Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Horváth Zoltán igazgató

2008

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________

„A tudomány gyökere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges…” (Apáczai Csere János)

Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

Pulitzer József Kollégium, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola Székhelye

Galamb József Szakképző Iskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye

2


I.Tartalom I. Tartalom...................................................................................................................................3 II. Nevelési program...................................................................................................................6 A. - Bevezető –........................................................................................................................6 1. Az intézmény általános jellemzői...................................................................................6 2. Tagintézményei:.............................................................................................................7 3. Telephelyei:....................................................................................................................7 4. Alaptevékenységei:........................................................................................................7 5. Feladatai:.........................................................................................................................8 6. Évfolyamok száma:.........................................................................................................9 7. Az intézmény által felvehető maximális létszám:..........................................................9 8. Az intézmény gazdálkodási jogköre:............................................................................10 9. Kiegészítő tevékenység:................................................................................................10 B. Az iskola története............................................................................................................12 1. Székhely (a kollégium) ................................................................................................12 2. Erdei Ferenc Tagintézmény...........................................................................................12 3. Galamb József Tagintézmény.......................................................................................13 C. .........................................................................................................................................14 D. Az intézmény jelenlegi helyzete.......................................................................................15 1. Székhelyen (a kollégiumban).......................................................................................15 2. Tagintézményekben.......................................................................................................15 3. Erdei Ferenc Tagintézményben:....................................................................................16 4. Galamb József Tagintézményben:.................................................................................16 E. Küldetésnyilatkozat.........................................................................................................18 F. Jövőkép.............................................................................................................................19 1. Célok:............................................................................................................................19 G. Pedagógiai alapelveink.....................................................................................................20 1. Az iskolai nevelési rendszer jellemzői..........................................................................20 2. Az iskola funkciói.........................................................................................................20 H. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai...............................................25 1. Székhelyen (a kollégiumban):.......................................................................................25 2. A tagintézményekben folyó oktató-nevelő munka céljai.............................................28 I. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok.............................33 1. Székhelyen (a kollégiumban)........................................................................................33 2. Tagintézményekben:....................................................................................................35 J. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok..................................................................45 1. Általános feladatok.......................................................................................................45 2. A tanórán megvalósítandó közösségi feladatok............................................................46 3. Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon...................................................47 4. A feladatok megoldásának színterei, fórumai:..............................................................47 5. Közösségi programok...................................................................................................52 K. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák.........................................................................55 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.....................................................................................55 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:......................................................................................................55 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység......58

3


4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.........................................59 5. A differenciált képesség és tehetségfejlesztés színterei................................................63 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek...................65 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása......................................................73 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység....................................................76 L. A szülő, a tanuló, iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái...........80 1. Székhelyen (a kollégiumban)........................................................................................80 2. Tagintézményekben: ....................................................................................................81 M. Egészségnevelési program...............................................................................................83 1. Törvényi háttér..............................................................................................................83 2. Biológiai tényezők: ......................................................................................................86 3. A pedagógus szerepe az egészségnevelésben................................................................94 4. Az iskola drogmegelőzési programja............................................................................94 N. Környezetnevelési program ............................................................................................97 1. Törvényi háttér..............................................................................................................97 2. Helyzetkép....................................................................................................................99 3. Az intézmény külső környezete: ................................................................................103 O. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.....................................................................................................111 III. Helyi tanterv......................................................................................................................112 A. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények.............................112 Tantervek........................................................................................................................112 1. Óratervek:....................................................................................................................112 B. Az iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...........................................................................................................122 C. Az iskolába és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ..................................124 1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolán belüli átlépés más osztályba, átvétel más iskolából:......................................................................................................126 2. Határon túli magyarok képzése:..................................................................................129 3. Magasabb évfolyamra lépés feltételei:........................................................................130 D. A tanulói jogviszony megszűnése a tagintézményekben:..............................................131 1. Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése.................131 2. Az iskolai tanulmányok befejezéskori tanulói jogviszony megszűnése:....................132 E. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere......133 1. Tagintézményekben: ..................................................................................................133 F. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.....................................153 1. A Hungarofit felmérés gyakorlati haszna:...................................................................153 2. A testnevelő fontos feladata:.......................................................................................154 3. Az adatok nyilvántartása:............................................................................................154 4. Az előző időszak tapasztalatai:...................................................................................154 IV. Szakmai program...............................................................................................................155 A. Erdei Ferenc Tagintézményben .....................................................................................156 1. Az iskolában folyó szakképzés alapelvei:...................................................................159 2. Az iskolában folyó szakképzés célja: .........................................................................159 3. Az egyes szakmákra vonatkozó képzési célok:...........................................................160 4. A különböző szakmákat a központi programok alapján oktatjuk...............................161 B. Galamb József Tagintézményben:..................................................................................162 1. Szakiskolai oktatás......................................................................................................163 2. Felnőttoktatás..............................................................................................................165

4


3. Óratervek.....................................................................................................................167 Előkészítő ismeretek összesen.......................................................................................168 V. S Z A B A D S Á V.............................................................................................................193 A. Mindösszesen.................................................................................................................193 VI. S Z A B A D S Á V...........................................................................................................193 A. Mindösszesen.................................................................................................................193 1. Gyakorlat: 60 % 222+426+336+408+90 óra nyári gyakorlat= 1482 óra...................193 VII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések.................................................................................................................194 VIII. JÓVÁHAGYÁSA..........................................................................................................196

5


„Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

II.Nevelési program A.-

Bevezető –

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium A Csongrád Megyei Közgyűlés a 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozatával 2007. július 31-jei hatállyal megszüntette az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumot, valamint a Galamb József Szakképző Iskolát. Az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Galamb József Szakképző Iskola további működését a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 101/2007. (VII. 19.) Kgy. határozatával 2007. augusztus 1-jei hatállyal hagyta jóvá a két intézmény tagintézményekként való működését Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium néven. 1.Az intézmény általános jellemzői Az iskola hivatalos neve: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Székhelye: 6900 Makó, Posta u. 4-6. (kollégium épülete) Alapításának éve: 2007. augusztus 1. Alapító szerve: Csongrád Megye Önkormányzata A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv: Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése Jogállása: Költségvetési szerv Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (1993. évi LXXIX. tv. 33 § (1) bekezdés b) pont); Szakközépiskola, szakiskola és kollégium (1993. évi LXXIX. tv. 20.§ (1) c/, d/ és g/ pontja

6


2. Tagintézményei: 1. Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6900 Makó, Posta u. 4-6. (iskola épülete) 2. Galamb József Szakképző Iskola, a Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézménye 6900 Makó, Szép u. 2-4. 3. Telephelyei: 6900 Makó, Aradi u. 130. 6900 Makó, Szent János tér 19/a 6900 Makó, Igási úton (0333/1; 0339; 0234/1; 0232/1; 0234/2; 0237/1; 0237/4 hrsz.) 6900 Makó, Rákosi úton 0402/8 6921 Maroslele, Árpád u.2. 4. Alaptevékenységei: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Tv. 27., 29. és 32. §-ában meghatározott középiskolai, szakiskolai és kollégiumi feladatok ellátása, a 30. § (7) bek. szerinti gyógypedagógiai nevelési-oktatási feladatok ellátása, valamint a 78. § (1) bek. szerinti felnőttoktatás. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. 15. §-ban meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. A fő tevékenységek TEÁOR száma és megnevezése: 8532 Szakmai középfokú oktatás 853200 Szakmai középfokú oktatás 80217-7

Nappali

rendszerű

szakközépiskolai nevelés, oktatás 80218-8 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali

rendszerű

szakközépiskolai

nevelése, oktatása 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás

7


5.Feladatai: a)Székhelyen (a kollégiumban): A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. b)Erdei Ferenc Tagintézményben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: •

közgazdaság szakmacsoport

•

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. c)Galamb József Tagintézményben: Szakközépiskolai képzés keretében általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következő szakmacsoportokban: •

informatika szakmacsoport

•

gépészet szakmacsoport

•

mezőgazdaság szakmacsoport

•

közlekedés szakmacsoport

Egy szakközépiskolai osztályban az 1993. évi LXXIX. tv. 29. (2) alapján, kilencedik évfolyamon idegen nyelvből intenzív felkészítés szervezhető, tizedik-tizenharmadik évfolyamon pedig emelt szintű oktatás keretében az adott nyelvből emelt szintű érettségire készíthetünk fel. A szakiskolai képzés keretében az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következő szakmacsoportokban: •

építészet szakmacsoport

8


•


•

könnyűipar szakmacsoport

•

faipar szakmacsoport

•

elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

•


•


•

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a szakközépiskolai és szakiskolai képzésnél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. Általános műveltséget megalapozó és szakközépiskolai képzés keretében érettségire felkészítő, valamint szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás. Felzárkóztató évfolyam szervezése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 27. § (8) és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/A. § által meghatározottak szerint. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képességkibontakoztató és integrációs felkészítés. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése-oktatása: a nevelési tanácsadó szakvéleménye szerint, a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 23. § (1) bekezdése alapján. Valamennyi tagintézményben •

diákétkeztetés

6.Évfolyamok száma: Erdei Ferenc Tagintézményben: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam ) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Galamb József Tagintézményben: Szakközépiskola: 4 (9-12. évfolyam ) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint 5 (9-13. évfolyam nyelvi előkészítő évfolyammal ) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint Szakiskola: 2 ( 9-10. évfolyam) és szakképzési évfolyamok OKJ szerint 7. Az intézmény által felvehető maximális létszám: Székhelyen (a kollégiumban):

9


-kollégium 224 fő Erdei Ferenc Tagintézményben: -iskola, nappali tagozat 400 fő Galamb József Tagintézményben: - Iskola, nappali tagozat: 900 fő - Iskola, esti tagozat: 120 fő 8.Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önálló gazdálkodó költségvetési szerv Gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel ellátja – a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjére vonatkozó megállapodásban foglaltak alapján – az intézményhez kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező József Attila Gimnázium pénzügyi-gazdasági feladatait. A feladatellátást szolgáló vagyon: Csongrád Megye Önkormányzata tulajdonában lévő, az önkormányzat törzsvagyonába sorolt és a költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartásában rögzített ingó- és ingatlan vagyon, a Makó Város Önkormányzata tulajdonában lévő, Csongrád Megye Önkormányzata részére térítésmentes használatba adott ingatlan az 57./2003. (VI. 26.) Kgy. határozat szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Csongrád Megye Önkormányzata vagyonáról és a gazdálkodás egyes szabályairól szóló rendelete, valamint más hatályos jogszabályi előírások határozzák meg. Vállalkozási tevékenysége nincs. 9.Kiegészítő tevékenység: Székhelyen (a kollégiumban): A 173/2003. (X. 28) Korm. r. szerinti nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a mindenkori szabad kapacitás mértékéig. Erdei Ferenc Tagintézményben: A 2001. évi CI. Törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások mértékéig. Galamb József Tagintézményben:

10


A 2001. évi CI. Törvény szerinti felnőttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások mértékéig.

11


B.Az iskola története 1.Székhely (a kollégium) A kollégium jogelődei: 1977-88:

Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium

1988-2005: Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium A kollégium 1995. szeptember 1-jétől városi középiskolai kollégiumként működött. Makó

Város Képviselő-testületének döntése alapján fogadta a

Galamb József Szakképző Iskola, valamint a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola tanulóit is. 2005-2007: Pulitzer József Kollégium A kollégium felújítása 2005 szeptemberére megvalósult, így jelenleg egy minden igényt kielégítő kollégium áll a diákok rendelkezésére. 2005. szeptember 1. óta a város minden középiskolájának diákja ebben a kollégiumban került elhelyezésre. 2.Erdei Ferenc Tagintézmény Alapítás ideje: 1923 Alapítók: •

Makói Kereskedők Egyesülete

•

Makó Város Képviselő-testülete

Az intézményben fennállása óta gazdasági szakemberek képzése folyik. A képzés 1988. szeptember 1-jétől 2 szakon történik. Az intézmény jogelődei: 1923-31: Makói Négyévfolyamú Návay Lajos Felsőkereskedelmi Iskola 1931-46: Makó Városi Kereskedelmi Középiskola 1946-49: Makói Állami Kereskedelmi Középiskola 1950-51: Makói Állami Közgazdasági Gimnázium 1951-52: Makói Állami Közgazdasági Középiskola 1952-54: Makói Állami Közgazdasági Technikum 1955-71: Közgazdasági Technikum 1972-77: Kereskedelmi Szakközépiskola 1977-88: Erdei Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Kollégium

12


1988-

Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

Az intézmény fenntartói voltak •

több alkalommal Makó város

•

1954 és 1973 között az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) jogelődje, a SZÖVOSZ

•

1973-1978. Csongrád Megyei Tanács

•

1979-2003. augusztus 31. Makó város Képviselő-testülete

•

2003. szeptember 1-jétől Csongrád Megye Közgyűlése

Az intézmény alapvető profilján egyik fenntartó sem változtatott. 3.Galamb József Tagintézmény A szakképző iskola elődjét, az iparostanonc iskolát 1882-ben alapították. Az iskola célja ebben az időben a város és a vonzáskörzet iparos segédeinek képzése volt. Az iskola elsődlegesen céh, valamint városi irányítás alatt működött. Az intézmény az 1950-es évtől a hasonló iskolákkal együtt központi minisztériumi irányítás alá került. 1954-től kezdődően megjelentek a mezőgazdasági foglalkozási ágak is. 1978-ban a Művelődési Minisztérium engedélyezte a 4 éves képzési idejű mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola beindítását. 1985-ben indult a mezőgazdasági gépésztechnikus oktatás. A gyakorlati oktatás szervezésére az iskola vagyona kiegészült egy 4 ha-os tankerttel és kezelői jogot szerzett egy 200 ha-os tangazdaság üzemeltetéséhez. 1997 szeptemberétől indult az informatikai szakközépiskolai képzés. 1998-ban bekapcsolódott az iskola a világbanki képzésbe, amely komoly tárgyi fejlesztéseket jelentett az iskolának. Az iskolánk 1994-től beindította a szakmunkások szakközépiskoláját. Ma már az általános műveltséget megalapozó és szakközépiskolai képzés keretében érettségire felkészítő, valamint szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás folyik. 1990-ben felvette az intézmény Galamb Józsefnek, a híres amerikai T-Ford modell autó makói származású főkonstruktőrének a nevét. Iskolánk mára jelentős felnőttképzési központtá nőtte ki magát, melyet jelez az is, hogy ECD vizsgaközpont és EUROPASS bizonyítvány kiállítóhely is.

13


Szakmacsoportok: •

informatika szakmacsoport

•


•


•

építészet szakmacsoport

•

könnyűipar szakmacsoport

•

faipar szakmacsoport

•

elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

•


C.

14


D.Az

intézmény jelenlegi helyzete

1. Székhelyen (a kollégiumban) A kollégisták az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, a Galamb József Szakképző Iskola, a József Attila Gimnázium, a Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Magán Zeneiskola tanulóiból kerülnek ki. Személyi feltételek: A kollégiumban folyó nevelőmunkát 5 fő állású, 2 félállású kollégiumi nevelő és 1 fő kollégiumvezető látja el. Jelenleg a nevelőtestületből ketten vesznek részt szervezett képzésben: Borkáné Dudás Mónika (magyar kiegészítő szak, egyetemi képzés) és Kozák György (szakiskolai fejlesztő program). A jövőben a kollégiumi nevelőtestület kialakítása során, valamint a pedagógusok továbbképzése terén a következő elveket helyezzük előtérbe: • a szakfeladat ellátásának megfelelő továbbképzést • a pedagógus szakvizsgát (vagy annak megfelelő képzést) Ennek megfelelően figyelembe vesszük: • a kollégiumi feladatellátás érdekeit • a hosszabb távú nevelőtestületi stabilitás szempontjait • a támogatott pedagógus emberi-szakmai értékeit vagy hiányosságait. Tárgyi feltételek: Kollégiumunk a pedagógiai programban szereplő célok megvalósítását a normatív támogatásból és pályázatok útján nyert pénzekből kívánja fedezni. Kollégiumunk nem önálló, hanem az iskolával közös igazgatású intézmény.

2.Tagintézményekben Személyi feltételek: A feltételek számbavételekor a humán erőforrások pedagógiai és szakmai felkészültsége meghatározó. Az iskola szempontjából különösen fontos az ott dolgozók személye. Iskolánkban fiatal átlag életkorú, kreatív, ambiciózus, az új iránt fogékony és egyben erősen gyermekcentrikus nevelőtestület dolgozik, amelynek fő erényét az összeszokottság, együttműködési készség és a segítőszándék jelenti. Kellő kritikával szemléli munkáját, hogy minden évben javítani tudjon

15


oktatói-nevelői módszerein. Fáradhatatlan energiával foglalkozik a lemaradókkal, biztatja a közepeseket és segíti kibontakozni a tehetségeseket. A pedagógusok végzettsége minden szempontból kielégítő, a főiskolai diplomával rendelkező közismereti tanárok egy része egyetemi kiegészítő szakon folytatja tanulmányait. A tantestület bővítését minden esetben nagy körültekintéssel igyekszünk végezni, figyelembe véve a kollégák többirányú végzettségét. 3.Erdei Ferenc Tagintézményben: Tárgyi feltételek: 1995 szeptemberében az iskola bővült 6 tanteremmel és 2 csoportfoglalkozásra alkalmas teremmel. 1998. szeptember 1-jén az új épületrész tetőterében 2 tanirodát alakítottak ki. Az iskola „öreg” épületrészének tetőterében 2000 májusában elkészült egy informatika és egy multimédia szaktanterem. 2003. augusztus 26-ig elkészültek az „öreg épület” tetőterében a szaktantermek. 2007 novemberében átadásra került két bemutatóterem az alsó ill. az emeleti folyosón, ill. felújították a tetőt. Az 1. emeleten egy terem informatikateremmé lett átalakítva, ahol lehetővé válik a közismereti tárgyak IKT-val való oktatása. A technikai felszereltség, multimédiás eszközök megléte, színvonala megfelelő. A klimatizálás lehetősége ideális körülményeket nyújt a nyugodt munkához a géptermekben, multimédiás teremben. Modernül felújított, kiválóan felszerelt, minden igényt kielégítő tornaterem ill. sportpálya teszi lehetővé a testedzést. 4.Galamb József Tagintézményben: Tárgyi feltételek: Az iskola egy főépületből és egy oktatási épületből áll. A városközpontban helyezkedik el, könnyen megközelíthető, gondozott környezetben fekszik, kellő nagyságú udvar és sportpálya csatlakozik hozzá. A két épületben összesen 32 tanterem van, ahol megoldható az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a szakmacsoportos alapozó tantárgyak óráinak csoportbontásban történő megtartása.

16


Az iskolai könyvtár, 10 tanterem és a konyha a volt kollégium épületében található. A számítástechnika oktatására 6 tanterem és több mint száz számítógép áll rendelkezésre, melyek hálózaton keresztül csatlakoznak az internetre. Két tornaszoba és egy kondicionáló terem biztosítja a tanulók testi nevelését, de szükség lenne egy tágabb (szabványméretű) tornateremre. A mezőgazdasági szakmacsoport tanulóinak gyakorlati képzése egy 4,2 ha-os tankertben és ehhez kapcsolódó 200 ha-os tangazdaságban történik.

17


E.

Küldetésnyilatkozat

„Az ember csak annyit ér, amennyi, hasznot hajt embertársainak, hazájának, s ezáltal az egész emberiségnek.” (Széchenyi István)

Az oktatás – nevelés nemcsak a munkánk, inkább a hivatásunk. Tudjuk, hogy hivatásunkat csak akkor teljesítjük, ha olyan embereket nevelünk, akik szakmai tudásukkal és emberi magatartásukkal elismerést szereznek önmaguknak és iskolánknak.

18


F.Jövőkép Makó városában és a régióban is jelentkeztek az elmúlt évek során azok a szakképzést érintő általános problémák - közöttük a legnagyobb gond, hogy a képzési struktúra nem mindenben felel meg a munkaerő-piaci keresletnek -, amelyek szükségessé teszik a szakképzés újragondolását, átalakítását.

1.Célok: •

a gazdaság igényeivel összehangolt, kompetencia elvű modularizált oktatás, átés továbbképzés

•

új szakképzési struktúra kialakítása, új képzési módszerek alkalmazása

•

korszerű gyakorlati képzés biztosítása

•

hatékony pályaorientációs, pályaválasztási és karrier-tanácsadási rendszer megteremtése

•

felnőttképzés, átképzés, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése

•

az elméleti oktatás személyi és tárgyi feltételei alkalmassá váljanak a piac szakképzési követelményeinek teljesítésére

•

a szakképzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése

•

új szervezeti- és működési modell kialakítása

•

a hátrányos helyzetűekkel való kiemelt foglalkozás

•

az élethosszig való tanulás alapképességeinek megszerzése

•

a tanulói lemorzsolódás csökkentése

•

innováció, módszertani megújulás lehetőségének biztosítása a tantestületek számára

•

tananyagfejlesztés, e-learning oktatási módszerek bevezetése

A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő képzésnek köszönhetően az utóbbi évekhez képest nagyobb létszámú, versenyképesebb tudással rendelkező szakember jelenjék meg a térségben. A fiatalok, a pályakezdők elhelyezkedési aránya és tartós foglalkoztatottsága jelentősen növekedjen a jelenlegihez képest. A szakképzés megújítása Makó város és térségének igényeihez, elvárásaihoz alkalmazkodva, a tagintézmények hatékony együttműködésével, új európai színvonalú középfokú oktatás elérésével valósuljon meg.

19


G.Pedagógiai alapelveink 1.Az iskolai nevelési rendszer jellemzői A nevelőmunka középpontjába az európai humanista értékek, az egészséges hazaszeretet, a magyarságtudat és polgári értékrend bemutatását állítottuk. Előtérbe kerül a viselkedéskultúrának, a családnak, a műveltségnek, az egészséges testnek és léleknek tudatos értékként való megjelenítése, a rendkívül gyorsan változó szakmának naprakész, jó színvonalon való ismerete. A nevelőtestület elsődleges célja egy magas színvonalú, modern tudást nyújtó, a polgári társadalom elvárásait kielégítő kínálat biztosítása, amely versenyképes tudást biztosít minden tanulónak. E cél vonatkozik a szakmai képzésre is. 2.Az iskola funkciói A nevelőtestület az alapfunkciók közül a következőket részesíti előnyben, és fontossági sorrendjüket az alábbiak szerint állapítja meg: a)Alapfunkciók: -

Szociális készségek fejlesztése 1. Tisztességre, erkölcsre nevelés 2. Másokkal való együttműködésre nevelés 3. Rendre, fegyelemre nevelés 4. Szeretetteljes bánásmód 5. A közösségi szellem fejlesztése

-

Intellektuális készségek fejlesztése 6. A gondolkodás, az értelem fejlesztése 7. Az idegen nyelvek megtanítása 8. Felkészítés a továbbtanulásra 9. Az egyéni képességek fejlesztése 10. Tudományos ismeretek átadása

-

Szakmai képzés 11. Szakma elsajátítása

-

Hazafias nevelés 12. A magyar nemzeti hagyományok megismertetése

20


13. A haza szeretetére nevelés 14. Állampolgári nevelés 15. Az anyanyelv megfelelő elsajátítása -

Egyéb élethelyzetekre való nevelés 16. Játék, szórakozás, igényes szabadidős elfoglaltságok 17. Szexuális nevelés 18. Egészségtudatos étkezés 19. Mozgás és sportolási lehetőség biztosítása

b)Az intézményt meghatározó alapelvek 1. tanulóközpontúság 2. partnerközpontúság 3. demokratizmus és felelősségvállalás 4. autonómia 5. az esélyegyenlőség biztosítása 6. a kollégiumi nevelés folyamatában megjelenő alapelvek 1. Tanulóközpontúság Az iskola az egyes tanulót állítja a nevelés, a képzés középpontjába. A pedagógusok személyes kapcsolataikkal, egyéni bánásmóddal teremtik meg a feltételeket az egyén fejlődéséhez. A közösen tevékenykedő tanulók közösséggé válhatnak. Ezeket a törekvéseket az iskola segíti. A tanulók testi, lelki és szellemi fejlesztésének érdekében kiemelt feladataink: •

jó közösségek kialakítása

•

kellemes, ingergazdag környezet biztosítása

•

megfelelő rend és fegyelem megteremtése

•

személyes példamutatás

•

képességek és igény szerinti egyéni bánásmód

21


2. Partnerközpontúság Az intézmény a minőségirányítási programja szerint végzi munkáját. 2 évenként felméri a közvetlen és közvetett partnerei igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, illetve irányított önértékelést végez. Az ezek során felmerült problémák, fejlesztendő területek priorizálása után, intézkedési terv(ek)et fogalmaz meg, mely(ek)et beépít az éves munkatervekbe, majd megfelelően ellenőrzi, értékeli azok végrehajtását, s ha szükséges, korrekciós terv(ek)et készít. A folyamatos fejlesztést állítja tevékenysége középpontjába. 3. Demokratizmus és felelősség A nevelőtestület a jogszabályok keretei között állapítja meg az iskola munkarendjét. Egyetértési joga van az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatnak, a szülői szervezetnek és az iskolaszéknek. Az iskola pedagógiai gyakorlata a nevelőtestület aktivitására épül. A pedagógusok közötti tanórán kívüli munkamegosztás konkrét feladatok meghatározására épül. A nevelőtestületen belül a szakmai kérdések a lehetséges alternatívák számbavételével, közmegegyezés révén dőlnek el. A tanulók az iskolai élet minden részterületéről véleményt mondhatnak, javaslatot tehetnek. A diákönkormányzatokon keresztül a tanulók érdemben bekapcsolódhatnak az iskola pedagógiai folyamatának szervezésébe. A diákönkormányzatok komoly segítséget adnak a tanulóközösségek belső önfegyelmének, viselkedéskultúrájának alakításához. Jól fejleszti azokat a tanulói képességeket, amelyek a plurális társadalom polgárainál fontosak. A demokratizmust együtt kell értelmezni a felelősség elvének az érvényesülésével. A tanár felelőssége, hogy a tanuló személyiségét fejlessze, ismereteit korszerű tudásanyaggal bővítse, valamint olyan segítséget nyújtson, amely megakadályozza, hogy diákja tanulmányaiban lemaradjon. A tanuló felelőssége, hogy optimálisan használja ki az iskola által nyújtott szolgáltatásokat (pl. emelt szintű képzés, nyelvi képzés, informatikai képzés, diáksportkör, szakkörök, érdeklődési körök stb.) A szülő felelőssége, hogy gyermeke előmenetelét figyelemmel kísérje, és őt arra ösztönözze, hogy a rendelkezésére álló lehetőségekkel éljen.

22


A munkahelynek és a szakmának is van felelőssége. A gyakorlati munkahely ismerje meg az intézmény célrendszerét, követelményeit, a tanulókat ennek megfelelően nevelje, képezze. Jelezzen vissza az intézménynek a végzett tanulók munkavégzésének tapasztalatairól. 4. Autonómia Ha az iskola meg akar felelni mindazoknak a kihívásoknak, amelyek naponta érik, akkor szakmailag autonómmá kell válnia. Az iskola autonómiáján a teljes szakmai önállóságot kell érteni. A nevelőtestület legfőbb erénye, ha pedagógiai problémák esetén is képes megőrizni szakmai kompetenciáját. A pedagógiai problémák megoldása az iskola szakmai kompetenciájába és döntési felelősségébe

tartozik.

A

nevelőtestület

a

fentiek

figyelembevételével

alakítja

kapcsolatrendszerét a fenntartóval és a szülői szervezettel. A tanulók személyiségi jogait mindenkinek tiszteletben kell tartani. Olyan elfogadó légkör kialakítása a cél, ahol a siker és kudarc kockázatával az egyéné a döntés felelőssége. Ez a személyes autonómiájukat is megalapozza. Az iskola olyan állampolgárt kíván nevelni, aki kibontakoztathatja személyiségét. A sokszínű, különböző tevékenységi formákat az iskola biztosítja minden tanuló számára, a tanulók így különböző szerepkörökbe kerülhetnek. Az intézmény ösztönzi a kreativitást, az önálló alkotások létrehozását. A nevelőtestület

tiszteletben

tartja

a

tanulók

jogképességét,

ugyanakkor

számol

joggyakorlásuk korlátaival is. Pedagógiai feladatot jelent, hogy a nappali tagozaton a szakmai képzés 19-20 éves korban fejeződik csak be, így a szakközépiskolai képzés egy széles korosztályt érint (14-20 év). Ez különösen a kollégiumot állítja nagy feladatok elé. Az iskolai autonómia kialakításához kellő kompetenciával rendelkező, stabil értékrendben gondolkodó, önfejlődésre képes pedagógusokra van szükség. A nevelőtestületi együttműködés alapja a személyes felelősségen alapuló munka, a teljesítmény elismerése. Alapvető, hogy minden pedagógus az elfogadott pedagógiai program és a testületi munkamegosztás szerint végezze munkáját. Az önművelés, a szakmai igényesség elvárás a pedagógusok munkájával szemben. 23


A munkaközösségek szerepe mindinkább felértékelődik. A szaktárgyi kérdések problémáinak megválaszolása, a fejlesztési elképzelések kimunkálása és megvalósítása az ő hatáskörükbe tartozik. 5. Az esélyegyenlőség Az iskolában egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A hátrányok okai: •

kedvezőtlen lakáskörülmények

• a szülői környezet (alacsony jövedelem, munkanélküliség, érdektelenség) Az intézmény tárgyi, személyi feltételrendszere, maga a pedagógiai program, a helyi tanterv olyan, hogy az intézmény képes az esélyegyenlőtlenség olyan mértékű csökkentésére, hogy biztosítani lehessen minden hátrányos helyzetű tanulónak az érettségi és szakmai vizsga letételét, a felsőoktatási intézménybe történő sikeres felvételit, ha a tanuló részéről a szorgalom nem hiányzik. A szülők megfelelő anyagi hátterének hiánya a szociális és a gyermekek jogairól szóló törvények keretében kompenzálható. 6. A kollégiumi nevelés folyamatában megjelenő alapelvek •

az alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok, demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek

•

a növendékek iránti felelősség, bizalom és szeretet

•

az intellektuális igényesség, kultúrált stílus

•

alapvető erkölcsi és együttélési normák betartása

•

az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele

•

a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

•

a kollégium nevelő-oktató tevékenysége szervezésekor épít a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére

•

épít a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal, a környezetében megtalálható civil szervezetekkel, művelődési intézményekkel való együttműködésre

24


H.Az

iskolában folyó oktató-nevelő munka céljai, feladatai

1.Székhelyen (a kollégiumban): Sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a kollégisták szocializációjának kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésnek, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésnek kibontakoztatása,

segítése, erkölcsi

személyiségének értékrendjük,

fejlesztése, konstruktív

adottságaik,

életvezetésük

képességeik kialakítása

és

megszilárdítása, ismereteik műveltségük gyarapítása, optimális szintre emelése, önművelésre, önnevelésre, a harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igényük kialakítása. Kollégiumunk általános iskolai és középiskolai elhelyezését biztosítja azok számára, akik tanulmányaikat vidéki lakóhelyükön nem tudják folytatni, illetve családi-szociális körülményeik ezt állandó lakóhelyükön nem teszik lehetővé. A kollégiumba felvételt nyerhetnek azok a tanulók, akik a város középiskoláinak valamelyik évfolyamára beiratkoztak, kérik felvételüket, és körülményeik elhelyezésüket indokolttá teszik. Nevelésünk célja a kistelepüléseken élő, tanulmányaikat helyben folytatni nem tudó, halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulók segítése abból a célból, hogy megteremtsük az azonos feltételeket és lehetőséget a tudáshoz jutás és a társadalmi mobilitás elősegítésére. a./ A kollégium a sikeres tanulmányok folytatására felvételt nyert tanulóknak férőhelyet biztosít, lehetőséget nyújt az önképzés, önmegvalósítás, a tehetség kibontakoztatására, elősegíti művelődésüket, testedzésüket, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését. b./ A kollégium tevékenységét és aktuális feladatait a tanulók közössége aktív közreműködésével valósítja meg. A közösségi életet a kollégiumban működő választott diák-önkormányzat irányítja. a)Kollégiumi nevelésünk céljainak elérése érdekében igyekszünk •

Megvalósítani a tanulók személyiségének fejlesztését

•

Fejleszteni diák-önkormányzati lehetőségeinkkel az önkormányzó képességet, a döntés technikáinak elsajátítását, gyakorlását.

•

Ezekkel elősegíteni a sikeres társadalmi beilleszkedést.

25


b)A célok megvalósítása alapján olyan kollégiumot szeretnénk: •

ahová hazamegy a tanuló az iskola után

•

amely jó család

•

szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt

•

a nevelő következetessége szeretettel párosul

•

igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (foglalkozások, tanfolyamok )

•

amely érdekes lakóhely, tele tudás - képesség - fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőségekkel

•

olyan önkormányzati rendszer kialakítása, amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit

• mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére, • amely alkalmas a szociális képességek fejlesztésére (empátia, tolarencia, konfliktusok kezelése stb)

• a családi életre nevelésre • az együttműködési képesség, a vezetőképesség fejlesztésére c)A kollégium biztosítja: •

a testi szükségletek (tisztálkodás, étkezés, öltözködés) alapvető érvényesülését,

•

a testi fejlődéshez, az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételeket,

•

olyan ismeretek elsajátítását, melyek elősegítik a tanulókat egészségük megőrzésében, a káros szokások elkerülésében

•

a családias közeget, családias légkört

•

az igényes, esztétikus környezetet

•

A kollégiumon belüli élet teremtse meg annak lehetőségét, hogy későbbi életükre életmódmintát adjon!

d)A tanulási kultúra kialakítása, megszilárdítása, fejlesztése A kollégium fejleszti a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket.

26


Az eredményes ismeretszerzés érdekében a kollégium foglalkozásokat szervez azért, hogy a kollégisták megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Meghatározó jelentőségű a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának – fejlesztése. A kollégiumi nevelés olyan motivációkat fejleszt, amelyek alapján az ismeretek elsajátítása nem csak kötelességként, hanem igényként is megfogalmazódik a tanulókban. Figyelembe kell venni a tanulók társadalmi különbözőségeit, az egyéni tanulási esélyek problémáit. Feladatunk az egyén differenciált fejlesztése. e)Tanulást segítő foglalkozások: •

az eddig alkalmazott tanulási módszert minden tanulónál felmérjük, megismerjük

•

egyénenként a legjobb módszerek alkalmazását alakítjuk ki. Szilencium

•

a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítség nyújtás

•

közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása

•

egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása

•

nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása

•

a folyamatos segítés és ellenőrzés

•

kiscsoportos foglalkozások (2-5 fő tanulóval rendszeresen és alkalmanként)

•

elérendő cél, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára.

f)A tanulók szabadidejének szervezése Egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások keretében a csoportvezetők a tanulók egyéni gondjaival, problémáival foglalkoznak. A csoportvezető nevelők törekednek a tanulók és a tanulók közvetlen környezetének megismerésére. Ezzel párhuzamosan látják el a csoportvezetőre háruló gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokból adódó teendőket is.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások

27


Ezek a foglalkozások - a kollégium személyi és tárgyi lehetőségeire építve - tanulóink számára fontos jelentőségűek, melyekben kibontakozásra, megvalósulásra kerülnek: •

könyvtárhasználat

•

kulturált viselkedésre, megnyilvánulásra, kommunikációra nevelés

•

a testi képességek fejlesztése (sport foglalkozások: sakk; asztali tenisz; labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, tollas bajnokságok…)

•

a természeti és kollégiumi környezet megóvása, ápolása

•

az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése.

•

színházlátogatások, filmvetítések, kirándulások

•

orvosi előadások

•

előadások szenvedélybetegségekről, nőgyógyászati problémákról, párkapcsolatokról

•

ismert személyekkel való találkozások.

Ezeket a foglalkozásokat az éves munkatervben és csoportok foglalkozási munkatervében kell évenként megtervezni. A foglalkozások a nevelők választható órakeretében kerülnek megtervezésre.

2. A tagintézményekben folyó oktató-nevelő munka céljai Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység célja mindazoknak az intellektuális és emberierkölcsi normáknak, értékeknek a kialakítása tanulóinkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, munkavállalási esélyeiket megteremteni, hogy közben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálják. •

Stabil értékrend, amelyben első helyen áll a humánum, valamint nagyon fontos szerepet kap a nyitottság és az alapos és állandóan gyarapodó, hasznosítható szakmai tudás.

•

Lelki és testi egészség. Ez elsősorban jelenti a saját és mások meggyőződésének tiszteletét, a másság elfogadását, a konfliktusok feloldásának képességét, együttérzést, segítőkészséget. A test edzése, a harmonikus életérzés megteremtése, káros szenvedélyektől mentes élet minden más területen alapját képezi a sikerességnek. 28


•

Célratörés, az életcélok helyes megválasztása, a kitartás, a célok megvalósítása érdekében. Képes legyen levonni a megfelelő tanulságokat, ennek megfelelően módosítani, vagy megváltoztatni céljait. Jellemezze az állandó kíváncsiság a való világ és szűkebb értelemben a saját kisebb világának kérdései iránt. Folyamatosan tanuljon a „világtól” és a „világ érdekében”.

Az előbbiekben felvázolt személyiségjegyek elérésében meghatározó szakképzésünk rendszerében az alapműveltséget és a szakmai felkészültséget adó tantárgyak rendszere. Az irodalom és az anyanyelvi képzés alkalmassá teszi a fiatalt arra, hogy a világot a humánum oldalával is megtapasztalja, ne csak saját, de a művészetek valósága alapján is tudjon tájékozódni és gondolatait, érdekeit kifejezni. Az idegen nyelvek tanulása, sikeres elsajátítása megszünteti a bezártságot, kapcsolatot nyit a világra, megsokszorozza érvényesülésének lehetőségeit. A természettudományos ismeretek magas szintű oktatása, és a képességek fejlesztése, olyan tudást és lehetőséget adnak, amely elsősorban gyakorlati életben való érvényesülés feltételeit teremti meg, és a sikeres felsőfokú oktatásban való részvételt készíti elő. Az iskolai oktatás fontos területe a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás valamint az érettségit követő középfokú szakképzés.

a)A nevelésfilozófiánkra épülő konkrét célok a következők: a/ Értékközvetítés Az iskola tényleges oktató-nevelő munkáját folyamatosan és tudatosan közelíteni kell a program alapelveiben megfogalmazott értéktartalmakhoz, valamint a preferált emberi értékekhez, új tulajdonságokhoz. A nevelőtestület - maga is elfogadva ezeket az értékeket – egységes az alapelvek elfogadásában és az alapvető értékek közvetítésében. A tanulókkal a humanista emberi értékeket és az európai polgári gondolkodás értékrendjét – önértékelésre alapozva – kell megismertetni. A tanulók normakövetésében növekvő mértékben vannak jelen ezek az értékek. b/ Ismeretközvetítő funkció

29


A tudás modern értelmezésének az érvényesítése az iskola gyakorlatában. A tanítási tartalom tényeinek és készségek tudásán túl a tanulók tudjanak önállóan ismeretet szerezni. Feladat a gondolkodási készségek folyamatos fejlesztése, problémamegoldó tanulási módszerek alkalmazása, a csoportmunka előnyben részesítése. A tanulók legyenek képesek a szakmai vizsga követelményeinek teljesítésére. Az internet, a számítástechnika, a multimédia és egyéb modern eszközök ne csak jelen legyenek, hanem az oktatási folyamatban használják is azokat. A tanulók használhatják a könyvtárat, a médiatárat. A helyi értékelési rendszer folyamatának kialakítását a két tagintézményben megkezdték a pedagógusok. Cél, hogy a folyamat- és eredménymérések, valamint a nevelési hatékonyságvizsgálatok összehangoltan valósuljanak meg. c/ Képzési feladat A helyi tanterv, a szakmai program részletesen tartalmazza a minimális követelményeket, de az érdemjegyekhez tartozó követelményeket is. Az ismeretátadásban, a képzésben a tanulók egyéni fejlődési üteméhez kell igazodni, természetesen nem szem elől tévesztve az előírt követelményeket. A programkínálatot minden évben ennek megfelelően kell kialakítani. A csoportbontásban legfontosabb alapelv a nívócsoportok szerinti csoportszervezés. A továbbhaladásban a tanulók egyéni fejlődési üteméhez kel igazodni. d/ Tevékenységi irányok Tovább kell haladni a tevékenységre orientált iskola irányába. Kulturális és művelődési lehetőséget kell biztosítani az eddigi hagyományoknak megfelelően (pl. irodalmi színpad). Az intézményben működik diáksportkör. Az időszükségletét a rendelkezésre álló órakeretből mindenképpen biztosítani kell. A szakmai képzés keretében a szaktantárgyakhoz kötődően kell a tanulóknak felkészülési lehetőséget biztosítani a szakmai vizsgákra. A központi és helyi vizsgák szervezése legyen zavarmentes. 30


A tanítási órán kívüli foglalkozásokra a teljes óraszám 5-6 %-a áll rendelkezésre. e/ Szocializációs funkció A veszélyeztetett tanulók krízishelyzetének többsége az iskola ifjúságvédelmi eszközeivel feloldható, a súlyosabb eseteket az önkormányzatok ifjúságvédelmi segítségével lehet kezelni. A tanulók demokratikus joggyakorlásának maradéktalan biztosítása a diákönkormányzat működésének (működtetésének) a záloga. A tanulói önkormányzatok terv szerint működnek, rendszeresen megtartják fórumaikat, elhatározott programjaikat megszervezik. A tanulási feltételeket az iskola biztosítja, ehhez megteremti a szükséges személyi és technikai hátteret.

b)Nevelési-képzési feladatok A központi képzési programok stratégiája, hogy a középiskolák: •

adjanak magasabb általános műveltséget és konvertálható szaktudást diákjaiknak,

•

készítsék fel őket a későbbi egész életen át tartó tanulásra, az átképzésekre, a szakma-váltásra,

•

fejlesszék személyiségüket, növeljék munkavállalási és elhelyezkedési esélyeiket.

A szakmai felkészítéssel párhuzamosan jogos elvárás az is, hogy a képzésben részt vevő, az iskolából kikerülő tanulók: •

váljanak harmonikus személyiségekké,

•

rendelkezzenek helyes értékítélettel,

•

tudjanak élni jogaikkal a saját és a társadalom érdekében,

•

ismerjék és vállalják kötelezettségeiket,

•

legyenek nyitottak, ismerjék el a másságot,

•

vitakészségüket jellemezze megfelelő hangnem,

31


•

lássák be és ismerjék el tévedéseiket.

Ez a sokoldalúság igényli a nevelőmunka javítását, az iskolai követelmények konkretizálását és betartásának szigorítását, a képzéskorszerűsítést, és fejlesztését. A fentiek igazolják, hogy a nevelés és az oktatás nem választható szét. Az iskolai képzés fejlesztése, korszerűsítése is csak ezek együttes rendszerében valósítható meg. Oktatási intézményünk valamennyi dolgozója diákjainak jövője érdekében munkálkodik. Nevelési folyamataink az iskola pedagógiai folyamatában: •

a tudományos megalapozottság, az objektivitás az ismeretek feldolgozásában,

•

súlyponti és komplex feladat a hatékony munkára nevelés,

•

az értelmes tanulás, a korszerű tudás szerepének bemutatása,

•

az erkölcsi, az esztétikai, az érzelmi és testi nevelés,

•

a felelősségvállalás, a hivatástudat kialakítása, formálása,

•

akarati tulajdonságok erősítése, aktivitásra és fegyelemre nevelés.

Feladatok az oktatás-képzés folyamatában: •

a tanulókat önálló, kritikai gondolkodásra, döntésképességre és önművelésre kell tanítani,

•

korszerű ismeretanyagot kell feldolgozni

•

törekedni kell az elmélet és a gyakorlat sokoldalú kapcsolatának bemutatására,

• a

tanár

egész

meggyőződésével

személyiségével, hasson

szakmai

tanulóira,

felkészültségével,

tisztelve

erkölcsi

személyiségüket

és

meggyőződésüket, •

biztos elméleti és gyakorlati szakmai tudással rendelkező általánosan művelt szakembereket kell képezni.

c)Eszközök, eljárások: Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat. A Nemzeti Alaptanterv, valamint a kerettanterv előírásaitól eltérő, alternatív pedagógiai módszereket pedagógiai programunk nem ír elő, illetve nem tartalmaz. 32


I.A személyiségfejlesztéssel

kapcsolatos pedagógiai célok és

feladatok 1.Székhelyen (a kollégiumban)

A tanulók fejlődését segítő feladatok •

a szülőkkel való kapcsolat kiépítése

•

folyamatos kapcsolattartás egymás kölcsönös tájékoztatása az eredményekről és gondokról

•

a kollégiumi nevelő, az osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelemi felelős kapcsolatrendszerének kiépítése

•

a 9. évfolyamosok beilleszkedésének segítése

•

a tanulók fejlődésének figyelemmel kísérése az évfolyamvezetők által

A különböző ismeretek elsajátítása során a tanulók érzelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti képességeinek a továbbfejlesztésére törekszünk. A személyiség céltudatos, tervszerű egyénre szabott fejlesztésére törekszünk az alábbi fő területeket kiemelve. 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A tanulási motívumok és a tanulási módok megszilárdítása. A világ megismerésére való törekvés igényének további alakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése 33


Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség fejlesztése. A kultúrált magatartás és kommunikáció gyakoroltatása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek fejlesztése 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény továbbfejlesztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megerősítése. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének alaposabb megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek ismeretének megszilárdítása. Az érdeklődés elmélyítése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. A közösségi tevékenység begyakoroltatása az iskolai közéletben való részvétel segítségével. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetek rendben tartására irányuló tevékenységek 34


gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény elmélyítése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

2. Tagintézményekben: a)A nevelés részterületei a) Egészséges életmód Minden embernek el kell ismernie másoknak, más élőlényeknek az élethez való jogát, melynek szerves része a természeti környezet értékeinek védelme. Meg kell ismernie mindenkinek az emberi test felépítését, működésének legfontosabb törvényszerűségeit. Fontos tudatosítani, hogy a testi és lelki egyensúly életünkben rendkívüli jelentőséggel bír, ezért igen nagy súlyt kell fektetni az egészséges életmód kialakítására a mindennapi gyakorlatban. Ezen belül meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető higiénés szabályokat, az egészséges táplálkozás fontosságát, a testmozgás és a sport szerepét életünkben. Mindenképpen fejleszteni kell a szellemi és fizikai állóképességet. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. b) Önismeret – önkritika Tanulóinknak az iskolában eltöltött évek alatt fejlődniük kell az önismeret területén. A serdülő korosztály általában még nem áll kialakult személyiségekből, diákjaink még keresik önmagukat. Ezért fontos, hogy fejlesszük önismeretüket, hogy segítsük elő a reális „önkép” kialakulását, hogy tanulóink fogadják el önmagukat, tudják, hogy felelősek saját személyiségük alakulásáért. E területen kiemelten fontos a gondolkodás, az alkotás, a közösen végzett tevékenység, a befejezett munka örömének átélése, az ún. sikerélmény megvalósulása.

35


c) Közösség, társas kapcsolatok, szocializáció Amennyiben meg akarunk felelni pedagógiai célunknak, akkor igen nagy súlyt kell fektetnünk tanulóink kommunikációs készségének és képességeinek folyamatos fejlesztésére. Meg kell ismertetnünk, és el kell fogadtatnunk a kultúrált viselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt piaci magatartás szabályait. A szocializációs folyamatok során diákjainknak tudniuk kell alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, toleránsaknak, előítéletmenteseknek, empátiával rendelkezőknek kell lenniük, rendelkezniük kell együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével. Rendkívül fontosnak tartjuk a közösség nevelő szerepét, melyben kiemelkedő jelentőségű területek az osztályközösség, az évfolyamközösség és az iskolai diákszervezet. A mai atomizálódó világban az egyén szocializációja, társadalmi beilleszkedése a valahová tartozás élményén keresztül valósul meg leginkább. Ennek lehetséges területei a család, az iskolai és iskolán kívüli ifjúsági szervezetek, melyekkel az iskola kapcsolatait szükséges szorosabbra fűzni. Azok az évszázadok óta elfogadott emberi értékek, melyek a hűség, az önzetlenség, a megértés, egymás egyéniségének elfogadása, a segítőkészség, a titoktartás, a kölcsönösség fogalmával írhatók le, melyeknek értéke csak az egymás közötti kapcsolatokban létezik, ezek tehát kisebb-nagyobb közösségekben alakíthatók ki és gyakorolhatóak. Erre a legmegfelelőbb terep az iskola, nekünk tehát, mint az iskolai nevelés egyik legfontosabb részét kell kezelnünk ezt a kérdéskört. A mai középiskolás korosztálynak fokozottabb kihívásokkal kell szembenéznie az intim kapcsolatok, a barátság és a szerelem területén. Meg kell értetnünk, hogy az ilyen jellegű kapcsolatokban is az érzelmeknek van döntő szerepük, egészséges testi kapcsolatok csak egészséges érzelmi viszonyokból jöhetnek létre ideálisan.

d) A tanulás, a művelődés, a tudás A változó világ, a változó kapcsolatrendszerek elemi igényként vetik fel egy konvertálható tudás megszerzését még a középiskolai évek alatt. A tudás megszerzése a felnőtt életbe való beilleszkedés kulcskérdése. A megfelelő tanulási módszerek kiválasztására és kialakítására fokozott hangsúlyt kell fektetni az elkövetkezendő években. Meg kell tanítanunk diákjainknak, hogyan használják ki a legmegfelelőbben idejüket, hogyan készüljenek fel az iskolai „mérésekre”, az órai szereplésre, a felelésre, az előadásra és a vizsgára. A középiskolai négy év során ki kell alakítani az elvonatkoztatás, a fogalmi

36


gondolkodás, a lényegkiemelés képességét. A szakközépiskolai nevelésben rendkívül fontos, hogy létrehozzuk az elmélet és a gyakorlat megfelelő kapcsolatát, kialakítsuk a praktikum iránti fogékonyságot, hasznosítható tudás- és ismeretanyagot adjunk át. Sajnos az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, a szabatos beszéd kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a problémamegoldás, melynek rendkívüli szerepe van a változatos szókincs létrejöttében. Szintén a fejlesztendő alapkészségek közé sorolható a memória, az emlékezet fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása. A szakközépiskolai képzés többféle követelménynek kell hogy megfeleljen a nevelés ezen vonatkozásában: •

a tanulóknak képeseknek kell lenniük a probléma megoldásra,

•

fejlett reproduktív memóriával kell rendelkezniük,

•

képesnek kell lenni az elvonatkoztatásra A munkaerőpiacon elsősorban azon végzettek fognak „megfelelni”, akik a fenti

képességek mellett nyitottak az új ismeretek, módszerek iránt, akikben sikerült felébreszteni az igényt a folyamatos önképzésre, az önművelésre, akik kritikusak, ám elismerik a tévedéshez való jogot, akik képesek tárgyilagosak lenni az elkötelezettségük mellett. Mindezen célok elérésének egyik lehetséges útja az egyéni kreativitás kialakítása, folyamatos fejlesztése. A ránk bízott fiatalokat kreatívakká, kezdeményezőkké nevelni talán az egyik legfontosabb feladatunk. A hasznosítható tudás fontos része napjainkban a kommunikáció: az anyanyelv, az idegen nyelvek ismerete. Ám nemcsak ismerni kell a mai fiataloknak más népek nyelvét, hanem alkotó módon hasznosítani, alkalmazni, gyakorolni kell azt. Tanulóink nyelvi képzése tehát a jövőben is fontos területe lesz oktatásunknak.

e) A munkára nevelés A középiskolai nevelésben tekintettel kell lennünk arra is, hogy a végzett tanulóink jelentős százaléka az iskola elvégzése után munkába áll, vagy munkába állhat. Idejében fel kell készíteni ezeket a diákokat a munka világának viszonyaira, meg kell mutatnunk, hogy a munka hivatás is lehet és elsősorban erre kell törekedni, hogy az legyen.

37


A hasznosan, értelmesen végzett munka a megélhetés mellett örömöt okozhat, sikerélményt szerezhet a végzőjének. Mindehhez persze megfelelő szintű kötelességtudat, céltudatosság, szorgalom és kitartás szükséges. Az ésszerűen végzett munka során meg kell ismerkedni az idővel és energiával való optimális szintű takarékosság, a szervezettség, a rendszeresség és alaposság követelményeivel - mindez a szakközépiskolai nevelés feladata is. Fontos feladatunk a változó, átalakuló világunkban a munkába állásra való gyakorlati felkészítés is: • megismertetni a munkahelykeresés módszereit, tudatosítani a munkáltatók igényeit, • bemutatni az önmenedzselés fontosságát, • a szakmai- és általános műveltség szerepét a menedzselésben, • felhívni a figyelmet az „első benyomás” jelentőségére

f) Haza és társadalom A társadalmi, politikai és gazdasági változások mellett is vannak olyan örökérvényű nemzeti követelmények melyeknek meg kell felelnünk, ezek: • a magyar nyelv, a nyelvi kultúránk ápolása, • egészséges lokálpatriotizmus: a tágabb és szűkebb haza szeretete, • igény múltunk ismerete és megértése iránt, • iskolai, városi, települési, nemzeti hagyományaink ismerete, tisztelete és ápolása, • Magyarország, régiónk, városunk, településünk helye a mai világban, betöltött szerepének reális értékelése, azaz az egészséges önbecsülés kialakítása, • nemzeti függetlenségünk tartalmának változása az EU-ban, jelentősége, az érte való kiállás: a haza védelme összefonódik a békefenntartással a világban, a NATOval • a közösség vállalása a határokon túl élő magyarsággal • a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk védelme, a más népek identitástudatának , nemzeti érzésének tisztelete

38


Mai viszonyaink között ki kell alakítani a fiatalokban a törekvést: • az alkotmányosságra, • a törvényességre, • az állampolgári jogok tiszteletben tartására, • nyitottságra a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt, • a társadalmi szolidaritásra, • nyitottságra mások vallási, politikai, ideológiai nézetei iránt, • a toleranciára, • a társadalmi problémák iránti érdeklődésre, • a demokratikus jogok érvényesítésére, • az érdekfelismerésre és az érdekérvényesítésre

A természeti környezet, az ökológiai egyensúly szerepének megértése és ezeknek megóvására való törekvés fontos szemléleti eleme kell hogy legyen a jövendő szülők nemzedékének. Ez természeti és társadalmi környezetünkre nézve is egyaránt érvényes. Meg kell tanítani, megbecsülni a természeti és társadalmi békét és törekedni kell ezeknek megvalósítására. El kell utasítani az agresszivitást, fel kell lépni az erőszakos megnyilvánulások ellen. Érzékenynek kell lenni az emberiség globális problémái iránt. g) Az esztétikai értékek és a kultúra Az

utóbbi

évek,

talán

évtizedek

háttérbe

szorították,

némely

területeken

elsorvasztották - elsősorban a pénzügyi szemlélet miatt - az iskolai nevelésnek e rendkívül fontos területét. Törekednünk kell tehát arra, hogy kulturált embert neveljünk a középiskolai évek alatt. Feltétlenül kiemelendő, hogy ez minden pedagógus feladata. Az esztétikai nevelésünkben elérendő célok a következők: • kialakítani a jó ízlés iránti igényt, • rávezetni a mások ízlése iránti toleranciára, • az alkotó és az alkotás megbecsülése, • bemutatni a művészetek, a kultúra szerepét a személyiség fejlődésében,

39


• felhívni a figyelmet a művészeteknek a mindennapokra gyakorolt hatására.

b)Kompetenciaalapú oktatás

Fontos, hogy tanulóink általános és szakmai műveltsége korszerű legyen. Fontos továbbá, hogy harmonikus személyiségekké váljanak. Lényeges, hogy mire tanulmányaikat befejezik, alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, amelynek alapján képesek lesznek megtalálni a helyüket a társadalomban. A fenti értékrend a következőkből álljon: humanizmus, demokrácia, nemzeti identitástudat, európaiság. A nevelés és oktatás folyamatában a pedagógiai és tanulói tevékenységnek egyaránt a tanuló személyiségfejlődését kell szolgálnia.

c)Kompetenciaterületek: 1. szövegértési-szövegalkotási, 2. matematikai-logikai, 3. idegen nyelvi (angol, német) 4. IKT (informatikai és médiahasználati) területen, 5. szociális, életviteli és környezeti kompetenciák, illetve 6. az életpálya-építési kompetenciák területén. 1. A szövegértési és szövegalkotási képességek A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. Az e képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja Magyarországon. Lényeges, hogy e kompetenciaterület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a tanulók egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.

40


2. A matematikai kompetenciák A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely

különösen

cselekvési

stratégiák

alkotása,

folyamatok

tervezése,

állítások

érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A matematikai képességek fejlesztése a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. Az elvont matematikai ismeretek, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználása a tanulók problémaazonosító és –megoldó képességének a fejlesztése érdekében. 3. A szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át, és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak.

4. Az idegen nyelvi kompetenciák Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük: - szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban, - kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése, - ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz

szükséges 41

szociokulturális

ismeretek

és

azok


alkalmazása. A hagyományos

nyelvtanítási

gyakorlat

(olvasás,

fordítás,

nyelvtani

gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiák eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz,

érdeklődéséhez,

világismeretéhez.

Ennek

gyakorlati

megvalósítása

ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és készség kialakítását igényli.

5. Az IKT kompetenciák Az IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. A tananyag megtanítása, a gyakorlás nagyon időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásbantanításban. Az IKT módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfogó módszertani megújulásra. Alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztése érdekében szükséges a digitális, interaktív internetes taneszközök használata. 6. Életpálya-építési kompetenciák Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy •

reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel,

•

különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen operatív szakaszokra bontani,

•

közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,

•

az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módon értékelni, 42


•

képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,

•

tudjon jó döntéseket hozni.

d)A nevelési folyamat eredményességének vizsgálata: Az alapelvek, célok és feladatok megfogalmazása mellett fontos a megvalósítást szolgáló tevékenységrendszer eredményességét tükröző paraméterek, a belső vizsgálatok elvégzéséhez

szükséges

mérések

és

elemzések

kritériumainak

általános

érvényű

meghatározása is. A középiskola akkor felel meg a közvetett és közvetlen partnerek elvárásainak, ha a tantestület nevelő-oktató munkájával biztosítja végzős diákjaink számára, hogy: • tanulmányaik során minden tantárgyból megfeleljenek a szakközépiskola és a szakiskola helyi tanterveiben rögzített továbbhaladás feltételeinek; • konvertálható és bővíthető elméleti ismereteket szerezzenek a képzési ciklusban, • megfelelő

gyakorlati

képességekkel,

készségekkel

és

jártasságokkal

rendelkezzenek középfokú tanulmányaik befejezésekor; • sikeres érettségi vizsgát tehessenek; • megismerjék a civilizált társadalmakban nélkülözhetetlen, kultúrált emberi kapcsolatok kiépítéséhez, a közösségi élet gyakorlásához szükséges viselkedés- és magatartás normákat, határozott elképzelésük legyen saját sorsuk, életük közelebbi és távolabbi jövőjének alakítására, formálására.

A pedagógusok, az iskolaközösségek nevelő-oktató munkájának mérésére és fejlesztésére szolgáló, módszeresen is kínálkozó lehetőségek illetve eszközök a következők: • a tanulmányi munka, a magatartás és szorgalom jegyek elemzése a félévi és év végi értékelő értekezleten, • az

intézmény

minőségbiztosítási

rendszerében

folyamatosan

végrehajtott

felmérések alapján a tanulók viselkedési kultúrájának, magatartás normáinak célirányos vizsgálata, • a

tanulmányokat

következtetések

záró

levonása

vizsgák a

jegyzőkönyveinek

tanulók

megnyilvánulásaira vonatkozóan;

43

megjelenésére,

megállapításaiból szereplésére

és


• végzett

tanulóinktól

kapott

visszajelzések

konkrétumai

továbbtanulási,

elhelyezkedési és munkavállalási esélyeikről, magánéleti boldogulásaikról. A nevelési tevékenység eredményességének, pedagógiai sikerességének mutatóit az egyes tanévekben készített statisztikai, értékelő és összehasonlító táblázatok, valamint az elvégzett mérések, elemzések alapján képzett trendek tartalmazzák, illetve konkretizálják. A rögzített adatok és a rendelkezésre álló további információk felhasználásával a nevelőtestület önértékelést végez.

44


J.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.Általános feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, a kollégium és az iskolán kívüli közösségek. A család hagyományos nevelői funkciói arányaiban és minőségében megváltoztak. Ezért nagyon fontos az iskola együttműködése a szülők közösségével a tanulói közösségek formálása,

fejlesztése

érdekében. A tanuló

közösségbe

történő

beilleszkedésének

elősegítésével kapcsolatban a családnak, a szülőnek az alábbi kiemelt feladatai vannak: •

az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének megismerése,

•

az osztály, az iskola és egyéb közösségek rendezvényeinek támogatása, aktív közreműködés a megvalósításban,

•

kapcsolattartás a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel annak érdekében, hogy a pozitív szociális és társadalmi szokások, értékrendek a tanulókban kialakuljanak, gyarapodjanak.

A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelő, a fejlődést

elősegítő

tevékenységekkel

alakítható

ki.

A

közösségi

tevékenység

megszervezésének olyan módon kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztő szerepek betöltésére, döntések meghozatalára, egyéni felelősség vállalására, tolerancia és segítőkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: •

tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák),

•

tanórán kívüli foglalkozások,

•

diákönkormányzati munka,

•

szabadidős tevékenységek.

Az iskolában működő tanulói közösségek: osztályközösség, tanórán kívüli és funkcionális csoportok.

45


2.A tanórán megvalósítandó közösségi feladatok Az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja. Legfontosabb célunk ebből a csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: •

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

•

a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

•

a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

•

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével),

•

a

tanulók

önállóságának,

öntevékenységének,

önigazgató

képességének

(ki)fejlesztése, •

a folyamatosság biztosítása (a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés),

•

olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja,

•

különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, verseny, stb.) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

A kitűzött cél megvalósításához több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. A közös tevékenységet úgy kell felépíteni, hogy minden tanuló cselekedetének eredménye nélkülözhetetlen láncszeme legyen a közös cél elérésének.

46


3.Közösségfejlesztés a tanórán kívüli foglalkozásokon

A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái a közösségfejlesztés kiváló területei. Az ezzel kapcsolatos feladatok: •

nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

•

átgondolt foglalkozási tervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

•

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

•

a sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.

4.A feladatok megoldásának színterei, fórumai: a)Székhelyen (a kollégiumban) A növendékek közösségei: •

szobaközösség

•

csoportközösség

•

kollégiumi közösség.

Növendékeink a közösség tagjaiként részt vesznek önmaguk és társaik nevelésében, jellemük formálásában, életmódjuk alakításában és a felnőtt életre való felkészítésükben. Kollégiumi növendékközösség: Kollégiumi növendékközösség tagja minden kollégiumi növendék. Szerveződése a kollégiumi tagság alapján történik. A kollégiumi növendék- közösség tagjai döntési jogkört gyakorolnak (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával) •

közösségi életük tervezésében szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében

47


•

diákönkormányzati szerveik azok képviselői, tisztségviselőik megválasztásában és visszahívásában.

Egyetértési jogot gyakorolnak: •

a növendékek kitüntetésében, jutalmazásában

•

a kollégiumi diákközösségeket érintő pénzeszközök felhasználásában.

Véleményezési jogot gyakorolnak: •

az évi pedagógiai program őket érintő elemeiről

•

a házirend elvárásainak megállapításában

•

a növendékek fegyelmi ügyében

•

a szilenciumokon kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában

•

a kollégiumi rendezvények szervezésében

•

a hagyományépítésben

•

javaslattevő jogkörük kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre

b)Tagintézményekben: Az osztályközösségek rendezvényei: Közös programok szervezése során kirándulások, könyvtárlátogatások, „osztály buli”, vagy egyéb közös programok alkalmával közösségfejlesztő és formáló magatartás érvényesül. A mindennapokban legyen igénye a kulturált osztályterem kialakítására, az iskola környezetének állagmegőrzésére. Az iskolai versenyek, rendezvények előkészítésében vállaljanak osztályszinten aktív feladatokat, az iskola hírnevét öregbítsék. A tanórán kívüli nevelés egyre inkább hagyományossá váló formája iskolánkban a kirándulás, mely a szervezett élmény- és tapasztalatgyűjtés alkalma. Tanulóink a középiskola évei alatt megismerhetik hazánk legszebb tájait, történelmi emlékhelyeit. Minden osztályfőnök a tanulókkal közösen alakítja ki a kirándulás tartalmi tervét. (útvonal, cél, 48


szakmai program, üzemlátogatás vagy kiállítás, stb.) A szülőket tájékoztatja a kirándulással kapcsolatos tudnivalókról, és az ellenőrző könyvbe történő beírás útján vagy szülői értekezleten (indulás, érkezés, szálláshely címe, költségek, fegyelemmel kapcsolatos elvárások, stb.) Egyéb csoportok, kisközösségek lehetőségei A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, versenyek, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Diákönkormányzat, diákbizottságok ODB (Osztály Diákbizottságok): Az ODB osztályszintű feladatok koordinálását látja el. Tagjait az osztály választja meg, vezetőjét az IDB-be delegálja. Feladatai: • az osztályfőnökkel együttműködve az osztályközösség kialakítása • az osztályközösség életének szervezése, irányítása • javaslat a magatartás és a szorgalom értékelésére • az osztályközösség tájékoztatása az IDB munkájáról Az osztály diákbizottság az osztályfőnökkel történő együttműködés során véleményt nyilvánít szociális juttatásokról, s minden, a tanulókat érintő kérdésről.

49


IDB (Iskolai Diákbizottság): Feladatai: •

a diákjogokat érintő rendezvények, választások megszervezése

•

a diákparlament előkészítése, évenkénti, illetve rendkívüli összehívása

•

az iskolai ügyelet megszervezése

•

mozgósítás tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, sportrendezvényekre

•

az iskolai hagyományok ápolása

•

az iskolai közösségi élet szervezése (diáknap, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás szervezése, egyéb rendezvények szervezése)

Az IDB munkáját a segítő tanár támogatja. A diákparlamenten a tanulók felvethetnek minden olyan problémát, amely a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatban akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet,

feszültséget,

méltánytalanságot

okoz.

A

törvény

szerint

az

Országos

Diákparlamentet - amely a kollégiumi diákönkormányzatok vagy tanulói közösségek által választott küldöttekből áll - a művelődési és közoktatási miniszter 3 évente köteles összehívni. Jogai: az 1993. évi LXXIX. törvény alapján.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik a saját ügyeiket. A DÖK működésének célja, hogy az iskola tanulói gazdái legyenek a mindenkori diákéletnek. Munkájába alanyi jogon bekapcsolódhat az iskola minden tanulója. Tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Munkájának megszervezésére érvényes, hogy: •

az Iskola Diákbizottsága (IDB) irányítja tevékenységét,

•

az IDB tagjai:

50


o a DÖK elnöke, o az elnökhelyettes, o a vezetők és a diákönkormányzatot o segítő pedagógus •

az IDB az osztályok által delegált DÖK összekötőkből és a jegyzőből áll, ők szervezik az osztályközösségek munkáját, képviselik véleményét,

•

az IDB elnökét az osztálytitkárok választják, aki szervezi a DÖK munkáját, képviseli az iskolát városi, megyei, országos szinten,

•

a DÖK éves munkaterv alapján dolgozik,

•

a DÖK ülései nyilvánosak,

•

munkájukat patronáló tanár segíti.

A nevelőtestület és a diákönkormányzatot segítő tanár diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztő feladatai: •

az érdekközösségen alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

•

a kialakított, vagy a hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése, új hagyományok teremtése,

•

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

•

a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése,

•

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

•

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

51


A feladatok megvalósításának szervezeti keretei, a kapcsolattartás színterei: Diákközgyűlés A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. Valamennyi tanulónak joga, hogy véleményt nyilvánítson saját, illetve az iskola életét érintő kérdésekben. A véleménynyilvánítás az intézményi fórumokon és kultúremberhez méltó módon történhet. Az iskolavezetés számít a diákok képviselőinek tevékenységére, közreműködésére az iskolavezetőségi fórum, az iskolaszék és az alapítvány munkájában. Mindkét tagintézményben működik stúdió. A stúdió biztosítja a hangosítást az intézményi ünnepségeken, rendezvényeken, valamint képi formákban (fotó, videofilm) is rögzít egy-egy kiemelkedő iskolai eseményt.

5.Közösségi programok

Az ünnepségeket, megemlékezéseket a tanév rendjét szabályozó OM-rendelet alapján tartjuk meg (lásd az iskola adott évi munkatervét). Az ünnepségek, megemlékezések, rendezvények lehetőséget teremtenek az osztálynál tágabb: évfolyamon belüli és évfolyamok közötti kapcsolatok kialakulására. Olyan közeg jön létre, amelyben a diákok önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, s ez fontos az éppen formálódó tizenévesek számára.

a)Székhelyen (a kollégiumban): A kollégium hagyományai: Kollégiumunknak vannak olyan rendezvényei, amelyek az egész közösséget megmozgatják. Arra törekszünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne másolják az iskolai megmozdulásokat, kapjanak valamifajta családias, sajátosan kollégiumi jelleget, ha arra mód

52


van. A következő esetekben ünnepelünk, vagy emlékezünk együtt: •

9. évfolyamos kollégisták fogadalomtétele, gólyaavató a Maros-parton

•

ismerkedési est

•

Mikulás napja

•

közös karácsonyi vacsora

•

önkormányzati tisztújítás

•

színházlátogatás

•

március 15.

•

a 12-esek búcsúztatója a kollégiumban

A tervezett rendszeres rendezvények mellett csoportfoglalkozások keretében szó esik a takarékossági világnapról, a Föld napjáról, a színházi világnapról, a kihívás napjáról, a nőnapról, a gyermeknapról, a honvédelem napjáról és egyes évfolyamok által még jelesnek, vagy kevésbé jelesnek tartott napokról, ünnepekről. A változatos és differenciált rendezvénytervet a kollégium éves ütemtervében, munkatervében, illetve a csoportmunkatervekben kell összeállítani.

b)Tagintézményekben: Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze, továbbfejlessze. Hagyományossá vált rendezvényeink: •

9. osztályosok köszöntése, Gólyaavató

•

Diáknap

•

Megemlékezés a nemzeti ünnepekről

•

Megemlékezés a névadóinkról (Galamb József, Erdei Ferenc, Pulitzer József születéséről)

•

Mikulásnapi programok

•

Karácsonyi ünnepség

53


•

Galamb József Alapítványi Est

•

Szalagavató bálak

•

Szerenád

•

Ballagás

•

Érettségi bankett

•

Színház- és hangverseny-látogatás

•

Pedagógusnap

•

Érettségi találkozók

•

Huszonöt évenként nagyszabású évfordulós rendezvényt tartunk iskolánkban

A diákönkormányzat munkáját segítő tanár feladata, hogy - együttműködve az osztályfőnökökkel

és

a

diákönkormányzattal

lehetőségeket szervezzen az IDB-vel a tanulóknak.

54

-

tartalmas,

értelmes

kikapcsolódási


K.A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1.A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

formákat,

amelyek

a

tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási

óráin

előnyben

részesítik

az

egyéni

képességekhez

igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak

2.Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Otthoni munka, önálló ismeretszerzés A tanítási órán elhangzottak elmélyítését szolgálja, és így nem pótolhatja a tanítási órát. A házi feladatok nem önmagukért valók, a tanítási órán elhangzottak jobb megértését, hosszú távú rögzíthetőségét szolgálja. Elvégzésének ellenőrzése, az ellenőrzés változatos

55


módszereinek alkalmazása nélkülözhetetlen a tanulók aktivitásának, önálló munkájának fokozása érdekében. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások A tanulóifjúság - várhatóan - a jövőben is heterogén összetételű lesz. Emiatt szükség van a tudásbeli különbségek csökkentésére. Ilyen foglalkozásokat elsősorban magyar nyelvből, matematikából és idegen nyelvből biztosítunk, de igény szerint – a tantárgyfelosztásba betervezve – bármelyik tantárgyból szervezhető. Konzultáció a tanulmányi problémákról Bármikor, bármelyik tanuló kérheti a szaktanár, osztályfőnök segítségét tanulási nehézségeinek megoldására. Felkészítés tanulmányi versenyekre, pályázatokra Iskolai verseny bármely tantárgyból szervezhető. Célja, hogy minél több tanulót bevonjunk és sikerélményhez juttassuk. Az itt kiemelkedő eredményt elérő tanulók képviselik az iskolát az iskolán kívüli versenyeken. Városi, megyei, országos versenyek a kiemelkedő iskolai eredményt elérő tanulók részére biztosítják a lehetőséget ismereteik kibontakoztatására. Iskolai pályázat: minden tantárgyból hirdethető, ahol a tanulók az általuk választott témát önállóan, kreatív módon dolgozzák ki. A pályázat ezen belül is bármilyen lehet: •

egy téma írásos feldolgozása

•

technikai összeállítás, ötlet

•

megfigyelések jegyzőkönyvi értékelése

A pályázatok értékelése után a legsikeresebb munkák készítői a jutalom mellett az iskola diáksága előtt is ismertethetik pályázatuk lényegét. Külső pályázaton a vállalkozó, érdeklődő tanulók mindig részt vehetnek. Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés

56


Emeltszintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján. Erdei Ferenc Tagintézményben: Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük. Galamb József Tagintézményben: Iskolánk jellegéből adódóan a tanulók nem választják az emelt szintű érettségi vizsgát magasabb létszámban, jelenleg matematikából folyik emelt szintű képzés. Ennek ellenére két tantárgyból – földrajz és biológia – vállaljuk, hogy a város többi középiskoláinak is megszervezzük az emelt szintű felkészítést. Azok a tanulók, akik más tantárgyból szeretnének emelt szintű érettségit tenni, a város többi középiskolájában szervezett felkészítésen vehetnek részt, a középiskolák együttműködési megállapodása alapján. Szakkörök és érdeklődési körök A tanórán szerezhető ismeretek elméleti és gyakorlati bővítése mind a tanulók, mind az iskola érdeke. Erre lehetőség nyílik az iskola által szervezett foglalkozásokon. Sport A tanulók és szülők körében végzett felmérés, valamint az iskola adottságainak fegyelembevételével az alábbi sportágakban tervezünk foglalkozásokat: •

atlétika

•

torna

•

labdajátékok (labdarúgás),

•

önvédelem,

•

úszás

•

természetjárás.

A felsoroltak elsősorban a tantervi anyag kiegészítéseként a különböző versenyekre való felkészítést és az iskola hírnevének öregbítését szolgálják. 57


Könyvtárhasználat: Az iskola könyvtárait minden tanuló használhatja. A fentiek megszervezése az iskola részére a fenntartó által biztosított éves órakeret lehetőségein belül történik. Önköltséges szolgáltatások: •

Kirándulások: célja a tanulók földrajzi ismereteiknek bővítése, hazánk nevezetes tájainak, városainak, műemlékeinek megismertetése.

•

Színházlátogatás: a sokoldalú nevelés egyik színtere.

•

Sportpálya, edzőterem használat: a sportköri foglalkozáson kívül.

•

Sítábor

•

Speciális tanfolyamok: /pl.: gépjárművezetés, zenetanulás stb./

3.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Feladatok: A szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, fogadóórákon •

a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése

•

a szülőkkel a tanuló személyiségfejlődésének, a közösségben betöltött szerepének ismertetése

•

a tanuló otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők és gyerekek, valamint testvérek kapcsolatáról vélemény alkotása, következtetés levonása

•

a szerzett tapasztalatok beillesztése a nevelési munkába

•

a szülők megnyerése az együttműködésre, közös megoldás keresése

•

aktuális nevelési kérdésekkel való foglalkozás

•

folyamatos kapcsolattartás, egymás kölcsönös tájékoztatása az elért eredményekről

Az osztályfőnök, a szaktanár, az ifjúságvédelmi felelős segíti – a mentálhigiénés és az egészségnevelő tanácsadóval együttműködve – az egészségvédelmi és mentálhigiénés ellátás igénybevételét.

58


A családsegítő szolgálat és a gyámügyi hatóságok segítségének igénybevételét az ifjúságvédelmi felelős javaslatára az igazgató kezdeményezi. Az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos: •

az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás tanulókkal, ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klubdélutánok, mozi-színházlátogatás, sportprogramok szervezésébe

•

megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes

Az osztályfőnök és a mentálhigiénés és egészségnevelő tanácsadó az önismereti osztályfőnöki órák szervezésével célként állíthatja fel a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárását és a személyiség stabilizálását. Egy meghívott tréner vagy pszichológus előadása vitaindító lehet. Segíthet feltárni: •

mennyire reális a tanuló énképe

•

milyen előítéletei vannak, milyen az alkalmazkodóképessége

•

milyen hatást (s mivel) kelt másokban

•

képes-e változtatni és megoldási variációkat találni

•

felismeri-e a konfliktushelyzetet, s milyen szinten tudja kezelni

4.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység a)Általános feladatok A kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulóink eltérő képességekkel és készségekkel érkeznek az iskolába. A képzési ciklusban viszont mindenkinek teljesíteni kell a tantárgyakban előírt követelményeket, meg kell felelniük a továbbhaladás feltételeinek, hogy tanulmányaik befejezésekor sikeres záróvizsgát tehessenek. A korábban megfogalmazott céljainkra hivatkozva a nevelés-oktatás folyamatában szerepel a felsőfokú tanulmányok folytatására és a szakképesítés megszerzésére való felkészítés is. Iskolánk profiljából adódóan, tanulóink eddigi sikereire is alapozva fogalmazzuk meg a következő alapelveket: •

felfedezni tanulóinkban az emberi értékeket, a bennük rejlő képességeket és hozzásegíteni őket tehetségük kibontakoztatásához;

59


•

az egészséges önbizalom, a megmérettetés, a versenyszellem és a helyes önértékelés kialakítása diákjainkban,

•

együttműködési képességük, segítőkészségük fokozása, fejlesztése.

A szülők és a tanulók elvárásai alapján az iskola feladatai e területen a következők: •

diákjaink képességeinek, érdeklődésének megfelelő programot kínáljunk, s ehhez megfelelő tevékenységi formákat találjunk;

•

megkeressük azokat a színtereket, fórumokat, amelyek hatékonyan segítik a tehetség kibontakoztatását;

•

a tehetség- és a képességfejlesztés, versenyeztetés.

A tanulókban rejlő emberi értékek felkutatásának, a tehetség kibontakoztatásának, a képességfejlesztésnek lehetőségei iskolánkban a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében valósulnak meg.

b)Székhelyen (a kollégiumban) Tehetséggondozás Fel kell mérni a kiemelkedő képességű tanulókat a gyorsabb és eredményesebb előrehaladás biztosítása érdekében, a csoportos foglalkozásokon túl bizonyos tantárgyakból egyéni ütemhez igazodó programokat kell kialakítani, amennyiben lehet, az iskolai szaktanárral közösen, vagy megosztva a munkát és az ebből adódó feladatokat megoldani. Minden csoportban a csoportvezető a haladási naplóban külön nyilván tartja a valamilyen tárgyból, vagy valamilyen területen kiemelkedő képességű tanulót. Figyelemmel kísérjük az évfolyamvezetők és osztályfőnök kapcsolatrendszerén keresztül annak lehetőségét, hogy tehetséges kollégista tanulóink iskolai fakultációkon és szakkörökön gyarapíthassák ismereteiket.

c)Tagintézményekben: A pedagógus feladata a tanítás – tanulás folyamatában

60


A tanulók életében a középiskolás időszak az, amikor meg akarják ismerni önmagukat, képességeiket, arra törekszenek, hogy valakivé, valamivé váljanak. A tehetség általában sokirányú érdeklődésben nyilvánul meg. A tehetséges tanuló viselkedése gyakran eltér az átlagostól, mely úgy nyilvánul meg, hogy csak egy-egy területre korlátozódik, míg más területeket teljesen elhanyagol. Ennek a felismerése (már akkor is, amikor még a teljesítményben nem mutatkozik meg) a nevelőtestületnek a kötelessége, minden tanár egyéni felelőssége. Az iskolának, pedagógusnak feladata, hogy felismerje – a szülőkkel megismertesse - azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetséget sejtet. Néhány mutató: •

ismeretszerzésükre jellemző, hogy gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat;

•

jó megfigyelők, kritikusak, az őket érdeklő kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak;

•

tökéletességre törekednek;

•

szívesen dolgoznak önállóan;

•

kreatívak, probléma felvetésekor sok ötletet adnak; szolidáris viselkedésük is eltér az átlagtól:

•

nem tartanak mindenáron a többséggel, nem félnek attól, hogy mások legyenek, mint a többiek

•

egyéniségek, individualisták, mennek a maguk útján, nem fogadnak el tekintély alapon véleményt, felelősséget tudnak vállalni, tervezésen és szervezésben megbízhatóak

A kiragadott tulajdonságok mellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a tehetségek teljesítménye nem mindig jó, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt az iskolai munkában, ezért a környezet segítsége nélkülözhetetlen. Iskolánk széles képzési profillal rendelkező szakképző iskola. A hozzánk érkező tanulók képességei rendkívül eltérőek, egy-egy osztályon belül a tehetséges gyerekek vannak kisebbségben, ezért kiemelt fontosságúnak tekintjük az általános képességek közül a következők kifejlesztését: •

a kommunikációs képességet (beszéd, írás, olvasás)

•

a megismerési képességet,

61


•

a gondolkodási képességet.

Nagyon fontos a gondolkodás a cselekvésképességének egyesítése, amit a tanítástanulás eredményeként érhetünk el. Különös gondot fordítunk a speciális szakmai elméleti és manuális gyakorlati képességek fejlesztésére:

•

a műszaki felfogóképesség,

•

a technológiai folyamatokban való gondolkodás,

•

a sajátos műszaki gondolkodás,

melynek jellemzője a gondolati műveletek egzaktsága, alkotóeleme a gyakorlatiasság, a hajlékony gondolkodás. Lényeges még a manuális, motorikus készségek, a szerszámokkal, eszközökkel bánni tudás képességének fejlesztése.

Feladataink: •

Arra kell törekednünk a nevelő-oktató munkánk során, hogy a tanulók megtalálják azt a területet, amihez tehetségük van. Segíteni kell őket abban, hogy megszüntessük a tehetség kibontakozását akadályozó tényezőket;

•

Olyan értékrendet kell közvetítenünk diákjaink felé, ami azt sugallja, hogy a bennük lévő képességek csak aktív tevékenység során, munkával, gyakorlással fejleszthetők ki.

•

Minden tanulót hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy saját lehetőségeinek maximumát érje el, életkorának és személyi előfeltételeinek megfelelő ütemben.

•

A pedagógus feladata és felelőssége az, hogy felismerje, gondozza a tehetséget, megfelelő pályát biztosítson a kibontakozáshoz, elhárítsa azokat a hátrányokat, amelyek gátolják a tehetség kibontakozását.

•

Az osztályfőnöki programoknak az önismeret, a személyiségfejlesztés, a kommunikációs képességek fejlesztése köré kell szerveződnie. E képességek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségbe hatékonyan tudjanak beilleszkedni anélkül, hogy egyéniségük sematikussá válna.

62


•

A pedagógusoknak szakmailag, pedagógiailag is megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznie. Szükséges a tehetséges diák természetének és igényének ismerete, a legújabb kutatási eredmények ismerete, a tanított tantárgy átlagon felüli ismerete.

•

Nagyon fontos a tehetségeknél a kreativitás fejlesztése.

•

A tehetséggondozó pedagógusnak az egyik fontos feladata a feladat iránti elkötelezettség – a motiváló tényezők: kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás – kialakítása és fenntartása.

5.A differenciált képesség és tehetségfejlesztés színterei

Tanórán Minden tanévben szeptember 30-ig történik a 9. évfolyamba érkező tanulók bemeneti mérése szövegértésből, matematikából, idegen nyelvből, természetismeretből. (Idegen nyelvből ez a mérés teszi lehetővé a nívócsoportok kialakítását.) Szeptemberben kerül sor az országos kompetenciamérésre a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében. A bementi mérések teszik lehetővé a képességek felmérését, majd ehhez mérten a munkamódszerek •

megválasztását.

egyéni munka, ilyenkor az osztály tanulói egymástól függetlenül dolgoznak és gyorsan kiderül, hogy egyesek még csak az instrukciót próbálják meg értelmezni, míg mások már el is készültek a feladatmegoldással.

•

páros munka, differenciálás, kimondott célja a gyengébbnek nyújtandó segítségadás. Gyakran egyik tanuló a másiknak jobban el tudja magyarázni a tananyagot, mint a pedagógus.

•

csoportmunka, a differenciálás, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő fejlesztés érdekében alkalmazzuk. A jól szervezett csoportmunka mind az egyes tanulóra, mind az osztályra pozitív hatással van. A tanulók meg tanulnak figyelni, hallgatni

egymásra,

vitatkozni

egymással,

élményeket

szereznek,

fontos

tapasztalatokat gyűjtenek önmaguktól. •

szimultán tanulásszervezés, a tanulók szintjének, sajátosságainak leginkább ez felel meg. Miközben az osztály frontálisan tanul, azok a diákok, akik a közös szintet már biztosan elérték, teljesen egyénre szabott munkában dolgoznak.

63


•

kiselőadások, amellyel a tehetséges tanulók képességei is jól fejleszthetők. Ezt elsősorban a kutató tevékenység, az élményszerű ismeretszerzési forma biztosítja.

•

vita, a képességfejlesztés egyik igen hatékony formája, amelynek során – az ismeretek elsajátításán túl – fejlődik a gondolkodás és a kommunikációs készség.

•

IKT eszközök használata egyénileg párban vagy csoportmunkában: számítógép, digitális tábla

Tanórán kívül •

szakkör, a tehetség és készségfejlesztésnek egyik jó lehetősége, ahol a tanár és a tanulók kooperatív tevékenysége során plusz ismeretek elsajátítására és begyakorlására nyílik lehetőség.

•

sportkör, diákjaink is rendre bizonyítják, hogy tehetségesek.

•

A tehetségfejlesztést szolgálja a Diákönkormányzat, amely felelősségvállalásra és önálló döntésre ösztönzi a tanulókat.

•

Hasznos kiegészítői a képességfejlesztésnek, a tehetséggondozásnak a szabadidős foglalkozások, így a tanulmányi kirándulások, a csoportos színház és múzeumlátogatások.

•

Kiemelt helyet foglalnak el az iskola rendezvényeire való felkészülések, ahol azoknak a gyerekeknek is adunk lehetőséget a bemutatkozásra, akik az iskolán kívül szervezetten, vagy amatőr módon rendszeres tevékenységet folytatnak. A legelfogadóbb és a leghálásabb közönség maga a diákság, és ez inspirálja a gyerekeket. Jó alkalom ez arra is, hogy a pedagógusok minél teljesebb képet kapjanak az adott esetben a tanítási órán nehezen kezelhető diákról is.

Az iskola nem kötelező (választható) foglalkozásokat szervezhet tehetséggondozás céljából.

A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: •

program

feltétel

tanulmányi versenyre, pályázatra

megfelelő tanulmányi eredmény és

való felkészítés

magatartás

64


•

egyéb versenyekre felkészítés

tehetség, szorgalom

•

szakkör, önképzőkör

érdeklődés

•

könyvtár- és számítógép-használat,

öntevékenység vagy érdeklődés

•

speciális tanfolyamok

- iskolai vagy csoportszervezés

•

differenciált képességfejlesztés

- szaktanár, osztályfőnök, szülő kérése, javaslata

•

sportversenyek

- tehetség

A különböző tanulmányi versenyek motiváló szerepet játszanak a tanulókban levő értékek

kibontakoztatásában.

Sokan

ezeken

a

versenyeken

szembesülnek

igazán

képességeikkel, tudásukkal, összehasonlítva a realitásokkal és mások teljesítményével.

6.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok, tevékenységek

a)Székhelyen (a kollégiumban) Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A Ktv. 19.. paragrafusa előírja minden pedagógus tevőleges felelősségét gyermekvédelmi munkára. A kollégiumban rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az ifjúságvédelmi felelős az évfolyamvezetőket tájékoztatja elsősorban és ők tartják a kapcsolatot a szülőkkel, a tanulókkal. Az ifjúságvédelmi felelős külön munkaköri leírás alapján dolgozik. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit a kollégium a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ennek súlyosabbá válását. A fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében kollégiumunk együttműködik: •

az érintett középiskolákkal

•

gyermekjóléti szolgálattal

•

családsegítő szolgálattal

•

polgármesteri hivatalokkal

•

kollégiumi orvossal

65


•

valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel

•

az ifjúságvédelmi felelős fogja össze a kollégiumi gyermekvédelmi munkát

b)Tagintézményekben: Általános feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Az iskolában tanító minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában működő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik: •

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

•

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

•

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét.

Az

iskola

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

tevékenységének

célja

a

tanulók

veszélyeztetettségének megelőzése, a gyermek fejlődését veszélyeztető állapot felismerése, ezek minél hatékonyabb kezelése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válását. Alapvető feladatunk a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

66


•

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

•

meg kell keresni a problémák okait,

•

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

•

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes •

nevelési tanácsadóval,

•

gyermekjóléti szolgálattal,

•

családsegítő szolgálattal,

•

iskola-egészségügy,

•

polgármesteri hivatal,

•

valamint a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel.

A gyermekvédelmi munka magában foglalja az iskolavezetés, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének a megelőzése, megfelelő kezelése, csökkentése. A kívánatos az, ha a fenti sorrend az iskolai nevelőmunkában valóban érvényesül. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el a tanórákon, továbbá az iskolaorvosi ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzat gyámügyi osztálya, nevelési tanácsadó, ifjúságvédelmi szervek) A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Ő irányítja a vezetésre bízott osztályban a gyermekvédelmi tevékenységet. Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segít a szülőnek a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a tanulóknak a beilleszkedésben, a pályaválasztásban és

67


a szabadidő helyes eltöltésében. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. A tanulási kudarcnak kitett tanulók esetében az osztályfőnök a szaktanárral konzultál a tanulók fölzárkóztatási lehetőségeiről, korrepetálásáról, segítéséről és erről tájékoztatja a tagintézmény-vezetőt. Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi munkát.

A veszélyeztetettség okai: Környezeti okok: • anyagi okok, családi konfliktusok, mindkét szülő munkanélküli, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer hiánya, stb.) italozás a családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyerek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése. A gyermek személyiségéből eredő okok: • értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás. Egészségügyi szociális ok: • a családban sok a gyerek, született betegségek, érzékszervi fogyatékosság, a rokonságban kimutatott neurotikus és pszichés terheltség, egyéb betegségek halmozott előfordulása.

A veszélyeztetettség tünetei: •

beteges sápadtság, kialvatlanság, kóros soványság és levertség;

•

túl mohó táplálkozás, kiéhezettség;

•

elhanyagolt külső, az öltözet fogyatékossága,

•

a tisztaság hiánya,

•

drasztikus és trágár kifejezések, túlzott hangoskodás,

•

zárkózottság,

•

rendszeres hazudozás,

68


•

érintésre riadt reakció,

•

közömbös érdektelenség,

•

szétszórt figyelem,

•

túlzott agresszivitás,

•

dacos bizalmatlanság,

•

kirívó hangulati ingadozás (dühkitörések és túlzott jókedv váltakozása rövid időn belül);

•

a teljesítmények jelentős csökkenése.

Az ifjúságvédelmi felelős munkája: Az ifjúságvédelmi felelősnek rendelkezésre áll mindaz a nyomtatott formában megjelenő kiadvány, amelyet az intézmény megrendel ill. központilag megkap. A sokféle információt tartalmazó kiadványokból csak az ő munkáját segítő anyagot külön vezetői ajánlással megkapja. Az ifjúságvédelmi munkára vonatkozó törvények, azok kiegészítései, módosításai stb. egy példányban időrendi sorrendben lefűzve (a titkárság dolgozóinak segítségével) szintén a rendelkezésére áll. Ezen alapdokumentumok segítségével az iskolán belül biztonsággal tudja segíteni kollégáit is. A nagyszámú segélyben (kiegészítő családi pótlékban) részesülő tanuló esetében intézi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Rászorultság esetén az újabb kérések továbbításában segítséget nyújt a tanulónak és a szülőknek. Az ifjúságvédelmi felelős továbbképzésen, tanfolyamon, szakmai fórumokon, megbeszéléseken a vezetőség egyetértésével és engedélyével részt vehet. Tanítási időben gyakorlatilag bármikor fordulhatnak hozzá tanár kollégái, tanulók, szülők, külső szervezetek. A problémák megbeszélésére, ha szükséges, külön helyiséget bármikor igénybe vehet. (Ilyenek: az összevont és egyéni fogadóórák, pszichológiai tanácsadás; szülőkkel és a szociális munkásokkal történő egyeztetés.) Telefont, faxot, számítógépet az ügyek intézésére igénybe vehet. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: 69


•

Összefogja az egész iskolára kiterjedő gyermekvédelmi munkát.

•

Segíti meghatározni az iskolai, pedagógiai programban a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységi formákat.

•

Kidolgoz olyan módszereket, amelyekkel feltárja a gyermeki veszélyeztetettség különböző formáit. Az osztályfőnök segítségével készít tételes felmérést.

•

Tevékenyen részt vesz a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás iskolánkban kialakult rendszerében.

•

Figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.

•

Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett gyermekeket. Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg megszüntetésére, tájékoztatja az iskola vezetőjét a további intézkedések megtétele miatt.

•

Nyilvántartásba veszi a rendszeres nevelési segélyben részesülőket.

•

Kezdeményezheti a pénzbeli ellátás megállapítását.

•

Együttműködik

a

gyermekvédelemmel

foglalkozó

más

hatóságokkal,

szervezetekkel, személyekkel. •

Figyelemmel kíséri azokat a tanulókat, akiknek valamilyen fokon rendőrségi ügye van.

•

Tanulóink veszélyeztető környezetből való kiemelésének segítése.

•

Együttműködik a tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola egészségügyi feladatokban az iskolai védőnővel.

•

Segíti a 10. osztály utáni pályaválasztást.

•

Vezeti az elvégzett feladatok, tanulói nyilvántartások dokumentációját.

•

Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat, és erről tájékoztatja a nevelőtestületet. Segít a pályázatok összeállításában.

•

Az egészségügyi- és drog-prevenciós munkába külső szakértők, előadók bevonása.

A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: Iskolai eszközök igénybevételével:

70


•

családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának a jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, orvosi vagy pszichológusi vizsgálat kezdeményezése, áttelepítés kezdeményezése

•

egyéni bánásmód a szorongások feloldására, személyesség, szociális támogatás igénylése az érintett számára (önismereti foglalkozások – osztályfőnök, szakember vezetésével).

Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele: •

gyámügyhöz irányítás, javaslat állami gondozásba vételre, ügyészségi bejelentés,

•

ÁNTSZ-hez és más egészségügyi intézményhez irányítás,

•

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal történő együtt működés, TEGYESZ

•

pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségének kérése

•

gyermekjogi képviselő - havonta 1 alkalommal fogadóóra az ENI-nél (Béke u.)

A tanulók és szüleik tájékoztatása Az osztályfőnökök szülőértekezleten és tanév eleji osztályfőnöki órán közlik a szülőkkel ill. a tanulókkal az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevét és elérhetőségének módját. Ezt az ellenőrzőbe is bejegyzik. Az iskolában rendelkezésre álló konkrét segítségnyújtási formákról az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnököket tájékoztatja elsősorban, és ők tartják majd a kapcsolatot a szülőkkel, tanulókkal. Az iskolai hirdetőtáblán tájékoztatja az érintetteket a Családvédelmi- és Gyermekjóléti Szolgálat címéről, telefonszámáról; az iskolapszichológusok rendelési idejéről; az iskolaorvos és iskolai védőnő elérhetőségéről. A gyermek- és ifjúságvédelem az egész tantestület feladata. A munka koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár végzi. A tanulókkal kapcsolatos feladatok: •

általános prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális-társadalmi környezet függvényében

71


•

mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása: mentálhigiénés menedzserrel, védőnővel való szoros kapcsolattartás és együttműködés, pályázatírás

•

diákönkormányzattal való kapcsolattartás

•

szociális ellátások számbavétele (törvények, helyi rendeletek ismerete, szükséges segélykérő lapok beszerzése)

•

a tanulók hiányzásának és a hiányzás okainak feltérképezése, szabálysértési eljáráson az iskola képviselete

•

fegyelmi eljárásokon való részvétel

•

tanácsadás a tanulóknak, segítő beszélgetés egyéni vagy csoportos formában

•

külső szakemberek bevonása a gyermek érdekében (pl. családgondozó, pártfogó, pszichológus stb.)

•

az iskolába járás alól felmentett tanulók életének figyelemmel kísérése

•

gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése, közreműködés a megvalósításában

A szülők körében végzett feladatok •

együttműködés, tájékoztatás, szemléletformálás

•

szülői támogatás megnyerése

•

szülőknek szóló tanácsadás

•

családok aktív bevonása az iskolai programokba, programok szervezésébe

•

családlátogatás, környezettanulmány készítése

•

személyes beszélgetés (fogadóórán, megbeszélt időpontban)

•

a szülői munkaközösség, az iskolaszék tájékoztatása a gyermekvédelmi tevékenységről

•

szülői értekezleteken, fórumokon való aktív részvétel

•

a szülők részére előadások szervezése

A tanári közösségben végzett feladatok •

segítséget

nyújtani

az

osztályfőnököknek

a

hatósági

intézkedéshez

környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítéséhez •

együttműködés, folyamatos és rendszeres tájékoztatás és tájékozódás

•

információ áramoltatása, továbbképzéseken való részvétel, erről tájékoztatás

•

tanácsadás, szakirodalom ajánlása

•

helyi pedagógiai program elkészítésében való részvétel 72

szükséges


•

pályázatok írása

•

szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, önképzés, továbbképzés

•

ismertetők, szóróanyagok gyűjtése, készítése

•

külső intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás

7.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása a)Székhelyen (a kollégiumban) A hátrányos helyzetű tanulók, valamint a tanulásban elmaradt hátrányos helyzetű tanulókat korrepetálással segítjük és biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. E cél elérésének érdekében, ha szükséges külső szaktanárokat is igénybe veszünk. A tanulók részére tanulás-módszertani foglalkozást szervezünk. A szilenciumon az egyéni és csoportos foglalkozás keretében a tanulók között meglévő műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbségek csökkentésére törekszünk. •

a lemaradt tanulók tantárgyi korrepetálásának megszervezése

•

szilenciumon egyéni foglalkozás

•

idegen nyelvi, tantárgyi korrepetálás

•

számítógépes alkalmazások használatának segítése

•

szakrajz-szakmai tárgyak felzárkóztatásában segítségnyújtás

•

könyvtárhasználat

A tervezett felzárkóztató foglalkozásokhoz a szükséges szaktanári lehetőségekkel rendelkezünk. A felzárkóztató foglalkozások a választható órakeret terhére az igényeknek megfelelően változtatható. Amennyiben kollégista tanuló felzárkóztatása csak külső óraadó tanár korrepetálásának igénybe vételével lehetséges, akkor erre csak az anyagi feltételek megléte esetén kerülhet sor.

73


b)Tagintézményekben: A tanuláshoz való viszony, a későbbi önképzésre való igény, annak módja és jellege azoktól a magatartási formáktól és szokásoktól függ, amelyeket az egyén az iskolaidő alatt szerzett és gyakorolt be. Nagyon fontos, felelősségteljes feladat hárul az osztályfőnökre, az osztályban tanító tanárokra és az ifjúságvédelmi felelősre, hogy feltárják az osztályba járó tanulók közül kik azok, akik kudarcnak vannak kitéve a tanulásban. Már a 9. évfolyamban ki kell szűrni azokat a tanulókat, akik tanulási nehézségekkel küszködnek. Ebben segítséget kérhetünk a nevelési tanácsadótól (megfelelő létszám esetén helyben végzik a tanulók vizsgálatát). A felmérés során ki kell annak is derülnie, hogy ennek mi az oka: •

otthoni szociális helyzet, ingerszegény környezet,

•

a szorgalom hiánya,

•

a céltudatosság hiánya,

•

képességbeli hiányosság,

•

nem megfelelő tanulási módszer,

•

az előképzettség hiányossága, stb.

A felzárkóztatás módszerét csak az okok megállapítása után lehet meghatározni. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a tanulási nehézségek csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlenegy okra. A probléma - az esetek többségében - általában igen összetett, ezért a korrigálás is igen idő- és energiaigényes. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában jelentős szerepe van: •

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatának,

•

a tanulók egymás közötti személyes kapcsolatának (ne közösítsék ki a gyenge, beszédhibás v. más problémával küszködő társaikat).

•

A szorgalmas, segítőkész tanulók sokat tudnak lendíteni gyenge társaikon, ha együtt tanulnak (tanulópárok). Erre a jövőben jobban kell figyelni.

74


•

minden tanár feladata, hogy a tanórai tanulás megszervezésénél vegye figyelembe a tanulók egyéni képességeit és módszereit az osztály tanulóinak képességeihez igazítsa.

•

megfelelő, kis létszámú csoportban történő korrepetálás v. felzárkóztatás lehetőségének biztosítása.

Nagyon fontos, hogy diákjainkat ne csak a 9. osztályban figyeljük. Vegyük észre, ha tanulóink közül valaki tanulmányi munkájában, magatartásában negatív irányban változik. Ha csak egy mód van rá, derítsük ki, hogy ennek mi az oka, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot. A szülői értekezletek, a fogadóórák alkalmával segítjük a szülőket nevelési, életvezetési gondjaik megoldásában. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy kis létszámú kilencedik osztályokat indítsunk, pedig az ilyen tanulók esetében ennek igazán nagy szerepe lenne, sőt a problémamentes tanulók esetében is az órák hatékonyságát a kisebb tanulói létszám jelentősen növelné. Így több lehetőség nyílna az egyénre szabott módszerek alkalmazására az oktató-nevelő munkában. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A középiskolában jelentkező tanulási hátrányok, kudarcok többféle – szociális és mentális – hátrányra vezethetők vissza. Az általános iskolához képest igen nagy váltást jelent a középiskolába kerülés – mind tanulási, mind lelki szempontból. A tanulók különböző előképzettséggel,

eltérő

családi

háttérrel,

különböző

(sokszor

helytelen)

tanulási

módszerekkel rendelkeznek; ezek a tényezők tanulási kudarcokhoz vezethetnek. A tanulási hátrányok és nehézségek felismerése az osztályfőnök és a szaktanárok feladata. Abban a kérdésben, hogy a tanuló tanulási nehézséggel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az okok feltárásában, esetleges kezelésében az iskola nevelői, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus is segítséget nyújthat. A kezdeti (általános iskolából hozott) tanulási-tudásbeli hátrányok kiszűrése és csökkentése, illetve a felsőbb évfolyamokon a tanulási kudarcok kezelése elsősorban az iskola feladata. A felzárkóztatás feladatai

75


•

képesség szerinti sávos bontás (a csoportok színvonalának megfelelő, a fejlődést biztosító tanmenetek)

•

a kötelező tantárgyakon kívüli foglalkozásokon elegendő lehetőség biztosítása

•

9. osztályban a módszerek helyes megválasztása Indulási hátrányok kiküszöbölése: egyéni foglalkozás, korrepetálás, felzárkóztató csoportba kerülés,

•

tanórán differenciálás, fokozott segítségnyújtás.

A tanulmányi munka segítése: fokozottabb ellenőrzés a tanulási foglalkozásokon, differenciálás a segítségnyújtásban; több segítség nyújtása a hátrányos helyzetű, ill. lassabban haladó tanulók számára.

A felzárkóztatás módja A tanórán belüli felzárkóztatás módja: egyéni vagy csoportos foglalkoztatás. A szaktanár feladata annak megítélése, hogy mely tanulóknak kell ebben részt venniük, illetve hogy mennyi idő van erre. Felzárkóztatás szervezhető továbbá nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján.

8.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A kollégium, a tagintézmények lehetőségükhöz mérten segítenek a tanulók veszélyeztetetté válásának megelőzésében és a veszélyeztetettség megszüntetésében. A tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárása, illetve megszüntetése a pedagógus kötelessége. Ebben együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó- ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál

rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. A pedagógus feladata, hogy rendszeresen tájékoztassa a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 76


Az iskolában elérhető szociális szolgáltatások: lehetőségek

feltétel

- ebédelési lehetőség a menzán

- egyéni jelentkezés

- büfé

- egyéni választás

- iskolaorvosi ellátás

- tanulói jogviszony

- pszichológiai ellátás

-

osztályfőnök,

szaktanár

vagy

ifjúságvédelmi felelős javaslata, egyéni tanulói kérés - kollégiumi ellátás

- szülő kérése vagy of. javaslata

- segélyezés (önkormányzati, esetleg iskolai)

- ifjúságvédelmi, illetve igazgatói javaslat

- pályázatok

- szociális helyzet

- családsegítő szolgálat

- ifjúságvédelmi felelős javaslata

- gyámügyi hatóság

- ifjúságvédelmi felelős javaslata

a)Székhelyen (a kollégiumban): A hátrányos helyzetű tanulókat a csoportvezető nevelők tartják nyilván az iskolai ifjúságvédelmi felelős segítségével.

b)Tagintézményekben: Iskolánk magas tanulólétszámából adódóan sajnos nagyon magas azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a szülei munkanélküliek, illetve valami más ok miatt egyre nehezebb körülmények között élnek. A programunk célja az, hogy segítsük azoknak a tanulóknak a beilleszkedését – az iskolai környezetbe -, az ismeretelsajátítását, és egyéni ütemű fejlődését, akik •

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

•

családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek,

•

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,

•

iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

77


•

csonka családban felnövő gyerekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)

•

munkanélküli szülők gyerekek

•

átmenetileg hátrányos helyzetűek,

•

áttelepült, beköltözött (új) tanulók,

•

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A célok ismeretében tervezzük meg minden év végén a következő tanév várható feladatait:

Időpont

Feladat

Felelős

1.szeptember

a hátrányos helyzetű tanulók felmérése

- osztályfőnökök

- október

a

hátrány

meghatározása

(mellékelt - ifjúságvédelmi felelős

2. május

adatlapon) a tevékenységi formák megtervezése a - iskolavezetés

3. szeptember

következő tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló - ifjúságvédelmi felelős

4. október-június

tevékenységek ütemtervének elkészítése tevékenységi formák megvalósítása - ifjúságvédelmi felelős

5. május

ütemterv szerint

- osztályfőnökök

eredmények számbavétele

- szaktanárok - ifjúságvédelmi felelős

fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek szolgálják: •

Felzárkóztatás ill. tehetséggondozó programok szervezése

•

Drog- és bűnmegelőzési programok

•

Mentálhigiénés programok

•

Pályaorientációs tevékenység

•

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, értesítés

•

Helyi, regionális, országos támogatások megszervezésének ösztönzése

•

Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön

•

Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal

•

A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

78


•

Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

79


L.A szülő,

a tanuló, iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködésének formái

1.Székhelyen (a kollégiumban) A kollégium szoros kapcsolatot tart fenn a tagintézményekkel és a kollégista tanulók iskoláival. Az intézmények rendezvényein biztosítani kell a kölcsönös képviseletet. Az együttműködés keretében az anyaintézménnyel a kollégiumvezető, a többi oktatási intézménnyel az éves munkatervben, ezzel a külön speciális feladattal megbízott nevelő tartja a napi kapcsolatot. Kollégiumi nevelői tevékenység •

Beérkezéskor (szeptember 1-jén) szülői értekezlet, elbeszélgetés (esetleges viselkedési és magatartásbeli problémák, egyéni szokások) felmérése.

• Személyi adatok (pontos lakcím, levélcím, telefonos elérhetőség lehetősége) rögzítése. •

A tanulók magatartásának, viselkedésének figyelemmel kisérése – bármilyen változás-, rendkívüli dolog esetén a szülő értesítése, a probléma feltárása.

•

Tanulmányi előmenetel figyelemmel kísérése, értesítés a rontásról ill. javításról is.

• Betegségről való értesítés, a tanuló hazautazása •

Utazás – visszautazás esetén, ha nem érkezik meg időben a tanuló, telefonon kapcsolatteremtés a szülővel, 24 órás késés esetén egyéb eljárás alkalmazása.

A tanulókat a kollégiumi életről, a kollégiumi munkatervről, illetve az aktuális feladatokról a kollégium vezetője, a diákönkormányzat vezetője és csoportvezetők tájékoztatják. •

a kollégium vezetője évente kétszer a diákközgyűlésen

•

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

•

a csoportvezető folyamatosan a csoport megbeszéléseken

80


A kollégium mint oktató-nevelő intézmény akkor működhet eredményesen ha tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Ezért szükség van a gyermek személyiségének harmonikus fejlesztéséhez a szülői ház és a kollégiumi nevelők összehangolt aktív együttműködésére. A kapcsolattartás fő formái: •

szülői értekezlet

•

személyes beszélgetés

•

esetenként családlátogatás

2.Tagintézményekben:

A szülő az iskola életének résztvevője mint a szolgáltatás megrendelője, a folyamat segítője és szereplője. Az iskola biztosítja a szülők törvényben előírt jogainak és kötelezettségeinek gyakorlását.

A kapcsolattartás formái: •

az iskolaszék, amelyben a szülők képviselői más delegáltakkal (önkormányzat, nevelőtestület, diákönkormányzat) együtt vesznek részt - véleményezési jogát gyakorolja az iskola oktató-nevelő munkáját, pedagógiai

programját érintő kérdésekben - kidolgozza önálló programját, munkarendjét a szülők legfelsőbb képviseleti fórumaként •

a szülői szervezet

•

szülői értekezlet - az iskola évente legalább két szülői értekezletet tart - rendkívüli esetben a tanulók, a szülők vagy a tanárok kezdeményezésére is

összehívható

81


•

fogadóóra - személyes megbeszélés szülő vagy tanár kezdeményezésére - iskolai szinten szervezett, évente legalább 2 alkalommal

•

tájékoztatás - a tanár és az iskola, valamint a szülő kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást a tanulóval kapcsolatos kérdésekről - a tájékoztatás, kapcsolattartás fontos eszköze az ellenőrző, amelyet a tanuló köteles havonta a szülővel aláíratni

A szülők véleményezési jogának egyéb lehetőségei: •

főiskolák, egyetemek tájékoztatóin való részvétel (12, 13. évfolyamos tanulók szülei)

•

kérdőíves felmérés az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról, a felmerülő igényekről

•

tanórán kívüli, speciális foglalkozások, tanfolyamok indítása kérésre, javaslatra.

Az iskola kéri a szülők segítségét társadalmi munkák, rendezvények, kirándulások szervezéséhez, előadások, foglalkozások megtartásához, az iskolai alapítvány támogatásához.

Az iskolai és a kollégiumi tanárok együttműködése A tagintézmények és a kollégium egy intézmény. A tagintézményeknek és a kollégiumi nevelőtestületnek is vannak speciális feladatai. A tanulók oktatása és nevelése érdekében a nevelőtestületeknek szorosan együtt kell működniük. Feladataikat a szervezeti és működési szabályzataik határozzák meg. A kollégiumból egy nevelő vesz részt az osztályozó értekezleteken. Az egyes tanulókat érintő kérdésekben a kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök szorosan együttműködnek. A jelentősebb iskolai eseményekről, rendezvényekről az igazgató útján tájékoztatást kapnak a kollégiumi nevelők, a kollégiumi rendezvényekről, eseményekről pedig az iskola pedagógusai.

82


Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. (Steiner, Rudolf

M.Egészségnevelési program 1.Törvényi háttér 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

a)Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes

szennyező

anyagok

nem haladhatják

meg

a

nemzetközileg elfogadott

határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program

83


(1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

„Legfőbb érték az ember”, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősség tudatát.

Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere, hiszen a fiatalok hosszú éveket

töltenek

itt.

Ebben

az

időszakban

érdemi

hatást

lehet

gyakorolni

személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex. Az oktató-nevelő tevékenység mellett az iskolai élet mindennapi hozadéka az a plusz, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Így a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például: •

az egészséges táplálkozás,

•

az aktív szabadidő eltöltése,

•

a mindennapos testmozgás ( iskolai testnevelés),

•

a személyi higiéné,

•

a lelki egyensúly megteremtése,

•

a harmonikus párkapcsolatra és családi élet kialakítására törekvés igénye, (családtervezés),

•

az egészséges és biztonságos környezet kialakítása,

•

az egészségkárosító magatartásformák elkerülése.

Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

84


A kerettanterv szerint az osztályfőnöki órákból minimum 10 órán egészségneveléssel, egészségmegőrzéssel kell foglalkozni. Ebben segítséget nyújtanak az iskola-egészségügy dolgozói – iskolaorvosi előadás, védőnő által tartott felvilágosító, önismereti, mentálhigiénés foglalkozások. A hagyományos formák (felvilágosító előadások) mellett egyre elterjedtebbek lesznek a hallgatóság aktív és személyes bevonását kívánó foglalkozások, melyben a személyes kontaktusra, a kommunikációra helyeződik a fő hangsúly. Fontos megközelítése

része pl.:

az

egészségnevelés

súlyproblémával

prevenciós

küszködők,

területének

magas

a

rizikócsoportok

vérnyomásban

szenvedők,

cukorbetegek és az alkoholista szülők gyerekeinek fokozottabb figyelemmel kísérése, gyakoribb szűrése. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások azok az új modellek, melyek – a mai zaklatott, rohanó világunkban - az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Ennek a lényege abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért a társas-érzelmi készségek fejlesztése a fő célunk. Mentálhigiénés szakemberek segítségével szocializációs lehetőséget kell biztosítani a prevenciós foglalkozások résztvevőinek társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Sokféle módon megpróbáljuk a lelki egészség iránti igényt felkelteni és kialakítani az ehhez szükséges készségeket és képességeket. Prevenciós programok megpályázása, ezek megszervezése a 9. évfolyamoktól - folyamatosan.

Az egészségkultúráltság fejlesztésében ki kell térnünk az életvitelt szolgáló optimális feltételekre (védőfaktorok) és az ezek hiányából származó rizikófaktorok megismertetésére. Ebben az életkorban tanulóink még egészségesek, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll.

85


Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk készségek kialakításánál:

Iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell irányulnia: •

Biológiai tényezők: táplálkozás, mozgás, testápolás, szexualitás.

•

Mentális tényezők: primer szocializáció és társas kapcsolatok elősegítése

•

Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem

2.Biológiai tényezők: Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása.

86


a)Táplálkozás Feladat: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. „Betegségeid okát, táplálkozásodban keresd.” Tevékenység - eszköz: •

Táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése.

•

Ebéd során az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az ebédeltetés rendjének kialakítása.

•

A káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása tanulóinkban.

•

Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnöki órán beszélgetés, anyaggyűjtés).

•

Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket.

•

Az iskolai ételek minősége tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára.

Követelmény: •

Táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása

•

Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása

b)Mozgás Feladat: •

Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás (túra, kerékpár, úszás) gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású: „Ép testben, ép lélek.”

•

Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére

87

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ •

Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése

Tevékenység - eszköz: •

A mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (spontán szerveződés alapján (úszástanfolyamok lehetőségének kihasználása)

•

Háziversenyek szervezése és túrákon való részvétel a tömegsport keretében. Sportnapokon való aktív részvétel

•

A mozgással – sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása. Emberi kapcsolatok és értékes tulajdonságok fejlesztés

•

A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés

•

Erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon

•

Jellemformáló helyzetek felhasználása

Követelmény: •

A rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek.

•

Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét.

c)Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás

88



A testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás (feltétel biztosított)

•

A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély)

•

Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.

•

A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés.

•

Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. „Tiszta, rendes osztály” mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

Követelmény: •

Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj).

•

Mellőzzék a testdíszek (pirszing, tetoválás) alkalmazását, legyenek tisztába veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek.

•

Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben!

d)Szexuális nevelés Feladat: A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére.

89



A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi szerepeink szocializációja.

•

Ezzel kapcsolatban az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel (szépirodalom, film, színház).

•

A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva.

•

A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával.

•

A korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával.

•

Felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a

gyermekvállalás

alapvető

feltételeit

(szülői

szerepek,

nevelés,

családi

munkamegosztás). Követelmény: •

Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség.

•

Tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszicho-szexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár.

•

Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények.

e)Mentális tényezők: Cél: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladat: 90


Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés.

•

Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.

•

Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a gyermekkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik).

•

A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az

egyedi

eseteknél

iskola-

vagy

gyermekpszichológus

bevonása

a

problémakezelésbe. •

Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával).

•

Stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.

•

Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem).

•

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció).


Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek).

•

Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az „embert”, hanem „cselekedetét” minősítsék (Gordon módszer).

•

Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az „aktuális énkép” a „kapott énkép” és „eszményi énkép” közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.

•

A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása). 91


Az

osztályfőnöki

órákon

stresszfeloldó

technikák

átadása

(relaxáció),

konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény: •

Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé.

•

Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak.

•

Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami „ránk méretett”. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata.

f)Szociális tényezők Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat: •

A szociális háló adta lehetőségek megismertetése. Tanulóinkat támogató pályázatok figyelemmel kísérése.

•

Baleset megelőzés, betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása.

•

Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése).

•

A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.

92



Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban.

•

Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása.

•

A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkultúráltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést.

•

A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál.

•

Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról.

•

A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség)

•

Érdekérvényesítő

tevékenység

a

diák-önkormányzati

munkában

osztály

és

iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap. •

Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése).

Követelmény: •

Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit.

•

Törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait.

•

Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait.

•

A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.

93


3.A pedagógus szerepe az egészségnevelésben A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az ő felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

4.Az iskola drogmegelőzési programja

Az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése; az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. A kábítószer-ellenes felvilágosító munkánkba bevonjuk az iskolaorvost, védőnőt, és az olyan külső szervezetek ajánlkozásait, amelyeknek megfelelő referenciáik vannak. A drogprevenciós tevékenység kiterjesztése minden évfolyamra, és ezek folyamatossá tétele egész tanévre. A tanítási szünetekben a segítő szervezetekkel együtt ehhez kapcsolódó hasznos programok szervezése (pl.: „Bűnmegelőző tábor fiataloknak” – 2003 nyarán a Családsegítő Szolgálat rendezvénye).

94


Nagyon sok írott kiadvány jelenik meg e témában, ezeket egy részét az osztályfőnökökkel megismertetjük, másrészt közvetlenül a diákokhoz juttatjuk el. Az aktuális szakirodalom egy-egy példányának beszerzése szükséges az iskola könyvtárába, hogy bármikor hozzáférhető legyen az ifjúság és a pedagógusok számára is (egészséges életmód, kábítószer fogyasztás, konfliktuskezelés, lelki egészség témakörökben is).

A tanítási órákon, valamint a szünetekben is folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink viselkedését ebből a szempontból is. Szükség esetén szakemberhez fordulunk. Az iskolai drogmegelőzés keretében foglalkoznunk kell azzal, hogy a drog kifejezés sokféle szerre vonatkozik. Vannak olyan anyagok, amelyeket társadalmilag elfogadnak (pl. az élvezeti cikkek) és vannak olyanok is, amelyeket tiltanak. Ezek az illegális drogok, más néven kábítószerek. Arra törekszünk, hogy tudatosodjon tanulóinkban az, hogy a drogok nem aszerint veszélyesek, hogy jogilag büntetik-e a használatukat vagy sem. Az alkohol és a dohány is lehet drog. Ehhez a témához kapcsolódva szintén prevenciós tevékenység szükséges, mely a feszültség levezetésének és a problémák megoldásának egy újabb útját, más lehetőségek feltárását képes megmutatni a fiataloknak. Félrevezető a „kemény” és a „lágy” drog kifejezés használata is. Ennek bizonyítására ajánlatos a kérdésben jártas szakemberek bevonása, ezzel reális kép – a valóság feltárása. Emellett kiemelkedő szerepet játszanak a kortárshatások, melyeket az új prevenciós technikák szinte valamennyi területen (egészségnevelés, drogfogyasztás stb.) leghatékonyabb eszköznek tekintenek. Iskolánkban is ez lehet az egyik leghatásosabb módszer, ha megtaláljuk a fiatalok között az erre a feladatra legalkalmasabb személyeket.

95


A legtöbb fiatal nem válik a törvény által tiltott drogok használójává. Manapság azonban elkerülhetetlen, hogy a fiatalok valamilyen módon ne kerüljenek kapcsolatba ezekkel a szerekkel. Figyelembe vesszük drogmegelőző munkánk során, hogy a korosztály tudásához, attitűdjeihez nem illeszkedő oktatás értetlenséget, ellenállást, bizalmatlanságot szülhet, sőt még akár a drogok iránti kíváncsiságot is fokozhatja. Meg kell értetni tanulóinkkal, hogy az egészséges élet lehetőségének záloga az ő kezükben van. Ahhoz, hogy jól döntsenek, meg kell tanulniuk az adott helyzetben nemet mondani. Érezzék, hogy segítőkre és segítségre viszont mindig számíthatnak.

Iskolánk minden pedagógusa számára fontos feladat, hogy a helyi sajátosságokat magában foglaló „Iskolai drogstratégia” megvalósításában tevékenyen részt vegyenek. Ennek lényege, hogy alkotó módon tudjunk együtt dolgozni - osztályfőnökök, szaktanárok, ifjúságvédelmi felelős, az iskolavezetés, iskola-egészségügy, családsegítő és az oktató-nevelő munkához kapcsolódó szervezetek mind egy célért dolgozzanak: olyan fiatalokat neveljünk, akik helyes önértékeléssel, megfelelő döntésekkel képesek saját életüket irányítani, kitűzött céljaikat elérni. Megfelelő empátiával, szociális és kommunikációs készséggel bírjanak.

96


Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen. (Steiner, Rudolf)

N.Környezetnevelési program

1.Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusa: •

8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége

• 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

97


A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

98


A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

2.Helyzetkép a)Székhelyen (a kollégiumban)

Belső környezet A kollégium 4 emeleten 224 személy befogadására alkalmas. A kollégiumban lévő szobák száma: 1 ágyas: 3 db 2 ágyas: 51 db 3 ágyas: 28 db 4 ágyas 8 db Összes: 90 db b)Erdei Ferenc Tagintézményben: Belső környezet Az Erdei Ferenc Tagintézmény (Makó Posta u. 6) a város központjában van, három épületrészből áll. Az iskola, a tornaterem és a kollégium alkot egy komplex egységet. Az épületegyüttest három oldalról park, illetve zöldterület határolja, míg a bejárat felöl gépjárműforgalom elől elzárt sétáló utca van. Az iskolaudvar egy része parkosított, másik része sportudvar. Tantermek száma:

11

Számítógépterem:

3

Szaktantermek száma:

8

Stúdió:

1

Tornaterem:

1

Könyvtár:

1 99


Büfé:

1

Képzési szakterület: gazdasági szolgáltatási szakterület oktatott szakmák:

kereskedelmi technikus pénzügyi számviteli ügyintéző

Az iskola helyi adottságai kitűnőek, az épületek egy udvart vesznek körül, amelyben a meglévő környezeti értékek megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. 2005re elkészült az új sportpálya és a tornaterem, ami a diákok egészséges életmódra való nevelését szolgálja. Az iskola különös figyelmet fordít a parkosításra, füvesítésre. A sportpálya burkolata gumi és az udvar kőlap burkolatú, amelyhez parkosított zöldterület kapcsolódik. Az iskola épületében is folyamatos fejlesztések vannak. A fűtés központi fűtés, az energiát a környezetbarát és energiatakarékos „TÁVHŐ” szolgáltatja. Bekapcsolódtunk a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe, az iskola mellett ehhez szükséges konténereket helyeztek el. Az iskolai büfé “zöldítése” is cél, mivel nagyon sok az egészségtelenül táplálkozó gyermek. Az iskola közvetlen környezete Az iskola Makón a belvárosban van, de az iskola környezetében gépjárműforgalom kicsi, a tornaterem mögött gépjárműparkoló van, de az átmenő forgalom minimális. Erőforrások Személyi erőforrások Belső • Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét. • A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal megvalósítani.

Munkájukban

igényesek,

érdeklődők az iskolai élettel szemben.

100

nyitottak

az

ésszerű

változásokra,


• A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire iskolánkban számíthatunk. • A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 300 fő tanuló. Külső • A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő. (megyei és városi önkormányzat, általános és középiskolák, tűzoltóság, rendőrség, könyvtár, múzeum, ….) • Az iskolaorvossal és védőnővel tartalmas az együttműködés. • Pályázaton elnyert támogatásból drogprevenciós oktatás szakemberek segítségével folyik. • A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés • A szülőkkel való kapcsolat nagyon jó. • A csíkszeredai Kájoni János szakközépiskola tanáraival, tanulóival minden évben legalább egyszer találkozunk, és tapasztalatcserét folytatunk.

c)Galamb József Tagintézményben: Belső környezet: Az iskola helyi adottságai igen tűrhetőek. A főépületen belül egy nagy udvar található, amelyben a meglévő környezeti értékek, mint például a régi erdei fenyők, megóvása, illetve ezeknek a pótlása kiemelt feladat. A főépület mellett két sportpálya várja a diákokat, mint az egészséges életmódra való nevelés színterei. Az iskola külön figyelmet fordít a parkosításra, amit a több tucat rózsatő is bizonyít. Igaz, az iskola udvarának 2/3-ad része betonos, de a zöld területet szándékunkban áll növelni. Az iskola épületében folyamatosan történik a fejlesztés. A 80 éves épület falvastagsága megfelel a hőszigetelési követelményeknek. A központi melegvizes fűtés korszerűsítése az ütemterv szerint zajlik. Az intézmény vízgazdálkodása víztakarékos, öntözésre artézi vizet használnak. A nyílászárók állapota nem kielégítő, ezért cseréjük a közeljövőben megoldásra váró feladat.

101


Az iskolában jelenleg nincs szelektív hulladékgyűjtés, de már folyamatban vannak a tárgyalások ennek kialakítására. Az iskolabüfé „zöldítése” jó ütemben halad, hisz a kínálat egyre jobban inspirálja a sok, egészségtelenül táplálkozó gyereket a helyes táplálkozásra. Célul tűztük ki, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálat. Erőnkhöz és erőforrásainkhoz mérten próbáljuk meg a tantermeket felújítani és fejleszteni. Igyekszünk szépíteni növényekkel, faliújságokkal. Mindhárom emelet falait eddig végzett tanulóink tablói díszítik. Iskolánk rendelkezik olyan hagyományokkal, melyek kifejezetten a környezeti nevelést célozzák meg. Gondolok itt iskolánk tankertjére, tangazdaságára, ahol biotermeléssel is foglalkoznak a gyerekek. A „Tartsuk tisztán környezetünk!” programban szintén aktívan részt vesz iskolánk. Ez elsősorban az iskola közvetlen környezetét érinti. Tervbe van véve az évenkénti hulladékgyűjtés ismételt életre hívása. A hagyományos Hagymafesztivál keretein belül állandó kiállítást szervezünk. Megmozdulunk a Kihívás Napján is. Ezen kívül intézményünkben hagyomány az „Ablak a Világra” című rendezvénysorozat, melyen a környezeti nevelés is jelen van. Erőforrások Személyi erőforrások Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása, magatartása, munkája adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal, környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószerek használatával végezni. Munkájukban igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel kapcsolatban. A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 850 fő tanuló. Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra.

Ebben

kiemelkedő

szerepe

van

a

Diákönkormányzatnak,

az

osztályközösségeknek. Igen lényeges az iskolai környezeti nevelés területén is a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. 102


3.Az intézmény külső környezete:

Megy a Maros s szuronyok közt átsurran a határon. Megy az öreg, hogy túlfelől saját könnyében ázzon. (Jékely Zoltán)

a)A település és a régió: Makó város egészséges környezetet tud biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a települési hulladékot a város egy részén szelektíven gyűjtik. A városhoz tartozik a Maros ártere, és a termálvizes fürdő. A városon áthaladó 43-as úton nagy a nagylaki határátkelőhöz közeledő személy- és teherforgalom. Várhatóan néhány éven belül elkészül a Makó várost elkerülő út. Az ipari létesítmények száma csekély, az emberek többsége mezőgazdasági munkát végez, ezért csak a por és pollenszennyeződéssel kell, mint környezetkárosítóval számolni.

b)Az iskola környezetvédelmi alapelvei, céljai: A környezeti nevelés legfontosabb alapelvei: • az emberben eredendően benne rejlő természetszeretet kibontakoztatása, • a természetet- és embert tisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • az intellektuális és érzelmi hatások felhasználásával a szokásrendszerek elmélyítése • az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása. Alapelv az egyetemes természetnek (a világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, a maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt.

103


A 14-20 éves korosztály számára elérendő nevelési célok • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével • rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a kultúra fontossága • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata • helyzetfelismerés,

ok–okozati

összefüggések,

problémamegoldó

gondolkodás,

döntésképesség fejlesztése • globális környezetvédelmi összefüggések megértése • fogyasztás helyébe életminőség helyezése • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

c)Helyi célok, értékek • Helyi értékek és problémák feltérképezése (lakóhely, iskola) • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése • Helyi célok megfogalmazása: szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, az iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, egészségvédelemi kérdések feldolgozása az osztályfőnöki órákon és az iskolai rendezvényeken. • Lakóhely megismerése Makó város értékeinek, gondjainak (csatornázás, ivóvíz, parkosítás) megoldási módjai. • Hagyományok megismerése és védelme: (család – iskola – település) • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása példamutatással, meggyőzéssel. d)Iskolánk környezeti nevelési hitvallása: • Az iskola minden dolgozója a szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe tekintse feladatának.

104


• Az intézmény helyi adottságait (a Maros folyó közelségét, a természet védelmét stb.) minden szaktanár építse bele a helyi tantervekbe, tanmenetekbe. • A szaktanárok törekedjenek minden tantárgyból a környezettudatos szemléletmód kialakítására. • Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

A környezeti nevelés integráló hatása az iskola tevékenységében Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia- és vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősség tudat kialakulását. A felülvizsgált NAT-ban szereplő kiemelt fejlesztési feladatok – köztük a környezeti nevelés – az oktatás valamennyi elemében megjelenik, és lehetővé teszi, elősegíti a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A programunkban lefektetett elveknek megfelelően a tanmenetekben jelenjen meg a zöld tartalom. Növekedjen a tanórán kívüli tevékenység a tanítási munkánkban, mivel ez nemcsak a közösségformálásra, illetve szabadidős programok szervezésére korlátozódhat, hanem a környezeti nevelés színteréül is szolgálhat. Az intézményben dolgozó pedagógusok részt vesznek továbbképzéseken, ahol a környezeti neveléshez is kapcsolható különféle tanórán belüli és tanórán kívüli módszereket is elsajátíthatnak.

e)Konkrét célok és feladatok Célok • A szakközépiskolai oktatás és a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába (hagyományos ill. nem hagyományos keretek között) minél szélesebb körben legyenek beépítve a környezeti nevelés alapelvei. • Minden szaktanár feladata új, a környezeti neveléshez is kapcsolódó tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása. 105


• Cél

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

előtérbe

helyezése,

melyek

fontosak

a

közösségformálás, az értékrend, a hagyományok tisztelete, az azonosságtudat kialakítása szempontjából a család, az iskola, a település és a nemzet színterén. • Alakuljon ki a tanulókban környezettudatos szemlélet, magatartás és életvitel.

Feladatok • A szakmai oktatásban ki kell emelni a hagyományok megismerését, tiszteletét • A szakmai oktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát kell hangsúlyozni • A város, és környezetének megismerése minden diák feladata. • A szaktanárok a tantárgyak sajátosságait figyelembe véve bemutatják a település környezetvédelemmel foglalkozó cégeit. • Az iskolához közel eső Maros folyó felfedezése, védelme, gondozása. • A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése • Az iskolai büfé választékának kibővítése egészséges ételekkel. • Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, hogy mozgáskultúrájukat fejlesszék. • Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése) • A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát ki kell emelni, tudatosítani; a házirend tartalmazzon “zöld” fejezeteket is. Folytatjuk a protokoll ismeretek oktatását, az országos versenyre a tanulók érdeklődésének megfelelően nevezünk.

f)A környezeti nevelés megvalósításának színterei: Az egyes tantárgyak által kínált lehetőségeket ki kell emelni, az ott leírt javaslatokat adaptálni kell az adott korosztályhoz, az iskola tényleges adottságaihoz, lehetőségeihez.

106


Magyar nyelv és irodalom A tanulók • törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt Történelem A tanulók • ismerjék meg a szakma helyi történelmi értékeit, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • a szakma történeti áttekintése révén szerezzenek ismereteket a történelem és a környezetvédelem kapcsolatáról Idegen nyelv A tanulók • váljanak képessé az idegen nyelvű szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit Matematika A tanulókban • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ami a szakterületük káros kibocsátásából is adódhat • ismerjék meg szakmájuk környezet-egészségügyi problémáit

107


Kémia, Fizika A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel • ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását • a veszélyes munkafolyamatokat, technológiákat. Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • kutassanak fel, ismerjenek meg a szakmájukhoz kötődő helyi, népi építészeti emlékeket Informatika (számítástechnika) A tanulók • ismerjék meg a távközlési, informatikai berendezések környezetkárosító hatásait

Szakmai alapozó elmélet és gyakorlat (9-10. évfolyam) A tanulók • ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni • ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni

108


• tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére • ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását! Tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók • legyenek képesek a tényeket szakma-specifikusan kiegészíteni, s ezen keresztül is erősödjön meg az ökológiai szemléletük • sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek • tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) • ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát • sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat • látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlat A tanulókban • alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem • alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai oktatás során Az egyes szakmák esetében a konkrét tantárgyi feladatokat a munkaközösségeknek kell kidolgozniuk és a helyi tantervben rögzíteniük! Nem hagyományos tanórai foglalkozásokon: Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!)

109


A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: • a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság” • a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által • a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése • kapcsolatközpontúság • értelem és érzelem egysége • módszerek sokfélesége

110


O.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktatónevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az oktatási-nevelési intézmények működési rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimum) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. Ez kiegészül a szakmai követelményeknél meghatározott eszközök körével. A rendeletben meghatározott kötelező eszközökön túl az oktatás minőségi színvonalát a mellékletben rögzített eszközök biztosítják.

111


III.Helyi tanterv

A.Az

egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és

választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények



Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: •

a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv;

•

a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

1.Óratervek: a)Erdei Ferenc Tagintézményben: Az évfolyamon belül az egyes osztályok más-más szakmacsoporttal rendelkeznek, ami vagy a tantárgyi struktúrában, vagy az eltérő óraszámokban jut kifejezésre. Az OM által a szakközépiskoláknak kiadott kerettantervtől az alábbiak szerint tértünk el: 9. évfolyamon Matematika

+ 1 óra

Idegen nyelv

+ 1 óra

112


10. évfolyam Idegen nyelv

+ 1 óra

Matematika

+ 1 óra


+ 1 óra

Történelem

+ 1 óra

Matematika

+ 1 óra

Informatika

+ 1 óra


+ 1 óra

Történelem

+ 1 óra

Matematika

+ 1 óra

Informatika

+ 1 óra

Emelt szintű oktatást biztosítunk: 11. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, közgazdaságtan, informatika tantárgyakból 12. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv, közgazdaságtan, informatika tantárgyakból Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások és óraszámuk:

113

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ Óraterv a kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoportra Tantárgy Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam évfolyam Magyar irodalom 3 3 3 3 Magyar nyelv 1+ 1+ 1 1 Történelem* 2 2 3 1/2 3 2/2 Társadalomismeret és jelenismeret 1 1 Idegen nyelv Matematika* Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés sport Fizika Földünk és környezetünk* Biológia* Kémia Informatika Szakmai orientáció Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozó okt.

Közgazdaságtan* Marketing Idegen nyelv Alapozó gyakorlat

Szabadon tervezhető Össz.(a tanulók minimális óraszáma) Csoportbontás (+) Tanórán kívüli foglalkozás Tömegsport Mindösszesen (170) * Emelt szint 2/2 + csoportbontás

4+ 4 1 1 2 2 2 2 2 2 3+

4+ 4 -* 1 1 2 2 2 2 2 2 3+

4+ 4+ 1/2 1 2 3+ -

4+ 4+ 1/2 1 2 3+ -

0 31 8 2 1 42,5

0 31 8 2 1 42,5

3 2/2 3 1+ 2+ 0 31 14 51

3 2/2 3 1+ 2+ 0 31 14 51

Emelt szintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján. Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük. Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből és informatikából a tanítási órán kívüli órakeretből biztosítjuk az emelt szintű felkészítést.

Történelem: A tantervi minimum óraszám heti 2, tehát ezt kell növelni kettővel. Az emelt szintet választó tanulók így heti négy, míg a többiek heti 3 órában tanulnak történelmet. Mivel a heti 1, tehát évi 37 óra csak az emelt szintű tantervet készítettünk a 11. évfolyamosok számára (ezt nem lehet beépíteni a többiek tantervébe). A 12. évfolyamon a kötelező óraszám heti 3, így az emelt szintű óraterv heti két órára évi 64 órára vonatkozik. A „2/2” óraszám a táblában azt jelenti, hogy a tanulóra vonatkoztatva itt 2 óra szerepel, de az összes óraszámban, mivel évfolyami szinten szervezzük, az emelt szint csak 1 óraként számolható. A kereskedelmi és a közgazdasági óratervi tábla így csak együtt értelmezhető. Matematika: A tantervi minimum a 11. és 12. évfolyamon egyaránt 3, tehát a történelemhez hasonlóan az emelt szinten tanulók heti öt, míg a többiek heti négy órában tanulják a matematikát. Az emelt szint kivételével a két évfolyamon csoportbontásban oktatjuk a tárgyat. Közgazdaságtan: Itt az emelt szinten növeltük csak az óraszámot heti 2 órával, a többi tanuló csak alapóraszámban vesz részt az oktatásban. Ének: 2008/2009-es tanévben 1 óra, következő tanévtől a művészetekként jelenik meg. Földrajz: 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon nincs, következő tanévtől heti 2 óra. Biológia: 2008/2009-es tanévben még heti 3 óra, majd a következő tanévtől heti 2 óra 9. és 10. évfolyamon is.

114

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja __________________________________________________________________________________________ Óraterv a közgazdasági szakmacsoportra Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem* Társadalomismeret és jelenismeret Idegen nyelv Matematika* Művészetek: Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk* Biológia* Kémia Informatika Szakmai orientáció Elmélet Gyakorlat Szakmacsoportos alapozó Közgazdaságtan* okt. Üzleti gazdaságtan Alapozó gyakorlat Szabadon tervezhető Összesen:(a tanulók minimális óraszáma Csoportbontás (+) Tanórán kívüli foglalkozás Tömegsport Mindösszesen: (170)

9. évfolyam 3 1+ 2 4+ 4 . 1 1 2 2 2 2 2 2 3+

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 3 1+ 2 4+ 4 1 1 2 2 2 2 2 2 3+

3 1 3 1/2 1 4+ 4+ 1/2 1 2 3+ -

3 1 3 2/2 1 4+ 4+ 1/2 1 2 3+ -

0 31

0 31

3 2/2 3 2+ 0 31

3 2/2 3 2+ 0 31

8 2 1 42,5

8 2 1 42,5

14 51

14 51

* Emelt szint 2/2 + csoportbontás Emeltszintű oktatás szervezhető a kerettanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendelet 5.§(2) és (3) pontja alapján. Emelt szintű oktatást szervezünk magyar nyelv és irodalom, történelem és állampolgári ismeretekből, matematikából, közgazdaságtanból és számítástechnikából. Az emelt szint választása a tanulók számára nem kötelező, ezért az oktatást évfolyamon belül szervezzük. Magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből és informatikából a tanítási órán kívüli órakeretből biztosítjuk az emelt szintű felkészítést.

Történelem: A tantervi minimum óraszám heti 2, tehát ezt kell növelni kettővel. Az emelt szintet választó tanulók így heti négy, míg a többiek heti 3 órában tanulnak történelmet. Mivel a heti 1, tehát évi 37 óra csak az emelt szintű tantervet készítettünk a 11. évfolyamosok számára (ezt nem lehet beépíteni a többiek tantervébe). A 12. évfolyamon a kötelező óraszám heti 3, így az emelt szintű óraterv heti két órára évi 64 órára vonatkozik. A „2/2” óraszám a táblában azt jelenti, hogy a tanulóra vonatkoztatva itt 2 óra szerepel, de az összes óraszámban, mivel évfolyami szinten szervezzük, az emelt szint csak 1 óraként számolható. A kereskedelmi és a közgazdasági óratervi tábla így csak együtt értelmezhető. Matematika: A tantervi minimum a 11. és 12. évfolyamon egyaránt 3, tehát a történelemhez hasonlóan az emelt szinten tanulók heti öt, míg a többiek heti négy órában tanulják a matematikát. Az emelt szint kivételével a két évfolyamon csoportbontásban oktatjuk a tárgyat. Közgazdaságtan: Itt az emelt szinten növeltük csak az óraszámot heti 2 órával, a többi tanuló csak alapóraszámban vesz részt az oktatásban. Ének: 2008/2009-es tanévben 1 óra, következő tanévtől művészetekként jelenik meg. Földrajz: 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon nincs, következő tanévtől heti 2 óra. Biológia: 2008/2009-es tanévben még heti 3 óra, majd a következő tanévtől heti 2 óra 9. és 10. évfolyamon is.

115


b)Galamb József Tagintézmény:

Óraterv Mezőgazdasági szakmacsoport

Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem, társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika, Technikai ismeretek Ének Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Mezőgazdasági alapismeretek Mezőgazdasági ismeretek Mezőgazdasági és műszaki gyakorlatok Mezőgazdasági és műszaki ismeretek Kötelező óraszám összesen: Tanulásmódszertan Önvédelem - Rendészeti ismeretek Mezőgazdasági alapgyakorlatok Emelt szintű érettségi Tehetséggondozás, korrepetálás Tömegsport Nem kötelező óraszám összesen: Csoportbontás Összes óraszám:

KÉ: VÉ: *:

9. 2 2 2 3* 3 1,5 2 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2* 1,5 7,5 7 42

Osztály/Óraszám 10. 11. 12. 2 2 2 3* 3 1,5 2 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2* 1,5 1 7,5 7 42

kötelező érettségi tantárgy választandó érettségi tantárgy csoportbontás

116

3 1 3 3* 2+2* 2 2 1 1 4 4* 2* 30 2 2 3 2 9 11 50

3 1 3 3* 2+2* 2 2 1 1 4 4* 2* 30 2 2 3 2 9 11 50

Érettségi

Csoportbontás

KÉ KÉ KÉ KÉ

9/2 10/2 11/2 12/2 11/2 12/2

VÉ 9/2 10/2

VÉ

11/2 12/2 11/2 12/2

9/2 10/2


Óraterv Gépészeti szakmacsoport

Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem, társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika, Technikai ismeretek Ének, Zene Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Gépészeti ismeretek Gépészeti gyakorlatok Kötelező óraszám összesen: Tanulásmódszertan Önvédelem - Rendészeti ismeretek Gépészeti alapgyakorlatok Emelt szintű érettségi Tehetséggondozás, korrepetálás Tömegsport Nem kötelező óraszám összesen: Csoportbontás Összes óraszám:

KÉ: VÉ: *:

9. 2 2 2 3* 3 2 1,5 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2* 1,5 1 7,5 7 42

Osztály/Óraszám 10. 11. 12. 2 2 2 3* 3 2 1,5 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2* 1,5 1 7,5 7 42


117

2 2 3 3* 2+2* 3 2 1 1 6* 3* 30 1 2 1,5 1,5 6 14 50

2 2 3 3* 2+2* 3 2 1 1 6* 3* 30 1 2 1,5 1,5 6 14 50

Érettségi

Csoportbontás

KÉ

9/2 10/2 11/2 12/2

KÉ KÉ KÉ VÉ

9/2 10/2 11/2 12/2 11/2 12/2

9/2 10/2

VÉ

11/2 12/2 11/2 12/2

9/2 10/2


Óraterv Informatika szakmacsoport

Tantárgy Irodalom Magyar nyelvtan Történelem, társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika, Technikai ismeretek Ének, Zene Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Szakmai informatika Számítástechnika Informatika technológia Kötelező óraszám összesen: Tanulásmódszertan Önvédelem - Rendészeti ismeretek Szakmai informatika Emelt szintű érettségi Tehetséggondozás, korrepetálás Tömegsport Nem kötelező óraszám összesen: Csoportbontás Összes óraszám:

KÉ: VÉ: *:

9. 2 2 2 3* 3 2 1,5 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2 1,5 1 7,5 7 42

Osztály/Óraszám 10. 11. 12. 2 2 2 3* 3 2 1,5 2 2 2* 1 2 1 2 27,5 1 2 2 1,5 1 7,5 7 42


118

3 1 3 3* 2+2* 2 2 1 1 2+4* 4* 30 1 2 2 2 7 13 50

3 1 3 3* 2+2* 2 2 1 1 2+4* 4* 30 1 2 2 2 7 13 50

Érettségi

Csoportbontás

KÉ KÉ KÉ KÉ VÉ

9/2 10/2 11/2 12/2 11/2 12/2

9/2 10/2

VÉ

9/2 10/2 11/2 12/2 11/2 12/2


Óraterv Felnőttoktatás Nappali tagozatos képzésre

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomi ismeretek Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Művészettörténeti ismeretek Osztályfőnöki Kötelező óraszám összesen: Matematika Emelt szintű érettségi Tehetséggondozás, korrepetálás Nem kötelező óraszám összesen: Csoportbontás Összes óraszám:

KÉ: VÉ: *:

10. 5 2 1 5* 4 1 1,5 2 1 2* 2 1 27,5 0,5 0,5 7 35

Osztály/Óraszám 11. 12. 5 2 1 5* 4 2 2 2 2 2*+1 1 1 30 2 2 2 7 39


119

5 2 1 5* 4 2 2 2 2 2*+1 1 1 30 2 2 2 7 39

Érettségi KÉ KÉ KÉ KÉ VÉ VÉ VÉ VÉ VÉ

Csoportbontás


Óraterv Felnőttoktatás Esti - levelező tagozatos képzésre

Tantárgy

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv / kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

1

2

1

2

1

2

1

Matematika

3

1

3

1

3

1

3

1

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földünk és környezetünk

1

0,5

1

0,5

-

-

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem

1

0,5

1

0,5

1

0,5

2

1

Művészeti ismeretek

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Társadalomismeret

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Informatika

-

-

-

-

1

0,5

1

0,5

Filozófia / etika

-

-

-

-

-

-

1

0,5

Idegen nyelv

3

3

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

3

2

17

10

17

10

17

10

17

10

Szabadon tervezhető modulok: Környezeti nevelés Összes óraszám:

A képzés tanterve a felnőttoktatás nappali tagozatának anyagával megegyezik.

120


Óraterv Felnőttoktatás Esti tagozatos képzésre 10.

11.

12.

esti

esti

esti

Anyanyelv / kommunikáció

2

1

1

Magyar irodalom

2

3

3

Matematika

4

4

4

Fizika

1

1

1

Kémia

1

1

1

Földünk és környezetünk

1

1

-

Biológia

1

1

1

Történelem

1

2

2

Művészeti ismeretek

1

-

-

Társadalomismeret

1

1

1

Informatika

2

2

2

Filozófia / etika

-

-

1

Idegen nyelv

2

2

2

Összes óraszám:

19

19

19

Tantárgy

A képzés tanterve a felnőttoktatás nappali tagozatának anyagával megegyezik.

121


B.Az

iskolában alkalmazható tankönyvek, tanulmányi

segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Kiválasztásukról a munkaközösségek döntenek az alábbi elvek szerint: •

szakmai színvonal, korszerűség

•

nyelvezet, használhatóság

•

az osztály adott óraszáma

•

a tantárgyi kimenet céljainak és követelményeinek biztosítása (érettségi, felvételi, OKJ-vizsga, műveltség megalapozása)

•

esztétikai megjelenés

Feleljenek meg: •

az

EU

követelményeinek

és

a

minőségbiztosításnak

(munkafüzetek,

nyelvkönyvek, tesztek, feladatlapok) •

a technikai, műszaki feltételeknek (előadó, szaktanterem, taniroda, tornaterem, könyvtár, nyelvi szaktanterem)

•

az egészségügyi előírásoknak (fizika, kémia, áruismeret szaktanterem, tornaterem)

•

a balesetvédelmi szabályoknak (eszközök, gépek tanulmányi szolgáltatások)

•

környezetvédelmi szempontoknak

A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép,

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket a oktatási és kulturális miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 122


3. A kötelezően előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők feladata. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: •

szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzékben,

•

illeszkedjen az iskola helyi tantervéhez,

•

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket részesítik előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók,

•

legyen színes, változatos, motiváló, képei, ábrái, szövegei legyenek egyértelműek és érthetőek,

•

legyen tartós, több évig használható,

•

ára legyen minél olcsóbb.

123


C.Az

iskolába és az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei

Iskolánkban a 14-22 (23) éves korosztály képzését vállaljuk, a mindenkori piaci és szakmai igényekhez igazodva. Az iskola tanulói számára a magasabb évfolyamba lépés elbírálása szempontjából a tanév a mérvadó. A félévi és év végi értékelésen, a tanév során szerzett folyamatos és rendszeres számonkérés alapján kapott érdemjegyek a meghatározók. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a magasabb évfolyamba lépéséről, érettségi, ill. szakmai vizsgára bocsátásáról. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Ha a tanuló az előírt követelményeket maximum 2 tantárgyból nem teljesítette, azaz elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgára bocsátható, három vagy több esetén az osztályt megismételheti, ill. szakiskolai osztályban folytathatja tanulmányait. A végső döntést a nevelőtestület mondja ki. A tanuló kérheti átvételét másik iskolából vagy másik osztályból iskolánk adott osztályába. Ehhez szükséges a szülő vagy gondviselő írásos kérelme. Az átvételről a tagintézményvezető dönt. A rendkívüli továbbhaladás lehetőségét (nyelvek, különleges matematika vagy informatikai képesség, kiváló sportolói eredmények alapján) a szülőnek kell kérnie gyermeke számára. Ha kérését a nevelőtestület támogatja, a tehetséges tanuló osztályozóvizsgán ad számot tudásáról az iskola igazgatója által kijelölt időpontban. Sikeres vizsga esetén a tanuló felmentést kaphat az adott tantárgy vagy tantárgyak óráinak látogatása alól. Középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzésével a gondviselő kérésére a tanuló mentesíthető a tanórán való részvétel alól. Ha egy adott tantárgy tantervi követelményeit a tanuló osztályozóvizsga vagy előrehozott érettségi vizsga formájában korábban teljesíti, akkor az adott tantárgyból mentesül az órákon való részvétel alól.

124


A 12. évfolyam sikeres teljesítésével a tanulók érettségi vizsgát tehetnek négy kötelező és egy kötelezően választott tantárgyból. Kötelező érettségi vizsgatantárgyak: •

magyar nyelv és irodalom

•

történelem

•

matematika

•

idegen nyelv

Kötelezően választható és szabadon választható vizsgatantárgyak lehetnek: •

fizika

•

kémia

•

elméleti gazdaságtan

•

üzleti gazdaságtan

•

közgazdasági-marketing alapismeretek

•

társadalom és jelenismeret

•

informatika

•

testnevelés

•

rajz és vizuáliskultúra

•

ének

•

biológia

•

földrajz

A tizenharmadik évfolyamra történő felvétel feltétele az eredményes érettségi vizsga (a jogszabályok szerint), szakmai előképzettség. A módszert az adott OKJ-vizsga tananyaga és a jelentkezők száma határozza meg. A 13-14. évfolyamnak az igényeknek megfelelő OKJvizsgát szervezünk.

125


1.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolán belüli átlépés más osztályba, átvétel más iskolából: A középiskola 9. osztályába felvételüket kérő tanulók számára felvételi vizsga nincs. A felvételi döntésnél az iskola figyelembe veszi a magyar irodalom, magyar nyelv, a történelem egy idegen nyelv és a matematika tantárgyakból az 5. 6. 7. osztályban év végén és a 8. osztályban félévkor kapott osztályzatokat. Az így keletkezett összes pontszám alapján rangsorolja az iskola a felvételre jelentkezett tanulókat. Fentieken túlmenően felvételi beszélgetésre kerül sor. A végső eredményt a központi számítógépes nyilvántartás és rangsorolás dönti el. A felvétel eredményéről írásban tájékoztatni kell a tanuló gondviselőjét és iskoláját. A tanulói felvétel igazgatói, tagintézményvezetői hatáskör.

a)Belépés az iskola induló évfolyamára: •

a tanuló életkora feleljen meg a mindenkori törvényi rendelkezéseknek,

•

az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése,

•

jelentkezési lap a szülő nyilatkozatával.

b)Beiratkozás A beiratkozás idejét az adott tanév rendjére vonatkozó OKM rendelet határozza meg. A beiratkozás napjáról a felvett tanulókat az iskola a felvételi döntéssel egy időben értesíti, egyúttal megküldi az ingyenes tankönyvcsomagra vonatkozó Szülői Nyilatkozat nyomtatványt. A beiratkozás alkalmával a beiratkozást végzők átveszik: •

a tanuló általános iskolai bizonyítványát,

•

a megfelelő helyre bejegyzik a beiratkozás tényét és napját,

•

kiállítják a középiskolai törzslapot,

•

a tanulói balesetbiztosítás éves díját (bizonylat ellenében),

•

1 db fényképet a diákigazolvány kiállításához,

126


•

elkérik a tanuló személyi igazolványát, egészségbiztosítási kártyáját, külföldi állampolgár esetén útlevelét, tartózkodási engedélyét. (az elkért iratokat adategyeztetés után visszakapja a tanuló)

•

nyilatkoztatják a tanulót a kollégiumi igényről,

•

tájékoztatják a kollégiumi elhelyezés feltételeiről,

•

közlik a tanévnyitó időpontját,

•

nyilatkoztatják a tanulót, hogy milyen idegen nyelvet szeretne választani,

•

az ingyenes tankönyvcsomagra vonatkozó szülői nyilatkozatot.

c)Az iskolán belüli átlépés más osztályba: Az átlépés feltételei:

• az adott osztály tanulóinak száma olyan, hogy az átlépni szándékozó tanuló számára „van hely” •

a szakmai orientációs és az alapozó szakmai tantárgyak „ezt a lehetőséget megadják”, de ebben az esetben különbözeti vizsgát kell tenni

•

„átjárás” csak tanév végén, illetve az augusztusi javító, pótló és különbözeti vizsgákon lehetséges

•

a különbözeti vizsgát a jogszabályoknak megfelelően szervezi az iskola (vizsgáztató tanárok száma stb.)

•

lehetőség van arra, hogy elsősorban a 9. évfolyamon, de esetenként a 10. évfolyamon is a jó tanulmányi eredményt elérő – és osztályt változtatni kívánó – szakiskolai tanulók félévkor, illetve évvégén különbözeti vizsgával átkerüljenek a szakközépiskolai osztályba, ha ott van hely

•

az átjárhatóság a szakközépiskolából a szakiskolába is működik, amennyiben a tanuló egy vagy több tantárgyból nem képes teljesíteni a tárgy érettségin elvárható követelményeit

•

a tanulók áthelyezését szülői beleegyezéssel végezzük

•

az áthelyezésről - kérelem esetén - az igazgató, tagintézményvezető dönt 127


d)Átvétel más iskolából Az iskola más iskolából átveszi azt a tanulót: •

akinek családja Makóra vagy a környező községekbe költözött és tanuló kereskedelmi vagy közgazdasági szakközépiskolában folytatott tanulmányokat és az adott osztály létszáma azt lehetővé teszi

•

aki más középiskolában folytatta tanulmányait s annak képzési rendje megegyezett az iskola képzésével és az adott osztály létszáma azt lehetővé teszi

• aki más középiskolában folytatta tanulmányait, s annak képzési rendje eltért az iskola képzésétől, de a tanuló vállalja a különbözeti vizsgát, és az adott osztály létszáma azt lehetővé teszi. •

A 9.-10. évfolyam befejeztével az azonos szakmacsoportba tartozó szakközépiskolában szakmai előkészítésben részt vett tanulók különbözeti vizsga nélkül iratkozhatnak be a technikus képzésbe, 11. évfolyamra.

•

A

12.

évfolyam

befejeztével

az

azonos

szakmacsoportba

tartozó

szakközépiskolában szakmai előkészítésben részt vett tanulók különbözeti vizsga nélkül iratkozhatnak be a technikus képzésbe. •

A felnőttoktatásba történő jelentkezés feltétele a 10. évfolyam sikeres befejezése vagy a 3 éves szakmunkás bizonyítvány.

A tanuló átvételéről az intézmény igazgatója, tagintézményvezetője dönt.

e)Az osztályba, csoportba sorolás elvei és rendje •

A tanulók osztályba sorolása az általuk választott szak alapján történik.

Csoportbontás szempontjai:

128


•

idegen nyelvnél a választott és az általános iskolában már tanult idegen nyelv alapján valósul meg.

•

A matematika és informatika tantárgyakból – a tanév eleji felmérés alapján – a szakmai munkaközösség dönt a tanulók csoportba sorolásáról.

•

A

mezőgazdasági

és

műszaki

gyakorlatok

tantárgy

oktatását

szintén

csoportbontásban valósítjuk meg.

2.Határon túli magyarok képzése:

Iskolánk a jövőben lehetőséget kínál a határon túli magyar fiatalok szakképzésére. a)Törvényi háttér: Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása 110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha menedékjogot kérelmező, menekült, menedékes (a továbbiakban: menekült), illetőleg bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, továbbá, ha szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére, b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a) pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat. Ha a nem magyar állampolgár betöltötte a tizennyolcadik életévét és tartózkodási engedéllyel, szülője nélkül, legalább egy évig az ország területén tartózkodik, viszonosság

alapján

veheti

igénybe

az

e

törvényben

meghatározott

szolgáltatásokat a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett.

129

közoktatási


(4) Az a nem magyar állampolgár, aki az Oktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe. (5) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke - ha nem tartozik az (1)-(2) bekezdés hatálya alá - viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást. (6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti. (7) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést

kihirdető

törvény

hatálybalépésének

napjától

az

Európai

Közösségek

tagállamainak állampolgárai a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel vehetik igénybe az e törvényben biztosított szolgáltatásokat. 111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. (2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.

3.Magasabb évfolyamra lépés feltételei:

•

A magasabb évfolyamra lépés feltételeit a helyi tantervek határozzák meg tantárgyanként.

•

A 12. tanév utáni továbblépés feltétele a sikeres érettségi vizsga letétele.

•

A tanuló hiányzása – igazolt és igazolatlan órák – nem haladhatja meg a törvényben előírt maximumot.

•

Amennyiben a tanuló nem teljesíti a tantárgyi követelményeket, elégtelen osztályzatot szerez egy vagy két tantárgyból, augusztus végén javítóvizsgát tehet.

130


•

A nevelőtestület indokolt esetben engedélyezi az év végi három elégtelen osztályzat esetén is a javítóvizsgát. Háromnál több elégtelen osztályzat, illetve a megengedettnél magasabb számú hiányzás esetén a tanuló nem haladhat tovább. A tanköteles tanulónak kötelező az évfolyamot megismételni.

a)Belépés a szakképző évfolyamokra •

A 10. évfolyam eredményes befejezése után lehetőség van az iskolában oktatott OKJ szakmákra jelentkezni.

•

A technikus végzettséget adó évfolyamokra eredményes szakirányú érettségi vizsgával lehet belépni.

D.A tanulói

jogviszony megszűnése a tagintézményekben:

1.Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony, ha: •

a tanulót másik iskola átvette az átvétel napján,

•

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,

•

szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben – ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván tovább tanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

•

a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad – bejelentés tudomásul vételének napján,

•

ha a tanuló jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

131


•

Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. (30 óra)

•

Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

•

Az iskola tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

2.Az iskolai tanulmányok befejezéskori tanulói jogviszony megszűnése: •

A tizedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapműveltségi vizsgát, szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga: o az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján, o középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló nem tanulhat tovább.

• Középiskolában és szakiskolában az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy tovább kíván tanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, feltéve, hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történő továbbhaladás feltételeként az iskola az alapműveltségi vizsga letételét előírta, illetve, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte. •

Középiskolai tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján szakközépiskolában abban az esetben, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván tovább tanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább.

•

Szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben

132


o az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, o ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján.

E.Az

iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

1.Tagintézményekben:

Az oktató-nevelő munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének meghatározása a nevelés-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (tanulók, szülők, fenntartó, nevelők és gazdálkodó szervezetek) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak való megfelelést szolgálja. a)Ellenőrzés, mérés Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az oktató-nevelő munka ellenőrzését (és a hozzákapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, a tagintézmény-vezetők, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők. Tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése az alábbi területekre terjed ki: Pedagógusok oktató-nevelő munkája: •

nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órán és gyakorlaton

133


•

óra és gyakorlat felépítése, szervezése,

•

alkalmazott módszerek,

•

tanulók ellenőrzése, értékelése,

•

az eredményesség, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

•

felzárkóztatás és tehetséggondozás.

•

tanár-diák kapcsolat,

•

a kapcsolattartás a szülőkkel,

•

tanórai, tanórán kívüli foglalkozások szervezése

•

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,

•

a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása.

Tanulók munkája: •

a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre,

•

iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre,

•

a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.

A pedagógusok oktató-nevelő munkájának ellenőrzése folyamatosan történik évente, az iskolai munkaterv

részeként.

A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos (az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és munkatervek alapján).

b)Értékelés Alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözzön a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az értékelés az iskolai élet minden területére kiterjed, így: •

az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére,

•

a magatartásra, a tanórán és a tanórán kívül,

134


•

a szorgalomra, a feladatvállalásra és feladatvégzésre a szükséges felszerelés meglétére.

Az értékelés célja: •

motiválja a tanulókat,

•

jelezze a tanuló számára tudásának szintjét,

•

jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését,

•

jelezze a szülő számára gyereke viszonyát a tantervi követelményekhez.

Az értékelésnél szem előtt kell tartani a tanulók képességét, szorgalmát, befektetett munkáját. Tárgyilagosan fel kell tárni a hiányosságokat, megerősíteni a pozitívumokat, hogy ezzel is fejlődjön a tanulók önismerete. Az ellenőrzési és értékelési rendszer követelményei: •

a tanév kezdetekor pontosan meg kell határozni a tanulóknak a követelményeket, ennek számonkérési módját,

•

az ellenőrzés legyen következetes és felelősségteljes, folyamatos munkára és kötelességtudatra neveljen,

•

az értékelés legyen tárgyilagos, objektív, erősítse a pozitívumokat, és tárja fel a hiányosságokat,

•

az értékelés legyen sokoldalú és ösztönző hatású.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka értékelésének területei: •

az intézmény egészére vonatkozó értékelés: minden tanév végén – tanulók, szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével, átfogóan, az igazgató által.

•

pedagógusok munkájának értékelése – folyamatosan, szóban – igazgató, tagintézmény-vezetők, munkaközösségek által.

•

tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnök félévkor és tanév végén.

135


•

tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit – osztályfőnökök.

Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időben való észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének megítélése, az iskolai munka hatékonyságának minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező 9. évfolyamosok felkészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjuk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy sikerült a gyerekek képességeit fejlesztenünk. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre. A kimeneti vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikkel, standardokkal. A méréseket az igazgatóság, a munkaközösség-vezetők és az igazgatóság által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében, az értékelést a munkaközösségvezető vagy az igazgatóság végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése.

c)Az ellenőrzési és értékelési rendszer kötelező alkalmai: Bemeneti mérés Minden tanévben szeptember 30-ig a 9. évfolyamba érkező tanulók mérése szövegértésből, matematikából, idegen nyelvből, természetismeretből. (Idegen nyelvből ez a mérés teszi lehetővé a nívócsoportok kialakítását.)

136


Szeptemberben kerül sor az országos kompetenciamérésre a Szakiskolai Fejlesztési Program keretében. Folyamatmérések Évfolyamonként szintmérés a kijelölt tantárgyakból. A szintmérést október 15-ig kell minden évben meghatározni és közölni a tanulókkal, szülőkkel.

Kompetenciamérés a 10. évfolyamon. A szakiskolai osztályokban a Szakiskolai Fejlesztő Programban előírtak alapján történnek a kompetenciamérések. Kimeneti mérés Az érettségi és a szakmai vizsgákat jelenti. A 12. év elvégzése után érettségi vizsgát tehetnek a tanulók. Az érettségi vizsga tantárgyaiból emelt, ill. középszintű vizsga tehető a vizsgázó választása szerint. A vizsgatárgyak követelményeinek megfelelően ez lehet írásbeli és szóbeli. Ennek értékelését és lebonyolítását az érettségi vizsgaszabályzat foglalja magába (100/1997. (VI.13.) sz. Kormányrendelet). Az OKJ szerinti szakmai vizsgát (írásbeli, gyakorlati és szóbeli) a mindenkor érvényes jogszabályok szerint bonyolítjuk le.

d)A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: •

a tanulók minősítése,

•

visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról,

•

az önértékelés képességének kialakítása,

•

személyiség fejlesztése

•

szembesíteni a tanulót saját teljesítményével

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:

137


•

pedagógiailag kifogástalan,

•

folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,

•

kiszámítható, nem kampányszerű,

•

sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét

•

módszertanilag változatos,

•

konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,

•

lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is,

•

természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái: •

szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.

•

írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.

•

gyakorlati: gyűjtőmunka, sportteljesítmény, szakdolgozat, gyakorlati munka

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli, gyakorlati formák helyes arányára. Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák. A témazáró dolgozatok szakdolgozatok témaköreit a munkaközösségen belül egyeztetni kell.

e)Az iskola értékelési és vizsgarendszere A tanulói teljesítmények értékelése A közoktatási törvény 70. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: 1. bekezdés

138


„A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök- az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.” 2. bekezdés „Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a/ a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles(5), jó(4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) b/ a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c/ a tanuló szorgalmának értékelésénél minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)” 4. bekezdés „Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.” A szaktanár a nevelőtestület osztályozó értekezletén a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók részére „dicséretes” minősítést javasolhat. A minősítésről a nevelőtestület dönt.

139


f)A tanulói értékelés módjai, fajtái: •

Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott tanuló (osztály) önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.

•

Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése.

•

Szummatív értékelés: Az egyes évfolyamok végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása.

g)Az értékelés módjai: 1. Érdemjegy nélküli értékelés, ami lehet írásbeli vagy szóbeli teljesítmény minősítése.(pl. diagnosztizáló értékelés) 2. Érdemjeggyel történő értékelés a/ A szaktanár önálló összefüggő feleletet legfeljebb 3 órai anyagra visszamenően követelhet, de bármely a továbbhaladáshoz szükséges fogalmat, törvényt ellenőrizhet a szóbeli felelet során. ( kék színű érdemjegy) b/ A szaktanár önálló összefüggő feleletet legfeljebb 3 órai anyagra visszamenően követelhet, de bármely a továbbhaladáshoz szükséges fogalmat, törvényt ellenőrizhet. az írásbeli felelet során.

( piros színű érdemjegy)

c/. A szaktanár a tanuló tudásszintjét minősíti az adott témakörben. A témazáró dolgozatot a szaktanár egy héttel korábban bejelenti a tanulócsoportnak. A témazáró dolgozatot megelőzi az adott tananyag összefoglalása. Egy tanítási napon maximum kettő témazáró dolgozat íratható egy tanulócsoportban. (Piros színű érdemjegy bekarikázva) d/. Szintmérő vizsgákkal történő értékelés A szintmérő vizsgát minden évfolyamon a tanév folyamán egy vagy két alkalommal szervezzük, ezt a mindenkori éves munkatervben rögzítjük.

140


A célja kettős, egyrészt tájékoztatást adjon a szülőnek, pedagógusnak és a tanulónak az elért követelmények teljesítéséről, másrészt motiváljon a tanulásra, segítse az éves tananyag ismétlését és rendszerezését, adjon lehetőséget a vizsgaszituáció kipróbálására. A szintfelmérő vizsga minden tanuló számára kötelező. A szaktanár az év során a kiemelkedően dolgozó tanulók részére felmentést adhat. Igazolt hiányzás esetén a szintmérőt nem minősítjük, igazolatlan hiányzás esetén a szintfelmérőt elégtelennek tekintjük. A szintmérő vizsgák anyaga az évközi témazáró dolgozatok anyagára épül, ezt a szaktanárok minden évben október 15-ig közlik a tanulókkal. A számonkérés a tantárgy sajátosságainak megfelelően írásban és szóban vagy mindkettőben történik. Az érdemjegy döntő súllyal szerepel a többi érdemjegy között. A számonkérés történhet tanítási órán, tanítás nélküli munkanapon, illetve tanítási napokon délután. A feladatokat a munkaközösségek állítják össze, figyelembe véve a NAT, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga követelményeit A

szintvizsga

eredményét

súlyozottan

számítjuk

be

az

osztályzatok

meghatározásánál. Ha a tanuló a vizsgán nem jelenik meg, akkor osztályzatát az adott tárgyból a nevelőtestület dönti el az osztályozóértekezleten. A döntés kétféle lehet: •

a megfelelő érdemjegyek alapján egy konkrét osztályzat kialakítása,

•

jegyek hiányában, vagy a szükségesnél kevesebb jegy esetén az adott tárgyból osztályozhatatlanság megállapítása, ami a továbbhaladás szempontjából az elégtelen osztályzattal azonos következményekkel jár.

h)Egyéb vizsga: •

Hiányzást pótló vizsgák

141


Az iskola nevelőtestülete – a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével – a hiányzások csökkentése érdekében bevezette a „100 órás hiányzás” utáni vizsgát. A vizsga célja az, hogy a tanulók amennyiben elérik a száz tanítási órai hiányzást, bepótolják a hiányzások idejére eső tanítási anyagot. A vizsgát a hiányzási nap hónapját követő hónap végéig kell letenni a szaktanárok által előírt tananyagból. A vizsgán elért érdemjegy egy témát lezáró érdemjeggyel egyenértékű.

Az érdemjegyek értéke: írásbeli (röpdolgozat), szóbeli felelet egyszeres súllyal témazáró dolgozat kétszeres szintfelmérő vizsga négyszeres értékű. Az értékelés alapja: A helyi tanterv követelményrendszere

i)Az értékelés formái Személyes, verbális értékelés Az iskola tanárainak tevékenységét tudatos, rendszeres szóbeli értékelés jellemzi. Értékelési rendszerünkben helyet kap a személyre szóló értékelés a tanítási órán és az órán kívüli tevékenységben egyaránt, ami a pedagógus segítő és tanácsadó készségét tükrözi. A kiemelkedő teljesítményeket, versenyek eredményeit az egész iskola közössége előtt értékeljük. A közösségre káros hatással lévő megnyilvánulásokat, az elmarasztalásokat is a közösség tudtára hozzuk figyelembe véve a tanuló személyiségi jogait. A tanuló önfejlődése érdekében az osztályban tanító pedagógus és az osztályfőnök végezhet hosszabb helyzetfeltáró beszélgetést a diákokkal, a szülőkkel. Írásbeli szöveges értékelés

142


A szaktanár a tanulók írásbeli munkájáról szöveges értékelést adhat. A kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek az osztályfőnök értékelő levélben figyelmeztető célú tájékoztatást ad gyermeke tanulmányi munkájáról félév, illetve év vége előtt egy hónappal. Az igazolatlanul sokat hiányzó tanulók szüleit szintén írásban értesítjük gyermeke munkafegyelmének lazulásáról, az előírt mérték túllépésekor az autentikus jegyzőt is. Osztályozás: Év elején a szaktanár tájékoztatja a tanulókat az értékelési rendszeréről. A szülő aláírásával igazolja, hogy tudomást szerzett az adott tantárgy értékelésének módjáról. Az osztályzat kialakításánál figyelembe kell venni a tanuló teljesítményének javulását vagy gyengülését az osztályozási időszak alatt. Ha az osztályfőnök véleménye alapján a szaktanár az osztályzatot a tanuló számára hátrányosan állapította meg, kezdeményezheti a tanuló számára kedvezőbb osztályzat megállapítását. Ilyen esetekben az osztályozó értekezlet dönt. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító pedagógusok – a tanulót tanító pedagógusok - egyszerű szótöbbséggel döntenek. Egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök szavazata a döntő. Minden tantárgyból havonta egy osztályzat adása kötelező. Ha nincs osztályzat, vízszintes vonallal kell jelezni a naplóban. (Ha a tanuló egy hónapon belül nem tudja pótolni az adott tananyagrész követelményeit.)

Félévkor és tanév végén az érdemjegyek alapján osztályzattal értékelünk. Érdemjegyeket szóbeli és írásbeli ellenőrzés alkalmával szerezhetnek a tanulók. Az év végi osztályzatnál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni. Az írásbeli feladatokat a szaktanárok a megíratást követően két héten belül kijavítják, a tanulóknak kiosztják és az érdemjegyeket pirossal beírják a naplóba.

A magatartás és a szorgalom jegyeket a félévi és tanévvégi osztályozóértekezlet határozza meg az osztályfőnökök előterjesztése alapján. Félévkor az ellenőrző könyvbe 1 - 5-ig számmal írjuk be a tantárgyak osztályzatait, a magatartás és a szorgalom értékelését szövegesen.

143


Tanév végén a bizonyítványba az osztályzatokat betűvel. /jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen kifejezésekkel / a magatartás és szorgalom értékelését /példás - jó - változó - rossz illetve példás, jó, változó, hanyag. Az osztályfőnök egy félévben legalább kétszer egyezteti ellenőrzőket és a naplót. Ha a tanuló tanulmányi eredményében tartós hanyatlás tapasztalható, erről a szülőt mielőbb írásban értesíti.

Az osztályzat (érdemjegy) akkor: •

jeles (5)

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan

elsajátította, tudását alkalmazni is képes •

jó (4) Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, s kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

•

közepes (3)

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul,

esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, s csak tanári segítséggel tudja alkalmazni tudását. •

elégséges (2) Ha

a

tanuló

a

helyi

tantervnek

csak

minimális,

a

továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el, s kizárólag tanári segítséggel képes önálló feladatvégzésre. •

elégtelen (1) Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, s tanári segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Ha a tanuló felróható okból/okokból nem jelenik meg, ill. nem pótolja a követelményeket. (hiányzását nem igazolja). Ha a tanuló hiányzása meghaladja a megengedett mértéket az adott tantárgyból.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: piros tintával:

-dolgozatok - félévi osztályzatok

144


- év végi osztályzatok piros tintával bekarikázva:

-témazáró dolgozatok

piros tintával bekarikázva:

-szintfelmérők érdemjegyei (egyteljesítmény 2 db érdemjegy)

kék tintával:

-szóbeli

feleletek,

szakmai

gyakorlaton

kapott

érdemjegyek -félévi osztályzatok -tanév végi osztályzatok zöld tintával:

-gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások,

füzetvezetés Tanulásmódszertan értékelése a Galamb József Tagintézményben A tantárgy tanításának a célja, hogy megtanítsuk az iskolába kerülő tanulókat tanulni. A tantárgy által elsajátított ismereteket nem osztályozzuk, csak szövegesen értékeljük: •

nem felet meg

•

megfelelt,

•

jól megfelelt,

•

kiválóan megfelelt.

j)A szakmai alapozó tárgyak osztályozási rendje Külön eljárás alapján történik, mely a mellékletben található. k)A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az iskolai értékelés kiterjed: •

a tanuló tanórai és tanórán kívüli, gyakorlatokon tanúsított magatartására, szorgalmára, munkához való hozzáállására

•

az ismeretek elsajátításának szintjére

•

a korábbi ismereteihez mért fejlődésére

Az értékelés feladata: •

tárgyilagosan minősíteni a tanulók tudását 145


•

a tanulót magasabb teljesítményre ösztönözni

•

felvilágosítást a szülőknek és a tanulóknak arról, hogy milyen a tanuló viszonya az iskolai követelményekhez és az iskolához

• Az értékelés formái: A szaktanárok változatos szóbeli és írásbeli módszerekkel mérhetik a tanulók tudását. Az értékelés 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik. A tanulók érdemjegyeit a tanárok a naplóba írják. Az egyes tantárgyakból félévenként legalább annyi érdemjegyük legyen a tanulóknak, mint a heti óraszám + 1. A témazáró dolgozatok éves száma minimum a heti kötelező óraszám. A témazáró dolgozatok kijavításának határideje két hét, s a szaktanároknak egy évig kell megőrizniük azokat. Az iskola - hagyományaihoz híven – a szakközépiskolai osztályokban megtartja az írásbeli dolgozatok külalakjának osztályzását, ezzel is pontos, precíz munkára neveli a tanulókat. Írásbeli munkák külső alakja érdemjegy a naplóban és a bizonyítványban is külön osztályzatként szerepel. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve érettségi vizsgára csak akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges szinten teljesítette. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítési formája A magatartás és a szorgalom minősítése A tanuló magatartását, magaviseletét, ill. a tanuláshoz való viszonyát, szorgalmát félévkor és év végén a nevelőtestületi konferencián értékeljük példás, jó, változó, rossz illetve hanyag minősítéssel. A tanulók magatartását minősítő osztályzatok elbírálásának szempontjai Példás o a tanuló fegyelmező intézkedésben és fegyelmi büntetésben az elbírált időszakban nem részesült o igazolatlanul maximum 1 órát mulasztott o a tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon pontosan megjelent o a házirend előírásait megtartotta, igyekezett azokat tanulótársaival is megtartatni o az iskolán kívüli magatartásában kifogás nem merült fel

146


o külső megjelenése kulturált, tanáraival, szüleivel, a felnőttekkel és tanulótársaival szemben tisztelettudó és udvarias o a közösségben önként vállalt feladatokat, jó értelembe véve kezdeményező o megbízatásait lelkiismeretesen teljesítette Jó o a tanuló az elbírált időszakban egy osztályfőnöki intést vagy figyelmeztetést kapott o igazolatlan mulasztása maximum 8 óra (egyéb magatartástól függően) o a házirend előírásait megtartotta, igyekezett azokat tanulótársaival is megtartatni o külső megjelenése kulturált, tanáraival, szüleivel, a felnőttekkel és tanulótársaival szemben tisztelettudó, udvarias o felhívásra bekapcsolódott a közösségi tevékenység valamilyen formájába o a rábízott feladatokat végrehajtja Változó o a tanuló az elbírált időszakban osztályfőnöki intést, vagy annál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott o tapasztalható hibáinak kiküszöbölésére három, vagy több fegyelmező intézkedés hatására sem törekedett o igazolatlanul mulasztott 4-15 óra (a mulasztásokkal kapcsolatos eljárási rend szerint) Rossz o ha a tanulóközösséggel szembehelyezkedik, o a közösséget negatívan befolyásolja o tetteit felelőtlenség jellemzi, o a házirend előírásait tudatosan és sorozatosan megsértette o zavarja a tanítási órát o emberi magatartásában kirívó hiányosságok mutatkoznak o a tanévben fegyelmi büntetésben részesült

147


o tizenötnél több igazolatlan órája van o l)A tanulói hiányzás igazolásának rendje •

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell.

•

A késést vagy mulasztást az osztálynaplóba - egyéb foglalkozások esetén a foglalkozási naplóba - az órát, a foglalkozást tartó tanárnak be kell jegyezni.

•

A mulasztások igazoltatása az osztályfőnök feladata.

•

Az osztályfőnök a tanév elején köteles a tanulókkal, az első szülői értekezlet során a szülőkkel közölni a hiányzások igazolásának módját.

•

Az igazolást a mulasztást követő napon kell bemutatni az osztályfőnöknek. Az ezen túlmenően bemutatott igazolás már nem fogadható el, a mulasztást igazolatlannak kell tekinteni.

•

Az ellenőrző könyvön kívüli igazolásokat a 9-12. évfolyamon a szülőnek alá kell írni, az osztályfőnöknek a tanév végéig meg kell őrizni.

m)Igazolások: •

szülői: a szülő rendkívüli esetben adhat igazolást, ha a hiányzást előre nem látható méltánylást érdemlő ok idézte elő.

•

Orvosi

•

egyéb: o igazgatói engedély o közlekedési vállalat igazolása o állampolgári kötelezettség teljesítése (pl. bírósági, rendőrségi idézés stb.)

A tanuló betegségen kívüli távolmaradásának engedélyezését a szülő az ellenőrző könyv útján vagy levélben kérheti, és igazgató, vagy osztályfőnök engedélyezi. Az engedélyt •

egy tanítási óráról a szaktanár adhatja

•

1-3 tanítási napra az osztályfőnök adhatja

148


3-nál több tanítási napra az igazgató, tagintézményvezető adhatja

•

3 nem összefüggő tanítási napra a szülő adhatja

Ha tanulóra vonatkozóan teljesül az alábbiak közül •

igazolt és igazolatlan mulasztása a 9-12. évfolyamon együttesen meghaladja a 250 órát

•

igazolt és igazolatlan mulasztása a szakképző évfolyamokon együttesen meghaladja az elméleti tanítási órák 20%-át

•

igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból együttesen meghaladja a tanítási órák 30%-át

•

ha legalább egy állítás érvényesül, akkor az 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 20. § -ában rögzített feltételek fennállása esetén a nevelőtestület félévkor osztályozó vizsgára, a tanév végén osztályozó vizsgára vagy az évfolyam megismétlésére kötelezheti.

Szakképző évfolyamokon, ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, és azok között igazolatlan mulasztás is van, akkor tanulmányait csak tanévismétléssel folytathatja. Ha a 20%-ot meghaladó hiányzás teljes mértékben igazolt, akkor a nevelőtestület az 1993. évi LXXVI. Tv. 24. § (4) bekezdésében rögzítettek mérlegelésével engedélyezheti a mulasztásnak a következő tanév kezdetéig történő pótlását.

149


n)Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos eljárás: Magatartás Példás

Büntetés Nem mulasztott igazolatlanul a félév során 1 igazolatlan óra: szóbeli figyelmeztetés, ha figyelmetlenség miatt történt (pl. elalvás miatt)

Eljárás -

Jó

1-3 igazolatlan óra: írásbeli fegyelmező intézkedés (osztályfőnöki figyelmeztetés vagy intés)

Szülői tájékoztatás

Jó/változó egyéb magatartástól függően

4-8 igazolatlan óra: osztályfőnöki intés írásban

Szülő behívatása

Változó/ rossz egyéb magatartástól függően

9-15 igazolatlan óra: igazgatói intés írásban

Szülő ismételt behívása Jegyző értesítése írásban

30-nál több igazolatlan óra

Tanulói jogviszony megszüntetése, ha a tanuló nem tanköteles.

Rossz kötelezettségeit nem teljesíti

150


o) A tanulók szorgalmát minősítő osztályzatok elbírálásának szempontjai Példás o tanulmányi

munkafegyelme

kifogástalan,

kötelességeit

adottságainak,

képességeinek megfelelően teljesíti o a tanórákon nem jelenik meg készületlenül, kötelező jellegű írásbeli házi feladatait rendszeresen elkészíti o képességeinek megfelelően bekapcsolódik a szakköri munkába, indul tanulmányi versenyeken vagy egyéb, a tanulmányi munkához kapcsolódó többletfeladatot vállal o tanítási órákon aktívan segíti a tanár munkáját o társai tanulmányi munkáját segíti o feladatait önállóan és megbízhatóan elvégzi Jó o tanulmányi munkafegyelme kissé ingadozó, tanulmányi eredménye egy-két tantárgy esetében nem a képességeinek megfelelő o a tanítási órákra általában felkészül, kötelező jellegű írásbeli házi feladatait elkészíti o az órákon aktivitása megfelelő o tanulmányi versenyekbe igyekszik bekapcsolódni Változó o tanulmányi munkafegyelme ingadozó, eredményei általában elmaradnak az adottságai és körülményei által nyújtott lehetőségektől o iskolai kötelezettségeiből adódó feladatait hiányosan végzi Hanyag o rendszeresen készületlenül jelenik meg a tanítási órákon o kötelezettségeit nem teljesíti o képességeit nem fejleszti

151


o egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap o a tanítási órákat figyelmetlenségével, készületlenségével hátráltatja o a munkavégzésben megbízhatatlan

p)Az írásbeli munkák külső alakjának értékelési szempontjai a szakközépiskolai osztályokban Minősítés: a, b, c, d, x 1./ Betűforma, betűvezetés 2./ Formai szabályok 3./ Javítások: nincs átjavítás, zárójelezés javítás áthúzással! 4./ Tisztaság "a" külalak:

betűforma, betűvezetés egységes,

nem torz betűk formai előírásokat megtartja javítás szabályos /kevés van/ a füzet, dolgozat tiszta "b" külalak:

betűforma, tisztaság megfelel az "a"-nak, de formai vezetésben hibázik /kisebb differencia/

"c" külalak:

ha 1. nem megfelelő /csúnyán ír/ 3., 4. az "a"-nak megfelelő, 2. nem eléggé megfelelő

"d" külalak:

3.,4. nem megfelelő

"x" külalak:

3. szabálytalan 4. nem megfelelő

q).Minősítés az évközi és az összefüggő szakmai gyakorlaton (Mellékletben található a szakmacsoportok szerint)

152


F.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A teszt nem képezi a tanterv tartalmát, a cél, hogy a felmérés megvalósuljon és nem szabad azokat betanítani és gyakoroltatni. A felmérés jó arra, hogy kimutassa a tanulók fizikai állapotát. A próbarendszer nem igényel nagy eszközigényt. A próbarendszer 2000-ben készült, amióta megkaptuk, alkalmazzuk. A tanulók szívesen vesznek részt a felméréseken. A teszteket évente kétszer a tanév elején és végén végeztetjük. A teszteket a kézikönyvben szereplő sorrendben végezzük, ezért az állóképességi futás az utolsó, a tanulók mindig elegendő pihenési időt kapnak a tesztek között. A tanulók folyamatosan motiváljuk, hogy a teszteket miért csináljuk és hogyan értelmezzék az eredményeiket. Valamennyi tanulónak azonos végrehajtási körülményeket biztosítunk. A tesztek eredményeit minden tanuló számára személyre szólóan adjuk meg.

1.A Hungarofit felmérés gyakorlati haszna:

•

általános fizikai teherbíró-képesség kimutatása,

•

biztosítja a jelenlegi fizikai állapottal való szembesülést,

•

felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket,

•

objektíven tükrözi a programcsomag egyénre történő hatását és változását,

•

összehasonlítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különféle sportágakat űző egyének teljesítményéhez

153


•

motiválni lehet a tanulókat a test-kulturális alapismeretekre, a tudatos testedzésre, a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörös megtérülésére

2.A testnevelő fontos feladata: •

egységes minőség-ellenőrzés: tanév elején és a tanév végén felmérés, a fizikai állapot minősítése a pontértékek alapján

•

a leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságot differenciált módón történő felszámolása

•

folyamatos visszacsatolás: a tanulók aktív közreműködésével

3.Az adatok nyilvántartása: •

az adatlapokat a tanár kezeli

•

az osztályonkénti adatlapokat is a tanár kezeli és összesíti

•

a tanév végén a mért adatokat leadjuk az iskola egészségügynek is

4.Az előző időszak tapasztalatai: •

a tanulók szívesen vesznek részt a felméréseken, verseny alakul ki közöttük

•

a felmérő tesztek teljesítményszintjei a tornatermi előtérben állandóan figyelemmel kísérhetők

•

amennyiben közlöm az izomcsoportok erősítésének a hasznát nagyobb intenzitással dolgoznak

•

a fekvőtámaszban karhajlítás- és

nyújtás karhajlítás- és nyújtásban, a hason

fekvésből törzsemelés és leengedésben valamint hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel felméréseknél jó eredmények születnek •

a helyből távolugrás felmérés a leggyengébb

•

az aerob futást (2000 m) lehet javítani a tanterv által előírt futó állóképesség javító terhelésekkel.

A következő időszakban is szívesen alkalmazzuk a Hungarofit felmérést, mert a tanulók szeretik ill. mérései hasznosak.

154


IV.Szakmai program

155


A.Erdei Ferenc Tagintézményben (gazdasági szolgáltató szakterület, pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma) OKJ szám: 52 343204 (régi) OKJ szám:52 344 03 0000 00 00 (új) Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem* Társadalomismeret és jelenismeret Idegen nyelv Matematika* Művészetek: Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés, sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Elmélet orientáció Gyakorlat Szakmacso- Elméleti gazdaságtan portos Üzleti gazdaságtan alapozó okt. Üzleti gazd.gyakorlat Számvitel Vállalkozásgazdálkodási ismeretek Pénzügy Marketing Európai Uniós ismeretek Gépkönyvelés Taniroda Statisztika Üzleti levelezés Alkalmazott számítástechnika Munkaerőgazdálkodás Össz (a tanulók minimális óraszáma) Csoportontás (+) Tanórán kívüli foglalkozás Tömegsport Mindösszesen

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam régi 3 3 3 3 1+ 1+ 1 1 2 2 3 1/2 4 2/2 1 4+ 4+ 4+ 4+ 4 4 4+1/2 4+1/2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3+ 3+ 2 2 3+ 3+ 3 2/2 3 2/2 4 4 2+ 2+ 6 1+ 3 1+ 6 1+ 1 2 2+ 2+ 2 2 2+ 2,5 31

31

32

32

8 2 1 42,5

8 2 1 42,5

14 8

14 51

156

1/13. új

6 2+ 5,5 1+ 6 2+ 2 1 2+ 2+ 2 2 -

33,5 9 0

33,5 9 0

42,5

42,5


(gazdasági szolgáltató szakterület, kereskedő szakma) OKJ szám:52 341 05 0000 00 00 Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem* Társadalomismeret és jelenismeret Idegen nyelv Matematika* Művészetek: Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés, sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Elmélet orientáció Gyakorlat Szakmacso- Közgazda-ságtan* portos Marketing alapozó okt. Alapozó gyakorlat Áruforgalmi ismeretek és tervezése Vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 2. Áruismeret Jogszabályok alkalmazása Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási ismeretek Kereskedelmi gyakorlat és taniroda Marketing Számítástechnika Vezetési ismeretek Európai Uniós ismeretek Bolthálózat szervezés Össz (a tanulók minimális óraszáma) Csoportontás (+) Tanórán kívüli foglalkozás Tömegsport Mindösszesen

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 3 3 3 3 1+ 1+ 1 1 2 2 3 1/2 3 2/2 1 1 4+ 4+ 4+ 4+ 4 4 4+1/2 4+1/2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3+ 3+ 2 2 3+ 3+ 3 2/2 3 2/2 3 3 2+ 2+ 7,5 2 4+ 2 6 1 1 2+

31

31

31

31

8 2 1 42,5

8 2 1 42,5

14 51

14 51

157

2/14.

5 4 3+ 2 4 -

7+ 1+ 33,5 14 0

3 4+ 5 1 1 2 34 7 0

47,5

41


(gazdasági szolgáltató szakterület, marketing- és reklámügyintéző szakma)

OKJ szám:52 342 01 0000 00 00 Tantárgy

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem* Társadalomismeret és jelenismeret Idegen nyelv Matematika* Művészetek: Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés, sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai Elmélet orientáció Gyakorlat Szakmacso- Közgazda-ságtan* portos Marketing alapozó okt. Alapozó gyakorlat Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR alapismeretek Sajtókapcsolatok, rendezvényszervezés Marketing-kommunikáció Vállalkozások alapítása Össz (a tanulók minimális óraszáma) Csoportontás (+) Tanórán kívüli foglalkozás Tömegsport Mindösszesen

Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. évfolya évfolya évfolya évfolya m m m m 3 3 3 3 1+ 1+ 1 1 2 2 3 1/2 3 2/2 1 1 4+ 4+ 4+ 4+ 4 4 4+1/2 4+1/2 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 3+ -

2 2 2 2 2 2 3+ -

2 3+ 3 2/2 3 2+

1/13.

2 3+ 3 2/2 3 2+ 2+ 2+ 2 4+

31

31

31

31

8 2 1 42,5

8 2 1 42,5

14 51

14 51

158

4 1+ 4 2+ 7 2+ 2 2+ 34 15 0 49


1.Az iskolában folyó szakképzés alapelvei: 9 – 10. évfolyam: a Nemzeti Alaptantervre, a kerettantervre épülő általános képzés, szakmai orientáció, az átjárhatóság megtartása 11-12. évfolyam: az érettségi vizsgára való felkészítés, kereskedelmi a közgazdasági alapműveltség megszerzése a szakmacsoportos alapozó oktatással A 9 – 12. évfolyamon folyó szakmai előkészítő oktatás nem a szakmai képzés, hanem pályaválasztási

döntés

megalapozására,

a

szakképesítés

kiválasztására szolgál. 13 – 14. évfolyam: szakképző évfolyam, ahol a munkahelyen hasznosítható szakmai tudás megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a tanulók képesek megfelelni szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek.

2.Az iskolában folyó szakképzés célja: Az iskolában oktatott valamennyi szakmára érvényes célok: Általános

(kereskedelem,

közgazdaság,

mezőgazdaság,

építészet,

gépészet,

könnyűipar, faipar, elektrotechnika-elektronika ) és speciális (a szakmacsoportokon belüli szakmák) szaktudás átadása, biztosítása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység elvégzéséhez. Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra nevelés. A folyamatos önművelés igényének fejlesztése, az állandóan változó gazdasági szabályokhoz való alkalmazkodási készség kialakítása.

159


3.Az egyes szakmákra vonatkozó képzési célok:

Kereskedő: A kereskedő képzés célja olyan korszerű kereskedő ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező szakemberek képzése, akik •

képesek vállalkozások létrehozására, működtetésére

•

marketing tevékenység végzésére

•

kereskedelmi egységek szabályszerű üzemeltetésére

•

bolthálózati arculat kialakítására

•

ismerik a kereskedelmi egységek szabályszerű működtetésének alapvető jogi hátterét

•

élelmiszer, ruházati, bútor, lakástextil forgalmazási áruismerettel és gyakorlattal rendelkeznek

•

képesek a korszerű irodatechnikai eszközöket és kereskedelmi gépeket működtetni

•

jól kommunikálnak a vevőkkel

Pénzügyi számviteli ügyintéző (vállalkozási szakon) A vállalkozások működésével összefüggő számviteli és egyes pénzügyi feladatok elvégzése,

a

gazdasági

események

kontírozása,

a

főkönyvi

és

analitikus

nyilvántartások vezetése, könyvviteli feladások készítése, az egyszeres és kettős könyvvezetéssel kapcsolatos további feladatok ellátása. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással összefüggő nyilvántartásának vezetése, egyes pénzügyi műveletek lebonyolítása, a pénzügyi elemzésekhez szükséges egyszerűbb számítások elvégzése. Marketing-és reklámügyintéző A marketing- és reklámügyintéző képzés célja olyan korszerű marketing ismeretekkel és gyakorlattal rendelkező szakemberek képzése, akik képesek •

marketingstratégia kidolgozására

•

egységes vállalati/márka-arculat kidolgozásában közreműködni

•

reklamációs eseteket kezelni

•

ATL kampányt koordinálni

160


•

POS anyagokat fejleszteni

•

promóciót szervezni

•

PR tevékenységet koordinálni

•

közreműködni rendezvények –kongresszusok, konferenciák, árubemutatók, kiállítások, vetélkedők, sportesemények, kirándulások, túrák, bálok, kiállítások, bemutatók, dedikálások, jótékonysági események, üzemlátogatások, jubileumi ünnepségek- megszervezésében

•

segíteni a marketing és reklámmenedzser munkáját

•

irodai, ügyviteli adminisztrációs feladatokat végezni.

4.A különböző szakmákat a központi programok alapján oktatjuk. A mindenkor érvényes OKJ szerint rugalmasan változik a szakképzés tartalma és időtartama. A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a szakképzés 2 év. A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatásban tanulóknak a beszámíthatóság miatt 1 év a képzés időtartama.

161


B.Galamb

József Tagintézményben:

A különböző szakmai programok a központi programok alapján készültek. Az óraterveket úgy alakítottuk ki, hogy az elmélet és a gyakorlat összhangja kedvezően megvalósuljon.

Ennek

biztosítása

érdekében

mezőgazdasági

és

informatikai

szakmacsoportban általában ugyanaz a tanár tanítja a szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati részét. Egy-egy szakképzés szakmai programja az alábbi részeket tartalmazza: •

Általános irányelvek a szakképzés megszervezésében

•

A szakképzés szakmai és irányítási vizsgáztatási követelményei

•

Tantárgyankénti bontásban o A tantárgy tanításának célja o Követelmények a program elvégzése után o Tananyag (témakörök, a téma anyagának részletezése, óraszámok) o A képzés tárgyi feltételei o Az ajánlott módszer o Az ellenőrzés, értékelés o A vizsgáztatás feltételei o A tantárgy kapcsolata más tantárgyakkal

Az egyes szakképesítésekhez kidolgozott részletes szakmai program a pedagógiai program mellékletét képezi.

162


1.Szakiskolai oktatás

A fejezetet az alábbiakkal egészítjük ki: Szakiskolai Fejlesztési Program II. Szakiskolai oktatásunk fejlesztését szolgálja, hogy sikeresen pályáztunk a Szakiskolai Fejlesztési Program II-re, 2006. szeptemberétől szakiskolai osztályainkban e szerint folyik a képzés. A Program célja, hogy •korszerűsítse a pedagógusok ismereteit, javítsa a szakképzés minőségét, növelje a végzettek elhelyezkedési esélyeit és ezeken keresztül erősítse a képzés és a képzésben részt vevők szakmai és társadalmi presztízsét. •a tanulóknak adjon megbízható alapot a sikeres szakmai életúthoz az elengedhetetlen

ismeretek:

az

idegen

nyelvi,

valamint

az

informatikai

kompetenciák bővítéséhez. A Program a szakiskolai tevékenységünk teljes körére kiterjed 2006-2011-ig, de a képzéshez kapcsolódóan elsődlegesen az alábbi területekre irányul: •a közismereti oktatás és szakmai alapozás megújítására •a hátrányos helyzetűek reintegrációjára •a szakiskolai mérés-értékelésre •a szakiskolai önfejlesztésre •a szakiskolai minőségfejlesztésre A Program során olyan képzést kívánunk megvalósítani, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mind a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz. A képzés során olyan méréseket-értékeléseket végzünk, amelynek célja, hogy feltárjuk a tanulók ismeretanyagában, jártasságaiban fellelhető hiányosságokat. Erre fejlesztést dolgozunk ki, amely a szakma tanulásához, a munkaerőpiaci helytálláshoz szükséges készségek fejlesztését szolgálja.

163


Célunk, hogy ez a mérési-értékelési rendszer megfeleljen az országos és a helyi elvárásoknak egyaránt, valamint a pedagógusok képesek legyenek a folyamatos mérések alapján tevékenységüket értékelni és fejleszteni. A Program során az iskolánk az önfejlesztés keretében olyan ismeretekkel gazdagodik, hogy képes lesz – a tantestülettel, a képzésben közreműködő gazdálkodó szervezetekkel, a végzett tanulókat foglalkoztató munkáltatókkal együttműködve – kidolgozni és folyamatosan fejleszteni az iskola munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pedagógiai és szakmai programját, illetve helyi tantervét. Iskolánk bevezeti a Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszert (CQAF), amelynek fontos területe az önértékelés során kapott eredmények felhasználása. Közismereti oktatás és szakmai alapozás (9-10. évfolyam) „A” A közismereti tantárgyak oktatása során elsősorban a szakiskolai tanulók alapismeretinek a hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges készségek fejlesztését tartjuk a legfontosabb feladatunknak. Csökkenteni akarjuk a lemorzsolódás arányát, valamint olyan képzést igyekszünk megvalósítani, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok a munkaerőpiac igényeinek megfelelő gyakorlati kompetenciákkal rendelkezzenek. Az oktatás folyamán mind a közismereti, mind a szakmacsoportos képzésben a tevékenységközpontúságra törekszünk. Emellett fontos feladatuknak tartjuk a hatékonyságot, az eredményességet növelő programok bevezetését és kipróbálását, a képzés tárgyi feltételeinek javítását, a tanárok módszertani ismereteinek fejlesztését, a levált megoldások megismertetését, elterjesztését. A hátrányos helyzetűek reintegrációja („C” komponens) (Felzárkóztató oktatás) A „C” komponens fő célkitűzése, hogy hatékonyan elősegítse a szakiskolában tanuló, hátrányos helyzetű, tankötelezett kort betöltött, végzettséggel nem rendelkező fiatalok bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Olyan szakképzéshez juttassa őket, ami javítja foglalkoztatási esélyeiket. A képzés várható eredményei, hogy kialakításra kerül a szakképzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetencia-rendszer, és a projektmódszer szerinti képzés 164


elterjed, csökken a lemorzsolódás, a szakképzésbe visszakerülők száma pedig nő. A programhoz kapcsolódó pedagógiai-módszertani tudást széles körben terjeszteni kívánjuk a pedagógusaink körében. A szakképzést előkészítő, - felzárkóztató évfolyamon – kompetencia alapú oktatás folyik. Ennek keretében alapkészségek fejlesztése, szocializáció, pályaorientáció és szakmai alapozás történik. A kompetenciák fejlesztését a képzés keretében beillesztjük a gyakorlati tevékenységekbe, vagyis ezek fejlesztése pedagógiailag tervszerűen kidolgozott projektek elvégeztetése útján történik. A tanulási kudarcok csökkentését a differenciált oktatásszervezés, a projektoktatás, a kooperatív tanítási-tanulási technikák alkalmazása biztosítja. A rendszerelvű képzés moduláris oktatás szervezéssel valósul meg. A kompetencia alapú tananyagtartalom és a projektoktatás gyakorlatorientált fejlesztést tesz lehetővé. A tananyag moduláris felépítése rugalmas programszerkezet kiépítését teszi lehetővé és a tanuló számára biztosítja az egyéni érdeklődésének, igényeinek, törekvéseinek a lehetőségek szerinti kibontakoztatását.

2.Felnőttoktatás

Felnőttképzések 21 6201 01 21 6207 04 21 6207 05 21 7862 08 31 5216 02 31 5216 06 31 5216 14 31 5216 17 31 5233 04 31 5233 06 31 5233 14 31 5237 01 31 5276 03 31 6280 10 32 5233 02 32 6201 01 32 6201 02 33 4641 01 33 5216 01

Ezüstkalászos gazda Kerti munkás Parkgondozó Virágkötő Bádogos és épületbádogos Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló és tapétázó Géplakatos Hegesztő Fémforgácsoló Kerékpárszerelő Varrómunkás Mezőgazdasági gépkelező (37kW teljesítményhatár feletti traktor, lánctalpas traktor, önjáró mezőgazdasági betakarítógép, mezőgazdasági rakodógép) NC-, CNC-gépkezelő (fémforgácsoló) Aranykalászos gazda Mezőgazdasági vállalkozó Számítógép-kezelő (-használó) Ács-állványozó

165


33 5216 03 33 5262 01 33 5276 04 33 5276 05 33 5842 01 33 5842 05 33 6280 01 52 4641 03 54 4641 03 54 4641 04 00000093 00000094 00000095

Villanyszerelő Asztalos Kötőipari konfekciós fehérnemű-készítő Nőiruha-készítő Csatornamű-kezelő Vízműkezelő Mezőgazdasági gépész Számítástechnikai szoftverüzemeltető Informatikus (rendszerinformatikus) Számítástechnikai programozó Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás Elhelyezkedési tanácsadás Álláskeresési technikák

A fejezetet az alábbiakkal egészítjük ki: Felnőttoktatásunk esti tagozatának egyik osztályát a 2006-2007-es tanévtől Maroslelén szerveztük, ezzel kívántuk segíteni, hogy a tanulni vágyó felnőttek érettségi bizonyítványhoz jussanak.

166


3.Óratervek

Óraterv Szakiskolai Fejlesztési Program II.

Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

Matematika

2

2

Anyanyelv és irodalom

2

2

Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

Természetismeret

2

2

Élő idegen nyelv

2

2

Informatika

2

2

Testnevelés

2

2

Osztályfőnöki óra

1

1

Pályaorientáció

2

-

Gyakorlati oktatás

6

-

Szakmai alapozó oktatás

-

8

Helyi tantervben meghatározott

4,5

4,5

Összesen

27,5

27,5

4

4

Szabadon választható nem kötelező órakeret

167


Javasolt óraterv OKJ 33 6207 01 Dísznövénykertész szakképesítéshez Két és fél éves képzés esetén: Sorszám 1. 2. 3. 4.

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Tantárgy Előkészítő ismeretek Agrárágazati előkészítő elméleti ismeretek (9. évfolyam) Agrárágazati előkészítő gyakorlati ismeretek (9. évfolyam) Mezőgazdasági szakmai alapozó elméleti ismeretek (10. évfolyam) Mezőgazdasági szakmai alapozó gyakorlati ismeretek (10. évfolyam) Előkészítő ismeretek

Előkészítő évfolyam 18 hét*

1/11. évfolyam 37 hét*


Összes óraszám

111

111

111

111

148

148

222

222

592

592

összesen Kötelező közismeret - Informatika Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Növénytan Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Növénytan Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

168

222

204

426

56 111 37 37 37 55 -

136 34 34 51 51

56 247 37 71 71 106 51

37 37 629

17 34 561

17 37 71 1190

28 273 28 63 63 105 -

224 56 56 98 63

28 497 28 119 119 203 63

140

28 -

28 140


Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám

25. 26. **

592

700 1329

525 1086

1225 2415

37

34

71

70

70

140

107

104

211

1436

1190

3218

Két éves képzés esetén: S

Tantárgy

szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 11. 14. 12. 13. 15. 16. 17. 18. 19. 20.



Összes óraszám

222

204

426

56 111 37 37 37 55 -

136 34 34 51 51

56 247 37 71 71 106 51

37 37 629

17 34 561

17 37 71 1190

28 273 28 63 63 105 -

224 56 56 98 63

28 497 28 119 119 203 63

140

28 -

28 140

700

525

1225

Kötelező elméleti órák Kötelező közismeret - Informatika Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Növénytan Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Munka- és környezetvédelem Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Növénytan Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen

169


21. 22. **

Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám

1329

1086

2415

37

34

71

70

70

140

107

104

211

1436

1190

2626

*Az OM által meghatározott tanévrend szerint módosulhat. **A továbbiakban: Kötelező fakultatív tantárgy Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választható kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

170


Javasolt óraterv OKJ 52 4241 02 Autószerelő szakképesítéshez Sorszám

Tantárgy Megnevezés

1/13.

Évfolyam 2/14.

összes

Osztályfőnöki óra 37 35 72 Gazdasági alapismeretek: – gazdasági ismeretek 37 37 – vállalkozási ismeretek 70 70 2. Munkavédelem 37 37 3. Környezetvédelem 35 35 4. Műszaki ábrázolás, szakrajz 74 70 144 5. Anyagismeret 74 74 6. Gépészeti ismeretek a) Kötések modul 37 37 b) Hajtások modul 111 111 7. Mechanika 111 111 8. Elektrotechnika 111 111 9. Autószerkezettan 210 210 10. Autóvillamosságtan 105 105 11. Technológia 70 70 Kötelező elmélet összesen: 629 595 1224 Szakmai gyakorlatok 732 560 1292 12. Alapgyakorlat * 148 148 13. Gépész kiegészítő modul * 148 148 14. Mechanikai mérések modul * 74 74 15. Villamos mérések modul * 74 74 16. Autószerelési gyakorlat * 420 420 17. Műszaki mérési gyakorlat * 74 74 18. Autóműszaki dokumentációs gyakorlat* 74 74 19. Autófenntartási gyakorlat* 70 70 20. Gépjármű diagnosztikai gyakorlat* 70 70 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140 140 Kötelező összesen 1361 1155 2516 21. Szabadon választható kötelező szakmai 148 140 288 tantárgyak: a) Alkalmazott számítástechnika* (74) (70) (144) b) Közlekedési ismeretek (74) (70) (144) c) Az iskola helyi tantárgyi programja (37) (70) (107) Összesen: 1509 1295 2804 Megjegyzés: "A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni." Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását. 1.

171


Javasolt óraterv OKJ 54 481 07 Webmester szakképesítéshez Az új központi program alapján

Képzés időtartama: 2 év Webmester 13. évfolyam Modul neve Informatikai alapismeretek Vállalkozás menedzsment Szoftvermenedzsment Projektirányítás Szoftverismeret Web technológia I. Munkatervezés- és szervezés Hardvertechnológia Kötelező modulok összesen Szakmai angol Osztályfőnöki Óraszám összesen

Elmélet Gyakorlat Összesen Heti óraszám 72 180 252 7 72 0 72 2 36 0 36 1 72 0 72 2 72 180 252 7 72 0 72 2 36 0 36 1 72 144 216 6 504 504 1008 28 144 0 144 4 36 0 36 1 684 504 1188 33 Webmester 14. évfolyam

Modul neve Web technológia II. Web szolgáltatás Kötelező modulok összesn Szakmai angol Osztályfőnöki Óraszám összesen

Elmélet Gyakorlat Összesen 192 256 448 192 224 416 384 480 864 128 0 128 32 0 32 544 480 1024

Heti óraszám 14 13 27 4 1

32

Képzés időtartama: 1 év (rendszerinformatikus szakképesítésre épülő képzés) Modul neve Web technológia I. Web technológia II. Web szolgáltatás Szakmai angol Kötelező modulok összesn Osztályfőnöki Óraszám összesen

Elmélet 64 192 192 64 512 32 544

Gyakorlat 0 256 384 0 640 0 640

Összesen 64 448 576 64 1152 32 1184

Heti óraszám 2 14 18 2 36 1 37

Az OKJ 52 3439 Agrár-közgazdasági. és áruforgalmazó technikus szakképesítés

172


Szakmai- és vizsgakövetelményei

Sorszám

Ajánlott óraszámok

1/13. év 37 hét *

Tantárgy megnevezése

2/14. év 34 hét *

Összesen

Kötelező

34 -

71

108

37

37

68

68

148

Kötelező elmélet 1.

Osztályfőnöki óra

37

2.

Munka-, tűz- és környezetvédelem

3. 4.

Közlekedési és műszaki ismeretek

37 -

Mezőgazdasági ismeretek

111

68

179

216

5.

Agrár-közgazdaságtan

111

68

179

179

6.

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás

-.

136

247

216

7.

Marketing

-

102

102

102

8.

Vezetés-szervezés

37

68

105

102

9.

Vállalkozási ismeretek Kereskedelmi és számviteli ismeretek Idegen nyelv

37

68

105

102

74

34

108

102

74

68

142

216

629.

714

1343

1528

10. 11.

Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat 12.

Évközi gyakorlat

518

476

994

1456

13.

Nyári szakmai gyakorlat

120

-

-

160

Kötelező gyakorlat összesen

638

476

1114

1616

Kötelező tantárgyak összesen 14. Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező 15. szakmai gyakorlat ** Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám - ebből szakmai elmélet - ebből szakmai gyakorlat

127

1190

2457

3144

74

68

142

142

74

-

74

68

148 .

68

216

210

1415 592 712

1258 680 476

2673 1272 1188

.3354 134 1684

*Az OM által meghatározott tanrend szerint módosulhat. **A továbbiakban: kötelező fakultatív tantárgy. Az Európai Uniós ismeretek tantárgyi modul óraszáma a szabadon választott kötelező szakmai elmélet órakeretéből biztosítható.

173


Óraterv OKJ 52 5452 02 Mezőgazdasági gépésztechnikus Szakmacsoportos alapozó oktatásra épülő képzése

Tantárgy Közismereti tantárgyak Osztályfőnöki Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Testnevelés Fizika Kémia Biológia (Mezőgazdasági ismeretek) Rajz és vizuális kultúra Ének – zene Földrajz Informatika Fakultáció (rendészeti ismeretek) Szakmai tantárgyak Gépészeti alapozó ismeretek - géprajz - gépelemek - mechanika - anyagismeret - munkavédelem - alkalmazott számítástechnika Gazdasági ismeretek Szakmai számítások Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági gépek javítása Gépészeti alapozó gyakorlatok Szakmai gyakorlatok Gépek üzemeltetése Számítástechnikai gyakorlatok Hetesi gyakorlatok Nyári gyakorlat Elméleti órák összesen Gyakorlati órák összesen Heti óraszám

KÉ: VÉ: KV: *:

Évfolyamok 11. 12.

9.

10.

13.

14.

37 hét

37 hét

37 hét

33 hét

37 hét

33 hét

1 2 2 3* 2

1 2 2 3* 2

1 2 2 3* 2 1 4* 2

1 2 2 3* 2 1 4* 2

1

1

3* 2 2 1,5

3* 2 2 1,5

2

2

3

3

1 2 2*

1 2 2*

1

1

1

1

2

2

Köt. Órasz.

Telj. Órasz.

Megjegyzés

KÉ KÉ KÉ KÉ 1

1

70

70

1

218

218

VÉ VÉ

2* 2*

1 2 2 1

4*

2*

3*

27,5 3 31,5

3*

27,5 3 31,5

3*

2 1 4 4 3

1 2 4 5 3

14 1 4 105 140 18 18 37

14 2 4 105

3*

140 30 3 33

30 3 33

kötelező érettségi tantárgy választandó érettségi tantárgy kötelező szakmai vizsgatárgy csoportbontás

174

18 18 37

74 148 74 148 37

74 181 74 148 37

74

74

107 107 290 327 216

107 107 280 317 210 432 980 109 280 210 280 1922 2291 4213

1526 109 288 105 280 1888 2308 4196

KV

KV KV KV KV OKJ vizsga


Óraterv OKJ 54 4641 03 Rendszerinformatikus képzés

Sorsz. Tantárgy neve 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Számítástechnikai alapismeretek „A” és „B” modul Szövegszerkesztési ismeretek Táblázatkezelési ismeretek Adatbázis-kezelési rendszerek Operációs rendszerek Matematika Bevezetés a magas szintű programozási nyelvbe Hálózati ismeretek Rendszeradminisztrátori ismeretek Szakmai angol nyelv Élet és pályatervezés Nyári gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Összesen

175

1/13, évf.

:2114. évf.

111

105

37 37 37 55 37 74 55 629 55 37 105 37 37 1343

35 35 35 53 35 70 53 595 53 35 35 35 1174


Óraterv Nyelvi előkészítő évfolyam

Tantárgy Idegen nyelv - angol vagy - német Informatika Egészségnevelés Testnevelés Tanulásmódszertan Állampolgári ismeretek Nyilvános beszéd Matematika Kötelező óraszám összesen: Összes óraszám * csoportbontás

176

0 12* 4 2 2 2 2 1,5 2 27,5 27,5


Óraterv Szakiskola 9. évfolyam

Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Osztályfőnöki Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és Sport Szakmai alapozó ismeretek Kötelező óraszám összesen: Szakmai alapozó ismeretek Korrepetálás Tanulásmódszertan Nem kötelező óraszám Összesen: Csoportbontás Összes óraszám: *: csoportbontás

177

3 2 3* 3 1* 1 1,5 1 1,5 1,5 I 1 2 5* 27,5 1* 2,5 1 4,5 10 42

10. évfolyam 2 2 2 3* 4 1* 1 1 1,5 1 2 1 1 2 3* 27,5 3* 0,5* 1 4,5 10 42


OKJ 33 5241 02 Karosszérialakatos Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Megnevezés 1. Osztályfőnöki óra 2. Testnevelés 3. . Társadalmi ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Műszaki ábrázolás 6. Szakrajz 7. Alkalmazott műszaki fizika 8. Anyag- és gyártásismeret 9. Szakmai ismeretek 10. Szakmai gyakorlat* 11. Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Számítástechnika 12. b) Gazdasági alapismeretek c) Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen: Sorszám

Óraszám 1/11. 2/12. Összes 37 35 72 74 70 144 35 35 37 37 37 37 35 35 74 74 74 70 144 111 210 321 777 735 1512 140 140 1361 1190 2551 74 (74) (74) (74) (37)

35 (70) (70) (70) (70)

109 (144) (144) (144) (107)

1435

1225

2660

* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényel.

178


OKJ 31 5233 04 Géplakatos Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Műszaki ábrázolás Szakrajz 5. 6. Anyagismeret 7. Szakmai alapismeretek 8. Szakmai ismeret 9. Műszaki alapismeretek 10. Irányítástechnikai alapismeretek 11. Minőségbiztosítás Kötelező elmélet összesen: 12. Műszaki mérések* 13. Szakmai alapgyakorlatok* 14. Szakmai gyakorlat* Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: Sorszám

15.

Szabadon választható kötelező szakmai Tantárgyak

Szakmai elméleti tárgyak Szakmai idegen nyelv (német-angol) * Számítástechnika* Tribológia Szakmai gyakorlati tantárgyak Hegesztési gyakorlat * Hidraulika- és pneumatikaszerelési gyakorlat* Az iskola helyi tantárgyi programja Kötelező elméleti órák összesen: Kötelező gyakorlati órák összesen: Összesen:

179

1/11. 37 74 37 37 74 74 37 37 37 444 74 518 140 732 1176

Óraszám 2/12. Összes 35 72 70 144 37 37 70 70 74 70 70 74 37 140 140 37 37 35 420 864 74 518 560 560 140 560 1292 980 2156

259

245

504

74 (74,) (74) 185 (185) (37) 518 917 1435

70 (70)

144 (14) (74) (70) 360 (360) 175 (107) 1008 1652 2660

(70) 175 (175) (175) (70) 490 735 1225



180


OKJ 31 5233 14 Fémforgácsoló Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Sorszám

Megnevezés

Osztályfőnöki óra Testnevelés Társadalmi ismeret és etika Munkabiztonság és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Minőségbiztosítás Műszaki ábrázolás Anyagismeret Szakmai ismeret Irányítástechnika CNC ismeretek Műszaki alapismeretek Szakrajz Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlati tantárgyak a. Mérés, ellenőrzés* b. Szakmai alapgyakorlatok* c. Szakmai gyakorlat* d. CNC gyakorlat* e. Nyári üzemi gyakorlat* Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tárgyak a. Szakmai idegen nyelv (német, angol)* b. Alkalmazott számítástechnika* c. Vállalkozásra nevelés d. Speciális forgácsoló technológiák e. CAD alapismeretek* Szakmai gyakorlati tantárgyak f. Speciális forgácsoló technológiák* Az iskola helyi tantárgyi programja Kötelező elméleti órák összesen: Kötelező gyakorlati órák összesen: Összesen:

181

1,1 1. 37 74 37 37 74 74 74 37 37 37 518 666 74 222 296 74 140 806 132 4

Óraszám 2/1 Össze 2. s 35 72 70 144 37 37 35 35 135 35 74 74 140 214 37 1O5 142 37 70 70 490 1008 630 1296 74 222 490 786 140 214 140 630 1436 112 2444 0

111

105

216

37 (37) (37) (37)

35 (35) (35) (35) (35) -

72 (72) (72) (35) (35) (37)

74 (111 ) 555 880 143 5

70 (70)

144 (70)

(70)

(187)

525 700 122 5

1080 1580 2660



182


Óraterv OKJ 52 4641 03 Számítástechnikai szoftverüzemeltető A kötelező tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok:

Tantárgy (modul) Számítástechnikai alapismeretek „A” Számítástechnikai alapismeretek „B” Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelő rendszer „A” Angol nyelv Élet- ás pályatervezés Testnevelés Központilag előírt tantárgyak összesen Szabadon választott kötelező tantárgyak Mindösszesen

Heti óra

Összes óta

4-5 5-4 3-4 4-3 4 4 2 2

162 162 126 126 144 144 72 72

28

1008

7

252

35

1260

Az ajánlott óraszámok az elmélet és gyakorlat arányát megtartva rugalmasan használhatók. Az oktatás blokkosítva is szervezhető. A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, a helyi igényeknek megfelelően fordítható a központilag előírt elméleti és gyakorlati foglalkozásokra.

183


OKJ 33 6208 01 Mezőgazdasági gépész JAVASOLT ÓRATERV Hároméves képzés esetén, szakmai előképzettség nélkül. 1/11. 12/12. 3/13. Évfolyam Évfolyam Évfolyam TANTÁRGYAK (37 hét) (37 hét) (35 hét) (óraszám) (óraszám) (óraszám) Kötelező elméleti órák: Osztályfőnöki órák 37 37 35 Testnevelés 37 Géprajz 74 Gépelemek 37 74 Anyagismeret 74 Mezőgazdasági ismeretek 74 74 70 Gazdálkodási ismeretek 70 Munka- tűz- és körny. védelem 37 Mezőgazdasági erőgépek 74 74 70 Mezőgazdasági munkagépek 74 74 70 Mezőgazdasági gépek javítása 74 70 Szakmai számítások 37 35 Járművezetési ismeretek 74 Kötelező elmélet összesen: 592 444 420 Kötelező gyakorlati órák Szakmai gyakorlat 518 518 616 Összefüggő szakmai gyakorlat (4 hét) (4 hét) Kötelező gyakorlat összesen: 658 658 616 Kötelező tantárgyak összesen: 1250 1102 1036 Szabadon választható, kötelező szakmai elmélet Számítástechnika 37 37 Egyéb szakképesítések megszerzéséhez 111 szükséges elméleti ismeretek Szabadon választható, kötelező 37 148 szakmai elmélet összesen: Szabadon választható, kötelező szakmai gyakorlat összesen Ív és gázhegesztő 70 Egyéb szakképesítések megszerzéséhez 49 szükséges gyakorlat Szabadon választható, kötelező szakmai 119 gyakorlat összesen: Elméleti összesen: 629 592 420 Gyakorlat összesen: 658 658 735 Összes óraszám: 1287 1250 1155

184

Összes óraszám

109 37 74 111 74 218 70 37 218 218 144 72 74 1456 1652 280 1932 3425

70 111 185

70 49 119 1641 2051 3692


A “Mezőgazdasági vontató” járművezetés tanulónkénti óraszámát a 20/1992. (VII. 21.) KHVM számú rendeletben foglaltak szerint kell biztosítani a gyakorlati óraszámok felett.

185


OKJ 33 5216 01 Ács-állványozó Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Ss z.

Évfolyam

Megnevezés

Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ás jogi alapismeretek 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakmai számítások (ács-állványozó) 6. Informatika* Kötelező szakmai elméleti tárgyak 7. Műszaki és építészeti alapismeretek 8. Építészeti műszaki rajz* 9. Ács-állványozó szakmai ismeretek 10. Ács-állványozó anyagismeret 11. Ács-állványozó szakrajz* Kötelező elmélet összesen: Szakmai gyakorlat 12. Ács-állványozó szakmai alapgyakorlat Ács-állványozó összefüggő (nyári) szakmai 13. alapgyakorlat 14. Ács - állványozó szakmai gyakorlat Ács - állványozó összefüggő (nyári) szakmai 15. gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 16 Szakmai idegen nyelv* 17. Kommunikáció 18. Építőipari gépek 19. Kitűzési ás mérési ismeretek* 20. Műemlékvédelem 21. Épületdiagnosztika Fenntartás – építési és felújítási 22. technológiák Művészet-, iparművészet- és 23. építészettörténet 24. Iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

186

1/11.

2/12.

3/13.

Összesen

18 36 36 36 36 -

18 36 36 36 36

16 32 32 32 32

32 104 36 36 32 36 104 68

36 36 72 72 378

108 36 72 378

32 32 32 240

36 36 212 140 104 996

756

-

-

756

140

-

-

-

-

756

736

1492

-

140

-

140

896 1274

896 1274

736 976

2528 3524

126

126

144

396

(36) (36) (72) (36)

(36) (72)

(32) -

(104) (36) (36) (72) (32) (108)

-

(36)

(64)

(100)

-

(72)

-

(72)

(72) 1400

(72) 1400

(64) 1120

(208) 3920



187


OKJ 31 5216 06 Épületburkoló Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Ssz .

Tantárgy

Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalom ismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási és jogi alapismeretek 4. Munka- és környezetvédelem 5. Szakmai idegen nyelv (épületburkoló)* 6. Informatika* Kötelező szakmai elméleti tantárgyak 7. Szakmai számítások (épületburkoló) 8. Műszaki és építészeti alapismeretek 9. Építészeti műszaki rajz* 10. Épületburkoló szakmai ismeretek 11. Épületburkoló anyagismeret 12. Épületburkoló szakrajz* Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 13. Épületburkoló szakmai alapgyakorlat Épületburkoló összefüggő (nyári) szakmai 14 alapgyakorlat 15. Épületburkoló szakmai gyakorlat Éetburko1ó összefüggő (nyári) szakmai 16 gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 17. Kommunikáció 18. Építőipari gépek 19. Kitűzési és mérési ismeretek* 20. Műemlékvédelem 21. Épületdiagnosztika 22. Fenntartás-építési és felújítási technológiák 23. Művészet-, iparművészet- és építészettörténet 24. Iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

188

1/11 . 36 36 36 36 36 -

Évfolyam 2/12 3/13 . . 36 32 36 32 36 32 36 32 36 32

Összesen 104 104 36 36 32 36 104 68

36 36 36 72 72 432

36 108 36 72 432

32 32 32 32 288

104 36 36 212 140 104 1152

684

-

-

684

140

-

-

140

-

756

736

1492

-

140

-

140

824 1256

896 1328

736 1024

2456 3608

144

72

96

312

(36) (36) (72) (36) (72) 1400

(72) (36) (72) (72) 1400

(32) (64) (64) 1120

(36) (36) (72) (32) (108) (100) (72) (208) 3920



189


OKJ 31 5216 14 Kőműves (3 éves képzés) Bevezetve a 200412005-ős tanévtől

Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Sorszáma

Megnevezés

Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika* Kötelező szakmai elmélet 6. Szakmai ismeretek 7. Anyag- és gyártásismeretek Szakrajz 8. Elmélet összesen: 9. Szakmai gyakorlat 10. Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 11. Szakmai idegen nyelv 12. Kommunikáció 13. Szakmai számítások 14. Műemlékvédelem 15. Művészet és iparművészet története 16. Iskola helyi tantárgyi programja 17. Speciális gyakorlat* Összesen

1/11 . 37 37 37 37 37

Évfolyam 2/12 3/13. . 37 35 37 35 37 17,5 18,5 35 18,5 17,5

74 74 74 407 666 140 806 1213

74 74 74 370 703 140 843 1213

35 35 35 245 770 770 1015

183 183 183 1022 2139 280 2419 3441

222

222

210

654

(37) (37) (37) (148) 1435

(37) (37)

(17,5) (17,5) (35) (35) (70) (140) 1225

(91,5) (37) (91,5) (35) (35) (181) 436 4095

(74) (148) 1435


190

Összesen 109 109 37 54,5 53,5 37 73


OKJ 31 5216 17 Szobafestő-mázoló és tapétázó (3 éves képzés) Bevezetve a 2004/2005-ős tanévtől Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Sorszáma Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalomismeret és etika 2. Gazdasági alapismeretek 3. Vállalkozási ismeretek 4. Munka és környezetvédelem 5. Informatika * Kötelező szakmai elmélet 6.. Műszaki rajz* Szobafestő - mázoló és tapétázó szakmai 7 ismeretek 8. Szobafestő - mázoló és tapétázó anyagismeret 9. Szobafestő-mázoló és tapétázó szakrajz* Szobafestő-mázoló és tapétázó munkák 10. szakszámításai Kötelező szakmai gyakorlat* Szakmai gyakorlat 11. Összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Szakmai idegen nyelv* b) Művészet és iparművészet története c) Építészettörténet 12. d) Műemlékvédelem e) Épületdiagnosztika f) Fenntartásépítési és felújítási technológiák g) Építőipari gépek h) Iskola helyi tantárgyi programja Összesen

Évfolyam 1/11. 2/12. 3/13. 37 37 35 37 37 35 37 37 -37 35 37 37 35

Összes 109 109 37 37 35 37 72

74

-

74

74

74

105

253

74 -

37 74

35 35

146 109

-

37

35

72

703 140 1213

703 140 1213

665 1015

2071 280 3441

222 (74) (37) (74) (74)

222 (74) (37) (74) (74) (37) (74)

210 (35) (35) (70) (70) (70)

654 (148) (37) (37) (35) (144) (144) (111) (218)

1435

1435

1225

4095


191


OKJ 33 5276 05 Nőiruha-készítő (3 éves képzés) Bevezetve a 2004/2005-ős tanévtől

Szakmai tárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok

Tantárgy Ssz. Megnevezés Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Társadalmi ismeretek 2. Munka- és környezetvédelem 3. Gazdasági alapismeretek 4. Vállalkozási ismeretek 5. Ruhaipari anyag- és áruismeret 6. Ruhaipari géptan 7. Ruhaipari technológia 8. Szabás-szakrajz Kötelező elmélet összesen: 9. Szakmai gyakorlat Ruhaipari szakmai gyakorlatok * Nyári összefüggő szakmai gyakorlat * Kötelező összesen: Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak Szabadkézi rajz-modellrajz Modellezési gyakorlat * Angol nyelv * Német nyelv * Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:

Évfolyam 1/11. 2/12. 3/l3. 37 37 35 37 37 35 37 37 35 37 74 70 * 37 37 35 74 74 70 111 74 70 370 370 350 843 843 665 703 703 665 140 140 1213 1213 1015 222 222 210 (74) (74) (74) (74) (140) (74) (74) (70) (74) (74) (70) (37) (74) (70) 1435 1435 1225

* - gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontást igényei.

192

összes 109 74 35 37 37 35 181 109 218 255 1090 2351 2071 280 3441 654 (148) (288) (218) (218) (218) 4095


31 341 01 0010 31 02 azonosító számú, Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű elágazás ÓRATERVE

11. évfolyam 36 hét, heti 35 óra Azonosítója

A tananyagegység megnevezése

16 17 19 21 23 27

309/1.0/0004-06 309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06 309/2.0/0007-06

29

309/4.0/0007-06

31

309/6.0/0007-06

Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I. Áruforgalmi gyakorlat I. Kommunikáció idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Központi program óraszáma össz:

V.S Z A B A D S Á V

Osztályfőnöki Testnevelés 0001-06 Vállalkozások alapítása, irányítása, megszűntetése A.Mindösszesen 12. évfolyam 32 hét, heti 35 óra Azonosítója

A tananyagegység megnevezése

18 20 22 24 25

309/3.0/0004-06 309/5.0/0004-06 309/1.0/0005-06 309/3.0/0005-06 309/4.0/0005-06

26

309/1.0/0007-06

28

309/3.0/0007-06

30

309/5.0/0007-06

32

309/7.0/0007-06

Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása II. Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Központi program óraszáma össz:

ElméletElmélet igényes Gyakorlat összes gyakorlat 72 0 0 72 144 0 0 144 0 0 108 108 144 0 0 144 36 78 30 144 0 0 72 72 108

0

0

108

0

0

144

144

504

78

354

936

36 0 72

0 0 144

0 72 0

36 72 216

612

222

426

1260

ElméletElmélet igényes Gyakorlat összes gyakorlat 75 85 0 160 0 0 64 64 0 32 0 32 0 0 96 96 0 48 16 64 0

0

64

64

64

64

0

128

96

0

0

96

0

0

96

96

235

229

336

800

VI.S Z A B A D S Á V 0001-06 Elmélet:

Osztályfőnöki 36 0 0 Testnevelés 0 0 72 Vállalkozások alapítása, irányítása, 105 107 0 megszűntetése 376 336 408 A.Mindösszesen 40 % 612+376= 988 óra 1.Gyakorlat: 60 % 222+426+336+408+90 óra nyári gyakorlat= 1482 óra

Összesen:

2470 óra

193

36 72 212 1120


VII.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” (Steiner, Rudolf)

Záró rendelkezések Az intézmény nevelőtestülete elfogadta: a 2007. ………………én megtartott nevelőtestületi értekezleten. Felülvizsgálata: a hatálybalépést követően 3 év múlva, 2010. augusztus 31-ig, illetve ha a jogszabályok úgy rendelkeznek

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Ez a program 2007. szeptember 1-jén a fenntartó illetve a fenntartó által felkért szakértő jóváhagyása után lép hatályba. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. 2. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 3. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerülhet sor akkor, ha:

194


•

jogszabályi változások szükségessé teszik

•

a nevelőtestület több mint 50 %-a kezdeményezi

•

az iskola igazgatója kezdeményezi

•

a kibővített iskolavezetés több mint 50 %-a kezdeményezi

A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület 2/3-ának igenlő szavazata szükséges. Az ezt követő legitimitációs eljárás és a képviselőtestület által történő módosítás, elfogadás esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • • • • • • •

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola tagintézményvezetőinél. megtekinthető az iskola honlapján

3) Az érvényes pedagógiai programot megkapja: •

Az iskolaszék elnöke

•

A szülői szervezet elnöke

•

Az IDB titkára

195


VIII.JÓVÁHAGYÁSA

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskolaszék a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................ az iskolaszék elnöke A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató A Makói Oktatási Központ pedagógiai programját a Csongrád Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. fenntartó

196

Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programja

Recommend Documents