Dr. Plette Richárd e‐mail:
[email protected]
„Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen” Foglalkozás‐egészségügyi Fórum 2016. április 13.
A kérdés jelentősége A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50–60%‐ a a stressznek tudható be, és ami miatt évente legalább húszmilliárd euró többletköltség keletkezik. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. A munkahelyi stressz az úgynevezett pszicho‐szociális kockázatok következménye, amelyek a munkavállaló egészségét és biztonságát negatívan befolyásolják. A munkahelyi stressz EU szintű szabályozását a 89/391/EGK „keret‐irányelv” biztosítja.
Jogszabályi háttér
*27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet
Egészségügyi panaszok %‐os megoszlása EU 27 – 2005.* sorszám egészségi panaszok % 1.
hátfájás
24,7
2.
izomfájdalom
22,8
3.
kimerültség
22,6
4.
stressz
22,3
5.
fejfájás
15,5
6.
ingerlékenység
10,5
7.
sérülés
9,7
8.
alvászavarok
8,7
*4th EWCS data
A munkahelyi stressz egészségi kockázatai Feszültség forrása lehet a túlzott főnöki elvárás, túlkapás, megfélemlítés, bizonytalanság, információhiány, időkényszer, kis hatáskör, nagy felelősség. A stressz gyakori kezdeti tünete az alvászavar, a diaré, a gyomorpanaszok, végül fekélybetegség is kialakulhat. A munkahelyi stressz ezen kívül szív‐ és érrendszeri megbetegedéseket, magas vérnyomást, sőt rákot is okozhat. De ezeken kívül mentális betegségek okozója is lehet a legkülönfélébb tünetekkel. Így szorongás, depresszió okozója is lehet.
Krónikus alvászavar Főként azoknál jelentkezik, akik képtelenek problémáikat az irodában hagyni, vagy családi gondjaiktól megszabadulni. Az állandó feszült állapot, melyben egy percre sem lehet lazítani végül odáig vezethet, hogy akkor sem vagyunk képesek leengedni, mikor már lenne rá lehetőségünk este az ágyban. A gondokon kattogó agy és a feszült test éjszaka sem találja nyugodalmát, gyakoriak a rémálmok, az éjszakai felébredések vagy a hajnalig tartó álmatlanság, forgolódás.
Szívproblémák és infarktus A gyakori szorító érzés a mell‐ Szívkoszorúér‐megbetegedések kasban, mely főleg a munkahe‐ előfordulási gyakorisága* lyen vagy a feszültséget kiváltó élethelyzetekben jelentkezik, már figyelmeztető jel lehet, Bizonyított tény, hogy a hosszan 3 tartó feszült idegállapot szív‐ és 2,5 2 érrendszeri problémákat is 1,5 okozhat: egy kutatás szerint a 1 Belváros mindennapos stresszben élő 0,5 Külváros emberek 34 százalékkal nagyobb 0 kalauzok autóbusz‐vezetők eséllyel betegszenek meg valami‐ lyen szívkoszorúér‐problémában. *Londoni Tömegközlekedési Vállalat
Gyomorfekély: felemésztjük magunkat Gyomrunknak nemcsak a
rendszeresen elfogyasztott ételek megemésztése a feladata ‐ egyes szemléletek szerint a mindennapos érzelmeket, feszültségeket is itt "emésztjük meg", tehát, ha magunkba fojtjuk a gondokat, az gyomrunkon érződik először. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a feszültség, annyival gyakrabban jelentkeznek a gyomorfájdalmak.
A stresszel összefüggő gyomorpanaszok elsődleges megoldása mindig a stresszkezelés
Magas vérnyomás és konfliktuskezelés A magas vérnyomású ember úgy érzi, a konfliktus megoldása előtt akadály áll, így várakozik, ahelyett, hogy megoldaná azt. Így tartós állandó feszültség, izgalmi állapot alakul ki, melyet a teljesítmény iránti elvárás hatványozottan ébren tart. Hazánkban igen elterjedt a magas vérnyomás betegség ‐ körülbelül minden harmadik ember érintett valamilyen formában. A statisztikák szerint a hétfő reggel számukra különlegesen gyilkos hatású. A gyilkos hétfő reggel szindróma Hétfő reggel ‐ több kutatás szerint ‐ minden ember vérnyomása megemelkedik a munkahelyen. Ezt még tetézzük a kávé fogyasztásával, esetleg a hétfőn, munkakezdésre időzített stresszelő értekezletekkel. Hazánkban különösen a vidéken élők esetében és a 35 év felettieknél fokozottan veszélyes, hogy ők még egy stressz‐faktort beiktatnak az életükbe. Ez pedig a munkahely féltése.
„A lelki betegség Európa láthatatlan gyilkosa” ‐ mondta Markos Kyprianou, a lelki egészség témában Helsinkiben 2005‐ben megrendezett európai miniszteri szintű WHO konferencián, ahol európai akciótervet dolgoztak ki. Becslések szerint a felnőtt európai lakosság évente több, mint 27 %‐a esik át legalább egy mentális betegségen. Az EU‐ban megfigyelhető mentális betegségek közül a szorongásos zavarok és a depresszió a legelterjedtebb. 2020‐ra várhatóan a depresszió lesz a legnagyobb szerepet játszó mentális betegség a fejlett világban.
Stresszre adott érzelmi reakciók Ha a számunkra veszélyes helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak minősítjük, vészreakcióval reagálunk. A vészreakció annak az evolúciósan ősi reakciónak felel meg, amikor a szervezet fokozza oxigénfelvételét és az egész szervezet aktivitását annak érdekében, hogy támadni vagy menekülni tudjon. A stresszre adott leggyakoribb válasz a szorongás. Az agressziót főleg a frusztráció váltja ki. Tartós stressz hatás esetén pedig megjelenik a fásultság és a depresszió.
Szorongás A szorongás akár azonnali, de lehet
későbbi következménye is a stressz‐ helyzeteknek. Akkor jelentkezik, ha a személy nem tudja a stresszhelyzetet feloldani, azaz nem ad választ a konfliktusra. A szorongás bizonytalan, tárgy nélküli félelem, amely a gondolkodási folyamatokat, emlékezetet megzavarja, testi szinten pedig izomfeszültséget, fájdalmakat okoz. A félelem a veszély ismeretét feltételezi, ilyenkor a veszély külsővé válik, és bizonyos körülmények között kordában tartható. A félelemnek tehát van tárgya, míg a szorongásnak nincs.
A szorongás lényege: félelem attól, hogy minden erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk megoldani az adódott konfliktust ‐ stressz ‐ szorongás szituációt.
Fóbia A fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös félelem meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy szemé‐ lyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. A fóbiában szenvedő ember mindent megtesz, hogy elkerülje a fóbiához kapcsolódó helyzeteket. Ha mégis beszorul egy szorongáskeltő szituációba, megpróbál mielőbb kimenekülni onnan, és ha nem sikerül, gyakran pánikreakció jelenik meg.
Egyik leggyakoribb fóbia az agorafóbia: félelem olyan helyze‐ tektől, ahonnan nehéz elmene‐ külni. Tömegben sorban állni, zárt helyen tartózkodni (üzletek, bolt, lift, stb.), járművön utazni (közlekedési fóbia leginkább a tömegközlekedési eszközöket érinti).
Agresszió Az agressziót főleg a frusztráció váltja ki, a tehetetlenség érzése. Mások szerint a harag. A frusztrációs helyzet haragot ébreszt, és a harag késztet agresszív magatartásra. Példa: Sietünk valahová, autónk gumiját valaki leeresztette. Felfújjuk a pótkereket, kiderül, hogy az is lukas. Ha ekkor kinevet valaki, biztosan nekitámadunk. Az agresszió ‐ lehet autoagresszivitás. Ez azt jelenti, hogy valaki maga ellen fordul, veszélyeztetve testi épségét, olykor az életét is. Példa rá az öngyilkosság vagy a baleset.
Depresszió Azoknál, akik katasztrófát éltek át, vagy a beavatkozó állomány tagjai, akik naponta találkoznak fájdalmas esetekkel, szenvedéssel, amelyet nem mindig tudnak feldolgozni, de maga a pusztulás egyszeri vagy gyakori látványa is elvezethet oda, hogy az egyén életében a későbbiekben, több okra visszavezethetően ugyan, de megjelenik a depresszió. Háromféle formában jelentkezik náluk úgy, hogy az emberek ismételten negatív módon gondolkoznak az élményeikről, önmagukról és a jövőjükről. Akkor jelentkezik, ha a helyzetet reményte‐ lennek tartjuk.
Tekinthetünk rá úgy is, mint egyfajta menekülési formára. Egy időre kivonhatjuk magunkat a forgalomból, és nem kell részt vállalnunk semmiben.
A szoros határidő egészségi és biztonsági kockázata* 45
41
40 35
31
28
30 25 20
16
15 10
10 5
5
0
hátfájás váll‐ és nyakfájás
szoros határidő
*3th EWCS data, 2000
baleset
nincs szoros határidő
Megfélemlítéssel és zaklatással kapcsolatos egészségügyi problémák*. 35
33 30,5
30
27
25 19
20 15 9
10
7,5
7 5
5 0 ingerlékenység
gyomorfájás
áldozat
(4th EWCS data)
aggódás
alvászavar nem érintett
A stressz által kiváltott mozgásszervi panaszok Napjainkban egyre gyakoribbá váltak a mozgásszervek
fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó betegségei. Ennek számos civilizációs oka van: a túlsúly, a mozgásszegény, ülő életmód stb. A közelmúltban végzett felmérések azonban azt mutatják, hogy a
mozgásszervi panaszok szorosabb összefüggést mutattak a stresszel, mint a testsúllyal, a mozgással vagy akár az életkorral. A stressz természetesen elsősorban izmainkra hat. Ha szorongunk, feszültek, idegesek vagyunk, izmaink megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több
energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezhetjük magunkat, mintha egész nap követ törtünk volna. Ennek az izomfeszülésnek általában nem vagyunk tudatában.
A túlterheléses betegségek körfolyamata
A képen látható férfinak sok dolga van, ezért ideges. Rossz a tartása, vállát túlzottan megemeli. A túlerőltetés miatt fájdalmat érez. A kagylót görcsösen szorítja,
ezért az alkarja is fáj. A fájdalom növeli idegességét, vállát még jobban emeli stb.
Pszichoszociális kockázatok bűvös köre ‐ esettanulmány Humán menedzser esete, aki jó állás és magas fizetés reményében a szükséges feltételek hiánya ellenére elvállalta a beosztást.
Szorongás: ‐ szakképzettség, ‐ nyelvtudás hiánya
Feladatok nőttek: nyelvet beszélő 100 fő felvétele
Szorongás fokozódott találnak megfelelő HR‐ est Betegállomány: ‐ kardiovaszkuláris megbetegedés ‐ gyomor panaszok
Főnöki felszólítás: a feltételek teljesítése Szorongás méginkább fokozódott feltételeknek nem tud eleget tenni
Stressz csökkentés ‐ egyéni szinten Stressz kezelés A stressz kezelése azt jelenti, hogy csökkentjük az egyént ezután érő stresszek mennyiségét. A stresszt kétféleképpen lehet csökkenteni: vagy csökkentjük a terhelést, aminek az egyén ki van téve, vagy növeljük az egyén alkalmazkodó képességét.
Megküzdési készség
Passzív: • elkerülő magatartás (tanult tehetetlenség, tagadás, elfojtás, ellenségeskedés)
Egészségi panaszok mértéke
Azt a folyamatot, melynek során a személy megpróbál szembeszállni a stresszel, megküzdésnek nevezzük, s ennek két fő formája van. Aktív: Stresszre adott válaszok hatása az egészségre* • problémamegoldás 6 (megküzdés, 5,12 5 elmenekülés) • külső támogatás keresés 4 (kollégák, barátok, család) 3,2 3
2
1
0 aktív
*Plette: 2006
passzív
Sztresszre adott válaszok
Figyeljünk a munkahelyi stressz első tüneteire!
Mottó: „Aki ma a homokba dugja a fejét, holnap a fogát csikorgatja” (finn falfirka)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
