117
Köztér
Valkay Zoltán
MARTONOS FŐBB ÉPÍTÉSZETI KÉRDÉSEI A XX. SZÁZAD ELEJÉN
M
artonos ősi, halmazos településrendet őrző Tisza-parti, mezőgazdasági jellegű település. Építészeti képét a zegzugos kanyargós utcáit képező hagyományos alföldi háromosztatú parasztházak sora mellett főbb utcáinak „fordított”, már-már paraszt-polgári kisvárosi miliőt idéző, valamint a település központját képező főtér köz- és vallási épületeinek galériája határozza meg (1. számú ábra). Írásom témája éppen ennek az utóbbinak alakulása, az 1900-as évek eleji Martonos építészeti kérdései és világa. Martonos község hirtelen felfejlődése az 1870. évi párbérmegváltás utáni időszakra tehető, melynek csúcspontját képezi a századelő és az első világháború közötti mintegy másfél évtized. Az 1900. évi népszámlálási adatok szerint Martonoson 1257 házban 6128 lakos, ebből 4692 magyar, 1399 szerb, 70 német és 11 oláh élt. Vallás szerint 4617 római katolikus, 1472 görögkeleti. A község határa 17848 kat. hold, melyből 6541 a községé. A községben van takarék és hitelszövetkezet, szerb földművelők hitelszövetkezete és fogyasztási szövetkezet. Van tégla- és cserépgyára (Vucsity Milivoj volt a tulajdonos) és fafűrészelési ipartelepe. Van vasútja, kültéri vasútállomással, postája és távírója, tűzoltósága, népligete és Körösztúrral közös kompjárata. A községben két országos vásárt tartanak. Nevezetességei közé sorolható az 1904-ben megalakult – később méltán híres – martonosi Kosárfonó Szövetkezet is.1
1
Borovszky Samu szerk.: Bács-Bodrog vármegye I., Budapest, 1909, 111 p., valamint Szabó Frigyes: Martonos könyve. Szabadka, 2009.
118
Valkay Zoltán
Martonos két temploma – a görögkeleti és a katolikus – közül a katolikus templom 38 m hosszú, 12,5 m széles, tornya szintén 38 méter magas, szilárd anyagból épült 1808–1813 között.2 A szerbek temploma régebbi, minden valószínűség szerint a középkori magyar templomból vagy annak alapjaira építették valamikor a XVIII. század közepén.3 A falu központját e két markáns szakrális épület közül inkább a főteret (a piacteret) uraló provinciális barokk stílusú Szűz Mária nevére szentelt katolikus templom határozza meg. Az 1900-as évek elején főbb épületnek számított még a főtér keleti oldalán lévő nagykocsma és mészárszék, a közeli községháza (később jegyzői lak, majd egészségház), a főtér déli sarkán lévő 1813-ban épült katolikus paplak és szomszédságában az ún. Schwarcz-féle iskola, valamint a szintén közeli Bajzákféle iskola. De ide szükséges sorolnunk még a főtérbe torkolló Petrić Radivoj utca végén a szerb templomot és a szemközti oldalán lévő szerb iskolát, a közelükben lévő szerb parókiát, valamint a helyi kaszinót, tkp. a szerb kultúrkör épületét is. Martonosnak egyébként volt zsidó temploma is, a jelek szerint a piachoz közeli Wein-házban, mely közvetlenül a nemrég lebontott malomraktár mellett helyezkedett el. A martonosi főtér – 1908-tól Szűz Mária tér – építészeti arculatának kialakítását – melyben az ismert és neves budapesti, szegedi, szabadkai, valamint építészek és vállalkozók mellett nagy és elévülhetetlen szerep jutott Szőllőssi Albert községi bírónak és Simrák Béla agilis katolikus plébánosnak 2
3
Lakatos Andor szerk.: Kalocsai Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777–1923. Kalocsa, 2002, 239. p. A katolikus templomot 1874-ben egy szentéllyel bővítették. Megjegyzés: Az 1970-es években a templom apszisában végzett rekonstrukciók XIV–XV. századi falmaradványokat konstatáltak. Lásd Dr. Đere Kornel–Dr Pavle Tomić: Opština Kanjiža, Novi Sad, 1982. 172. p.
martonos főbb építészeti kérdései...
119
– a XX. század első másfél évtizedében a következő épületek teljesítették ki. Elsőként említsük meg a régi sokat toldott-foldott nagykocsma helyén 1907–8-ban épült új községházat s a vele szinte egyazon időben a főtér nyugati részén, a főtér és a Nagy utca (Tito Marsall utca) sarkán álló női zárda emeletes, szép téglaarchitektúrás épületét. A téglaarchitektúra, mivel jól bevált, megismétlődött az 1912–13-ban épült új katolikus plébánia épületén is. Ez utóbbi a régi plébánia helyén, a Fő tér és a Testvériség-egység utca sarkán emeltetett. E markáns, a főteret hangulatában, alapjában meghatározó három keretépület mellett, a főtér planimetriájában is lényeges változás történt. 1908-ban ugyanis templomkertet alakítottak ki egy csodálatos szecessziós vonalvezetésű kerítéssel a tér közepén álló katolikus templom körül. Majd a Szentháromság-szoborral és a templom előtti kereszttel ékesített templomkertet mint sétateret a templomtérrel együtt kikövezték.4 Martonos főterének ünneplőbe öltözésével párhuzamosan Vadász Pál bajai mérnök 1908-ban elvégezte Martonos község utcáinak és tereinek szabályozási műszaki munkáit – határt és módot szabva ezzel a későbbi településkép kialakulásának.5 De a falusias külső levedlésének szándékát idézte az 1906-tól készült beltéri járdák kiképzése is modern anyagból: betonból! És mit mondjunk arra a haladó ötletre, hogy 1908-ban a helyi vízvezetékre tájékoztató terveket készítettek Borsos József hódmezővásárhelyi mérnökkel? A főtér „kipofázása” mellett nagyobb mérvű és léptékű akciónak számított a XX. század első évtizedében a településképre kiható építkezés 1904–1908 között a vasúthoz vezető út (ma 4
5
A Szentháromság-szobrot 1893-ban Nagy Mihály és felesége, Biacs Anna állíttatták. Zentai Történelmi Levéltár – az elkövetkezőkben ZTL F:032.8. 1907.6.6/?, F:032.8. 1907.12.16/291, F:032.9. 1908.2.10/25, F:032.9. 1908.3.9/39 és F:032.9. 1908.5.5/63.
120
Valkay Zoltán
a Tito marsall utca külső szakasza) két oldalán, minek eredményeként kiépült az Újfalunak nevezett településrész. Ekkor 67 és még 9 család épített típustervek szerint magának olcsón és kedvezményesen házat.6 Ez már csak azért is jelentős, mert ha nem is a Monarchia települései közül, de a bács-bodrogiak közül mindenképpen elsőként Martonos orvosolta szociális lakásgondjait, s e téren kezdeményezése úttörőnek számít. És ha már megemlítettük az újfalusi típusterveket, a témánál maradva szólnunk kell arról a három új iskoláról is, melyeket mintatervek alapján építettek 1904 folyamán a martonosi tanyavilágban. Rövid bevezetőnk után nézzük meg egy kicsit részletesebben, mintegy nagyító alá téve a fennen vázoltakat, mely tematikailag három jól körülhatárolható csoportra osztható: MARTONOS FŐTERÉNEK XX. SZÁZAD ELEJEI ARCHITEKTONIKAI TRIANGULÁCIÓS PONTJAI: A KÖZSÉGHÁZA, A ZÁRDA ÉS A KATOLIKUS PLÉBÁNIA ÚJ TELEPÜLÉSKÉPET MEGHATÁROZÓ ÉPÜLETEI Az első pont: az új községháza (1907–08). – Miután az 1900as évek elejétől a régi községházát többszörösen javítgatni és bővíteni kellett, 1906 őszén felmerült egy új községháza létesítésének gondolata, melyet a régi toldott-foldott, rozoga nagyvendéglő helyén képzeltek el úgy, hogy telkéből a piactér kibővítésére is futná.7 A községháza a szükségtelen nagykocsma helyett így jobban központba kerülne. Mivel komoly építkezéshez vármegyei jóváhagyás kellett, a tervek elkészítésére Pálffy Dezső királyi mérnököt kérték 6
7
Később, 1909-ben a nagyutcai vásártéren is kiosztottak 49 házhelyet. ZTL F:032.10. 1909.5.24/95. A régi községházát a közelség miatt meghagyták.
martonos főbb építészeti kérdései...
121
fel. Tervével nem készült el időre, ezért a martonosiak 1907 nyarán új tervező után néztek.8 Gombos József jól menő, közés magánpalotákat építő szegedi építészt választották, akinek elképzelését elfogadták, és megkapta az 50000 korona kiviteli költség 1,5%-át. Az építési versenytárgyalást szeptember 21ére, a munka befejezését 1908. szeptember 1-jére tették.9 Az új városháza építésére három ajánlat érkezett: Kladek Lukács szabadkai – 40841,98 korona, Gombos József szegedi – 42105,26 korona és Fazekas Lajos szabadkai vállalkozó – 41894,74 korona. Végül a terveket is készítő Gombost választották, s vele nyomban szerződést kötöttek. A művezető munkálatokkal viszont Fazekas Lajost bízták meg.10 Az új községháza építése folytán a piacot ideiglenesen a Wein-ház, azaz a zsidó templom elé helyezték, hiszen az természetes folytatása a piacnak, de az építkezés után visszakerült a régi helyére.11 A községháza építésének I. kereseti kimutatása 1908 februárjában 4095,35 koronáról szólt.12 Ezt követően kb. kéthavonta sorban jelentek meg a 8000 koronás kereseti kimutatások.13 Májusban a községház udvari és előkerti kerítésének, valamint folyosóablakainak és ajtóinak terveit mutatta be 8 9
10
11 12 13 14
ZTL F:032.7. 1906.10.2/207 és F:032.8. 1907.7.18/150. ZTL F:032.8. 1907.9.16/193. szám. Gombos József műépítész már korábban is dolgozott Martonoson, hiszen 1903-ban ő készítette a régi községháza bővítési terveit, amit később elvetettek, mivel elhatározták, egy új községi magisztrátus, építenek. F:032.4. 1903.4.21/95. ZTL F:032.8. 1907.9.21/194. szám. Megjegyzés: A tervek szerint a községházát a nagyvendéglő elbontása után még 1907-ben tető alá szerették volna helyezni, ez azonban nem valósulhatott meg. ZTL F:032.8. 1907.10.3/238 és F:032.8. 1907.12.16/298. ZTL F:032.9. 1908.2.10/18. ZTL F:032.9. 1908.5.26/90. és F:032.9. 1908.7.30/120. ZTL F:032.9. 1908.5.5/67.
122 12 2
2. A martonosi községháza főhomlokzatának terve (1907)
Szerző Sze rző ő
Cíím Cím
123 1 23
124
Valkay Zoltán
Gombos.14 A munkát szintén ő kapta, hiszen egyedül ő adott be ajánlatot 6527,35 koronás összegben.15 Nyáron szóba került az új községház csengettyűhálózatának, padozatszigetelésének és a bútorainak beszerzése. A tanácsterembe 50 darab szék és egy asztal, az anyakönyvterembe egy asztal és 8 darab szék, a vendégszobába egy ágy, asztal, mosdó és egy szék megvételét rendelték el.16 Az építés V. kimutatásának benyújtásakor, augusztus végén a községháza átadási idejének meghosszabbítását kérte a vállalkozó. Tizennégy nap haladékot kapott.17 1908 szeptemberének végén a közgyűlés tudomásul vette az új községháza építésének befejezését, és elrendelte átvételét. Október 4-én az ünnepélyes átadásra felkérték a katolikus és a szerb papot, hogy az épületet rítusosan szenteljék fel.18 A munkával elégedettek voltak, hiszen a munkavezető Fazekas jutalmazására 30 koronát láttak elő. A martonosi községháza építési költsége összesen 51456,34 koronát tett ki, melyhez képest az engedélyezett 40000 + 6527,65 korona volt. A fedezetlen részre 1910 februárjában 5000 koronát megszavaztak.19 Az új községháza alaprajza U alakú. A térre néző, és annak keleti térfalát jellegében meghatározó főhomlokzat tükörszimmetriás, középütt a község címerével díszített kis frontonnal hangsúlyozott bejárat, két oldalán 7-7 ablaktengellyel. Az 15 16
17
18
19
ZTL F:032.9. 1908.6.10/99. ZTL F:032.9. 1908.7.30/119. szám. A táblás villanycsengőt a szegedi Kelner Márton terve alapján készítették. ZTL F:032.9. 1908.8.22/144 és F:032.9. 1908.8.22/150, F:032.9. 1908.12.30/248 és F:032.9. 1908.12.30/249. Gombos József vállalkozó utolsó, VI. számú kereseti kimutatására 1908 decemberében 5000 koronát utalványoztak. A különmunkálatok 6527 koronás igényére a martonosiak 4000 koronával válaszoltak. ZTL F:032.9. 1908.9.28/166. A községi bírónak a tanácsterembe egy keresztet kellett beszereznie. ZTL F:032.10. 1909.2.18/36.
martonos főbb építészeti kérdései...
125
elevációt a lábazattól a koszorúig a faltükrökben pülaszterek tagolják, fejezeteik a fejlett eklektika már-már szecessziós alakításai (2. számú ábra). A második pont: a női zárdaiskola (1908). – A női zárdaiskolát jószerével Simrák Béla plébánosnak köszönhetik a martonosiak, hiszen felismerve, hogy a községben leánygyermekek tanítására nincs iskola, holott szükséges, és a kézimunka-tanítást maga a község is pártfogolja, az iskolaszéket megelőzve rögvest hivatalba lépése után – 1905 végén – felvetette egy női zárdaiskola építésének a gondolatát.20 Azzal a feltétellel, hogy a nővérek ellátását a község biztosítja, az érseki hatóság engedélyt adott terve megvalósítására. Ennek értelmében a következő év tavaszán a községnek Bende József kanonok kulturális célra adományozott, 6-os helyrajzi számú, 286 négyszögöles telkét négyszögölenként 1 koronás árért a helybeli katolikus hitközségnek engedték át, mivel azon a ki tudja meddig beépítetlen telken a tervezett zárda „díszes felépítménye a község terét szépészetileg nagyban emelni fogja”.21 Mi több, a katolikus hitközség saját anyagi erején létesítendő modern kivitelű és berendezésű zárdaiskolájának fenntartásához a község is hozzájárult, mivel az iskola megnyitásától évente 3000 koronát ajánlott fel azzal, hogy a zárdaiskola 3 tanszékű, 6 osztályos legyen, és az iskolába felekezeti különbség nélkül járhassanak a leánygyerekek. Ezt indokolta az is, hogy a községi vegyes iskolák túlzsúfoltak voltak, leánytanszék viszont nem volt. A szerződést Simrák Béla agilis katolikus plébános és Szöllősi Albert községi bíró írta alá 1907 novemberében.22 Az építési engedély már 1907 közepén megérkezett. A zárda építése folytán 1908 februárjában a köztérből 32 négyszögölet 20 21 22 23
ZTL F:032.6. 1905.11.20/241., valamint Szabó, 26-27. p. ZTL F:032.7. 1906.3.6/51 és F:032.7. 1906.4.6/76. ZTL F:032.8. 1907.6.6/124 és F:032.8. 1907.11.19/267. ZTL F:032.9. 1908.2.10/16.
3. A női zárda főtéri épülete (1908)
128
Valkay Zoltán
a szokásos négyszögölenkénti 1 koronáért átengedtek.23 Építési határidőnek 1908. július 1-jét állapították meg. A három tantermes, osztatlan tagozatú hatosztályos iskola tervezője minden valószínűség szerint Petrovácz Gyula érseki mérnök és társa, Foerk Ernő építész volt.24 Építővállalkozója Molczer Sándor építész, aki híres szabadkai építészcsaládból származott.25 A 80000 korona költségű épület 40 lánc szalatornyai földre felvett 40 éves lejáratú kölcsönből épült – a kalocsai főkáptalan segítségével. 1908 augusztusában már készen várta lakóit az új épület, melyben a szerzetes nővérek lakását is kiképezték. A nővérek, összesen 6-an Simrák Béla kérelmére augusztus 30-án érkeztek meg Budweiser Mária Borromea főnöknő vezetésével, hogy a helybeli leányifjúságot oktassák. Az iratkozás 1908. szeptember 1-jén kezdődött, maga a tanítás két héttel később.26 Miután megérkezett a Kalocsai Oltáregylet ajándékaként a kápolna felszerelése, elkészültével 1908. november 12-én Simrák Béla plébános felszentelte a zárdát és a Szent Szív tiszteletére állított kápolnában megtartották az első szentmisét.27 24
25
26 27
Petrovácz Gyula érseki mérnök 1905-től kezdődően Foerk Ernő építésszel dolgozott együtt, így lehetett ez a martonosi zárda esetében is. Megjegyzés: Molczer Sándor 1870-ben született Szabadkán. Apja, János szintén híres építész, részt vett a szabadkai színház építésében. Fia pedig a topolyai templom építésénél működött közre. Molczer Sándor hosszabb ideig lakott Palicson, Kiskőrösön, végül az 1940-es években Budapestre költözött. Lásd Dongó Ferenc – Gulyás M. Fulgencia – Kovács József összeáll.: A Martonosi Egyházközösség története. [kézirat] Martonos, 1976, 21. p.. Szabó, 26-27. p. Beiratkozási díjat nem kellett fi zetni. Forró Lajos – Kávai Szabolcs – Tandari Erzsébet szerk.: Martonosi emlékképek a 20. századból. Szeged, 2008. 13. és 15. p. és Lakatos szerk., 239. p.
martonos főbb építészeti kérdései...
129
A martonosi apácazárda tornyocskával koronázott épülete az 1900-as évek elejei országos szintű leánynevelde építési tendenciába illeszthető. A téglasávokkal behálózott, vagy inkább téglaornamentikás rátéttel kialakított épület vakolt homlokzata szimmetrikus, sarkain rizalitokkal hangsúlyozott, modern vonalú, a magyar szecessziós manírú téglaépítészet helyi kifejeződése. Martonos első emeletes házának mint a község egyik legszebb épületének településkép-alakító szerepe letagadhatatlan (3. számú ábra). A harmadik pont: az új katolikus plébánia (1912–13). – A sarkon álló posztbarokkos manírú régi – egyébként második martonosi – plébániaépület 1813-ban épült, s kerek száz évig szolgált hajlékul Martonos hitbuzgó lelkészeinek. Bár 1899-ben a katolikus templommal együtt tatarozták, rövid időn belül mégis lebontották, hogy az érseki hatóság jóváhagyásával elkészüljön Simrák Béla plébános újabb építészeti bravúrja, a téglaarchitektúrás, kisebbszerű kúriapalotának is beillő új plébánia-épület.28 Az új plébánia építésének árlejtési hirdetményét 1912 szeptemberében tették közre, miszerint az építésre előirányzott összeg 35000 koronát tett ki. Az építési terveket Budapesten, Petrovácz Gyula érseki szakértőmérnöknél, a Thököly út 74. szám alatt lehetett megszemlélni.29 Az új lelkészlakot Medgyesi István, ismert és sokat foglalkoztatott kanizsai építőmester építette fel 1912–13-ban.30 A Petrovácz– Foerk építészduó tervezte épülettel – mely lényegében véve a zárdaépület építészeti nyelvezetének továbbvitelét testesíti meg 28
29
30
Megjegyzés: Az érsekség 1912-ben adott jóváhagyást az új paplak építésére. Kanizsai Újság, V. évf. 1912. 9., 29., 39. A plébániaépület architektúrája nagyon hasonlít a Petrovácz–Foerk építészduó 1909-ben épült tompai templomához. Forró–Kávai–Tandari szerk., 16-17. p.
130
Valkay Zoltán
– beteljesedett a martonosi főtér markációja. A szomszédos apácazárda után a plébánia is komoly építészeti teljesítménynek mondható, melynek homlokzati dekorációja, mint valami téglacsipkeháló, fi ligránsan öleli és hálózza be a fehérre festett faltestet. Az épület sarkának lekerekítésével, középrizalitjainak jó érzékű kialakításával kimondottan sikeres építészeti sarokmegoldásnak mondható, nem hivalkodó, de mégis magára hívja a figyelmet. Figyelembe véve arányos tömegalakítását és ritmusosan kialakított, szép tégladíszítményeit talán megkockáztatható az a kijelentés is, hogy hasonlóan az apácazárdához, az alföldre jellemző, leegyszerűsített, letisztult lechneri, magyaros szecesszió századfordulós téglaépítészetének áramlatába illő architektúrával bír (4. számú ábra).31 ÉS AMIT MEGHATÁROZOTT EZ A NAGYSZERŰ ÉS SIKERES „ÉPÍTÉSZETI HÁROMSZÖGELÉS”: A TEMPLOMKERT ÉS A FŐ TÉR RENDEZÉSE A katolikus templomtér kialakítása és elkerített kertje (1903–08). – A római katolikus hitközség a templom körüli tér bekerítését 1903 márciusában határozta el. A kérdéses területet ingyenesen kapta meg azzal, hogy a szabályozási vonalakat be kellett tartania.32 Aztán három év telt el, mire a templom körüli 821 négyszögöl terület minden ellenérték nélkül a hitközség tulajdonába szállt. A kerítést díszes vasráccsal, magát a területet pedig a közösség számára sétányul szolgáló parkkal képzelték el. A közgyűlés szerint a terv szépészeti szempontból megfelelő.33 A míves, szecessziós vonalvezetésű templomkertkerítés 1908-ban készült el a kanizsai Majoros Lukács kőműves és Fejős Fe-
31 32 33
Lásd Bagyinszki Zoltán – Gerle János: Alföldi szecesszió, 2008. ZTL F:032.4. 1903.3.31/74. ZTL F:032.7. 1906.4.6/80 és F:032.7. 1906.4.14/99.
Cím
131
132
Valkay Zoltán
Ä 4. Az új téglaarchitektúrás plébániapalota (1913)
renc kovácsmester kivitelezésében.34 Mint alkotás méltó mind a zárdához, mind a nem sokkal később épült új plébániapalotához. Ehhez a szépen kialakuló épített környezethez akartak méltók lenni azzal, hogy 1908 tavaszán a közgyűlés elrendelte a templomtér (főtér) kikövezését a forgalom lebonyolítására alkalmas közút létesítése céljából (5. számú ábra).35 A járdahálózat kialakítása, utak és vízvezeték létesítésének korát megelőző szándéka (1905–09). – Martonos központjának rendezettségéhez nagyban hozzájárult Schreiber Izidor ismert mezőtúri építési vállalkozó is, aki 1905 tavaszán tett utcai betonjárdák készítésére ajánlatot.36 Miután egy bizottság Mezőtúron meggyőződött a betonjárdák minőségéről, eldöntötték, hogy betonból építtetik ki a község mintegy 2000 négyzetméternyi járdáját – 1,40 méteres szélességben. A betonozandóból kirajzolódik előttünk a község belterének képe: a szerb templomtól a községházáig, onnan a déli oldalon a Bajzák-féle iskoláig, a katolikus templomig, tovább haladva a parókiaépület felé a Schwartz-iskoláig, kiépítve az átjárót a Szávits-féle házig, visszakanyarodva a parókiáig és kántorlakig, onnan keletre a Bálizs-féle kocsmáig, illetve fel a piactérig. Erre 4000 koronát vettek fel a takarékpénztárból, és Schreiberrel 1905 augusztusában szerződést kötöttek.37 A munka nem indult be,
34
35 36
37
Az 1907-ben kibővített katolikus temető kerítését szintén Majoros készítette, ahol egyedi építészeti produkciónak számít a Szent Mihály-téglakápolna, amit egy bizonyos Mamuzits szabadkai mérnök tervezett neogótikus manírban. Lásd Forró–Kávai–Tandari szerk., 21. p. ZTL F:032.9. 1908.4.4/47. Schreiber többek között Karcagon, Mezőtúron, Orosházán és Bárándon készített betonjárdákat. ZTL F:032.6. 1905.3.28/69, F:032.6. 1905.6.6/129 és F:032.6. 1905.8.12/163. számok szerint.
Közép-kezdés
133
134
Valkay Zoltán
Ä 5. A bekerített római katolikus templom és a régi paplakfőtéri együttese (1908)
mert két évvel később egy újabb járdakészítési kontraktusra került sor négyzetméterenként 5,2 koronáért, a már megállapított 2000 négyzetméteres területen.38 Másfél évvel később, 1907 októberében megtörtént a betonjárdák felülvizsgálata és a hibák elhárítása.39 Azután a munkát 1908-ban folytatni szerették volna. Ekkor Schreibernek a következő utcaszakaszokon kellett betonjárdát készítenie: a meglévő járdától a szerb iskoláig, átjáróval az ottani kaszinóépületig, az ezen járdaszakaszra eső közön, és az azzal párhuzamos utcarész az északi oldalon folytatva a Vuity Miló-féle házsarokig. Majd a Róth-saroktól a Bara utca déli oldalának vonalán átjáróval, a vasútra vezető utca déli oldalán a közig, onnan ki a kapás közig, végül a Tisza utca nyugati oldalán a Szarapka-féle háznál átjáróval, és a római katolikus templom bejáróinak jobb oldalától a műútig terjedő utcarészen. A tervezett betonjárdák szélessége 1 méter, kivéve a Tisza utcának Hoos-féle saroktól a Barna-féle sarokig terjedő részén, ahol 1,4 méter. Ahol téglajárda volt, felszedték és az Újfaluban, az új kompra vezető utcán és a felső szerb utca nyugati oldalán használták fel. A vállalkozó négyzetméterenként 5,4 koronáért készítette a járdákat.40 A közgyűlés csak akkor foganatosította ezt, ha a vállalkozó elfogadta a 2 év részletekben való kifizetést. De – mivel terhelt volt a költségvetés – a járdakészítést egy évvel későbbre halasztották, amiről a vállalkozót is értesítették.41 Mindenesetre a feltételeket Scheiber elfogadta, mert a községi betonjárdák javítására 1909. március 15-ig kapott időt, azok pedig addigra jórészt elkészülhettek.42 Azt, hogy a község útjainak és más közlekedőfelületeinek fenntartását milyen fontos38
ZTL F:032.7. 1906.4.14/89.
39
ZTL F:032.8. 1907.10.3/203.
40
ZTL F:032.9. 1908.3.9/40. ZTL F:032.9. 1908.5.26/87 és F:032.9. 1908.7.30/124. ZTL F:032.10 1909.1.23/11.
41 42
135
à 6. Századelőn épült újfalusi munkásház (2010)
Ä 7. A tanyai iskolák mintaterve 1893-ból
138
Valkay Zoltán
nak tartották, bizonyítja, hogy 1909-től kezdve külön személyt alkalmaztak az utak és járdák karbantartására.43 Martonos általános rendezése és korszerűsítése a betonjárdák építése mellett kiterjedt az új közút- és a vízvezeték-létesítés tájékoztató terveinek és a költségvetésének a beszerzésére is. Erre 1908 tavaszán Borsos József hódmezővásárhelyi főmérnöknek 337,41 koronát utaltak ki.44 Persze az előremutató, a község anyagi kereteit messze túlhaladó elképzelésből nem lett semmi, de Martonos ezzel is korszerűségre törekvésének adott hangot. A SZÁZADELŐ ÚJDONSÁGA: TÍPUSTERVEK ALKALMAZÁSA MARTONOSON Település méretű továbblépés: az ún. újfalusi telekosztás (1902– 1904 illetve 1907) és a munkásházak építése (1904–1908). – Bácsmartonos képviselőtestülete 1902 végén határozta el, hogy az építkezni óhajtóknak a vasútállomásra vivő műút déli oldalán, a Matkovits-féle töltéstől kezdve az 1886. évi 22 tc. 110 par. értelmében a mérnöki felvételek szerint telkeket oszt ki.45 Az ügy előmozdulásában sokat jelentett az, hogy dr. Mikosevits Kanut előadása után az országos gazdasági munkás- és cselédsegélyezésre 1903 márciusában Martonoson alapítvány létesült. Ez az emberbaráti intézkedés legalább 50 jóravaló szegény munkásnak biztosított segélyt.46
43 44 45 46
ZTL F:032.10. 1909.6.12/141. ZTL F:032.9. 1908.4.4/50. ZTL F:032.4. 1903.2.28/31. ZTL F:032.4. 1903.3.10/62 és F:032.4. 1903.4.21/83. Ez utóbbi tartalmazza a mezőgazdasági-földművelési minisztérium és a főispán köszönetét a gazdasági és munkáscseléd-segélyezésben való részvételért.
martonos főbb építészeti kérdései...
139
Ugyanakkor világossá lett a bemutatott vázrajz alapján, hogy kizárólag helybeli lakosoknak a műút mindkét oldalát kiosztják, mert oly tömeges volt a jelentkezés, hogy csak a bal oldali rész kiosztása nem lett volna elég. A telkek elkerítése és az építkezés tekintetében garanciát kellett vállalni, főleg szépészeti szempontból. A telekkiosztást az is indokolttá tette, hogy ezzel a község csak nyert, mert a jövedelmet nem hajtó közhelyeit gyümölcsöző ellenértékért adta ki, ráadásul eleget tesz a hajléktalan polgárság szükségleteinek is.47 A beérkezett műszaki felvétel szerint részleges feltöltés után a műút melletti közlegelő mindkét oldala lakóházépítésre alkalmas. A telekméretet 20 öl hosszban és 10 öl szélességben állapították meg. Az előnyösen kialakított vételárak pedig: a) a gödrös területre nézve azonnal lefi zetendő 101 korona; b) az alacsony, de gödrös területen 501 korona; c) a magas, feltöltést nem igenlő területre 100 korona. Az utóbbiak vételára 5%-os kamat mellett a kiosztástól számított 2 év múltán megfi zetendő. A bekerítés és beépítés kötelezettsége egyéves határidővel mondatott ki. Ellenben az illető elveszíti addigi telektulajdonát. A telkek kiosztásának sorsolását a községi bíró és egy 5 tagú bizottság ejtette meg. Az átírás a község szorgalmi és betéti zálogjoga szerint történt.48 A házhelyek mérnöki kitűzése és szabályozása és maga a kiosztás egyéves csúszással, az 1904-es év folyamán esett meg. Kovács Ferenc mérnök a műút mellett kiosztott házhelyek rendezéséért, amit pontosan és megbízhatóan teljesített, 263 koronát kapott.49 Ezután került sor az első adásvételi szerződések megkötésére.50 47
ZTL F:032.4. 1903.3.31/66. A kiosztott telkek közül a 11. és a 29. számú utca maradt. 48 ZTL F:032.4. 1903.5.29/110. 49 ZTL F:032.6. 1905.2.21/37. 50 ZTL F:032.5. 1904.11.15/262. Huszár Pál és társainak a műút 2 oldalán kiosztott martonosi I. számú betétben felvett ingatlanjainak adásvételi szerződése. A közgyűlés elfogadta.
140
Valkay Zoltán
Minthogy a műút déli oldalán háztelkekül kiosztott közterületen használt marhakihajtó utat a telkek elfoglalták, elrendelték újraalakítását. Az útépítés költségeit a házhelyekből befolyt összegből fedezték. A marhahajtó út céljára Juhász Antallal és társaival kötöttek szerződést. 51 1905 októberében kimondták, hogy a műút mellett házépítés céljára eladott házhelyek befi zetett vételárából és házhelyrendezéséből a felmerült kiadásokra 2540,10 koronát fordítottak, hisz a terület gidres-gödrös, és az utak kiépítésének a költségét csak a vételárból lehetett fedezni.52 1907 januárjában a község elhatározta, hogy a munkásházak kiosztási térképén az 1–8-as, valamint az 1011-es számmal jelzett telkeket négyszögölenként 60 fi llér árban olyan helybeli nagycsaládos gazdasági munkások részére sorsolja ki, akiknek legalább három gyerekük van, házuk viszont nincs. A beépítés kötelezettségét 1908 év végéig határozták meg. Amennyiben ezt nem teljesítik, a telektulajdonjogtól elesnek.53 A gazdasági munkásházak szabályszerű teleksorsolását és a kisorsolt telkek adásvételi szerződését 1907 őszén vette tudomásul a közgyűlés. A kisorsolt telkeken a kikért építkezési engedély szerint azonnal megkezdhették az építést.54 51
ZTL F:032.5. 1904.5.16/106 és F:032.5. 1904.10.22/242. A szerződést a 2712/1-es és 2712/2-es hrsz. 461 négyszögöl és 267 négyszögöl területű, illetve a 2711/1-es és 2711/2-es hrsz. 54 négyszögöl és 153 négyszögöl ingatlanok megvételére 800,80 illetve 227,70 koronáért kötötték. 52 ZTL F:032.6. 1905.10.16/218. 53 ZTL F:032.8. 1907.1.22/11. A kiosztási térképen megjelölt, de rendelkezésre nem került telkekről később döntenek, ha majd újabb munkáslakásokra lesz szükség. A 9-es számú telek üzlethelységre alkalmas, ezt is nyilvános árverésen adják el. 54 ZTL F:032.8. 1907.7.27/157 és F:032.8. 1907.9.7/182. Az utóbbi szám szerződés jóváhagyás.
martonos főbb építészeti kérdései...
141
A vasútállomásig húzódó, Újfalunak nevezett falurész létrejöttében Habram János plébános és Szeyfried József tanító vállalt érdemi szerepet. Habram például azzal, hogy egyházi alapítványi eszközökből 1904-től 67 családnak biztosított 500-500 korona hosszú lejáratú házépítési kölcsönt alacsony kamattal. Szeyfried viszont szervezői és a gyakorlati teendők terén jeleskedett.55 Az Újfalu kiépítése a jelek szerint 1904 és 1908 között történt meg, amikor is összesen 75 lakóházat építettek fel. A martonosi munkásházak 5 × 7 ölesek, és 1200 koronából épültek 200 négyszögöles telkeken. Falazatuk vert vagy vályogfal 60 cm-es téglaalapon. A cseréppel fedett házak vízszigetelése kátránypapírral volt megoldva (6. számú ábra).56 A martonosi házépítési kísérlet sikeresnek és példaértékűnek vehető, mivel vidékünkön úttörő kezdeményezésnek bizonyulva megelőzte gróf Andrássy törvénnyel elősegített országos szintű szociális lakásépítési akcióját. A szállásvilág bevonása az oktatásba: tanyai iskolák építése (1904). – Az 1904 elején eltervezett három tanyasi iskolaépület és tanítói lakás részére Ostorkán, ifj. Mélykúti István telkén, a külső részen a Kőrös melletti közlegelőn és a belső harmadban Csonka Ferencz zentai lakos ingatlanán jelöltek ki 1200 négyszögöles telkeket, négyszögölüket 80 koronáért véve meg.57 Az iskolák építése Csuka Sándor kanizsai városi mérnök mintaterve és költségvetése szerint 23468 koronába került. Az 55
Szabó, 175. p. és Dongó– Gulyás–Kovács,. 20. p. Kanizsai Újság IV. évf. 1911. 2., 21., 25. Zentán 1907 és 1910 között épült fel 450 munkáslakás. Szabadka 1910 körül határozta el kb. 35 munkásház építését a vasút mellett. 1911 és 1913 között készültek el a 25 éves lejáratú, 4,5%-os kamatú kölcsönből épült olcsó lakóházak. Lásd a Kanizsai Újság VI. évf. 1913. 2.,5. 57 ZTL F:032.5. 1904.3.24/57. A belső harmadbéli iskola lényegében a kishomoki iskolának felel meg. Lásd Papp György: Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára II. Újvidék, 1989, 26. p.
56
142
Valkay Zoltán
építésre 12705 korona állt rendelkezésre, ám a telek 1760 korona, az építési költség 23468 korona, a berendezés pedig 1500 korona volt, a fedezetlen rész 14023,01 korona. Ezt a helybeli takarékpénztárból felvett függő kölcsönből fedezték.58 A külterületeken építendő 3 tanyasi iskola és tanítói lakás felépítésére 1904. április 9-én megtartott versenytárgyalás szerint a járási szőlőbeli iskolát 7540 koronáért Bata Ferenc Sándor ókanizsai, a Kőrös part alatti iskolát 7600 koronáért Jovánov Milán martonosi és végül az ostorkai iskolát 7790 koronáért Jelenszky Bálint ókanizsai vállalkozó nyerte el. Az építkezést egy négytagú bizottság követte Bata Sándor ókanizsai kőművesmester vezetésével.59 A külső és belső tanyasi iskola építésénél szükséges vályog a község vályoggödreiből ezrenként 40 fi llérért állítható elő. Ha az iskolák közelében ilyen nincs, akkor a vállalkozó az iskola telkén azt kitermelheti.60 A munka egész nyáron folyt, úgyhogy szeptemberben már használatba vételükhöz készültek, de előbb még fel kellett őket szerelni. Felhívták ezért a budapesti Feivel Lipót tanodai céget, hogy 4 üléses padokat, 110 × 75 cm-es tanári katedrát, tanári szekrényt, 150 × 90 cm-es számoló táblát, fali mosdóeszközöket, lábtörlőket és tonett karosszéket, szögvonalzót, táblakörzőt szállítsanak. Októberben megtörtént a megrendelés. A három tanyai iskola berendezéseinek beszerzésére 2585 koronát szavaztak meg.61 58
ZTL F:032.5. 1904.3.24/59. A mintatervet még 1893-ban készítette Csuka Sándor, amit később, az 1900-as évek elején a kanizsai tanyasi iskolaépítési akciókban több ízben felhasználtak. Martonosra idősebb Bata Sándor építőmester révén juthatott, akit több építkezésnél mint szakértőt alkalmaztak. 59 ZTL F:032.5. 1904.3.24/58. és F:032.5. 1904.4.21/74. 60 ZTL F:032.5. 1904.4.27/90. 61 ZTL F:032.5. 1904.9.29/229, F:032.5. 1904.10.8/237 és F:032.5. 1904.11.15/265.
martonos főbb építészeti kérdései...
143
A tanyasi iskolák építésénél fellépő költségtöbblet 366,90 korona, aminek felvétele szükséges volt, és amit eszményi telkekre költöttek – az 1905-ös év rendkívüli költségeinek terhére írták. A vállalkozók is megkapták a 100 korona pótdíjukat.62 A jórészt dűlőutak mellett épült iskolák a kor igényeinek mindenben megfeleltek – modernek és egészségesek voltak. A középfolyosós rendszerű épületek mindegyikéhez két szobakonyhakamra beosztású tanítói lakás és egy tanterem, valamint nagy kert tartozott (7. számú ábra).63 A tanyai iskolákban 1905 őszén 1-1 sárkemencét építettek.64 Majd a következő tavaszon eldöntötték, hogy a tanyasi iskolákat léckerítéssel veszik körül. A két külsőt egészen körülkerítették, a homoki szőlők közöttinek csupán az udvara kapott kerítést. A munkára 1500 korona értékű versenytárgyalást hirdettek.65
62
ZTL F:032.5. 1904.12.2/294 és F:032.5. 1904.12.2/295. Valkay Zoltán: Sikeres kanizsai típustervek – Tanyasi iskolák építése 1893 és 1905 között. Új Kanizsai Újság, 2010. június 17. XVII. évfolyam. (503.) 24. szám. 16. p. 64 ZTL F:032.6. 1905.10.16/220. 65 ZTL F:032.6. 1905.3.28/72, F:032.7. 1906.1.22/23 és F:032.7. 1906.4.6/73. 63
