A KÖZREADÁS SZEMPONTJAI
K ötetünk anyagát elsősorban már m egjelent - m anapság nagyrészt hozzáfér hetetlen - kiadványok, részben p ed ig m ég kiadatlan hangzó felv ételek alapján állítot tuk ö ssze . A forrásokról külön je g y zék et közlünk, és itt feltüntetjük a kiadványok cím ét és a hangzó felvételek nyilvántartási számát. E gy-egy dal forrása általában több kiadvány, illetve több felvétel. Ez alól csak a ritka dalok képeznek kivételt. C élunk, h o g y a vajdasági m agyar népzene romlatlan lírai hagyom ányának keresztm etszetét m inél teljesebben bem utassuk. Ennek a célnak op tim ális m egvalósítását két akadály is bonyolítja. E gyik a je le n le g i gyűjtésekben szerep lő vajdasági magyarlakta telep ü lések egyenletlen k ép viseltsége. K özép-B ácskából, K özép -B án átb ól, D él-B ácskából, D él-B ánátból (k iv év e az al-dunai székelyeket), S zerém ségb ől és Bácska nyugati részeib ől (G om bos, D oroszló és K upuszina k ivételével) alig van adatunk. G yűjtem ényünkbe igyekeztünk m inél több települést beiktatni. A dalok lelőh elyeinek je g y z é k e erről tájékoztat. A m ásik n eh ézség a dalok kóros elváltozása az o lc só vásári íz lé s és a m üdalok divatjának térhódítása miatt. íg y le sz sok értékes szövegn ek érték telen dallam a. A m ennyiben a forrásokban nem bukkantunk a szövegn ek romlatlan dallam hagyom ányba tartozó változatára, akkor h ozzá illő jó dallam m al társítottuk a s z ö v e g lelőh elyén ek m egfelelően . E zt a fajta csalást a hagyom ány is leh etővé teszi, m in t ezt a sok d a lla m -szö v eg cserebere a gyűjtem ényben tanúsítja is. N agyobb „csa lá s” esetén a dal alatt m egjegyezzü k , kinek (kiknek) a gyű jtése alapján társítottunk dallam ot és szö v eg et. (A forrásjegyzékből ellenőrizhetők az eredeti gyű jtések.) Egyeg y , a közhasználatban m egkopott, stílustalanul deform ált népszerű dallam típusnak term észetesen a romlatlan változatát adjuk közre. Ilyenkor a dal alatti m egjegyzésben felhívjuk a figyelm et a rom lott változat közkeletüségére. T erjesztésre kizárólag rom latlan hagyom ányt javasolhatunk. A z e n e ile g írástudatlanok kérjék zeneszakértő segít s é g é t a dallam elolvasásához, mert könnyen megtörténhet, h o g y az általuk felism ert szö v e g e t terjesztésre érdem telen dallam on tudják. A népdal életének bem utatása érdekében iparkodtunk m in él több típust közölni m in él több változat alapján. A változatok a népdal életének alapvető lén yege: a szerves e g y sé g b e n a sok féleséget képviselik. A z e g y sé g szabályai k özösségiek , a kereteikben m e g sz ó la ló változat m in dig eg y ed i. A közeli változatokat egybevontuk, de igyek eztün k a m egszólaltatás leh etség es m egoldásaiból m inél többet feltüntetni. Ezért írjuk egym ás alá a szövegeltérések et, jelöljü k a kottán a dallam eltéréseket, h ogy e l kerüljük e g y e s népszerű vagy éppen divatosan felkapott változatok tandallá m ereved ését, azaz, h ogy m inden alkalom m al azonos m ódon szólaljanak m eg, mint az iskolában vagy rádióból tanult dalok esetéb en . A szö v e g - és dallam képet n em akartuk 14
túl bonyolulttá tenni, ezért olyan m egoldást is alkalm azunk, h ogy az egyform a dal lam sorokat k ülön féle m egoldásban m ellékeljük. A z egyform a sorok különbözőségére a népi előadásban is akad példa. A k özölt leh etőségek b ől m indenki szabadon választhat, sőt, alapos stílusism eret birtokában alakíthat is a konkrét változaton. M inél több változatban kering e g y dal, m inél több szö v e g et énekelnek rá, annál elev en eb b hagyom ányt k ép visel. A rokon típusok viszon t azt mutatják, m ilyen m élyen g yök erezik a hagyom ányban e g y -e g y dallam gondolkodási form a. N éh án y fontosabb dallam típusból többet is bem utatunk. A régi stílusból ilyenek: (a) Ő sz az idő, hideg vagyon (1 0 5 ), Bujdosik az árva m a d á r (1 2 4 ), E ltörött a kutam g é m je (1 6 4 ), Z ö rö g a kocsi a fa g y o n (1 6 6 ) és bukovinai altípusuk, Sokat arattam
a nyáron (86); (b ) H a m a jd engem a fő fe n c s e r vizitál (19), Sárgarigó fü ty ü ré szg e t az ágon (55), János bácsi eladta a szam arát (1 7 0 , 171), H ázunk előtt három fü z é r p a p rik a ( 184), Volt énnékem szép szeretőm , d e m ár nincs (200); (c ) L assan nyílik, lassan h e rva d a rózsa (127), N em idevaló születés vagyok én (128), F ekete fe lh ő b ő l esik az e ső (1 3 3 ), Volt énnekem édesanyám , d e m á r nincs (197); (d) É des-kedves kis B odri (1 7 8 ), P iros nyelű kis bicska (1 7 9 ), H a D unáról f ú j a szél (1 8 0 , 181); (e ) É desanyám volt k e n d (4 6 ), E lm ent az én rózsám (120); (f) Sárgarépa, icike, p a rá n y i (1 0 1 ), A szegedi halastó (1 8 7 , 188); (g ) Gyere, pajtás, katonának (7 ), Lógerkaróm le van verve (5 9 ), Fecském , fecském ,
édes fe c sk é m (1 3 8 ), F akó lovam , rú g d f e l a p o r t (1 5 8 ), A m i házunk szép helyen van (165); (h) E lszegődtem béresnek (1 0 6 ), H a m indég így lenne (175); (i) Üt a z óra kakasszóra (2 3 ), Én m á r többet nem kapálok (102); (j) B ogojai tem plom tetejébe (4), Szépen esik az e ső a rétre (1 4 7 ), A z ökröm a Csákó m e g a Virág (160); (k ) É desanyám volt k e n d (4 7 ), K eresem a lovam (193); (1) F alu végén m egfújták a trom bitát (3 2 ), A rra alá az ég alja d e szürke (112); (m ) E lszaladt a lovam (1 9 4 , 195). A z új stílusú dalok között több a típus, a teljes d allam egyezésen kívül egyezhetnek csak sz é lső vagy k özép ső soraik. K özelebbi-távolabbi változatok: (a) K aszárnya, kaszárnya (5 4 ), Kocsm árosné, hallja (168); (b) H a lem egyek én a rétre aratni (8 4 ), Túl a Tiszán learatták a búzát (90); (c ) Jaj, d e harm atos a ku ko rica levele (24), Jaj, d e csitteg-csattog a gőzkocsi kereke (2 5 , 2 6 ), Szagos a rozm aring, fö ld r e hajlik az ága (27); (d) K edves j ó anyám , nem írok több levelet (64), Alm ás, vasderes szőre van a lovam
nak (1 1 5 ), Jaj, d e széles, ja j, d e hosszú ez az út (1 4 0 ), Ö sszefolyik a K is K örös a D u n á va l (146); (e ) Tiszta búza ki sem hányta a fe jé t (9 4 ), A kiskertem körül van ibolyával (153); (f) S ű rű sö té t fe lh ő k vándorolnak az égen (1 3 0 ), Sej, sö tét fe lh ő k vándorolnak az égen (1 3 1 ), M ikor m entem , babám , az első sorozatra (21); (g ) T elecskai tem plom tetejébe (3 ), F erenc Jóska három színű lobogója (3 6 ), Sár g a rig ó m adár fe lszá llo tt a fá r a (4 1 ), Állok, állok a tem plom sarkán egyedül (65); 15
(h) R igó m adár szépen fü ty ü l az ágon (5 6 ), Szonfarina léccel van bekerítve (69), K im entem a selyem rétre kaszálni (103); (i) S ötét fe lh ő beborítja az eget (1 5 ), Gyere, kom ám , gyerü n k be a kocsm ába (74), B éres legény, ne ra k d m eg a szekeret (1 0 9 ), Volt énnékem édesanyám , d e m ár nincs
(,99);
(j) K ét nyárfa közt besütött a holdvilág (4 8 ), Csárda, csárda, fe d e le tle n csárda (73); (k) H a m egindult ez a gőzös, h a d d m enjen (2 9 ), K ét cső kukorica terem egy száron (98); (1) Édesanyám , m i van a kö tőjébe (1 7 ), É desanyám akkor kezd ett sira tn i (39); (m ) Tegnapelőtt jö tte m m eg a csatából (6 6 ), Sej, ha kim egyek é n a rétre kaszálni (67); (n) E sik eső, Z som bolyáról f ú j a szél (1 1 ), A patini K oronára sü t a nap (12); (o ) Túl a Tiszán learattam a búzám (8 9 ), B allag m á r a hajnalcsillag az égen (104), A zen ta i dobogós h íd a latt (88); (p) Sej, haj, aki le g é n y jö jjö n vélem kaszálni (8 3 ), K is p e j lovam , sej, haj, rég nem eszi
a za b o t (156); (r) Jaj, de szép en esik a zá p o reső (1 3 4 ), D arum adár m agasan száll, szép en szó l (136); (s ) M egérik a sző lő fe k e té re (2), E sik eső, sár, víz van az utcán (43); (t) Sej, haj, túl a Tiszán learatták az árpát (91), Sej, haj, harm atos a kukorica levele (9 9 ). " A kottakép legtöbb esetb en igen egyszerű , csupán a leg lén y eg e seb b dallam vonásokat tükrözi, ezt p edig gyűjtem ényünk forrásanyaga határozza m eg. M int már em lítettük, forrásaink nagy része már nyom tatásban is m egjelen t kiadványokból szár m azik. Ezek d allam lejegyzései k ülönböző időkben és k ülönböző célla l készültek, nem ritkán hangzó felvétel nélküli h elyszín i lejegyzések. A túl b onyolu lt kottaképet e g y szerűsítettük, az újabb, h angzó felv étel alapján készült transzkripciók közepes részletességű ek . A dallam okat k özös záróhangon közöljük. Ez a könnyebb összehason lítást szo l gálja, és nem kötelez hangnem i fe k v é sr e sem énekes, sem hangszeres előadásban. M indenki válasszon m agának alkalm as hangnem et leh etőségeih ez mérten. Ü tem jelzést nem tüntetünk fel, csak tem pójelzést. A z előad ásm ód lehet: giusto (fe sz e s lüktetésű), parlando (beszédszerű) és rubato (e g y e s hangok, hangcsoportok érzelm ileg szabad nyújtása vagy rövidítése). A giusto előad ásm ód ot m etronóm szám je lö li, több összev o n t változat esetéb en két szám is, m elyek a legalacson yab b és leg m agasabb szé lső értékekre vonatkoznak. A régi lejegyzések n ek gyakran nincs tem p ó jelzése, ilyenkor zárójelben tüntetjük fel az ajánlott gyorsaságot. A ritm us finom jelleg zetesség ein ek jelö lésére leh etőség szerint m in dig ügyeltünk: pl. triolák, kvintolák éle s vagy nyújtott ritmus h elyén és a legato je lle g ű parlando előad ásm ód ban . A nálunk leggyakrabban előford u ló eg y -k é t hangnyi díszítésekre szin tén gondunk volt. A sorkezdő-sortám asztó szótagokat (a, hej, d e stb.) minden leh ető alkalom m al feltüntettük. A szótagszaporító toldalékszótagokat kétféleképpen közöljük: zárójelben v a g y a kottaképen bejelölt változat seg ítség év el. A z előadásm ód szám talan fon tos jellem zőjén ek jelö lésére nem igen van több leh etőségün k a m égoly részletes kottakép segítségével sem . Ezért nagyon fontos m inél több hangzó élm ényt szerezn i (gyű jtés vagy gépi felv étel révén), m elyek seg ítség év el az ism eretlen dal is stílusosan életre kelthető. A parlando és lassú giusto m egszólaltatása a „beavatatlanoknak” a legnehezebb feladatok eg y ik e. A 7 2 -1 0 8 közötti lassú fe sz e s tempónak feszü ltség e, b első izzása van. E zeket m anapság gyakran elsie tv e halljuk, mert a belső 16
tartalom (hangsúlyok, d íszítés, ritm usfinom ságok stb.) hiányát seb ességgel kísérlik m eg helyettesíteni. Ö sszevon t változatok esetéb en a gyüjtéshelyek a dalok vajdasági elterjedtségét is érzékeltetik. A m ennyiben a forrásokban szerepel, az énekesek n evét m inden alkalom mal feltüntetjük: ők jelen tik a népdal szem ély es életét, ők azok, akik a népzene h agyom án yt szám unkra m egőrizték. Tértől, szem élytől és időtől elvonatkoztatott „népdal általában” a gyakorlatban nem létezik. A dalok alatt közölt jegyzetek b en szólunk a legfontosabb tudnivalókról, a dal lam ok és szö v eg ek egym ás közti rokonságáról, a lem ezen vagy kazettán m egjelent hangzó változatokról és a szakirodalom ban található változataikról, továbbá a Járdányi-féle típusgyüjtem ény adatairól a földrajzi elterjedtséget illetően. K ötetünkben 2 0 0 lírai dalt közlünk (m inél több leh etséges változat alapján) szöveg szerinti elrendezésben: k a to n a d a lo k (l-7 4 .), a hétköznapok dalai (7 5 -1 2 5 .), valam int szerelm i, tréfás és eg y éb dalok (1 2 6 -2 0 0 .). A katonadalok fejezetén ek 74 dalán kívül m ég szám os katonaélettel kapcsolatos versszakot találunk, főként a sum m ásdalokban, de eg y éb lírában is. V iszo n y la g kevés a m ezei munkákkal kapcsolatos aratók, búza-ku-korica m otívum ú dalok száma: 51. Legtöbbjük szerelm i szim bolika, nem munkadal. A szerelm i, tréfás és egyéb dalok számát 75-ben szabtuk m eg, mert ilyenek szerepelnek majd a későbbi lakodalm as dalok kötetében is. Már em lítettük, h ogy a k ülönböző szövegm üfajoknak nincs különböző dallam m üfaja, azaz bárm ilyen s z ö v e g párosulhat bárm ilyen dallam m al, ha ezt a sorszerkezet és ritm us leh etővé teszi. A sz ö v e g szerinti rendezést bonyolítja az a körülm ény is, hogy a lírai népköltészetben a versszakok közötti kapcsolat igen laza. E gy-egy versszak általában önálló gondolatot fejez ki. M ég sorrendjük és előfordulásuk is tetszés sze rinti. E g y es dallam ok egyszerre lehetnek tehát katona-, szerelm i v a g y egyéb dalok, mert a hozzájuk k apcsolódó versszakok tartalma általában k ülön féle. A következetes s z ö v e g szerinti rendezés m egsokszorozza a változatok szám át, e z p ed ig túlm éretezi az anyagot. Ezért választottuk azt a m egoldást, hogy a besorolást a k ülönböző fejezetekbe a dal e ls ő versszakában szerep lő m otívum vagy tartalom szabta m eg, és csak azután a k övetk ező versszakok tartalma. Ha pl. szerelm i vagy sum m ásdalban fordul elő kato n a szö v eg , a k atonaszöveget is ide csatoltuk, nem a tém ának m eg felelő fejezetbe. A más fejezetekben előfordu ló, nem oda tartozó szövegek re a fejezetek előszavában és a jegyzetek b en utalunk. A kezdő sorok betűrendes mutatója „belső” versszakokra is vonatkozik. A legtöbb versszak lehet kezdő versszak is. V iszon ylag ritka a m egszabott versszaksorrend egy dalon belül (pl. 4 9 , 5 4 , 73 stb.), ilyenkor is gyakran csupán két szakaszra szorítkozik (pl. 6 /2 -3 , 1 1 /1 1 -1 2 , 3 3 /4 -5 , 1 1 2 /2 -3 stb.). S z ö v e g szerinti rendezésben a rokondallam ok távol kerülnek egym ástól, ezért a rokonságra külön is felhívjuk a figyelm et. Ezt m eg is tettük már ennek a fejezetnek az elején , de a dalok jeg y zeteib en is utalunk rá. G yűjtem ényünkben 91 régi és 109 új stílusú dallam ot közlünk. Iparkodtunk m inél több típust bemutatni, de sajnos, így is sokat ki k ellett hagyni, különösen az új stílusúak közül, m ivel ebben a rétegben jóval szám osabbak a k ülönböző típusok. A z új stílus hazája az A lfö ld , nálunk is ez virágzik leginkább, ezen kívü l katonadalaink és eg y éb lírai dalaink tetem es része is új stílusú dallam okon szólal m eg legtöbbször. A tájékozódást a kötetben könnyítik a sorzárlat és a szótagszám szerinti zenei m utatók a már em lített betűrendes és helységnévm utatókon, valam int a forrásjeg y zék en kívül. A sem atikus táncmutató a néptáncosok munkáját segítheti. 17
A közzétett 200 dal felfogható receptek gyűjtem ényének, m elyn ek segítségével (v a la m ely es zenei ism eretek alapján) mindenki a saját használatára kelthet életre nép dalokat, esetleg változtathat is rajtuk. A dallam - és a szö v eg k lisék és alkalmazási szab ályaik ism erete leh etővé teszi a sikeres rögtönzést. Ez a k özösségi m űvészet alapvető lényege: a felhangzó dal m indig egyén i, szem ély es m egnyilatkozás, de a k ö z ö ssé g által is elfogadott szab ályok keretében. Ez ism ereteink és rögtön zők észségü n k próbaköve is. Ennek elérését a hangzó élm én y segíti elő, am it elsősor ban úgy szerezhetünk, ha m agunk is gyűjtünk, vagy sok felv ételt hallgatunk, bár az utóbbi nem helyettesítheti az élő előadás varázsát. A h iteles népdaléneklés egyik lén yeges elem e a népi b eszéd. A népdal elsősorban én ek elt vers és nem fordítva, ahogy m anapság leginkább halljuk: dallam , ami alá m e lle sle g szö veget is m ondanak. A z előadásban term észetesen dallam is, szöveg is egyform án fontos. N em feltétlen javasoljuk, h ogy a h iteles n ép n yelv érdekében szám unkra idegen nyelvjárások elsajátításával vergődjünk, de elvárjuk m indenkitől, h o g y a sajátját ismerje, tartsa tiszteletben és népdalénekléskor használja is. A z is kolában megtanult irodalmi beszéd nem követeli a n ép n yelv teljes feláldozását, mert a tájszólás kihalásával nyelvünk lesz szegényebb. A tájszólás használata m egfelelő k özegb en nem „ szegén ységi b izonyítvány” , mert nem feltétlenül annak a je le , hogy az irodalm i nyelvet nem tudjuk, hanem h ogy a népi n yelvet is tudjuk. K iadványunk egyik célja az is, h ogy a népi n y elv ízeib ől m inél többet ér zékeltessünk. Ez nem m indig leh etséges, m ivel a különböző korokban készült for rásanyagban a fonetikus sz ö v e g le je g y z é s igen egyenletlen . K upuszina, C sóka, Zenta és környéke, továbbá az al-dunaiak esetéb en módunkban állt, h ogy a régi sem leges n yelvezetű szö v eg lejeg y zések et a m eg felelő nyelvjárás szellem éb en kijavítsuk. M eg kell je g y e z n i azonban, h ogy a nyelvjárást hitelesen őrző népi beszéd m aga sem k övet k ezetes a tájszólás sajátságainak m indenkori alkalm azásában, és e z valószín ű leg az iskolában szerzett helytelen értékítélet számlájára írható. A népi és k özn yelvi beszéd általános jellem ző je a középzárt é számtalan árnya latának használata. Irodalmi nyelvünkben csak a nyílt e és é magánhangzók jelölésére van m ód. A helytelen, m üveltségfitogtató „m ekegésnek” m ég köznyelvünkben sincs helye. Vajdaságban m eglehetősen so k féle tájnyelv él mind a m ai napig. Bánát, szórvá n yosan a B ácska is, ö-zik . (Á ltalában a középzárt é h elyén , pl. m öglátta, éngöm, édös stb.) Sajátos tájnyelvet őriznek a kupuszinaiak és az al-dunai szék ely ek . A z idegennek m eglehetősen nehéz m egbirkóznia m indkettővel. K upuszinának a sajátságai a m agas a és m ély á (ányám ), az ő és ü helyett é vagy
é, ill. / használata (ékér, szír= szür stb.), rövid m ássalhangzók hosszú k helyett (istáló stb.), és m ég szám os m ás érdekesség, mint pl. á ásztál, az asztal helyett. N éh án y az al-dunai je lle m ző k közül: elsősorban a középzárt é'-k használata szám unkra szokatlan helyek en , m int és is helyett, hézzám h ozzám helyett, szüvem ét szív em et helyett. E zzel szem ben nyílt e-k hangzanak a te, le, ne, sem stb. szócskákban. A Duna m enti és szerém ségi nyelvjárásban, ugyanúgy, m int a D unántúlon a határozói igen év (m int „germ anizm us” nem kívánatos a m agyar irodalmi és k ö zn y elv b en ) változik, pl. be van kö tvel vagy be van kötte, be van köttel, h ogy csak eg y e t em lítsünk a jellem zők b ől. R é g ie s népi beszédben gyakran hallani ilyen ek et, mint innyi, fü sü k ö n n y i stb. Á l talános viszon t ma is a Ián, légin, asszon, kik, szilid, kinyér stb. használata, a -bán, -ben 18
szó v ég ző d ések eln y elése, helyettük -ba, -be hallatszik. A m ássalhangzók rovására a m agánhangzó sok szor m eghosszabbodik, pl. áni, üni, a 'ra , tere'ni, gondója stb. Á l talános gyakoriság m ég a h ely es irodalmi beszédből szám űzött szűri, ho zi a szúrja, h ozza helyett vagy a vette, kö tte a vetette, kötötte helyett, továbbá a nyelvtanilag ugyancsak h elytelen igem ódhasználat, mint pl. tartsa, tiltsa a tartja, tiltja helyett. A z itt m egem lített néhány je lle m z ő csupán ízelítő a népi beszédkultúra gazdag eszköztárából. H asználata m eg felelő alkalmakkor n em m ü veletlenségün k fokm érője, hanem éppen többlettudásunk jele. A sz ö v e g le jeg y z és fonetikusságának fokát a h elyes k özn yelvi kiejtés befolyásolja. A m ássalhangzók hangtani változásai közül csak azokat jelöljü k , am elyek a h elyes k ö zn y elv i kiejtéstől eltérnek. íg y pl. nem jelöljük a gondolja, tudja, utoljára stb. alakok gondojja, tuggya, utojjára kiejtését, mert a k öznyelvben is így ejtjük h elyesen , csak akkor, ha gondója, utójára stb. m ódosulnak. A h elytelen , félm ű velt, betű szerinti ki ejtést nem kívánjuk terjeszteni (pl. tud/ja). A m ennyiben az ly kiejtése j , m indig ly- 1 írunk, de abban az esetben, ha m egkettőződik vagy /-nek ejtik, fonetikusan jelöljük, pl. ojjan, ibojja, nyoszolla, illen, fo ló stb. A szö v e g et zen ei szem pontok is be folyásolják , term észetesen ezekre is tekintettel vagyunk.
19
