Lőfegyvertartók pszichológiai alkalmasságának elbírálási szempontjai Dr. Plette Richárd e-mail:
[email protected]
NMH MMI Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya által szervezett Foglalkozás-egészségügyi Fórum 2012. Május 16.
A kérdés aktualitása „G. Ákos gyógyszerészhallgató
2009-ben az egyetem biofizikai tanszékén, laborgyakorlaton támadt társaira, engedéllyel tartott pisztolyával egy embert megölt, hármat súlyosan megsebesített. Ezt követően feladta magát.”újsághír. „X .év március 23-án P. Gábor elkövető egy sörözőben önvédelmi fegyverét elsütötte. A sértett a lövés következtében a koponyán áthatoló és agyroncsolódást okozó lövési sérülést szenvedett el.” újsághír
„X. év szeptember 30-án K. Z. elkövető ittas állapotban önvédelmi lőfegyverét elsütötte. A lövés következtében az áldozat maradandó fogyatékosságot okozó sérülést szenvedett.” újsághír
A lelki betegségek növekvő tendenciája A világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől, és a tendencia növekvő. Magyarországon mintegy 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, a depressziósok, neurotikusok aránya a népességben különböző vizsgálatok szerint 20-40 %. Az EU-ban megfigyelhető mentális betegségek közül a szorongásos zavarok és a depresszió a legelterjedtebb. A nehéz és kiszámíthatatlan 2020-ra várhatóan a depresszió lesz a gazdasági helyzet, növeli a legnagyobb szerepet játszó mentális mentális megbetegedések betegség a fejlett világban. számát, amelyek kialakulása visszavezethető a stresszre.
A fegyvertartók pszichológiai alkalmassági vizsgálatának rendeleti módosítása A fegyvertartást a kormány azért szigorította 2010-ben, mert előző
év novemberben egy egyetemi hallgató a Pécsi Tudományegyetemen agyonlőtte egy csoporttársát. 2010. február elején pedig egy budapesti egyetemistát fogtak el, mert a rendőrség szerint huszonkét embert akart lelőni sportpisztolyával. A 9/2010 (III. 18.) EüM rendelet módosította a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz– és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991 (IX. 15) NM rendeletet. A módosított rendelet egyebek közt kimondja, hogy a II. alkalmassági csoportba tartozó személyek (sportlövők, sportvadászok, önvédelmi célra fegyvert tartók) is - a korábbi rendelettől eltérően - pszichológiai alkalmasság vizsgálaton kötelesek részt venni.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálatok elvégzésének rendje. A 9/2010 (III. 18.) EüM. rendelet 8 § (3) (4) bekezdése
értelmében az OMFI gondoskodik az I-II. fegyver alkalmassági csoport tekintetében az elsőfokú, és a 11 § (3) bekezdése alapján a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatok elvégzéséről. A 9/2010 (III. 18.) EüM rendelet 11§ (4) bekezdése alapján az OMFI veszi nyilvántartásba a vizsgálatokban résztvevő intézmények nevét.
A pszichológiai alkalmassági vizsgálat tartalma 1. klinikai pszichológiai interjú 2. pszichológiai exploráció 3. figyelemvizsgálat 4. reakcióidő vizsgálata 5. szenzomotoros koordináció vizsgálat 6. pszichovegetatív paraméterek vizsgálata 7. mentális funkciók vizsgálata 8. személyiségvizsgálat - kérdőívekkel - projektív tesztekkel.
Lőfegyver megszerzését és tartását külön mérlegelés nélkül kizáró egészségi okok: (1. számú melléklet a 22/1991. (XI. 15.) NM rendelethez)
1. Eszméletvesztéssel, illetve agyi oxigénhiánnyal járó kórkép (bel- és ideggyógyászat). 2. Veleszületett, vagy szerzett mentális károsodás. 3. Alkoholizmus, narkománia. 4. Személyiségzavarok. 5. Elmebetegség bármely formája.
Fegyvertartók pszichológiai alkalmasságának kizáró okai – részletes módszertani útmutató Elégtelen észlelési teljesítmény
Figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje Nagymértékben csökkent intellektuális szint A magatartást közvetlenül befolyásoló személyiség funkciók alkoholizmus narkománia mentális kontroll alacsony szintje gyenge helyzetértékelés szélsőséges érzelmi, indulati labilitás debilizáló szorongás, pánik reakció szuicid tendenciák antiszociális személyiség, szociopátia domináns schizoid – paranoid reakciók
Az alkalmatlan dolgozó egészségi és biztonsági kockázata Egyéni kockázat:
nem képes kezelni a válsághelyzeteket,
ezáltal fokozza a zűrzavart; rossz helyzetértékelése miatt hibázik, pszichoszomatikus panaszok gyakoribb megbetegedés, baleset, hiányzás. Szociális kockázat: az ügyfelet feltartja, ezért idegessé válik a hangulat. a feszültség többi kollégát is zavarja, ők is ingerültek lesznek; Szervezeti kockázat: az ügyfelek a szolgálat munkatársát a céggel azonosítják; „maguk”; Tevékenységét zaklatásnak minősítik, feljelentik, csökken a forgalom.
A biztonsági szolgálatok ellátása magas szintű szakmai és emberi alkalmassági követelményeket támaszt.
A kockázatot együtt határozzák meg az egyéni és munkahelyi megterhelések
Stresszre adott érzelmi reakciók A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás.
A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, amely mindenki számára kellemetlen. A gondolkodási folyamatokat, emlékezetet megzavarja, testi szinten pedig izomfeszültséget, fájdalmakat okoz. A félelem a veszély ismeretét feltételezi, ilyenkor a veszély külsővé válik és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.
Harag és agresszió – a harag agresszióhoz vezet. A frusztráció-
agresszió hipotézis szerint, ha egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja.
Tartós stressz hatás esetén pedig megjelenik a fásultság és a
depresszió. A depresszióra tekinthetünk úgy is, mint egyfajta menekülési formára. Egy időre kivonhatjuk magunkat a forgalomból, és nem kell rész vállalnunk semmiben.
Szorongás Stressz, a szorongás folyamatának és
kialakulásának a lényege a magunk iránti elégedetlenség és félelem attól, hogy minden aktív részvételünk ellenére sem tudjuk megoldani az adódott konfliktust- stressz - szorongás szituációt. Kontrollálhatatlanná válik számunkra még igyekezetünk ellenére is a helyzet, vagy hogy nem vagyunk még mindig „elégségesek” a környezet számára. Valójában ezek azok a stresszorok, melyek állandósult belső szorongás érzetet válthatnak ki bennünk.
Agresszió
Az agressziót főleg a frusztráció váltja ki, a tehetetlenség érzése. Mások szerint a harag. A frusztrációs helyzet haragot ébreszt, és a harag késztet agresszív magatartásra. Példa: Sietünk valahová, autónk gumiját valaki leeresztette. Felfújjuk a pótkereket, kiderül, hogy az is lukas. Ha ekkor kinevet valaki, biztosan neki támadunk. Az agresszió - lehet autoagresszivitás. Ez azt jelenti, hogy valaki maga ellen fordul, veszélyeztetve testi épségét, olykor az életét is. Példa rá az öngyilkosság vagy a baleset.
Depresszió Van olyan elmélet, miszerint a depresszió valójában befelé fordított agresszió. A depressziós betegek gyakran fordítják feljebbvalóik iránt érzett dühüket önmaguk ellen. A kikerülhetetlen stresszhelyzetek súlyosbítják a depressziót. A társai által stressznek kitett állat el tud bujdosni, és el tudja kerülni domináns ellenfeleit. De az emberi közösségek-ben legtöbbször nincs lehetőség az elvonulásra. A főnökük, vagy házastársuk elnyomásában élő emberek általában képtelenek kiszállni a szituációból.
Személyiségzavarok Antiszociális személyiség A társadalomra, környezetre a
pszichopátiás beteg jelenti a legnagyobb veszélyt és a szakembert ennek a kórképnek a gyógyítása kecsegteti a legkisebb reménnyel. A veszélyt az is növeli, hogy a pszichopátiás ember nem mindig elvetemült külsejű, riasztó szörnyeteg. Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi
Hogyan ismerjük fel a pszichopatákat? Gyors és intenzív kézmozdulatok: a szakértők szerint a
pszichopaták több kézmozdulatot használnak, mert sokat hazudnak és a gesztikuláció időt ad rá, hogy megtalálják a megfelelő szavakat. A pszichopaták kevesebbet pislognak, sokat bámulnak és állják a tekintetünket. A pszichopaták „nem veszik az adást”, nem érzékelik, amikor a partnerüknek valami kényelmetlenné, kínossá válik. Ha valaki nagyon kedves és előzékeny velünk, de szemét a személyzettel, annak felszínes a viselkedése. Ha egy pszichopatát hazugságon kapunk, nem pirul el és nem jön zavarba, mint egy nem beteg ember.
A pszichológiai vizsgálat hangsúlyai a z I. és II. alkalmassági csoportnál I. alkalmassági csoport: aki a lőfegyvert munkaköréből eredendően
tartja, illetve szándékozik tartani. Kizáró okok:
pszichopátia agresszió pánik, szorongás (pl. biztonsági őrnél) depresszió (önveszélyes)
•II. alkalmassági csoport: aki a lőfegyvert sport-, illetőleg önvédelmi
célból tartja, vagy szándékozik tartani. Kizáró okok:
pszichopátia agresszió depresszió (pl. vadász, önmagában kárt tehet)
A képességek gyenge szintje mindkét alkalmassági csoportnál, kontraindikáló tényező, biztonsági kockázat miatt (pl. vadászok egymást találják el).
Időszakos és soron kívüli alkalmassági vizsgálat I. alkalmassági csoport – időszakos vizsgálat
40 év alatt 5 évenként – orvosi és pszichológiai vizsgálat, 40-60 év között 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológia, 60 év felett évenként orvosi, 2 évenként pszichológia II. alkalmassági csoport – időszakos vizsgálat 60 év alatt 5 évente orvosi vizsgálat 60 év felett évenként orvosi vizsgálat Soron kívüli vizsgálat pszichológiai vagy orvosi vizsgálat Az előzőeknél rövidebb idő állapítható meg, ha a) a vizsgáló szerv soron kívüli orvosi vagy pszichológiai vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg, b) az alkalmassági vizsgálatot a munkáltató kezdeményezi, c) az alkalmassági vizsgálatot a sportlövőknél a sportoló edzője,sportszervezet vezetője,szakosztályvezetője stb. kezdeményezi.
II. fokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat A II. fokon vizsgáló szerv mérlegeli, hogy az I. fokú alkalmasság
vizsgálat megfelelően ítélte-e meg a döntési képességet negatívan befolyásoló tényezőket, illetve Mi a megállapított alkalmatlanság oka: nem megfelelő képességek, vagy negatív személyiség diszpozíció, illetve, Az alkalmatlanságot megalapozó eredményt pillanatnyi indiszponáltság, vagy tartós negatív személyiségjegyek okozták. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált személyek számához képest (évi több ezer fő) igen kevés az elsőfokon megállapított pszichológiai alkalmatlanság (évi 20 fő körül), amit elsősorban a vizsgáló szerv ellenérdekeltsége okoz.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
