A meseválasztás szempontjai bábjátékhoz
Akkor tudunk jó mesét, dalt vagy mondókát választani, ha ismerjük a gyermekeket. Egy állandó csoporttal könnyű dolgunk van, hiszen életkoruknak, nemüknek, érdekl dési körüknek való mesét, dalt választhatunk hétr l hétre. Erre óriási mese- és népdalkincsünk megfelel segítséget nyújt.
Felsorolok pár szempontot, amelyet érdemes még gyelembe venni. A gyerekek életkora, ami behatárolja a választott mese hosszát, el adásunk várható id tartamát. A nézők várható létszáma ”kisebb közösségben családiasabb , interaktívabb tud lenni a mesénk, míg egy 1őő f s néz közönségnél inkább befogadó jellegű lehet.„ Számolni kell a létrehozás körülményeivel, a helyszín adottságaival és a bábjátékosok létszámával is. Ezek függvényében már választhatunk a már felsorolt mesefajták közül.
Nagyon fontos a jó mese kiválasztása. Hiszen a bábozás értéket is közvetít, nem csak nevel és szórakoztat.
Ha kiválasztottuk a mesét, érdemes végiggondolni a szerepl k karakterét, mit l viselkednek úgy, ahogy viselkednek. Próbál-
I. Otthonos mesék – Mesés otthonok
babeliv.indd 41
41
2016. 05. 25. 8:22:57
juk meghatározni egymáshoz viszonyított helyzetüket. Fontos a jellemfejl désük kidolgozása, bemutatása, amit néha mi magunk adunk hozzá. Az alkalmazandó bábtechnika kiválasztása az el z öt pont függvénye is egyben, mindemellett fontos, hogy a bábos ”legyen az a szül vagy pedagógus„ jól érezze magát az adott bábtípussal kapcsolatban. Itt arra gondolok, hogy ha nem tudunk biztonsággal kezelni egy marionettbábot, akkor inkább válasszunk más lehet séget, mint hogy folyton meg kelljen állni az el adásban, hogy az összeakadt zsinórokat kigubancoljuk. Akkor választottunk jó mesét, ha meg tudjuk válaszolni azt az egyszerű kérdést, hogy: Mi indokolja, hogy ezt a mesét bábokkal adjam el ennek a gyermekcsoportnak? Ezután már dramaturgiai, illetve rendezői kérdések vetődnek fel, melyekre fontos még a próbák el tt megtalálni a választ. Ilyen kérdések lehetnek:
Mit szeretnék üzenni Ő elmondani ezzel a
mesével?
Van-e szerepe annak, és ha igen, akkor
42
babeliv.indd 42
Babos Eszter | Otthonos bábok – Bábos otthonok
2016. 05. 25. 8:23:04
mi, hogy a bábmozgató látszik Ő nem látszik? Indokolt-e a mesél , narrátor bevonása? Mindent eljátszok-e, ami eljátszható? ”Ne nyomja el a szöveg a játékot!„ A drámai kon iktus kiérezhet -e a játékból? Az azt követ feloldás tényleg oldja-e a feszültséget? A szerepl k jellemfejl dése jól ábrázolt? Az el adásunk tartalmaz-e akciókat bizonyos id közönként, a mese csúcspontjához megfelel en fel van-e építve az út? A drámai és humoros elemek megfelel arányban váltogatják egymást?
Indokolt-e a műzene, hangeffektek hasz-
nálata, vagy él zenével, dallal is megoldható? A teljesség igénye nélkül próbáltam felsorolni pár kérdést, melyek megválaszolása segíthet a dramaturgia, illetve a forgatókönyvünk megírásában. Ha a mesével eleget foglalkozunk, többször elolvassuk, esetleg darabjaira szedjük ”id , helyszín, szerepl k...„, akkor olyan kérdésekre is találhatunk választ, amelyekre el tte még nem is gondoltunk.
I. Otthonos mesék – Mesés otthonok
babeliv.indd 43
43
2016. 05. 25. 8:23:07
Hogyan és mit dramatizáljunk? Mit is jelent a szó, hogy dramatizálás?
A Magyar színházművészeti lexikon meghatározását választottam, vagyis: valamely epikus történet ”regény, novella, mese stb.„ cselekményének színpadi művé, színjátékká való átdolgozása, dialogizálása a szituációk és az alakok színpadi megjeleníthet ségének gyelembevételével. Tehát ne ragaszkodjunk a mese szöveghű el adásához! Merjük el adni megtartva a mondanivalóját. A jól választott mese nem attól kel életre, hogy az eredeti szöveghez görcsösen ragaszkodva adjuk el , és közben egy-egy szerepl t megjelenítünk bábbal. A mesék nagy részének felépítése követi az arisztotelészi drámák felépítését, a hármas tagozódást: bevezetés, tárgyalás és befejezés. Az el adás elején, mikor bejön a színre egy szerepl , minden esetben be kell mutatni ”expozíció„. Meg kell ismernünk motivációját, hibáját, meghatározó tulajdonságait. Ha csak az állatszerepl kre gondolunk, mindegyikhez tartozik egy általános kép a kollektív tudatalattinkban. A róka
44
babeliv.indd 44
általában ravasz, és a célja eléréséhez nem riad vissza a többieket bajba keverni, majd szemrebbenés nélkül, elégedetten távozik. Mikor meglátunk egy rókát, ez az els , ami eszünkbe jut. Elvárjuk t le, hogy járjon túl a többiek eszén, szedje rá a farkast. Viszont, ha a mesében, amit választottunk, egy elesett, árva, magára hagyott, segítségre szoruló rókát jelenítünk meg, akkor ezt felismerhet en a közönség tudtára kell adnunk. Nem csaphatjuk be a közönséget. Ismertetnünk kell a karakterünk helyzetét az kis életében, majd ezután következik egy esemény, ami kibillenti t eddigi általános életéb l, és erre a helyzetre valahogyan reagálnia kell. Hogy milyen utat választ a felborult egyensúly helyreállításához, az az addig bemutatott karakteréb l adódik. A tárgyalásban pedig végigjárja azt az utat, melyet a döntésével egyben választott. A jó darab akkor van kész, ha a befejezés is kész. Egyértelműen lezárja a mesét, választ ad a bevezetésben feltett kérdésre, legyen az a kérdés kimondott vagy kimondatlan. A h seinknek
Babos Eszter | Otthonos bábok – Bábos otthonok
2016. 05. 25. 8:23:07
át kell menniük egy változáson. Nem maradhatnak ugyanazok, akik a darab elején voltak. Egy erkölcsi fejl dési utat be kell járniuk.
Összegzésként: Bevezetés: a f h sünk és szerepl k bemutatása. Hamartiájának, vagyis hibájának, gyengeségének megismertetése. A beve-
zetés végére el kell jutni odáig, hogy valami kizökkentse a f h st az addig megszokott, nyugodt életéb l. Pl. Mese a halászról meg a halról. A darab elején bemutatjuk a halászt. Mit is akarunk tudatni róla? Melyek azok a küls és bels tulajdonságai, amelyek fontosak a történet további alakulásának szempontjából? Küls tulajdonságok: apóka – öreg, tud-
I. Otthonos mesék – Mesés otthonok
babeliv.indd 45
45
2016. 05. 25. 8:23:11
juk, hogy szegény: düledez viskót, lyukas, szakadt halászhálót látunk. Bels tulajdonságai: sorsával megelégedett, lemondani tudó, kicsivel is beéri, nyugodt, jószívű, lassú, ráér s. Ezeket a tulajdonságokat, bármennyire nehéznek tűnik is, ne mondjuk, mondassuk a bábokkal, hanem mutassuk meg. Lassan jár, megfontoltan, kiszámíthatóan veti be hálóját, nagyokat sóhajt, magabiztosan mozog a parton, hiszen évtizedek óta odajár, ismeri minden egyes szikláját, kagylóját. Érti és érzi a természetet, vele együtt él, elfogadja tréfáit. Már itt megtörténhet a feleség bemutatása is, hiszen sok minden kiderül kettejük viszonyáról, ha ismerjük küls -bels tulajdonságait ”nagyravágyó, telhetetlen, elégedetlen.„ Ha ismerjük hibáit, nem lep dünk meg viselkedésén, és nem érezzük becsapva magunkat. Tárgyalás: Ekkor történik valami, ami megzavarja addigi biztonságos létét. Kifog egy aranyhalat, aki tud beszélni, s t koronát visel. Döntési helyzet elé kerül. A hal kéri, hogy dobja vissza. Kétféleképpen dönthet. Nem dobja vissza, hiszen hosszú id óta végre fogott egy halat. Éhsége er sebb szívénél. Megszánja a halat, visszadobja. Lemond az aznapi vacsoráról. Szíve er sebb éhségénél.
46
babeliv.indd 46
Ha a bevezetésben jól exponáltuk a f h sünket, akkor nem érhet meglepetésként döntése. Most kezd dik annak az útnak a bejárása, melyet a kizökkentett helyzetre adott válasza vonz maga után. Befejezés: A bevezetésben elhangzott, illetve az el nem hangzott kérdésekre megkapjuk a választ a h sök jellemfejl désén keresztül. A feleség megkapja méltó büntetését nagyravágyásáért, és belátja, hogy a munka nélkül megszerzett javak hamar elvesznek, hiszen annak van becsülete igazán, amiért megdolgoztunk. A bábforgatókönyv megírásához akkor érdemes nekiállni, ha már tudjuk a végét. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy miért is azt a mesét választottuk. Ha tudjuk, hogy miért pont bábokkal szeretnénk bemutatni a mesét. Ha a lezárása után nem marad kérdés a közönségben. El bb tudni kell a mese végét, hogy hová is akarunk eljutni, majd az elejét, ahonnan elindulunk, és a közepét, a bejárandó utat ezután érdemes megírni.
Babos Eszter | Otthonos bábok – Bábos otthonok
2016. 05. 25. 8:23:11
