Pályázat. KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. 25. száiü. t. évfolyam. Budapest, évi deezetnber hó 28-án, Megjelen minden szerdán és szombaton

t. évfolyam.

Budapest,

1891. é v i

deezetnber hó

28-án,

25. száiü

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. A Z O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nom tagoknak előfizetési ilij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr.

Megjelen minden szerdán és szombaton.

Lapank megszerezhető:

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), ü i l ő i - u í 25. szám. Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

tiszteletdíj ban részesittetvén. A közölhetlen mozgalom, a kifejtett irányokban megczikkek a jeligés levélkékkel együtt meg- indul. \7, < "szagos magyar gazdasági I semmisíttetnek. Ennek kell tekintenünk az országos egyesületbe való belépés által, mi a Lapunk állattenyésztési pá- magyar gazdasági egyesület ama törekmai számunkhoz csatolt tagsági nyilat- ! vését is, melylyel kebelébe a magyar lyázatának bírálati eredménye kozat aláírása ós az egyesülethez (Buda- j mezőgazdák minél nagyobb számát igyepest, Köztelek) küldése által történik. | m a i számunkban tétetik közzé. kezik bevonni, nem mulasztva el minEgyesületi tagok a lapot évi tagdijuk den erejéből kitelő intézkedést meg(1.0 frt) lefizetése után díjtalanul kapják. Budapest, deczember 22. tenni arra nézve, hogy működése az ország első gazdasági testületének megfeElőfizetés utján Midőn a 12 évre megkötött kereske- lelő, s az általános hangulat ós szükség mi legczélravezetőbben a szintén lapunk delmi szerződések által teremtett uj köz- őszinte, független és mindég igaz tolmágazdasági élet küszöbére lépünk, az eredmai számához csatolt postautalványok csolója legyen. Czéljai elérésére elsősormények felett némi csalódás érzeté- ban is, a modern élet leghatalmasabb fei használásával eszközölhető. nek kell kifejezést adnunk. — A kö-eszközét a sajtót hivta segítségül. Előfizetési ár egész évre 10 frt zépeurópai vámunió, melynek eredeti Hivatalos lapja, a „Köztelek"-bei fél évre 5 frt czélja volna, Amerika és Oroszország ellen, negyed évre 2 frt 50 a szövetségbe lépett államok határai kö- legmesszebb menő áldozatok árán. egy Kg/os számok a vasúti indóházakban zött a termelésnek és a közös fogyasztási nemcsak a mezőgazdaság gyakorlati réterületnek biztosítása, Amerika ellen nem szét felölelő, de oly szaklapot alapíis kaphatók. tott, mely kiterjedve gazdasági politikai SpUT punk 1892-ik évi első szá- fog érvényesülni s valószínűleg Orosz- életünkre, élénk figyelemmel kísér mindéit íuának megküldését csak azoknak országgal szemben sem leend a differen- közgazdásági eseményt, értesíti ós védi sosiihatjuk, kik a tagsági nyilat- cziális vámrendszer fentartható. A leg- a gazdakö'/.önségH mindazon kérdésekközelebbi időben pedig minden valószínűkozatot az országos magyar gazdaség szerint a szomszéd keleti államok- ben, melyek az általános :sajtó figyelmét sági \ isülethez; vagy az előfizekal is megköttetnek a kereskedelmi gyakran elkerülik, bár nem ritkán, miti díj t kiadó hivatalunkhoz (Buda-i szerződések, és hazánk határai megnyíl- reánk gazdákra /életbe vágó fontossággal , K 6ztelek) január hó 5-kéig be- ván, jobban ki leszünk téve a távolabbi birnak. küldik. A „Köztelek" mai számában az orszáországok versenyének is, mint eddig voltunk. A nyugoti fogyasztó piaezo- gos magyar gazdasági egyesület ez uj kon pedig nyersterményeink kivitelénél, független lapja küldetik szót, a magyar mint azt a már megállapított gabona, gazda közönség nagyszámú tagjainak. Fogadják'iézivesen, szerezzenek belőle bor, állat és liszt vámoknál beigazolva A Köztelek" szerkesztősége látjuk, szintén csak csekély eredményeket tudomást ygy a lap iránya, mint az egyea á. sa st T 3 k x x y i s a x x i s értünk el ugy, hogy ezirányu reményeink sület czóláátairpl és segítve mindkettőt előmozdítani, sorakozzanak körónk. is lényegesen leszállitattak. p:;lvádiját tűz ki egy gazdasági irányú Egyesületünk ama czélszerü berendeEz álláspontunk a kereskedelmi szer- zése, mellyel e hetenként kétszer, bőt árt ú, r c z a , c z 1 I s s z ződésekkel szemben, mely folytonos ós talommal megjelenő lapot tagjainak kümegírására. A tárgy megválasztását ille- éber figyelmünket követeli meg, a jövő- lön díj nélkül küldi; viszont előfizet:-! tőleg !ietn köti iróit. Lehet a pályamű ben kötendő egyezségekre nézve, ne- árát az országos magyar gazdasági egyea gazdaság bármely ágából választott hogy részünkről nagyobb engedmények sület évi tagdijával (10 írt) tette egyenmonográfia, képletes elbeszélés, vadászat, tétessenek, mint a menynyit a már meg- lővé : lehetővé tette a legszerényebb sp t stb. köréből vett leirás, gazdasági kötött szerződések után, mezőgazdasági anyagi viszonyok között élő gazdának, akt érd '?ek, népszokások, egyes birtokok is- érdekeink veszélyeztetése nélkül adhatunk. eddig is olvasott szaklapot, tagjaink som." 'etése, utleirás stb. Legyen azonban Már a mai állapotot tekintve sem rába lépni. szakszerű, könnyed modorban, esetleg mondható rózsásnak helyzetünk a jövő Tegyék ezt meg minél tömegesebben. • ittatóan tanitó, s terjedelme legfel- 12 évben, még a jó termés, a béke feriMert ha nagy őseink, a magyar mej.-•.'•!., 3 — 4 fólhasáb magasságú oldal. tartá.sa stb. kedvező körülményei kö- zőgazdasági élet csirájának felkeltésére A pályamüvek 1892-ik évi január hó zött sem. a legczélravezetőbnek egy országos tárBŐ-,üg küldendők jeligével s jeligés, az Mezőgazdasági előmenetelünk bizto- sadalmi egyesülés alapítását látták;kétir. nevét zárva tartalmazó levélke kisé- sítására tehát fokozott erővel és minden szeresen van ennek öregbítésére, nagyrésében, lapunk szerkesztőségéhez. eszközzel törekednünk kell, amely esz- gyá tételére szükségünk nekünk, kik .4z elbirálást szerkesztőségünk eszközli. közök között az elsők: a gazdasági is-, az alkotó elődök örökébe léptünk s kiA pályanyertes mü Írójának a pályadíj meretek és szakértelem terjesztése, a fo- ket rohanó századunknak minden irányanal kiszolgáltatik, s ugy ez, mint a kozottabb termelés ós a gazdatársadalom ban kiható versenye, a részletekben is naggyá fejlődő tudományok sokoldalúdicsére- t nyert munkák, lapunkban kö- erősbödő együtt működése. zölteti) i fognak, ez utóbbiak a. rendes irói Kétszeresen fontos tehát minden oly sága, csakugyan egymás erejére támasz-

Pályázat.

Mai

számúnii

28 oldalra

terjed

Köztelek, 1891, deczember 23.

Köztelek, 1891. deczember 23.

ügyei a megyei közigazgatásban egy fő súlypontja a megyei gazdasági egyekülön orgánummá] bírjanak, a mely or- sületekre helyezendő, melyeknék egygánum az önkormányzat elvén alapul- öntetű szervezése, állandósítása, egymásjon és mint a gazdák testéből való hus, sal és egy országos központtal való szoros intézze mindazokat az ügyeket, melyek- összefüggésbe hozatala, önállóságuk és nek sikeres végrehajtására az autonomi- függetlenségük veszélyeztetése nélkül, kékus rendelkezési jognak bizonyos nemére pezné alapját a mezőgazdasági érdekvan szüksége. De a mikor elismerjük képviselet rendezésének. azt, hogy ebből a szempontból a mezőA törvényhozásnak, mely ez ügy gazdasági tanácsok vagy bizottságok hi- rendezéséhez kezd, gondoskodnia kell a vatva volnának nagy feladatokat betöl- három fokozatról, t. i. a helyi, a vidéki teni, nem tekinthetjük őket az érdek- már nagyobb területre terjedő (alaki beképviselet oly tökéletes szervezetének, osztásnál fogva legjobban megyei) ós végre Gr. Dessewffy Aurél, melyek mint a mezőgazdasági érdekeknek egy országos fokozatról, hogy igy minden az «Országos magyar gazdasági egyesület elnöke.. gazdatársadalom egész rétegére kiható érdek a maga helyén jutna kifejezésre. képviselői volnának üdvözölhetők. A szervezéssel egyenlő fontosságú az Hétről-hétre. Hasonlókép nem tarthatjuk ennek a anyagi kérdés megoldása. Kellő anyagi A mezőgazdasági érdekképviselet rendezése. — Gazda- mezőgazdasági kamarákat sem, m e r t b á r s o k - erő nélkül méltó képviseleti rendszert sápi tanács, kamara, vagy gazdasági egyesület. — Csök- kal tágabb körbon, sokkal nagyobb szám- életbeléptetni nem lehet. És itt nem kenő birkaárak. — Franczia juhkivitelünk hanyatlása. — Honnét kapják a francziák a szükséges juh mennyiséget ? ban ölelnék fel magukba a mezőgazdák szabad visszariadni az áldozatoktól maMennyi juhunkat fogyasztja Ausztria ? — Keressünk választottjait, de tagjaik mégis csak vá- gának az államnak, nem, ha arra kerül nj jubpiaczokat. — Belgium, mint magyar juhfogyasztó. lasztás utján juthatnának abba a hely- a sor, magának a gazdaközönségnek, mert Fontos kérdés az, a mely mezőgazda- zetbe, hogy üdvös tevékenységüket kifejt- az a teher, az az összeg, melyet erre a sági tekintetben illetékes köröknél ak- hessék és mert már szervezetüknél fogva is czélra fordítunk olyan befektetés lesz. tuálisan került napirendre. A földmi- bizonyos, talán nem is egészen szükséges melyet eszközölni mindenkinek egyéni velósügyi minisztérium kebelében ós a függésben állanának a kormányzattól, a érdekében is, önmaga iránti kötelessége szövetségbe lépett gazdasági egyesületek melynek ellenőrző és inicziáló jogát na- volna. Ezek körülbelül a főbb pontok, me f o g l a l k o z n a k a mezőgazdasági érdekképviselet gyon is óhajtjuk a mezőgazdasági érdek- lyekben nézeteinket a gazdasági kép szervesésévéi. A kérdés sikeres megoldásá- képviselettel szembeu, de az utóbbiak viselet rendezéséről általánosságban kival végre a mezőgazdák összességének függetlenségét, önálló hatáskörét ós mű- fejeztük. Hisszük, hogy lesz még reá alérdekei is megtalálnák azt a szervezetet, ködését nem tartanok czélszerünek az kalmunk, a szövettségbe lépett gazdasági mely mig egyrészről a felsőbb kormány- államhatalom gyámsága alá helyezni. egyesületek nagygyűlése előtt részletekbe zat hatalomnak czélzatait, kezdeményező Marad tehát a harmadik, a teljesen sza- menőleg is véleményt nyilvánítani. — s támogató működését volna hivatva a bad egyesülés alapján létesült gazdasági Ezt az álláspontot fogadta el a nagylegkisebb helységbe is kiható csatornaként egyesületek, a melyeket maga a magyar gyűlés végrehajtó-bizottsága, s magában köz vetíteni ; másrészről a legnagyobbnak mezőgazda-közönség saját szükségletei a foldmivelésügyi minisztériumban, a agy, mint a legkisebb helyi érdeknek alapján, természete és viszonyainak hü melyé a kérdésben is a döntő szó lesz, erélyes, független ós őszinte szószólója kifejezésekép már a teljesen ^ szabad vannak az eszmének hivei, s a nagylenne egész a legmagasabb fórumig — társulás alapjáu létesített. — És hogy gyűlés állásfoglalása elhatározó befolyásA mezőgazdaság minden rétegébe érezhető ezek üdvös ; hatásukat nem fejtették ki sal leend az ügy szervezésére. reformokat idézne elő az érdekképviselet eddig abban a mérvben, mint az kiváA szövetségbe lépett gazdasági egyesikerült rendezése. — A szükség érzete ez natos lett volna, annak nem az egyesületi sületek végrehajtó-bizottságának ez állást irányban kérdés tárgyát ma már nem rendszer, hanem a felső támogatás hiánya, foglalása, a vámszerződések tárgyalásáképezheti s eszmecserék csak a mód, a a felsőbb rendező kéz nélkülözése volt nak megkezdésével a képviselőházban m icéntet illetőleg folytathatók. És itt az oka. utolsó soraink óta a legkiválóbb gazda *v befolyással lesz a végleges rendeAz érdekképviselet természetes ren- sági esemény, zésre a szövetségbe lépett gazdasági dezésének sorrendje az, hogy a társadaA vámszerződésekről más helyről is egyesületeknek febr. 15-ón tartandó nagy- lomban önként alakuló intézmények, merik olvasóink nézeteinket és legközegyűlése, melyen a tárgy fontosságánál az együttműködés bizonyos fokú ter- lebb ebből a szempontból fogjuk méllógva hiszszük, hogy gazdasági egyesü- mészetes kifejlődésekor törvényhozási tatni a képviselőház összes nagy obi leteink is teljes számban leendnek kép- uton öntessenels egy szabályos rendszerbe jelentőségű beszédeit. — Most csak egy viselve. s adassék meg részükre az állandó jel- eddig még nem érintett pontra kívánjuk A gazdasági érdekképviselet feletti vé- leg, ós ha ez meg van, bizonyos autonom felhívni a figyelmet. leménycseréknél eddig bárom mód vétetett hatáskör. Ezt tapasztaljuk a hazánkban Mióta a franczia autonom-vámtariff; figyelembe. A szervezés ezek szerint gaz- eddig életre hívott összes szervezeteknél. tárgyalása folyik Párisban, a mely a juh da-ági tanácsok vagy bizottságok által, A kereskedelmi kamarák először tisztán husbevitelre meglehetős nagy vámot vet ga/dasági kamarák által ós végül har- társadalmi alakulások voltak, mígnem ki ós igy előreláthatólag felette nemadszor a meglevő gazdasági egyesületek a törvényhozás vette rendezés alá ügyei- hezíteni fogja juhhuskivitelünket, még ket. így jöttek létre az ipartársulatok, az eddiginél is lejebb esett a birka ára alapján történnék. Az első kiegészitő része volna a melyeknek többszöri törvényes rendezése Ha Francziaországgal, a mire kilátásaink a megyei virilisrendszernek és szoros után léptettettek szintén a törvényhozás vannak, felveszi kormányunk az alkudoösszeköttetésbe hozatva, a megyei köz- által életbe az ipartestületek. Maga a zás fonalát a kereskedelmi szerződései igazgatással ennek kiegészitő részét ké- börze, mely szintén társadalmi uton jött megkötésére, előre is felhívjuk figyelmé pezné mintegy külön hatóság a mező- létre, s melyet a közgazdasági élet egyik arra, hogy a magyar mezőgazdaság szemgazdasági ügyekben. Fejét birná a föld- faktorának, a kereskedelem legfőbb té- pontjából Francziaországgal szemben első mi velésügyi miniszter elnöklete alatt nyezőjének, a kereskedelmi érdekek ha- rendű fontossággal biró juhhuskivitelünk alkotandó országos gazdasági tanácsban, talmas együttműködésének tekinthetünk, ügyére szenteljen figyelmet. Még 1886 a mely a legfőbb intézője volna hazánk szintén csak később került törvényes ban tekintélyes kivitele volt hazánk nak Francziaországba, 1887-ben felére mezőgazdasági ügyeinek. Mindenesetre reedezés alá. A természetes fejlődésnek ezt az útját csökkent az, ismert okok miatt, 1888 szükséges, hogy a mezőgazdák oly sok irányban elágazó, legaprólókosabb részle- kell követnünk a gazdasági érdekkép- ban ismét sülyedt és 1889-ben újra teiben is specziális szakértelmet igénylő viseletek szervezésénél is, a melyeknek nagy mértékben hanyatlott, a mely ha-

kodva, a nemzet teljes egészében együtt működni kényszerít. Hisszük azt, hogy a magyar gazdaközönség mely érdekei helyes felfogásának oly sokszor adta már tanújelét, s mely az országos magyar gazdasági egyesületben életre ébredésének, erőre serdülésének hü képét, főfaktorát birja, megérti hivó szavát akkor is, midőn © testület a mezőgazdasági termelés nehéz viszonyainak közös, válvetett leküzdésére kéri kebelébe, szólitja tagjai közé.

uyatlást mélyen érzik juhtartó gazdáink A „Köztelek" tudósításai. •és nem sokat enyhített rajta a budapesti Nagy-Becskerek (Torontálmegye), deczempiaezon létesített kiviteli vágoda sem. ber hó. (Poroszkay Béla tudósítása.) (Szép ősz A franczia védvámpolitika egyelőre ki is utó s a munkálatok. — Gabonaárak hatása az zárja azt, hogy mi biztos piaczot találjunk ingatlanokra. — Házközösség a határőrvidéken. t rancziaországban juhfeleslegünk elhelye- Vasútépítés s földárak.) Idei őszutónk rendkívül kedvezett a mezőgazdaságnak. Elvetettünk, felszán zésére. tottunk mindent, most már fagyra és hóra volna Okát azonbau megtaláljuk a francziák szükségünk, hogy a trágyázást is elvégezhetnők. eljárásának abban, högy ők összes szük- A hosszú ősz az állattakarmányozásra is kedvező ségletüket birják saját területükről t. i. volt, mert amúgy is szük takarmánykészletünkAh/irbol fedezni. 1889-ben Algírból Fran- höz, csak a legutóbbi időben kellett nyulnunk. Az idei gabonaárak magassága vidékünkön külöciaországba 1 millió juhot vittek be, a nösen kedvezően hatott a földbérek és földárak mi az összes franczia szükségletnek mint- emelkedésére. Egy kat. hold szántóföld ára 50—60 egy 70o/0-át teszi. Keresnünk kell tehát forinttal emelkedett, sőt vannak községek nevezetesen a nagybecskereki, verseczi vasút mentén, más piczot. hol az emelkedés még jelentékenyebb. Az igaz, Magyarország juhkivitele az utóbbi hogy ugyanott a vasút megnyílta előtti időben, években a következőleg alakult: 1888- sőt még tavaly is 8 0 - 1 2 0 forinton lehetett fölban ki vittünk 178,666 darabot 1889-ben det venni. Leginkább észlelhető a földek árának emelkedése a határőrvidék-hez tartozott közsé257,316 dbt, 1890-ben 348,921 dbt. A házközösségek megszüntetéséről szóló Hazánk kivitele tehát emelkedet, de gekben. törvény életbelépte alkalmával attól lehetett tarnagy része kivitt juhainknak ben maradt tani, hogy az említett vidéken a földek értéke az osztrák örökös tartományokban, a tetemesen alább fog szállni, mert a házközössé melyek ugy gabonanemüink, mint állat- gek osztatlan birtokában levő ingatlanok kisebb jainknak első és természetes fogyasztóját részekre fognak oszlani, melyek gazdasági kezekevésbé lesznek alkalmasak és a megszüntetett képezik. A kivitel azonban a monarchia lésre házközösségek tagjai által nagyobb számban fognak területéről hanyatlik évről-évre. eladásra kináltatni. Ez aggodalom nem teljesült; 1887-ben volt még 176,712 darab, a házközösségek folyamatban levő megszüntetése 1888-ban 109,346 darab, 1889-ben 58,553 következtében ugyan a földeladások szaporodtak, darab, 1888-ról 1889-re, tehát a mo- de azért a földek ára szinte emelkedett, mert a vevők száma is szaporodott, különösen azon a narchia kivitele esett majd 50o/u-al. régi megyéből a polgárosított határőrvidékbe átHogy juhus kivitelünk Ausztria-felé költöző egyénekkel, kik házaikat földjeiket itt oly emelkedett, mig a közös vámterület kivi- czélból eladták, hogy a volt határőrvidéki közsétele csökkent, annak okául csak a juhus gekben levő olcsóbb és kevesebb állami meg adóval terhelt földeket vásároljanak. Enfogyasztásnak örvendetes emelkedését ró- községi nek eredménye az lett, hogy ma már alig van hatjük fel az osztrák tartományokban, s község a volt határőrvidéken, hol egy hold szántóez mindenesetre örvendetes jelenség, mert föld ára 200 frtnál kevesebb lenne, mig tíz év nyers termelésünknek mindig legbiztosabb előtt 60—80 frton lehetett egy holdat vásárolni. fogyasztója a hazai, illetve még a közös Még inkább fog a földek ára az emiitett vidéken ha kiépül a becskereki—pancsovai— vámterület fenáll az annak keretén belül emelkedni, kubini vonal. Ha e vasút meg lesz, akkor a volt levő piacz. Az árhanyatlások azonban azt határőrvidéki részeknek a megye központjával mutatják, hogy még mindig van juhfeles- való gazdasági kapcsolata ténynyé lesz, minek legünk, a mit idegen államokban tud- ugy politikai, mint kulturális tekintetben csak örnánk elhelyezni, sőt a kivitel ^ árainkat vendeni lehet. kedvezően befolyásolná és itt első sorban Mezőcsávás (Maros-Tordavármegye), decz. is az uj szövetséges állam Belgiunm felé fordul tekintetünk, melynek 242,000 drb hó. (Kispál Mihály tudósítása.) (Vetés és őszi szántás tavasziak alá. — Vasekék terjedése; igen beviteléből az uj szerződések alapján sok a hármas eke. — Kukoricza ára. — A magas némi részt fedezhetnénk. mustárak hatása a kisszőlősgazdákra. — A peroBelgiummal kötendő uj szerződésnél juhkiviteli vámjaink a következőkép alakulnak : eddigi az uj vámtarifa frankban Elő juh darabonként 25 2 Bárány ... .... ___ 1 1 Vágott juh egész és fél darabokban á kg. 0 1 5 015

Látjuk tehát, hogy már a vámtételeknél ha nem is számba vehető, de van némi kedvezmény az élőjuh kivitelnél, minél fontosabb befolyással lesznek azonban a német vasúti egyezmények, melyek átmenetelnél biztosittatnak. Mindenesetre a belga juhkivitel oly kérdés, a mivel irányadó köreinknek foglalkozni érdemes volna, nemcsak azért, mert juhtenyésztésünknek égetően szükséges uj piaczok biztosítása, de már azért is, hogy az uj vámszerződóseknél legalább valami csakugyan jusson, azokból az annyiszor előhozott előnyeiből a mezőgazdaságnak, a miket uton útfélen hallunk: ugyan emlegetni, de bizony a szerződésekben nem igen találunk. B. K.

tették, mi első sorban a szőiőhegyek nagymérvű trágyázásában nyilvánul. Csak & peronoszpóra ellen is védekeznének. A peronoszpóra elleni kötelező védekezés tárgyában külömben a gazd. egyesületben indítvány tétetett. A szarvasmarha ára sokat esett, 250—270 frttal szép egy pár igás ökröt lehet venni a vásárokon, mi pár héttel ezelőtt hallatlan dolog lett volna, mert 300 frton alul ökörre alkudni sem lehetett. Bia (Pestmegye), deczember hó. (Remenyik Imre tudósítása.) (Milyenek a vetések. — A kapások termése. — A marhaállomány. — Keresett a tej.) Szeptember 6-tól november 10-ig nem volt esőnk. A vetés szeptemberben még elég jól ment, a kikelés és bokrosodás ellen sem lehetett panasz, de októberben a nagy szárazságban már igen sok munkát adott a magvak betakarása, különösen a kukoricza tarlókban, midőn nehéz fogasokat, gyürüs és szöges hengereket kellett használnunk. Ez és előzőleg a nagy kukoriczatermés betakarítása hátráltatták a mnnka bevégzését ugy, hogy míg rendes körülmények között vidékünkön október első hetében elvégeztük, ez évben circa október 20-ig tartott a vetés. Az októberben elvetett mag teljesen száraz földbe jővén, nem csírázott és nem kelt, különösen, hogy hamarosan erős fagy is állott be. Szerencse, hogy november 10 én havat, utána esőt és a szép enyhe utóőszt kipluk, mely mostanig' tart és melyben most már minden szépen kikelt. Természetesen bokrosodásról kései vetéseknél nem lehet sző. — Az őszi szántással a kedvező november s deczemberben annyira előrehaladtunk, hogy most már nyugodtan nézünk a befagyás elé. A kapások termését illetőleg különösen meg lehetünk elégedve a kukoriczaval. Ez 25—30 mmázsát adott csövesen kat. holdankint. A ezukorrépa előzetes becslésében csalódtunk. Míg szeptemberben holdankint 200 q-ra számítottunk, á valóságban csak 150 q lett. Különösen a másod vetések adtak keveset, jóllehet a sorok mind teljesen álltak és a levélzet nagyszerű volt. Hogy a nyári esők idejébsn nem volt elég meleg, az ősz pedig száraz volt, továbbá, hogy a répa levelét rozsda pusztította; ezek okozhatták, miszerint a gumó nem nőtt nagyra. Takarmányrépa bőven termett, de sok a panasz annak rothadása miatt. A burgonya 50—60 q termést adott és vidékünkön jól tartja magát A marhaállomány el van látva takarmánynyal, egészségi állapota is jó, eltekintve az itt-ott előtűnő jár ványos száj- és körömfájástól. 1889—90 ben e betegség vidékünkön nagyban dühöngött, alig volt major vagy istálló, hol ki nem tört volna. Ezen a mult években megkímélt helyeket és az újonnan beszerzel t marhákat megtalálta ez évben a ragály. Azon marha, mely két év előtt átment a betegségen, most fertőzés daczára sem kapta meg. A tejüzlet Budapesten jelenleg nagyszerűen mehet. Vidékünkön millimárik hasalnak, kik liter számra 8-9 krért veszik a tejet.

noszpóra. — Marha árak) •'•— A hónapokig tartQ szárazság után az oly epedve várt enyhe időjárás megjött, s végre valahára vethettünk is; zöld vetés még nem igen van vidékünkön, s nem is annyi a bevetett terület, mint normális viszonyok között, de hát elvégre is van Irodalom. vetésünk! Sokan tavasziak alá szántanak már. A nagy szárazság s a talaj vele járó fizikai állapota A mezőgazdát is érdeklő néhány városi kezdi meggyőzni a mezőségi kisgazdát is faekéje ügyről. haszontalanságáról, s ugyszólva naponta terjed a vaseke. Egyátalán eke tekintetében határozottan (Tormay Béla min. tanácsos jelentése nméltóságu gróf Bethlen András földmiv. min. úrhoz.) téves uton járt a mezőségi nagyobb birtokos is, a mennyiben csupa hármas és kis részben kettős A mezőgazdaság prosperálásának alapja a ekével rendelkezik; ezzel ugarol, ezzel kevertet, j jó piacz mezőgazdasági termények részére. ezzel takar, mindent ezzel végez, s az eredmény A mely vidék terményei jó és biztos piaczot nehéz, kötött agyagtalajunkon silány munka, könnyen tudnak elérni, az a vidék mezőgazdasagyönge termés. Azonban ujabban a Sack-féle gilag fejlődik és halad, annak termelőképessége egyetemes eke nagy tért hódit, remélhető, hogy [ is fokozódik. Ezért bir fontossággal a mezőgazígy a sokvasu ekék is az őket megillető szerepre 1 dára is a nagy városok élelmezésének kérdése. szoríttatnak vissza. — Kitűnő tengeritermésünlc \ A nagy városok mindig biztos és erős fokitűnő árakon kél; nem ugyan terménykereskegyasztó piaczai a mezőgazdasági terményeknek dőink, de a marosvásárhelyi és szászrégeni piaA mely ország nagyobb városaiban a vásár és ezon kivül, a mezőség egyes nagyobb falvait is j piacz jól rendezvék, melyeket a gazda terményeiezerszámra elözönlő csiki székelység verte föl az j vel bizalommal kereshet fel, annak az országnak árát; a törökbuza hektója 5—5 20, s még egyre l mezőgazdái első sorban ezen közeli piaczok e. emelkedik. — Szőleink — errefelé még nincs i vásárok sokoldalú keresletét igyekeznek kielégífilloxera — megmetszve, elfedve várják a tavaszi j teni, a közvetlenül is megfigyelhető igények f á karikázást; a szokatlan magas must-árak (hektója ' mára termelnek, a mi bizonyára megfele' 22—26 frt) kisgazdáinkat is buzgó szölőmivesekké j mint mikor a gazda távol fekvő külföldi pia • '

Köztelek, 1891, deczember 23.

Köztelek, 1891. deczember 23. -zámára kénytelen termelni, melyeknek forgalmát psak hírből, a kereslet alakulását sokszor ferde értesítésekből ismeri. Szoros kapcsolatban vannak tehát az ország mezőgazdasági fejlődésének kérdésével, a nagyobb városok vásárai, ugy az állatvásárok, mint különösen az élelmiszer vásárok helyes szervezete, mely szervezet kizárja az egészségtelen és káros versenyt, mely csempészett, romlott, hamisított vagy egyéb okok miatt kifogásolandó áruval, ilyen áruknak olcsó pénzen való kínálatával megtéveszti a vevőt és megnehezíti a jó minőségi; áru megfelelő értékesítését s gondoskodik egyúttal arról, hogy vitás esetekben az igazságszolgáltatás hű és gyors legyen. E feltételek helyes megoldása szabályozója a rendes kereslet és kínálatnak. Sajnos, hogy nálunk Magyarországon a vásárok általában, de külömösenaz élelmiszervásárok nincsenek megfelelően szervezve. Ha a tőzsdéktől, melyeket a közfelfogás általában élesen megkülönböztet a tulajdonképi vá sárckíól és néhány nevezetesebb állatvásártól eltekintünk azt mondhatjuk, hogy vásáraink egé szén rendezetlenek. Maga a főváros is csak néhány éve, hogy vásári ügyeivel behatóbban kezd foglalkozni, a vidéki városok meg épen csak piaczokat ismernek, melyeken lokális, alig néhány törzslátogató által ismert uzusok (inkább abuzusok) az uralkodó törvények, és a melyeken saját kárával (de közvetve a közérdek nagy kárával is) szerzi meg ki-ki azon tapasztalást, hogy azok látogatásától óvakodni jó. Ezen tények vezethették gróf Bethlen András földmivelésügyi minisztert azon kitűnő gondolatra, hogy a külföld nagyobb vásárai vásár-szervezetét tanulmányozás tárgyává téteti. Tormay Béla miniszteri tanácsost bizta meg a tanulmányozással, s a megbízás eredménye azon jelentés, mely a fenti czim alatt könyvalakban is napvilágot látott. A vásári ügyele; nevezetesen pedig az élelmiszer-vásárok és az azokkal kapcsolatos Icözvágóhidak ügyei, tehát azon városi ügyek, melyek a czimben igen helyesen, mint «a mezőgazdát is érdeklő ügyek* vannak említve és azokhoz még egy igen fontos, nálunk szintén csak ujabban erdeket keltő ügy van csatolva: a városi hullaértékesítésének ügye, mely a városokat neme-dák fogyasztókká, hanem termelőkké is teszi a mezőgazdára nézve, ha a milliókra menő értékű hulladékot trágyakéDt használja fel. A mezőgazdaságnak érdekeit a városokéival összefűző kapocs igy kettős. A jelentés találóan «a termőtalaj és a városok közötti anyagkeringésnek» nevezi azt, a miben ezen érdekek kiegyenlítést nyernek. Boroszló, Berlin, Lipcse, Frankfurt, Stuttgart, Karlsruhe és München azon városok, melyek a jelzett irányban tanulmányul szolgáltak, különösen pedig az első helyen említetted. Ezen városok vásári intézményei, azok berendezeseí, szervezése, külön-külön, közöttük némelyiké nevezetesen Berliné igen behatóan vannak ismertetve, sok helyen összehasonlításokkal, kritikai megjegyzéssel megvilágítva és értelmezve ez képezi a könyv I-ső részét. Egy második rész külön az élelmiszerek egészségügyi ellenőrzésének kérdésével foglalkozik, mint a vásári szervezet legnehezebb, de egyúttal legfontosabb kérdésével is. A harmadik és utolsó rész tárgyát a hulladékok értékesitésének ügye képezi. Mint látható a könyv tárgya olyan, mely a gyakorló gazdát közvetlenül nem érdekli, de az iró közbeszúrt érdekes megfigyelései a könyvet közvetve a gazdára is hasznossá teszik. Főczélja a jelentésnek, hogy azok számára, a kik vásárok rendezésével és szervezésével foglalkoznak, ebbeli működésükhöz hasznos adatokkal szolgáljon. A ki ezen szempontból olvassa a könyvet, az • égitve fogja találni igényeit, mert gazdag . Ugyúlteményt, jól csoportosítva és értékes

megjegyzésekkel, észrevételekkel megvi'ágitva fog abban találni. A vásári intézmények ismertetésénél mindé nütt természetesen fősuly a csarnok-intézményekre azok berendezésére, kezelésére, az ott életbeléptetett vásárrendre, a hatósági személyzet szolgálatára, a forgalom mérvére stb. és az állatvásárok rendtartására van fektetve. Ezekben sokszor a részletkérdések is behatóan vannak tárgyalva és egy-egy hatósági szabályzat szó szerinti fordításban is idézve, egyes rovatlapok, kezelési űrlapok stb. másolatban ismertetve vannak, így ismerteti a vágóhidakat is. Az egészségügyi ellenőrzés ügyének mintaképéül Berlin van odaállítva, ügyszólván lépésrőllépésre le van írva, hogy az élelmiczikkek, nevezetesen a hus, attól a perczlől kezdve, hogy Berlin területére lépett, minő eljáráson, kik által, miként végzett vizsgálatokon, hogyan vándorol szigorú, és mégis igazságos ellenőrzés mellett a fogyasztók kezébe. Ezen részébe a jelentésnek, egy igen aktuális érdekű kérdés, az állatbiztosítás kérdése is belé van szőve, még pedig a kérdésnek egy oly része, melyről nálunk eddigelé semmit sem lehetett hallani. Ez: a vágóhídi kötelező állatbiztosítás, melynek az volna a czélja, hogy általa a vágóhídon levágott és megsemmisítendőnek ítélt állatok tulajdonosai az állat teljes értékének megfelelő kártérítést nyerjenek. A hulladék értékesítés ügyének megvilágítására München, Stuttgart és Frankfurt városok ezen intézményeit ismerteti, az eredménynyel együtt. Nálunk az ilyen még pium desiderium, pedig megszívlelendő dolgok ezek! Ajánljuk a könyvet mindazok figyelmébe, a kik vásári ügyek intézésével és végrehajtásával bízattak meg, vagy az ilyen dolgok iránt érdeklődnek. —t.

Kérdések a gyakorlat köréből. 55. k. Egy pár birkát levágatva, azok fejében a beküldött «férgek »-et találtam. Micsoda cféreg» az és ez okozta-e az úgynevezett
területen van egy kút, a melynek vize iható. A mi kutunkat circa 15 év előtt ásták és — a min; hallom — sohasem volt jó vize. Van egy emberem, aki azt állítja, hogy régente a gulya ezen a kúton ivott. Feltehető, hogy valamikor jobb volt a .viz, mint most, mert már régóta nem meri; és igy állott vize van. A kút körül nincs semmi olyan, a mi annak vizét fertőztetné; van ugyan közelében egy gulya karám, (3 év óta) de az mindig olyan száraz állapotban volt, hogy határozottsággal állitható, miszerint abból trágyáié nem szivároghatott a viz-erekbe. A Tiszán itatni — különösen ha fagy va n — a part meredeksége miatt igen bajos és mivel e félreeső területünkön is, okvetlen kell jószágot tartani, nagyon kívánatos volna, hogy ha itten iható vizünk lenne. Varsányi. 58. k. Kérek egy 7-esvagy 8-as vetésforgót a kérdések és feleletek rovata alatt közölni. A birtok jóminőségü termő talaj, kellő trágyával rendelkezik, s igy az erőltetett szemes gabonatermelést is megbírja a nélkül, hogy a kizsarolástól tartani kellene. X. Y. 59. k. Téglákból óhajtok ökör- és tehénistállót építeni. A kikkel közöltem tervemeta salétromosodás veszélyére hivták föl figyelmemet. Mi tevő legyek, hogy ezt elkerüljem? Azzal sem vagyok tisztában, hogy az állás helyét mivel burkoljam ? vidéken tölgyía-hullást használnak, de ez nem eléggé áthatlan; aszfaltot — kisebb mennyiségben — nem lehet alkalmazni, nem lévén hozzá értő munkás; a beton meg tulon tul síkos, meg több nagyobb birtok istállójából, hol alkalmazva volt, eltávolították s tölgyfát tettek helyébe. Gondoltam az élire — vagy mint ujabban ajánlják — lapjára czement közé rakott téglára is, de ilyet sehol sem láttam s igy nem tudom, mit tartsak felőle. Kérem ezekre szives fölvilágositásukat. K. M. 60. k. Megpenészedett ismét jóvátenni?

bort hogyan

lehet P. J

50. f. A seprű jeneszter. (Spartium scoparium) helyesebben közönséges seprőzanót (Sarothamnus scoparius L., S. vulgáris Wunn.) száraz homoktalajon általában jól tenyészik, kedveli a fényt, a napos verőfényes helyeket s a nedves levegőt s csoportosan, sűrűn szeret tenyészni, sokat szenved a nagy hidegtől, de erősen megérzi a késő s korai fagyot is. E sajátságaiból következik, hogy a nyárerdők szélén vagy verőfényes tisztásain kell előbb megtelepíteni s lehetőleg olyan helyeken, a hol a késői s korai fagytól kevesebbet szenved. Czélszerü a magot mindjárt a végleges helyén őszszel elvetni, nem nagyon mélyen. De biztosabb előbb a magot csemetekertbe elvetni, s csak a csemetéket ültetni ki. Az ültetés legjobban sikerül az első évben, kevésbé jól a második évben. Magja a következő év tavaszán csírázik, de sokszor csak a második év tavaszán, sőt néha csak évek multán. Védelmet az első években igényel, mert ha ekkor a vadak lerágják vagy elfagy, elpusztul, mert gyenge sarjadzási képességéné! fogva csak egy-kétszer hajt ki. Mágócsi B. S. 53. f. Magánjogunkban a felhozott esetre nincsen jogszabály s igy az osztrák polg. törvénykönyvet kell segélyül vennünk, melynek 421. és 422. §§-ai igy szólnak: «A fának tulajdona nem a földben elterjedő gyökerek, hanem a törzs szerint határoztatik meg. Ha a törzs több tulajdonos határán áll, ugy köztük a fa közös. Minden földtulajdonos kitépheti saját földéből az idegen fa gyökerét és az ő légürege felett függő ágakat levagdalhatja, vagy máskép használhatja.* Önnek tehát az áthajtó ágak felett korlátlan tulajdonjogot ád, a melyet rajtuk akár használat, akár eltávolítás utján szabadon és a szomszéd felszólítása vagy értesítése nélkül gyakorolhat. Dr. Sz.

A pályázat eredménye ugy mennyiség, mint Vegyesek. a dolgozatok minőségét illetőleg kielégítő. MegMai számunk tartalma: jegyezzük azonban a következőket: 1. Majdnem minden beérkezett munka naLapunk megszerezhető. — Pályázat tárczaczikkre. — Vezérczikk, qr. D,ssew/fy Auréltól. — Hélről hétre. gyobb terjedelmű, mint az a pályázati feltételekB. K.-tól. — Tudósítások : Nagybecskerek, Poraszkay Bé- ben megállapítva volt. a minek oka az a lától ; Mezó'csávás, Á'ispál MihályM;- Bia, Remenyik 2-ik hiba, hogy a legtöbb iró nem speciális Imrétől. - Irodalom : A mezőgazdákat is érdeklő néhány városi ügyről, irta Tormay Béla. t.-tól. — Kérdések a kérdéseket és momentumokat ' fejtegetett, hanem gyakorlat köréből: (K: 55, 56, 57, 58, 59. 60. sz. - általános állattenyésztési dolgokról és szabályokF: Seprű jeneszter; A fának tulajdona.) — Vegyes hirek: ról irt, a mihez bizony szűk egy czikk kerete. Lapunk programmja. — Kivonat a hivatalos lapból. — Személyi hirek. — Gyászhír. — Lapunk állattenyésztési A borjunevelés, etetés stbbiről irva, egy kötetben pályázata. — A gazdasági akadémiai és tanintézeti taná- lehet csak igazán jól kifejteni a tárgyat, míg ha rok —fizetésemelése.— Mizériák a bécsi vásáron. — valaki a simmenthali növendékbikák téli etetéséről Az uj franczia vámtarifa. — Magyar mezőgazdák szö stb. röviden, de tapasztalati alapon ir, megfelelt vetkezete. — Beszüntetett juhkivitel. — Apró hirek. — a czélnak. Időjárás. 3. Kevesen hivatkoztak példákra a gyakorI-ső mellékletünk: Joqi rovat. Járadékbirtokok. Dr. Sz. F.-töl — Csíbehür. Szilárd Imrétől. — Az álkerge-latból, a mi a czikkek értékét emelte volna. ségről. Jablonovszky Józseftől. — A klasszikus ókorban 4. Egy gyakorlati kérdésre kitűzött pályázattermelt mivelési növények. (Tárcza) Eupprecht Gyulától. — nak nem lehet tárgya közgazdasági fejtegetés és Árva rozs. — Uj csoda arany köles. — Luczernamag javaslat, bármily üdvös és hasznos legyen az s termesztése a harmadik kaszálásról. Második mellékletünk: Díjazott simmenthali tehé- lapunk terét bármily örömmel nyitjuk is meg neszetek B. J.-tői.— Bilthner H. kisasszony rajzaival.— előtte. Kísérlet a temesvári koncentrált marhatrágyával Herényi Négy munkát különösen kiemelünk: Gutthard Sándortól. — Gyapjusulyhatározás. Dömötör 1. «Gyakorlatból a gyakorlatnak» jeligével Páltól. — A chevalier árpa. — Kísérlet székely tengeri és • Szemle az állatjegyzési módok felett*, irta cinquantinoval. Monostori Károly, melynek, daczára annak, kogy gyakorlatiasságában némi kívánni valót hagy Lapunk programmja mai számunk- hátra, a 100 arany frank pályadijat, mint a pához van külön kis füzet alakjában csa- lyázati feltételeknek leginkább megfelelő műnek, odaítéltük. tolva. Ajánljuk a gazdaközönség figyel2. *Pályamü?> jeligével 'Határszéli hamébe győződjenek meg belőle arról, hogy vasaink és az alföldi állattenyésztés', irta a „Köztelek" önálló és f ü g g e t l e n lap, Nagy Gyula. 3. «Küzdeni emberi méltóságunkhoz mért melynek kizárólagos hivatása a mezőgazdaság érdekeit szolgálni és pedig feladat,* jeligével »A takarmányadagok kiszáolyan szervezettel, a mely e hivatásának mitása», irta Szemere Huba. 4. ' Az elmélet alapja a gyakorlat* jeligével sikeres betöltését biztosítja. Lapunk meg- •Tapasztalatok a száj- és körömfájás körül*, szerezbetésének feltételei lapunk élén irta Bovara Frigyes. olvashatók. Dicséretre érdemesittettek a következő jeligéjű müvek : 5. A gazdának mindig számítania Legközelebbi számunk csak szerdán kell. 6. Sic. 7. Hogy gabonatermelésünk jövejelen meg, kárpótlásul mai számunkat delmező lehessen, kel), hogy necsak a szemet, de a szalmát is értékesítsük. 8. Adj enni állanagyobbitott alakban küldjük. taidnak. 9. A mi nem az életből való, az életbe Kivonat a hivatalos lapból. Felső-tarnavölgyi viziUírsulat, szarvasi vadásztársulat alapszabályai jóváha-az semmikép se jó. 10. Komoly munkában rejlik gyattak. Somogyvármegye Fehéregyház, Felső ZHtfa, a siker. 11. A szorgalom a boldogulás édesanyja. Tapsony, KeUviz. Boré, Bálványos, Puszta Szemes ésKivonatolva közöltetni fognak: 12. Quid quid Rapnly községei zár alá helyeztettek. Pályázat tanár- agis prudenter age. 13. A gazda szeme hizlalja segédi állásra az állatorvosi akadémián. A Németországba irányuló szarvasmarha kivilel szempontjából ragadós a marhát. 14. Tisztaság és rend a sertéstenyésztiidőlob áltál fertőzötteknek nyilvánított községek. Szór- tés fél sikere. 15. Gyakorlat az élet iskolája stb. ványosan 60 k. 67- u. Járványosán 89 k. 3£)3 u., több jeligéjű munkák, míg a többiek közölhetetlenek3 k. 15 u. Lépfene 89 k. 110 u.. több 9 k. 8 u Veszett- nék találtattak és a jeligés levélkékkel együtt megség 31 k. 41 u., több 7 k. 2 u Takonykdr és bőrfereg 65 k. 88 u, több 6 k. 5 u Rágadós száj és körömfájás semmisíttettek. 330 k. -2335 u, kevesebb 37 k. 225 u. Himlő 17 k. 38 A «Nemzet» és a «Köztelek». A 'Nemzet* u.. több 2 k. 21 u. Rühkór 7 k. 8 u., több 1 k. 1 u. vasárnapi számában jónak latja foglalkozni azzal Orbáncz 56 k. 53» u., több 2 k. 31 u az állásponttal, a melyet lapunk a vámszerződéSzemélyi hirek. Dr. Békésy Sándor, ki huzamosabb sekkel szemben elfoglal. Kezdi pedig czélzatos csoideig hazánkban, a mezőgazdasági szeszipar felügyeletével volt megbízva és ez állásából ezelőtt egy évvel Német- portosításával sorainknak, melyeknek a liszt- és országba utazott, hol Szászország egyik legtekintélyesebb gabonavámok, aránytalansága és a malomipar nagybirtokosánál Heine Ferdinándnál, Németország e háttérbe szoritásival foglalkozó részére a követhíres répamag- és burgonyatermelőjénél, mint a mag- kezőket jegyzi meg. Nem tudjuk itt, melyik a baj : termelési állomás vezelfíje volt alkalmazva, m nt örömmel értesülünk, visszatért Magyatországba, és tevékeny- az-e, ha a gabonakereskedelem sikerrel viszi ki ségét részb n ismét a magvar mezőgazdasági szakiroda- a felesleget, vagy pedig az, hogy malomiparunk lomnak szentelheti. Dr. Békésy Sándor urnák, kit gazda- dominál a budapesti piaezon, mert ha a sikeres közönségeink különösen a mezőgazd. szeszipar érdesében kivitel a baj. akkor azt hiszszük, — lehet^ tévekif. j:ett irodalmi munkásságáról ismer előnyösen, már is hirjuk az igéíetet, hogy lapunkat a répamag-, burgonya- dünk — hogy e bajt csak mérsékelheti a malomipar dominálása ; ha pedig a dominálás a baj, termelést és a mezőgazdasági szeszipart kiválóan érdeklő czikkekkel már a közel időben fól fogja keresni. — akkor ezt a bajt csak mérsékelheti a gabonaKerkápoly Károly egyetemi tanár állapotában javulás kereskedelem sikeres kivitele. — Hát mi erre állott be. A beteget Kovács József tanár napjában többször meglátogatja. — Blaxkovich Bela dr. földbirtokos csak azt feleljük, hogy nemcsak «lehet*, de biznőül vette Plachy Lenkét. — Ifj. Miklós Gyula orsz. tosan téved a «Nemzet», mert már magában képviselő Harkányi Mariskát, Harkányi Károly orsz. kép- véve ezt a két dolgot, a mi egyik a másik kiviselő leányát vezette oltárhoz. — Draskóczi és laszkári folyása, szembeállítani egymással, a mi czikkünkLaxzkáry Lajos, Hont-vármegye volt főszolgabírója, később főpénztárnoka és táblabírája, 85 éves korában elhunyt. ről szólván, meglehetős vastag tévedés., — Mi a sikeres gabonakivitelt nem hoztuk egyáltalán a Gyászhír. Kapocsányi Appel József földbir- budapesti piaczczal, hanem a malomiparral összetokos, az orsz. magy. gazd. egyesület alapitó köttetésbe —• és ez utóbbiról mondottuk azt, hogy «dominálja» a budapesti piaezot, a melyen tagja, áldásos élete 91-ik évében, f. hó 18 ikán viszont a kiviteli forgalom csak igen ritkán játszik elhunyt. hangadó szerepet. Ezt a 'Nemzet*-nek tudnia Lapunk állattenyésztési pályázatára be- kellene, a mikor bennünket bírálni akar. Mi a érkezett 19 pályaműnek biralatát szerkesztőségünk vámszerződésekben határozott előnyöket, sőt pretöbb szakértő bevonásával eszközölt?, s a jeligés miumot látunk a német molnároknak, ami a mi levélkék szerkesztőségünk beltagjai Lázár L. Pál malomiparunk terhére esik és mindenesetre előes Serfőző Géza jelenlétében bontattak fel, illetve segíti termésfeleslegünk gabona-alakban való ki- i sonimisitteltek meg.

vitelét. Kivitelre és nagy üzemre berendezett malomiparunkat tehát ez aránytalan vám felette érinti, hogy üzemét folytathassa, kénytelen, bár haszon nélkül, sokszor veszteségre (mint már tette is) külföldre dolgozni, idehaza teremtve kényszerhelyzetet, emelve a kenyérliszt és a korpa árát s nyomva az általa «dominált* budapesti piaezot. Igen sajnáljuk, ha a «Nemzet* ezt nem érti, de a bővebb magyarázat nagyon is belemenne a gabona- és lisztforgalom abc-jének fejtegetésébe, a mivel nem untathatjuk a mi olvasóinkat. — Azt is irtuk, hogy a kereskedelmi szerződések napján Budapesten 8 krral esett a buza ára s börzerovatunk is azt közölte, hogy «a Németországgal kötött vámszerződés közzétételének hatása épenséggel nem volt.* A «Nemzet> ebben ellentmondást lát, pedig hát ez is csak a mi állításunk megerősitésere szolgálhat, mert a mi az előnyös szerződések okvetlen kifolyása lett volna, a gabonaáremelkedés a budapesti tőzsdén elmaradt. A mi pedig a 'Nemzet*-nek azt a szellemeskedéset illeti, hogy a «Köztélek» olvasói gazdasági politikánk hallatára gyászcsokrot köttetnek ökreik szarvára, azt válaszoljuk, hogy ezt a gyászcsokrot, ilyen közgazdasági fejtegetések után, majd a tNemzet* kötheti szarvas okoskodásaira. A gazdasági akadémiai és tanintézeti tanárok — fizetés emelése. Mikor a költségvetéseknek a képviselőház elé terjesztésekor a kormány kilátásba helyezte az aliami tisztviselők fizetésének felemelését, szinte láttuk azt az örömet, a melyet a felsőbb tanintézetek tanárai éreztek nem is gondolva arra, hogy ők a mikor nagy és magas hivatást vannak hivatva betölteni, kimaradjanak az állami tisztviselők helyzetének uj körvonalozása, szabályozása alól. A képviselőház elé ma terjesztett törvényjavaslat azonban az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról a 20. czikknek d.) pontja alatt a gazdasági tanintezeteknél alkalmazottakat kivonja a törvény határozmánvai alól, és mint külön intézkedések alá esőket jelöli meg.— Nem tudunk ugyan róla, hogy e külön intézkedések tervbe volnának véve, de ha terveznének is valamit, az újra elhalasztja egy pár esztendőre a gazdasági tanszemélyzet igazán szomorú ügyének rendezését. — A miniszteri fogalmazó beosztatik a 9-ik rangosztályba, fog 1100—1300 frtos fizetést és 400 írt lakbért kapni; a gazdasági tanintézeti tanároknál nem gondoskodtak semmiről sem. Bár helyeseljük azt, hogy a gazdasági tanszemélyzet ne soroztassék a bürokratizmus hivatal lajtorjájának fokai közé, de mindenesetre a tanügyre nézve első fontosságú dolognak tartjuk a tanári személyzet szolgálati szabályzatainak, javadalmazásának megállapítását pragmaticájának létrehozását, a mi legtökéletesebben törvényhozási uton volna eszközölhető. Mindenesetre szomorúan tapasztaljuk ennek elmaradását jelen törvényben es okvetlenül sürgetjük és sürgetni is fogjuk mindig legalább a jövőre nézve. Mizériák a bécsi vásáron. A bécsi marhavásár, melynek mizériáiról annyiszor megemlékeztünk újra bebizonyította, hogy mennyire megbizhatlan és hogy mily nagy szükség volna marháink értékesítésénél magunkat a bécsi piacztól függetleníteni. — A gazdák egész évi fáradsága, hizlalásuk eredménye, függővé van téve egy oly vásár intézmény szeszélyeitől, amelyre befolyást nem a magyar kormány, nem a magyar hatóságok, hanem idegen állam, idegen hatóság gyakorol, s ahol mi magyarok akik az osztrák metropolis éléstára vagyunk, a legméltatlanabb elbánás, nem ritkán zsarolásnak vagyunk kitéve. A hétfői bécsi marhavásáron is hallatlan eset történt, mert daczára a közelgő ünnepeknek s az aránylag nem nagy 3561 drbot kitevő felhajtásnak, a magyar gazdák hizlalók és kereskedők marháiból egy darab sem vétetett meg, az mind eladatlan maradt. Az eset története a következő: Bécs város amaz intézkedése folytán, hogy a kültelkeket is a fogyasztási adó területébe vonla, a Szt. Marxi vásártér is ide került és a vásárra hajtott marhák már a vásáron rovattak adó alá. — A bécsi mészárosok ez adót

Köztelek, 1891. deczember 23. a termelőkkel óhajtották megfizettetni s valóságos harcz fejlődött ki akkor, mikor egyik társuk belátva a méltánytalan követelést, megkötötte az alkut a fogyasztási adó nélkül. — Valóságos verekedés fejlődött ki a vásáron s a rendőrségnek kellett azt feloszlatni. Mintegy 2000 drb. galicziai marha adatott el 2—3 frttal magasabb árakon, az összes magyar küldemények eladatlan maradtak. — Aki tudja, hogy mit tesz az Bécsben a jövő vásárig tartani a marhát, vagv vissza hozni az eladatlan jószágot, az tudja azt is, mit veszítenek a tulajdonosok épen azon a vásáron melyen a küszöbön álló ünnepek folytán minden emberi számítás szerint biztos és jó üzletet reménylhettek kötni. — Ez a hétfői incidens, a mely Bécsváros törvényhatóságának teljes ignorantiájáról tesz tanúságot a magyar érdekekkel szemben; mert hisz mikor a bécsi vásár létrehozatott a fogyasztási adóterületen kivül állónak rendeztetett be s a legcsekélyebb méltányosság kívánsága az lett volna, hogy Magyarország, melynek termékei a bécsi vásár legnagyobb kontingensét képezik, legalább is megkérdeztetett volna az uj szabályzatok életbeléptetésekor. Megvagyunk róla győződve, hogy az inczidens ugy földmivelési. mint kereskedelmi kormányunknak alkalmul fog szolgálni arra, hogy a vásár ügyek rendezéséhez erélyes kézzel hozzá fogjanak s a mint Kőbányán függetlenítette magát a magyar termelés a bécsi vásári hatóság perfid eljárásától, ugy elérjük ezt végre a budapesti marhapiaczczal is.

Olvasóink kényelmére ugy intézkedtünk, hogy lapunk újévtől kezdve felvágva

és fűzve j e l e n

meg.

Azujfranczia vámtarifa tárgyalását, melynek eddigi fontosabb eredményeit lapunk előző számaiban közöltük, a szenátus 22 napi erős vita után befejezte, A már közlötteken kívül a folytatólagos tárgyalás legérdekesebb része az olajos magvak s a bor vámjának tárgyalása volt. A mi az előbbit illeti, a franczia képviselőház Francziaország virágzó olaj- és szappangyárai érdekében az összes olajos magvak behozatalára vámmentességet állapított meg. Ezzel szemben a szenátus vámbizottsága valamennyi olajos magra jelentékeny vámtételek megállapítását hozta javaslatba, ezzel főleg a belföldi repczetermelést óhajtván védelmezni. A vámbizottság javaslata hosszú és heves vitát idézett elő a szenátusban az agráriusok és a gyári ipar érdekeinek védelmezői közt, melynek folyamán a kormány részéről Develle földmivelési és Roche kereskedelmi miniszterek is felszólaltak, mind a ketten az olajos magvaknak a képviselőház által megszavazott vámmentessége mellett foglalván állást. A két miniszter felszólalásának meg is lett az az eredménye, hogy a vámbizottság javaslata erős küzdelem után 2 szavazattöbbséggel elvettetett. Ezzel azonban az ügy nem lett befejezve s a vámmentesség híveinek öröme csak rövid ideig tartott, mert Waddington képviselő egy uj javaslattal állt elő. melylyel a képviselőház vámhizottsága által annak idején proponált, de a képviselőház által elvetett vámok elfogadását hozta javaslatba. E vámok alacsonyabbak ugyan azoknál, a melyeket a szenátus vámbizottsága javasolt, de a gyáripar védelmezőinél mégis nagy ellenzésre találtak; maga a kereskedelmi miniszter is felszólalt ellenük, azonban eredménytelenül, mert a Waddington által javaslatba hozott vámtételeket a szenátus 18 szótöbbséggel elfogadta. Ezek közül minket leginkább a repcze vámja érdekel, mely az általános tarifában 4 frankra, a minimális tarifában pedig 3 frankra lelt megállapítva. Igen élénk vita fejlődött ki a borvámoknál is. A franczia borvám jelenleg — ha a bor szesztartalma 15 foknál nem nagyobb — az általános tarifa szerint hektoliterenkint 4'50 frankban, a szerződéses államokkal szemben fennálló kedvezményes tarifa szerint 2 frankban van megállapítva. Az uj tarifában eredetileg már a kormány is a borvám jelentékeny emelését vette czélba oly módon, hogy a szesztartalom maximumát 11"9 fokra szállította le s ezen alól

a szeszfok szerinti elvámolást javasolta, a borvámot minden egyes szeszfok után az általános tarifában 70 centimes-al, a minimális tarifában pedig 50 centimes-al állapítván meg ; az ennél erősebb borok elvámolására nézve pedig azon javaslatot tette, hogy 11-9 fokon tul a borvámon felül minden egyes szeszfok után még a francziaországi szeszfogyasztási adó is fizettessék, mely hektoliterenkint 156"25 frankot tesz ki. A szenátus e kérdésben is leszavazta a kormányt, mert a földmivelési és kereskedelmi miniszterek ellenzése daczára a vámbizüttság javaslatát fogadta el, mely szerint mig egyrészt a tisztán borvám alá eső borok , szesztartalma 10'9 fokra szállíttatott le, másrészt a szeszfokonkint való vámot az általános tarifában 1.20 frankra, a minimalis tarifában pedig 70 centimes-ra emelte fel. Végül megemlítjük, hogy az uj franczia vámtarifában a lapunkban már emiitetteken kivül a fontosabb gazdasági czikkek vámja métermázsánkint következőleg állapíttatott meg: buza általános tarifa szerint 5 frank; rozs. árpa és tengeri ált. tarifa 2 frank; burgonya ált. tar. 12 frank, minimai tar. 8 fr. ; bormust vagy összecsömöszölt szőlő ált. tar. 12 fr., minimál tar. 8 fr.; alma és körte (asztali gyümölcsnek való) ált. 3 fr., min. 2 fr. ; alma és körte (gyümölcsborkészitésre) ált. 2 fr., 1-50 fr.; szilva ált. 15 fr., min. 10 fr.; mazsolaszőlő ált. 25 frank, min. 15 frank. A «Magyar mezőgazdák szövetkezetének* alapszabály-kivonatát, tagjainak névsorát és aláírási ivét veszik e sorainkhoz csatolva olvasóink. Ugy hiszszük, hogy olvasóink előtt a szövetkezeti eszme nem ismeretlen. Mi gazdák termelésünk üzleti részénél napról-napra érezzük hiányát egy oly közvetítő intézménynek, mely összegyűjtve szükségleteinket erőtakarmány, magvak, olaj, kátrány, kőszén, zsák, gépek stb. stb.-ben, annak beszerzéséről nagyban, tehát ugy minőség, mint ár tekintetében előnyösebben gondoskodik és lehetővé téve a drága bizományosok elkerülését, csak egy kisebb gazdaságnál is évenként százakat enged megtakarítani. Hasonlókép eszközli a bizományosok elkerülésével a gabona és egyéb termények közvetlen eladását, egyszóval régen nélkülözött összekötő kapcsot képez a termelés és a fogyasztás között. A mint a tagok névsorából láthatni, hazánk elsőrangú s rendű gazdái csoportosultak a czél megvalósítására, mi, hogy minél könnyebben sikerüljön, felhívjuk mezőgazdáinkat a csatlakozásra !

Beszüntetett julikivitel. Lapunk zártakor vettük a hirt, hogy abban az esetben, ha a franczia tervek nem változnak ós az uj franczia tarifa február hó 2-án életbelóp, a budapesti kiviteli vágoda január hó 21-én megszünteti működését.

Kőztelek, 1891. deczember 23. és Laszky Ármint választották meg. A gyár a jövő évben már megkezdi működését. — Az osztrák-magyar bank február 3-ikán tartja évi rendes közgyűlését. — A zsuki falkavadászatok. A zsuki nagy lalkavadászatok e hó 15-én értek véget. Még folytatták volna, de az idő nagyon kedvezőtlenre fordult Az utolsó nap volt az ötvenedik. — A bécsi Jockey-Club a letolyt versenyévet 35,000 frt deficzitlel zárta le; 491,000 frtot adott verseny dijakra, s a vidéki pályákat 23,000 frttal segélyezte A totalisateurból 257,000 frtot vett be; az államnak e ezt men 254,000 frtot szolgáltatott be s egyéb adó cziméfc 36,000 frtot. — A Galacka vizi társulat N.-Kikíiidán f. hó 17-ikén tartotta meg közgyűlését Trifunac Mtader. társulati elnök elnökleté alatt. A gyűlés kizárólag a társulat szabályozási terveinek készítése, s annak költségei tárgyában tanácskozott. A kisbéri telivér fedező ménekhez a kanczák beosztása 1892-re már mégtörtént. A legkeresettebb lovak e szerint Pásztor és Kisbéröcscse, tnelyek 30—30 kanczát fognak fedezni, aztán jő Galaoi 28 kanczával, Doncaster 2ó-tel, Metallist 23-mal, Gtín nersbury 20-al, Filou 8-czal. Sweetbread 6-1al. Örwelí 5-tel, Craig Millar 3-mal, Bíró 3-mal, Czimer 3-mal és Edgár 1-gyel. A telivér anyakanczák közül az 1892. évben ismét küld ki a kormány Angiiába fedezés végett, s e czélból már biztosította a kiküldendő kanczák részére Amphion, Hampton, Petrarch és Highland fedező méneket. A diósgyőri vasgyár alkalmazottai között fellépett trichinagyanus megbetegedések okául, mint bennünket értesítenek, csakugyan e trichinát konstatálták az egyik mutikás karjából vett izomszövetben. Időjárás. A légnyomás eloszlásában nincsen lényeges változás. A közép-európai maximum hatása alatt egész Közép Európában száraz és igen hidég az idő; a reggeli hőmérséklet ugyanis itt többnyire 10 fokon alul van. Dél-Európában is alacsony a hőmérséklet, mig északon meglehetősen enyhe idő uralkodik. — Az időjárás egyelőre jellegét megtartja. Földbirtokosokfigyelmébe.«Adók és illetékek közlönye» Magyarország összes, földbirtokainak kataszteri tiszta jövedelmét és az arra eső földadót az adóelőirások utánszámitása czéljából megyénként hozza. Évi előfizetése ár 4 frt. A kiadóhivatal Budapest, Sziv-utcza 20.

Kereskedelem és tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. Deczember 22-iki .jequzésele 100 halcint. Búza 73-74 kilós.. 10.65 - 11.10 3 hóra Tiszavidéki 75-76 . ., 10.90 - 11.40 77—78 » .. 1115 — 11.60 73-80 » .. 11.35 - 11.75 73-74 » .: 10 65 - 11.10 Pestvidéki 75-76 . . . 10.90 - 11.40 77—78 » . . 11.15- 11 (i() 79-80 > .. 11.35 - 11.75 Fehérmegyei 73-74 > .. 10.65 - 11.lO 75—76 . .. 10.90 — 11.40 77-78 » .. 11.15 — 11.60 Bácskai

73 - 7 4 75-76 77—78 79—8t) 73-74 Bánsági 75—76 77—78 79-80 Északmagyarorsz. 73 -74 75-76 77—78 79- 80 Rozs Árpa, takarmány . — maláta

A Mac Kinley-bill. A «Deutsche Landwirthschaftliche Zeitung» 19-ilqi számának élén egy tréfás verset közöl, melyet szerkesztőségünk gyorsforditójának tollából igy adunk vissza: GAZDASÁGI POLITIKA. (Egy amerikai nemzelgazdától.) Mióta a Mac Kinley-bill Távoltart minden idegent, Zab Az versenyez velünk, kinél az ész Tengeri ó A csizmaszárba ment. » uj Azt hinnők, tán az óvilág Káposzta-repcze. . Elégületlenül morog . . . Bánsági-repcze.,. Vadrepcze Dehogy ! Vigan komázik és talán Lenmag Tetszik is néki a dolog! Kendermag Sertéseinknek özönét Se veszik túl zokon: Bors?:;::::;:;; Bab, fehér nagvszemü Valóban, — «disznónk* túlmegyen Minden határokon! Apró hirek. Kőbányai származású sertések NéKöles metországba való bevitele. A Kőbányán 10 napi" meg- Bükköny figyelés alatt állott sertések Dzieditz és Oderbergen ke- Vöröshere resztül Greifswald, Tarnovicz, Stolp és Stralsund város Luczerna közvágó-hidjaira az ismert feltételek mellett bevihetők. — Esparsette A nagyváradi , műtrágyagyár részvény-társaság f. hó 8-án Mohar megalakult. Összesen 300 részvényt jegyeztek száz fo- Mák, kék rintjával. Az igazgatóság tagjaivá Eleméry Aurélt, Kál— szürke mán Izidor dr.-t, Sipos Orbánt, Száhlender Károlyt ésKöménymag Weisz Gábort ; a felügyelő-bizottság tagjaivá pedig Miskolc,sy Barnát, Sosenthal Hermannt, Moskovits Mórt

» > . » » i » » » « » »

:: 10.65 — 11.10 10.90 -• 11.40 11.16 —• 11.60 11.35-• 11.75 10.65 - 1110 10.90 - 11.40 11.15 - 11.60 11.35 — 11.75 11.55 - 11 — . ., 10.80 - 1130 . ,, 11.05 — 11.50 , 11.25- 11.65 10 20 - 10.60 6.20 - « 50 8.7.75 - 9.25 6 . 2 0 - 6.55 6.40 - 660 5.60- 5.75 14.75 13. 12.50 - 14.6 . 5 0 - 7-25 11.25 - 12.— 11.75 — 12.25 8 . - — 18.— 11.50- 12.50 7. 7.50 8.— — 8 50 8.50 - 9 — 6.30 — 6.70 6-75 6. 52. 60.40. 50.— 11,75- 12.50 5.50 — 6.— 32. 3429. 81.— 18. 19.—

.. .. .. .. .. ..

(A. A.) Budapesti gabonatőzsde, deczember 21-én. tartózkodnak a vásárlástól. Mindamellett a búzának és tott. .Általánosságban a gyapjukinálat a gyapjuipar rossz Utolsó f. hó 18. tudósításunkban jelentett irányzat válto- rozs-nak irányzata a beállott fagy következtében szilárd, üzletmenetére enged következtetni. A londoni aukezió végzás a buza üzletben azóta még határozottabban kifejlő- mig az árpa, zab és kukorioza lanyha irányzatúak. Az eredményeit tekintve, semmi reményünk az iránt, hogy dött, a mennyiben az árak kb. 10 krral emelkedtek. Az utóbbi cziükbó'l Románia tesz jelenleg a mieinknél ala- a még beraktározott gyapjú jobb árakon fog elkelni. A üzlet hangulata határozottan szilárd, a mit első sorban a csonyabb aján atokat, miáltal a kereslet a kivitel részé- lefolyt héten körülbelül 400 q adatott el. Nálunk szintén hirtelen beállott erős fagy és a dunai hajózás megszűnte ről lényegesen csökkent. Zabban alig van forgalom ; de a jobb fajta nincs ugy befolyásolva, az árcsökkenés által, okozott. Ez utóbbi minden esetre elég nyomatékos lényező, miután a fogyasztási adó ezen czikkre 21-től kezdve meg- mint a középfajú szövet-, fésűs és zsíros gyapjú; a szálminthogy malmaink csakis a vasúti hozatalokra lesznek szűnik, remélhető, hogy az eladási viszonyok kedvezően lítási gyapjú sem oly olcsó aránylag mint a szovetgvapju. ezentúl utalva, azonban lényeges befolyása még sem lehet, fognak alakulni. Az árak a következők: finom szövetgyapju 108—1Í0 fr<. miután ily időtájt már mindenki számot vet e dologgal és középfinom szövetgyapju 82-86 frt, középminőségü szövetkülömben is a helybeli raktár készletek oly nagyok, hogy Lisztüzlet. Deczember 22. A mult hét végén a buza- gyapjú 60—67 frt, bácskai gyapjú 53-54 frt, raczkagyajiju megfelelhetnek a malmok normális igényeinek a tél 35—36 frt, gyárilag mosott gyapjú 95—112 frt. ', folyamán. De a hirtelen fagy már fontosabb tényezőnek üzletben beállott lanyha irányzat e hét első napjaiban tekinthető, a mennyiben aggodalmakat ébreszt sokaknál az további folytatást nvert; a malmok általánosan leszállíSzilva és szilvaiz. Deczember 21-én (MarM Albert iránt, vájjon a vetéseknek, melyeket hótakaró nem fed, tották jegyzéseiket, de még az olcsóbb árak sem hatottak élénkitőleg a vételkedvre és igy a forgalom igen jelentékczég heti jelentése a «Köztelek» részére.) A közelgő karánem fog-e megártani? Határozott panaszok ez irányban még nem hangzottak, de az üzlet és főleg az üzérkedés telen mennyiségre szorítkozott. Ez nagyobbrészt másod- csonyi ünnepek folytán az üzlet az utolsó napokban annyira érzékeny, hogy minden jelenségnek az eshető- kézbeli eladásokban állott, minthogy a malmok az esedé- csöndes volt, ámbár az üzérkedők jobb árakra számítván; ségét is tekintetbe veszi és kifejezésre juttatja. Tehát e kes mennyiségek átvételét követelték, ezen mennyiségek' a mostani nyomott árakon néhány kocsirakomány szilvát a piaczra kerülték és csak nyomott árakon találtak veösszevásároltak azon reményben, hogy az üzlet megéléntényezők okozták az üzlet szilárdulását; a mit elősegített az a körülmény, hogy külföld is javult árfolyamokat je- vőkre. Néhány nap óta a buza-üzlet megszilárdult és már külésével, mely előreláthatólag az ünnepek utánra várható* azokon nyerességgel túladhassanak Az árakban ennek lentett az utolsó napokban. Hogy odakint mi okozta a is mutatkozik vétel kedv későbbi szállításra; ha a szilárd irányzat tartós marad, ugy feltehető, hogy a legközelebbi folytán lénvegesebb csökkenés nem állhatott , be és 80—85 szilárdulást, nem határozható meg biztosan. Tán ott is darabos 17, 95—100-as 15 és szokványminőségü 14 frt ért az időjárás változása — a mi külömben időszerű és nor- napokban nagyobbmérvü vásárlások fognak történni. volt kapható 100 kilónként. Szilvaiz. A mult heti forgaÁtlagos árak: mális — arra figyelmeztette az embereket, hogy az üzlet lom néhány száz métermázsára tehető, s szlávoíliai és sem mozoghat mindig egy irányban és több bizalmat boszniai príma áru 17'/2, szerbiai pedig lö'/V írtjával mii keltett az árak javulása iránt. Ámbár az, a mi a raktárak ^ieTtóTaiÖ 16.80 15.60 16.*0 14.90 14.50 íÜ/70 820 eladva 100 kilónként. Silányabb minőségű áru V2 frttal gyarapodásáról, a hozatalok rendkivüliségéről hallatszik a jegyzett árak alatt lett kínálva, a nélkül, hogy vevő nem igen alkalmas arra nézve, hogy az áraknak nagyKonczentrált takarmányok. — Korpa. Azonnali szál- akadt volna, mert mindenki csak jó minőségű áruban mérvű, emelkedését, rendes körülmények között, valószínűvé lításra különösen a német kivivők részéről sürgősen és fedezi szükségletét. Az ünnepek, hatása az utolsó napoktegye. ínséges állapotok a fogyasztó államokban kizár- olcsóbban kináltatik ; tavaszi határidőre szintén nagy az taknak tekintendők, ha a statisztikai kimutatásokban ajánlat, a forgalom, vevők hiján igen csekély. Átlagos árak; ban ezen czikkbén is érezhetővé vált, meg lehet bizni. Ezek szerint Európába augusztus 1. óta 4 90, goromba 4 90, rozskorpa 6-— frt. — Árpacsupán Amerika, Oroszország és India 18.600,000 quar-finom Zsirnemüek. Deczember 2l-én. (Markó Albert czég ter búzát és lisztet szállítottak, mig tavaly ugyan azon dara zsákostól t5 85-610 frt. — Malátacslra 4-50—525 jelentése a részére.) A beállott nagy hideg időben csak 9.775,000 quartert. Egy hétre tehát átlag frt. — Olajpogacsa 6 75—7 — frttal jegyeztetik. folytán az öléseket az egész országban nagy mértékben 1.0.10,000 jut, mig a szükségletet, bőségesen számítva 925,000 quarterra becsülik. E mellett még Románia, Ipartermények. — Szesz. Nagyobb kinálat következ- folytatják, annyival is inkább, mert á sertéstutájdonosok Bulgária, Magyarország, Egyptom, Perzsia, Chili és keztében lanyhább irányzat állott be és alacsonyabb bécsi a magas kukoríczaárak miatt a sertésekét tovább hizlalni Ausztrália szállításai nem vétettek tekintetbe, a melyek jegyzések folytán ára csökkent ; jegyzés : nyers szesz nem akarják, hanem igyekeznek túladni rajtok. A kinálat kb. 100,000 quartert tesznek ki. Ezek szerint az augusztus 22 25—23 — . finomított, adózva 60-50—61 frtig. — Kő- mindazonáltal nem nagy, miért is az árak csak '/a frt tat óta lefolyt 18 hét alatt Nyugat-Európa hozatalai a fo- olaj. jegyzés: elsőrendű amerikai 2150, elsőrendű 'orosz meritek vissza. Disznózsír 55—56, 3 darabos fehér tátiiáis gyasztást kb. 5 millió quarterrel haladták meg, de a mint 20-75, elsőrendű szalon 19'75 frt. — Repczeolaj 39-50 frtón szalonna 48-47'/,, 4 darabos pedig 47 frtba került 100 kilónként. emiitettük mindezek daczára némi javulás mutatkozik a jegyeztetik. . . nyugati piaezokon. Tán az a körülmény, hogy Oroszországból már nem várhatók szállítások, kezdi éreztetni hatását. Heremagvak. Deczember 21. (Haldek Ignác* m Felmerültek ugyan már hirek, melyek a buzakiviteli tilalom Határidők árfolyama Budapesten. kereskedő heti jelentése a "Köztelek* részére.) Vói ... megszüntetéserol beszeltek, mi azonban nem hiszünk benhere. A forgalom ezen czikkbén teljesen szünete!, egyn s*í nök, legalább addig nem, mig a jövő aratásra nézve biztos a közeledő ünnepek miatt, másrészt azért, mert knU-iM decz. 21. decz. 18. ["deci 19. és kedvező kilátások nem nyilnak. Nálunk, a mint emvevőink a beállott fagy következtében nagyobi) mennyiiitők, szombaton és ma kb. 10—15 krral javultak az ' legalats. 1 IKBJ^ |M>H. ' leenag. jMin.! I«?ma?. ségek- elkészítését, élénkebb kínálatot és ezzel kapcao a árak. A forgalom e két napon kitett kb. 33,00) q-t, malban alacsonyabb árakat várnak. Piaczunkon ir.ii .n.s mok némileg jobb vételkedvet mutattak, de még sem ! i 100 métermázsa tiszavidéki legelsőrendü áru ke:;, el Búza 1 olyat, hogy a tulajdonosok magasra felhajtott követeléfrton. Luczerna. Daczára az erős kínálatnak, az utoisti seit teljességben megadták volna. Mint legmagasabb jegy- 1892 márcz. ápr.-ra 11.23 11.321 11.27 11.34-j 11.38 i 11.39 napokban üzlet nem jött létre, miután vételkedv teljesen zést 787a kilós perjímosi búzának eladását 1160 frton, Tengeri hiányzott. 3 hóra jelezhetjük. A mult heti hozatalok kb. 170,000 6.08 ' 6.12 6.10 6.14 q-t tettek ki. Ez meglepően sók, minthogy tavaly megfe- 1892. május-junius 6.06 6.12 lelő héten nem jött több fel 56,000 q-nál, de tekintetbe Nyersbőrök. Deczember 21. (Wolfner Gyula és társa veendő, hogy akkor a Dunán már nem jött buza. A mult 1892. márcz.-ápr.-ra 6.40 6.47 6.43 j 6.48 6.41 6.47 jelentése a «Köztelek> részére). Az év végének küszöbén heti forgalmat kb. 90,000 q-re becsülik. vagyunk és ilyenkor az üzletvilág leltározással, valamint Káposztarepcze mérlegezéssel el lévén foglalva, nem igen tanusit kedvel 1892. aug-szep.-re i13.80 13.90 |13.85 13.95 | 13.95| 14.05. ujabb ügyleteket kötni. E hó második felében tehát kinálat A rozs üzlet természetesen követte ra buza irányaz eladók, valamint kereslet a vevők részéről csak olyasi zatát és árak némileg javultak. Még mindig a debreczeni czikkeknél mutatkozik, melyek természetüknél fogva gyors és nyírségi rozsot veszi a külföld előszeretettel, az olés szakadatlan feldolgozást igényelnek. A legtöbb hyersHatáridők árfolyama a külföldi gabonacsóbb fuvardijak mellett. Debreczeni áruért 10'25-öt kíbőrczikk árai ezeknél fogva utolsó tudósításunk óta csak tőzsdéken. náltak. mig helyben finom rozsért nem adnának többet lényegtelenül változtak. Mindössze egynéhány ezer darab 10 60 frtnál. szerb és bolgár bőr adatott el. A szerbekért 70 frt, saig Az árpa csak nem akar megmozdulni. Állomás a. bolgár bőrökért 72—74 frt 100 kgként fizettetett.'Ürüüzlet nincs és helyben jó takarmányáruért sem fizetnek 19. ' 18. bőrökben az üzlet csak jövő hóban fog újból felvétetni, többet 6-50 frtnál. Jobb fajtájú áru hébe-korba 7 frt körül de előreláthatólag hanyatló árak mellett, mivel a határkel el. I talan rossz gyapjuárak e czikket lényegesen befolyásolják. Bécs. (100 kgrként frtban.) A tengeri üzlet nem javult, mint a hogy a hideg Dögbőrökre ugyanez áll. Lóbőrök jelenleg 9—10 frttal 11.53 í 11.52 11.57 keltek el páronként tavaszra idő beálltától várni lehetett volna. Kevés a kereslet, a Búza és tekintettel, hogy Oroszországból 11.25 ! 11.26 11.28 állandóan nagy mennyiségek hozattatnak be, melyek mikinálat meglehetős, árak változatlanok. Kőbányára sok 6.88 | 6.84 6.90 nőségileg honi lóbőreinket felülmúlják, azonkívül olcsób» áru érkezik, 5 75-ig fizetik. Ó áruért 6 40—55 frtot lehet zab 6.55 bak is, a lobőrárak is visszamenni fognak. Márhabőrök6.52 6.50 Tengeri május-juniusra A zab kb. 5 krral javult. A hideg időjárás idézte ben az árak változatlanok. Berlin. (1000 kgrként márkában.) elő a javulást. Alsó rendűt 6-10-25, középfajút 6-30—45, 226.— 226.25 227.— Búza decz.-jan finomat 6 50 -55 frton fizetik. 223.25 223.50 2 2 4 . ápr.-máj Elelmiczikkek a budapesti hetivásáron 1891. év Repczében kicsi volt a forgalom, gyárosok vona2F8.50 239.75 241.— deczember hó 22-én (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése decz.-jan kodnak magasabb árakat fizetni. A határidő kifejezésre Rozs — ápr.-máj 230.10 231.50 232.— a * Köztelek* részére ) juttatta a fagy okozta aggodalmakat és pár nap alatt 164.50 164.50 164.50 Zab decz.-jan Husvásár. Az István-téri hideg sertéshusvásárra kb. 20 krral emelkedett. — ápr.-máj 169.50 169.50 168 50 hoztak Czegléd, Nagy-Kőrös, Monor. Német-Kér, Duna'. A bab üzletben kevés tevékenység uralkodik. A keFöldvár. Madocsa, Ráczkeve, Pilis, Vecsés, Nagy-Székelv. reslet lényegesen csökkent, a kinálat is, az árak, a mint Páris. (100 kgrként francs-ban.) és Zomba községekből összesen 39 árus 391 db sertóst, az jegyzéseinkből látható, alig változtak. Búza folyó hóra 26.60 j 26.80 26.60 18 db süldőt és 1813 kg. sertéshúst; helybeli 19 árus 26.90 | 27.10 27.25 pedig 162 db sertést hozott. Árak, reggel, nagyban 43-44 (A. A.) Budapesti gabonatőzsde d»cz. 22-én. Búzát J S h i h ó : : : : : : : : : : : 27.50 27.60 27.75 frt, kicsinyben, 45—46 kr; élénk kereslet mellett a készlet mérsékelten kínáltak, a hangulat szilárd maradt és malmárcz.-tól 4 hó 28.10 1 28.10 28.25 gyorsan fogy. Árak szilárdak. mok kb. 12,000 q-t jóltartott, sőt egyes tételeket néhány Liszt folyó hóra 58.10 58.75 59.— Vad. Hozatott a Fővámtérre vaspályán kb. 130 db krral magasabb árakon vettek. 78 kilós búzáért 10-60 frtot 58.60 ! 59.25 59.25 helybeli elárusítóktól kb. 100 db összesen kb. 230 db 3 hóra fizettek. Temesvárott 10-25 frton kelt el nagyobb e l s ő ' 4 ' h ó . : : : : : : : : : : 59.60 1 59.80 59.90 nyul. Elénk vásár mellett jó keletnek örvend. Nagybani tétel. A határidők olcsóbban indultak, miután a borús ég márcz.-tól 4 hó 60.50 60.75 61.10 árak dbként 1-60—1-80 A többi piaezokra szintén csak havazásra enged következtetni és délkor jegyeznek : tanyul hozatott, de ez is alig néhány dbra tehető. vaszra 11-27—29, őszre 9 94—96. Rozs iránt több keres- New-York. (bushel-ként cents-ben.) Balvásar a háttéren. A mai halvásáron csakis helyi ' let mutatkozik, a forgalom azonban korlátolt, minthogy Búza decz 105. >U! 106.— 106. Vi tulajdonosok sokát követelnek. Nagyváradon 9 85 frton — 106.3/a 107. V8 106.'/8 beli árusok jelentek meg. A készlet a reggeli órákbaá jan kelt el. Egyéb ga'mnanemüek gyenge forgalom mellett nem — 107.I/2 108-V. 107. 3u 20 - 22 q volt, mely mennyiség azonban már dél felé. a febr változtak. Határidők délkor jegyeznek : tengeri máj-jun.-ra Tengeri 6 0 . - 59.'/, 56. */t folyton növekvő kereslet folytán, mintegy 45 q-ra emelkedett. A vételkedv, daczára a némileg mutatkozó áremel6-09-11, zab tavaszra 6 41—43. káposzta-repeze augkedésnek, melynek okát egyrészt a vidéki halárusok távoi. szept.-re 13-90-95 frton. maradásában, másrészt .pedig a közelgő ünnepekben, Gyapju-üzlet. Deczember 22. (Altschul és Társa tudó- valamint a hidegebb időben is kereshetjük, igen élénk: Bécsi gabonatőzsde deczember 22. (A «Köztelek^ ere- sítása a «Köztelek* részére.) A londoni aukezió decz. Tömegesebb megrendelések érkeznek az ország felsőbb deti távirata.) A gabonapiacz helyzete nem változott; a 15-én zárult. Mig a jó fajták és egészséges növésüek, megyéiből is, melyek nagyrészt postán közvetittetnek. A forgalom az összes áruezikkben csekély, vétetkédv nincs. különösen a Port Phtlipp- és az í//-.ZetaM
|

Közlelek, 1891. deczember 2:1

Köztelek, 1891 deczember 23

8

IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHinilllllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIH 1 q közép-hal 40 - 60 frt, 1 q nagy hal 80 100 frt. — szalma 145—150, szecska 240-2 45 frtig mm.-kint. éves 11 minőségű 60 db, darabja 15-25 fctig; 2 éves Detaíl-vásárokon az ünnepek közeledtével a kereslet erősen Zsupszalma 100 kévéje 1400—16 50 frt, 1 kéve 15 20 II. minőségű lltí drb, drbja 20—45 Jrtig, mind húsban. kr. Szecska 1 zsák 28 - 30 krig (súlya 10—12 kg ). Tenmelkedő árak mellett fokozatosan élénkül. Baromfi. Hozatott a Fővámtérre Kiskőrös, Szabad- geri felhozatott a kőbányai mázsatérre a f. hó 18., 19. Szerkesztői üzenetek. szállás. Kis-Uj-Szá lás és Halas vidékéről vaspályán kb. és 20-án megtartott tengeri-vásárra 198 szekérrel. Gyen6750 db; Tótfalu, Monor és N.-ICőrös vidékéről m. e. 50 gébb kereslet mellett nz árak estek. Jegyeztetik : q-kint S- A. Héjasfalva. Csak tessék beküldeni, gondoskokocsin kb. 4250 db; háton kb. 400 db; helybeli elárusí- 5 50-5 75 frton, hektoliterenkint 4 20 -4"30 frton. dunk, hogy a m kir. vegykisérleti állomás — természetóktól kb. 2800 db, összesen kb. 14,200 db. A nagy ketesen az öa költségére - a mintát megvizsgálja és véÁllatvásárok. reslet folytán a vásár igen élénk és az árak valamivel leményt mondjon. Űrlapokat küldtünk. Budapesti juhvásár, deczember 22 (Hilheim Ignácz emelkedtek. Nagybani árak páronként: tyúk 110 - 1-30 ; Sz. A. Kolozsvár-. Vettük s ?z illető rovatvezeisibe 60-100; kappan hizott 170 190. sovány fővárosi állatorvos telefon jelentése a * Köztelek* részére.) tőnek felhasználás végett megküldöttük. A mi az előző i-40—1-50 ; récze hizott 2 00—2 60. sovány 170-2-10; Összes felhajtás : 4469 db, ebből finom gyapjas merinos czikket illeti, magunk szeretnők legjobban, ha közölhetnők pulyka hizott 4 80-5 40, sovány 3*20-3"70; lud hizoit 4069. durvaszőra raczka 400 db. Változatlan párisi tudó- ha marjában Azilvnagyterjedelmü czikkeknek helyt szorítani 5 00 - 6 00, sovány 3 00—3-40. Az ujvásártéri piaczra sítások folytán az üzlet a mult hetihez hasonlóan némi egy számba bajos, megszakítani meg elvből nem szoktuk felhozatott a szokott helyekről a f. hó 19. és 20-án meg- élénkséggel folyt. A mult heti jegyzésekhez képest elért a közleményeket, mert könnyen megeshet, hogy valami tartott baromfivásárra m. e. 28,500 db, melyből jó for- magasabb árak, a felhajtott állatok jobb minőségének aktuális érdekű dolog egy, sőt két héíre is kiszorítaná a galom mellett meglehetős mennyiségben kelt el. A mai tudható be. Árak : finom gyapjas merinos 7 — 11 frt, ki- folytatást a lapból. Legyen megnyugodva, a mint szerét vásárra hozatott vaspályán kb. 4000 db. kocsin kb 3000 viteli 12—20 frt páronkint, suly szerint (párisi súlyban) ejthetjük, nagybecsű munkájának bizony nyal helyt szorídb, háton kb. 1345 db, helybeli kb. 6000 db, összesen 40—48 kr kgr-onkint, durva szőrű raczka ö'/j—8 frt. tunk, de már csak az uj esztendőben ! rn. e. 14,345 db. Élénk vásárlás mellett az árak részben K. J. Genes. Hason tárgyú czikket már elfogadtunk emelkedtek. Jegyeztetik páronkint: tyúk 1'40—1'50, csirke ÉlSsertés-visár. (VIII. ker. Teleky-tér) 1891 decz. 22. közlésre, igy erre nem reflektálhatunk ez idő szerint. A 75—1-20, kappan hizott 1 '80—2 20, sovány 1-30—140, (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a «Kőztelek» ré- többinek majd csak szerét ejtjük, de a lapnál minden récze hizott 160—2'00 sovány 1-20—1-30, lud hizott szére.) Felhozatott 28 szekéren, 98 db élősertés, melyből irányt egyaránt kell felkarolnunk, külömben egyoldaluakká 5 4 0 - 7 00, sovány 2-60—3 00. gyöngytyúk 1"20 frton. Az elárusított minőség szerint, süldők egyenkint 10—15 frt, válnánk. István-téri tisztított baromfivásárra hozatott mintegy 300 páronkint 22-32, félkövér egyenkint 36—45 frt páron//. J. Szecső. A beküldött kérdések szakszerű megnb. Az árak a nagy készlet daczára a mult hetinél maga- kint 52-92 frton. Élősúlyra 42-43kr, a szokásos 45 kg. válaszolásáról gondoskodtunk s reméljük, hogy a válaszok sabbak, mivel az ünnepek miatt a kereslet is rendkívüli életsuly levonással páronkint. kielégítették- Szívesen vennők, ha jeles tollát nemcsak élénk. kérdések feltevésében, hanem szakezikkek megírásával is Tojás. Hozatott a Fővámtérre a szokott vidékekről Bécsi sertésvásár. Deczember hó 22. (a hasznositaná lapunk hasábjain. vaspályán kb. 14,000 db, 8 kocsin kb. 44,000 db, helyb. K. 7J. Turkeve. A kért müvet megküldtük. Lapunk cMagyar Agricola» távirata a «Köztelek» részére.) elárusítóktól kb. 40,000 db, összesen 98,000 db. — A bármily mezőgazdasági irányú dolgozatának mindenkor vásár igen élénk és a nagybani árak valamivel szállot- (12 óra 10 p.) Felhajtás': 1559 fiatal sertés, nyitva, a fiatal nemzedék amigy is vajmi szerényen van tak. — Nagybani árak : 1 láda (á 1440 db) friss 34-34'/,, 4896 bakonyi, 3752 galicziai. A mai üzlet a ve- képviselve a nyilvános működés terén. Külön válaszra a frt, meszes 29—30 írt. Egy forintért friss 38 —40 db, vők és eladók közt a fogyasztási adó körül fel- felhalmozódott évvégi munkálatok miatt sajnos, hogy nincs meszes 43—45 db; 50 krért friss 15—16 db. meszes merült ellentétek miatt lanyha irányzat mellett időnk, miért bocsánatát kérjük. 17—18 db. — Az ujvásártérre, a f hó 19. és 20-án megL. M. Arad. Az állategészségügyi konvencziót szaktartóit szombati és vasárnapi baromfivásárra a szokott folyik. A mészárosok a fogyasztási adót nem értő avatott tollból fogja ismertetni, ugyancsak legközelebb helnekről m. e. 20,000 db tojás hozatott. A mai napon hajlandók megfizetni s az eladókra háritjak. Árak: kerülnek sorra a pályamüvek. m. e. 9640 db. Élénk kereslet mellett a készlet nagyobb- első rendű 42—43, középminőségü 37 - 40, könyB. B. Erdély. Kissé csalódni tetszik abban, hogy részt jól elkelt. Jegyeztetett friss tojás 14 db 40 kr, ke- nvü 32—37, fiatal sertés 32—37, galicziai 28— lapunk szubvenczionált lap. Azt hiszszük, hogy eddig elégvert tojás (friss és meszes) 100 db 2 60 frt, 15-16 db szer lett volna alkalma meggyőződni teljesen független 40 kr., meszes 100 db 2-50 frt, 16—17 db 40 kr.. dara- 35 kr kgkint. álláspontunkról, a mit külömben lapunk mai számából is bonkint friss és meszes 3 kr. kivehet. Tessék tehát megmondani annak a vitatkozó tárZöldség. Hozatott a Ferencz József-rak parti piaczra Bécsi sertósvásár deczember hó 22-én. (A saságnak, hogy a «Köztelek* ép ugy, mint az «országos gazdasági egyesület" teljesen függetlenek minden helybeli kertészektől kb. 60 q. — A vásár változatlan «Magyar Agricola > távirata a«Köztelek» részére.) magyar felsőbb befolyástól. Á földmivelési minisztérium közegei árak mellett elég élénk volt. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz József-rakp piaczra (2 óra 50 p.) A kényszerhelyzetbe jutott szegé- részére előfizet a «Köztelek» 70 példányban, de szubvenvaspályán kb. 160^ q alma, mely változatlan árakon, nyebb eladóknak végre is megkellett a fogyasz- czióban nem részesiti. egyenletes hosszú kelettel fogy. — Maroniból ujabb szál- tási adót fizetni, miután áruikat a jövő vásárig lítmány nem érkezett és csupán az előző napokról vissza- eltartani nem képesek. Az árak újra hanyatlottak Kiadóhivatali üzenetek. maradt készlet árusittatik, lejebb szállított árakon. — 30—42 kr. kgként sok eladatlan maradt. 1 q maroni nagybani ára 11—16 frt. B. F. Tiszafüred. A kért számokat megküldtük. . A karácsonyfa-vásár a Fővám-téren most már I M. K. Berkenz. Kívánságát teljesítve, lapunkat az Rozsnyói országos vásár deczember 15-én (Súlyán uj czimen indítottuk meg. detail-piaczczá alakult. Az eddig kötegekben egymásra halmozva volt. és itt jobbára csak kötegenként nagyban Imre tudósítása a «Köztelek* részére.) Az árak magasT. G. Csermü Deczember havi eddig megjelent árusított fenyőfákat most több száz viszontelárusitó szét- sága annak tulajdonítható, mert ugy e járásban mint a számait postára adtuk. választva egyenként (többnyire hozzákészitett talapzattal szomszédos járásokban a takarmánytermés kielégítő l/l. T. K. Budapest. A nyomda hibájából elmaradt «gyütt) kínálja. — A vásártási kedv rendkívül élénk, volt. A sertésállomány — felhajtott — nagyon szép volt, | és intézkedtünk, hogv ezentúl pontosan küldessék. ugy, hogy az árak a mult éviekhez képest 3—4-szeresre ez onnét van, mert meglehetős makk volt. Magyar tehén K. Gy. Csala. Á lap eddig is ezen a czimen járt, emelkedtek. E nagy áremelkedés oka az, hogy ez évben tenyésztésre ritkán hajtatik ki vásárra. Használat után I különben a nyomdában neláni mulasztásnak elejét veszszük. sokkal kevesebb fenyőfa érkezett, mint az elmúlt évek- levágásra adatik el. — Az uj beszerzés rendszerint a Gróf Ss J. Somogyvár. A czimváltozást kivánaben, a mi viszont abból magyarázható, hogy tavaly a Gr. Andrássy Géza. tenyészállományából szereztetik be. tára eszközölték. tuierős kínálat folytán sok maradt eladatlanul. Ez évben Szarvasmarhavásár. A vásár még középszerűnek sem | B. L Guraszáda. Az elmaradt számokat postára mondható. — Vevő elegendő volt, — de az eladók az I adtuk és intézkedtünk a pontos küldetésről. már észrevehetőleg kevesebb vállalkozó is foglalkozott a karácsonyfa-szállítással. — Kicsinybem árak: egy db árakat magasra tartották, A forgalom csak a megye ilK. K. Fuszta-Maróth. Czímére eddig 2 példányban i £0—160 cm. magas fa 1 frt 20 krtól 1 frt 50 krig, letve a járás területére szorítkozott. Felhajtatott : Igás- járó lap közül az egyik beszüntetéséről intézkedtünk. ökör urasági II. osztályú 20 db, párja 100 150 frt: igás(mult évi árak hasonló minőségű fákra 30-50 kr.). I a. 8. Budapest. Lapunkat bejelentett uj czimén ökör kisbittokosok czéljaira 350 drb. párja 60—100 frt; | indítottuk meg. magyar tinó 3 éves, 20 drb drbja 30—50 frtig; magyar tehén tenyésztésre 5 drb. drbja 80—150 frtig ; levágásra j Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona. Budapesti takarmányvásár (a Vili. ker. Teleky-téren.) 80 frtig; tarka tehén levágásra 60 148 drb. drbja 36 1891. decz.. 22-én. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése Lapfelügyelő-bizottság: Gráf Dessewffy Aurél, Dr. a * Köztelek* részére.) Felhozatott 85 szekér rétiszéna, drb. 25 egészen 60 frtig-. magyar üsző 2 éves 26 drb, : Darányi Iflnácz, Forster Géza, Kvassay Ien8, Máday Izidor, 78 szekér muhar. 38 szekér zsupszalma, 11 szekér drbja 20—25 frt Lóvásár. Paraszi-ló 130 drb, drbja alomszalma, 5 szekér takar nányszalma, 7 szekér szecska. 20—80 frtig. Juhvásár. Mustra birka felhajtatott 98 drb. Rakovszky István. — A szerkesztés- és kiadásért felelős : Forster Géza. — Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. Lanyha kereslet mellett jegyeztetik: rétiszéna 210-240, drbja 5—6 frt; kizárólag levágásra. Sertésvásár. Süldő l/s 1 éves II. minőségű 50 drb. drbja 8 1 0 frtig; süldő l nuhar 200 - 2 20, alomszalma 1'70—l'8ö. takarmány| Társszerkesztő: Rubinek Gyula.

A tavaszi vetéshez ajánlunk!

IIFMEISZ

mindennemű

OTP műtrágyákat

magkereskeclése és m a g m i v e l é s i tele pe

BÉCS, I. Waliftschgasse 15. 3P(T" Nagy k é p e s á r j e g y z é k é t ingyen

é s bérmentve

küldi*

1

. és pedig:

Árjegyzékkel kívánatra készséggel szolgálunk.

Első pesti spodium-, enyv-, műtrágya-, vegyi termények gyár részVÓnV~táTSUIat.

magnagykereskedésében B u d a p e s t e n , Ivíií-ol.y-lf öi-rit

Buiánovics Sándor einök.

9 .

szám.

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, (Egyetem-utcza 4. sz.) legújabban m«;; 1 jelent , i -!

Falusi könyvtár. Ára egy-egy tüzeinek 50 kr. Legújabban megjelentek:

ijHfHpÜI Legfinomabb álanyozott

S

z

á

n

c

s

ö

n

g

ő

k

.

Á i ' a k darabonként

40. füzet. A k i s g y ü m ö l c s t e r m e l ő . Irta Pali l/ácsi. 32 ábrával. 41. « A s z á r a z é p i t é s z e t e l e m e i . Gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára. Irta Mika Károly. 130 ábrával « F o n t o s a b b i p a r - é s k e r e s k e d e l m i n ö v é n y e k és'azok 42. okszerű termelése. Irta Mika Ottokár. 43. « A k i s k o n y h a k e r t é s z . Irta Pali bácsi. 18 ábrával.

A Mamák a

2 t

r$f

A z apa l^t Férjem

8 cm. átmérővel. a a A rajz szerint 6' frt uram sem ellenzi, mert a Dávid-féle «Pompadour» pasta (ára 1.50 kr., 2.50 kr. és 4 frt> 60 kr. Bronz sassal 7 frt és a Spitzer pomádéja (40 kr., 70 kr. és 1.20 kr.), vagy a Dermitin kenőcse (50 kr 80 kr.. és 1.50 b\) nem valami arezfesték és nem ártalmas, sőt házi foglalkozáskor, Bronz sassal;két csengővagy kirándulás után megrongált arcz- és kézbőr ápolására és a csunva szeplő, somor, frt -20 kr. májfolt és pattanások elmulasztására épen szükséges e 3 kozu: terTfari'^Irt^l' kr" A rajz szerint középen valamelyikkel este bekenni, reggel a hozzávald «Detergon» szappancsengővel és ^forgóv^l középen ^toglí^l nal mosdani (ára szuronyszeg-zárrali szelenczékben 50 kr., 80 kr. és forgóval. és 1.50 kr.). Egyik nő a Spitzert, a másik a Dermítint kedveli, de makacs arczfoltnál Pompadour pastám legjobban ajánlható'. .Szép, Legnagyobb csönegészséges fogak fentartására és beteg fogak további elromlását, íiatjy csöngők gő 10 cm. átméaz ebből eredő kínzó fogfájást elhárítani, használtassák este .Gyöngy 8 cm. átmérővel rővel. fogvizefn. (30, 50 és 80 kr.), reggel pedig a- «Gyöngy fogporom' Rajz szerint e írt (30, 50 és 80 kr.) Forgalomban lévB fogkefék egyszerűen elveten-WforkkaTia^rt 76 Jut Bronz ^sasss! b ?*V." dők, mert már egy heti használat után lehetetlen, a szabad szem75 kr. n»ol >« látható kártékony állatkákból és genyedséges erjgombakSas nélkül 7 frt. ból álló utálatos j.,.- :kol WlCIOk V>>s.,sm »s igyr.iwtíg -íjra a szajha gíveí éTkót hítWkkSl Sas nélkül középen 12 frt ifi kr. kenetik. Egy a czélnak megfelelő Dávid-íéle különös fogkefe ára;--', csengővel és^forgúval kr, egy ugyanolyan ritka gyerrnekfogkefe 50 kr., ezek egyszersir, .d csöngővel a középln a veszélyes «IKfteritw» óvszerei. Örömöt szerzek ártalmatlan és forgóval 10 frt 26 kr. festőmmel az őszülőknek, mert az őszhaj tövitől hegyig nem tat .-.•:. Használt csöngők javítása és állanyozása a legolcsóbb árakon. barka, hanem egyenletes szép barna, a ki kivánja, fekete is lm,; a festést pedig még az ismerősök sem vehetik észre. Egy pr >a Amerikai husvágó-gép. üveg 1, 2 és 4 frt. Antipilat hajhullás és korpa ellen, a kopaszoEgér- és patkány-fogók. Több mint 200,000 drb forgalomban. dásnak vele elejét venni (80 és 1.60 kr.) Sudoron-por büdös lábizzadság ellen behinteni (50, 80 és 1.50 kr). i i i l a r r v í n r\i\r> Házi állatok betegségeit vele meggyógyiA11 t C g 1 I l l - p O l tani, a nagy kárt hozó dögöt, pl. sertések és juhok közt megszüntetni, tapasztalat szerint 100 drbnál 10—15 kgr., 10 drbnál 1>/S—2 kgr. szükséges. Különös jó hatású még mint Franczia egérfogók 20-80 drbot ujra felállítás nélkül fognak. keh-por és a kehből eredő nehéz zihálás ellen, megzabáláskor beEgérfogásra 30 m. hosszú, ^11 om. széles, állt veszedelmes kólika, étvágytalanság, elsoványodás ellen, daczára ratkáayfogásra 55 cm. hosszú, 25 cm. szé- a jó etetésnek ; kemény ganézás, vizelethiány és giliszták ellen, hizlalás közben is szűk- . les, 20 cm. magas S frt 76 kr. séges olykor-olykor adni, léptályog. száj- és patajárványnál, bőrkütegek, általánosan vértisztítóul Minden gondolkozás és kérdezősködés nélkül, hogy mi volna jó, csakis Antegrint Könnyen széthszedhetö, a hnsfc zuzás nélkül kell beadni. Egyszeri adag alig kerül 3 krba, melylyel nagy kárt elhárítanak azok, kik óvszervágja, melegen ajánlható. F E R E N C Z képen hébe-korba adva, mindig kéznél tartják. — Egy tekercs Antegrin-por ára 40 kr.. mely Az 1. sz. vág óránként 18 kilót ára frt g.5<) S C H Ö N elég egy süldő megmentésére. Egy 1 frtos tekercsben körütbelül annyi van, mint három .' gépgyára 40 kros tekercsben. Egy kilogrammtól kezdve megmérve aditik és ára kilónként 2 frt. A » - í, ( f " t ^al— töUl k . ^ Két és fél kilót 5 frlért már bérmentve küldök. Egy 4 kilogramm 70 dkgrmos pos/a Bécs, I Y m Alleegasse 12. csomag egybe mérve 9 frt 40 kr. helyett 8 frt 93 kr. az ára, de egy 10 kilogrammos . zacskó ára csak 17 frt. Tíz kilogrammon felül minden kilógramm 1 frt 60 kr. Ötven kiló egy ládában 75 frt. Száz kilogramm 140 frt. Kaphatók készpénzért vagy postautánvétellel küldve csakis a készítőnél Dávid Gyula gyógyszerésznél Eszét alsóvároson 9 cm.

átmérővel.

ROBEY
B u d a p e s t e n ,

spodium- és csontsuperphosphatot, kénsavas ammóniák, káli, chilisalétrom, szarv- és csontliszteket szavatolt tartalommal a legjutányosabb árak mellett. FIGYELMEZTETÉS. Az orsz. magyar gazdasági egyesület 1891. évben a különbözőműtrágyagyárosoklól beérkezett műtrágya-ajánlatokat elbírálás alá vévén, mint legjutányosabbat a mi gyártmányunkat ajánlja, különösen kiemelve, hogy részünkről tisztán szerves anyagok szállíttatnak, melyek a legkitűnőbb növényi tápszert szolgáltatják.

Központi iroda Bndapest, VI,, váczi-körnt 31.

Lóheremag, tavaszbúza

és mindennemű gazdasági magvak a legmagasabb napi áron vásároltatnak HALDEK IGNÁCZ

ixf?

l á l i @ i » u t c s a

5 9 .

ajánlják kevés tüzelő-anyagot igénylő

GŐZMOZGOHYAIKAT ss CSÉPLŐGÉPEIKET melyek az eredetileg általuk alkalmazásba vett szabadalmazott vaskerettel, k e t t ő s m ű k ö d é s ű m e g h o s z s z a b b i t o t i s z a l m a r á z ó k k a l és m e g n a g y o b b í t o t t t ö r e k - é s p e l y v a r á z ó - s z e k r é n y e k k e l építtetnek; továbbá kazalrakógépeiket és más egyébnemü gazdasági gépeiket és eszközeiket. Vízszint f e k v ő talapzatös g ő z g é p e i k e t , egyszerű és Compound-rendszer szerint, Cornwall gó'zkazánaikat, szab. „Bobey" stabil gőzgépeiket mozdonykazánnal, malmaikat és malomberendezési tárgyaikat a legjutányosabb árakon. Á r j e g y z é k e k és költségvetések kivá.iatca díj- és Vérmentesen

megküldetnek.

Köztelek, 1891. deczember 23.

Homokbirtok eladó.

Budapesthez két órányira, vasúthoz '/« órányira, 1400 hold, ebből 600 szántó, 200 hold rét, 30 hold kész szőlő és többi

szőlőtelepítésre alkalmas homok talaj. — Csinos uri lak, uj s szilárd és kellő mennyiségű gazdasági épületeit. A birtok nagyobb tehenészetek berendezésére alkalmas, lustrukczió átvehető. Jelenleg belterjes gazdálkodás űzetik. Eladási ár 160,000 frt.

Í46Köztelek, 1891. deczember 23. Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresőkés adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

A FRANKLIN TÁRSULAT kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkeres-

Ezennel közhírré tétetik, hogy a liferálásokból kimaradott 3000 d a r a b nagyszerű, ugy-

Betöltendő állások.

kedésben kapható:

,Huszár' ló-pokróc

Kerestetik gazdasági Írnok, ki szakiskolát végzett és a gyakorlatban is volt alkalmazva. Megkívántatik elméleti s gyakorlati képzettség, szerény magaviselet, feltétlen megbízhatóság. Az állás február 1-én foglalandó el. Hol? Megmondja B. G. jegy alatt a kiadóhivatal. 275

A virágkertészet

gyors pénzszükség miatt a gyári áron alul adatik. Ezen kitűnő pokróczok 190 cm. hosszúak és 130 cm szélesek, szines csíkokkal vannak ellátva, vastag mint a deszka, meleg mint a bunda, mig a készletben lart, most csak párja darabja

kézikönyve.

1 frt SS kr. 3 frt 30 kr. továbbá 4500 db kitűnő minőségű, óriási nagyságú

MORYAY

KÁROLY.

vászon-ágylepedó'á 1 frt darabja 208 ábrával.

Megrendeléseket postautánvéttel vagy a pénz előleges beküldése mellett eszközöl Fekete

Ára fűzve I f r t 60 kr., kemény kötésben 2 frt.

Bécsi áruház a magyar koronához Wien, Margarethen, Rüdigergasse l/es.

BERKOWITSCH M* és társa

KWIZDA FER. JÁNOS

magnagykereskedése

H É C S , I., JEJe^elgasse 1 7 . Ajánlja a vetési idényre arankameutes, igen finom, egész tiszta, és első minőségű l.erefajalnak, — csiraképes és legtisztább fíimagvak — a talajhoz mérten összeállított magkeverékeknek és végül takarmányrépa-magvaknak készletét legolcsóbb árak mellett. — Arankamentes heremagot a bécsi cs. kir. gazdasági társulat magkisérleti állomás bizonyítványával ellátva szállítunk. — Végül olcsón szállítunk íertöztelenitö szerek minden rajait, carbolsavat, creolint, carBolport, valamint a szőlő- és buza-páczolásra alkalmas vasmentes rézgáliezot. . A czég takarmánymagvak minden fajait .jnogvesai: Mustrák és ajánlatok bérmentve czégünkhöz intézendők. -

^ p A j á n l a t o k k a l és árjegyzékkel kivánatra bérmentve s z o l g á l u n k . ^ !

Gyár:

5 adagos doboz ára 3 0 kr., 5 0 adagos láda 3 írt., 1 0 0 adagos láda 6 trt.

S H .

1

I k e k l S S '

RAABER ADOLF

kiadóhivatalában.

Felette fontos mezőgazdák, iparosok, háztulajdonosok, gyárosoknak. 30 évi gyakorlat után sikerűit a patkányok és egerek kiirtására oly szert ('eltalálnom, mely utasitásaim szerint alkalmazva feltűnő és biztos eredményt ad. A szer chemiailag a patkányok falánk természetének megfelelöleg van összeállítva és mivel részükre nyalánkságot képez, azt maguk keresik fel. — Az eredmény oly bizonyos, hogy a hol személyesen vezetem az Irtást, csak teljes siker után igénylek fizetést. De szeremet épen olyan biztos eredménynyel bárki is, szakember nélkül alkalmazhatja. A szer biztos voltát kitűnő és hízelgő bizonyítványaim igazolják. E szerből 25 dkgr. 1 frtért egy körülbelül 100 Ú-ölnyi térségre elég, ezen kiszámítás mérvadó nagyobb területekre nézve is. Kitűnő rovarpurom kilója 4 Írtért kapható, legkisebb szállítható menynyiség^ö dkgr. - . Az általam Mtalnlt Brifok, hSrcs^ök^mezel egerek Irtására

Megrendelhetők a -Köztelek

„ H I B O U R I N."

Mintatelep:

Külső váczi ut 1527. sz. Váczi körút 7 8 . sz.

Árak 1 doboz 70 kr., fél doboz 35 kr.

Eladó szőlővesszők.

Budapesten.

=

á 1000 drb Merlot 500,000 drb sima 10 Irt. » - 150.000 « gyökeres 15 « Kis burgundi— 200.000 « sima 8 « ... 50,000 « " keres 12 < Carbenet 100,000 « sima 10 « 50,000 « gyökeres 15 « Oportó • 200,000 « sima 8 <

használatát. Nélkülözhetlen segédeszköz minden tejgazdaság számára. A tehenek étvágyát, egészségét és üdeségét fentartja és a tejmennyiséget szerfelette gyarapítja és a tejet szépíti, jóizüvé teszi és annak sajt- és vajtartalmát gyarapítja. Minden takarmányadagba csak egy főzőkanállal hintendő; a tehenek ezen fűszeres port szívesen veszik. - f H a t á s é r t k o z e s k e d e m . 5-' 1 doboz Í1 font) 50 kr, 10 doboz ára 4 frt 25 kr. díjmentesen. — Nagyobb gazdaságok számára zsákban 120 etetésre elegendő 3 frt 50 kr., bérmentve. — Csak akkor valddi, ha OUOBSTEIN gyógyszertárából Gmundenben (FelsőAusztria) származik. — Díjazva 1887. évben az állami díjjal; Welsben 1886-ban; Linzben 1879 és 1887-ben a nagy ezüst éremmel.

Tarnóczy

| Mintegy 40 év óta étvágyhiánynál, rossz emésztésnél, teheneknél tejjavitásra és a 3 tejhozam emelésére a legfőbb isiállóban a legjobb sikerrel használtatik; ragadós | betegségeknél az állatok természetes ellenálló képességét tetemesen emeli.

k 0 ak Kwizda kolikpilulál LTk8zímárarpTéhdÓ: Kwizda Phisio ;^^hdl oz r 8 d^abbti fooz 15 darabbal 1 frt 60 kr., Carton 6 da- 2 frt. rabbal 60 kr. Kwizda féregpilulái J S * Kwizda baromfipora ^ p S ^ t ó v - ^ e r 60 kr., Carton 5 drbbal 60 kr. Kwizda juhok vérhasa elleni szere Kwizda disznópora ^ t sdoboz e r l a1.26 t i fkr.I t n 1 doboz 70 kr. Kis doboz 63 l?r., nagy Csakis fenti védjegygyei ellátott árúk hamisítatlanok. Beszerezhető bármely gyógytárban, nagyban minden drougeriában Naponkinti postaszállitás a főraktárból: K e r ü l e t i g y ó g y t á r , E o r n c n b u r f f , Bécs mellett.

svájczi tejpor

tttzoltószer- és gépgyár részvényt ársas&gniU

cs. ti kir. isitr.-msgj. él tár. rom. ndr. siilliíó. é s l e g i d ő s b úlIatgydgyszer-i'izlet A u s z t r i á b a n . Kitüntetett 12 éremmel, 6 oklevéllel és számos elisiiicrtssei.

(Kwizda Korneuburgi állat-táppora i

mulaszsza el a világhírű, többször dijazott és egyedül valódi

Teljes tűzoltói felszerelések, tömlők, szabadalm. szerkezetű tűzi fecskendők községek, tűzoltóságok, gazdaságok és gyárak részére, legkitűnőbb minőségben, jótállás mellett, jutányos árban kaphatók

Első

1853.

1 Kwizda táptakarmánya lovak és szarvasmarhák számára.

E g y gazda s e

Tüzoltószerek.

1

Alapíttatott

Állatok.

Állást keresők,

Egy 35 éves, családos, Okleveles erdész s gyakorlati gazda, ki jelenleg is nagyobb uradalmat kezel, állást keres január hó 15-ikétó'l. Czime a kiadóhivatalban megtudható. 305 Kádár, ki minden más szakmában, ugy szőlő, mint mezei munkálatban jártas, 38 éves, nőtlen, óhajtana uradalomban bármily állást nyerni. Czim a kiadóhivatalban. 294

Egy vinczellérképezáét végzett egyén, ki több évi gyakorlattal bir és a bor kezelését alaposan érti, azonnal kerestetik. Czim a A rimaszombati vasútállokiadóhivatalban. 287 mástól 5 kmnyire 200 kat. hold cser ós tölgy vegyes Gazdaságomban egy IHU- állabú erdő eladó. Az erkertészi állás van üre- dőt a vasútállomással elsó sedésben, mely állás 1892. osztályú államit köti össze. év január l én lenne be- Értekezhetni a tulajdonos töltendő ; ezen állás kész- Somarjay iánossal, Rimaszombat. 299 pénz és gabonanemüekben 200 frt értékű és szabad Birtok-bérlet. Keresek lakás s egyéb illetmények- azonnali átvételre oly bir kel van egybekötve. Pályá- tokot, melyhez 12,000 frt zók kvalilikácziójukat és a tőke elégséges. Kellékek, jó működési idejüket igazoló föld és kellfrgazdasági épübizonyítványaikat folyó hó letek. Ajánlatok «Megbíz28-ig küldjék be. Hertelendy ható bérlő, czimen a kiFerencz mezőgazdasága, adóhivatalba küldendők. L-Tomáj, Zalamegye. 306

Földbirtok.

2 méter hosszú, 145 cm. széles, ezelőtt 2 frt volt.

KIS HIRDETÉSEK.

Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden szó 2 kr., feltűnő hetükkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.

talpa, Rhus glabra, Populus Argenteuili spárgagyöEugenie, Populus piramidalis, Morus Fegyvernekiana kér, 2és3 éves,kapható bár |j (gömb szeder) eladó, hol ? ; mely mennyiségben. 100 d i. 1 megmondja G. alatt a ki- j2 frt 1000 drb. 15 frt. B Sadó-hivatal. j vebben értesit C. K. jegy 105 alatt a kiadóhivatal. 106 D i s z c s e r j é k . Weigelia, | Spirea, Dentia, iuniperus Sabina, Cidonia japonica, BUXU8, Tamarix, Thuja nagy j választékban eladó s kivá| natra árjegyzéket küld a kiadóhivatal {C. B.) 103

Eladó egy 3'/, éves ménló, 165 cm. magas, sötét pej, jegytelen, könnyebb jukker, apja Ostreger .4-2, anyja ki tünő félvér-kancza. Ára 800 frt. Megtekinthető a concóháti gazdaságban. U. p. és vasútállomás Ács, Komá- Riparia sauvage- és rom megye.- 101 portai is - keverék kitűnően gyökerezett szőlővessző eladó, á 1000 drb Cinquantin tengeri. Ja- 40 frt. Hol ? megmondja B. nuár, február, márcziusi jegy alatt a kiadóhivatal. szállításra. Burgonya ta102 vaszi szállításra -nagyobb mennyiségben kerestetik. M. M. Sz. 308 Utakmelléakácz-sorfa, 2 méter magas, száza 20 frt, befásitásra 3—4 éves magonczok, száza 3 forint, Díszfák. Acacia piramida lis, Gömbakácz, Acacia mo ezre 25 frt. Megrendeléseknophilla. tarka levelii juhar, intézendők a kiadóhivatalAcer negundó, Bignonia Ca- I hoz L. alatt. 107

Termények,

Élő fák és növények.

Eladó szőlővessüö-karók. 100,000 drb elsőrendű, 6 láb hosszú akáczfa-karó, ezrenként 25 frt. 100,000 1 drb másodrendű, 4—5 láb hosszú, gömbölyű akáczfakaró, ezrenként 16 frt. — . Megrendeléseket elfogad a Oszi baraczkfa, amerikai kiadóhivatal, Budapest, Közés európai legkitűnőbb fatelek. jokban, darabja 60 és 40 276 kr. eladó. Kivánatra árjegyzék küldetik, megkereLöhnert H.-féie sések K. M. jegy alatt a here- és luczernamagkiadóhivatalhoz intézendők. hámozó-dob 4V2' széles 104 angol gőzcséplő - gcpbe, a hozzávaló here - rostákkal együtt, kevéssé használt, beszerzési ár feléért eladó. További felvilágosítást nyújt a kiadóhivatal. 109 Hordók. Használt, de teljesen jó állapotban, 5 - 7 hektoliter nagyságban, megA gyümölcsfa-tenyészvételre kerestetnek. M. M. Sz. 30Í tés és kéziköi » • 10 színes táblával vagy I szines fali táblával. 40,000 szőlőkaró kerestetik megvételre, akár Kapható 1 frt 20 kr. bértavaszi szállításra. Gömbömentes beküldése mellett lyű fenyőfa-karó, erős, —65, Erdmann Róbertnél Lippán, hosszú. — Ajánlatok e lap (Temesm.) német-magyar kiadóhivatalához küldendők. ' kiadás.

Vegyesek.

m ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT

BUDAPEST. Gyártelep: külső váczi-ut 7. szám, a n j n g o t i p á l y a u d v a r közelében.

A j á n l mindennemű

hazai g y á r t m á n y ú gazdasági

gépeket

és talajmívelő-eszközöket;

különösen könnyű mint kötött talajhoz alkalmas legújabb rendszerű

sorvetögépet.

fj^T" .Ajrjegyzékek k í v á n a t r a

készséggel

m e g k ü l d e t n e k . "T^jg

miiiiiiiin

í - s í melléklet a „Köztelek" 1891-ik e'vi 2 5 . számához. Í47Köztelek, 1891. deczember 23. Bátorkodom az uj és szabadalmazott

Újdonság

névjegyekben, minták kívánatra készséggel küldetnek.

Divatos alakú és szinti

levélpapírok

„Gyors lóhere-magfejtőmet"

E. M. K. E.

lokomobilokhoz megemlíteni, mely minden veiőléczes cséplőgéphez alkalmazható, egyszeri felöntésre tökéletesen kiveri a lóheremagot s olcsóbb, mint minden eddigi hasonnemü találmány. Legnagyobb munkaképesség, a mennyiben ÍO munkaóra alatt 20 q. tiszta magot ád. Már öt évi használatban kipróbálva, anélkül, hogy kopást szenvedett volna, 8 vagy 10 lőerejtt gépbe ára 70 frt. A lóhere-magfejtéshez szükséges rostákat legjutányosabban készítem és gyorsan szállítom. Nyomtatott használati utasítással kívánatra bármikor a legnagyobb készséggel szolgálok, valamint nagy uradalmaktól, — így többek közt gr. Csekonlcs Endre ur, hosszu-pályi, Szunyogh Szabolcs ur orsz. képviselő, eszta.ri, Sternthal Arthnr ur, stb. stb , számtalan kitűnő dicsérő-leveleket is mutathatok fel. — Midőn még megrendeléseknél á cséplőgép szélessége s a dob körmérete pontos meghatározását velem eló're tudatni kérem, vagyok magamat a m. t. közönség kegyébe ajánlva Nagyváradon kitűnő tisztelettel K á d á r Gyula, gépész.

levélgapise®,

a legszebb és legolcsóbb, azonkívül j ó t é k o n y s á g o t is teszünk a n n a k vételével.

ugy hölgyek, mint leányok és férfiak számára.

E g y

doboz

1 frt.""^jf

Károlyi György papirkereskedésében, Budapest, V., Dorottya-u. 10, L E S Z I H M I K S A , gazdasági gépgyára

SATTLER TESTVÉREK

MISKOLCZON.

Budapest, V I . , Teréz-körut 15,

Ajánlja szabadalmazott, uj találmányú rázával (-l átott kettős működésű

cs. és kir. szab.

= VICTORIA =

agyag-kályha gyára. Elvállalja egész épületek, nemkülönben egyes kályhák berendezését, illetve felállítását a megfelelő hőfejtési képességért jótállva, Ajánlja egyúttal

terményrostáját, mely garmada életből rostál, választ és osztályoz egy felöntésre és azt négyfelé választja megbízhatóan egyenlően. Rostáló felülete 2'/, •-méter, munkaképessége naponként 3—4 waggon. Könnyű hajtással zajtalanul rostál terményt a szem nagysága szerint és szelel a szem súlya szerint. 300 drb van használatban. — Árjegyzék és bizonylatok bérmentve ingyen.

majolika, chamois- és ezüstszörke tapéta-kábáit legfinomabb kivitelben. Központi fűtési telepek Meidinger rendszere szerint! Lelkiismeretes és szakavatott kiszolgálás legolcsóbb árak mellett.

Tiz kiállításon a legmagasabb érmeket nyerte.

Az összes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom, Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés : nagy diszokmány !

Évek során át legjobb minőségűnek bizonyult

Gyár:

Srágya-gypszet

MOSONBAN (alakult 1856).

leszállított áron ajánl az „ I G L Ó I Igló

~=

F

Ö

S

Z

G

Y

Á

R

"

(Szepesraaegr37-e.)

Ügyvédi irodám

= -

1892. évi január hó 1-tŐl a

Farencz-körúti 46-ik számú házban,

Főraktár:

Eorkezeléshez

VI, Váczi-körut 21.

legjobb minőségben és legolcsóbban kaphatók

gazdasági gépgyára ajánlja a t. gazdaközönségnek legújabb szerkezetű szecska és répavágiit, ugy kézi mint erőhajtásra. Répa és burgonyamosóit, darálókat, «kis óriás* csutkás tengeri darálót, tengeri morzsolókat.

Budapest, Dohány-u. 1. Árjegyzék és kezelési könyv ingyen.

KÜHNEE.

Hungaria Drill, B a l a n c e Drill hegyi sorvetögépeit, szórvavetöket, Laacke féle b o r o n á k a t ugy szántóföldre mint rétekre, stb

Árjegyzékekbérmentve küldetnek.

a z üllői út s a r k á n v a n .

HIRDETESEK

köz- és váltó-ügyvéd.

felvétetnek a kiadóhivatalban.

Dr. Szilárd Feren.cz

való jutalomdijazott

BUDAPEST czikkek és eszközök Watterich Arnold-nál

Szőleink újjáalakítása. irta: Baross Károly. Kapható a kiadóhivatalban,

G A Z D A S Á G I

JOG.

Rovatvezető: DR. SZILÁRD FERENCZ. Járadékbirtokok. A külföldi példa nálunk nem népszerű dolog.' Noha modern jogintézményeink majdnem kivétel nélkül külföldi mintákra készültek, sőt sokszor csak azok jól-rosszul sikerült másolatai, szeretjük az eredetiségét hangoztatni s a kritika, melylyel egyik-másik kezdeményezés találkozik, rendesen abban kulminál, hogy hiszen az eszme idegen és nem a mi viszonyaink közé való. Az anyagi és szellemi javak mai élénk forgalma mellett azonban, — s erről megfeledkeznünk soha sem szabad, — mind halványabbá mosódnak az egyes nemzetek sajátlagos intézményeit elválasztó s nem oly régen még éles határvonalak, politi kai, közgazdasági és szocziáHs téren egy átalánosító mozgalom érezteti hatását s a józan politika nem az intézmények származását kutatja többé, hanem gyakorlati eredményeit mérlegeli.

Ilyen s ehhez hasonló bajokon óhajtott segíteni a porosz törvényhozás, midőn a járadékbirtok intézményét létesítette. Szemei előtt lebegett különösen a kisbirtok, melyet az eldarabolás-, felszívódás- és túlságos eladósodás veszélyeitől óhajtott megkímélni s a statisztika adatai, melyek, — mintha csak Magyarországról lenne szó, — a kivándorlás folyton exelkedő mérvéről tanúskodtak. Ugyancsak a statisztika mutatta ki, hogy a földmiveléssel foglalkozók aránya a többi lakossághoz képest évről-évre rohamosan apadt, hogy tehát a népesség kezdi a föld mivelését a kevésbé jutalmazó foglalkozások közé sorozni s inkább a nagy iparvárosokba vonul, hol munkakereső tömegeivel a munkaviszonyokra kedvezőtlen hatást gyakorol, vagy nagy épitési vállalatok körül csoportosul, vagy végül — átkel az Óczeánon.

Lapunk hasábjain sürün találkozunk a porosz viszonyokra való hivatkozásokkal s méltán, mert bennünk, mint a mezőgazdasági érdekek hivatásszerű harczosaiban az a józan erély és egészséges irány, a melylyel és a melyben a porosz királyság kormánya és törvényhozása a földmivelő osztály, s igy az összes produkczió hasznára jobbnál-jobb intézményeket hoz létre: a legkedvezőbb benyomásokat kelti és érdeklődésünket a legnagyobb mértékben kihívja. A legújabb ezek közül az institucziók közül, a járadékbirtokok intézménye. Rövid-másfél év telt, el, mióta szervezvék és csak egy fél év azóta, hogy az eszmét törvényileg az egyedül helyes és lehetséges alapokra fektették, de a he lyesen alkalmazott elv már érezteti hatásait s a jól elvetett mag kezdi gyümölcseit t
Az eredeti terv, melyet Somlart képviselő 1889. tavaszán javaslalképen a porosz képviselőház elé terjesztett, nem érintette még azon nagy horderejű czélzatokat, melyek a tárgyalások során fokozatosan léptek előtérbe, mint a melyek ezen az uton elérhetőknek mutatkoztak. Tulajdonkép csak intensiv belső kolgnizácziót czélozott, azt, hogy kedvét ébreszszen az annyira kívánatos kis- és középbirtokok alapítására és ily módon a települést könnyítve, a vidéki népesség szaporodását elősegítse. Az urak házában minden nagyobb nehézség nélkül ment a javaslat keresztül, a képviselőházban azonban, nem heves ellenzés folytán, hanem a tárgy fontosságára való tekintetből és azért nyújtott hosszas vitára alkalmat, mert itt már távolabb fekvő és nagyobb jelentőségű czélokkal hozták kapcsolatba. Már a bizottságban, mely . elé a képviselőház a javaslatot utasította, emelkedtek hangok amellett, hogy a szóban levő intézmény ne tekintessék egyszerűen az ingatlan tulajdon megszerzése egy uj módjának, hanem a földbirtok egészséges forgalmát és a hitelviszonyok reformját eredményezni hivatott institucziónak. A bizottság a ház elé nyújtott jelentésében kiemelte a javaslat szocziál-politikai jelentőségét s törvényhozási intézkedést sürgetett oly irányban, hogy a törvény hatálya terjesztessék ki az egész földbirtokra s gondoskodás történjék kellő pénzeszközökről, melyekkel a járadékbirtokok létesítését az állam közvetítse. A kormány azon kijelentésére, hogy a javaslatnak nem volt czélja ily messzeható reformot létesíteni, s hogy különösen a földbirtok-kérdés rendezése körül ily nagymérvű változtatásnak, nem különben a vele összefüggő pénzügyi vállalatnak a viszonyok nem kedvezők, — a bizottság elállott indítványától, de midőn a képviselőháznak a javaslatot 'elfogadásra ajánlotta, a következő határozati javaslattal lépett lel: «Utasiitassék a kormány, mielőbb oly értelmű törvényjavaslatot nyújtani a ház elé, mely lehetségessé teszi, hogy a járadékbankok felállításáról szóló 1850. évi márczius 2-iki törvény értelmében a járadékbirtokokra kamatozó törlesztési kölcsönök nyújtassanak, mert készpénz és hitel nélkül kivihetetlennek mutatkozik, hogy egyesek ily járadékbirtokokat nagyobb kiterjedésben szervezhessenek*. Ugy a törvény szövege, valamint a határozati javaslat a házban elfogadtatván, az előbbi mint az 1890. évi junius 27-iki törvény életbelépett. Amiről tán már fönnebb kellett volna szólnunk, alapeszméje, az 1. §. következő szavaiban nyer kifejezést. «Az ingatlan tulajdonjogának átruházása meghatározott pénzbeli életjáradék ellenében, amelynek megválthatósága mindkét fél beleegyezésétől függ, meg van engedve». A mindössze 5 §-bóI álló törvény további intézkedései a felek egymásközti viszonyát szabályozzák. A megváltási összeg és a felmondási idő a felek szabad egyezkedésének tárgyai. Az eladó azonban, ha a felmondás az ő részéről történt,

megváltás fejében legfölebb azévjáradék 25-szörös összegét követelheti. A járadékra való jogosultság ktvi bekeblezés tárgya, melybe a megváltás esetleges kizárása, s a megváltási összegre és a felmondási időre vonatkozó megállapodások is bevezetendők. Ha ez nem történt meg, harmadik személyek irányában a megváltási összeg a járadék 20-szoros összegében, a felmondás pedig hat hónapban megállapítottnak vélelmezendő. A járadékbirtok azon ingatlannak, — amelytől elválasztatik — minden terheitől menten alapítandó meg. A járadékbirtok gazdasági önállása a lehetőségig megóvandó, mindazonáltal oly esetekben is, ha a járadékbirtok tulajdonosa ezen önállóság megóvására magát az épületek jókarban tartása, — uj épületek emelése — vagy a leltár változatlan fenntartása által kötelezte is: megszüntethető az önállóság birói határozat alapján, mely annak megszüntetését túlnyomó közös érdekre való tekintetből kimondja. Ezek a törvény irányelvei. Nyilván csak a két felet, t. i. a járadekbirtokost mint eladót és a járadékbirtok tulajdonosát mint vevőt tartják szem előtt s azok kölcsönös viszonyáról intézkednek. Ezen törvény alapján a járadékbirtok intézménye nagy jelentőséget soha sem nyert volna s maradt volna a tulajdon átruházás specziális és bizonyára kevésbé igénybe vett módja, ha a további fejlődés az eszmét tovább nem viszi a fentebb idézett határozati javaslat által kijelölt irányban. Tömérdek nehézség állott útjában annak, hogy az uj intézmény gyökeret verjen és gyakorlati eredményeket mutathasson föl. Teljesen a magánjog terére utalva, teljesen a felek szerződéses megállapodására bizva, csak hamar lejárta volna magát, mert ki fog birtokától oly járadékért megválni, melyet tisztán egy ember garantiroz s ki fog egy magánossal évek hosszú sorára szóló, majdnem emberéletet meghaladó időre terjedő ügyletbe bocsátkozni? Nem is tartott ez az állapot soká. A kormány 1891-ben már előterjesztette javaslatát, mely mint az 1891. évi junius 27-ikí tőrvény látott napvilágot és Poroszország agrár-politikai fejlődésének egyik határkövét képezi. Egészen a fentebb ismertetett határozati javaslat, tehát a törvényhozás kívánalmainak alapján állva, a földtulajdonszerzést a közhitel eszközeivel segiti elő. — Kiterjeszkedik az egész közép- és kisbirtokra, a nagybirtokok felosztásából származókra úgy, mint az eredetiekre. Kimondja, hogy : «A közép- és kisebb terjedelmű járadékbirtokokat terhelő járadékok megváltása az érdekeltek kívánatára a járadékbank utján történhetik..
8 Köztelek, 1891. deczember 23.

Í4 donosa érdekében, mert amint a tabellából kitűnik, a töke a törlesztés első éveiben igen lassan apad s csak a huszadik évtől kezdődik a rohamosabb apadás, amikor t. i. a kamatok egy nagyrésze már felszabadulván, szintén törlesztési rátaként szerepel. A bankkölcsön elhelyezésénél elegendő biz tonságnak tekintetik, ha a kölcsöntőke a birtok értékének 3 /i részét meg nem haladja. Ezen érték 30-szoros összege a megállapított kataszteri tiszta jövedelemnek, amelyhez még hozzászámítható az épületek becsértékének fele; utóbbiak a biztosítás/, vagy egyéb alkalmas módon kipuha tolt értékben vétetvén számításba. Mi több, midőn a kölcsön épen gazdasági épületek emelhetése czéljából vétetik igénybe, azok valószínű értéke már a kölcsön megadásakor számításba vehető, illetőleg a földértékhez számitható. A fentebb vázolt módozatok és feltételek az intézménynek nagy jövőt ígérnek. Maga a porosz közvélemény, mely ugylátszik az ilyen dolgokban némileg el van kényeztetve, örömmel, de mégis ugy fogadta a reformot, mintha többet várt volna a törvényhozástól. Némely lapok összes előnyeit egyedül a kamatláb alacsony voltában s abban az előzékenységben keresik, amelylyel 1 100 márkányi 3V2°/o-kal kamatozd tőbe törlesztése az állam a hitelre szorultakat a kedvező köl4%-os évi járulékkal: csönnel mintegy fölkeresni látszik. Véleményünk esik az évi4°/0 járulókból, tehát marad még ebben az esetben 4 márkából szerint a törvény hatásai sokkal mélyebbrehatók Hányadik tökére ' kamatra í lehetnek, sőt egyelőre beláthatlanok. Előttünk év után? tőke : feküsznek ugyan az adatok, melyek a járadékm á • i k a birtokká változtatásra bejelentett birtokok száma s a forgalomba hozott járadéklevelek értéke fe100.00000 0 — lől tájékoznak ; mindez azonban nem az egyedül 0.50000 99.50000 1 3.50000 irányadó. A törvény hatása egy socziál-politikai 0.51760 98.98250 2 3.48250 átalakulásban kell, hogy nyilatkozzék, az irány0.53561 " 98.44689 3.46439 3 ban, amelynek úttörő kísérletét képezi, még soknak kell történnie különösen a birtok- és köz0.68145 94.13431 3.31855 10 hitelviszonyok helyes alakulása körül. Kedvező 85.86018 0.96125 3.03875 20 körülmények közt erős és független középbirto74.18871 1.35594 30 2.64406 kot, jólétnek örvendő kisbirtokosságot teremthet, 57.72494 1.91268 2.08732 40 mely a serény munka, a nemzeties erények és 34.50114 józan gazdálkodás letéteményese. Módot nyújt a 2.69803 1.30197 50 tőkehiánynyal küzködő nagyobb birtokosnak, 17.4168 3.80584 60 0.19416 hogy földe egy részén jövedelmező módon járadékbirtokként túladva, a fennmaradt részt kellően A 61-dik évben tehát a törlesztés teljesen gyümölcsöztethesse s ezzel a vidék benépesítébe van fejezve. Érdekes a táblázatoknak az a sére a legalkalmasabb és legezélravezetőbb eszrésze is, mely az egyes járulék összegeknek megközt alkotja. Valamint a nagy forradalom úrrá felelő megváltási összegeket tünteti fel a törlesz tette a szegény jobbágyot a saját földén s mótési határidő egyes év.eiben. E szerint: dot nyújtott neki arra, hogy sajátjává tegye a rögöt, melyet mivelt, noha anyagi eszközei tuA v á 1 t s á g - t ő k b< k i t e ; lajdonkép hiányzottak hozzá, ugy várhatja egy egész osztálya a társadalomnak hasonló intéz3 10 ) 5 Hányadik ménytől, hogy részt nyer a földbirtokból, amelyév től eddig a viszonyok, a tőke- és hitel hiánya m á r k á n y i évi j á r ulck után zárták el. A föld és felszerelés együttes értékéfolyamán ? || m á r k á t illírt fillért | m á r k á t miikát Síiért j márkit [ fittért nek egy negyedrésze kívántatik csak hozzá, hogy kedvező helyen, szorgalom s szakértelem mellett 125 75 25 1 250 tulajdont szerezhessen néhány évtized alatt az 2 248 75 j 124 38 1 7 4 63 24 88 arra hivatott s addig is tisztességes megélhetést 3 247 46 123 73 ' 74 24 24 75 találjon munkája mellett a földön, amelyet füg getlenül bir s már az első órában sajátjának 237 04 118 52 l ' l 1! 11 ; 23 70 10 nevezhet. Kellő népszerűség, kellő érettség és a 20 217 05 108 53 65 12 21 71 hatalom részéről nyújtott jóakarat mellett ezek 94 43 56 66 18 89 30 188 86 az elvek, ez az intézmény nagy eredményeket 149 09 74 55 44 73 14 91 40 szülhet. 9 30 í*3 — 46 50 27 90 50 4 • 16 | A szabadság modern szelleme nyilatkozik 13 87 6 93 39 60 meg benne, mely pártolásban részesíti a munkára kész, vállalkozó egyént és segélyére siet a A megváltási müvelet egészen a dologi ter hek megváltásának módja szerint történik s az hitel eszközeivel. Nagy probléma megoldásához országos «General-Comission» felügyelete alá van jár közel, midőn a személy megbízhatóságában helyezve. Ez a bizottság vezeti a tárgyalásokat rejlő hitelt úgyszólván egyesíti a reál-hitellel, a felek között, ez gondoskodik a szükséges pénz- mert tagadhatatlan, hogy az intézmény sokat épit az egyénre; hisz ha csak azt a biztosítékot ről, sőt még hatóságok előtt is ez visz mindent keresztül s a telekkönyvi bekeblezég is az ő tekintené, amelyet az ingatlan értéke nyújt, a vállalatot vakmerőségnek lehetne nevezni. megkeresésére történik. Felügyeleti .jogát mindvégig gyakorolja a Ép azért a járadékbirtok mint intézmény a ;áradékbirtokok felett, igy mindaddig, mig a birmezőgazdasági tevékenység és szakértelem matokon járadékteher fekszik, az csak a bizottság gasabb fejlettségét föltételezi. Pozitiv biztonságengedélyével osztható fel, vagy fosztható meg gal csak azon közönség részvételén épülhet, mely gazdasági önállásától. A fennebbi tabellák szerint intenzív termelés mellett a földbirtok állagának kimutatott valtság-összegeken a járadékkötele- kíméletét, értékének, jövedelmezőségének fokozazeltség bármikor megváltható, csak az első 10 tos emelését szem elől nem téveszti s czéltudaévben van a megváltás a generális-comissíó enge- tosan arra működik, hogy gazdaságát magának délyéhez kötve és pedig a járadékbírtok tulaj- minél hosszabb időre biztosítsa. Ez az intéz-

dékbirtok eddigi tulajdonosa azonnal teljes kielégítésben részesül, — az uj tulajdonos pedig a legkedvezőbb feltételek mellett jut kölesönhöz. — Az első azonnal megfelelő tőkéhez jut, a második bizonyára megelégedéssel fogadja s a tulajdonát képező birtok önállósága jeléül veendi, ha nem az eladóval, hanem a bankkal áll szemközt s állandó életjáradék helyett amortizaczionális rentét fizet. Legnagyobb fontosságot a törvény azáltal nyer, hogy módot nyújt a vevőnek a beruházások költségeire is jutányos hitelt élvezhetni, amelynek visszterhét egyedül a birtok állagának föntartása és a pontos biztosítás képezik. — Ilyen körülmények közt könnyen akad vállalkozó akár arra, hogy birtokát járadékbirtokként eladja, akár arra, hogy ilyet vegyen. A járadékbirtok tulajdonosa által fizetendő évi járulékok megosztása a kamat és a tőketörlesztés közt igen tanulságos dolog és kulcsot ád annak megértésére, hogy a törlesztésre eredetileg szánt csekélység (V20/o) ?z évek során mily jelentékenynyé szaporodik. Álljon itt néhány adat a törvénynyel együtt közzétett törlesztési táblázatból:

1

mény tehát igen alkalmas arra, hogy a haszonbérrendszer kinövéseit megszüntesse és a gazdasági vállalkozók azon elemeinek is más irányt adjon, amelyek pénzzel birnak, de azt kisebb vállalkozásban egészen lekötni nem hajlandók. Hogy mennyire megkönnyül ezen intézmény által az ingatlanok forgalma, anélkül azonban, hogy a czéltalan és káros spekuláczinnak tért nyitna, arról könnyen fogalmat alkothatunk ma gunknak. Az adásvétel közvetítése úgyszólván hatósági közbenjárással történik anélkül, hogy az egyéni szabadságot bármi csekély mértékben is csorbítaná. Ha azonban a földbirtok már abba a kézbe került, amelyben azt a törvényhozás látni akarta, az állandóság minden garancziája fennforog, mert a rendelkezésre álló kellő anyagi eszközök, a hitel konszolidált volta stb. semmi kívánni valót fen. nem hagynak. Ennél helyesebb irányt az agrár politikában az állam már nem követhet, mint midőn legreálisabb értékének, a földnek forgalmát ily átlátszóan világos alapokon szabályozza. Befolyást biztosit magának egyrészről s védi az egyéni szabadságot és tulajdont másrészről. Az intézménynek ez az oldala még az állami gyámkodás barátjait is megnyugtathatja, mert hisz az államilag szervezett járadékbank feladatává teszi felügyelni arra, hogy a birtok állagának megóvása ellen a járadékbirtok tulajdonosa ne véthessen. A legnagyobb vívmányt, a legfölségesebb eszmét mégis abban látjuk az intézmény által megvalósítva, hogy a földtulajdont, a földhöz való jogot s az őstermelés iránti érdeklődést mintegy átalánossá, közössé teszi azáltal, hogy a járadék-kötvényeket, melyeknek gvtimölcsözősége a termelő kezére van bízva, a közforgalomnak adja át. Ez nem egyszerű állami konverzió, mint volt a fóldtehermentesités, ez a bank részéről esetről-esetre kötött üzlet, amelynél a termelők kedvező vagy kedvezőtlen viszonyai visszahatással lehetnek a kötvények áralakulására, de viszont nem. Itt nem áll az állam az ő egyedüli felelősségével a kötvény birtokosokkal szemközt, hanem a termő földbirtok a közönséggel, mely tőkéjét átengedi a termelés czéljainak. Ennek a viszonynak magasabb jelentősége van, mert e viszony a társadalom összeségének érdekeit összefűzi a me/őgazdasági érdekekkel s bizonyos közszellemet, közérdeklődést ébreszt a termelők kívánalmai iránt, mely ez okból a társadalmi s állami tevékenységnek irányt adó tényezőként szerepel. Vájjon megfelel-e az ismertettük intézmény ott hazájában a hozzáfűzött várakozásnak ? Egye lőre nem tudhatjuk. A lehetőség nem hiányzik, az eredményt a jövő mutatja meg. S ha az eredmény jó lesz, fog-e utánzókra találni a magyar hazában? Reméljük, hogy igen. Ha majd az intézmény életrevalóságát tények fogják igazolni, a magyar közvélemény sem zárkózhatik el hasonló institutió szüksége elől, sőt sürgetni fogja, hogy a földhitelviszonyok ezeu az egyszerű és eredménnyel kecsegtető alapon szerveztessenek. Eszközökben, ha az irány életrevaló, a józan vállalkozás ritkán szenved hiányt Különösen nekünk, akik gazdasági létünk alap jait egyedül a rationalis és kedvező hitelviszonyoknak örvendő, független mezőgazdasági produkczióban kereshetjük, eszközökét ily czélok: még akkor is teremtenünk kellene, ha azok m< nem volnának. Elmondhatjuk azonban, hofc vannak, noha eddig más czélók vagy a mez. gazdaság czéljai ugyan, de más módon tartja , azokat lekötve. Milyen lendületet lehetne adni például az ilyen czél megvalósulásának a magyar földhitelintézet tartalék millióival, melyek ma a közönség egy részének hozzáférhetlenek, s amelyek egy ily vállalatban nemcss.'k a közjólét hatalmas emeltyűivé válhatnának, hanem elhelyezésük módja se hagyna ferTi kívánni valót. Ki tudja nem-e rejt.;, r-7, az idegen földön született eszme a mi följhitelviszonyaink gyökeres reformjának csn igában ? Dr. 80. F.

donosa érdekében, mert amint a tabellából kitűnik, a töke a törlesztés első éveiben igen lassan apad s csak a huszadik évtől kezdődik a rohamosabb apadás, amikor t. i. a kamatok egy nagyrésze már felszabadulván, szintén törlesztési rátaként szerepel. A bankkölcsön elhelyezésénél elegendő biztonságnak tekintetik, ha a kölcsöntőke a birtok értékének 8/* részét meg nem haladja. Ezen érték 30-szoros összege a megállapított kataszteri tiszta jövedelemnek, amelyhez még hozzászámítható az épületek becsértékének fele; utóbbiak a biztosítás/, vagy egyéb alkalmas módon kipuha tolt értékben vétetvén számításba. Mi több, midőn a kölcsön épen gazdasági épületek emelhetése czéljából vétetik igénybe, azok valószínű értéke már a kölcsön megadásakor számításba vehető, illetőleg a földértékhez számítható. A fentebb vázolt módozatok és feltételek az intézménynek nagy jövőt ígérnek. Maga a porosz közvélemény, mely ugylátszik az ilyen dolgokban némileg el van kényeztetve, örömmel, de mégis ugy fogadta a reformot, mintha többet várt volna a törvényhozástól. Némely lapok összes előnyeit egyedül a kamatláb alacsony voltában s abban az előzékenységben keresik, amelylyel e törlesztése kamatozd tők 1 100 márk:ányi 37,%-kal i járulékkal: 4%-os évi az állam a hitelre szorultakat a kedvező kölcsönnel mintegy fölkeresni látszik. Véleményünk eSikazévi4"/Járalikból, tehát marad még ebben az esetben 4 márkából szerint a törvény hatásai sokkal mélyebbrehatók Hányadik törlesztendő lehetnek, sőt egyelőre beláthatlanok. Előttünk év után? tőke : feküsznek ugyan az adatok, melyek a járadékr k a birtokká változtatásra bejelentett birtokok száma s a forgalomba hozott járadéklevelek értéke fe100.00000 0 lől tájékoznak ; mindez azonban nem az egyedül 1 0.50000 99.50000 1 3.50000 irányadó. A törvény hatása egy socziál-politikai 0.51750 98.98250 2 3.48250 átalakulásban kell, hogy nyilatkozzék, az irány0.53561 " 98.44689 3 3.46439 ban, amelynek úttörő kísérletét képezi, még soknak kell történnie különösen a birtok- és köz0.68145 94.13431 10 3.31855 hitelviszonyok helyes alakulása körül. Kedvező 0.96125 85.86018 20 3.03875 körülmények közt erős és független középbirto1.35594 74.18871 30 2.64406 kot, jólétnek örvendő kisbirtokosságot teremthet, 1.91268 57.72494 40 2.08732 mely a serény munka, a nemzeties erények és 2.69803 34.50114 józan gazdálkodás letéteményese. Módot nyújt a 50 1.30197 tőkehiánynyal küzködő nagyobb birtokosnak, J 3.80584 17.4168 60 0.19416 hogy földe egy részén jövedelmező módon járadékbirtokként túladva, a fennmaradt részt kellően A 61-dik évben tehát a törlesztés teljesen gyümölcsöztethesse s ezzel a vidék benépesítébe van fejezve. Érdekes a táblázatoknak az a sére a legalkalmasabb és legezélravezetőbb eszrésze is, mely az egyes járulék összegeknek meg- közt alkotja. Valamint a nagy forradalom úrrá felelő megváltási összegeket tünteti fel a törlesz tette a szegény jobbágyot a saját földén s mótési határidő egyes év.eiben. E szerint: dot nyújtott neki arra, hogy sajátjává tegye a rögöt, melyet miveft, noha anyagi eszközei tuA v á 1t s á• g - t ő k ei k i t e , lajdonkép hiányzottak hozzá, ugy várhatja egy egész osztálya a társadalomnak hasonló intézJt | 10 1 l| 5 Hányadik ménytől, hogy részt nyer a földbirtokból, amelyév től eddig a viszonyok, a tőke- és hitel hiánya m á r k á n y i évi j á r ulét ; után zárták el. A föld és'felszerelés együttes értékéfolyamán? | Birkátfillértmá|rkit jfillért nek egy negyedrésze kívántatik csak hozzá, hogy martit fillértmárkit fillért kedvező helyen, szorgalom s szakértelem mellett 75 125 25 250 tulajdont szerezhessen néhány évtized alatt az 2 248 75 124 38 í 74 63 24 88 arra hivatott s addig is tisztességes megélhetést 3 247 46 123 73 74 24 1 24 75 találjon munkája melleit a földön, amelyet füg getlenül bir s már az első órában sajátjának 237 04 118 52 71 10 ! 23 70 11 I i nevezhet. Kellő népszerűség, kellő érettség és a 20 217 | 05 108 53 65 12 21 71 hatalom részéről nyújtott jóakarat mellett ezek 94 |43 56 66 18 89 30 188 86 az elvek, ez az intézmény nagy eredményeket 74 55 44 73 14 j 91 149 09 40 szülhet. 9 30 46 50 27 90 50 W — A szabadság modern szelleme nyilatkozik 4 ' 16 , 1 39 6 93 60 13 87 meg benne, mely pártolásban részesíti a munkára kész, vállalkozó egyént és segélyére siet a A megváltási müvelet egésízen a dologi terhek megváltásának módja szerint történik s az hitel eszközeivel. Nagy probléma megoldásához országos «General-Comission» felügyelete alá van jár közel, midőn a személy megbízhatóságában helyezve. Ez a bizottság vezeti a tárgyalásokat rejlő hitelt úgyszólván egyesíti a reál-hitellel, a felek között, ez gondoskodik a szükséges pénz- mert tagadhatatlan, hogy az intézmény sokat épit az egyénre; hisz ha csak azt a biztosítékot ről, sőt még hatóságok előtt is ez visz mindent keresztül s a telekkönyvi bekeblezég is az ő tekintené, amelyet az ingatlan értéke nyújt, a vállalatot vakmerőségnek lehetne nevezni. megkeresésére történik.

dékbirtok eddigi tulajdonosa azonnal teljes kielégítésben részesül, — az uj tulajdonos pedig a legkedvezőbb feltételek mellett jut kölcsönhöz. — Az első azonnal megfelelő tőkéhez jut, a második bizonyára megelégedéssel fogadja s a tulajdonát képező birtok önállósága jeléül veendi, ha nem az eladóval, hanem a bankkal áll szemközt s állandó életjáradék helyett amortizaczionális rentét fizet. Legnagyobb fontosságot a törvény azáltal nyer, hogy módot nyújt a vevőnek a beruházások költségeire is jutányos hitelt élvezhetni, amelynek visszterhét egyedül a birtok állagának föntartása és a pontos biztosítás képezik. — Ilyen körülmények közt könnyen akad váilalkozó akár arra, hogy birtokát járadékbirtokként eladja, akár arra, hogy ilyet vegyen. A járadékbirtok tulajdonosa által fizetendő évi járulékok megosztása a kamat és a tőketörlesztés közt igen tanulságos dolog és kulcsot ád annak megértésére, hogy a törlesztésre eredetileg szánt csekélység (Va0/o) ?z évek során mily jelentékenynyé szaporodik. Álljon itt néhány adat a törvénynyel együtt közzétett törlesztési táblázatból:

I

i

1

Felügyeleti Jogát mindvégig gyakorolja a Hradékbirtokok felett, igv mindaddig, mig a birtokon járadékteher fekszik, az csak a bizottság engedélyével osztható fel, vagy fosztható meg gazdasági önállásától. A fennebbi tabellák szerint kimutatott váltság-összegeken a járadékkötelezettség bármikor megváltható, csak az első 10 évben van a megváltás a generális-comissió engedélyéhez kötve és pedig a járadékbírtok tulaj-

Ép azért a járadékbirtok mint intézmény a mezőgazdasági tevékenység és szakértelem ma gasabb fejlettségét föltételezi. Pozitiv biztonsággal csak azon közönség részvételén épülhet, mely intenzív termelés mellett a földbirtok állagának kíméletét, értékének, jövedelmezőségének fokozatos emelését szem elől nem téveszti s czéltudatosan arra működik, hogy gazdaságát magának minél hosszabb időre biztosítsa. Ez az intéz-

mény tehát igen alkalmas arra, hogy a haszonbérrendszer kinövéseit megszüntesse és a gazdasági vállalkozók azon elemeinek is más irányt adjon, amelyek pénzzel birnak, de azt kisebb vállalkozásban egészen lekötni nem hajlandók. Hogy mennyire megkönnyül ezen intézmény által az ingatlanok forgalma, anélkül azonban, hogy a czéltalan és káros spekulácziónak tért nyitna, arról könnyen fogalmat alkothatunk ma gunknak. Az adásvétel közvetítése úgyszólván hatósági közbenjárással történik anélkül, hogy az egyéni szabadságot bármi csekely mértékben is csorbítaná. Ha azonban a földbirtok már abba a kézbe került, amelyben azt a törvényhozás látni akarta, az állandóság minden garancziája fennforog, mert a rendelkezésre álló kellő anyagi eszközök, a hitel konszolidált volta stb. semmi kivánni valót fen.nem hagynak. Ennél helyesebb irányt az agrár politikában az állam már nem követhet, mint midőn legreálisabb értékének, a földnek forgalmát ily átlátszóan világos alapokon szabályozza. Befolyást biztosit magának egyrészről s védi az egyéni szabadságot és tulajdont másrészről. Az intézménynek ez az oldala még az állami gyámkodás barátjait is megnyugtathatja, mert hisz az államilag szervezett járadékbank feladatává teszi felügyelni arra, hogy a birtok állagának megóvása ellen a járadékbirtok tulajdonosa ne véthessen. A legnagyobb vívmányt, a legfölségesebb eszmét mégis abban látjuk az intézmény által megvalósítva, hogy a földtulajdont, a földhöz való jogot s az őstermelés iránti érdeklődést mintegy átalánossá, közössé teszi azáltal, hogy a járadék-kötvényeket, melyeknek gyilmölcsözösége a termelő kezére van bizva, a közforgalomnak adja át. Ez nem egyszerű állami konverzió, mint volt a fóldtehermentesités, ez a bank részéről esetről-esetre kötött üzlet, amelynél a termelők kedvező vagy kedvezőtlen viszonyai visszahatással lehetnek a kötvények áralakulására, de viszont nem. Itt nem áll az állam az ő egyedüli felelősségével a kötvénybirtokosokkal szemközt, hanem a termő földbirtok a közönséggel, mely tőkéjét átengedi a termelés czéljainak. Ennek a viszonynak magasabb jelentősége van, mert e viszony a társadalom összeségének érdekeit összefűzi a mezőgazdasági érdekekkel s bizonyos közszellemet, közérdeklődést ébreszt a termelők kívánalmai iránt, mely ez okból a társadalmi s állami tevékenységnek irányt adó tényezőként szerepel. Vájjon megfelel-e az ismertettük intézmény ott hazájában a hozzáfűzött várakozásnak ? Egye lőre nem tudhatjuk. A lehetőség nem hiányzik, az eredményt a jövő mutatja meg. S ha az eredmény jó lesz, fog-e utánzókra találni a magyar hazában? Reméljük, hogy igen. Ha majd az intézmény életrevalóságát tények fogják igazolni, a magyar közvélemény sem zárkózhatik el hasonló institutió szüksége elő), sőt sürgetni fogja, hogy a földhitelviszonyok ezeu az egyszerű és eredménnyel kecsegtető alapon szerveztessenek. Eszközökben, ha az irány életrevaló, a józan vállalkozás ritkán szenved hiányt Különösen nekünk, akik gazdasági létünk alapjait egyedül a rationalis és kedvező hitelviszonyoknak örvendő, független mezőgazdasági produkezióban kereshetjük, eszközökét ily czélok: még akkor is teremtenünk kellene, ha azok m< nem volnának. Elmondhatjuk azonban, ho£ vannak, noha eddig más czélók vagy a mez gazdaság czéljai ugyan, de más módon tartják azokat lekötve. Milyen lendületet lehetne adni például az ilyen czél megvalósulásának a magyar földhitelintézet tartalék millióival, melyek ma a közönség egy részének hozzáférhetlenek, s amelyek egy ily vállalatban nemcsak a közjólét hatalmas emeltyűivé válhatnának, hanem elhelyezésük módja se hagyna í W . 'íivánni valót. Ki tudja nem-e rejt;. rz az idegen földön született eszme a mi föl^hitelviszonyaink gyöke• 'gában ? res reformjának esi Dr. 8a. F.

Í49Köztelek, 1891. deczember 23. h« az

m kevésbé veszedelmeseb ezek sem arra túra nézve, a melyben élősködnek. Ezek. a nyűvek ugyanis az Oestrus ovis, L. nev : parasita-légynek az álczái s ezek az álkergeséget okozzák, mig az igazi kergeségnek a galand-fereg (Taenia Coenurus, Kűchenmeister) a juh agyvelejében lakó alakja, az u. n. Coenurus crebralis az oka. Az Oestrus-légy feje (1. a rajz a és b t), meh a beküldött nyüből kifejlődik, szélesebb, mini a tora, tehát a testdereka. Homloka és fejteifije sárgásbarna, benyomott fekete szemcsékkel. A fej oldala («pofaja») világosabb szinű, benyomott pontocskákkal, de néha szemcsék nélkül. A szájszervek sárgásbarna színűek, mig a ff hátsó oldala szürkéssárga és közepe világos. Teste középső részének, tehát derekának, fölső felülete szürkés szinü egy kis fényjátékkal és regy kétszer megszakított hosszcsikkal. A hösszosik bár meglehetősen vastag és fénytelen feke.o színű, nem igen gyakran látható tisztán, de nyomai azért észrevehetők mindig. A potroh tojásalakú, a második és harmadik gyűrűje a legsz> csebb, a többi pedig vége felé fokozatosan keskeny ül. Színezete igen tarka, fekete és fehérmárv.' \.zerü ezüstfehér fénynyel.

lesz s azonnal igyekszik menekülni előle. A légy azonban folyvást lépten-nyomon követi a menekvőt. S ha már futással nem szabadulhat meg e légytől, akkor az üldözött juh az útmenti árokba, valamely mélyedésbe, gazba, vagy csak egyszerűen a földre veti magát s orra-likát igyekszik bedugni. Néha mint egy kutya, ugy dugja fejét félelmében a lábatövéhez. Igen gyakran lehet látni azt is, hogy a juhok a légy első zümmögő hangjára rögtön körbe állnak és fejeiket olyan formán dugják össze, hogy az egyik takarja a másikét. Ilyenkor látva ezt a védekező «oktalan barmot» az ember önkénytelenül kérdi: «Hát ez is csak vad ösztön és semmi több?» Ki mondotta azt e szegény állatnak, hogy a feje felett röpdöső légy kiolthatja talán az életét is?

hoz juthasson. S a természet, mintha tudta volna hogy miféle küzdelem várakozik itt a légyre, nem is hagyta azt a kellő segítség nélkül. Ismeretes dolog az, hogy a megtermékenyített rovar petét rak, s ebből kel ki az aleza, az álczából lesz a báb és ebből a kifejlett rovar; e négyes átalakulás meg van egyes módosítással majdnem minden rendnél. Nem úgy van a dolog az Oestrusnál: nősténye nem rak r étét, hanem eleven nyűvet szül) A megtermékenyített nőstény ugyanis olyan ideig tarlja potro^ ib&n a petét, mint a milyen idő kell körülbelül ahhoz, hogy. a szabadon elhelyezett petéből is kikeljen az áleza; s csak akkor, mikor a nyű már kikelőfélben van, keresi fel az anya a maga áldozatát. A juh pedig mikor érzi, hogy e nyű már orrában van, a mit különben a nagy fokú viszketegség és későbben a vérzés is elárul, fejét rázza és hányja-veti; orrát földhöz, fához, vagy saját lábához dörgöli, csak hogy kirázza e mászkáló kis nyű vet, De hiába! Ha az csak pete volna — akkor könnyen szabadulna meg tőle a juh; de a nyüvel szemben már igen nehéz a sora, mert az sarlóforma két karmocskájával (1. a rajz á-jén a két fekete karmot) azonnal belekapaszkodott az orrlik nyálkás hártyajába, mihelyest csak az anyja oda lövellte. Aztán tgyre húzódik feljebb és feljebb a belső orrlikba, majd abból a homlokcsont belsejébe, a szarvak töve felé, vagy a felső állkapocs tövéhez. Itt aztán megállapodik s megmarad addig, mig el nem éri fejlődésének teljes fokát, a mi rendszerint csak kilencz hónap múlva történik. Anyú ilyenkor a felizgatott nyálkás hártya kóros váladékából él. A nagysága idővel igen változik, de alakja nem igen.

Az állat fején, derekán csak apró és gyér szőrözei látható, mig potroha végén a szőr már sörteszerü s igen eláll a testtől. Szárnya tiszta vizszinü, külső széle és töve felé sárgásbarna. — A hosszúsága pedig 10 — 12 milumeter. E legyet julius havától kezdve szeptemberig majdnem mindenütt ott lehet találni, a hol a juh tanyáz: tehát a juh-akol környékén, hol kivált a fai repedéseit és mindenféle hasadékait kedveli, az erdők szélein és olyan fás és árnyékos he! ükén, a hová a juh is vetődik. A légy mag;, .oiönben igen tunya egy jószág; reggel, este vagy esős napokon egész napra is letelepszik egy helyre, köre, fára s ott marad veszteg sokáig vagy legfeljebb egyet, vagy kettőt lép előre s azt is rémségesen lomhán. Valóságos «lath • a legyek rendjében. De ha az időjárás jobbra tordul, s a déli nap sugára jól oda tűz a föl:) akkor elevenebb lesz az Oestrus-légy is, kiváir. a nősténye s igen élénken röpködik a juhny ; örül. S a juhsereg igen jól ösmeri e veszedelmes ellenségét, mert mihelyest messziről meghallja annak áruló zümmögését, nyugtalan

Néha megesik, hogy a juh orrában több Oestrus ovis, L. különféle nagyságú nyű van. A homlokürben taa) a kifejlett légy (kétszeresen nagyilva); b) ugyanannak lált nyűveknek e különböző nagysága igen gyaka feje (6-szor nagyítva); cl álezája (1'5-szer nagy.); d) az ran onnan ered, hogy a táplálék sem volt e«yáleza feje (4'5-szer nagy.):' e) az áleza utulsó testgyuriije forma s az a nyű, melynek a nyirokból több (4-5 sz. nagy ). jutott, az duzzadtabb lesz és nagyság dolgában Azonban minden védekezés daczára, a légy is túltesz azokon, melyek közvetlenül pl. & csontmégis czélját éri. Mint egy sebes nyíl, úgy csap hoz jutottak, a hol csak igen kevés juthat neaz le a juh orra-likának szélére, oda lövelli pa- kik a táplálékból, mert a csontból nem keletkerányi nyű vét s a következő perezben már tova- zik olyan nagy mennyiségű váladék, mh\ az izmok és más húsos részekből. röpül s tovább üldöz egy-egy ujabb áldozatot. E nyű, mikor azt az anya-légy a juh orA mint azt a juh védekezéséből látjuk, a rába lövelli, alig egy milliméter hosszú, mig el~ légynek ugyancsak kell szemeskednie, hogy czél-

-c mcesque avenamque destringas) Q. Vir' ro, ki a mezőgazdaságot dicsőítő dalaiban c. ogmagasabb fokra emelte, azt irja Georgiconj t. an (I. 154.) (»Jn felix lolium et sterilis dominantur avenae») A zölöpépitményekben is előfordul; ó német nyelven habért, habere, dán nyelven hafr, olaszul véna, francziául avoine, spanyolul avena, portugálul avea. H velyesek és t a k a r m á n y n ö v é n y e k : nagy bbségük már a görögök s rómaiaknál volt i ieretes s szorgalmasan mi vehetett. A b o r s ó Homeros Iliasában, (13—598) spsPtvSos néven említtetik, másként mitől a latin Pisum lármázik. Hrrakles kedvencz eledele volt. Rómában nagyban termesztették, Columella gazdasági müvében említi; német neve Erbse — arawíz-t(>\ veszi. Bab és lencse az ókor (ugy mint mai nap is) egnépiesebb eledelét képezte, ámbár a Stoikui'k ellenséges indulattal nézték e két növény termelését, a papoknak mint szentségtelen étel, m g volt tiltva, azonban Athénben tiszteletére templomot állítottak és Kva|im5S istenség nevén tisztelték; a köznép ezen kedvencz eledelét eczettel, olajjal vagy mézzel vegyítve ette. Theopbrastus
Lóhere-Trifolium prat. görögül forte^ mely elnevezés egyébiránt minden háromlevelű fajra alkalmaztatott; Virgiliusnál lotus; Collumellánál Trifolium elnevezés alatt fordul elő, de se ők se Plinius miveléséről nem szólnak ; német neve Klee a plattd. klöver Klieben-től = spalten, hasítani, szárnazik. Lucerna (Medicago média) Plinius (XXIII. 16) szerint Perzsiából származik s onnan hozatott Görögországba. Olaszországban sok helyütt termeltetett ; Columella elégségesnek tartja 3 / 4 holdnyi termését három ló nyári eltartására. Mivelését (II. 10—25) részletesen leírja a mai szokáshoz hasonlóan; német neve Luzerne, valószínűleg a kelta luzu v. luzn szótól származik, Francziaországba Clauserne név alatt hozatott. Csillagfürt (Lupinus) Olaszhonban már régóta termeltetett, Columella (II. 10—11—15) igen terjedelmesen irja le mivelését s zöld trágyának való használatát. Ipari növények közül nagyobb mértékben a len és Jcendcr (Linum usitat. L. és Cannabis sat.) termeltettek. Homeros Iliafeában (II. 859) len pánczélról tesz említést. Columella naivelését (II. 10-—17) adja, és sürü vetést ajánl finom rost termelése czéljából, úgyszintén Virgilius Georgiconjában és (I. 77) Plinius (XIXI.) igen pontosan beszélik el a kender kezelését; a régi germánok a kendert földalatti fonókban dolgozták fel (in Germania autem defossi atque sub terra id opus agunt.) Igen kedvelt növe'nv volt a s p á r g a (Asparagus) mivelése már 2000 évnél régibb ; a császárok idejében nem volt szabad fényes lakomájukon hiányoznia, hires írók pl. Nicander köl-

teményeiben dicsőíti a spárgát, sőt Augus:us császár kedvencz szójárása a spárga elkészitési módjára vonatkozik: «Citius quam asparagi coquentur!> (Tedd gyorsabban, mint spárgát főzhetsz.) Egyéb növények közül nagy kedveltségiek örvendett különösen Görögországban a saláta, s miután gyászlakomákon is evvel kínálták vendégeiket «halottak növényének» neveztetett. A Böotiaiak «salátaevőknek» csúfolták az Athénieket. A Brassica nemből Columella napus és rapum félékből, mint jó szarvasmarha takarmányról, a vapa-ról pedig mint emberi eiwtelfll is használhatóról szól, ismeri a magvak különféle változatait; Galliában mivelése igen el volt terjedve. Ugy Görögország, mint Róma szervezete a mezőgazdaságot, az állam hatalmas elsőrendű támaszát lehető legmagasabb fokra emeli* Görögországból származtak az ókor legelső Mezőgazdasági irói, kik a mezőgazdaságot az élei legszebb élvezeteihez s foglalkozásaihoz ^ámították, minden mi vele.összefüggött, egyszersmind össze volt kapcsolva a «mythologiával» mi nem volt más, mint a természetnek szép személye sitése. Tökéletesen kifejlett mezőgazdasági kepei nyújt Róma virágzása korszakában, kifolyólag az évszázadokon keresztül lassan, gondosan történt ápolásból, melylyel ezen foglalkozás tekin télyének leghíresebb férfiai is adóztak. A mint a görögök i4ealismusa a szépet, ugy a rómaiak gyakorlatiassága a hasznosat ápolta!

lenben, ha már elérte áleza-korának végét, az 20 — 30 milliméter hosszú és 7 — 10 milliméter széles. Azon áleza teste, mely az átalakulásnak már-mas- magasabb fokán vau, igen duzzadt és 10 gyűrűből áll (1. a rajz e-jét).. A íejgyürün (1. a rajz d-ját), mely a legkisebb, van a két sarlóforma karmocska, és közötte a szájnyílás; mig ellenben a karmokon felül jobbra és balra nyű lik az eltorzult csáp két-ket szem-nyommal. A. többi gyürü felső felülete sima, csak az oldalain van egy kis harántos bemélyedés; alsó részén pedig minden gyűrűnek egyik fele tövises bibircsókokkal van borítva. Az utolsó gyürü végén pedig két húsos bütyök van (I. a rajz e-jét), mely közt ..két sor tövis látható. Az áleza színe — ha a vért lemossuk róla — élete kezdetén fehér, csak a karmocskák bar nák s alsó felén a bibircsókok is világosbarnák ; az áleza-korszak végén láthaíó a testgyűrűkön itt-ott egy-egy sötét harántcsík is. És ha már közeledik az az idő, hogy az , álezának már bábbá kell átalakulnia, az akkor j elhagyja a mostani gazdáját s ugyanazon az j uton távozik belőle, a melyiken jött. Az ilyen . költözködés alkalmával segítségére jön néha az állat tüszentése is, mert az áleza lassú csúszása izgatja az orr idegzetét és izmait. A földre esett áleza itt vagy a felszínen, vagy néha a földbe is húzódva, 24 óra alatt bebábozódik és pedig egyszerűen olyan formán, hogy a bőre inegránezosodik, megkeményü!. erősen megbarnul, későbben majd meg is fekelül, de az áleza tövisei aztán még továbbra is láthatók rajta. E légy tehát csak áleza korában veszedelmes és ilyenkor okozza az u, n. álkergeséget, mely a juhon rendesen márezius, április és május havában szokott mutatkozni. Ilyenkor az áleza már igen nagy és közel van már ahhoz az időponthoz, hogy az eddigi tartózkodási helyét elhagyja. Most még nagyobb mérvben izgatja a takony-hártyát s az orr összes idegzetét és erezetét úgyannyira, hogy a vér mind oda tódul, a hol az áleza van; ennek ismét a következménye az lesz, hogy e helyen a nyálka is nagyobb mérvben fog kiválni. Akkor a juh nyugtalan lesz, orrából igen bő mennyiségben folyik a nyálka, sőt a vér is, igén gyakran prüsszűget, I sokszor nehezen szuszog; fejét hátra hányja, jobbra-balra veti, orrát egyszer a lábához, másszor a földhöz, vagy valamely más szilárd tárgyhoz dörgöli; szeme gyuladt, könye bőven ömlik és lábát jó magasra emelgeti, mintha a levegőbe feljebb akarna hágni. A betegség lefolyása igen kétes. Mert ha csak egy-két áleza volt a juh fejében, vagy még csak olyan helyen, a honnan az prüsszentéskor kipottyant, akkor a juh csakhamar ismét meggyógyul. Ha több áleza van a juh fejében — és számuk bizony néha 6—10 közt is váltakozik — akkor az állat már menthetetlenül áldozatul esik parasitájának. Rohamosan soványodik, szemeit nagy kínjában elcsavarja, fogaival kétségbeesetten csikorog, szájában habzik a nyál, mig végre nagy fájdalmak között a szegény állat holtan földre rogy. E légy leginkább a fiatal juhokat s a bárá- j nyokat üldözi, bár nem kiméli meg az idősbeket sem, a melyekre különben az már aránylag i nem is olyan veszedelmes, mint az előbbiekre, mert a vénebb juh mégis csak. gyakrabban heveri ki e bajt. Az Oestrus-áleza ellen nincs orvosság s a juh fejéből műtéti uton is csak igen kétes sikerrel lehet azt eltávolítani. Mert a homlokür kinyitásakor (trepanatis) kivehetjük ugyan onnan az ott lévő álezát, ha véletlenül egyre ráakadunk, de nem azokat, melyeket a szomszédos izom eltakar, mert egész fejét utóvégre sem lehet részletesen átvizsgálni. A szarvak tövében levő álezához is csak a szarvak lefürészelése után férhetünk hozzá, s akkor is megeshetik még, hogy a keresett parasita az állkapocs tövében van! Az ilyen — valóban kétségbe j ejtő — műtétet legföljebb ott lehet megkoczkáz- |

tatni, a mikor egy igen nemes állat pl. égy faj kos megmentéserői van szó és mely az álkergesegnek úgyis minden valószínűség szerint áldozatul esnék.

A hol pedig az Oestrus-lágv nagy mértékben pusztít, ott tanácsos a legelőre hajtott álla-

tok orrlikainak széleit kis kátránynyal megkenni, vagy diófalevéllel megdörzsölni. Czélszerű az is, hogyha a juh késő őszszel nyugtalan si fejét lábá&oz, fatörzshöz, vagy útjába eső más tárgyhó^dörgöli, mi annak a jele, hogy az Oestrus-áleza az orriikon át már a fejébe húzódik, hogy* akkor, igyekezzék a juhászember a juh orrát tüsszentesre ingerelni Jó erre a közönséges
Árva rozsnok {mágocsí perje).*) Bromus inermis. A mágoesi uradalomban oly jó sikerrel termesztett árva rozsnokkal ket év óta kísérletezett Ásványi Lajos kolozs-moncstoron, hogy adatokat gyűjtsön, vájjon Erdélyben versenyezhet-e ezen takarmány a luczernával vagy vörös herével. Első ízben 1888-ban 1'5 k. h -t, másod ízben pedig 1889-ben 0 5 ka!, holdat vetett, a mely alkalmakkor közvetlenül szomszédságukba luczernást is létesített, hogy összehasonlító kísérlet e-

zéséhez annál biztosabb anyaggal és adatokkal rendelkezzen. Az első izben veteti tábla rozsnok e nagyon kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt igen sokat szenvedett, miért is 1889-ben kat. holdanként csak 307 kg. szénát termett; de mivel ugyanazon évben a legjobb herések is csak 680, rét pedig 408 kgi átlagos termést adtak, ennélfogva rendkívüli rosz szénatermő év adataira nem reflektálva, az alábbiakba foglalhatók össze az idei kísérlet adatai.

Annál több gondot kell fordítania a birkásnak az óvóinlézkedósekre. Nem szabad engedni, hogy a juh, kivált a fiatalabbja, juliustó! szeptemberig erdők szélén, facsoportok, vagy más bokros ültetvények környékén, hol az Oestrus légy is tanyázhatik, legeljen, A juhakol fala pe dig mindig sima legyen, hogy e légy ott se húzhassa meg magát. E kis óvaiosság nem kerül anynyiba, mint. mikor aztán tavaszszai a juh rendre hull. — Juhöléskor, pedig (mint a jelen tud a kozódó esetében) az állat fejéből kiszedett álczákat mind el kell pusztít mi és ne érjük be azzal a bal hittel, hogy az úgy kivett áleza már úgyis el fog pusztulni «magától'. Dehogyis!

j7V c V e

Bromu A hely megneve-

Terinet

egy

ja-ik 4-ik

kat. h o l d o n

k a s z á l á s után Királydomb-oldal

1613| 1080S1 ... : — -26931320!-893 767 — 1130) 910j — j -

Annak a hires uj csoda aranykölesnek a termelésével tettek Kolozsvárott kísérletet melynek czélja valódi takarmány értékének megismertetése volt. A kitűnő erőben lévő földön termelt újdonságnak előmunkálatai őszi és tavaszi szántásból, vetése alkalmával pedig kézi kapával való porhanyitás és vnsgerebiyével való boronázásból állottak. A vetőmag csiraképességét a kolozs-monostori m. kir. magvizsgáló állomáson Dr. Szaniszló Albert tanár vizsgálta és 0 5 °/ 0 csiraképességünek találta. Vetése két ízben történt, még pedig május hó 2-án 100 és junius 6 án 40 gramm maggal és mindkét esetben 20 cm. széles és 2 cm. mély sorokba kézzel hintve és gereblyével behúzva lett a mag a földbe elhelyezve. Az első ízben elvetett magból kikelt 15,' a másodikból szintén kikelt 12 szál uj csodaköles; a tenyészidő alatt kétszeri gyomlálás és kapálásban részesült. Alakjára és fejlődésére nézve a moharhoz hasonlít, azon különbséggel, hogy erősebb növésű, levelei molyhosabbak, magja pedig sokkal fehérebb. Az egyes növények 42—84—105 cm. magassággal bírtak és 9 7 % csiraképességü magot termettek. Mindezekből tehát azt tanultuk, hogy az állítólagos, az amerikai farmertől származott uj csoda aranyköles nem egyéb Fanicum italicum L. vagy Setaria italica P. B. válfajtájánál, mely Walz Lajos kolozsvári tud. egyetemi főkertész állítása szerint

.legyzet

kilogramm

Nagy-Berek tábl kivtü

Ezen kísérletezések eredményeként egyelőre azt mondhatjuk, hogy az emelkedettebb fekvés mellett a luezerna kat. holdanként 287, a berkes fekvésben pedig 2726 klgrmmal több termést adoíí az árva rozsnoknál. Itt különben megjegyezi a kísérletező, hogy az árva rozsnok szárítása sokkal könnyebb és kevesebb koezkázattal jár, mint a luezernáé, továbbá hogy szénáját mindenféle állat igen szereti s végre, hogy az aranka pusztításának nincs kitéve, miért is további kísérletezésnek marad alávetve.

az

1-ső |2-ik |3-ikÍ4-ik l 5 ^ 6

[8040 t02e'l4001800 950 Í4776 i I I

Völgyes,

nálunk szórványosan elvadultan is előfordul. Megtanultuk továbbá azt, hogy a 100 grammonként 2 frt 50 krjával árusítót! mag majdnem egeszen csiraképtelen volt s végre hogy ha mint takarmánynövény beválik, csakis a közönséges mobarral versenyezhet, Luczernamag termesztése harmadik kaszálásról. Ásványi Lajos, a koiozsmonostori gazd. tanintézet intézője a következőket irja: «Mielőtt az idei kísérleti adataimat közölném, felemlítem, hogy a mult évben ezen irányban szintén kísérleteztem, még pedig nagyon kedvezőtlen eredménynyel, mert az egy kat. holdra kiszabott .területről csak 49 klgr. magot nyertem, a melyből 17 kg. birt 30°/0 csiraképességgel, a többi pedig egészen értéktelen léha anyag volt. Az idei rendkívülien kedvező tavaszi időjárás azonban • újra kísérletezésre indított, a minek eredményét röviden az alábbiakba foglalhatom össze: A legjobb erejében levő 1886-dik évi vetesü erős bokrosodásu luczernásból jelöltem ki 100 n ö l e t kísérleti területül, melyet május 9-én először, junius 13-án pedig másodszor kaszáltunk mindig közvetlenül a virágzás beállta előtt. A mag termesztésére meghagyott harmadik kaszálás nagyon gyorsan fejlődött, igen szépen virágzott s jól termékenyüit, miért is az aratást már október 15-én bevégeztük. Cséplése ugyanazon hó 29-én történt, a midőn 4 liter első- és 1 liter másodosztályú magot nyertünk. Ezen adatok egy kat. holdra átszámítva 64 liter első- és 16 liter másod-osztályú luezernamag hozamot tesznek. Két évi kísérletezésem eredményeként tehát kimondhatjuk, hogy Erdélyben a harmadik kaszálásu luczernáról a legkedvezőbb időjárási viszonyok mellett is csak igen gyenge, vagy esetleg féltermésü maghozamra számithatunk. *) Mutatványok .7, Ásványi Lajox -Mezőgazdasági Apróságok* czimü könyvéből, megrendelhető Kolozsvárit a szerzőnél. Ara 1 frt.

Köztelek, 1891. deczember 23. Köztelek, 1891. deezember. m .

G R A E P E I s z a b a d a l m .

H U G Ó keszuleke.

F Ü L K E - K Ö R K E M E N C Z É K nagy és kis üzemr6Téglagyári berendezések és épitések átvétele, te1" vek és gépezetek szállítása, felügyelő és munkasze"lélyzet közvetítése. Elvállalok egész gyártást kikötött mennyiségre és kezeskedem, hogy 1000 drb jól égetett téglához (törés nélkül) 2 mm aprószén, 100 mm. mészhez 26 mm. szénpor elegendő. Szállítok hozzátartozó göztéglasaj lókat stb. Száz meg száz elismerő és ajánlólevelet előmutathatok, többek közt: Zichy, Lónyay Menyhért, Majlátb Gergely grófoktól, Tenola műépítésztől, Luczenbacher Páltól, Mezőtúr és H.-M.-Vásárhely városoktól, Zsoldos Ferencz szentesi gyárostól, Viktorin, meiniki bányatulajdonostól. Lobkowitz herczegtől, Hoffmanntól Prágából, Riedenau lovagtól Bécsből ; Zala-Egerszeg és Kopreinitz városoktól, Aigner földbirtokostól Salzburgból. Nyitra városától stb.

WOJACZEK J. H. építési vállalkozó, specialista tégla, czement és mészégető-telepek építésében, Alapíttatott 1865-ben.

posztó-gyár

&

C o

faiskolatulajdonosok, mii- és kereskedelmi kertészek, magkereskedés

T u r n a u (Böhmen). minden cséplőgéphez alkal- Nagy választékban ajánlanak az őszi és tavaszi idényre: mazható. 25 százalékkal gyümölcsfákat, bogyo's bokrokat, díszfákat, erdei fákat, nagyobb gyiimölcsvadonczokat és kerítésnövényeket, coniferákat, munkaképes- rózsákat stb., továbbá elsőrendű friss minőségben mindenféle fajta mely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban Mustrált árjegyzékek német és cseh nyelven GRAEPEIi HUGÓ gépgyárosnál, Budapesten, ingyen és bérmentve. V. Klllaí v&ozi iát 46. sí. a,, volt Brogle léls gyár.

* kerti, mezei és erdei magvakat, *

Felsöinnthali

—

.

175

Alsóinnthali Etschthali szállítok kocsirakományban, bérmentesen

írtért

200 ...

bármely

magyarországi

vasúti

szállítva hasas vagy borjas állapotban.

Poland China és Yorkshire kan, koczaésmalaczok — bármily kora készletben van és legjutányosabban eladók.

O i W á t l

er-

H T Vidéki megrendelések porosan és jól teljesíttetnek.

GANZ ÉS TARSA

vasöntöde és gépgyár-részvény-társaság Budapesten, készít: A) g é p e k e t é s é p í t é s i m u n k á k a t , t e l j e s m a i ó i n b e r e n d e z é s e k e t , vasnti k o c s i k a t és vasúti f ö l s z e r e l é seket, transmissiókat.

Specialitásai:

B) K é r e g ö n t v é n y vasúti kerekek, váltók, zúzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. H e i i g e r s z é k e k kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz mind pedig a parasztra őrléshez s e g é s z m a l o m berendezések. Faesiszoláslioz, p a p i r - és cellulóza gyártáshoz v a l ó gépek. Vizikereket nagy sikerrel pótló t u r b i n á k . V i l l a m o s v i l á g í t á s nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kapcsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés.

mely a cséplőgéphez kapcsolva önműködőlég végzi feladatát és annyira hasznos, sőt nélkülözhetlen alkatrészének bizonyult, hogy annak alkalmazásával minden cséplőgéptulajdonos naponta 3—4 zsák gabonát takaríthat meg. Szerkezete egyszerű, a géppel együtt működik, semmi eröt nem absorbeál, nem kíván semmi különös kezelést vagy felügyeletet és továbbitható a nélkül, hogy a cséplőgépről levétetnék. — Megrendelhető: Vizák János tulajdonosnál, Budapest, IX. ker. Pipa-utcza 7. sz. Árak: 6 lóerejü cséplőgéphez 160 frt, 8 lóerejühöz 180 frt • és 10 lóerejühöz 200 frt. Midőn ezen közgazdaságilag is fontos és hasznos találmányt a t. gazdaközönség szives figyelmébe ajánlom egyszersmind kérem, hogy esetleges megrendeléseikkel minél előbb felkeresni szíveskedjenek, nehogy a már is megindult megrendelések felhalmozódása által a pontos időre való kiszolgálásban akadályozva legyünk. Kiváló tisztelettel VIZÁK JÁNOS. A gép sikeres működéséről szóló körülményes leirást s az eddig alkalmazásban levők hasznos voltáról szóló érdemleges bizonyítványokat, kívánatra ingyen és bérmentve küldöm meg. (titantstve : 1885-lti budapesti országos kiállításon. - 1SUO. be országos iparegyesUlet által, nagy arany éremmel. 1800. béesi gazdasági és erdészeti kiállításon nagy dlszoklevéllel. ____

Fischer és Heidiberg, Budapest Karbololeum i Creolinum Hunflaricum vegyészeti termékek gyára.

Gyár: IX., S o r o k s á r l - u t 52. -

Városi I r o d a : Arany J á n o s - u t c z a 25.

Ajánlják Karbololeum gyártmányukat, legolcsóbb dióbarna szinü fatelitő szer, zslndelytetökre. kerítésekre és gazdasági eszközökre, melynek használata folytán elpusztíthatatlan tartósságot nyer a fa; a mázolást akárki végezheti. — Creolinum Hungarlcum és annak fajai, az állatoknál előforduló száj- és körömfájás, valamint orvosi és házi czélra a leghathatósabb fertőtlenítő szer. Ajánlják egyszersmind bármily szinü finom kátrány-festékeiket és fedél-lakot, zsindelytetők, bádog-, vas- és fatárgyak mázolására. -—-- Árjegyzékek és utasítások ingyen és bérmentve.

krajczár.

Készít mindennemű f é r f i - l á b b e l i t , különösen g a z d á s z - , d é s z - és v a d á s z - c s i z m á k a t .

levélbélyeg becsatolása esetén, szívesen szolgái

MTSKOLCZON.

állanitja és javaslatba hozza az alkalmas marr&gytU. i.y vegyi vizsgálatokat a gyár díjmentesen eszközöl, szükséges bo?.?,a 5 kiló talajminta és megjelölése annak, mi fog azon talajba vettetni. — Mindennemű felvilágosítással és részletes árjegyzékkel szi

k^r'lS"

B u d a p e s t , V . k e r . , D o r o t t y a - u t e z a 9 . ssg.

Fejős teheneket

Egy Corlisz-féle dupiahengeHi 700 névleges lóerejá.

legjutányosabb

gőzgép

t g * CopIísz Wooif-féle 5 6 0 n é v l e g e s l ó e r e j ü

gőzgép.

Egy d u p l a n y o m ó s hidegvíz-sziivaityu duplán mükiVílo, Uözveslen gőzerőre berendezve, knlíin-k«'.'!-n 12, összesen 24 lóerejü, 500 kubíkméter vízre óránként

minden fajú, közvetlen importált elsőrendű állatokat

árakcíi,

mindennemű jótállás mellett szállít

T i z e n e g y di»b s o k h e m j e r u g ő z k a z á n 126 ••méternyi tflzfelületü és 7'/« légnyomású erőkiiejtéssel, mindannyian üzemben éskitiinő karban, átalakítások okából eladd

DÜLLER és társa T S f f i ' Budapest, ¥11.- szöveíség-utcza 11.

Pannónia yozmafom-társasáQ Budapest.

A magyar kir. gazdasági tanintézetek szállítója.

FAIRBANKS MERLEGEK

(Vizák János mfigépósz szabadalma)

Rácz Sáudoi'.

7.

jószágck véteie, eiadá sa es bérbeadásánál.

-. Hercz Zsigmond

ismétlő szalmarázó

Ára 1 forint 50

Muzeum-körut

Mórit0

m

Pozsony, sétatér 4 ,

Ajánlja ^pontos és titoktar-

K RAM ER J.

laboratórium.

Szőlőtelepítés homokon!

§uáapest,

h

m

Egeres! gipsz-, m ű t r á g y a - é s Y e g y i t e n n é k e k g y á r a .

«

üj találmány!

L . Ö R I E Tc z iCp é3s z - m e sZt e rS T 7 A S T

m

B É C S , II, Fiwensbriickenstrasse Nr, 17, •tagerhaus,) Transiio ráktár. — Telefon 3262.

i

ingatlan ögynökéége

Ajánlja: párolt csontliszt, szaiperfoszfát, Thomas-safak, egéress trágyafősz, chilisalétrom és egyéb különleges műtrágya-termékeit s z a v a i é i t t a r t a l o m m e l l e t t .

BUDAPEST, FÜRDÖ-UTCZA 10. Van szerencsénk ezennel a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy miként az előző években, ugy az idén is mindennemű p o s z t ó és gyapjú divat-kelmén kivül Dr. Neumann Zsigmond rickróczokat is gyártunk tiszta gyapjúból, melyek a é s l i a s z o n á l l a t - ü z l e t kir. keresk. közforgalomban előforduló silányabb árukat tartósság tekin- t e n y é s s z törvsz. hites vegyész. tetében jóval fölülmúlják. BUDAPEST, VII, HUSZÁR-UTCZA 10. A l ó p o k r ó c z o k a t 186 cm. széles, 3 pár nagy vagy pár kisebb lóra való sima szürke és koczkás színben; valamint 155 cm. széles 5 legnagyobb lóra való sima és Baranyai zöld szölöszürke, vörös csíkos színű végekben gyártjuk, melyek ára ojtás. végenként 26 forint, bármely vasúti vagy gőzhajó-állomásra bérmentve szállítva, ugvszinténfinomdrapp szinü (úgyneveIrta Dezső Miklós. A magyar királyi kormány által zett angol) lovagló takarókat darabonként 9 forintjával, kék Ára 30 kr. vagy vörös posztóval szegélyezve 10 forint. szabadalmazott

P I C E

termények és á r ú k r a .

chemiai

BUDAPEST, Bálvány-utcza 18. sz-1. em állomáshoz Az orsz. gazdasági egyesület részéről ajánlva. Jutányos dijazás mellett a kereskedelem, ipar- és mezőgazdaság terén előforduló anyagokat, terményeket és áruczikkeket gyorsan és szabatosan megvizsgálja és azokról hiteles elemzési értesitvényt állit ki.

230

kelliis Rozfavago. vasállva * nyu körfürész, 4 lóerejü Röck-gőzmotor, 2 lóerejii motor. IS l ó e r e j ü CornpouncMoc.amobíl. Egyjáratu, kétjáratu mai-

B e v á s á r l á s és e l a d á s , bankszerű k ö l c s ö n mindennemű

M

m

GÉPEK.

Bizomány és ügynökség.

Nyilvános műszaki

TEHENEKET

Budapest, huszár-utcza 6, [(Bécs, Favoritenstrasse 17.

Gácsi

K O R S E L T

lcDaere - tolsrászolc-

a legtökéletesebb mérlegszerkezetek.

A szabadalmazott Fairbanks-rnériegek százados rendszerűek, tolósúlyos íemraerőkarral bírnak és a hidra tett terhet mmden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésüknél fogva ugy hazánkban mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mertegeinket

czélszerü és a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a, gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. - Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 1 3 , czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.

Osztr.-magy. FAIRBANKS-TÁRSASÁG m é r l e g - és g é p g y á r

J

O

X

X

Z

y

3

B u d a p e s t , H m J r á s s f - ú t 82.

B

I Gyár:

X

.

Újpest,

O

C

K

2-ik melléklet a „Köztelek-' Í391-ik évi 25-ik számához^

Peronospora-perraetezö

MAUTHNER ODON magkereskedésében

BUDAPESTEN, Főflzlet:

Fiúküzlet:

Andrássy-út 23,

Koronaterczeg - atcza 18. sz.

Szóld,

legjobbnak elismert S c h m i d t A. rendszerű több versenynél

burgonya, cukorrépa stb. stb,"

első dijak-

szerezhetők be a

y

legkitűnőbb magvak, 1888. Pécs I-ső dij : Nagy díszoklevél. 1889. Budapest I-ső dij: Nagy arany egyesületi érem. 1889. Brüssel I-ső dij: Nagy arany érem. 1889. Eszék 1-ső dij: Nagy arany érem. 1890. Budapest I-ső dij : Nagy arany egyesületi érem. 1890. Bécs 2 I-ső dij: 2 nagy diszoklevél. 1891. Budapest I-ső dij: Védnöki arany érem. 1891. Komárom 2 I-ső dij : Nagy diszoklevél. Nagy arany érem.

zésére

kitüntetve

Ezen ónozott erős rézputonynyal é s két sárgarezii légszivattyúv a l ellátott é s összes részeiben legszolidabb m ó d o n szerkesztett permetező; könnyű kezelés mellett gazdag sugárban permetez és idő, m e g folyadék legnagyobb megtakarításával a kivánt hatást teljesen előidézi. — Kimerítő leirás bérmentvg é s ingyen küldetik meg.

Árjegyzék kivánatn ingyen és bérmentve küldetik.

A „Weinlaube"

kiadóhivatala

KLOSTERHEÜBURGfBAH, Bécs mellett

Tenyész- és haszonmarhák

b i k á k , minden, különösen p i n c z g a u i f a j ú fiatal m a r h á k , nemkülönben eredeti p i n c z g a u i é s steier tenyész-lovak olcsón és legjobb minőségben

6.

3ia6erfelinernél Triesztiiig

melletti

Altenmarktban kaphatók.

(Alsó-Ausztria)

Gr. Andrássy Géza parnói uradalmából.

Oujj? O. m m ű n n ' i SotimUwfei, Síiéit, i., Sominiíimertafict 5.

OfftrjuWm fSS^rSSSSt IrKntell fL

JC i -

m í r n t m

máz- és festék g y á r i r a k t á r a ,

»fi

gocíí^ettmtö-

IH-S2SS?

cm t (c t, J 6*alte unt SBMiineV.

gBcin«aritnng.

fttWS&J^"?'ftTlíiilí!!^ ©„„o ®jL»«M»«'» SMrMWerh* Win, I., f omlnif^eríaftíl S.

3 gőzgép,

2 Cornwall-kazán,

6

különböző nagyságban olcsón eladók.

FREUND ÉS WIENER Bécs, I., Hohenstauíengasse 7 .

SBieiter ggubtoirtfifdittffltilie S c i t o t t f l . S t f n " " ' - • °1lnban)>W'fLwT toorcenl

MA YFARTH és TARBA hordozható takaréküstjei marhatakarmány főzé sére, gó'zölgésére és fehérneműre is ; kevés tüzelő anyag fogyasztása mellett alkalmasak és mindenhol könnyen felállíthatok. Csak azon üst valódi, melyben czégünk neve öntve van. — Egyúttal szecska-, takarmány-, répavágók, darálók, burgouya-zuzók, Járgányokról, cséplőgépekről szóló árjegyzékünkkel szolgálunk.

GERBER ULRICH sajtgyáros. Tussa-Ujfalu, u. p. Parnó, Zemplénin. szétkiild bérmentve bármelyik postaállomásra utánvét mellett: I. r e n d ű m a g y a r g r o j i s a j t , 5 kgros postacsomagot 3 frt 90 krért. — I. r e n d ű m a g y a r e m e n t h a l i s a j t , 5 kgros postacsomagot 4 frt 70 krért. Nagyban vevőknek megfelelő árengedmény. Árjegyzékek kívánatra Ingyen és bérmentve. SUrgöny-czim: „GERBER PARNÓ."

Rob^INGHAM CLARK & COMP. londoni mázgyárnak főraktára Ausztria-Magyarország és a Kelet Ajánlják legjobb hírnévnek örvendő máz-, kencze-, és fényező, szeszmáz-zománcz és borostyánmázukat szobapadozatoknak, mindennemű száraz- és olaj-festékeiket, ecseteket, valamint összes e szakmába vágó czikkeiket kocsi-fényezők, nyergesek, mázolók és hasonágú ipari czélok számára. Továbbá szolgálunk legolcsóbban legjobb gépolaj, bőr- és szijkenőcsökkel, pata- és kocsi-kenőcsökkel, a mezőgazdasághoz szükséges anyagokkal. Árjegyzékkel dij- és bérmentesen szolgálunk.

Széli Kálmán tenyészete, R'itót, Héraháza, Vasmegye. Alapíttatott 1882-ben. A tenyészet 1882 ben a terium közvetitésevel importált 12 tehén és egy bikával alapíttatott. 1885-ben ugyani!? mennyiségű létszám szereztetett be. A vérfrissítés és a tenyészet javítása ezeijából 1890 ben a tulajdonos simraeníhálból a kerületi díjazásnál 135 bikaborju között első dijat nyert „Böske VI.", 1»/, éves simmenthali flsző (1-ső üsződíj) Dóry egyedet szerezte meg, ugyancsak két, szintén első díjjal kitüntetett üszőt is importált. A tenyészetben a simmenlhaii faj jó tulajdonságai kiváló mértékben vannak kifejlődve; a bikák élősúlya 4 éves korukban az 1000 klgrot túlhaladja, a tehenek súlya 7 0 0 - 8 0 0 klgr. közt váltakozik. A fejési eredmény a borjú zik; a^ tejélés évi^átlaga^7V a —9 liter.

a ' j ö v ő k t ő l kezdve számban fognak nekerülni. — A bikák éves korukig hasz-

mezőgazdasági gépgyárai

tésre.tnÍAz ^állatok egész éven át istal-

Bécs, II., Taborstrasse 711-

A tej /.srrtartalma^ 3 - 8 - 5 4-ig

adatnak el. - - Az ' üszők közül a megfelelő egyedek a lét-

PH. M A Y F A R T H & COMP. Fi. Iijtoti I Con). takarékistjei különösen a csillagfürt keseritlenitésére alkalmasak. Árjégyzékek ingyen.

tehén

és 45

drb

Képviselők kerestetnek.

Dr. P a j o r S á n d o r vezetése alatti

vizgyógyintézet

A tenyészet az 1890-ik^évi kiálU-

BUDAPEST, VIII., Szentkirályi (ősz)-utcza 14. szám

is nyerte, a mennyi-

(muzeum-kert közvetlen közelében.) K ü l ö n f é r f i és k ü l ö n n ő i o s z t á l y . l a n y o z á s , m a s s a g e stb.

gőzszivattyu

Wertheím J.,-néI, Bécs X .

országos törzskönyv

permetc

melyek mindenütt a legmagasabb dijakkal lettek kitöntetve, nevezetcsen: 1875. Budapest I-ső dij: Nagy arany érem. 1879. Nagyvárad 1-ső dij : Elsü osztályú elismerő oklevéi. 1881. Budapest I-ső dij: Nagy arany érem. 1885. Budapest I-ső dij: Nagy kiállítási érem. 1886. Budapest I ső dij: Nagy arany oklevél. 1887. Budapest I-ső dij : Nagy arany egyesületi érem. 1888. Budapest I-ső díj: Nagy arany egyesületi érem. 1888. Nagykörös I-ső dijak: 2 nagy arany érem.

Dija^ott siramentfaali t e h e n é s z e t e k . Az az általános elterjedés, melynek az ugy tejelésében mint hústermelésében kitűnő simmenthaii marha hazánkban örvend, azt hiszszük indokolttá teszi azt, hogy jelesebb ily fajú tehenészeteinket olvasóinkkal megismertetjük, bemutatva egyúttal azok kiváló példányait is. A sikerült ábrák a f. évi budapesti teny észállat vasár

Irta: S a j ó

Károly.

A r a : 1 f r t 5 0 k r . — Kapható a kiadóhivatalban,

Vil-

okTeveTet'kapta.^A folyó évi budapesti tenyész-állatkiáliitáson e tenyeszet ket darab bika és leg a6 csoportos2kiállításra kitűzött első dijat nyerte es ezenkívül 3 első díjjal és 1 második dijjal lett kitüntetve. József főherczeg ő cs. és h. Fensége tenyészete Alcsuihon. Alapíttatott 1887-ik évben. A tenyészet áll 1 bika, 15 tehén és 13 drb növendék

állatból. A tenyészet czéljü tenyészállatok nevelése és e mellett a főherczegi udvartartáshoz szükséges tej és tejtermékek előállítása, A tejfeleslegbő? iimburgi sajt készíttetik. A tenyészel egyenesen simmentha'.ból importáltatott és pedig 1887-ben 1 bika és 8 tehén, további kiegészítésül 1888-ban 4 üszőborju. A kifejlett tehenek 6 5 0 - 7 5 0 kgr., élősuiylyal birnak. Á fpjés •átlaga 6—11 liter között változik. A mi igen szép eredmény. A növendékbikák i ' / j éves korban adatnak el tenyésztésre. A tej minősége kitűnő. Az üszők a tenyészet szaporítására fel neveltetnek. A tenyészbikák S 1 / 3 éves korukig haszüáitatA tehenek nak. nyáron istállózás mellett legelőre is járnak, a növendéfeáüatok legelőn tartatnak s ezenkivül erőtakarmány pótlékban is részehogy az itt neveit állatok sok esetben is felülmúlják jő t; lajdonságaikban. A tenyészet a f. évi teUZQjal nyert. 4 Forster Gcza

Vilmos pa. felső-leperdi gazdaságából. Eredeti fényképfelvétel.

/SFap

^Á^Ko-

máromm. Alapíttatott 1881-ik évben. A tenyészet czélja tenyészállat-nevelés és tejtermelés. A tenyészet alapja 10 tehén és 1 bika, a földmiv, minisztérium utján importáltatott 1881. évben. Vérfel frissítés szempontjából 1884-ben « Tündér* nevü bika a keszthelyi tanintézettől és 1890-ben «Desentor» nevü bika gr. Forgách Sándor petheő-szinvei tenyészetéből vásároltatott. A tehenek élősúlya 6 0 0 - 7 5 0 kg. A borjuk átlagsulva születéskor 42 5 kg. A tejelési képesség emelkedik a tehenek 9 éves koráig, azontúl fogyni kezd. Négy évi átlagban a simmenthali tehenek évi teje 2822 liter volt, de vannak egyedek, melyeknek évi teje egész 3893 literig felmegy. A tej átlagos zsírtartalma 4 % . Évenkint vagy 25 db. borjú neveltetik fel s ebből 5 db. a tenyeszet kiegészítésére szolgál, a többi alkalmas pedig tenyészállatként kerül eladásra. Az állatok legnagyobb része Magyarországban adatik el, több darab exportáltatott azonban a szerb kormány részére is. A tenyészbikák 4 ' / , — 5, a tehenek 10 — 12 éves korukig használtatnak. Az állatok az istállóban etettetnek, de naponta 2-szer öszszesen 4—5 óráig

legelőre járnak; igen meleg időszakban az éjjeleket is állásban a szabad ég alatt töltik. A tenyészet jelenlegi állománya 1 bika, 27 tehén és 40 db növendékállat. A tenyészet fennállása óta a következő kitüntetésekben részesült: az V-ik tenyészallatvásáron egy pénzdíj, — a VII. tenyészállatvásáron 2 pénzdíj, — az 1885-iki országos kiállításon 500 frank pénzdíj, — az 1887-iki komáromi kiállításon két díszoklevél, — az

Í412Köztelek, 1891. deczember 23. 1891-iki budapesti tenyészállatkiállitáson az első tehéndij és második bikaborjudiban. Nádasdy Ferencz gr. tisztavérü simmenthali tenyészete, NádasdLadány. A tenyészet alapíttatott 1881-ben. Az állomány alapja a kormány közvetítése által az 1881. évben importált 12 drb. hasas üsző és 1 db.

«Káplár», simmenthali hágóbika, 2l/s éves (1-sö bikadij) Széli Kálmán rátót-héraházaí uradalmából. Büthner H. festőmüvésznő eredeti rajza után.

második bikadijjal lett kitűntetve. A folyó évi tenvész állatvásáron, mint csoportos kiállítás, egy csoportos dijat és 3 második dijat nyert. Forgách Sándor gr. tenyészete Pethő-Szinye u. p. Bood. Alapíttatott 1883-ban a földmivelési minisztérium közvetítésével importált egyedekből s ugyancsak 1884. és 1885-ik évben a tenyészet szaporítása czéljából uj

„Szálas", 4'/2 éves simmenthali tehén (t-ső tehéndij) Forster Géza concóháti gazdaságából. B&thner H. festőmüvésznő eredeti rajza után. bikával vettetett meg. 1885-ben még ugyanez uton 11 db tehén és egy bika importáltatott. Vérfelfrissités czéljából 1887-ben vétetett egy bika. A tenyészet főczélja a tenyészállat nevelés, másodsorban a tejtermelés. A szaporulatból az alkalmas egyedek felneveltetnek és a tenyészetbe soroztainak az állomány teljességeig; azontúl pedig a feles számú egyedek eladatnak. A fiatal bikák közül a tenyészczélokra alkalmasak IVa—2 éves korukban bocsájtatnak eladásra. A tejtermelés az eddigi tapasztalatok szerint középszerű és a borjú nevelés mellett a legmagasabb átlag eddig hat liter volt. A tej minősége azonban kitűnő. Az apaállatok 6 — 7 éves, a tehenek 8—10 éves korukig használtatnak tenyésztésre. A jelenlegi állomány 1 drb hágóbika, 35 drb tehén, 34 drb növendék. A tenyészet az 1885-ik országos kiállításon nagy díszoklevéllel tüntettetett ki, s a folyó évi tenyészállatt kiállításon egy bikaborjával az első dijat sikerült elnyernie.

importokkal egészíttetett ki. Az igy nyert létszám még szaporittatott a már 1875-ben simmenthal-saani fajtákból alakított Forgách László mán doki tenyészetéből áthozott egyedekkel. 1881. és 1882. esztendőben ismét a földmivelési minisztérium közvetítésével importált egyedek soroltattak a tenyészetbe. A jelenlegi állomány az országos törzskönyvbe bejegyeztetett 7 drb bika, 72 drb tehén és a tenyészetet kiegészítő növendék állatok. A tenyészczél egyaránt tenyészállatok nevelése és tejtermelés. A tej hozam átlaga 6—7 liter közt változik. A kifejlődött tehenek élő súlya 6—700 klgrm. E tenyészet az idei tenyészállatkiállitáson csinos csoportban mutattatott be, mely teljes hűséggel reprodukálta azon viszonyokat, melyekben a tenyészet neveltetik és egész csoportját, mint legelő nyájat is volt alkalmunk látni a kiállításon. A csoport dicsérő oklevéllel tüntettetett ki. Az állatok nyáron mesterségeDőry Vilmos tisztavérü simsen alakított legelőn tartatnak, télen menthali tenyészete Felsö-Leperd ti. istállóztatnak. p. Kocsola. A tenyészet alapíttatott 1880-ban. A tenyészet eredetileg imZichy Béla gr. tisztavérü simportált 8 drb hasas üsző és egy bika menthali tenyészete Lengyél-Tóti. által alapíttatott. Ehhez 1886-ban Alapíttatott 1883-ban. A tenyészet Szeniczey Ödön tenyészetéből az alapítására szolgáló első állatok, 1882-ben tisztavérü importált állatok úgymint: 1 drb bika és 11 drb közül beszereztetett 10 drb tehén; tehén 1883-ban importáltattak. Vér 1887-ben importáltatott vér frisstités frissítésül 1887-ben Nádasdy gróf czéljából két drb hasas üsző és egy tenyészetéből egy két éves bika sze„Filkó',, 4'/2 hónapos simmenthali bikaborjü (2-ik dij) Forster Géza concóháti bika, 1889-ik évben a bábolnai tisztareztetett be. A szaporulatból eddig gazdaságából. Eredeti fényképfelvétel. vérü tenyészetből szereztetett be iseladatott 34 drb tenyészbika és 16 drb üsző. Azonkívül saját tenyésztésre besoroztatott 18 drb üsző. A bikák mét 8 darab hasas üsző és egy bika. 1890-ik évben Puskás Tivadarnétól 5—6 éves, a tehenek 10 éves korukig használtatnak a tenyésztésben. A öt drb importált tehén és 4 drb üsző borjú vétetett át s ugyanazon évben tejhozam átlaga 2100 liter. A borjúk 4 hónapig szopnak. A tenyészállatok vér frissítés czéljából egy bika importáltatott. istállóban tartatnak s csak a növendék üszök járnak legelőre. A tenyészet A tenyészet jelenlegi állománya 4 drb hágó bika, 55 drb tehén és a Budapesten 1887-ben tartott 6-ik tenyész állatvásáron egy első és egy 32 drb növendékmarha, melyhez a szaporulatból alkalmas üszők beso• Roaanna- 1% eres, simmenthali (isző (l-sö üsződij) gróf Zichy Béla lengyeltóti uradrimából. Büthner H. festtmOvésznfi eredeti rajza után.

Köztelek, 1891. deczember 23. Í413Köztelek, 1891. deczember 23. A temesvári trágyával elvetett terük* a legnagyobb szemtermést adta összes búzatábláim közt Ugyanis e táblán egy kereszt 65 9 kilogr. elsőrendű búzát adott, vagyis az egész tábia szemtermése 26.623 kg. A termés többlet a temesvári trágyával szórt területen: Szalmában 105 Kér. 42 frt — kr. Szemben 11,524 kg. 1267 « 64 . Termés többlet . . . 1309 írt 64 kr. Levonva 80 q. trágyáért 4-frt . . . 320 < — < Marad tiszta többlet. . 989 frt 64 kr. Mely összeg a befektetett forgó tőke 3 0 0 % kamatozását meghaladó összegnek felel meg. Az értékszámitás a búza 11 frtos értékesítésével van felvéve, daczára annak, hogy a csépléskor i i frt 10 kr., ma pedig 11 frt 20 kr.-jáva! volna eladható. Tényleg ily árban kérték is.""de eddig nem .Miklós*', ii éves simmenthali bika (3-ik bik, ,!ij) Dóry Vilmos pa. felső leperdi gazdaságából. Eredeti fényképfelvétel adtami többet reméive.

roztatnak a tenyészetből mindaddig, mig az állomány 120 drbra egészíttetik ki. A tenyészetben nevelt bikák közül az alkalmasak mint apaáila-

tok elárusittatnak. Különös gond fordittatik a tenyészetben a vér frissítésre, mert az alkai mázott apaállatok mindig más tenyészetekből szereztetek be. Az állatok csak télen istállóztatnak, nyáron legelőn járnak. A te nyészet az 1891-iki budapesti tenyészkiállitáson képviselve volt, s két pénzdíjat nyert: egy bikaborjura második, egy üszőjére pedig első dijat.

„SzSke V.", 8 hónapos simmenthali t uradalmábt

Kísérlet a temesvári konczeritrált marhatrágyáva! Azv 1890-ik év őszén 110 métermázsa Saxi. Zweig et Go.-féle temesvári kenczentrált marhatrágyával tettem kísérleteket, melyből a gyár utasítása szerint 400 kg.-ot alkalmaztam buza alá m. holdanként. Vagyis egy 20 holdas kísérleti táblára hintettem 80 q.-t. A pontos kiserlet czéljára két egymásmelletti, egyforma nagyságú, fekvésű és egyforma minőségű táblát választottam. A két táblának vetés forgója és trágvázasa is ugyanaz voit 4 éven át. A táblák 1888-ban búzát termettek istálló trágyával, 1889-beu zabot, 1890-ben zabos bükkönyt tavaszszal 200 kg. "tbomas-salakkal hintve, és végül 1891-ben a megelőző év vetőszantásakor 400 kg. temesvári trágyát kapott az egyik, a parallel tábla pedig e nélkül vettetett el. A temesvári tragyás tábla kezdettől fogva gazdagabb volt. tavaszszal pedig a szarba induláskor nagyon elhagyta a másikat. Dült rész vagy rozsda a táblák egyikén sem volt található. Aratás előtt a temesvári trágyával hintett rész szemmelláthatólag nagyobb kalászokat mutatott. Az aratás eredményekép a nem trágyázott terület 299 keresztet adott, tehát kerekszámban 15 keresztet 20 kéve vei számítva holdanként. A temesvárival trágyázott 20 hold adotl 404 keresztet, vagyis a hold 20 keresztet és 2 kévét. A szalmatermés többlete tehát 25°/0 volt. Vagyis összesen 105 kereszt. Melynek érieket polyva és törekkel együtt 40 kr -ra téve 42 frt termés többlei mutatkozik szalmában. A cséplés eredménye azonban még kedvezőbb adatokat tüntet fel a trágya javára. Ugyanis a trágyázatlan terület keresztje ŐO'ö kg. szemtermést adott, azaz 299 kereszt termése: 150-99 kg. vagyis kerekszámban 150 métermázsa elsőrendű szem volt.

iödij) Széli Kálmán rátót-béraházai ívképfelvétel.

nitanom. Miután a táblák átellenében még egy idén ugyan táblám volt, mely szintén 20 hold területű, de épen ugy nem egészen más mívelésü volt, érdekesnek tartom használ esői ; ennek termését is ismertetni. Ezen tábla kapta len idfljár® a legnagyobb míveiést búzatábláim közt. 1888sunk melle' ' ban árpával és füves lóherrel volt elvetve, mintha a kí 1889-ben kaszáló, 1890-ben mesterséges legelő reskedő zsí-.k volt. 1890 juniusban felszántva, a második jában fekUd ^ szántás előtt 15 fuvar istállótrágyát kapott. nék!) Továbbá a foszfáA harmadik szántás után, a vető (negyetok határodik) szántás előtt 100 kg. thomas-salakot és 100 kg. gipszet kapott. Ezen elkészítés mellett legnagyobb termésre adott kilátást. Termése 390 kereszt 10 kéve volt. Összes termése 205 q. szem vagyis keresztenként 55 kg. Összevetve ezt az előbb leirt- kísérleti táblákkal, ettől tetemesen elmaradt. Minőségre mindhárom emiitett tábla egyenlő szemet 81 kg. adott. A végeredményeket levonva, most már azt kell következtetnem, hogy a temesvári trágya ősziek alá főles* foszfátok hozzáadása mellett, különösen hideg kötött talajon igen figyelemre „Lady III.", 5/< éves simmenthali üsző (2-ik üsződij) József föherczeg alcsuthi urad,.imából. méltó trágyaszer. Részemről csakis Eredeti fényképfelvétel. foszforsavtrágyák hozááadásával haszzottan a vetést gyorsan érővé teszik, igy a tejesedés kezdetén beál szárazságban ártanak, viszont az érés felé jövő nagy hőséggel szembf használnak. A temesvári trágya nem hat ily módon, mert az végre is levén más, mint szárított és finoman elosztott marhatrágya nem éget. mert ahhoz, hogy égessen nem adható elég nagy mennyiségben á r . miatt. Nagy hatását részemről jórészben a rendkívül finom mechanikai elosztásnak tulajdonítom. Hogy tőle éveken át tartós hatást várjunk a nem lehet czél, sőt vegytartal mánál fogva nem is lehetséges. És ép azért, mert egy év bőséges gabonatermése sokkal több foszforsavat v ki a talajból, mint a mennyit tartalmaz a rendszerint adni szokott tem vári trágya, én határozottan azt a nézetet vallom, hogy a nagy hatást biztos hatást a foszfátok hozzákeverése által nyerjük. Tizenegyforiutos búzaárak mellett épen nem közönbös az, hogy vagy 10 q. termést ad-e földünknek holdja. Ily árak mellett ham megtérül a befektetett forgótőke, miért is épen most az ideje ann hogy mindent elkövessünk a termés okszerű és gazdaságos emeli czéljából. És épen azért tulajdonitok nagy fontosságot ezen kérdés fej getésének. Igen kívánatos volna, ha a t. gazdatársak minél többen tennék közzé tapasztalataikat, hogy ezen kérdés minél több oldalról lenne m«Kvilágitva. Hogy miképen alkalmaztam a konczentrált marhatrágyát tafc mányrépa alá, azt egy jövő czikkben fogom elmondani. Herényi Gotthard Sándor,

Gyapjusulyhatározás.

Simmenthali növendékállat-csoport (Elismerő oklevél) gr. t

Nem akarok optimistának látszani következtetéseimben, de e számok a végleges cséplési eredmények hü reprodukcziói. Egy kísérlet sohasem lehet alapja absolut érvényű következtetéseknek, de miután egy velem szomszédos mostoha talajú gazdaság thomassalak és temesvári trágya együttes alkalmazása mellett már két éven át szinten igen szép eredményeket ért el, én részemről daczára annak, hogy a temesvári trágya chemiai elemzése nem jogosít fel theoretikus alapon ily kedvező sikerekre, főleg hideg agyagtalajon igen nagy hatást tulajdonitok a gyakorlatban a temesvári trágyának, főkepen akkor, ha ez gazdag foszfortartalmu műtrágya társaságában alkalmaztatik. Talajom hidegségét szemlélteti kellőképen, miszerint a tőlem alig 5 km.-nyire fekvő Szombathely vidék még megtermi a tengerit, nálam 10 év alatt egyszer sem érett be teljesen, mely körülményt egyál„Favorité", 6'/, éves simmenthali tehén (3-ik tehébdij) József föherczeg alcsuthi uradalmából. talán nem a klima, hanem a merőben különböző talajviszonyoknak kell tulajdoEredeti fényképfelvétel.

ndor petheő-szinyei uradalmából. Eredeti fényképfelvétel.

„Junó II.", 31/, éves simmenthali te uradaimábó

nálnám nagyban. Továbbá eltérnék a gyár utasításától, mely szerint csak befogasolást és nem alászántást ajánlanak. A szórva hintett műtrágyát alászántanám. Nagy remény elérésére 3 esetleg 4 q. temesvári trágya mellé 100, sőt 200 kg. thomassalakot, vagy meleg talajon fele annyi szuperfoszfátot alkalmaznék. Azonban igen fokozná az eredményt, ha e műtrágya a sorra hintetnék Reissenzahn A.féle sorrahintő vető- és műtrágyaszóró géppel, mert ez esetben talán kevesebb mennyiség is jó hatást eredményezne. Azonban részemről sorra hintve szuperfoszfátot választanék, mert a thomas-salak nagy hatása, mint oldhatlan trágyáét csakis a pontos mechanikai elosztásban kereshetem. A műtrágya őszi alkalmazásának nagy hatasat főleg abban látom, hogy a normális évben jó idij) Széli Kálmán rátót-héraházai erőben jön a vetés a tél alá. (Az -képfelvétel.

Néhány évvel ezelőtt, foglalkozott már egy izben az ország gazdasági egyesület a gyapjusulyhatározás ügyével. Rejtő Sándor akkori iparfelügyelő hozta javaslatba, egy gyap sulyhatározó hivatal felállítását, s az országos gazdasági egyesület ügy tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése alapján, az eszn melegen üdvözlendőnek jelezte. Kimondotta, hogy a juhtenyésztő gazc közönségnek érdekében állana, ha volna egy oly fórum, a mely a gyap eladásnál felmerülő vitás kérdésekben mérvadó véleményt adna; különösen a gvári mosásu gvaoiut illetőleg volna ennek haszna, menyiben me' szűnnék a n) tiszta suly bizal. kérdés lenni, mójában lévén min két félnek, a b adott piszkos gyapjú sulvát m, uton módon megtudni. Me^

„Lugnetz", ls/4 éves simmenthali bika (2-ik bikadij) gr. Zichy Béla lengyeltóti uradalmából.

Köztelek, 1891. deczember 23.

Köztelek, 1891, deczember 23.

A szárítási eljárás 500 gramm mennyiségű gyapjúnál annak nedszűnnék továbbá a ssíros gyapjú eladásánál azon törekvés, hogy a j gyapjút minél súlyosabban, tehát minél több zsir, piszok és víztartalom- ! vességi foka szerint 2—3 óráig tart, körülbelül ennyi idő szükséges ugyamai hozza a termelő és ismét eladó a píaezra; a mi a gyapjú minőségét ! nis arra, hogy 103°—106° C. levegőben a fennt emiitett menoyisegü s csökkenti, mert a zsírtartalom erőltetett növelése a gyapjú rugalmas- | gyapjú viztaríalmát teljesen elveszítse. Az ily módon meghatározótt tiszla gyapjú súlyából megállapítandó ágat. és szilárdságát befolyásolja, a piszok erőltetett növelése pedig a a gyapjú kereskedelmi súlya, a mely megállapodáshoz képest az egész zálvégek nehezen mosható összeesomósodását hozza létre. Ezek voltak körülbelüi a felsorolt főbb érvek a gyapjusulyhatáro- j piaezra érvényes. Ezen kereskedelmi suly bizonyos határozott pld. 10 vagv • ás érdekében, s fel lett egyszersmind említve, hogy a külföld ezen elő- |12%-nyi víztartalomnak' felel meg.*) Ezen határozott víztartalomnak megyökei már rág belátta s kfiltöldön már régóta állnak fenn ily sulyhatá- j felelő kereskedelmi suly vétetik alapul a piaczi áraknál is. Dömötör Pál. >zással foglalkozó intézetek. Időszerűnek tartottuk feleleveníteni röviden esen eszméket, mert : ilenieg módjukban áll az érdekeiteknek e sulyhatározással, illetve az j A chevafier árpa termelési kísérleteiről Ásványi Lajos a követkeere szolgál:', műszerrel, gyakorlatilag megismerkedni. I zőket írja, A chevalier árpa termesztése temesvári szárított marha A műegyetem mechanikai tecbnologiai szertára ügyanis a múlt tan- j trágya után a trágyázást követő második évben eszközöltetett. Hogy ezen vhen beszerzett egy ily sulyhatározó készüléket, melynek leírását alább j kísérleti termelés végeredményét pontosan kiszámíthassuk, szükségünk öjuk, s melynek képét a mellékelt ábrák tüntetik fel. van az első évi adatokra is, melyeket röviden az alábbiakban foglaltam Az ábrákból látható, hogy a készülék gőzfűtésre van berendezve, a össze. (Teljes kidolgozásban a kolozs-monostori m. kir. gazdasági taninizlángok C hengeren körben vannak elhelyezve; 9% kiégéshez szükségélt j tézet 1888—89 ik tanévi évkönyvében-jelent-meg). Az egy kat. holdra vegőt az aisó d-vel jelölt nyílásokon át kapják, az égési termények pefelhasznált 960 klg. temesvári koncentrált marhatrágya alkalmazása után g K kürtő középső b részén lesznek elvezetve, a hol egyszersmind egy ugyanis 452 klg. szemes tengeri és 64 -+-- 45 — 109 klg. tengeri szár és ;eiep segélyével a léghuzam szabályozható. csutka-többletet nyertünk, melyet a kérdéses 960 kg. trágya után járó A lángok közvetlen B katlan | 52 frt 80 krnyi befektetésbői fenekét melegítik, azután az égési | levonva, kat. holdanként 28 termények útjukban a kiirtő felé frt 02 kr. veszteséget szeni csövekkel jönnek írintkezésbe. vedtünk, De mivel az első Ezen i csöveken nyeri a készülék év terhére az alkalmazott a szárítást közvetlenül végző levegő trágya értékének csak felét mennyiséget. Ez mint látjuk az i szamilhaíjuk, ennélfogva a csövekben való . előmelegítés után helyesbített számítás után a kénytelen levonulni a léghuzam temesvári koncentrált maiutjának megfeielőleg B katlan fehatrágya számlája csakis 1 nekere hol teljesen fel lesz mele- frt 62 kr, veszteséggel zárógítve és A katlan likacsos fenekén dott. Ezek után az idei kíát a szárító térbe jut s innen sérleti adatok elsorolásához kihasználás után a K kürtő két fogva mindenekelőtt felemlío'dalan a a lesz elvezetve. Az tem, hogy az elvetett Cheábrában levő nyilak mutatják a valier árpa előmunkálatai a levegőnek ezen útját. talaj őszi szántásából, ta~ A készüléken keresztül tehát vaszszal vető szántás és bofolyton levegő czirkulál; felmeleg- ronálásból állottak, a minek szik benne és azután elhagyja a megtörténte után a vetést készüléket. Ha már most a fűtést • Hungaria Drill» sorvetővel ugy szabályozzuk, hogy a temper- Végeztük. Egy kat. holdba atura 10Q°-on felül legyen de a 121 liter 9 5 % csiraképes110°-ot el ne érje, (mert ezen télül séggel és q-kent 73.5 klg. már a gyapjú anyagára is hatássulylyal bíró saját termésű sal van, a mit a gyapjú mégsárChevalier árpát vetettünk,mely gulásán azonnal észre lehet venni), az egész tény észidő alatt egyakkor a meleg levegő a gyapju- szeri aszatoláson kivül egyéb Gyapjusulyhatározó készülék hosszmetszete. n ak összes víztartalmát úgyszólván mivelésben nem részesült. Gyapjusulymeghatározö, mérleggel. kiszívja. Az aratás junius 23-án törA készüléken elhelyezett, Celsius fokokra beosztott II hőmérő, mely- tént, a midőn a trágyágömbje a fűtött térbe nyúlik, lehetővé teszi a szárító térben levő zott területről 25 kereszt neraiura folytonos ellenőrzését. és 2 kéve, a trágyázatianról pedig 24 kereszt és 14 kéve termést nyer\ készülékre egy mérleg is van szerelve, melynek egyik karja a tünk. Cséplési eredményül a trágyázott területről 1236, a trágyázatianról" „ó térbe nyúlik le, s erre van függesztve a szárítandó gyapjút tar- pedig 1226 liter magot kaptunk, melyek hektoliterenként 75.6 klgmot nazó sárgaréz drót kosár, a másikra pedig a sulyok elhelyezésére nyomtak. Ezen adatokból tehát láthatjuk, hogy a temesvári koncentrált Igáló csésze. A mérleg pontossága akkora, hogy 0-005 gramm suly kümarhatrágya alkalmazása után a második évben kat. holdanként 10 liter bség még leolvasható rajta. árpa vagy 60 kr. termés-többlet származott; ar mely összeg a második 1 Az eljárás már most sulyhatározásnál a következő : év terhéro irt 26 frt 40 krból. vagyis az első évben befektetett trágyaElőször is a még fűtetlen készülékbe beakasztjuk az üres gyapjú érték feléből levonva, a második év terhére 25 frt 80 kr. veszteséggel záarat, s a mérleg másik karjára helyezzük a túlsúlyt, mely ennek ki- ródott. A jelen viszonyok közti kísérletezések mellett,' tehát az egy kat. enlitésére szolgál, s az utóbbin addig igazítunk, mig a niérleg egyen- holdra alkalmazott 960 klg. temesvári koncentrált marhatrágya után az /t mutat. első évben 1 frt 62 kr., a második évben 25 frt 80 kr. s igy a két év Ezután bizonyos lemérlegelt menyiséget pld. 500 gramm gyapjút a alatt összesen 27 frt 42 kr. veszteség mutatkozott. ' árba helyezünk el s befütünk a készülékbe, miközben ügyelnünk kell a Az egészen egyforma viszonyok között termesztett székely tengeri érőre. Mihelyt ez 100°-ot mutat, csökkentjük a fűtést s szabályozzuk és cinquantino kísérleti adatai. ázcsap nyitásával annyira, hogy állandóan 103 —106°-ot mutasson. E jben bizonyos határozott időközökben pld. 10 perczenkint lemérlegelAternaelt teng1eri menyiége 80 • ölön -a készülékben levő gyapjú súlyát s e müveletet mindaddig folytatjuk, la a 1. d ig a két utolsó' mérlegelés közötti külömbség OBÖV nem lesz kisebb egy Megnevezése a tengeri áj e *iyos megengedett maximumnál pld. Vn/Vo-11^fajtának szedés Az utolsó mérlegelés adja már most a gyapjú tiszta súlyát, a kümi i m 1 liter klg. | ki1. Hg. ibség, melyet ennek kivonása által 500 grammból nyerünk adja a apju víztartalmát; ha e külömbséget 5-el osztjuk, megkapjuk a viztarmat 100 grammra azaz perczentekben kifejezve. 730 2440 99 122 145 j 120 lí> 0 Székely tengeri Ha zsiros gyapjúval van dolgunk, melynek nem csupán víz, hanem zoktartalma is megállapítandó, akkor az eljárás a következő: 104 75.5 96 1510 1910 77'u 112 Cinquantino 500 gramm gyapjúnak az imént leírt módon meghatározzuk tiszta raz súlyát, kivonása által 500 grammból nyerjük a gyapjú víztartalmát. A székely tengeri 16 nappal előbb megérett és kat. holdanként 520 Ezután akár ugyanazon gyapjú mennyiséget, akár más 500 gram- literrel többet termelt. A cinquantino ellenben jobb minőségű tengerit szol>t tisztára mosunk, s e tiszta mosott gyapjú száraz súlyát ismét meggiltatott, a mennyiben hektoliterenként 4 6 kilogrammal súlyosabb tengerit hozzuk, ezen utóbbi suly lesz azon bizonyos mennyiségű gyapjú tiszta termelt. ipjutartalma. Ugyanez levonva a szárított zsiros gyapjú súlyából, adja •yapju zsir és piszoktartalmát, melyet tehát ezen módszerrel a viztar*) Francziaországban pld. gyári mosásu gyapjú 17% víztartalommal felel, meg a kereskedelmi súlynak. ^mtól elkülönítve külön is kiszámíthatunk.

f

§r

jegygyei ellátott kaszákat angol ezüst-aezélból szállít tetszés szerinti hosszúságban, jótállás meUett!

műtrágyagyárosok #

B E C S ,

Ezen kaszák könnyüségiik, kétszeres keményítősük, tartós élük és rugalmasságuk miatt világhírűek. Egyszeri kikalapálás hosszú időre elég. Minden kalapálás nélkül és pedig mint köszörülő kaszák is használhatók. Egyszer kiélesitve (durva fenőkővel) 120 lépésig még a legkeményebb hegyi füvet is lekaszálják.

f

(Osztrák-Szilézia). B

U

D

A

P

Drohobycz (Galiczia) kizárólagos gyári raktára Ausztria-Magyarország

Zwischenbrücken ós Oderberg

Fiók-üzlet:

MÜNZER L.

ÉST4""

H E I U N G E R J Á N O S

E

S

T

.

Hossza . 62 I 65 I 70 75 ; 80 I 85 I 90 [ 95 I 100- I %> Ara darabonk. í.—' 1.05 , 1.10 | 1.20 ; 1.30 | 1.40 1.50 | 1.60 j 1.70 'frt. A szétküldés postafordultával eszközöltetik, csak készpénzfizetés vagy utánvétel mellett, a szállítási díj 1 kaszáért 2—3 krt tesz, ha legalább 10 drb rendeltetik meg. A küldeményhez számos dicsérő nyilatkozat csatoltatik.

Szédelgőktől óvakodjunk! ezen czégtől: L . M Ü N Z E R

ta D R ° = £ ^ Z J , ° a U z l e n ) Megrendeléseket sylljtö gazdák jutalékot kapnak.

Ajánlják a legjobb konczentrált

m ű t r á g y á i k a t , u. m.: g u a n ó , s p ó d i u m ós c s o n t s / . i i p e r foszfát, kénsavas a m m ó n i á k chili s a l é t r o m , T h o m a s - s a l a k ,

és k á l i , kainit,

c s o n t l i s z t és P e r u g u a n o stb. a legjutányosabb árak mellett. Leveleket és megrendeléseket a központi irodához Bécs,

Neubau,

Lindengasse

2 . intézni

kérjük. — M a g y a r l e v e l e z é s .

Patkány-irtó.

Tord-Tripe patkány-irtószer, kiirt patkányt, egeret és vakondot, házi állatoknak ártalmatlan. Árak: kis csomag 50 kr., nagy csomag 1 frt, használati utasítással. Kapható

R M L É és B

Z

gyógyáru-raklárában

Budapest, király-uteza 4 1 . sz.

Bordeauxi borok. Cognac. Eschenauer & Comp. Bordeauxban Boutillier G. Briand & Comp. Cognacban képviseli Ausztria Magyarországban

Hallwachs

Ottó

UMRATH és TARSA

.mezőgazdasági gépgyár és vasöntöde Magyarországi f ő r a k t á r a : BUDAPESTEN, váczi-körut 6 0 , Ajánlja általánosan mint kitűnő szerkezetiieknek elismert sorvető- és szórvavetö gépelt, egyetemes és mélyítő aczél ekéit, 2-ős és 3 mas ekéit, szecskavágóit daráló malmait, répavágóit, továbbá tengeri morzsolóit, kézi- és járgányhajtásra, gondos felszerelés és legjutányosabb árak meUett. Képes árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik.

Mindennemű műtrágyát, s z u p e r f o s z f á t o t , csontlisztet,'chilisalétromot, ammóniak o t stb. különösen pedig

| szőlőtrágyákat tetszés szerinti összetételben ajánl a legjutányosabb árakon s felvilágosítással is szolgál a r a n n e r s dorfi vegyészeti

termények

gyára

M A R G U L I E S B , ÉS T Á R S A Iroda: B É C S , I V . , T e c h n i k e r s t r a s s e 5 . s z .

Bécs, III. Heumarkt 17.

Orosz pátens bőrkenőcs

—í- T e l e f o n 5 0 0 8 . J~

Viola Bertalan és társa GÉPÉSZMÉRNÖKI IRODÁJA.

vadászok, gazdáknak, stb stb. nélkülözhetlen, a bőrt puhává tartóssá és teljesen vízhatlanná teszi. 1 kilogr. ára bádog-szelenczében 1.20 kr., 5 kilogr. postacsomag ab Bécs 5 frt

Vaselin-bőrzsir

Központi gépraktára és ipartelepek berendezési vállalata.

1 kilogr. ára bádog-szelenczében 80 kr., 5 kilós postacsomag 2,50 kr. 100 kiló ára 40 frt ab Bécs.

Az amerikai bivalyszőrhajtószijak magyarországi szállítója. GANZ-FÉLE GÁZMOTOROK ÉS VILLAMOS B E R E N D E Z É S E K . (Egy ilyen, telepünkön működésben megtekinthető.)

Óvszer minden patabántalom ellen. 1 kilogr. ára 80 kr. Pléh-szelenezében 5 kilogr postacsomag a bécsi állomástól 2.50 kr.

M i n d e n n e m ű technikai czikkelz é s o l a j o k . Vas-, cserép- és köpenykáljhák nagybani eladása.

B u d a p e s t , VII., E r z s é b e t k ö r u t Szerfelette

fontos

czégfestők, fényezőt, mázolók, szobat-s diszfestök, üvegesek, nyergesek, asztalosok és hasonágu iparosoknak, kik kenczék-, copal- és szeszmáz, terpentin, sikatif, dörgölt- és száraz-festékek, ecsetek és bronezbani szükségleteiket a legjobb forrásból fedezni akarják, bizalomteljeseu az alanti czéghez forduljanak. Árjegyzékekkel dij- és bérmentesen szolgál. E. K Ö W E R , kencze- és mázigyára. Prága/I, Altstadter grosser Ring, Granhausz Nr, 5.

5. s z á m .

2 h í d m é r l e g külön-külön 80 mázsára (4000 kiló) vasrudakkal, fokozat- és sulyokkal ellátva, uj és használatlan állapotban, nagyobb telepek-, községeknek és mezőgazdaságoknak megszabva, nemkülönben 2 marhamérleg külön-külön 1000 kilós fokozat- és sulyokkal, lépcsővel és rácsozattal ellátva, egészen uj és használatlan állapotban, a hírneves Bugányi és t á r s a czég erős gyártmányai, Magyarországban hitelesítve, térszüke miatt olcsón egyenkint is eladó. Eisenmöbel- & "Waagenlager, I., Seilerstatle 12. Hofge-wölbe reclits, Wien.

Cs. kir. szab. s z a r v o l a j 3ARTHEL

patazsir.

MIHÁLY és Társa

Bécs, X., Kepler-utcza 20. (Alapítva 1781-ben). Levelezés magyar nyelven is.

MASEK A. s t a n i o l p a l a c z k d u g ó - t o k g y á r a

Klattauban (Csehország)

kitüntetve 1891-ben Temesvárott a nagy aranyéremmel; a prágai kiállításon a kiállítási ezüstéremmel; Zágrábban a legnagyobb kitüntetéssel, a kremsieri, trautenaui és podiebrádi stb. stb. kiállításokon bronz érmekkel. — Felhívja Magyarország szőlő-tulajdonosait, borkereskedőit, cognac- és likőrgyárosait legszebb és legtarkább avagy festetlen kivitelű jelvények, cég- avagy czimer-nyomatu staniolpalaczkdugó-tokainak vásárlására. Kívánatára

árjegyzékkel

és mintával

szolgál.

Köztelet, 1891. deczember 23.

Gözszániás.

CP

m

r* Vf f w m>: JU

T H * w

J o l i n Fowler & Co.

Gyár és központi iroda: VI. ker., külső váczi-rtt. 1696/99. sz

előirányzattal nolgil.

Kinek kell viz?

Olo«6 dnmttkSdíS vizveietéki telepeket létesít, ipar és mezőgazdasági czélokra völgyekből KUNZ ANTAL gyáros Wührisch-Weisskirolien.

Budapesten.

Városi iroda és raktár: VI. ker., Podmaniczky-utcza 14. sz.

Fiókraktár; VUt ker., Kerepesi-ut 77. szám. Ajánlja kilünő szerkezetű

QózmozdQnyai! é s gó'zcséplő készületeit. j á i g á n y e s é p t ö - k é s i i i l e t e i t és g i l i M - t i s i t i t é

Budapest, V,. vaczi-körúí 76. sz. a.

JUST és Társa, Wia, Mlins, FraMti>gau«.

A

* f @ 4 @

vasöntöde ás g é p g y á r - r é s z v ^ t á r s a s á g

Az általánosan mindenütt hcvállt Fowler féle eredet! Compound atízeke moidonyok és gizuántiti OMkSzSk jelenleg á Halunk különböző nagyságban gyártatnak, ugy, hogy bármily terjedelmű gazdaságok legjobb gőzeke-készletekkel láthatók el. Egyhengeres gőzeke mozdonyokat kívánatra, mint eddig, szintén gyártunk. Gyárunkból származó használt, de teljesen jtí karba helyezett g8zeke-gépezetek alkalmilag olcson eladók. Legpontosabb kivitelre elvállaljuk a tőlünk vett gőzeke-gépezetek javítását és az •gyes alkatrészek pótezállltását. Gőzekéink százai felett kitiinő elismerésekkel rendelkezünk. Kataiogusok, árjegyzékkel é» a gfizi.-iwelest tárgyazó leírások kívánatra megküldetnek.

Hyers-wazeline pala és btfr számára, a közös hadseregnél a! kalmazva. — Szélküldés posta utián. csomagolásés postamentesen. 4 kiló, 4 t kilós szelenczében 3 forint 4 . 1 4 . a frt 50. Vaspályán . hordó k 25 kiló, kilónként 40 kr. Bécsből'díjmentesen.

t?

rostáit

S z a b a d , Schlick féle 2 - é s 3»vasú e k é i t , mélyifiő ekéit ? ered. Schlick- és Vidats-fele egyvasú ekéit, talaj mi veid eszközeit, készit továbbá legújabb rendszerű s rendkívül czelszerü szerkezetű

szabadalm. Schliek-féle „HALADÁS" és „BALANCE DRILL" sorbaíető gépeiét; készletben vannak: Szecskavágók, répavágók, répazúzók, tengeri morzsolok, csöves tengeri darálók, szab. Jókay-féle „Hungaria" daráló-gépek

SZEGED! KEtlDERFONÓ GYÍK 4 j | s

KÉSZVÍHY-TÁRSASÁC.

Kötéláruk gazdaságok részére. lítráng kfttöfek, marhakötél, korsi- és széna-kötél, lóterhelö, rnhaszáritótovábbá felhúzó-, csi^a- és hajcö-kötelek, sodronykötelek, kendersiijak. l>or, szii 1-özsákok. tömlők.

Kéve-kötő fonalak, finom hosszú kender- és géptisztitó-kócz

őrIS-maimok, olajmalom-berendezések, ered. amerikai kévekötő és marokrakóarató-gépek és fűkaszáló gépek. S z á l l í t h a t ó m e z e i v a s u t a k ipari é s gazdasági czélokra. E, a g o l c s ó b b

árak.

Előnyös

fizetési

feltételek.

SflF" Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. " T W

válogatott I-s« rendű kenderből kivételes j u t á n y o s á r o n kaphatók, a

Szegedi kenűerfonó-gyár részvény-társaságnál,

A bécsi 1 8 9 0 . evi mezőgazdasági és erdésze!! klaliifason a nagy díszoklevéllel kitüntetett

T h o m a s - s a l a k b ó l

készült

Phosphát-liszt legjobb és legbiztosabb műtrágya, több évi hatással, p h o s p h o r t a r t u l o m 2 0 — 2 4 ° / 0 , p o r f i n o m s á g a 75'Yo ajánlja jutányos áron azonnali vagy későbbi szállítással

Sátori Miksa ós Mór BndSTSrTas.

Nechvíle testvérek

éroáruk, i>inczészeti g é p e k , szivattynés fecskendő-gyára

Bécs, Y / I . Zlegelolengasse 1. K. Ö.

peronospora-permetezőkészülék, dupla nyomós permetezővel, a bécsi cs. kir. mezőgazdasági társulat rendszere szerint készülve. Szakavatott vélemények tanúsága szerint a korszak legjobb permetezője. — Eladás jótállás mellett. Mindennemű ós bármi ozélra szolgáló szivattyúk, gépek és pinczészeii készülékek. Képes árjegyzékekkel és szivattyú telepek költségelőirányzatával dij- és bérmentesen szolgaiunk. INi

A kőolajfingmitúgyár-részvénytársaság Budapesten, V., Zrinyi-utcza 4 . ajánlja elismert jó minőségű

phosphorsavas

műtrágya-gyártmányait úgymint

phospftorít superphospiiat és csontliszt-superphosphat

jutányos feltételek mellett. Ismertető iratok kívánatra ingyen és bérmentve megküldetnek. Hnngaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 3-t.