Dr. Plette Richárd e‐mail:
[email protected]
„Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen” Foglalkozás‐egészségügyi Fórum 2016. április 13.
Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat. Értve ezen – a leépítéseket, – a tevékenységek kihelyezését, – a megkövetelt rugalmasságot, – a határozott időre szóló
szerződéseket, – a munkahelyi bizonytalanságot, – a munka intenzitásának növekedését, ‐ a munka és a magánélet közötti egyensúly nehézségeit, valamint – a munkahelyi stresszel való megküzdést segítő programok hiányát.
A gazdasági nehézségek hatására a vállalatok több mint felénél érzékelhetően nőtt a dolgozókra nehezedő stressz. Ez ronthatja a munkavállalók teljesítményét, ami tovább nehezíti a vállalatok gazdasági megerősödését.
A stressz az egyén és környezete közötti nagy feszültség következménye idő
személyek
feltételek, tér
feladat A stressz olyan sajátosan egyéni lelkiállapot, amelynek során az ember túlterhelést érez, és úgy érzi: ezzel a terheléssel szemben erőtlen, tehetetlen.
A munkahelyi stressz okai lehetnek (pszichoszociális kockázatok) Pszichoszociális kóroki tényezők • ⁻ ⁻ ⁻ ⁻
ésszerűtlen konfliktusok túlkapás, visszaélés megfélemlítés erőszakoskodás diszkrimináció
Fokozott pszichés megterhelés kockázata • a munka jellege, (fokozott tempó, bizonytalanság, időhiány, lelki
teher stb.) • információhiány • felelősség‐döntés‐hatáskör diszharmóniája Fizikai kockázatok
• zaj, rossz megvilágítás • nem komfortos klíma • célszerűtlen munkahely kialakítás (nem komfortos, vagy szűk
munkatér)
Melyek a fő munkahelyi stresszorok?
Túl‐ és alulterheltség Bizonytalanság Információhiány Túl szoros határidők Nem egyértelmű feladatmeghatározás Elismerés hiánya, túlzott mértékű büntetés Panaszlehetőség hiánya Rossz munkahelyi légkör Sok felelősség, kevés döntési lehetőség
–
Információhiány
Az információhiány következménye – a bizonytalanság, a kockázat. A bizonytalanság a stresszfaktort növeli, mivel nem tud az egyén a problémával szemben stratégiát kialakítani. Információ hiányában a dolgozó nem kap visszajelzést a munkájáról, ami a bizonytalanságot növeli. Sokszor úgy vélik az illetékesek, megéri az információt visszatartani, mert így nem alakul ki pánik az emberek között. Hosszú távon rossz folyamatokat indít el az információhiány, amiket nagyon nehéz visszafordítani. A vezetés nyílt kommunikációval nagyobb biztonságot tud teremteni, még egy nehéz helyzetben is.
Információs zavar – Halló, gépterem? – Skultéti, jelentkezem. – Mennyi, Skultéti? – Harminchárom. – Mi harminchárom? – Mi mennyi, főmérnök úr? – Az, ami harminchárom. – Nem annyinak kellett volna lennie? – Mindegy, Skultéti, csak csinálják tovább. (Örkény István: A termelés zavartalanul folyik.)
Egyik legfőbb stresszor: a munkaintenzitás növekedése Feszített munkatempó vagy szoros határidő mellett végzett munka ‐ 1990‐2010 (%) 70
56
60 50
59
62
59
47
40 1990 30 1995 20
2000
10
2005 2010
0 Forrás: 5th EWCS 2010
Elismerés hiánya, túlzott mértékű büntetés A megbecsülés iránti igény az egyik legfőbb motivációs bázis.
Mindenki számára fontos, hogy megkapja a megbecsülést vagy elismerést az elvégzett munkáért, de mindemellett természetesen a hibákból is tanulni kell. A vezetés kezében az egyik legösztönzőbb eszköz a teljesítmény értékelése, azaz a jutalmazás és büntetés lehetősége; a jó munkáért elismerés, a gyengébb teljesítményért megrovás jár. A vezetésnek mindkét eszközzel élnie kell; hiszen ha valakit nem ismernek el, egy idő után feleslegesnek és haszontalannak fogja érezni magát, ami csökkenti a lelkesedését és motiváltságát.
Mitől dolgozna hatékonyabban?* válaszok
az említés %‐ában
Megbecsülés a főnökök részéről 85 % Anyagi ösztönzők
80 %
Kötetlen munkaidő
68 %
A munkanapok rövidülése
58 %
Otthon végezhető munka
44 %
*Forrás: Cannon/ICM Research felmérés európai irodai dolgozók körében
Növekvő munkahelyi stresszorok a pénzügyi gazdasági nehézségek hatására Munkahelyi stresszorok
akiket leginkább érint
1. bizonytalanság
bizonytalan szerződésekkel rendelkezők, szakképzetlenek, idősebbek
2. lelki teher
humán erőforrás menedzserek, munkaügyi és egyéb döntéshozók
3. panaszlehetőség hiánya
a dolgozók széles köre
4. vezetői hatalommal való visszaélés
a dolgozók széles köre
5. kiszolgáltatottság
fiatalok, kisgyermeküket egyedül nevelő anyák, szakképzetlenek
6. stressz elleni védekezés gyengülése
a dolgozók széles köre
7. magánéleti problémák begyűrűzése
a dolgozók széles köre, kisgyermeket nevelők
Bizonytalanság Hazánkban is egyre elterjedtebbek az un. bizonytalan munkaszerződések. Ezeket a dolgozókat fenyegeti elsősorban az elbocsátás. Általában a bizonytalan szerződéssel rendelkező munkavállalók végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi képzést kapnak. Az instabil munkaerőpiacon végzett munka az állás bizonytalanságának érzéséhez és a munkához kapcsolódó stressz növekedéséhez vezethet.
Lelki teher Jellemző stresszor például az olyan munkahelyi elvárás, amivel az illető nem azonosul, vagy, akinek tehetetlenül kell szemlélnie a bajbajutottakat. Pszichés megterhelést él át például a szociális juttatásokkal foglalkozó munkatárs. Fokozott munkahelyi stresszt él át az a humánmenedzser, akinek a munkatársaival a felmondást közölnie kell. Kutatásaink szerint azok a dolgozók számoltak be fokozott pszichés megterhelésről, és munkahelyi megfélemlítésről, akik döntési helyzetben voltak. Úgy tűnik, nyomást akartak rájuk gyakorolni, hogy döntésüket megváltoztassák.
A panaszlehetőség hiánya
Ne szólj szám, nem fáj fejem!
Ésszerűtlen magatartások konfliktusa „A munkahelyi megfélemlítés ‐ egy munkavállaló vagy munkavállalók csoportja iránt tanúsított ‐ olyan ismételt, ésszerűtlen magatartás, amely egészségi és biztonsági kockázatot kelt. ‘ésszerűtlen magatartás’ olyan magatartást jelent, amelyet egy normális személy, minden körülményt figyelembe véve, gyötrésnek, megalázásnak, egészség‐ és erkölcsrombolónak vagy fenyegetőnek tekinthet”* */European Agency for Safety and Health at Work/
Ésszerűtlen konfliktus – visszaélés a hatalommal Az a főnök, aki nem ura a helyzetnek, vagy idegeskedik a vállalat jövője miatt, többnyire parancsoló, katonás fellépésű, éles hang, és feszült beszéd kíséretében. A legrosszabb az, hogy ez ragályos, a főnök neurotikus, kiegyensúlyozatlan viselkedése a beosztottakra is átragad, és hasonló módon kezdik gyötörni környezetüket. Ezért a nem kiegyensúlyozott viselkedés egyáltalán nem magánügy.
Ki a felelős a munkahelyi „mobbing” (megfélemlítés) esetekért? 40 százalékáért a főnök a felelős 10 százalékáért a főnök és a kollégák a felelősek 20 százalékáért egy kolléga a felelős 20 százalékáért a kollégák csoportja felelős 10 százalékáért egyéb okok a felelősek
Kiszolgáltatottság Sokszor a vezetés nem ismeri fel, hogy a folyamatos stresszhelyzet a frusztrált dolgozó munka‐ teljesítményére is visszahat. A vezetői túlkapások mérgezik a munkahelyi légkört, ez visszahat a dolgozók teljesítményére. A gazdasági problémákkal méginkább nő a munkahely elvesztésétől való félelem, a vezetői visszaélések száma, a panaszlehetőségek hiánya. A kiszolgáltatottság érzése mind az áldozatok, mind a szemtanúk számára stresszel jár, szellemi és fizikális egészségüket egyaránt súlyosan érintheti.
A munka és magánélet egyensúlya Napjaink rohanó világában a munka intenzitásának növeke‐ désével egyre nehezebb meg‐ találni a munka és magánélet egyensúlyát. Akár a munkára helyezzük a nagyobb hangsúlyt, akár nem, amikor a munka és a magánélet egyensúlya felbillen, stressz az eredmény, annak minden káros hatásával együtt. Át kell gondolni a prioritásokat. Találjuk meg a módját az életünk feletti kontroll visszaszerzésének, és állítsuk helyre a harmóniát!
Térkövetelmények Munkazónák A munkaterület kialakításánál figyelembe kell venni a dolgozók térszükségletét. Az egyén számára szűk tér akadályozza a munkavégzést. Akarata ellenére olyan viselkedési és érzelmi megnyilvánulásokat kell elviselnie, amelyek erős stressz hatást okoznak. A gravitációhoz hasonlóan két ember egymásra gyakorolt hatása a távolságuk négyzetével fordítottan arányos. A stressz fokozódásával a zsúfoltságra való érzékenység is növekszik.
Nem optimális munkahely kialakítás
Az egylégterű irodák stresszt okoznak A nyitott tér, a nagy zaj és a stressz hatással van a dolgozók egészségére. Olyan környezetben, amiben nem érezzük jól magunkat, a hosszú távú lét elviselhetetlen. A dán National Research Centre for the Working Environment kutatói azt találták, hogy ahogy növelték az egy irodában dolgozók számát, többen jelentettek beteget.
A kétszemélyes irodában dolgozók átlagban ötven százalékkal többször mentek betegszabadságra, mint egyedül dolgozó munkatársaik. Ahol egyáltalán nincsenek külön irodák, hatvankét százalékkal többször jelentettek beteget.
A tíz legstresszesebb foglalkozás a Careercast* szerint:
1. Katona „Minden értelmes ember Kiszalad egy 2. Tábornok égő házból, és nem Be!” 3. Tűzoltó (tűzoltó mondás) 4. Pilóta 5. Rendezvényszervező 6. Sajtószóvivő 7. Igazgatósági szintű vezető 8. Riporter/Újságíró 9. Rendőr 10.Taxisofőr * amerikai internetes állásplatform Kérdéses, hogy mennyire reális ez a lista: hol vannak a baleseti sebészek, a mentősök, a távolsági sofőrök, a reklámügynökségi kreatívok, az üzleti trénerek és tanácsadók?
A munkahelyi stressz megelőzése közös ügy!
Mottó: „Azon, hogy a madarak a fejed fölött repkedjenek, nem tudsz változtatni, de azt megakadályozhatod, hogy fészket rakjanak a hajadban”! (Közmondás)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
