LEVÉL. Településrendezési tervmódosítás Előzetes véleményezési dokumentáció november TH

LEVÉL Településrendezési tervmódosítás Előzetes véleményezési dokumentáció 2012. november TH-12-02-15

TÉR-HÁLÓ KFT. Győr

2

Levél Településrendezési terv módosítás 2012

Levél Településrendezési terv módosítás Előzetes véleményezési anyag Aláírólap Felelős tervező: Tervezők: Munkatársak:

Németh Géza TT-1 08-0065/2006 vezető településtervező Leitner Attila É-3 08-0386 Szabó Roland

www. ter-halo.hu

................................. ................................. …………………………

TÉR-HÁLÓ KFT. Győr

3

Levél Településrendezési terv módosítás 2012

Tartalomjegyzék 1. A TERVEZÉSI FELADAT ........................................................................................................ 4 1.1. Előzmények.......................................................................................................................... 4 1.2. A tervezési feladat meghatározása ...................................................................................... 5 1.2.1. A rendezési tervmódosítás által érintett területek.................................................... 5 1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja ...................................................... 5 2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ .............................................................................. 6 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS..................................................................... 6 4. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS .................................................................................... 7 5. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK ..................................................... 8 5.1. Tájrendezés ......................................................................................................................... 8 Föld- és talajvédelem ...................................................................................................... 10 5.2. Környezetalakítás ............................................................................................................... 10 Víz ................................................................................................................................... 10 Levegő ............................................................................................................................ 10 Zaj és rezgésvédelem ..................................................................................................... 12 Hulladékgazdálkodás ...................................................................................................... 12 5.3. Közlekedésfejlesztés .......................................................................................................... 13 5.4. Közművesítés..................................................................................................................... 13 Vízellátás ........................................................................................................................ 14 Szennyvíz-elvezetés ....................................................................................................... 14 Felszíni vízelvezetés ....................................................................................................... 14 Gázellátás ....................................................................................................................... 14 Villamos energia ellátás .................................................................................................. 15 Hírközlés ......................................................................................................................... 15 5.5. Örökségvédelem ................................................................................................................ 15 6. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 16

Rajzjegyzék Á-1 T-1/K SZ-1/K

Áttekintő helyszínrajz Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből Kivonat a hatályos szabályozási tervből

www. ter-halo.hu

M 1: 30 000 M 1: 4 000 M 1: 2 000

TÉR-HÁLÓ KFT. Győr Levél Településrendezési terv módosítás 2012

4

1. A TERVEZÉSI FELADAT 1.1. Előzmények Levél község Önkormányzatának Képviselőtestülete 2008-2009 évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a település közigazgatási területére vonatkozó, többször módosított 2004-ben jóváhagyott településrendezési tervének felülvizsgálatát. Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészült a község településfejlesztési koncepciója, melyet a képviselőtestület a 11/2003.(II.17.) sz. képviselő-testületi határozattal elfogadott. Levél község önkormányzatának képviselőtestülete 2009-ben hagyta jóvá a település településszerkezeti és szabályozási tervét. A településszerkezeti tervet a 38/2009. (V.11.) számú önkormányzati határozattal, a szabályozási tervet a 3/2009. (V.13.) számú önkormányzati rendelettel hagyták jóvá. A fenti dokumentációkat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. Levél település önkormányzatának képviselőtestülete ezek után úgy döntött, hogy a község településrendezési tervét három területre vonatkozóan módosítani kívánja. A rendezési terv módosításáról szóló döntést a 103/2012. (X.18.) KH. határozattal fogadta el a testület. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek, így nincs szükség a településfejlesztési koncepció módosítására. A tervezési feladat tehát a településszerkezeti- és szabályozási tervmódosítás elkészítése, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó településszerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: • Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) • Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Terve 2010. • Levél község rendezési terv felülvizsgálat 2009. Jelen dokumentáció a szabályozási tervmódosítás a 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 9. § (2) szerinti előzetes véleményeztetés anyaga.

www. ter-halo.hu


5

1.2. A tervezési feladat meghatározása 1.2.1. A rendezési tervmódosítás által érintett területek Jelen tervdokumentáció Levél következő részeire vonatkozik: • I. sz. terület: 1401/39 hrsz.-ú terület tömbje • II. sz. terület: 1401/13 hrsz.-ú terület tömbje • III. sz. terület: 021/14, 021/15 hrsz.-ú területek 1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja I.sz. tervezési terület: Az 1401/39 hrsz.-ú telek övezeti paramétereinek módosítása A telek tulajdonosa a jelenleg beépítetlen területet szeretné beépíteni, hasznosítani. A telekre egy vegyes funkciójú épület kerül megtervezésre, mely alapján a jelenlegi beépítési paraméterek nem teszik lehetővé az épület telken belüli jobb terület kihasználással járó elhelyezését. A telekre és az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókerti méreteket kell változtatni és a beépítési módot, illetve az építménymagasságot. Ennek érdekében módosítani kell a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot (HÉSZ). A megvalósítást támogatva a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a szabályozási terv módosítása, a HÉSZ módosítása II.sz. tervezési terület: Az 1401/13 hrsz.-ú területen egy új gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) övezet kerül kialakításra) A módosítás célja a telek intenzívebb vegyes használatú beépítésének lehetővé tétele. A telekre egy szolgáltató épület kerül elhelyezésre, mely a jelenlegi falusias övezetben nem lehetséges. Ennek megvalósítása érdekében a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a településszerkezeti terv és a szabályozási terv, illetve a HÉSZ módosítása III.sz. tervezési terület: A 021/14, 021/15 hrsz.-ú telkek tömbjében a falusias lakóterület módosul kertvárosias lakó övezetre. A tömbben található még fel nem osztott területen egy kisebb, takarékosabb telekalakítás létrehozása a cél. A falusias nagyobb telkek helyett kisebb 300-400 m2-es telkek kerülnek kialakításra. A tulajdonosi igényt támogatva a község képviselő testülete kezdeményezte a településrendezési terv módosítását. Feladat: a településszerkezeti és szabályozási terv módosítása, a HÉSZ módosítása

www. ter-halo.hu


6

2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Levél község képviselőtestülete a 11/2003.(II.17.) számú képviselő-testületi határozattal fogadta el a község településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a GyőrMoson- Sopron Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Jelen tervdokumentációban megfogalmazott fejlesztési elképzelések illetve szabályozási elemek a településfejlesztési koncepció céljainak elősegítését szolgálják, a terv elhatározásai szervesen illeszkednek a településfejlesztési koncepcióban rögzített fő fejlesztési célkitűzésekhez. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nem volt szükség.

3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS Az I.sz és a III.sz. tervezési terület esetében a tervezett területfelhasználási kategória a jelenlegi területfelhasználási állapothoz képest nem módosul. A II. sz. tervezési területen az 1401/13 hrsz.-ú, a Szövetkezet és a József Attila utca sarkán lévő, jelenleg lakóterület gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) övezetbe kerül.

Településszerkezeti terv - kivonat

www. ter-halo.hu


7

4. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS A tervezési területek szabályozási paramétereinek meghatározásakor arra törekedtünk, hogy a módosításra előirányzott területek előírásai minél jobban illeszkedjenek a hatályos szabályozási terv előírásaihoz illetve a felmerülő igényekhez. I.sz. tervezési terület: Az 1401/39 hrsz.-ú területen a jelenlegi gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) övezetben a hátsó-, oldal-, és előkertek méretei kerülnek pontosításra és jelölésre a szabályozási terven, illetve az építménymagasság emelése történik meg. A tervezett módosítás csak a szabályozási tervet és a HÉSZ-t érinti, az építménymagasságon kívül az egyéb paraméterek nem változnak. II.sz. tervezési terület: Az 1401/13 hrsz.-ú területen terület felhasználási mód változás történik Szabályozás szempontjából a tervezési területen egy új gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) övezet kerül rögzítésre. A tervezett övezeti paraméterek a következők (Gksz-4): • maximális beépíthetőség 50 %, • minimális zöldfelület 20 %, • maximális építménymagasság 7,5 m. • minimális telekszélesség: 18 m • minimális telekmélység: 35 m • minimális telekméret: 500 m2 • szintterület mutató: 2,0 A tervezett paraméterek az OTÉK gazdasági (kereskedelmi-szolgáltató) övezetre vonatkozó javasolt értékeinek megfelelnek. III.sz. tervezési terület: A 021/14, 021/15 hrsz.-ú falusias lakóterület kertvárosias lakóterületbe történő sorolása Szabályozási terv tekintetében a falusias lakóterület, kertvárosias lakóterületre módosul. A tervezett övezeti paraméterek a következők (Lke-8): • maximális beépíthetőség 30 %, • minimális zöldfelület 50 %, • maximális építménymagasság 4,5 m. • minimális telekszélesség: 16 m • minimális telekmélység: 20 m • minimális telekméret: 300 m2 • szintterület mutató: 0,6 A tervezett paraméterek az OTÉK kertvárosias lakóterületre vonatkozó javasolt értékeinek megfelelnek.

www. ter-halo.hu


8

5. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 5.1. Tájrendezés Természetföldrajzi adottságok A település jelenlegi regionális kapcsolatait elsősorban az M1, M15 autópályák és a Budapest Hegyeshalom vasúti fővonal adja: ezek a közlekedési útvonalak biztosítják az összeköttetést a győri és a mosonmagyaróvári és a pozsonyi városi régiók felé. Az úthálózat mellett a közműhálózat is jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat. A településen áthalad az „energia folyosó” magasfeszültségű vezetékekkel és a Győr-Baumgarten nagynyomású földgázvezeték. Levél a Kisalföld nagytáj, Győri medence középtáj és a Mosoni-sík kistáj része. A település egy magas ártéri helyzetű hordalékkúp síkságon fekszik. A környezetben homokdűnékkel fedett teraszszigetek maradványai is megtalálhatók. A tengerszín feletti magasság 120-124 mBf. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat nem jött létre a területen, a felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat vonatkozásában a területhasznosítást semmi nem akadályozza. Az környék antropogén felszíni elemei közül az autópályát és a kavicsbánya-tavakat lehet kiemelni. A táj jellegzetes részét képezik a Mosoni-Duna és a Lajta vízfolyásainak korai holtág maradványai és öblei. A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp déli lejtővidéke. A felszínt iszapos-löszös hordaléktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 méteres mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos, homokos-kavicsrétegből állnak. A kistáj és benne Levél alkalmas 80˚C –os hőmérsékletű termálvíz feltárására. A terület nyersanyagai közül a betonozáshoz és építéshez használható kavics jelentős mértékben kitermelhető. Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C°. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 15,5 C°- +33,0 C° között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék. Természetes élővilág, talaj A terület az Arrabonicum flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulás a fűz- és égerligetek, illetve keményfa ligetek, a tölgy – kőris - szil ligeterdők. Aljnövényzetben a ligeterdők jellegzetes fajai mellett a bükkösök elemei is megtalálhatók. Jellegzetes fajok a medvehagyma, ibolya, őszi kikerics. Erdészetileg a fiatal, kemény- és lágylombos fajok jellemzőek a kistájon. A mezőgazdaságilag művelt területeken az árpa, kender, búza, a kukorica és a cukorrépa a döntő. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jelentősek. A kisalföldi homokos-kavics klaszteren található talajok változó termőképességűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A külterületen az autópálya mentén fellelhető eredeti talajszerkezet és vastagság csak nyomokban követhető, az autópálya építés során a terület talajviszonyai jelentősen megváltoztak. www. ter-halo.hu


9

Vízrajzi adottságok A táj nagyobb része a Mosoni-Duna vízgyűjtő területe. Levél a Lajta vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek vízminősége III. osztályú, szennyezett. Ez a folyó a Mosoni-Duna első jelentősebb jobb oldali mellékfolyója. Jelentősebb vízfolyás a területen a Lajta és a Lajta jobb pari-csatornája. Természetes tavak a területen nem találhatóak. Van viszont több kavicsbánya tó, melyek közül néhányat már rekultiváltak és szabadidős területként, horgásztóként hasznosítanak. A talajvíz mélysége 2 m körül van. A talajvíz kémiai jellege kalcium – hidrogén-karbonátos lágy víz. Sókoncentrációja alacsony. A rétegvizeket a mélységi kavicsos víztartók tárolják. Tájszerkezet, tájhasználat A település északi részén és a dél-nyugati kiszögelésében természeti terület és védett ökológiai folyosó terület található. A védett területek közelsége miatt a természetvédelmi szempontok érvényre juttatására fokozott figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a fészkelő és vándormadarak élőhelyeire, illetve, a vadvonulási vonalak biztosítására. Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. Tájkép A település közigazgatási területét a mai 1-es úttól északra rétek, legelők alkották. Szántóföldi művelés csak a déli területek folyt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Lajta árterét ekkor még szorították be a mai jobb és jobb parti csatorna közé. Így az északi területek vizesebb, ártéri jellegű területek voltak. Szintén rétek, legelők voltak az Óvár – Mosonszolnok összekötő úttól keletre eső területek is. Az akkori belterület, faluterület közvetlen környezetében pedig kertes gazdálkodás folyt. A Lajta mentét ártéri erdőterület kísérte Óvártól Hegyeshalomig. Ennek maradványa a mai 83 hektáros erdőterület. A későbbiekben a Lajta jobb és jobb parti-csatorna kiépítésével művelésre alkalmas területek szabadultak fel. A folyószabályozással eltűntek a rétek, legelők a területről, helyüket szántók váltották fel. ezzel egyidejűleg lecsökkent a Lajtát kísérő erdősáv szélessége is. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. Az autópályák kiépítésével szintén nagyot változott a ’90-es években a külterület. Megjelentek a síkvidéki tájból kiemelkedő felüljárók, csomópontok, melyek jeltősen befolyásolják a tájképet. 2005 óta pedig a mosonmagyaróvári, mosonszolnoki határos területekhez csatlakozva megjelentek a külterületen a széltornyok. A tervezési területek ökológiai folyamatait alapvetően meghatározó és befolyásoló biológiailag aktív felületei a növényzettel borított zöldfelületek. Ezen aktív felületek összekapcsolódva a település egyéb zöldfelületeivel alkotják a település zöldfelületi rendszerét, egyben ökológiai szempontból az élővilág számára járható „zöldfolyosót” képeznek. A zöldfelületi rendszer szerepe tehát többcélú: • ökológiai, • biológiai, • környezetvédelmi, www. ter-halo.hu


10

• rekreációs-jóléti, • esztétikai. Ezen zöldfelületeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (közlekedés, beépítés). Ezért a zöldfelületi rendszer elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a lakó- és termesztő felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Föld- és talajvédelem Mindennemű beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a szennyeződésmentes termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A humusz felhasználásáról a tervezett fejlesztések megvalósítása során humuszgazdálkodási tervet kell készíteni, és erről talajtani szakvéleményt kérni az illetékes hatóságtól.

5.2. Környezetalakítás Mivel Levélen szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak (autópályák és az országos főút) mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén a tsz major. Várhatóan hamarosan kikerül azonban a belterületről egy olyan helye, ahol 1000 méteres védőtávolságán belül lakott terület nem lesz. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 1 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. Víz A terület vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a szabályozási terv alapján megvalósítható építmények elhelyezése. Levegő A környezeti levegő használatának és szennyezésének döntő formája a meglévő és tervezett építményekből kibocsátott kommunális (fűtési) légszennyezés, valamint a létesítmények megvalósításával generált többletjármű forgalom. A tervezési terület levegőkörnyezeti állapotát a majdani levegőterhelési és meteorológiai folyamatok együttesen határozzák meg. •

1

Levegőkörnyezeti folyamatok: Emisszió: adott szennyező forrás(ok)ból kilépő légszennyező anyagok

21/2001 (II.14) Korm. rendelet www. ter-halo.hu


11

• •

Transzmisszió: a szennyező anyagok terjedése a légtérben Immisszió: az adott térséget terhelő összes légszennyező anyag (légszennyezettség, terhelhetőség) Meteorológiai folyamatok • Klíma: az adott térség időjárási viszonyainak összessége (globális jelenségek) • Átszellőzés: a földfelszín és az épített környezet jellemzőinek függvénye A tervezési területeken belül a szabályozási terv által lehetővé tett beruházások a klímaviszonyokat nem módosítják. Az éghajlati viszonyok és a szélklíma kedvező, ezért csekély esély van a légszennyezettség felhalmozódására. A területen nincs jellegzetes, a lokális levegőminőséget dominánsan meghatározó légszennyező (ipari) pontforrás. A tervezési területek és közvetlen környezetük légszennyezettségét ezért elsősorban a forgalom nagy részét lebonyolító utak gépjárműforgalmából adódó légszennyezés határozza meg. A területen a domináns közlekedési eredetű légszennyező anyagokkal jellemezhető levegőminőség átlagos értékei megfelelő "tartalékkal" rendelkeznek, kritikus, határérték közeli összetevő nincs. A tervezett fejlesztések számottevő mértékben nem növelik a terület forgalmát. Víz és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében a településen a szikkasztás nem engedélyezhető. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A településen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Klíma, éghajlati viszonyok A szabályozási terv által lehetővé tett fejlesztések a terület klímájában érzékelhető változást nem okoznak.

www. ter-halo.hu


12

Élővilág A tervezett fejlesztések a terület élővilágára jelentős hatással nincsenek. Zaj és rezgésvédelem A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendeletben foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj sem okoz problémát. A tervezés során figyelembe veendő szabványok és előírások: • MSZ 18150-1:1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése • ÚT 2-1.302:2000 Közúti közlekedési zaj számítása • MSZ 15036:2002 Hangterjedés a szabadban • A 8/2002(III.22)KöM- EüM sz rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról • Az MSZ ISO 1996 - 1 : 1995 sz. ” Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése Hulladékgazdálkodás A tervezési területeken belül építési beruházások megvalósítása, valamint a működés során a következő táblázatban felsorolt, EWC kódszámú és megnevezésű (a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján) hulladékokkal kell számolni jelentősebb mennyiségben: 15 01 02 15 01 02 15 01 03 15 01 10* 15 02 02* 16 06 02* 16 06 03* 17 19 08 09 20 01 01 20 01 02 20 01 08 20 01 27* 20 01 28 20 03 01 20 03 07 20 03 09

papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok nikkel – kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek Építési és bontási hulladékok teljes spektruma olaj-víz elválasztásából származó zsír - olaj keverékek papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek 20 01 27*-től egyéb települési hulladékok lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék

A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2002 (X.18,) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni.

www. ter-halo.hu


13

A keletkező települési hulladékok kezelését a 213/2001. (XI.14.) a települési hulladékokkal kapcsolatos Korm. rendelet szerint kell végezni. A keletkező hulladékok nyilvántartása a 164/2003. (X.26.) Korm. rendelet előírásai szerint történjen. A veszélyes hulladékok kezelése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyűjtőhelyek kialakítására, a gyűjtőeszközök kiválasztására, a szállításra és az ártalmatlanítása vonatkozó rendeletek betartására. A hulladékkezelést teljes körű szelektivitással kell végezni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok azok szállítását és ártalmatlanítását csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik.

5.3. Közlekedésfejlesztés A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak: • M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé • 1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • 1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal • a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot • szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna vasútvonal A meglévő közlekedési elemek tekintetében jelentős változás nem várható a településen. A települést érintő közlekedés-fejlesztési elképzelések A megyei és az országos területrendezési tervben szereplő fejlesztési elképzelések: • M86-os gyorsforgalmú út, melynek nyomvonala az M1 és M15 autópálya csatlakozásából kiindulóan a közigazgatási területet átvágva Mosonszonlok, Jánossomorja települések területén át halad dél felé Csorna, majd Szombathely irányába. Az M86 tervezett nyomvonala jelenleg még bizonytalan, pontos helye nem került még megtervezésre. • Pozsony – Rajka - Csorna nagysebességű vasútvonal. A tervezett nyomvonal a megyén keresztül az M1 autópálya déli oldalában halad, Levélen elágazik Bécs és Pozsony felé. A Pozsony felé vezető nyomvonal az M15 keleti oldalában tervezett. Pontos nyomvonala még szintén nem konkretizálódott. I.-III. sz. tervezési területek: A tervezési területek körüli úthálózat kialakult, a módosítások közlekedési elemeket nem érintenek.

5.4. Közművesítés www. ter-halo.hu


14

Vízellátás A község közműves ivóvíz hálózata kiépült. Önálló vízbázisa megszűnt, a vízellátás Mosonmagyaróvárról történik, közvetlen vezetékrendszerrel. E vízbázisról kiinduló hálózat szolgáltatja a szomszédos Hegyeshalom ívó- és tüzivíz igényét is. A levéli 200 m3-es AK 20/3 típusú magastározót lebontották a mosonmagyaróvári hálózatban figyelembe vehető 3,0 bar nyomásértéket a levéli rendszer biztosítani tudja. A kiépült vezetékhálózat keresztmetszetei a lakóterületek ivó- és tűzi víz biztosítására is megfelelnek. A gazdasági területek oltóvíz igényének ismeretében a hálózatot felül kell vizsgálni. A tervezett fejlesztések a meglévő hálózatról leágazó vezetékek kiépítésével láthatóak el ivóvízzel. A tervezett vezetékek NA 100 KM PVC csövekből készüljenek, melyre föld feletti tűzcsapok helyezendők el. Szennyvíz-elvezetés Levél szennyvízelvezető hálózata a mosonmagyaróvári regionális szennyvízgyűjtő rendszerének része. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 1994 és 2001 között megtörtént. 2009-ben 15.4 km hosszú volt a hálózat hossza bekötővezetékekkel együtt. A rendszer üzemeltetője az AQUA Kft.. Levél község csatorna hálózata gravitációs rendszerű, a szükséges átemelőkkel és nyomóvezeték szakaszokkal. A külterületen Levél és Mosonmagyaróvár között Levél szennyvizeinek szállítására NA 150 KM KPV nyomóvezeték szolgál. A szennyvízcsatornára a rákötések folyamatosan történnek. Az új területek rákötése átemeléssel történhet. A fejlesztések előtt a szennyvíztisztító kapacitást és távvezeték kapacitást felül kell vizsgálni. Felszíni vízelvezetés Levél belterületi csapadékvizeinek befogadója részben a Lajta jobb parti csatornája és annak mellékágai, árkai, részben a belterületen található mélyfekvésű erdők területei. Egyéb helyeken, utcákban, árkokban szikkadnak el a felszíni vizek. A község jelenlegi csapadékvíz elvezetése – az országos képnek megfelelően – nem tudatos és méretezett rendszerben történik. A spontán kialakult hálózatok karbantartása is elmaradt az évek során, kivéve néhány működő burkolt árok állapotát. Az átereszek – árkokkal együtt – feliszapolódtak, keresztmetszetük, anyagaik- és folyásfenék-szintjeik az előbb jellemzett képbe illeszkedve rendszertelenek. Az utcaszélességeknek megfelelően, nyílt árkok-, folyókák-, szikkasztó árkok, valamint zárt csapadékvíz-csatornák építését javasoljuk. A tervezett fejlesztések esetében a csapadékvíz elhelyezését telken belüli szikkasztással kell megoldani. Gázellátás Levél gázellátása a település észak-keleti sarkánál letelepített fogadóállomásból történik. A fogadóállomás a nagy középnyomású gázvezetéket fogadja mely Mosonmagyaróvár irányából érkezik. A fogadóállomás csak Levél gázellátását biztosítja középnyomáson.

www. ter-halo.hu


15

A településen a gázhálózat szolgáltatását az GDF-SUEZ zRt. látja el. A tervezett fejlesztési területek ellátása a hálózat bővítésével megoldható Villamos energia ellátás A község észak-keleti határában húzódó Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom elnevezésű 20 kV-os gerincvezetékről leágazó szárnyvezetékeken keresztül van ellátva. A falu villamos energia ellátását 6 db. transzformátor állomás biztosítja. A fejlesztési területeken a kialakítandó utcai hálózatot célszerű lenne földkábelben vezetni. A tervezett ipari területeteken a telkek ellátására 3 db. 20/0,4 kVA-os transzformátorállomás javasolt, amelyek a teljesítmények elosztásától függően kerülnek elhelyezésre. Amennyiben lesz olyan fogyasztó, amelyik önmagában is nagyobb teljesítménnyel (>300-400kW) jelentkezik, annak ellátására önálló transzformátort kell építeni. A tervezési területek megvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezését javasoljuk. A közvilágítást az MSZ 20194 szabványsorozatnak megfelelve kell kiépíteni. A terület javasolt közvilágítási osztályba sorolása M5. Az ezen besoroláshoz tartozó világítástechnikai előírások: Átlagos fénysűrűség minimum 0,3 cd/m2 Fénysűrűség egyenletessége minimum 0,3 Átlagos megvilágítás érték minimum 4 lx Megvilágítás egyenletesség minimum 0,2 Lámpatestek káprázási osztálya K2 Hírközlés Levél területének ellátása a MAGYAR TELECOM szolgáltatási területéhez tartozik. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A település környezetében található tornyok megfelelő lefedettséget biztosítanak. A tervezési területek egyéb távközlési illetve műsorszórással összefüggő infrastrukturális elemet nem érintenek.

5.5. Örökségvédelem 2009-ben készült egy részletes, jól kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmányban védelemre javasolt épületeket és utcaképeket a település védelemben részesíti. A helyi értékvédelem kiterjesztését nem tervezi a település. A tervezett módosításokkal érintett területek közvetlenül nem érintenek örökségi értékeket. A tervezési területek közvetlen környezetében műemlék nem található. Az építéssel összefüggő földmunkák során, az eddig feltárt és az ezután az építés során előkerülő, régészeti lelőhelyek feltárásáról és védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.

www. ter-halo.hu


6. MELLÉKLETEK A településrendezési tervvel kapcsolatban született önkormányzati határozatok • 103/2012. (X.18.) számú határozat • 104/2012. (X.18.) számú határozat

www. ter-halo.hu

16

LEVÉL. Településrendezési tervmódosítás Előzetes véleményezési dokumentáció november TH

Recommend Documents