Huszadik évfolyam.
3
sz.
Budapest, 1885. január 16
MÁNYI KÖZLÖNY KAPCSOLATBAN A SZERKESZTŐI IRODA:
Üllci=út 2. szám, III. em. Előfizetési dij: negyedévre' " 3
DÖNTVE NYEK Megjelen minden pénteken.
GYŰJTEMÉNYÉVEL. KIADÓ-HIVATAL:
egyetem~utcza
4~ik szám.
A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába.
Tartalom : Fogházainkról. — Jogirodalom : Aemilius Papinianus pályája | szükség van önálló intézetekre. De ha arról van szó, hogy és müvei. Irta V É C S E Y T A M Á S . Dr. S C H W A R Z G U S Z T Á V egyetemi ilyen intézetekre költsük-e el minden, börtönügyi czélra renmagántanártól. — Törvénykezési Szemle : A brassói kir. járásbíróság. delkezés alatt álló pénzünket, vagy előbb a törvényszéki fogDr. K A B D E H Ó F E R E N C Z brassói ügyvédtől. — A magyar czimer használhatásának joga. Dr. J E L L I N E I C A R T H U R budapesti ügyvédtől. — házakat hozzuk a törvény követelményeinek lehetőségig megNéhány szó a magáninditványról. Dr. V Á S Á R H E L Y I D O M O K O S komá- felelő állapotba, ez utóbbinak kell elsőbbséget adnunk. romi ügyvédtől. — Adalék a hagyatéki eljáráshoz. F E R E N C Z Y S Á N D O R Az a lázas törekvés, hogy minden börtönbüntetés külön vaáli ügyvédtől. — Különfélék. e czélra épített intézetekben hajtassék végre, határozottan Melléklet: Tartalom mutató a Jogtudományi Közlöny 1884. évi folyamáelhibázott. Erről naponta tanúságot tesz a gyakorlat. nak II. felében közölt Curiai Határozatokhoz.
Tudjuk, hogy a Csemegi-codex életbeléptetése óta a börtönbüntetésre ítéltek száma mennyire felszaporodott. Ott Fogházainkról. vannak például a minősített lopási esetek. E g y ellopott «Az ember mint hibás hozatik be és mint gonosztevő gombostűért fegyházbüntetést kellene szabni. De a bíróság eresztetik szabadon. Mert h a megfontoljuk, hogy ezekben majdnem minden esetben, a 92. §. alkalmazásával, megálla(fogházainkban) hány ingatag lett roszszá, hány rosz nyert pítja a legrövidebb időtartamú börtönbüntetést 6 hónapban. teljes kiképzést a gonoszság minden nemeire; méltán tehet- A kit érdekel e kérdés: meggyőződhetik a statistikából, hogy jük kérdésbe: vajon nem lett volna-e üdvösebb mind magára 100 hasonló esetben legalább 95-ször igy ítél a bíróság s m é g a rabra, mind a társaságra nézve, engedni őket az ország t á g ekkor is saját legjobb meggyőződésén tesz erőszakot, midőn határai között szabadon találkozni s ismét elválni, mint itt a törvény tulszigoru rendelkezésének kénytelenségből megkényszerítve s hosszasabban saját veszedelmökre összegyűjteni." hajol. Sok esetben az elitélt vizsgálati fogságban volt s e bünEzelőtt negyvenhárom esztendővel irta ezeket SZEMERE tetésbe néhány hó betudatik; vagy fölebbez a vádlott, s mig BERTALAN h a z a i b ö r t ö n e i n k r ő l . a felsőbb bíróságok ítélete leérkezik, a törvényszéki fogházAzokról a börtönökről, melyek harminczhárom év múlva, ban tölt ki börtönbüntetéséből egy-két, néha több hónapot. midőn a büntető-törvény codificatiója szőnyegre került, igen Ezután az ügyész megteszi felterjesztését az igazságügyminiszkevés kivétellel mindenütt abban az állapotban maradtak, terhez, hol az elitéltek továbbszállításának kérdése központilag melyben SZEMERE megostorozta volt azokat. A büntető-tör- kezeltetik. (!) Mig a válasz leérkezik, ismét eltelik néhány vény indokolásában börtöneink közös rendszeréről lévén emlí- hét; Midőn a r a b elszállítandó, alig van egy pár hó hátratés téve: ott is hangsúlyozva van, hogy azok a bűntettesek levő büntetése. A miniszter kijelöli a legközelebbi orszákaszinóin, «a test megél azokban, a belső erkölcsi ember pedig gos intézetet a börtönbüntetés foganatosítására. Az illetőt meghal.» 1 elszállítják. Alig helyezkedett el a delinquens uj szálláEz átalánosan ismeretes silány börtönügyi viszonyok mel- i sán, üt már a szabadulás órája. Ekkor kibocsátják, hogy lett az ü g y iránt érdeklődőknek némi megnyugtatására szol- (legtöbb esetben) minden pénzsegély nélkül menjen haza. gált a hármas bizottság jelentésében kiemelt ama biztatás, Lehet, hogy a börtöntől 20—25 mértföldnyire lakik a kiszabahogy a kormány, a törvénybe igtatott progressiv rendszer érvé- dult. Mit cselekszik most a javulás reményében elbocsátott nyesithetése szempontjából börtönügyi viszonyaink javitását rab ? M é g az uton, a legelső alkalommal merényletet követ czélba vette és a szükséges átalakításokat fokozatosan keresztül el mások vagyona ellen. Mert utravalóra van szüksége. Avagy fogja vinni. minden egyes ilyen embert ellát az állam kellő segélylyel ? Vegyük számításba, mibe került egy ilyen elitélt bünteA börtönügyi átalakítás munkájában nem vártunk és nem is várhattunk rohamos haladást. Mert a büntetőjogi codificatio tésének foganatosítása. megkezdése előtt börtönügyi viszonyaink oly nyomorúságos X . . . . elitéltet elszállítják Kézdi -Vásárhelyről Nagyelhanyagolt állapotban voltak, hogy rövid idő alatt a rend- j Enyedre, hogy a még hátralevő két hónapi börtönbüntetését szernek megfelelő átalakulásra gondolni sem lehetett. Minde- ! ott töltse ki. A kisérő két csendőr és a r a b szállítási dija nütt lassan haladó munka ez. Mert a pénzügyi viszonyokra l a legkisebb számításban 15 forint; a kiszabadult rab hazasúlyosan nehezedő és nagy felelősséggel jár. l szállítására szintén szükséges legkevesebb: 2 frt = 1 7 frt. De ha már a codiíicatió megjelölte a haladás irányát, Tekintve, hogy a nagyobb rész közelebbi helyekről szállíttatik, vegyük átlagos mennyiségnek a 7 forintot; s azután a ott útban kellene látnunk a munkát is. Nálunk az elméleti- rész bevégzése után a börtönügy hasonló körülmények között kiszabadult egyének számával chaosa még igen sokáig maradt mozdulatlanul őskori állapotá- szorozzuk. Mekkora összeg lesz az eredmény, mely az államban és még oly letartóztatási helyek is, melyek primitív háztartásra nehezedik ?! állapotuknál fogva minden nemesebb érzésű halandót a legmélyebben megbotránkoztatnak, maradtak a régi állapotban. A rövidebb ideig tartó börtönbüntetés végrehajtásának És mondhatjuk, hogy ma, midőn a törvény életbeléptetése könnyebbitése okából szerveztettek az úgynevezett «kisegítő után m á r a negyedik év is letelt, komolyabb figyelmet érdemlő börtön »-ö~k. Helyesebben mondva, biz azok nem szerveztettek, változtatás alig történt e téren. hanem csak ugy meglettek egy miniszteri rendelettel, mely Nem pártolhatjuk az ujabban tapasztalt ama törekvést, szerint a törvényszéki fogházak közül egynéhány kijelölmely szerint nagyobb szabású letartóztatási helyek létesítésére fordít- tetett olyannak, melyekben a fogház-büntetés mellett a börtönván a fő-figyelmet, mellőzve vannak a törvényszéki fogházak. büntetés. is foganatosítható 1 Va évig, későbbi rendelettel pedig Kétségtelen, hogy a börtönbüntetések foganatosítására csak 1 évig.
i8
JOGTUDOMÁNYI
Csak azért volt szükség e rendeletre, hogy elég tétessék a B T K . 36. §-ában foglalt rendelkezésnek. D e eredményileg ? Meglátszik ez intézkedésen, mint minden hasonlón a világon h o g y improvisálva van, és a kérdés által nagyon is meg volt lepetve az igazságügyminiszterium. Semmi előkészület, semmi átmeneti intézkedés. A mire bizony n a g y szükség lett volna. Egyszerű kijelölés történt, semmi egyéb, ahoz képest, hogy hol, m e k k o r a a fogházak befogadási képessége. Es mi lett az eredmény r Az, h o g y pusztán a belterületi viszonyok voltak döntő befolyással, nem pedig az elzárási hely szerkezete. Olyan helyekre is szállíttattak és szállittatnak rabok, melyek m i n d e n n e k inkább megfelelnek, mint a büntető-törvényk ö n y v ü n k által elfogadott rendszernek. Olyan helyek, melyeken a legszükségesebb elkülönitési zárkák mellett hiányzik minden, a mit az elmélet és gyakorlat eszköz g y a n á n t jelölt ki a javítás és biztonság czéljából, s nemcsak a szükséges erkölcsi osztályozás nem foganatositható, hanem a czélszerü foglalkoztatás sem eszközölhető, tehát m é g a munka, e nemesitő és szórakoztató eszköz sem n y ú j t h a t ó az elitélteknek. Erkölcsi oktatás és rendes isteni tiszteletről m é g szó sem lehet. Igen ritka hely a kisegítő börtönök között, mely a rendszernek, bár kevés tekintetben is megfelel. Bekövetkezett azonban e mellett még egy másik n a g y baj. Az, h o g y nem vették számításba, miszerint az életbeléptetett Csemegi-codex a törvényszéki fogházak letartóztatottjainak létszámát tetemesen szaporítani fogja. Be kellett pedig ennek előreláthatólag következni főként azért, mert számos oly delictum, mely megelőzőleg közigazgatási uton intéztetett el, s igy a fogságbüntetés is azon az uton hajtatott végre, a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok illetőségi körébe utaltattak, igy az elitéltek száma is következésképen tetemesen szaporodott. Ez állitás igazsága nem szorul hosszasabb bizonyitgatásra, mert csak azt vegyük fel, h o g y az igazságügynek a közigazgatástól lett elkülönítése által 494 szolgabíró illetőségi körébe tartozott ügy ma már n a g y részben birói uton intéztetik el, s a büntetés is ezen a uton foganatosíttatván, mennyivel kellett emelkedni a letartóztatottak átlagos létszámának r D e másfelől részben az uj delictumok is befolyásolták a fogoly-népesség szaporodását. É s mekkora lenne m é g a különbség akkor, ha a kir. járásbíróságok a m a j d n e m megháromszorosodott bünügyi forgalom mellett kellő személyzettel is el volnának látva, s a feljelentések igen jelentékeny része nem láttatnék el eredménytelenül csupán a kellő munkaerő hiánya miatt?! Mert a 494 szolgabíró helyett, kik eddig bíráskodtak, a birói személyzet 25 mondd huszonötlel aligha szaporittatott. A fogházak létszáma ily tetemes szaporodása mellett bekövetkezett az, mit ugyan a gyakorlati szakértők előreláttak, h o g y a kisegítő börtönök egy része a saját területkoréből befogadott letartóztatottakkal is tulnépesittetett, s daczára ennek az oda utalt társ-hatóságok területéről is szállították a börtönbüntetésre ítélteket. A fogház befogadási képességén jóval tul terheltettek egyes letartóztatási helyek, s akkor aztán megtörtént és naponta megtörténik az az absurdum, hogy a kisegítő börtönökbe szállított egyéneket ismét szállítják tovább — országos intézetekbe. Igen számos eset volt már reá, h o g y az erdélyi részekből Nagyváradra szállították az olyan rabokat, kiket az elszállítást eszközlő kir. ügyészéghez ismét más törvényszék területéről kisértek át a büntetés foganatosítására. H a csak a gazdasági oldalát tekintjük ez eléggé nem kárhoztatható eljárásnak, ugy hiszszük, felesleges hangsúlyoznunk, hogy tarthatatlan. Mekkora felesleges teher az igazságügyi tárczán! Azon a tárczán, mely hogy a «sulyegyent fentartsa», az intercalaret kénytelen rendes bevételi rovatban tartani évről-évre. E mellett az a sokszoros szállítás méltatlan és jogtalan zaklatása az elitéltnek, mely körülményt nem lehet figyelmen kivül hagyni már csak a humanismus szempontjából sem.
KÖZLÖNY.
3.
SZÁM.
Első teendő lett volna, hogy még a törvény életbeléptetése előtt tartsunk tüzetes szemlét ama helyek felett, melyeknek rendeltetése a szabadságvesztés-büntetések foganatosítása. Különösen pedig a törvényszéki fogházakat kell vala figyelmesen szemügyre vétetni. E helyek ép oly fontosak, mint az országos fegyintézetek és börtönök. Sőt határozott meggyőződésünk, hogy bizonyos tekintetben fontosabbak. Itt mutatkozik legkülönbözőbb vegyüléke az elemeknek. Tizenkét éven felüli gyermekek, serdültek, először büntetettek, viszszaesők, elzárás, fogház-, börtön- és fegyházbüntetésre Ítéltek, (utóbbiak, mig az ítélet nem jogérvényes), kisebb hibával terhelt egyének, javíthatatlan gonosztevőkkel, stb. Hol szükséges n a g y o b b g o n d o t fordítani a czélszerü elkülönítésre, mint ott, a hol a delictumok ily variatióban találkoznak össze r Es megvoltak, m e g v a n n a k - e fogházainknál eme elkülönitési helyek r Igen kevés kivétel, melyre igennel felelhetünk. P e d i g hát ezek a legszükségesebb, legnélkülözhetlenebb prteventiv intézkedések és passiv eszközei a rendszernek. Olyan eszközök, melyeknek hiánya rettenetesen megboszulja magát. Mert még azt sem h a g y h a t j u k számításon kivül, h o g y javitó intézetek hiányában, a törvényszéki fogházak hivatvák arra, hogy oly egyéneket is b e f o g a d j a n a k , a kik különben javitó intézetbe helyeztettek volna el. Ezek érdeklik pusztán a physikai embert, a mechanismust, mely az egyedek szerint különbözőképen veszélyes a társadalmi rendre nézve. Az államnak kell gondoskodni, hogy első sorban terjeszkedésében akadályozza meg a veszélyesnek látszó romboló elemeket. Az ilyenekhez nem szabad közel ereszteni a romlatlanokat s a megjavithatókat. A második eszköz, melynek hivatása, hogy a bün ösvényére tévelyg ő n e k kedélyvilágára hasson, jótékonyan, nemesitőleg, javit ó l a g ; oktatás, istenfélelem, törvénytisztelet, m u n k a és czélszerü munkabeosztás által. Ezek tehát a rendszernek activ eszközei, melyek alig jöhettek számításba fogházainknál a törvény életbeléptetése alkalmával s kevéssel m o n d h a t u n k többet m a n a p s á g . E sorok írója a m a g y a r büntető-törvénykönyv életbeléptetése utan két év múlva tett körutat az országban, csupán a börtönügy tanulmányozása czéljából s akkor kevés kivétellel vtilamennyi fogház viszonyait tanulmányozta. A hol közvetlen szemlélés által nem szerezhetett tapasztalatot, onnan beszerezte az adatokat. Ugy a közvetlen tapasztalat, mint a beszerzett adatok igen szomorú képét tüntetik föl börtönügyünk állapotának. Még ott is, a hol minta-fogházaknak kellene állani, ott is, a hol minden szem előtt van, a hol a legtöbb intéző közegek személyesen szerezhetnek tudomást a hiányokról, ott, a hol százezereket költenek egy másnemű állami épületnek a «kor igényeinek*) megfelelő díszítésére, ott a hol példaképen kellene előljárni mindenben s többek között a börtönügyi reformok terén is, ott éveken keresztül fen állhat egy helyiség a kerepeli uton, melyet a föld alá vájtak. Valaha tán valami pék sütődéje volt a mult században, ma pedig fogház. Alig hiszi el a szemlélő, hogy az a földbe sülyesztett valami a Budapest j városi törvényszék jogháza. Tizenöt lépcsőn haladva le a föld központja felé, három különböző letartóztatási hely tárul elénk. Mindenik mintegy másfél öl mélységre a föld felszínétől; szük, vasrácsozatos ablaknyilásokkal, részint az utczára, részint a szük udvarra. A két kisebbik helyiségben 16—ió, a n a g y o b b a k b a n pedig 20, tehát összesen 52 szerencsétlen letartóztatott egyén sápadt arcza I meggyőzött az első pillanatra, h o g y ez alacsony, nedves, , penészes falak dögleletes levegőjéből a halált szívják m a g u k b a . A legmélyebb megilletődéssel tekintettünk szét a letartóztatottak sorain. Sürün állotUik egymás mellett, s az ágyak, valamint a letartóztatottak egészen megtöltötték a szobákat annyira, hogy öt emberre aligha jutott akkora légür, a mekkora
253-SZÁM.
egyetlen fogoly számára elő van irva. E g y gályarabnak jobban Jogirodalom. megy dolga, mint e szerencsétleneknek, kiknek nemcsak hogy Aemilius Papinianus pályája és művei. I r t a V & C S E Y T A M Á S . K i a d j a a munka nem rövidíti meg a hosszú napokat, hanem még a a m a g y a r tud. A k a d é m i a . 1884. szükséges levegő sem jár ki. Mit vétettek azok a társaság ellen ? (Két közlemény.) Hisz ha valamennyien gyilkosok lennének is, még akkor is I. jogosan követelhetnék hátralevő napjaikra az emberies bánásmódot. Vagy annyira megbomlott a társadalmi rend fővároMióta a római joggal foglalkoztak a tudósok, foglalkozsunkban, hogy már humanismus tiltotta eszközökkel szükséges tak a római jog irodalomtörténetével is. Nem mintha az visszariasztani a bűnös hajlamuakat r Szükség van ott a leg- irodalomtörténet szükségét, vagy csak értékét is minden iszonyatosabb elrettentésre ? Együtt látjuk ott a fiatalt öreggel, időben értették volna. De szolgailag a Corpus Juris Civilis súlyos bűnért elitéltet a könnyebb vétségért elitélttel, először betűjéhez t a p a d v a , mindjárt a Digesták első könyvének büntetettet a többszörös visszaesővel. Ez volna hát a «régi második czimében akarva nem akarva belebotorkáltak egy közös rendszer.» Nem ez. Itt egyátalában «rendszer» nincs. irodalomtörténeti töredékbe: a Pomponius Enchiridion-fragA rendszertől várunk némi öntudatosságot. Legfölebb kaszárnya- mentumába. (1. 2. D. de origine juris 1., 2.) Ezen elég terrendszernek lehetne nevezni, s az indolentia miatt lett ember- jedelmes (a mai beosztás szerint 47 §-ból álló) töredékben pusztitó intézet, melyet, ha hatalmunkban állana, az emberiség Pomponius elmondja a római jog kezdetét, első müvelésének, nevében tüstént kitörülnénk a fogházak létszámából. majd tudományos feldolgozásának történetét élénken és érdeAz emeleti helyiségekről se mondhatunk semmi jót, és kesen, itt-ott egy-egy anecdotával elevenítve előadását, ítélve, nem a kórházról sem, mely szük és egészségtelen. bírálva kezdettől egészen le saját idejéig. A glossátorok glosEgy fogház többi kellékei, melyek különben az úgy- sálták, a humanisták a latin-görög irodalom gazdag segédnevezett ((közös rendszer»-nél is nélkülözhetlenek, a kerepesi eszközeivel commentálták és kibővítették e töredéket, ugy uton nem kereshetők. hogy túlzás nélkül mondhatni: az első jogirodalom-történetA pestvidéki törvényszéki fogházról csak annyiban nyi- irás a Pompontus fenti töredéke körül keletkezett. (1. e hely latkozhatunk előnyösebben mint az előbbiről, a mennyiben nevezetesebb commentárjainak összeállítását ZLMMERN-nél, abban a letartóztatási helyiségek szárazabbak, egészségeseb- Gesch. des röm. Privatr. 12. §. kezdetén.) bek és már figyelem van forditva a letartóztatottak munkálCsakhogy végre is, a mi a Pomponius ezen rövidke kodására is, bár ugyancsak részben s oly munkanemeket elbeszéléséből kivehető, mindössze sem sok. A Pomponius látunk meghonosítva, mint például a szabóság, melyek nem után élt jogtudósok életéről és viselt dolgairól pedig majdkötik le eléggé a munkás figyelmét, s az ülő munkához nem nem minden tudósítás nélkül szűkölködünk. Amit egy GAJUS, szokott egyének mellette eltespednek, kiszabadulásuk alkalmá- e g y A F R I C A N U S , e g y M A R C E L L U S , e g y O u . C E R V I D I U S S C A E val a nehezebb munkára képtelenek lesznek. ' VOLA, e g y A E M I L I U S P A P I N I A N U S s z e m é l y e i r ő l ó s k ü l s ő é l e t é A kerepesi uti fogháznak méltó versenytársa többek között ről tudunk, nem áll arányban e nevek tudományos jelentőa debreczeni. A földszinten 4 társas- és 5 magánzárka. Alant ségéhez. De az érdeklődés, a kíváncsiság, melyet e nagyfényü egy alacsony, hosszú, boltíves pinczehelyiség, melyet ott nevek előkeltettek, kielégítést követelt. És ez érdek a hiányos «kazamatának)) hívnak. Valóban nem is egyéb. Irtózatos forrásanyag által még csak ingereltetett. Osszegyüjtögettek hely, melynek láttára eszünkbe jut a spanyol inquisitio. minden legcsekélyebb adatot és adatocskát, melyre a philoAblaknyilásai oly szűkre szabvák, hogy a setétség miatt logiai tudomány nyomai felébredése óta a római-görög histoalig lehet benne az egyéneket megkülönböztetni. E mellett' ricusok és bölcsészek irataiban a k a d t a k ; itt egy név, mely valamennyi ablak az utczára nyilik. Ide zsúfolják össze az a Corpus Juris egyik írója nevével azonos vagy hasonhangelitélteket. Mert az ezen kivül még rendelkezés alatt álló zásu; amott a Scriptores históriáé augustíe egyikénél-másikátársas szobák nem elegendők a vizsgálati foglyok befogadására nál talált vonás, melyet bármi távolról is a császárság jogászaisem. Szerencse, hogy a «kazamata» lakói legalább nyáron nak jellemzésére használni lehetett a jogi, philologiai, bölcsészi munkára járnak ki. Kerti munkával foglalkoznak a város és történeti tudomány egész tárházát kutatták ki, hogy egy-egy által használatba átadott helyen. Sorba állítják s viszik római jogi iró élete történetét kiegészíthessék. És hol a forrása piaczon keresztül a delinquenseket. Sajnos pelengérezése a n y a g cserben hagyott, kisegített a speculatio és a képzelem. a vétkeseknek, de hálával fogadhatják, mert életöket menti Ily módon keletkezett azon felette gazdag irodalom, mely az meg a szabad levegő. utóbbi három század alatt a római jogirók minden egyesének Az emeleten van két szűk, setét szoba, a mit ugy hív- ; neve körül lerakódott. HAUBOLD (Institutiones juris rom. littenak hogy munkaterem. És dolgozik benne 3—4 mesterséget raria. 121. §.) egymaga hetven s egynehány ilyen jogi biotudó elitélt. Két ember szíjgyártó munkát végzett, bérlőnek, graphiát nevez meg. Még számosabb ilyen jogász-biographia 40 kr. napi díj mellett. czime található ZIMMERN fenidézett könyvében. (71 —110. §§.) Arad sem áll igen hátra a primitív állapotokban. Külö- ' Ugyanott (a 71. elején) össze vannak állítva azon nagyobbnősen megragadta figyelmünket a három pinczeszoba. K é t szabásu jog-biographicus munkák is, melyek nem egy jogiró kisebb és egy nagyobb. Ott «omntbusnak» hívják e szörnyű- életrajzára szorítkoznak, hanem már irodalomtörténeti színnel ségesen nedves és e miatt egészségtelen setét letartóztatási birnak: a FRANCK gyűjteménye (Vitae tripertitae Ictorum vetehelyeket. Minden kelléke megvan, a mit csak eddig az orszá - , rum 1718.), GROTIUS (Vitae Ictorum, quorum in Pandectis gosan ismert emberpusztitó kaszárnya-rendszerben felismer- 1 exstant nomina 1690.), PANCIROL (de claris legum interpretitünk. Annyi kényelmet mégis megszerezhetnek a letartózta- bus), MAJANSIUS (Comment. ad X X X Ictor. ornnia fragtottak, hogy egy pár szobában az utczára nyitó üveges ablakot menta) s mások ismert és a legújabb compendiumokig — kinyithatják s ha a lég nyomasztó ben, lophatnak kívülről be habár sokszor csak közvetve is — használt müvei. E g y szójobbat s a könyörületes emberszerető ismerősök a vasrács | val : a jogi remekírók biographiája, daczára a felette hiányos üregei között gondoskodhatnak jobbacska élelmezésről s néha- forrásanyagnak, réges-régtől ápolt mellékágát képezi a civinéha levelezésekkel is kedveskedhetnek. listicus t u d o m á n y n a k : azon időtől fogva, midőn (még a tizenAz udvar rendkívül keskeny és közös udvar lévén, séta n e g y e d i k s z á z a d b a n ) B A L D I J S DE U B A L D I S m e g í r t a a t r a c t a t u s á t idején a biztonság sok tekintetben van veszélyeztetve. «de commemoratione famosissimorum doctorum in utroque jure» le egészen napjainkig, melyekben a SCHNEIDER (Die drei ScaeA munkáról ugy van gondoskodva, hogy mintegy husz vola Cicero's 1879.), DERNBURG (Die Institutionen des Gajus egyén kosarat köt a vármegye istálójában, Ez is valami, (Hef, kov 1 r, 1869.), P E R N I C F , (Miscellanea zu Rechtsgeschichte und Textes-
403-SZÁM.
legsürgősebben zatok (2500, 3000, 3500 frt) a B u d a p e s t e n uralgó m a g a s dés nem történik, holott sokféle t e k i n t e t e k l a k b é r t és d r á g a s á g o t t e k i n t v e oly n y o m o r u l t n a k m o n d h a t ó k , igénylik a magán elzárási helyek szaporítását. Mert h a átalah o g y a királyi táblai birót, ha kivált családos, arra kénysze- kítási m u n k á l a t o k nélkül a k a r j u k bevárni azt az időt, mig riti, h o g y a város l e g v é g é r e hurczolóskodjék, n a p n a p után mindenütt a r e n d s z e r n e k teljesen megfelelő fogházak építteta m e g é l h e t é s gondjaival és nehézségeivel tépelődjék, esetleg nek, hosszas, igen hosszas ideig kell m é g a r e n d s z e r t e l e n s é g a d ó s s á g o k b a , talán lelketlen uzsorások k a r m a i közé vesse setétjében b o t o r k á l n u n k . M o n d h a t j u k továbbá, h o g y el van h a n y a g o l v a a letartózm a g á t . Hisz e g y felsőbirónak — ha már az alsókat nem veszik is figyelembe — n y u g o d t , higgadt k e d é l y ü n e k kell t a t o t t a k rendszeres foglalkoztatása. É s ott is, hol e g y e s lenni, ki minden emberi szenvedélyen lehetőleg felül áll, és i p a r á g meghonosittatott, sok esetben bérlők kezében van a ki n y u g o d t a n szentelheti idejét az igazság kipuhatolására, r a b é r ő hasznosítása. kinek évenkint százakat kell költeni szaklapokra, szakmunA házi ipar és iparoktatási országos bizottságnak 1883. évi k á k r a és üres idejét n y u g o d t t a n u l m á n y o z á s o k r a kell fordi- jan. 8-án tartott értekezletén hangsúlyozva lett u g y a n , h o g y tani. K é p e s - e erre, ha családja k ö r é b e n szükséget, panaszt, a bérleti rendszer m e g lett szüntetve, de ezt h a j l a n d ó k v a g y u n k e l é g e d e t l e n s é g e t tapasztal ? Bizonyára nem. A javaslat leg- csak a jövőre vonatkozó biztatásnak venni, mert az 1883. év m a g a s a b b fokozata is csekély fizetés e g y kir. táblai b i r ó n a k , folyamán m é g t ö b b helyütt g y a k o r l a t b a n volt a bérleti rends épen azért az volna ó h a j t a n d ó , ha ez összeg is felebb szer a törvényszéki fogházaknál. emeltetnék. N e m szükséges, h o g y e lapok olvasóinak tüzetesen D e h a ez nem lenne lehetséges, minden esetben h e l y t e - fejtegessük a bérleti rendszer eléggé nem k á r h o z t a t h a t ó len a javaslatban az, h o g y f o k o z a t o k a t állit fel. Minden h á t r á n y o s s á g á t . E g y előnye igaz, h o g y megvan. Az, h o g y másodfokú biróban e g y a r á n t az oda szükséges képességét az illetékes felelős tisztviselő részére rendkívül k é n y e l m e s s é és m u n k á s s á g o t követeljük meg, s midőn mindez igy van, teszi az administratiót. És miután a kir. ügyészségek a m ú g y mi indokolja a fokozatok felállítását ? Semmi más mint a is n y a k i g v a n n a k oly foglalkozással, a mi t u l a j d o n k é p e n financzia. D e h o g y e kérdés ily leplezetlen módon m é g felső- nem is tartoznék az ügyészi t e e n d ő k körébe, nem csodálbiróságainkhoz is b e f u r a k o d j é k , nem t a r t o m h e l y e s n e k . Kir. k o z h a t u n k , ha a r a b m u n k a kérdésénél a m e g o l d á s n a k ezt táblai biró és királyi táblai biró között ne legyen k ü l ö n b s é g a kényelmesebb módozatát választották. Hiszen ezelőtt k é t sem rang, sem fizetés t e k i n t e t é b e n , fizetésük p e d i g legyen évvel m é g a váczi kerületi b ö r t ö n b e n is egyes i p a r á g a k béroly összeg, mely a ranghoz méltó tisztességes megélhetést leti uton kezeltettek, abban az intézetben, m e l y n e k élén egy, biztosit. Hiszen, ha ezen az uton h a l a d u n k , m e g é r j ü k még, k ü l ö n b e n ü g y b u z g ó és teljesen szakavatott e g y é n áll. Azt az T h o g y a törvényszéki birák, v a g y a curiai birák között is foko- egyet azonban nem hiszszük, h o g y m a g a / arga János el ne zatok állíttatnak fel. P e d i g a curiai b í r á k n a k is m a g a s a b b i ítélné a bérleti rendszert. K é t k a r d e g y hüvelyben nem lehet. A foglyok munkabeosztását, a m u n k a r e n d e t , a m u n k a n e m e k fizetésben kellene részesülniök. általános és személyenkénti osztályozását senki más n e m PAULER TIVADAR igazságügyminister ur sokszor igazintézheti, mint az a hatóság, mely egyszersmind a fegyelmi talanul t á m a d t a t i k m e g s z a k l a p o k b a n is, sőt az m e g épen jogosulatlanul említtetik fel, m i n t h a m a r a d a n d ó alkotások jogot is g y a k o r o l j a a foglyok felett. Mit törődik a bérlő nem keletkeztek volna minisztersége alatt, de ha a t ö b b e k avval, ha valamelyik m u n k á s daczosan végig nézi szemével között azzal vádoltatik, h o g y első sorban p é n z ü g y m i n i s t e r az őrt vagy é p e n s é g oda is mond neki. Jól dolgozik a rab, és nem igazságügyminister, hát ez a vád teljesen alapos és a bérlőnek nem kell egyéb, mint a n n a k a m u n k á j a ; ő kisajigaz. M á r pedig, nézetem szerint, végső e r e d m é n y é b e n az ily tolja belőle az erőt, s mindent elkövet, h o g y a fegyelmi szűkmarkú politika mindig az igazság rovására megy. P e d i g fenyíték, mi a vétkest érné, és kell h o g y érje, e l m a r a d j o n , h a nincsen igazság, veszszen a világ — igy szól a régi köz- mert a n n a k elzárásával ő is k á r t szenvedne. Avval sem törődik a bérlő, h o g y a rendesen által ok eszközölt m u n k a mondás. A pótbirói t ö r v é n y j a v a s l a t t á r g y a l á s a alkalmával jó lesz megválasztás egyezik-e a letartóztatott egyén társadalmi álláa z o k n a k g o n d o l k o d n i az itt e l m o n d o t t a k felett, a kiket illet. sával, előbbi foglalkozásával, stb. Nem veszi végül számításba a g y á r t á s nemének megválasztásánál a szabad iparosok érdeHLATKY ENDRE. két sem, mely utóbbit azonban e g y pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, ha n e m a k a r j u k az egyenlőtlen versenynyel Fogházainkról.* érzékenyen sújtani a szabad iparosokat. Nem czélunk az ország minden e g y e s törvényszéki fogházának tüzetesebb ismertetése, mely n a g y o b b tért venne igénybe, mint a m e k k o r á v a l e g y heti közlöny rendelkezhetik. E g y p á r e c l a t a n s a b b példával illustrálni a k a r t u k a helyzetet, melyben a büntetőjogi codificatio találta fogházainkat, s melyben m é g azután évekig m e g h a g y a t t a k . H o g y csak három letartóztatási hely óriásibb hiányait m u t a t t u k be, az előbb már emiitett okokból t ö r t é n t ; de n e m azért, m i n t h a a t ö b b i e k kifogásolhatók nem volnának, v a g y ne volna m é g számos fogház, m e l y n e k a pestvárosi vagy a debreczeni fogházakhoz hasonló h á t r á n y a ne volna. Kivévén e g y n é h á n y fogházat, m e l y e k a 40-es években épültek az akkor felkapott philadelphiai rendszer szerint, s u t ó l a g javitás alá vétettek, valamint azokat, melyek újból építt e t t e k v a g y a l a k i t t a t t a k át, a többi valamennyi a szó szoros értelmében tarthatatlan. E g y á t a l á b a n n a g y h á t r á n y a f o g h á z a i n k n a k , h o g y m é g oly helyeken is, hol a viszonyokhoz képest kevesebb költséggel m a g á n elzárási helyek l e n n é n e k épithetők, ez iránt semmi intézke* Az előbbi k ö z l e m é n y t 1. a 3. s z á m b a n .
Mielőtt az országos b ö r t ö n ü g y m e g é r n é a rendszer szerinti újjászületés ö r ö m n a p j á t , a mi bizony még igen messze van, a lehetőségig oda kellene t ö r e k e d n ü n k , h o g y a törvényszéki fogházak letartóztatottjai a lehető l e g n a g y o b b m é r v b e n munkával foglaltassanak el. A m u n k a nemesit. Elfoglalja a kedélyt, elvonja a figyelmet b ű n ö s gondolatoktól, s nem h a g y j a eltespedni a physikai erőt. E mellett m e g t a n í t j a a r e n y h é t arra, h o g y m u n k a nélkül a földön megélni nem lehet. M u n k á t tehát e szerencsétl e n e k n e k és czélszerü m u n k a b e o s z t á s t lelkiismeretes vezetés mellett. H a t e k i n t j ü k a kir. törvényszéki f o g h á z a k b a n letartózt a t o t t a k számát s e g y b e v e t j ü k a rendes foglalkozásban részesülők számával, az e r e d m é n y igen g y a r l ó á l l a p o t b a n tünteti elő a f o g o l y - m u n k a k é r d é s t . V a n n a k fogházak, m e l y e k b e n épen semmi rendszeres m u n k á val sem foglalják el a f o g l y o k a t . A rövid időre szabott sétaidőn kivül söprés, tisztogatás és f a v á g á s alkalmával részesülnek e h e l y e k e n a foglyok némi mozgásban. Minő n y o m o r ú s á g o s á l l a p o t ! Itt-ott u g y segítnek az ügyészek a b a j o n , h o g y kiadják
5-
SZÁM.
az elitélteket munkára. E k k o r m e g összeütközésbe jönnek a szabályrendelettel. Aradon a 200-at meghaladó átlagos létszám mellett 29 egyén foglalkozik kosárkötéssel; Aranyos-Maróton 15, u g y a n avval; Balassagyarmaton a 700-at meghaladó létszám mellett rendes foglalkozásban alig 200 egyén részesül; Beregszászon 208 létszám mellett 30—40 munkás van ; Beszterczén csak az utóbbi időkben kezdték m e g az asztalosságot; Békés-Gyulán 100-at meghaladó létszám mellett munkás 16; Brassón 160 létszám, m u n k á s 30; Egerben 225—30 létszám, m u n k á s 45; Győrött 69—70 létszám, m u n k á s 28; Pozsony 210 létszám, m u n k á s 110; Sátoralja-Ujhelyen 270 létszám, m u n k á s 50—60; Szatmárnémeti 125 létszám, munkás 30; Szegszárd 150 létszám, munkás 14; Székesfehérvárit 100 létszám, munkás 45; Trencsénben 60 egyénből e g y n e h á n y a n követ f e j t e n e k ; Kaposvárit 250 létszám foglalkozik 130—35; Karánsebesen 75-ből 25; Komáromban 180-ból 70; Már marosszigeten 102-ből 15; Miskolczon 250-ből 30—35 ; Nagy-Becskereken 131-ből 16—20; Nagy-Kikindán 115-ből 20—25 ; Nagyváradon 300-ból 65—70 Pancsován 185-ből 50—60 egyén. E számokban b e n n e foglaltatnak ugy az ipari, mint a házi ipari foglalkozásban részesülők. Ezek a számok elég kézzelfogható tanúságot tesznek arról, hogy a fogoly-munkakérdés a megoldás utján van ugyan, de m é g igen szánalomra méltó kezdetleges állapotban. Kevés azon fogházak száma, hol az átlagos létszámok V3-a foglalkozik; egy párban a felerész, a többiben jelentéktelenül csekély számú, vagy épen nem foglalkoznak rendszeresen. É s miért nem foglalkoznak ? A legfontosabb ok mindenesetre az, hogy nem gondoskodtak munkahelyiségekről. Az összes fogházak között csak 37 mellett van munkaterem. Már olyan, a milyen, beleszámítva a vármegye istállójából átalakított helyiséget is. A hol van, a legtöbb helyt szűk, egészségtelen és nem alkalmas a munkások czélszerü elhelyezésére. De vannak helyek, hol az alkalmas helyiség mellett is kevesebb foglalkozik, mint a hány munkaképes letartóztatott van. A szükséges mennyiségű magánzárkák mellett tehát minden fogház mellé elodázhatlakul szükséges volna munkahelyiségeket alkalmazni. Nem vonjuk kétségbe, hogy ez már tetemes költségbe kerülne, de egyelőre bérházak volnának berendezendők, még pedig lehető közel a letartóztatási helyhez. És ezután a kir. ügyészek mindenütt kötelezendők volnának a rendszeres ipari foglalkozás meghonosítására. De még ez intézkedéssel sem látnók teljesen megoldva a m u n k a nagyfontosságú kérdését. Rendeleti uton kellene azt részleteiben is szabályozni, egyfelől abból a czélból, hogy a szabad iparosok érdeke egyátalában ne szenvedjen, másfelől azért, nehogy oly m u n k a n e m e k honosíttassanak meg, melyek ellentétben állanak magával a rendszerre], és a munkakényszer tulajdonképeni czéljával. H a vizsgáljuk az eddig meghonosított munkanemeket, mindkét tekintetben igen sok, alapos kifogást tehetünk. Legtöbb helyütt füzes-müvelésés kosárkötéssel v a n n a k elfoglalva a foglyok. A füzes-művelés ellen nem lehet kifogásunk, minthogy az megközelítőleg férfias foglalkozás, de miután csak az év bizonyos szakához kötött munka, nem lehet rendes foglalkozásnak vennünk. A kosárkötés azonban igen egyoldalulag foglalja el a munkást, s a mellett meglazulnak az izmok. Ezért ezt inkább csak g y e r m e k e k és nők kezei között szeretnők látni. T ö b b helyt a gombkötő-, papírmunkát, szabászatot (!), kefekötészetet, czipészetet (Nyíregyháza) látjuk meghonosítva. Egyik sem alkalmas fogházi iparüzlet. Nemcsak a már előbb jelzett okokból, hanem azért is, mert a szabad iparosok érdekeibe vágók. Felette sajnos körülmény még, hogy a nők egyátalában nem részesittetnek rendes foglalkozásban. Alig egy-két hely,
35 s ezek között Temesvár, hol a n ő k n e k is n y ú j t o t t a k megfelelő rendes foglalkozást. Mennyi m u n k a kínálkozik a nők részére, mennyi alkalmas és könnyen meghonosítható foglalkozási nem van, melyeket a legroszabb esetben m é g a rendes társas szobákban is végezhetnének s az anyagi haszon mellett el lenne érve a czél: hogy a munka alatt legalább lekötné a letartóztatottak figyelmét s elvonná egyéb tárgyakról a gondolatot. A foglyok tanítása, erkölcseik nemesítése, a tulajdonképeni javítás munkája, országosan, a l e g n a g y o b b mértékben | el van hanyagolva. Az összes fogházak között egy-két helyen van imaterem, más helyt szükségből a munkatermet alakítják át e czélra. R e n d e s erkölcsi oktatást t a r t a n a k 7 helyen s e g y n e h á n y helyt úgynevezett «koronkénti erkölcsi oktatást" a d n a k a felekezeti lelkészek, melyekről fogalma lehet az olvasónak, h o g y milyenek, tudván azt, hogy gyülhelyül zárt helyiség nincs, s vagy sorba kell járnia a lelkésznek valamennyi zárkát vagy a szabad ég alá gyűjti hiveit, hogy leikökre beszélhessen. H á t ezek bizony az igazat megvallva, ázsiai állapotok. N a g y palotákat emelünk, hogy hirdessük E u r ó p á n a k a nemzet culturájának haladását, építünk nagyszabású fegyházakat, országos börtönöket, és a legirtózatosabb állapotba h a g y j u k sülyedni fogházainkat. Ez a módszer legbiztosabb ut a meglevő és még ezután építendő fegyházak benépesítésére, mert í a rosz fogház elemi iskolája a fegy intézetek akadémiájának. Az oly gyakori visszaesés és a büntetendő cselekmények ismétlésének egyik okául tartjuk a minden rendszeren kivül álló fogházainkat. Mert ha megállhatna is ERNST SLCHARD-nak* az a vélekedése, hogy átalában a viszaesés és bűnismétlés ugyanazon okok befolyásának következménye, mely az embert az első alkalommal h a j t o t t a bűnre, nem adhatjuk föl az elvnek a javítás theoriáját. És ha az ottani viszonyok nem is engedik m e g azt a következtetést, hogy a bűnre hajló akaraterő a fogházak falai között vaskosodik meg, nálunk első sorban ott kell keresnünk a visszaesés okát. Még ott is, hol az absolut büntetési elmélet van elfogadva, megkövetelheti az elitélt és pedig joggal, hogy csak annyi roszat mérjen reá a büntetést foganatosító hatalom, a mennyivel az ítéletet mondó biró a k a r t a sújtani. D e m e g nem engedhető az államhatalomnak, hogy bizonyos ideig tartó szabadságvesztés-büntetés helyett halálbüntetést foganatosítson, mely érheti az elitéltet a rosz fogházi egészségügyi viszonyok miatt, hogy beolthassa az erkölcsi halál csiráját olyan egyénekbe, kik csekélyebb botlások után még hasznos tagjai lehettek volna a társadalomnak. És ilyen fogházak mellett a büntetőtörvény életbeléptetése óta gyakorlatban van a fogházakban letartóztatva levő elitéltek feltételes szabadlábra bocsátása. Életet adunk a fokozati rendszerből kifolyó eme igen fontos és kényes elvnek, mielőtt volnának fogházaink, melyekben egyátalában javulni is lehet, nemcsak moraliter tönkremenni. Ez ellen fölhozhatná valaki, hogy a csekély számú visszahozási esetek bizonyítják, miszerint fogházainkban is lehet javulni. Erre m e g azt válaszolhatjuk, hogy ha volna alkalmas közigazgatásunk, bizonyára nem igy állana a visszahozási arány, sőt a jelenlegi közigazgatási viszonyok között méltán csodálkozhatunk azon, ha fegyelmi hibáért egyátalán van visszahozás. Legfontosabb, legsürgősebb teendő a fogházak rendezése. És ezt kötelessége sürgetni a társadalomnak az állammal szemben. Mert ezek az elismert intézetek, a «bűnök iskolái*) fenyegetik a társadalmi rendet is. De m é g egy más körülmény is követeli a börtönügyi " Über Rückfálligkeit
der
Verbrecher.
1. .
Heidelberg, 1881.
*
36
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.
reformok csigalépésének meggyorsítását. Mert ha a tétlenségben m e g n y u g t a t h a t j a is a makacs czopfot az a régi mondás «ha a bűnös ott pusztul is, mindig marad még elég», lehetetlen közönbösnek m a r a d n u n k a statistikának ama számbeli csalhatatlan bizonyitása előtt, hogy nemcsak a gazemberek, hanem ártatlanok is kerülnek bizony a törvényszéki fogházakba. A f o g s á g b a n vizsgált egyének száma évenként 23—24 ezerre megy. E r o p p a n t mennyiségből egy bizonyos százalék ártatlansági ítélettel szabadul ki. Az országos statistika sem szolgáltat adatokat arra, h o g y a fogságban vizsgált egyének közül évről-évre h á n y bocsáttatik szabadon bizonyítékok hiányában. Mintegy tájékozásképen azonban nézzük az ország egyik tekintélyesebb törvényszékének fogházában 1882. évben letartóztatottak és elitéltek számarányát. Ez évben a kolozsvári kir. törvényszék fogházában 370 vizsgálati fogoly volt. Ezek közül elitéltetett 136, elhalt 5, a többi pedig részint bizonyítékok hiányában s igen jelentéktelen rész bizonyítékok elégtelensége miatt történt felmentéssel bocsáttatott szabadon. Tehát a törvényszéknél az összes vizsgálati f o g l y o k n a k m é g 40 száztólija sem ítéltetett el s több mint 60 százalék bűntelennek nyilváníttatott. H a már most veszszük, hogy az eredményt oly törvényszéknél constatálhatjuk, hol a bűnügyi teendők gyakorolt kezekben összpontosulnak, s ha számba veszszük, h o g y sok helyt, s különösen járásbíróságoknál a vizsgálóbirák még kevésbbé tapintatosak és a mennyiben számos helyen csak aljegyzők végzik a teendőket, nem is annyira jártasok, m o n d h a t j u k átalában, hogy a vizsgálati fogságba került egyének közül több mint fele része ártatlannak nyilvánítva bocsájtatik szabadon. Tehát évenkint 11,500 ártatlan ember senyved fogházainkban, a lehető legszorosabb számítás szerint; de meg v a g y u n k győződve arról, h o g y pontos statistikai kimutatás az arányt sokkal kedvezőtlenebbül tüntetné ki. Ide számítva még a kimutatott és kimutatható haláleseteket, melyek a rosz fogházi viszonyok miatt föllépő scorbut, fogházi hagymáz, a rosz élelmezés o k á b ó l támadt emésztési zavarok miatt következnek be, méltán följajdulhat e viszonyok szemléleténél az emberi érzés. Es mi történhetik ? Az ártatlanul vizsgálati fogságba esett egyén, az országosan dívó, kárhozatos kaszárnya-rendszer mellett beszívja a corruptio csiráját, mig ha e helyzetbe nem jut, marad becsületes embernek. Es megtörténhetik továbbá az, hogy az ártatlanul fogságba jutott egyén a fogház silány egészségügyi viszonyai miatt áldozatul esik. Mindkét esetre, sajnos, már nem egy példa volt. K i felelős a következményekért ? Nem-e az a hatalom, melynek hivatása a hasonló intézetek berendezése, s az azok feletti gondoskodás r K i nyújt kárpótlást a társadalomnak azért a megmérhetlen bajért, mit a corruptio rendes és rendszeres terjesztése szül ? Ki nyújt kárpótlást azért a veszteségért, mi a hátram a r a d o t t a k a t éri az á r t a t l a n n a k bizonyult vizsgálati fogoly halálával ? Mig Németország tudósai vitatkoznak a módozatok felett, hogy az ártatlanul fogságba esett egyének pusztán a fogságért miként kártalanittassartak, nálunk meg majd semmi mozgás arra, hogy bár a vizsgálati foglyokat megóvjuk a fogsággal egybekötött borzasztó következményektől. Nem is emiitjük azokat az eseteket, midőn jogérvényes Ítélettel elmarasztalt e g y é n e k válnak m e g az élet terheitől a m a szomorú helyen. Ez esetek oly sűrűn ismétlődnek, hogy már a legérzékenyebb közvélemény is közönyösen fogadja. Nem a k a r j u k nevén nevezni a hatalom részéről azt a mulasztást, minek következtében az elitélt, de nem halálra itélt a fogházi viszonyok miatt életét veszíti a fogságban. A polgárt, ha a halálra Ítéltet végrehajtás előtt megöli, elitélik gyilkosságért. A törvény alapján teszik. Meg lehet hát engedni az államnak, hogy intézeteiben lassú mérgezéssel megölje azokat,
5.
SZAM.
kikre a társaság még számit és jogosan számit, mert a javulás reményét feladni soha sem szabad ? Nincs elég szó, melylyel sújtani lehetne botrányos módon elhanyagolt fogházainkat s nem találunk mentséget, melylyel az indolentiát legyezni lehetne. Nincs pénz ? Ez mindenesetre nyomós ok, de a legszükségesebb, legsürgősebb átalakítási munkálatok végrehajtására bármi áron ki kell teremteni már az a r á n y l a g nem oly n a g y összeget, hogy legalább az ázsiai állapotokon változtassunk, melyhez hasonlót alig hiszszük, h o g y széles E u r ó p á b a n találunk. . . . r.
B o s z n i a i levelek. II* Mult levelemben utaltam arra, h o g y az occupált tartom á n y o k b a n működő collegáink helyzete valóban irigylésre méltó; különösen a k k o r fogjuk helyzetük előnyeit világosan látni, ha az ottani ügyvédek számát Bosznia l a k o s s á g á n a k számához viszonyítjuk és ha ugyanezen statistikai miveletet a fővárosi ügyvédeknél — szemben Budapest lakosságával — ismételjük. Az eredmény meglepő és hálás a n y a g o t szolgáltat komoly elmélkedésekre. M i n d e n n e k daczára kitérünk az alkalom csábja elől és röviden csak azt constatáljuk, hogy statistikai adatok alapján a b o s n y á k ügyvéd helyzete körülbelül minimé néhány ezer százalékkal főbb a fővárosi ügyvéd helyzeténél, kire átlag fejenkint 562 lakos esik. A ki igen rövid idő alatt csinos kis vagyonra akar szert tenni, az igyekezzék közös miniszteri engedélylyel Boszniába áttenni működése s ú l y p o n t j á t ; azonban figyelmeztetnem kell azon a halált megvető collegáimat, a kikben 'ezen sorok olvasása esetleg kivándorlási gondolatokat ébreszthetne, hogy a ki azon — valóban hősinek nevezhető — tettre határozná el magát, hogy Boszniába megy, az vessen előbb jól számot magával, vajon bir-e azon erős akarattal és ama hatalmas lemondási képességgel, mely okvetlenül szükségeltetik ahhoz, h o g y az európai comfortable életmódot teljesen nélkülözhesse és hogy a valóban ascetikus, ottan divatozó életrendhoz hozzászokhassék. Azután váljék el a civilisált nyugattól és tegyen bucsulátogatást az európai culturánál, a melyet majd csak visszatértekor üdvözölhet ismét régi ismerősként. Közvetlenül az occupatió megtörténte után még nem látták idejekorán levőnek a feleknek ügyvédek által leendő képviseltetését megengedni, de mivel másrészről az ezek utáni szükség tényleg fenforgott, és a túlnyomó többségben inalphabeta lakosság leginkább a jogban teljesen járatlan egyénekhez fordult jogi tanácsért és ezek a r á n y l a g m a g a s ár mellett g y a k r a n teljesen használhatatlan beadványokat készítettek, egy kisegítő módról gondoskodtak. Ez abban állott, h o g y a jogkeresők számára hetenkint 1—2 n a p jelöltetett m e g a biróságoknál, a melyeken azok ott megjelenhettek és kérelmeiket jegyzőkönyvbe vétethették. Ezért igen csekély díj volt fizetendő; igy pl. 10 frtig 20 kr., 100 frttól 500 frtig terjedő kereseteknél 5 frt stb. V a g y o n t a l a n perlekedők fel voltak mentve ezen díj fizetésének kötelezettsége alól, mely később a bosnyák bélyegjegyek behozatala után, ilyenekben volt lerovandó. Jelenleg a speciális bosnyák bélyegek és a leletezés áldását is élvezhetik már a szegény occupáltak, kiknek a bélyegen olvasható, ugy országos nyelvű, valamint török nyelvű felirat megmagyarázza a n n a k értékét. A mely városban biróság székel, az természetesen n a g y forgalomnak örvend; de l e g n a g y o b b és igen élénk a sürgésforgás m a g á b a n a biróság épületében. Ez utóbbiban, vagy a mint nevezik: a «konak»-ban rendesen földszint egy török kávés is fejti ki közhasznú tevékenységét. Ez helyetesitti a korcsmát, a melybe az erősítésre szoruló vádlottak betérni * Az előbbi közleményt 1. az 1 számban.
