A világ minden energiája

Kovács Attila: A világ minden energiája .

Szeretettel köszöntöm az olvasókat. Kovács Attila vagyok. A dolgozatom témája az energia és az ősi jelképek kapcsolata. Az energia, amiről nem is tudjuk pontosan, hogy mi is valójában, ami nagyon drága lett, amiből kezdünk kifogyni, és ami nélkülözhetetlenné vált az életünkhöz. Az ősi jelképek, amelyeket úgy ismerünk, hogy eredetileg valami jót jelentő, de általában ideológiai, vallási, hatalmi szimbólumok, és tisztázatlan az eredetük. Remélem, hogy nem leszek nagyon unalmas és fárasztó. Elnézést kérek, hogy a legegyszerűbb fizikai jelenségekre utalok az elkövetkezőkben, mintha kisiskolásoknak mutatnám meg a fizika alapvető törvényeit. Természetesen nem gondolom, hogy Önök ezekkel nincsenek tisztában. Csupán arra utalok, hogy nagyon különös és akár lehetetlennek látszó események is visszavezethetők a legegyszerűbb dolgokra, csak szabaddá kell tennünk a gondolkodásunkat. Nem kell csodát keresni, de meg kellene látni a lehetőségeinket. Bízom abban, hogy Önök, akik végigolvassák, úgy kelnek majd fel a székekből, hogy elismeréssel, hálával tekintenek a régmúltba és optimistábban néznek a jövő felé, mint amikor leültek. (Az alábbi előadásom 2009. április 24.-én hangzott el Budapesten, a Maghar Akadémia meghívására, az Artkatakomba Kortárs Művészeti Galéria és Kávézóban szervezett Környezetbarát energiaforrások, használatuk támogatása az Európai Uniós pályázatokban című konferencián.)

A világ minden energiája Ha valaki olvasta, vagy hallotta-látta Hetesi Zsolt: A felélt jövő c. előadását, az tudja, hogy közel a vég. Nagyon szomorú és baljós tények hangzottak el. Hetesi Zsolt bizonyítja, hogy az energia, ami a rendelkezésünkre áll fogytán van. Akit egy picit is érdekel, hogy mi lesz a gyermekeivel, unokáival, javaslom, olvassa el. Nem lesz vidám tőle. http://www.uni-miskolc.hu/okogramma/jelentes.pdf Az én olvasatomban a végeredmény az, hogy drasztikus visszafejlődés előtt állunk. Le kellene csökkenteni az emberiség létszámát a jelenlegi felére, negyedére, hogy legyen még néhány évszázadunk. A jelenlegi gazdasági-pénzügyi válság csak előszele, bevezetője lehet az elkövetkező eseményeknek. Gyanítom, a II. világháború emberáldozata, csupán kis helyi zavargásnak megfelelő haláleset volt, az elkövetkezőkhöz képest. Bár ne lenne igazam. Hetesi Zsolt szerint bízzunk, reménykedjünk Istenben. Mi lehetne a megoldás? Energiát kell szerezni! Ráadásul olyat, ami nem bántja tovább bolygónk életben maradási esélyeit. Olyat, ami azt is lehetővé teszi, hogy a bátor, kalandvágyó népesség kivándorolhasson, keressen más, lakható bolygókat, amelyek lehetővé teszik a továbbélést, a továbbfejlődést, a terjeszkedést. Az alternatív, zöld energia-ellátási megoldások szinte mindegyikének megvalósítása, legyen az szél, nap, víz, geotermikus, hőszivattyús, drága, milliókba kerül. A kapott energia formája legtöbbször nem az, amit szeretnénk. Ennek az energiának a tárolása – ami valamilyen megoldást jelentene - jelenlegi ismereteink szerint nem oldható meg. Az általam javasoltak azonban a többség számára elérhetők. A szükséges eszközök, alkatrészek beszerezhetők, elkészíthetők. Ha megáll a fejlődés, nagyon gyorsan lesöpör bennünket az élet színpadáról az evolúció. Ha vége a felfedezéseknek, a fejlődésnek, még egy óriásmeteor-becsapódás sem kell ahhoz, hogy a civilizációnk fokozódó gyorsulással megsemmisüljön. Egyesek szerint 5700000 ember már fenntarthat egy aránylag fejlett civilizációt. Egy ilyen kis létszámú 1 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


társadalom viszont nagyon sérülékeny – lásd, a legendás Atlantisz történetét. Azt tényleg elsöpörheti egy kisebb katasztrófa is. Sürgősen keresnünk kell valamilyen megoldást. A mondás szerint, „segíts magadon, az Isten is megsegít.” A fizikusok, a csillagászok már régóta feltételezik, kiszámították a „sötét” energia és anyag létezését. Hetente jelennek meg cikkek ezzel kapcsolatban. Mégsem sikerült fizikailag megfigyelni, bizonyítani. Ha lenne bizonyítékunk, ha felismernénk a jelenlétét, már a kezünkben is lehetne. Arra használhatnánk, amire akarjuk. A mennyiségre nem lenne panaszunk, ez az energia kifogyhatatlan. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk? A fizika szerint az energia – munkavégző képesség. De hogy valójában mi is az, nem tudjuk. Amit tudunk, az csak az energia ismert megjelenési formái. Gyanítom, azért nem találják a tudósok, mert nem tudják, hogy mit is keressenek. Volt már olyan, hogy az ember használt olyan energiát, amiről nem tudta, hogy miből, honnan is van az? Volt bizony. Amíg a tudományunk nem fejlődött ki, sőt még az után is, az ember minden gond nélkül használta a szél, a Nap, a víz, a tűz energiáját – munkavégző képességét, vagyis az Entrópiát. (Néhányan már itt közbeszóltak, hogy az entrópia a rendezetlenség mértékéről szól. Amiről én beszélek az inkább a termodinamika II. főtétele. „Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezettségi fokát jellemzi. Az entrópia műszót Rudolph Clausius (1822—1888) találta ki, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává (ezért tartják alacsonyabb rendű energiának). Az entrópia és a rendezetlenség egyenértékűsége elvben még a termodinamikában felbukkan, de végleg Erwin Schrödinger az életjelenségek kapcsán tisztázta. Később — a formai hasonlóság alapján — Neumann János javasolta Shannonnak, hogy képletét nevezze entrópiának. De, minthogy negatív előjel szerepelt a képlet előtt, negentrópia lett a neve (régen antientrópia is), ami a rendszerek rendezettségének mértékét fejezi ki.[1].” http://hu.wikipedia.org/wiki/Entr%C3%B3pia Természetesen nem vitatkoztam, de a fentieket úgy is lehet értelmezni, ahogy én tettem. Javaslom, hogy a következőkben ezt az értelmezést is fogadjuk el.)

Én úgy gondolom, az Entrópia birtokában van az az energia, amit keresünk. Amíg a tudomány nem deríti ki, hogy mi is valójában a sötét energia, javaslom, - használjuk az Entrópia energiáit. Szerintem a világ minden energiája, a sötét energia is, az Entrópia „kezében” van. Ezért lett az előadásom címe: A világ minden energiája. Az entrópia azonnal, folyamatosan, vagy évezredek alatt, de elvégzi azt a munkát, ami akkor és ott az egyensúly helyreállításához szükséges. Minden energia-előállítási tevékenységünk eddig is az entrópián alapult. Az energiatermelésünk annyi volt, hogy elhasználjuk azt a fosszilis, nukleáris tartalékot, amit az entrópia felhalmozott az évmilliárdok során. Azon kívül, hogy ez az energia fogytán van, még azzal is szembesülnünk kell, hogy felelőtlen elhasználásuk során szinte visszafordíthatatlanul megrontottuk a saját, az unokáink és az élővilág létfeltételeit is. 2 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


Szembe kell néznünk azzal is, hogy a megújuló energiák nem fogják fedezni ennyi ember szükségletét, ahogy a Felélt jövő című előadásban is hallottuk. Hetesi Zsolt, és a jelenlegi tudomány képviselői szerint nincs más megoldás, a felhalmozott energiahordozók fogytán vannak, csökkenteni kell a népességet. Áttételesen ez olvasható ki ebből az előadásból. Aki teheti, rendezkedjen be önellátásra, költözzön vidékre. Készülnünk kell tehát a visszafejlődésre. (Lehet, hogy nem így mondta, de számomra ez az értelme. Van egy elképzelésem, hogy mi az még, ami a világgazdaságban ekkora fékezést okoz. Természetesen a pénzügyi „gengszterkedésen” túl. Kiderült, hogy a pénz maga nem ér sokat, ha nincs mögötte munka, termelés. Ha nincs munka, nincs fizetőképes kereslet. Később biztosan rájönnek, hogy elindítottak egy lavinát, ami rövid idő alatt összedönti a világgazdaságot. Akkor már késő lesz, mert ez a lavina elsöpri a spekulánsokat is. A gyomor, de még a fej sem élhet sokáig kéz, láb, test nélkül. Azok, akik azt hiszik magukról, hogy ők a „fejek”, valójában csak a száj és a gyomor szerepét játsszák el, azzal a kivétellel, hogy ők megtagadják a megemésztett tápanyagot a test többi részétől. Így az hamarosan elpusztul, természetesen vele együtt a gyomor és a száj is. A másik nagy probléma: Jelenleg nincs olyan termék, szolgáltatás, amiben fantáziát látnának az igazi, komoly befektetők. Nem látni a célt, a fejlődés távlatait. Ha nem sikerül a gépeknek alternatív energiaforrást találni, az hamarosan éhínséget fog okozni. Igazuk lesz az aztékoknak? Eljön a „pénzevés kora”? Égely György már legalább 15 éve figyelmeztetett, és azóta is rendszeresen megismétli, de csak a szkeptikusok gúnyolódnak rajta.)

Nem azt kellene bizonygatni, hogy mit miért nem lehet, hanem azt, hogy hogyan is lehetne. Ha tudjuk, hogy az Entrópia adja az energiát, akkor mire várunk? Kell, hogy legyen olyan energiája is, ami nem változtatja meg visszafordíthatatlanul a létfeltételeinket, nem változtatja sivataggá a bolygónkat, sőt a világmindenségben bárhol hozzáférhetünk. Még kérnünk sem kell. Hozzunk létre olyan helyzetet, labilitást, aszimmetriát, hogy az entrópia kénytelen legyen beavatkozni. Az entrópia ehhez valamennyi általunk ismert és még ismeretlen energiaformát, forrást felhasznál, csak figyelni kell! A tudomány kimondta, hogy „örökmozgó” nem létezhet. „Az energia-megmaradás törvénye szerint zárt rendszer teljes energiája, azaz az egyes összetevők energiájának összege nem változik.” Szerintem az entrópia nem ismeri azt a fogalmat, hogy „zárt rendszer”. Ha ebbe beletörődünk, a jövőnknek vége. Sokan elnézően mosolyognak, vannak, akik dühöngenek azokon, akik megpróbálkoznak valami mással, a „lehetetlennel”. Szkeptikusnak lenni könnyű, nem kell mást tenni, csak mereven ragaszkodni az eddig ismertekhez. Ez, mint látható egyenesen vezet a hanyatláshoz. Az utóbbi évszázadban ez a ragaszkodás megállította az energiakutatást. Már lassan 50 éve várom, hogy elinduljon a fúziós energia termelése. (Akkoriban Tokamak néven futott a Sz.u..-ban.) Szinte semmit nem haladtak előre a legnagyobb ”fejek”, hiába a milliárdok… Nincs más választásunk, az egyetlen esélyünk az, hogy megkeressük az „örökmozgó” létrehozásának lehetőségeit. Ez most még bizonyára viccesen hangzik. :)) (Az örökmozgó kifejezést általánosságban értsük, ne szó szerint.)

Az örökmozgó kutatásának történelme van. Sok feljegyzést, legendát ismerünk. Ezek a történetek azokról szólnak, akiknek sikerült. Persze mindig csalásra gondoltak, hisz senki nem tudta megismételni, reprodukálni az eredményeket. A tudomány azonban csak azt fogadhatja el – joggal -, ami bármikor, ellenőrzött körülmények között is megismételhető. A 3 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


feltalálók minden esetben eltitkolták a megvalósítás nyilvánosságra hozatalát, többnyire anyagi okokból. Emberileg érthető, ki nem szeretne elérni egy „kicsivel” jobb, könnyebb életet, úgy gondolták, megérdemlik. Szerintem meg is érdemelték volna, de nem volt rá kereslet, hisz látszólag volt bőven más, olcsóbb (?) energiaforrás. Most változott a helyzet. Az életünk, gyermekeink, unokáink léte függ tőle. Nem ismétlem meg itt a legendás találmányokat, biztosan mindenki tud róluk. Régebben én is azt hittem, hogy valamelyik páncélszekrény mélyén ott lapul a kész megoldás, csak a kellő időpontot várják, hogy elővegyék. Ma már kételkedem, hisz ennek évekkel ezelőtt eljött az ideje. Tehát nem tudják… A következtetéseim - bár sok ember kutatásain, leírásain alapulnak - a saját szellemi termékeim. Az elhangzottakat bárki megvalósíthatja a saját használatára. A gyártás és kereskedelem, már külön tárgyalások témája. Mint olyan sokan, én is rengeteget törtem a fejem a szabadenergia létrehozásának lehetőségein, annak ellenére, hogy tisztában voltam a tudomány elutasításával. Akkoriban, kb. 15-20 éve, divatba jött foglalkozni ezzel a kérdéssel. Végig is próbáltam a számomra hozzáférhető, megismerhető módszereket. Az egypólusú generátor került sorra először. Úgy véltem, annyira egyszerű, hogy még nekem is sikerülhet, és a fizika sem utasítja el. Ha türelmesebb vagyok, talán sikerül is. Igyekeztem olyan összetett rendszert, elképzelést létrehozni, ami több, egymást erősítő elemből állt. Mai ismereteim szerint is elfogadható lett volna. Sajnos nem igazán hittem benne, így a felmerülő nehézségek miatt félbehagytam. A vízbontás nem lelkesített különösképpen, mert kicsit veszélyesnek tartottam a durranógázt. Azért később ezt is megpróbáltam. A mágnesmotorba is belekezdtem, de még nem volt, nem láttam az összefüggéseket, csak találomra próbálkoztam. Egy olyan megoldást találtam ki, ami nehéznek bizonyult. Később újra kezdtem és rájöttem, hogy a gabonakörök némelyike nagyon hasonlít az új elképzelésemhez. Ez rávezetett, hogy van egyszerűbb megoldás. A gravitációs motorokat akkor, felesleges időpocsékolásnak tartottam, azok tényleg a „perpetuum mobile” kategóriába tartoztak szerintem is. Végül mégis ez vezetett a megoldáshoz. Ezért a legendás Tesla kapcsolóval bíbelődtem évekig. A hozzá vezető elektronika alaposan feladta nekem a leckét, sokáig tartott, amíg kiderítettem, hogyan kellene megvalósítani. Amikor már azt hittem, hogy közel járok, rádöbbentem, a Tesla kapcsoló gyakorlati használhatóságának ellenére csak „aprópénz”, sokkal nagyobb jelentőségük van a belőle származtatható, már-már metafizikai jelenségeknek. A sok töprengés, kísérletezés, rávezetett, hogy lehet valami az ősi mítoszokban, a ki tudja milyen régi, honnan származó ősi jelképekben. Lehet, hogy ezek nem is vallási, ideológiai jelképek, hanem ismeretlen, régmúlt, elfeledett korok embereinek üzenetei? A „hivatalos” régészet nem nagyon ismeri el a legendákat, mítoszokat bizonyítéknak. Ha időnként felbukkan valami furcsa némelyik ásatáson, azt legjobb esetben hamisításként kezelik. Amelyik lelet nem illik bele az elfogadott, történelemtudomány kereteibe, azt elhallgatják. Pedig tanulhattak volna Trója esetéből.

4 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


Egyre jobban belemélyedtem az őstörténet, a legendák, mítoszok energetikai szempontú kutatásába. Egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy jó úton járok. Ma már biztos vagyok benne. Egyszer majd részletesen ismertetem, mert tanulságos. Később, már viszonylag stabil hobby-elektronikai gyakorlattal mégiscsak nekiláttam a vízbontásnak. A véletlen a segítségemre sietett, ugyanis több „alapvető” hibát elkövettem, szinte az első próbálkozásomnál. Mondanom sem kell: sikerült felrobbantanom a durranógázt! A „sikertelen” kísérlet sokáig bosszantott. Hónapokkal, talán egy évvel később viszont rádöbbentett egy lehetőségre. Akkor írtam Pájer Tibinek, aki fel is tette a „Fénykapura” a történetemet - Belső égésű „Stirling” motor - címen. Azóta (2 éve) csupán ketten kerestek meg ebben az ügyben, és az az érzésem, azok sem értettek meg, hiába váltottunk néhány levelet. Az egyik közülük megjegyezte: Bárcsak „villantana” már valaki valamit! Én „villantottam”, de úgy látszik, mindenkit csak a saját elképzelései, elméletei foglalkoztatnak. (Nincsenek illúzióim, könnyen lehet, hogy ezzel az írással is így járok. Csakis bennem lehet a hiba, talán azt képzelem, hogy más is az én fejemmel gondolkodik. Ami nekem egyértelmű, egyenesen következik az előzőekből, az másnak érthetetlen, logikai bakugrás lehet, mert nincs birtokában az a tapasztalat, ami engem vezetett. Nincs kizárva az sem, hogy pontatlanul alkalmazom a szavakat, kifejezéseket, fogalmakat, mint ahogyan kiderült az előadásom alkalmával is. Bár ezek a fogalmak magukban hordozzák az én értelmezésemet is, mások számára nem az a lényeges.)

Ezért úgy döntöttem, megpróbálom - lehetőleg mindenki számára érthetően -, a szabadenergia-kutatás alapelméletét? felállítani, rávezetni a „kollégákat”, hogy amit akarnak, azt hogyan érhetik el, - szerintem. Így mindenki végigviheti a saját elméletét, egy „vezérfonál” mentén, bármit is próbál megvalósítani. Ha valakit érdekelnek az én kísérleteim, majd ír. Kb. 15 évem ment el, míg rájöttem a megoldásra. A legutóbbi hónapokban világosodott meg előttem. Utólag azzal vigasztalom magam, hogy végig kellett járnom a buktatókat, hogy a hibáimból tanuljak. Ez a következtetés, amire jutottam, nem csak az én érdemem. Nagyon sokan törték előttem az ösvényeket. Viszont az is igaz, hogy nekem is, másoknak is, a rendelkezésére állt minden információ, már akkor, amikor divatba jött ez a modern „Grál” kutatás. A legérdekesebb az egészben, hogy már évezredek óta ismert az az egyszerű matematikai képlet, aminek alapján – ha helyesen értelmezzük – rég a kezünkben lehetne a tiszta energia. Tehát az elméleti alapját is ismerjük. Ha valaki esetleg nem tudná, olvassa el Patyi József írását: http://www.tar.hu/tuvok1/sent_by_you/Ekeplet/energiakeplet_negyzetes_resze.pdf A lényege az, hogy két (v. több) tag négyzetének összege mindig kevesebb, mint ugyanazon tagok összegének négyzete: A² + B² <(A + B)² (Bizonyítékként az interferencia és a hegesztés jelenségét említi. Mellesleg az interferenciáról is már régóta tudunk. Az egyik szkeptikus hallgató megint csak közbeszólt, hogy nem igaz ez a képlet, mert mi van akkor, ha az egyik tag például negatív. Végül megállapodtunk abban, hogy ebben a képletben nincs negatív tag. :-)



Mondhatnák, ez eddig rendben van, mi is tudunk róla (ezt már a régi görögök is tudták), tanultuk az iskolában, hogy az a 2AB a többlet, de hogy jön ez ide? Hogyan lehetne négyzetre emelni fizikai, szilárd testeket? Itt van a tévedés! Nem a négyzetre emelés a lényeg, hanem a zárójel! Úgy kell megtervezni, kialakítani a szabadenergia kísérleti berendezéseket, hogy több, esetenként sok, egymás hatását erősítő jelenség, részegység, folyamat, alkatrész, egy cél irányában együttműködjön. Az eddigi eredménytelenséget az okozhatta, az ismeretterjesztő tudósok, szkeptikusok kategorikus kijelentését, elhatárolódását az alapozta meg, hogy csak olyan folyamatot, gépet, jelenséget, vizsgáltak, amelyek nyilvánvalóan csak veszteséggel működhettek, mert nem volt, vagy kevés volt az egymást erősítő, egy irányban ható folyamat. Teljes mértékben igazuk volt. Képzeljük el, hogy van Pl. egy 30, egy 50, és egy 80 % -os hatásfokú eszközünk, amelyeket úgy alkalmazunk, hogy együttműködjenek, egy rendszerben, egy irányban. Ha a hatásokat összegezzük, már bőven a 100% fölött vagyunk, tehát a valóságos veszteségek ellenére nyereségünk van! (Gondoljunk csak a hőszivattyúra. Griggs gép, Adams motor, Szabó-féle generátor stb. Sajnos, nem mindegy, hogy milyen formában kapjuk meg a többletenergiát. Eddig leginkább csak hőenergiában kaptuk, amiről már tudjuk, hogy alacsony rangú energiaként van nyilvántartva.)

Kijelenthetjük, igazuk volt a tudósoknak, igazuk volt a szkeptikusoknak, de igazuk van az idealistáknak is, a szabadenergia-kutatóknak, az „örökmozgó” keresőknek is! Ez lendületet adhat azoknak, akik évek óta tapogatóznak a „sötétségben” és már-már feladták. Talán sikerülhet bevonni a kutatásba néhányat azok közül is, akiknek rendelkezésére áll a legfejlettebb technológia, a tehetség, a tudás, pénz. Miután rájöttem, hogy a fenti elmélet pontosan lefedi azt, amit néhány ősi jelkép nekem felfedett, kijelenthetem, hogy több megoldása lehetséges a tiszta energia előállításának! Azért a szkeptikusoknak sem kell elszomorodniuk, nincs túl sok ilyen jelkép. Egy elcsépelt közhellyel: a kivétel erősíti a szabályt. Tehát, nem lépjük át a fizika korlátait, mégis van néhány olyan megoldás, ami megkerüli azokat. Hamarosan mutatok egy ilyen megoldást. Kicsit bonyolult, ezért igényel némi képzelőerőt, de szilárd alapjai vannak. Ha azt mondanám, hogy a birtokomba került Orfyrreus titkos jegyzete, vagy Tesla, Moray, Schauberger minden dokumentációja – előbb hinnének nekem. Azok a jelenségek, amelyeket ismertetek, a természetben időtlen idők óta léteztek, működnek. Hogy nekünk, mai embereknek ennyi időt kellett elvesztegetni, míg rájöttünk, ez a korlátoltságunk bizonyítéka. Ha ehhez hozzáveszem, hogy „direkt” felhívták rá a figyelmünket, az orrunk alá dugták, és mégsem láttuk, akkor szinte megérdemeljük, hogy a megsemmisülés szélére kerültünk. Ha most sem cselekszünk, túllép rajtunk a történelem. Kiderült, hogy nincs varázslat, különleges, ismeretlen részecske, mindenféle rejtélyes, nullponti sugárzás. Az elv valamennyi eddigi energia-kísérletre alkalmazható, nyilvánvalóan következik. A mechanikától az elektronikáig, a vízbontástól a mágnesmotor-generátorig. Kis odafigyeléssel, munkával, mindenki elkészítheti azt a gépet, amit szeretne. Az igazi áttörés azonban a gyártás lenne. Komoly elméleti, tervezési, számítási feladatok elvégzése után. Mennyi embernek adna akár évtizedekig munkát, megélhetést az egész világ átállítása egy 6 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


korszerűbb, szennyezésmentes energiaellátásra? Egy csapásra vége lehetne a gazdasági válságnak, a környezet szennyezésének. Ezerszám születnének új felfedezések… Mindenki arra vár, mint az egyik levélíróm – villantson már valaki valamit. Lehetőleg teljesen kész dolgot. Amiben már nincs kockázat, munka. Én magam is gyakran végignéztem azokat az oldalakat, amelyek ezzel a témával foglalkoznak. Hátha van már valami eredmény. Igazi, áttörő, megismételhető megoldásra eddig nem találtam. Vannak ötletek, érdekes gondolatok, de hiányzik a koncepció, az elv, mindenki csak tapogat, próba-szerencse alapon. Láthatjuk, ez nem vezet eredményre. A javasolt megoldások változtathatóak, fejleszthetőek, alakíthatóak. Nyilván nincs szüksége egy átlagembernek megawattokra. Egy lakótelep viszont megkockáztatná. A rendszer bármilyen méretben megvalósítható. Lehet, hogy néhányaknak kellemetlenséget okozok, „belekavarok” az üzletébe. Én úgy gondolom, a szabadenergiát nem lehet kisajátítani. Még az államnak sem. Ehhez az energiához mindenkinek joga van, úgy, mint a lélegzetvételhez. A régmúlt üzenete, valamennyiünk közös öröksége. Könnyen lehet, hogy az energia-szolgáltatók később úgy döntenek, leveszik az emberek válláról azt a terhet, hogy mindenki a saját energia-gépével töltse a szabadidejét. Ezért csak annyi pénzt kérnek az energia-szolgáltatásért, amennyi a tisztességes nyereség eléréséhez szükséges. Ha nekik nem kerül pénzbe, talán nem is kérnek érte sokat. Lehet, hogy ez lenne a legkorrektebb megoldás Egyesek szerint nagyobb problémának látszik a gáz és olaj termelők-exportálók kiesése a világgazdaságból. De ez csak első látásra az. Néhány évtizeden belül úgyis leállnának, hisz fogytán van a gazdaságosan kitermelhető anyag. Tehát váltaniuk kell. Az egész átállás nem fog egyik napról a másikra végbemenni. Még sokáig termelhetnek. Olajragázra később is szükség lesz, talán nem ekkora mennyiségben. Az autógyárak könnyen válthatnak szennyezésmentes járművek előállítására. Később talán személy UFO-kat is gyárthatnának. (Mellékesen adódott annak is - mármint az UFO-nak a működési elve. Kicsit később be is mutatom. :)))

Az igazi cél azonban a fejlődés, haladás, növekedés. Az igazsághoz hozzátartozik, mielőtt bárki megvádolna nagyképűséggel, előbb csak hittem abban, hogy az ősi, esetenként vallási jelképek valójában energetikai ábrák. Későbbi elemzések, próbák, súlyos tévutak, töprengések évei után világosodtak meg lassacskán előttem a valószínű lehetőségek. Azóta hetente találok újabb és újabb különös kutatni valókat bennük. A végső próba még mindig előttem áll, a megvalósítás. Lehet, hogy azt már nem én fogom elsőként produkálni. Reménykedem, hogy ez az írásom sokakat elindít. Mint már mondtam, a szabadenergiát nem lehet kisajátítani, megadóztatni. A nevében is benne van, akár a tiszta levegő, mindenkié. A hozzá vezető ábrák ősi örökségek, az összes ma élő ember öröksége, nem egy személy, csoport, nemzet tulajdona. Az eszközök egyszerűek, hozzáférhetőek elkészíthetőek.



Hogy eddig nem a „levegőbe” beszéltem, mutatok egy ilyen gépet. Első látásra egy gravitációs gép, de lehet, hogy mégsem az. Kicsit messziről indulok neki, így mindenkinek követhető lesz a logikája. (Az alábbi példákat természetesen a „bizonyítás kedvéért” válogattam össze. Ha valaki azt gondolná, hogy ezek vezettek a felismerésekhez, téved. Sajnos, nem születtem ekkora zseninek. Csupán visszavezettem egy lassan-lassan kialakuló felismerésemet. Másokat is vigasztalhat, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy így csoportosítsa ezeket a dolgokat. Másrészt a szememre vethetik azt a Murphy törvényt, amely szerint: ha szeged van, mindent kalapácsnak nézel. )

Készítsünk el, mondjuk húzott acéldrótokból egy lejtőt. Ha a tetejére teszünk egy golyót, akkor az, szépen végiggurul rajta. Mi van akkor, ha a lejtő alá is teszünk két görgőt? Ugye most nemcsak a golyó gurul le, de a lejtő is elmozdul, igaz a másik irányba, feltéve, hogy ügyelünk a tömeg-arányokra. Milyen jó lenne, ha a lejtőnk végtelen lenne! De hisz van végtelen lejtőnk – a kör. (Ez a végtelen lejtő hasonlat, később még visszaköszönhet – egy másik előadásomban.) Tegyük a golyót egy karikába. Sajnos, a golyó gurulása közben folyamatosan el kell forgatnunk a karikát is. Ez pedig már munkával jár. Kijelenthetjük, hogy nincs értelme ilyen gépet szerkeszteni? Igen. De…

Készítettek két egyforma hosszú lejtőt. Az egyikbe beiktattak egy „gödör” szakaszt, amiben annyira felgyorsult a guruló golyó, hogy pontosan akkor ért a lejtő végére, mint a másik lejtőn egyenletesen gyorsuló, annak ellenére, hogy jóval nagyobb utat tett meg. A gyorsulás tehát energiát szerez valahonnan. Az entrópiától?



A műkorcsolyázók egyik kedvenc eleme a forgás, piruett. Amikor megkezdik, széttárt karral, még könnyen követhető. Amint behúzzák a karjaikat, minél közelebb a tömegközéppontjukhoz, a forgásuk annyira felgyorsul, hogy szinte követhetetlen. Itt is az a gyorsulás…

Gyermekkoromban, a barátaimmal gyakran játszottunk az ostorral. A mai gyerekek talán nem is ismerik. Idegenforgalmi látványosság a csikósok ostorpattogtatása. A tájékozottabbak tudják, hogy ez az első, ember alkotta eszköz az, aminek a vége (bojtja) átlépi a hangsebességet. Ha az ostort körívben meglendítjük, majd visszarántjuk, a vékonyodó fonott bőrszíjon végighalad egy hullám. Mivel a másik vége nincs rögzítve, és a bőrszíj is fokozatosan vékonyodik, a hullám szélessége rohamosan csökken. A csökkenéssel fordított arányban, exponenciálisan növekszik a sebessége, amely az ostor végén, a bojtnál elérheti a hangsebességet, sőt, meghaladja azt, ami végül egy hangrobbanást okoz, akárcsak a szuperszonikus repülőgépek! Nocsak, megint a gyorsulás?

Nem tudom, feltette-e valaki azt a kérdést – akár magának is – vajon miért „csiga alakú” a csigaház? Ha megfigyeltétek, a csiga igen lassú mozgású állat. Érdemes kipróbálni: akár egy fűszállal megzavarva ezt a lassú csúszómászót, viszonylag gyorsan visszahúzódik a házába. Ugyanakkor elég sok időbe kerül újra kibújnia és felvennie a „csigatempóját”. 9 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


Biológiából tudjuk, hogy a csiga „sima” izomzata nem teszi lehetővé a gyors mozgást. Akkor hogyan tud ilyen gyorsan visszavonulni? Ha megvizsgáljuk a csigaház keresztmetszetét, feltűnő a hasonlóság, - egyik ősi jelkép felével. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy ez a keresztmetszet ráadásul egyre szűkebb, még inkább elgondolkodtató a jelenség. Szerintem a csigaház formája, topológiája teszi lehetővé a csiga számára, hogy ilyen gyorsan visszavonuljon. A csigának csak el kell indítania a visszavonulást, a csigaház már „elintézi”, hogy a csiga teste felgyorsuljon, és visszahúzódjon a biztonságba. Nincs benne rugó, ami visszahúzza! Pont úgy működhet, mint Schauberger pisztrángjának kopoltyúja. Létrehozza a gyorsulást, ezáltal a sebességet. Érdeklődve néztem a Tv-ben, vagy fotókon, a tengerpartok szörföseit, akik a hatalmas hullámokról siklanak le. Nekem feltűnt, hogy a hullámok taraja nagy ívben, rengeteg vizet magával sodorva, megelőzi a hullámokat és a szörfösöket, akik így szinte egy víz-alagútban siklanak. Tudjuk, hogy egyébként a hullámok valójában nem sodorják a vizet, csak fel-le mozgatják. Ennyire a szél sem viheti a vizet, gyakran nem is arra fúj. Itt egy gyorsulási folyamatról van szó, amelyet ez a (bukó) hullámforma idéz elő.

Engem emlékeztet valamire! Nagyon hasonlít a csigaház keresztmetszetére. Mintha ez is annak az ősi jelképnek az egyik fele lenne!

Valamelyik utcai reklámtáblán felhasználták a Fibonacci-spirál ábráját is. Megragadta a figyelmemet, no nem az, amit reklámoztak, hanem maga a rajz. Nagyon hasonlít az íve a csigaház ívéhez, a bukóhullám fotóihoz, és annak az ősi jelképnek egyik szakaszához is, amiről szó van. Végső soron ez is a gyorsulásról, exponenciális növekedésről mutat képet.



Kicsit furcsálltam, hogy eddig nem nagyon foglalkoztak az áramláskutatók az osztrák erdész, Schauberger turbinájával. Lehet, hogy legendának gondolják az egész történetet? Talán azért, mert nem tudják megmagyarázni, hogy mitől gyorsul a folyadék azokban a fura csigavonalú, szűkülő csövekben? Miért nem kérdezik meg a csigát? Vagy a pisztrángot? Esetleg ezeket a hatalmas hullámokat? Már rég túl lennénk az energia-gondokon! (Az alábbi rajzokat Schaubergerről szóló honlapról mentettem le. Elnézést kérek, hogy nem tettem ki a linket, de nem nagyon merek visszatérni oda, mert valami alattomos vírussal van az oldal megfertőzve, amit akkor nem is vett észre a víruskeresőm, és csak véletlenül akadtam rá.)

Bizonyára mindenki észrevette, hogy az 1-es ábra az, amiről eddig is mutattam példákat. Később jelentősége lesz a 3-as számú rajznak is. Különösen akkor, ha elképzeljük, hogy ezt az ábrát elfektetjük, és a talpa felől nézzük. Nagyon-nagyon hasonlítana a csigaházra, a Fibonacci spirálra. Nem érdekes? Van egy ábránk, egy ősi örökségünk, amelyik tartalmazza az összes eddig felsorolt jelenséget, formát. Történetesen ez egy olyan jelkép, aminek nem is tudjuk a korát, mikor találták ki, mikor rajzolták le először. Gyanítom, jóval azelőtt, mint amire írott forrásaink lennének. Mai jelentésmagyarázatok szerint, minden jó és minden rossz, világos és sötét, férfi és nő, stb. benne van. Én egyszer arra gondoltam, ez akár egy keresztmetszet is lehetne…

Biztosan kitaláltátok már, ez az ősi ábra, jelkép, a nevezetes Jing-jang, vagy tai-csi. 11 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


A Google több mint 45 millió találatot ad rá. Mindenféle, sokszor egymásnak ellentmondó magyarázat van róla. Érdekes módon, még a gabonakörökben is megjelenik.

Vajon ki, és miért választotta megörökítésre ezt az ábrát évezredekkel ezelőtt, miért adott neki mindenféle jó tulajdonságot? Én úgy gondolom azért, nehogy feledésbe merüljön! Ez a rajz az örökmozgó rajza! Igaz, végtelenül leegyszerűsítve, minden sallangtól megszabadítva. Aki létrehozta, kőbe véste, bizonyára végiggondolta, hogy amikor szükség lesz rá, fel fogják ismerni a valódi jelentését, célját, akkor majd kiegészítik, részeire bontják, felszerelik a szükséges elemekkel. Szerintem eljött az ideje. Számoljuk össze, hány együttműködő elemet is tartalmazhat ez az ősi jelkép! Tartalmazza ugye a „végtelen” lejtőt. Tartalmazza az ostor hullámvonalát, a tömegközépponthoz való közeledés általi perdület gyorsulásának lehetőségét. Benne van a gödör szakasz, ami szintén a gyorsulásban segít. Van még olyan eleme is, amit most kihagytam. Nem hagyhatom ki a súrlódási, gördülési ellenállást – ami, micsoda véletlen – szintén az előnyünkre van, hisz nélküle nem is működhetne, meg a gravitációt, ami ugyancsak szükséges. A bele helyezett gördülő tömegek mozgási energiája, a centrifugális erő szintén kihagyhatatlan eleme az összképnek. Legalább nyolc-tíz együttműködő, egy irányba ható rész, jelenség! Mindez mindjárt duplán! Meggyőződésem, hogy Orfyrreus híres kereke is ezen az elven működött. Ez a forma még nagyon sok kellemes meglepetést fog szerezni nekünk. Ez a forma lehetővé teszi a repülést is, úgy, mintha nem is létezne gravitáció, és nem kell hozzá szárny, levegő, légcsavar, gázturbina, rakétahajtómű, üzemanyag! Benne van a korlátlan villamosenergia generátora is, minden káros mellékhatás, szennyezés nélkül.

Kíváncsiak rá? Megmutatom, hogyan is működhet…



Először rajzoljuk meg ezt a jelképet, rajzoljuk be a középpontot és helyezzük egy állványra.

Helyezzünk el benne egy gördülő tömeget. (A kis fekete pötty a görgő. Ne zavarjon senkit, hogy a pálya belső felét kihagytam. Majd valaki pontosan megrajzolja, esetleg készít egy mozgó gif-et is.

Képzeljük el, hogy elindítjuk a görgőt, a „végtelenített” lejtő tetejétől. A görgő folyamatos gyorsulással közeledik a lejtő aljára. Ha ezt a kereket középen csapágyazzuk, hogy könnyen elforduljon, akkor a súrlódás és a gördülési ellenállás miatt a pálya elmozdul a gördülés irányával ellentétesen.



Természetesen, a görgő gyorsabban gördül le, mint ahogy a lejtő elfordul. Megfelelő tömeg-arányok esetén túlhalad a lejtő legalján. Ez a „gödör” szakasz. Tudjuk, hogy ez a gödör +gyorsulást ad. Ugyanakkor, mivel a görgő tömege része az egész rendszer tömegének, és hirtelen közeledik az egész tömeg forgás-középpontjához, a tömeg forgása is felgyorsul. Jó méretezés esetén túljut a középponton, és belép a másik gyorsulási szakaszba, az ostor szakaszába. De lehetséges, hogy itt is a gravitáció kap főszerepet.

Jelentős mozgási energiára tehet szert, amelyet a pálya végén a legkedvezőbb irányban átad az egész forgó tömegnek. Itt valamilyen csapdát, mágnest, rugót vagy reteszt kell alkalmaznunk, ami addig tartja „megfogva” a görgőnket, amíg újra a megfelelő pozíciót eléri, azaz kellő helyzeti energiára tesz szert, hogy ismét elindulva elegendő mozgási energiája legyen. A leírásokból tudjuk, hogy Orfyrreus mindig egy laprugót nyomott félre, mikor behelyezte a görgőit. Az egészhez képzeljük hozzá a másik „végtelenített” lejtőn ugyanekkor lezajló eseményeket. Kiderül, hogy a másik oldal is hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan működésben maradjon a szerkezet. Orfyrreus annak idején, ha jól tudom, 8-10 görgőt alkalmazott egy kerekében. Tehát, ahhoz, hogy teljesítményt tudjunk kivenni, több hasonló pályát kell felépíteni egy forgó egységben. Ez nyilván bonyolítja „kicsit” a felépítést.

Nem tartom kizártnak, hogy némelyik „forgó”, vagy svastika jelkép is erre utal, de jellemző a kelták triskelon nevű jelképe, amelyik 3 ágú változatot mutat. Ez nem jelenti azt, hogy a keltáknak már volt ilyen gépük! Nyilván ők is csak örökölték a jelképeket és a hagyomány szerint tovább kellett adniuk. Ezek a jelképek nagyon leegyszerűsített ábrák. A fentiek ismerete nélkül ki gondolná, hogy ilyen jelentésük lehet? Jobb, ha tartjuk magunkat az Orfyrreus leírásokhoz, és az egész kerék-átmérőt felhasználjuk a pályaépítésre. Elemzéseim szerint előnyösebbek a minél hosszabb útvonalak. Tehát nem véletlen, hogy az említett úr, mindig nagyobb átmérőjű gépeket épített. Az első legkisebb is egy méter körüli volt, a többiek 3 m-ek voltak (10-11 láb). Beláthatjuk, hogy kell 14 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


bizonyos úthossz, hogy a gördülő tömeg elegendő mozgási energiára tegyen szert. Véleményem szerint minél nagyobb, annál jobb. A „gödör” szakaszon ugyan még gyorsul, de a vége felé sok energiát veszíthet, holott az ostor szakaszon szüksége van bizonyos kezdősebességre. Ezek az általam meghatározott szakaszok egymásba nyúlnak, nem tudnám megmondani, hogy hol a vége az egyiknek és hol kezdődik a másik. Sok kísérletet, számítást el kell még végezni. Megfelelő anyagok és kidolgozás után, ha nem is örökké, de hosszú ideig működőképes maradhat az „örökmozgónk”, amit csak el kell indítani! Rengeteg analógiát találhatunk a természetben, ha figyelünk. Nem tartom kizártnak, hogy a Föld forgását és mágneses terét is valami hasonló folyamat kelti. Ahogy ígértem, most következzen a repülés és a ”komoly” energiatermelés. Ezek már a tovább-gondolásai a fentieknek. A leírt „örökmozgó” valójában egy kísérleti eszköz, egy bizonyítás, gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek ellenére, mert adódik belőle a „valódi” nagy teljesítményű gépek létrehozása. Minden a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy megvalósítsuk. A jelenlegi technológia is alkalmas arra, hogy megépítsük. Összehasonlíthatatlanul olcsóbb, veszélytelenebb, nagyobb teljesítményű megoldás, mint akármi, amit eddig használtunk. Óriási lehetőségek nyílhatnak meg előttünk, ha megvalósítjuk. Biztosan sokan hallottak, olvastak az indiai Védák-ban felbukkanó repülőgépekről, a „vimanák” -ról. Egyes fordítások szerint a higany volt a hajtóerő. A higany hogyan hajthat egy repülőgépet? A higany egy szobahőmérsékleten folyékony fém, jó nehéz, a gőze (mert párolog) súlyosan mérgező – badarság, az nem lehet üzemanyag – biztosan rosszul fordították a szöveget, gondolhatják egyesek. Nem is üzemanyag volt, de hogy a higany volt az, ami felemelte és bármely irányba vitte ezeket, a repülő eszközöket, az biztos. Pontosan azért, mert jó nehéz és folyékony fém. (A Védákban repülő városokat is emlegetnek!)



Az Interneten filmek, és Web-oldalak tömege szól az UFOk-ról, repülő csészealjakról és az állítólag nácik által épített Haunebu nevű repülő eszközökről. Érdekes módon ezek mind hasonló formájúak. Miért ilyenek? (A nácik, vagy valakik? építhettek ilyen szerkezeteket? Schauberger szabadalmát talán módosították, hogy ne derüljön ki: használható az ötlet? Úgy hallom, egyes kormányok ma is százával süllyesztik el a találmányokat, és csak lassan-lassan adagolják. Az egyik Galaktikában megjelent egy kis cikk, amely hírt ad arról, hogy a dániai partok közelében találtak egy, a II. világháborúban elsüllyesztett német tengeralattjárót 60-70 tonnás higanyrakománnyal. A cikk lényege, hogy ez a higany szivárog a tartályokból, és súlyosan veszélyezteti a környezetet. Feltette már valaki azt a kérdést: hogy mire kellett a náciknak ez a rengeteg higany? Lázmérőkre?)

Tudjuk, nemcsak az „Indiana Jones” filmekből, hogy a nácik igen aktívan érdeklődtek az ezoterika és az ősi régészet iránt, minden fellelhető információt begyűjtöttek, még az indiai szvasztika jelképet is kisajátították és horogkeresztet készítettek belőle. Azt nem tudjuk pontosan meddig jutottak el.

Andre-Marie Amper 1821-ben, ahogy a képen is látszik, megtöltött két vályút higannyal. Ezekre rákapcsolta egy telep áramát, egyikre a +, a másikra a – sarkot. Összekötötte a két vályút egy, a higanyon úszó vezetővel. Ekkor az úszó vezető távolodni kezdett a teleptől. Ugyanez történt akkor is, amikor felcserélte a pólusokat. Ellenkező irányban csak akkor haladt, amikor a vályúk másik végéhez kapcsolta a pólusokat Einstein és Szilárd Leó 1929-ben bejelentett egy új típusú hűtőgép szivattyút, a magnetohidrodinamikai szivattyút. Itt lényegében mágneses térrel kombinálták a fenti jelenséget, amivel azt érték el, hogy folyékony fémet mozgattak és azzal továbbították a hűtőközeget. Ezt ma is használják, atomerőművekben, tengeralattjárókon, csak itt maga a folyékony fém a hűtőközeg.

Alfvén (1970-ben fizikai Nobel-díjat kapott) ismerte fel, hogy az áramló, elektromosan vezető anyag – a magnetohidrodinamikai közeg (nem szakszerű, de használatos 16 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


nevén: a plazma) – magával viszi (ideális esetben teljesen) a rajta áthaladó mágneses erőteret (ez a jelenség a mágneses tér befagyása). Forrás: Sulinet 1998. 23. szám Aki foglalkozott a szabad-energia kérdéseivel, elengedhetetlenül szembetalálkozott az elektronikával. Ha az ideje engedte, biztosan körülnézett a különböző megoldások, kísérletek, kapcsolások között. Így akadtam én is egy érdekes témára, amiről a korszerű fegyverek után érdeklődők biztosan hallottak már, ez a Rail Gun.

Ha valaki esetleg nem tudná, ez egy elektromágneses fegyver, ami még mindig kísérleti fázisban van - állítólag. A lényege az, hogy két áramvezető sín közé helyeznek egy fém, vagy fémburkolatú lövedéket, ami a rákapcsolt áram és feszültség hatására igen nagy sebességre gyorsul (Lorenz erő). Ez a sebesség a hagyományos lövedékek sebességének 5-10 szerese! Ezeket a kísérleti fegyvereket különös gondossággal rögzítik a hatalmas visszarúgó erő miatt. Szintén egy idézet: http://www.bestgenerator.hu/index.php?mit=tipp-mhd „A hagyományos áramfejlesztőkkel ellentétben az MHD-készülékek közvetlenül alakítják át az energiát. A közönséges erőművekben ugyanis a fosszilis fűtőanyag energiájával előbb hőt termelnek, majd gőzt fejlesztenek, s az forgatja az áramfejlesztőt hajtó turbinát. Az MHD-generátorok ezzel szemben közvetlenül alakítják át árammá a vezető folyadék hő- és mozgási energiáját. A „folyadékot” általában a fosszilis energiahordozók (többnyire kőszén) ionizált, gáznemű égéstermékei alkotják. Ez az ionizált gáz – vagy plazma – olyan csatornán halad át, amelynek két-két átellenes fala vezető (elektród), ill. szigetelőanyagú. Ha a csatornára merőleges irányban erős mágneses teret keltenek, a csatornán (és a mágneses mezőn) átfolyó plazma elektromos feszültséget hoz létre az elektródok között.” Az már csak „hab a tortán”, hogy az MHD generátorok hatásfoka eléri a 60-65%-ot! Az eddig ismert MHD-generátorokat, Rail-Gunokat úgy valósították meg, hogy a két pólust képviselő elemeket - talán gyártási okból – két szigetelőanyagból készült elemmel választották el. Nyilván így találták megoldhatónak. A két pólust azonban úgy is elhelyezhetjük, mint cső a csőben, feltéve, hogy folyékony, vagy gáznemű a „lövedék”. Ha ismernénk a folyadékok áramlási tulajdonságait, akkor tudnánk, hogy nem feltétlenül a kör a legmegfelelőbb keresztmetszet. Már régóta tudjuk, hogy könnyebb kiönteni a folyadékot az üvegből, ha körbe meglengetjük, hogy az forogni kezdjen. Ha Schauberger megfigyelését hasznosítanánk, akkor a csöveket már rég ilyen speciális alakúra formálva gyártanánk. Ez a forma ugyanis megforgatja a folyadékot, amitől könnyebb, gyorsabb lesz az áramlása. Ha egy ilyen speciális csőben körbe-körbe is folyik a folyadék, a forgás középpontja, vagyis a felülete körülbelül ott lesz, ahol a jing-jang ábrában a kis kör alakú jel elhelyezkedik. Tehát egy, a folyadéknál könnyebb vezető pontosan ott úszna, mintha a folyadék felszínén lenne. 17 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


Képzeljük csak ide a bukóhullám keresztmetszetét. Ez is igazolja, amire gondoltam, hogy ez az ábra egy keresztmetszet lehet.

Mi van, ha higanyt, vagy más, fajsúlyos folyékony fémet gyorsítunk fel ilyen módon, egy alkalmas pályán? Viszonylag kevés higannyal is nagyon nagy emelő erőt érhetünk el! Igaz, van néhány megoldandó kérdés, de a lényeget ismerjük, a pályát, amin a higany fut! Több ezer éve a szemünk előtt van! Ez az az ősi jelkép! Összegezzük az eddigieket: a vezető folyadék forogva áramolhat egy ilyen keresztmetszetű csőben, amelyre mágneses mező is hat, sőt, maga állítja elő azt! Ez a mágneses mező „belefagyhat” ebbe a forgó-haladó folyadékba, miáltal nagy teljesítményű MHD-generátorként működhet. Ugyanakkor ez a folyadék, az áramot és a geometriát RailGunként használva igen nagy sebességre gyorsítható fel. Ha mindehhez hozzávesszük, a már ismert szűkülő, forduló csigaház-spirál-vonalat a megfelelő szakaszokon, további gyorsulást, igen erős mágneses teret is elérhetünk. A gyorsulások visszalökő hatása, a generátor-szakasz fékező hatása, a rendszer geometriája, mind-mind egy irányba, felfelé hat. Elvileg lennének más irányú hatások is, de az is inkább oldalirányba működik, amit a konstrukció könnyedén kivédhet. Emlékezzünk csak: „Úgy kell megtervezni, kialakítani a szabadenergia eszközöket, hogy több, esetenként sok, egymás hatását erősítő jelenség, részegység, folyamat, alkatrész egy cél irányában együttműködjön.” A végeredmény: van egy olyan hajtóművünk, mint a mesében, kihúzhatjuk magunkat a mocsárból a saját hajunknál fogva! Ráadásul hihetetlen mennyiségű elektromos áramot is előállíthatunk mindenféle környezetszennyezés nélkül! Szinte magam sem hiszem el… Ha a fentieket kombináljuk a már ismert ősi jelképpel, a vimanák-ról szóló leírásokról, meglepő eredményre juthatunk. Vagy csak az én fantáziám szaladt el? Képzeljük el azt az esetet, hogy több, de legalább három ilyen speciális pályát egy kör alapra helyezzük, majd beburkoljuk.

Mi lesz az eredmény? Igen! Egy UFO! 18 Minden jog fenntartva! Pécs, 2009. március 31.


Az ősi indiai, távolkeleti templomok és környékük tele vannak vimanákat ábrázoló kisebb-nagyobb építményekkel, stupákkal. Ezek legtöbbször harang alakúak. Nem valószínű, hogy a régi megfigyelők tisztában voltak a belső szerkezettel. Elképzelhető, hogy a sok ezer évvel ezek építése előtt látott repülő eszközök az elbeszélések során kissé módosultak. Gondolhatunk arra, hogy a múlt század elején készített autók inkább hasonlítottak egy lovak nélküli hintóhoz, mint a mai személyautókhoz. Pedig a működési elv nem változott. Egy ilyen harang formában talán könnyebb volt elhelyezni azokat a speciális formájú pályákat, mint a csészealj alakban. A függőleges szakasz, ami a felhajtó erő nagy részét adja, így meglehetősen hosszú lehetett, esetleg kevesebb energiával is beérte. Az is lehet, hogy Ők is rakétákkal kezdték, és abból lett a kiinduló alak. A technikai fejlődés nyilván nem állt meg az UFÓk-nál sem, volt idejük kifejleszteni komolyabb anyagokat, technikákat, formákat az elmúlt évezredek alatt. A működési elv ugyanaz lehet. (Olvastam valahol, hogy egyes vimanákat indulás előtt jól fel kellett fűteni. Nagy tüzet raktak a „kazánok” alatt. Amikor elérték a megfelelő hőmérsékletet, a gépek készen álltak a repülésre. Utána már nem igényeltek további hőt, és napokig repühettek. Sokáig töprengtem ezen az információn. Végül arra jutottam, hogy az ősök is tudatában lehettek a higany káros hatásainak, vagy nem állt rendelkezésükre elegendő. Talán ezért inkább ólmot használtak a járművek többségében. Annak azonban van egy kis hátránya, ha lehűl – megszilárdul. Tehát indulás előtt fel kellett olvasztani. Felolvadás után már folyékony marad, hisz a nagy áramok, hőmérsékletek folyékonyan tartják. Elméletileg bármilyen folyékony, gáznemű vezető közeg alkalmas lehet egy MHD generátorban. Azért nem árt – jelen esetben -, hogy eléggé fajsúlyos legyen.)

Mondhatnátok, hogy láttak olyan UFO-kat is, amelyek nem csészealj formájúak, inkább hengeres, vagy szivar alakúak voltak. Mi akadályozna meg bennünket, hogy ezeket az elemeket nem egymással szemben, hanem egymás mögött felváltva alkalmazzuk? Sokkal jobb, célszerűbb, használhatóbb belső teret kapnánk.



Még gondolkodom, hogy a nagy gyorsulást, amit az UFO-k így elérnek és tapasztalható, mivel kompenzálják, semlegesítik? Elméletileg palacsintává kellene lapulniuk a benne utazóknak. Lehet, hogy ez a geometria súlytalanságot is létrehoz? Ha mégsem, akkor is, ezek a szerkezetek képesek lehetnek arra, hogy folyamatosan, vagy szakaszosan hozzanak létre gyorsulást. Ha ez csak 1G naponta, amit észre sem vennénk, akkor is közelébe érhetünk néhány hónap alatt a fénysebességnek. Ez pedig megnyithatja előttünk a világmindenséget… Az már biztos, hogy a szabadeséses pályák a naprendszeren belül is éveket vesznek igénybe. Az üzemanyag tömege az egész rakéta tömegének több mint 95%-át teszi ki! A Marsnál távolabbról kevés esélyünk van visszatérni. Úgy is ezer tonnákban kell számolnunk a drága üzemanyaggal, ha nem viszünk-hozunk semmit az információn kívül. Időnként kétségeim támadnak, hogy a mai embert, általános erkölcsi fejlettsége (ami semmiben nem különbözik a több ezer évvel ezelőttitől, vagy tán még azt sem éri el), alkalmassá tenné-e a távoli űr felderítésére. Lehet, hogy mégis túl korán ismertük fel az utazás lehetőségét? Meg kellene várni, amíg csak a jók maradnak életben? Ez nyilván nem lehetséges… Pécs 2009. március 31. Szeretettel: Kovács Attila


A világ minden energiája

Recommend Documents