MAGVAD ÉPÍTŐMŰVÉSZET
UNGARISGHE BAUKUNST • ARGHITETTURA UNGHER^SE • A R G H I T E C T U R E HONGROISE • HUNGÁRIÁN ARGHITECTURE • HUNGARA ARKITEKTURO
BOHN T E S T V É R E K B U D A P E S T , Falazó-,
III.,
TÉGLAGYÁR B É C S I - Ű T
v á l a s z f a l - és
ÉS H A N G S Z I G E T E L É S
1 6 6
f ö d é m t é g l á k
K O R Á N Y I tarsa REDŐNY HŐSZIGETELÉS
R.T.
ÉS
U AC ID A B • VCT V A S I r A R I KFT.
B U D A P E S T , P o u l ° y Ede-U. 8 7 Tslelon: 42Q-78A
V1"
['
nélkül nincsen
K O * S Z I « U É* Tt Ki l l Ó I M I KI 1 I S AZ
i p i i d i i n o
I I C M * I K A Á l l A S A
M A I
II 6TOK E lITt Sf II MEGOLDÁST TI. SZIK IIHITÓVI
i KttWes pnnl-
T'^'jyv'
S I f n INTI
\Mtm--
tnrk
iMjiini
AZ ULTRA-HAESZ ULTRA-HAHAESZ
I l U l A k A t t O U N ttVAtTIA é l i O I O M O M I * H O l l l l l A t l l O I T t l d M U N I I I • I ViTI t« I tlftT l | V Á t U I I A l
..NAGYBÁTONY-U1LAKI" EGYESÜLT IPARMÜVEK RT BUDAPEST, V „ VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 16. T E L E F O N : 18-18-U8
LOMÁSI ERDÖIPAR R. T. MAGYARORSZÁGI ÜZEMEINEK KIRENDELTSÉGE KOLOZSVÁR,
MÁTYÁS
KIRÁLY-TÉR
7. I. 3 * T E L E F O N :
*1 4-90, 18-89, 31-63
S Z Á L L Í T : Szatmárnémeti-Gőzfűrész-i és láposbányai (Szatmár megye) parkettagyárából, Illetve fűrészeiből a legkényesebb ízlést kielégítő bükk-, tölgy-, dió- és kőrisfából készült rendes és díszítő parkettát, különleges eljárással feketére színezett tölgyparkettát, kiváló osztályozású és minőségű bükk-, tölgy-, dió-, kőris- és luhar- stb. építő bútoranyagot. Galócási, barackosi (Csik vármegye), dédabisztrai és szovátai (Marostorda vármegye), székelyudvarhelyi'OJdvarhely vármegye) fűrészeiből b á r m i l y e n m e n n y i s é g ű , méretű és osztályozású luc-jegenyefenyő és bükkfűrészárut
ANDREA CEMEÍÍTARUGYAR FALBURKOLÁS
KRÁL
É S ÉPÍTŐIPARI RT.
BUDAPEST, V., BÁTHORY-U. 20. TELEFON : 120-092
fí V I I I A VI I U L A
kőfaragómester k ó - és márványárugyártelepe KOBÁNY^OZEM: BUDAKALÁSZ
PADLÓBURKOLÁS
épület,síremlék,oltár,emlékműstb.munkák BUDAPEST. III., LAJOS-UTCA 77/79. TELEFON: 163-116
I/asgaavidálcat Acusító Jttscwéuptáwasáfy BUDAPEST, VI., P O D M A N I C Z K Y - U T C A
29
Á R K O S I S Z É K E L Y GYÖRGY
út-, mély- ós magasépítési vállalat, Budapest, VII., Rottenbfller-utca 3 4 . T e l e f o n : 4 2 5 - 9 5 4
Leszármazási okmányok kutatása agyéban forduljon
Heraldika
NEMESSÉGI
Irodához, B p . I V . , G r . K á r o l y l - u . <4. Telefon: 381-199,184-644
Csarnok-, hangár-, műhely-, héz-épltkezéscknél használjon 1 R I G Ó N gipszfedőlapokat k ö n n y ű , 40%-kal k ö n n y e b b , m i n t a b e t o n , hószigeteló, tüzelőanyag-megtakarítás, állandó temperatura, térfogatálló — tartós, n e m vetemedik, n e m hajlik el s z e g e z h e t i , mint a deszka, abszolút tűzbiztos, ami ma elengedhetetlen feltétel e g y g y á r é p l t k e z é ^ n é l , anyag, amely a z összes kívánalmaknak ideálisan megfelel! Felvilágosítást díjmentesen ad a z :
Épület- és portálüvegezés, márványüveg burkolás, Ovegbeton
BUKOYAI SÁNDOR
KÉMÉNYEK
Hibás
k l v a k o l á s á r a
m e l y
falbontás
s í r k ő j e ,
Telefon:
fűrészelésre, l é p c s ő k r e
KORÁNYI MÁRTON
Ü Z E M V E Z E T Ő S É G :
156:
SZENT-IVÁNY FERENC TOK, (PESTMEGYE)
2.
•
belliiről
Telefoni
kivakol.
357-612
B u d a p e s t VIII, Ö r ö m völgy-utca 3 6 / a
o s z l o p o k r a ,
korlátokra,
gépelvei
Liska J e n ő
ZSÁMBÉKANYÁCSAI MÉSZKŐBÁNYÁK
Budapest, I., Krisztina-kőrút 151. T.: 150-274
tataroz,
oki. gépészmérnök
NEMESMÉSZKŐ BURKOLÓLÁPOK tömbkövek,
nélkUI
Lukács-utca
légoltalmi- és óvóhelyi lámpákat, világítóeszközöket, autófénycsökkentőket L Á M P A Ü Z E M
a m i k o r
Kéménykivakoló Vállalattői,
Torkret beton Betonjavítás Kőfelületek konzerválása
L É G O L T A L M I
ajánlatot,
H
III.,
A z épületek, folyosók, lépcsőházak irányfénylámpákkal való ellátására a m. kir. honvédelmi minisztérium előírása szerinti
k é r j e n
99
budapesti irodája V . , P a n n o n i a - u t c a 1 7 / a Tel.t 1 2 5 - 9 S 7
embervédelem!
N E R V E T T I V I K T O R építési anyagkereskedelmi vállalata Budapast. VII.. Rákóczi-út 80. Tel.! 224-042
Budapest, VIII, Baroas-tér 4.Tol. 132-211
Egeresi Gipszgyár és Vegyiművek Rt.
Á lésvédelem
Építőanyagot o l c s ó á r b a n é s k i t O n ó m i n ő i é g b e n szállft
POSTAÉPÜLET
342-951
K o r s z e r ű
festés,
mázolás, tapétázás
HANTOS
TESTVÉREK RT. Budapest, VI., Horn Ede-utca 5 T e l e f o n
: 1 1 8 - 5 2 3 , 11 9 - 4 5 1
•
• ! • i
1
m
— — — »
r n
Lapszemle TÉR ÉS FORMA 6. sz. — Szemelvény Réti István »Képalkotó művészet« című könyvéből — a s z e m e l v é n y b ő l ítélve, r e n d k í v ü l értékes és komoly mind a szakkörök, mind a n a g y k ö z ö n s é g szám á r a é l v e z e t e s e z a m ű v é s z e t b ö l c s e l e t i t a n u l m á n y . — M. kir. Honvéd Csapatkórház Szolnokon. — Fischer József: Az új francia városrendezési törvény — k i v o n a t o s i s m e r t e t é s képekk e l i l l u s z t r á l v a . — Major Máté: Adatok a munkáslakáskérdéshez — a s z o c i á l i s é s e g é s z s é g ügyi hiányok számszerű a d a t a i t boncolva, a jövő f e l a d a t a i r a mutat rá ezen a t é r e n . — Kerényi Jenő munkáiból — n é h á n y s z o b o r f é n y k é p é t k ö z l i .
SEMPERNOVA
a legtartósabb nemesvakolat, kapható minden szfnben
E L S Ő M A G Y A R „SEMPERNOVA" N E M E S V A K O L A T - G Y Á R • Budapest, VI., Lövölde-tér 4. Telefon: 221-050
S Z É P M Ű V É S Z E T 6. sz. — Jalsoviczky Károly: Mészöly Géza — a m a g y a r t á j , a B a l a t o n k i v á l ó f e s t ő j é r ő l e m l é k e z i k m e g s z ü l e t é s é n e k 1 0 0 . é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l . — Vitéz Nagy Zoltán: János barát és Kőfaragó György — m ű v é s z e t t ö r t é n e t i t a n u l m á n y M á t y á s k i r á l y é s B á t h o r y I s t v á n é p í t é s z e i n e k m ű k ö d é s é r ő I-— Dr. Décsei Géza: A váci székesegyház új freskója — a f r e s k ó p á l y á z a t eredményét, a p á l y a n y e r t e s műveket ismerteti és reprodukc i ó b a n i s b e m u t a t j a . — Művészeti élet. — Könyvszemle.
T R A V E R T I N és m i n d e n n e m ű
k f t f a r a g ó munkát
IFJ. TÚRRA
készít :
ADOLF
k ő f a r a g ó m é t t e r Budapest, V I I I . , L u i h e r - n . l / a . Tel.: 140-320. B á n y a - é s fizemtelep: B u d a k a l á s z . Tel.: 142-036 19. m e l l é k á l l o m á s
Szennyvíztisztító telepek SADO házi kisderítők
E
G
-
1B
E
T
O
N
marvanyuvegb u rkolás.
S c h m i d t Frigyes
Épületüvegezés
KELE MIHÁLY ASZTALOSÁRU GYÁRA
Budapest, VIII., Orömvölgy-u. 38-40
felületek,
V
P R I S T E R M Ű V E K RT. BUDAPEST, I., ATTILA-U. 89. 1(1-230
r e d ö n y k é s z í t ő . — Faredőnyők, vászonredőnyök, m i n d e n f é l e , elsötétftők B u t a p e s t , VIII., V i g - u t c a 10. T f l a f o n : 138-388
ediiséhei
Ü
Telefon: 131-298
BIELEK KÁROLY
Budapest VIII., T a v a s r m e z ö - u . 18, telefon: 132-594
156, 4
fi. 3 3
w
l l l í
T f l D f f l I c
I V / I v U l V
_
_ _ _ _
i
m
m
*
•
V E G Y É S Z E T I
GYÁR,
MARÓANYAGOK,
A
FEDÉL-
l Y l i r i M L I
ÉS
B U D A P E S T .
TELEFON:
TISZTÍTÓSZEREK
326-548.
SZIGETELŐLEMEZEK
M A G Y A R I P A R M Ű V É S Z E T 5. sz. — Voit Pál: Magyar keramikusok idegen földön - a X V I I I — X I X. s z á z a d b a n földön dolgozó jából
érdekes
neves magyarországi
művészeitörténeti
keramikusokról
közöl a műipar
a d a t o k a t. — Richter Aladár:
kül-
szempont-
Háború és kultúra. — Kró-
nika. — Szakirodalom. — Muskátli: Felvidéki hímzések.(G. Papp Emilia). — Képek: Iván István: kovácsoltvaspersetytartó. — Kürthy György: Fajátékok. — Richterné E P i r o s a :
Gyermek-étkezőkészlet.
T E C H N I K A 4. sz. — Harkányi János: A miskolci Vay-úti Sajóhid újjáépítése. — Műemlékvédelmi szemle. 26.: A magyarkeceli
református templom. A nyirpazonyi református templom. — A Középkori Építészeti Tanszék közleményei 27.:
A lébényi róm. kath. templom. — A Vasútépítés és Földművek Tanszékének közleményei 6.: Szilvágyi Imre: Építmények süllyedésvizsgálata. — A Masztaba képzőművészeti kiállítás. — Az épülettervezési tanszéken
feladatok gyűjteménye.
R A r t n Á K I Y D V / w l / M I l I
— Könyvismertetések.
É C T Á D C A C 9 I M I V J M
készült
K ö z p o n t i f ű t é s , v í z v e z e t é k és egészségügyi berendezések Budapest, VI., Izabella-utca 79. Tel.: 120-988
M É R N Ö K I K A M A R A KÖZLEMÉNYEI 5. sz. — Közgyűlési előterjesztések 6. sz. — A mérnöki kart érintő beszédek a székesfőváros önkormányzatában. — Kamarai határozatok és rendeletek. — A mérnöki kart érintő új jogszabályok jegyzéke. — Tervpályázati hirdetmények és eredmények. — Személyi hírek.
MACSKÁSY ÁRPÁD
ARBORIT
okleveles gépészmérnök műszaki vállalata
hézagmentes padló
Szellőző, légüdltő, ködtelenítő, központi fűtő, vízvezetéki, víztermelői, csatornázási, óvóhelyi
berendezések VI., Detsewffy-utca 18. Telefon : 127-870 Postatakarékpénztári csekksz. s z . : 21.391
R O Z G O N Y I , F E R Y O S Z K Á R - U . 4 7 Tel.: 157-675
M A G Y A R MÉRNÖK- É S ÉPITÉSZEGYLET KÖZLÖNYE 10. sz. - Padányi Gulyás Jenő: Pillantás a jövőbe előadás.
osztályi
osztályi
— Dr. Papp Szilárd:
-közgyűlési
A víz betonra agresszív szénsavtartalma és annak kiszámítása — s z a k -
e l ő a d á s . — Vay Ákos: A budapesti nagyvasúti pályaudvarok rendezésének kérdése — s z a k előadás
I I I .f o l y t a t á s a .
— Egyleti közlemények. — Szemle. — Szakirodalom.
ZSIÚMONDY BÉLA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG H í d - ^ v í z - é partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozási, csatornázási, légvédelmi, ó v ó h e l y építési és mélyfúrási v á l l a l a t BUDAPEST, XI., H O R T H Y T E L E F O N : 268-920
1505
»
M.-ÚT 92
B U D A P E S T . VI. O U T C A 4 9 . T E L-123-890
T R I C O S A L S III Ferro-Cyan,
Budapest,
cementgyorskötő
V., K o s s u t h
Lajos-tér
4.
M Ű S Z A K I VILÁG ápr. 22. szám. — A Magyar Mérnök- és Építész Egylet közgyűlésének. — A kislakásépítő ankét záró előadásainak ismertetése. — A gyapot 1941. évi világtermelése. máj. 6. szám. — Dr. Krompecher László: Változás a magyar iparban. — Dr. Vér Tibor nyilatkozata a magyar ipar
és műszaki igazgatás átszervezéséről. — Dr. Árvay József: Artézi kút és villanymotor.
máj. 13. szám. — Dr. Hönsch László: Telepítéspolitikai szempontok a légikárok helyreállításánál. — Vitéz Kapuváry Gusztáv:
A romokon.
máj. 20. szám. — Dr. Árvay József: Budapesten kell elhelyezni és nagy arányokban ki kell fejleszteni a Magyar Műszaki Múzeumot. — Máté Törék Gyula: A mérnök nemzeti jelentősége. máj. 27. szám. — Dr. Árvay József: A bauxit hőséről — m e g e m l é k e z é s túli
bauxit
Bálás
Jenőről,
a
dunán-
felfedezőjéről.
jún 3. szám. — Dr. Árvay József: Mérnöki problémák az új országban. — Maralán Pál: Mit tett a magyar mérnök a hazai olaj és földgáz kutatása és termelése terén. — Prof. dr. Carl Krauch (Berlin):
Műrostanyagok.
jún. 10. szám. — Vitéz Gálócsy Zsigmond: Ipari munkaközösségek. jún. 17. szám. — Sztankóczy Imre:
Néhány szó fővárosunk háborús szükség-vízellátásáról. — Vitéz Nászay Miklós:
Tervgazdaság — nemzetvédelem.— Nyulassy József: Faiparosok, faárugyárak — sorakozó! — Műszaki Világ-
hiradó. — Közszállítási és közmunka hírek. — Szakmai napi hírek, közlemények.
r C A V F K rRedőnyök
V^
Telefon 292-671
Magyar Cső- és Vaskereskedelmi R. T. I
l
íetr6tsaez:e^zze-r,egrz-;
t
Pff»lc Kflf* i r t ó r l í l i U
i
OVOHELYAJTOK
I
R. M.
U
U
l
l
Redőnyök
l
Bpest, XIII, Árboc-utca 1
J
ÉS VÉSZKIJÁRÓK PREGITZER FERENC r " 1 XIV., AngolVASBETONBÓL Budapest, atea S0.Telefon 2ÍT-S21
Freissler Antal felvonó- és gépgyár rt.
Budapest, VI., Horn Ede-utca 4 — Telefon : 122-972, 117-847
|
Modem gyorsjáratú felvonók
T
FOTOKOPIA FÉNYMÁSOLÁS SOKSZOROSÍTÁS f r o f a t t o k
Kii*
TEL: 113*901.
MAGVAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Megjelenik
1901 óta, mai formájá-
ban és szerkesztésében
újjáalakult
1941-ben. Felelős szerkesztő és kiadó: vitéz Irsy László. Előfizetési ár: Egész évre 38 P, félévre 20 P, negyed évre 12 P, egyes szám ára 4 P, az Általános épületszerkezetek
cimű
melléklettel
együtt. Szerkesztőség és kiadóhivalal: Budapest, XIII.,
Dráva-utca 11. sz.
Telefon: 493-789. Megjelenik havonta 1
9
4
4
T
A
R
T
J
A
Ú
L
L
I
U
0.
S
M
Városrendezés: Dunapart északi pesti oldalának beépítése. Kaffka Péter.
Walder Gyula : c i s z t e r c i t a templom, Budapest
É p í t k e z é s :
Debreceni m. kir. középfokú gazdasági tanintézet. Tervező: v. Kamarásy Jenő.
A marosvásárhelyi vártemplom, v. Nagy Zoltán. É p ü l e t s z e r k e z e t e k: Vázas épületek hőszigetelése. Dr. techn. Möller Károly.
f
Művésziélek volt és mestere művészetének . . . Tőle, aki oly igazán szeretett tagja és oly
kiemelkedő egyénisége
volt a magyar építőművészi karnak. A főváros számos műbecsű épülete örökíti meg kimagaslóan fényes tehetségét. Építőművészi tevékenységének maradandó művei
az
egész országban hirdetni
fogják azt a példát mutató lelkesedést, mellyel hazánk városainak szépítésére mindig törekedett. Monumentális műalkotásai — egyéni stílusában épült remekei —
építészet:
Gondolatok az osztásról és összekapcsolásról. Prof. Arch. Heinrich Tessenov.
örökre megőrzik elismerést és tiszteletet parancsoló emlékét s ápolni fogják azt a szellemet, melyet földi pályafutása során művészlelke építőmyvészetünkre sugárzo.tt. Távozásakor megkondulnak a harangok, nem egy kis falu kápolnájában, nem egy vidéki város templomában, nemcsak a főváros
S z e m l e :
VII. Nemzeti Képzőművészeti kiállítás. K. N. I. és P. F.
Szent Imre városi plébániatemplomában, hanem az örök városban, a római lateráni bazilikában is, ahol II. Sylvester pápa síremléke az 6 művészi
Lapszemle Épületszerkezeti
GYULA
1884-1944
Mélységes megilletődéssel és őszintén fájó szívvel búcsúzunk
Műemlékek:
Belső
WÁLDER
alkotásainak egyik gyöngyszeme, — hirdetve
mindenütt
alkotóművészük búcsúztatására szívből fakadó gyászukat. melléklet.
Ars
longa, vita
brevis est.
v. I. L.
v
Tervezet a Dunapart északi pesti oldalának beépítésére Tervezték OLGYAY 4 OLGYAY
építészek
A városrendezés aránylag igen fiatal tudománya lassan tért át a két dimenzióról a négy dimenzióra. Alig pár évtizeddel ezelőtt még nem volt egyéb, mint egyenes vonalak rajzolása s lényeges működése a térképábrázoláson, a szabályozási vonalakon túl nem terjedt. A komolyabb szabályzatokban már megtaláljuk a harmadik dimenziót is a házak magasságának körülírásában. Bármennyire kétségtelen az, hogy a városépítés térművészet, mégis a magasság korlátozása eleinte igen bátortalan volt, megelégedett az emeletek számának megállapításával. Újabban az emeletek számától függetlenül a főpárkánymagasságot állapítják meg, pontosan «lőlrva gyakran-a tetőmagasságot is.
A beépítési módok kijelölésénél a különböző magasságú épületek közötti átmenetre is gondolnak. A harmadik dimenzióban való tervezésnek legfőképpen városszépészeti indoka van, s eredete feltétlenül erre vezethető vissza. Ma már kétségtelen, hogy a laksűrűség, ingatlanárak és az egészségügy irányítása is szerepet játszik ezen a téren. A negyedik dimenzió, az idő, legújabban mindinkább átszövi a városrendezési munkát. Az idő mint életmegnyilvánulás és mint előrelátás. Idővel számol a városrendező, mikor megállapítja a település távolságát a munkahelytől, az iskola vagy bármely más középület elhelyezését a lakóhelyek körzetében, mikor kijelöli a gyorsvasúti megállóhelyeket vagy
A beépítés a D u n a f e l ö l nézve.
VÁROSRENDEZÉS <
Az Árpád-hld pesti hídfőjének csatlakozása a Nagykörúthoz.
zöldterületeket, sportligeteket. Megszűnt az útvonalak megtervezésénél a geometrikus ábrázolás elsőrendűsége és elfoglalta helyét a célszerű funkció. Ugyancsak e problémával karöltve jelenik meg az idő változtató hatása. Az előrelátás a városrendező legfontosabb és legkényesebb feladata. Fantáziáját alá kell rendelnie a szigorú következtetésnek s ugyanakkor nem szabad, hogy a ma kívánalmai béklyóba verjék. Szűkkeblű megoldás mérhetetlen károkkal és megoldhatatlan problémákkal sújthatja a következő generációt, a fölös nagyvonalúság pedig a jelen lendületét sorvaszthatja el. Mindazoknak tehát, akik a városrendezéssel hivatalosan foglalkoznak, törekedniük kell arra, hogy fantáziájukat
féken és ébren tartsák. A fékentartásról gondoskodik a mindennapi élet. A jövő várható kívánalmának előre való nagyvonalú biztosítása ütközik a napi élet törekvéseivel. Hiszen arról van szó, hogy évtizedek múlva szükségessé'váló igény kielégítéséért járó áldozatot a ma élő polgárság hozza meg, illetve előlegezze. Ezért van az, hogy a megállapított vonalak és szabályok a mindennapi élet ostromának vannak kitéve. Ezt a nem szűnő, ezer aktával, kérelemmel, könnyel, ravaszsággal vívott ostromot a városrendező kénytelen visszaverni. Nem csoda, ha a humánus,érző lélek idegei morzsolódnak ebben az ostromban s elveszti eredeti érzékét a jövő nagyvonalú feladataival szemben. Látja, hogy mennyi
1673 V Á R O S R E N D E Z É S »
szép elgondolás, mennyi küzdelem és fáradság kopott el és vált hiábavalóvá. Ebben a küzdelemben nagyon sok városrendező veszítette el nagyvonalúságát, tág látókörét, ami egyenlő az igazi városrendező szemevilágával- A nagy küzdelemben szellemi utánpótlást jelent a külső szakértők és laikusok lelkesedése és munkája a nagyvonalú városrendezés érdekében. Lehetnek ebben fantazmagóriák, lehetnek éretlenségek, túlzások és megdöbbentő tájékozatlanságok, de még ez esetben is erőt és felfrissülést adnak a kicsinyes önérdek pergőtüzében élő városrendezőnek. Képzelhető, hogy a szakképzett, világlátott polgár városszeretettől áthatott munkája mekkora támogatást és erőt ad a hivatásos tervezőnek. Ma, amikora magánépítészek és mérnökök el vannak halmozva jövedelmező munkával, sajnos, ritkaság, hogy valaki idejét áldozza ideális vonatkozású tervek elkészítésére. Ebben a vonatkozásban nagy örömmel kell üdvözölni az Olgyay-testvérek szépen kidolgozott elgondolását, a külső Lipótváros beépítésére vonatkozóan. Vizsgáljuk meg röviden, mi újat hoz ez a terv a hivatalosan megállapított szabályozási tervvel szemben és használjuk fel ezt a vizsgálódást arra, hogy belepillantsunk a négydimenziós városrendezés feladatainak mérhetetlen tömegű problémáiba. A Dunapart és Váci-út között fekvő területről van szó, az építés alatt álló Árpád-híd hídfőjének közelében. Ma ezen a területen egy-két elárvult bérház, ipartelep, vasúti vágány, bódé és üres telek áll. Az új hld kétségtelenül meg fogja változtatni ennek a területnek rendeltetését. Minden valószínűség szerint egy nagyon egészséges lakótelep fog kialakulni itt. Az új építésügyi szabályzat a III. építési övezetbe sorolta a városnak ezt a részét, ami azt jelenti, hogy zárt sorban 15, legfeljebb 16'5 m magas, tehát 3—4 emeletes bérházakkal épülhet be. A szabályozási terv elsősorban a méltó és alkalmas hídfő kialakítását biztosította egy 60 m széles hídtengelyben haladó útvonallal, ami nek forgalma a Váci-út kereszteződésénél körfogalmi térben oszlik el. Egyébként a már kialakuló és a lipótvárosi utcahálózat folytatását képező utcahálózatot lényegében nem érintette. A beépítési mód megállapításánál arra törekedett, hogy minél tágasabb, lehetőleg dél felé nyitott, csatlakozóudvarok keletkezzenek. Ez a városrendezési terv jól bevált séma, hogy beavatkozás nélkül tisztán a magánvállalkozás útján fokozatosan beépüljön ez a terület. Gondolt tehát a harmadik dimenzióban kialakult városra és a negyedik dimenzióban gondolt a jövő várható közlekedésének kielégítésére és arra, hogy a városfejlődés egy pillanatra se akadjon meg sem az ingatlan forgalom, sem az építkezések terén.
A beépítési terv nem akar egy konkrét javaslat l e n n i , c s u p á n t a n u l m á n y , amely b e m u t a t j a a magasházas beépítés előnyeit. Ez a területrész ma a III. ép. övezetbe van beosztva és 70.000 e m b e r részére n v u j t lakást. A f e n t i terv ugyanezen a t e r ü l e t e n ugyanennyi lélekszámot helyez e l , de magas-házakban.
VÁROSRENDEZÉS *
Mik ezzel szemben az Olgyay-féle elgondolás irányelvei ? Vizsgáljuk meg elsősorban a második dimenzióban, tehát alaprajzilag. Azt látjuk, hogy a csatlakozó udvarokat lényegesen nagyobb méretben a Duna felé nyitják meg és csak elenyésző kis mértékben a Váci-út felé. A háztömbök elhelyezésével elérik azt, hogy a dunaparti kilátást és levegőt nemcsak a dunaparti házsor lakásai élvezik, hanem tízszer annyi lakás, néhol egész a Váci-útig terjedőleg. Az egyes háztömbök nem 15 m-re, hanem minimálisan 100 m távolságra állanak egymástól. Háromszor annyi szabad, zöldterü-
160
let áll rendelkezésre, mint az elfogadott hivatalos szabályozási terven. A megépítendő és fenntartandó útterület a felére csökken, a közművek kiadása is Vs-ával redukálódik. A tulajdonképpen ideálisnak nevezhető terven azonban csak V3 annyi terület építhető be, tehát a telkek értéke 1 / 3 -ára csökkenne. Ezen a hátrányon a harmadik dimenzióban segítenek a tervezők. Tízemeletes házak építését kívánják megengedni. Ez az a pont, ahol lényegében eltérnek a mai hivatalos városrendezés elvi állásfoglalásától. Felmerül a kérdés, hogy ha a tízemeletes házak építése ennyi, a köz számára szolgáló előnyt rejt magában, miért ragaszkodik a hatóság az emeletek számának leszorításához. Mind telepítéspolitikai, mind városgazdasági és városszépészeti szempontból legfontosabb, hogy a városfejlődés egyenletesen történjék. Menjünk ki a Lágymányosra és megdöbbenve fogjuk tapasztalni, hogy végtelen üres területen mezőgazdaságilag művelt táblák, üres telkek, bódék és szemétrakódógödrök között egy-két hatemeletes bérház mered fel. Már kezdenek elöregedni, ütöttek-kopottak, de felépítésüket nem követte a város fejlődése. A magányosan álló bérházak települése terhet ró a közületre, közigazgatásilag, kulturális, egészségügyi téren, közművek létesítése terén és mindamellett városképileg is visszariasztó látvány. Az ilyen és hasonló létesítmények, kinövések a város testén az egészségtelen állapot kiáltó jelképei. Ezen nem lehet a második és harmadik dimenzió terén segíteni, itt már a negyedik dimenzió, az idő figyelembevétele és a város teljes fejlődésének irányítása segít csak. A város jövőben várható fejlődésének figyelembevételével meg kell állapítani a beépítésre szánt terület határát. Ezzel korlátokat szabnak a város elburjánzásának s meghatározott területre szorítják az építési energiát. Ennek megállapításáról az 1937. évi városrendezési törvény intézkedik. A körülhatárolt területen még mindig felléphetnek nagyarányú egyenetlenségek. A megállapított városrész kialakításra szánt területet, úgyszólván egyetlen város sem tudja teljes egészében csatornázni. Nem mindegy tehát, hogy melyik területen fognak épülni magas házak. Ki kell választani azokat a területeket, melyek csatornázása belátható időn belül nem vihető keresztül — s ezen a részen el kell tiltani, már csak közegészségügyi szempontból is, az emeletes házakat. A földszintes beépítésnél, ha elég nagy a telek és van vízvezeték, nincs szükség csatornázásra, sőt országos gazdaságpolitikai szempontból egyenesen káros, mert a derített fekáliák az egyes telkek termőképességét nagy mértékben fokozzák. Mind országos, mind városi gazdálkodás szempontjából előnyös lehet, ha a földszintes, legalább 300 öl nagyságú ingatlanok övezetét minél nagyobbra vesszük. Határt szab ennek a közigazgatási és kulturális, valamint utakkal, vízvezetékkel ellátottság lehetősége. Minél nagyobbra vesszük a földszintes, szabadonálló övezetet, annál kevesebb hely marad az emeletes házak építésére, tehát ez a rész a lehetőségig hézagmentesen és egyenletesen fog beépülni. Az egyenletes és sűrű beépítés a közutaknak és közműveknek kialakítását gazdaságossá teszik. A gazdaságosságot
A Dunával párhuzamos a süllyesztett gyorsforgalmi út, mely fölött hidak kötik össze a szórakozási övezetet alkotó partsávot a lakórésszel. A lakóépületek között csak sétautak, sportpályák, óvoda, elemi és középiskolák helyezkednek el.
összehasonlítva a javasolt beépítési m ó d egy ablakának a kilátásával. A 15 m széles útnál a telkes kilátást elfoglalja a szemközti ház, m l g a magasházas beépítésnél a kilátásnak csak egyharm a d á t — a t ö b b i zöldet és eget m u t a t . A szembenlakók pedig 6'5-szer kisebbnek látszanak.
A mai beépítési m ó d n á l a dunai kilátást mindössze ezen területrész lakosainak 5%-a élvezhetné, a javasolt beépítésnél pedig a lakók 50%-a. A képen láthatjuk m é g azokat a f o r g a l o m m e n t e s és nagy zöld parkterületeket, amelyeket KÍ lehetne alakítani.
161
VÁROSRENDEZÉS »
«
M-L/ PA.1WAHV M46A//A6HAL
^/Trt
• ^
tB h
s*IT-IY
4 <J |>
JAIKAIIY
IM ^
j.
1
«T.
-|<» j.
" «T„
« «»
1 1
ht —— "~ H
AT. IT«
|
.>
22% H
tinrixon
abÍnva
tiküíktku
1
•?»
» t f p i n r r í j jóit
ij
TCAÜLIRIU
AKAIIVA
79%
•
•
I
B B J
MAI»//A»IUL
^c^Jt
— K -
1\ •
-I'
A beépítés arányai 15 méteies és 36 méteres
91%
H " párkánymagasságnál.
súlyozódik a több jövedelmű kihasználás. Sőt, a magasabb ház építése nagyobb tőkét igényel és aránylagosan is drágul a légköbméterenkinti építkezés. Mindebből az következik, hogy a magasabb beépítés engedélyezése más eredménnyel nem jár, mint sötétebb utcákkal, szűkebb udvarokkal s a telektulajdonosok, illetve teleküzérek számára váratlan anyagi előnnyel. Ezért tartózkodik a hatóság a beépítés magasságának fokozásától. Miért van az, hogy a tízemeletes házakból mégis annyi előnyt tudtak kicsiholni az Olgyaiak? A felelet egyszerű: háromszor olyan magas épületeket képzelnek el, mint a hatóság, de csak egyharmad résznyi területen.
bizonyos mértékben növelhetjükazáltal, hogy ott, ahol már csatornaépítésről és közművekről és különféle intézményekről kell gondoskodnunk, minél nagyobb beépítést engedélyezzünk. Ezáltal nagyobb lesz a laksűrűség és a közkiadások több adófizető polgár között oszlanak meg. Csakhogy a magasabb beépítésnek legfőképpen egészségügyi hátránya mutatkozik. Az utcák és terek aránylagosan szűkebbek, sötétebbek lesznek, a lakások megvilágítása lényegesen rosszabb. A magasabb beépítéssel a telek értéke emelkedik, mert nagyobb bérjövedelmű épület emelhető ugyanazon helyen. Következésképpen, ha a hatóság magasabb épület építését engedi meg egy területen, ott azonnal arányosan szöknek fel a telekárak. Az építkezést nem mozdítja elő a magasabb beépítés, mivel a telekárak emelkedésével kiegyen-
KAFFKA PÉTER
A) A beépítési terv tömbjeinek házakra
való felosztása és
az azokhoz való hozzájutás sémája.
B) Úthálózat, egyúttal a vezetékek sémája.
A
mai
be-
épltésmódhoz viszonyítva az útterületnél 45%-os, a közművezetékhossznál
36%-os
megtakarítás mutatkozik.
C) A
feketével
jelölt
épület-
részek a tömbök kilátásban —160«»
A
+
R>
VÁROSRENDEZÉS
WD»» —
részesülő
0
területeit
jelzik.
A lakók fele részesül dunai kilátásban.
1 6 2
s
rrjr
Főhomlokzat
A debreceni m. kir. középfokú gazdasági tanintézet
Tervező : v. K A M A R Á S Y JENŐ
A tanintézet célja elméleti és gyakorlati gazdasági ismeretek elsajátítása. A gyakorlati oktatás a főépület mögött elterülő majorban történik, ahol a tanulók maguk által művelt.földeken és maguk által vezetett gazdaságban sajátítják el a szükséges ismereteket. Az elméleti oktatás az itt közölt főépületben folyik. Az igazgatósági illetve tanári lakóépület a főépület és az utca közötti területen nyert elhelyezést és így bizonyos mértékben zavarja a főépületre való rálátást. A telek alakja miatt az igazgatósági épületnek más elhelyezésére nem volt mód, mert a főépület mögötti területet egyrészt a tornateremmel kapcsolatos játszótér, másrészt a konyhaszárnnyal összefüggő gazdasági udvar foglalja le. A főépület jó égtájolású. Hálótermek és tantermek keleti, konyhaszárny északi fekvésűek. A tanulók kora reggel külső munkára mennek és mire az elméleti oktatás elkezdődik, a napsütés már nem zavarja őket, viszont a termek insolációja már megtörtént. A tornaterem az előcsarnokból nyílik s így előadások tartására is alkalmas. A tornateremmel, illetve az udvari kijárattal kapcsolatban fedett tornác készült, ahol a tanulók rossz időben az óraközi szünetet eltölthetik. A főbejáratot Liszkay-Kováts Zoltán domborműve díszíti. Az igazgatósági épületben két lakást és két vendégszobát építettek. A két épület együtt cca 20.000 légköbméter. Az építkezés 1942 nyarán fejeződött be. Központi fűtéssel és melegvízszolgáltatással együtt 44.— P volt légköbméterenként. A főépület utcai nézete jó tömegű, kellemes arányokkal és jó alakú nyílásokkal. A domborművei díszített főbejárat jó architektonikus hatást kelt. ÉPÍTKEZÉSEK
1 6 4
t
A tanintézet főbejárata
A tanintézet
lépcsőháza
i
EPITKEZESEK »
Udvari homlokzat a t o r n a t e r e m m e l l e t t i f e d e t t p i h e n ö v e l .
Helyszínrajz 1 : 2500. 1. Főbejárat.
2. Igazgatósági é p ü l e t bejárata.
3 . Gazdasági b e j á r a t . 4. K e r t . 5. Igazgatósági é p ü l e t . 6. Főépület.
7.
Tornatermi
szárny.
8. Gazdasági szárny. 9. Játszóudvar. 10. Gazdasági u d v a r .
Földszinti a l a p r a j z . 1 : 750. 1.
Öltöző.
2.
Tornaszertár.
3.
Tornaterem.
4. Tusoló. 5. Folyosó. 6. Férfi W . C. 7. Női W. C 8. Tornaszertári szoba. Tornász W . C.
9. Fedett t o r n á c .
11. Előtér.
10.
12. G y ű j t e m é n y t á r .
13. Ruhatár.
14. K ö n y v t á r .
16. Igazgatói
szoba. " 17. T i t k á r .
15. T a n á r i szoba. 18.
Portás.
19. Előcsarnok. 20. Szélfogó. 21. A l t i s z t i lakás konyháia.
" L
lB~T — 15
1
rI
1b
I
ÉPÍTKEZÉSEK
r
17
L
r
Altiszti
22. Fürdőszoba.
szoba.
2 3 . Előszoba.
25. Étterem.
26. Tálaló.
24. 27.
Tiszti ebédlő, 28. Szülői f o g a d ó . 29. T á r s a l g ó . 30. Tanulószoba.
» i ji6 | ! • i • 1 "
i
SO
SO
i \ »
f t 1 io
31. W. C. 3 2 . K a m r á k .
33.
K o n y h a . 34. Női személyzeti szoba. 35. Férfiszemélyzeti szoba. 36. A l t i s z t i szoba. 37. Előtér.
38. Fürdőszoba.
39. A l t i s z t i
szoba.
40.
Vezetőnő.
1 6 6
Udvari homlokzat t o r n a t e r m i
I. emeleti alaprajz.
öltözőkkel.
7 : 500.
1. Tornaszertár légtere. 2. T o r n a t e r e m légtere, 3 . Karzat. 4. W . C. 5. Előtér. 6. Kémia-fizika e l ő a d ó t e r e m . 7. Kémia-fizikaszertár. 8. Folyosó. 9. Laboratórium.
10. Tanterem.
12. Betegszoba.
11. Hálószoba.
1 3 . Teakonyha.
14.
Előtér.
15. Tussoló. 16. Előtér. 17. W . C. 18. Felügyelő tanár.
19. Előtér.
20. Fürdőszoba.
21. Zene-
11
11
"
11
'"Jpj^l"
szoba.
II. emeleti alaprajz.
1 : 750.
1 . W . C . 2. Előtér. 3 . T a n t e r e m .
4.Laboratórium.
5. Folyosó.
1 6 7
EPITKEZESEK
/
Igazgatósági épület homlokzata.
A debreceni m. kir. középfokú gazdasági tanintézet igazgatósági épülete Tervező : v. K A M A R Á S Y JENŐ
1. Szénpince. 2. Kazánház. 3 . Pincék. 4. Szobák. 5. Előszobák. 6. Konyhák. 7. Cselédszobák. 8. Nyitott terrasz. 9. Vendégszobák, 10. Loggia Alagsori alaprajz.
Földszinti alaprajz.
1 : 300.
1 : 300.
É P Í T K E Z É S EK
Emeleti alaprajz. 1 : 300.
1 6 8
A vásárhelyi vár és v á r t e m p l o m déli oldali látképe a XIX. sz. második felében. (Rajz. G r e g u s s János.)
A marosvásárhelyi vártemplom Marosvásárhely a Székelyföld legnagyobb városa s az volt már a középkor folyamán is. Gazdasági fejlődési lehetőségeit és történelmi jelentőségét elsősorban földrajzi helyzetének köszönhette. A Marosmentén vonuló kereskedelmi útvonal e.gyik legfontosabb állomása. A székelyek által alapított várost a középkorban Székelyvásárhelynek (Nóvum Forum Siculorum, Zekelvásárhely) nevezték.1 Neve és alaprajza elárulja, hogy a székelység legfőbb vásárhelye volt. Fontos kereskedelmi felvevő és kiindulópontja a Székelyföldnek az ország belsejével, a délerdélyi városokkal, valamint a szomszédos országokkal, így elsősorban Moldvával. Előnyös földrajzi helyzete és vásárváros volta magyarázza, hogy a szomszédos pogány népeket térítő s általában a nagy népi tömegek hitéletét szolgáló kolduló szerzetesek, a domonkosok és a ferencesek igen korán, már a XIII. században, illetőleg az utóbbiak a XIV. század elején megtelepedtek falai között. A domonkosok marosvásárhelyi letelepedéséről, munkásságáról, zárdájáról és templomáról vajmi keveset
tudunk. A Nemes Gábor ref. lelkész által a mult század elején feljegyzett helyi hagyomány szerint zárdájuk és templomuk 1240 körül keletkezett, 2 ami — ismerve a domonkosoknak IV. Béla által is erőteljesen támogatott tatárországi misszióját — nem látszik valószínűtlennek. Tény azonban, hogy a rendi kolostorjegyzékekben csak a XIV. század elején történik róla említés: először 1303ban, utoljára 1324-ben. Hogy az 1356. évi verduni nagykáptalan egyik határozatával kapcsolatban említett »uiculis« (siculis) zárda3 alatt a marosvásárhelyi értendő-e, bizonytalan. Valószínű, hogy ez a zárda csak kisebb méretű és kisebb jelentőségű volt, különben nem lett volna olyan rövid életűA ferencesek marosvásárhelyi kolostoráról 1316-ból származik első adatunk. Az ezévi ferences zárdajegyzék mint a Tatárország szélén álló kolostorról (in metis Tatariae) emlékezik meg róla.4 ' Kiss Pál i. m. 37. I. * Pfeiffer Miklós: A D o m o n k o s r e n d magyar zárdáinak vázlatos története. Kassa, 1917. 65. I. 4
1
O r b á n Balázs: Maros-Vásárhely szabad királyi város leírása. Pest, 1870.2.1. Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely, 1942.11.1.
1 6 9
A n a l e c t a Franciscana, IV. 554. Karácsonyi János: Szent Ferenc. Rendjének t ö r t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n 1711-ig. 1—II. B u d a p e s t , 1 9 2 3 - 2 4 . I., 203. I.
M Ű E M L É K E K 169
Hogy a domonkosok temploma és kolostora a mai vártemplom helyén állott, miként azt Nemes Gábor feljegyzései alapján Orbán Balázs, Kiss Pál és mások is gondolják, nem valószínű. Bizonyos ugyanis, hogy a domonkosoknak 1324-ben még volt zárdájuk Marosvásárhelyen s bizonyos az is, hogy 1316-ban a ferencesek kolostora már Itt állt. Valószínű azonban, hogy már jóval korábban is. A ferences kolostor és a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt templom 1400-ban értékes búcsúkat kapott a pápától, ami nemcsak a kolostor fontosságát bizonyltja, hanem a templom építéstörténete szempontjából is jelentős esemény. Aki március 25-én meglátogatta a templomot és alamizsnát adott, oly búcsút nyert, mintha az Assisi melletti Porziuncula kápolnát látogatta volna meg. Ennél többet azonban nem tudunk róla, csak azt, hogy Hunyadi János erdélyi vajda 1444-ben Cesarini Julián pápai követtel a mariánusoktól elvétette és az obszervánsoknak adatta át. VI. Sándor pápa 1492-ben újra megerősítette őket a kolostor és templom birtokában. A szigorú ferencrendiek 1556-ig gondozták a vásárhelyiek és a környező vidék székely népének lelki ügyeit. Ez évben a János Zsigmond pártjára állt nemesek kiűzték a ferenceseket s a templomot Káli Balázs lutheránus igehirdetőnek adták át.® Később a reformátusoké lett, akik az idők folyamán sok gonddal és szeretettel igyekeztek megőrizni eredeti állapotában s megújítani a különböző rombolások, háborús pusztítások után.
M a r o s v á s á r h e l y i r e f o r m á t u s v á r t e m p l o m m a i képe
A t e m p l o m szentélye
A fejedelemség, különösen a vallási újítások idején számos hitvitát tartottak benne. A legnevezetesebb hitvita 1571-ben zajlott le falai között, midőn a templomban tartott országgyűlésen János Zsigmond jelenlétében kimondották a szabad vallásgyakorlást és becikkelyezték az unitárius vallást.® A templom alapjait valószínűleg még a XIII. század derekán, de legkésőbb a XIV. század elején rakták le. Ez az első templom és kolostor azonban később oly nagymérvű átépítéseken és bővítéseken ment keresztül, hogy ma már sem méreteire, sem milyenvoltára nem tudunk következtetni. Első nagymérvű újjáépítése és bővítése valószínűleg a XIV—XV. század fordulóján történt. Az 1400-ban nyert búcsú-engedélyből ugyanis arra lehet következtetni, hogy ekkor nagyobb bővítési munkálatokat végeztek rajta. Felfogásunk szerint ekkor alakult ki a mai templom. Ezután már csak kisebb bővítésekkel, valamint egyes részletek, mint ajtók, ablakok megújításával, kápolnák emelésével, valamint a későbbi rombolások utáni helyreállításokkal számolhatunk. A templom főkapuja nehézkes arányaival, fejezeteinek növényi ornamentikájával a XV. század eleje érett gótikus stílusának a jegyeit viseli magán. A templom hajójának és szentélyének a tömegei is ezt a kort idézik
5
Karácsonyi i. m. I., 203. t. és II., 114. I.
• O r b á n Balázs i. m. 19. I.
1 7 0 ,
Részlet a t e m p l o m b ó l
171
M Ű E M L É K E K 171
T m r
A marosvásárhelyi vártemplom alaprajza
emlékezetünkbe, sőt hatalmas, erődltményszerű tornya is sokkal inkább a XV. század első felére vall, mintsem a későbbi évtizedekre. A templom arányaiban, a torony tömegeiben mintha a kis székelyföldi románkori templomok növekedtek volna óriássá. A torony a cslkrákosi torony jellegzetes típusának fejlett, nagyszerű példánya, de nagyszerűen beleillik ugyanakkor a ferencesek által az ország egyéb részein is emelt hatalmas tömegű, masszív, erős oldaltornyok gazdag sorozatába. Legközelebbi rokonai közül megemlíthetjük a ferencesek gyöngyösi templomának ugyancsak a XIV—XV. század fordulója körül az északi oldalon épült tornyát.
Marosvásárhelyi
templom
szentélye
Amidőn a kolostor és a templom az obszervánsok kezére került, vagyis 1444 után, megújították. Ez azonban nem lehetett nagyobb méretű, inkább csak a szentély és a hajó ablakainak a nagyobbftására, új ablakkőrácsokkal és színes üvegablakokkal való ellátására, valamint kisebb belső átalakításokra korlátozódott. Az ablakkőrácsok — kettő kivételével — ennek a kornak, a teljesen érett, de még nem kései gótikának a gyermekei. Keletkezési idejük az 1450—60-as évek. Hogy a templomnak pompás színes ablakai voltak, arra Nagy Szabó Ferenc 1610 körül keletkezett leírásából következtethetünk, aki Igy Ir: »Az pedig oly szép szentegyház volt, hogy valóban ékes templom vala: igen szép ablakai, hogy annak mása egyik más városban és Erdélyben nincsen, sem lészen, sem volt. Orgona nagy és jó vala benne; annak oly szép és ékesen csinált háza és helye vala a templomban, hogy annak is nincsen mása Erdélyben egyik kolostoros városban is, sem pedig Fejérvárott, sem pedig másutt. Igen szép csinálmány vala. Harangok választott jók. Óra nagy és jó vala.« 7 A XV. század végén újabb építkezések történtek a templomon, de különösen a kolostoron. Báthori István erdélyi vajda 1492-ben erőddé alakította át a kolostort
Gyönoyösl f e r e n c e s t e m p l o m
szentélye
' E r d é l y i Történeti A d a t o k , I. 71. I. Karácsonyi i. m. II. 116. I.
1 7 2 ,
s az egész templomot erős falakkal és bástyákkal vette körül,sfgytemplomkastéllyáalaktttatta át. Ez az erődítmény a székelyek ostroma alatt »összement«, de a későbbiek folyamán — nagyobb mértékben — újra felépítették. 8 Ami pedig templomunk XV. századvégi építkezéseit illeti, azok ugyancsak kisebb méretűek voltak. Kétségtelenül e kor alkotása a szentély északi oldala melletti, két mezőből álló s három oldallal záródó, egykor falfestményekkel díszített kápolna. Ugyanebből az időből való a szentély két ablakának, mégpedig a szentélyzáródáson s a szentély déli oldalának a hajóhoz csatlakozó végén lévő utolsó előttinek a mérműve is. Ennek a tipikusan későgótikus, halhólyagos, illetőleg lóherívből és félkörökből és hegyesen végződő levélből alakított két ablaknak a többitől elütő stílusjellegét és későbbi eredetét már Orbán Balázs is megfigyelte. 9 Más helyen rámutattunk arra, hogy a XV. századvégi munkálatokat, beleértve az erődítéseket is, minden valószínűség szerint, Kőfaragó György, a szigorú ferencrendi János barát kőfaragó és építőiskolájának e kiváló vezető mestere irányította. 10 Ezek a munkálatok 1499-re minden bizonynyal elkészültek. Ez évben ugyanis a rendtartományi közgyűlés már elrendelte, hogy a ferences atyák itt mindennap énekes misét mondjanak. Az említett XV. elpusztultak. Azok nekünk a templom timpanonjában lévő
századvégi kápolna falfestményei stílusáról azonban fogalmat nyújt déli oldali lévő csúcsíves kapu XVI. század elejei falfestmény.
Valószínű, hogy a lutheránusok, majd a kálvinisták eltávolították a templom több berendezési tárgyát és azokat új, a saját istentiszteleti rendjüknek megfelelőkkel pótolták. Nincs tudomásunk azonban arról, hogy itt is, mint több más helyen, rombolásokat idézett volna elő a hitújítók hevülete. Ellenkezőleg, bármily heves viták színhelye volt is a templom, a rendelkezésünkre álló hiteles adatokból azt látjuk, hogy híven a templomban tartott 1571. évi országgyűlés szabad vallásgyakorlatot biztosító határozatához, a reformátusok a későbbiek folyamán igyekeztek a templomot régi szépségében megőrizni s a szükségessé vált renoválásokat a hagyományoknak megfelelően, de az új igények szabta módon, reneszánsz stílusban végrehajtani. A várat, a templomot és a kolostort 1601-ben érte az első nagyobb rombolás. Ez évben ugyanis Básta hadai feldúlták a várost s felgyújtották a templomot is, melynek Nagy Szabó Ferenc által annyira megcsodált színes üvegablakai és orgonája teljesen elpusztultak. 11 Alighogy újjáépítették a templomot, 1658-ban az Erdélybe betört török-tatár hadak újból erősen megrongálták. Ekkor a hajó boltozara is beomlott. Először csak desz-
• O r b á n Balázs i. m. 1 6 - 1 8 . II. • O r b á n Balázs I. m. 20. I. ' • v . Nagy Z o l t á n : János barát és Kőfaragó 1944. j ú n i u s .
1 7 3 ,
György.
Szépművészet.
A vártemplom főbejárata
A
vánemplom
déli
kapuja,
falfestménnyel
A dili kipu
timpanon-freskója
kával fedték be, majd 1693-ban Teleki Mihály kancellár jóvoltából kazettás mennyezettel látták el. A menynyezet két feliratos kazettája még megvan a templom belső falára helyezve. Rákóczi szabadságharca idején újabb pusztítások érhették, mert az egyházközség irattárában őrzött levelek tanúsága szerint Mária Terézia korában a templom fedetlen volt. Újabb, bár kisebbmérvű átalakításokat végeztek rajta 1830-ban és 1850ben.12 A Műemlékek Országos Bizottsága kisebb helyreállítási munkálatokat végeztetett rajta. Ekkor bontották ki a régebbi déli oldali kisebb kaput, amely a főkapunál valamivel később készülhetett, talán az 1450—60-as évek építkezései idején. A templom egyike Erdély legnagyobbméretű s leg-
monumentálisabb hatású középkori műemlékeinek. Évszázadok számos helyi és országos jelentőségű eseménye zajlott le megszentelt és viharvert falai között. A középkori magyar ferences építészet s a reneszánsz és újabbkori magyar protestáns kegyelet és művészi alkotó szellem közös, mondhatni történelmi műve ez a templom, mely büszkén emelkedik Marosvásárhely fölé, messzire kiemelkedve hatalmas tornyával s őrködve a város lakossága és a székely nép fölött. A templom meglehetősen elhanyagolt állapotban van. Teljes helyreállítása, az oda nem való későbbi toldalékok eltávolítása, valamint a várudvar régészeti feltárása a magyar műemlékvédelem egyik fontos feladata. Dr. vitéz Nagy Zoltán
11
K i s s Pál I. m „ 28. I. 12
MŰEMLÉKEK
V. ö. Kiss
Pál és O r b á n
Balázs I.
műveit.
1 7 4
Vázas épületek hőszigetelése A vázas épületeket az jellemzi, hogy a szerkezeti váz általában más anyagból készül, mint a kitöltőfalak, tehát más a hővezetése és a hőtágulása. Ha a váz vasból vagy vasbetonból készül, akkor páralecsapódás és hőtágulási repedések elkerülésére különös gonddal kell megoldani a hőszigetelést és a kitöltőfal és váz csatlakozását. Előfordul, hogy a kitöltőfal száradási zsugorodása okoz olyan átmenő repedéseket, melyeken a csapóeső behatol a helyiségekbe. Az újabban szokásos igen vékony kitöltőfalaknál, pl. vasbeton vagyéltégla határfalaknál maga a kitöltőfal is hőszigetelést igényel. Vázas épületek hőszigetelésénél a legfontosabb alapelv, hogy egyenletes hőszigetelésre törekszünk, — amennyire ez lehetséges, mert amint a rosszul hőszigetelt felület páralecsapódás folytán csakhamar elsötétedik, ugyanúgy a túlságosan hőszigetelt a többihez viszonyítva világos marad és ezáltal tűnik fel. A hőszigetelést következetesen mindenütt keresztül kell vezetni, nem lehet egyes helyeken ú. n. hőhidakat hagyni, melyek a téli hideget és nyári meleget bevezetik. A szükséges
hőszigetelés
kiszámítása. Hőszigetelési számításnál sohase induljunk ki hangzatos reklámokból, melyek általában válogatott minőségű, mesterségesen szárított anyagoknak legkedvezőbb laboratóriumi értékeit tartalmazzák. (Ha egy laboratórium téves mérése a kereskedelmi érdeket szolgálja, nyugodtan felhasználják, mert hiszen a felelősség a laboratóriumra hárul.) A számításnál a hőszigetelőanyagot olyan állapotban kell figyelembe venni, amilyenben valószínűleg az épületen lesz, tekintettel a természetes nedvességtartalomra és hézagokra. Vegyünk elméleti példának — nem gondolok egyetlen egy ismert gyártmányra sem — egy ásványi anyagú, 20/40 cm hőszigetelőlapot, mely 550 kg/m 3 térfogatsúly mellett *=0'07 h ő v e z e t é s i t é n y e z ő r ő l kapott bizonyítványt. Ha ezt a reklám összehasonlítja a külső téglafal X = 1 7 5
075 hővezetési tényezőjével, akkor kiadódik, hogy egy 3 cm vastag lap hőszigetelése egyenlő 0'75 3— =
32 c m
téglafal
hőszi-
getelésével. Mi itt az igazság? 1. A laboratórium tévedett, mikor 0'07 hővezetési tényezőt állapított meg mert hasonló, mesterségesen kiszá rított anyag valószínű hővezetési té nyezője, számos speciálisan hőszi getelési kérdésekkel foglalkozó labo ratorium egybehangzó eredményei szerint 0.09. 2. Az épületre tényleg szállított anyag átlagos térfogatsúlya nem 550, hanem 650 kg/m 3 , minek arányában a száraz 650anyag hővezetési tényezője >sz = ^ 0 . 0 9 = 0.106, 3. Az illető anyag az épületen, a szóban levő felhasználási mód mellett átlag 3% nedvességet tartalmaz, ami a hővezetési tényezőt 59%-al emeli, tehát = 1.59 * s z =0.168. 4. Azonban a burkolatban habarcs hézagok is vannak, éspedig minden 800 cm2-es lapra 61 cm 2 jut. (1. ábra.) A habarcs hővezetési tényezője 0'8, tehát az átlag 800 61 = ~ 0.168 + ^ 0.80 = 0.156 + 0.056 = 0.212 és a 3 cm vastag h ő s z i g e t e l é s i lap a v a l ó s á g b a n n e m 3 2, h a n e m 0'75 3 ^ ^ = 10.6 c m f e l e l
téglafalnak
m e g .
Nagy csalódást okozhat az is, ha laza anyagoknak — pl. üveggyapot, kovaföldliszt — laboratóriumi értékeivel számolunk és azok az épületen összetömörülve sokkal kisebb hőszigetelési értéket adnak. Ma már eléggé ismertnek tekinthető, hogy nagyobb üregek a bennük keringő levegő és belső hősugárzás miatt rossz hőszigetelők és így az üreges építőtömböknél nem lehet átlagos térfogatsúlyokat figyelembe venni. A helyenként még jelentkező túlzott reklámot kellő értékre kell leszállítani.
Maga a számítás abból a feltevésbői szokott kiindulni, hogy nagykiterjedésű, sík felületű, egyanyagú (homogén) falról van szó, melynél a hő egyenletesen áramlik. A számi, tás vagy annak megállapítására irányul, hogy a falfelület egy m 2 -én, adott külső és belső léghőmérséklet mellett, óránként hány kalória megy át, vagy annak megállapítására, hogy a fal milyen vastag téglafallal tekinthető egyenértékűnek hőszigetelés szempontjából. Maga a hőátbocsátás következő három ellenállás leküzdésével jár (2. ábra): 1. A külső átmenet (konvekció), vagyis a levegőről a falra való átmenet ellenállása (aj) 2 A fal hővezetési ellenállása d r = y vagy = dp ahol 9 a falvastagság, méterben. 3. A belső átmenet (konvekcó), vagyis a hőnek a falról a belső levegőre való átmenetének ellenállása (aa). Alacsonyabb hőmérsékleten a konvekciós értékekbe beleértjük a hősugárzást is. Külső falnál a szél lefújja a felületre tapadt légbuborékokat és Igy a mozgó levegő közvetlenül érintkezik a fallal, tehát az átmeneti ellenállás oly kicsiny, hogy majdnem elhanyagolható. Belső falnál ez a vékony tapadó légréteg mint hőszigetelő működik és különben is a természetes légmozgás igen lassú, időegységenként kevés új légrészecske érintkezik a fallal; tehát a belső átmeneti ellenállás már számottevő. Azonban gyakorlatilag állandónak vehető, úgy hogy a hőszigetelési számítás lényege a falszerkezet saját (vezetési) hőszigetelésének meghatározása. (3. ábra.) Célszerű és szemléletes a fal hőszigetelését e g y e n é r t é k ű tömör, égetett téglafai hőszigetelésével kife'jezni. Pl. van egy tömör mészhomoktégla szabadonálló határfal, vakolatlanul 12 cm vastag és annyi hőszigetelést óhajtunk alkalmazni, hogy a fal legalább egy 38 cm vastag égetett téglafal hőszigetelésének feleljen meg. Gipsztábla áll rendelkezésre. Milyen vastagság szükséges ? ÉPÜLETSZERKEZETEK
1
•
•
.•
MELEG
*
•
•
•
OLPAL
M E L E G
*
I H
O L f k L
I
i
i
u
11
5|o
/•
•
:
: M LLE&
:
/
0 1 t> A L
KIVUL
bt. L U L
176 É P Ü L E T S Z E R K E Z E T E K
»
; \ !
!
1 1
Legegyszerűbb táblázatot használni, pl. az Épftési Zsebkönyv 1943 évi kiadás I., 680. oldalon levő szorzószámokkal. 12 cm mészhabarcs tégla X 0'88 =
10'6 cm ég. téglafal
1 cm habarcs X 0'83 ==_ 0'8 cm összesen
11'4 cm
»
»
»
»
38 cm-hez hiányzik . . . . 26'6 cm » » A gipsz-rabitz (és gipsztábla) szorzószáma 2.03, tehát a szükséges vas26'6
tagság ^ ^
=
13 cm;
26'6
cm-nek
megfelel 2 réteg 6 cm gipsztábla, közte gipszhabarccsal, váltott hézagokkal, ami sokkal jobb, mintha egy réteg 13 cm vastag lapunk volna átmenő hézagokkal. Ha nem téglavastagságban számolunk, hanem a fűtési hőveszteségek, vagy a páralecsapódási veszély megállapítására a hőátbocsát á s i t é n y e z ő t keressük (azt a hőmennyiséget, melyet a fal egy m2-e egyenletes hőáramlásnál óránként átbocsát, ha a külső és belső közeg hőmérséklet különbsége 1 C°), akkor összeadjuk az ellenállásokat. ax = 2 X 1 ' 5 + 1 cm javított habarcs = 0'04X1"1 = 12 cm vastag tégla = 1 "17x X0'12 = 2X 6 + 1 cm gipsztábla és habarcs = 0'13X270 . . . . = a, = R = A hőátbocsátási tényező
004 0'04 0'14 0'35 0'14 0*71
A valóságban a helyzet sokkal komplikáltabb, mert e g y e n l e t e s h ő áramlás épületeinkenalig f o r d u l e l ő . A változó fűtés, a szellőztetés, a külső hőmérséklet és napsütés folytonos változása lehetetlenné teszi az egyenletes hőáramlást és a falak alakja és nem egyenletes anyaga is befolyásolja a hőelosztást. Az átmenő habarcshézagok, a vasbetonkoszorúk sokkal jobb hővezetők, mint maga a tégla. Külső falsarkok, kiálló pillérek vagy erkélylemezek, felfelé álló födémbordák lehűlő felülete sokkal nagyobb, mint a melegedő felület, így a hideget mintegy befelé gyűjtik és páralecsapódást okoznak. 1 7 7
(4. ábra.) Ezzel szemben beálló sarkoknál, befelé nyúló pilléreknél, lelógó vasbetonbordáknál nagyobb a melegedő, mint a lehűlő felület és így páralecsapódás szempontjából kevésbbé veszélyesek. (5. ábra.) Ezt különösen figyelembe kell venni vázas épületeknél, melyeknél az oszlopok és gerendák általában jobb hővezetőanyagból készülnek, mint a kitöltőfalak. Vázas lakóháznál a leghelyesebb a k ü l s ő h ő s z i g e t e l é s , mert megvédi a szerkezetet a hőtágulás és abból eredő repedések ellen; akadályozza a hidegnek vagy melegnek az épület belsejébe való terjedését; növeli a hőtárolást, tehát egyenletesebb hőmérsékletet biztosit; távol van a belső felülettől, tehát a jobb hővezető habarcshézagok nem rajzolódnak ki; nem sérül meg csővezetékek besüllyesztésétől; befelé nem vastagítja a pilléreket (6. ábra.) legtöbbször olcsóbb i s, mint a belső hőszigetelés. Hátránya a külső hőszigetelésnek, hogy csak térfogatálló, időálló anyag alkalmazható és azt is külső sérülések, átnedvesedés ellen meg kell védeni. Belső hőszigetelés csak olyan vázas épületnél indokolt, melynél ritkán használt helyiségeket gyorsan fel kel! fűteni, mert ilyen esetben a hőtárolás hátrány. Továbbá előfordulhat, hogy akusztikai célból amúgy is belső burkolatot kell adni a menyezetnek — pl. Heraklit-lapokkal és akkor a hőszigetelést és hangtompítást kombinálhatjuk. Vázas házak hőszigetelő burkolata mindig szélesebb legyen a szigetelendő oszlopnál vagy gerendánál. Ezzel egyrészt az oldalirányú hőátbocsátás ellen védekezünk, másrészt eltakarjuk a váz és kitöltőfalak közti hézagot, mely száradási zsugorodás következtében meg szokott nyílni. Kényes kérdés kőlappal vagy üveglappal burkolt vázas épületek hőszigetelése, mert a vékony, de elég súlyos burkolat önmagában nagyobb magasságban nem áll meg, a természeténél fogva gyenge hőszigetelő rétegre pedig nem erősíthető rá.
Helyes ilyenkor a burkolatot emeletenként hordképes bekötőréteggel megszakítani, amivel együtt jár a külső hőszigetelés megszakítása. Födémfeltöltés magasságban ebből hiba nem származik, különösen, ha a vázgerendát a födémfeltöltés felé belső hőszigeteléssel burkoljuk. Sokan elhagyják a vasbetonváz hőszigetelését, ha az épület kőburkolatot kap. Déli védett fekvésben 6 cm zsámbéki, sóskúti vagy hasonló kő befelé álló, tehát melegedő pilléreknél megfelelhet, de a viharoldalon semmiesetre, mert a kőburkolat hamar átázik. Vasbetonvázas épületek hőszigetelésének néhány részletkérdését ábráinkon bemutatjuk, (7—10. ábra.) A hőszigetelés legnagyobb ellensége a nedv e s s é g . Ezért kívülről jó minőségű, repedésmentes vakolattal vagy egyéb burkolattal kell a hőszigetelést védeni. Szabadonálló, viharoldalon levő határfalaknál szükséges lehet szigetelővakolat alkalmazása, de ennek repedésmentes elkészítése különleges szakértelmet igényel. Belső p á r a l e c s a p ó d á s elI e n olyan mértékű hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az adott hőmérséklet és nedvesség mellett pára--'ecsapódás ne keletkezhessék. Mivel éles sarkokban a levegő nem jó| kering, a külső sarkok és menyezethajlatok legömbölyítendők. Bizonyos páratartalmon túl a hőszigetelés egymaga nem elegendő (mosókonyha, gáztűzhelyes konyha stb.), hanem feltétlenül a relatív nedvességet kell csökkenteni erősebb szellőzéssel vagy forró, száraz levegő befújtatásával. Szénkályhás épületben kevesebb páralecsapódást látunk a vasbetonvázon, mintfatüzeléses cserépkályhák vagy központi fűtés esetén, melyeknél nincs természetes szellőzés. Új épületeknél a nedves falak és vasbetonváz nagyobb hővezető képessége miatt az első télen majdnem elkerülhetetlen a páralecsapódás és ha később megszűnik, alig kifogásolható. Ha egy vázas épület lakásaiban általában nincs páralecsapódás, csak egyes lakóknál, akkor valószínűleg nem a hőszigetelés rossz, hanem a lakó a konyhában mos, fehérneműt szárít és nem szellőztet. dr. techn. MÖLLER KÁROLY ÉPÜLETSZERKEZETEK
Gondolatok az osztásról és összekapcsolásról
»Az osztás és kapcsolás« vagy a tagozás és összerendezés végeredményben végtelen fejezet. Itt csupán arról lehet szó, hogy róla néhány lényeges dolgot kifejthessünk. Valamely egész részeinek, például egy szék lábának, ülésének és támlájának önmagában mindig vaiami saját kifejezése van, amelyet figyelembe kell venni. Ha összekapcsoljuk — mint az 1. ábrán — a széktámlát a hátsó lábakkal, vagyis azokat az ülésen túl felfelé simán átvezetjük, úgy ez technikailag helyes lehet, de a technika ott, ahol a lábak a támlába átmennek, — tehát
kellene kifejeznie, ehelyett azonban érzéketlenül halad tovább. összehasonlítás végett a 2. és 3. ábrákon figyeljünk meg egy székrajzot, amelyen a formaegységek továbbmenően el vannak határolva. Minél bőségesebben oszthatunk és kapcsolhatunk, annál jobb; ebben a természet mindig mintaképünk lesz; ő mindenütt a legfinomabb mértékig tagol és összeköt mindent; de a természet nem kézművesmester. Ha egy szekrényt figyelmesen megnézünk, azt fogjuk találni, hogy az a maga részére más faanyagot, más szint stb. követel, mint egy szék, ugyanúgy, mint ahogy például a sásnak más levele van, mint a nádnak, amely mellette a vízben áll- De óvatosnak kell lennünk, ahol elválasztunk, össze is kell kapcsolnunk. A lehetetlenül finom és a szükségtelenül goromba között mindig megvan a határ, amelynek megtalálásáról van szó. Például a 2. és 3. ábrákon szereplő széken a lábak, a támla, az ülés és az ülésben ismét a keret és a párnázott rész külön tagolt; amellett mindezek a részek ismét össze vannak kapcsolva,
körülbelül ülésmagasságban — holt formát képez. Az a-val jelölt helyen a forma kifejezésére nézve üres, mert a támla, valamint a lábak saját kifejezése kölcsönösen megszünteti egymást. Azt is lehetne mondani: ha a kérdéses farész érzékenyebb vagy formálhatóbb lenne, akkor annak azon a helyen, ahol az ülés hirtelen beleütközik, valami különös érzésállapotot
amennyiben mind egyértelműen hajlítottak; a lábak és üléskeret szemmellátható összekötésére az üléskeret alsó részén egy külön léc látható. Ahol azonban a felső támlakeretléc a b-pontnál a támlaoldalrészekkel találkozik, ott ezek ismét érzéketlenek és az üléskeret is érzéketlen ott, ahol az a lábakkal és az oldalsó támlarészekkel van ösz-
BELSŐ
ÉPÍTÉSZET
szekötve. Igy előbb vagy később ismét ahhoz a határhoz érkezünk, amelynél valamiféle okból meg kell állnunk; azonban mégis mindig azon múlik, hogy ne fogadjunk el egyszerűen minden határt jónakA ház felé vezető kerti út kövezete természeténél fogva érthetően valami más, mint a ház fala; figyelembe vesszük eszerint a kettő különbözőségeit és a kövezetet meg a házfalat elkülönítve kezeljük, amennyiben, mondjuk, mindkettőt az anyag, a szín, stb. szerint különbözőképpen alakítjuk ki, mlg emellett az összekapcsolás talán abban áll, hogy a két különböző szín egy azonos alaptónusban egybehangzik és hogy a felületek osztásai vonalaikban rokon formákat mutatnak. Hogy egy házhomlokzaton a lábazatot a lépcsőfokoktól és ismét ezeket az ajtókeretezéstől elhatároljuk, amely részek mind igen különböző természetűek, minden határvonalat nagyon egyszerűen eltolhatunk egymással szemben, talán úgy, mint a 4. ábrán, szemben egy olyan elrendezésmóddal, amilyet az 5. ábra mutat, ahol azután a különböző felületek, mint összekötő elem, talán azonos oldalarányokat kapnak. Az 5. ábra szerint az ablakok és az ajtó felső lezáróvonala egymagasságban van, hasonlóan ahhoz, ahogyan igen gyakran a képek felső vonalát a szobában mondjuk a szobaajtó magasságával vagy más egyéb, valahogyan adott magassággal közvetlenül összerendezzük vagy egybekapcsoljuk. Kérdéses azonban, hogy az ilyen kapcsolások nem szükségtelenül szegényesek vagy gorombák-e? 1 7 8
7 Mindenesetre nagyon kevéssé veszik figyelembe ezeknek az egyes felületeknek különbözőféle kifejezésmódját. Amellett itt egy olyan összekapcsolásmódról van szó, amellyel végeredményben nagyon sokat találkozunk minden lehetséges változatban, például ott is, amikor egészen különböző természetű házakat állítunk egymás mellé azonos építési vonalra vagy megfordítva. Ha fontos nekünk az azonos építési határvonal — és legtöbbnyire, kézzelfogható okokból az is — úgy azzal együtt fennáll az az erős követelmény, hogy az összes házakat lehetőleg hasonló jellegűen képezzük ki. A házak elválasztása itt például esetleg már az esőlefolyócsövekkel adva van, amelyek hatása talán még valamiféle vonalrajzzal erősíthető, vagy ezenkívül még az egyes homlokzatok nagyon hatásosan, színeikben egymástól egy kevéssé különbözőek lehetnek, stb. Feltéve, hogy munkáink alapegységeit nagyon átfogóan mindig magunk formálhatnánk meg, akkor alig kellene nekünk az összekapcsolásokról még külön gondoskodni, éppúgy, mint az elosztásokról sem. A nagyon érett részletmunka mindig minden további nélkül összekapcsolódik »a másikkak, egyszerűen együtt van minden lényeges kelléke, vagy minden más lényegeshez eleven vonatkozása vein, anélkül azonban, hogy az önállóságát feladná, vagy anélkül, hogy a másikban elveszne. Azonban a mi mindennapi praktikus életünk ilyen részletalakításokat ritkán enged meg nekünk és így itt is mindig nagyon kényszerítve leszünk, hogy a tagozást és összekapcsolást mint egy külön feladatot kezeljük, vagy bizonyos mértékben gorombán keresztülvigyük. Emellett az összekapcsolás sokkal nehezebb lesz számunkra, mint a tagozás; az összekötés mindig is a nehezebb dolog volt; bizonyára mindig nehezebb mondjuk cserepekből egy egész edényt, mint edényből cserepet csinálni; de a mi számunkra ma az összekötés egészen különös gondot jelent; ma általában egészen különösképpen sokkal könynyebben jutunk hozzá, hogy egyénien különöset, vagy nagyon széjjelbontó dolgokat alakítsunk, mint nagyon egységbekötöttet; sok olyan dolgot rendezünk egybe, ami lénye1 7 9
8 gileg ellenséges egymáshoz, vagy különösen sok harmóniátlan dolgot alakítunk; ez rendben volna; a nagyon ellenségeset a mi állapotunk talán megfelelőnek vagy hasznosnak láthatja, az a kérdés csupán, hogy nem tesszük-e nagyon akaratunk ellenére vagy jobb tudásunk ellenére. Például: — a 6. ábra szerint — gyakran osztunk fel egy adott íves alapformát egyenes vonalakkal, az ilyen formakapcsolást azonban szükségtelenül lármásnak vagy kiegyensúlyozatlannakfogjuk érezni. Ha mégis ezt választjuk, úgy az tulajdonképpen valószínűleg csupán azért történik, mert esetleg az egyenes vonalak az asztalosnál olcsóbbak, mint az ívesek; de akkor kérdéstalán, hogy nem tennénk-e helyesebben, ha a görbe vonalakat, itt az íves alapformát, már eleve elkerülnénk; mindenesetre: az itt használt osztásvonalak, általános érzésünk szerint, az alapformával a legélesebb ellentmondásban állnak úgy, hogy egy ilyen vonalkapcsolásnak ipari formaakarásunkkal tulajdonképpen semmi dolga nincsen. Itt az egyes formarészek az íves alapforma mechanikus beosztása következtében keletkeztek, nem a saját, tulajdonképpeni akarásunkból. Az F-részforma a 6. ábrában bizonyára egészen akaratlan nekünk; az összes osztásvonalak ez
esetben meg vannak csonkítva, az ívforma levágta azokat a részeiket, amelyek a 7. ábrán pontozottan láthatók. A 6. ábrán megadott osztásvonalak nem oda valók, hanem a 8. ábrába; az ívforma felosztásához ismét íves vonalakat kíván, legszívesebben az egészen közeli rokonformákat, talán mint a 9. és 10. ábrákon. Milyen gyakran találunk különösen padlóinkon minden különösebb szükség nélkül, mondjuk a 11. ábra szerinti hézagvonalrajzot. Kérdéses
11
12
lehet, hogy miért kell ilyen jelentéktelen osztásvonalaknak ennyire önkényesen fontoskodni, ahelyett, hogy — mondjuk a 12. ábra szerint — egészen egyszerűen kézenfekvően, az adott alapidom vonalaihoz csendesen hozzákapcsolódnának vagy mellérendeződnének. És amit itt úgy a kicsi dolgokra nézve kifejtettünk, pontosan éppúgy vonatkozik a nagyra is; mert végeredményben mindenütt érvényes, hogy munkánkban a nagy nem jobb mint a kicsi; de éppúgy érvényes az is mindenütt, hogy a kicsivel szükségszerűen vagy minden további nélkül a nagyot is javítjuk. (Prof. A r c h . H e i n r i c h T e s s e n o w : »H a u s bau und dergleichen« c í m ű könyvéből f o r d í t o t t a Kaesz Gyula.)
H e i n r i c h T e s s e n o w a berlini építészeti akadémia t a n á r a legelőkelőbb művelője annak az értékes és ritka szakirodalomnak, amely az építészeti formaalakltás elméletét, törvényeit és összefüggéseit a mai ember korszerű és tárgyilagos látásával világítja m e g . Cikkünk csak egy kis kiragadott g o n d o l a t m e n e t Tessenow sok szellemmel és utőlérhetetlen Irói készséggel m e g í r t egyik kitűnő könyvéből. Könyvei — amelyek tanulmányozása nemcsak rendkívül értékes, de ugyanolyan élvezetes is — a következők: » H a u s b a u und dergleichen« 1916 ( l ) — »Wohnhausb a u« 1926 — és »H a n d w e r k u n d K l e i n s t a d t « 1919.
BELSŐ
ÉPÍTÉSZET
Benedek Jenő:
Csendes
délután.
VII. Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás A
Nemzeti
Kiállítás nem sokban
különbözik
a Műcsarnokban rendezett tárlatoktól. Nagyjában ugyanazok a nevek szerepelnek, nem ritkán ugyan-
tástól és a nyilvánosságtól. (Ilyen művészek léteznek ugyanis.) Magas művészi nívót képviselnekaz alábbi művek:
azokkal a művekkel. Bár a kiállítás távolról sem
Benedek Jenő »Csendes délután«; Csabai Kálmán
tükrözi képzőművészeink magas színvonalát, külö-
»Heverő Vénusz«; Elekfy Jenő »Patakpart«; Istóko-
nösen a szobrászok részéről kellemes meglepe-
vics Kálmán »Mosónő«; Rudnay Gyula »Varrónő«.
tésben volt részünk. A látogatók gyér száma és
Az
egyébként
nagyszámú
az alábbiakat:
nívós
Dudits
kép
közönye érthető, mert — nem beszélve a betéved-
közül
tekről — az ú. n. »vasárnapi« közönség nem kapja
»Harcos«; Főnyi Géza »Külváros«; Gebhardt Béla
meg azt az újdonságot, változatosságot, amelyre
»Délután«;
vágyik, az igazi műértő pedig szintén
Antal »Birsalmák«;
értesült
kiemeljük
nem
Holló László »Csendélet«; Kavetczky Zoltán
már róla, hogy hiába keresne ott mély értékeket.
délutáni
István »Híd« ; Merész Gyula »Kommunista szer-
alkalmasak a nyugodt elmélyedésre és ez a közön-
vezés falun«; Orbán Gyula »Spanyol utcarész« ;
séget és a művészt egyaránt befolyásolja. A mű-
Pataki Ferenc »Hazafelé«; P. Bak János »Alkonyat«;
vésznél azonban hozzájárul még a kritika egy.
Rácz László »Asztalnál« ; Szalontay József »Hajó-
részének
vontató«; Vidéki Brigitta »Nagybányai utca«.
laikus
és
nagyhangú nélkül
fenyegetőzése, destructívnak
Szobrok:
Kolozsvári
Jancsek »Szántás
Természetesen, a mai izgalmas háborús idők sem
melyben megkülönböztetés
napsütésben« ;
Andor
Moldován
Boda Gábor »Vizsgálódó paraszt«,
bélyegez minden ú. n. »progresszív« irányzatot
Medgyessy
és ezáltal még az igen régen és nemcsak divatból,
»Neptun«; Pásztor János »Torzó«; Schrotta János
Ferenc
»Fonólány«;
Ohman
Béla
hanem mély meggyőződésből jobboldali érzelmű
»Jajirus leánya« és még sok igen értékes szép
értékes művészek közül is sokat elriaszt az alko-
munka.
EMLE
K. N. I. és P. F. 1 8 0
Csabai Kálmán:
Heverő Vénusz.
Istokovits Kálmán: Szent Korona elrablása. (Részlet.)
Rudnay Gyula: Varrónő. (A Szépművészeti M ú z e u m
tulajdona.)
SZEMLE
Főzzük így: r Egy liter hideg vízbe tegyünk 3 evőkanál Franck rikóiiakávét
o
Forraljuk körülbelül míg a habja teljesen
5 percig el nem la
o
Főzés után álljon a főzet 3 percig hogy tökéletesen leiiiepedhessék De ne öntsünk hozzá hideg vizet!
o A iőzetet szűrjük le
s a porszívó rendet teremt. Ideális»mindenes«. Szőnyegek, futók, kárpitozott bútorok, derékaljak, ruhák, stb. portalanítását remekül végzi el. Olcsóbb, mint gondolja! Kérje részletes képes ajánlatunkat. Árusítás : rádióosztályunkon!
IVAKSARNOK
Budapest, VII., Rákóczi-út 70-76 1 8 2 ,
kávéskannába Egymagában vagv fejjel keverve kitűnő!
SEENGER BÉLA
S Z A B A D A L M A Z O T T HÍ
inni
mini|
|iimi|||gM|||ii
r
A liillllliil
• m i
•n
•illhi
m. kir. udvari
III
B u d a p e s t , XI., Horthy Miklós út 1 0 6 Készít mindennemű kőés m á r v á n y m u n k á k a t
III
nillmllmlllw
THERMOCELL RADIÁTOROK
Í O J K U T I K O B U R K O L A T W E U l f l G E R G Y Ö R G V
MELEGVÍZ- VAGY GŐZFŰTÉSRE
OKL.MÉRnÖK K Ö F A R A G Ó M E S T E R BUDAPE5T. XIV. EGRE5JV-ÚT23
TETSZETŐS FORMA, KELLEMES FŰTŐHATÁS, GYORS FELFŰTÉS, KÖNNYŰ SZABÁLYOZÁS GŐZFŰTÉSNÉL IS, GAZDASÁGOS FŰTÉS
T E L E F O n : 2 9 7 - 4 2 8
Gőzfűtésnél is biztosítja a melegvízfűtés előnyeit
MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET ' KIADÓHIVATALA
G y á r t j a :
B U D A P E S T , XIII., D R Á V A - U T C A 11
MAGYAR RADIÁTORGYÁR RT. BUDAPEST, GYÖMRŐI-ÚT76 78
T E L E F O N : 493-789 Postatakarékpénztári csekkszla : 46.003.
KORTING FUTES
IU
a legjobb kivitelben szállít, lerak, javít
LÁNG JÓZSEF
parkettázó és padlózási vállalata
V I . . M U N K Á C S Y M I H Á L Y - U . 23 Telefon: 129-211, 315-060
BODORIK
ANTAL
ryi/M
_ ' lU&SUŐUty,
ÉPÜLET- ES POR T ALuVEGEZESI VÁLLALAT Budapest, VII., Károly-körút 9. T.. 423-369
házikémények és szellőzőberendezések, NEDVES FALAK K I S Z Á R Í T Á S A áramlólevegő-rendszerrel A l f o n z
M 1
i
í
f
1• 1
THERMOPHOR
O u s t o d i s
Slilli
f
.
l
r
t
d
r
*
i j J V ^ Ö
m
••
1 1
rt.
V., Nádor-utca 19. Tel.. 112-007
1
'Mfy B. is í .
K Ö Z P O N T I F Ű T É S E K , K L Í M A B E R E N D E Z É S E K , OLAJTÜZELÉSEK, INJEKTOROK, SUGÁRKÉSZÜLÉKEK. VACUUMBERENDEZÉSEK
Parkettát
4
kőfaragómester
HAAS iÉS SOMOGYI Pl
Uísw/ívtty.-
Budapest, VIII., Klsfaludy-u. 11 T E L E F O N : 14-63-68, 14-63-69
Móby László oki. kohómérnök ipari építővállalata
Budapest, IX., Lónyay-u. 46 Telefoni 38-45-99 és 18-92-16
U(azánfalazás ÍJ pari kemencék, gyárkémények építése iHőszigetelések Gépalapozások Postatakarékpénztári csekkszámla 5527 Folyószámlák : Nemzeti Hitelintézet Krisztina-fiók és Magyar Ált. Hitelbank Calvin-téri fiók
182-
Q j — ^ 1j_ I l O r x l i r i
r-^yy^ys^^ I ^ r c l M O ^ a l a b
f a l s a r o k v é d ő és her m e t i k u s e l z á r á s Budapest. VI., Podmanlczky-u. 63. T. 110-643
BUDAPEST, VIII., VIG-UTCA 32 T E L E F O N : 143-864, 130-471
^ N A G Y A N T A L E S F I A BÚTORGYÁRA
Nedvesség elleni szigetelés
C
K O Z PONTI FŰTÉSEK, q ^ | J ^ K I VÍZVEZETÉKEK K U Í I v I l W
tg A •
DI C A
C
-
\jS~ K I I I T í \ INI L J I
P
P El
n V
h
I
I
L JI I ^ ü U
I I
l
I I
I X r \ .
ü V I V •
. ^
^
f
. .
. ,
g é p é s z m é r n ö k . — Budapest,^ XIII, Fóthi-út 41. Telefon: 291-946,293-511J
kft. -070
O
K lm
_!.•_• M * 1
• r— - p i— I ™
Tel.: 228-039 és 228-079
I
Q
t f l
Központi fűtés, vízvezetékszerelés, víztisztító berendezések .szellőző berendezések
állandó raktára á l l a n r l r t
• J
— f i
r a l / t á r a
Rendelésre is pontosan elkészítve, mérsékelt áron III.. S z ó l 6 - u t < «
9 — 1 1 . sz.
Telefon:
362-478
tetőfedő, javító ós k a r b a n t a r t ó v á l l a l a t a Budapest, XI.. Szent Imre herceg útja 40'A. T.: 258-228
-
g ^ ^
k á r p l l o s m e s l e r - l a k b e r e n d e z ö , Budapest, VIII., SzQz-utca 3. Telefon: 132-373. M o d e r n - é s s t y l ' b f f t o r o k s z a k s z e r ű k é s z í t é s e és | a v I tA s a
i »MAJ0R CSAVARTVAS« nagyszilárdságú betonvas
Előállítója: MAJOR LÁSZLÓ (ég • Budapest, V., Dráva-utca 22. • Telefon: 298-494, 298-495
KOI1ARIT-
\
J U S T U S S Á N D O R É SF I A Budapást, VI., Ba|ia-utca 30. Telefon: 122-306. Alapíttatott 1886-ban
AJTÓK, ABLAKOK
^
•
I — I
egészségügyi berendezések gyára B u d a p e s t , V I I . , G a r a y - u t c a 10
I C R I S C H - F E K E T E N Á N D O R i m j v n • fc H M n W W I l
J
okl-
S Z O B R Á S Z . MŰKŐ- ÉS G I P S Z M U N K Á K X., K O Z M A - U T C A 5. • • T E L E F O N:-1 4 8 - 6 0 8
l A 7 C I ? P J U i i d f a r
Vasredőnyös üzletajtók,
H
V
f e l v o n ó - és g é p g y á r x w . f Jász-utca 7 6 . Tel: 4 9 3
O í e a a l c r
i I
S Á N D O R A R N O L D GOUDRON vállalat, VI., Podmaniczky-u. 29. Telefoni 116-353
KOLLARIT
MŰSZAKI R.T. BUDAPEST, TEL. 136-228
i
A MARGITSZIGET Az Árpád-hfd szigeti lejárójával kapcsolatosan különböző kertészeti tervek merültek fel. A Margitsziget kertészete több vázlatot készített a leendő hídfő-lejáró megoldására, ugyancsak terveket mutatott be a berlini Spáth-cég is. A Margitsziget bizottsága úgy határozott, hogy erre a rendkívül érdekes kertészeti problémára tervpályázatot Ir ki. Kertészeti megoldásra nyilvános tervpályázatot nem szoktak kiírni, pedig az ország neves kertészeti szakértői ugyancsak megérdemelnék, hogy ilyen értelemben is foglalkoztassák őket. Az ősz folyamán tehát kiírásra kerül ez a tervpályázat, amelyet e lapnak a ha" sábjain részletesen fogunk ismertetni. A sziget csúcsán áthaladó ' híd előtt egy nagyobb térség marad, ahonnan csodálatosan szép kilátás nyílik a kiszélesedő Dunára, a zöld szigetekre s a távolból kéklő váci, börzsönyi és pilisi hegyekre. Valószínű, hogy a szigetnek ez az elnyújtott helye, közkedvelt lesz a nagyközönség előtt és magától kínálkozik a gondolat, hogy itt, a Duna fölé kinyúló terraszon egy különleges vendéglő épüljön. Mindannak ellenére, hogy a mai idők nem kedveznek az ilyen elgondolások kiviteléhez, mégis előkészítés céljára már vázlatok készültek ennek a gondolatnak a megoldására is. A hídlejáró megépítése után sor kerül arra, hogy az ittlévő épületek, a Dália, Margaréta szállók, a Piccadilly, stb. részben átépüljenek vagy részben lebontásra kerüljenek. Hiszen ez lesz tulajdonképpen a Margitsziget főbejárata. Számot kell vetni azzal, hogy a háború utáni autóforgalomban a Margit-híd annyira túl lesz terhelve, hogy a szigetre leágazó hídra nem fognak tudni befordulni a
443672. — Az Athenaeum irodalmi 4s nyomdal rászvénytársulat nyomása, Budapest
PROBLÉMÁI
járművek. Ez esetben a Marglt-hídról csak gyalogosan lehetne megközelíteni a szigetet. Az autósok pedig csak északról, az Árpádhíd felől közelíthetnék meg| Egy ilyen rendelkezés akadályozza meg azt, hogy a két híddal ellátott Margit-sziget nyugalma ne legyen megzavarva az átvonuló autók túlzott forgalma miatt. Bármerftly're is különösnek tűnik most a nagyközönség szemében, hogy a Margitszigetnek a városhoz közelebb eső bejárata le legyen zárva az autóforgalom elől, mégis indokolttá lesz a jövőben. Ugyanis az északi részen vannak azok az üzemek, amelyeknek közönsége az autókat veszi igénybe. Ideszámítanak az összes szállodák, mulatók és a színház is. Tulajdonképpen még a strandfürdő is közelebb esik az északi bejárathoz, mint a délihez. Igy azok a járművek, amelyek most végigfutnak a szigeten, hogy az északi részére jussanak és eltávozásukkor ismét végigmennek a szigeten, a jövőben kevésbbé fogják zavarni a sziget nyugalmát, mert hiszen a lejáró után közvetlenül arra a részre érnek, ahová ezek az üzemek nyílnak. A déli részen lévő sportintézmények, a hajógyári sziget megközelíthetése után fokozatosan kitelepítésre kerülnek és ezáltal lehetővé fog válni az a terv, hogy a szigetnek a romoktól délre eső része mentesüljön minden zajosabb üzemtől, és így azok a városi polgárok, akik gyalogosan, villamoson és hajón közelítik meg a szigetet, tényleg üdülést és nyugalmat fognak találni a szigetnek ezen az elhagyatottabb részén. A háborúutáni autóközlekedés pedig ezt a kevés kitérőt, amit az új hídon való megközelítés jelent, könnyűszerrel el fogja viselni. (Folytatása a kővetkező számban
Felelős : Kárpáti Antal loazgatő
