MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT TISZABŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2017 MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT TISZABŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola 5232 Tiszabő Május 1. út 3/A.

1

Tartalom BEVEZETŐ ......................................................................................................................... 5 Tiszabő és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat .................................................................. 6 „A hit védelme és a szegények szolgálata” ........................................................................ 6 Törvényi háttér: ................................................................................................................... 7 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ............................................................................... 8 1.1. A közvetlen környezet .................................................................................................. 8 1.2. Az iskola ........................................................................................................................ 8 2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................... 9 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9 2.1.1. Pedagógiai alapelveink: ......................................................................................... 12 2.1.2. Iskolánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................... 13 2.1. 3. Nevelési céljaink ................................................................................................... 15 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 19 2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 22 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................... 22 2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 23 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 25 2.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ................................. 25 2.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .................................. 28 2.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 28 2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ......................................... 29 2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................ 30 2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....... 34 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 34 2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ......................... 35 2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 36 2.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása ................................................................. 38 2.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................... 40 2.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 41 2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................... 43 2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................. 44 2.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................ 44 2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ............................................ 45 2

2.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ........................................................... 47 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 47 2.9.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................ 49 2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................... 50 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ..................................................................... 52 3.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 58 3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................. 59 Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tantárgyai ................................................... 64 Anyanyelv és kommunikáció ........................................................................................... 64 Számolás-mérés, játékra nevelés ..................................................................................... 64 Társadalmi ismeretek ....................................................................................................... 64 Önkiszolgálás, életvitel és gyakorlat ............................................................................... 64 Természeti környezet-környezetismeret .......................................................................... 64 Művészetek: ének-zene, ábrázolás-alakítás ..................................................................... 64 Infokommunikációs eszközök használata ........................................................................ 64 Testi nevelés: Mozgásnevelés, testnevelés ...................................................................... 64 3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 66 3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................................................................................................................... 67 3.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 67 3.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 69 3.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 69 3.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 69 3.5.Mindennapos testnevelés............................................................................................. 70 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........ 71 3.6.1 Cigány kisebbségi oktatás ....................................................................................... 71 3.6.2 A csoportbontások és az egyéb foglakozások szervezési elvei .............................. 71 3.7 Projektoktatás .............................................................................................................. 72 3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 72 3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................................................................................................................................. 76 3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...... 82 3.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .. 82

3

3.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei........................................... 84 3.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei .......................................................................... 85 3.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei...................................................................... 90 3.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ... 94 3.13.1 A magatartás értékelésének elvei .......................................................................... 94 3.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 95 3.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................... 97 4. FELNŐTTOKTATÁS .................................................................................................. 98 4.1 A tanórai foglalkozások kialakítása a felnőttoktatásban ....................................... 100 4.2 A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje ............................................. 100 Tantárgyi rendszer, évfolyami óraterv az 1-4. évfolyamon felmenő rendszerben 20172018. tanévtől az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők számára ................. 101 Tantárgyi rendszer, évfolyami óraterv az 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben 20172018. tanévtől az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők számára ................. 102 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK................................ 105 5.1 A pedagógiai program érvényességi ideje: .............................................................. 105 5.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: ................................................ 105 5.3 A pedagógiai program módosítása: ........................................................................ 105 5.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: ................................................... 105 6. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................... 107

4

BEVEZETŐ A XXI. században a közoktatásnak új kihívásokkal kell szembenéznie. A korábbinál is fontosabb a széles körű és szilárd alapműveltség, valamint az információszerzés képességének és a kommunikációs készségeknek a kialakítása, s ennek alapján az életpálya alatti folyamatos tanulás erősítése – vallja ezt a NAT és mindenki, aki belátja, hogy mindezek nélkül a jövő generációja nem lesz képes lépést tartani az egyre nagyobb kihívásokkal, a technika fejlődésével, és menthetetlenül perifériára kerül. Itt, Tiszabőn mindennek sokszoros súlya van. A családok többsége szegény körülmények között él, a szülők zöme alacsony iskolai végzettségű, sokuknak a nyolc osztály elvégzése is csak vágyálom maradt. A településen kevés a munkalehetőség, rossz a közlekedés. A gyermekek nagy része ingerszegény környezetből érkezik, szókincsük, tájékozottsági szintjük alacsony. Szenvedik, a hétköznapok valóságában megélik mindazon jellemzőket, melyek miatt Tiszabő az ország egyik leghátrányosabb települése. Mindezek miatt az elkövetkező évek távlatában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közoktatás-fejlesztésének fő célja, hogy a fiatalok megfelelő alapműveltséggel felvértezve egyre növekvő hányadban középiskolai végzettséget szerezzenek, majd szakmai képesítéssel a kezükben lépjenek ki a munkaerőpiacra. A fejlődő személyiség alakítása komplex feladat, kihat a család, a társadalom, a gazdasági élet helyi minőségére, ezért sem mindegy, hogyan szervezzük a gyermekek életét. Fontos, hogy ebben a munkában minden résztvevő megtalálja saját helyét és szerepét, hiszen együtt, egymást támogatva tudjuk a gyermekek, szülők megelégedésére és boldogulására megvalósítani céljainkat. Programunk minden nevelés-oktatás iránt érdeklődőhöz, pedagógushoz, tanulóhoz, szülőhöz, a fenntartó képviselőihez, a tiszabői önkormányzathoz szól, akik felelősséget éreznek, tenni tudnak és akarnak is a gyermekekért. „Szükséges minden tehetséget kiművelni, Hogy mindenki, aki embernek született, Tanuljon meg emberként élni.” (Comenius)

5

„Menjünk át a túlsó partra!” (Mk 4,35) Tiszabő és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jézus egy alkonyatkor így ébreszti tanítványait: „Menjünk át a túlsó partra!” A Genezáretitó túlsó oldalán már idegenek, nem zsidók éltek; Jézus arra hívja még álmos követőit, hogy mozduljanak ki megszokott, jól ismert közegükből. Tiszabőn ez a jézusi hívás személyesen is megszólíthat bennünket, amikor a szeretetszolgálat a számára eddig távolinak tűnő nevelés és oktatás vizeire evez. A közösségek életében a gyermekeiket befogadó és nevelő intézmény az élet jele. Ha pezseg és gyarapszik, akkor a falu is növekedik; ha bezárják, a falu lassan kiüresedik. Amikor Tiszabő a kincsét, jövőjének zálogát a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványra bízza, olyan szövetségest választ, aki tetteivel igazolja elhivatottságát. Hisszük, ha nemes célért fogunk össze, és mindnyájan törekszünk, abból élet fakad. Ezzel a hittel és bizalommal kezdi működését a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola a 2016/17-es tanévtől. „A hit védelme és a szegények szolgálata” Sok száz éve minden máltai szervezet jelmondata ez a világon. Kettős küldetésünk sajátos módon kapcsolódhat össze a nevelés és oktatás területén. Hisszük, annak, hogy induló iskolánk keresztény és máltai lehessen, elsődleges feltétele nem csak az, hogy a hit védelmére hittanórákat tartsunk, hanem, hogy megmutassuk és megosszuk hitünket azzal, hogy a szegény, rászoruló gyermekek valódi szolgálatára köteleződünk el. A felnövekedő gyermek tapasztalata önmagáról és az őt körülvevő világról az évek során koncentrikus körökben tágul. A gyermekkor és a felnőtté válás alatt lassan felismeri, hogy felelősséggel

tartozik

családja,

szülőhelye,

szűkebb

közössége

iránt,

hogy

kiszakíthatatlanul része nemzetének és az őt befogadó, tápláló kultúrának is. Külső és belső fejlődése végső állomásaként pedig be kell látnia, hogy emberségéből eredően elválaszthatatlan kapcsolatban van a földin, anyagin túli lényével, kapcsolatban van Teremtőjével. Nevelőinknek, iskolánknak ezen az utazáson át kell segítenie, erre kell felkészítenie gyermekeinket.

6

Törvényi háttér: 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,



a kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet,



a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r.,



a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet



a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r.



a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.



A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013(III.1.) EMMI rendelet

7

1. Az intézmény bemutatása 1.1. A közvetlen környezet Tiszabő Szolnoktól mintegy 50 km-re, észak-keleti irányban található. Az ország legszegényebb települése, 1874 fő a lakossága. Az iskola csodálatos természeti környezetben, a Tisza közvetlen közelében van. Ennek ellentéteként kézzel fogható az a szegénység is, mely az itt élő embereket sújtja. A rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnése miatt legelőször a szakképzettséggel nem rendelkező emberek váltak munkanélküliekké. Ma az aktív korú lakosság szinte minden tagja munkanélküli, közhasznú foglalkoztatott, jövedelempótló támogatásban részesülő mozgáskorlátozott vagy rokkantnyugdíjas. Aki tehette, már elmenekült a településről. Sok öreg ház gazdátlan, sok a félig leromlott, lebontott ház. A falu képe katasztrofális állapotokat mutat. A családok mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek, egyre gyakoribb, hogy a gyermekek éhesen, megfelelő ruházat, felszerelés nélkül érkeznek az iskolába.

1.2. Az iskola Az iskola külső képe meglehetősen lerombolt állapotot mutat. Hiányzik a kerítés, a falak omladoznak. Bizonyos épületrészek lassan veszélyessé válnak. A lopások gyakran sújtják az iskolát, nagyon sok anyagi ráfordítást igényel a helyrehozatal. A tantermek belül a lehetőségekhez mérten szépek, a pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő környezetben tanuljanak. A tornaterem, illetve a megfelelő tárgyi feltételek hiánya nagyon megnehezíti a mindennapi pedagógiai munkát. Az iskolába nyolc évfolyamon több mint 300 tanuló jár. Mindenki roma származású, és hátrányos helyzetű, a többség halmozottan hátrányos helyzetű. A diákok jelentős része igen rossz szociális körülmények között él, jelentős hátránnyal érkezik az iskolába. Ezért az iskola és a pedagógusok feladatai között még nagyobb szerepet kap az oktatáson kívül, a nevelés is. Míg az alsó tagozaton megoldott a szakos ellátottság, a felső tagozaton folyamatosan szakos tanárok hiányával küzdünk.

8

2. Az iskola nevelési programja 2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola a gyermekekért van. Legfontosabb pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, a tanulók képességeinek, készségeinek kialakítása, kompetenciák - kiemelten a kulcskompetenciákfejlesztése korszerű ismeretanyag, tanulásszervezés és módszerek révén. A ránk bízott gyermekekből egészséges nemzedéket kívánunk nevelni szellemileg, erkölcsileg és testileg egyaránt. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Folyamatosan részt kívánunk venni lakóhelyünk életében, elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén. Minden tanuló számára biztosítani kívánjuk az esélyegyenlőséget. Nevelésünknek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot.

Pedagógiai tevékenységünk jellemzője a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: 

-nevelés kiemelkedő szerepe



-minőségi oktatás



-egyéni és egyenlő bánásmód



életkornak megfelelő követelmények



a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; 9



-alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése



-az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat



-az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása



a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-

előtérbe helyezzük az „embernevelést”, a kötelességek és a jogok

egyensúlyát, -

a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott

követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük -

az

előítéletek

csökkentésére,

megszüntetésére

alkalmas

együttműködő környezetet építünk ki -

az iskola épített és természeti környezetét javítjuk, valamint az

esztétikus, vonzó épületbelsőt alakítunk ki, -

a tanulókat sikerélményhez juttatjuk, a szellemi tehetség mellett a

manuális, művészeti, sportbeli teljesítményeket egyenrangúan elismerjük, -

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére

tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban -

az iskola életében egymás tiszteletén alapuló emberi kapcsolatok

kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és nevelő nevelő és nevelő között Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak 10

nevelni a ránk bízott gyermekekből. Az iskolába lépésük után, az iskola feladata a tanulók fejlesztése. Ezek biztosítása érdekében minőségi szolgáltatás kell, hogy legyen a nevelőoktató munka, hogy a helyi nehéz körülmények között, a ránk váró feladatokat a legmagasabb színvonalon végezhessük. Tanulóink kapjanak olyan képzést és nevelést intézményünkben, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. Ennek érdekében: -

A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit

fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. -

A munkánkat az oktatással kapcsolatos törvények megfeleltetése

mentén, egységes szemléletmód, egységes pedagógiai elvek, eljárások, módszerek mentén szervezzük. -

Iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a

természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. tanulóink

Olyan pedagógiai módszereket alkalmazunk, amik segíthetik hátrányainak

csökkentését,

illetve

a

tehetséges

gyerekek

továbbfejlesztését. -

Maximálisan figyelembe vesszük az oktatás során tanulóink egyéni

képességeit, személyiségközpontú segítségnyújtást biztosítunk számukra. -

Kiemelten figyelemmel kísérjük a sajátos nevelési igényű tanulóink

fejlesztését, integrált nevelésükben rejlő lehetőségeiket. -

Előtérbe helyezzük a gyakorlatorientált tanítást, segítve tanulóink

sokoldalú ismeretszerzését és elsajátítását. -

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás

módszereit. -

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a

tudásnak és a munkának becsülete legyen. -

Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – felismerni

rosszat. -

Szeretnénk

tanulóinkat

megismertetni

nemzeti

kultúránk

és

történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, 11

hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretet. -

Ugyanilyen

fontosnak

tartjuk

a

cigány

kultúra,

történelem

megismertetését is, hisz ez vezethet csak tanulóinknál a pozitív identitástudat kialakulásához. Iskolánk minden tanulója számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal.

-

Biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, a település lakosai.

-

Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környező iskolákkal, a hasonló körülmények között működő oktatási és közművelődési intézményekkel.

-

Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken és a tanulók számára szervezet programokban részt vegyenek.

2.1.1. Pedagógiai alapelveink:  motiváció elve: kedvező tanulási légkört alakítunk ki, a gyerekekben felkeltjük a tanulási vágyat, hogy az ne külső kényszer legyen. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe;  tapasztalatszerzés elve: mely szerint a tanuló cselekedve, önállóan tárja fel az összefüggéseket. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, a tárgyi tudás mellé szerezze meg mindazokat a képességeket, melyek segítségével tudását hasznosítani tudja;  következetesség, rendszeresség, fokozatosság elve: mely szerint érthető, teljesíthető, fokozatosan növekvő követelményeket támasztunk, s ezeket rendszeresen ellenőrzött módon azonos mérce szerint betartatjuk;

12

 koncentráció elve: olyan szemléletmód kialakítására törekszünk, melyben az egymással összefüggő ismereteket nem elszigetelten vizsgáljuk, hanem tantervi, tárgyi, tartalmi, világnézeti koncentrációban; fontos, hogy utaljunk a kapcsolatokra;  komplexitás elve: a részeket egészben, rendszerben, összefüggésekben láttatjuk;  egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: elismerjük az azonos életkorú gyermekek különbözőségének meglétét is;  egyenrangúság elve: tiszteljük az egyetemes emberi jogokat, elismerjük az emberek egyenlőségét, tiltakozunk a hátrányos megkülönböztetés ellen, törekszünk a demokrácia érvényesítésére, kialakítjuk a toleranciát más népek, kultúrák, szokások, vallások iránt; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;  tudatosság és szakszerűség elve: tudatos ismeretszerzésre ösztönzünk, a diákjainkkal megismertetjük a tanítás célját, értelmét, jelentőségét, nagyobb szerepet adunk a tanulók önálló munkájára alapozott módszereknek;  a tudás tartósságának elve: ami arra utal, hogy tudás csak akkor válik tartóssá, ha folyamatos ismétlésre, rendszerezésre, asszociációkra épül, amihez megteremtjük a megfelelő környezetet, a nyugodt légkört;  a harmónia elve: bár nagy a tudás, az ismeret jelentősége, értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. 2.1.2. Iskolánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. Az alapozó iskolai funkciókból fakadóan az általános műveltség alapjainak elsajátíttatása az 1-8. évfolyamon. A továbbtanuláshoz szükséges szilárd ismeretanyag biztosítása. Kiemelt jelentőséggel bír az iskola kezdő szakasza, hátránykompenzálás, differenciált felzárkóztatás, az óvod – iskola átmenet megkönnyítése. 2. Gyermekközpontú iskolai tevékenységünk minden elemének a sokoldalú személyiség fejlesztést kell szolgálnia. Ennek fontos összetevői: -

az alapvető készségek kialakítása,

-

képességek fejlesztése,

-

tehetséggondozás,

13

-

az esélyteremtés, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló foglalkozások,

-

felkészítés az önálló ismeretszerzésre.

3. Ismeretek nyújtása révén tanulóink felkészítése a pályaválasztásra, a felvételire (differenciált feladat adása, tanórán kívüli foglalkozások), az életre (hasznos gyakorlati ismeretek: pl. gyümölcsök, zöldségfélék, dísznövények termesztése, ápolása a gyakorló kertben, háztartási ismeretek, a család, egészségünk megőrzése) és a kulturált életvitelre (olvasás, könyvtárhasználat, tanulmányi kirándulás). 4.

Az

iskolánkat

körülvevő

mikrokörnyezet

ellenére

célunk

a

tanulók

munkaképességének alakítása (rend, gondosság, felelősségtudat), az önállóságra, a kulturált viselkedésre, az etikus magatartásra, a toleranciára és az alkalmazkodásra nevelés. 5. Lényeges a helyes beállítódás, értékrend megismerése, kialakítása a tárgyi és természeti környezettel, európai soknemzetiségű életterünkkel, a hazával, a hagyományokkal, a vallással és az állammal, a demokratikus jogok gyakorlásával kapcsolatban. Feladatunk, hogy

elősegítsük

a

keresztény

világszemlélet

kialakítását

és

érzelmi-szellemi

megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység alapvető feladata a gyermek tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése az iskolai élet, a tanulás, a munka, a játék korszerű tartalommal megtöltött sokoldalú, színes megszervezésével, melynek során hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink mindenféle megkülönböztetés nélkül a tanítás-tanulás folyamatában korszerű ismeretek birtokába jussanak, fejlődjön az önismeretük, az együttműködési készségük, az akaratuk, az értékkel történő azonosulásuk. A tanulók műveltségének megalapozását szolgáló ismeretanyag elsajátíttatásával elősegítjük világszemléletük, világképük formálását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A nevelő-oktató munkánk feladata, hogy a különböző ismeretek elsajátítása során segítsük elő tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési, problémamegoldó-képességeinek kialakítását, fejlesztését, járuljunk hozzá életmódjuk, szokásaik kialakításához. Feladatunk az olvasási-számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése, az egyéni haladási ütemet segítő, differenciált tanulásszervezés.

14

A tanulók tudásának, személyiségük fejlesztésének érdekében fontosnak tartjuk az ellenőrzés-értékelés folyamatosságát, nem tévesztve szem elől, hogy tiszta lelkiismerettel csak azt kérheti számon tanítványaitól a nevelő, aminek a megértését biztosította. Az értékelés objektíven fejezze ki a teljesítmény és a követelmény egymáshoz viszonyított értékét. Feladatunk a tanulók alapos felkészítése a továbbtanulásra, hogy a 8. osztály elvégzése után volt tanítványaink megállják a helyüket a különböző iskolatípusokban. Iskolánkban kiemelt feladat a példaadás, az erkölcsös magatartásra. A tanulók ösztönzése, hogy minél inkább közösségi emberekké váljanak, hogy megismerjék és elfogadják önmagukat és mások kultúráját, szokását, értékrendjét. Feladatunk a másság tiszteletére, a toleranciára nevelés, a konfliktuskezelési technikák elsajátítása, a kulturált magatartás és kommunikációs igényének kialakítása. A tanulás módszereinek és eszközeinek megválasztása a pedagógus joga. Ha eddig nem alkalmazott új módszert, programot szeretne bevezetni, egyeztetni kell az iskolavezetéssel és a nevelő-közösséggel, különösen akkor, ha az több évfolyamot is átfog. Az érintett nevelők a programot, módszert megismerve dönthetnek csak annak bevezetéséről vagy elutasításáról. Az új módszer bevezetéséhez a szülők tájékoztatása és beleegyezése is szükséges. Törekedni kell minden pedagógusnak arra, hogy folyamatosan fejlessze pedagógiai eszköztárát, metodikai kultúráját. Különösen fontos a nevelői önvizsgálat akkor, ha a teljesítmény több tanulónál is az adottságok, képességek szintjétől nagymértékben elmarad. A tanórán kívüli foglalkozásokat a tanulók, szülők igényeit figyelembe véve szervezzük meg. E foglalkozások keretében biztosítjuk: -

a tanulók mozgásigényének kielégítését és testi fejlődésük elősegítését szolgáló minden napos testedzés lehetőségét (sportkör),

-

cigány nyelv oktatása,

-

természetkutatást,

-

kisebbségi kultúra megismerését,

-

egyéb, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek,

-

a Tanoda – programban való részvételt.

2.1. 3. Nevelési céljaink Ezek a nevelési célok többféle módon érvényesülnek és valósulhatnak meg a köznevelés folyamatában. Egyrészt beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve 15

tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelennek meg. Emellett tematizálják az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket adnak az egyéb nem tanórai keretekben folyó iskolai foglalkozásoknak, programoknak. Erkölcsi nevelés Célunk a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért

viselt

felelősségtudatának

elmélyítése,

igazságérzetük

kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség, a munka becsületének visszaállítása és a tisztelet. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 16

A tanulók hitéletre nevelése Fontos, hogy a hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az iskolában kizárólag roma gyerekek oktatása folyik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola pedagógiai programja ezért nemzetiségi program, hisz a cigánygyerekek neveléséről-oktatásáról szól. Az itt élő cigányság kivétel nélkül „romungró”, akik saját kultúrájuknak már csak töredékét ismerik. Hagyományaikat csak néhány területen őrzik. (ilyenek a halottakkal, temetéssel kapcsolatos szokások, a virrasztás, a halottaik szellemének megjelenése.) A nyelvet senki sem beszéli. Mindez azzal magyarázható, hogy legrégebben érkeztek Magyarország területére, a törökök elől menekülve. Az azóta eltelt több száz év asszimilációs törekvései (kezdve Mária Teréziával) megtették a kellő hatást. A cigány kultúra már nem a sajátjuk, a magyar kultúra meg még nem az. A két kultúrát megpróbáljuk párhuzamosan közvetíteni. Erre irányultak törekvéseink akkor is, mikor a kerettanterv alapján úgy alakítottuk ki helyi tantervünket, hogy az egyes tantárgyak oktatásába beépítettük a cigány kultúra, a történelem eseményeit is. Az identitástudat kialakítása érdekében meg kell ismertetni a tanulókat mindazokkal az értékekkel, melyek a cigányság történelmével, kultúrájával összefüggnek. A hagyományok ápolásának érdekében: -

Tovább kívánjuk működtetni a folklór csoportot, mely autentikus

cigány zenét, éneket közvetít, -

Építünk a gyerekek manuális képességeire. Tovább működtetjük a

rajz és kézműves szakköröket, -

Megrendezzük

az

immár

hagyományosnak

tekinthető

rendezvényünket: A „Tiszai Tavasz” szavalóversenyt, ahol a környező iskolák tanulói vesznek részt, cigányok és nem cigányok együtt. Családi életre nevelés Iskolánkban kiemelt szerepe van az erkölcsi normák és a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvételben. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés 17

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Pedagógusaink motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk kialakítani a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlesztjük ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet, amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság Nevelési célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

természeti

és társadalmi

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe,

gyarapításába. Pályaorientáció Intézményünknek kiemelt célja a tanulók munkára nevelése. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák 18

világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés Médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk alapvető eleme a differenciálás elve, a gyermekek számára a nekik megfelelő nevelés-oktatás (személyiségfejlődés) biztosítása, ebben az esélyek közelítése, konstruktív magatartás- és tevékenységformák által, illetve a személyiség ösztönző tényezőinek fejlesztésével. Pedagógiai rendszerünkben hangsúlyos az egyénre irányuló figyelem, melyet a szeretet, az elfogadás, a felelősségvállalás, a differenciált fejlesztés, az értékkeresés,- és ennek megfelelően a tevékenységi lehetőség gazdagsága jellemez. Ennek az irányultságnak alapvető célja, a személyiségnek olyan sajátosságok, értékek felé segítése, mint -

a tudás (ismeretek, jártasságok, készségek, képességek, szokások)

-

a tanulni tudás (tanulási képesség, tanulási technikák)

-

az életterv, ambíció, önismeret, optimizmus, önmenedzselés, magabiztosság, autonómia-igény

-

a szorgalom, akarat, jellem, az önkifejezés képességei

-

a testi, lelki egészség

19

A másik pólus a szocializáció, a szociális intelligencia fejlesztése kap prioritást, mint a társadalmi, közösségi lét feltétele. Itt olyan sajátosságok, értékek irányába történik a fejlesztés, mint -

kommunikációs készség

-

együttműködés, segítőkészség

-

kapcsolatteremtő képesség

-

konfliktuskezelés

-

tolerancia, a másság elfogadása, empátia

-

önzetlenség

-

boldogság

-

megfontoltság

-

mások megismerésére törekvés, mások helyes megítélése

-

becsületesség, normatartás, belső kontrollosság

A gyermekek a tanítási órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, az osztályfőnöki és napközi otthoni nevelőmunkában -

mindig kapjanak lehetőséget és ösztönzést a pozitív irányú változásra, az általuk elfogadott

normáknak

megfelelő

cselekvésre,

tevékenységre,

tudásuk

produkálására, minél több kompetencia-körben (kognitív, technikai, szociális, ökológiai, én-kompetencia) -

kapjanak lehetőséget tehetségük kibontakoztatásra, az egyéni ütemű fejlődésre, s váljanak nyilvánvalóvá értékeik

-

élvezzenek nagyobb szabadságfokot, bizalmat, szeretetet, s legyenek stabil kötődéseik, kapcsolataik.

Pedagógiai rendszerünk a gyermek számára is a fejlődés, a siker lehetőségét kínálja. Tudjuk, hogy az iskolába lépésig kialakult fejlődésbeli különbségek hátterében több ok is előfordulhat (mentális fejlettség eltolódásai, az adottságbeli különbségek, a szociális környezet különbségei), s ezek a különbségek gyakran kiküszöbölhetetlenek. Vállaljuk azonban a pedagógiai feladatot, hogy az egyes gyermek fejlődési esélyeit közelíteni kell, ami messze nem ugyanazon fejlettségi fokot céloz meg, hanem az egyén adottságaival, képességeivel és egyéb lehetőségeivel megalapozott fejlődést. Helyi tantervünk lehetővé teszi az egyes gyermek fejlesztésében való gondolkodást is, tehát nem hat a „menetelés” kényszere, nem szükségszerű, hogy az egyéni adottságok negatív diszkriminációt eredményezzenek. Ez a szemlélet a különbségek egyik megnyilvánulásaként számol a tehetséggondozással is. Ezen a téren nem az ismeretek 20

mennyiségi többletét hangsúlyozzuk, nem is az elsajátítás tempóját, sokkal inkább az elsajátítás mélységében és a képességfejlesztésben elérhető többletet. Az intézmény arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét a továbbiakban sem lesz képes átvállalni az oktatási rendszer. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének emelésére kell törekednünk. Ezért fontos a rendszer működtetésében az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hiszen a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. A személyiségfejlesztés teendői az alapfokú oktatás négy szakaszában jelentkeznek: -

bevezető szakasz: első és második évfolyam,

-

kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam,

-

alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam,

-

fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam.

Kiemelt feladataink: a) a tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése terén: a bevezető és kezdő szakaszban: -

a motiváltság fejlesztése (megismerési vágy, alkotásvágy, teljesítményvágy, kíváncsiság, felfedezési vágy, játékszeretet, érdeklődés)

-

a képesség fejlesztése (tapasztalás, felismerés, megfigyelési képesség, megismerési képesség, írás és értő olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség)

az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

a motiváltság fejlesztése (tanulási kötelességtudat, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény)

-

a képesség fejlesztése (absztrahálás, problémamegoldás, viszonyítás, általánosítás, osztályozás, bizonyítási képesség, asszociálás)

b) a tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása terén: a bevezető és kezdő szakaszban: -

egészségvédő öntevékenység,

-

befogadóképesség, önkifejezési, önellátási képesség,

-

természettudat kialakítása 21

az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

egészségvédő öntevékenység önállósulása,

-

önmegismerő,

önértékelő,

önfejlesztő

képesség

kialakítása

(emberismeret,

pályaválasztás, tehetséggondozás), -

valós énkép (önbizalom, önbecsülés), önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése

-

egészségkárosító szokások elkerülése, tudatos egészségvédő viselkedés,

-

a sport, mint aktív életforma elfogadása.

c) a magatartás- és a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása terén: a bevezető és kezdő szakaszban: -

szociális hajlamok szokásainak kialakítása,

-

segítés, együttműködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás

az alapozó és fejlesztő szakaszban: -

meggyőződés, az előítéletek legyőzése,

-

empátia, tolerancia kialakítása

-

konfliktuskezelés, vitakészség (érvelés, meggyőzés) formálása.

2.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: -

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók;

-

a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései;

-

az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód);

-

az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció;

-

az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése;

-

az egészségérték tudatosítása.

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi

22

állapotát

hatékonyan

fejlesztő,

a

nevelési-oktatási

intézmény

mindennapjaiban

rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés keretei az iskolán belül: -

tanórai

-

tanórán kívüli:

Teljes körű egészségfejlesztési feladataink: -

alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt

-

biztosítsuk, hogy rendelkezzenek ilyen irányú ismeretekkel

-

korosztályának megfelelő legyen a tanuló terhelése

-

részesüljenek mindennapos testedzésben

-

a tagozatos tanulók az átlagnál edzettebbek legyenek

-

a gyermekek testi képességeinek megismerésére ősszel és tavasszal végezzünk méréseket

-

a tanulók tevékenyen vegyenek részt az iskola és tágabb környezete értékeinek megőrzésében és gyarapításába, kapcsolódva ezzel a környezeti nevelés feladataihoz

-

a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

-

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

-

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

-

a személyi higiéné

2.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet laikus vagy egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - végezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. Az elsősegélynyújtás célja: -

az élet megmentése

-

a további egészségkárosodás megakadályozása

-

a gyógyulás elősegítése

Az elsősegélynyújtónak elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie, tudnia kell a: - légút biztosítását, eszméletlen beteg ellátását 23

- nem lélegző sérült újraélesztését - vérzéscsillapítás formáit - megfelelő fektetési típusok alkalmazását - csonttörések és ízületi sérülések ellátását - mérgezések felismerését, ellátását - sebek ellátását Az iskolai oktatás során elsajátítandó feladatok: -

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát

-

Ismerjék fel a vészhelyzeteket

-

Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit

-

Sajátítsák el az alapszintű elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteit

-

A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe

-

Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni

-

Alakuljon ki együttműködés az iskola, a Megyei Vöröskereszt és a mentőszolgálat között

Tanórákban tervezett elsősegélynyújtás Tantárgy

Felelős

téma

óraszám osztály

személy Kémia

szaktanár

Mérgezések

2

Vegyszerek okozta sérülések

tanóra

7-8. osztály

Idegen test légutakba kerülése Biológia-

szaktanár

egészségtan

Életjelenségek vizsgálata. Klinikai

és

biológiai

3 halál tanóra

7-8. osztály

fogalma Eszméletlen

beteg

ellátása,

Légútbiztosítás Újraélesztés Természetismeret szaktanár

Sebek típusai, sebellátás módja Vérzések

2

6.

típusai, tanóra

osztály

okozta

7-8.

vérzéscsillapítás módja Fizika

szaktanár

Elektromos balesetek

áram

1 tanóra

osztály

24

Égési

és

fagyási

sérülések

ellátása Osztályfőnöki

osztályfőnök

óra

Elsősegélynyújtás

alapvető

szabályai

2 tanóra

6.osztály

Teendők a baleset helyszínén Mentőhívás Testnevelés

szaktanár

Csontok és ízületek sérülése, ellátás módja.

2. tanóra

7-8. osztály

- Tanórán kívüli: - délutáni csoportfoglalkozásokon, rendezvényeken Eszközeink: 1.) Munkánk során alkalmazzuk a rendelkezésére álló tanítási programokat, szakirodalmat

elsősegélynyújtás

témakörben:

Dr.

Hornyák

István:

Elsősegélynyújtás tankönyv - Kötszerek 2.) Folyamatos kapcsolatot tartunk és építünk ki az elsősegélynyújtásban érintett intézményekkel, személyekkel. -

Iskolaorvos, védőnő, mentőszolgálat

3.) Az iskola kapcsolatot épít ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvos csoportjával, az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. 2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A kortárscsoportok hatékony működtetése közösségi élményeken keresztül realizálódik, nélkülük szegényes, hangulattalan lenne az iskolai nevelés-oktatás folyamata. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi tevékenységhez kapcsolódóan határozzuk meg: 2.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: -

a tanuló közösségi magatartásának kialakítása,

-

a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlődése,

-

a közösségi szokások, normák, etikai értékrend elfogadása, 25

-

a másság elfogadása,

-

az együtt érző magatartás kialakítása, a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztése.

Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű csoportja, legfontosabb célunk ebből a (leginkább) nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely a közös cél érdekében hajlandó közös értékrend elfogadására és az iskola szervezeti keretein belül ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. Az osztályfőnöki nevelőmunka elsődleges szerepet tölt be a közösségi nevelésben. Az osztályfőnöki órák tananyaga útmutatást ad a kulturált magatartás és életmód kialakításához, a tanulók közösségi és közéleti tevékenységének szervezéséhez, az osztályban megélt élmények bázisán a szociális képességek fejlesztésére. Az osztályfőnökök feladata a közösségfejlesztésben: -

a gyermekek segítése, ellenőrzése, képviselete,

-

a harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek kialakítása és fejlesztése a tanulókban (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, méltányosság, tapintat, tolerancia, empátia, segítőkészség, humor),

-

az osztályfőnök segíti a tanulók önismeretének kialakulását, adottságaik megismerését, értékeik megtalálását, az együttműködési formák és normák kialakítását,

-

tanév közben gondoskodik közösségi programokról, közösségi vállalásokról és feladatokról.

Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: 1. évfolyam: Alakuljon ki az osztályon belül a sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez, alakuljon ki a felelősök rendszere, és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat. Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a diákönkormányzat életébe, alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei, legfontosabb készségei, szokásai, az osztályközösség váljon az együvé tartozás élményének meghatározójává. 2. évfolyam: A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése. Az osztályban növekedjen az

26

összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek, alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.

3. évfolyam: A már jól működő tevékenységek mellett kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység, növekedjen az „összetartozás” érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok. Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása, kapcsolódjanak be az iskola szintű rendezvényekbe. 4. évfolyam: Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, a diákönkormányzathoz. Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növekedjen a közösség felelőssége is. Készüljenek a „felső tagozatba” lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam: A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé, az osztály „beépülése” a „felső tagozatba” legyen folyamatos. Kapcsolódjanak be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe, a diáktanács ülésein elhangzottakról rendszeresen számoljanak be. A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Erősödjék a közösségért érzett felelősség, érezzék a fegyelem jelentőségét mind a tanulásban, mind a közösségi tevékenységben. 6. évfolyam: Szilárduljon meg az osztályközösség egysége, fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehajtásban és az ellenőrzésben is. Növekedjen a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a közvetlen pedagógusi irányítás. A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is. 7. évfolyam: Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete. A közösség nyújtson segítséget iskolai életükhöz. Éljenek javaslattételi és véleményezési jogukkal. Ismerjék fel a közösséget érintő problémákat. 8. évfolyam:

27

Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete, elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak, adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Készüljenek fel a tanulók az iskolai közösség elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére. 2.4.2 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzat a tanulók közösségi életre nevelésének és a közösség érdekében vállalt munkára, képviseleti szerepre történő nevelésnek a szervezeti kerete kellene, hogy legyen. A diákönkormányzatnak egyetértési és véleményezési joga van a házirenddel, szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatosan. A diákönkormányzat intézményét újra kell építenünk, ennek kezdeményezése és a folyamat nyomon követése, majd felügyelete pedagógusaink felelőssége. A diákönkormányzat szervezésénél a következő alapelveket érvényesítjük: -

Az iskola diáktanácsának minden tanuló tagja lehet, aki kedvet, lehetőséget érez a közös munkához.

-

A diáktanácsnak olyan tanuló lehet tagja, aki az osztályközösségtől választás útján felhatalmazást kap, s önként vállalja a megbízatást.

-

A diákönkormányzat működéséhez az iskola igazgatója biztosítja a feltételeket.

-

A diákszervezet vállaljon egyre nagyobb szerepet a kulturális, sport, szabadidős és az iskolai hagyományok szerinti programoknak.

-

A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusnak az iskolaközösség szintjén, az osztályfőnököknek az osztályközösségek szintjén legyen feladata a diákszervezet tevékenységének segítése.

Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. 2.4.3 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: -A diáksport tevékenység közösségfejlesztése A diáksport tevékenység közösségfejlesztő feladatai -

a tanulók széles körének bevonásával különböző sportági csoportok szervezése,

-

különböző sportágak népszerűsítése, tehetségek kiválasztásának elősegítése,

28

-

intézményen belüli és intézmények közötti játék- és mérkőzés lehetőségek biztosítása, kihasználása,

-

a sport és az egészséges életmódra nevelés elemeinek érvényre juttatása az iskolai és szabadidősporton keresztül,

-

a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása és fejlesztése.

- Az iskolai rendezvények közösségfejlesztő tevékenysége Az iskolai hagyományok ápolásának, az iskolában szervezett ünnepélyeknek és megemlékezéseknek közösségformáló hatását a tanulók aktív részvételével kívánjuk elérni. A közösségfejlesztő tevékenységek koordinálói a rendezvények szervezésének felelősei. Hagyománnyá kívánjuk fejleszteni, hogy közös megemlékezéseinken, ünnepi műsorainkon a pedagógusok és a gyerekek együtt lépjenek fel, erősítve ezzel a tanár-diák kapcsolatot, és a közösen elért siker jellemformáló erejét. Rendszeres, hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényeink: -

tanévnyitó iskolagyűlés,

-

október 23-a,

-

Mikulás ünnepe,

-

szeretet nap,

-

farsang,

-

március 15-e,

-

gyermeknap,

-

nemzeti összetartozás napja,

-

tanévzáró, ballagás.

2.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: -

színházlátogatás,

-

túrák

-

vetélkedők,

-

sport, tanulmányi versenyek, bajnokságok

-

táborozás.

Osztály szintű programok: anyák napja, fakultatív kirándulás, suli-bulik Napközi otthoni foglalkozások: közös játékok, séták, kirándulások, ünnepek

29

2.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti

teljes

munkaidejének

nyolcvan

százalékát

(kötött

munkaidejét)

az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív

részvétel

a

nevelőtestület

értekezletein,

valamint

a

szakmai

munkaközösségek munkájában. -

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

-

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő 30

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. -

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

-

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre

-

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

-

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

-

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. 31

-

-A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

-

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

-

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

-

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

-

Másoddiploma

megszerzésére

irányuló

továbbtanulásban

való

részvétel.

Továbbképzéseken való részvétel. -

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

-

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

-

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

-

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

-

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

-

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői 32

szervezet által szervezett rendezvényeken. -

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

-

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

-

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

-

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

-

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

-

Szülői értekezletet tart.

-

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

-

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

-

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 33

-

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

2.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulók adottságaikban és képességeikben, szorgalmukban és haladási tempójukban lényegesen különböznek egymástól. Ez a tény felelősségteljes feladatot ró intézményünkre, pedagógusainkra. A tehetség ígéretű tanulók megfigyelése első osztályba kerüléskor megkezdődik, a tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével vagy a délutáni foglalkozásokon indul a tehetséggondozás. A

tehetséges

és

eredményes

tanulók

elismerése

szorosan

hozzátartozik

tehetséggondozó munkánkhoz. Sajnos a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola tanulói közül nagyon kevesen nyújtanak kiemelkedő tanulmányi teljesítményt, így tehetségeink elsősorban művészeti- és sporttevékenységben járnak elől. Feladatok a tehetséggondozás terén: -

Minden pedagógus megfelelő pedagógiai, pszichológiai, humánus szemlélettel, lelkiismereti felelősséggel segítse a tehetségek felismerését, fejlesztését, irányítását.

-

Az önismeret kialakítása érdekében fontos az egészséges személyiségjegyek erősítése.

A

tanuló

legyen

tudatában

saját

értékeinek,

képességeinek,

lehetőségeinek. Érezze az osztályközösségbe való tartozását. -

Lehetőséget kell adni a tanulók szereplésére (rendezvényeink, vetélkedőink alkalmával).

A tehetség és képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek szolgálják: -

egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás,

-

választható tanórai foglalkozások,

-

tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök létrehozása az érdeklődés, a tehetség megállapítása céljából,

-

tömegsport,

-

felkészítés iskolai és iskolák közötti versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra (tanulmányi, sport, művészeti)

-

diák-önkormányzati programok, vetélkedők, rendezvények,

-

szabadidős foglalkozások (fakultatív színház-, bábszínház-, filmszínház- és múzeumlátogatás), 34

-

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata (könyvtár, számítástechnika terem.

-

Tanodai foglalkozás

A tanítási órákon alkalmazott módszerek: -

eltérő nehézségű feladatok az együttes – csoportos individuális munkaformák felhasználásával,

-

differenciált házi feladatok,

-

önálló otthoni kutatómunka, kiselőadás tartása,

-

a tanulói jellemzőhöz adekvát stratégiai módszer alkalmazása,

-

differenciált motiválás,

-

differenciált értékelés,

-

kooperatív óraszervezés,

-

projekt módszer alkalmazása

-

drámapedagógia

2.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A munkafegyelem, munkakultúra területén a szép eredmények mellett együtt élünk a gondokkal, problémákkal is. Ezen a területen is meghatározó a családi háttér milyensége. Ahol a gyermek a családban nem kap segítséget, ellenőrzést, biztatást, a legátgondoltabb nevelői ráhatás is gyenge hatásfokú marad. A családi és iskolai nevelő hatások összehangolása mindezek miatt napi aktualitású munka iskolánkban. A tanulási nehézségekkel küzdő, a tanulásban lemaradó, illetve gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása fontos feladat pedagógiai munkánkban. Nélkülözhetetlen ezek okainak felderítése, annak tisztázása, hogy valódi értelmében vett tanulási nehézség, vagy a hátrányból származó vagy a magatartászavarból eredő tanulási nehézségről van- e szó. Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Feladataink: -

Meg kell határozni, hogy mely tényezők gátolják az egyes tanulók képességeinek kibontakoztatását, s e tanulók mihez viszonyítva, milyen mértékben vannak lemaradva.

-

Az előzőeket véve olyan pozitív hatásrendszert kell kialakítani (érdeklődésüknek, képességüknek megfelelően), amelyben a segítés, a buzdítás, az ösztönzés dominál.

35

-

Meg kell találni azt a területet, ahol aktív tevékenységgel, ha kell segítségnyújtással sikerhez, elismeréshez juthatnak ezek a tanulók.

-

A siker kedvező hatása a legtöbb tanulónál csak akkor állandósul, ha az rendszeresen, kellő intenzitással ismétlődik.

A hátrányos helyzetű, illetve a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását az alábbiak szerint tervezzük: -

A tanítási órán biztosítjuk a differenciált terhelést, feladatvégzést: egyéni, páros, csoportos munkaforma keretében.

-

Egyéni foglalkozást a tanulók igénye szerint biztosítunk.

-

Ha a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, az iskola a közoktatási törvényben meghatározott időkeret terhére lehetővé teszi, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen.

-

Ha a tanulót tanulási nehézségei miatt - a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - mentesítjük egyes tantárgyak (tantárgyrészek) tanulása alól, akkor részére a többiekhez felzárkóztatása céljából egyéni fejlesztési terv alapján egyéni foglalkozást szervezünk.

2.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az iskolánkba járó gyermekek számottevő része jelentős szociális, műveltségi hátránnyal érkezik az iskolába. Elég sokan élnek csonka családban, munkanélküli hozzátartozókkal körülvéve, ahol a nevelés normái messze elmaradnak az iskola követelményeitől, így a gyermeknek gyakran van része kudarc élményben. A felsőbb osztályokban az "épphogy" kettessel történő átbukdácsolás már sikernek számít. Ennek következménye pedig a helyenként devianciába átcsapó magatartás, a lemorzsolódás és a túlkorosság. Minden osztályunkban találhatók olyan tanulók, akik nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni az iskola igényeit, megszegik a normákat, szabályokat, ellenállnak a nevelő hatásoknak. Ezen tanulók személyiségfejlődésének iránya nem megnyugtató. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat beilleszkedési- kezeletlenül hagyva –magatartási zavart. Az előforduló magatartási problémák, elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében, (a házirend megszegése, tiszteletlen, durva beszéd, beszélgetés, közbeszólás a tanórán, szándékos rongálás), esetenként regresszív-defenzív magatartás (a 36

munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. Törekszünk arra, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat a számukra legmegfelelőbb módon segítsük nehézségeik leküzdésében. A nevelési tevékenység sokoldalúsága az egyik feltétele a hatékonyságnak. A beilleszkedési problémák, magatartási rendellenesség esetén nélkülözhetetlen a tanulók alapos ismerete (családi háttér, személyes élettörténet, releváns személyek az életében, társas kapcsolatai). A gyermek megnyilvánulásait nem egyszerűen „zavaró körülménynek” tekintjük, hanem jelzésként, tünetként kezeljük. Feladataink a beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén a következők: 1.

A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása

2.

Az okok keresése, konkretizálása. Ennek mentén eljuthatunk a gyermek és a család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához.

3.

A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk.

4. Az érintettek (szülő, gyermek, ifjúságvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat) folyamatos kapcsolattartása, együttműködése. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhető gyerekek esetében egyik fő feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe.

Alkalmazott módszereink: -

egyénre szabott fejlesztés (személyes beszélgetés, külön feladattal való megbízás, a tanulóval való külön foglalkozás, a tanuló számára érdekes vagy játékos feladat adása, padtárs kiválasztása, páros- és csoport munkában való foglalkoztatás),

-

az osztálytársak bevonása,

-

a magatartási probléma közös, osztályfőnöki órán történő megbeszélése,

-

a család megnyerése, együttműködésre való kérés,

-

Nevelési tanácsadás igénybevétele

37

2.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,

több

fogyatékosság együttes

előfordulása

esetén

halmozottan

fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az óvodáztatás hiánya, a rossz szociális, a sajátos kulturális háttér, nyelvi faktor sajátosságai, a szülők alacsony iskolázottsága, a rossz egészségi állapot és a gazdasági háttér miatt iskolánkban igen magas a sajátos nevelést igénylő tanuló. Legfőbb cél a tanulási nehézségek habilitációja, rehabilitációja. Ennek eszközei:

-

A befogadó attitűd helyett elfogadó attitűd a pedagógusok részéről

-

Időben történő diagnosztizálás (lehetőleg az óvodás kor kezdetén, de legkésőbb 1-2. osztályban.)

-

Minden fejlesztést szakértői vélemény alapján végezzünk

-

Differenciált foglalkozásokat biztosítani, egyéni bánásmód, projekt módszer alkalmazása

-

Minden tanulóról készüljön egyéni fejlesztési terv

-

Szöveges értékelés alkalmazása

-

A helyi egyedileg kidolgozott rendszer alapján, szükség esetén az igazgató saját hatáskörében mentesítse tanulóit az osztályzás, a minősítés alól

-

Szakember végezze a fejlesztéseket

-

A tanítási órákon differenciált feladatokat kapjon

-

A fejlesztést végző pedagógus és az osztálytanító tartson napi kapcsolatot egymással

-

A szülőket szóban is tájékoztatni kell a gyermek fejlődéséről

-

A gyermek pillanatnyi státusát feltáró vizsgálatot nyomon követő vizsgálatnak, majd kontroll vizsgálatnak kell követni

Az elmúlt időszak tendenciáit látva, arra számítunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek statusa csökkenni fog, viszont problémájuk ezzel nem oldódik meg, további fejlesztésüket helyileg kell megoldanunk a helyi fejlesztőpedagógusokkal, illetve

38

osztályfőnökökkel. Az érintett gyerekeket egyéni terv alapján kell fejleszteni, hogy fejlődésüket biztosíthassuk. Tanulásban akadályozott tanulók oktatása: Az enyhe fokban sérült tanulók oktatására eltérő tantervű tagozatot működtetünk. A tagozaton 16 gyermek tanul. Az eltérő tagozaton 2 összevont osztály működik. Oktatásuknak tárgyi és személyi feltételei részben nem biztosítottak. Az eltérő tagozaton a tanulók létszámának folyamatos csökkenésére számítunk, mivel a tanulásban akadályozott gyereket egyre inkább integrált nevelés keretében kell oktatnunk. Ennek azonban sem pedagógiai, sem személyi, sem tárgyi feltételei nem adottak még. Az integráció lehetőségét a szakértői bizottság javaslata alapján minden tanévben felül kell vizsgálnia az iskolának és a fenntartónak, és csak abban az esetben valósuljon meg, ha az egyértelműen a gyerek érdekeit szolgálja, és képzése ez által nem sérül. Kiemelt feladataink ezen a területen:

-

A habilitációt, rehabilitációt csak szakember végezheti

-

Külső szakemberek alkalmazási feltételeinek megteremtése

-

Részleges integrációval is segíteni kell a felzárkóztatást (szaktantárgyak szakos órái, készségtantárgyak órái)

-

Szorgalmazni kell a visszahelyezést normál osztályokba olyan évfolyamon, ahol ennek feltételei adottak.

-

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A SNI tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

-

A SNI gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

-

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:

39



integrált iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelésoktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus,



a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök,



a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az iskolai osztály létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a

többi

gyermekkel,

tanulóval

együtt

történik.

Habilitációs/rehabilitációs

foglalkozás az SNI tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. 2.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: - az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, - a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, - gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,

40

- a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési

önkormányzat

polgármesteri

hivatalánál

rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, - az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét, illetve telefonszámát, - az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. 2.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorultak. A hátrányok eredete: A legnagyobb számban találkozhatunk azokkal a gyerekekkel, akik a család alacsony szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek. Az alacsony jövedelem következtében nincs lehetősége a családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb esetben, a külsőben (a tanuló leromlott fizikai állapota, szegényes öltözék) is megjelennek a rossz anyagi körülmények. Az okok között szerepel a család alacsony kulturális színvonala (a szülők alacsony iskolai végzettsége, a művelődéshez való kedvezőtlen viszonya). A szociális hátrány következménye rendszerint a tanulásban való elmaradás, kudarc. Kísérő jelenségként magatartási rendellenességekkel is találkozhatunk. 41

Feladataink: -

Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása.

-

A segítségadás módjának megkeresése.

Iskolánkban minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszűntetésében, továbbá feladatuk a szülőket és a gyerekeket érintő kérdésekről - a titoktartási kötelezettség szabályainak megtartása mellett – rendszeres tájékoztatást adni, és a szülőket figyelmeztetni, ha a gyermekek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek. A segítségadás módjai: A szociokulturális hátrányokkal és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók többirányú segítséget vehetnek igénybe: -

a tanórai munka differenciálásával lehetőséget kapnak a gyakori szóbeli

szereplésre. -

A tanítási időn túl konzultáció, korrepetálás a tanulási nehézség

megszüntetésére. -

A kommunikációs képességek tanórai és tanórán kívüli fokozott fejlesztése.

-

Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége

szükségessé teszi – a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján –, mentesítjük az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezünk. A felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű tanulók gondozásának egyéb formái, színterei: -

jutalmazási eljárásaink során figyelembe vesszük a tanulók relatív jó

teljesítményét, a „javulását”, -

nevelési tanácsadás igénybevétele (ezen belül logopédiai tanácsadás,

pszichológiai segítségnyújtás), -

pályázatok figyelése (helyi és regionális támogatások megszerzése),

-

kapcsolattartás a Pedagógiai Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Szolgáltatásaink: Egészségügyi: -

Az iskola-egészségügyi feladatokat a község háziorvos és védőnő végzi

(szűrővizsgálatok, felvilágosító előadások). 42

Iskolafogászati ellátás: Jelenleg sajnos nem megoldott, de nagy szükség lenne

rá.

Szociális: -

napközis étkeztetés és foglalkoztatás,

-

étkezési hozzájárulás, kedvezményes étkezés,

-

tankönyvtámogatás,

-

tartós tankönyvek kölcsönzése az iskolai könyvtárból,

Vakációs: -

nyári táborozások (lehetőség szerint), kirándulások,

-

alkalmi rendezvények

2.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje -

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

-

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

-

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

-

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli

–

alábbi

területeinek

tervezésében,

szervezésében

és

lebonyolításában:

-



a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok);



tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;



sportélet;



túrák, kirándulások szervezése;



kulturális, szabadidős programok szervezése;



a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap).

Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

-

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a 43

nevelőtestület és az igazgató felé. -

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: 

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel

való

kapcsolattartásban

(a

tanulók

véleményének

továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. -

Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

2.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák -

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a

diákönkormányzat

vezetője

havonta

egyszer

a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, -

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

-

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

-

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola 44

igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel 2.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A gyermeknevelésnek két fő színterén – az iskolában és a családban – összhangot, egységet kell teremteni a közös cél megvalósítása érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, kell alapulnia. Pedagógiai programunk megvalósítása a szülők nélkül nem fog sikerülni. Ezért: folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az

-

alkalmazott módszerekről, -

mindezekről igyekszünk megismerni a szülők véleményét,

-

alkalmat biztosítunk a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői,

közreműködői és segítői legyenek. A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: -

a napközi otthoni, tanulószobai ellátást,

-

az étkeztetési kedvezmények igénybevételét,

-

a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét,

-

a gyermek fogyatékosságának megfelelő végzettséggel rendelkező gyógy-és fejlesztőpedagógus segítségét,

-

a gyermek-és ifjúságvédelem segítségét.

Tiszabőn az iskola és a szülők kapcsolata nem az átlagot mutatja. A túlfűtött érzelmi megnyilvánulások, az azonnali heves reagálások mellett a teljes fokú nemtörődömség, érdektelenség éppúgy megtalálható. Pedagógusaink konfliktustűrő és –megoldó képességét nagyon gyakran teszik próbára a helyi viszonyok. Sok esetben az iskola csak akkor kap helyet a család életében, ha valami rendkívüli dolog történik: sérelem érte gyermeküket, konfliktusa volt tanárral vagy iskolatárssal, vagy valami miatt felborult a mindennapi iskolai rend. A hétköznapokban nem fontos az iskola, a tanulás, nem számít példának a pedagógus által közvetített minta. Ilyen környezetben sokszor szélmalomharc a szülők „csatasorba állítása”, meggyőzése az iskolában megszerezhető ismeretek fontosságáról. Ezért az együttműködés erősítése egyik legfontosabb feladatunk. Általános feladataink közé mindenképpen be kell vennünk egy olyan gyakorlatban alkalmazható és mindenkire kötelező érvényű stratégia kidolgozását, mellyel elérhetjük, 45

hogy az iskola ne legyen a szülői önbíráskodás helyszíne, hogy a szülő-tanár kapcsolatot ne csak a szülők és diákok jogainak erősítése hassa át, hanem az iskola által képviselt erkölcsi normáknak is érvényt tudjunk szerezni. Az iskolánkba járó tanulóknak és azok szüleinek kötelessége betartani az intézmény szabályait. Mindennapi oktató-nevelő munkánknak ez elengedhetetlen feltétele jelenleg. A szülők képviseleti fórumai Szülői értekezlet

-

Célja

a

közös

feladatok,

célok

megtervezése,

a

problémák

megoldása,

kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között, a tanulói közösségfejlesztés. A tanév során két alkalommal kerül rá sor: tanév elején és félévzárás után (aktuális esetben rendkívüli szülői értekezletre is sor kerülhet az osztályfőnök, illetve a szülői közösség kérelmére). Az óvodában a leendő első osztályos tanítók mutatják be az intézményt, a nevelési módszereket. Családlátogatás

-

Iskolánkban az iskola-szülő kapcsolat legfontosabb színtere ez. Célja a környezet tanulmányozása, a közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulókkal kapcsolatban felmerülő problémák megoldása érdekében. Minden új osztályfőnök valamennyi tanuló családját felkeresi. Probléma esetén a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős - szükség esetén többször is - megismétli a látogatást. -

Nyílt napok

Célja, hogy a szülők közvetlenül is betekinthessenek az iskola belső világába, közvetlenül megfigyelhessék gyerekük iskolai tevékenységét tanórán és tanórán kívül egyaránt. Évente egy alkalommal a meghatározott napokon mindenki részt vehet a délelőtti és délutáni foglalkozásokon. -

Iskolai rendezvények

A farsang, a Szeretet nap, a sportnapok, szavalóversenyek és egyéb faluszintű rendezvényeink a tanár-szülő-diák kapcsolat erősítését is szolgálja. A szórakozás mellett lehetőség adódik a közvetlenebb, oldottabb hangulatú eszmecserére az érintettek között. A szülők tájékoztatásának írásbeli formái -

Tájékoztató füzet,

-

Szöveges értékelő lap

-

Iskolai faliújság,

-

Tájékoztató szórólapok, 46

-

Iskolai kiadvány (pl. iskolai újság)

2.8.3 Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával

-

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Tiszabő Község Önkormányzata 5232 Tiszabő, Fő út 47.

-

Napköziotthonos Óvoda, 5232, Tiszabő, Fő út 74, Kossuth L. út 20.

-

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Törökszentmiklósi Nevelési Tanácsadó, 5232 Törökszentmiklós, Almásy út 25.

-

A területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló bizottsággal: JászNagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 5000 Szolnok Mária út 19.

-

Kistérségi

Szociális

Szolgáltató

Központtal,

Családsegítő

és

Gyermekjóléti Szolgálattal, 5232 Tiszabő, József Attila utca 51 -

Háziorvossal

-

Védőnői Szolgálattal A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 2.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

47

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Az év végi osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), gyenge (2) és elégtelen (1). Ha a tanév végén egy vagy két tantárgyból a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet az intézmény háromtagú bizottsága előtt. Nevelőtestületi engedéllyel három tárgyból is lehet javítóvizsgát tenni. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanulónak meg kell ismételnie a tanévet. Háromnál több év végi elégtelen osztályzat esetén a tanévet javítóvizsga nélkül meg kell ismételni.

5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a választott kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg. 8. Az osztályozó és javítóvizsgákra vonatkozó szabályokat a kerettantervek alapján kell kidolgozni. 9. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: tantárgy

írásbeli

szóbeli

gyakorlati

48

vizsga alsó tagozat magyar nyelv

írásbeli

szóbeli

magyar irodalom

írásbeli

szóbeli

idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

matematika

írásbeli

szóbeli

környezetismeret

írásbeli

szóbeli

ének-zene

szóbeli

gyakorlati

vizuális kultúra

gyakorlati

testnevelés és sport

gyakorlati

felső tagozat magyar nyelv

írásbeli

szóbeli

magyar irodalom

írásbeli

szóbeli

idegen nyelvek

írásbeli

szóbeli

matematika

írásbeli

szóbeli

történelem

írásbeli

szóbeli

természetismeret

írásbeli

szóbeli

fizika

írásbeli

szóbeli

kémia

írásbeli

szóbeli

biológia

írásbeli

szóbeli

földrajz

írásbeli

szóbeli

ének-zene

írásbeli

szóbeli

dráma és tánc

szóbeli

vizuális kultúra informatika technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport

gyakorlati

gyakorlati szóbeli

gyakorlati gyakorlati gyakorlati

2.9.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények 49

teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-

tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott

-

magántanuló volt.

Az 1 évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha azt a szülő kéri, vagy az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: -

1 - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika,

-

környezetismeret

-

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret

-

7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

2.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

-

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

-

Beiskolázási körzetünk egész Tiszabő községre kiterjed.

-

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;



a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját;



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;



-a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

50



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; -

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

-

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük.

51

3. Az intézmény helyi tanterve A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola tantestülete feladatának tekinti a sokoldalú személyiségfejlesztést, az alapvető készségek és képességek kialakítását, a szociokulturális hátrányok csökkentést. Ennek érdekében lehetőségein belül igyekszik megteremteni annak feltételeit, hogy a tanulók minél több időt tölthessenek az iskolában. A szükségletekhez a tanulók igényeihez igazítja pedagógiai programját. A szabadidős programokat úgy szervezi, hogy mindenki számára hasznos, kulturált időtöltést tudjon biztosítani. Kiemelt szerepet kap a cigánygyerekek pozitív identitástudatának kialakítása, saját kultúrájuk, hagyományaik, történelmük megismertetése, a cigány nyelv oktatása. Ezek színterei: -

tanítási órák

-

szabadon használható órák

-

felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztések

-

sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása

-

iskolai étkeztetés

-

egész napos iskolai oktatás - napközi - tanulószoba

-

tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök - sportkörök - iskolai rendezvények - kirándulások - táborok

Tanítási órák Tanulónk túlnyomó többsége hatalmas lemaradással kezdi az iskolát. Nem rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, képességekkel, amelyek az oktató-nevelő munka elengedhetetlen feltételei. Hiányosságok mutatkoznak az -

aktív figyelem

-

aktív gondolkodás

-

kommunikációs készség

-

mozgás koordináció

-

alkalmazkodó képesség területén. 52

Mindezek, valamint a kedvezőtlen szociális, sajátos kulturális környezet indokolttá teszi, hogy a hagyományostól eltérő oktatási módszereket alkalmazzunk. Egész napos oktatás az alsó tagozaton Tapasztalataink szerint tanulóink gyakran nem készítik el házi feladataikat, keveset gyakorolnak. Az otthon tanuló gyerekek felkészülését a szülők többsége nem ellenőrzi, elakadásában nem tud segítséget nyújtani. A szabadidő hasznos eltöltését szociális hátrányukból adódóan nem tudják biztosítani gyermekeiknek. Ezért iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóink igény szerint reggel 8 órától délután 16 óráig egész napos iskolarendszer keretében, hasznosan töltsék el mindennapjaikat. Ezt az oktatási formát abban az esetben kívánjuk bevezetni, amennyiben a megfelelő szakmai és tárgyi feltételek ehhez adottak lesznek. Az egész napos iskolarendszerben a tanulók életkori sajátosságait, fáradságát is figyelembe véve, a nap egészére (8. 00 – 16. 00) elosztva váltják egymást a tanítási órák, a tanulási képességekhez igazított tanórákra való felkészülés, a regenerálódást szolgáló szabadidős programok. Ezen kívül közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Az egész napos osztályban napi 8 órát töltenek el a tanulók, ezért fontos, hogy a gyermek életében rendszer legyen, hiszen egy rendszeresen ismétlődő folyamathoz könnyebben tud alkalmazkodni. Ez a napirend-órarend természetesen nem jelent rideg szabályokat, ez egy rugalmasan kezelhető keret, mely a gyermek fizikai pszichés terhelhetőségétől függően lazítható. A tanítási órák 45 percesek Az önálló tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkentést teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: levegőn való mozgás, játék, kreatív manuális foglalkozás. Az étkezésnél a kultúrált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. Az egész napos osztályban két tanító dolgozik a gyerekekkel, megosztva egymás között a tantárgyakat. Ez a forma nagymértékben megkönnyíti mind a gyerek, mind a szülő mindennapjait, egyenletesebb terhelést biztosítva így elkerülhető a fárasztó otthoni tanulás. A gyermek az iskolában – szakember segítségével – tanulja meg a helyes tanulás fortélyait és így kudarcmentesen gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulás szintjére.

53

Az egész napos iskolai nevelés-oktatás előnyei: 

mivel mindkét nevelő tanítási órákat és tanórán kívüli tevékenységeket egyaránt vezet, többféle tevékenység közben ismerheti meg a gyerekeket, gyakorolhat rájuk hatást, nevelő és gyerek között kedvezőbb kapcsolat alakulhat ki;



mivel a nevelők irányítják a saját tanítási óráikra való felkészülést is, rendszeresen szerezhetnek tapasztatokat saját tanítási óráik hatékonyságáról. Így nagyobb az esély arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat egységessé váljék.

Az egész napos foglalkoztatás feladatai: 

a tanulók és közösségeik tanórai és tanórán kívüli (közéleti, művelődési, munka, játék, sport, egyéb) tevékenysége egységes pedagógiai folyamatot képezzen;



nagyobb teret kapjon a gyermekek öntevékenysége, mely az életkori sajátosságokhoz igazodik.



az iskolai osztályközösségek – mint alapvető közösségek – mellett jobban érvényesüljön a funkcionális csoportok működése, gazdagodjék hálózata, a tanulók fejlődése-fejlettsége szintjéhez igazodó, választható tevékenységek kínálata

A nevelési – szabadidős terv elemei A tevékenységek feltétele: A szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg: dramatikus játékok, 

bábjáték



vizuális nevelés (kézművesség, barkácsolás)



népművészeti nevelés, népművészeti ágazatok megismertetése (ünnepek, szokások)



egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirendi szokás, testápolás)



séták, kirándulások (egészségügyi, megfigyelések, szempontok)



ének – zenei nevelés (zeneművel hallgatása, közös éneklés, zenés



képzőművészeti nevelés: képi, esztétikai élménynyújtás, a különböző technikák megismertetése ( papír, színes kréta, ceruza, mozaik..stb ), alkotások bemutatása.



olvasóvá nevelés (mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás, irodalmi sorozatok)

-

Kisebb létszámú osztályokat kell indítani, amennyiben a lehetőségek engedik. 54

-

Első évfolyamon a Meixner-féle dyslexia prevenciós és reedukációs módszerrel tanítunk, és a későbbi évfolyamokon is erre a programra kidolgozott módszerekkel, kiadványokkal oktatunk.

-

Előnyben kell részesíteni azokat a programokat, módszereket, melyek a képességek kibontakoztatását, a személyiség harmonikus fejlődését szolgálják.

-

Vissza kell szorítani a frontális osztálymunka arányát a hagyományos „poroszos nevelést”.

-

Azokat az oktatási formákat kell előnyben részesíteni, melyek a tartalomhoz kapcsolódva minél sokoldalúbb módon, tárgyi (cselevéses) szemléletes (képi) és elvont (verbális) úton egyaránt közvetítik az ismereteket.

-

Lehetőségekhez mérten élni kell a csoportbontás eszközével, de ez nem vezethet osztályon belüli, osztályok közötti szegregációhoz.

-

Alkalmazni kell mindazokat a régi és új eszközöket, melyek az ismeretanyag elsajátítását segítik.

-

Törekedni kell a szaktantermi rendszer visszaállítására, de ez csak egy új iskola építésével válhat valóra.

Felzárkóztató foglalkozások, egyéni fejlesztések Az egyéni különbségek csökkentésére felzárkóztató foglalkoztatásokat, egyéni fejlesztéseket

végzünk.

Ezek

célja

az

egyéni

különbségek

csökkentése,

a

hátránykompenzáció. Az osztálytanító joga eldönteni, hogy a felzárkóztatás mely formáját választja. Ez lehet egyéni fejlesztés, kiscsoportos foglalkozás (3-4 fő) vagy nagyobb csoportok fejlesztése egyaránt. Ugyanilyen feltételek mellett történik a tehetséggondozás, a továbbtanulásra való felkészítés is Iskolai étkeztetés Az iskolai étkeztetés a következő problémák megoldását segítheti:

-

A gyerekek nem éhesen ülnek be az iskolapadba

-

A tanítási órák hatékonyságának nem akadálya a korgó gyomor

-

Működtethetünk napközis csoportokat

-

A délutáni foglalkozások látogatottabbak, ezáltal hatékonyabbak is lehetnek

-

Az étkezést igénybevevő gyerekek egészségesebben táplálkoznak

-

Az étkeztetés kulturált körülmények között történik 55

Jelenleg nem áll rendelkezésre a megfelelő helyiség az étkeztetés biztosítására.

Tanulószoba A felső tagozatosok körében már nem igazán népszerű a napközi. A kamaszoknak, a cigány kamaszoknak, akiket a családban már felnőttként kezelnek, más szervezeti formát kell keresnünk. Ilyen lehet a tanulószoba. Célja: -

A képességkibontakoztatás, a tehetséggondozás megszervezése a felső tagozaton is

-

Számítógép, Internet-hozzáférés biztosítása

-

Szabadidős programok biztosítása

-

Középiskolai előkészítés biztosítása

Tanórán kívüli foglalkozások Abból az alapvető állításból kell kiindulni, hogy minden gyerek más és más készségekkel, képességekkel vesz részt az oktatás – nevelés folyamatában. Ezek fejlesztése a pedagógus alapvető feladata. Formai keretei a szakköröktől a nagyobb csoportos foglalkoztatásig

(táborig)

változhat.

Megszervezésükhöz

az

alábbi

szempontok

figyelembevétele elengedhetetlen:

-

Megfeleljen az életkori sajátosságoknak

-

Tudatos legyen

-

Építsen a gyerekek képességeire, hogy sikerélményt biztosítson

-

Minden gyerek egyéni képességeit meg kell ismerni

-

Alkalmazkodjon a gyerekek igényeihez

-

Nyújtson sikerélményt

Igaz ugyan, hogy a Tiszabőn élő romungrók közül senki nem beszéli egyik cigány nyelvjárást sem, a pedagógus személyisége miatt a „lovári” nyelv oktatása sem a gyerekek, sem a szülők részéről nem ütközött ellenállásba. A nyelvoktató programot a 2003/2004-es tanévben indítottuk. Azóta évfolyamonként egy-egy csoportban (kb. 60 gyermek) nyújtunk lehetőséget a cigány nyelv tanulására. A többiek cigány dalok, versek tanulása során barátkoztak a nyelvvel. A nyelvoktató program szükségességét igazolja a nagyfokú 56

érdeklődés a gyerekek részéről. Pályázat révén sikerült megfelelő tankönyvet és munkafüzetet szerezni.

57

3.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Etika

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Etika

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológia-egészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

Történelem,

társadalmi

állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene Dráma

és

és

1 tánc/Hon-

1

és 1 58

népismeret Vizuális kultúra

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat 1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Matematika

A változat

Fizika

A változat

Kémia

A változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam, a 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv 3+1 3+1 2+1 2+1 Irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4+1 4+1 Etika 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 59

Testnevelés és sport 5 5 5 5 Cigány népismeret 1 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 (2) 2(2) 3(2) 3(2) Nemzetiségi órakeret 2 2 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam, a 2017/2018-as tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv 2 1+1 1+1 1+1 Irodalom 2 3 2 3 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Etika 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Szabadon tervezett órakeret Nemzetiségi órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2

1 1 1 1 1 5 1 1 2(2) 2 28

2+1 2

2+1

2

1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1 5 1 1 3(2) 2 28

1 1 1 5 1 1 3(2) 2 31

1 1 1 5 1 1 3(2) 2 31

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam, a 2017/2018-as tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv 3+1 2+1 2+1 Irodalom 4 4 4 Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 Etika 1 1 1 60

Környezetismeret 1+0,5 1+1 1+1 Ének-zene 2 2+0,5 2+0,5 Vizuális kultúra 2+0,5 2+0,5 2+0,5 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Cigány népismeret 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 Nemzetiségi órakeret 2 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 27 27 29 Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam, a 2017/2018-as tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv 1+1 1+1 4+1 Irodalom 3 2+1 Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 +1 3 3+1 Etika 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Cigány népismeret Szabadon tervezett órakeret Nemzetiségi órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2+1 2

2+1

2

1+0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1+0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1+0,5

1+0,5 1 1 5 1 1 3 2 30

1+0,5 1 1 5 1 1 3 2 33

1+0,5 1 1 5 1 1 3 2 33

61

Sajátos nevelési igényű tanulók heti óraszámai: Az évfolyamok óraszámai Tantárgyak 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

7+1

4+1

4+1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

0

0

0

0

2

2

2

2

Hon és népismeret

0

0

0

0

1

0

0

0

Matematika

4

4

3

4

4

4

4

4

Informatika

0

0

1

1

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

0

0

0

0

Természetismeret

0

0

0

0

2

2

4

4

Földrajz

0

0

0

0

0

1

1

2

Ének-zene

2

1

2

2

2

2

1

1

Vizuális kultúra

1

2

2

2

2

2

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

1

2

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra Etika

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Idegen nyelv

0

0

0

0

0

0

2

2

Cigány népismeret

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

28

28

31

31

Cigány nemzetiségi kultúra

1

1

1

1

1

1

1

1

4+1 4+1

62

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók heti óraszámai: Az általános iskola, 1–8. évfolyam számára 51/2012. EMMI rendelet 11. sz. melléklete alapján felmenő rendszerben történő bevezetése Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok A nevelésoktatásfejlesztés területei Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet

Életvitel és gyakorlat Természeti környezet Művészetek

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Kommunikáció Olvasás-írás Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlat Környezetismeret

4 2 2 2

4 2 2 2

4 3 2 2

4 3 2 2

4 4 3

4 4 3

5 2 3

5 2 3

1

1

2

2

2

2

3

3

1

1

2

2

2 2

2 2

2 2

2 2

1

1

5 4 31

5 4 31

Ének-zene Ábrázolásalakítás Informatika Információs eszközök használata Testi nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szabadon tervezhető órakeret Összesen

2

2 2

2 3

5 3 25

2 3

5 3 25

2 2

5 3 25

2

2 2

5 4 26

5 4 28

5 4 28

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók esetében különös figyelmet kell fordítani a szakértői véleményben kiállított fejlesztési javaslatokra és finanszírozott heti óraszámok kialakítására. Intézményünkben a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integráltan az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók részére kialakított osztálykeretben tanulnak. Az összevont osztályok esetében mindenkor figyelembe vesszük a törvény által meghatározott előírásokat: a hatályos köznevelési törvény (4.§.24.) legalább kettő-, legfeljebb négy iskolai évfolyamból teszi lehetővé Az osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a 2011. évi CXC. törvény – a nemzeti köznevelésről, 4. mellékletben meghatározott „Osztály- és csoportlétszámok” esetében a „Gyógypedagógiai osztály” tanuló számait, melyek: minimum 5, maximum 13, átlag 9 tanuló.

63

Ennek megfelelően a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatását differenciált óraszervezéssel és egyéni fejlesztői foglalkoztatással oldjuk meg. A részükre meghatározott óraszámokat az összevonásnak megfelelően állapítjuk meg. Tantárgyaikat az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók tantárgyaiba integrálva határoztuk meg.

Tantárgyi megfelelés:

Enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók tantárgyai

Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tantárgyai

Magyar nyelv és irodalom

Anyanyelv és kommunikáció

Matematika

Számolás-mérés, játékra nevelés

Történelem

Társadalmi ismeretek

Életvitel és gyakorlat

Önkiszolgálás, életvitel és gyakorlat

Természetismeret

Természeti környezet-környezetismeret

Ének-zene, vizuális kultúra

Művészetek: ének-zene, ábrázolás-alakítás

Informatika

Infokommunikációs eszközök használata

Testnevelés és sport

Testi nevelés: Mozgásnevelés, testnevelés

64

A sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma „a nemzeti köznevelésről szóló” - 2011. évi CXC. törvényhez kiadott 6. melléklet – „Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete” alapján, sérülési területenként kerül meghatározásra a tagozaton és az intézményben integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók esetében. B

C

D

nemzeti- ségi iskolai nevelésoktatás többlet tanórai foglal- kozásai-nak száma sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma

osztályok heti időkerete

EA értelmi fogyatékos

EB gyen- génlátó

3 óvoda 4 első 5 második 6 harmadik évfolyam 7 negyedik évfolyam 8 ötödik évfolyam 9 hatodik évfolyam 10 hetedik évfolyam 11 nyolcadik évfolyam

5 5

61 25 25

61 52 52

2 1 1

2 2

3 3

7 7

8 8

10 10

3 3

20

5

25

52

1

2

3

7

8

10

3

22

5

27

55

1

2

3

7

8

11

3

23

5

28

51

1

2

2

3

8

9

11

3

23

5

28

51

1

2

2

3

8

9

11

3

26

5

31

56

1

2

2

4

8

10

12

4

26

5

31

56

1

2

2

4

8

10

12

4

61 20 20

órái DA nemzetiség

2

BA testne-velés nélkül BB testne-velés BC órák testne-veléssel CA engedélyezet t CB többlet a hittanCC órakerete 6 és 8 intézegyházi évf.gimnázium mények-ben többlet

évfolyam

gyermek, tanuló heti óraszáma

1

E

EC vak, nagyot- halló, EE mozgás és autista siket és beszédfogyaté-kos EF egyéb

A

65

3.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján, a tankönyvrendelést és a taneszközök kiválasztását minden évben körültekintő gondossággal a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával kell elkészíteniük. 4. A

tankönyvválasztás

elsődlegesen

a

hivatalosan

tankönyvvé

nyilvánított

tankönyvekből történik. 5. A tankönyvek kiválasztásánál alapvető szempontnak tartjuk, hogy a felmenő évfolyamok tankönyvei, tematikájuk egymásra épüljenek. 6. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 7. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. b. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

66

c. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 8. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket, tartós tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 3.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

-

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

-

Tanulási módszerek kialakítása

-

Iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása

-

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

-

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

-

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

-

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

67

-

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

68

3.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

-

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

3.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, -

Kulcskompetenciák fejlesztése

-

Képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

-

Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

-

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,

-

Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott 69

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.5.Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel: alsó tagozaton népi játékok, labdajátékok, zenés gimnasztika, úszás, néptánc, illetve atlétika, míg felső tagozaton kézilabda, foci, úszás vagy atlétika



iskolai sportkörben való sportolással,

70

3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 3.6.1 Cigány kisebbségi oktatás A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást- a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott célkitűzéseket vesszük alapul. Mivel iskolánk minden tanulója roma származású ezért a cigány kisebbségi oktatási formát valósítjuk meg. A cigány népismeretet kötelezően választható tantárgyként, heti egy órában kívánjuk oktatni, felmenő rendszerben, minden évfolyamon. A kisebbségi népismeret közös, az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven kisebbségenként meghatározott részletes fejlesztési feladatok a Nemzeti alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak. Továbbá havonta, illetve hetente rendezett kulturális foglalkozásokkal kívánjuk megismertetni tanulóinkkal a roma hagyományokat, kulturális értékeket. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Tanulóinknak lehetőségük nyílik a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség.

3.6.2 A csoportbontások és az egyéb foglakozások szervezési elvei Az idegen nyelvet a tanulók érdeklődésének megfelelően megválaszthatják. A testnevelés és a technika tantárgyakat csoportbontással oktatjuk a fiúk, és a lányok számára. Az Köznevelési törvény szabályozása szerint 16:00ig biztosítunk délutáni foglalkozásokat a tanulóink számára. Kívánjuk a nívócsoportos oktatást bevezetni.

71

3.7 Projektoktatás A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét.

A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten,

munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő. 3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Tanulóink létszáma 308 fő jelenleg, ebből 308-an hátrányos helyzetűek, míg 282 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A képesség kibontakoztató - és integrációs felkészítés programnak nagy jelentősége van a hátrányok leküzdésében. Kiemelt célok a HH/HHH tanulók fejlesztésében: -

Tanulóink sajátítsanak el olyan tanulási módszereket, technikákat, amelyekkel eredményesek lesznek az önképzésben, szilárd ismereteket eredményeznek a tanulási folyamatok során.

-

A helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink feleljenek meg a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek.

-

Tanulóink egyéni érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően válasszák 72

meg a továbbtanulás irányát. -

Tanulóink érdeklődésének fenntartása, hogy a megszerzett ismereteket kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban.

-

Az önművelésre törekvés, az élethosszig történő tanulásra való felkészülés váljon a tanulók igényévé.

-

Valósuljon meg a HH/HHH tanulók :

-

-egyéni igényeihez igazodó a személyiségfejlesztése, közösségfejlesztésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatok,

-

-a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program,

-

-a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység , s ezek megvalósulásával a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetük mérséklődjön. CÉLOK

FELADATOK

Tanulmányi eredmények

Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, a foglalkozásokon

javulnak

való részvétel ellenőrzése Egyéni problémamegoldó foglalkozások

Hiányzások számának csökken

Folyamatos figyelemmel kísérés, ellenőrzés Egyeztetés a szülői házzal Családlátogatás

A napközis foglalkozásokon való

Az egyéni előrehaladás fejlődésének elősegítése

részvételi arány nő Magántanulói státusz elkerülése A tanulók figyelemmel kísérése Szülői házzal való eredményes

Fogadóórák

kapcsolattartás

Szülői értekezletek Közös programok

Az osztályismétlők számának

Felzárkóztató foglalkozások

csökkenése

A tanulók előrehaladásának nyomon követése, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok, szülők bevonásával

Az érettségit adó középiskolákba Pályaorientációs foglalkozások való továbbtanulás aránya nő

Továbbtanulást elősegítő programok

Testi egészség megőrzése

Rendszeres iskolaorvosi, fogorvosi, védőnői ellenőrzések 73

Felvilágosító előadások Egészségnapok Sportolási lehetőségek

Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása: A leendő első osztályos tanítók meglátogatják az óvodásokat A leendő tanítók részt vesznek a nagycsoportosoknak szervezett nyílt foglalkozásokon Az óvodás gyermekek és szüleik az iskolai nyílt napokon meglátogathatják az alsó tagozatosokat, bepillantást nyerhetnek munkájukba. Iskolanyitogató foglakozás: zenés, játékos, kézműves, mozgásos tevékenységek a leendő elsősök számára Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése -

Szülői házzal Családlátogatások Szülői értekezletek Fogadóórák Egyéni beszélgetések Közös programok

-

Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal

Rendszeres esetmegbeszélések -

Kapcsolattartás

Közös rendezvények (pl. prevenciós előadások, video vetítések) Szakmai és szakszolgálatokkal Szakértői bizottság véleményének kikérése Együttműködés a törökszentmiklósi Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Szükség esetén pszichológus segítségének igénybe vétele Sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók fejlesztésének nyomon követése, kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal, gyógypedagógusokkal 74

Kapcsolattartás az önkormányzat jegyzőjével, a szociális bizottsággal, a családsegítővel, a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkásával. Középfokú oktatási intézményekkel Kapcsolattartás az intézmények között: Igazgatók, osztályfőnökök Nyílt Napok látogatásának lehetővé tétele Középiskolák képviselőinek tájékoztatója a 8.osztályos tanulók számára Iskolánk volt diákjainak beszámolói az új iskolájukról Pályaválasztási szülői értekezlet Az Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése nevelőtestület előtt iskolaszinten és osztályszinten, osztályban tanítók előtt egyéni szinten, következtetések levonása, tervek meghatározása iskolaszinten, osztályszinten, egyéni szinten. - HH/HHH tanulók háromhavonkénti értékelése, a következő időszaki fejlesztési terv elkészítése a kompetenciamérési egyéni kiértékelés figyelembe vételével, a tanuló egyéni igényeihez igazodva a személyiségfejlesztéssel, Az iskolai integrációs program alkalmazásával elérendő eredmények: -

Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.

-

Multikulturális tartalmak beépültek a helyi tantervekbe

-

Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.

-

Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Ezek eredményeként:

-

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma

-

Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma

-

Csökken az iskolai hiányzások óraszáma

-

Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma

-

Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma

-

Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

75

3.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait. A beszámoltatás és a számonkérés alapelvei: • folyamatosság, rendszeresség, • korrektség, • igényesség, • objektivitás és empátia egészséges aránya, • a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. • Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. • A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. •Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). • A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását, Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az 76

érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül. Ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze. és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos – vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. A méréseket az igazgatóság, a munkaközösség-vezetők és az igazgatóság által megbízott pedagógusok (minőségbiztosítási körök) végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében, az értékelést a munkaközösség-vezető, a minőségbiztosítási körök, vagy az igazgatóság végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése. Az ellenőrzési és értékelési rendszer alkalmai az oktatásban Bemeneti mérés: Minden tanév első hónapjában az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására elvégezzük a DIFER-tesztet. Folyamatmérések: -

A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás).

-

Az 5. és 7. évfolyamokon év elején az országos szervezésű mérések keretében matematikai-logikai,

illetve

olvasás-szövegértési

képességek

szintjének

megállapítása, melynek feltétele az előző év végén megírt tesztek helyi javítása a megírást követően. -

Minden évfolyam végén a készségtárgyak kivételével tantárgyi összegző mérést végzünk, melynek értékelési szempontjai: fogalmi ismeretek, tantárgyi ismeretek, alkalmazott ismeretek.

Kimeneti mérés: 77

-

A 8. évfolyam végén olvasás-szövegértésből és matematikából az országos mérések keretében.

A mérések összegző dokumentációja alapként szolgál az igazgató tanév végi beszámolójához. Az értékelés időpontja és formái -

Első évfolyamon félévkor és év végén szövegesen értékeljük a tanulók teljesítményét, kivéve a 4. osztály év végi teljesítménye. Tanév közben érdemjeggyel értékelünk.

-

Első évfolyam a tanuló számára előkészítő jellegű is lehet, ha tankötelezettségét 7 éves kora előtt megkezdte, illetve a szülő kérésére az évfolyamot megismételheti.

-

5-8. évfolyamon a tantárgyakat érdemjeggyel értékeljük félévkor és év végén is. A tanulók egyéni teljesítményét a szülő kérésére szövegesen is értékeljük, amit a szülőnek szóban is elmondunk (szülői értekezlet, fogadó óra, egyéni megkeresés).

-

1-8. évfolyamokon a magatartás és szorgalom havonta és félévkor számszerűen kerül értékelésre. Indokolt esetben (dicséret, elmarasztalás) szövegesen, írásban is tájékoztatást adunk.

Az ellenőrzés, értékelés fajtái -

szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelt, kiselőadás

-

írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró

-

gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény

-

a sajátos nevelési igényű, valamint a képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók egyénre szabott értékelése (szóbeli és írásbeli) – az oktatási miniszter által kiadott irányelvekben megfogalmazottak alapján

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Az értékelés módjai -

szöveges értékelés

-

szöveges minősítés

-

5 fokozatú számskála

-

értékelő lap

78

Az első évfolyamon félévkor és tanév végén „felzárkóztatásra szorul”, „megfelelt”, „jól megfelelt”, „kiválóan megfelelt” minősítést alkalmaz a pedagógus, tantárgyi osztályzatokat nem ad. Az adott minősítést alátámasztó szöveges értékelést első évfolyamon a magyar nyelv, az irodalom, a matematika, és környezetismeret tantárgyból, az adott évfolyam követelményrendszerét lefedő, előre meghatározott (nyomtatott skála szerinti) értékelő lap kitöltésével egészíti ki az osztályfőnök. A többi tantárgyból félévkor és tanév végén a „kiváló” és a „részt vett” minősítést alkalmazzuk. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatba kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése. Ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek. Javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékelésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat. A szülőket folyamatosa tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. A félévi és a tanév végi értékelésen túl november, illetve április végén (negyedévenként) értékelő lap kitöltésével is tájékoztatást kap a szülő gyermeke iskolai munkájáról. Ha a tanuló az első évfolyamon első alakalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül. Tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Munkájáról az osztályfőnök a tanév végén” iskolalátogatási bizonyítvány” űrlapon szöveges értékelést ad és indokolja az eredménytelenséget. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a tanító, szaktanár dönti el). A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével a nevelőtestület (osztályozó értekezleten) értékeli a tanuló magatartását, szorgalmát, valamint dönt a továbbhaladásáról. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanulók teljesítményét az első évfolyamon, illetve a második évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük, második évfolyam tanév végén, illetve harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki. 79

Cigány népismeret tantárgyat is érdemjeggyel minősítjük a második évfolyamtól. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az értékelésnél használt dokumentumok: Félévkor

Tanév végén

Tájékoztató füzet, Napló

Napló, Bizonyítvány, Törzslap

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A témazáró felmérések minősítése az 1. évfolyamon: -

100-91%..... kiválóan megfelelt

-

90-76%....... jól megfelelt

-

75-61%....... megfelelt

-

6o-46%....... megfelelt „f”

-

45-0%......... felzárkóztatásra szorul

Ha témazáró felmérés eredménye 60%-46%-os, akkor a pedagógus a „megfelelt” bejegyzés mellé az „f” betűt is beírja, mellyel a tanuló és a szülő figyelmét is felhívja a hiányosságok nagy mértékére, amelyek pótlásának elmulasztása a felzárkóztatás szükségességét vonhatja maga után. A témazáró felmérések osztályozása 2-4. évfolyamon: -

91% - 100%

jeles

(5)

-

76% - 90%

jó

(4)

-

61% - 75%

közepes

(3)

-

46% - 60%

gyenge

-

0% - 45%

elégtelen

(2) (1)

A témazáró felmérések osztályozása 5-8. évfolyamon -

91% - 100%

jeles

(5)

-

76% - 90%

jó

(4)

-

51% - 75%

közepes

(3) 80

-

34% - 50%

gyenge

-

0% - 33%

elégtelen

(2) (1)

Az osztályzat (érdemjegy) akkor -

jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.

-

Jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

-

Közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.

-

Gyenge (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.

-

Elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: -

piros tintával: témazáró felmérések, dolgozatok tanév végi osztályzatok

-

kék tintával szóbeli feletek írásbeli feladatok félévi osztályzatok

-

zöld tintával: gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások füzetek rendje, külalak

Az írásos beszámoltatások formái: -

írásbeli felelet az egész osztályra, csoportra vonatkozóan,

-

írásbeli felelet egyénre vonatkozóan,

-

témazáró felmérések, dolgozatok,

-

tanév végi felmérések

Az írásos beszámoltatások rendje, korlátjai: 81

Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni, a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály/csoport által megírt dolgozattal). A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya: Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A

témazáró felmérések (dolgozatok)

érdemjegyei a félévi/ tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a más érdemjegyektől. A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik. A szaktanár saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál.

3.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.



Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.



A napi felkészülés otthoni (napközis, egész napos oktatás) ideje nem lehet több 11,5 óránál.

3.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése Nkt. 80.§ (1) ] Az iskola meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamra kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatása egyszeri alkalommal történik és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is . A mérés, vizsgálat

82

időpontját mindig az aktuális tanév munkaterve rögzíti, a méréseket, vizsgálatokat az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végzik. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. Az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok közösen elemzik és meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete legfeljebb kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. Minden fiatal – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnesz szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A fizikai fittség méréséhez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásához az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas teszteket állított össze. Intézményünkben alkalmazott mérési módszer 5-8. osztályig A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) A NETFIT egy olyan országosan egységes módszertani alapokon nyugvó, diagnosztikus értékelő rendszer, amely segítségével a tanulók egészségközpontú fizikai fittségi állapota mérhető és értékelhető, egyúttal lehetővé teszi a személyre szabott egyéni értékelést a tanulók egészségközpontú fittségi állapotáról. A NETFIT a tanulók fizikai fittségi állapotát az egyes tesztektől, nemtől és életkortól függően

változó

külső

kritériumértékek

alapján

felállított

úgynevezett

egészségsztenderdekhez viszonyítja. Az egészségsztenderdek olyan teljesítményminimum értékek, amelyeket teljesítve a tanuló egészséges fittségi zónába kerül. Amennyiben a tanuló egy tesztben nem éri el az adott sztenderd értéket, úgy a teljesítménye a fejlesztési vagy a fokozott fejlesztési zónába kerül. A fejlesztési és a fokozott fejlesztési zóna felhívja 83

a tanuló, a törvényes képviselő (szülő), az iskola testnevelést tanító pedagógusai, valamint - amennyiben a fittségmérési feladatok ellátásába bevonásra kerül - az iskola egészségügyi ellátásban résztvevő védőnő figyelmét arra, hogy a tanuló esetében az adott képesség, fittségi összetevő esetében beavatkozás, specifikus egyéni fejlesztés lehet indokolt. A NETFIT - filozófiája szerint - elsődlegesen az egészséghez szükséges fittségi állapot elérését, megőrzését, javítását (fejlesztését) célozza a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. Testösszetétel és tápláltsági profil: 

Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)



Testmagasság mérése



Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

Aerob fittségi (állóképességi) profil: 

Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil: 

Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége



Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága



Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje



Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje



Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

Hajlékonysági profil: 

Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A mérési módszer alkalmazása alsó tagozaton nem kötelező feladat, ajánlott

3.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A nevelési folyamat során tanulóink személyiségfejlesztésében egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges életmód, a környezeti tudat és erkölcs. Mindez feltételezi a szükséges ismeretek, magatartásformák, értékek és életviteli szokások megtanítását, megtanulását. Ennek érdekében vállaljuk az egészségnevelés, és környezeti nevelés kiterjesztését az iskolai élet minden területére. 84

3.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermekek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket és magatartásukat is. Az értékek kiválasztása és hiteles bemutatása nem kis nevelői feladat. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban, az életalakíthatóság szakaszában kell kezdeni és az életfordulóra (serdülőkor) fokozottan megerősíteni. Szerepet kap ebben a szülő, a testvér, a kortárs, a nevelő, az orvos, az ifjúságvédő, a szociális munkás, a vallási közösség, az ifjúsági egyesület, a rádió, a televízió, a könyv, a folyóirat és más nevelési tényezők. Az egészségnevelésért kiemelt felelősséggel tartozik az oktatási intézmény. A környezeti neveléshez hasonlóan, az egészségnevelés terén is sajátos helyzetben van Tiszabő. Sajnos az egészséges életmód kialakulásának nincsenek meg a minimális feltételei sem. Az egészségmegőrzés legfőbb gátjai az alábbi okokra vezethető vissza: -

Kedvezőtlen szociális háttér.

-

A cigány hagyományokban gyökerező kulturális háttér.

-

Környezeti tényezők.

-

Szociális és egészségügyi háttér hiányosságai

Kedvezőtlen szociális háttér Mint tudvalevő, a családok túlnyomó többsége mélyen a létminimum alatt él. A lakások többnyire komfort nélküliek. A „szoc-polos” házak többségében ugyan elvileg van fürdőszoba, de ezek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok. Egyes családok a rezsi költségeket sem tudják fizetni, magas villany, vízdíj hátralékuk van. Az öltözködés sokat javult az utóbbi évtizedekben, rongyos ruhában ma már senki sem jár, de télen gyakran előfordul, hogy a gyerekeknek nem szárad meg a ruhájuk, nincs cipőjük, ezért nem jönnek iskolába. Az étkezés a legkritikusabb pontja az egészséges életmódnak. A gyerekek sem mennyiségileg, sem minőségileg nem táplálkoznak megfelelően. Abból a kevés pénzből, ami marad, az étkezésen lehet a legtöbbet megspórolni. Érthető, hogy ilyen körülmények között, nem az az elsődleges szempont, hogy kalóriadús, vitaminokban gazdag, sok rost anyagot tartalmazó ételek kerüljenek az asztalra, hanem az, hogy olcsó legyen és laktató. A cigány hagyományokban gyökerező kulturális háttér

85

Bár egyre kitolódik a családalapítás ideje a cigányság körében is, ez még nagyon elmarad attól az életkortól, ami ideális lenne. Az első gyermekét szinte minden cigánylány megszüli 15-16 éves korában. Aki később szeretne családot alapítani, annak szembe kell nézni azokkal az előítéletekkel, amit a felnőtt lakosság még ma is vall, 18-19 éves korban már szégyen, ha egy nőnek még nincs gyereke. A cigányság körében egészen mások az étkezési szokások, mint más nációknál. A kövérség, a gazdagság, a jólét szimbóluma. Főleg húsételeket fogyasztanak, azt is nagyon zsírosan főzik. A zöldségfélék, a tejtermékek, a gyümölcs szinte alig szerepel az étrendben. Egyetlen kivétel a káposzta, amit sokféleképpen készítenek. Környezeti tényezők A faluban a szabadidő hasznos eltöltésére semmilyen lehetőség nincs. A kikapcsolódás egyetlen szinterei a kocsmák. Ezek, mint bárhol máshol, anyagi érdekeltségűek. A szegény emberek számára olcsó italokat kínálnak, a játék automaták gyakran elcsábítják az embereket. Nem ritka, hogy az élelemre szánt egész havi pénz elúszik egyetlen este. Sajnos a fiatalok számára sincs semmilyen alternatíva. Ők is munkanélküliek. Fiatalok, még egészségesek, erősek. Energiájukat nem tudják hasznosan levezetni, ezért sok esetben az illegális pénzszerzés útjára lépnek. Gyakoriak a betörések, lopások, garázdaságok. Nincsenek a faluban kulturális rendezvények, sportesemények. Nincs a falunak sorpályája, tornaterme. A kultúrház, a könyvtár nem tölti be funkcióját. Anyagiak hiányában nem tud a lakosság számára programokat biztosítani. Egyetlen szórakozás a TV, a DVD, a magnó. Van is belőlük minden háznál. Nézi, hallgatja is mindenki válogatás nélkül. Helyesebben válogatással, mert a kulturális értékeket közvetítő műsorokra nincs kereslet. Nagy előszeretettel nézik viszont az akció filmeket, a durvaságot, a trágárságot, az agressziót közvetítő műsorokat. Szociális és egészségügyi háttér A felsoroltak következményeként nagyon sok a faluban a beteg, a rokkant nyugdíjas, a rendszeres orvosi ellátást igénylő gyerek és felnőtt. A gyerekek körében sokan pszichés zavarokkal küzdenek. A felnőttek főleg keringési, érrendszeri betegségekben szenvednek. Sok-sok éve nincs a faluban olyan orvos, aki itt is lakik. Voltak időszakok, amikor egyáltalán nem volt orvos. Gyermekorvos hetente 2-szer, fogorvos egy alkalommal rendel. Gyógyszertár sok éve nem működik a faluban. Évente 65-70 gyermek születik a faluban. A védőnői feladatokat 2 vidékről bejáró védőnő oldja meg heti 2 alkalommal. Az iskola 86

feladata, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse azokat a pozitív beállítódásokat, magatartási formáknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát, testi-lelki-szociális fejlődését javítják. Egészségnevelési céljaink Tanulók harmonikus testi, lelki személyiségének kialakítása A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit: -

Az életkorral járó biológiai –pszicho higiéniás életmódi tennivalókat.

-

Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket.

-

Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai -élettani-pszichés hatásait, úgy mint alkoholfogyasztás, dohányzás helytelen táplálkozás, drogfogyasztás

-

Társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

-

Az egészséges életvitel tudatosítása legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló.

Ezen ismeretek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Legyenek képesek az életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Tanúsítsanak elfogadó és segítőkész magatartást beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A célt megvalósító egészségnevelési területek feladatrendszere: Lelki egészség Feladatok: -

A kudarc- és sikerélmény feldolgozását szolgáló technikák bemutatása

-

A helyes társas kapcsolati szabályok megtanítása

-

Konfliktuskezelési technikák megismertetése, elsajátíttatása

Ezáltal: -

A tanulók váljanak képessé a kudarc- és sikerélmény feldolgozására, a társas együttlét formáinak gyakorlati alkalmazására.

Mindennapos testedzés Cél : Életkornak megfelelő testi fejlettség elérésének elősegítése. Feladat: -

Mindennapos testedzés lehetőségének megteremtése 87

-

A mindenkori helyes testtartás megkövetelése

-

A rendszeres mozgás igényének felkeltése

-

Mozgáskészség fejlesztése

-

Motiváljuk tanulóinkat a mozgásformák elsajátítására és gyakorlására

-

A testi fejlődést szolgáló preventív folyamatok biztosítása /általános fizikai állapotmérés/.

-

Aktív pihenés

Ezáltal: -

Csökkenjenek a tartáshibák

-

Sportfoglalkozáson résztvevő tanulók számának növekedjen

-

Tanulók általános fizikai erőnléte javuljon, váljon a mozgás belső igényükké.

Egészséges táplálkozás Cél: Egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése Feladat: -

A helyes táplálkozási szokások megismertetése, fontosságának megértetése

-

Helyes étkezési kultúra gyakoroltatása

-

Elvárások megfogalmazása, tudatosítása

-

Az egészséges táplálkozást szolgáló prevenciós tevékenység biztosítása /fogorvosi ellátás, egészséges gyermekétkeztetés/

Ezáltal:. -

Csökkenjen az iskolai hiányzások száma

Káros szenvedélyek Cél: Káros szenvedélyektől mentes életmód elérése Feladatok: -

Káros szenvedélyek emberi szervezetre gyakorolt hatásainak megismertetése

-

Belső igénnyé váljék a káros szenvedélyeket elutasító magatartásmód

-

Tanulók bizalmának megerősítése a tanár-diák kapcsolatban

-

Tanárok személyes példaadása

Ezáltal: -

Csökkenjen a káros szenvedélyek előfordulási aránya

Családi és szexuális nevelés Cél: A nemi identitás kialakítása. 88

Az én identitás biztosítása. A túl korai családalapítások csökkentése Feladat: -

Serdülőkori változások megismertetése

-

Igény felkeltése a harmonikus családi életre

-

Az egészséges párkapcsolatra való felkészítés

-

Korai szexuális élet és családalapítás veszélyeire való figyelemfelkeltés

Ezáltal:

A

tanulók

felkészültté

válnak

a

természetes

életkori

változásokra,

párkapcsolataikat felelősebben gondolkodva alakítják. Biztonság fenntartása Cél: Biztonságérzet erősítése és fejlesztése Feladat: -

Baleset és tűzvédelmi oktatás

-

Helyes közlekedési szabályok gyakoroltatása

-

Balesetmentes technikák alkalmazása

Ezáltal: Csökkenjen a balesetek száma Megvalósítás színterei: Tanítási órákon: -

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretek közvetítése. Kiemelten a természetismeret, a biológia tantárgyak, valamint a testnevelés.

-

Egyéb tanítási órákon az egészség-megőrzés fontossága. Helyes testtartás, tanulási technikák elsajátítása, káros szenvedélyek elkerülése, szellőztetés fontossága.

-

Testnevelés órákon törekedni kell a gyerekek mozgásigényének kielégítésére. El kell érni, hogy mindenkinek legyen tornafelszerelése.

Óraközi szünetekben: -

Továbbra is meg kell teremteni annak feltételét, hogy a gyerekek reggelizzenek az iskolában.

Tanórán kívül: -

Sportkör

-

napközis foglalkozás

-

délutáni sportfoglalkozás, sportprogramok, versenyek

-

hittan 89

ebédeltetés

-

A program megvalósításához minden érintett aktív közreműködésére építünk: -

Pedagógusok, gyermekvédelmi felelős

-

Sportvezetők

-

Orvosok, védőnők

-

Rendőrök

-

Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai

-

Szülők

3.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés tartalma magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni és értetni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Alapvető cél: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. A környezeti nevelés célja, hogy tanítványaink, rajtuk keresztül a felnőtt nemzedék alkalmas legyen természeti és épített környezetünk megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarható fejlődését. Kiemelten kezelendők mindazok a területek, melyek a tiszabői gyerekeket, a felnövekvő nemzedéket közvetlenül is érintik. A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a család az iskola környezeti értékrendszerének minősége. Tiszabőn, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskolában, más iskolához viszonyítva lényegesen nagyobb szerepet kell hogy kapjon a környezet megóvása, tisztántartása. Ennek érdekében az oktatás-nevelés minden mozzanatát át kell, hogy

hassa

a

szemléletformálás,

az

ismeretek

bővítése,

ok-okozati összefüggések feltárása, a környezet tudatos megóvása. A környezeti nevelési folyamat során az alapvető cél elérését támogató közvetlen, Elérendő célok: -

A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.

-

Legyenek képesek a környezet sajátosságainak minőségi változásainak megismerésére, elemi szintű értékelésére.

-

Ismerjék fel a természet, és az ember alkotta értékeket, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeiket, és jogaik gyakorlás

-

Alakuljon ki bennük vonzó jövőkép a környezeti harmónia iránt.

90

-

Erkölcsi alapelvé váljon a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt.

-

Ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

-

A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

-

Meghatározóvá váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

A környezeti tudatosság életviteli sajátosság, formálható értékrend. Kialakításában alapvetően meghatározó a családi, iskola környezeti értékrendszer minősége.

A Magyar

Máltai Szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskolára fokozott felelősség hárul a tanulók életvitelének alakulásában, a környezettudatos magatartás formálásában. Közvetlen hatást kell gyakorolnunk a családokra is, hisz ebben a feladatban nem számíthatunk a szülők partneri együttműködésére sem. Nincsenek segítő civil szervezetek, üzemek sem. Az iskolában és az iskolán kívül minden lehetőséget ki kell használni környezetünk megóvása, szépítése, egészségesebbé tétele érdekében. A környezeti nevelés céljából felvállalt feladataink:

-

A környezetbarát szokások, attitűdök kialakítása.

-

A természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek problémamegoldó gondolkodás közvetítése.

-

A környezeti folyamatok, összefüggések megértetése.

A környezeti nevelés közös színterei: A tanítási órák -

Minden tantárgy tanítása során meg kell őrizni a tantermek tisztaságát,

-

Osztályfőnöki órák kiemelt anyaga,

-

Cigány népismeret tantárgy kiemelt anyaga.

A tanítási órákon kívüli iskolai keretben: -

Szünetekben a folyosók, az udvar tisztaságának megőrzése,

-

A mellékhelyiségek rendjének, tisztaságának megőrzése,

-

Tantermek díszítése, esztétikussá tétele, cserepes növények gondozása,

-

Szakkörök szervezése,

-

Tisztasági versenyek osztályok között, 91

Pályázatokon való részvétel.

-

Iskolán kívül: -

Kirándulások, táborok alkalmával,

-

Hulladékgyűjtési akciók szervezése,

-

Szemétgyűjtési akciók szervezése a faluban,

-

Séták, utazások

A tanítási órákon a természettudományos tantárgyaknak a legnagyobb a hatása, de jelentős a tantárgyak közötti integráció is. A környezeti nevelés célja, hogy tanítványaink, rajtuk keresztül a felnőtt nemzedék alkalmas legyen természeti és épített környezetünk megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését. Kiemelten kezelendők mindazok a területek, melyek a tiszabői gyerekeket, a felnövekvő nemzedéket közvetlenül is érintik. Fontos szempontok a feladatok meghatározásánál: -

Mindig az életkori sajátosságoknak megfelelő feladatot kapjanak a gyerekek,

-

Mindig legyenek kellően motiváltak,

-

Lehetőleg a szülők is vegyenek részt a programokban,

-

A feladatok ne elméleti jellegűek legyenek,

-

Lehetőleg a szabadban, tényleges tevékenykedtetés közben ismerkedjenek meg a gyerekek a problémával. A tanulás alapja a megtapasztalás legyen,

-

Tartalmazzon játékos elemeket,

-

Együttműködésre épüljön. A feladatokat lehetőleg közösen végezze a csoport,

-

Ne maradjon el soha az értékelés! A kiemelkedő teljesítményt nyújtó kapjon jutalmat is, ha a feladat komolysága ezt indokolja.

A jeles napok témáját a kapcsolódó tantárgy tananyagának kijelölésével, a környezeti nevelés célmeghatározásával, és

a tevékenységrendszer megjelölésével

kívánjuk

feldolgozni, és tartalmas megemlékezéssé tenni. A megemlékezés formáját és módját a tantestület döntése alapján az éves munkatervben jelöljük. A környezeti nevelés kiemelt területei -

A folyóvizek, közöttük a Tisza jelentősége az emberek életében. A vizek tisztaságának fontossága, a szennyezések megakadályozása (ciánszennyezés a Tiszán). A vízszennyezés veszélyei az élő környezetre. 92

-

Környezetünkben megtalálható védett, fokozottan védett növények és állatok (főleg madarak) megismerése. Pusztításuk, irtásuk megakadályozása. A sérült madarak megmentése.

Lakókörnyezetünk

tisztántartása.

A

szemetelés

csökkentése,

szemétszállítás megszervezése. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a szemét együtt jár a rágcsálók elszaporodásával, ami súlyos betegségek hordozói lehetnek. Az egér és patkány azon kívül, hogy hatalmas károkat okozhat, betegségek hordozói is. Irtásukról gondoskodni kell, de védekezni ellenük csak környezetünk tisztántartásával lehet. -

A fák, virágok nemcsak esztétikai élményt nyújtanak, hanem megszűrik a levegőt, azon kívül oxigént termelnek, ami mindannyiunk számára életfeltétel. Fásítási, parkosítási akciókat szervezünk.

-

Meg kell őriznünk iskolánk tisztaságát, bútorzatát, berendezési tárgyait, nem csak azért, hogy szebb legyen, hanem azért is, mert érték, mert mások munkája van mögötte. A megrongált bútorok azon kívül, hogy nem szépek, baleset forrásai is lehetnek.

A környezeti nevelésben nagyon fontos a tananyag és a valóság közelítése. Nem csupán tantárgyszerű tudásra kell szert tenniük a tanulóknak, hanem gondolkodni, cselekedni kell egy adott értékrend birtokában. Fontos annak közös megbeszélése, hogy kinek a számára mi a helyes, mi a jó, mi a rossz, és miért. A környezettudatos értékrend megjelenik az iskolai életvitelben, az emberi kapcsolatokban is, de az iskola kapuján is kilép a diákokkal, tanárokkal együtt. A pedagógus - ha nem is közvetlenül - hat a családokra, azokra a közösségekre, amelyekkel kapcsolatba kerül. A környezettel kapcsolatos szokásaink legtöbbje kezdetben a családban formálódik. Az iskola és az oktatás is alakítja, ezért az iskola és a családok együttműködése fontos láncszeme a környezeti nevelésnek. Sajnos a rossz szokások legtöbbje is a családban formálódik. Kezdetben csak akkor lesz hatékony iskolánk környezeti nevelése, ha együttműködésre törekszünk a családokkal, az önkormányzattal, a helyi társadalommal. Minél nagyobb mértékben tudjuk a szülőket is mozgósítani, annál jobb eredményekre számíthatunk. Tanulóink

kapcsolódjanak

be

közvetlen

környezetük

értékeinek

megőrzésébe,

gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.

93

3.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.13.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél az 1 - 8. évfolyamon a -

példás ( 5 )

-

jó(4)

-

változó ( 3 )

-

rossz ( 2 )

érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. Az 1. - 8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: a.) Példás ( 5 ) az a tanuló, aki -

a házirendet betartja,

-

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti,

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,

-

tisztelettudó,

-

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,

-

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz.

-

óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b.) Jó ( 4 ) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja,

-

tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, 94

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,

-

az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c.) Változó ( 3 ) az a tanuló, aki: -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be.

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül,

-

feladatait nem teljesíti minden esetben,

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,

-

osztályfőnöki intője van, igazolatlanul mulasztott.

d.) Rossz ( 2 ) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt,

-

több szaktanári figyelmeztetést kapott illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a

felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított magatartás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége a magatartás jegyekhez beszámít.

3.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésének az 1. - 8. évfolyamon : -

példás ( 5 )

-

jó (4)

-

változó ( 3 )

-

hanyag (2 )

érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. 95

Az 1. - 8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot a tájékoztató füzetbe illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei: a.) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,

-

munkavégzése pontos, megbízható,

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b.) Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, a tanórákon többnyire aktív,

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,

-

taneszközei tiszták. rendezettek

c.) Változó (3) az a tanuló, aki: -

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti.

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,

-

feladatait folyamatosan nem végzi el,

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, 96

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a Felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. . A különböző tanulásszervezési eljárások során tanúsított hozzáállás, segítőkészség, odafigyelés, együttműködés minősége, mennyisége a szorgalom jegyekhez beszámít. 3.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: » példamutató magatartást fonásit, vagy » folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy » az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy » iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturálist stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy » bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben, jutalomban részesíti. Az iskolai dicséret, jutalmazás formái a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: » tanítói, tanári, nevelői dicséret » osztályfőnöki dicséret, » igazgatói dicséret, » nevelőtestületi dicséret. A dicséreteket a tájékoztató füzetbe be kell vezetni. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: » szaktárgyi teljesítményért, » példamutató magatartásért, » kiemelkedő szorgalomért, » példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c.) A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. d.) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége 97

előtt vehetnek át. e.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és osztályfőnöki dicséretet kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Fegyelmezés Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti

-

vagy a házirend előírásait megszegi

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének fegyelmezésben lehet részesíteni.

Az iskolai fegyelmezés formái: -

Szaktanári figyelmeztetés

-

Napközis nevelői figyelmeztetés

-

Osztályfőnöki figyelmeztetés

-

Osztályfőnöki intés

-

Osztályfőnöki megrovás

-

Igazgatói figyelmeztetés

-

Igazgatói intés

-

Igazgatói megrovás

-

Tantestületi figyelmeztetés

-

Tantestületi intés

-

Tantestületi megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Felnőttoktatás A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötelesek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak, vagy nem akarnak részt venni, olyanok a munkahelyi, családi körülményeik és olyanok az iskolai tapasztalataik (esetleg kudarcaik), hogy a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.

98

A felnőttek oktatását lehetőség szerint a tanulók elfoglaltságához igazodva szervezzük meg az esti oktatás munkarendje szerint. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. Esti oktatás munkarendje szerint folyik a tanítás, ha a tanulók teljesítik a nappali oktatás heti óraszámainak legalább ötven százalékát, de nem érik el a kilencven százalékát. A felnőttoktatásban a tanórai foglalkozások, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó előírások alkalmazása nem kötelező.

99

4.1 A tanórai foglalkozások kialakítása a felnőttoktatásban A felnőttoktatásban az iskola helyi tantervében pontosan meg kell határozni a tanított tantárgyakat, tantervi modulokat. A kerettantervben szereplő tantárgyak oktatása kötelező. A felnőttoktatásban is alkalmazni kell, lehet a nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás irányelveit, amennyiben ilyen oktatás megszervezését határozza el a fenntartó vagy az iskola. A felnőttoktatás beszámítás: Az intézmény csak az elvégzett bizonyítvánnyal igazolt osztályokat számítja be. Ez alapján történik a kezdő/belépő évfolyam meghatározása. 4.2 A tanulók tanítási órákon való részvételének rendje A felnőttoktatásban a tanulónak részt kell-e vennie a kötelező tanórai foglalkozásokon, melyekről 100 órát hiányozhat igazoltan ahhoz, hogy eleget tegyen a vele szemben támasztott elvárásnak.

Felnőttoktatás munkarendje: Esti tagozat: - 16 évet betöltött hallgatók részére, - heti három alkalom (konzultáció) délután, - negyedéves beszámolók, osztályozó vizsga.

100

Tantárgyi rendszer, évfolyami óraterv az 1-4. évfolyamon felmenő rendszerben 2017-2018. tanévtől az iskolarendszerű felnőttoktatásban résztvevők számára

1–4. évfolyam

1–4. évfolyam

heti óraszám

összes óraszám

Esti

Esti

Magyar nyelv és irodalom, kommunikáció

5+3

360+216

Matematika

5+1

360+72

Cigány népismeret

1

72

Szabadon tervezhető sáv

5

360

Összes óra

15

1080

Évfolyam/ Tantárgy

101

Tantárgyi rendszer, évfolyami óraterv az 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben 2017-2018. tanévtől az iskolarendszerű felnőttoktatásban

évfolya m

heti óraszám

esti

heti óraszám

esti

heti óraszám

esti

heti óraszá m

8. évfolyam

évfolyam összes óraszám

évfolyam

7. évfolyam

évfolyam

összes óraszám

8.

6. évfolyam

7.

összes óraszám

Tantárgyak

6.

5. évfolyam

Évfolyam/

5.

összes óraszám

résztvevők számára

esti

Anyanyelv, kommunikáció

1

36

1

36

1

36

1

36

Magyar irodalom

2

72

2

72

2

72

2

72

Matematika

3

108

3

108

3

108

3

108

Fizika

1

36

1

36

1

36

1

36

Kémia

1

36

1

36

1

36

-

Földrajz

1

36

1

36

-

-

Biológia

1

36

1

36

-

-

102

heti óraszám

esti

heti óraszám

esti

Történelem és állampolgári ismeretek

1

Művészeti ismeretek

-

Informatika

-

Angol nyelv

2

72

2

Osztályközösségépítő program

1

36

Cigány népismeret

1

36

Szabadon tervezhető órakeret

1

36

1

heti óraszám

esti

óraszá m esti

1

36

1

36

-

1

36

1

36

-

1

36

2

72

72

2

72

2

72

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

heti

összes óraszám

évfolya m

8. évfolyam

évfolyam összes óraszám

évfolyam

7. évfolyam

évfolyam

összes óraszám

8.

6. évfolyam

7.

összes óraszám

Tantárgyak

6.

5. évfolyam

Évfolyam/

5.

1

1

103

heti óraszám

esti Összesen

15

heti óraszám

esti 540

15

heti óraszám

esti 540

15

heti óraszá m

összes óraszám

évfolya m

8. évfolyam

évfolyam összes óraszám

évfolyam

7. évfolyam

évfolyam

összes óraszám

8.

6. évfolyam

7.

összes óraszám

Tantárgyak

6.

5. évfolyam

Évfolyam/

5.

esti 540

15

540

104

5. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések 5.1 A pedagógiai program érvényességi ideje: 1. Az iskola 2016. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2016. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig – szól. 5.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

5.3 A pedagógiai program módosítása: 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján az iskola vezetésének javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató, majd a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. 5.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 3. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 105

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola tanári szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyettesénél;

-

a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél.

Jelen Pedagógiai Program a Tantestület, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével jött létre, s az iskola fenntartójának jóváhagyása után lép életbe.

Tiszabő, 2017. augusztus 31.

106

Legitimációs záradék NyiIatkozat

A

Magyar Máltai szeretetszolgálat Tiszabői Általános Iskola szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhezés elfogadás.íhoz előírt véleményezésijogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége a pedagógiai program módosítási javaslatával egyetért. (Mellékeh,e a véleményezésrőlkeszült j egzőkbnyli kíyo at)

Tiszabő. 20l7,08,3 a

l

,

szülői Munkaközö§ség

,"",""7 L:.......,...!.......! t ....

elnöke

/

Nyilatkozat

A

Magyar Mátai szeretetszolgálat Tiszabői ÁItalános Iskola Diákönkományzata

képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elfogadásához előírt véleményezésijogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítási iavaslatát elfogadta.

(Mellékelve a ft leményezésről készült jeg)zőkönyJi kironal) Tiszabő,

2017.08.31,

l

WqxUal^Á*.}pM.^ a

d

(,

iáL8nk ormán yzat vezetöje

Nyilatkozat

A

Magyar Máltai szeretetszolgálat Tiszabői Általános lskola Nevelőtestülete a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásrihoz előirt véIeményezésijogunkat gyakoroltuk. Az intézmény nevelőtestülete a Pedagógiai Pro$amot elfogadta. (Mellékeh,e a,,,éleményezéslől készült j egEőkónyvi kiwnat) Tiszabő, 2017.08,31

.

a nevelőtestület

képviselője

Nyilatkozat A Magyar Máltai SzeretetszolgáIat Tiszaböi Általanos Iskola Pedagógiai Programját jóváhagyom,

Tiszabő, 20l7.08.3l,

..{+!.rr$,.

iEdziató

,,í"y,§t?F.\

[email protected] xo<ez

ne!!t.rtói jóvóhr§,ó§ Az intézménf€nltaító M8gyaí Móltai szeret9tszolgálat Iskola Alapitvány képviseletébena M€yar Máltai §zeretotszolgál§t Tiszabói Általános tskola Pedagógiai jóváhagyom. Programját

MÁGt^i

Budape§t, 20l7.08.3l.

M,{_Ll^l

,rryÁNv

Iskola Álapíwány képviselőie