A TERMÉSZET SZERKESZTI:

A TERMÉSZET SZERKESZTI:

NADLER KIADJA:

BUDAPEST

XXIX. É V F O L Y A M

HERBERT

SZÉKESFŐVÁROS

Á L L A T * ÉS

NÖVÉNYKERTJE

23.-24. S Z Á M

ALKONYATTAL

AZ

1933. D E C E M B E R

ERDŐSZÉLEN.

Boroviczény Aladár felvétele.

TARTALOM: Boroviczény A l a d á r : A somogyszobi vadász* területen. Kilián Zoltán: A vadászat a rádióban. Hedges F . A . Mitchell: Küzdelem óriás halakkal. Studinka László: A rétihéják Magyarországon.

Rapaics Raymund dr.: Varázsfa. Rövid közlemények. Könyvekről. M i újság az Állatkertben ? Királyné J á s z a i G i z i : A három kívánság.

1.-15.

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X X

x x 47° C. r á d i u m o s x x h ő f o r r á s o k . x x A legtökéletesebb x x g y ó g y berendezések. x x Elsőrangú gyógyszálló x x a fürdővel közvetlen x x kapcsolatban. x x Diétás konyha. x x x x x x x x x xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Szent Gellért Gyogyturdo és Szálló BUDAPEST

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx X x X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

GUNDEL állatkerti vendéglői kiváló konyháiról közismertek P

O

L

G

Á

R

I

Á R A K Z

E

N

E

Éttermei és terrasza a Gellértsszállóban a vidékről felránduló közönség és külföldi látogatóinak kedvelt szórakozási helye.

Nagyon

érdekes

olvasmány

VILMOS svéd királyi herceg könyve

G O R I L L Á K ÉS T Ö R P É K KÖZÖTT A svéd állattani expedíció keletafrikai utazása 280 oldal terjedelemben, 100 eredeti fényképfelvétellel é s egy térképpel Bolti á r a : Kötve 6-80 P, fűzve 4-80 P

Kapható:

D r . Vájna György és Társa könyvkereskedésében

Budapest, IV., Vaci-u.28 é s bármelyik könyvesboltban

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx KI MINT VET, UGY ARAT, M A U T H N E R - M A G N Á L JOBBAT SEHOL SEM

KAPHAT!

Fennáll 59 év Óla.

Mauthner Ödön Fióküzleti

1. s z á m ú

IV. KER., KOSSUTH LAJOSOJTCA 4.,

a Ferencrendiek templomával s z e m b e n T e l e f o n : 89=2=15

m a g t e r m e l ő é s magkereskedelmi r é s z v . i t á r s . K Ö Z P O N T :

VII. KER., ROTTENBILLER.UTCA 33. T e l e f o n : 46.3.65 S U R G Ö N Y C I M : M A U T H N E R E K

Új n a g y F Ő Á R J E G Y Z É K , m e l y növényárjegyzéket i s t a r t a l m a z , i n g y e n és bérmentve!

Fióküzlet:

2. s z á m ú

VI. KER., VILMOS CSÁSZÁR.ÚT 59.,

a Nyugati pályaudvar közelében Telefon:

29=1 94

U r a d a l m a k n a k , gazdáknak, gazdaköröknek, zöldmező- és legelőtársulatoknak külön n a g y b a n i ajánlat!

A TERMESZÉT KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT' ÉS N Ö V É N Y K E R T J E SZERKESZTŐSÉG ÉS K I A D Ó H I V A T A L : BUDAPEST, VI., Á L L A T K E R T TELEFON: AUT. 194-30

XXIX.

ÉVFOLYAM

SZERKESZTI:

NADLER

HERBERT

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

23.-24. S Z Á M

MEGJELENIK MINDEN HÓ 1S.ÉN KÉT ÖSSZEVONT SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ, FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR

1933.

D E C E M B E R

1.-15.

A fővadnak mindenekelőtt nyugalomra van szük­ sége. Azért az erdei munkálatokat úgy kell intézni, Irta : Boroviczény Aladár. hogy a vad által különösen kedvelt részekben legkésőbb májustól kezdve nyugalom legyen, s a vadőrök feladata Megcsonkított hazánkban alig maradt még hasonló a hívatlan járó-kelőket és lármázókat az erdőtől távol szarvasterület, mint az, amelyet néhai Hohenlohe tartani. Amíg az ember a rendesen használt közlekedő Keresztély herceg Somogyszobon még a háború előtt utakon marad, amelyek a vad búvóhelyei közelében vezetnek el, még nem zavarja a vadat. De ha valaki vásárolt. A somogyi szarvasbikák mindig híresek voltak, de széllel csak egy két lépésnyire hatol a sűrűbe, a vad azt a Budapesten évente rendezett agancskiállítás anyaga igen rossz néven veszi, s ha többször éri ilyen zavarás, bizonyítja, hogy alig van Csonkamagyarországon elhagyja helyét és elvándorol. Hogy a vadászgazdának vadászterület, amelyen — az átlagos minőségükről a vadnak ilyen zavarásából milyen kára származik, szólva is — olyan kiváló szarvasagancsok teremnek, arról a legtöbb városi embernek fogalma sem lehet és amilyeneket a bikák a somogyszobi területen növesz­ zokon veszi, ha a vadászterület tulajdonosa vagy bérlője tiltakozik az ellen, hogy területét a kirándulók tenek. lármás majálisokkal zavarják! Pedig egy kis jóakarattal Jó vadállomány csak ott lehet, ahol a vadat kímélik és gondozzák. Hohenlohe Keresztély herceg örököse, a Isten minden teremtményének, még a vadnak is, van terület mai birtokosa, Hohenlohe Ágost herceg, az Európa helye a Földön. H a az ember jogot formál magának a szerte híres vadász és vadtenyésztő elődjének hagyo­ világ minden kincsére, miért nem adja meg a vadnak mányait híven megőfizte, aminek az eredménye nem azt a keveset, amire okvetlen szüksége van, a békes­ séget, nyugalmat! is maradt el. Úgy vélem, vadászati-állattani szempontból köz­ A nagykiterjedésű területeken a vad etetésének is érdekű azoknak az eszközöknek és módszereknek főcélja a vad messze elkóborlásának megakadályozása. ismerete, amelyekkel kitűnő és állandó eredményt Természetes dolog, hogy szabad területen nem lehet értek el a vadtenyésztésben Ezt, különösen a mai az etetést olyan hathatósan végezni, mint vadaskertek­ gazdasági válság idején érdemes megtárgyalni, amikor ben s hogy az etetés nem lehet az agancsképződésre nyugodtan mondhatjuk, hogy a derék agancsot viselő igen nagy befolyással. A somogyszobi nagyagancsú szarvasbika az erdőnek értékesebb terméke, mint a fa! bikák az őket környező vidék termékei. A talaj termő­ Természetes, hogy vadaskertben aránylag könnyű képességétől függő növényzet tápereje, az éghajlat s a dolog szakszerű etetéssel kiváló agancsot növesztő talaj földtani minősége termi meg az igazán kiváló és bikákat nevelni. Kérdés azonban, hogy az ilyen vadász­ átlag is derék agancsot viselő szarvasokat. Úgy mint terület ma jövedelmező-e? De a nemes vadászat a Kárpátokban, a somogyi erdőkben is télen leginkább szempontjából is meg kell állapítanunk, hogy a nagy­ a szeder a vad főtápláléka, s az emberi etetést a fővad vadnak vadaskertben való gondozása és lövése mégis csak a legnagyobb ínség idején fogadja el. De a vadnak csak más dolog, mint a szabad területen elért vadász­ tudnia kell, hogy szükség esetén a terület bizonyos helyein mindig talál betevő falatot, mert ez a tudat siker. Somogyszob teljesen szabad terület. A z összefüggő visszatartja attól, hogy természetes vándorösztönének vadászterület a hozzábérelt részekkel együtt hozzá­ engedve, elkóboroljon. vetőleg harmincezer hold. A fő vadnak nagy területre A vadállomány kezelésének másik fő feladata a van szüksége, de 30.000 hold sem elég ahhoz, hogy a lelövésre szánt egyedek helyes kiválasztása, vagyis szarvast a terület határának átlépésében megakadá­ az olyan sokat megtárgyalt és megvitatott »Hege lyozza. mit der Büchsec Kevés területet ismerek, ahol ezt A vadállomány gondozójának első és fő feladata a feladatot olyan szakszerűen és lelkiismeretesen tehát az, hogy a vadat, különösen a bikákat, a területen oldják meg, mint Somogyszobon, pedig— Hubertusznak tartsa. Erre annál is inkább van szükség, mert a köz­ hála! — széles e világrész legtöbb országában és azok vetlen szomszédságban levő területeken az idők, legjobban gondozott területein volt alkalmam vadászni. szokások és tulajdonosok változásával egyre kevésbbé Az elv az, hogy bármi tévedéstől mentes nyomós ok egyöntetűen és szakszerűen végzik a vad gondozását nélkül sohasem kételkednek a fiatal bika fejlődőképes­ és lelövését, mint még néhány évvel ezelőtt. ségében és nem lövik meg a fiatal bikákat azzal a

A SOMOGYSZOBI VADÁSZTERÜLETEN.

Amikor esteledik. A szerző felvétele.

kényelmes mentséggel, hogy »úgysem lett volna már derekabb agancsa« vagy »ki tudja, nem hanyatlott volna-e már jövőre agancsfejlődése, hiszen már van vagy tízéves!« Bár kétségtelen, hogy vannak vidékek, ahol a bikák tizedik és tizenkettedik életévök között érik el fejlődésük legmagasabb fokát, s azután majdnem kivétel nélkül hanyat­ lanak. De az ilyen vidéken nem is terem igazán kiváló agancs. A »kiváló« jelzővel a vadászok általában nem bánnak olyan takaré­ kosan, mint az kívánatos volna! A »kiváló« bikák a Kárpátokban és más áldott vidékeken a tizennégy-tizenhat évesek! A vad gondozásának feltétele a helyi viszo­ nyok pontos ismerete. H a valaki biztosan akarja tudni, hogy bikáinak agancsfejlődése a tizenkettedik életévök után tart-e még, annak legalább másfél évtizedig kell várnia a halálos ítéletekkel! Somogyszobon a tíztizenkét éves bikákat még nem veszik a lelövendők listájára, hacsak nem hanyatla­ nak már egy-két éve szembeötlően, mert igen gyakran előfordul, hogy valamelyik bika az egyik évben az erős vagy késői tél miatt hanyatlik, de a következő évben megint annyira megjavul, hogy a vadászgazdát a további javulás reményére jogosítja. Csak egy példát említek. Tavaly az összes vadászlapok hozták annak a hatalmas huszon­ kettes bikának fényképét, amelyet Simán prágai főerdész lőtt a Magas Tátrában, a csehek által éppen Hohenlohe Keresztély herceg birtokából \ kisajátított területen. A hercegi vadászok ezt a bikát már 1924-ben ismerték mint kiváló tizenhatost, de a herceg

a kitűnő tulajdonságokkal pompázó bikát kímélte. Úgy hallom, hogy a herceg betegsége és nemsokára rá be­ következett halála s a tátrai terület nagy részének kisajátítása óta a prágai puskások évente lestek ezt a bikát és csak véletlen szerencse, hogy a bika nem esett el előbb. 1924-ben nyolc-tíz évesnek becsülték a bikát. 1932-ben tehát legalább tizenhatéves és huszonkettes volt! A k i tehát saját területén derék bikákat akar lőni, az kezdje azon, hogy ne lőjön hitványát és fiatalt! Még akkor se, ha attól kell tartania, hogy egyszermásszor a szomszédja lő olyan derék bikát, amelyet még kímélni akart volna, vagy amelyre éppen abban az évben vadászott. Valakinek el kell kezdenie a kímélést, miért legyen az a szomszéd? De ha valaki erre azzal felel, hogy éppen fordítva van a dolog, a szomszéd kezdte el a nemkimélést és mindent meglő, ami átvált a határon, akkor azt mondom, hogy rossz szomszédság esetén fokozott kímélettel kell a lelövési tervet elké­ szítenünk, mint ahogyan az Somogyszobon történik és az előbb említett módon mindent el kell követnünk, hogy a vadat lehetőleg megakadályozzuk az elvándor­ lásban. A somogyszobi erdő faállománya vegyes, nagyobbára tölgy és éger. A talaj homokos. Az erdőben számos kisebb-nagyobb tó vari és itt-ott tisztások zöldéinek jó kövér rétekkel. E z t a vidéket a jó Isten is a szarvasok­ nak teremtette. Szarvasbőgés idején az erdő még teljes lombdíszben van. Csak a tavakból száll fel esténként és hajnalban az ezüstös köd, amely elterül a réteken és jelzi, hogy közeledik az ősz. A szürke köd mögött a lombkoronák majdnem feketének látszanak. S amikor a ködlepte

Boga szarvasbika a vadasvetésen. A szerző felvétele.

keveset és ritkán bőgnek. Ez­ idén ez a viselkedésük még fokozottabban volt észlelhető, mint máskor. De amennyire megnehezíti ez a vadász dolgát, épp annyira fokozza a cserkészés élvezetét is. Úgy van ez Somogyban is, mint a Kár­ pátokban, az őserdőben. A derék bikát keresni kell, meg kell szolgálni, s aki ilyent akar lőni, annak meg kell tanulnia a cserkészés minden fortélyát és meg kell szoknia a türelmet! A különbség csak az, hogy a Kárpátokban a derék bikát keresve, amelyet az éjjel bőgni hallottunk, sokszor nem látunk semmi vadat, ellenben Somogyszobon — ha jól cserkelünk — csaknem lépésről-lépésre talál­ kozunk sokatigérő, derék agancsú, de még fiatal bikákkal.

Rejteti helyen. A szerző felvétele.

A somogyszobi vadászmes­ ter, Vogl Henrik, mesteri cserkészőképességéről mondok el egy példát. A hercegi vadász­ mester egy bizonyos öreg bikára vezetett, amelyet több­ napos időközökben az egyik vadasvetésen néhányszor lát­ tak. Napokig kerestük már, s a bőgés java idején már túl voltunk. A szarvasok már igen korán vonul­ tak a sűrűségekbe és csak késő este jöttek k i . Egyik alkalommal még jóval pitymallat előtt ott ültünk a vetés közelében és hallgattuk a bőgést. Biztosan tizenkét bika hangját tudtuk megkülönböztetni.

rét közepén áll a derék bika és haragosan sóvárgó bőgése végig harsog az erdőn . . . ugyan kívánhat-e a vadász ennél szebbet látni? Az idei bőgés tartama alatt az egész területen naponta hetven-nyolcvan bőgő bikát jelentettek. A tavalyi állományból mintegy hi'tsz bika hiányzott. A hiányzó bikák éppen olyanok voltak, amelyeknek agancs­ képződése tavaly a legtöbbet igért! Hogy a szomszédok ezeknek a bikáknak egyikét­ másikát elejtették, az ismeretes volt. De a hiánj^zó bikák nagy része mégis csak ott volt, vala­ hol az erdő rejtett helyein, de ezidén még jobban kerülték a tisztásokat és vetéseket, mint más esztendőben, s így történt, hogy néhány bikára eg5 általán nem lehetett rátalálni, másokat meg ha egyszer meg is látott a kerülő, másodszor bezzeg senki­ nek sem sikerült velük talál­ koznia. Hiszen közismert dolog, hogy a derék öreg bikák kerülik a vadasvetéseket, ahol bőgés idején nagy a vad sürgése­ forgása és tíz-tizenöt bika is bőg egyszerre. A z öregek egy­ két tehénnel meghúzódnak valahol a csendes sűrűségben, amelynek közepén rejtett kis tisztás van. Ott töltik zavar­ talanul a mézesheteket és csak Hajnali r

ködben a Balála-ló pariján. A szerző felvétele.

Amint kissé virradni kezdett, de lövésre még gondolni sem lehetett, már hallottuk, hogy a bikák, jól bőgve, megkezd­ ték a bevonulást. Végre hajna­ lodott. A vadászmester elindult velem és a szél irányára merő­ legesen kezdtünk cserkelni, amerre tíz bikát hallottunk bőgve elvonulni. A tíz bika közül nyolcat olyan közelre sikerült becserkelni, hogy az ismert bikákat határozottan meg tudtuk különböztetni. Reggeli 7 óra volt, amikor a bikák lassan-lassan elhallgattak s ezalatt cserkelésünkkel egyet­ len bikát vagy tehenet sem riasztottunk meg. A bemutatott fényképek legnagyobb részét ilyen cser­ kelések alkalmával készítet­ tem, amikor a puska mellett mindig velem volt a kis »Contax«-gépem. Amikor ezzel eserkelek, biztosan tudom, hogy »lövésre« kerül a sor akkor is, amikor a puska nem szólalhat meg! A hercegi vadászmester cserkelő művészetét azért említettem meg, mert neki és nem a magam ügyességé­ nek köszönhetem a fényképeimet, de meg azért is, mert úgy vélem, hogy csak akkor vagyunk képesek a szarvasbikát helyesen megítélni, amikor olyan közelre cserkeljük be, hogy akár a fényképezés is lehetővé válik. Mert bármilyen jó és fényerős távcsővel vagyunk felszerelve, nem vitatható igazság, hogy a nyolcszoros nagyítású messzelátó is tisztábban mutat 40, mint 2—300 lépésről! S ez egyik titka annak, hogy Somogy­ szobon tévedésből sem lőnek túlfiatal bikát.

A VADÁSZAT

A

RÁDIÓBAN.

í r t a : Kilián Z o l t á n .

Idén ősszel a v a d á s z a t i i d é n y m e g k e z d ő d é s e az e u r ó p a i rádióműsorokban a vadászati vonatkozású műsorszámoknak nem v á r t t ö m e g é t hozta. A r á d i ó á l l o m á s o k f e n n á l l á s u k ó t a m é g egy é v a d b a n sem adtak, sem m e n n y i s é g , sem m i n ő s é g d o l g á b a n annyi »vadászatot«. A figyelmes r á d i ó h a l l g a t ó bizo­ n y á r a m á r a magyar r á d i ó őszi m ű s o r á b a n is é s z r e v e t t e ezt az e l ő n y ö s v á l t o z á s t , b á r n á l u n k csak a p r ó z a i rész adott helyet a v a d á s z a t n a k , a zene, sajnos, nem. E n n e k t e r m é s z e t e s e n megvan a maga nagyon is é r t h e t ő oka, amelyre a k é s ő b b i e k s o r á n majd k i t é r e k . A magyar r á d i ó , felismerve a v a d á s z a t n e m z e t g a z d a s á g i és idegenforgalmi j e l e n t ő s é g é t , készséggel i k t a t o t t m ű s o r á b a t á j é k o z t a t ó és felvilágosító e l ő a d á s o k a t , amelyek alkalmasak arra, hogy a v a d á s z a t r ó l v a l l o t t t ö b b é k e v é s b b é helytelen közfelfogást k e d v e z ő b b i r á n y b a tereljék. A z o s z t á l y h a r c o s p o l i t i k a i e s z m é k elterjedése k ö v e t k e z t é b e n a v a d á s z a t ugyanis főképen a v á r o s i emberek egyrésze e l ő t t afféle »középkori hűbéres« k e d v t e l é s , amellyel csak urak foglal­ koznak a n é p b á r m i l á t h a t ó haszna n é l k ü l . Nemcsak n á l u n k észlelhető ez a felfogás, hanem a külföldi o r s z á g o k b a n is ; a r á d i ó k e z é r t m i n d e n ü t t azon vannak, hogy a t á j é k o z a t l a n k ö z ö n s é g n e k ebben a k é r d é s b e n a t é n y e k n e k megfelelő, helyes v é l e m é n y e legyen. O l v a s t a m n é m e t n a g y v á r o s i emberek leveleit

Virradaltal a ködös rélen. A szerző felvétele.

egy v a d á s z a t - t ö r t é n e l m i r á d i ó e l ő a d á s u t á n , ezekben meg­ k ö s z ö n t é k az e l ő a d ó g a z d a s á g - és t á p l á l k o z á s t ö r t é n e l m i fel­ v i l á g o s í t á s a i t . S e j t e l m ü k sem volt arról, hogy a v a d á s z a t m i l y e n fontos szerepet t ö l t ö t t be az emberi élet f e n n t a r t á s á b a n és hogy m e n n y i a v a l ó s á g o s haszna m a is. R á d i ó n k b a n az idei őszön Takách Gyula és á l l a t k e r t ü n k i g a z g a t ó j a , Nadler Herbert tartott v a d á s z a t i e l ő a d á s t . Nadler a s z a r v a s n á s z idején a s z a r v a s b ő g é s r ő l olvasott fel igen szép emlékezéseket, amelyeket a r á d i ó b í r á l a t teljes elismeréssel n y u g t á z o t t a n e m v a d á s z - h a l l g a t ó s á g n e v é b e n is. Horváth Lóránd dr. pedig a n g o l n y e l v ű e l ő a d á s á b a n M a g y a r o r s z á g o t , m i n t v a d á s z p a r a d i c s o m o t ismertette. Külföldi r á d i ó á l l o m á s o k egész v a d á s z a t i m ű s o r t dolgoztak k i , a h é t minden n a p j á r a eső sorozatokkal. E z e k b ő l mondok el most n é h á n y a t , hogy a t e r m é s z e t k e d v e l ő és v a d á s z e m b e r r á d i ó h a l l g a t ó k felfigyeljenek r á j u k és a j ö v ő b e n az ilyen r á d i ó m ű s o r s z á m o k a t keressék. A v á r o s i ember sokat olvasott m á r f a j d k a k a s d ü r g é s r ő l , s z a r v a s b ő g é s r ő l , őzrigyetési h a n g o k r ó l . E z e k e t azonban soha­ sem hallotta és bizony nem is hallhatja. A n é m e t r á d i ó ezért g r a m m o f ó n - és viaszlemez ú t j á n rendre f e l v é t e t t e a n é m e t e r d ő k v a d j á n a k jellegzetes hangjait. Ezeket a lemezeket meg­ felelő i d ő b e n v a d á s z a t i csevegések k e r e t é b e n j á t s z a t j á k le, így a v a d á s z a t t a l közelebbi kapcsolatba sohasem k e r ü l t ember is megismeri a h a z á j á b a n élő á l l a t o k életének ezeket a nehezen megfigyelhető m e g n y i l v á n u l á s a i t . A n é m e t e k a v a d á s z a t életfrissítő, d e r ű s és érzelmi oldalait veszik fel r á d i ó m ű s o r a i k b a , a franciák rádiói ellenben leg­ s ű r ű b b e n a v a d á s z a t jogi kérdéseivel foglalkoznak. P é l d á u l : »Eljárás v a d á s z a t i baleseteknek ; » K á r t é r í t é s a v a d á l t a l okozott k á r o k esetében« ; »A v a d á s z a t i jog és a községek« stb. A z angol r á d i ó á l l o m á s o k régi v a d á s z s z í n m ű v e k e t ú j í t a n a k fel, a z o n k í v ü l s ű r ű n t ű z n e k m ű s o r u k r a külföldi v a d á s z k a l a n d o k a t ; a s k ó t r á d i ó rendszeres v a d á s z a t i t á j é k o z t a t ó t tart. Á l l a n d ó v a d á s z a t i h í r e k szerepelnek m é g Madrid m ű s o r á b a n , t o v á b b á a lengyel Katowice és a l i t v á n Kaunas r á d i ó j á b a n . A belgák nagyon ked­ velik a v a d á s z a t r ó l szóló verseket: Brüsszel francia á l l o m á s a a francia k ö l t é s z e t b ő l állít össze é r d e k e s és m a g a s s z í n v o n a l ú versfűzért, a flamand á l l o m á s viszont a flamand k ö l t ő k b ő l . A legkitűnőbb vadászati műsorszámokat a német rádiók a d j á k . A n é m e t e k ősidők ó t a nagy mesterei a t r é f á s v a d á s z -

Schubert ;»A v a d á s z estidala«; Mendelssohn : »A v a d á s z b ú c s ú j a « ; Mozart : » V a d á s z k ü r t v e r s e n y « ; Haydn : »Vadászszimfónia«; Méhul : »IV. H e n r i k v a d á s z a t a i ; Sibelius : »A vadászat«, nyitány ; Franck : »Az e l á t k o z o t t vadász«; Wagner : oVadászjelenet a T a n n h á u s e r b ő l . « A k é t híres n é m e t v a d á s z d a l m ű v e t , Weber : »A b ű v ö s v a d á s z « - á t ésLortzing : »Az o r v v a d á s z » - á t ugyancsak s ű r ű n a d j á k a n é m e t , s k a n d i n á v , lengyel, angol és cseh r á d i ó k . Igen szép d á n v a d á s z k a r o k a t és dalokat is hallottunk. A z egyik n é m e t r á d i ó m i n t különlegességet erdélyi vadászdalt is hozott, ezzel a s z ö v e g g e l : »Ich schiess den Hirsch«. Vájjon van-e magyar szövege ? Lipcse o k t ó b e r 20-án »Vadászáldás« címmel ugvancsak tiszta v a d á s z g r a m m o f ó n t n ű s o r t adott: Agans : »Vadászdalok egyvelege kürtjelzések­ keh. Lömmel : » H a j t ó v a d á s z a t R u n x e n d o r f b a n « . Scharf : »Szent H u b e r t vadászinduló«. Reckling : »Vadászáldás«. Igen é r d e k e s volt Königswusterhausen állomá­ s á n a k , a Deutschlandsender-nék vadászműsorszámsorozata Szent Hubertusz h e t é b e n : a n é m e t irodalom legjobb h é t vadászelbeszélését szedte össze és mindennap adott egyet belőlük. Stuttgart és vele e g y ü t t a n y u g a t n é m e t a d ó á l l o m á s c s o p o r t , Frankfurt és Köln »Hasenpfeffer« c í m e n szokott v i d á m v a d á s z ó r á t k ö z v e t í t e n i . Boroszló »Tarka vadászesték«-et iktat műsorába. Ugyancsak s ű r ű n s z ó r a k o z t a t j a v a d á s z h a l l g a t ó i t a keletporosz a d ó á l l o m á s , Königsberg—Heilsberg. Innen gyak­ ran k a p u n k k ö z v e t í t é s t v a d á s z a t i k i á l l í t á s o k r ó l is. A v a d á s z a t r ó l szóló dalok é s z e n e m ű v e k — amint a m ű s o r o k b ó l k i d e r ü l — m i n d régi e r e d e t ű e k . A m a i v a d á s z é l e t r ő l nem k é s z ü l zene, ú g y látszik, a mostani v a d á s z v i l á g a zeneszerzők s z e m é b e n k e v é s b b é k ö l t ő i . Vers is alig születik a v a d á s z a t r ó l , prózai m ű v e k b e n azonban nincsen h i á n y . A r á d i ó k b a n e l ő a d o t t vadászelbeszélések és r e g é n y r é s z l e t e k mellett a tréfás jeleneteknek és v a d á s z a d o m á k n a k v a n nagy k e l e t ü k . Hatalmas tizennyolcas szarvasagancs. Viselőjét az idei bőgés évadján, somogyszobi vadászterületén Hohenlohe Ágost herceg ejtette el. Az idei agancskiállításon a negyedik díjat kapta.

t ö r t é n e t e k n e k és megvan m é g az az e l ő n y ü k is, hogy számos n é p d a l u k v a n a v a d á s z a t r ó l , ezenfelül pedig a m ű z e n é j ü k is tele v a n a v a d á s z a t r ó l szóló s z e b b n é l szebb a l k o t á s s a l . M i b i z o n y á r a k o m o l y a n zavarba esnénk, ha olyan v a d á s z a t i t a r k a e s t é k e t kellene ö s s z e á l l í t a n u n k , m i n t amilyeneket a n é m e ­ tek »Ha1ali« vagy »Horrido« c í m m e l az ősszel e g y m á s u t á n tizet is rendeztek. V a d á s z a t i t á r g y ú n é p d a l u n k ú g y s z ó l v á n nincs is, m ű d a l u n k s z i n t é n alig akad e g y - k é t n é m e t v a d á s z d a l u t á n é r z é s é n k í v ü l . A v a d á s z a t r ó l szóló szimfonikus és d a l m ű z e n é n k ugyancsak h i á n y z i k . A n é m e t e k m é g g r a m m o f ó n lemezekből is olyan »Halali«-t á l l í t a n a k össze, hogy m i csak s ó h a j t v a n é z h e t j ü k a k ö z m ű v e l ő d é s n e k ezt a g a z d a g s á g á t és sokféleségét. E g y ilyen m ü n c h e n i déli v a d á s z g r a m m o f ó n verseny p é l d á u l o k t ó b e r 16-án a k ö v e t k e z ő v o l t : Leoner : »Vadászkedv, induló«. Snaga : »Víg dolüg a vadászat«. Kreutzer : »A v a d á s z áriája«, »A granadai éji szállás« című d a l m ű b ő l . Bielefeld : »Vadászdal«. »A vadászlegény«, salzburgi n é p d a l . Weber : »A bűvösvadász«, v a d á s z k a r . Umlauf : »A vadász búcsúdala«. Rode : »A kurpfalzi vadász«, i n d u l ó . Mindez g r a m m o f ó n l e m e z e n ! H á t m é g a v i l á g n e v e k v a d á s z d a l a i és a v a d á s z a t r ó l szóló szimfonikus m ű v e i . H a m a r j á b a n csak a k ö v e t k e z ő k e t e m l í t e m :

Szakszerű vadászati előadást útmutatói vagy t a n á c s a d ó i é r t e l e m b e n a svájci meg az o s z t r á k r á d i ó szokott adni. E z e k b ő l a d e r ű s elem ugyan h i á n y z i k , m é g s e m s z á r a z a k és nem unalmasak, az igazi v a d á s z nagy élvezettel figyel r á j u k . Rendszerint az egyes v a d f a j t á k tenyészlehetőségét, s z o k á s a i t és v a d á s z a t á t t á r g y a l j á k . A v a d á s z a t o t k ö n y v b ő l t a n u l n i nem lehet, ezen az igazságon nem v á l t o z t a t h a t a mikrofon sem. A cél nem is ez. A r á d i ó v a d á s z a t i m ű s o r s z á m a i a szabad, boldog, v i d á m és férfias élet egy-egy ó r á j á t a k a r j á k a h a l l g a t ó k lelkében felidézni. A t e r m é s z e t j á r á s és az emberiség legősibb t e v é k e n y s é g é n e k m e g k e d v e l t e t é s e vezeti a m ű s o r s z e r k e s z t ő k e t . A csendes otthonokba akarnak eljuttatni v a l a m i é r d e k e s e t a v a d á s z a t izgalmaiból, örömeiből és derűjéből. É s v a l ó b a n , ha »egy v a d á s z megfújja a kürtjét« a mikrofon előtt, régi hangulatok lepik meg az embert, lovasok, v i d á m v a d á s z l e g é n y e k , k u t y a falkák elevenednek meg a mostani n e h é z k ü z d e l m e k t ő l meg­ k í n o z o t t , elfáradt ember k é p z e l e t é b e n . . . T i z e n k é t v a d á s z k ü r t fúj v i d á m és ismeretlen dalokat a b b ó l az időből, amikor m é g nem i s m e r t é k a m u l a t ó h e l y e k csiklandós m ű d a l ait és nem a néger zene mozgatta meg a férfiak i z m a i t . »Halali«, áll a v a d á ­ szat, f e l v i d á m o d u n k a r é g e b b i , t e r m é s z e t e s e b b élet hangjain és t ö b b k e d v v e l l á t u n k neki a mindennapi k e n y é r egyre n e h e z ü l ő vadászatának.

V a n a n é m e t r á d i ó k n a k egy b o h ó z a t u k , »Körvadászat R i x e n d o r f b a n « a c í m e . É v e k ó t a j á t s z á k és m i n d e n k i igen jól m u l a t rajta, m é g a v a d á s z o k is, akiket pedig k i g ú n y o l n a k benne. Mert a v a d á s z o k r ó l szóló v i d á m s á g o k é r t maguk a v a d á s z o k a l e g h á l á s a b b a k . A z ő elnézésükből és a m a i v a d á s z v i l á g n e m i s m e r é s é b ő l él olyan sokáig az é l c l a p o k b a n a »Sonntagsjáger« halhatatlan alakja. * K ü l ö n fejezet a r á d i ó m ű s o r o k b a n a külföldi v a d á s z a t o k dolga. E z e k s ű r ű n szerepelnek minden r á d i ó b a n . Sok helyen az ifjúsági ó r á k a n y a g á b a o s z t j á k be az ilyesmit, mert azt hiszik, csak fiúkat é r d e k l ő k a l a n d o k r ó l v a n b e n n ü k szó. H a igazi v a d á s z o k m o n d j á k el é l m é n y e i k e t , az előadás m i n d j á r t kiemel­ kedik az »ifjúsági« k e r e t b ő l és igen é r d e k e s , izgalmas hang­ t u d ó s í t á s s á magasodik. A magyar r á d i ó m á r nem egy ilyen v a d á s z e l ő a d á s t adott. Kittenberger Kálmán és Demeter Géza p é l d á u l minden k a l a n d o s k o d á s t ó l menten, a nagy v a d á s z t á r g y i l a g o s s á g á v a l t á j é k o z t a t o t t b e n n ü n k e t olyan a d a t o k r ó l , amelyek h o l m i kalandos o l v a s m á n y a i n k a l a p j á n egészen m á s k é n t é l t e k b e n n ü n k . A j ó m i k r o f ó n h a n g ú , j ó előadó, írói s z e m ű v a d á s z n á l alig van é r d e k e s e b b előadója a r á d i ó n a k nemcsak v a d á s z o k , hanem az egész n a g y k ö z ö n s é g s z á m á r a is.

KÜZDELEM ÓRIÁS H A L A K K A L . írta:

Hedges F . A . Mitchell.

A z eredeti angol m ű v e t f o r d í t o t t a : Éhik Gyula dr. (14. f o l y t a t á s . )

Vörös bársonyatkák megtámadják bőrünket.— Küzdelem egy tengeri szörnyeteggel. Gyönyörű vidéken hajóztunk a folyón fölfelé. Út­ közben kis bennszülött-telepre bukkantunk, amelyet Jézus Máriának neveztek. Nem nézhettük meg a falucs­ kát, mert csak dagály idején lehetett megközelíteni. Körülöttünk mindenféle madarak, széptollú, ritka rákászmadarak, papagájok, különféle darvak, gémek, kócsagok tömege és számtalan galamb keringett. A víz partján csodálatos pálmák és a legkülönbözőbb fák meredtek az égnek; a fákat kúszónövények fonták össze, ezek mint valami áthatolhatatlan élősövény védték az ősvadont. A víz fölött a fák koronája helyen­ ként összeért; az így keletkezett sűrű boltozaton a napsugár nem tudott keresztülhatolni. A boltozat alatt olyan sötét volt, mintha alagútban hajóztunk volna. Itt-ott egy-egy ág roppanását lehetett hallani, mintha valami állat mászott volna ott, de semmit sem lehetett látni. Naphosszait a kis folyón kóborogtunk. Este fény­ szóróval mentein vadászni, de eredménytelenül. Néhány­ szor azt hittem, hogy valami kóborgó vaddisznó szemét látom, máskor pedig mintha egy jaguár szeme villant volna fel (a jaguárt Közép-Amerikában általában tig­ risnek nevezik), de egyszer sem tudtam elég gyorsan lőni. Hajnalban több szerencsém volt, egy fiatal disznót lőttem és nagy diadallal cipeltem a hajóra. A nappalt megint ide-odahajózással töltöttük ; közben a tukánok (borsevő madarak) és más madarak életét figyeltük, azonkívül a fák között mászkáló és lármázó majmokat néztük. Amint beesteledett, a túlsó partról borzasztó üvöltés, ordítás hallatszott, amelyre a hajónk közelében lévő bozótból hangzott a felelet.

i

Brown úrnő é s a szerző a 9'42 méter hosszú é s 2850-kiIós fűrészeshaüal.

— Mennybéli Atyám! M i ez? — kérdezte Brown úrnő. — Bőgőmajmok — feleltem. — Sajátságos alakú állatok, a hímeknek pofaszakálluk van. A szárazföld belsejében pókmajmok is élnek ; rend­ kívül hosszú mellső és hátulsó végtagjuk van, ezért kapták nevüket. E z a hely valóságos paradicsom az állatokat gyűjtő szakemberek számára! Azt hiszem, a londoni állattani társulat sem csalódna, ha kutatókat küldene arra a helyre, eddig alig ismert, sőt ismeretlen sok új fajt találnának ott. Körülbelül négy napig voltunk már azon a tájon, amikor heves viszketegség lepett meg bennünket. Az inger annyira kínzó volt, hogy egész éjjel nem tudtunk aludni. Brown úrnő az ötödik napon lázas lett ; láza éjjel még emelkedett; minden orvosi tudás nélkül is láthattam, hogy komolyan beteg. Minden óvatosságról lemondtam és a hajnali köd­ ben teljes gőzzel hajóztam a folyón lefelé. Mindent kockára tettem, mert Brown úrnő élete függött attól, hogj idejében érkezzék a panamai kórházba. A folyó torkolatában meg kellett várnunk azt a két bennszülöttet, aki oda jövetelünk alkalmával meg­ mentett bennünket, hogy kivezessék a hajót a szabad tengerre. Azután olyan gyorsan haladtunk tovább, amennyire a hajó gépe csak engedte. Brown úrnő valóban szánalmas állapotban feküdt fülkéjében. Arca annyira megdagadt, hogy szemét nem tudta k i n y i t n i ; keze, lába skarlátvörös volt. Kétségbe­ esetten töprengtem azon, mi fertőzhetett meg bennünket. Magam is éppolyan beteg voltam, mint Brown úrnő, lázam is volt. Amint Balboába értünk, azonnal a Szent Tamás­ kórházba siettünk. Rögtön tudták, mi a bajunk. A Bayanó-folyó és környéke igen apró, szabad szemmel jóformán nem is látható atkával fertőzött, amelyet népiesen »vörös tetű«-nek mondanak. Ez az atka ezer­ számra furakodott a bőrünk alá és okozta a lázt és a viszketegséget. Egy hét telt bele, mire a láz elmúlt ; ez alatt az idő alatt annyira összevakartuk, össze­ karmoltuk magunkat, hogy a bibliai Lázárhoz lehettünk hasonlóak. A sebhelyeket még hetek multán is lehetett látni. Ezek voltak ott töltött időnk legkeservesebb napjai. Egészségünk sem volt már a régi, mert a láz, a maláriához hasonlóan, ismételten visszatért. 7

Utrakelésünk óta két esztendő telt el, ideje volt a hazautazásra is gondolni ; éppen elég teendőnk volt még addig. A gyűjtemény becsomagolása, gondoskodás a hajójegyekről és a kis hajó Angliába szállításának elintézése sok munkával járt és gondot okozott. Hajón­ kat annyira megszerettük, hogy nem akartuk ott­ hagyni ; a vihart, a zátonyrajutást, a halálos veszedel­ meket vele együtt szenvedtük végig. A hajó minden zuga valamilyen izgalmas élményre emlékeztetett. Elutazásunk előtt még egyszer óriás halra akartunk halászni. Később nagyon örültem ennek az elhatáro­ zásnak, mert akkor fogtuk meg az igazi óriást, amely sokkal nagyobb volt addig fogott minden zsákmá­ nyunknál. Ez alkalommal is, mint rendesen, előbb néhány homokicápát fogtunk csaléteknek és csak azután vetet­ tük k i a nagy horgokat. Elsőnek 650-kilós, 4'2-méteres lapátosorrú-cápát fogtam. Mosolyogva gondoltam arra, hogy néhány hónappal előbb még a 150-kilósnak is örültem ; ezúttal pedig ez az óriás sem okozott külö­ nösebb örömet. Az ember hamar hozzászokik min­ denhez. — Utolsó kirándulásunkon szeretnék egy valóban bálnanagyságú halat fogni. — Meg is fogjuk — felelte Brown úrnő, aki nagyon értett a jövendőmondáshoz. Komolyan gondolkoztam második énjén, különös előérzetén. — Miből sejti? — kérdeztem. — Csak úgy érzem — felelt. — Meglátja, igazat mondok, rendkívül nagy halat fogunk. Előérzete rám is átragadt és fokozott éberséggel figyeltem a kötelet. — Itt van az óriás hal — figyelmeztetett Brown úrnő. A jobboldali kötél lassan megmozdult. Annyira biztos voltam abban, hogy óriás hal vau a horgon, hogy Robbievel és a bennszülöttel rögtön behúzattam a másik horgot. Nagy reccsenés jelezte, hogy véget ért a kötél, amelyet elképzelhetetlen erő feszített. — Csakugyan igaza volt, szörnyű nagy hal van a horgon. A horgonyról egészen megfeledkeztem, de nem volt baj, mert kiszakadt helyéből és mintha nem is lett volna horgonyunk, úgy úszott tovább a szörnyetegtől vonszolt hajónk.

Fűrészeshal-magzatok a szíkzacskóvnl

Fűrészeshal-magzatok

Közvetlenül Taboguilla sziklás partja mellett halad­ tunk el, olyan közel a parthoz, hogy féltettem a kötelet a kiálló szikláktól. Négy kilométernyi vontatás u t á n a hal félkörben úszva a Morro-sziget felé fordult; egy óra múlva tabogai kikötőhelyünk felé tartott. A »Cara« súlya akadályozta a túlgyors haladást. A horog bizo­ nyára jól megakadt a hal szájában és előre nem lát­ ható bonyodalmakat leszámítva, minden reményem megvolt arra, hogy mint győztesek kerülünk k i a küz­ delemből. Egyelőre teljes lehetetlenség volt a hatalmas teremt­ ményt akárcsak irányítani is, de Robbie elkészült arra, hogy szükség esetén akár ellentétes irányban is meg­ indítja a hajó gépét; ám minderről a hal kifáradása előtt szó sem lehetett, mert a hal rettentő erejével, mint valami cérnaszálat, tépte volna el a kötelet. A hal ismét Taboguilla' felé tartott. - Megfordul — szóltam. — Érdekes, hogy ezek az óriások mindig eredeti tartózkodási helyükre tér­ nek vissza. A hal oldalt kerülve annak a sziklafoknak tartott, ahol a horogba harapott. — Úgy látszik, folyvást a Panama-öböl körül akar bennünket cipelni! — Ne türelmetlenkedjék — felelt Brown úrnő — mert ha nem marad higgadt és erőlteti a dolgot, könnyen elveszíthetjük életünk legnagyobb halát. Ne törődjék vele, tegyen a hal amit akar. Legyen csak türelemmel, biztosan partra húzzuk. Megfogadtam tanácsát, pipára gyújtottam, leültem a fedélzeten és vártam a fejleményeket. Ugyanazon a tájon nagyot kerülve ismét körbe hajóztunk. — Sohasem láttam még ilyent —• szóltam. — Meddig kell még lustálkodnom? Ebben a pillanatban a szörny hirtelen oldalt fordult, majd saját sodrában visszafelé haladva, folytatta úszását. Szerencsénkre a hajó is még jókor fordult meg, így a rándítás erejét csökkentettük. Aztán megint heveset rántott a kötélen, amelynek rezgő mozgása és ahogyan a hajó orrát húzta, elárulta, miképen mesterkedik a h a l ; őrült erővel a mélységbe igyekezett, ahol ide-oda iranilott, hogy megszabaduljon. Azon imádkoztam, hogy ne szakadjon el a kötél és a horog se törjön el, mert mind a két eset bármelyik pillanatban bekövetkezhetett. Már tudtam, hogy a horog a hal kemény szájpadlásába akadt, külön­ ben már régen kiszakadt volna helyéből. Végre a hal

A fűrészeshal petéi.

hatalmas fűrésze kifordult a vízből. Borzasztó nagyot sújtott vele a vízre, azután a szörny ismét a mélységbe merült. — Jóságos É g ! — kiáltottam — óriási fűrészeshal; de már nem küzdhet sokáig, bármilyen erős. A hal megint vontatni kezdte a hajót, de sokkal lassabban, mint azelőtt; már nem volt kétséges, hogy lassan kimerül. Közel voltunk Taboguilla partjához. Közben öt óra telt el és amit ezután tettem, arra egyetlen mentségem az, hogy ideges lettem, mert a küzdelmet már sokáig tétlenül néztem. Sok tapasztala­ tom ellenére hozzáfogtam a legnagyobb ostobaság elkövetéséhez, amelyről ember valaha hallott. Nagy tévesen azt gondoltam, hogy a hajóval visszafelé haladva, közelebb húzhatom a halat a parthoz, majd csónakba ülünk és gyorsan partra evezünk a kötéllel, amelynek végét valamelyik sziklához kötjük. A dolog nagyon egyszerűnek látszott. Százméteres darabbal megtoldottuk a kötelet és hátrafelé járattam a gépet, aminek következtében a hajó lassan a part felé farolt. A hal látszólag egészen beletörődött sorsába. Robbie és a hajóinas a hajó orrához vitte a csónakot, közben a gépet megállítottam és horgonyt vetettem. Leoldottuk a kötelet a hajó dobjáról és a part felé evez­ tünk. Majdnem a parton voltunk már, amikor a csónak farához erősített kötél heves rántással megfeszült. — Szent Isten! Megint elindul — kiáltottam ijedten. Minden erőnkkel azon voltunk, hogy elérjük a partot. Csak Brown úrnő maradt a hajón, aki egyedül nem tudta a horgonyt felhúzni és a gépet megindítani, ezért nem jöhetett segítségünkre. Robbie és a hajóinas nagyon megijedt, mert a hal a kis csónakot a szabad tenger felé vonszolta. Egyre gyorsabban száguldott előre; nevetségesen csekély súlyunk a hal számára nem volt akadály. Ötven méternyi távolságra lehettünk a »Cara«-tól, amikor csónakunk felborult és mind a hárman a tengerbe estünk. Egy pillanatig a csónakba kapaszkodtam, azután ráeszméltem bosszantó ostoba­ ságomra ; hiszen ily módon csak messzebb juthattam a hajótól. Mind a hárman, amilyen gyorsan csak tudtunk a hajóhoz úsztunk. Amint a fedélzetre másztunk, úgy láttuk, mintha a csónak a távolban eltűnt volna; úgy táncolt a vízen, mint valami dugó. Gyorsan megindítottuk a gépet és a csónak után hajóztunk; éppen akkor értük el, amikor egy darab leszakadt az aljából. Az evezők már régen elvesztek

valahol. Amikor a csónak mellettünk elsuhant, Robbie a szigonnyal el akarta kapni, de ez nem sikerült neki. Robbie kísérlete alapján pompás ötletem támadt. A hajó gyorsaságát pontosan a hal iramához szabályoz­ tam, ily módon sikerült a szigonnyal elkapni a csónakhoz kötött kötelet, amelyet közös erővel ismét a hajó dobjához kötöttünk. Az óriás hal megint foglyunk volt és kénytelen volt a hajót vontatni ; tehát lélekzethez jutottunk. Brown úrnő nem késett a megjegyzéssel: — Megérdemelte a leckét. Saját magának köszönhet mindent ; örülhet, hogy nem fulladt a vízbe. . Igaza volt, magamnak köszönhettem a felsülést, de hála Istennek, nem történt nagyobb baj. A csónakot is megmentettük. Amint a hal megérezte a hajó súlyát, megállt. A teljesen elfáradt óriást — visszafelé haladva — óvatosan, lépésről-lépésre vontattuk Taboguilla felé. Amikor odaérkeztünk másképen igyekeztünk a halat partra húzni. Minthogy a dagály éppen a tetőpontját érte el, olyan közel mentem a parthoz, amíg csak homokba nem ütközött a hajó orra. Ezután a kis motollával mintegy 150 méternyi kötelet behúztunk, Robbie és a hajóinas partra ugrott és a kötél végét egy nagy sziklához kötötte ; amikor már ennyire voltunk, eltávolodtunk a hajóval a parttól. Azon törtük a fejünket, hogyan menjünk Brown úrnővel a partra, hiszen a csónak evezői elvesztek. De csakhamar megoldottuk a kérdést; burgonyás ládánkból letörtünk két deszkát és azzal eveztünk. Ezután a halat lassan a partra húztuk, közben a feles­ legessé vált kötelet egyre rövidebbre fogtuk és a sziklára csavartuk. A küzdelem kora reggeltől délután négy óráig tartott. Megfelelő fényképfelvételek készítése céljából azonban ki kellett húzni az állatot a vízből. Minthogy az apály csak este következett be, embereinket a hajóval segít­ ségért Tabogába küldtük. Bár úgy látszott, hogy a hal kimúlt, elővigyázatos­ ságból mégis két golyót lőttem bele, a lövésekre felemelt fűrészével belecsapott a vízbe és vonaglani kezdett, közben testéből a vérsugár magasra szökkent. Amikor már nem mozdult, kötelet kötöttünk a farkára és minden erőnket megfeszítve, az állatot partra húztuk. Csodálatosan nagy, 9 42 méter hosszú, 6 38 méter körméretű és mintegy 2850-kilós szörnyeteg volt. Már mérés közben láttam, hogy nőstény, aztán másnap, 7

7

-

Felboncolt cápa.

boncolás közben, belsejében egész családot találtam. A magzatok kettős méhben voltak, amely a gyomor két oldalán, a rendkívül nagy máj mögött feküdt. A petefészek halványsárga volt és minden magzatot — harminchat volt benne — külön zsinór kötött össze az anya testével. H a jól tudom, egy ideig tudományos vita tárgya volt, hogy a hal sajátságos fűrésze az anya testén belül vagy azon kívül — születés után — fejlődik-e k i , valamint azt is állították, hogy a fűrészfogak is csak a születés után nőnek k i . Ezt a kérdést megoldottam. A kölykek már fogas fűrésszel jönnek a világra ; az anya testén belül azonban bőrszerű hártya borítja az éles szerszámot. A fűrész széles és hajlékony. Pontos vizsgálat alapján megállapítottam, hogy a hártya a hal születése után összezsugorodik és a fűrész csontján marad, de a fogak kibújnak alóla. A harminchat magzaton kívül az állatban számtalan különböző nagyságú petét is t a l á l t a m ; a legnagyobbnak kerülete 39 cm v o l t ; a peték sorjában feküdtek, a legfelső volt a legkisebb. Néhány magzatot alkoholba tettem, így sikerült őket az enyészettől megmenteni ; ezeket hazatérésem után a királyi orvoskari múzeumnak és a délkensingtoni múzeumnak ajándékoztam. Tapasztalataim a halakról. — Hazatérés. Elmondom még azokat a tapasztalataimat, amelyeket a hosszú idő alatt a különféle halakra vonatkozóan gyűjtöttem ; mert minden fogott halat lelkiismeretesen megvizsgáltam és felboncoltam. Egyik-másik megálla­ pítás talán érdekes felfedezésnek lehet alapja. Orvosi tudományom meglehetősen hiányos, azért vizsgálataimnál mások segítségét is igénybe vettem. Mun­ kámban készségesen támogatott dr. Case^r texasi orvos, a balboái kormányzóság és a Szent Tamás-kórház kórtani osztálya. Nagyon sokféle cápa, — különösen a lapátosorrú — szenved osteomában vagyis csontdaganatban. Idézem Bocock őrnagynak, a Szent Tamás-kórház felügyelőjé­ nek erre vonatkozó néhány sorát. »Cápa gerincoszlopdarab érkezett Öntől, azzal a kéréssel, hogy vizsgáljuk meg, vájjon a gerincoszlopon található rendellenes, dudoros kinövés rosszindulatú-e? A laboratóriumi vizsgálat eredménye a következő : Általános észrevételek : Nagyjában szivacsosnak látszó csontállomány, szilárdabb magvakkal.

A cápa harapás előtt^felhúzza az orrát, minekfolytán fogai felmerednek.

Hím cápa ivarszerve.

A górcsövi vizsgálat eredménye : Osteoma. Jól elmesze­ sedett csont, sejtes szerkezettel. A kórtani lelet alapján más nem mondható, mint­ hogy a legnagyobb valószínűség szerint jóindulatú tumor volt a gerincoszlopon.« A hátgerincdaganat kétségtelenül akadályozza a mozgást és idővel bizonyosfokú bénulást okoz ; ennek következtében a hal életmódja szükségszerűen meg­ változik, mozgási képességéhez idomul. A betegség gátolja a cápa gyors mozgását, ezért szokott táplálékát, a fürgébben mozgó halakat nem tudja megfogni. A beteg­ ség előrehaladásával valószínűleg a gerincagy is meg­ sérül, ami a hal egyik veszettségféle betegségének lehet okozója. Megfigyeléseim szerint, minden gerincdaganatos cápa körmérete rendkívül nagy. A hal sebe szerfölött gyorsan gyógyul. Gyakran fogtam nagyon megsebzett cápát, sőt olyant is, amelynek testéből hatalmas húsdarabok hiányoztak; az ilyen sebek is begyógyultak, anélkül, hogy a hal további életerejét befolyásolták volna, noha minden másféle állat bizonyára belepusztulna az ilyen sebekbe. Több ízben hiányzott a hal mellúszója és az egyiknek tőből harapták le a farkúszóját. A fejen és az orron sohasem találtam sebhelyeket, ami arra vall, hogy a cápákat csak oldalról vagy hátulról támadják meg. A hátgerincdaganatokon kívül többször találtam a halakban kisebb-nagyobb vizesdaganatokat is, néha egyet, máskor ötöt-hatot a gyomor falán, nőstényekben a méhen is. Több cápában, egy tarponban, sőt egy tengerisügérben is, rákosnak látszó, undorító, rossz­ indulatú daganatokat találtam ; hogy azonban a daga­ natok tényleg rákosak voltak-e, nem tudtam teljes bizonyossággal megállapítani. A cápa testüregének nagyobb részét kitöltő máj is gyakran kóros volt; sajnos nem mondhatok bővebbet a kór mineműségéről. A homoki cápáknál igen gyakori a halgümőkór; pontos naplójegyzeteim alapján a nőstények 80%-a, a hímnek 50%-a volt gümőkóros. Néhány évvel tanulmányutam előtt cikket írtam a »Daily Mail«-be egy kis cápafajról, amely Anglia körül a tengerben él. A cikk nyomán egyik élclap, a »Punch« kigúnyolt. A lap figyelmeztette olvasóit, ezután óvatosan menjenek a vízbe, hogy meg ne harapja olyan cápa, amely esetleg pyorrheában szenved. E z a tréfa indított arra, hogy ezután minden halam fogát és állkapcsát is alaposan megvizsgáljam. Eszemben sincs állítani, hogy

Brown úrnő két frissen kivégoti cápamagzattal, amely elúszott, amikor a vízbe került.

a halak pyorrheában szenvednek, csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy foghúsuk gyakran gyulladásos, sőt egy esetben a gennyes gyulladás a csontot is tönkre­ tette ; hogy ezt valamiben keménj tárgyba való harapás, vagy más valami okozta-e, nem tudnám meg­ mondani.

halat, az elővigyázatos lesz és csak úgy eszik halat, ha előzőleg személyesem megvizsgálta. Többször megfigyeltem, hogyan ragadja meg a cápa zsákmányát. A közhit azt tartja, hogy amikor kitátja száját, hátára vagy legalább is oldalára fordul; jómagam ennek ellenkezőjét észleltem. Amikor támad, bámulatos gyorsasággal száguld előre. Harapás előtt felhúzza az orrát, aminek következtében fogai felmerednek ; az egész fogsor akarata szerint éppúgy visszahúzható egy ínyredőbe, mint a macska karma. A tarpon gyakran ugrik a repülőhal után a levegőbe, hogy ott kapja el zsákmányát. Nem tudom, hogyan szerzi meg táplálékát a fűrészeshal; ebben a ténykedés­ ben valószínűleg fűrészének is jelentős szerepe van. Igen érdekes a különféle cápák, fűrészeshalak és ráják szaporodásmódja. A z ivás módja annyira köz­ ismert, hogy fölösleges megint elmondani. Élég, ha megemlítjük, hogy a hím a nőstény lerakott ikráját nyomban megtermékenyíti, azután a szülők ott hagyják a megtermékenyített ikrákat. A cápák más­ képen szaporodnak. A hím cápa ivarszervét két kapasz-

7

Minden hal állkapcsa rendkívül erős, ebben a tekin­ tetben alig hasonlítható össze a szárazföldi állatokéval. A tenger hitványmak látszó lakója is veszedelmes sebeket ejthet. A horgot a hal szájából a legnagyobb elővigyá­ zattal kell eltávolítani, mert a tüskés sugaraktól elte­ kintve, nagy on sok halnak hegyes csonttüskéi is vannak, amelyek sok esetben mérgesek. 7

A spanyol makrahalakban gyakori a sertés Trichinellájára emlékeztető, undorító, fehér fonálféreg, amely, — bár ritkábban — a corbinákban is előfordul. Nagyon jól emlékszem arra az esetre, amikor Panamában dél­ ebédre voltam hivatalos. Házigazdám már előre felhívta figyelmemet arra a span\ ol makrahalra, amelyet tiszte­ letünkre vásárolt. Minthogy kíváncsi voltam a hal nagyságára, megengedte, hogy a konyhában megnézzem. A szépen és kifogástalanul megtisztított, kétfelé hasított hal a konyhaasztalon hevert, de a gondos tisztítás ellenére is néhány fonálférget találtam benne. Étkezés előtt nagyon rosszul lettem és érthető okból egy falatot sem tudtam enni. A k i két évig mindennap boncolt 7

A hazahozott trófeák; állkapcsok, gerincoszlopok és egyéb csontok.

kodószerv övezi, a nőstény ivarnyilását pedig két lapos, uszonyszerű bőrlebeny védi. A cápák párzanak, vagyis az ikrák a nőstény testében termékenyülnek meg. A magzat a méhben fejlődik és mint szüleihez hasonló, kis cápa jön a világra, tehát a cápák eleventojók. A kis cápák megszületésük után mindjárt az anyjuk körül úszkálnak, mint ahogyan a kis malacok szaladgálnak az anyakoca körül. A z új­ szülött cápa állkapcsa sima, foga még nincsen; a fűrészeshal, mint tudjuk, fogakkal megrakott fűrésszel születik. Az újszülött cápának csak később nő k i a foga ; a fogsorok száma állandó, nem gyarapszik a korral, mint azt gyakran állítják. Négy-öt-kilós fiatal cápa állkapcsában ugyanannyi fogsort, sőt pontosan ugyanannyi fogat találtam, mint a fejlett állatéban. A szülők — a hím és nőstény egyaránt — a fiatalokat egy ideig gondozzák ; ha veszélyben vannak vagy elfáradtak, a szájukba veszik őket. A z ínyredőbe rejtett, hátrafektetett fogazat nem árthat nekik. Hogy a fiatalokat szájukba veszik, a lapátosorrú-cápán figyeltem meg. 7

Brown úrnő és Gasey dr. lapátosonú-cápa szívéi vizsgálja.

Egyszer a nőstény méhéből már majdnem teljesen kifejlődött fiatal cápákat szedtem k i ; noha nyilván

koraszülöttek voltak, vígan elúsztak, amikor a vízbe dobtam őket. A cápák és ráják bámulatosan szívósak. Egyszer egy homokicápát alfelnyílásától a kopoltyújáig fel­ hasítottam, mégis elúszott, bár később minden bizonnyal elpusztult. A lapátosorrú-, tigris-, fehér- és homoki­ cápa frissen kivágott háromrekeszes szíve még körül­ belül húsz percig ver. A cápák behatóbb tanulmányozása még sok érdekes megállapítást eredményezhet. A k i a szárazföld és tenger egyszerűbb lényeit alaposabban tanulmányozza, azt olyan meglepetés érheti, amely a fejlődéstanról alkotott véleményét is megváltoztatja. Nincsen nagyobb gyönyö­ rűség annál, mint a természetet a maga érintetlenségé­ ben megfigyelni. Az óriás erők titokzatossága, amelyekről vajmi keveset tudunk, bizonyítják tudatlanságunkat. Az ember az ilyen kutató útról széles látókörrel, nemes érzéssel és a nagy végtelenség bűvös hatása folytán mintegy megtisztultan tér haza. Munkánk véget ért, gyűjteményünket becsomagol­ tuk. Tabogából Balboába hajóztunk, ahol elbúcsúztunk ismerőseinktől. A panamai csatornán együtt utaztam Brown úrnővel. Kis hajónkat Kolonban a HollandAmerikai Hajózási Társaság »Kinderdyjk« nevű gőzösé­ nek fedélzetére rakták. Jómagam hajónk mellett maradtam, Brown úrnő, gyors gőzhajón utazott haza. Robbie, fekete szolgám, velem jött ; semmiképen sem akart tőlem elválni. Egyetlen életcéljának tekin­ tette, hogy ezután is úgy vigyázzon rám, mint ahogyan azt a vadonban tette. Southamptonban a gyűjtemény a vámhivatal szíves­ ségéből fennakadás nélkül lett továbbítva, majd rendben érkezett Londonba, ahol egy ideig mint külön kiállítás volt látható. * * * Vájjon útrakelek-e még? Nem tudom! A vadon csalogató, hívó szava nagyon erős. Nem tervezek előre. Sorsunk Isten akaratától függ! (Vége.)

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. a M. Kir. Madártani Intézet adjunktusa.

A RÉTIHÉJÁK MAGYARORSZÁGON. í r t a : Studinka László. (Folytatás.) A h a m v a s - r é t i h é j a . (Circus pygargus

L.)

A h a m v a s - r é t i h é j a a legkisebb, de l e g ü g y e s e b b r é t i h é j á n k , hegkisebb, mert az öreg tojó s ú l y a vagy 350, a h í m é pedig mindössze 300 gramm. F i n n o r s z á g t ó l délre ezt a madarat a költő-fajok s o r á b a n m i n d e n ü t t m e g t a l á l j u k , ahol nagy r é t s é g e k és mocsarak vannak. E u r ó p á n a k i n k á b b keleti részein t a l á l h a t ó , ú g y h o g y nyugati t a r t o m á n y a i b a n r i t k a s á g . A z á l t a l a kedvelt o r s z á g o k ­ ban és v i d é k e k e n azonban m é g s e m él t ö m e g e s e n , mert t a r . tózkodási h e l y é t még sokkal jobban m e g v á l o g a t j a , m i n t

t ö b b i rokona. í g y nagyobb s z á m m a l főképen N é m e t o r s z á g északi t á j a i n , L e n g y e l o r s z á g n é h á n y v i d é k é n és a H a n s á g o n t a l á l h a t j u k . Igazi h a z á j a azonban Oroszország déli része és Szibéria. I z g á g a , seholsem n y u g v ó t e r m é s z e t e miatt a r é t i ­ h é j á k k ö z ü l a legmesszebbre v á n d o r o l , ú g y h o g y t é l e n rend­ szerint Ázsia déli o r s z á g a i b a n — l e g t ö b b n y i r e I n d i á b a n — t o v á b b á K i s á z s i á b a n és A f r i k á b a n telepszik meg. M a g y a r o r s z á g o n nagyobb s z á m m a l csak a H a n s á g keleti részein k ö l t . H i v a t k o z o m »A hamvas rétihéjáról« c í m m e l »A T E R M É S Z E T « 1932. é v f o l y a m á n a k első s z á m á b a n meg­ jelent cikkemre. E b b e n m á r r ö v i d e n v á z o l t a m a hamvas­ r é t i h é j a é l e t m ó d j á t s ezért t a l á n felesleges erről i s m é t b ő v e b b e n szólnom. A h a m v a s - r é t i h é j a h o z z á n k április 10.-e k ö r ü l j ö n meg, vagyis akkor, amikor a b a r n a - r é t i h é j a m á r n é h á n y nappal e l ő b b m e g é r k e z e t t . A kékes-rétihéja k ö r ü l b e l ü l akkor vonul el észak felé, amikor a hamvas m e g é r k e z i k , ú g y h o g y e k é t faj érkezésében, illetve e l v o n u l á s á b a n v a l a m i kapcsolat lehet. Megérkezésük után nemsokára kezdődik párzásuk, amely m á j u s első napjaiban éri el t e t ő p o n t j á t . Ilyenkor a h í m e k valósággal versengenek egy-egy t o j ó é r t , de h a ezt valamelyik »meghódította«, m á r alkalmas f é s z e k t a n y a u t á n néznek. Ilyenkor azonban m é g mindig f o l y t a t j á k p á r z á s i j á t é k u k a t . T ö b b n y i r e rendes s z o k á s u k t ó l eltérően nagy magas­ s á g b a szállnak, a h í m a t o j ó fölé emelkedik és s z á r n y á t szorosan t e s t é h e z s z o r í t v a , p á r j a mellé zuhan, majd >egy pillanatra összecsapnak és m i n d a ketten n é h á n y m é t e r t lefelé buknak, a z u t á n r ö g t ö n ú j r a kezdik a j á t é k o t . Ilyenkor h a l l a t j á k jelleg­ zetes k e t y e g ő , m e k e g ő hangjukat, ugyanazt, amelyet a tojó akkor hallat, amikor az uhura csap, vagy amikor valami ellenség v a n fészke közelében. A z t hiszem, a p á r z á s i j á t é k a l k a l m á v a l is a t o j ó adja ezt a hangot, ellenben a h í m csak egész finom, vontatott víjjogást hallat. S o k a n azt állítják, hogy a mekegésszerű hang a m a d á r s z á r n y á n , vagy f a r k á n a levegőnek a gyors m o z g á s o k o z t a á t s z ű r ő d é s é n é l keletkezik. Á m d e ha így volna, m i é r t nem adja a kékes-rétihéja tojója ugyanezt a hangot az uhu fölött és m i é r t nem hallat a h í m is ilyen hangot ? Nekem sikerült megfigyelnem, hogy a tojó akkor, amikor ezt a hangot adja, csőrét s z a b á l y o s i d ő k ö z ö k b e n nyitogatja, ú g y , ahogyan a hangot ü t e m e z i . H i v a t k o z o t t cikkemben e m l í t e t t e m , hogy a t o j á s o k közül az egyik n é h á n y nappal k é s ő b b k e l k i , m i n t a t ö b b i és ezért ez a fióka rendszerint elpusztul. A z 1931-ben t a l á l t ö t fészek k ö z ü l egyben volt ö t fióka — m i n d az ö t megmaradt — k e t t ő b e n négy k ö z ü l egy elpusztult, k e t t ő b e n pedig csak h á r o m fiókát t a l á l t u n k . A m i k o r a fészkekre r á a k a d t u n k , a fiókák m á r m e g l e h e t ő s e n fejlettek voltak, ú g y h o g y nem tud­ tam m e g á l l a p í t a n i , hogy egy-egy fióka elpusztult-e, vagy hogy eredetileg csak h á r o m t o j á s volt e b e n n ü k . 1932-ben ö t fészek közül k e t t ő b e n volt ö t - ö t fióka — ezek közül is egy-egy j ó v a l elmaradt n ö v e k e d é s é b e n t e s t v é r e i t ő l , de nem pusztult el — egyben v o l t négy fióka, egyben h á r o m és egy z á p t o j á s , egyben pedig k é t z á p t o j á s . í g y c s o d á l a t o s k é p e n a t a v a l y i fészekaljak k ö z ü l egy fióka sem pusztult el. E m l í t e t t cikkemben azt í r t a m , hogy a h í m sohasem száll a fészekbe. A m ú l t n y á r o n kétszer m e g g y ő z ő d h e t t e m ennek az ellenkezőjéről. Ugyanis k é t í z b e n l á t t a m , amint a h í m eleséget hozott, és m i u t á n a t o j ó t nem t a l á l t a a fészekben, leszállt, majd mintegy félperc m ú l v a i s m é t felszállt, de ez bizony r i t k á n t ö r t é n i k meg. Ugyanabban a cikkben egyebek k ö z ö t t azt is í r t a m , hogy az öreg madarakat nem l á t t a m fára szállni. Ugyancsak t a v a l y n y á r o n t ö b b s z ö r l á t t a m , hogy a tojók fészkük közelében bokrokra s z á l l t a k . Egyszer azt is l á t t a m , amint egy tojó k ö r ü l b e l ü l 25 m é t e r magas fekete-nyírfa t e t e j é r e szállt.

A t o j á s o k j ú n i u s k ö z e p e t á j á n kelnek k i . A fiókák a r á n y l a g lassan n ö v e k e d n e k , ú g y h o g y egy h é t i g csak pelyhesek. A pehelytollak színe piszkosfehér. L a s s a n k é n t a szélső evező­ tollak és a h á t u k o n k i n ö v ő n é h á n y t o l l lesz s ö t é t b a r n a . K é t ­ hetes k o r u k b a n minden e v e z ő t o l l u k k i n ő t t , de t o l l r u h á j u k m é g m i n d i g h i á n y o s , l e g t o v á b b a fejük, n y a k u k , b e g y ü k és hasuk marad pelyhes. J ú l i u s k ö z e p e t á j á n m á r majdnem repülősek, de fejükön m é g m i n d i g sok a pehely. K ö r ü l b e l ü l egy h é t t e l k é s ő b b m i n d r e p ü l ő s és ekkor a fészek közelében t a r t ó z k o d n a k , mert m é g nem tudnak messzire r e p ü l n i . I l y e n k o r á r k o k b a n , vagy a s á s b a n lévő kisebb t i s z t á s o k szélén t a r t ó z k o d n a k és csak az ember Jába elől r e p ü l n e k fel. H a felzavartuk ő k e t , közel a fejünk fölött keringnek, amíg gyenge s z á r n y u k el nem

VII. pikkely,

A h a r m a d i k fészekben n é g y fiókával : V I I . 2. pacsirtatoll, V I I . 5. egy pacsirta, fürjláb, négy k ö p e t tollakkal, V I I . 10. k é t k ö p e t b e n a p r ó m a d á r t o l l . A negyedik fészekben h á r o m f i ó k á v a l : V I I . 2. e g y s o r d é l y . A fiókák a madarakat nem egészben nyelik le, hanem csak darabokat esznek meg belőlük, de t o l l a k k a l e g y ü t t . A t o l l a k a t nem t u d j á k m e g e m é s z t e n i , a z é r t h o s s z ú k á s , s z ü r k e k ö p e t e k b e n ö k l e n d e z i k k i . Egyszer az egyik fióka csőréből egy fürgegyík (Lacerta agilis) farka l ó g o t t k i . A H a n s á g o n a m á s i k gyakori g y í k f a j , a h e g y i g y í k is gyakran szerepel a réti­ héják étlapján. 1931 n y a r á n kilenc fiókát tartottam fogságban. T á g a s h e l y ü k ö n elég jól megvoltak. Mintegy h á r o m h é t i g tartottam ő k e t és ez i d ő alatt csak k e t t ő pusztult el, pedig ezeket a mada­ rakat nagyon bajos fogságban tartani. K e t t ő t á l l a t k e r t ü n k n e k a j á n d é k o z t a m , de az u t a z á s alighanem megviselte őket, mert n e m s o k á r a elpusztultak. A fogságban nagyon félénkek és b a r á t s á g t a l a n o k voltak, és az egész i d ő alatt e g y á l t a l á b a n nem szoktak meg. H a b e l é p t e m t á g a s k e t r e c ü k b e , v a d u l össze-vissza r ö p k ö d t e k és egész viselkedésükkel félelmüket á r u l t á k el. Csak vastag k e s z t y ű v e l lehetett h o z z á j u k n y ú l n i , éles k a r m a i k k a l m é g í g y is sokszor m e g s e b e s í t e t t e k . E t e t é s ü k nagy gondot okozott. M i n t a r a g a d o z ó - m a d a r a k á l t a l á b a n , ezek sem k e d v e l t é k a m é s z á r s z é k b ő l hozatott pacalt és h ú s t , ehhez csak akkor n y ú l t a k , a m i k o r nagyon éhesek voltak. N e m tehettem m á s t , verebeket és g e r l é k e t l ő t t e m s z á m u k r a , n é h a pedig g y - g y b ö j t i r é c é t , vagy fürjet k e r í t e t t e m nekik. Sajnos, azt nem t u d t a m megfigyelni, hogyan esznek, mert j e l e n l é t e m b e n nem n y ú l t a k a falathoz, de m e g g y ő z ő d t e m róla, hogy mindent az u t o l s ó falatig megettek, minek f o l y t á n egyik annyira meg­ h í z o t t , hogy r e p ü l n i sem tudott. K é s ő b b , m i k o r m á r nem é r t e m r á v e l ü k t ö r ő d n i , m e g g y ű r ű z t e m és szabadon eresztettem ő k e t . K e t t ő n e m s o k á r a m e g k e r ü l t Győr-, illetve F e j é r - m e g y é ­ ben, a harmadik pedig ö t h é t m ú l v a R ó m á t ó l n é h á n y kilo­ m é t e r n y i r e é s z a k r a k e r ü l t kézre. A z öreg madarak t á p l á l é k a j ó r é s z t ugyanaz, m i n t az az eledel, amelyet f i ó k á i k n a k hordanak. T e r m é s z e t e s e n t á p l á l é k u k az é v s z a k o k szerint v á l t o z i k . A Lebenyben l ő t t n é h á n y hamvas­ r é t i h é j a gyomor- és begy t a r t a l m á t az a l á b b i a k b a n közlöm : 1932. I V . 29. t o j á s h é j , pacsirtaféle, I V . 29. a p r ó rágcsáló, V . 16. gyík, pacsirta, V . 17. gyík, t o j á s h é j , V . 17. egércsontok, V . 16. gyík, pacsirtaféle, V I I I . 18. a p r ó m a d á r , V I I I . 18. a p r ó m a d á r , gyík, V I I I . 18. a p r ó m a d á r , V I I I . 18. a p r ó rágcsáló, V I I I . 18. n y ú l s z ő r , V I I I . 18. a p r ó m a d á r , egérféle, V I I I . 18. gyík, szöcske, V I I I . 18. gyík, a p r ó m a d á r , e

A hamvas-rétihéja fészke és tojásai. A szerző felvétele.

f á r a d és — egyik itt, m á s i k ott — be nem p o t t y a n a s á s b a . Ilyenkor m é g ü g y e t l e n e k és nem tudnak maguk t á p l á l k o z n i , m é g m i n d i g az öregek etetik ő k e t . Szülőik közeledtére — é p p ú g y , m i n t a fészekben — éles, vijjogó hangot hallatnak, hogy r e j t e k h e l y ü k ö n r á j u k t a l á l j a n a k . A r e p ü l ő s fiókát k ö n n y e n fel lehet ismerni, s z á r n y a ugyanis s o k k a l kerekebb, alakja pedig t ö m z s i b b , m i n t az öregeké. A z t sohasem vettem észre, hogy szülőik t a n í t o t t á k ő k e t v a d á s z n i . F i a t a l a b b korban nagyobb á l l a t o k a t nem tudnak z s á k m á n y o l n i , t e h á t csak g y í k o t , rovarokat, vagy b é k á k a t fogdosnak. E k ö z b e n gyakran ü l n e k fára, hogy v a d á s z a t u t á n pihenjenek. A m u l t n y á r o n a n é g y fészeknél t ö b b s z ö r ö s s z e s z e d t e m az e l e d e l m a r a d v á n y o k a t és k ö p e t e k e t , így é r d e k e s t á p l á l k o z á s i adatokhoz jutottam. A z egyik fészekben, amelyben ö t fióka volt, a k ö v e t k e z ő k e t találtam : 1932. V I I . 2. kilenc k ö p e t b e n egérszőr és a p r ó m a d á r t o l l a k , V I I . 14. fiatal tövisszúró-gébics (Lanius collurio L.), V I I . 20. f á c á n t o l l a k és hat k ö p e t . A m á s o d i k fészekben s z i n t é n ö t f i ó k á v a l : V I . 27. pacsirtatoll és k é t k ö p e t , V I . 29. nyolc k ö p e t b e n a p r ó m a d á r t o l l , V I I . 2. n é g y k ö p e t b e n a p r ó m a d á r t o l l a k és rovarmarad­ vány,

5. hat k ö p e t b e n a p r ó m a d á r - m a r a d v á n y és gyík

e

1933.

I V . 15. pacsirta, ennek t o j á s a és gyík, I V . 28. pacsirta és g y í k o k .

T ö b b s z ö r megfigyeltem, hogy egyik-másik h a m v a s - r é t i ­ h é j a r e p ü l é s k ö z b e n l á b á v a l csőréhez n y ú l és fejével k ü l ö n ö s mozdulatokat tesz. B á r m i l y e n furcsán hangzik, de azt hittem, v a k a r ó d z i k , egyszer azonban é s z r e v e t t e m , hogy a hamvas­ r é t i h é j a k a r m a i k ö z ö t t g y í k o t visz. T ő l e m nem volt t á v o l , t e h á t a m e s s z e l á t ó v a l minden m o z d u l a t á t k ö n n y e n figyel-

hettem. Egyszerre csak l á t o m , hogy azzal a l á b á v a l , amellyel a g y í k o t fogja, előrenyúl és é p p e n ú g y kezd enni, m i n t ahogyan a földön szokott. M e g is ette a g y í k o t teljesen. E z t az é r d e k e s jelenetet k é s ő b b t ö b b s z ö r is l á t t a m . Szükségesnek t a r t o m m e g e m l í t e n i , hogy a r é t i h é j á k , m i n t a madarak á l t a l á b a n , r e p ü l é s k ö z b e n l á b u k a t nem h ú z z á k be, hanem egyenesen hátranyújtják. S z e m b e ö t l ő jelenség a h a m v a s - r é t i h é j á n az a r á n y l a g gyakori fekete s z í n v á l t o z a t (melanizmus). A z irodalomban először Lakatos Károly e m l í t egy »melanisztikus« hamvas­ r é t i h é j a t o j ó t , amelyet a m ú l t s z á z a d b a n a H a n s á g o n l ő t t e k . E r r e a k i t ö m ö t t m a d á r r a Huszthy h í v t a fel figyelmét. Lakatos m e g v i z s g á l t a a madarat és k ü l ö n alfajnak tartotta. E l is nevezte Circus pygargus Huszthy-nak. A z ó t a k i d e r ü l t , hogy t é v e d e t t . E z e n k í v ü l m é g egy ilyen p é l d á n y r ó l hallottam, azt állítólag Szerbiában lőtték. Lebenyben először 1931. április h a v á b a n t a l á l k o z t a m ilyen fekete t o j ó v a l . K é s ő b b pedig k e t t ő t l á t t u n k . A z egyiket a v a d ő r meg is l ő t t e , ez a p é l d á n y a Magyar N e m z e t i M ú z e u m b a k e r ü l t . E z is t o j ó volt. A m i k o r t a v a l y m á j u s b a n hallottam, hogy a l é b é n y i t e r ü l e t e n ismét v a n egy fekete p é l d á n y és valószínűleg m á r fészke is v a n , e l h a t á r o z t a m , hogy k í m é l n i fogom és fészkét megkeresem, hogy fiókáit meggy ű r ű z h e s s e m . J ú n i u s végén t ö b b s z ö r ó r á k i g ü l t e m azon a t á j o n , ahol fészkét sejtettem. E z a m a d á r is tojó volt, mert a p á r j a rendes színe­ zetű h í m volt. A t o j ó egész t o l l a z a t á n a k színe s ö t é t c s o k o l á d é b a r n a volt, ú g y h o g y messziről teljesen feketének l á t s z o t t . Csak farka volt felül kissé f a k ó b b és a rendes színezetű t o j ó fehér farcsíkja sem v o l t .rajta l á t h a t ó . Végre m e g t a l á l t u k a fészkét. H á r o m pely­ hes kis fióka és egy z á p t o j á s volt benne. A fiókák szépen fejlődtek, de t o l l r u h á j u k színe eleinte e g y á l t a l á n nem volt a m á s o k é t ó l eltérő. K é s ő b b , amikor ö s s z e h a s o n l í t o t t a m ő k e t rendes színű szülőktől s z á r m a z ó fiókákkal, l á t t a m , hogy színe­ z e t ü k csak egy á r n y a l a t t a l s ö t é t e b b a r e n d e s n é l . Valószínű, hogy a »melanizmus« ö r ö k l ő d i k . H a ez a v é l e m é n y e m helyes, a fiókák k ö z ü l is l e g a l á b b egynek feketének vagy csak r é s z b e n feketének kellett volna lennie. De az is valószínű, hogy csak az első vedlés u t á n , vagyis egyéves k o r u k b a n l e n n é n e k feketék. A z is é r d e k e s k é r d é s , hogy eddig m i é r t tudunk t ö b b melanisztikus tojóról, de ilyen h í m r ő l m é g nem? A z idén is v a n L é b é n y v i d é k é n egy melanisztikus tojó, amely fészkel is. F o k o z o t t figyelemmel fogom szemmeltartani, mert csak t ö b b é v e s megfigyeléssel lehet ilyen érdekes k é r d é ­ sekre világosságot deríteni. T e r m é s z e t e s e n ennek fiókáit is meg fogom gyűrűzni,*) b á r a t a v a l y i h á r o m r ó l eddig m é g nem k a p t a m h í r t . Mégis ezektől a g y ű r ű z é s e k t ő l v á r o m a leg­ t ö b b e r e d m é n y t . A t u d o m á n y é r d e k é b e n a j á n l a t o s az esetleg elejtett g y ű r ű z ö t t h a m v a s - r é t i h é j á k a t é s k ü l ö n ö s e n a mela­ nisztikus p é l d á n y o k a t a M a d á r t a n i I n t é z e t b e k ü l d e n i . E g y é b ­ k é n t nagyon célszerű lenne, h a m á s o k is h o z z á s z ó l n á n a k ehhez az érdekes kérdéshez. A r é t i h é j á k a szabad síkságot kedvelik. H e g y v i d é k e n csak nagyon r i t k á n t a l á l k o z h a t u n k v e l ü k . E r d ő b e n ú g y s z ó l v á n soha­ sem l á t h a t ó k . Csak egyszer l á t t a m egy b a r n a - r é t i h é j a t o j ó t , amely t ö l g y e r d ő n r e p ü l t k e r e s z t ü l , elég alacsonyan, m i n t h a v a d á s z o t t volna. K ü l ö n b e n , hacsak n e m nagyon sietős az ú t j u k , az e r d ő k e t elkerülik, vagy pedig nagyon magasan r e p ü l *A szerző ezt a cikkét még június hó elején irta; vájjon végrehajtotta-e szándékát ? Szerk.

uek el fölötte. Rendszerint r é t e k , legelők é s v e t é s e k fölött lát­ hatjuk ő k e t k ö n n y e d s z á r n y c s a p á s o k k a l »imbolyogni«. R e p ü l é ­ s ü k nagyon h a s o n l í t a sirályokéhoz. E g é s z nap v a d á s z n a k és csak este t é r n e k vissza h á l ó h e l y ü k r e . Ezeket a helyeket k i ­ v á l a s z t j á k és minden este oda s z á l l n a k vissza p i h e n n i ; szabad­ terepen éjjel sohasem zavartunk fel r é t i h é j á t , mert h á l ó h e l y ü k mindig n á d a s , gazos, sasos vagy alacsony, s ű r ű bokros helyen van. A r a g a d o z ó madarak k ö z ö t t a r é t i h é j a a l e g m o z g é k o n y a b b . M i n d i g r e p ü l , v a d á s z i k és keresgél, sohasem időzik sokáig egy helyen. H a v a l a m i t fogott, rendszerint b o g l y á r a , vagy olyan helyre viszi, ahonnan messzire ellát é s a veszélyt k ö n y nyen észreveheti. K i v é t e l a b a r n a - r é t i h é j a , amely rokonai k ö z ö t t a l e g f a l á n k a b b . H a valamit fogott, r ö g t ö n h o z z á l á t az elfogyasztásához, a m i annyira leköti figyelmét, hogy j ó f o r m á n nem l á t , sem hall ; ilyenkor k ö n n y e n m e g k ö z e l í t h e t ő . J ó m a g a m m á r t ö b b b a r n a - r é t i h é j á t l ő t t e m így, de a t ö b b i fajból egyet sem!

Körülbelül egyhetes hamvas-rétihéják.

A szerző felvétele.

E g y é b k é n t a r é t i h é j á k nagyon okos, ravasz és elővigyá­ zatos madarak. A z ember folytonos üldözése folytán annyira ó v a t o s a k k á v á l t a k , hogy nagyon bajos ő k e t s e r é t l ö v é s - t á v o l ­ s á g r a belopni. L á t á s u k és h a l l á s u k k i t ű n ő . A r é t i h é j á k rokonai a baglyoknak. E r r e u t a l g ö m b ö l y ű fejük, és a t ö b b n y i r e j ó l l á t h a t ó tollkoszorú, vagy f á t y o l az arcukon. A tollkoszorú l e g i n k á b b a k é k e s -és fakó-rétihéja t o j ó j á n v a n meg, ellenben ezeknek a fajoknak hímjein, valamint a hamvas- és b a r n a - r é t i h é j á n t ö b b n y i r e csak g y e n g é n látszik, b á r ezeknek n é m e l y p é l d á n y á n is j ó l fejlett. A r é t i h é j á k k ö n n y ű , nyurga madarak. T e s t ü k h o s s z ú k á s , farkuk és s z á r n y u k nagyon hosszú. A r á n y l a g k i s s ú l y u k m i a t t nem is tudnak olyan erővel p r é d á j u k r a csapni, m i n t m á s raga­ dozómadarak. A r é t i h é j a egész a l a k j á n m e g l á t s z i k , hogy t á p l á l é k a csupa kisebb állat, amelyet ú g y fogdos össze, illetve szed fel a földről. L á b a , k ü l ö n ö s e n a h a m v a s - r é t i h é j á é , nagyon h o s s z ú é s v é k o n y , e z é r t nagyon e m l é k e z t e t a k a r v a l y é r a ; színe világos­ sárga. A b a r n a - r é t i h é j á t k i v é v e valamennyi Circus-íajnak meg­ van a fehér farcsíkja, vagyis fehér csík, fölül, a fark t ö v é n . A t o j ó k o n ez a farcsík j ó v a l f e l t ű n ő b b . V a l a m i k o r azt hittem, hogy a kékes-, a hamvas- és a fakó-rétihéja t o j ó j á n a k és f i a t a l j á n a k szeme k ö r ü l a fehér h á r o m s z ö g a kornak, vagy eset-

leg a fajnak i s m e r t e t ő j e l e , de a m i ó t a a kezembe k e r ü l ő minden r é t i h é j á t m e g v i z s g á l o k , arra a m e g g y ő z ő d é s r e jutottam, hogy ez a színfolt egyéni dolog és p é l d á n y szerint nagyon v á l t o z ó bélyeg. M i n d a h á r o m faj k ö z ö t t t a l á l t a m olyan p é l d á n y o k a t , amelyeken ez a folt egészen világos, élesen h a t á r o l t volt, m á s o ­ k o n viszont s ö t é t e b b é,s összefolyó volt, s ő t a k a d t a k olyanok is, amelyeken teljesen h i á n y z o t t . A z egyes fajok t o l l a z a t á r ó l e z ú t t a l nem e m l é k e z e m meg, mert e g y r é s z t ez minden s z a k k ö n y v b e n m e g t a l á l h a t ó , m á s r é s z t ez cikkemet nagyon terjedelmessé t e n n é . M i n d a z o n á l t a l ú g y v é l e m , hasznos m u n k á t végzek, ha az egyes fajok pontos m e g h a t á r o ­ z á s á h o z az i s m e r t e t ő j e l e k e t felsorolom. A lelőtt madarat nem

A fakó-rétihéja t o j ó j á n a k melle és hasa egyszínű téglavörös, vagy v ö r ö s b a r n a . H a télen l á t u n k r é t i h é j á t , csaknem biztosak l e h e t ü n k afelől, hogy az kékes, viszont ezzel n y á r o n aligha t a l á l k o z u n k , í g y n y á r o n is csak h á r o m fajról lehet szó és a hamvasat a fakótól m e g k ü l ö n b ö z t e t n i nem nagyon nehéz. E m l í t e t t e m , hogy ezt nem lehet k ö n y v b ő l , vagy írásból megtanulni, de ha k i n t j á r u n k a szabad m e z ő n és rétihéját akarunk m e g h a t á r o z n i , a felsorolt i s m e r t e t ő jelek alapján ez valószínűleg sikerülni fog.*) A r é t i h é j á k bizony elég k á r o s a k a kis v a d á l l o m á n y r a , de ha t e r ü l e t ü n k ö n k ö l t e n e k és nem b á n t a l m a z z u k őket, mindig meglesz az a j ó é r z é s ü n k , hogy E u r ó p a t a l á n legszebb r a g a d o z ó ­ madarainak a folytonos ü l d ö z t e t é s elől n é h á n y h é t i g m e n e d é k ­ helyet n y ú j t o t t u n k !

KERTÉSZET VARÁZSFA. í r t a : Rapaics R a y m u n d .

Öreg hím hamvas-rétihéja az uhu fölött. A szerző felvétele.

n e h é z m e g h a t á r o z n i , hiszen minden g y a k o r l a t i m a d á r t a n i k é z i k ö n y v b e n m e g t a l á l j u k pontos i s m e r t e t é s é t , a z o n k í v ü l egy k é p l e t e t az evezőtollakról, amelynek segítségével nem nehéz a faj m e g h a t á r o z á s a . S o k k a l nehezebben m e g o l d h a t ó feladat a r é t i h é j á t a sza­ badban pontosan m e g h a t á r o z n i . E z t ugyan k ö n y v b ő l alig lehet megtanulni, mert a legfontosabb és egyetlen alapja ennek a tapasztalat. E z e n k í v ü l a j ó m e s s z e l á t ó n é l k ü l semmire sem megyünk. A b a r n a - r é t i h é j á t n a g y s á g á r ó l és fejéről k ö n n y ű dolog megismerni. A h a m v a s - r é t i h é j a h í m j é t a s z á r n y á n alul és felül lévő k é t fekete csík á r u l j a el, a z o n k í v ü l s z á r n y a alulról nagyon t a r k á n a k látszik. A t o j ó melle és hasa b a r n á n , hosszan csí­ kozott, de színe n a g y j á b a n i n k á b b vöröses. A k é k e s - r é t i h é j a öreg h í m j e egészen világos és seholsem olyan tarka, m i n t a h a m v a s é . Ugyanilyen a fakó-rétihéja hímje is, m é g i s közelről k ö n n y e n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k e g y m á s t ó l , amennyiben a kékes s z á r n y á n alul mintegy k é t c e n t i m é t e r e s széles fekete szegély v a n . A k é k e s - r é t i h é j a t o j ó j á n a k színe majdnem megegyezik a h a m v a s é v a l , de rendszerint nem v ö r ö s b a r n a , hanem fakó­ szürkésbarna.

Kertünk m á r elhullatta minden díszét s az esők, k ö d ö k , felhők, a nagy téli szürkeség elől bemenekültünk a s z o b á k b a . A síksági magyar t é l a legzordabb telek közé tartozik. D é l e b b r e télen is t ö b b a n a p s ü t é s és e n y h é b b a levegő. A magas hegyeken s z i n t é n g y a k r a n s ü t a nap a téli h ó n a p o k b a n is ; ott a n y á r szépségeiért b ő v e n k á r p ó t o l a h ó t a k a r ó r a g y o g ó szépsége. N á l u n k a s í k v i d é k e n ellenben a n a p f é n y t — a n y á r i h a v o n k é n t i 200—300 ó r á s tartammal szemben — télen havonta csak 50—70, decemberben 30—40 ó r á t élvezzük. E b b e n a nagy s z ü r k e s é g b e n sokszorosan meg k e l l becsül­ n ü n k minden olyan t e r m é s z e t i jelenséget, amely ü d í t ő e n hat a lélekre. Ezek közé tartozik az a n é h á n y n ö v é n y , amely télen virágzik. Noha első pillanatra hihetetlennek hangzik, mégis t é n y , hogy vannak t é l e n virágzó n ö v é n y e k is. A tél virágai k ö z ü l e z ú t t a l a legelőkelőbbet, a v a r á z s f á t m u t a t o m be. E z a t é l v i r á g a i k ö z ö t t annyiban é r d e m e l különleges helyet, hogy cserje, v i r á g a i t t e h á t nem közel a talajhoz dugja el, hanem magasan, s z e m b e ö t l ő e n viseli, h i r d e t v é n , hogy a n ö v é n y v i l á g t é l e n sem pihen teljesen. A varázsfával kétszer találkoztam életemben. Először k e m é n y t é l e n M e r á n b a n . M e r á n t u d v a l e v ő e n éghajlati gyógy­ hely, amely r e n d k í v ü l enyhe teléről híres. A t e r m é s z e t azonban k o r á n t s e m t ü n t e t t e k i v a l a m i nagyon díszes téli n ö v é n y z e t t e l . De egyik orvosa, Tappeiner, akinek n e v é t m a is hirdeti a »Tappeiner-út,« felismerte, m i l y e n nagy a fontossága annak, hogy a n ö v é n y i dísz a m e r á n i v e n d é g e k k e d é l y é t t é l e n is j ó hangulatban tartsa, és s z á m t a l a n örökzöld és télen virágzó n ö v é n y t ü l t e t e t t , amely m a is legszebb téli dísze M e r á n n a k . A z Etsch-, olasz g a z d á i szerint Adige-folyóba r o h a n ó patak p a r t j á n a c s o d á l a t o s v a r á z s f á k m á r j a n u á r b a n kezdenek v i r á g z a n i . S z é p s é g ü k e t , e m l é k ü k e t sohasem felejti el, akit sorsa valaha M e r á n b a v i t t . Másodszor M a g y a r o r s z á g o n t a l á l k o z t a m a varázsfával. December h a v á b a n t ö r t é n t , k a r á c s o n y e l ő t t , amikor ellátogat­ t a m a Szombathelyhez t a r t o z ó K á n i o n b a , ahol Saághy István é l ő f a g y ű j t e m é n y é t n é z t e m meg. E n n e k g a z d a g s á g a e u r ó p a i viszonylatban is nevezetes. A k á m o n i d í s z k e r t k ü l ö n ö s e n *Célom, hogy a Magyarországon előforduló rétihéjákkal tüzetesen foglalkozzam ; ehhez azonban nagy anyagra van szükségem, ezért nagyon hálás volnék, ha vadásztársaim az esetleg lőtt rétihéját, tekintet nélkül arra, hogy milyen faj, nekem vizsgálataim és kutatásaim céljából elküldenék. Címem: Budapest, II., Corvin-tér 11. sz.

fenyőkben, örökzöld n ö v é n y e k b e n és téli v i r á g o k b a n gazdag. A sok méltóságteljes fenyő és örökzöld n ö v é n y k ö z ö t t egyszer csak felcsillantak e l ő t t e m a varázsfa a r a n y s á r g a virágai. A z á g a k a t mintha b e a r a n y o z t á k volna, ú g y t ü n d ö k ö l t e k a téli n a p s u g á r b a n . Megvallom, m a sem é r t e m , m i é r t nem terjedt el minden magyar kertben a varázsfa, amely a szó szoros é r t e l m é b e n télen, l o m b h u l l á s u t á n vagy l o m b f a k a d á s e l ő t t virágzik. A n n á l i n k á b b m e g é r d e m l i , hogy felkaroljuk, mert nemcsak téli v i r á g z á s á v a l , hanem l o m b j á n a k őszi p o m p á s szineződésé-

nyílni a virágok. O k t ó b e r t ő l december végéig virágzik, de virágzása t o v á b b tart, m i n t lombhul l á t á s a , e z é r t v i r á g a i n a k szépségét k ü l ö n ö s e n novemberben és decemberben m é l t á n y o l ­ juk. Termései a makkhoz h a s o n l í t a n a k , tavasszal érnek, de t ö b b n y i r e m é g egész n y á r o n az á g a k o n maradnak és csak k ö v e t k e z ő ősszel pattan fel a n é g y k o p á c s , m i k ö z b e n a magvak r o b b a n á s s z e r ű e n s z ó r ó d n a k szét. A k i a v a r á z s f á t s z a p o r í t a n i akarja, t e r m é s z e t e s e n nem v á r j a meg a t e r m é s e k r o b b a n á s á t , hanem m á r előbb, ősz elején leszedi s a magvakat a c s í r á z t a t ó á g y a k b a veti, ahol egy évi beverés u t á n c s í r á z n a k . A v a r á z s ­ fát ugyanis n á l u n k is l e g e g y s z e r ű b b m a g r ó l s z a p o r í t a n i . A m i n t az amerikai varázsfa e l v i r á g z o t t , szerepét átveszi a k í n a i varázsfa (Hamamelis mollis), amelyet K í n á b ó l hoztak az e u r ó p a i kertekbe. A m e r i k a i test vérfaj á t ó l abban k ü l ö n b ö ­ zik, hogy levele 15 c m hosszú és 11 cm széles, színe ércesen cs'llogó, f o n á k a molyhos. Virágai világos s á r g á k és illatosak. V i r á g z á s á t december végén kezdi és m á r c i u s b a n fejezi be. E u r ó p á b a n r i t k á b b a m á s i k k é t fajnál, n á l u n k b i z o n y á r a csak nagyon k i v é t e l e s e n virágzik j a n u á r b a n , mert v i r á g z á s a v a l ó ­ színűleg késik. F e b r u á r b a n az előbbi fajhoz a j a p á n i varázsfa (Hamamelis japonica) csatlakozik, amely i n k á b b az amerikai v a r á z s f á h o z hasonlít, de levelei kisebbek és kerekebbek, m i n t amerikai f a j t e s t v é r é n e k levelei, ellenben v i r á g a i nagyobbak, s ű r ű b b e n n ő n e k , a r a n y s á r g á k ibolyaszínű dísszel. E n n e k v i r á g a t e h á t a legszebb a v a r á z s f á k k ö z ö t t . F e b r u á r t ó l májusig v i r á g z i k . E l t e k i n t v e a t t ó l , hogy a v a r á z s f á k téli v i r á g a i a kertekben a t ö r z s ö k ö s városi l a k o s s á g n a k is sok ö r ö m e t szerezhetnek, fel k e l l h í v n o m k ü l ö n ö s e n a főváros és fürdőink vezetőségé­ nek figyelmét a v a r á z s f á r a . M o s t a n á b a n a f ő v á r o s b a n sokat t a n á c s k o z n a k azon, hogy m i a t e e n d ő Budapest f ü r d ő v á r o s s á v a l ó kiképzése é r d e k é b e n és m i l y e n eszközökkel e m e l h e t ő idegenforgalmunk. K é t s é g t e l e n , hogy mindehhez fontos eszköz d í s z k e r t e i n k n ö v é n y á l l o m á n y á n a k a kor k ö v e t e l m é n y e i szerint v é g z e t t felújítása s azt hiszem, ebben nem u t o l s ó szerep v á r a v a r á z s f á r a is.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Varázsfa (Hamamelis virginiana) a kámoni díszkertben, decemberben.

vei is g y ö n y ö r k ö d t e t i az embert. A h o l a varázsfa honos, m i n d őszi sárga l o m b j á v a l , m i n d téli v i r á g a i v a l feltűnő cserjéje az erdőnek, és a v i l á g u t a z ó k csodájára j á r n a k . Ennek az érdekes cserjének termete és levelei n a g y j á b ó l a m o g y o r ó é h o z h a s o n l ó a k , noha e g y á l t a l á b a n nem rokona a m o g y o r ó n a k , mert a rózsafélék r e n d j é n e k a tagja. Virágai majdnem ülők, s á r g á k , csészéjük n é g y h a s á b ú , a szirmok s z á m a is négy, s az e g y é b k é n t nem nagy v i r á g o k a z é r t ö t l e n e k mégis szembe, mert c s o m ó k b a n jelennek meg a levéltelen á g a k o n . A t u d o m á n y b a n a Hamamelis nevet viselő cserjenemzetség­ nek h á r o m faja ismeretes ; ezek részint É s z a k a m e r i k á b a n , részint K e l e t á z s i á b a n honosak. M i n d a h á r o m m á s időben virágzik, de é r d e k e s , hogy e g y ü t t é p p e n k i t ö l t i k a telet o k t ó b e r ­ től májusig. A z amerikai varázsfa (Hamamelis virginiana), két-négy m é t e r magas cserje, levelei h o s s z ú k á s t o j á s a l a k ú a k , nem r é s z a r á n y o s a k , d u r v á n fogasak, k a r é l y o s a k . E n n e k a fajnak levelei h a s o n l í t a n a k legjobban a m o g y o r ó é h o z , e z é r t a nyugati nyelveken a cserjét t ö b b n y i r e v a r á z s m o g y o r ó n a k nevezik. Ősszel a levelek szépen m e g s á r g u l n a k s ugyanekkor kezdenek

Állattani szakülés. A K i r . M a g y a r T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y a 1933 november 3-án tartotta 344-edik s z a k ü l é s é t a T á r s u l a t ( V I I I . , E s z t e r h á z y - u t c a 16.) I. emeleti ü l é s t e r m é b e n Soós Lajos dr. nemzeti m ú z e u m i á l l a t t á r i o s z t á l y i g a z g a t ó elnöklete alatt. A s z a k ü l é s f o l y a m á n Wolsky Sándor dr. első e l ő a d á s á b a n a Gammarus Chevreuxi Sexton ö r ö k l é s t a n á r ó l é r t e k e z e t t , m á s o d i k e l ő a d á s á b a n pedig a Niphargus aggtelekiensis Dudich n e v ű v a k r á k a g y s z e r k e z e t é t ismertette. E l ő a d á s a i h o z Kesselyák Adorján dr., Ábrahám Ambrus dr. és Szilády Zoltán dr. fűzött megjegyzéseket. U t á n a Kolosváry Gábor dr. a Roeweriolus hungaricus Kolosv. n e v ű k a s z á s p ó k fiatal és kifejlett egyénei, v a l a m i n t az ivarok k ö ­ zötti k ü l ö n b s é g e t t á r g y a l t a . K ö z ö l t n é h á n y é l e t m ó d i adatot és b e h a t ó b b a n szólt a homlokon levő p á r o s szarvacska alka­ t á r ó l , amelynek szerepét a n ö v é n y i t á p l á l é k megszerzésével hozta kapcsolatba. V é g ü l Vasvári Miklós dr. a V é r t e s h e g y ­ ségben v a l ó fészkelés b e b i z o n y í t á s á v a l első b i z o n y í t é k á t adta a parlagi sas (Aquila heliaca) c s o n k a m a g y a r o r s z á g i fészke­ lésének. R é g e b b i biztosan k i m u t a t o t t fészkelése főleg az A l d u n a mellékén volt. Állatföldrajzi és k ö r n y e z e t t a n i fejtege­ tések u t á n a t e r m é s z e t v é d e l m i k a p c s o l a t o k r ó l e m l é k e z e t t meg. H o z z á s z ó l t Szilády Zoltán dr. A s z a k ü l é s t b a r á t s á g o s össze­ j ö v e t e l k ö v e t t e a Posch-féle v e n d é g l ő b e n . Szalay László dr.

Sajátságos illatú növények. K ö z i s m e r t dolog, hogy a n ö v é ­ nyek, e l s ő s o r b a n a virágos n ö v é n y e k k ü l ö n b ö z ő részei illatosak. Á l t a l á b a n l e g t ö b b e t a v i r á g o k i l l a t á r ó l b e s z é l ü n k és tudjuk, hogy a v i r á g o k a b e p o r z á s t elvégző rovaroknak illatoznak. K e v é s b b é k ö z é r d e k l ő d é s t á r g y a , hogy a n ö v é n y egész teste, vagy l e g a l á b b a lombja, esetleg a g y ö k e r e is lehet illatos. A r é t fűszeres illata p é l d á u l nem főképen a v i r á g o k i l l a t á t ó l ered, hanem a levelektől, p é l d á u l a k a k u k f ű , a menta és sok m á s ajakosvirágú n ö v é n y l o m b j á t ó l . A n ö v é n y i i l l a t o k r a v o n a t k o z ó a n s a j á t s á g o s t ü n e t n e k k e l l mondanunk, hogy vannak olyan n ö v é n y e k , amelyek főképen h e r v a d á s u k a l k a l m á v a l , s ő t olyanok is, amelyek csak h a l á l u k u t á n illatoznak. N a g y o n jellegzetes illatos v e g y ü l e t p é l d á u l a kumarin. E z t N é m e t o r s z á g b a n leg­ i n k á b b a s z a g o s - m ü g e (Asparula odorata) tette n é p s z e r ű v é : ezzel k é s z í t i k a m á j u s i italt, a m e l y r ő l hajdan azt t a r t o t t á k , hogy szíverősítő. A k u m a r i n i l l a t azonban M a g y a r o r s z á g o n is n é p s z e r ű . Itt elsősorban a m e g g y f a p i p a s z á r tette- n é p s z e r ű v é , amely a k u m a r i n t a r t a l m ú szagosmeggy (Prunus mahaleb) ágaiból készül. K u m a r i n t a r t a l m ú n ö v é n y m é g az illatos b o r j ú p á z s i t ( Anthoxanthum odoratum), — erről r é g e b b e n azt t a r t o t t á k , hogy a szénaillat t e r m e l ő j e , a m i azonban k é s ő b b t é v e d é s n e k b i z o n y u l t , — a k ő h e r e (Melilotas officinalis), amelyl y e l a d o h á n y t s z o k t á k i l l a t o s í t a n i , a Máriafű (Hierochloe odorata), amelyet é p p e n illatossága a l a p j á n neveztek el, v é g ü l a T e x a s z b ó l s z á r m a z ó és s z e g é l y n ö v é n y n e k g y a k r a n ü l t e t e t t Ageratum mexicanum. A z e l ő b b felsorolt n ö v é n y e k l e g i n k á b b hervadt á l l a p o t b a n illatoznak, u t ó b b i pedig é p p e n csak h a l á l a u t á n . H a p é l d á u l ő s z u t ó j á n vagy t é l elején az első fagyok u t á n a g e r á t u m m a l szegélyezett v i r á g á g y mellett s é t á l u n k , amelynek szélén ilyenkor m á r az elpusztult a g e r á t u m o k hevernek, a jellegzetes k u m a r i n i l l a t ü t i meg orrunkat, holott előbb, n y á r f o l y a m á n e b b ő l semmit sem é r e z t ü n k . E m l í t s ü n k e z e k u t á n n é h á n y p é l d á t a kellemetlen illatok s o r á b ó l . Ilyen illatanyag p é l d á u l a trimethylamin, amely a r o t h a d ó heringre e m l é k e z t e t . T ö b b n ö v é n y r e jellemző ez a l e g k e v é s b b é sem v o n z ó i l l a t a n y a g . U t a k m e n t é n , falak t ö v é b e n n ő a b ü d ö s laboda (Chenopodium vulvaria), amely illat d o l g á b a n cseppet sem m a r a d a r o t h a d ó hering m ö g ö t t . Vulvaria n e v é t is j e l l e m z ő i l l a t a n y a g á r ó l kapta. A v a t a t l a n o k nem t u d j á k , hogy e n ö v é n y egész teste trimethylamin-t p á r o l o g t a t , hanem kellemetlen s z a g á t t é v e s e n az á l l a t i vizeletnek t u l a j d o n í t j á k . A b ü d ö s laboda i l l a t á v a l nagyon j ó l beleillik abba a k ö r n y e z e t b e , amely­ ben fejlődik, de k e v é s b b é mondhatjuk ezt a k ö r t é r ő l , a berke­ n y é r ő l és a g a l a g o n y á r ó l , b á r ezeknek v i r á g a fejleszti a trimethylamin-t. Szabad helyen ezeknek a n ö v é n y e k n e k kelle­ metlen v i r á g i l l a t á t k e v é s b b é v e s s z ü k észre, ha azonban n é h á n y v i r á g u k a t ü v e g b u r a alá t e s s z ü k , k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k róla, hogy a k ö r t e , vagy a galagonya és a berkenye v i r á g a é p p e n olyan b ü d ö s , m i n t a jellegzetesen vulvaria n é v e n ismert laboda. A z é l l e t t u d o m á n y i m a g y a r á z a t ebben az esetben sokkal k ö n n y e b b , m i n t a h a l á l a u t á n illatozó agerátum eseté­ ben, csak arra k e l l gondolnunk, hogy vannak rovarok, amelyek ö r ö m ü k e t lelik a trimethylamin-iU.a.tha.n és m á r i s arra k ö v e t ­ k e z t e t h e t ü n k , hogy a k ö r t e , berkenye, galagonya i l y e n rovarok­ nak i l l a t o z i k . R R

Barna »levélzöld«. A l e g t ö b b n ö v é n y zöld és tudjuk, hogy ez a jellegzetes n ö v é n y i zöld szín f e s t é k s z e m e c s k é k b e n l e v ő zöld festéktől, a n ö v é n y t a n b a n klorofill-nak nevezett a n y a g t ó l s z á r m a z i k , amelyet m a g y a r u l »levélzöld«-nek n e v e z h e t ü n k , noha n e m s z o r í t k o z i k csak a levelekre. A zöld szín a n ö v é n y é l e t m ó d j á r a v o n a t k o z ó a n azt jelenti, hogy tulajdonosa ö n á l l ó á t h a s o n í t á s r a k é p e s , vagyis t e s t é b e n szervetlen t á p l á l é k á t szerves v e g y ü l e t e k k é a l a k í t j a á t . V a n n a k azonban, éspedig nem é p p e n k i s s z á m m a l , m á s s z í n ű o l y a n n ö v é n y e k is, amelyek k é t s é g t e l e n ü l ö n á l l ó á t h a s o n í t á s r a k é p e s e k , ilyenek p é l d á u l a tengerben g y a k o r i barna- és v ö r ö s m o s z a t o k . E l ő b b i e k k ö z ö t t t e k i n t é l y e s n a g y s á g ú a k is akadnak. A barnamoszatok festéks z e m e c s k é i b e n egyebek k ö z t a phdophyll n e v ű barna f e s t é k e t

t a l á l j u k , amelyet ú j a b b a n »barna levélzöld«nek is neveznek, mert jellegzetes t u l a j d o n s á g a , hogy a n ö v é n y h a l á l a u t á n n y o m b a n zölddé v á l i k . H a p é l d á u l valamely barnamoszat t e s t é n e k d a r a b k á j á t forró v í z b e , vagy borszeszbe m á r t j u k , n y o m b a n zöldre v á l t o z i k , mert a barna festékszemecskék meg­ z ö l d ü l n e k , azt m o n d h a t n ó k , levélzölddé ( klorofilld) v á l t o z n a k . V a n n a k , a k i k ezt a jelenséget ú g y m a g y a r á z z á k , hogy a rendes zöld n ö v é n y i festék az élő barnamoszat festékszemecskéjében is jelen van, csakhogy a barna festék eltakarja. A m i k o r a n ö v é n y elhal, a barna festék elpusztul, e z é r t a zöld s z a b a d d á válik. M á s k u t a t ó k éppenséggel a barna phdophyll átalakulásáról beszélnek. E z az é r d e k e s é s é l e t t a n i l a g nagyon fontos jelenség egyik v i r á g o s n ö v é n y ü n k ö n , a k o s b o r f é l é k c s a l á d j á b a t a r t o z ó p e r n y i k é n , vagy hogy l a t i n b ó l f o r d í t o t t n e v é n e m l í t s ü k , a m a d á r f é s z k e n (Neottia nidus avis) is jól t a n u l m á n y o z h a t ó . Á r n y a s lomberdeinkben ez a n ö v é n y nem r i t k a és k ö n n y e n felismerhető, mert teljesen barna, t o v á b b á mert g y ö k é r z e t e — m i n t v a l a m i m a d á r f é s z e k s z ö v e d é k e — egy c s o m ó b ó l d ú s a n és k u r t á n s z é t á g a z i k . E z az erdei n ö v é n y ü n k t e l e v é n y l a k ó , s az e r d ő t e l e v é n y é b ő l a vele e g y ü t t é l ő gomba (mikorhiza) segítségével veszi fel a szerves t á p a n y a g o k a t . A l e g ú j a b b időkig az volt a feltevés, hogy a pernyike nem k é p e s ö n á l l ó á t h a s o n í t á s r a , ugyanis nem s i k e r ü l t benne a zöld festéket m e g á l l a p í t a n i . H a sejtjeit n a g y í t ó v a l vizsgáljuk, m e g á l l a p í t ­ hatjuk, hogy minden festékszemecskéje barna a benne levő barna festéktől, amely a sejtben n é h a k i is k r i s t á l y o s o d i k . L e g ú j a b b a n i g a z o l t á k , hogy a pernyike barna festéke is »barna levélzöld«-nek t e k i n t e n d ő , mert, m i k é n t a barnamoszatok barna festéke, a p e r n y i k é é is m e g z ö l d ü l , amint a n ö v é n y t forró vízbe, vagy borszeszbe m á r t v a , életétől megfosztjuk. H.

U.

KÖNYVEKRŐL Szabó Zoltán : A növények szervezete, az á l t a l á n o s n ö v é n y ­ t a n t a n k ö n y v e . A g a z d a s á g i v o n a t k o z á s o k figyelembevételé­ vel á t d o l g o z o t t h a r m a d i k k i a d á s . P é c s , 1933. X V I és 508 oldal, 340 k é p p e l . Szabó Zoltán n ö v é n y t a n a , az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n magyar főiskolai t a n k ö n y v e , 1922 ó t a , a m i k o r először k e r ü l t k i a n y o m d á b ó l , egyetemeinken és főiskoláinkon annyira elterjedt, hogy m á r tizenegy é v m ú l v a harmadik k i a d á s a jelenik meg. T a n k ö n y v n e k m i n d i g előnye, h a t a r t a l m a új k i a d á s o k b a n frissülhet fel, mert k ö z b e n szerzője tapasztalatokban gazdag­ szik, minek a l a p j á n m u n k á j a j a v í t h a t ó , fejleszthető. A z t hiszem, n e m t ú l z á s , h a m e g á l l a p í t o m , hogy az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n n a k ez a magyar t a n k ö n y v e most m á r b á r m e l y e u r ó p a i nemzet h a s o n l ó t á r g y ú t a n k ö n y v e i n e k s z í n v o n a l á n v a n , aminek j e l e n t ő s é g é t annak h a n g s ú l y o z á s á v a l fejezhetjük k i , hogy a m a i főiskolai h a l l g a t ó s á g o t felmenti külföldi tan­ könyvek használatától. H o g y á l t a l á n o s n ö v é n y t a n i t a n k ö n y v i r o d a l m u n k erre a fokra e l é r k e z e t t , a s z e r z ő n e k olyan é r d e m e , amelyet szerintem ú g y m é l t á n y o l h a t u n k legkomolyabban, hogy r ö v i d e n vissza­ t e k i n t ü n k az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n m a g y a r o r s z á g i t a n k ö n y v ­ i r o d a l m á r a é s Szabó m u n k á j á t ennek a l a p j á n í t é l j ü k meg. A t e r m é s z e t v i z s g á l ó , sajnos, nem szívesen foglalkozik t ö r t é ­ nelemmel és k i v á l t t a n k ö n y v i r o d a l o m m a l , be k e l l t e h á t v a l l a ­ nom, hogy az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n t ö r t é n e t e magyar vonatko­ z á s o k b a n m é g m e g í r a t l a n . E z mentse a l á b b i v i s s z a t e k i n t é s e m esetleges h i á n y a i t . A z á l t a l á n o s n ö v é n y t a n kezdeteinek t e k i n t h e t j ü k a jel­ k é p e s (szimbolikus, misztikus) n ö v é n y t a n t . A k ö z é p k o r jel­ k é p e s , kezdetleges n ö v é n y t a n á n a k e m l é k e él a c í m e r n ö v é n y e k ­ ben, a régi n ö v é n y n e v e k b e n , b a b o n á k b a n , á l t a l á b a n az ú g y ­ nevezett népies n ö v é n y i s m e r e t b e n . A k ö z é p k o r b a n az ember s z á m , szín é s alak j e l k é p e s é r t e l m e z é s é b e n fogta fel azokat a jelenségeket, amelyek az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n legrégibb elemei. E b b ő l a kezdetleges á l l a p o t b ó l először a görög bölcsészet emelte k i a n ö v é n y t a n t , s a bölcseleti n ö v é n y t a n a r e n e s z á n s z k o r á b a n ú j u l t fel E u r ó p á b a n . M a g y a r o r s z á g o n a X V . s z á z a d ­ ban jelent meg é s tudjuk, hogy Arisztotelész és Theophrasztosz m u n k á i megvoltak Mátyás k i r á l y k ö n y v t á r á b a n . A X V I I . szá­ zadban a t e r m é s z e t b ö l c s e l e t i n ö v é n y t a n elemei az iskolák

segítségével szélesebb k ö r ö k b e n is elterjedtek, s ő t Szentiványi Márton 1689-ben 52-oldalas összefoglalásban ismertette k o r á ­ nak á l t a l á n o s n ö v é n y t a n á t . Apácai Cseri János pedig külföldi t a n k ö n y v n y o m á n m á r 1653-ban kísérelte meg n é h á n y magyar mondatban az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n elemeit megfogalmazni. A X V I I . század végén az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n t ö r t é n e t é ­ ben új korszakot n y i t o t t az olasz Malpighi és az angol Grew, a k i k m e g a l a p í t o t t á k a n ö v é n y b o n c t a n t . A z új i r á n y hamaro­ san bevonult az i s k o l á k b a is, és a X V I I I . század k ö z e p é n m á r a m a g y a r o r s z á g i t a n k ö n y v e k b e n is helyet kapott. A z iskolák­ ban ekkor a t e r m é s z e t t u d o m á n y t t e r m é s z e t b ö l c s e l e t (philosophia naturális) vagy fizika címen a d t á k elő s benne k ü l ö n fejezete v o l t az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n n a k , amely azonban akkor m á r k e v é s b b é bölcselet, hanem i n k á b b b o n c o l á s és é l e t t a n i kísérletezés volt. A z első ilyen á l t a l á n o s n ö v é n y t a n M a g y a r ­ országon Tőke István, nagyenyedi t a n á r 1736-ban megjelent természetbölcseleti t a n k ö n y v é n e k m á s o d i k részében a X I V . fejezet. B ő v e b b e n foglalkoztak az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n n a l a nagyszombati egyetem t a n á r a i ; Adányi András, Jaszlinszky András, Reviczky Antal, Ivánchich János, Radics Antal és Horváth János nagy fizikáiban a kor s z í n v o n a l á n levő á l t a l á ­ nos n ö v é n y t a n t t a l á l u n k . A X V I I I . s z á z a d v é g é n m e g i n d u l ó t e r m é s z e t r a j z i irodal­ munkban az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n szerepe összeszorul, de félszázad m ú l v a ö n á l l ó s u l s e z ú t t a l m á r véglegesen magyar nyelven szólal meg. A z első magyar á l t a l á n o s n ö v é n y t a n Lindley, londoni egyetemi t a n á r t a n k ö n y v é n e k magyar fordí­ t á s a , amely Brossai Sámuel t o l l á b ó l 1836-ban jelent meg. »Tiszta és é r t e l m e s m a g y a r s á g a * m a is figyelmet é r d e m e l . A mult század közepének növénytani tankönyvei kevésbbé s i k e r ü l t e k , n y e l v e z e t ü k a n y e l v ú j í t á s h a t á s a alatt egészen é r t h e t e t l e n , ellenben fontos lépéssel vitte előre az á l t a l á n o s növénytani tankönyvirodalmat Kodolányi János, akinek »Növénybonc-, vegy- és élettana« 1867-ben jelent meg s »az e t é r e n megjelent legjelesebb s z a k m u n k á k n y o m á n « k é s z ü l t . Kodolányi á l t a l á n o s n ö v é n y t a n á v a l i n d u l t meg a magyar á l t a l á n o s n ö v é n y t a n o k n a k az a sorozata, amelyet m e g s z a k í t a t ­ lannak t e k i n t h e t ü n k Szabó Zoltán m u n k á j á n a k megjelenéséig. E sorozat nevezetesebb á l l o m á s a i : Thomé : »A n ö v é n y o r s z á g t a n k ö n y v e i , amelyet Borbán f o r d í t o t t magyarra s amely 1872-ben jelent meg, Prantl : »Növénytan«, magyarra fordí­ totta Páter Béla, a k i k é s ő b b maga is t ö b b á l t a l á n o s n ö v é n y t a n t í r t és Lasz Samu, megjelent 1884-ben, v é g ü l Fekete Lajos, Mágocsy-Dietz Sándor, Rejtő Adolf : »Érdészeti n ö v é n y t a n « , amelynek első k ö t e t e , az á l t a l á n o s n ö v é n y t a n , 1891-ben jelent meg. A Kodolányi t a n k ö n y v e ó t a megjelent növénytanok m i n d vagy g a z d a s á g i v o n a t k o z á s ú a k , m i n t é p p e n Kodolányi-é is, vagy erdészetiek. E r d é s z e t i t a n i n t é z e t n e k v o l t a t a n á r a Prantl is, e r d é s z e t i jelzőt visel Mágócsy-Dietz n ö v é n y t a n a is. E b b e n a tekintetben t e h á t nem k í v á n k o z i k k i a s o r o z a t b ó l Szabó n ö v é n y t a n a sem, amely, m i n t c í m e h a n g s ú l y o z z a , a g a z d a s á g i v o n a t k o z á s o k figyelembevételével k é s z ü l t . K ö z v e t l e n e l ő f u t á r á n a k i n k á b b Prantl magyar f o r d í t á s á t k e l l t e k i n t e n ü n k , m i n t Mágócsy-Dietz t a n k ö n y v é t , mert u t ó b b i m á r majdnem t ú l t e r j e d t a t a n k ö n y v m é r e t e i n s i n k á b b t e k i n t h e t ő szak­ emberek s z á m á r a készült k é z i k ö n y v n e k . Á l t a l á n o s n ö v é n y t a n i t a n k ö n y v i r o d a l m u n k az erdészeti n ö v é n y t a n n a l e l é r k e z e t t az egyetemi s z í n v o n a l r a . S z á z a d u n k ­ ban m á r egyes részei is önálló tan- vagy k é z i k ö n y v e k b e n jelenhettek meg, m i n t Ballenegger n ö v é n y v e g y t a n a , Filarszky alaktana, Mágócsy-Dietz t á p l á l k o z á s t a n a . E z a szakemberek n ö v é n y t a n i t á j é k o z ó d á s á t k é t s é g t e l e n ü l m e g k ö n n y í t e t t e , de nem p ó t o l t a az egyetemi és főiskolai h a l l g a t ó k egységes s z e m p o n t t ó l v e z é r e l t t a n k ö n y v é t , amelynek h i á n y a évről-évre egyre jobban v o l t é r e z h e t ő , amint a régiek a n ö v é n y t a n h a l a d á s a k ö v e t k e z t é b e n egyre jobban elavultak. Szabó Zoltán t a n k ö n y v e m i n d a z o k a t a k ö v e t e l m é n y e k e t k i e l é g í t e t t e , amelyeket megjelenésekor a s z a k k ö r ö k tőle v á r t a k . Szerzője szerencsés kézzel m é r t e k i t e r j e d e l m é t és a tapasztalt t a n á r m é r s é k l e t é v e l olvasztotta a t a n k ö n y v a n y a g á b a a n ö v é n y t a n i k u t a t á s o k l e g ú j a b b e r e d m é n y e i t . Vezérfonala a n ö v é n y i szervezet, a sejt, a s z ö v e t e k és a n ö v é n y teste, ezekhez fűzi az é l e t t a n i alapismereteket, k ö z t ü k a l e g ú j a b b k u t a t á s i i r á n y , az ö r ö k l é s t a n e r e d m é n y e i t is. M a g y a r o r s z á g földmívelő ország, é p p e n e z é r t Szabó n ö v é n y t a n á t nemcsak a gazdajelöltek, hanem a t a n á r j e l ö l t e k is legjobb és irányjelző t a n k ö n y v n e k h a s z n á l h a t j á k . R e m é l j ü k , hogy Szabó Zoltán k i v á l ó t a n k ö n y v e minden magyar főiskolán szerencsésen fogja é r e z t e t n i h a t á s á t és olyan i s k o l á t teremt, amelyet m i n t egységes és világos vezérfonal m e g é r d e m e l . Rapaícs Raymund dr.

Ml- UJSAG AZALLAT* KERTBEM?

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLATÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI R o v a t v e z e t ő : Szeiff Károly, a székesfővárosi Állat- és N ö v é n y k e r t

aligazgatója.

A z állatkert sajáttenyésztésű oroszlánjai közül k é t s é g t e l e n ü l legfigyelemreméltóbb az idén s z ü l e t e t t h á r o m kis oroszlán cso­ portja. E z e k k e l a k i s o r o s z l á n o k k a l e g y ü t t most m á r tizenhat oroszlánja v a n az á l l a t k e r t n e k . E z , az á l l a t k e r t első éveire e m l é k e z t e t ő , t e k i n t é l y e s á l l o m á n y m é l t ó b e n é p e s í t ő j e az 1930ban, a k o r s z e r ű k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelően á t a l a k í t o t t o r o s z l á n h á z n a k , valamint a h o z z á t a r t o z ó n a g y m é r e t ű , barlangszerűén k i k é p e z e t t k é t k i f u t ó n a k . »Flórá«-t, a legöregebb s a j á t n e v e l é s ű o r o s z l á n u n k a t sokan ismerik. E z az állat 1914-ben s z ü l e t e t t és m é g m i n d i g egyik legszebb o r o s z l á n u n k . A p j á t Windischgrátz herceg-tői 1911-ben,

Fiatal oroszlánok anyjukkal az állatkerti barlangban. Hölzel felvétele.

a n y j á t Festetich gróf-tói 1913-ban k a p t u k a j á n d é k b a . Másik s a j á t n e v e l é s ű o r o s z l á n u n k »Bobby«, az 1930 április 24-én s z ü l e t e t t h í m o r o s z l á n . E n n e k k ü l ö n ö s érdekessége volt annak­ idején, hogy n é m e t - v i z s l a szoptatta. M a m á r ez is jólfejlett, veszedelmes r a g a d o z ó . A z á l l a t k e r t b e n l e g u t ó b b április 23-án s z ü l e t e t t h á r o m kis o r o s z l á n ; ezek is elismerésreméltó gyara­ p o d á s s a l , fejlődéssel j u t a l m a z z á k azt a nehéz és k o c k á z a t o s , sokszor e r e d m é n y t e l e n ü l v é g z ő d ő m u n k á t , amellyel a raga­ dozók t a r t á s a , nevelése és t e n y é s z t é s e j á r . A z avatatlan szemlélő t a l á n el sem hiszi, hogy az »állatok királya« szopós k o r á b a n mennyire g y á m o l t a l a n t e r e m t é s . A v a k o n s z ü l e t e t t , alig arasznyi kis á l l a t r ó l nem g o n d o l n á az ember, hogy egy­ k é t év m ú l v a v é r s z o m j a s r a g a d o z ó válik, belőle. A z e r e d m é n y e s o r o s z l á n t e n y é s z t é s n e k egyik legnagyobb a k a d á l y a az a n y á k tejh i á n y a és k ö z ö m b ö s viselkedésük ú j s z ü l ö t t e i k k e l . Igen gyakran r o s s z i n d u l a t ú a k is és nem r i t k a eset, hogy i v a d é k u k a t megölik. T a l á n nem is rosszindulatukban, hanem i n k á b b az e m b e r t ő l v a l ó f é l e l m ü k b e n és k ö l y k e i k n e k féltésében p u s z t í t j á k el a fogságban ú j s z ü l ö t t e i k e t , hogy ne k e r ü l j e n e k az ember ha­ talmába. É v e k h o s s z a t t nem volt olyan t e n y é s z p á r u n k , amely ered­ m é n y e s e n szaporodott volna. 1932 november 9-én azonban i s m é t h é t oroszlán k e r ü l t b i r t o k u n k b a és ezek k ö z ö t t k é t kifogástalan, szép n ő s t é n y van, amely e l s ő r e n d ű t e n y é s z ­ á l l a t n a k is m u t a t k o z i k . A n ő s t é n y e k egyike a h á r o m e m l í t e t t k ö l y ö k anyja, amely v a l ó b a n k i v á l ó g o n d o s s á g g a l b á n i k k ö l y k e i vel. A z oroszlán ugyanis egyszerre k e t t ő t - n é g y e t k ö l y k e z i k , de fogságban m é g a legjobb a n y á k is r i t k á n nevelik fel az egész almot ; ennek ellenére »Cora« n e v ű a n y a á l l a t u n k m i n d h á r o m k ö l y k é t m a is gondosan neveli és minden r e m é n y ü n k megvan arra, hogy a fiatal á l l a t o k egészségben felnőnek. Anghi. A Pandanus-félék a K e l e t - i n d i a i szigeteken honosak és m i n t az I n d i a i - O c e á n szigeteiről s z á r m a z ó melegövi n ö v é n y e k n á l u n k csak meleg s z o b á b a n vagy ü v e g h á z a k b a n t a r t h a t ó k . E g y i k legelterjedtebb fajuk a c s a v a r p á l m a (Pandanus utilis), amely t e t s z e t ő s alakja és gyors n ö v é s e m i a t t a legkedveltebb s z o b a n ö v é n y e k egyike. R ö v i d t ö r z s é t — a Pandanus-íélék jellegzetes s a j á t s á g a k é n t — t á m a s z t ó g y ö k e r e k veszik k ö r ü l , amelyek n é l k ü l a n ö v é n y d ú s levélzetével és nagy k o r o n á j á v a l e l d ű l n e . E z e k a t á m a s z t ó g y ö k e r e k a t ö r z s aljából fejlődnek és n ő n e k le, a föld felé. A n ö v é n y magyar elnevezése onnan s z á r m a z i k , hogy levele a csavar m e n e t é h e z h a s o n l ó a n csiga­ vonalban fejlődik. A n ö v é n y n e k ezt a jellegzetes c s a v a r o d á s á t pálmaházunkban különösen a magábanálló példányoknál figyelhetjük meg j ó l . A fejlett n ö v é n y l á n d z s a a l a k ú levelének m i n d k é t szélén és alsó l a p j á n a k középső e r e z e t é n erős, piros t ö v i s e k vannak. E z é r t ó v a t o s a n k e l l b á n n i a n ö v é n n y e l , mert a fűrészszerűen visszahajló t ö v i s e k n e k s z ú r á s a igen f á j d a l m a s . A Pandanus-t a n y á r i h ó n a p o k b a n a kertbe is kihelyez­ h e t j ü k , de augusztus k ö z e p e u t á n , a m i k o r a levegő é j j e l e n k é n t m á r kissé l e h ű l , ü v e g h á z b a vagy z á r t helyre k í v á n k o z i k . A napos helyet nem kedveli és k ö z ö n s é g ü n k is mindig csak fák alatt, f é l á r n y é k o s helyen l á t h a t t a szabadbahelyezett csavar­ p á l m á i n k a t , amelyek ott d í s z l e t t e k az á l l a t k e r t s é t á n y a i n . A m é g fiatal n ö v é n y is m u t a t ó s . M i n d a s z o b á b a n , m i n d a n ö v é n y h á z b a n lehetőleg e g y m a g á b a n h e l y e z z ü k el, és pedig nemcsak a z é r t , hogy szabadon á l l v a , teljes szépsége é r v é n y e ­ süljön, hanem a z é r t is, hogy a világosság és a levegő minden oldalról bőségesen érje. Alacsony vagy t ú l n e d v e s n ö v é n y ­ h á z b a n télen k ö n n y e n t ö r z s r o t h a d á s t k a p . Ilyenkor a n ö v é n y t csak m é r s é k e l t e n szabad ö n t ö z n i és főleg arra kell ügyelni, hogy a levél eredésénél k é p z ő d ö t t v á l y ú b a n és a szívlevelek k ö z ö t t felgyülemlő, sokszor piszkos víz lefolyjon. A Pandanusfélék t é l e n bőséges meleget és k e v é s vizet igényelnek, mert k ö n n y e n m e g f á z n a k , vagy o l y a n r o t h a d á s n a k indulnak, amely a n ö v é n y t e l p u s z t í t j a . í g y pusztult el a h á b o r ú s é v e k ­ ben, az a k k o r sok bajt okozott f ű t ő a n y a g h i á n y m i a t t egy k i v á l ó szép Pandanus-urik. 1912-ben, az á l l a t k e r t m e g n y i t á ­ s á n a k é v é b e n a s c h ö n b r u n n i udvari k e r t é s z e t t ő l t ö b b e k

Pandanus utilis Borg. az állatkertben. Hölzel felvétele.

k ö z ö t t egy 15 m é t e r magas, g y ö n y ö r ű Pandanus candelabrum-ot k a p t u n k a j á n d é k b a , amely annak idején a p á l m a h á z nagy­ c s a r n o k á b a k e r ü l t . E z a n ö v é n y a h i á n y o s fűtés k ö v e t k e z ­ t é b e n m e g f á z o t t , mire ü d e z ö l d színe egyre h a l v á n y o d o t t , foko­ zatosan s á p a d t , h e r v a d á s n a k i n d u l t és a k ö v e t k e z ő n y á r v é g é n el is pusztult. A Pandanus utilis-t legcélszerűbb oldal­ hajtásairól szaporítani, mégpedig a kora nyári hónapokban. A jól fejlett h a j t á s t l e v á g j u k , megfelelő földdel telt cserépbe ü l t e t j ü k és meleg, z á r t helyre t e s s z ü k . S z a p o r í t á s a a h a z á j á b ó l hozatott m a g r ó l is egyszerű, ez a m ű v e l e t azonban hossza­ dalmas, mert a fiatal n ö v é n y e k kezdetben csak lassan fejlődnek. A Pandanus-íélék egyes v á l t o z a t a i , m i n t a Pandanus candelabrum, Pandanus Sanderae és Pandanus Veitschi színeslevelűek és kissé k é n y e s e b b t e r m é s z e t ű e k , de ezek is igen alkalmas és h á l á s s z o b a n ö v é n y e k . Király A z állatkerti állatok etetése. A fogságban tartott á l l a t o k g o n d o z á s á n á l főképen helyes élelmezésük igényel sok szak­ t u d á s t és figyelmet. A s z a k s z e r ű és rendszeres etetéssel az á l l a t o k n a k olyan t á p l á l é k o t i g y e k s z ü n k n y ú j t a n i , amely meg­ v á l t o z o t t é l e t k ö r ü l m é n y e i k n e k legjobban megfelel és l e g i n k á b b h a s o n l ó ahhoz az eleséghez, amellyel eredetileg a szabad t e r m é s z e t b e n éltek. í g y érjük el azt, hogy á l l a t a i n k j ó erőben, szépek és egészségesek maradnak. A z á l l a t k e r t b e n az á l l a t o k e t e t é s e a l e g v o n z ó b b l á t v á n y o s s á g o k egyike, a m i é r t is állan­ d ó a n igen nagy az é r d e k l ő d é s i r á n t a . É p p e n ezért naponta mindig ugyanabban az i d ő b e n és lehetőleg olyankor e t e t ü n k , amikor azt a közönség végignézheti. Legnagyobb é r d e k l ő d é s a n a g y r a g a d o z ó k , az oroszlánok, tigrisek és a p á r d u c o k e t e t é s e i r á n t v a n . N y á r i napokon, amikor az á l l a t k e r t b e n l e g t ö b b a l á t o g a t ó , e t e t é s a l k a l m á v a l az o r o s z l á n o k és tigrisek h á z a megtelik é r d e k l ő d ő k k e l . A z orosz­ l á n o k és tigrisek l a k m á r o z á s a v a l ó b a n é r d e k e s l á t v á n } ' . E z e k

m i é r t m o n d j á k a szirtisast a madarak k i r á l y á n a k . Csodálatos, hogy a termetre j ó v a l kisebb m a d á r ügyességével és b á t o r ­ s á g á v a l az egész k e s e l y ű h a d fölött uralkodik. A z a k v á r i u m b a n a tengeri v i r á g á l l a t o k , a tengerirózsák, szegfűk és k ö k ö r c s i n e k etetése é r d e m e l k ü l ö n figyelmet. A csendes m o z d u l a t l a n s á g b a n élő, s z í n p o m p á s , virágszerfi á l l a t o k a szerénységet j u t t a t j á k e s z ü n k b e és az avatatlan szemlélő nem is g o n d o l n á , hogy ezek a t á p l á l k o z á s b a n mennyire m o h ó k és f a l á n k o k . A z a r á n y l a g nagy h ú s d a r a b o k a t és hala­ kat pillanatok alatt nyelik le és t ü n t e t i k el feneketlen gyom­ r u k b a n . E t e t é s ü k sok m u n k á v a l j á r és nagy t ü r e l m e t igényel, mert az eleséget hosszú facsipesszel k e l l minden á l l a t elé helyezni. E t e t é s e l ő t t a h ú s b ó l vagy h a l b ó l n é h á n y darabot a m e d e n c é b e dobunk, hogy a v i r á g á l l a t o k ezt m e g é r e z v e , k i n y í l j a n a k . E k k o r a facsipesszel a h ú s t a k i n y í l t rózsa köze­ pére lielyezzük. A z i l y m ó d o n etetett á l l a t a h ú s t m a g á h o z szívja, t a p o g a t ó i v a l v i l l á m g y o r s a n körülfogja és a z s á k m á n y e l t ű n i k g y o m r á b a n . A z eleségből nem c s u p á n a nedvet szívják k i , hanem az egészet teljesen m e g e m é s z t i k . A v i r á g á l l a t o k etetési időköze fajonként v á l t o z ó : egyeseket hetenként, m á s o k a t k é t h e t e n k é n t vagy h ó n a p o n k é n t k e l l t á p l á l n u n k .

" A homoki-tengerirózsa etetése. Hölzel felvétele.

a r a g a d o z ó - á l l a t o k szinte percnyi p o n t o s s á g g a l ismerik az e t e t é s idejét és ennek közeledtével egyre fokozódik nyugtalan­ ságuk. A barlangban lévő oroszlánok jóelőre a k e t r e c ü k b e vezető ajtó közelében g y ü l e k e z n e k , ahol t ü r e l m e t l e n ü l v á r j á k beeresztésüket, s amint az ajtó kinyílik, e g y m á s h á t á n ron­ tanak be rajta. A belső ketrecekben t a l á n m é g nagyobb az izgalom ; az o r o s z l á n o k fel-alá futkosnak és i d ő n k é n t hirtelen felfigyelve, m o h ó n lesnek a h ú s k a m r a felé. A m i k o r az ápoló az első h ú s d a r a b b a l megjelenik, t ü r e l m e t l e n s é g ü k b e n d ü h ö s e n ugornak a ketrec v a s r á c s á n a k és fülsiketítőén o r d í t a n a k . A z odadobott hatalmas h ú s d a r a b o t mancsukkal ü g y e s e n e l k a p j á k és a rácson k e r e s z t ü l egyetlen r á n t á s s a l magukhoz r a g a d j á k . M i n t h a élő á l l a t o t ü t n é n e k le, o l y a n bősz m o r g á s s a l vetik magukat az eleségre, amelyet hatalmas falatokra t é p ­ desnek. A v a d c s á m c s o g á s t és a csontok r o p o g á s á t á l l a n d ó m o r g á s u k kíséri, amely nem s z ű n i k meg, a m í g l a k m á r o z á s u k a t be nem fejezték. Ú g y látszik, ez a m o r g á s eleinte haragjuk és m o h ó s á g u k , k é s ő b b pedig m e g e l é g e d e t t s é g ü k kifejezése. A z ö t - h a t k i l ó s h ú s a d a g o t 15—20 perc alatt elfogyasztják, u t á n a rendszerint isznak, a z u t á n megnyugodva, k é n y e l m e s e n elfeküsznek. A n a g y r a g a d o z ó k t á p l á l é k a n á l u n k csak lóhús. A z e t e t é s ideje, — a hétfői napot k i v é v e , amikor a r a g a d o z ó k egészségi s z e m p o n t b ó l b ö j t ö l n e k — n y á r o n naponta 6 ó r a k o r , télen pedig 4 ó r a k o r v a n . A m a d á r o s z t á l y o n legérdekesebb a sasok és k e s e l y ű k etetése. A z e g y é b k é n t csendes s a s h á z e t e t é s idején ugyan­ csak harcok s z í n t e r e . A m i k o r az ápoló a h ú s t a s a s h á z t á g a s r ö p d é j é b e dobja, a sok keselyű rikoltozva, t ü l e k e d v e , m i n t v a l a m i koldushad ront a z s á k m á n y r a . A közös z s á k m á n y b ó l minden m a d á r m e n n é l nagyobb h ú s d a r a b o t igyekszik l e t é p n i és m a g á n a k b i z t o s í t a n i , a m i b ő l t e r m é s z e t e s e n nagy v e r e k e d é s t á m a d . N a g y o k a t u g r á l v a rontanak e g y m á s n a k és egy-egy h ú s d a r a b é r t h á r m a n - n é g y e n is k ü z d e n e k . D e hirtelen k ö z b e ­ lép a szirtisas, a » m a d a r a k királya«. K é t - h á r o m s z á r n y c s a p á s s a l és hatalmas ütéssel s z é t k e r g e t i a c i v a k o d ó t á r s a s á g o t és fölé­ nyes erejével »rendet t e r e m t v e , « elveszi t ő l ü k a h ú s t . A meg­ h u n y á s z k o d o t t t á r s a s á g tisztes t á v o l s á g b ó l figyel és csak egy-egy e l s z á n t a b b keselyű kíséreli meg, hogy a szirtisast l a k m á r o z á s á b a n megzavarja. E z azonban egyiknek sem sikerül, mert a szirtisas v i l l á m g y o r s mozdulattal h á r í t j a el a t á m a d á s t és a b á t o r k e s e l y ű m e n e k ü l n i k é n y t e l e n . Csak akkor hagyja ott a csatateret és foglalja el a magasban megszokott helyét, amikor m á r j ó l l a k o t t . A k e s e l y ű k csak erre v á r n a k és a mara­ d é k o t ú j r a m e g r o h a n j á k . A m i k o r m á r mindent felfaltak és a c s o n t o k r ó l az u t o l s ó h ú s d a r a b o t is l e t é p t é k , megint helyre­ áll az e g y e t é r t é s a s a s h á z lakói k ö z ö t t és az előbb m é g v a d u l v i a s k o d ó ellenfelek b é k é s e n ü l d ö g é l n e k e g y m á s mellett. A k i ilyen e t e t é s t végignéz, ebből az é r d e k e s l á t v á n y b ó l megtudja,

A k í g y ó k e t e t é s e b á r érdekes l á t v á n y , de ebben senkinek sem telik ö r ö m e , ezért az e t e t é s nem n y i l v á n o s a n , hanem k e r t ü n k kapuinak z á r á s a u t á n , az esti ó r á k b a n t ö r t é n i k . A k í g y ó csak olyan á l l a t o k k a l t á p l á l k o z i k , amelyek élve k e r ü l n e k h a t a l m á b a : a k i m ú l t á l l a t h o z nem n y u l , t e h á t okvetlen szükséges, hogy fogságban is csak élő á l l a t o k a t kapjon. A k í g y ó k havonta egyszer, n a g y s á g u k szerint nyulat, p a t k á n y t vagy egeret esznek. K ö z t u d o m á s szerint egy-egy alkalommal sokat fogyasztanak, de a z t á n hetekig, s ő t h ó n a ­ pokig nem n y ú l n a k t á p l á l é k h o z és az ilyen nagy i d ő k ö z ö k b e n való e t e t é s a fogságban tartott k í g y ó k n á l is elégséges. E m é s z ­ t é s ü k ennek a r á n y á b a n lassú, de nagyon erőteljes. A z s á k m á n y t fajonként k ü l ö n b ö z ő k é p e n ejtik hatalmukba. A mérges kígyók félelmetes f e g y v e r ü k e t , m é r e g f o g u k a t v á g j á k áldo­ zatukba, a nem m é r g e s e k pedig c s o d á l a t o s fürgeségüket és i z o m e r e j ü k e t h a s z n á l j á k a z s á k m á n y elejtésére és megölésére. A z óriáskígyó az elébe dobott n y u l a t rendszerint lassan, ó v a t o s a n közelíti meg, n é h a annyira, hogy k i n y ú j t o t t n y e l v é ­ vel megtapogathatja, s amikor m e g g y ő z ő d ö t t , hogy neki t e t s z ő t á p l á l é k r a t a l á l t , szemmel nem k ö v e t h e t ő hirtelen mozdulattal t á m a d r á . Rendszerint fejénél k a p j a el á l d o z a t á t és végigt e k e r ő d z i k annak t e s t é n . H a l á l o s s z o r í t á s á b ó l a n y u l a t m i n d ­ addig nem ereszti el, a m í g csak p a r á n y i élet v a n benne. A z t á n k ö v e t k e z i k a t á p l á l k o z á s nehezebb része : a k i v é g z e t t á l l a t lenyelése. K ö z i s m e r t dolog, hogy a k í g y ó k egészben, »szőröstülb ő r ö s t ü k nyelik le z s á k m á n y u k a t és egy faj sem k é p e s belőle harapni. Óriáskígyóink t á p l á l é k a n é h a h á r o m s z o r akkora, m i n t fejük, t e h á t é r t h e t ő , hogy a t á p l á l é k lenyelése nagy i z o m e r ő t igényel és csak lassan t ö r t é n h e t i k . Nyelés k ö z b e n a k í g y ó m o z g é k o n y á l l k a p c s a nagyon k i t á g u l , a fej alakja m e g v á l t o z i k és eltorzul. A nagy n y o m á s okozza, hogy a n y á l ­ mirigyek bőséges nedvet v á l a s z t a n a k k i , a m i m e g k ö n n y í t i a n y e l é s t . A n y ú l elfogyasztása rendes k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 15—20 percig tart. A m é r g e s k í g y ó k a k e t r e c ü k b e dobott p a t k á n y t vagy egeret h a b o z á s n é l k ü l azonnal m e g t á m a d j á k . Csörgőkígyónk méregfogat á l d o z a t á b a v á g j a , majd hirtelen visszavonul és az á l l a t o t csak akkor ragadja meg i s m é t , amikor az a m é r e g h a t á s a f o l y t á n n é h á n y pillanat m u l t á n m á r kiszen­ vedett. S z e m ü v e g e s k í g y ó n k ellenben az elkapott z s á k m á n y t nem ereszti el t ö b b é . A m é r g e s k í g y ó a nyelésnél méregfogát t e r m é s z e t e s e n nem h a s z n á l j a , hanem h á t r a f e k t e t i és c s u p á n á l l k a p c s á v a l végzi a falat l e g y ű r é s é t . A z e l ő b b e m l í t e t t mérges­ k í g y ó i n k egyszeri e t e t é s a l k a l m á v a l h á r o m - n é g y fiatal pat­ k á n y t , óriáskígyóink pedig n a g y s á g szerint egy vagy k é t nyulat fogyasztanak el, de ú g y v e s s z ü k észre, hogy ennél t ö b b e t is e n n é n e k . Csakhogy a k í g y ó k e t e t é s é n é l ó v a t o s a n k e l l eljárni, mert m e g t ö r t é n i k , hogy t ú l t e r h e l é s m i a t t a lenyelt á l l a t o k a t k i h á n y j á k , a m i nagyon megviseli ő k e t és veszedelmes beteg­ ségek előidézője lehet. E t e t é s u t á n ö s s z e c s a v a r o d v a m é l y á l o m b a m e r ü l n e k , naphosszait egyhelyben mozdulatlanul hevernek és k ö r n y e z e t ü k k e l m i t sem t ö r ő d v e , nyugodtan emésztenek. Bohutinsky.

AZ IFJÚSÁGNAK A HÁROM KÍVÁNSÁG. í r t a : Királyné Jászai Gizi.

— Édesapa, édesapa! — ujjongtak a gyerekek. A galambpadláson megint költenek a baglyok. Nagy, pelyhes fejecskék bújnak ki a tojásból; gyere velünk, megmutatjuk! — E j , ej, ezek a baglyok! E z már mégis sok! Egész bagoly gyülekezet nevelődik már itt nálunk. De egymásután háromszor költeni? Hihetetlen! Édesapa felmászott a gyerekekkel a padlásra, ahol a legújabb bagolycsalád lakott, ott volt az öreg bagoly­ pár, mindkettő lábán madárgyűrű, odébb fiatalabb tavaszi család, éppen repülős nyári költés és nini, valóban, fakadó tojások is voltak bagolyfiakkal. — H á t gyerekek, ezt most elrendezzük — szólt édesapa. — Átvisszük az egész társaságot a széna­ padlásra, mert már eddig is elég volt a huhogásból, hupogásból a lakás fölött; mi lesz még, mire ezek a legifjabbak is megnőnek! A gyerekek egy darabig rimánkodtak, de azután mégis csak segíteni kezdtek édesapának. Mire este lett, a bagolycsalád a szénapadláson v o l t ; régi szállásuk ablakát pedig édesapa lezárta. E z eddig rendben is lett volna, csak hárman nem nyugodtak bele a lakásváltozásba: az öreg bagoly­ szülők és Bandi, a legidősebb gyerek. Este, amikor a gyerekszoba lámpája felgyulladt, a gyerekek hangos, erőszakos kopogásra lettek figyelmesek. Kinéztek az ablakon és azt látták, hogy az öreg huhogok röpködnek a világosságban és időnként nagyot koppantanak cső­ rükkel az ablakon. Bandi besomfordált édesapához. — Édesapa, a bagolyszülők visszakérik régi helyü­ ket. Engedd meg, hadd nyissam k i nekik a padlás­ ablakot ! — Majd megszokják az új lakást — csitította Bandit édesapa. — Látod fiam, most már olyan sokan vannak, hogy lármájukkal zavarják éjjeli nyugodalmunkat. Amikor egy egér szalad végig a padláson, tízen vetik rá magukat s ez mind lehallatszik hozzánk. Bandi visszatért a gyerekszobába, az öreg bagolypár pedig, amíg csak a világosság kiszűrődött az ablakon, ott röpködött, huhogott előtte és kopogott rajta. É s ott röpködtek, huhogtak minden este, sőt azt is megkísérelték, hogy erős csőrükkel a padlás bádog­ ablakát, majd a cseréptetőt bontogassák, hogy kinyissák régi, meleg hajlékuk ajtaját! E közben megjött az első hó és nagy pelyhekben hulldogált a nagy falusi házra, betakarva fehér palást­ jával a fákat és bokrokat is.

A három gyerek előtt fehér papiros, kezükben ceruza. Azután nagy borítékba került három kis levél, amelyet kitettek a két ablak közé. — Mejt fehéj havon jön az angyalka ész ej viszi Jézusztához — magyarázta a legkisebbik gyerek a szobába lépő édesanyának. Amikor azután mindenki elaludt, fehér angyalkezek bontották k i a lezárt levelet. Hárman is olvasták az angyalkák, mert azok is kíváncsiak ám, akár a gyerekek. — Édes kicsi Jézuskám! — olvassa az egyik. — Furcsa ákom-bákom — szól a másik. — Édesapának — olvassa a harmadik. — Ejnye! — jegyzi meg az angyalka. •— E z nem is nekünk szól. Ezt mindjárt vissza is viszem ; téve­ dés történt. És reggel édesapa az íróasztalán találta a levelet. Nézi, nézi, — hisz' ez angyal-levél! Olyan égi illata van! Hamar kibontotta. Szép rendes betűk sorakoztak benne egymás mellé. »Édesapuskám! Három kívánságom van a Jézuskától. 1. Engedd vissza a baglyokat régi házukba, mert még mindig siratják. 2. Se holnap, se holnapután ne menj k i vadászni, hadd legyen a nyusziknak békés karácsonyuk. 3. Ne vágasd k i János bácsival a kis ezüstfenyőt, mert sajnálom. Annyi idős mint én és az is gyereke a Jézuskának, csak fenyőgyereke. Köszö­ nöm, hogy engedtél három kívánságot. Kezedet csó­ kolja : Bandi.« * A régi, puha fészekben mesét mond az öreg bagoly : — I v á t j á t o k kis baglyaim, az emberek nagyon jók. Ma csodálatos örömük van, a gyerekek ugrálnak és a szoba közepén gyönyörű, fényes, csillagos fa áll. És, hogy örömük teljes legyen, kinyitották nekünk is a régi ablakot. * Az öreg nyuszi megrántja a nyuszigyerek farkincáját. — Mondtam már, ne viháncolj olyan bátran, jönnek a puskásbácsik és mehetsz pecsenyének a kará­ csonyi asztalra. — Mamuskám! — szól a gyereknyuszi. — H á t nem hallja, milyen nagy csend van? Sehol egy lépés, sehol egy ember! — És a boldog nyuszigyerek széles jókedvé­ ben három bukfencet hány. * — M i az? — szól halkan susogva az ezüstfenyő. — Már Ave Máriára szól a kis harang és még nem jön értem János a nagy fejszével? De lépéseket hall! Lábujjhegyen egy kis fiú lopakodik a havas, szép fenyőfához. Megsimogatja ágait, arcához érteti illa­ tos tűit. A kis fenyő feleszmél : — Köszönöm — leheli — köszönöm! Az égen millió csillag. A kis fiú szemében a boldog­ ság könnye ; a fenyőfán h ó h a r m a t . . . és a házból csilingelve szól a kis harang : — Jön a Jézuska!

Magyar Dobermannosok titkári hivatala Budapest, Baross-utca 77. Telefon: József 413—78.

VIII.,

Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szövetsége Budapest, VII., István-út 2. Telefon: József 308—30.

Az apróhirdetés minden szava 20 fillér; előfizetőknek 10 fillér A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengd; előfizetőknek 1 pengő

Molnár Pál mezőgazdasági kamarai titkár hasznos ismeretter­ jesztő s z a k k ö n y v e : Hogy lehet a tyúktenyésztés a falu életének könnyítője, — megjelent második kiadásban az Alsódunántúli Mezőgazdasági K a m a r á n á l : Kaposvár, Németh István-utca 23. Ára 60 fillér szállítással e g y ü t t s az összeg levélbélyegben is beküldhető.

Aki a vadászati ismeretek összes ágazatában teljes és alapos tájékozódást óhajt nyerni, szerezze be Nagy László »Vadászati Útmutató«-jának m é g kapható évfolyamait. A kötetek egyenként is önálló egészek. A vadászat, vadtenyésztés, Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Ilosvay Lajos közre­ vadismeret, fegyver- és lőtechnika, vadászati jog, vizslászat működésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. Szerkesztő­ stb. stb., általában a vadászattal kapcsolatos minden ség é s k i a d ó h i v a t a l : Budapest, VIII., Eszterházy-u. 16. kérdésben komoly tanácsadó és felvilágosító a kir. földmívelésügyi kormány erkölcsi támogatásával megjelenő »Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete« Budapest, Állat­ »Vadászati Útmutató«, melynek kötetei tömör szedésben, orvosi főiskola poliklinikája, VII., Rottenbiller-utca 23—25. átlag 250 oldal terjedelműek, eredeti szövegábrákkal díszí­ Telefon : József 308—30. tettek, tartós egészvászon díszes kötésűek. A Természet előfizetőinek egy évfolyamot 4 pengő, több évfolyamot 3 pengő rendkívül k e d v e z m é n y e s árban portómentesen Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., küldi meg a ^Vadászati Útmutatón kiadóhivatala Budapest, István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. VIII., Üllői-út 58. I. 17. Hivatalos órák hétfőn és csütörtökön 17—18 órák között. Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, VI., küldendő.

Magyar Kutyafajták Törzskönyve Budapest, VII., István-út 2. Állatorvosi főiskola poliklinikája József 308—30. Hivatalos órák törzskönyvezés v é g e t t hétfőn é s csütörtökön 17—18 órák között.

A

természet

kedvelői

nem bánják meg, ha

megnézik

SZÜTS JÓZSEF

a székesfővárosi kertészetnek egyik remekét,

fővárosi

nagy v e n d é g l ő j ét

a N É P L I G E T E T és abban

:: :: A kiadásért felelős:

elsőrangú komondorGyörgy, Tápiószele.

N A D L E R H E R B E R T :: Í:

Sí, Rodli é s Korcsolyák, Fegyverek é s vadászati cikkek: ZUBEK

B E R T A L A N ÉS T Á R S A

CÉGNÉL

Budapest, IV., Múzeum-körút 29.

Högyészi disznótoros vacsorák !

m e g l á t o g a t j á k

AQUARIUMOK,

Hunn komondor-kennelben októberi kölykök előjegyezhetők : Blaskovich

Árjegyzék

ingyen!

I ÍÍ

M A D A R K A L I T K A K

EXOTIKUS ÉS HIDEG VÍZIHALAK, HALÉTELEK, VÍZINÖVÉNYEK LEGOLCSÓBB ÁRBAN

KIRCHKNOPF

ISTVÁN

Budapest, I X . , C a l v l n . t é r 8. ( R e f o r m á r u s templom mellett.) Á r j e g y z é k e t

küldök!

SCHREIER kereskedelmi

BÉLA

részvénytárs.

BUDAPEST VII., Izabella-utca 34. sz. T e l . i J . 438—49 é s 320—52

Vesz é s elad

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS A s V A N Y V l Z . D Z E M E

mindennemű szálas* és s z e m e s t a k a r m á n y t , őrleményféléket, gabona* n e m ű e k e t , f ű s z e r * . hÜve* lyes* é s g y a r m a t á r u t *

HARMATVÍ A »HUNGÁRIA«.GYÓGYFORRÁS S Z É N S A V V A L TELÍTETT VIZE T E L E F O N i A U T O M A T A 530—03

N e m e s éneklő kanárimadarat

Iffi"^^* és tenyésztési segédeszkö­ zöket csak s z a k ü z l e t b e n vásároljunk.

Á L L A T .

É S

M A D Á R K E R E S K E D É S ,

Budapest, IV. ker., Kaplonyutca 1. sz. (Egyetemieméi). r*-> Telefoni 84=6=66.

ZIMMER

FERENC

H A L K E R E S K E D E L M I R.-T. BUDAPEST, KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK T.t A . 854-48 FIÓKÜZLETEK: V., Gróf Tisza Isrván.ulca 10. T . i A . 816-79, VII., Rákóczi.út 90. IRODA : VIII., Horánszky.utca 19. Telefon: J . 335-39

L ooo-

-

284

-

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X 3» X X X X X X X X X x X x X x X x X x X x X x X x x X X X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

ALLATs ÉS NÖVÉNYKERTÜNK ÁLLANDÓAN SOK LÁTVÁNYOSSÁGOT NYÚJT! Kedvezőtlen időjárás esetén is a pálmaházban a délszaki növények gazdag gyűjteménye, az akvárium, terrarium, madárház, majmok, r a g a d o z ó k , zsiráfok, a n t i l o p o k és v a s t a g b ő r ű e k házának fedett helyiségeid ben pedig az összes állatok láthatók

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 70 fillér, vasárnap 50 fillér. 10 éven aluli gyermekeknek 30 fillér

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

«

n i JI i in i ri 1111 ti i rí 11 r 1111 ii r i lllllll! Illlllllllllll M IM IT T H IriI M

minin i null iiiiiiiiiiiiiiu n

1

(F

»A T e r m é s z e t « BUDAPEST

ÁLLAT*

ÉS

SZÉKESFŐVÁROSI

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója a természet min­ den barátjának és kutatójának.

NÖVÉNYKERT

TÁVBESZÉLŐ:

A U T . 194—30

Előfizetési ára egész évre csak

V Á L T S U N K BÉRLETJEGYET ÉS LÁTOGASSUK A Z ÁLLATKERTET TÉLEN IS!

6

A z állatkerti bérletjegyek a jégpálya díjtalan h a s z n á l a t á r a j o g o s í t a n a k . Minden j é g n a p o n délelőtt és délután zene. Ruhatár, csatolóhelyiség, melegedő és étkező. A z é v i b é r l e t j e g y ára felnőtteknek 12 p e n g ő , tanulóknak, gyermekeknek és a családnál a l k a l m a z o t t k é n t i g a z o l t kísérőknek 6 pengő

pengő Lapunk számára szerezzünk új e l ő f i z e t ő k e t ! Mutatványszámot kívánatra b á r k i n e k ingyen küld „A T e r m é s z e t " kiadóhivatala Budapest, VI., Állat- é s Növénykert

A j é g p á l y á r a is é r v é n y e s állatkerti napi b e l é p ő d í j f e l n ő t t e k n e k é s gyermekeknek mindenkor 70 fillér

fen Budapest székesfőváros házinyomdája 1933— 10911

né

fes