Zarándokturizmus, zöldutak tervezési szempontjai

Kollányi László

Zarándokturizmus, zöldutak tervezési szempontjai Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 2014. június 27. - július 4.

Néhány gondolat … A mai moralitását vesztett ember ki van éhezve a spiritualitásra. Az éhség hajtja az embert, hogy ezt az űrt betöltse. A zarándokláson a szeretet megtapasztalása feloldja a szorongást. A zarándokláson találkozik a teremtett világ csodáival, új emberekkel és ez a teljesség érzését hozza, miközben a test elfárad, szelleme felszáll és nyugodt lesz., s éppen ez ad új feltöltődést, erőt lendületet. Szabó Tamás (Mária Út egyesület elnöke) Kétféle út létezik: fizikai és szellemi, a zarándokutakban a fizikai út és a lelki út egyesül egymással. Európában a középkori zarándoklatok célpontja Róma és Santiago de Compostela volt. Az El Camino Szent Jakab sírja fölé emelt katedrálishoz vezető 800 km-es úthálózat reneszánszát éli. A látogatók száma évről évre szignifikánsan nő. A magyar zarándokok ennek mintájára számos zarándokutat alapítottak itthon is. Néhány év alatt MO-on mintegy 3500 km zarándokút hálózat került kijelölésre MOon. A zarándokutak növekvő népszerűségét a turistautakhoz képest a szellemi spiritualitás adja. Mi a népszerűség oka? A WTO szerint a világ turizmusának 32%-a vallási motivációjú, Magyarországon 7-8%.

A fizikai utak hálózata - turistautak Magyarországon 23.500 km turistaút, zöldút, zarándokút, (kerékpárút) (3 x Budapest New York távolság) Jelentős új fejlesztések: Bejárható Magyarország, OTK, Duna Stratégia, zöldutak,

Országos és térségi kerékpárutak, lovardák, kikötőhelyek Országos és térségi jelentőségű kerékpárúthálózat ami „zöldúthálózatnak” is tekinthető

Zavaros fogalomhasználat

Lovagló út

Történeti út Kerékpárút

Borút

Zöldövezet Tematikus út

Túristaút Teljesítmény túraútvonal

Zöldút

Zöldgyűrű

Zöld infrastruktúra Ökológiai hálózat Zöldfolyosó

Panoráma út

„Lassú” turizmus

Kulturális út Tanösvény

Búcsujáró út

Zarándokút

Ökofolyosó

Zavaros fogalomhasználat

Lovagló út


Borút



Zöldút

Zöldgyűrű


Panoráma út



Búcsújáró út

Zarándokút

Ökofolyosó

Mi is az a „zöldút”? =Greenway Zöldutak Módszertani Egyesülete Közép- és Kelet-európai Zöldutak (CEG)

Mi is az a „zöldút”? =Greenway “A zöldutak olyan, többfunkciós útvonalak, melyeket a gyalog, lovon, kerékpáron, illetve más motormentes módon közlekedő vagy túrázó emberek számára hoznak létre. Fajtájuk szerint lehetnek zöldfolyósok, történelmi és kereskedelmi útvonalak, folyók vagy vasutak mentén haladó ösvények, vízi utak. A zöldutakat helyi közösségek működtetik a környezeti és gazdasági szempontból is fenntartható társadalom kialakítása és az egészséges életmód elterjesztése érdekében.

A zöldutak ideális környezetet biztosítanak a közösségi kezdeményezések, továbbá a természetvédelemmel, kulturális örökségvédelemmel, fenntartható turizmussal és motormentes közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések számára. A zöldutakat azzal a szándékkal hozzák létre, hogy a térségben élők és az oda látogatók igényeit egyaránt kielégítse és élénkítse a helyi gazdaságot.” (részlet a Közép- és Kelet-európai Zöldutak deklarációjából)

Mi is az a „zöldút”? =Greenway

Greenway – zöldfolyosó, zöldút szó jelentése: Útvonal, természetes vagy mesterségesen kialakított folyosó, amelyet pihenés/rekreáció céljára használnak. Általában természeti képződmények, pl. folyómedrek, völgyek, hegygerincek mentén, vagy utak, folyómedrek, csatornák, túraösvények környékén találhatóak. Adott területen áthaladó, gyalogosok és kerékpárosok részére szolgáló természetes ösvény vagy mesterségesen kiépített út.

Természeti sáv, amely lakott területeket kapcsol össze történelmi és kulturális emlékhelyekkel, parkokkal, rezervátumokkal. Kijelölt, összefüggő területek a városban vagy közvetlen környékén, amit közparknak vagy zöldövezetnek minősítettek. (Ökotárs Alapítvány).

Zöldutak típusai …

1. Első típushoz tartoznak az ökológiai folyosók, melyek a biológiai sokféleség fenntartására szolgálnak, és a vadon élő állatok szabad vándorlását biztosítják. 2. A második típushoz a rekreációs folyosókat soroljuk. Ide tartoznak a sokszor élő vizek mentén futó, vagy azokat felkereső utaknak egymáshoz fűződő láncolata. Az ilyen utak és ösvények rendkívül gazdag vizuális élményanyagot kínálnak az őket felkeresőknek. Ezek lehetnek helyi, regionális, országos, vagy nemzetközi szintű, rangú útvonalak. 3. A harmadik típus a történelmi és kulturális jelentőségű folyosók együttese. Ezek a turisták számára teremtenek vonzó, magas színvonalú környezetet szabadidejük eltöltése és az útvonal által érintett látványosságok felkeresése céljára, akár mint a lakóövezeten belüli infrastrukturális hálózat része (lásd kerékpárút). (J.Gy. Fábos: Introduction and overview: the greenway movement, uses and potentials of greenways, 1995).

Mi is az a „zöldút”? =Greenway „the greenways are networks of land containing linear elements that are planned, designed and managed for multiple purposes including ecological, recreational, cultural, aesthetic, or other purposes compatible with the concept of sustainable land use” A zöldutak ökológiai, rekreációs, kulturális, esztétikai vagy egyéb, a fenntartható területhasználatot szem előtt tartó céllal megtervezett, és fenntartott területek hálózata, ami vonalas elemeket tartalmaz. 1. Első, hogy térbeli megjelenése lineáris, tervezésénél ez különbözteti meg leginkább más, a zöldterületek hasznosításával kapcsolatos tájtervezési fogalomtól. 2. Második az összekötő szerep kisebb, nagyobb területi egységek egymáshoz fűzésével, kapcsolatteremtés a környezettel. 3. Harmadik, hogy sokrétű felhasználhatósága miatt elengedhetetlen létesítése céljának jó meghatározása. A különböző lehetséges rendeltetések között olykor kompromisszumok megteremtésre van szükség. 4. Negyedik a fenntarthatóság fontossága. A zöldutak a természet védelmével egybekapcsolt hasznosításán túl az adott térség gazdasági fejlesztését is jelentik. 5. Ötödik jellemzője, hogy térbeli, vonalas megjelenésével a zöldút, melynek kialakítása más struktúrákéhoz képest sokkal mélyebb, összetettebb tervezést igényel ne a vele össze nem keverendő egyéb zöldfelületi elemek rovására valósuljon meg. (Jack Ahern: Greenways as a planning strategy, 1995).

Kifejezések

Lovagló út


Borút



Zöldút

Zöldgyűrű


Panoráma út



Búcsujáró út

Zarándokút

Ökofolyosó

Túristaút = zarándokút = zöldút ?

A (gyalogos) turistaút fogalma Azt az útvonalat, amelyet közérdekből turisztikai célú gyalogos közlekedés (gyalogtúrázás) céljából létesítettek, vagy e célú használatra (is) ajánlanak, ezért a követhetőség biztosítására megfelelő távközönként útjelzésekkel – felfestett turistajelzések, oszlopra helyezett útirányjelző táblák - láttak el, kijelölt gyalogos útvonalnak, vagy gyalogos turista útvonalnak (továbbiakban együtt: turistaút) nevezzük

A turistaút gyalogosáramlás-szabályozó szerepe, úton „tartás” A kijelölt utaknak fontos feladata a turisták, látogatók áramlásának szabályozása, különösen védett, magán, vagy veszélyes területen. „Az útvonal kijelölésével és a természetes vagy mesterséges áramlásirányító eszközök segítségével korlátozni lehet a látogatás okozta negatív hatásokat.” 1.sz. szakmai útmutató gyalogos turisztikai és rekreációs útvonalak kijelöléséhez 1. változat, 2014. február 6. Kiadja az Magyar Természetjáró Szövetség - MTSZ Turistaút Szakbizottsága

Kifejezések

Lovagló út


Borút



Zöldút

Zöldgyűrű


Panoráma út

„Lassú” turizmus Búcsujáró út


Zarándokút

Ökofolyosó

Túristaút = zarándokút = zöldút ?

Zarándokút A zarándokút zarándoklás egy kegyhely, szenthely felkeresése érdekében. A zarándokutak általában nem önálló nyomvonalon, hanem legtöbbször turistautakkal összekapcsolva kerülnek kijelölésre. A hazai zarándokutaknak nincs hivatalos kezdőpontja, bárhol megkezdhető a zarándoklat. A hazai zarándokutak sajátossága, hogy kétirányúak, bármelyik irányba indulva eljuthatunk zarándokhelyre. A zarándokutak kialakítására nincsenek műszaki szabványok. A zarándoklat egy speciális formája a búcsújárás. Hazánkban a búcsújárás a résztvevők számát nézve még jelentősebb mint a zarándokúton járás.

Miben más egy zarándokút - a táj spritualitása, szakralitása, szimbolikája… A zarándoklás során a vándor kiszakad a hétköznapokból, találkozik a tájjal. A város elhagyása szimbolikusan régi énem elhagyása A mindennapi rohanás helyett lassú haladás, szemlélődés. A hegyről való letekintés, visszanézés a városra szimbolikusan visszatekintés életemre, kapcsolataimra. Megyek fel a hegyre az nehézség, életem nehéz szakaszaira gondolok… Felérek a hegyre közelebb vagyok az éghez, belső világomban Istenhez, elszakadok a földtől. Az emberi alkotások (tájelemek, tájértékek, kereszt, emlékhely, hálatábla, kápolna, kálvária stb.) szakralitást jeleznek, fókuszálják gondolkodásunkat A kút szimbolikusan „forrás”, enyhülés a „szomjúságra”a „vágyakozásra”. A víz maga a „megtisztulás”. A romok az elmúlást az ősiséget jelzik. Láthatóvá teszik a láthatatlant a múltat, látható világon túli világot. Az útjelzés bizalom, a ráhagyatkozás, nem vagyok egyedül az úton a világban. A teljes utat nem látom, de látom, keresem mindig a következő „jelet” az úton.

Miben más egy zarándokút - a táj spritualitása, szakralitása, szimbolikája… Az átlépés megye vagy országhatáron jelzés, hogy valahová értem, mindkét helyen vagyok. A pusztaság, kietlenség, csend életünk „sivatagjaira”, sivárságaira reflektál, pl. Mózes vándorlása. A természet hosszas szemlélése az élővilág gazdagsága a keletkezésre, a világ és saját életünk értelmére reflektál. A táj beláthatatlansága az ég tágassága a „végtelenséget” jeleníti meg. A természeti erők, események (vihar, tenger, geomorfológiai adottságok) a „magamnál nagyobb erőkre” utalnak. Az átkelés patakon, folyón, hídon, kompon szimbolizálhatja a halált és az újjászületést. A nappal és éjszaka, a napfelkelte, naplemente a sötétség és „világosság” harcát testesíti meg a zarándok számára. Ha tervezőként megértjük a zarándoklás lényegét a nyomvonalvezetéssel, a környezet kialakításával, az ehhez illeszkedő gondolatok, kérdések felkeltésével hozzájárulhatunk, hogy a táj mint díszlet elősegítse az elmélyülést. A külső útépítés belső útépítéshez kell, hogy vezessen.

Zarándokutak - Magyar Zarándokút Az Országházban 2010. november 25-én megalakult a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás. A huszonnégy önkormányzat alapításával létrejött társulás a spanyolországi El Camino mintájára hozza létre az Esztergomtól Máriagyűdig tartó, mintegy 420 kilométer hosszú Magyar Zarándokutat.

Magyar Zarándokút

Zarándoklat ideje: Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton. A teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. Az út hatása érdekében javasoljuk, hogy legalább egy hét zarándoklatot tartsanak. A zarándokutat bármilyen (vallási, ideológiai, stb.) megkülönböztetés nélkül mindenki bejárhatja, aki elfogadja a működés szabályait. A zarándokúton a mentális kikapcsolódás, felfrissülés garantált, az út végiggyalogolása pedig nem jelent nagyobb költséget annál, amit az ember otthon költ magára. A szállásokat, amelyek olcsó (1500-2500 Ft/éjszaka), puritán helyek, önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítjuk ki és működtetjük minél egyszerűbb módon. Az Utat elmesélni, bemutatni, filozófiáját megértetni másokkal nem lehet. A Zarándokutat át kell élni, át kell érezni és csak útközben tapasztalható meg, kinek, mit jelent valójában. Noha az Út különböző embereknek kicsit mást és mást jelenthet, hisszük, hogy morális és mentális „tisztító – rendező hatása” vitathatatlan.

Zarándokutak - Magyar Zarándokút A zarándokút teljes hossza mintegy 431 km. Kitérőkkel együtt közel 600 km. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Az útvonal bejárása minimum 16 napot igényel. Kényelmesebb tempó és a kitérők érintése esetén 18-24 nap szükséges. Az út szakaszokból ál (17 25-30 km-es napi javasolt szakaszokat alakítottak ki).

Zarándokutak - Mária Út A Mária Út egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan.

Egyházi támogatású egyesület

Zarándokutak - Szent Jakab út Wolfsthal (Ausztria) és Budapest közötti zarándokút az El Camino mintájára

Zarándokút - Szent Jakab út Zarándokút Szlovákia és Magyarország között (Határmenti együttműködési pályázat)

Nemzetközi/hazai zarándokutak – Szent Márton Út Szombathely városa 2005. április 28-án bekapcsolódott a Szent Márton Európai Kulturális Útvonalba (Szombathely és Tours között)

ECF EuroVelo kerékpár útvonalak Magyarországot három EuroVelo útvonal érinti 6-os, 11-es és a 13-as Célkitűzések: 2020: • Cycling has at least doubled to 15% modal share on an average in Europe • International and national institutions in Europe recognise the value of cycling and incorporate it in all relevant policies • Investment in cycling at European and national level is at least 10% of transport budgets • Investment in recreational cycling and tourism is comparable to transport investments • The rate of ‘cyclists killed or seriously injured per km’ in Europe decreased by 50

Via Francigena

The Via Francigena is a historical itinerary leading from Canterbury to Rome, a major route which in the past was used by thousands of pilgrims. At the beginning of the 11th century a multitude of souls "looking for their Lost Heavenly Home" took the habit of travelling across Europe.

A zarándoklat áldozatvállalás, van aki teljesítménytúraként fogja fel.

A zöldút, zarándokút változatos terepen haladhat..

Tervezési szempontok

Zarándokút nyomvonal vezetési és járhatósági szempontok ..

 Minden szempontnak megfelelő ideális útvonal általában nincs, mindenütt a helyi lehetőségekhez mérten kell megtalálni a reális, optimális nyomvonalat.  Több verziót fel kell vetni, felderíteni, keresni kell a jó megoldást,  A szempontok olykor egymásnak ellentmondanak, így mindig az adott helyen, minél több információ birtokában, helyszíni bejárások után kell meghozni, célszerűen helyiek és nem odavalósiak (elfogulatlansággal és a teljes úthálózatra való „rálátással”) egyidejű bevonásával.  Ha rögzítjük a nyomvonalat és kijelöljük, utána már nehéz változtatni.  Szükség esetén adhatunk alternatív útváltozatokat, leágazási javaslatokat.  Sok hasonlóság van a turistaút és a zarándokút között, de céljuk nem teljesen azonos, a zarándokutaknál mások a hangsúlyok (pl. előre haladó út, zarándokhelyek, települések, zarándokszállás, támogatni a vándort hogy belső utat is járhasson, stb).

 Ahány zarándok, annyiféle lehet a bejárt út, mi csak ajánlunk; sok személyes vagy az aktuális körülményekből adódó szempont is közrejátszhat: alkatfüggő, állapotfüggő, időjárásfüggő, stb.

Zarándokút nyomvonal vezetési és járhatósági szempontok ..  Néhány tipikus példa a zarándoklásra, lelki célú gyaloglásra (persze nem szoros kategóriák):  Hosszútávú egyéni vagy kiscsoportos zarándoklás (akár több hétig) – nem elsősorban az állomások, hanem az út számít, olcsóbb szálláshelyek alapkomforttal, csendesebb szemlélődőbb, befelé forduló lelkiség,  Búcsújáró zarándoklatok, kisebb-nagyobb csoportban – akár ideiglenes/szívességi szálláshelyen, az elérendő zarándokcél (búcsú) a fő, amúgy minél rövidebb és kényelmesebb útvonal, „hangosabb” közös ima-éneklés, búcsúhoz kötött szezonális,  Túrák, imádságos kirándulások – turisztika akár lelki tartalommal, az útvonal mentén mindenféle érdekesség számít, a látnivalókra és szálláshelyekre vonatkozó igények eltérőek lehetnek,  Szemlélődő-meditációs túra – rövidebb, lassabb haladás, elmélyülés; a csend, a természet közelsége és szépsége számít.

 A zarándokút nemcsak a lelki indíttatású vándorokat hívja, hanem a kirándulókat, turistákat, országjárókat is, élményt és értékeket kínálva, felmutatva (missziós jelleg).  Az út „gyalogosbarát” és „zarándokbarát” is legyen, támogatva a vándort, mind gyakorlati igényeiben, mind abban hogy találkozhasson a világgal, hogy belső lelki utat is járhasson.

Érintendő helyek, útpontok:

Érintendő helyek, útpontok:  A fontos, előre meghatározott zarándokcélpontok (kegyhelyek, szentkutak) legyenek az útvonalak főbb állomásai, ezen kívül térképezzük fel a környezetben (és amit érdemes kapcsoljunk be) a:  szakrális helyeket (pl. templomokat, kolostorokat, kápolnákat, útszéli kereszteket),  technikai-infrastrukturális pontokat (szálláshely - ezen belül különösen az ajánlott  zarándokszálláshelyek -, ivóvíz, esőbeálló, bolt, WC, gyógyszertár, vasútállomás, stb.)  érdekes turisztikai látnivalókat (tájértékek: természeti és épített értékek, pl. kilátópontok, források-tavak, barlangok, várak, kastélyok és romjaik, parkok, stb.)  Ahol stabil élő közösségek vannak (zarándokfogadás), azt érdemes előnyben részesíteni a pusztán „tárgyi” emlékekhez képest. Ez a zarándokút missziós jellegéből is következik.  Nem szükséges és nem cél minden útpontot egy útvonalra fűzni, adott esetben a fő úthoz közeli helyekre hívjuk fel a figyelmet (a zarándokkalauzban megjegyzéssel vagy az úthálózatban kitérő ill. alternatív útváltozat kijelölésével, táblával). A hosszútávú zarándok már nem főként az állomásokért megy, hanem az Útért és a Célért.

Hálózati szempontok: Hálózati szempontok:  Az alap útvonalak vándorút jellegűek, így a kiemelt zarándokhelyek között törekedni kell a gyalogos szempontok mellett (forgalmas utak lehetséges elkerülése, kellemes, jó járhatóság, területgazdák hozzájárulása) a minél egyszerűbb, rövidebb, előre haladó nyomvonalvezetésre. Felesleges vargabetűkkel és értelmetlen szintkülönbségekkel ne terheljük zarándokot, aki több hétig gyalogol, sokszor fáradtan, fájós lábbal és belátható időn belül meg akar érkezni.  Két pont között próbáljuk megtalálni a leginkább megfelelő nyomvonalat. Két kb. azonos hosszúságú út esetén pl. a döntést a szakrális helyek, a természetközeliség, szépség, a technikai pontok közelsége és a járhatóság, valamint az egyszerű vonalvezetés határozza meg.  Ha valahol többszöri mérlegelés után sem jutunk egyértelmű megoldásra, (pl. mert fontos helyet vagy szakaszt kell bekapcsolni, mely a fenti elvvel nem hozható összhangba), akkor ajánlhatunk kétféle (pl. hosszabb-rövidebb) útváltozatot is.  További zarándokhelyek, különböző látnivalók ill. technikai pontok bekapcsolása vagy rövidítő alternatívák ajánlása leágazásokkal, ajánlott útváltozatokkal lehetséges (ld.fent). Egy leágazást - ha van értelme – tovább is vezethetünk és egy másik nyomvonalon csatlakozhat vissza a fő útba, alternatívát képezve.

Hálózati szempontok (folytatás): Hálózati szempontok (folytatás):  A hosszútávú, alap útvonalak mellett helyi-térségi jellegű zarándokútvonalak is létrehozhatók, melyek kegyhelyre, zarándokhelyre vezessenek, vagy egy másik zarándokútvonalból kiágazva és visszacsatlakozva legalább egy fontos szakrális helyet érintsenek. Hosszuk min. 5 km (az ennél rövidebb szakaszokat leágazásként, az adott zarándokút részeként kell tekinteni), de javasoltan legalább 1-2 napos zarándokutak.  Építsünk a meglévő jelzett turistautakra, zöldutakra és/vagy helyi búcsújárási- és zarándok hagyományok által meghatározott utakra mindenütt, ahol célszerűen beilleszthetők és nem indokolt tőlük az eltérés. Szükség szerint ezeket ezeket értelemszerűen egészítsük ki, kössük össze (pl. átkötésekkel, az útvonalak kombinációjával helyi (kör)túrák lehetőségét adhatjuk meg).

Hosszútávú zarándok igények (hozzávetőlegesen):

Hosszútávú zarándok igények (hozzávetőlegesen):  max. 10-15 km-enként lakott terület érintése,  szakaszbeosztás: igyekezzünk az ajánlott napi távot 20-25 km-esre kialakítani, semmiképp ne haladja meg a 30-35 km-t, kb. hetente rövidebb (10-20 km-es) „pihenő” jellegű nappal;  max. 30 km-enként legyen szálláshely, az ideális ha kb 10-15 km-enként van szállás,  max. 2-3 naponta legyen alapinfrastruktúrával rendelkező település (pl. gyógyszertár, háziorvos, bolt, stb.),  max. kb. 5 naponként kellene egy nagyobb város ahol van bővebb infrastruktúra (pl. szaküzlet), valamint ki-becsatlakozási közlekedési lehetőség

Terület és környezet: Terület és környezet:  „gyalogosbarát” útvonal: a lakott területek között főként természetben vezessen, lehetőleg árnyas-erdős utakon, kellemes csendes környezetben járjunk, ne forgalmas utakon,  érintsen lakott területeket, vásárlás-vízvétel-szállás okán, s legyen mód emberekkel találkozni, megismerni a községeket, az értékeiket,

 problémás, veszélyes területeket kerüljük (pl. vadászterület, bányaterület, katonai terület, vagy ahol bármi okból nem engedélyezik az áthaladást), a csak időnként lezártakat is,  változatosság és a helyi, térségi sajátosságok megjelenése az útvonal mentén,  lehetőleg kerüljük a nem kellemes környezetet, vagy kevésbé jól járható útvonalat, de ne mindenáron, ha más szempontok erősebbek (pl. célszerű az egyenes út ha már a napi táv túl hosszúvá válna; míg más esetben vezethet fontos tájérték(ek) felé, akár nehezebb útvonalon is). A zarándok így a valósággal szembesül, annak szépségével, de olykor nehézségeivel, árnyoldalaival is.  ha tudunk, figyeljünk az útvonal könnyű jelezhetőségére (minél kevesebb nyílt terület, ahol nincs mire jelzést festeni).

Gyalogosan jól járható legyen az út:  többnyire ne legyen túl nehéz a terep,  ne váljon járhatatlanná vagy veszélyessé rossz időben sem, télen hóban és árvíz idején is minél nagyobb részben járható ill. követhető legyen,  a legjobb úttípus a széles makadám út, amely kellően kiépített, de nem szilárd burkolatú és nem is válik sárossá (manapság egyre kevesebb van belőlük,) Az alábbi típusú utakból kellene minél kevesebb (nem lehet cél a teljes elkerülés):  országút, különösen ha forgalmas és nincs mellette járda  hosszan vezető szilárd burkolatú út (egyes szakaszokon a kis forgalmú aszfaltos szakasz kifejezetten üdítő lehet, különösen esőben, de hosszabb távon aszfalton való gyaloglás lábfájást okoz)  túlságosan sziklás, gyökeres vagy "nagyköves" út (könnyen kifordul az ember lába)  olyan földút, ami esős időben könnyen túl sárossá, nehezen járhatóvá válik  könnyen elbozótosodó szakasz, ami állandó karbantartást (tisztítást) igényel,  túl hosszan vezető keskeny ösvény (gondolva a csoportos zarándokokra is, akik együtt imádkoznak, énekelnek útközben)  szükség és lehetőség szerint az útvonal kialakítás is fejleszthető, s ha kell, éljünk alternatív lehetőségek felkínálásával (pl. kerülővel műúton, aki nem bírja az emelkedőt, vagy ha esős időben a földút nehezen járható; vagy akár ideiglenesen amíg nem készül el az út);  Egyes szakaszokon a babakocsis/kerekesszékes járhatóság/járhatatlanság fontos információ lehet. Nem cél azonban a teljes hosszban való járhatóság ezen eszközökkel.

Zarándokút nyomvonal vezetési és járhatósági szempontok .. Javasolt útvonal-járhatóság kialakítására (új gyalogos útvonalfejlesztés esetén):  1,5 m széles keresztmetszetű, gyalogosan járható ösvény, túristaút. A munkának tartalmaznia kell az űrszelvény cserjétől, fától való mentesítését, a nyomvonalba eső akadályok eltávolítását (pl. bedőlt fák, kövek, stb.),  20 %-nál meredekebb szakaszon falépcső, szükség szerint fakorlát, erodált szakaszon a nyomvonal profilozása, rézsűinek megerősítése; keresztező patakon átkelő (palló korláttal), vadvédelmi kerítésnél gyaloglétra kialakítása; vizenyős vagy könnyen erodálódó szakaszokon a vízelvezetés megoldása,  Közúti szakaszokon párhuzamos gyalogösvény vagy járda kialakítása,  Sziklás, alpin szakaszok szükség szerinti biztosítása (fém kapaszkodó lánc/drót, létra, stb.)  Az útvonal néhány frekventáltabb pontján, elsősorban kegyhelyek, vonzerők közelében és azok megközelíthetőségére; nem építési engedély köteles akadálymentesítési munkák, pl. egy-két lépcsőfok áthidalása rámpával, korlát.

Európai Gyalogtúrázók Szövetség szempontrendszere European Ramblers’ Association Európai Gyalogtúrázók Szövetsége

Mitől lesz jó egy turistaút? Tervezési szempontok, minősítési kritériumok 23 kritériumot állított össze az Európai Gyalogtúra Szövetsége. Minden egyes 4 km-es szakasznak a kritériumrendszer alapján legalább 11 pontnak meg kell felelni. (A 4 km-t a napi túrázás alapjának tekintik).

Útburkolat

Mitől lesz jó egy turistaút? Tervezési szempontok, minősítési kritériumok 23 kritériumot állított össze az Európai Turistautak Szövetsége. Minden egyes 4 km-es szakasznak a kritériumrendszer alapján legalább 11 pontnak meg kell felelni. (A 4 km-t a napi Túrázás alapjának tekintik).

Jelzésrendszer

Mitől lesz jó egy turistaút? Tervezési szempontok, minősítési kritériumok 23 kritériumot állított össze az Európai Turistautak Szövetsége. Minden egyes 4 km-es szakasznak a kritériumrendszer alapján legalább 11 pontnak meg kell felelni. (A 4 km-t a napi Túrázás alapjának tekintik).

Táji adottságok

Mitől lesz jó egy turistaút? Tervezési szempontok, minősítési kritériumok

Kulturális adottságok és „civilizáltság”, urbanizáltság, szolgáltatások

Mitől lesz jó egy turistaút? Tervezési szempontok, minősítési kritériumok Alapkritériumok a teljes útszakaszra

Jelzésrendszer [MSZ-88] MSz-20587/2-1988, Gyalogos út- és irányjelzések. Magyar Szabvány [UME-98] ÚT 2-1.140: 1998 Útügyi Műszaki Előírás: Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése Kerékpáros útügyi műszaki előírás rendelkezik (ÚT 2-1.203:2010).

Budapesti Corvinus Egyetem tájépítész hallgatói gyakorlat

Mária Út kialakítása és tervezési tapasztalatai Pest megyében workshop Pest Megyei Önkormányzat, 2011.10.27,




Tájértékek a Mária Út 1 km-es övezetében (12 000 tájérték)

Csobánka térsége

Tájértékek a Mária Út 1 km-es övezetében Emlékmű, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Lakóépület Növénytermesztés, feldolgozás Kereszt, feszület Régészeti lelőhely Utcabútor, köztéri berendezés Forrás Templom, imaház Kút Kulturális épület Sír, síremlék, sírjel Kápolna Barlang Egyéb szakrális objektumok Facsoport, fasor Oktatás, nevelés Közintézmény épülete Temető Vallás igazgatás Szikla Erődítés részei Kálvária, kálváriadomb Igazgatás, rendvédelem Kereskedelem, szolgáltatás Fa, jellegfa Kolostor, monostor

2266 1640 1322 1172 775 674 513 414 332 260 234 173 133 104 68 66 62 60 50 48 46 44 43 42 40 39

12008 tájérték országosan Az ország 12 ezer műemléke közül 2436 műemlék az övezetben.

Mária Út települések Magyarországon

249 magyarországi települést érint a Mária Út Abasár, Acsád, Apátvarasd, Apostag, Aszaló, Aszód, Áta, Bag, Bajót, Bakonybél, Bakonyjákó, Bakonyoszlop, Balinka, Bátonyterenye, Bátorliget, Bátya, Bernecebaráti, Bicske, Bisse, Bodajk, Bogács, Bogyiszló, Bonyhád, Bögöt, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Budapest, Buj, Bük, Celldömölk, Cikó, Csabdi, Csákberény, Csatka, Csénye, Csepreg, Cserépváralja, Csesztve, Csitár, Csobánka, Csókakő, Csolnok, Csömör, Dáka, Domony, Domoszló, Dorog, Dömös, Drávaszabolcs, Drégelypalánk, Dudar, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunavecse, Dusnok, Ecséd, Eger, Egerszalók, Egerszólát, Erdősmecske, Érsekvadkert, Esztergom, Fajsz, Fehérvárcsurgó, Feldebrő, Gánt, Gávavencsellő, Golop, Gór, Gordisa, Gödöllő, Grábóc, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Halmaj, Harta, Hatvan, Heréd, Héreg, Hernádkércs, Hévízgyörk, Homokbödöge, Horvátzsidány, Hosszúhetény, Kács, Kállósemjén, Kalocsa, Kartal, Kemence, Kemeneskápolna, Kerepes, Kisgyőr, Kiskinizs, Kisnána, Kistarcsa, Kiszsidány, Komló, Kótaj, Kőszeg, Külsővat, Lovászhetény, Lőrinci, Lucfalva, Mád, Magy, Magyargéc, Makád, Mánfa, Mány, Marcalgergelyi, Márianosztra, Máriapócs, Markaz, Márkháza, Mátraszentimre, Mátraverebély, Matty, Mecseknádasd, Mersevát, Mesteri, Mezőzombor, Mihályháza, Miskolc, Mogyoród,Tájértékek Mogyorósbánya, Monok, Út Mór,1Mőcsény, a Mária km-es Nagybörzsöny, övezetébenNagyesztergár, Nagykinizs, Nagykovácsi, Nagyoroszi, Nagyréde, Nagytevel, Nagyveleg, Napkor, Nemesszalók, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nóráp, Nyárád, Nyergesújfalu, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírpilis, Nyírtelek, Óbánya, Óbarok, Ófalu, Ólmod, Oroszlány, Ostoros, Őcsény, Ölbő, Ömböly, Pápa, Pápadereske, Pápakovácsi, Parádsasvár, Patak, Páty, Pécs, Pécsvárad, Pénzesgyőr, Perőcsény, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilisvörösvár, Pilisszentkereszt, Piricse, Pócspetri, Pogány, Pomáz, Porva, Pusztavám, Ráckeve, Rakamaz, Rátka, Remeteszőlős, Sajópálfala, Sajóvámos, Sály, Sámsonháza, Sárvár, Siklós, Sitke, Solt, Solymár, Söréd, Súr, Süttő, Szakmár, Szalánta, Szálka, Szalkszentmárton, Szárliget, Szécsény, Szekszárd, Szeleste, Szerencs, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmárton, Szigetszentmiklós, Szikszó, Szirmabesenyő, Szob, Szomolya, Szőkéd, Szuha, Szügy, Taksony, Tállya, Tar, Tarcal, Tardos, Tarján, Tarnaszentmária, Tass, Tát, Tatabánya, Telki, Tokaj, Tokod, Tokodaltáró, Tök, Tököl, Ugod, Újtelek, Uszód, Vát, Varsány, Vásárosmiske, Vasszilvágy, Vécs, Verpelét, Verseg, Vértessomló, Vértestolna, Vinár, Visonta, Zengővárkony, Zirc, Zsámbék


Diplomamunkák , szakdolgozatok

2013 Potapenko Bohdana Szentannai Zsófia Ria 2012 Kovács Attila Páll András

Zöldút fejlesztés lehetősége az Élővíz-csatorna mentén Tájökológiai folyosók fejlesztési lehetőségei a Zsámbékimedencében

A Rákos-patak menti zöldút kialakítása a XVII. Kerületben A Gerecse területrendezési lehetőségei Zöldúthálózat kialakítása a Gerecse területén Hess Alexandra A Szentendrei-sziget zöldút fejlesztési lehetőségei – A sziget bekapcsolása a Duna menti kerékpárút hálózatba Palkovics Zsófia Zöldhálózat tervezési lehetőségek a Szekszárd-Gemenc vonalon 2011 Reményi Barbara Zöldút fejlesztési lehetőségek a római limes mentén 2010 Gáspár Nóra Egy zöldfolyosó (zöldút) kialakításának lehetőségei Budapest északnyugati agglomerációjában 2006 Szabó Lívia Zöldfolyosó fejlesztési lehetőségek a nagytétényi Duna-parton Tompos Petra Tematikus kastélyutak Baranyában 2005 Eplényi Anna Vasúti zöldfolyosók kialakítása Budapesten





Hess Alexandra: A Szentendrei-sziget zöldút fejlesztési lehetőségei - A sziget bekapcsolása a Duna-menti kerékpárút hálózatba


AZ ÉV TURISZTIKAI TÉMÁJÚ SZAKDOLGOZATA DÍJAZOTTJAI 2013. Az alapos, tudományos igényű munka kategóriában a díjazottak: I. Hess Alexandra: A Szentendrei-sziget zöldút fejlesztési lehetőségei - A sziget bekapcsolása a Duna-menti kerékpárút hálózatba

Javaslatok a zöldútra

Zöldúthálózat összesítő tábla

Kerékpártárolók

Felfestések

Táblarendszer

60

Esőbeállók

Fedett tárolók

PhD

Zöldutak tervezése Előadó: Bárcziné Kapovits Judit

Gyalogos turisztikai útvonalak és jelzésrendszerük Előadó: Molnár András József http://www.turistajelzes.hu/ Rövid tartalom: Ki ne szeretne kirándulni? – A tantárgy keretében a hazai és nemzetközi természetjáró turista útvonalak, zarándokutak és más turisztikai célú gyalogos útvonalak hálózatát, tervezési szempontjait, történeti hátterét tárgyaljuk; továbbá ismertetjük a turista útjelzések és táblák irányelveit, rendszerét, tervezési módját. Bevezető jelzésfestő terepi gyakorlat keretében a kivitelezésbe is belekóstolunk.

Nemzetközi Zöldút Konferencia 2010-ben nemzetközi konferencia 150 résztvevő , 27 ország képviseletében

Zarándokút Mária Út tervezése konferencia, 2011

Szabó Tamás: Mária Út története 2011-ig Gulybán Gergely: A zarándoklás lelki tartalma Dr. Konkoly-Gyuró Éva: Európai kitekintés, zarándokutak jelentősége a jelenkorban Szarvas Zoltán:

Zarándokutak fejlesztési lehetőségei

Bárcziné Kapovits Judit: Nyomvonal vezetési megfontolások, helyi kezdeményezések szerepe zarándokutaknál Dr. Csemez Attila: Tájépítészeti szempontok a Mária út kialakításához Jelzésfestés = Mária út/Zarándok út? Dr. Molnár András József: Az útvonal-kijelölés, jeltáblarendszer Dr. Kollányi László: Tájértékek a Mária Út mentén Dr. Szente Kálmán: Miért jó egy zarándokút önkormányzati szempontból Szabó István: Lehetőségek a vallás turisztikában Zarándokutak kijelölésének törvényi keretei, jogi feltételei

Jogi háttér Az útvonal hálózat mind a turistautak mind a zarándokutak tekintetében rendezetlen:

- Mindeddig nem került törvényi definiálásra a jelzett turistaút, a zöldút, vagy a zarándokút fogalma. - A jelzett turistaútvonalak nem a természetjáró szervezetek tulajdonában állnak (vagyonkezelésben, használatban). - Az ingatlan nyilvántatásban a jelzett turistautak, zarándokutak (pl. szolgalomként) nem szerepelnek.

- A jelzett turistautvonalat nem tartalmazza a tulajdonjog korlátozását lehetővé tevő törvény. - A helyi erdészekkel közösen kialakított korábbi útvonalakra nem lehet akként hivatkozni, hogy az a tulajdonossal (vagyonkezelővel ) való megállapodás alapján történt, mert az erdész nem minősül a tulajdonos képviselőjének.

Jogi háttér

A környezettel kapcsolatos előírásokat az erdőtörvény, az épített környezet alakításáról szóló törvény és a természetvédelmi törvény tartalmaz. 2009-ben hatályba lépett erdőtörvényben szerepel az erdőterületen áthaladó turistautak szabályozása az Erdő látogatása c. fejezete (91.§) rögzíti: „Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles.” „Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.” Országos Területrendezési terv Az OTrT a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút. Megyei Területrendezési Terv Térségi jelentőségű kerékpárút megjelenik, zöldút, turistaút, zarándokút nem. A „zöld” infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik. …… azáltal, hogy a területrendezésbe beemeli a „zöld” infrastruktúrát. Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia COM(2011) 244

Bejárható Magyarország Program

A Bejárható Magyarország Program keretében új komplex, integráló jellegű portál kerül kialakításra. Elkezdődött a Természetjárók Térinformatikai Rendszer térképének fejlesztése, de maga a program elég lassan halad. Fejlesztések: túristaút fejlesztés , Kéktúra, kerékpárút fejlesztés, túristaházak, zarándokutak, lovasprogram, evezős, vitorlás program, informatikai rendszer.

EuroVelo6 megvalósíthatósági tanulmány Folyik a közbeszerzési eljárás a Rajka-Budapest és Valamint a tervezés a Balaton körüli és BudapestBalaton vonalon

Kérdések

Hiányzik egy központi „Turista Hatóság”, gazda ami összefogná, koordinálná, nyilvántartaná a fejlesztéseket. A MTSZ nem hatóságként működik.

Az integrált területi szemlélet hiányzik (inkább csak nyomvonalak, műszaki tervezés). (Duna Stratégia (korábban VÁTI Datourway projekt) kapcsán ugyan elkezdődött egy integrált jellegű tervezés, fejlesztés. tervezés. Tájértékek, turisztikai látványosságok fejlesztése. Az utak működtetése, fenntartása, problémás, a helyi térségi szereplők bevonása hiányzik (kiv. zöldutaknál). Az önkormányzatok terhelhetőségét sokszor meghaladja az utak fenntartás (pl. Fertő-tó körüli kerékárút). Jogi, területrendezési, területfejlesztési háttér erősítése szükséges Zöld infrastuktúra mint új tervezési eszköz integrálása. Bejárható Magyarország projekt nagyon lassan halad, vagy inkább leállt. Finanszírozás: ITB-k, határon átnyúló projektek, Leader/CLLD?

Köszönöm a figyelmet !

Zarándokturizmus, zöldutak tervezési szempontjai

Recommend Documents