1 ÉV 3 LYM ÁM BUDPEST 1930 JNUR 20 FŐSZERKESZTŐ: PNCZÉS ZOLTÁN SZÁZDOS SEGÉDSZERKESZTÖ: MHCS LJOS MEGJELENK HVONT HÁROMSZOR SZERKESZTŐSÉG ÉS KDÓDVTL :...
Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
Pacifizmus.
Nemzetközi konferenciák idején visszhangzik a világ a béke, a leszerelés, a lefegyverzés és pacifizmus jelszavaitól. Az utóbbi hetekben is volt alkalmunk hallani őket bőven. Nincs semmi új a nap alatt. A történelem mínden korszakának megvoltak a maga jelszavai, amelyek jegyében az ember lelkesedett és küzdött, győzött vagy elvérzett, de kevés jelszó volt nem hamis, vagy leg alább is nem az álmok világából való. Népboldogítók ban - jó- és rosszhiszeműekben - sohasem volt hi ány, de nem volt hiány olyan államférfiakban sem, akik értettek hozzá, hogyan kell a maguk vagy nem zetük önző és éppen ezért visszataszító, ellenszenves politikáját a világ előtt emberségesnek, fennköltnek látszó jelszavak tetszetős mezébe takarni. A világháború "győzőinek" háború utáni ilyen politikáját a pacifizmus mű-olajága takarja. A p�ci: , fistáknak az utóbbi években tapasztalt mozgolodasal messze túlhaladják a béke utáni vágyat, amely hábo rúk után - azok természetes. reakciójaként - mindig jelentkezett. Lapjaik .nap-nap mellett minden alkalmat felhasználnak arra, hogy nyiltan vagy burkoltan a militarizmus vádjával illessék a - legyőzötteket, de mindjárt "a világ békéjének biztosításáról" zengedez nek vagy legalább is diszkréten haUgatnak, ha a "gyŐző" államok hadseregeinek létszámáról vagy hadügyi költségvetéséről van szó. . Ez a propaganda a militarizmus fogalm�t IS ter mészetesen a maga érdekei szerint csavargatja. A le győzötteknél egy láda gépp�s�aal,katrész , :nál' a leg durvább militarizmus, a gyozoknel egy uJonnan , fel állított tankezred sem az. És Hoovernek az a megall� pítása, hogy a haza védelm�ről való , gon�osko�ás ,m elf nem militarizmus, ma meg nem a!�alanos erveny? alapigazság' hanem - \úgy gondoIJa�, hog! terme szetesen - csak a "győzők" különös k :v�ltsaga.. Az önzetlen békeszeretet nemesseget �enk: s�m vonja kétségbe; helyessége azonban csak addl!!. k�tse�: telen, amíg emberekkel vet ,s� á�ot, n�m, �ol?o?tuh lényekkel és amíg nem felejtI kl a ��a:nltas�bol �z , éke sze�pontJabol legJelentoemberiségnek éppe� a b sebb erkölcsi tehertetelet : az egolzmust. " N emcsak az embernek, hanem a tere�tes ,�,�n den lényének önzőnek, egoistának kell lenme, ,kul on , ben elpusztul vag y nem ér.vényI'lSÜl... N ��, vel�tlen eszhogy a természet éppen az egoizmus osztönet feJl
MAHÁCS LAJOS
sZÁZADos.
SZ ERKESZ TŐS ÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, I., Országház-utca 30.
tette ki a legerősebben mindenütt, ahol életet terem tett: ezzel éppen .úgy a létfenntartás nagy érdekét szolgálta, mmt a ÍlZIkumnak, ösztönnek vagy érte lemnek bármiféle más berendezkedésével. l!:zt az ösztönt társadalomtudományi elméletekkel éppen úgy nem lehet kiirtani, mint ahogy nem lehet tör vényt hozni arra, hogy az anya ne szeresse a gyerme két, vagy hogy valaki ne gyűlölje az ellenségét. Nincs a világon az az apostol, aki meg tudná akadályozni, hogy két ellentétes érdekű és ezen érdekeiért küzdő ember létezzék a földön: ugyan honnan meríthetne erőt arra, hogy ugyanezt nemzetekkel vagy az egész emberiséggel elérhesse? A világtörténelem folyamán forradalmak sok szor sepertek el kormányokat, amelyek visszaéltek a hatalommal vagy amelyek túlzott maradisággal fel akarták tartóztatni az emberiség természetes fejlő dését. A belső forradalmat egy bölcs, előrelátó és a korszellemhez alkalmazkodó kormány megelőzheti, de az eshetőségét éppen úgy nem tudja kiirtani, mint a viharét a ragályét vagy az ál'vízét. Ha azonban így van, � kkor mennyive) nehezebb, mennyivel lehe tetlenebb kiirtani a világból a népek forradalmát, háborút, s mennyivel lehetetlenebb kitérni el?�e, ha az ellenfél háborút akar? Mert azt talan senki sem hiszi komolyan, hogy a lefegyverzés külső ténye - ha egyáltalán keresztülvihető is lenne egyszeriben el fog tüntetni az emberiségből min den gyarlóságot, önzést és érdek�ajh�szást � csupa szeretetet fog ezek helyébe ültetm? Mmtha blZO�y a verekedő ember kezéből csak a botot kellene kICSa varni, hogy soha többé ne verekedjék!' , A világnak nem volt még olyan forradalma, a , kommunistákat sem véve ki, amelynek - Jutott le gyen bármilyen jelszavakkal is uralo�ra - !len; ;;z lett volna az első dolga, hogy uralmanak klfel� es , befelé való biztosítására hadseregről gondoskodJ,ek. Amelyik nem ezt tette, az csúfos�n elb�:w�t, A , J�! szavak csak addig hasznosak, aIDIg felelosseg �ell{Ul lehet azokat hangoztatni, de rögtön, sutba keruinek, mihelyt meg kellene őket valósítam; Mer,� az, e�yes ember pacifista lehet a �aga szeme�yes Ug?el� llle� tően azokért csak önmaganak tartOZIk felelosseggel , de r:em lehet a társadalo� , nevé�en, me, rt hatal�m nélkül nem tudja garantalm az osszessegnek azokat az érdekeit, amelyeket veszélyeztet. Ne tévesszenek meg tehát senkit.a jelszav!ll<, ha me' g oly hang'osak és hangzatosak IS. Mondjuk , .. , hadsel'eOTe ' eros csak ki bátran, hogy nekünk'1ge�ls, , van szükségünk, mert IDI�daddlg, �IDIg, bel\�s�e� orok anak azat gyal non 'lna I tt egyesegyedül csak fté�alóságát szabad érteni, hát addig igenis - nem vagyunk pacifisták. _
'
_
"
�1�O �
________ __ __ __ __ __
l szóló A közigazgatás rendezésérö yes 1929. e' V!' XXX. törvénycikk , eg rendelkezéseinek ismertetese. Irta: dr. Valló József aleZJ·edes. lBefejezö közlemeny.)
Gyakorlati közigazgat�si �-izsgpra, az b�csát�
ható ')ki a mca-kh-ánt elmeleh kikepzes me"szer zése 'után
.
