11J1- XVIII. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1928 SZEPTEMBER 20. PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS MAHÁCS LAJOS SZÁZADOS MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZ OR. 27. szám

11J1-

I

I I

r

XVIII. ÉVFOLYAM 27.

-"

BUDAPEST,

sZÁM . """"-

SZEPTEMBER

*

FŐSZERKESZTŐ:

l

"

.

1928

PINCZÉS ZOLTÁN

SEGÉDSZERKESZTÖ: SZÁZADOS

MAHÁCS LAJOS

MEGJELENIK HAVONTA HÁROMSZ OR

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, 1., ORSZÁGHÁZ UTCA

30.

SZÁZADOS

SZ.

20.

XVIII. évfolyam.

I

E LŐFIZE T ÉSI Á R A : Egés z évre iéIéne 6 pengő.

Budapest,

12

pengő,

Amen.

Válasz egy csüggeteg levélre.

II

-

szeptember

Megjelenik havonta háromszor

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek fi'Iagyarország feltámadásában.

• .. ,

1928

Minden nap reggelén olvasóinktól érkezett levelek halmaza köszönt bennünket elsőnek s ezekből a leve­ lekből elénk tárulnak olvasóink legrejtettebb gondolatai, váglJai, fájdalmai, tervei és panaszai. Biznak bennünk a levélirók, mint ahoglJan csak a legjobb barátjában biziK az ember s mi ebben eglJik legfőbb törekvésünk megvalósulását látjuk. Ez a bizalom szólaltatta meg a maga legőszin­ tébb, legleplezetlenebb hangjá11i eglJ erdéllJi öreg baj­ társunk legfájóbb gondolatait. Levele elüt a többitől. A többi is el-el panaszol kisebb-naglJobb gondokat, ezek azonban mind az élettel eglJütt járó gondok és panaszok, nem az elesettek, elernlJedtek siránkozó jaj­ szava. Az elkeseredett, csüggedő sorok írója eglJ idő­ sebb bajtársunk, akL szükebb hazájában, ErdéllJben is sok éven át hordta a kakastollas kalapot. Amikor az országdarabolás szörnlJü napjaL bekövetkeztek, neki is menekülnie kellett. Odaveszett mindene. De nem haglJta magát. Végezte a munkáját becsülettel tovább ott, ahová a sors akarata rendelte. Szükebb időkben meg­ becsülte a garast, a haladás utján szorgalma és köte­ lességtudása révén messzire előre jutott s ma már mint írja - szépecskén megvolna, él rendezett viszo­ nlJok között s mindene van, amit illjen pőrére rabolt ország hüséges szolgájának nlJujtani tud. De még sem uglJ van itt, mint volt Erdélyben a régi szép időkben. Ott mindenre bövebben futotta, nagyobb darab volt él kenlJér, meg még kalácsra is jutott és szebb volt ott az élet minden más tekintetben is. A honváglJ glJötri. összeszoritott fogai, ahogyan eddig várni tudott, lazulni, enge�ni kez� e�ek. Hi,U eddig ErdéllJ szabadulásában, mmt a hlVO Is.tene­ ben hinni tud. Emberszámba nem vette azt, akl egy csüggeteg szót merti ejteni ErdéllJ s�JrSa fel�.l. De �ár veszti hitét s máról holnapra tenget! az Alfold porába sülllJedve ErdéllJ üde levegöjéhez szokott életét. Az évek mennek éSi semmi, de semmi történni nem akar. Pedig hoglJan, millJe11i boldog gyönyörüséggel á.ldozná fel ujjáépitett életét s ha ezer élete volna, mmd a2; ezer életét, csak - történne már valami. Ami utlevél nélkül nlJitna utat számára szükebb hazájába. - Eddig a levél. Sokan vágynak vissza közülünk ErdéllJ� e� Bác?­ kába Felvidékre és az osztrákká csalt regl hata­ rok � entére. GlJötri a szükebb haza utáni váglJ sok­ sok tagját a mi testületünknek is. A hitét vesztő erdéllJi

20.

27.

szám

S Z E RKE S Z TŐS É G ÉS KI A D ÓHIV A T A L: Budapest, I., Országház-utca 30.

bajtars csüggeteg szavai azonban mégis szokatlanok nekünk. Illjen irásokat nem hoz nekünk a posta. . Kapunk sok egyszerü, primitív verset, amellJek alakilag csak annlJiban hasonlitanak a költészet for­ máihoz, hoglJ itt-ott egy-egy sikerültebb rím is akad bennük, olvasásuk tehát e tekintetben nem sok glJÖ­ nyörüséget szerez. Hanem a tertalmuk, a belőlük ki­ csendülő hit, reménykedés, küzdeni és várni tudás bőségesen kárpótol bennünket a döcögő sorok forma­ hibáiért. Jönnek levelek, amellJekből a fiatal, életerős maglJar csendőr hitének, erejének friss levegője árad felénk. Benne van ezekben a sorokban is a szenvedés de benne van a szenvedést legyürő erő és az is benne van ezekben az irásokban, hogy ők is odaadnák az életüket - ha történnék valami. Csüggedés, kétségbe­ esés sehol. Minden ilyen levél irójának gondolatban forró kézszoritást szoktunk küldeni, mert erősek, egész­ ségesek, mert tudnak s akarnak küzdeni. Öreg erdéllJi bajtársunknak pedig azt üzenjük, hoglJ szegje fel ujból a fejét. Örüljön a minden nap kenlJerének s ne gondoljon kalácsra addig, amig uglJ ebben a csonka hazában, mint az elszakitott területe­ ken sok magyar száj a kenyérhez se jut. Elég is még most a magyarnak csak a mindennap kenyere, mert a kalács puhasága elsimogatná a lelkekböl a keserüséget, a jólét eltemetné a legszörnlJübb emléke­ ket is, elernyesztené az izmokat, elfelejtetné a PlaglJar­ ral mindazt, amit elfeledni a leszámolásig nem szabad. S hogy mennek az évek és semmi, de semmi sem történik? Nem egészen iglJ van az. Evekkel ezelött még az egész világ, szinte az egész eglJetemes emberiség megtagadottjai, kétségbeejtő félreismertség és elhaglJatottság áldozatai voltunk. Ma hatalmas bará­ taink vannak, üglJünket világszerte tárglJalják, vizsgál­ ják s fl legelőkelőbb világsajtó hasábjai küzdenek az igazunkért, de még az ellenséges hasábokon is gya­ kori vita tárglJa a magyar üglJ· Még a legelvakultabb ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy Trianon: hiba. Egész Európát sulyosan érintő hiba. Csak azt teszik még ehhez, hoglj ha hiba is, még se lehet rajta egyelőre segiteni, mert Európa ujra felborul. NlJakatekert gondolkodás, de nekünk ez is naglJ lépés előre s ez az okoskodás is csak a mi malrnunkra hajtja a vizet. Mert ha a trianoni hiba kivetésével Európa: a mai Európa felborulna, természetes, hogy még bizonyosabban fel kell borulnia a trianoni hibával. S mi tudunk várni, történelmünk rá a tanu. Ezek vitathatatlan ténlJek. A máról holnapra eredménlJt várókat nem elégitik ki, de azokat, akik hinni s a hitükért várni, dolgozni és szenvedni is tudnak, erősitik s uj küzdelemre serkentik. A szülőföld utáni váglJ meg csak hadd végezze a maga hivatását. Mert a maglJar sors végső veszedelme ott kezdődnék, ha az elszakitott területekről ideszakadt magyarok itt tul jól éreznél< magukat, annlJira jól, hoglJ az elra­ bolt szülőföld utáni vágy elmosódnék a szivekből. (M.) ,

1928 szeptember 20.

CSENDORSÉGI LAPOK

730

A figyelés. *) Irta: BESSER BÉ LA százados.

ti teen: Minden kétségen felül áll, hogy szolQála. e� Igy elso dönk között a legszebb, legmagasz.t�sabb men�: n:eghelyen áll a megelőző szolg�la�. . Cel)a esz . kor n:eg mn�s akadályozni a jogrend n:eg�erteset.' amI sertet! fel, :sem erkölcsi, sem anyagi karosodas, �mcs. ban ser.tet­ akit egyébként ritkár. tudnánk )og81 blr�oka mentunk, lenül visszahelyezni és.. nincs terhelt, akit meg za. . mert a bünözés fertőjétöl rántunk Viss . eles Közbiztonsági szolgálat szempont)abo� . a figy fIgye­ nem öncél ' tekintettel arra, hogy nem magaert a , mint lésért figyelünk, hanem, hogy e�en tény'ke�ésünk c elek­ eszköz által vagy valamely elkovetendo tiltott � el­ ményt megakadályozzunk, vagy hogy, valamely ma.r ye­ követett tiltott cselekményt felfedezzunk. �ehat a flg. at lés a megelőző és felfedező (nyomozo) szolgai eszköze. Kétségtelen, hogy 11 csendőr elméleti előké�ze.ttsé� , nélkül szolgálati kötelezettségeit nem t�d�a te .I)�sJtem tt epze : de éppoly kétségtelen, hogy csak elm�let.i elok . sJtem tel)e geJt séggel sem tudná szolgálati köteles�e . A. csendőr a lüktető élettel foglalkozik, rea varakozo fontos feladatokban egész tudását, szorgalmát, éjjeli nyugalmát és sokszor életét kell beledobnia. A. tanfolyamokon rendszeresen azokat a tantár­ gyakat tanulják, amelyek a csendőr alapismereteit ad­ ják. KönnyeImüség lenne azonban. azt hmnunk.. hogy a csendőr ezen alapIsmeretek bIrtokaban mar tud figyelni. Ez az elméleti! tudás az alap vagy keret, amelyen vagy amely körül kell a tapasztalat törv�nyeiv�l. a csendőrnek kiépitenie a maga nyomozo ugyesseget. Hogy a figyelés miként foganatositan.dó�. erre a figyelés célja az irányadó. A.z esetek legtobb)eben az h.ozza: a cél, hogy az feltünés nélkül történj�k, mert ez. meg a sikert. A.z esetek kisebb resze �zt � IVan)a, hogy a megfigyelt igenis érezze, hogy fIgyeles alatt áll (besugó figyelése, hogy valóban kézre akar-e adm valakit, a rendöri felügyelet alatt állók, stb. ). Ez a zsinórmértéke általában a figyelőszolgálat mikéntjének. E két körön belül a különleges szabályok az esetek mindegyikében a körülmények sokfélesége szerint vál­ toznak. A. Szut. általánosságbarj elöírja a figyelőszolgálat szempontjaból mire ken kiterjednie ennek a figyelés­ nek, midőn előirja, hogy személyeket, eseményeket, figye�nünl(. tárgyakat és helyiségeket kell főképen me9 . Személyek közül elsösorban azokat ken megfigyel­ nünk, akik közrend, közbiztonság, személyi és vagyGn­ biztonság szempontjából aggályosaknak, megbizhatat­ lanoknak látszanak, föként a rendöri felügyelet vagy megfigyelés alá helyezett személyek, közveszélyes és rovottmultu egyének, valamint a foglalkozás nélküli csavargók, bármely indokból gyanus személyeket, azután olyan egyéneket, akik rendzavarások, zavargások alkal­ mával rendszerint mint felbujtók és rendezök szerepel­ nek, szóval a tömegmozgalmak vezetői. A.zután olyan helységekre terjedjen ki a figyelés, melyekben az emlitett személyek szoktak tartózkodni, megfordulni; ezek a helyiségek: a szállodák, vendég­ lök, korcsmák, lebujok, kávéházak, különösen azok, ") Részlet Besser, Béla szézedes "Te;mponlok l Ujonnan álclohlozoll kbnyvébö

6

búnugyi nyomozéshoz" címú

Sze/k.

amelyekben gyanus egyének szoktak megfordulni, mu­ latóhelyek, zsibárus üzletek, zálogházak, cselédelheiyező intézetek, tömeglakások, gyárak, malmok, piacok. A. szállodákban föként a vendégek névjegyzékét kell tüze­ tesen átvizsgálni, hogy köztük nincsen-e gyanus egyén, körözött büntettes. A. felsorolt egyéb helyeket pedig minél gyakrabban kell látogatni, azoknak közönségét és azt, hogy a helyiségekben betartják-e az előirt szabályokat, tüzetesen megvizsgálni és a talált szabály­ talanságokról azonnal jelentést tenni. Események szempontjából föként! a vásárokat, bu­ csukat, hol mindenféle elem megs2Jokott fordulni, nyil­ vános ünnepélyeket, hogY' azok komolyságukhoz, jelen­ töségükhöz képest folyhassanak; le; minden nemü gy'ü­ lekezet�t, csoportosulást és mozgalmakat, sztrájk-okat, zavargasokat, stb. Ilyen események alkalmával szer­ zett tapasztalatokról azonnal jelentést tenni, különösen kiemelve anna� irány�t, célját, lehetőleg megjelölve azokat a sZ0melyeket IS, akik a mozgaLom élén álla­ nak, illetöleg annak megszervezésében, vezetésében ' rendezésében részesek. Vé.gül megfi $ yelni kelL az�k�t a tárgyakat, melyek .. bunteto cselekmenyek elkövetesere alkalmasak vagy annak elkövetésére sarkalhatnak, ösztönözhetnek (pl. kIrakatba helyezett szemérmell sértő kép ·stb. ), továbbá melyek elkövetett büntetendő cselekmény gyanuját éb­ reszthetik. Ha ilyen tárgyakat lát a csendőr, külön hivás nélkül is puhatolni tartozik az esetleges bün­ cselekmény kideritése céljából, továbbá a hatóságnak bejelenteni köteles észleleteit. A. megelőző szolgálatnak legáltalánosabb módja a figyelés, leghatályosabb alakja pedig a portyázó szol­ gálat és razzia. Utóbbinál a csendőr a bünözőket fel­ ker.esi a �zokásos tartózkodó helyeiken, azokat folyton, . szunet nelkul zavarja, zaklatja. A.mig azonban a por­ tyGZÓ szolgálat kitünö preventiv intézkedést jelent a razzia anyagában gyakran találjuk már az elkövetett büncselekmény tetteseit is. A. bünügyi szolgálatban kötelessége a csendörnek, hogy az altalános bÜllÜgyi szaktudását megszerezze � abban. magát a legtökéletesebben kiképezze. A. helyi es szemelYi ismeret körének a lehető legszélesebb körré kite�jesztésével juthat el szaktudásának eme magas fokara, amelynek megszerzésére ugyan hosszu évek k itartó munkája szükséges, de amelynek birtokában . SIkerrel küzdhet meg minden reábizott feladattal, külö­ nösen a hasonló módon elkövetett büncselekmények tettesei között - kört mindig szükebbre vonva könnyen talál reá az igazi tettesre. Fontos e tekintet­ ben, hogy a csendőr a megfigyelései eredményéről a magánjegyzékét helyesen vezesse és ezt kieBészitve ' teljessé tegye. HogyalZ történjék

a

,.

•

"

figye/és.

A. vadász rendszerint rejtekhelyről, lesből várja a vadat, hogy ez észre ne vegye és irányt ne változ­ tas�on. � csendőr (nyomozó) is lehetőleg ugy végezze a hgyelest, hogy fel ne fedezzék, mert természetszerü, hogy ebben az esetben minden fáradozása sikertelen maradhat. Tehát .a figyelmet ne vonja magára, főként . annak a figyelmet, akit le akar leplezni, kézre akar . . kentem. Eze.knek a szempontoknak figyelmen kivül hagyas� eseten a gyanus személy könnyen megugor­ .. hat n:eg a legszuke bb gyürüből is, mert kézenfekvő az eger ut, amelyen szabadulhat a törvény kezéből. . Mar most az a kérdés elöször, hogy hogyan, . . hgyel)unk?

•

I

1928 szeptember 20.

CSENDMStGl LAP Ol{

A figyelés magában foglalja. azt, hogy 1. mivel, 2. mire terjedjen ki a megfigyelés, 3. hogyan figye l­ jünk és I!. milyen sorrendben. - Figyelni szemmel és füllel szoktunk. �1indkettővel nappal, éHel főleg fülünkkel. A szemmel való figyelés vagy figyelés látás utján a könnyebbik figye1ési mód, a fünel való figyelés más szóval a hajló figyelés a . nehezebbik. Az, ki mit lát, mit hall, hogy tehát mit vesz észre, ismét függ az egyes emberek egyéni tulajdon­ ságaitól és elsősorban pedig attól, hogy épek-e, jók-e látó és halló érzékei, jól lát-e, nem szinvak-e, jól hall-e és nem nagyothalló. Függ továbbá attól, hogy milyen távolságról és lnilyen világitás mellett látja vagy hogy teljes csendben hallja azt, amit figyel vagy megfigyelni akar. Az elmondottak szerint látó és halló megfigyelést különböztetünk meg, m'elyet napszakokra való tekin­ tettel ismét nappali látó és halló megfigyelésre és éHeli figyelésre csoportosithatjuk. Hogy mire terjedjen ki a megfigyelés, a sok ezer eshetőséget felsorolni talán lehetetlen, csak egy pár támpontot sorolok fet pl. csapatmozgást elárulhatja II porfelhő. Igaz, hogy a szél is okozhat porfelhőt, de még a szélokozta porfelhő, hol itt, hol ott tünik fel és szünik meg, addig a csapatok által felvert por­ felhő állandó és magassága is állandó és jellegzetes. Mozgó csapatok jelenlétére támpont lehet még . alacso­ nyan repülő fecskeraj . Ha növényfödözet, vefes, ten­ geri stb. mozog. Nyul vagy eg�éb vadak is bizo�yos irányba futnak. A katonaság Igen gyakran az altal árulja e l magát, hogy fegyver2lete, felszerelése csillog vagy táborozó csapatokat elárulja a füstoszlop. Terepet ugy figyeljünk meg, hog� m�gadjuk az irányt és megfigyelendő területet. A ftg�elo az elotte . lévő terepet áttanulmányozza, m'!:,9allaplt)a, hol van . ­ fedett terület, bokro� fák, kilátópontdk, stb. Megall � pitja, hogy milyen a terep nyugalmi áll�potban. Azutan megkezdi a figyelésll két módszer szennt: . 1. A megfigyelendG területet vagy ha nagy ter ü­ . letet figyelünk meg, egy. te�ületrészt ,a láthatárral par­ huzamos sávokra beosztJéb es ezen savokat sorrendben megfigyeli vagy 2. vagy a megfigyelendő . ter.ület vagy területrészt sugárszerü sá vokba osztva vegzl a meg­ figyelést. A figyelést amrt ke.ll igy végreh�jtani, mert a , szem különleges berendezese, hogy durvan n�gy vona­ sokban, nagy szög alatt lát ugyan,. azonban eles meg­ figyelés aránylag kis helyen lehetsegQS. �a .. egy e��er 10 lépésre áH előttünk s ha az arcába n�z�nk, latJ�k , ugyan az egész embert, de csak az arcat la�Juk. hs. zta�. Eleinte a megfigyeléssel cs�k a szef!1et elesItsuk es azután minden észrevevő figyelmessegre szoktassuk. A látási viszonyo� éjjel ros�zab.bak, mint nappal, mert a sötétség a látást befolyasol)a. Amellett nagy gyakorlat szükséges all éjjeli tájékozódáshoz, mert az éj sötétsége miatt támpo�tot . nem találhatunk. A hold fénye sem tulerős, de meg latunk. . Hasonló elvek szerint gya�orolják a hallo meg­ p: u. figy,elést. A megfigyeJ.endő jelensé�ek '. a�elyek , . . csapat jelenlétét elárulhatják ; sze�erzorge� lonyentes, lódobogás, . kutyaugatás, f.elszereles �orge�e,.. ,galyak recsegése, felriasztott madarak lármája, k?�o�es, stb. Ha ,eleinte külön gyakoroltuk is a l�to. es hall� megfigyelést később � kettőt öss�e .. kell kotn!. A hall megfigyelést fokozhatjuk, ha a flilunket a foldre szo _

�

731

ritjuk. Igy sokkal messzebb történő eseményeket is m�g tudunk hallani. A nappali halló megfigyelésnél sokkal fontosabb az éjjeli figyeLés, mert az éjjel sokkal csendesebb, mint a nappal, amellett az éjjel nagy előnye a látha­ tatlanság. Nappal a madarak éneke, a távoli emberi beszéd, kocsizörgés, kutyaugatás" gépek motorzaja, fel­ riasztott madarak lármája, falvak zsibongása nagy zajt okoznak, még éjje1 minden nyugszik, minden csendes. Nagy csendben tehát halló megfigyelés csak akkor eredményes, ha zajtalanok, illetve hangtalanok vagyunk, mert ha ezt el nem kerüljük, a zaj a figyelőt elárulhatja és a megfigyelés eredménytelen lesz. A megfigyélöképességet fejleszthetjük, még pedig olyanformán, hogy egy jól begyakorolt birkozó párt felállitunk, hogy ugy végezzenek három-négy fogást rendes menetben, hogy szükség esetén pontosan ugy meg is tudjuk ismételni. Köréjük állitjuk a nézőket. Két perc mulva leállitjuk a birkózást s most elkér­ dezzük, hogy milyen sorrendben, milyen fogásokat láttak. Vagy ha elhalad egy-két polgári egyén a közel­ ben; még mikor közelednek felhivjuk rá a figyelmet, nézzék jól meg ezt a Rét embert. S mikor elhaladtak sorra vehetjük a kérdéseket. Mondja el, hogy hogyan nézett ki az egyik, hogyan a másik, hogy voltak öltözve, cipőtől kalapig. Később már nehezebb gondolatkörből tehetünk kérdést. Ha az anyagiak nem merednének kinai fal­ ként minden szükséglet elé, ugy tanulságosan lehetne bemutatni valami darabon pl. valami mulattató bohó­ zatot, amelynek egyik g!]orsabban pergő j�l�nete után szünetet tartva megkérdezhetnők sorra a nezoket, hogy attól kezdve, mikor Zoro faképnél hagyta Hurut II gyorsvonat előtt, mi történt . a m� . sodik tal �k . ozásig? Biztos, hogy ahányat megkerdezunk, annyifele fele­ letet fogunk kapni. Ha most Ujra felhivjuk a nézőket a fokozottabb figyelemre s a kérdezett jele?�tet �jra levetitjük, akkor . már lényegesen többen foglak huebben elmondam a . . Joval lassabban látottakat, különösen, ha módunkban all vetiteni a képet. Szórakozásként lehet rövid, mulatságos versenyt is rendezni az emlékezet és figyelem élesitéséből kedé­ lyesen tov b folytatjá}{j az .em�erek egymás között is és az lesz a tulajdonképem Siker, amikor azon ver­ senyeznek, hogy ki tud hüebb leir�st. adni. pl:. egy csavargóról, polgári egyénről, katonarol, akit tobben . láttak. . egyu l .tt Az emlékezés és megfigyelés fejlődéséve . jár a fogalmazás fejlödése is, mert a megfigyeles most már nemcsak személyekre, területekre, targyak �a IS és eseményekre, hanem a legelvontabb fogalmakra . kiterjed, az ember különbséget te�z . ha�onlo fogalmak között és egészen másképen f.og . kmezm az a Jelentcs: amit először ir, mint az, amit Ilyen artatlan szellemi torna előtt fogalmazott. Még végezetül az a kérdés: . hogy a m.egfi�yclő­ . képesség fejlesztését mikor kezdJu� meg? Velemen!]em szerint azt már az ujonooktatasnal kel� meg�czdem, , amikor a jó magyar legény agya .. 8Z elso . pallerozasra kerül, mikor még minden uj e1otte, amikor a go�­ , dolatvilága félig ott van . m�g az , elhagyott szulo­ falujában s amikor az UJ eletbe cs. gondolatkorbe való beilleszkedés ujszerüsége a legfogckonyabba teszI a sürüvérü magyar koponyut . A csendőrnek nem szabad ICB!]ökereznic cg!] l,is

áb

CSENDORSÉGI LAPOK

'132

gondolatkörbe, hiszen az él�te . ott tel � k el az élet lüktetésében, forgalmában, ami mmden p�l.lanatban más és más, mindig uj szinek vetődnek eleje. Most. . egy földbirtokossal intézkedik, a másik percben eg� cSlr e­ fogóval, holnap él piacon 'Kell rendet, terem,ten�e. �lt1: ­ den pillanata más, minden inté�k�de� mas. �s mm�l nagyobb az a felület, ahol a kozonseggel enntkezme kell, annál nagyobb szüksége va� �rra, hogy megfigyelőképességét minél jobban klfeJl�ssze. . 1\hogyan minden ut Rómába v�zet, , epp ugy ml�den csendőri tevékenység a jó megfIgyelesen alapszik s éppen azért mindenti el kell követnünk arra, hogy ezt a minden egyes emberben ott szunnyadó hajlamot a lehető legmagasabb tökélyre emeljük minden csend­ őrünkben.

�

Eszrevevés, érzéki csaL6dás és emlékezés.

1\z észrevevés alapfeltétele az ép érzék. 1\ szem máskép lát a szabadban, zárt helyen, sötét. helyről világos helyre és forditva, idegölő munka utan, alko­ hol élvezete után, stb. 1\ megijedt ember sokszor nem tudja elöadni azt, amit látott, nem tudja leirni azt, ki öt megijesztette (pl. a betörő). 1\ fül sok mindent hall, de ha valamit sokáig hall akkor arra nincs figyelemmel s észre sem veszi. 1\ fül ideges állapotban hall a legjobban. Mindenki annyira figyel meg valamit, amennyire a látott dolog őt érdekli. Pl. a lókedvelő egy pillantásra a ló szügyét és lábait is jól megnézi, mig egy nyakkendőkereskedő a lóra ránéz és megy tovább. Legegyszerübb érzékelés, ha valamiről pusztán tudomást veszünk. 1\zután jön a figyelés, itt jobban megnézzük a dolgot . 1\ kisérletnél ujból átgondoljuk az esetet, ismételjük a látottat. 1\ kiváncsiság is ide tartozik, nálunk több ember kiváncsi, mint pl. az angoloknál, nálunk minden kis eseménynek azonnal ezer bámulója akad. 1\z érzéki csalódás is számitásba jön. Beteges állapot ez a szern1éJ<ésnél és a hallásnál. 1\z érzékelés egy bizonyos határon megszünik. 1\ beteges állapot lehet állandó vagH időszaki. 1\ fizikai (testi) fogyat­ kozás: vakság, süketség, némaság, fejsérülés okozta zavar, szinvakság, tulérzékenység, érzéketlenség (terhes állapotban lévő n'ők, gyermekek és aggoknál elme­ fogyatkozás (elmekór, elmebaj, ideggyengeség, kedély­ bántalom, káprázat. 1\ tanut nem vizsgálják meg orvo­ silag nona sok esetben az is szúkséges VOlna, külö,.. nosen peraontö ügyeKben. 1\ tér es Időbeli körülmények meghatarozasanal az érzéKek biztossága szükseges. Szórakozott ember semmit sem v�sz eszre. FI. legjobb tanu a 11!-19 éves fiu- és leánygyermek. Ezek figyel­ nek biráIgatás és összehasonlitás nélkül és ezek emlé­ keznek vissza a legjobban. 1\z emlékezés függ az időtől, amely az esettöl az ujraelőadásig eltelt. 1\ hosszu idő homályositja az emlékezést és a homályos részeket a képzelőtehetség­ gel egésziti ki. Ez a legkárosabb. •

Az A

elgondolás, következtetés.

nyomozás, eg!} osztrák büntetőjogi iró szerint, nem egyéb, mint az előzményekből való következtetés a történtekre és viszont a történtekből az előzményekre. Ha valaki ugyanis büntényt követ el, azt csak leg­ ritkább esetben teszi tanuk jelenlétében; azonban a bünös cselekmény előtt is követhetett el az illető olyan dolgot, amely él megtörtént büneset felderitésére szol­ gálhat és éppen ugy a büncselekmény elkövetése után

1 928 szeptember 20

is követhet el olyan dolgot a tettes, amely az esettel vonatkozásban áll. 1\ feladat tehát az, hogy a tettet megelőzőleg és az azután történtekből az elkövetett büncselekményre következtessünk. . Ez a tudomány! azonban nem könnyü, .r�ll�t a� ogy az ember gondolná, mert csak akko� sa!?t�thato el sikeresen, ha a21 eljárást nemcsak a fobenJaro, hanem a legjelentékteleneJb eseteknél is minduntalan gya­ korolják. Közönséges, tehát sürün ismétlődő büncselekmé­ nyeknél a kisérő körülmények is annyira közö�sége�ek, hogy itt nincse� valami különösebb agyrnunkara szuk­ ség a nyomozás vezetőjének, hamar megvan a nagy­ mértékben valószinü feltevése az esetről. 1\ nyomozó feltevése annál jobb, minél jobban megközeliti magát a való történetet. .. ' 1\ megközelitő feltevés módszere rava�z�bb � un� . cselekményeknél már alapos ismereteken klvul klvalo következtetőképességet is megkiván a nyomozótól. 1\ feltevésben számolnunk kell az eset valamennyi jelen­ ségével. Pl. Egy elhagyatott házban hullát találunk. 1\ ház ajtaja előtt keskeny nyomtávolságu friss kocsi­ nyomot ta-láltunk, de lépésnek nyoma nincsen sehol. 1\ kerék a patanyomok össze-visszaságából arra kell következtetnünk, hogy a kocsi hosszabb ideig állt a ház előtt felügyelet nélkül. 1\ keréknyom keskenyebb távolsága és 11 vékony nyom a kocsik egy bizonyos fajtájához vezet. Most már tudjuk, hogy a gyilkos az áldozattal együtt! jött a házhoz a kocsin, a kocsis hosszabb ideig távol volt a baktól, valószinüleg ő a gyilkos. 1\ feltevés azonban csak akkor jó, ha valamennyi lehetséges feltevés közül minden helyszini nyom ebbe az egy feltevésbe illik bele, ez az egy feltevés felel meg valamennyi ténykörülménynek. Iróasztalt törtek fel például . 1\ közelebbi vizsgálatnál bőven találunk ujjnyomatot. 1\ daktiloszkopusz rögtön arra gondol, hogy a tetteS! ujjnyomatán kivül megtapogatta az asz­ talt maga a gazdája is. összehasonlitja az ujjnyomato­ kat, csak egyféle mind. Nézzük a gazda ujjnyomatát! Ez az. Mit tehet fel erre teljesen belyénvalóan a nyomozó? Nyilván azt, hogy maga a gazda törte fel az asztalt. Miért tette? Fontos okiratok voltak-e kezén és ezekből jogtalan előnyt szerezve, azt a látszatot akarja kelteni, hoglJ betörők tüntették el azokat vagy betörés ellen volt biztositva és igy akart a biztositási összeghez jutni. 1\ gazda személyisége és jelenlegi viszonyai hamar megmutatják a helyes feltevés irányát. Minden bünügyi nyomozó tisztában van azzal, hogy az érzékelhet!') helyszini jeleken kivül lélektani megfontolások is jó feltevés hez vezethetnek. Ha a nyomozó belehelyezi magát a tettes személyébe, sok helyes nyomot kaphat. 1\ lelki tényezőket sohasem szabad a n!l0mozásból kihagynunk, mert ezek nélkül még biztos bizonyitékok is jogi tévedéshez vezethet­ nek. 1\ gyakorlat legalább is azt mutatja, hogy pl. a belekben a talált arzén és a gyanusitott házában talált arzén még döntő erő nélkül való bizonyiték, ugyszin­ tén iráspróbák és aláirások azonossága és az okirat­ hamisitások esetében. 1\ lelki tényezők mérlegelése nyujthat csak igazi felderitést. Sokszor van ugy a nyomozó, hogy valamelyik feltevéséhez jobban ragaszkodik, mint a többihez, noha ő maga sem tudja, hogy miért. Különösen a magukat kiváló ösztönös nyomozóknál esik ez meg. 1\z ösztön nagy nyomravezető értékének elismerése mellett is azonban ezeknek is fékezniök kell feltevéseikben az

1928 sze ptember 20.

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

733

Nemrégiben irták alá Párisban a győztesek háboruellenes egyezményét: a Kellog-pak tumot. U gyana kkor harcg).a' oc­ latra vonuló tankak és ágyuk dübörögnek világszerte.

ösztönös elemet az észlelt erkölcsi felfogással, lelki� ismerettel és különösen a ténykörülményekkel szem� ben. Igen fontos, hogy az uj állomás helyére kerülö csendör hamarosan kiismerje és kitanulja a vidék bü� nözési szokásait. A falusi lakosság erkölcsi felfogása, szokásai erösen eltérök vidékenként még ebben a mai kis csonka országunkban' is. A falu népének gondolat� világát oly jól kell ismerni él csendörnek, mint a nagyvárosi detektivnek éli maga közönségét. Ez a nyo� mozó elgondolásának, találgató munkájának elenged� hetetlen kelléke, mert csak böséges és igaz adat� elemekböl lehet következtetni . A helyszin megvizsgálása maga még holt dolog, a nyomokat a nyomozó feltevése kelti életre. A fel� tevés helyes felismerése fele az eredménynek, mig félre� értése, ha nem is teszi örökre tönkre a nyomozást, hosszu idöre megakasztja azt. Hans Gross éli világ legnagyobb tekintélyü krimi� nalistája a következö nyomozási módszert ajánlja: »Akár nyugodt menetben, akár gyors iramban, akár rohamszerüen menjen is végbe a bünügyi vizsgá� lat, nyugvópontokat kell benne tartanunk. Ezeknek a megnyugvásokban ne elöre, hanem visszafelé nézzünk. Vegyük sorra ilyenkor a vizsgálat eddigi mozza� natait a legelso kezdettel mostanig egyenkint. Boncol� juk legapróbb tényezöir� még a legkisebb eddigi ered� ményünket is. Aggodalmasan vizsgá'ljuk meg bizonyitó erejüket, megbizhatóságukat és azokat az okokat, me� lyekre alapitottuk öket. .

�

Vitorlával, léghajóval és, repülőgéppel az Eszaki-sark lelé.. Ina: UDVARY JENŐ. (Befejezö közlemény.)

Az XX.

harc

északi

sark

század elején győzelmes

bel'életéllek

végre

évtizedes

döntő stádiumba

hadvezére

az

amerikai

lj

előkészitése jutott. Peary

A nagy lett,

ak!

kora ifjuságától kezdve szivós kitartással készült e világra szóló feladat megoldására. Grönlandon végezte előtanulmá� nyait,

ahol

ritka

szerencsével

szállott

viszontagságaival. Második grönlandi

szembe

utjára

a

hómezök

a feleségét is

magával vitte. S amidön 1893-ban uton volt Grönland jég� sivatagján, felesége az Inglefield�fjord egyik elrejtett zugá� ban egészséges

leánygyermekkel

ajándékozta meg

a

sark�

vidék bátor kapitányát. Grönlandi sikerei révé� össze tudta gyüjteni a szükséges

•

.

-

l-;-T'

"

o

.

-�t"-. " • I ..$t'lt: "J ' ,� A,, . i�' l - , 'Í;�', ', ' �,)J, . • _

"t-'if"" : l, � \..�,... ,. •

, ,-'\l'"-. ••

-

'

'-

"

\

:. • , l,1 " ,

.

, .I

.

,

, 1

"

I

..

r'T

• _,'

. , -'u ,r.. I ' 1, r. . !'!.1, . • •

734

anyagi eszközöket az észal<sarki expedicióra is és hajója, a "Roosl'cll«, 1905 julius 12-én futott ki Newyork kikötöjéböl. Grönland északi partjáig hatolt elöre. A Sheridan-foknál kiteleIt és 1906 februárjában uj ból utra kelt szánl<ókkal és kutyákkal észak felé. A 86 fok 6' szélességtöl vissza kellett fordulnia, pedig már csal< annyira volt a pólustól, mint Kassa Budapesttöl. A sikertel�nségnek az volt az oka, hogy a Jégtakarót a rianások sok helyütt mcgszakitották és az atjutás a közbeesö vizen rengeteg miközben az élelmük elfogyott.

idöveszteséget

okozott,

37 /lapos küzdelmes ul UIÚIl,

1909

április 6-ál/

elérték

az

,'szaki sarkal.

Ott egy hókupacra, kitüzték Amerika csillagos lobogóját és a jég között elhelyeztek egy okmányt a nevezetes aktusról. Azután elindultak hazafelé. A visszautazás csak 16 napig larlol!.

Pcary megáflapitotla,

hogy a

pólusol/ Ilil/csell

szá­

raz/öld, hallem miJldell� a mil)' sarki tettger borit, amelyell lassu

l'Olllllaltal

uszik

a

I'flstag

iéglakaró.

Dr. Frederick Cool'J az egyik

délsarki expedíció derék

hajóorvosa, aki különben Pearyl is elkisérte egy izben grönlandi expedicióján, a gyanutlan Pear.l' ellen váratlan orvtámadást intézett. PearYi sikerét kétségbe vonta és ezzel az északi sark gyözelmes meghódítását egy darabig sikerült is neki homályba burkolnia. A kopenhágai: választott biró­ ság végiH megállapitotta, hogy Coot. a sarkvidéken elme­ bajt kapott és támadásait alaptalannak minősitve Peorynek *

Az északi sark elérésével nem zárult le a sarkvidéki utazások története. A sarki tengernek egy jókora területe vár még felderitésre, amelyről nem tudják ma sem, hogy viz boritja-e vagy szárazföld. A legujabb időben légi iár­ müvek segélyével igyekeznek fényt deriteni a sarkvidék meg­ oldatlan problémáira. E kutatásokkal kapcsolatban több izben felmerült már az a probléma, hogy mi alkalmasabb a sarkvidék felkutatására: a repülőgép vagy a léghaió. E fogas kérdést rendkivül nehéz eldönteni. Talán legkö­ zelebb járunk az igazsághoz, ha azt álJitjuk, hogy a léghajózás és a repülőtechnika mai fejlettsége mellett erre a· célra még egyikük sem megbizható. Mert nem elég néhány száz vagy ezer méter magasságban elszáguldani a sarkvidék jégmezöi fölött. Nem elég a puszta bravur, a repülörekord ahhoz, hogy a sarkvidék minden csinját-binját megismerhessük. A leszállásra pedig még eddig sem a repülögép, sem a léghajó nem bizonyult elég megbizható­ nak. A léghajó bármikor a szelek könnyed játéka lehet, amelynek leszállásához egész regiment legénység szükséges. Ez pedig nem áll rendelkezésre a sarkvidéken. A repülő­ gépnek viszont aránylag hosszu, sima pályára van szük­ sége akár a vizen, akár a szárazon, ami szintén nem található mindenütt az örök hó birodalmában. Ezenkivül a repülőgép hatósugara, is korlátozott. Azoknak az expedicióknak tehát, amelyek léghajón, meg repülögépen próbáltáki megközelíteni az északi sarkot épp oly bizonytalansággal kellett szembe nézniök, min azoknak, amelyek vitorlával, kutyaszánakon vagy sítalpakon igyekeztek a nagy északi rejtély titkait kifürkészni. Peary után az; északi sark legnagyobb hőse, Aml/nd st!ll, miután 1922-töl 192q�ig "Mal/d« nevü hajóján átkutatta

t

átjárót

és

szerez

és

azon

Először két Dornier-repülőgéppel indultak utnak 1925� ben. Az egyik gépet, amelyen Amulldsen utazott, RUser Larsen norvég repülöhadnag,y vezette és velük ment még Karl Feucht német szerelő. A másik repülőgépen az expe­ dició anyagi támogatója, az amerikai Lil/colll Ellswortft foglalt helyet, mig! pilótája Leil Ditric!lson, szerelője pedig Oscar Omdal norvég hadnagyok voltak. Segélyhajójuk : a

és a "Hobby« a Spitzbergákon vetett horgonyt. Innen indult el a sark felé a két repülőgép 1925 május 21-én, de csak 87 fok lill' szélességi g tudtak eljutni, mert gépei k a kivánt utiránytól kissé nyugatra sodródtak és félö volt, hogy benzinjük nem lesz elengendő a vissza­ jutásra, ha a sarkot felkeresik. Ezért leereszkedtek egy

körüljárta

rianásokozta csatornára, de a felszállásuk három hétig késett, mert a befagyott csatornából nem tudtak azonnal ujból felemelkedni. Már elveszettnek hitték őket, amikor a Spitz­ bergák kikötőjében három hét multán ujból megjelentek. Utjuk egyetlen tudományo� eredménye az volt, hogy meg­ állapították ismételten, hogy a sark közvetlen környezetét tenger borit ja. , , Egy évvel később Amulldsen uj expediciót vezetett az északi sarkra. Kisérője ezuttal Nobile olasz ezredes volt, aki a norvég kutató társaságában a "Norge
választották.

Lillcoin

Ellswortfl

Az expediciót ezuttal is az amerikai támogatta anyagilag, aki szin'lén részt­

vett a kiránduláson. A léghajó már indulásra készen állott Kingsbayben, a Spitzbergák kikötőjében, amikor Byrd ameri­ kai kapitányban váratlan konkurrensre találtak, aki két nappal megelözte őket. Byrd 1926 május 8-án délután Beullett pilóta társaságában másodmagával utra kelt eg� Fokker-tipusu repülőgépen é� 15 óra leforgása alatt meg� járta az északi sarkot. Csak egyszer kerülte meg a pólust,

igazat adott.

északkeleti

csoportjait, elhatározta, hogy repülőgépet fogj a megközelíteni az: északi sarkot.

"Fram«

Peary két év mulva ismét utra kelt. 1908 szeptember 5-én már megint Grönlandon, a Sheridan-foknál találjuk. 1909 március l-én hagyta el a .Roosevelt«-et 19 szán­ nal és 133 eszkimó kutyával. Rengeteg viszontagsággal kellett szembeszállaniok. Az expedeció egyik tagja: dr. IHer­ win metcorológus beleesett( a vizbe, szivszélhűdést kapott és ott veszett a jég között. A többiek továbbhalad tak és

az

1928 szeptember 20.

CSENDORSÉGI LAPOK

Uj-Szibéria

sziget�

nehogy kifogyjon a benzinje idő előtt és utána azonnal visszatért a Spitzbergákra. Byrd ut jának csak sportszerü értéke volt, mert tudo­ mányos megfigyelésre nem is törekedhetett ilyen rövid idő alatt. Utj án kétségtelenül- nagy szerencse kisérte, noha arra is gondolt, hogy valahol le kell majd szállnia esetleg és erre a célra a sarkvidék környékén hat helyen rendezett be segélyállomást. Expedicióját a Fokker-gyáron kivül Ford és Rockefeller támogatta és noha teljesitménye meglepetés­ szerüen

hatott, az események később azt igazolták, hogy Byrd e vállalkozására, alapos előkészületeket tett. Amulldsené k vállalkozókedvét nem homályositotta el Byrd váratlan sikere és az amerikai repülögép visszaérke�se után két nappal, 1926 május ll-én a "Norgc« is utra kelt pólus felé. 13-án hajnali egy órakor haladt el a sark fölőtt és leszállás nélkül, azonnal továbbrepült Alaska felé.

a

utjuk felfedezetlen terüle-teIQ fölött vezetett Amerika északi partszegély e felé. Ell az ismeretlen terület csaknem 25-ször akkora, mint Csonka-Magyarország. A léghajó utasai sehol sem láttak szárazföldet. Mindent csak sivár jégmező takart. 71 órás ut után jutottak el Alaszkára, ahol Nome közelé­ ben,

Tellerben simán földet értek. Az expedició résztvevőit elárasztották kitüntetésekkel és az ünneplésnek minden látható jelével. Nobile soron kivül tábornokká lépett elő és az északi sarkon Peary csillagos

lobogóia mellett mos 4 md.r az olasz és a Ilorvég lobogó is ott pihent. Nobi/e és Amlwdsen között azonban éles ellentétek

támadtak. Egymás érdemeit és szakértelmét kölcsönösen kétségbe vonták és talán ez az elkeseredett vita volt a kiinduló pontja Nobile azon elhatározásának, hogy 1928-ban a "Norge« testvérhajóján, az ,,!taliá«-n ujból elindul az

északi sarkra,

de ezuttal

-

Atr/wldsen

nélküt,

1928 szeptember

20.

Nobi!e tábornok

CSENDORSÉGI

másodi� léghajó- expe dicióját

LAPOK

�

nem l l'lIrna�, �/.al7el1l tisz�áll lur/om(I".!' sza/gála/duoJl SZ(�;:;I. Nem JS t�r eked ett semmiféle r e kordtelje sitmé , n yre. hanem az v o l t � ceija . hogy a legm oder nebb közlekedési eszközök

7��

� _____________ ______ ______ ,�

k rül t , amell yel n�m tudott dacolni az ,,!lalia«, A törékeny : leghaja a orkárl/ játékszere lett. amit egy függé lyes Jranyu , heves legara m eg jégheg yhez csapott. A léghajó gondalája a gazburoktol e lva l o t� s amig a gondola Nobi!e táborn okkal es hét társávaL .egy uszó jégszigeten ragadt a Spi tzbergák

_

CI

egyikevei. a k or man y o zható I�gha jóva l felku tassa és l e fény -

�

�

r-�������-

••

'. •• •

"

HUP50tY­

e, e.

OPiJL

Pea('� útja.

••••

B'j�a.

(�qo81'9

___ e

ret>ií/6u�o.C1Ql.b) ++

___

++

A:< "

(iC/2G)

Wi/KI'IIS ,.,erú/ö utJC\.{-iqZ.Z')

I tc> I L c.." lé9�aj'; uljt1 (14Z8)

.Az)t"/ic.'/ejh. kClt"s,zr"ófájo.

@

köze lében.

képezze azokat a területeket. amelyek eddig ismeretlenek a földrajztudomány előtt. Először a ferenc József-föld és ll. Miklós-föld vidékét járta be. ahol több ezer értékes fénykép és filmfelvétel! készitett, Csak másodsorban indult e l az északi sark felé. ahol ledobta a pápa m egsz e nt e lt

léghajó

többi

részét

AIt'ssnlll!rillh'c!

sajtón át a I< özö nség érdeklődését. A kudarc okait kutatva elsőnek

:

•

,.

a

hat

és

társával e g yü tt az orkán to\'ábbragadta délfelé, Ez volt a kirobbanása annak a világraszóló tragédiának. amelynek további fejleményei hónapokon át izgalomban tartottak a

, keresztjét és al. olasz trik o l ó c.� Visszatértében z ord viharbo

.

A.Nor'ge' le9J.f'J'; �t:jCl

,

-

�. "74

'.

-

-"t'."....

,:' :: ,"� �

. :�t . , .·

.-��" .. {

,J'". .

.

�" ,

kell

. '

.\;

feljegyeznünk

'l-

' ' I.

.

. .', . � I:' . '\. 1-..... !, ' .. ' \.

3

'.

;

I

'

�

- '�'''rl

:

'

'7�

�

. '" t' .� -.,

1 928 szeplember 20.

CSENDonSÉGl LAPOK

'136

véletlen b a lszerencsét, amely Nobile sikerének ezuttal Iltj á­ ban állott. Másodsorban arra utalnak, hogy a légi jár­ müvek még nem 'érettek meg arra, hogy a sarkvidek ren­ geteg viszontagságaival és, óriási feladataiva l minden körül­

mén!:!ek között dacolni tudnának . A kormán!:!ozható, léghajók­ nak az a tipusa, amel!:!et Nobile használt, alig n!:!ujtott g aranciát arra, hog!:! komoly 'viharokkal szemIn tudjon szállni, hiszen ismeretes, hog!:! még a nagy Zeppelín ek is mil!:! hamar tönkrementek, ha a kormán ynál nem német vezetök ültek és a léghajók véletlenül viharba sodródta k. Talán az is e lömozditotta a terv sikertelen kimenetelét, hog!:! a sarkvidéki viszonjJok alapos ismeröi hiányoztak az expedic ió­ ból, akiknek pedig kétségkiv ül jó hasznát vehették volna. A katasztrma' bekövetkezte után azonban könn!:!ü okosnak lenni. Nobile bátorságát és érdemeit hiba volna lekicsinyelni . A tömeg mindig haj lamos arra, hogy a balsiker miatt bün­

baÍlot keressen és az ünnepelt hösl a vádlottak padjára állitsa. A történel� ítélöszéke azonban igazságot fog szol­ g á ltatni Nobitén:,ek és sok viszontagságot átélt társainak, akik ma a világ legiinnepeltebb hösei volnának, ha eg!:! el

álló. baleset

kivül

rajtuk

volna

ütötte

nem

öket

jól

A tragikus végit expedició esemén!:!ei idörendi egymás­ a következökben

Az

1 928

»ltalia«

foglalhatók

április

össze :

15-éröl

16�ára

virradó éjfél

tájban indult e l Milán�ól észak felé. 16-án átrepült Dunán� tul fölött és több viharon áthatolva

1 7 -én a németországi

Stolpban,

leszállott.

a

Moffen-sziget közelében voltak . Ettöl az időpon ttó1 kezdve elnému lt az »Italia « rádiója és csak ké� hét mulva érkezet t töle ismét üzenet. Ez a két hét' e gész Eur6.páb an rengeteg aggodalm at okozott. Elin­ dultak az e lső, mentöexp ediciók a hajótöröttek felkutatására. a

Elöször

de

partvIdékét.

akadtak

sem

sehol

hajókat

nevü

Spitzbergák

a

átkutatták

amelyek

utnak,

tották

»Braganza«

a

és

»Hobby«

indi­

északi

e ltüntek n!:!omára,.

az

Junius elején mjndkét hajó, a jég közé fagyott. Olasz alpin is­ tákból álló gyalogoS! expedició is kutatott utánuk, de min­ den eredmén!:! nélkül. A norvég ek LülzolV Holm és RUse,.

Larsell repülőhadnagyokat küldtél!: a Spitzbergákra, akik ott repülögépen próbáltak a2; eltüntek n!:!omára akadni. Közben

a rosszakaratu rádiÓItáviratok hosszu sorozata kisérletezett azzal, hogy félrevezesse a kutatókat. E távirat{)król rövidesen kiderült, hog!:! hamis eredetiiek. Végre North

junius

Wales

8-án

reggel

rádióállomása

7

órakor

fogta

fel

a

az

pennsylvaniai

első

hiteleso€k

Keleti-tenger közelében

Miután

ték hel !:!zetüket és segitséget kértek. Néhány "CilIa

is érintkezésbe

di Milallo«

lépett

óra mulva a

velük

és a

rádió

táviratok hite lességét ug!) bizon!:!itották be, hog!:! Biagi, az »/lalia« rádiótávirdásza kőzö lte születésének adatait a »CUla di Milallo«-val.

Ezalatt

az

Kingsbayben

eg!:!re

g!:!ü lekeztek

a

különböző

az alpesi viharokban szenvedett sérüléseit kijavitották, május

nemzetek mentö-expediciói. A norvégek, a svédek, az ola�

2-án

szok,

a

kora

hajnalban

elindult

felé. A vadsöi kikötésnél,

Skandinávián

át

Vadsö

május 4-én, többször megsérült

a léghajó és ug!:!anezen a napon a segél!:!hajót. a »Citta di Milano«-t is b a leset érte, mert Kingsba!:! előtt a jég közé fag!:!ott. A sérüléseket hamarosan kij avitották és a léghajó még napjaiban

elhag!:!ta

Vadsöt.

hog!:!

Kingsba!:!be,

a Spitzbergák északnjJugati kikötöjébe repüljön, ahová idö­ közben a »CiI/Jrz di Milano« is befutott. Innen indult el az »ltalia« sarkvidéki utjaira. Elsö felszállása május 15-én tör�

Ezuttal nem

az

északi

sark

felé

repült,

Spitzbergáktól keletre fekvő szigetcsoport fölött

hanem

a

tartott

az

ismeretlen II. Miklós-föld, felé. A Rudolf trónörökös-földtöl keletre fekvö ismeretlen területröl igen sok érdekes fénykép­ felvételt készitett, majd fölőtt

tért

vissza

délnek fordult és

kiindulási

hel!:!ére,

Novaja

Zem l!:! a

Kingsba!:!be,

május

18-án, 68 ó,cás, megszakitás nélküli ut után. Az »ltalia« nem sokáig pihent a 68 ó,cás kiránduláli után. Tromsöböl kedvező. idöj árás-jelentések érkeztek, ezért

Nobile eg!:! percig; sem habozott, május 23-án reggel lj óra ij() perckor elindult a sark felé. Léghajóján 1 5 ember fog­ lalt helyet. Ballasztott is vitt magával, mert az volt a szándéka, bogy a sarkon leszáll és ott méréseket végez. A baUasztra azért volt szükség, hogy a másodszori fel­ szállást a sarkon lehetövé tegye. Nobi/e emberei a sark

felé vezetö utjuk: közben Grönland északi, ismeretlen vidé­ kéröl minteg!:! 1000 kilométer hosszu sávban készítettek érté­ kes fén!:!képfelvételeket. 21J-én hajnali 1 és 2 óra között a léghajó elérte az északi sarkot. Egy órán át keringett a föld legészakibb pontj a körül. Ledobta az olasz 10bog6,t, majd a pápa tőlg!:!fakeresztjét. A világraszó�ó esemén!:!röl rádiótáviratban

értesitette

Mussolini!, a pápát, az o lasz földraj zi társaságol és a családj át. De már ekkor jelezte. hog!:! az idő nem alkalmas- a leszállásra és igen erös szél uralkodik. Azt is jelentette, hogy az erös szél esetleg arra is kényszeritheti, hog!:! nem Kingsba!:!be, Vadsöbe (Norvég iába) fog visszatérni. A

a

franciák,

az

oToszok

és

a

finnek

hajókkal

és

repülőgépekkel kutattak
egy

neki

norvég

kisérővel

kutjJaszán-expedicióva,1

a jégmezönek, hogy Nobi lééket megközelítse.

vágott öt n a p

alatt 200 kilométer� tett m e g , d e késöbb a zajló jég meg­

május elsö

tént.

•

látszó rádiótáviratot az; »ltalia« hajótöröttjeitöl, akik köiöl­

megérdemelt sikerüktöl. utánban

�

��

é. énteki bergákon, sem pedi91 Norvé giába.n �e lássák tö e az napon , május 25-én déleUm fél tIzene gykor Jott tol eletre , a utolsó rádióüzenet. Ekkor a Spitzb ergákt ól északk

sors ugy

akarta,

hogy az

hanem egyenesen

»Italiá«-t sem

a

Spitz-

á llásra kén!:!szeritette. Rövidesen 20 repülőgép 1 5 hajó á l lott a kutatás szolgálatában. Ez a sok expedició azonban meg­ szervezve

nem

leginkább

ez

sikertelenek

volt, volt

az

ellységes

oka

annak,

irán!:!itás hogy

hián!:!zott

kutatásaik

és

sokáig

maradtak.

Két norvég vezetésével

az

repülőgép Riiser Larsen

junius

18-án

és

LützolV

Ho/m

többször elhaladt Nobiléék

vörös

sátra fölött, anélkül, hogy a repülőgépröl észrevették volna öket. A hosszas; kudarcok hatása alatt Am ulldsen, a kiváló norvég sarkkutató

is

elhatározta,

hog!:!

Nobite

segitségére

siet. Guilbaud franci� pilóta »Latham «-tipusu gépével junius 18-án

indult

el

Tromsooöl

a

Spitzbergák

felé.

A

gépet

Dielrichsell norvég hadnagy, ValetIe francia rádiókeulö és Brazy francia szerelő is hel!:!et foglalt. Ugyanezen a napon

norvég halászok látták: öket a skandináv partok közelében, de

azután nem érkezett hir róluk többé. Madda!{Jna olasz örnagy' eközben, junius 20-án, repüló� gépröl felfedezte Nobile csoportj át. Leszállni nem tudott melléjük, mert a hely alkalmatla n volt. Három nap mulva Maddalella ujból felkereste\ őket és élelmisze rt, takarót, meg

fegyvert

Nobiléék

dobott

le

nekik.

Junius

25-én

szállott

le

végre

jégtábl ája mellett az elsö repülőg ép. amelyet a svéd LUlldborg vezetett. A svéd pilóta Nobi/ét a repülő­ gépen magáva l vihe a » Citt" di MilaILo «-ra. maj d ujból

visszatért a többiekért. Gépév el azonba n nem tudott felszál lni a jégszi get mellől , mert a jég befagy ott körülő tte. Tehá t most már ö is a jégme ző fogl!:! a lett. Nobile megm entés ével a� » Ifalia « tragi kus sorsára vilá­ gossá g d rült. A nagy h idegb en a gáze lzáró csapo k rosz­ . . �. . szul mükodtek, mlfle k köve tkeztében a légha jó sok gázt veszi ett és tUlne éZ; lett. Emia tt egyr e mél!:! ebbr e sül!:!e d­ . tek es ég ml lott a bajo n s e githettek voln a, eg!:!' jég � � .� .. heg!lllek nekl,utko ztek. A. j é g elös zör csak az eg!:!i k gond ol á t

�

�

•

1 928 szep temb er 20.

CSENDORStGI LAPOK

szak it? tta le, amel yben Pom ella a zuha nás következtében halál at Iel�e. 1\.zutál1f a fögo ndola is lesza kadt Nobi tével és . �olc tarsa va � együ t� , a�ik ily módo n egy uszó jégtá blára jutott � a SPltz b:r � a� eszak kelet i csücske, á Leigh Smyth. fok kozel eben. Kozul ok! ' csak Ceccioni sebesült meg suI yo . s � . ( I a'bt" orest szenv edett ) , mig a többi ek csupán gyengén s� rult�� meg. � légha jó burka a rajta lévő hat olasz legha jossal egyut t tovább repült. Mintegy 20 k ilomé ter­ nyire leh �tett, amidő n füstöt és lángo kat láttak az irányá ból .. s igy valosz �u, hogy e lpuszt ultak. Nobile csoportj ából hár­ man - a sved . Malmgrcell meteorológus, továbbá Zappi és . . Marw/lO o lasz ornag yok - kiváltak, hogy gyalog kiséreljék meg a menek ülést. Mindk ét csopor tra emberfeletti nélkülö zések vártak . No­ biléékn ek az volb a szerenc séjük, hogy Malmgreen, mielőtt elIndul t volna, lelőtt egy jegesmedvét, amelyn ek husábó l sokáig táplálk ozni tudtak. Junius v� gén léptek akcióba az orosz mentő-e xpedició k, . . amelyek kesobb a legnagyo bb szerencsével dolgoztak. 1\.z oroszok a »/(raszin« és a » Malygin« nevü jégtörő gőzösö­ ket küldték �i a Jeges-tengerre, a megfelelő repülő-segéd­ Lettel . Babllskill oúosz pilóta repülögép e kevésen mulott, hogy a tengerbe nem veszett. Junius 29-től julius 5-ig voLt távol és már-már elveszettnek hitték, amikor várat­ lanuL elökerült. 1\. gépen négyen voltak. Motorhiba miatt a n y i lt tengerre le kellett szállniok, ahonnan öt napi hányódás után sikerül� csak ujból felemelkedniök és vissza­ térni a »MaLygill« -re . _

•

• • •

•

•

•

•

•

•

•

•

Julius

;

7-én ujabb szenzációt jelent be kormányának kapitány, a svéd expedició vezetője : Schyberg svéd pi lóta a jég táblán rekedt LlIndborg hadnagyot 12 napos távolléte után repüJőgépével megmentette. 1\. kedvező hirt hamarosan egy másik követte : Sllz/lovszky orosz p i lóta felfedezte a Malmgreell- cs oportot a »/(raszi!! « - hajótól mint­ egy 30 kilométernyire. A »/(raszill« azután egymásután mentette meg Ma/mgreell két társát : Zappit és MariaI/ot, majd Nobile hátrahagyot� társait : Viglieri hadnagyot, Biagi rádiótávirászt, CeccioJli és Troia/li mérnököket, továbbá IJeho/lnek cseh egyetemi tanárt, akik lJ8 napot töltöttek az uszó jégtáblán. Kiderült, hogy Malmgreell a sok nél­ külözést és a hideget nem birta tovább, két társától elvált és a jégmezőn lelte halálát. Később a »/(rasziJl« az orosz Suznovszky pilótát is megmentette, aki gépével a jég közé szorult. Sora olasz kapitányt és norvég; k isérő társát, akik kutyaszánon siettell Nobile segitségére és 200 ki lométernyi ut bravuros megtétele után a zaj ló jég közé rekedtek, Sarke finn pilóta mentette meg. Az »lta/ia« tragédi á j a nem fejeződött be ezzel az aktus­ sal. Az expediició sikertelenségéböl, Nobile magatartásából és föleg Malmgrl1je/� titokzatos e ltünéséből a francia és az orosz sajtó az olaszok ellen fegyvert kovácsolt, a sark­ vidéki tragédiából politikát csinált és Nobi/éll, Zappill és Maria/Wil keresztül a fasciszta Olaszországo t bemocskaIni igyekezett. Ráfogták Nobiférc, hogy MalmgrclllleL össze­ veszett, ezért hagyta eL a svéd tudós az »ltalia« hajó­ törötteit. Azután Malmgrcen társait, az oLasz Zappit és MariaIlót gyanusitottá k meg azzal, hogy Malmgreen haLálá­ nak rejtélyét nemi fedték fel a maga borzalmas valóság,á­ ban, sőt azt is feltételezték róluk, hogy a halott svéd tudós husával enyhitették éhségüket. E rágalmakkal szem­ ben a közvéleménl/ j obb érzésü része világszerte felemelte ti ltakozását, a rosszakaratu hangulatcsinálás nak azonban még sem tudtak teljesen gátat vetni s ennek lett a követ!lezménye az a hideg fogadtatás, amelyben Nobi/ét julius 27-én Nor­ vég iában, Narvikba érkezésekor részesitették. Nobile julius 3 1 -én érkezett vissza Olaszorszá gba, amivel

az /ta lia -ex pedició története befejeződött. Az expedició mér­ lege szomoru képet rajzol a szemlélő elé. Az »/talia« utasai közül kettő halála ezidőszerint kétségtelen. Ezek: Malmgr:ell és Pomella . Az A lessan drini-cso porttal együtt hatan t � tek el : ALessandrini, Lag�, ArdIlino, Pontremoli, C� cca es Caratü. Nyoma veszett továbbá a Latham- repülő_ gepnek, amelyen Amundsen, OlliLballd, Dietrichsen, Valette �s �razy 'p�Ó�áltak él hajótöröttek segitségére sietni, mig ok IS haj. otorottekke. nem váltak. Azon a n a pon, - 1928 április 15-én - amikor az » ltaLia« Milánóbó l elindult északsarki utjára, egy másik expedició is utrakelt a Sark felé. Ezt a vállalkozást Wilkins

Thomberg

t

P

;t s g rI

I: ó

e IS !'Í �S ln n,

5� Itt (a �g re a

öl ni át

áz't g� át

•

.

O

_

IM

\

J'

•

�

•

amerikai kapitány vezette a >,vega« nevü repülőgéppel, amelyen Wi/kinserz kivüL Eiefsoll hadnagy is helyet foglalt. A repülőgép, egy 220 lóerős Wriighl- Whirlwind motorral felszerelt egyfed2lü, Alaska északi csucsáról Point Barrow­ ból startolt és célja az volt, hogy némi világosságot der it­ sen arra II problémára, van-e szárazföld azon az egymillió négyzetmértföld nyi területen, amelY' az északi sark, Alaska és Szibéria között fekszik. Wilkins repülőgépe e területnek az Amerika felé eső szegélye fölött vágott keresztül és a kedvezőtlen szélviszonyok miatt a sarkot is kénytelen volt elkerülni. Grönland északi partj ai közelében repült a Spitzbergák felé, ahováJ mintegy 3200 ki lométeres ut meg­ tétele után április 16-án érkezett meg. Gépe 20 és fél órát töltött a Levegöben. Beszámolója szerint szárazföldet sehol sem látott, de ezzel még mindig nem intéződött el teljesen a sarkvidéki szárazföld problémája, noha valószinü, hogy az ugynevezett Crocker-föld csak a fantázia szüle­ ménye és az északi sark vidékét nemcsak közvetlenül a pólusnál boritj a tenger, ahol Pmr)' 3000 m. mélységet tudott megállapitani, hanem távolabb sincs számbavehetö szárazföld.

...

� . � -f\

-. .•

�',

'

'.

j

,I,

: •

�k)•

.

. �-.

. -

.

' ,

' .

' .; ,

.

'

,

• • '' .

•

'

'

.

"

- l"" . -� -:'"'T

�1

•

o �..

• ,

I

:• • : �

73$

1 928 szeptember 20.

CSENDöRS�GI LAPOK

ikerek Az észa ki sark vidék megh óditá sána k történetét .� � e a tortenelern " és a tragéd iák változa tos szálaib ól szo"tI.e ossz ' még nem tett pontot " . t u tan j át.ékos tollu muzsája , E tortene . . alma s az »lfa lw« borz ' sem Wilkills bravurj a, sem pe d 19 . . t mIn dad dIg, vége t érhe nem ru hábo tó hódi a z E asa. t u pusz I · . . en az t a ami g a közl eked ési eszközök fejlő dése e l nem . arra , hog y a SZlOvona lat , ame ly az embert alka lmas sá tesz i " � edén " ge t k onn sark vidé k megköze litésének teng erny i ne hézse . . addI g az esza kI Ik, tkeZ köve nem be ez Amig sse. őzhe le gy d, I e tova' bbra is kockázatos brav ur mara sark megk"oze I'tés 11 de gya ko r I at" amel yből haszna csaki a tudo mány nak lehet , értékesitéséről egye lőre nem lehet besz élnI.

már tényleg könnye n bejutha t és be is j u t a féregny ul­ ványba. Számta lanszor halljuk még a müvelt és magas állásu emberek től is, hog !j miért van ujabban annyi vakbélg yulla-

•

A

000 ... .....0 ... .. .. .. .. .... .. .. .. .. ... ........ .. ... � .... .. ........ .. ....... ..,.O :;:z ::::....

Csendörtragédiák. É pest Irta : Dr. KEM NY GYULA altanác:snok orvos, a b,�da . . al rvos szfoo 3, sz. honvéd. és közrendészeti kórház sebe . E gY részt a külföl dön is elsőra nguna k elism ert, itthon re tett pedig nagy tekint élyne k őrven dő, minde nki által sz� . szt és nagyrabecsült csendőrségünk iránti rokonszenvem, masre ru szomo pedig a sebészeti osztál yomon általa m kezelt csendőr esetek ( pl. csak a pár hete n á lam me � halt Szend e János csendő r század os tragiku s halála ) adják kezemb e a tollat, hogy néhány sorozatos cikkben oly � n betegségekre hivjam fel a figyelm et, amelyek legIOkab b eppen a csend­ " o"k közül szedik áldozata ikat és amelyek sok . esetben or elháritha tók volnának akkor, ha csendőr bajtársa Im szem előtt tartják az általam alább felsorolt irányelvek et. Se szeri se száma ugyanis az olyan sulyos következ­ ményeknek , amelyek csak azért következte k be, mert . vagy a sulyos csendőrségi szolgálat sajátosság a, vagy pedIg az eldugott falvakban, tanyákon elhelyezett, magára hagyott örsök helyzete stb. nem engedte meg, hogy a m ��t. etege­ . dett egyén még idejében orvosi kezelés ala keruljon. H a ugyanis vasuttól, várostól, a z orvostól valahol messze kInt levő csendőrség i egyén o lyan betegségbe esik, amely a leg­ sürgősebb kórházi ápolást igényli, sok esetben már elkésve részesül szakszerü orvosi kezelésben. Mai cikkem keretében az annyi szerencsétlenséget okozó vakbélgyulladásról fogom a legszükségesebb tudniva lókat el­ mondani. A társadalmi é letben mindig vakbélről, il letve vakbél­ gyulladásról beszélünk, pedig a valóságban sohasem maga a vakbél ( A ) , hanem annak csak a nyulványa, az u. n. féregnyulvány ( B ) - appendix - esik gyulladásba, innen van a vakbéllob latin e lnevezése is : appendicitis, de mert � vakbélgyulladás kifejezés nálunk a köztudatban megfelel az appendicitisnek, a továbbiakban itt is a bonctani viszo­ nyokat nem fedő .vakbélgyulladás« kifej ezés mellett mara­ dunk.

A féregnyulvány a növényevő állatoknál elég hosszu és fontos emésztőszerv, mig az embernél, akár csak a böl­ csesség fog, teljesen fölösleges csökevényes maradvány. A féregnyu lvány ( C ) zsákutcaszerüen végződő 8-10 cm. hosszu, kisujj vastagságu bélrészlet, amelynek a bemeneti nyilása ( B ) vasta II kötőtü nagyságu, ellenben a belseje a csucsa felé egyre jobban kiöblösödik és igy magának a féregnyul­ ványnak az ürege tollszár, ceruza vastagságu is lehet. Mivel a bemeneti nyilás ennyire keskeny, ebből következik , hogy nevetséges attól félni, hogy a lenyelt cseresznye és szilva magj a a féregnyulvá nyba juthat és ott gyulladást okozna. Viszont saj átságos a közőnség gondolkodá sa akkor, amikor ezzel szemben az egrest, a ribizlit, a szőlőt, a fügét minden aggodalom nélkül eszi meg, pedig ezek magja

A - vakbél (Coecum) 8 -feregnyulvany nyúása

t

C .féregnyulvany D - vékonybél E .vastagbél "

J' -a

tap/atEk utiránya ábra

dás, hogy miért lett ez a betegség annyira divatos, hogy a régi őregek nem is hallottak róla stb. Nem igy van a dolog. Mindig meg volt ez a baj , sok á ldozatot szedett és szed még ma is, főleg az elhagyott, a kulturátlan vidék�k lakói közül. Csak más néven ismerték és ismerik néhol ma is az avatatlanok ezt a veszedelmes baj t. A köz­ népnél »vizibetegség« vagg »hasfelfuvódás« stb. a régi neve és ilyen eim alatt öli meg a betegeket. Az elnevezés némi l�g találó is, mert a hosszu ideig tartó vesebaj, sziv­ baj a végén valóban mint a hasi felfuvódással j áró »vizi­ betegsége ismeretes. Azonban az i lyen vesebaj egyrészt sokkal ritkább betegség, másrészt meg csak hónapok, évek mulva hozhatja létre a »vizibetegség«-et. Egy emberöltővel ezelőtt még alig ismerték a vakbél­ gyulladást vagy ha ismerték is, nem merészelték operálni. Az orvosok nem merték a hasat felvágni, hanem mint különféle gyomorbélhurotot diétákkal, borogatásokkal és gyógyszerekkel kezelték. H a aztán ezek a tulaj donképeni vakbélgyulladások elgennyedtek, akkor a féregnyulványban képZŐdött gen y átfurta a féregnyulvány falát, befolyt a hasba, megfertőzte az egész hasüreget és létrehozta a maj d ­ nem mindig halálos kimenetelü gennyes hashártyagyulladást. Ennek a gennyes hashártyag!lulladásnak egyik legsulyosabb tün�te éppen a nagy felpuffadt has. A szerencsétlen beteg óriási kínok kőzt 6-8 napig birkózott a bajjal s a végén meghalt »vizibetegség«-ben. J\\a tudjuk, hogy ez a leg­ több esetben nem, más, mint gennyes vakbélátfuródás okozta hashártyaIob. Egyes szerencsétlen, igen sulyos fertőzések­ ből kiinduló esetektől eltekintve, ma m á r igen ritka az ilyen »vizibetegség«, mert az orvostudom ány, ha a beteg orvos elé kerül, igen könnyen felismeri és azonna I kezelésbe veszi, i lletve sebészeti kezelésre küldi. Lássuk ezek után, hogy : I. Hol van a vakbél. II. Mi okozza a vakbélgyulladás!. III. Hogyan lehet a vakbél­ gyulladást felismerni. IV. Mi az eljárás vakbélgyulladás esetén. I.

Hol

,'nil

II

,'nkbél.

A vakbél, i lletve annak féregnyulványa ( C ) a has jobb­ oldalán a kőldőktől jobbra és kissé lefelé fekszik. Ha a köldökőn keresztül vizszintes ( haránt) vonalat huzunk ( H )

,

1 928 szeptember 20. ..

CSEN DORS �GI LAPO K

és erre a vonai ra a köldö ktöl kezdö döleg jobb felé a bet � gnek a Ilezév el öt harán t ujjszélességet lemérünk. akkor az I�� �apott pon ttól ( 5 ) 2 harán t ujjny ira egye nesen lefelé Ilezdo dlk a vakbe. l, illetve a féregn yulván y ( C ) . Termé sze-

K- köldök C - vakbel E epehólyag -

H · VtZszli7/es vonal B,oorOOl< II. ábra.

tes dolog, hogy néha lehet valamivel feljebb, de lejjebb is. A fájdalmak központja azonban mindig ezen a gyermek­ tenyérnyi területen van. H a tehát férfinél ezen a területen a később leirandó jellegzetes fájdalmak lépnek fel, akkor mindig, minden esetben csak vakbélgyulladásra kell gondolni és orvost kell hivatni vagy azonnal kórházba kell menni. A férfi hasa ugyanis ezen a területen szinte »üres hordó«­ nak felel meg, ahol nincs semmiféle más veszedelmes és hi rtelen bajt ' okozható< szerv, mint csak a vakbél. Némileg másként van ez a nőknél, amire majd más alkalommal térünk ki. Ha vaskos, lobos a féregnyulvány, akkor azt sovány, vékony hasfalu egyéneknél a tapasztalt orvos esetleg ki is tudja tapintani. Rendes körülmények közt azonban a vakbél ki nem tapintható. Gyakran előfordu\, hogy a beteg a vakbélgyulladását meg is akarja röntgeneztetni. Vegyük azonban tudomásul, hogy I'akbétgyulladást röntgennel meg­ állflpitani nem le/wt. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy vékony hasfalak meUett, sovány embereknél régi, nagy bél­ sárkövet vagy régi eltokolt, kőrülirt tályogot stb. meg tudunk látni. If. Mi

okozza

u

I'akbélgyultadást.

A vakbélgyuUadás előidézésében számtalan körülmény j átszik közre, igy pl. : a j !{I
739

szürőkészülék : felfogjá k, magukb a szedik, lekötik- össze­ gyüjtik a bacil lusokat, amelyek aztán ott összeg;ülekezve gyullad ásokat, mandula gennyesedéseket ( tonsillit is, angina) okozhat nak. Mivel pedig mandula gyulladáson ige� sok emblU' � sik át, ebből következik, hogy a vakbélgy ulladásna k is Igen gyakran kell az ember életében szerepelnie. És ez va � óban is igy van. A mandula gyulladá s alatt vagy később utana a legtöbbször tényleg fel is lép a vakbéllob is. Mindenn api eset pl., hogy ha az örökké gyulla dásos, gyak­ ra�� gennyedő mandulát kivesszük, akkor egy csapásra meg­ szunnek az őrökös tompa hasi fájdalma k is. Különösen gyermekekre áll ez, akiknek rossz az étvágyuk, rossz a szinük, lesoványv dnak, ingerlékenyek, idegesek, ok nélküli apró rendetlen lázakban és főleg az evés alatt fellépő mély, tompa, enyhe hasfájdalm akban szenvednek. Ezeknél a legtöbbször régi vakbélgyu lladást lehet megállapi tani, amelyet az ugyancsak régi mandulagy ulladást okozott. Ezek után szinte azt mondhatju k, hogy a vakbélgyu lladás mintegy a féregnyulvány anginaja, tonsillitis e. Mint az 1. ábrán is látjuk, a féregnyulvá ny azért haj lamos a gyulladásra, mert: aj Vak tasak, amelyből az oda bejutott bélsár visszafelé, mintegy fölfelé igen nehezen tud kijutni. b j po. bemeneti nyílása ej igen kicsi, amely nyílás aztán gyulladás alkalmával a megvastagodott szövet miatt mintegy bedagad, elzáródik. ej Ugyanolyan szürőtest, mint a mandula és igy a vak­ bél is mintegy összegyüjti, magára tapasztja a kártékony bacillusokat és ezáltal az emberi test védelmében ő maga mintegy megsebesülve megbetegszik. Lássuk már most a fenti ismeretek szem előtt tartásával, hogy hogyan indul meg és hogyan folyik le a rendes vakbélgyulladás. Meghülés, gyomorrontás, bélhurut, kólikák, stb. alkalmá. val a bél erős mozgása sok bélsárt szorithat bele abba a vak tasakba. Ezen beszorult bélsár a legtöbb esetben hosszabb-rövidebb idő mulva ujra elhagyja a féregnyul­ ványt és igy nem lesz sl'mmi baj. Nagyon sok esetben azonban ez valami oknál fogva nem történhetik meg és igy bélsárpangás kővetkezik be. po. béIsár tovább rothad, az amugy is jelen levő óriási mennyiségü bacillusok még jobban megszaporodnak és a bél falán egyelőre csak enyhe gyul­ ladást idéznek elő, amire a szük kimeneti nyilás (C) be­ dagad és a bélsár most már végleg be van zárva. Ez at enyhe lefolyásu gyulladás az ugynevezett első vakbél­

irritáciá. H a a folyamat nem áll meg, a zárt üregben még' jobban fokozódik a gyulladás, a vakbél kólikaszerü össze­ huzódásokat végez, hogy a benszorult bélsarat valahogyan mégis kiszoritsa magából. Ez a bélmozgás heves fájdal­ makkal, émelygéssel, hányingerekkel, esetleg höemelkedéssel, stb. j ár. EZ) a kólika az a hires e lső I'akbélroham. Ahány­ szor a fenti kólika ismétlődik, annyiszor jelentkezik tehát a vakbél roham is. Epekőrohamnál is az epehólyag a benne lévő epekőveket ugyanigy mintegy ki akarja magából nyomni, e célból összehuzódik és rászorul a kemény kövekre., ame­ lyek természetesen ezér b erős fájdalmakat okoznak. Igy jön létre az irgalmatlan fájásokkal járó epekőroham. po. vak� bélroham alatti összehuzódások a bélsarat természetesen összepréselik, ezen összepréselt tartalom beszárad, kemény lesz és ig� keletkezik a béIsárkő, amely majdnem minden egyes kioperált vakbélben meg is található. Szinte . azt mondhatjuk, hogy bélsárkő nélkül nincs i s vakbélgyulladás. po. roham néha szerencsésen elmulik, hogy aztán a I�g­ kőzelebbi alkalommal valamilyen okból (esés, rugás, ütés a hasra, vivás, lovaglás, ugrálás, gyomorrontás és bélhurut, motorbiciklirázás, stb. okozta, kólika) ujra fellépjen a követ­ kező roham, amel�iknek bármel�ike a temetőbe viheti a beteget.

1928 szep temb er 2G.

CSENDORSÉGI LAPOK

740

•

,.

.

•

Képek

székesfehérvári országos csendőr sporlversenyekrő! : Schill Ferenc tábornok, a m. kir. csendőrség felügyelője, fogadásakor Lózsa Jenő ezredes, kerületi parancsnok kiséretében elhalad a versenyzők sora előtl.

a

Vannak olyan betegekl is, akik egyenesen kérkednek azzal, hogy mennyi rohamot állottak ki. Ezáltal önmagukat és

hiszékeny embertársaikat félrevezetik és azoknak sulyos sze� rencsétlenséget okozhatnak. Ezek a vakbélrohamokkal dicsek�

Az esetek nag9 része szerencsére nem ilyen tragikusan végződik. H a ugyanis a fertőzés nem nagyon sulyos és

h a a beteg szervezete is elég erős, akkor a gen yes vakbelet a szervezet még jóval az áttörés e lőtt eltokolja, elsáncolja a

képződik

kezelé�

szigoru

amelyet

vakbéltályog,

vők egyenesen megmételyezői, veszedelme! lesznek az ember�

és

a szakorvos kezébe,

gatás) a sebész egyszerüen megnyit. A geny kiürül. a has� seb hosszu idő alatt, néha hónapokig tartó fekvés után

társaiknak. Az ilyen hiszékeny beteg rendesen elkésve kerül mészetesen ban aki

amiért a

általa

rohamával

árvák ter�

az orvost fogják okoznl. Egyenesen átka azon�

az emberiségnek,

az

hozzátartozók, az

egyelőre

kérkedik,

ha

esetleg

olyan

szerencsésen

mert

az

ő

orvos

kiállott

szavát

már

Js

akadna,

saját

vakbél�

szentirásként

veszi a beteg. A vakbélgyulladás további lefolyása a kővetkező : Sulyos

esetekben

már

negyedik,

esetleg

támadnak,

amely

féregnyulvány

a

legelső,

m áskor

mondjuk

belső

falán,

a

a

huszonegyedik

nyálkahártyán

fekélyekben,

genycsapok képződnek és

azonban

akár

ezen

csak

a

harmadik,

rohamnál

apró

a

a

fekélyek

mandulában,

genycsapokból több

helyen

genyes gyulladások indulnaKi ki, amelyek külön�külőn, avagy egymással maj d

együtt

összefoly va

lassan a

átmarj ák,

bélsár

előttünk van a

is

elpusztitják át

is

befolyik

a

furják a

féregnyulvány

azt

szabad

és

a

geny,

hasüregbe.

vakbél átfuródás (perforatio),

falát,

amely

vele

Ekko� három

napon belül genyes hashártyagyullad ásba megy át, az ötö� dik�nyolcadik napon pedig megöli a többnyire fiatal emberi testet. Teljesen i91j' folyt le az eset a kőzelmultban elkésve hozzám került, 2q órai átfuródás után operált és a nyolca� dik napon me.ghalt fiatal csendőrtisztnél, Szel/de Jál/OS századosnál.

igy

ágynyugalom,

(abszolut

után

begyógyul, hasfali

sérv

is

is

ki

kell

amelyet

lehet megoperálni, venni.

A

beteg

a

esetben

minden

gyógyulás

után

amikor egyuttal

tehát

a

boro�

jeges

diéta,

majdnem

hel!jén

támadhat,

hónapok mulva belet

tályog

a

de

tulszigoru

a

csak vak�

legszerencsésebb

esetben is gen yes vakbélgyulladás esetében hónapokig nyomja az

ágyat,

akkor

esetben

ha

ujabb is,

Idősebb

a

teljesen

hasimütétnek ha

a

vakbelet

egyéneknél,

testi

munkával,

hasi

műtét

lenségeket

beteg

el

sporttal is

kell az

magát

első

hivatalba nem

maradhat,

egyszerüen

munkaképes

műtétnél j áróknál,

sérvkötő

a

sérv

azonban

megakadályozni.

a

sérv

továbbá, ott

használatával

keletkezését

csak

még

az

I .,

eltávoli tottuk. a

okozta

testi munkával foglalkozó, sportoló, továbbá neknél

maradni,

alávetnie

foglalkoznak, itt

akar

a

akik

második kellemet�

pótoljuic

A

fiatal egyé�

lehet

mütétileg

Ilf. HogYW4 lehet a ,'akúélgYlIlIadást felismerni. Nincsen olyan betegség, amelynek tünetei ugy sorakoz� nának fel, ahogy azok a könyvben is vannak irva. Mivel

két egyforma

a

vakbélgy ulladás sincs,

saját betegségünket,

annak

ezért

gyógyulá si

sohasem formáját

szabad

és

idő �

)

I

1928 sze pte m ber 20.

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

741

..

•

Képek

a

székesfehérvári országos csendör spor fversenyekröl : Tisztek versenye kBpáslövésben.

tartamát mások hasonló betegségével összehasonlitBni. Az elözökben láttuk, hogy a vakbélgyulladás az ugy­ nevezett vakbélirril4eióval kezdödik. Ennek az általános tünetei a következők : fehéres nyelv, étvágytalanság, émely­ gések, gyomorgörcshöz hasonló apró szuró, rövid ideig tartó, aránylag gyenge fájdalmak, amelyek rendesen a gyo­ morgödörben vagy a köldök alatt kezdődnek és onnan vonulnak át több óra mulva a jobb hasfélre, a vakbél tájra. Kezdődhetnek azonban a fájdalmak egyenesen magán a vakbél táján is. Ha azonban az irritáció · egyre erősebb és erősebb lesz, vagy pedig ujra és ujra ismétlödik, akkor bekövet­ kezik a néha hihetetlenül fájdalmas vakbélroham. Ennek a tünetei nagyjában a következök lesznek :

•

•

a) Bevont fehér nyelv, állandó émelygés és erös hányás­ nélküli hány ingerek, a beteg rendszerint szeretne, de nem tud hányni, legfeljebb nagy mennyiségü epés nyál jelenik meg a szájban. b J Bélgörcsnek megfelelö, rohamokban jelentkező csa­ varó érzésü igen erős kólika a vakbél tájon. ej Láz alig van. Ellenben fontos, hogy kicsi láz (37.537.8) mellett is a pulzus legtöbbször szapora : 90- 1 1 0. d) A has jobb oldala feszes, kemény és nyomásra, tapogatásra igen fáj, mig a has baloldalán ugyanakkor nagyon kicsi vagy alig van nyomási érzékenység. Ha ez az első vakbéJroham sokáig tart, avagy több­ ször ismétlődik (az esetek 1J0 000 -a szokott ismétlődni ) , akkor, mint előzőleg mondottam, az át/aródás (per/oratio) veszélye

fenyeget. Ennek a közelgő sulyos állapotnak jellemző tünetei a következők : Erős hányás nélküli hányingerek, amikor sok sárgás epés nyál j elentkezik a szájban, nagyfoku szom­ juságérzet ; erős kólikaszerü görcsök, nagyfoku eles2ttség és halványság, beesett szemek. A has jobboldala annyira fáj, hogy alig lehet hozzá érni, a baloldal szintén fájdalmas, de egyelőre még valamivel kisebb fokban. Láz legtöbbször alig van vagy ha van is, rendesen alig több 38 foknáI, ellenben rendesen figyelmeztet a közelgő veszedelemre a szapora pulzus, 1 1 0....:.. 120. Ha rázóhideg és IJO fok körüli hőmérséklet jelentkezik, az mindig minden esetben genye­ sedő folyamatnak II biztos jele. De soha sem szabad abban bizni, hogy a betegnek ni ncsen láza, mert ez könnyen becsaphat bennünket. Inkább a mindig biztosabb tájékozást nyujtó pulzust figyeljük meg. Lehet a vakbéIroham olyan sulyos, hogy már az első órákban átfuródik. Rendes körül­ mények között azonball' csak 1I8 órán tul szokott ez meg­ történni . H a még az operáció előtt megtörtént a z átfuródás, akkor ennek a folytatása a már emlitett és rendesen halálos kimeneteIü gel/yes hashárt)'ag)'ulladás lesz. Ezen sulyos állapotnak a tünetei a következők : az egész has kemény, feszesen fel van fuvódva (u. n. »vizibetegség« ) , a fáj dalrnak szinte e lviselhetetlenekI és az egész has jobb és balfelére egyformán kiterjednek, a pulzus szapora (120-130), az arc nedves, hosszura megnyult ; sápadt, az orr erősen kiáll, a szemek karikásak és mélyen bent feküsznek, fény­ telenek. A beteg nyugtalanul tekintget ide-oda, az arcára kiül a halálfélelem, miközben egyre az iránt kérdezősködIk,

1 928 suptember 20.

CSENDORS�GI LAPOK

7.2

Képek

a

székesfehérvári országos csendör sporlversenyekröl : A l egé n ység i 200 m éleres gyo rs u szá s slarlja.

hogy n€m lesz-e valami baj . Aki ilyen arcot csak egyszer is látott, több€t sohasem tudja €lfelejteni. Ha valaki azonban olyan szerencsés, hogy a vakbélroha­ mot minden perforatio és hashártyagyulladás nélkül kiállja és a vakbélgyulladása, meg i s gyógyul, akkor is ezen gyó­ gyulás után össz€növések, hegesedések maradnak vissza, amelyek miatt a vakbélkörüli szövetek megrövidülnek és ezért feszesekké lesznek. Ezek a me.9 rövidült feszes szöve­ tek a testi munkáknál, sportolásoknál, bélhurutoknál stb. rongálódnak, huzódnak és a vakbél tájék f€lett mély, tompa fájdalmakat okoznak. A b€teg mintegy á llandóan érzi, hogy van hasa. Ez a b€tegség, ezek a tünetek férfiakná l maj d ­ nem biztosan azt jelzik, hogy abban a hasban állandó lappangó vakbélgyulladás van jelen. Az i lyen beteg min­ den pil lanatban készen lehet arra, hogy régi vakbélgyulla­ dása valami okból (sportok, nehéz testi munka, bélhurut, kólikák, stb.) hevennyé válik és igy, ha pl. : csak pár napra is utra k€l, veszélynek teszi ki magát. Ezért gon­ dolkodás nélkül meg ke ll az ilyen régi vakbélgyulladást operáltatni, annál is inkább, mert ilyenkor a mütét ugy a beteg, mint az orvos szempontjából sokkal könnyebb. A régi lappangó (krónikus) vakbélgyulladás főleg gyer­ mekeknél és idősebb egyéneknél szokott előfordulni. Itt emlitem meg, hogy az epehólyag ugyancsak a jobboldalon, kb. fél arasznyira van a vakbél f€lett. Az epekőroham , akár csak ai vakbél roham , szintén igen kinzó fájdalommal j ár. Az €pekő betegnél azonban nem sürgős a mütét, söt €setleg évekig is várhatunk vele. Ezz€l szemben vakbél­ gyulladásnál meg épp€n ellenkezőleg minden várakozás élet-

veszélyes lehet. Ebből következik, hogy kérdéses esetben életfontosságu annak a felismerése. hogy mi is van tehát a betegnél : Vakbélroharn vagy epekőroham. Ennek ai kér­ désnek az eldöntésére, addig is, amig orvos érkezik, ajánlok egy mindig biztos és igen egyszerü eljárást. Az epekő­ rohamos betegnél a fájdalmak csak meleg. sőt egyenesen forró borogatásokra ( meleg só, meleg fedő, melegitett liszt) szünn€k meg, mig hidegre még nagyobb fájdalmak lépné­ nek fel. A vakbélroham kin jai viszont csakis és kizárólag a hidegre, a jéghideg borogatásokra enyhülnek, mig a meleg borogatást a beteg egyenesen képtelen lesz a fokozódó fájdalmak miatt elviselni. Tehát ha a betegnek a meleg borogatás t€SZ jót, akkor epehólyag baj a van, ellenben vakbélgyulladása nem lehet, mert mint láttuk, a vakbél­ gyulladásos has ai meleget nem türi , az i lyen has hideget, csakis hideget kiván. IV.

Mi

az

eJ/árás

vakbélgyulladás

ese/ébel/.

M ivel, mint mondottuk, a vakbélgyulladá s a ku lturl<öz­ pontoktól távoleső csendőrség tagjai közül meglehetösen sol< áldozatot szed, azért, barátaim, a saját és családjuk érdeké­ ben lelkiismerete sen szivleljék meg az alábbi teendőket : 1 . Vakbélirriüíci6 esetében, amelynek tüneteit az előzők­ ben már láttuk, a legelső legyen azonnal lefeküdni. Nyu­ godt, hanyattfekvö helyzetben, felhuzűtt térdek mellett, ha­ ' csak lehet jegesvizes, de minden esetre legalább óránként váltott hidegvizes borogatások at kell rakni a has jobb oldalára. Enni vagY' semmit - ez a legjobb - vagy csak teát, kávét, üres levest szabad. Ezeket is azonban csak

CI

_ 1_ 92� 8_s �z� e� D� le� m �� b e�r�2 � O � .

SE O R StG I C� = �N�D�

__ __ __ __ __ . __ __ __ _

LA POK

743

..

.r

Képek

•

Q

székesfehérvári országos csendőr sportversenyekrő/ : A 1 00 m é teree legénységi járórfe/szereléses sikfutás startja.

kanalanként ugy, hogy egy csésze tea, kávé 2-3 óra alatt fogyhat el. D ohányozni szabad, el lenben vizet, bort stb. inni az első napon nem. Természetesen a legelső dolog orvost hivatni vagy az irritació elmultával rögtön kórházba menni . 2. Vakbélroham alkalmával ugyanazt kell tenni, mint az irritációnál, csakhogy itt a szigoru diéta és az ágy­ nyugalo m , a borogatásokl nem egy napig, hanem több napon át tartsanak, mi közben okvetlen orvost kell hivatni még a legelső napon, avagy azonnal kórházba menni. M.inden várakozás akár az orvossal, akár a kórházba való mene­ tellel a legnagyobb veszé lyt jelenti, mert nem csak a szállitás lesz veszedelmes, hanem az operációval is el­ késhetünk . 3. A vakbélgyulladás egyik legnagyobb veszedelme a lltl,lwjfás, bármilyen formában is történjék az. A hashajtó ugyanis még nagyobb bélmozgást, illetve kólikát okoz és I g y a vakbélirritációból vakbél roham lesz. Ha pedig roham alkalmával veszünk be hashajtót, akkor még sulyosbitjuk a meglevö rohamot és siettetj ü k a vakbélátfuródást , a perforatiot. A meggondolatlanu l bevett hashajtó ( b2öntés) m á r igen sok embert kergetett a másvilágra. 4. Fájdalomcsillapifás. E gy másik nagy veszedelme a vakbélgyulladá snak a fájdalom megszüntetése céljából való ópiumcsepp ek bevétele vagy a morphium-i njekció adása. Ezek a gyógyszere k ugyanis a vakbélgyull adás legsulyosab b tüneteit egy idöre eltüntetik, a beteg állapotát meghamis itják és igy fájdalom nélkül készitik elö a halálos veszedelm et, az átfurÓdá st. Nemi ritka eset, hogy még a teljesen elesett,

sápadt, beesettszemü, a magával szinte tehetetlen hashártya­ gyulladásos beteg i s bizakodó örömmel hangoztatja az oda­ siető orvosnak, hogy már sokkal jobban érzi magát, nincs semmi baja, nem fáj semmije és láza is alig van. Nem fáj , mert az ópium és a morphium a fájdalmakat eltün­ tették. Tehát, ha valaki a már leirt tüneteket tapasztalná magán, a fájdalmak megszüntetése céljából sohase vegyen be ópiumot, morphiumot vagy egyéb fájdalomcsillapitószert addig, amig e lözetesen orvossal meg nem vizsgáltatta magát. A kinzó fájdalmak ellen a legjobb a fent emlitett abszolut ágynyugalom és a gyakran váltandó jeges-hideg borogatá­ sok rakása a hasra és megnyugtatásul a fejre. A vak­ bélgyulladás olyan alattomos, olyan sokféle formában jelent­ kező betegség, hog!! a gyomorrontásnál, a gyomor és bél­ hurutnál, hasi kólikáknál mi orvosok is csak igen alapos és beható vizsgálat után meriink hashajtót, beöntést, il letve ópiumot, morphiumot, stb. adni. 5. A vakbélgyulla dásra gyanus beteget rögtön, kése­ delem nélkül kórházban kell elhelyezni. Azért rögtön, mert a már kifejlödött és óráról-órára sulyosbodó vakbéllobos betegre a kocsin való szállitás, rázás miatt. akár csak a hasl övésné l , igen veszl'delmes. Vakbélgyanus beteg tehát egyetlen fölösleges percig sem maradhat a lakásán. az örsön, avagy a gyengél k l'dő szobában az esetben, ha nincs ott helyben kórházi sebészeti osztáLy. Ujra és ujra ismét­ lem lehát örökös: és m indig a legszigorubb szabáLy legyen, hogy az ilyen, beteg a betegsége lefolyását. a következmé­ nyeket. az esetleges operációt l/l' a megbefegedése he/VPII, hal/cm csakis és kizárólag olyal/ korházbol/ I'rirja be, a/lOr

1 928 szeplem ber 20.

CSENDORS�GI LAPOK

744

Különösen és százszorosan áll ez a szabály azokra, akiket faluról, tanyák ról, tehát messziröl kell beszáll ítani. Az is igen gyakor i eset, hogy egyesek csakis Budapesten akarják magukat operált atni. Az illJen is I'an.

sebészeti osztály

betegnek

eggenesen

is

nem

ha

kell,

induln ia

rögtön

a

kórház ba, de legaláb b azért, hogy itt helybe n legyen , hogy szükség esetén egy-két órán bellil operációra kerülh essen. 6. Mit tegyen azonban az olyan beteg, aki pl. minden

kulturközponttól távol vakbélg yulladá sba esett, talán orvost sem tudott hivatni és kórházba sem mehetett, ellenben a vakbélgy ulladása a már emlitett tanácsok betartás ával ( ágynyug alom, koplalás , szigoru diéta, hideg borogatil sok) is

igy

beteg héten

pár

szerencsésen

csak tea,

(kávé,

okvetlen

is

továbbra

lassan

leves,

maradjon

lezaj lott.

lágytojás,

ilyen

Az

az

ágyban,

az

folyékony

mennyiségü

fokozódó

kakaó,

belül

napon

kenyér nélkül)

első

étellel táplál­

kozzék, a hasra továbbra is, most már azonban csak 2-3 óránként kéll hideg borogatásokat rakni mindaddig, amig a legkisebb láz is van. Mivel az ilyen szerencsésen lezaj ­ lott roham után, hacsak uj abb roham nem lép fel, nyolr

héten

belül

mütét

miatt

ugy ne

sem

operáln i ,

szabad

nyugtalankodj on

ezért

emiatt

és

a

ne

beteg

tegye

a

annál hátrább szorultak azonban szomszédaink. Külö­ nösen a keleti szomszéd, amelyiknek a nevét egyetlen POTlt s em képviseIti az eredmények sorában. Ami azon­ ball nem sikerül!, a sportban, sikerült egy másik téren, Erről a beszámoló� átengedem egy roman ujságnak, a Lurentulnak, mely többek közőtt az alábbiakat irja : »A vi/ág népeinek legutóbb két versenyen volt alkalmuk érdemeiket és tehetségüket bizonyitani, nevezetesen a kölni sajtókiállitáson és az amszterdami olimpiászon. AhogyaJ/ a ' sajtókiállitáson magun/wt képviseltük, az egyike azo/wak a nagy 6ünöknek, amelyekkel néhány ostoba vezetö nevetségessé tette és megőlte európai te/lintélyünket. A négy éven keresztül az olimpiai alapra belolyt milliók nyomtalanul eltüntek, az utolsó pilla­ /latban magánosoktól összeSzedett pénzell sikerült egy vivócsopor/ot és néhány atlétát kiküldeni. A román olil7lpikonok becsapták szállásadójukat, botrányt ren­ deztek Amszterdam utcáin és az amszterdami román követség kénytelen ki/izetni a hátrahagyott szám/áikat.« Eddig a cikk. Hozzátenni valónk nekünk sincs. Figyelő.

ki

magát esetleg ujabb rohamot okozó veszélyes Itórházi szá l Ii­ illetve

tásnak,

utazásnak,

hanem

inkább

CSENDŐR LEKSZIKON.

hozassa

orvost

az

ki magához, akinek az időnkinti felügyele te mellett a veszély nyugodtan

elmultáig

maradhat *

a

lakásán.

t q t . Kérdés. A sértett marhakereskedö ha vibérrel állan­

H a ezeket a tanácsokat az örsökön szolgálatot teljesitő bajtársaim

csendőr

és

betartják

alantasaikkal

is

betartat­

j ák, ha azoknak ebben segítségére lesznek, akkor bizonyosan ritkábban

s ugy

fognak

a hazára,

szomoru

megismétlődni

mint

az

ezen

az egyénre és a

okból

családra

keletkező egyaránt

csendőrtragédiák.

dóan alkalmazott segédiél bevdsdrldssal bizza meg. A segéd teliesiti a

pénz

rdbizott

elszdmoldsakor

mondia

nagyobbnak

árdt

barmok

bevásdrolt

a

dm

megbizdst,

a

val6ban

a

kiadott összegIlét. A gazdáia pénzéböl igy bir/okában maradt megtartia . Mily bÜl/cselekmél/y t követett

magdnak

összeget

el a segéd?' Válasz. A sértett meghatalmazta a tettest, hogy a saját

Portyázás.

az

A m i r e a b e t il n e m k é p e s. Nobile visszatért. Rövid pihenés után Rómából Milánóba utazott, hogy meg vigasztalja azok hozzátartozóit, kiket az »/talia« . elszakadt léggömbje tovább sodort. Ez alkalommal egyik magyar ujságiró előtt kijelentette Nobi/e, hogy ki fogja adni emlékiratait. Ugyancsak ez alkalommal kőzölte az egyik lap Nobile tábornok arcképét is. Az irógépem mellett fekszik ez az arckép és most, amikor ezt az arcot vizsgálom, arra gondolok, hogy ha hatszáz oldalon fogom majd olvasni az emlékiratait, akkor sem fog annyit ennek az embernek testi és lelki szenvedéseiből megtudni, mint amennyit nekem a képmása beszél. Csak ez az arc tud engem igazán oda vezetni aZ uszó jégtáblához, a vörös sátorhoz, a »Citta di Milánó« ledélzetére, az pmlékiratok soha. A betük alkalmasak! lesznek arra, hogy megismer/esse­ nek, hányadik szélességi, hányadik hosszusági fok alatt tö ,:tént a ka asztrófa, de ha azt akarom tudni, hogy . mt csoda gyotrelmeken akkor Nobi/e át mehetett félr� teszem az emlékiratokat és előveszem az rcképét. Amt! nekem ezek a fárad t, messzibenézö, kialudt lényü szemek mondanak, azt én sem hatszáz sem hatezer oldalas emlékiratban nem fogom tudni I egtalálni.

�

�

*

de

nevében,

�

H i r n é v. Az amszterdami olimpiai versenyeken minden nemzet igyekezett ebben vagy abban a szám ­ ban brillirozni, ebben vagy abban a versenyágban a győzelem pálmáját magához ragadni s igy hirnévre szert tenni A mi megcsonkitott nemzetünk is előkelő helyre verekedte let magát a gyöztesek rangsorában,

igy

hogy

jogügyleteket

részére

ő

az

jogviszony t,

létrejött

megbizóját megkárositsa.

Ez

fel,

fondor­

megkárosítás

a

tettes

használta

arra

megbizást

A

kössön.

lattal történt, mert a megbizottnak az a magatartása, hogy

az

az

állította

nagyobbnak

elszámoláskor

egyes

jogügy­

letek megkötésekor kiadott pénzösszeget, fondorlat. Minthogy ez

a

talan

fondorlat vagyoni

a tettesnek

tekintet mert

a

körében

a

§-ának

(Btk.

hivatalból

esete nem

egyébként viszony,

csalást, el

azért

forog

sincs

amelynek

mint .38t. fenn.

jogi

keretében

§-ának A

2.

szolgálati

csalás

Ez

pontj a ) . a

minthogy

je lentősége, a

megbizása

meghatalmazott,

üldözendő,

büntett,

összegére,

kár

okozott

az

a

követte

büncselekmény

tettes jog­

hogy a

történt,

kérdésben leirt cselekménye csalás, még pedig

nélkül

tettes

célból

abból a

h aszonhoz; j usson s a sértett megkárosGdjék,

Btk.

389.

a

jog­

viszonynak az

mert

történt,

a

a itt

szolgálati

viszonynak nem alkateleme, azzal jogi összefüggésben nincsen. tq2. Kérdés. A tettes a sérteltöl ellop egy ezüst zseb6rdt. A büncselekmény nem derül ki. Több év multdn, amikor a bünös cselekmény üldözése elé" ülés miatt ki van zdrva, a sértett megü:í.tia a

tettesl/él az ellopott órdt s

toillainak

I/evezi a tettest.

A tettes idl tudva, !togy terhére a lopds bünvddi uton mdr meg nem állapithat6, becsületsértés miatt lelielenti a sértetlet. Felln/orog -e a sértett ter/lére a becsü­ letsértés ?

Válasz. A tettesl előterjesztette szabá lyszerü magán indit­ vány alapján a sértett ellen megindu l a bünvádi elj árás

becsületsértés vétsége miatt. Mintho gy

nyilván valóan birósá g

becsületsértés,

állapi tani,

kivéve

azt

a

bünösségét az

esetet,

haszná lt kifejezés

meg ha

is

a

fogja

sértett

a

az

ellene indito tt eljárás során valósá g bizony itása végett indit­ ványt tesz, ennek: a biróság helyt ad s a bizony itás sikerü !. A valósá g bizon yitásá t a kérdé sben leirt esetb en azon az

...

1 928 sz ep tem be r 20.

CSE ND ÖRS ÉGI LAPOK

t. Képek

a

székesfehérvári országos csendőr sporiver.senyekrő[ : A díjak.

alapon lehet kérni, hogy a sértő kifejezés használata köz­ érdeknek vagy jogos magánérdeknek előmozditása, megóvása

vagy védelme céljából tőrtént. A. biróság az inditvány meg­ tételekor abból induL ki, mily vonatkozásban van a kifejezés használata a közérdekkel ? Ha a tolvaj közéleti tevékeny­

séget fejt ki, nem közömbös a közérdekre, hogy valaki őt leleplezze és erkölcsi méltat lanságát szemére vesse. Ily eset­ ben tehát a valóság bizonyítása közérdek megóvása eimén siker reményében lehet ind i tványozni. Jogos magánérdek védelme

eimén ugyancsak remény van a valóság bizonyi­

tásának

sikeres ind i tványozására, ha az inditványt tevő a tolvaj által megsértett tulaj donjoga védelmében hasz nálta

a sértő kifejezést. Törvényünk szelleme szerint. ha pusztán sértés okából történik a becsületbevág& vagy rágalmazó kifejezés haszná­ lata. a valóság bizonyitásának csak legfeljebb akkor lehet helye. ha a magáninditványt tevő is kivánja. nemcsak a vádlott. Ezért nem lehet például egy büntetett előéleW

embernek szemére vetni bünös cselekményeit pusztán azért. hogy őt megsértsék. Ha a valóság bizonyitása eredménnyel jár. a

biróság

a vádl ottat felment i . 1Q3.

745

Kérdés. Va la k i öl/gyilkos sztll/dékkaf tetal/asztia lIIa­

gdt egy Idra az orsztlgllt IIICI/lél/ . Két arra f/afad6 egyél! le akaria !'dgal az öll gy illw!if a lár61, de cHor egy har­ madik szeméty érkezil, a /iclJ'szil/re. Ez anllak kiiefenlése me/lelt, hogy at öngyillws a lalu rossza, zlll/ött esa l'arg6 , /lem Mr érle, IzagYitIk őt l 'es zni, tól'otlarlia a !iéI másilwt az öl/gy illws meglllenlésélöl. EnI/ek l,öI'etkezfében a lelallC/sz­ lot ember meg is Iwl. A1indhármall a za láa elhagYiák az

öngyilkosság Izelyé t. Köpetett-lJ et hüncselekmélt)'t egyén?

Válasz. séről)

a

három

A.z 1 876 : XIV. t. c. (a közegészségügy rendezé­

39. §-a a következőket mondja :

Rögtöni balesetek, valamint ,\J lranitható tetszhalál alkal­ mával a segélynyujtás mindenkinek: aki ehhez tettel vagy tanáccsal járulni képes, kötelességében áll. A. törvény 7. §-a pedig azt mondja ki, hogy a törvény rendelkezéseinek áthágói, ha cselekményük nem ütközik a törvény alapján kibocsátott miniszteri vagy szabályrendeletbe fogságra átváltoztatható birsággal büntetendők közigazga­ tási uton, feltéve, hogy cselekményük nem minősül egyéb­ ként büntetté vagy vétséggé. Már most aZ) a kérdés. hogy az öngyilkosság nyes rendelkezés aláJ vonható-e ?

e

törvé­

Bár nyilvánvaló, hogy elsősorban a törvényhozó a ,b al­ eset fogalma alá! vJnható szerencsétlenségekre és arra gon­ dolt, hogy valakit eszméletlen állapotban találnak, szabály . az is, hogy büntető j211egü törvényes intézkedést kiterjesztö­ leg

magyarázni

nem

lehet,

azt

kell

mondanunk,

hogy

a

segitségnyujtásnak az idézett törvény szerint megál lapitott kötelesség,e őngyilkos kisérlet esetén is fennáll. Ennek az

á l láspontnak helyessége mellett szól a köz­

felfogás, amely az öngyilkosságot emberi szerencsétlenség­ nek tekinti, a1) öngyilkost pedig olyannak, aki józan itélő­ képességét elvesztve választja önként a halált. Ugyancsak a közfeJ[ogás szerint az öngyilkost veszni engedni n�m szabad. hanem a lehetőség szerint meg kell menteni. Nyil­ vánvaló

az

is,

hogy

ha

egy

kétségtelenül

örült

egyén

1 928 szeptember 20.

CSENDORSIOGI LAPOK Kérdés. A lettes az ulcá" h"ladó sciröskoc�iról Iclap Il)lakát s ft sört kiisszo, az r), ('t sür{' letöri az iil 'eff Ül'CtY b b .., . ürlJs liI'cget Ilzutáa a kocsira t'issza/eszi. Mily IJ/II/cselekl Qq.

mélt)' ez?

J\'\inthog y a sör élvezeti cikk s az ellopott menny iség nem ér többet 10 pengőIié l, a cselekmény a Bn. 5 1 . §-ába ütköző, tulajdon ellen való kihágás. Magán­ indilványra üldözendő. A cselekmény azért nem esik a Btk. 336. §-ának 3. pontja alá, tehát azért nem betöréses lopás, mert a lezárt sörösüveg nem tekinthető a tárgyhoz való hozzMérhetést akadályozó zárnak vagy megőrzésre szolgáló a Btk. 336. §-a 3. pontjának megfelelő készüléknek. A sörösüveg fel­ nyitása nagyobb erő kifejtése nélkül teszi lehetővé az idegen ingó dolog birtokbavételét, anélkül, hogy törést vagy ron­ gálást okozna. Hogy a kérdésben foglalt esetben a tar­ tályt a tettes mégis feltörte, tekintve a tartály csekély <'rtékét s azt, hogy ez a feltőrés nem betöréses lopás megvalósitására irányuló szándék jele, mert a tettes a sörhöz törés nélkül is hozzájuthatott, nem minősiti a cse­ lekményt betöréses lopássá. követ el öngyilkosságot, ez lényegében' nem is más, mint szerencsétlenség, baleset. Ily kőrülmények köz� tehát a három egyént a közegész­ ségügyi törvény áthágásának gyanuja terheli, miért is őket az e lsőfoku rendőri hatósághoz fel kell jelenteni. lQ5. Kérdés. Mezörelldöri kihágásoll leltellért egyél/I /I Válasz.

mezoor

meglálogal

s

mezöör

késöbb

szénaboglya

Ezt

az

egy

alkalmat

t'isszaveszi.

Mit

a

örizelbe

tettes

köveleU el

veszi

kilesi e

a

mellett s

a

tettes

",háidt.

lepihen Ile zálogba

A

elals"'''.

!'clt

rulllít

tettes?

Válasz. Aki olyan dolgot, amely bár tulajdona, de arra

másnak van zálogjoga, a zálogbirtokostól elvesz a zálog­ bi rtokos beleegyezése nélkül, a Btk. 368. §-ába ütköző jogtatan elsajátitás vétségét követi el. 000000

TANULSÁGOS NYOMOZÁSOK. Szemelvények a nyomozás köréből. Irta : CZEGLÉDY JENŐ százados. A csendőr egyik legfőbb tőrekvése az legyen, hogy ön­ magát a nyomozó szolgálatban minél alaposabban kiképezze. Az ország közbizlonsága, az á l lampolgárok nyugalma első­ sorban megköveteli a csendőrtől, hogy a törvénybe ütköző cselekmények elkövetőit kinyomozza s az igazságszolg áltatás kezére j uttassa. Az a csendőr, aki e feladatának bármi okból nem képes megfelelni , az nem áll hivatása magas­ latán s igy nem felel meg a vele szemben támasztot t követelményeknek. A nyomozó szolgálat eg!jike a legsajátosa bb szolgálati ténykedéseknek. Mig minden egyéb szolgálat i ágban egy törekvő, önmagát szorgalm asan képző csendőr rövidebb ­ hosszabb idő alatt teljes jártasság ra tehet szert, addig a nyomozó szolgálatb an való kiképzés minden csendőrtő l a veleszületett ügyességén, rátermettségén kiviiI állandó, sza­ kadatlan önképzést, komoly nyomozat i ügyekkel való foglal­ kozást, lankadat lan kötelességtudást és szorgalm at követel . Az idő halad, a régi lovas betyárok eltüntek s helyettük alattomos, körültekintő és megfontol t .minden háj jal meg­ kent« e llenféllel kell a csendőrnek megküzden i. A Csendőrségi Lapok hasábjain ( Folyó év 8. szám . ) nyomozó szolgálat« cimü cikkben kifejtettem, hogy a .A

n!j.omozó szolgálat elsajátitá sánál két irányban kell a csenrl­ őrnek magát képeznie. IOs pedig : először e l kell saj átitania a Szut.-ban ( Lásd IX. fejezet . ) e szolgá latra vonatkozó, mondhatn i á l landó érvényü rendelkezéseket ( a bünügyl nyo­ mozás célja, fogalma, arra hivatott hatóságok, közegek, területi i lletékesség, a büncselekmén yben szereplő személyek­ kel szemben való magatartás, azok kikérdezése , stb. ) . másod­ szor ez alapren delkezések elsajátítása után foglalkozni llcl l a gyakorlati életben előfordult érdekes nyomozati esetekkel, önképzés büncselekményekke l , hogy az i ly irányu á l landó által minden csendőr a nyomozásnál szükséges leleményes­ ségre, ügyességre, talá lékonyságra szert tehessen. Erre céloz a Szut. Q09. pont utolsó bekezdése is, mi dőn azt mondj a : .A nyomozás elmélete nem egyéb, mint a mások tapasztalatai­ nak gyiijteménye . . . " I l y tapasztalatokat kell szereznie min­ den cSi!J1 dőrnek, mert azáltal tudja csak a nyomozás során bekövetkezendő eredménytelenségnek, sőt kudarcnak elejét venni. E célt szolgálja a Csendörségi Lapok »Tanulságos nyo­ mozások« rovata is, mely rovatban állandóan olvashatunk lefolytatott eredményes nyomozásról, melyek mind tanuságot tesznek egyes csendőrök i ly irányu szakképzettségéről, rá­ termettségéről. Alábbiakban néhány i ly érdekes és sikeres nyomozást óhajtanék felsorolni. E nyomozásokat mind a csendőrség i nyomozások kőréből válogatlam össze, már csak azért is, hogy a csendőr o lvasónak utmutatásul és buzditásul szolgál­ janak s hogy élénken i l lusztrálják azon tényt, hogy az állandó önképzés, érdemes nyomozati cselekményekkel való foglalkozás, az egyes nyomozásoknak lelki ismeretes, minden apró részletre kiterjedö, körültekintő lefolytatása s min­ denekfölött a szorgalom és kötelességtudás milyen szépen meghozza a kivánt eredményt még abban az esetben is, ha a nyomozás alatt talált .támpontok« vajmi értéktelen­ nek látszók s ha a cselekmény kideritéséhez nélkülözhetetlen »tárgyi bizonyitékok« megszerzése első látszatra semmi siker"rel sem kecsegtet. *

Dr. N. József ügyvéd, m . -i lakos, 1923. év december hó 8-án anyósa hálószobájában egy szomszédja társaságában kártyázott. 20 óra tájban a há lószoba melletti konyhába belépett egy szuronyos Mannlicher-karabél lyal felszerelt. szennyes, barna ruhába öltözött s bokszkenőccsel beken t arcu ember egy hasonló külsejü másik férfi társaságában. A konyhában fogla latoskodó nők rémülten, kétségbeesve el­ szaladtak, a puskás férfi pedig a hálószobába lépve, dr. N. Józsefre fogva fegyverét, az Ugyvédet egy lövéssel agyon­ lőtte. A tettesek ezután az éj sötétjében elmenekültek. Az azonnal bevezetett széleskörü csendőri nyomozás folyamán, a helyszini szemle megejtésénél, egy üres literes boros üveg találtatott, melybe egy dugó vűlt gyömöszölve. Egyéb nyom nem á l lott rendelkezésre. A papirdugóban egy közeli köz­ ségben a minap megtartott bálra szóló meghivó darabját fedezték fel a csendőrök, mely meghivó G. Annus ny.-i lakosnak volt cimezve. A nyomozás kizárólag e papirdarab alapján indult meg s ezuton Cs. Gyula m . . . -i lakos legény mint a gyi lkos s még másik három legény, mint tettestárs került kézre, kik beismerték, hogy közös elhatározássa l, rablási szándékka l előbb R. Mór ny . . . i lakos lakására, majd onnan az áldozat anyósának lakására mentek, hol az e lvetemült gyi lkosságot végre is haj tották. Rabolni azonban már nem tudtak, tekintve, hogy a házbeliek fellármáz ták a környéket. *

1922. év novembe r hó 12-én L. János p . . . i községi birót a p . . . i határban egy kútgödör ben agYűnlőv e talál­ ták. A helyszin i szemle rablógl;ji lkosság elkövetése mellett

..

1 928 szep temb er 20.

CSENDORSÉGl LAPOK

tanus kodo tt, melye t - a nyom okbó l ítélve egy férfi, ki mellett egy kutya is volt, követ ett e l . örspa rancsnok tettesként - szemé lyi ismer eteire támas zkodv a - S. János p . . . i lakost vette gyanu ba, ki nagy farkaskuty ájáva l egye­ dül szokott vadás zgatni s kiröl tudta az örsparancsnok, hogy e llensé ge volt az ál dozatn ak. S. Jilnosnál meg tartott igen alapos és többsz öri házkut atásná l a birótól el lopott 5000 K -ás bankje gyet papiro sba csomag olva a kémény olda­ I�ba dugva sikerü lt megta lálni. A papirpénz véres volt s egyik sarka hibás, amiröl K. ottani kereskedö rögtön fölisme rte azt a bankjeg yet, amelye t ö adott a meggyí l­ koltnak . Csakis a bankje gy megtal álása után sikerült a tettest, ki eddig á llhatato san tagadott, beismerésre birni. A nyomoz éeljárás 50 óra alatt befejezö dött. *

1923. év október hó 6-án a r . . . . i Hangya szövetkezet fiókját ismeretlen tettes feltörte és ott pontosan meg nem á l lapitható éle l m iszereket stb. e l lopott. Az örsparancs nok a helyszini szemlét megejtve a következöket á l lap itotta meg : a szövetkezetne k az utcára ny í ló ajtaján egy szuronyalaku szerszám nyomai voltak, a zár közelében, az ablak vasrácsa ki volt feszítve, az ablaküveg összevagdalva és sárral be­ kenve ( hogy a csörömpölés ne hal latszék) darabokban a szövetkezet hely iségében feküdt s végül az ablak alatt �gy csizma nyomai látszottak. A j á rörnek a tettes kí létét il letö­ leg semmi támpontj a nem volt, csupán az, hogy helyi viszonyokka l ismerös, erös ember követhette el a tettet, tekintve, hogy az ablak vasrácsa kézzel volt kifeszitve. Személyi ismeretei alapj án L. István foglalkozás nélküli csizmadiát vette a járör gyanuba. A há zkutatás eredményre vezetett, amennyiben az el lopott tárgyak hiány nélkül meg­ kerültek. Találtak továbbá egy kardból átalakitott kést, mely a szövetkezet ajtaján talált nyomokba beíllett s egy üvegvágót, amelyet kétségkivül az ablaküveg összevagdalá­ sára használt a tettes. Az ablak alatt talált csizmanyom pedig a gyanusitott csizmájától származott. E bizonyitékok és bünjelek alapján nevezett - dacára tagadásának - a kir. ügyészség nek átadatott. *

1921 . év szeptember hó 5-én Ny . . . községben B. föld­ bi rtokos panaszolta, hogy aznap d. e. folyamán feleségé­ nek egy gyémánt gyürüje 800.000 K értékben, amit szoká� szerint lefekvés elött a hálószoba éjjeli szekrényére helye­ zett, eltünt. Idegen a lakásban nem fordult meg. A sza­ kácsnö és szobalány járt ugyan a há lóIran, de azokat, tekintve megbizható ságukat. a földbirtokos nem gy.a � usitott � . Az örsparancsnok, ki a nyomozás t lefolytatt a, meg IS . a ket cselédet vette gyanuba s dacára a legalaposabb hazkuta­ tásnak ' a cselédek nél nem ért el eredmény t. Arra is gondolt az örs parancsn ok, hogy hátha az élelmisz erek köz rejtett k . e l azt. Nyomb an hozzá is fogott az élelmisze.�e atkutatasa­ hoz s közben eszébe jutott, hogy az elozo házkuta tás látott po� ácsá darab 5 edényb en egy alkalmá val . erdem . akI s most csak lj van. Kérdör e vonta a szakác snot, : . levo foldon a utá leges választ nem adott. Szorgo s kutatás � .. . pogács át, otodlk az k ancsno örspar tányér kában megle lte az amely lejbe volt beázta tva - mint mondt ák - a macs á � ak. A pogác sát feltörv e, legnag yobb megle petésére. az ertekes gyürü került elö. M inthog y tagadá s hiába valo lett v? lna, a a szobal ány beisme rte, hogy a gyürüt ö lopta el es a szakác snö sütötte bele a pogács ába, azon célból ,. hog � az ügy feledésbe megy , a gyüriit valam i uton-m odon ertekesiteni fogják.

�

�

�

�

�

l�

*

3 1 -én D . Józse fné N . . . i lakos házáb a 1924. é.v máju.s hó kl­ at éjjel az ablak ot betör ve s az abban leve vasp alcák ben ruha szak itva betörtek s onna n 1 2.860 korona érték

74'1

nemüeket loptak e l . H elysz1ni szemlén az el nem vitt s felforgato tt ruhanemüeket alaposan szemügyre véve a járör dohányhu lladékot, u. n. bagót talált. A vaspálcák kifeszi­ téséböl a j árör azt következtethette, hogy erös ember lehe­ tett a tettes, mert azokat kézzel feszitette ki. Csupán e feltevés és az elszórt dohányhulla dék ál lott a járör rendel­ kezésére. Ez alapo� kiindulva 6 cigány ( 'I férfi , 2 nö) lett örizetbe véve. A már eladott ruhanemüek is, kevés kivétellel elökerültek. A tolvajbanda Szolnok és Heves vármegyékben előzöleg már számos lopást követtek el, s i,9 y a sikeres nyomozás számos kideritetle n esetre vetett napvilágot . *

192 1 . évben B. városhoz esö közeli községekben több helyröl zsákszámr a lopták a buzát, rozsot, buzaIiszte t. Hely ­ szini szemléknél csak azt lehetett megállapita ni, hogy a tettes vagy tetlesek szekér segitségével száUitották el a lopott holmit. A legutolsó lopás éjjelén, abban a községben, ahol a lopás történt, a szolgálatban á l ló j árör talá lkozott egy szekérrel. Kissé gyanus volt a járör elött az éjszakai sze­ kerezés, de mivel különösebb indok nem volt a szekeret feltartóztatni, azt utjára engedték. Feltünt azonban a csend ­ öröknek, hogy a lovakon azon a vidéken szokatlan és isme­ retlen faroshám volt. A nyvmozást vezetö járörnek tudo­ mására jutott e körülmény, azonnal hozzá is fogott a faroshámmal felszerelt fogat felkutatására. Hosszas után­ járással sikerült is annak tulajdonosát megtalálni, de a kérdéses hám el ökerithetö nem volt. A szemfüles járör a laposan szemügyre vette a lovakat, azok combjain ször­ kopást fedezett fel, ami csakis farhám alkalmazásától szár­ mazhatott. A további nyomozás valóban bebizonyitotta Sz. József és társa Sz. Imre bünösségét. söt megállapitást nyert az is, hogy nemcsak a terményeket lopkodták a tette­ sek, hanem a két lovat, szekeret, szerszámokat is lopásból szerezték. Ugyanis a nyomvzás folyamán a b . . . i örsön jelentkezett egy oláh területröl átjött asszony, aki igazolta, hogy ugy a szerszámos lovakat, mint a szekeret tőle lopták e l . Az ügyészség az asszonynak a lovakat és a kocsit ki is adta. A faroshám, ami tulaj donképen a járört nyomra vezette, nem került meg. Azt a tettesek, gondolván, hogy árulójuk lehet, szétvagdalták. *

192'1. év november hó 8-án G. Sándor füszer- és vegyes­ kereskedö a p . . . i örsön panaszolta, hog y éjjel bolt j á ­ nak falát kiásva onnan ismeretlen tettes, még meg nem ál lapitható mennyiségü csemegeárut és kb. 1 50.000 K � pró­ .pénzt e l lopott. A helyszíni szemle megej tésekor mtndossze csak azt lehetett megállapitani, hogy a helyi viszon�okkal ismerös volt a tolvaj s hogy a bolt falát eg� kisebb méreW ásóval bontották. Nyomozás közben a járör egy szomszédos udvaron áthaladtában látta, hogy a gyerekek egy gyalog­ sági ásóval játszadoznak. A járörvezetönek feltünt az só, mindjárt kereste a7, összefüggést az ásó és a büncselekmeny között. Helyes uton haladt. Megtudta, hogy az ásót F . Sándor 18 éves kocsis dobta fe I a szénapadlásra . Ez adat bIrtokaban sikerült a büncselekményt F. Sándorra és társára rábizo­ nyitani. Megtartott házkutatások alkalmával az �lIoP ott áru­ . kon kivü I egyéb lopott holmik, nagyobb mennylségu aszta­ losmunkához való faanyag, festék stb. is e l ökerült, melyek még megelözöleg elkövetett kisebb-nagyob b lopásokból szlÍr­

�

maztak.

*

•

192'1. év szeptember hó 27-én e . . . i orson Sz. József gazdá lkodó azon panaszt tette, hogy óljéból egy malacot s liának az istállóban felakasztott kabátja zsebéből pedig 500.000 korona értékü bankjegyeket el loptak. Dacára a leg­ tüzetesebb helyszini szemlének, mi sem adott támpontot o

CSENDöRSÉGI

748

nyomozáshoz. 1\ j árőr nem csüggedt el, lankadatl anul kuta­ tott nyomok után s nem eredmény telenül, amennyib en az udvar drótkeritésén egy kavébarn a posztóda rabkát lengetett a szél, amit a j árőr magához vett, gondolvá n, hogy még hasznát veszi. Mivel más nyom nem volt, e ruhafos zlány alapján indult meg a Jlyomozás. Megáll apitotta a j árőr, hogy hasonló szinü nadrág ja Sz. József legényn ek van. Az e liikeritett nadrág kétségt elen bizonyi ték volt arra, hogy a talál tposztódarabka abból való. 1\ cselekményt Sz. Józsefre rá is lehetett bizonyi tani.

*

Rendes szolgála t közben az e . . . I ors egyik járőre S. István e . . . i lakos udvarán egy nyári j ászolhoz kötve két szép kanca lovat, két sárga csikóval látott. 1\ csendőrök­ nek feltünt, hogy nevezetthez, kinek szegény ember létére eddig mindössze egy kecskéje volt, miképen kerültek az értékes á llatok. Érdeklődésünkre a házból előkerült B. Imre foglalkozás nélküli, a j árőr előtt eddig ismeretlen egyén, aki magát mint S. gazdálkodó leányának vőlegénye nevezte meg s luről a nyomozás folyamán kiderült, hogy a lovakat, i l letve a csikókat a p . . . i ménesböl lopta. Később az is kiderült, hogy nevezett csavargó H . . . on elkövetett gyilkosság kísérletéért és csalásért a d . . . i kir. törvényszék által 4 évi fegyházra itélterett s a váci fegyházból - büntetéséből közel két évet kitöltve - megszökött. *

Az u . . . i örsparancsnokság 1926. év november hó 9-én bizalmas uton arról értesült, hogy K. Erzsébet 32 éves hajadon gyanus körülmények között meghalt. 1\ családtagok álli tása szerint nevezett, kit egy ny . . . i orvos kezelt, gyo­ morbajban halt meg. Az orvos nevét azonban nem tudták megnevezni. 1\ j árőr azt is megállapította, hogy az elhalt 7-8 nappal elöbb még teljesen egészséges volt. Mivel a hatósági orvos a ha10Hkémi vizsgálatnál gyanusat nem ész­ lelt, a temetés megtörtént. A járőr azonban tovább ny€>­ mozott, alapos házkutatást tartott az elhunyt házánál. Ez alkalommal a szemétdomb egy részén elfedett al udtvérre bukkant, mely azon gyanut, hogy nevezett nem természetes halállal halt meg, megerősitette. Az ügyészségnek tett tele­ fonjelentés alapján elrendeltetett a hulla felboncolása, mely boncolás magzatelhajtás következtében beállott halált kon­ statált. H osszas nyomozás folyamán sikerült megtudni, hogy a községben lakó J. Györgyné több izben járt, az elhunyt­ nál. A gyanusitott J. Györgynénél tartott 3 és fél órás házkutatás eredménnyel végződött, mivel a padláson a nárl­ tetöbe dugva, véres papirosba csavart fémkatétert és subIi­ mát pasztillát talált a j árör. Az eddig állhatatosan tagadó asszony erre sirva fakadt s a házkutatásnál j e lenvol t két községi közeg j e lenlétében beismerte, hogy az Ö manipu­ lációi folytán halt meg K. Erzsébet. Megállapíttatott a továbbiak során még az is, hogy J.-né két éven keresztül 12 esetben hajtott végre magzatelhaj tást. *

Ime néhány eset, melyeket tanulságosaknak v.é ltem bemutatni. Mindegyik eset iskolapéldá ja annak, hogy a helyi. személyi ismeret a tüzetesen megtartott helyszini szemle egyes, első látszatra alig-alig jelentőségg el biró bünjel stb . minő fontos szerepet tölt be egy-egy büncselekm énynél s a nyomok szorgos felkutatása és kellö értékelése a hely ­ szini szemlét megejtö cSeJ1dőrök minő fontos I<ötelessége. A járör egy-egy büncselekményt felderiten dő, legtöbbszö r csakis nyomokra - melyek közül gyakoriak kizárólag a tettes felü letességéböl , vigyázatlan ságából, a helyszinen visszaha­ hagyott nyomok - van utalva. Az a csendör, aki az ily bizonyitékokat fáradságot nem ismerve ősszegyüjti, azok je­ lenlétéből, azok kőrülményeib ől i parkodik a büncselekmény elkövetését ősszeállitani, már is nagy lépéss el haladt előre

1 928 szeptember 20.

LAPOK

a cél, az eredmény elérésében. 1\ tettesek kézrekeritése már rendszerint másodrendü feladat. Első a tettes személyének megállapitása. Bár ennek megállapítása a tettes kézrekeri­ tése nélkül nem teljes eredmény, de kétségtelenül egyértékii a büncselel<mény teljes felderitésével. 1\ tettesek kézrekeri­ tésének lehetősége sokszor nem áll a nyomozó járörők mód­ jában, azoknak kézrekeritéséhez esetleg az ország egész közbiztonsági apparátusa szilkséges (körözés, stb . ) . de a cselekmény kideritése kizárólag a nyomozást folytató csend­ őrök érdeme ; abbán bizony nem segit nekik senki. Ezért tehát szorgalmasan kell foglalkozni a már fentebb vázolt, a nyomozó szolgálat lefolytatásánál elengedhetetlenül szük­ séges alapvető rendelkezésekkel, de még nagyobb kitartás­ sal és lankadatlan buzgalommal á l landóan kell foglalkozni a mások által foganatositott érdekes nyomozati cselekmé­ nyekke l, a mások tapasztalásaival. A csendőr, mint a közbizlonság őre, csakis akkor tud megfelelni hivatásának, ha tuljárva a bünözők eszén, a leg­ bonyolultabbnak látszó büncselekmény ki deritésénél is j ózan itélőképességgel, rátermettséggel, ügyességgel és mindenek­ előtt szellemi fölénnyel rendelkezik. ÉS hogy mindezeket egy csen dör e lérhesse, ahhoz egyedüli ut : az állandó és szorgalmas önképzés.

KÜLFÖLDI CSENDŐRSÉGEK A jugoszláv csendőrség. (20. )<özlemény).

ej A hegységekben rendes körülmények között november elejétöl március végéig szünetel a portyázás. A portyázás kezdete és megszün tetése a hegység ekben a lege ltetés éSj az erdei munkák kezdetéhez és befejezéséhez (sol< erdöben télen is dolgoznak) s a közbiztonságra nézve veszélyes egyénekhez igazodik. dj Az örskörlet portyázása a téli őrjárati beosztás szerint rendszeresen és rendes körülmények között ndvem ber l -én kezdendő meg, február végén pedig beszüntetendö.· Az o lyan vidékeken, ahol a tél korábban vagy késöbben áll be s hosszabb vagy rövidebb ideig tart, a téli portyá­ zásoknak az éghajlati viszonyokhoz kell alkalmazkodniok. Igy p l . hegyes vi dékeken a téli portyázás korábban kezdö­ dik és késöbben végződik, mint sikságon. ej Ha valamelY' állomásolI kedvezö terep- és éghajlati viszonyok folytán a nyári és téli örjárati beosztás egy­ formának mutatkozna, ott nem szükséges téli őrjáratokat külön kidolgozni. Ij 1\ portyázási idő nlegszabása : A portyázás idejének tartama a terep szerint alakul és ped ig : sík területen minden km.-re 36 perc, dombos és hegyes vi déken pedig 300 m . emelkedésnél egy km.-re 40 perc. 300 méternél nagyobb emelkedésnél egy I<m.-re 45 perc. ( Lásd az őrjárati beosztás összeál litásához szük­ séges órák kiszabásáh oz szolgáló kulcsot.) A fentiek szerint elő fog fordulni, hogy egy és ugyan­ azon örskörletben az 6rakiszab at kiszámitá sánál, mert az örskörletek határai elsösorba n a községek és j á rások határai szerint ál lapittat nak meg, nem pedig a terep szerint. � . p� rtyázás i idö kiszahá sánál tehát ezen körülményre .IS kulono . s gond fordita ndó és az őrjára ti beosztá st semmi ­ esetr� sem szabad sablon osan összeá llítani. Különbséget kell tenni relati v és abszol ut magas ság . . .. kozott , mert itt kifejez etten relativ emelke dés j ö n tekinte tbe. Az idö ezen -kiszab ásába be van számit va a szükséges

•

szepferr ber

1 928

p i henés i

idő

is,

20.

CSENDORSÉOI LAPOH

valam it

a terept árgy megtekintéséhez áttekint éséhez szükséges i d ő is.

az utkőzbe eső terület

és

Kulcs az

őrjárati

beoszlás

összeá lJilásán ál

szükséges

órakiszabai

kiszámil ásához.

t: ", ,, ", .o .,

'

. o E

> .,. 'ca

E-

o E > .,. ·ca

E-

I perc

óra

I

"' �

'ca .o , .,

o E

> .,.

Számilva km· ként 45 percet

Ol E'

Jegyzel

A lefelé vagy felfelé eső negyedórára kell kiegésziteni vagy csőkkenten i , aszerint, hogy melyik esik közelebb. PI.

1 2-20 egynegyed óra, 21j-36 perc fél óra, és 1j0-'l8 perc

I perc

óra

( Folytatjuk.)

SPORT.

a) K i séretek gyalog, A gyalog eszközölt kiséretek idő­ tartamát a következőképen kell számitani : olyan kisére­ teKnel, m elyeknél at o d a és vissza megteendő ut 30 km.­ km.-kint

nagyobb,

nem

nél

21j

kell

percet

számitani,

a

30 km.-t meghaladó kiséreteknél pedig km.-kint 30 percet

A székesfehérvári országos csendőrségi atlétikai, céllövő, kézigránát, kerékpár és uszóverseny eredményei.

kell venni.

ketékpár és

A kisérel larlama

kerületi

A kiséret larlama

-

.,

", t: 'ca ., ", .o - .,. o ., > .

", t: 'Ol ., ", .o - .,. o ., > .

I. mérlék ll. mérlék I mérlék II. mérlék szerin I I szerint I szerini I s zerint I 'Ol E km. 30 perc km. 30 perc 'Ol E k m . 24 perc km. 30 perc E- .,. E- .,.

I

óra

I

óra

perc

I

I

II

perc

gyalog

>'" .,

...,

II

kocsin.

szintén

vagy

/'.. kocsin való kiséretnél km.-kint 1 2 percet, a gyalog visszatérésn él pedig km.-kint 21j percet kell számitani, ha a gyalogosa n megteend& ut a 30 km.-t nem haladja meg ; h a pedig meghalad ja, km.-kint 30 perc számíthat ó. kisérésre és kocsin való visszatérés r e km.-kin t a gyalogkiséret számára megállapított idő fele veendő, km.kint legalább 1 2 perc, azaz 7 és fél, 15, 30, 1j5, 60 kocsin

kilomét erre

1

való

és

fél, 3,

és

atlétikai,

kézigránát,

céllövő,

legteljesebb sikerrel zajlott

a

uszóverseny

igen

alatt

Az szép a

parancsnokság rendezésében.

kézigránát

N

b) K iséret kocsin. A kiséret történhetik kocsin, a vissza­ pedig

csendőrség i

le

szeptember 8. és 9-én Székesfehérváron, a II. sz. csendőr­

a gyalogkisérel idejének kiszámilásához.

A

országos

1\z

Kulcs

térés

óra.

háromnegyed

ltisérd idejének kiszabása.

A

e)

"' -'?

I perc

óra

Számítva km'kénl 40 percei

t: ", 'ca .,

adni , mert az; a kulcsszerinti időkiszabatán ál már tekintetbe vétetett. Vas uton vagy hajón történö kiséretnél a kisérő j árőr a vonatnak vagy hajónak a rendeltetés helyére való beérkezésétől a legközelebbi vonat vagy hajó visszaindu­ A portyázáshoz és kisérethez megállapitott időt a por­ tyázás tekintetében csak egész, fél és negyedórákban kell számítani. A maradékperceket negyedórára kell kiegészíteni.

300 m. emelkedésig 300 m. luli emelkedésis

Számítva km·kénl 36 percet

A k i séret i dőtartamának kiszámitásán ál a fentiek sze­ rint előirt idöhöz nem kell még külön pihenőidőt is hozzá­

lásáig pihenhet.

Dombos lerepen Hegyes terepen

S í k s á g o n

749

dobók

tanubizonyságot

tettek

lelki ismeretes

uszóversenyben

pontos

és

résztvevő fel.

eredményeket mutattak

csendőrségi

versenyeken

Különösen a céllövők

most

a

versenyek

előkészületekről.

tisztek

és

legénySég

me ly

A kerékpárverseny , került

előszőr

is

lebonyoli­

Lásra, nagy ügyességre. kitartásra, határozott fejlődésre val­ lott. Az atletikai számokban indulók pedig országos viszony­ latban

is megfelelő eredményeket értek

el egyes számok­

ban. Az előző években elért rekordokat az idei eredmények tulszárnyalták. A versenyen megjelentek , l'iféz Kozma Ferenc tábornok, a honvédelmi miniszter és a nt. kir. honvédség főparancsnoká­ nak képviseletében, Schilt Fereflc tábornok, a m. kir. csendnagy részt

I!i�������������

6, 9 és 1 2 óra.

Kulcs az olyan kisére lek időtarIamának kiszám ilásához, melyek kocsin e. s gyalog vagy csak kocsin eszközölteinek A kisérel id6hntamo

oda kocsin és vissza gyalog

� :;;

II. m'rlék 30

E

o

::i

"' c

... �

-§� > �

.� �

f-

I. mérlék 30 km kocain é. 30 km . gyalog

óra

perc

km-I megholadó kocsiulazós és vissza 30 km-t meghaladó gyalogul8zásro óra

perc

A kisérel időtarlama kocsin oda és vissza

Jegyzel

perc

óra

I

Vas uton vagy hajó n való kiséret. kisé re ek sz ámá ra az időVasuton vag y haj ón tört énő . l klsz abm . kel rint sze d n etre men a t tart amo

c)

�

�

M

�

W W

�

A

�

�

CSENDŐRSÉG SZÁMÁRA mTA

ÉLTHES GYULA

DR.

� W W

ÁRA : CSENDŐRÖKNEK FÉLKEMÉNY BORITÓLAPPAL 4 PENGŐ, TELJES VÁSZONKÖTÉSBEN 5 PENGŐ.

�

MEGRENDELHETö , B U D A P E ST, VIII.

��;;;;;�;:;����� -

..

.

. .

,

. . '

�r�

- �.

•

-

,

- --

-

;'"" . ,.

,

1928 szeptember 20.

CSENDoRS.oGt LApOK orseg

felügyelője.

illo/lOs/ori

Errrth

ezredes.

AladlÍr

a

m.

kir. csendőrség felügyelőjének helyettese. Fisdlf'r József ezre­ des,

m.

a

kir.

veze­

c. osztályának

VI.

belügym inisztérium

ezred·e s. a m. kir. belügyminisztér ium VI. b . osztályának vezetője. román!,ai 100'ag Czógler Ousztd,' ezredes. a m. kir. csendörség felügyelöjéhez beosztott ezre­ tője. SchölIhar KIÍro'"

bizottság

tanulmányi

á l landó

az

ezredes.

des. SollPsz IlIIre e l n öke. i\

is

várm2gyékbő l

Győr

és

Veszprém

Fejér.

hanem

végig.

nézte

közönsége.

Székesfehér vár

nemcsak

versenyt

sokan megjelentek a nézötéren. A nézőközönség száma m i nt­ egy 1500 före volt tehető. kik nemcsak a céllövö, hanem az

elérte

száma

tiszteletdijak

a

kiosztásra.

kerültek

dijak

tiszt,'let­

é r tékes

igen

között

tegjobbjai

versenyzök

A

versenyek·zt is végignéztéle

az atletikai

kerékpár- és

uszó-.

a

száztíze!. A

méleres 3.

Pécs.

puska

Tiszti

I

aldbbia k :

az

eredlllhl l'ei

50

I - szer

XVI.

Székesfehérvá r.

2.

Szeged.

I/szósta/éla:

legél/J'ségi

IIlL'Iaes

l . Miskolc. 2 . Pécs. 3. Székesfehérvár . XVII. 100 lIIéler".1 II/tás

(Iiszlel,) :

járörfelszl'reléssel

szá­

Lőrinc?

Marssó

1.

zados 12.8 mp. 2. Purth József százados 1 3 mp. 3. v. Baky László

felszereléssel

(Iegél/ység) :

13.2

Molnár

mp.

mp.

2.

3.

Salamon

4.

örmester,

J á nos

Pécs,

Szombathely

13.6

14.2

mp.

Szombathely,

örmester,

járőr­

lulás

lIIélerl's

örmester,

II.

János

J ános, I.

Balogh

1.

Lajos

Gelencsér

100

XVIII.

mp.

13.2

százados

csendőr, Szombathely. 5.

Putz György

csendőr, Székesfehérvár. XIX. Sulylő/iés, kél /iézzel (liszlek ) : Cammerle

1.

Raymund

százados,

m.

21.12

Zsengellár

2.

József szazados 20.68 m. 3. Toldy Arpád százados 19.39 m . lj . Gayer zel

József százados 18.26

(legénység): m.

20.50 Kutasi

perse/lI'ek

1.

I/szósln/éta :

liszti

Eberhardt

1.

B a l ázs

2.

István

XX. SlIlylökés, kél

m.

György

örm.,

pr.

cs.,

Budapest,

kéz­

Budapest, m.

20.45

3.

m. lj. Orbán Ferenc

István őrm., Szombathely, 19.07

őrm., Pécs. 5. Koronkai Ferenc cs., Szeged. 6. Kiss Károly cs.,

l(j''('fsell)': 1 . �evisnyei Reviczky Zsigmond föhadnagy. l l . ker .. ' 2. verebélyi MarssÓl P á l százados. V. ker. 3. Orendi Norbert

Székesfehérvár. XXI . • -szer 100 ",tlNes sikfutás

főhadnagy. I l . ker.. lj. vitéz Kiss László főhadnagy. l l l . ker.

X X I I . JI/agasugrfÍs (liszlek ) : 1 . Marssó Lőrinc szd�. 1'l7 cm .

II.

Legéllységi

tiszthelyettes. ker.

ll.

ker.

őrmester.

Il!.

Jenő

nagy,

I ll.

vitéz

Sándorovics

2.

László

Burg

l.

/rj" ersPII I' :

Bartha

3.

János

puska

György

próbacs�ndör.

ker.

III

Horváth

VI !.

Tiszti

István

örmester. lj .

ker.

ll.

H angody

piszto!l'löpü, 'ersi'II I':

g.

őrnagy, V. l<2r. 2. vitéz ' ker. 3. Rieger M i h á l y g.

Kiss

László

1.

főhad­

föha dnagy,

V.

ker.

4. dr. Dobolyi LaJ.:>s százados, 1. ker. IV. Legénységi pisz­ /olylö,'ö ,'ersenl' : ker.

János VI.

Dankó

2.

László

őrmester,

ker.

V.

vit2z

1. V.

Horváth

tiszthelyettes, lj.

ker.

Tiszti

nagy,

3.

ker.

verebélyi

ker.

István

grónáldohó,'erseIl Y .

ker. 2. revisnyei

tiszthelyettes,

IV.

Tamásy

főhadnagy, ll. Il.

István

Marssó

Pál

tiszthelyettes, Norbert

Zsigmond

föhad­

százados,

1 . Putz

VI. Legéllységi gránátdob6verseny:

H angody

Orendi

1.

Reviczky

3.

Il.

V.

ker.

György csendör,

I I . ker. 2. Borbély Ferenc tiszth'2 Iyettzs. I l . ker. 3. Koronkai Ferenc csendör. V.

ker.

já.rörfelszereléssel:

1.

Szabó

András

csendör,

II.

Micskey nagy.

Erdélyi

csendör,

ker.

VII.

VIII.

ker.

R ieger

3.

János I<er.

V.

ker.

Mihály

kerfkpá"'f'rsenv

őrmester,

3.

50

Tiszti

Kálmán százados,

V.

5 kilollléleres

VII.

Szabó

méteres 2. g.

Il.

ker.

J ános Ferenc

H u l lmann

próbacsendör ,

csendör ,

Tóth

3.

V.

István

gyorsuszás:

1.

ger

g.

Mihály H u l lmann

csendör,

Reny�

2.

II.

őrmester, M i cskey

ker.

Kálmán

főhadnagy.

V.

Győző X.

Tiszti

százados,

ker.

3.

dr.

V.

V.

László ker.

3.

próbacsendő r. Szóráth

V.

Mátyás

ker.

V.

méteres gyorsl/szás : ker.

Imre István

2.

Musztács

próbacsend őr, próbacsen dőr,

1.

H u l lmann

Ferenc csen dör, IV. II.

ker.

XIV.

ker.

2.

László IV.

l.

ker.

István

cm.

152

Ferenc

cm.

157

800

XXIV. szds

p.

2

sikju/fÍs 2

(Iegéllység ) :

mp.

12

p.

XXVI.

H u l lmann

Zemán

II.

ker. 3. Ludányi Imre próbacsen dőr, V I I . ker. X V . .J-szer 50

Szombathely, Plávenszky

1.

László

szds.

p.

2

pr.

II.

Lajos

őrm"

cs . ,

p.

2

2 p.

Balogh

1.

csen d . .

Sleged,

Pécs,

Székesfehérvár ,

Szombathely.

(legénység) : Jenő

cs"

őrm.,

Pécs, cm .

559

J ános

56'l

cm.

Pethő

4.

cs.,

M arssó

Budapest, 533 cm. XXVII. Lőrinc sz ds. 544 cm. 2.

4.

P l á venszky

Ferenc

'184 c m .

szds.

XXVIII .

.J - szer

100

Pécs 53 m p . 2. Székesfehérvár

méleres sikfu lós (lisztek): 1 .

53.2 mp. 3. Szombathely 54.'l m p .

A futószámok vándordiját ( Nemzeti H i tel i n tézet) a pécsi

dobószámok ra d i j á t a pácsi csendőrség legénységi diját

a

Az kiirt

ugrószámokra

ki irt

vándordiját

pécsi

m.

kerület,

kir.

Sszlrallyao'szk)'

kerület

vándordi j á t

stafétauszásra kiirt kerület,

a

Csongrád

vitte

felügyelöje

uszás és vizbölmentésre

felügyelőjének

pecsJ

a

csendörség

dr.

a

el,

k i i r t m . kir.

szegedi

kerület,

vármegye tisztelet­

kerékpárversenyre

kiirt

m.

kir.

csendörség felügyelöjének vándor d i j á t a székesfehérvári kerü­ let, a legénységi uszóversenyekre kiirt szentesi csendörosztály vándordiját

a

szegedi

kerület,

a

tiszti

stafétauszásra

kiirt

Szentes város tiszteletd i j á b a szegedi kerület, a tiszti us?ó­ számokra kiirt Csongrád város tiszteletdiját a szegedi kerü­ let nyerte. Osszpontozás szerint lövészetben első a székes­ fehérvári

kerület,

összpontozás

szerint

az

uszásban

első

Általánosan el ismert I Világmárk a i Hegedü, tárogató, harmonika és az összes vonós és fúvós hangszere k. Romlott hangszerek javilása. Zenekarok felszerelése közvetlen a gyári áron. Árajánlato t ingyen küld az

Első Magyar Hangszergyár k i r. udvari szállitó, a Rákóczi·tá rogaló feltalálója .

Al.pUtatott : 1770.

évlleD.

a

vándor­

Egyedüli magyar hangszergyár az országban !

�

v.

Baky László szds. 528 cm. 3. Zsengellér József sz ds. 520 cm.

ál lamtitkár

őrmester ,

4.

József őrm., Szeged, 51j3 cm. 5. Bakos Mihály örm .. Miskolc,

Sámfor

Törők

cm.

1 57

örm . ,

J ános

J ános

Kovács

2.

László

nyerte.

1.

162

Edvi Lajos cS'2nd.,

(liszleli ) : Baky

B a logh

1.

TávolugrfÍs

Pécs, 583 cm.

ken Het

Csikvári

v.

2.

Gelencs2r

Rie­

3.

mp.

2.

13.2 m p . 3. mp.

13.8 őrm., 3.

( rekord ) .

2.

kerület..

Géza

siklutás

Pécs,

26 mp. 3. Gergely Sándor szds. 2 p. 27.6 m p . XXV. 800 /ll . - es

ker.

Gyözö

csen d . ,

Székesf2hérvár,

Kálmán

6.

III . - " S

23

méleres

Vizbőlmen lés :

Tóth

Szombathely,

kzr.

Sándor

Jenö

A\usztács Ferenc csen d . , Pécs 157 cm . 5.

100

V.

csend"

1.

próbacse ndör.

ker.

József

Ferenc

XII. Tiszti 200 méleres gyorsuszás: 1 . M icskey Kálmán szá­ zados, V. ker. 2. R ieger Mihály g. főhadnagy , V. ker. 3. Juraszek Ferenc főhadnagy, IV. ker. XIII. l.egéllJ's4gi 200

Farkas

Kovács

2.

(liszle k ) :

V.

Renyé

csendör,

3.

cm.

167

Rem i lo n g

László

Gergely

2,

Cm.

Szeged.

TávolI/grós

II. ker. XI. Legél/ységi 100 méteres gyorsu �zrís :

százados, 1.

ker.

cs.,

51j2 cm. 6.

V.

IX. Legénységi 5() méteres gyorsl/szlÍs: 1 .

l lj7 cm. XXIII. IMagasugrás (legénység ) : 1 . H u l lmann László pr.

próba­ főhad­

főhadnagy.

József szds. 1 '17 c m . 3. Mravik Zoltán g . főh.

2.

gyorsl/szás :

Baitz

1j8.8 m p . 2 . Pécs 1j9 m p . 3. Szeged 50 m p .

1 . Szombathely 2. Zsengellér

(tegél/ység j :

:X:C::

S T O WA S S E R

Bpest, II., Lánchíd-u. 5. Caeadö..ökaek kedvezméDJe• .ré.zleUizeté. 1 �

�

a

1 928 sze ptem ber 20.

CSE ND ORS ÉGI LlI.POK

szeg edi kerü let, össz pont ozás szer int az atlet ikáb an elsö a pécsi kerület .

rendes és rendkiv üli, tagjai, a kaszinó i tagság i igazolv ányuk felmuta tása ellenéb en. Kaszinó tagok családt agjai és jóléti

ll. d i j akat L6zsa Jenő ezre des, szék esfeh érvá ri kerü leti paran csno k neje oszto tta ki a nyertesekn ek. Az első helye ­ zette k arany érme t és bajno ki pl akettet, a m ásodi k helyr e érkez ettek ezüst érme t, a harm adik helye zettek bronz érmet kaptak. ll. széke sfehé rvári

letess éggel

és

igen

nyekről. A

tagok, csa ládi, illetve jóléti igazolv ányuk felmutatása ellené­ ben. Tisztik aszinói tagok által felvétel re ajánlott hozzá­ tartozó k és vendége k, két ajánló tag irásban adott erkőlcsi és anyagi felelőssége mellett vétetnek fel. Ezen .Ajánló­ lapok«, melyek
helyi sajtó hasáb okon át, teljes rész­ meleg hango n számo lt be a verse­

versen y

rendez ésének sikere a L6zsa Jenö ezredes , kerüle ti paranc snok vezetése alatt buzgó lkodó székesfehérv ári csendőr tisztikar érdeme.

•

leadandó k. Fizetési jeltélelek : Kaszinótagoknak 10 pengő bei ratkozási dij. Kaszinótagok családta gjainak és j ó léti ta­ goknak 16 pengő, vivásért és tornáért együtt 26 pengö.

Vendégek nek 10 pengő beiratkozá si dij és vivás oktatásért 60 pengő, torna oktatásért 60 pengő. A felszerelési tárgyak részére bérelt szekrény idénydij a : 8 pengő. A felszerelési tárgyak részére bérelt fiók i dénydija : lj pengő. Lepedődi j az egész idényre lj pengő. A céllövészetre beiratkozottak azonkivü l 1 2 pengő külön dijat fizetnek. Bővebb felvilágo­ sitással a beiratkozásnáL szolgálna k.

TISZTIKASZINÓI HIREK Kedvezmén yes zongoratan itás

751

és továbbképzés

az Or­ szágos Tiszti Kaszinóban . A M. Kir. Honvédtisztek Országos Tudományos és Kaszinó Egyesületének vezetősége tagjai

HIREK

és azok családtagj a i , valamint vendégei részére f. évi október hó l -től kezdődőleg, a M. K i r. Zenemüvészeti Föiskola tantervének a

megfelelö azt

szervezésnél

iskolánál

zongora-tanfolyamo t

mérsékeltebb

hogy

célul,

ki

tüztük

Ennél

többi

zene­

a

-

szakszerü

mellett,

tandij

szervez.

és

Fegyverhasználat. Feljö/di Antal és Bekö Gyula őrmes­

a

kezdettől a legmagasabb kiképzésig i s kiterjedö - oktatás nyujtassék a tanulóknak. Ezen zongora-tanfolyamon a tani­ tás hetenként kétszer - iskolai módszer szerint - történnék. Tan d i j :

Kaszinótagoknak

feleség )

havonta dij :

kozási

12

családtagjaiknak

és

pengő, vendégeknek

16 pengő. Beirat­ 5

családtagjaiknak

és

Kaszinótagoknak

(gyermek és pengö,

vendégeknek 10 pengö. Beiratkozások szerdán és szombaton

d.

e.

10

órától

alatt

( Főkapu

ban.

hunyadi

Duma

Kaszinó földszinti kis társalgójá­

12-ig, a

jobbra.)

Tivadarné,

m.

Vezetö kir.

dr.

tanárnő :

Vajda­ főiskolát"

zenemüvészeti

végzett okI. zongora tanárnő. R

Tiszti

Vivőklub

megnyitása.

ll. Tiszti Vivóklub mü­

utcáj án. Amikor 6-7 méter távolságra érve a j árört meg­ p i l l antották, gyorsan megfordultak' és a sötétség leple alatt el

Felföldi

akartak osonni.

őrmester

i árörvezető

»Allj !

Ki

vagy ! ?« szavakkal rájuk kiá ltott, mire azok futásnak ered­ tek.

A járőr üldözöbe

megállásra mintegy

10

hivta

fel

lépésre

vette és öket.

üldözés közben i smételten

Mikor

megközelítette,

a

a

menekülöket azok

egyike

járőr

Frommer

pisztolyból a járőrre egy lövést tett. A lövés Bekő őrmester kalapjának b a l széléV suralta, de sérülést nem okozott. Erre Felföldi őrmester kétsz�r, Eekö örmester háromszor a támadókra

lőtt. A lövések! Rdl'ai ldl/OS szabadszállási lakost jobb alsó

karján és j o b b felső combján, Vörös Ferel/c ugyancsak sza­

ködését f. évi október hó l -én megkezdi. Beiratkozások f. hó

badszállási lakost pedig jobb felsö combján találták. A sérü­

u. 5 órától 7 - i g ( I V., Váci-utca 38. földszint, a föbejárat alatti társalgóban ) . A kötelező d i j ak befizethetése végett, a beiratkozás azokra nézve is

összeesett, sebesült társa a sötét zeg-zugos utcában eltünt, de még azon éj folyamán szabadszállási lakásán örizetbe

15-töl hétköznaponként d.

akik az előző évben m á r tagjai voltak a a v ivóklubnak. Belépés� feLtélelek : lI.z Orsz. Tiszti Kaszinó

elengedhetetle n,

HegedU Harmonium Tárogató csak itt 8 valódi Cim balom Harmonika Clte,.a

�\\...

Egyedüli m.gJar haagszergyú

u

orsdgbaa

BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 71. Csend6rs�8nek részletfizetésI kedvezmény

lések kőnnyebb természeWek. Rávai a helyszintöl 21 lépésre

vették. A lefolytatott nyomozás során kiderült, hogy barom­ fiakat akartak lopni. ll. járőr, az eddig beszerzett adatok

A CSENDŐRSÉGI LAPOKBAN csak olyan teljesen megbizható cégek hirdel�seit közöljük, amelyeklól olva­ sóink bizalommal vósárolhalnak. Annak 8 cegnek ft hirdetését. amely ellen 8 legkisebb jogos kifogas merül fel, 8zonnal töröljük. miért is kérj k olva. sóinkat. hogy minden felmerült panaszt velünk közölni sZlveskedJenek.

és ez összes hanuzerek, legjobbak, csakis iti II gyárban kephalók. Múvés4\.leaep. lavIt, legjobb hurokat készit. Arjegyzéket mgyen küld

MOGYORÓSSY GYULA h;,:ng���r:::�

�

I A Csendörségi

LÁNG IMRE

Lapok

,

,

,

motor, kerékpar varrogep

I

terekből állott fülöpszállási őrsbeli járőr szeptember hó 8-án az éjféli órában két gyanus alakot vett észre a község egyik

k és mű sza k i ci k k e k gyári ler a ata el BUDAPEST, TERÉZ KÖR UT 3. - Árjegyzék 950 képp

részére

kizárólag

,

HIRDETESEKET

Balogh Sándor hirdetöirodája

Telefon : Aul. 1 57-83. Mindenn emü megkeresések erre a eimre inlézendók.

v. . Bálvá ny·utc a 12. vesz lel.

1 928 szeptember 20

CSENDORSEGI LAPOK

752 szerint.

egy

évek

óta

baromfi

garázdál kodó

tolvajbandát

tett ártalmatlanná. kemecsei és Bencze kisvárdai örsbeli őrmesterek! f. h ó 2-án éjfél után laton kivül betértek egy kemecsei korcsmába . ahol egyének társaságá ban mulattak. Mulatozá s közben ital.

Rz

Sándor

III.

Józse!

Papp

szolgt­ polgári zene

a

dulakodn i kezdtek. melynek során Papp örmester kardot rántott és azzal hadonász ni kezdett. Beleavatkozott a dulakodá sba a korcsmár os is. kin Papp őrmester kardjával egy nyolc napon tul gyógyuló szurt összeszólalkoztak.

miatt

sebet ejtett. A kivizsgál ás folyik. Előfizetési felhivás. Az 1868-1918-ig fennállott reg I magyar királyi honvédség' ötvenéves történetéről a m . kir. H a dtörténelmi Levéltár által kiadandó munka nyomtatás alatt

()rll/cslerré : Kisa Károly, Kocsis őrm�sterek. IstFáIt, Wébcr Anlal, Nagy lst,'ált Vffl., Molltár Jáltos ll. é s Mát/fai Józse! csendőrök . A m. 'kir. szomba thel y i I l l . csendő rkerületben törzsIJr­ mesterré : Kovács Sálldor l. őrmester . Ormesterré: Kertész relle

II.

Németh Já/lOS Vff. és Au.er Jál/oy csendőrö k. A. m. kir. miskolci V I I . csendőrk ewletben örmeslerré : Bállszki Jcínos, Hail/al Sáli dor, Fel/ele Mátyás, Szakács 19l1ác, Isipált,

Varró Józse! és Molllár Sándor csendőrök. simontorny ai Islvált öngyilkosság. FerelIczi

csendőr

szeptember

hó

7-én

tájban

óra

12

magát és azonnal meghalt. Esküvő. Homonnai Táby . Ilonka

és

örsbeli

sziven

Körmel/dy

lőtte Arpád

m i n tegy

m. kir. csendőr g . százados f. hó 22-én 1 2 órakor tartják esküvőjüket a budapesti X . kerületi ( Tisztviselő telepi) plé­

1j00 oldalra terjedő vaskos könyv a régi honvédség kelet­ kezésének. fej lődésének és háborus szereplésének minden

bánia templomban. Házasságot kötöttek: A m. kir. szegedi V . csendőrkerü­

mozzanatáról megemlékszik

letné l : Troián Ferenc g. főhadnagy Gál Gabriella urhőlggyel Budapesten ; Tóllz Sándor ll'. őrmester Hörcsög Udiával

és

áll

nak

év

ez

és

a

A

n emcsak a honvédség csapatai­

s

parancsnokságainak.

mérwskarnak,

szétküldésre.

kerül

októberében

hanem

csendőrségnek,

a

a

koronaőrségnel< ,

képviselőházi

a

őrségnek

Izsákon ;

Bas

Altlal

igen részletes táblázatával. mint forrásmunka. mindenki szá­

andráson. A m.

mára becses adatgyüjteményiiL szolgál. Amellett a legapróbb

Jál/OS őrmester Kiss Máriá val

és

a népfelkelésnek

történetét

is

tartalmazza.

Számos

és

müvészi

képei

vessé teszik. hanem szerelésének E lőfizetési

a

a régi

illusztrált,

árá 25

pompás

honvédség

hiteles

pengő.

müvet

emlékkönyvévé

Megrendelések.

a

is

( Budapest.

1..

lll.

csendőrkerületben :

Berkes

Hosszuperesztegen

( Vas m . ) .

helyettes szivszélhüdés következtében hi rtelen elhunyt. A baj ­

és fel­

társak é s polgári kőzönség nagy részvéte mellett hel yezték

avatják.

pénz egyidejü

beküldése mellett. a m . kir. H adtörténelmi Levéltár I. cso­ port igazgatójához

szombathelyi

ked­

nemcsak

öltözetének

Szent­

Halálozás. K.irály József nagyecsedi örsön szolgáló tiszt­

részletekig terjedő pontossággaL készitett szines- és fekete­ nyomásu

kir.

Erzsébettel

Wol!

törzsőrmester

Bécsikapu-tér lj. sz.

III.

örök

nyugalomra

a

osztá lyparancsnokság Sáltdor

százados

nagyecsedi tiszti é s

református

altiszti

szárnyparancsnok

elhunyt s i rj ára. ki é lete végéig

temetőb�n.

kara nevében

helyezett

Az

Haida

koszorut

az

becsülettel, hiven és köte­

e m . ) intézendők. Az il lusztrációk közül kiválasztott 1 0 szines

lességtudóan szolgált. Elhunyt bajtársunkat felesége és két

és

kiskoru gyermeke gyászolja.

10 szinezetlen képet tartalmazó képeslevelezőlap-sorozat

szintén

kapható.

Előléptek :

A

Egy m.

sorozatnak kir.

szegedi

az

ára

V.

csendőrkerület

6

pengő.

Büntetö

állo­

mányában törzsőrmeslerré : Szabó Isll'áll V III . és Tólh Fe-

Előleg nélkül részletre

vasbulorok, szalongarnilurák. sezlonlakarók

készpénzárban 8.

Budapest, Magyar-ucca

6 - 8 -10

havi

sezlonok, szőnyegek. malracok. paplanok.

sz., kárpitosmühelyben

iolyószámlahitelre

sezlonok. szalongarnilurák malracok . paplanok. szőnyegek, sodronyok vasbulorok elsórendü kivilelben

Budapest, Ráday-ucca 38. szám, kárpitos mesternél

I UECZJÍSS l'

./lND OR

ékszerszalonja a Sociélé Horlogére d e Porrenlruy Phénix

Walch Co, Julliard et Cie Corléberl és La Chaux de Fonds Cor­ lébe rI Walch Co svájci óragYárak magyarországi képviselete

BUDAPEST#

Kossutfj Ca/os utca 4_ szóm_ ,_ emelet, 2_ ajtó_

aj.ánlja a m . k� r. honvédségnél, a m . kir. állam rendőrség. . nel �zolgala h ora gvanant forgalom ba hozott és kitűnően

bevall Phéni,. és Cortébert gyártmányu szolgálatizsebórákat, valamin I Luxor ébresztő órákat.

novellát

( 1 908.

évi

XXXIV. t .

c.)

kőtve vagy

füzve megvételre keres. s a z á r megjelőlésével értesitést kér a nagykanizsai szárnyparancsnokság.

II

rógépek Remington, Royal, Underwood, Adler, Ideal,

Monarch és egyéb irógépek havi 20-40 pengiis részletre is. "Energia" Alkotmány-u. 3 1 . Mezögazdák mellett.

TELEFON ,

14\- 05_

BUTOR

TELEFON ,

\41-05.

,

olcsó és jó minőségben részleire is

nORMAN BELA

aszlalos meslernél Budapest, VIII., József-körul 25.

A Phéni,. és Cortébert órák valódi svájci gyártmányok, tiszta ntkk; l lokban 1 5 rubinos szerkezettel birnak és 10 évi jótállással : haVI 5 pengős részletfizetéssel mi ndössze 30.- P-be kerüln e k A Phénix é s Cor/ébert órák fölötte állnak minden más hasonló g� ártmány � óráknak . �eljesen porment esen zárnak és ugy l ovaglás­ nal, mml barmtlye n erosehb rázkódlatás mellett is a lehelő legpon­ tosabbak . ezért szolgálati célokra kűlönösen alkalmasak. A L�xor é?resztő némel gyárImán f. csinos külSŐve l. erósen . vtlagllo szamla ppal és ismétlő ébresL tő szerkezettel bir. Ára ugyancsak 6 havi részletfizet �"e - 24.- pengő . Meg e n d 1- k t · ok o ó á t el erést s e elé e i le i ok a a .

-

� r: � ; d�:; ��":;��� :�� � t' �b � �:� ��;

A Phén� x és Cortébert ó rák. valamin t a Luxor ébreszlő óra a m. kir. Csendő rség tagjai által közvelle nül El cégtől rendelh elő meg . levelezolapon. vagy levelben a ponlos Clm és személyi adatok megjelö lésével. Az első részlet a . megren dele'st l' lletve az ora. I esza' 11'1 l as ' t kove " to - h o' I . napJan ese dé kes. - Roktáro n tart ezenkiv ül minden nemü aranyo. . . ezüsl- és ékszerá rut a Iegmersekelte bb ara . kon es ' k"Ivana I ra, Ieve' I be I l' megkeresésre. megbizottját gazdag választ ékkal küldi vidékre is .

.

•

I

..

1928 szeplember 20.

CSENDORSIOGI LAPOK

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Olvasóink szive s figyelmébe ! Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bár­ kitől eliogadunk s azt közlés esetén meglelelöen hono­ ráljuk. Kéziratokat nem adunk vissza, A közleményeket kérjük az ivnek csak az egyik oldalára, lehetőleg fél. hasábosan és irógéppel vagy legalább is olvasható irás­ sal irni. Kéziratok sorsárol csak a szerkesztői Üzene­ tek között adunk felvilágosítást, azért kérjük mindig megirni, hogy milyen jelige alatt válaszoljunk. Ha jelige nincs megjelölve, a szerző nevének kezdőbetüit és lak­ helyét tüntetjük fel. - A szerkesztői Üzenetekben min_ denkinek válaszolunk, levélben senkinek, válaszbélyeget tehát felesleges beküldeni. Jeligéül kérjük kisebb hely­ ségek neveit választani, mert a gyakran használatos jeligékből származó félreértéseket csak ig;y lehet elke­ rülni. - Büntetőjogi vonatkozásu vagy közerdekü csend_ őrségi kérdésekre a Csendőr Lekszikon rovatban vála­ szolunk. Az előfizetést kérjük pontosan megujitani, mert a felszólítás költségét külön felszá uitjuk. - A hozzánk intézett leveleket igy keD cimezni : "A Csendőrségi Lapok szerkesztőségének, Budapest I. ker., Vár, Országház utca 30. szám". ----- * -----

Badacsony 5. Az örmesteri rendfokozatot megilletö i l le­ tékekre attól az időtől kezdv2 tarthat számot, amikor örmes­ terré előléptették, tekintet nélkül arra, hogy az állomány ­ parancs mikor érkezett az örsre. Örskihallgatáson adja elő az ügyét s kérje, hogy a vezénylési pótdijak utólagos kiutalása iránti kérelme sZQIgálati uton az il letékes gazda­ sági hivatalhoz felterj esztessék. Hegység. Válasz II lekszikon rovatban, O. J. örmester, Tornyospálca. Kölcsönös áthelyezésre vonatkozó kérelmeket nem közlünk. Sürgős. Válasz a lekszikon rovatban. Nagyszalonta 1900. H a becsületes, jó magyar S a mult­ j ában sincs semmi, ami ennek ellenkezöjére vallana, szerin­ tünk ez n e m aka d á ly . Természetesen csak a kivizsgáló elöljáró mondhat az ügyben határozott véleményt, min dazok­ nak a részletes körülményeknek az ismeretében, amelyek a kivizsgálás során felmerülnek.

753

Zics. Válasz lapunk f. évi 21j. számában a 123., 121j. és 125. lekszikon kérdés alatt. Homoknégyi őrs. Válaszok a lekszikon rovatban. Daruvár. 1 . , 2. H a örs van abban a községben akkor ' ott töltse az éjszakát. Ha örs n i ncs, vendég lőben s em tud elh elyezkedni s rokona vagy olyan ismerőse sincs a kJz­ ségben, ahol megszállhatna, akkor nyugodtan elfogadhatja a m.e n !,! assz.onya szülei � ek meghivását, ebből a menyasszonyra erkolcSI kar nem szarmazhatik. De mert az emberek az ilyesmit - különösen falun - nagyon is szemmel tartják és sokszor szivesebben tételezik fel embertársaikról a rosszat, mint a jót, ezeket a vendégeskedéseket csak elkerülhetetlen esetekben aj ánlatos igénybe venni. 3. A kiválogatás már megtörtént, egyelőre nem juthat be. Hogy mikor lesz ujra j elentkezési lehetőség, azt nem tudhatjuk. Parancsból annak idején meg fogja tudni. lj. Ugyanazok. 5. Minden alkalommal. Brassó. Nem közölhetjük. Erdös kárpátok. 1 . A folyó évi 3. sz. Csendőrségi Köz­ lönyben megjelent 120.310-VI. b. 1928. sz. belügyminisz­ teri rendeletet ön félrem agyarázza. Ebben a rendeletben nem arról van szó, hogy a vezényeltek m i t kötelesek a Közgazdá lkodásnak Budapesten fizetni, hanem arról, hogy a csendőrlegénység részére rendszeresitett élelmezési pénz­ átai any kiszabata az állandó beosztási állomás után igazo­ dik, tehát a Budapestre ideig lenesen vezényeltek részére nem a Budapesten i l letékes havi 51j pengő, hanem a vidéken i l letékes havi 1j5 pengő élelmezési pénzátalányt ke l l folyó­ sitani. Ebben a rendeletben szó sem esik közgazdálkodásrój és 20 % -ról, amire ön a levelében - hozzá még idézö­ jelek között - ir, mintha azt ebből a rendeletböl idézné. Hogy ezt honnan vette, azt nem tudjuk. Azt akarja kihozni, hogy a budapesti ideiglenes vezényeltetése időtartamára a közgazaálkodásnak többet fizetett, mint amennyi azt meg­ i l leti. Ön ugy igyekszik magyarázni a dolgot, hogy csak a hivatkozott rendeletben emlitett étkezési pénzátalányt és annak 20 0/0 - át lett volna köteles a közgazdálkodásnak be­ fizetni s ig", a befizetett 72 pengőből 18 pengőt tulajdon­ képen il letéktelenül fizetteltek meg önnel az étkezésért. A tévedés onnan ered, hogy az élelmezési péniá "a lányt nyi lván az elnevezés miatt - összetéveszti a közgazdálko­ dásoknak fizetendő napibetéttel. Holott az élelmezési pénz­ átalány i l Jetékeinek eg!) része, amivel szabadon rendelkezik éppen ugy, mint a többi il letékeivel, a napi betét pedig ettől telj esen függetlenül örsönkint, il letve közgazdálkodáson­ kint megállapitott összeg, amit az étkezésért be kell fizetni _

OPERA RU HÁZATI VÁLLALAT BUDAPEST, ANDRÁSSY-UT

20. SZ.

AZ OPERA MELLETT.

CI GARETTAPAP I

�.s I-l ÜVELYT !

o

F é r f i és női ru háza li cikk ek, vász nak, sely mek , fehé rnem üek, szőn yege k a csen dcSrs ég lagja inak k é s z p é n z á r b a n, 8 h a v i r é s z l e t f i z e t é s re

tOO JANINA CLUB hüvely JANINA CLUB hüvely 200 drb. t dobozban JANINA EXTRA hüvely, különlegesség, t dODozban 200 JANINA paraiás végü hüvely tOO JANINA t-es hüvely, vékony tOO LE MARCHAND aranyvégü tOO hüvely JANINA PAPIR . 60 •

•

•

- és Ugy anil yen fellé lele k mel lett áru silu nk : vas b e l é l e l, réz égy aka l, g y e r m e k k o c s i l, s o d r o n y ma lrac ol slb .

KIVÁNATRA

ÁRJEGYZÉKET

KÜLDÜNK !

•

•

•

.

•

.

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

•

.

•

•

•

.

•

•

•

•

•

•

drb.

30

fill.

50

iill.

drb. tOO iill. drb. 40 iill. drb. 30 iill. drb. drb.

40 8

iill. fill.

�;!:g. kerékpárok, varrógépek ' BACHRACH ALADAR 8 legjutönyosabhan. csekély h8vi részletfizetésre is

('fid.lében, BUDA PEST. VII, Dohány-ulca 68. sz.

,, .. . ,

.

..; -. .

'

.

� I

-

. ,

"

a közgazdál kodás tagjainak . Egyik örsön többet, a másikon kevesebbet, aszerint, hogy az egyes helyeke � m,lly �nek, a közgazd álkodás viszonya i. Hogy az é lelmezés I . penzat � la ,:,y mennyire függetle n a napibetétektő l, az� láthatja abbol IS, hogy a nősö k is kapják , holott azokat �ar Iga,zan nem lehet semmine mü összefüggésbe hozni a , kozgazda lkodás� al,. ha csak vezénylé s vagy egyéb ok foly tan egyik-m asIk I
.

1 928 szeptember 20.

CSENDORStoGI LAPOK

754

havi részletre

I' bUtOrt '

kaphal háló-.

ebédlő-,

úriszoba-

konyha-

és

" palace" b ut orcsarno

BUTORCSARNOK .

ERNST GYULA. Budapest. VII•• Dohány-utca 33. (Klauzál'ulca sarok) és Dohány-utca 50.

sezlonok. malrecok. Bergere- és szalongernilurék. ebédlő­ székek, átvelók, szőnyegok, paplanok, sodronyok. veságyak

BIItDrh-tI e f

We.se/ényl

l

utca

Mindenréle bútorok és lekberendezési tárgyak óriási választékban. A csendőrség tagjainak jutányos ár és kedyezményes fizetési feltételek. Vidékre csomegolás.

10 szám.

A

esendő,ség logi.inok Sbdor 19aa\c butoráruháze. Budapest. VI . . DessewHy­ u. 1.20 (Nagymező-u. és Vilmos csészér­ ut között). Szállit készp!nz
A viláU le�iobb banunelei: Budapest, VI., Király-u.

BU TO R

reszlelre Dlcs6n VI ••

58 - 60

•

O -ulca

Budapest

Poslások és readőrség száUil6ja.

lOnUOla. halmoni�a. barmónium. gramofon U�.

Reménv' ftlhálvnál

mln6.égben l

-o-

Előleg nélkül, hattól-tíz havi részletre kerDlet,

DOH NY-U. 62-

A m. kir. csendőrség tagjainak kedvezm. árak és fizetési feltéle ek. T.I,loD J. 392-74

BLEIER Rákóczi-út 30. Félemelet.

R É VA I, VII.

k BUDAPEST, V U, Á

Butor nagy választékban é s csalds J6

a lego!csóbblól a legdrágább kivilelig.

�

Gyakorla tozás. A Szut. 285. pontjána k 3. bekez ésében megtalálj a azt II rendelkez ést, hogy okt� tá � nak szarnit, az oktatásba n és katonai gyakorlato kban valo reszvételle l teny­ leg eltöltőtt idő. Tehát a katonai gyakorlato kkal eltelt idő is oktatási órának számit. Látogatás. Ön, amint irja, Havranek János őrnagy -Tár­ sadalmi tanácsadó altisztek számára. c. kőnyvének 132. lap­ o l dalán az alulról számitott 2. bekezdését nem egészen érti. Mert hogy a nősők ugyis mindennap 'bemennek a laktanyába, nap-nap utáll együtt vannak a nőtlenekkel utób­ biaknak a lakószobájában, hogyan viszonozhatj á k tehát ott a nőtlen ek által j'Iáluk tett látogatást. Mikor mindennap ugyis ott vannak, mondja őn. H át hiszen az igaz, hogy mindennap ott vannak, de nem azért vannak ott, hogy a nőtlen bajtársukat felkeressék, hanem azért, mert a szo l­ gálat a nap bizonyos óráiban a nősőket éppen ugy a lak­ tany ához kőti, mipt a nőtleneket. H a tehát egy nőtlen csendőr egy nős bajtársánál látogatást tett, a nős a láto­ gatás visszaadását nem tarthatja eli ntézettnek azzal, hogy ugyis naponta együtt van a nőtlennel utóbbinak a lakásán, a külön neki szóló látogatás tehát fölősleges. El lenkezőleg. Éppen abban van a lényege a látogatás viszonzásának, hogy nem szolgálatila (J s nem is csak ugy általában elbe­ szélgetni megy be nás a laktanyába, hanem kimon dottan azzal a céllal, hogy azt a nőtlen bajtársát, aki n á la látogatást tett, felkeresse: s neki ezzel a látogatást vissza­ adja. Szolgálni akarok. Ilyen kevés idő alatt olyan beteg­ ségből, amely miatt egy évre ideiglenes nyugállományba helyezték, aligha .gyógyult fel. Legalább egy -két hónapot várnia kell s akkor, ha szolgálatképesnek érzi magát, sze­ rezzen be erről orvosi bizonyitványt s terjessze azt fel nyi lvántartó gazdasági hivatalához. Szebb jövőt. H a arra az előljárói egyébként alkalmas­ nak látják, akkor az előléptetése a fenyitése e llenére is megtőrténhetik. H a azonban az egyik fenyitésből még ki sem jut az ember s már is benne van a másikban, ott valami baj lellet a kréta körül. S azon bizony egyes­ egyedül csak ön segithet, ugy hogy inkább dicséretre tőrek­ szik okot adni, mint fenyitésre. Próbálja meg, hogy egy kis akarattal menni fog s ha egyszer az elismerés izét megkóstolta, aligha jub többé a fenyitettek listájára. Havasi gyopár. Elég ügyes, de annyira még sem tudja verses formába őnteni az érzéseit s gondolatait, hogy a versét lekőzölhessük. Ennyire nem is fogja vinni, a vers­ iráshoz született képesség kell. Hagyja abba.

Orensége Dr. Józser Ferenc kir. herceg ka­ marai és ft Zenenaúvészeli Föiakol8 szállitój8.

Csendöröknek kil'ételes részletfizetési kedvezmény. Minden hangszerröl külön-külön árjegY1c:k dijmenles.

I

3

•

1928 szeplember 20.

CSE NDO RSÉ GI LAP OK

Legény

gáton.

a

Regény

Juli

.c===­

Irla : BARÉN YI FEREN C -

De

igen,

(26).

véletle nül

tudom i s a nevét, Chochmetz ideval ósi. Vasuto n jön ide valaho nnan, mert gyakr an látom odale.nn a vasuti állomá son. A laklan yánál elválta k Mihálk átóI. - Jó éjszaká t kiváno k. Srul.

Nem

-

Isten

áldja,

Mihálka .

Mihálka

feltette a kalapjá t és továbbm 2nt az alvég felé. Amikor magukr a maradt ak, G á l örsV2ze tő halkan mondta Czauber őrmester nek. -

Örmeste r

ur,

kérem, nem

valami

gyanus

ember ez

a Huss Avru m ? Czauber

őrmester

kérdéss'21

felelt.

Miért ?

Gál

örsvezető

vállat

még

aztán

gyanus.

is

Nekem

-

Amióta

figyelem.

idej e

Jó

a

embert, aki :lála valamit vásárolt volna. Nagyon zárkózottan , él, a faluban senkivel sem érint­ még

kezik. eset, miből

nem

láttam jár

se

Senki hogy

láttam

él.

Különben

hozzá, valakit ő

Itt vannak kez it csókolom a padlásfe ljáró alatt. A padláso n kaptunk egy régi deszka ládát, abba ágyazta m nekik Tessé k nézni, milyen helyes ek.

Czauber őrmeste r is elmosol yodott, amint a két mackót A ládában egymás nak vetett háttal begöng yölődve , jóizüen hortyog tak és tudomá st sem vettek a reménydus nézte.

személ yiségük feletti szemlé ről. - Ugy-e, kezit csókolo m, milyen kedvese k? - I(érdezte szorong ó aggoda lom mal Juli néni Czauber őrmestert, aki

- Vén csont nem szégyeli magát. Gyermek leányok j á tszadoz nak bársony szörü mackól
Rejtély,

bemenni.

hozzá

rejtély,

legnagyobb

a

maga

Most

j á r sehová.

sem

ő

a kötény ét.

- Szegény elhagyatot t árvák, megesett a szivem rajtuk. - Már nevet i s adtunk nekik - mondta a lovag. _

Ez

szatócsboltot megnyitotta. B á r minden alkalommal figyelem, de

Igenis kezit csókolo m, a két szegény árvát . . . Még tán meg i s siratná, hol vannak?

és

őrmester

Czauber

meg

- jegyezte halkabban folytatta.

ösztön,

Az

néni, az örs érdem es szaká csnéja , amint a mac­ kókat emleg etni hallot ta, sietve kacsá zott ki rossz lábain a konyh ából és félsze gen állt meg Czaub er őrmes ter előtt. Kezit csókol om, őrmes ter ur, ugy-e meg t�tszik tarta ni a mackóka t ? Maga vette gondjai ba őket?

tréfása n megfen yegett e.

vont.

- Igazán nem tudnám okát adni, hogy miért. De már amikor először megláttam, tüstént megragadott valami, nem is tudom, hogy m i . Olyan gyanus nekem az egész ember valahogy. -

755

a sötétebb ik Bömbi,

amez

a világosabb, ez a Mancsi. Czauber őrmester nevetve és aztán elkomolyodva elgondolkozott. Egyszerre hirtelen ötlettől megkapva mondta. -

Ugy ?

-

jegyezte

első

- Na, nem bánom. De jól vigyázzanak rájuk, nehogy bajt csinálj anak.

hogy

- Nyugodt lehet az őrmester ur, jól vigyáz:lk én majd.

Azt

hiszem, valami rosszban mesterkedik. Jó lesz, ha észrevétlenül tovább figyeljük és mindenesetre utána járunk, hogy ki ez

Fogadkozott

ujjongó

a

őrmester

a

és

beszédet

benyitott

laktanya kapuj án. A

udvarán

laktanya

a

vén

diófa

ültek.

alatt hárman

irt leveleit mindig maga szerette feladni. Amikor a lakta­ nyából

B á l i n t csendőr, aki a szerencsétlenül j árt Czirók Abel helyér� került az örsre. Amikor Czauber őrmester t meglátták, mind felálltak. A lovag j elentette Czauber őrmesternek, hogy amig

polyogtak.

nek, ugy sem látta még a mackókat.

távol volt nem történt semmi különös. Rég nem láttam, Krizsán, hogy van ?

A sarokban

Elhoztam -

a

nem

tudom,

őrmester

mackó kat.

Miféle

mackók at?

-

kérdezt e

meglepetten. -

A

ur,

két

kis

mackó t.

Hiszen

jó-e?

hogy

őrmest er

Czaube r ra .

. emlek eznI,

�

,

h\iért nem tartot ta m e g magá nak? o ­ ugy Hát csak elhoz tam ide, őrme ster ur, mert tépte szeJ j e I dolta m, hogy ideva lók, hogy hát az anyju k mnak hozt szeg ény Cziró k urat, Isten nyug oszta l j a . Maga m, hogy 1nIer őket tulaj donk épen , illetv e maga m sem tudo . vmyo gtak az is hozt am őket haza . Tets zil{ tudn i, nagy on hogy gyám ol­ anyj uk után , azutá n h á t nem volt szive m,

��

_

��

_

meg

mag ának ? _

érzi

Nem

rajt uk

m l' e'rt

postára

vezető

kis

hogy

Bömbi

és

észre,

Gizi

Nem

mellett

kiny itotta,

legalább a

som­

bemutatj a

Gizi­

postát

leveles

akkor

utána

sunyin

zsákolta,

Vaszi csomagokat rakosgatott. ritka szé

de

Ej,

kertajtót Mancsi

gondolta,

baj,

iróasztal

az

nem

y férn ek a kuty ámt ól. Val) egy nag k. a vads zago t. Nem nyug hati k tőlü

már

p

kisérettel jön!

Gizi

- !öáltotta

őket visszazavarni. Gondoltam legalább magának őmackóságaikat . Ez itt Bömbi, emet

akartam

nem

bemutatom

őrmes ter u r ? Az anyjuk olyan rútul bánt e l szegén y Czirók urral az Isten nyugoszt alj a. velül( ? I e n , azok a mack ók? Dehá t m it kezdj ünk

talan ul kint hagy jam őket az erdőn . Hely es, hely es, d e I1 á t m é gl·s ,

a

nevetve és kedves fejbólintással fogadta Gál Imre köszöntését. - Utánam sompolyogta� a lurkók. Amikor észrevettem,

kérem,

. tetszik

vette

-

Köszönöm, örmester ur, jól. - Hát m i j áratban van, mi jót hozott? Krizsán nevetve vonogatta a vállát.

-

Hát

boldogan, torzonborz

G á l Imre átment a szomszédba a postára. A Jolánnak

A lovag és Krizsán, a medveölő. A harmadik volt Kesernye

-

és

horkoló,

XXXIV.

Czauber

be

vigan

a

néni

Juli

örömme l

meg

cirogatta

anyáskodóan gyámfiait.

a Chochmetz Srul. Fejezte

meg

meg

Mancsi.

a

áthajolt

Gizi

a

farácson

és

szertartásosan

hajlongva

mosolygott. Végtelenül örvendek és nagy kitüntetésnek veszem, hogy őmackóságaik megtisztelték szerény hajlékunkat. I-IódJ­ latom jeIéül fogadj ák el ezt a pár szem cukrot. A\aj d -

ha megleszek a postával, hozok belülről egy kis csokoládét. A mackók mohón majszolták a cukrot. - Roppant he­ lyesek. - Mondta Gizi és visszaült a helyére. - Köszönöm a mackók nevében, - mondta G á l Imre

meghajolva . - Sose fáradjon Gizike, nem is jó a lurkó­ kat elkényeztet ni, Juli néni már ugyis n�gyon elkapatta öket. Ugyis azt hiszem, hogy a gazdálkodá s fog ráfizetni

tart otta

mackómam aságára. Ennivaló an aranyosa k.

kuty ám,

Igen, most zárom

a

Juli

néni

Ez

a

Akkor

leveles zsák, Gizike? - kérdezte Gál éppen

Imre.

le.

jókor

jöttem.

Lesz

szives

még

ezt

a

lel"clct

beletenni,

-

Gál

kérdezt c

Imre

és

elővette

Jolánnak irt levelet. - Éppen még utolsó csengetésre beérkezett. Adja Gizi ráütötte a levélre a béluegzöt és átfutotta a zést. Halvány pir szökött az arcába és dióbarna szemében

valami különös fény

a

ide. cim­ nagy

csillant meg.

- De jó dolga van annak a testvérkének, gyakran i r neld

a

bátyja.

- J)\egérdem li, mert Ö is s[irün ir. - U9U látszik, jó testvérek, - felelte Gizi és a leveIet

tétova

tette

mozdulattal

a

zsákba.

levelet a zsák szájára és lchuzta . - Ne, Vaszi, viheted a többi Vaszi felé nyujtotta a zsákot hogU

Vaszi elbámészkodva nézte

a

gát?

Egészen

közismert

szerelmes

Gál

elnevezés :

a

magába.

szép

Rácsattantotta

Imrét.

látta

meg,

Hal kan

szólt.

rajongással nézi ma­

Töle

ered

az

a

már

önnester.

- Ugyan-ugyan, Gizike, hát szabad velem igU tréfálni ? A mackókban gyönyörködik Vaszi, nem énbennem. - Téved, mert ugyancsak magát nézi, mosolyogva és aztán -

Na,

Vaszi -

Vaszi,

mi

lesz,

a szép

szeme

Gál

hová

örmester

Imrére

H á t aztán mi

Vaszi szemeit

Gál

Imrére

Nagyon

a

zsák

után.

urat.

a

kérdezte

Vaszitól.

tövéig

elpirult.

Rajongó

vetette.

szép

az

örmester

ur.

Olyan

igazi

szép

Nem j ó l mondod, Vaszi, mert én örsvezetö vagyok, őrmester.

Örmester

csak

a

Czauber

őrmester ur.

neked

az

örsvezető

uron ?

-

Vaszi, hogy mi

kérdezte

Gizi

tetszik

mosolyogva.

Vaszi megint zavarba jött, idegesen tördelte az -

Mi

ha

csendőr

csendörnek. Vaszi szeme felragyogott. A boldog sejtéstöl nekipirulva kérdezte. Hát

ha

fürt

De hiszen, Jövőre Hát esztendőt

jól

csendörnek?

te még nem

meguek

csak

és

bevennének sor

azután

voltál

viselked tél,

Ha

egy

leszolgálod vagy

két

a

három

csillagot

is

- Né9U év mulva csendőr leszek. Hogy fog irigyelni sógorom. A Mihálka János, tetszik ismerni? Csendör

volt három évig, de bolondul otthagyta. Máig is bánja . . . Fülsiketitő bömbölés hasitotta. meg Vaszi szavait. Bömbi a sarokban rátalált az enyves fazékre és torkoskodva mohón az

orrát.

A

savanyu

enyv

sehogy

sem

izlett.

Bömbi csalódottan huzta vissza az orrát, de rémülten tapasz­ talta, hogy vele j ött a 'fazék is,

s

az

enyvesfazék

a

szájára is nevetett e s

figyelm eztette

Gál

Imrét,

vissza a fejét. Ekkor lépett be az ajtón meg

Gál

Imre nem lettek

volna

hogy

Szilvia.

huzza

Ha

Gizi

annyira elfoglalva, akkor

valószinüen nem kerülte volna el a figyelmüket, hogy Szilvia meglatta. -

Jé,

be

helyes

mackók!

Mi

történt?

-

kérdezte

Kár,

hogy elöbb

hogy

csuda. Orrán

mert a szája

nem

jöttél,

olyan

szinházat

az enyvesfazékkal

láttál

volna,

végignyargalászott

a

szobában és mindakettenJ ugy bömböltek, hogy szinte meg­ hasadt

a dobhártyánk. Majd

olyan

megszakadtunk

a

kacagástól,

jót mulattunk.

Mesélte

Gizi

-

hogy

Kár,

Szilviának, nem

aki

tudtam,

némi hogy

éllel

felelte.

ilyen

jól

mulatnak

a postán. Elöbb jöttem volna. orra pár fiatal bajuszszál feláldozásával végre szerencsésen kikerült

az

enyvesfazékból.

A szabadulás örömére Bömbi minefen eddigit felülmuló tört

prüszkölés tele

zárt

volt

ragadt és ettől Gál

ki,

melyet be.

enyvvel, a

mint hatásos

De

amitöl

diadalmas

Imre

a

H azaviszem,

az

a

meg

szája

a

szája

vette

soro­ még

időnkint őssze­

bömbölés keserves

karjára hadd

orra

csattanó.

szüköléssé

Bömbit.

mosdass3

meg

a

nevelöanyja.

Ki az ? - kérdezte Szilvia. G á l Imre nevetve válaszolt. Juli Gál

néni,

a

szakácsnénk,

Imre megfogta

szor meghajoltatta,

ami

a

Bömbi

ellen

az

ö

a

mackók

fejét és

gondozója.

Gizi elött pár­

udvariatlan

Bömbi

élénk

- Bocsánatot kérünk a torkoskodásért, de szentül igér­

szereztél a gaIJérodra, akkor aztán beállhatsz csendőrnek. Vaszi boldogan vette tudomásul, hogy meg van a lehe­ töség arra, hogy belöle is csendőr váljék. Lelkesedve tervezgetett.

beledugta

szerelmére?

morgással t iltakozott.

katon a ?

alá.

lehet.

ég

torkoskodott

csiklandozva

beállnál

igazán

az

Gizi és G á l Imre érdeklödve hajoltak Bömbi fölé és akkor

enyhült.

lesz.

Imrének szive legtitkosabb, vágUát. - Kérem szépen, nekem is lehetne ilyen szép ruhám? Hogyne,

test­

egyszerre maj dnem összeért a fejük. Egy kacér szőke h aj ­

Vaszi bizalmat fogott. Remegőn, aggódva árulta el Gál

-

trombitáló

a sürü enyv erösen ragadt és Bömbi még jobban bömbölt.

mindig

Imre felkacagott.

- Hiszen i1uen ruhája minden csendőrnek van. Minden­ ruhája,

csatlakozott

és kényelmetlen fejdiszétÖI megszabaditsa. De nehezen ment,

zatos

Bökte ki nagynehezen Veszi. Gál ilyen

nélkül

is

ragadt, - felelte Gál Imre kacagva. Vaszi egy fordulónál elkapta Bömbit. Ölébe vette, hogy szokatian

bömbölésben

Nos ?

lehet

történt

Bömbi

Iljj ait.

- Nagyon szép a ruhája . . .

kinek

ö

Vaszi fáradozását végre, siker koronázta és Bömbi buksi

Értem, kérem szépen. - De nem mondtad még meg,

gondolkodás

hogy

véréhez. Hi ven utánakuIlogva. tele tüdöböl bömbölte a trom­ bitához a harsány kiséretet. Gizi nevetve fogta be a füleit.

ember. nem

ért,

lehet,

- Az egyik bedugta a fejét az enyvesfazékba és beleragadt.

azt

füle

szeretett volna olyan , szépen zengő trombitát. Pár pillanatig bután bámult, aztán mikor a bomlottan nyargal�szó Bömbi száguldásában mel­ léje

irigyelte,

Szilvia.

tetszik neked rajtam?

zavarba jött és

Talán

mennyire meghökkent, amikor öket egymásnak hajolt fejje�

bámulsz ?

nevetett.

- Nos, mit mondtam ? G á l Imre elmosolyodott és -

felelte Gizi

fordult.

összerezzent és restelkedve kapott

Néztem

Gizi

Vaszihoz

a száradó enyvbe. Az orrára kapott enyves fazékkal, mint a jerikói kürtös veszettül trombitálva száguldott fel-alá a szobában. Mancsi megdöbbenve nézte pórul járt testvérét.

a

kulcsot.

közé. és akkor

- Észrevette. hogy Vaszi milyen

a

1 928 szepte mber 20.

CSE N DORSÉGI LAPOK

7 56

beleragad t

jük,

hogy Gizi

máskor

kacagva

nem

kóstol unk

mulatott

Bömbi

belé

az

enyvesfazékba.

kényszeredett

fura

haj­

ladozásain. - Megbocsátunk. Jöjjenek el m áskor lesznek,

kapnak

csokoládét.

is és ha jobbak

Alásszolgáj a !

( Fo l y tatjuk.)

� ������������� ����� A szerkesztésért és kiadás ért felelös : PINCZÉS ZOLTÁN százados. HELlOS-nyomda Budapesten. VII., Sip-ulca 3. sz. Telefon : József 4 1 3-27. Felelös veze!ö : Weitz Kámly.