Rábacsanak Település rendezési terv November Véleményezési dokumentáció TH

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A.

1

Rábacsanak Településrendezési Terv

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Zöldfelülettervező:

Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-2-1/080102

www. ter-halo.hu


2


TARTALOMJEGYZÉK 1 2

Előzmények ..................................................................................................................................... 5 Vizsgálat .......................................................................................................................................... 6 2.1 Módszertan .............................................................................................................................. 6 2.2 Külső környezet........................................................................................................................ 6 2.2.1 A település elhelyezkedése .............................................................................................. 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása 8 2.2.3 Rábacsanak rövid története ............................................................................................. 8 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások ........................................................... 9 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat .................................................................................................. 9 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség............................................................................................. 9 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás ...................................... 10 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis .............................................................. 12 2.4 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika ......................................................... 13 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények ............................................................... 13 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság .............................................................. 14 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság ....................................................................... 14 2.4.4 Továbbtanulási szokások ............................................................................................... 15 2.4.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete ................................................................ 16 2.5 Kommunikáció........................................................................................................................ 16 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok ........................................................ 16 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban ............... 17 2.6 Gazdasági bázis..................................................................................................................... 17 2.6.1 Gazdasági szervezetek .................................................................................................. 17 2.6.2 A települési önkormányzat gazdálkodása ...................................................................... 19 2.6.3 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................... 19 Környezeti adottságaok ..................................................................................................................... 21 2.6.4 Elhelyezkedés ................................................................................................................ 21 2.6.5 Domborzati, földtani adottságok ..................................................................................... 21 2.6.6 Éghajlat .......................................................................................................................... 21 2.6.7 Vízrajz ............................................................................................................................ 22 2.6.8 Természetes élővilág, talaj ............................................................................................. 22 2.6.9 Tájalakulás ..................................................................................................................... 22 2.6.10 Természeti környezet ..................................................................................................... 23 2.6.11 Természetvédelem......................................................................................................... 23 2.6.12 Települési zöldfelületek .................................................................................................. 23 2.7 Környezetvédelem ................................................................................................................. 24 2.7.1 Levegőtisztaság ............................................................................................................. 24 2.7.2 Zaj és rengéshullámok ................................................................................................... 24 2.7.3 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 24 2.7.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata ........................................................................ 24 2.8 Településszerkezet ................................................................................................................ 26 2.9 Infrastruktúra .......................................................................................................................... 27 2.9.1 Lakásviszonyok .............................................................................................................. 27 2.9.2 Épületállomány............................................................................................................... 27 2.10 Vonalas infrastruktúra ............................................................................................................ 28

www. ter-halo.hu


3


2.10.1 Közúthálózat .................................................................................................................. 28 2.10.2 Közúti kapcsolatok ......................................................................................................... 28 2.10.3 Tömegközlekedés ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.4 Kerékpáros közlekedés ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.5 Személygépkocsik ........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.10.6 Közüzemi hálózatok ....................................................................................................... 29 2.11 Térkapcsolatok ....................................................................................................................... 32 2.12 A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei Rábacsanak fejlesztéséről ................... 32 2.12.1 Általános jövőkép .......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.2 Elvárások a településsel szemben ................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.3 Gazdasági jövőkép........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.4 Vándorlás és megítélése ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.12.5 Rábacsanak fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése .............................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.13 Rábacsanak SWOT analízise ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.14 II. Nemzeti Fejlesztési Terv .................................................................................................... 35 4 A vizsgálatok értékelése ................................................................................................................ 40 4.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők .......................................................... 40 településszerkezeti terv.......................................................................................................................... 42 4.2 Határozat tervezet .................................................................................................................. 42 4.3 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése ............. 44 4.3.1 Országos területrendezési terv ...................................................................................... 44 4.3.2 Megyei területrendezési terv .......................................................................................... 46 4.4 A település elhelyezkedése .................................................................................................... 47 4.5 A településszerkezeti terv leírása........................................................................................... 47 4.5.1 Beépítésre szánt területek ............................................................................................. 48 4.5.2 Beépítésre nem szánt területek...................................................................................... 50 4.6 A település biológiai aktivitásértéke ....................................................................................... 51 4.6.1 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: ........................................ 52 4.6.2 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: ........................................ 53 4.7 Közlekedésfejlesztési javaslat ................................................................................................ 54 4.7.1 Közúti kapcsolatok ......................................................................................................... 54 4.7.2 Tömegközlekedés .......................................................................................................... 54 4.7.3 Kerékpárutak .................................................................................................................. 54 4.7.4 Turistautak, gyalogutak .................................................................................................. 54 4.7.5 A közlekedési helyzet áttekintése .................................................................................. 54 4.7.6 A közúti közlekedés fejlesztése...................................................................................... 54 4.8 Közművesítési javaslat........................................................................................................... 55 4.9 Elektronikus Hírközlési javaslat .............................................................................................. 55 4.10 Tájrendezési javaslat ............................................................................................................. 55 4.10.1 Konfliktusok .................................................................................................................... 56 4.10.2 Fejlesztési javaslat ......................................................................................................... 57 4.11 Környezetalakítási javaslat ..................................................................................................... 58 4.11.1 Környezetvédelem ......................................................................................................... 58 4.11.2 Klíma .............................................................................................................................. 60 4.11.3 Élővilág .......................................................................................................................... 60 4.11.4 Táj- és természetvédelem .............................................................................................. 61 4.12 Örökségvédelem .................................................................................................................... 61 4.12.1 A művi értékvédelem kiterjesztése ................................................................................. 61 5 Szabályozási terv .......................................................................................................................... 62 www. ter-halo.hu


4


5.1 Jóváhagyandó munkarészek ................................................................................................. 62 5.2 Leírás ..................................................................................................................................... 91 5.2.1 A szabályozás alapelvei ................................................................................................. 91 5.2.2 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása ..................................................... 91 5.2.3 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásaiHiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek.......................................................................... 91 5.4 Örökségvédelmi hatástanulmány – A régészeti örökség védelme– Művi értékvédelem ........ 91 6 Mellékletek .................................................................................................................................... 92

RAJZJEGYZÉK Á-1 É-1 T-1 K-1 K-2 SZ-1 SZ-2 SZ-3

Áttekintő helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési- és környezetalakítási terv Közlekedés átnézeti helyszínrajz Közmű átnézeti helyszínrajz Szabályozási terv – belterület Szabályozási terv- Rábacsanak-Kishegy Szabályozási terv- külterület

www. ter-halo.hu

M 1: 40 000 M 1: 8 000 M 1: 8 000 M 1: 30 000 M 1: 30 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 8 000


5


1 ELŐZMÉNYEK Rábacsanak Község Önkormányzata 2008-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepció készítette elő. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 4/2010.(I.28.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján jelen dokumentáció a település rendezési terv Étv. 9 § 3. szerinti véleményezési dokumentációja. A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. (KSH kistérség – a Rábacsanakot is magába foglaló térség településeinek száma) A harmadik csoport az Rábacsanakkal azonos lakónépességű községek csoportja (500-999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az ötszáz-ezer fő lakosszámú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1997 óta tudjuk figyelembe venni. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei1 alapján végeztük el A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket:  Országos Településrendezési Terv (OTrT).  Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja.  Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv.  Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001.  Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program  Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja

1

A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. www. ter-halo.hu

6



2 V I Z S G Á L AT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. Település db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

173

173

173

173

175

175

173

182

182

182

182

GYMSM. községei

167

167

167

167

169

168

167

174

174

173

173

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Rábacsanak 500-999 fős tel.

50

50

50

47

48

50

48

47

48

46

47

KSH kistérség

35

37

37

37

37

37

37

34

34

34

34

1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006 A megye településeinek szám folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az 500-999 lakosságszám közötti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek.Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma először stagnált, majd 2002-ben lecsökkent. A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei2 alapján végeztük el. 2.2 KÜLSŐ 2.2.1

KÖRNYEZET

A település elhelyezkedése

Rábacsanak Északnyugat-Dunántúlon, Magyarország öt regionális központja egyikének, Győrnek a távolabbi vonzáskörzetében illetve a vonzáskörzet peremvidékén, a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötő 86-es számú főútvonalhoz közel, a Rábaközben fekszik. A település fejlődésére a térszerkezeti adottság jelentős mértékben hatással van. A tágabb területi egység jelen pillanatban több szempontból különleges helyzetben található:  A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, KöA tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2003. évi adato kat tartalmazó kiadvány volt. 2

www. ter-halo.hu


7


zép-Európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Győr és térsége ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. 

A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében meghatározó a Bécs-Pozsony-Budapest térszerkezeti háromszög, amely „háromszög” egyik oldalán fekszik Győr és térsége.



A harmadik térszerkezeti egység, amely meghatározó a település szempontjából, a győri agglomeráció. Természetesen az agglomerálódás folyamata nem mérhető össze az európai nagy agglomerációkkal (pl.: Budapest, Párizs stb), azonban a vidéki magyarországi települések közül meghatározó jelentőségű a település-együttes gazdasági funkciómegosztásának kialakulása

Győr Csorna

Rábacsanak



A település a győri agglomerációs egységhez, annak pannonhalmi alközpontjához csatlakozik.

Rábacsanak

www. ter-halo.hu


2.2.2

8


A település fejlődésére ható folyamatok meg-

határozottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közelében fekszik. A település konkrét helyzete azonban pillanatnyilag korántsem ilyen kedvező. A település az agglomerálódó övezetektől jelentős távolságra fekszik, így jelentős népességgyarapodásra nem számíthat. A településen a lakófunkciók jók, a fent említett távolság miatt azonban a bevándorlási folyamat csak korlátozott léptékű lehet. A település eltartóképessége elsősorban a mezőgazdasághoz köthető gazdasági tevékenységek fellendítésével növelhető, az elmúlt 20 év e téren megfigyelhető koncepciótlansága azonban jelentősen csökkentette a hasonló helyzetű települések esélyeit a hosszútávú sikeres fejlődésre. Amennyiben sikerülne a településnek jelentősebb számú új lakót vonzania, a bevándorlási folyamatnak köszönhetően javulna a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak, az új házaknak, a meglévő épületállomány felújításának köszönhetően javulhat a településkép. A településnek - mivel a győri agglomeráció távolabbi részén fekszik - népesség-megtartó ereje alacsony, ennek ellenére népességszám-csökkenést nem szenvedett el az utóbbi bő egy évtizedben. Mivel a településen a lakófunkciók egyébként jók, a távolabbi jövőben megfelelő telekkínálattal elindítható egy olyan bevándorlási folyamat, amely legalábbis stabilizálja a népességszámot. Ennek köszönhetően javulhat a település korszerkezete, a közintézmények (bár számuk csekély) fenntarthatóbbakká válnak. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó problémákkal. Ennek hatása egyrészt szociális: az emberek munkahelyre jutása jelentős időráfordítást és többletköltséget igényel, a település pedig alvó településsé válik. Közlekedési és környezetvédelmi szempontból a napi ingázás jelentősen növeli a forgalmat az utakon, és a károsanyag kibocsátás is megnő. Mivel a település a gazdaságilag gyorsabban növekvő agglomerációs térség peremén fekszik, a saját gazdasági bázis növelése nem könnyű feladat. Itt elsősorban kisebb mikrovállalkozás jellegű cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.2.3

Rábacsanak rövid története

Első írásos említése 1351-ben történik. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1594. évi török pusztítás következtében kipusztult. 1619-ben már újra benépesült. A napóleoni hadak 1809-ben Medárd napján vonultak át. Kolerajárvány többször is pusztított: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész semmisítette meg a falu nagy részét. Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreformkor 221-en kaptak földet, és 65-en házhelyet. A falu lakossága enyhén nőtt 1930ig. Ekkor meghaladta az 1 300 főt. A 2. világháború után 1948-ban kezdődött el a termelőszövetkezetesítés. A termelőszövetkezetek megszűnése után, a második hullámban 1958-ban 6 fő kivételével ismét beszerveztek mindenkit. A kezdeti nehézségek után a gyarapodás látható lett. Hat tantermes általános iskola épült, orvosi rendelőt hoztak létre és a tanácsházát is korszerűsítették. Később épült meg a posta, illetve az idősek otthona is megfelelő elhelyezést kapott.Az egykori falusi hagyományok megszűntek a karéj (népi tánc) kivételével, amit időnként felelevenítenek. A falu alapvetően római katolikus vallású. A szocializmus idején a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet egyesítették rábacsanaki központtal [1]. A rendszerváltás után a tsz-ek ismét önállóak lettek. A hajdani állattenyész-

www. ter-halo.hu

9



tési hagyomány megszűnőben van. A földtulajdon nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság fő megélhetési forrása a növénytermesztés és az állattartás. A rendszerváltáskor ismét önálló önkormányzata lett, de a hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el.

2.3 A

TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE

,

HUMÁN

ERŐFORRÁSOK

Lakosságszám vizsgálat

2.3.1

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

Megye összesen

258 345

274 686

289 308

315 431

330 643

350 040

366 608

Községek, nagyközségek

179 192

189 153

195 416

203 562

206 676

214 404

223 815

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2000

Megye összesen

383 764

369 336

396 401

409 609

433 551

428 153

434 706


223 762

221 156

222 343

207 819

196 480

185 316

190 029

-

-

-

-

-

-

608

Rábacsanak 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Megye összesen

435 256

435 088

440 138

439 922

441 606

442 667


190 769

186 879

191 804

192 203

186 625

187 138

602

580

581

569

557

537

36 592

36 320

35 330

35 299

35 119

34 904

Rábacsanak KSH

2. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2006. A 2. táblázat. szemlélteti a népesség alakulását. A KSH kistérség és Rábacsanak estében is 2000-től folyamatos népességcsökkenés figyelhető meg. A megye lakónépessége ezzel szemben növekedést mutat. A kistérség és Rábacsanak lakosság csökkenése a közeli vonzást jelentő központoktól való jelentősebb távolsággal magyarázható. 2.3.2

Lakónépesség, Népsűrűség Lakónépesség az év végén fő 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

424 836

424 205

423 684

434 706

435 256

435 088

440 138

439 922

441 606

441 606

GYMSM. köz.

189 500

189 317

189 206

190 001

190 769

186 879

191 804

192 203

186 625

186 625

Rábacsanak

585

576

578

578

602

580

581

569

557

537

500-999 tel.

36 985

36 668

34 449

35 010

35497

34 237

34 305

34 253

32 640

33 999

KSH kistérség

36 484

36 183

35 929

35 929

36 592

36 320

35 330

35 299

35 119

34 904

Népsűrűség fő/km2

www. ter-halo.hu

10



GYMS megye

105,0

104,0

104,0

103,5

106,5

106,4

104,6

104,5

104,9

105

GYMSM. köz.

55,8

55,7

55,7

55,4

56,2

56,0

55,5

55,6

56,4

56

42,24

41,85

41,73

41,85

43,46

41,87

41,94

41,08

40,21

38,77

40,86

40,7

40,75

41,85

41,33

42,18

42

41,3

57

57

58

57

59

59

59

59

Rábacsanak

42,6

500-999 tel.

KSH kistérség

42,24

58

57

3. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1997-2006 A település lakónépessége a vizsgált időszakban 48 fővel csökkent. Látható, hogy a lakónépesség a 2001-es évben volt a legtöbb (602 fő). Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma jelentősen növekedett (16 000 fő). Ez a növekmény elsősorban az agglomerációs központokban jelentkezett, a községek és a kistérség népessége csökkent. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 38,77 fő jutott. A népességszám csökkenése 1997 és 2006 között közel 4 fővel csökkentette a népsűrűséget. Ugyanenynyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag 0,2 fővel nőtt. A kistérség népsűrűsége nem mutat nagy ingadozást a vizsgált időszakban, mindössze 1 fővel növekedett. 2.3.3

Demográfiai mutatók, élveszületések, halálo-

zások, vándorlás Élveszületés fő Rábacsanak

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

5

6

4

6

3

1

3

3

4

3

Élveszületés/1000 fő GYMS megye

9,2

8,9

8,7

9,1

9,1

9,2

9,0

9,2

9,9

9,8

GYMSM. köz.

9,2

9,3

8,5

8,8

8,9

8,9

8,4

8,7

9,2

9,2

Rábacsanak

8,5

10,41

6,92

10,38

4,98

1,72

581

5,16

7,18

5,58

500-999 tel

9,4

9,1

8,3

7,6

9

8,1

8,2

7,4

7,7

7,9

KSH kistérség

8,1

8,9

7,6

8,7

8,2

8,7

8,8

8,3

7,4

8,4

4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1997-2006. A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 3,5 gyermek született az elmúlt években. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Rábacsanak az 1998-as és 2000-es évben kedvező értéket mutat, a többi évben pedig a megyei átlag alatti értékekkel rendelkezik. Halálozás fő 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

7

10

10

10

6

12

7

10

7

8

GYMS megye

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

11,9

12,4

12,1

12,3

11,9

GYMSM. köz.

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

12,8

13,5

12,8

13,9

13

Rábacsanak

11,96

17,30

17,30

20,68

12,04

500-999 tel

15,5

17,6

18,3

15,6

14,8

14,5

15,1

KSH kistérség

12,2

13,3

13,4

12,8

11,9

13,3

13,7

Rábacsanak

Halálozás /1000 fő

17,36

9,96

www. ter-halo.hu

17,57

12,56

14,89

15,4

18,3

15,5

13,1

13,8

13,1

11



5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1997-2006. A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Rábacsanak esetében 8,7 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató nagyobb, mint a vizsgált csoportoké. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám csökkenése és lakosság korösszetétele miatt várhatóan még a továbbiakban is emelkedni fognak. Természetes szaporodás illetve fogyás Rábacsanak

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

-2

-4

-6

-4

-3

-11

-4

-7

-3

-5

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye

-3,0

-3,7

-4,0

-3,2

-2,4

-2,8

-3,4

-2,9

-2,5

-2,1

GYMSM. köz.

-4,4

-4,8

-5,5

-4,6

-3,9

-3,9

-5,1

-4,2

-4,7

-3,8

Rábacsanak

-6,5

-1,9

-0,7

-2,2

-

0,7

-4,2

-2,8

-0,7

-5

500-999 tel.

-6,1

-8,5

-10

-8

-5,9

-6,4

-6,9

-8,1

-10,7

-7,6

KSH kistérség

-2,6

-3,0

-3,5

-2,0

-1,3

-1,4

-1,8

-2,2

-0,9

-4,7*

6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1997-2006. lakosra

*2000-2006 évi átlag ezer

A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, szinte minden vizsgált év esetében. Rábacsanak átlagosan évente mintegy 5 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége nem kiugró. A vizsgált csoportok közül az 500-999 fős települések rendelkeznek a legrosszabb adatokkal. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Rábacsanak az utolsó vizsgált 3 évben egyre növekedő negatív érékekkel rendelkezik. Átlagosan 2,5 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő

Rábacsanak

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

-4

-5

8

10

3

-9

3

2004

2005

-7

2006 -9

-15

Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye

1,5

2,1

2,8

2,2

2,7

-2,8

4,55

3,2

3,2

2,9

GYMSM. köz.

2,8

3,9

4,9

6,4

6,8

-3,9

4,93

5,5

4,1

4,2

Rábacsanak

-6,83

-8,68

13,84

500-999 tel.

2,9

-0,1

3,9

9,2

2,9

-0,6

5,0

6,2

3,8

1,9

KSH kistérség

-1,6

-3,9

-1,2

2,8

0,7

-3,0

-0,6

3,5

0

-2,1

17,3

4,98

-15,51

5,16

-12,3

-16,15

-27,93

7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1997-2006. A falu vándorlási vesztesége1997-től összesen 25 fő volt. Az ezrelékes adatokat nézve - ezer főre vetítve - 2006-ban -27,93 fő a veszteség. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi településcsoport értékét. Ez az érték a már említett korösszetételre és térségi hierarchiára vezethető vissza. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. A település jelentős távolsága miatt azonban jelentős bevándorlásra a jelenleg látható gazdasági folyamatokat is figyelembe véve nem lehet számítani.

www. ter-halo.hu


12


Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 10-15 éves időtávlatban maximum 600 fős lakosságszámmal számolunk. 2.3.4

Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 30-34 35-39 40-44 45-49

fő 23 22 23 23 19 26 38 41 48

év 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-x

fő 42 72 68 43 36 11 10 6

Rábacsanak lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 2006 A jelenlegi lakosszám a településen 551 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők:  0-14 évesek korcsoportja: Összesen 68 fő, a lakosság 12,34 %-a.  15-54 évesek korcsoportja: Összesen 237 fő, a lakosság 42,46 %-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a „Ratkó” gyerekek és azok gyermekei.  55-59 évesek korcsoportja: Összesen 72 fő, a lakosság 13,06 %-a.  60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 174 fő, a lakosság 31,57 %-a. A két legnagyobb korcsoport az 55-59 és a 60-64 éveseké. A vándorlási adatokból látható, hogy inkább az elköltözés a jellemző. A legtöbben 2000-ben költöztek Rábacsanakra (10 fő a vándorlási egyenleg pozitívuma). A település öregedési indexe jelenleg nem kedvező. A hatvan év felettiek korcsoportja majdnem háromszor (18,66%-kal) több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 174 fő Y= 14 év alattiak száma: 68fő = Öregedési index: =

68 Y = = 0,39 X 174

Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog romlani, amennyiben folytatódik a vándorlási egyenleg negatív irányú növekedése, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat.

www. ter-halo.hu


13


Várható halálozás 20 év alatt: (8,7 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) halálozása húsz évre vetítve Szülőképes korú nők: Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~93 fő ~121 fő ~139 fő ~186 fő ~214 fő

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

~498 fő ~516 fő ~563 fő ~ 591 fő

Várható bevándorlás 20 év alatt: (-2,5 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2005) halálozása húsz évre vetítve

~174 fő

~ ~ ~ ~

-53 fő -35 fő +12 fő +40 fő

~ -50 fő

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 2-es átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Rábacsanak esetében azonban a vándorlási index jelenleg negatív, az elköltözések száma nagyobb, amely erősen befolyásolhatja a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi elvándorlási létszám (-2,5 fő/év) figyelhető meg továbbra is, akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 25 fővel fog csökkenni a település lakosságának száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 450-500 fős lakosságszámmal számolhatunk. 2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA -

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

,

SZOCIÁLPOLITIKA

2.4.1

Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények

A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik egy klub, idősek otthona, posta, tűzoltóság és tagóvoda, valamint az háziorvosi rendelő.

www. ter-halo.hu

14


2.4.2


Egészségügyi intézményekkel való ellátottság

A település egészségügyi ellátása megosztottan működik. Rábacsanakon a háziorvos a Rábacsanak, Hunyadi u. 68. szám alatti háziorvosi rendelőben heti két alkalommal (kedd, csütörtök - délelőtt) tart rendelést. A háziorvos székhelye Egyed Önkormányzat, Rábacsanakon az alapellátást társulás alapján látja el. A háziorvos feladatait vállalkozásban végzi. Az épületben kapott helyet a védőnő. A védőnői szolgálatot szintén Egyed központtal társulás formájában látja el. A védőnő a községben keddi napokon végzi az alapellátást. Az épület korábban felújításra került, a közeljövőben a tetőszerkezet felújítása aktuálissá válik. A fogorvosi szakellátást Szilban látják el szintén társulás formájában. A községben gyógyszertár nem működik. A gyógyszereket az arra rászorulók számára a falugondnok Csornáról szerzi be. Egyéb szakrendelők Csornán illetve Győrben érhetők el a település lakossága számára. 2.4.3

Oktatási intézményekkel való ellátottság

A községben az alapfokú oktatás az alacsony gyermeklétszámra való tekintettel 2007. augusztus 31.-el megszűnt. Az alapfokú oktatást társulás keretében a Szent István Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szil látja el. A felső tagozatosok Szil községbe járnak (18 fő) az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő). Az általános iskola épületében jelenleg a községi mozgókönyvtár működik, különben az épület kihasználatlan. 2.4.3.1 2.4.3.2 Óvoda Napközi otthonos óvoda működik a településen, melynek férőhelye 20 fő. Jelenleg 16 óvodás gyermek van és 2 óvoda-pedagógus látja el a felügyeletet. Jelenleg a kihasználtsága 60%. Fejlesztése és korszerűsítése tervezett. Óvodás gyermekek száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

15 925

15 644

15 266

15 301

14 133

13577

13569

13563

13610

13827

GYMSM. köz

7 271

7 132

7 034

7 069

6 251

5778

5753

5705

5453

5 492

29

25

21

*

15

18

19

17

19

15

GYMS megye

37,5

36,9

36,0

36,1

32,5

31,2

30,8

30,83

30,82

31,24

GYMSM. köz

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

30,9

30,0

29,68

29,22

29,35

Rábacsanak

49,57

43,4

36,33

*

24,91

31,03

32,70

29,87

34,11

27,93

Rábacsanak

Óvodás gyermekek 1000 lakosra

8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1997-2006.

* nincs adat

Az óvodába beíratott gyermekek száma 1997 és 2006 között csökkent. 2001-ben 14 gyermekkel kevesebb volt az óvodás korúak száma. Ezután ismét növekedett ez az adat és 2006-ban szintén csak 15 volt az óvodás gyermekek száma. Az ingadozást az ezer főre levetített értékek is mutatják. A megyei és községi adatok csökkenő tendenciája jól szemlélteti a születések, a gyermekvállalási kedv csökkenését.

www. ter-halo.hu

15



Az óvodai ellátást intézményi szempontból társulás keretében a Kerekerdő Körzeti Óvoda Szany látja el. Helyben a központi intézmény tagóvodája működik jelenleg 16 gyermekkel. A tagóvodában két óvónő dolgozik. Az épület közel 100 éve épült, a tetőzet felújítása a közeljövőben indokolt. A jövőben hasonló létszámadatokkal számolunk az intézményben. Az intézmény felszereltsége közepesnek mondható. Az intézményben működik az önkormányzat működtetésében a főző konyha, amely 70 adagra főz. 2.4.3.3 Általános Iskola A település 6 tantermes általános iskolája, mely a rábacsanaki és egyedi felsős tanulóknak adott helyet 2007-ig működött. A felső tagozatosok jelenleg Szil községbe járnak (18 fő), az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő).

1997

Általános iskolai tanulók száma 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

GYMS megye

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

38082

37688

36953

35328

34 476

GYMSM. köz.

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

15305

15418

14991

13810

13 464

52

53

45

*

41

40

43

38

42

35

80

78

Rábacsanak

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye GYMSM. köz. Rábacsanak

95,0

88,0

95,0

94,0

88,0

88

85,6

84

90,0

95,0

87,0

87,0

84,0

76

80,4

78

74

72

88,88

92,01

77,85

*

68,10

68,96

74,81

66,78

75,40

65,17

9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1997-2006.

* nincs adat

2006-ban a településen 35 általános iskolás tanuló volt. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenő. A 2006-os adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma alacsonyabb a megyei és a községi átlagnál is. 2.4.4

Továbbtanulási szokások

Az általános iskolások döntő többsége Csornán vagy Győrben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következőképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 30 % Szakközépiskola 60 % Szakmunkásképző 10 % 27. táblázat: Továbbtanulási helyek Az általános iskola elvégzése után a diákok legnagyobb része Győrben tanul tovább. Középiskolába helyi diákok járnak ezen kívül Csornára és Sopronba is. A középiskolások zöme szakközépiskolába jár, de jelentős a gimnáziumi tanulók száma. A továbbtanulók mintegy 10%-a a szakmunkás képzésben vesz részt. A diákoknak sportolási lehetőségük van a településen működő sportegyesületben.

www. ter-halo.hu


2.4.5

16


Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete

2.4.5.1 Közbiztonság: Rábacsanakon nincs körzeti rendőrőrs. Mindezen feladatokat két körzeti megbízott teljesíti. Rábacsanak település közbiztonsági helyzete átlagosnak mondható. A községben nem jelentős az átmenő forgalom. A település a Szili Körzeti Rendőrőrshöz tartozik. Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáit nem ismerjük, az a Csornai Rendőrkapitányságon elérhető. Közlekedési baleset az utóbbi években a községben nem történt. 2.4.5.2 Önkéntes tűzoltóság: Tűzvédelmi szempontból a község a Csornai Önkormányzati Hivatásos Tűzoltósághoz tartozik. Csorna a községtől 14 km-re van. A községben tűzoltó egyesület működik, amely ellátja az önkéntes tűzoltósági feladatokat. Az önkéntes tűzoltó egyesület létszáma 25 fő. Az önkéntes tűzoltóság 2008. évben ünnepelte 120 éves fennállását. A tűzoltó egyesület csapatai (felnőtt, ifjúsági, női, gyermek) évről évre kiválóan szerepelnek az előzetes jó felkészülés eredményeként a körzeti tűzoltó versenyeken. A tűzoltó szertár a kultúrházhoz kapcsolódik, felszereltsége jónak mondható. 2.4.5.3 Kultúra, művészet, sport Rábacsanakon a kultúrház (Hunyadi u. 20.) állaga nagyon megromlott, sürgősen felújításra szorul. Jelenleg benyújtásra került a LEADER program keretében pályázati támogatási igény a munkák elvégzésére. A felújítás során az épület szinte teljes átalakítását (tetőzet, helyiségek kialakítása, nyílászárók cseréje stb.) el kellene végezni. A kultúrházban bérleményként működik a posta. A község kulturális élete nem jelentős, ezt még jobban rontotta az iskola bezárása, pedagógusok hiánya. A helyi művészeti élet területén megemlítendők Varga Miklós nyugalmazott iskola igazgató fafaragásai. A községben jelenleg szervezés alatt áll a nyugdíjas klub. A sport területén a községben a rábacsanaki községi sportegyesület működik, labdarugó szakosztállyal. A labdarugó csapat a megyei III. osztályú bajnokság Csornai körzeti csoportjában szerepel, itt a felnőtt csapat mellett tartalék csapat is szerepel. A labdarugó csapat az utóbbi időben mindig az élmezőnyben szerepelt. 2.5 KOMMUNIKÁCIÓ 2.5.1

Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiu-

mok Rábacsanakon a kábel tv rendszer kiépítésre került. Az üzemeltető Káldy Péter csornai vállalkozó. A kábel tv. üzemeltetésénél a szolgáltató 24 csatornát biztosít. A rendszerre a lakosság 65%-a kötött rá. A könyvtárba működik az T-Hom internetes rendszer. A község önálló internetes honlappal jelenleg nem rendelkezik, annak létrehozását a közeljövőben tervezik. www. ter-halo.hu

17


2.5.2


Lakossági érdekérvényesítés, részvételi le-

hetőség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely jegyzőségen keresztül irányítja a települést. A községben minden munkanap fogadja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal, így helyben intézhetik ügyeiket. A testületi ülések nyilvánosak, a lakosság a hirdetőkön elhelyezett meghívókból értesül ezekről, és évente közmeghallgatást tartunk. 2.6 GAZDASÁGI 2.6.1

BÁZIS

Gazdasági szervezetek

A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. Az Rábacsanakon található vállalkozások száma 2006-ben 31 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1998) számítva 10 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma

GYMS megye GYMSM. köz.

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

33 324

34 723

37 428

38 150

38 684

39 940

50 904

51 917

51 023

9 908

10 244

10 997

11 031

11 255

11 972

14 783

14 751

14 491

21

23

25

33

36

31

31

33

31

Rábacsanak 500-999 tel.

1398

KSH kistérség

2098

1637 2169

1791

1849

2284

2308

1843

1858

2258

2212

2247

2351

2423

2869

2959

2857

Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

104%

112%

114%

116%

120%

153%

156%

153%

GYMSM. köz.

100%

103%

111%

111%

114%

121%

149%

149%

146%

Rábacsanak

100%

109%

119%

157%

171%

148%

148%

157%

148%

500-999 tel.

100%

117%

128%

132%

132%

133%

162%

158%

161%

KSH kistérség

100%

103%

109%

110%

112%

115%

137%

141%

136%

Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

78,6

82,0

88,4

87,6

88,9

90,7

115,7

117,5

115,26

GYMSM. köz.

52,3

54,1

58,0

57,8

60,2

62,4

76,9

79,0

77,43

Rábacsanak

36,45

44,40

43,25

54,81

62,07

53,35

54,48

59,24

57,72

500-999 tel.

46,6

47,51

51,15

52,09

53,83

54,26

65,82

64,57

68,84

11

60

64

63

65

69

81

84

82

KSH kistérség

10. táblázat: Működő vállalkozások 1998-2006. A százalékos adatokat figyelembe véve látható, hogy a vállalkozások száma a 2002-s évben volt a legnagyobb. 2002-ig növekedett, majd utána csökkent a vállalkozások száma. Összevetve a többi településcsoporttal: Rábacsanakon a vállalkozások száma alacsonyabb intenzitással növekedett a vizsgált időszakban. Társas vállalkozások 1998

1999

2000

2001

2002

www. ter-halo.hu

2003

2004

2005

2006

18



GYMS megye

11 458

12 130

13 096

13 733

14252

15 242

17 359

18 030

18845

GYMSM. köz.

2 186

2 437

2 725

2 865

3034

3 389

3 923

4 047

4287

Rábacsanak

3

5

7

10

11

10

10

10

8

500-999 tel.

362

316

353

377

394

408

483

498

557

KSH kistérség

382

435

476

512

522

550

625

644

683

GYMS megye

100%

106%

114%

120%

124%

133%

151%

157%

164%

GYMSM. köz.

100%

111%

125%

131%

138%

155%

179%

185%

196%

Rábacsanak

100%

166%

233%

333%

366%

333%

333%

333%

266%

500-999 tel.

100%

87%

98%

104%

109%

113%

133%

138%

154%

KSH kistérség

100%

114%

125%

134%

137%

144%

164%

169%

Társas vállalkozások számának változása (1998 100%)

179%

Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

27,0

28,6

30,9

31,6

32,8

34,6

39,5

40,8

42,58

GYMSM. köz.

11,5

12,9

14,4

15,0

16,2

17,7

20,4

21,7

22,9

Rábacsanak

576

578

578

602

580

581

569

557

537

500-999 tel.

9,87

9,17

10,08

10,62

11,50

11,89

14,10

15,25

16,38

KSH kistérség

10,55

15,10

13,24

13,99

14,37

15,56

17,70

18,33

19,57

11. táblázat: Társas vállalkozások 1998-2006. Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett. 1998-hoz képest 2006-ban öttel több társas vállalkozás működött a településen. A vizsgált időszak ugyan növekedést mutat, de itt is kiugrik a 2002es év amikor 11 társas vállalkozás működött a 2006-os 8-cal szemben. Egyéni vállalkozók 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

21 866

22 593

24 332

24 417

24 432

24 698

33 545

33 887

32 178

GYMSM. köz.

7 722

7 807

8 272

8 166

8 221

8 583

10 860

10 704

10 204

Rábacsanak

18

18

22

23

25

21

21

23

23

500-999 tel.

1398

1321

1438

1472

1449

1450

1775

1714

1690

KSH kistérség

1716

1743

1808

1796

1829

1873

2244

2315

2174

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye

100%

103%

111%

112%

112%

113%

153%

155%

147%

GYMSM. köz.

100%

101%

107%

106%

106%

111%

140%

138%

132%

Rábacsanak

100%

100%

122%

128%

139%

117%

117%

128%

128%

500-999 tel.

100%

94%

102,86%

105%

104%

104%

127%

123%

121%

KSH kistérség

100%

102%

105%

105%

107%

109%

131%

135%

127%

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

51,5

53,3

57,4

56,1

56,2

56,1

76,2

76,7

72,6

GYMSM. köz.

40,8

41,3

43,7

42,8

44,0

44,7

56,5

57,3

54,5

Rábacsanak

31,25

31,14

38,06

38,20

43,10

36,14

36,90

41,29

42,83

500-999 tel.

38,12

37,73

41,07

41,46

42,32

42,26

51,82

52,51

49,70

KSH kistérség

47,42

48,21

51,23

49,08

50,35

53,01

50,28

65,91

62,28

www. ter-halo.hu


19


12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1998-2006. Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában is ugyanúgy a növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban, de a 2002-es maximum érték itt is jelentkezik, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. A növekedés százalékos aránya Rábacsanak esetében a megyei értékek alatt van. Az ezer főre jutó egyéni vállalkozó Rábacsanakon a legkevesebb. 2.6.2

A települési önkormányzat gazdálkodása

2.6.2.1 2.6.2.2 Az Önkormányzat gazdálkodói tevékenysége, vagyongazdálkodás: Rábacsanakon a hivatali teendőket Szany Nagyközség Polgármesteri Hivatala látja el körjegyzőségi megállapodás alapján. Helyben a hivatalban állandó ügyfélfogadással állnak az ügyfelek rendelkezésére. A hivatal informatikai rendszerrel való ellátottsága megfelelőnek mondható. Korábban a település igényelhetett Önhibáján Kívüli Hátrányos Helyzetű településeknek folyósítható támogatást, amely a meglevő intézmények működését biztosította. Az általános iskola bezárása után és az átszervezésekkel ez a lehetőség megszűnt. 2009. évben pályázati támogatás segítségével az önkormányzat falubuszt vásárolt, ezzel megnyílt a falugondnoki szolgálat működtetésének lehetősége. Ezen szolgáltatásra főként az idősebb lakosság körében van jelentős igény. A házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres segítségnyújtást társulás alapján a Beledi Egyesített Szociális központ látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat konyhájáról biztosítják. Az önkormányzat működési kiadásainak több mint felét a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. A felhalmozási bevételek jelentős részét a helyi iparűzési adó és a magánszemélyek kommunális adója képezi. Az önkormányzat fejlesztésre éves költségvetésének kb. 5%-át tudja fordítani. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. Jelenleg esetlegesen értékesíthető ingatlan a bezárt általános iskola épülete lenne. 2.6.2.3 2.6.2.4 Adójövedelem Az önkormányzat 2008. évi adóbevételei az alábbiak szerint alakultak: - helyi iparűzési adó 3.330 e Ft - gépjárműadó 2.791 e Ft - magányszemélyek kommunális adója 933 e Ft 2.6.3

Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelen-

léte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei. www. ter-halo.hu

20



2006-ban 10 kiskereskedelmi egység működött Rábacsanakon. A kiskereskedelmi boltok száma változott, a legtöbb 2001-ben volt (11 db). A vizsgált idő intervallumon növekedés tapasztalható. Az ezrelékes mutató esetében Rábacsanak a megyei összesített értéket meghaladja. A saját település kategóriájához képest a település több mint kétszeres értékkel rendelkezik. Kiskereskedelmi boltok összesen 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

7 670

7768

7 771

7 793

7819

GYMSM. köz.

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

1 968

1 972

1 960

1 846

1787

Rábacsanak

8

8

7

*

11

6

9

10

10

10

500-999 tel.

395

403

373

372

366

344

324

315

301

302

KSH kistérség

491

521

528

467

546

537

538

547

554

548

Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

17,6

17,6

17,6

17,6

17,6

GYMSM. köz.

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

10,5

10,3

10,2

9,9

9,5

Rábacsanak

13,67

13,8

12,11

*

18,27

10,34

15,49

17,57

17,95

18,62

500-999 tel.

10,68

10,99

10,82

10,62

10,31

10,04

9,44

9,19

9,22

8,65

KSH kistérség

13,47

14,39

14,69

12,99

14,92

14,78

15,22

15,49

15,77

15,70

2004

2005

2006

13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1997-2006 Élelmiszerboltok száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

1 661

1 649

1 590

1 573

2034

GYMSM. köz.

909

965

850

843

797

770

758

732

693

776

Rábacsanak

3

3

2

*

4

2

2

2

2

2

500-999 tel.

160

167

142

149

147

139

125

120

114

132

KSH kistérség

172

182

151

*

151

147

142

137

137

162

Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

3,8

3,7

3,6

3,5

4,5

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

4,1

4,0

3,8

3,7

4,14

Rábacsanak

5,12

5,20

3,46

*

6,64

3,44

3,44

3,51

3,59

3,72

500-999 tel.

4,32

4,55

4,12

4,25

4,14

4,05

3,64

3,50

3,49

3,88

KSH kistérség

4,71

5,02

4,02

*

4,12

4,04

4,02

3,88

3,90

4,64

GYMSM. köz.

14. táblázat: Élelmiszerboltok 1997-2006

* nincs adat

Rábacsanakon 2006-ban 2 db élelmiszerbolt működött és jelenleg is 2 db működik. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok száma Rábacsanakon a legkevesebb. Az elmúlt pár évben a számuk nem változott. Vendéglátóhelyek száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565

2 641

2 792

2 810

2 876

2905

GYMSM. köz.

898

934

962

967

974

969

1 035

1 039

1 011

1015

Rábacsanak

2

2

1

-

2

2

2

2

2

2

500-999 tel.

154

160

141

148

141

129

133

139

141

137

KSH kistérség

155

161

165

169

174

181

185

189

192

195

www. ter-halo.hu

21


Rábacsanak Településrendezési Terv Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra

GYMS megye

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

6,1

6,3

6,3

6,5

6,5

GYMSM. köz.

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

5,2

5,4

5,4

5,4

5,4

Rábacsanak

3,4

3,5

1,7

-

3,3

3,4

3,4

3,5

3,6

5,6

500-999 tel.

4,2

4,4

4,1

4,2

4,0

3,8

3,9

4,1

4,3

4,0

KSH kistérség

4,2

4,4

4,6

4,7

4,8

5,0

5,2

5,4

5,5

5,6

15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003. A vendéglátóhelyek száma a vizsgált időszakban nem változott. Az egyéb vizsgált kategóriák esetében növekedés figyelhető meg, kivéve az 500-999 fős települések esetében. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Rábacsanak a kistérséghez és a megyei községekhez képest 2006-ban átlagos mutatóval rendelkezett . A településen jelenleg 2 db vendéglátóhely működik: egy melegkonyhás vendéglő és egy presszó. KÖRNYEZETI 2.6.4

ADOTTSÁGAOK

Elhelyezkedés

Rábacsanak Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik. Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a volt járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A 86-os főút a településtől 1 km-es távolságban húzódik. A községet közúton, és régebben vasúton is meg lehetett közelíteni. A községnek Egyeddel közös vasútállomása volt a Pápa–Csorna-vasútvonalon, de itt 2007. március 3-án megszűnt a személyforgalom. A falu belterülete kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A korábbi útifalu jellegű hosszútelkes településen a későbbi beépítések folyamán a főutcára hat keresztirányú mellékutca került kialakításra. A falu belterületét nyugatról a Linkó-patak határolja. 2.6.5

Domborzati, földtani adottságok

A Rábaköz földrajzilag jól behatárolható terület, a Kisalföld egyik kistája, amelyet a Győri-medence süllyedését követően a folyók, főként a Rába és a Répce által lerakott kavics és homok hordalék hozott létre. A Rábaközt határoló folyók délen és keleten a Rába, nyugaton a Kis-Rába és Répce, északon a Rábca. Felszíne nagyrészt sík, észak felé lejt, a Hanság déli nyúlványain vizenyős mélyedések találhatók: a Király-tó, a Barbacsi-tó a Fehér-tó, amelyek természetvédelem alatt állnak. 2.6.6

Éghajlat

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 185-190 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 16,5 C- +33,5 C között várható. A csapadék évi összege 590 és 640 mm, amely a vegetációs időszakban 340-370 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma maximum 35 nap, maximális hóvastagság 24 cm. A hóval való borítottság az utóbbi években az éghajlatváltozással párhuzamosan csökkent. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,5-5,5 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények.

www. ter-halo.hu


2.6.7

22


Vízrajz

Vízrajzilag a község a Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. A felszíni vizek lefolyását több kisebb csatorna biztosítja. A Rábaközt apró patakok, erek hálózzák be. Rábacsanak határát a Linkó-patak szeli keresztül. 2.6.8

Természetes élővilág, talaj

A Rába-völgy élővilágát délnyugatról a mediterrán, keletről és északról főként a kontinentális hatások befolyásolják. Ennek tulajdonítható a rendkívül változatos növény-és állatvilág kialakulása. Harasztok, zsurlók és páfrányok nagy számban fordulnak elő. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották. A terület vadállományából az őz, a nyúl és a fácán a számottevő. Felületét a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja. 2.6.9

Tájalakulás

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés.

www. ter-halo.hu


2.6.10

23


Természeti környezet

Rábacsanak község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és minimális erdő és rét-legelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág

Terület (ha) 77,86 ha 1240,22 ha 37,58 ha 1,19 ha 4,627 ha 1361,48 ha

Erdőterület Szántóterület Rét, legelő területek Nádas Vizállásos terület Összesen

Arány (%) 91,09 % 5,71% 2,76% 0,34% 0,087% 100 %

A település külterületének nagysága kb. 1361 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó, kisebb részben rét, legelő, nádas és vízgazdálkodási területekkel rendelkezik. Öszszefüggő jelentős nagyságú külterületi erdőterület nem található a községben. A szántók nagy része SZ1-SZ4 közötti minőségi osztályokba tartozik. 2.6.11

Természetvédelem

A település területén több helyen található természeti terület, de nem védett. A település D-Ny-i részén található Linkó-patak az ökológiai hálózat része. Rábacsanak a Rábaközhöz tartozik. A Rábaköz Natura 2000-es terület az erdők és az ún. rábaközi kisvízfolyások miatt. A Rábaközi kiemelt természetmegőrzési terület 5.987 ha. 2.6.12

Települési zöldfelületek

Rábacsanak zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg a település közigazgatási területén nem találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálható egy-két a tájat változatossá, mozaikossá tévő elem. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település nyugati részén lévő Linkópatakot kísérő zöldsáv. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Jelentős közpark a település területén nincs. A legjelentősebb faluképet is meghatározó zöldfelület a templom körüli orsós tér, amelynek fejlesztése, igényes burkolatokkal, zöldfelületekkel, köztéri elemekkel való felújítása javasolt. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi terület (sportpálya területe), amely területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. A sportpálya területét többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként is funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

www. ter-halo.hu


24


2.7 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.7.1

Levegőtisztaság

A településen a levegő minősége jó, jelentős szennyező forrás nincs a település közigazgatási területén és annak környezetében. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a természeti élőhelyek közelsége miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyes tüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások fokozatosan átállnak a környezetkímélő fűtési módra. 2.7.2

Zaj és rengéshullámok

Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomásunk a településen. A tervezési területen a lakóterület közelsége miatt a megjelenése nem is kívánatos. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket. A 86-os főút forgalmából származó zaj nem érzékelhető, nem zavaró a településen. 2.7.3

Hulladékgazdálkodás

A településen a kommunális hulladékot a Rekultív Kft szállítja el Mosonmagyaróvárra. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. A településen jelenleg illegális szemétlerakó hely van (096/3 hrsz.), amely megszüntetendő. 2.7.4

Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata

A külterületi vízfolyások a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Rábacsanak határában található vízfolyások minősége (Linkó patak) erre a területre van kihatással. A Duna víz minőségére a viszonylag alacsony szervesanyag tartalom, a kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az érkező vízben az ammonium-N és a nitrát-N koncentráció értéke. A Linkó patak 1996. évi vízminőségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze KOMPONENSEK Oldott oxigén KOIps KOIk NH4-N NO2-N PO4-P

MÉRT. mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l g/l

ÁTLAG 9,8 9,2 31 0,62 0,100 305

P90 7,3 19,8 52 1,67 0,157 457

Klorofil-a

g/l

-

-

Coliformszám

i/ml

-

-

A Linkó patak főleg szerves- és növényi tápanyagokat, valamint szervetlen anyagokat szállít a befogadó vízébe.

www. ter-halo.hu


25


A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével javult. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvízszennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyianyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye.

www. ter-halo.hu


26


2.8 TELEPÜLÉSSZERKEZET

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

Rábacsanak településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolatok határozták meg. Az 1700-as évek végén a település az egyutcás orsós útifalu jellegzetes képét mutatja, a falu központjában a templommal. Az út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek. A település ekkor meglévő szakasza a mai Hunyadi utca (fő utca) Erzsébet utca és a Rákóczi utca közötti szakasza. Az ekkori falu fő közlekedési kapcsolata ugyanúgy mint napjainkban Csorna felé irányult, de közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések felé is. Az 1800-as években készült térképen a település még mindig az egyutcás orsós utifalu képét mutatja. Látható azonban, hogy a fő utca mentén besűrűsödnek az épületek, és már kialakult az Erzsébet utca, mely temetőhöz vezetett. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését a szomszéd falvakba és a vasútállomáshoz vezető utak határozzák meg. A harmadik térképen már látszik a vasút vonala és a vasútállomás, valamint a teljes mai településszerkezet, a Hunyadi utcára csatlakozó új utcák: a Deák Ferenc utca, a Petőfi utca, Széchenyi utca a település DNY-i részén és a Arany János utca, a Béke utca, a Batthyányi utca és a Vörösmarty utca a falu ÉK-i részén. A község a Hunyadi utca mentén megnyúlik és keleti felén majdnem a Linkó-patakig ér. Az orsós jelleg még mindig látszik, de a templom körüli teresedés beszűkült. .

www. ter-halo.hu

27



2.9 INFRASTRUKTÚRA 2.9.1

Lakásviszonyok Lakásállomány 2000* 2001 2002

1997

1998

1999

GYMS megye

159 470

160 147

160 940

162 223

165 102

GYMSM. köz.

68 746

68 957

69 291

69 849

279

279

279

279

Rábacsanak

2003

2004

2005

2006

167 360

171 133

173 570

175 483

176 993

69 321

68 572

70 996

71 989

71 050

71 316

269

269

270

273

274

274

500-999 tel.

14 177

14 214

13 394

13 637

13 729

13 447

13 469

13 577

13 073

13 560

KSH kistérség

14 476

14 499

14 529

14529

14 469

14 511

14 275

14 410

14 744

14 529

*év elején

1 lakásra jutó lakos GYMS megye

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,5

2,5

2,5

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

Rábacsanak

2,10

2,06

2,07

2,15

2,24

2,15

2,15

2,08

2,03

1,95

500-999 tel.

2,61

2,58

2,57

2,57

2,59

2,55

2,57

2,52

2,5

2,5

2,5

2,5

2,47

2,47

2,53

2,5

2,47

2,45

2,43

2,4

KSH kistérség

16. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2006. A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ban 274 db lakás volt. A lakásállomány az elmúlt időszak alatt nagy ingadozást nem mutatott. A vizsgált időszak alatt 5 db lakással lett kevesebb a településen. 2001-ben és 2002-ben volt a legkevesebb a lakásállomány, 2000-2001 alatt 10 lakás szűnt meg a faluban. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Rábacsanakon a mutató alacsonyabb többi vizsgált csoport értékénél. Az épített lakások száma 10 volt a vizsgált időszakban:

1997

Épített lakások száma 1998 1999 2000 2001 2002

2003

2004

2005 2006

GYMS megye

1 196

804

989

1 283

1 690

2 542

2 383

2 437

2032

1628

GYMSM. köz.

620

267

420

558

708

783

873

993

-

725

1

0

0

2

1

1

1

3

1

0

81

39

60

72

71

78

171

148

73

79

Rábacsanak KSH kistérség

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék GYMS megye

7,5

5,0

6,1

7,9

10,2

15,2

13,9

14,0

11,5

9,2

GYMSM. köz.

9,0

3,9

6,1

8,0,

10,2

11,4

12,3

13,7

-

10,2

Rábacsanak

3,6

0

0

7,2

3,7

3,7

3,7

11,0

3,6

0

KSH kistérség

5,6

2,7

4,1

5,0

4,9

5,4

12,0

10,3

5,0

5,4

17. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1997-2006. 2.9.2

Épületállomány

A település épület-állománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú, vegyes építészeti színvonalú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. A településre jellemező, hogy több a lakatlan ház, és beépítetlen telek.

www. ter-halo.hu

28



A Hunyadi utcán (fő utca) található pár tipikus a Rábaközre jellemző helyi védelemre javasolandó népi építészeti emlék is.

2.10VONALAS 2.10.1

INFRASTRUKTÚRA

Közúthálózat

A települési úthálózat közvetlen és közvetett elemeit az alábbi utak jelentik:  86-os főúttól 1km-re mely Csornával és Mosonmagyaróvárral biztosít összeköttetést  85-ös (a 86-os főútról érhető el) főút, mely Győrrel biztosít közúti kapcsolatot  8408. sz. állami mellékút, amely Szil településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot  8419. sz. állami mellékút, amely Egyed településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot 2.10.2

Közúti kapcsolatok

Rábacsanak községet legmagasabb rangú elemként a 86-os főút érinti, melyen könnyen elérhető a 85ös főút is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Rábacsanak- Tét (8419. sz.) és az Rábacsanak – Szany (8408.sz.), út. Mindkét irány jelentős gazdasági, társadalmi összeköttetést biztosít a környező települések és Rábacsanak részére. Település Győr Csorna Budapest Kapuvár Szilsárkány Szil Szany Egyed

Légvonal Közúti elérhetőség 30,6 km 44,6 km 10,2 km 13 km 134 km 159,1 km 22,3 km 24,6 km 4,0 km 4,2 km 5,8 km 6,0 km 7 km 9,4 km 3,2 km 3,6 km 19. táblázat: Rábacsanak elérhetősége

Elérhetőség 1,45 1,27 1,18 1,10 1,05 1,03 1,34 1,12

A 19. táblázat Rábacsanak és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. 2.10.3

Kerékpáros közlekedés

A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A túra kerékpározás szintje alacsony a környéken, inkább a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül, illetve a szomszédos településekre. 2.10.4

Autóbusz közlekedés

Az autóbuszközlekedést a Kisalföld Volán Zrt. látja el. A napi járatok száma 10, melyek nagy része Csornára közlekedik, valamint Győrbe Csornán vagy Szilsárkányon keresztül. A jelenlegi „bunkerszerű” buszmegálló építmények helyett esztétikusabb fa szerkezetű, a falusias településképbe jobban illeszkedő buszvárók kialakítása javasolt. www. ter-halo.hu

29


2.10.5


Belterületi utak

A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos, vagy csak kavicsburkolattal ill. azzal sem rendelkezik. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. 2.10.6

Személygépkocsik

A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett, kivéve Rábacsanakot a 2006-os évben. Személygépkocsik száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

103660

100112

101684

108265

113673

119188

126535

129776

133806

136578

GYMSM. köz.

39 037

38 431

38 976

42 321

44 100

46 296

50 251

52 087

52 441

54043

131

133

131

-

139

151

159

159

164

160

Rábacsanak

Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye

244

236

240

255

261

274

287

295

303

309

GYMSM. köz.

206

203

206

223

231

248

262

271

281

289

Rábacsanak

224

231

227

-

231

260

274

279

294

298

KSH kistérség

209

207

211

224

231

245

260

270

280

290

20. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2005. A vizsgált időszak alatt 29 gépjárművel emelkedett Rábacsanakon a személygépkocsik száma. Ez Rábacsanak esetében 22%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 40%, a megyei átlag pedig 26%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 298 személygépkocsi jutott 1000 lakosra 2206ban. Ez az arány a községi és a kistérségi átlagot meghaladja. Tehát elmondható, hogy Rábacsanak személygépkocsikkal való ellátottsága valamivel jobb, mint az átlagos, de a megyei értéket nem éri el.

2.10.7

Közüzemi hálózatok

2.10.7.1

Közüzemi vízhálózat

A község ivó-és tüzivíz ellátója valamint szennyvíz kezelője a PANNON-VÍZ Rt.. A vízvezeték 1986ban, a szennyvízcsatorna 1999-ben kiépült. Az ivóvíz Szilsárkányból érkezik, a szennyvíz pedig Szanyba kerül elvezetésre. A vezetékek a jelenlegi és várható igényeket kielégítik. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás

www. ter-halo.hu

30


Rábacsanak


1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

191

194

235

-

235

236

242

242

244

249

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye GYMSM. köz.

96,70%

97,20%

95,00%

96,60%

93,50%

94,50%

94,80%

94,7%

98,3%

98,4%

92,73%

93,46%

98,35%

99,30%

94,50%

94,90%

95,30%

95,2%

96,4%

96,6%

Rábacsanak

68,45%

69,53%

84,94%

-

87,36%

87,73%

89,62%

88,64%

89,04%

90,87 %

500-999 tel.

89,1%

90,1%

96,5%

97,2%

94,3%

94,6%

94,4%

95,1%

96,3%

96,7%

KSH kistérség

91,8%

92,4%

92,6%

93,4%

94,1%

94,5%

94,4%

94,2%

96,3%

96,7%

21. táblázat: A közüzemi vízhálózatba kapcsolt ingatanok számának változása 1996-2005. A 21. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 249 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Rábacsanak a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legalacsonyabb arányokkal rendelkezik. 9,13 %-kal marad el a teljes kiépültségtől, de a községi átlagtól is mintegy 3,4%-os az eltérés. Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1997 Rábacsanak

1998

0

1999 0

2000 0

2001 -

2002 92

2003 92

2004

104

2005

111

2006

140

142

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

46,86%

54,86%

57,97%

61,30%

64,70%

66,40%

69,00%

72,4%

79,5%

80,9%

GYMSM. köz.

10,6%

26,8%

34,6%

37,8%

42,5%

44,4%

49,5%

54,1%

60,1%

62,0%

Rábacsanak

0%

0%

0%

-

34,2%

34,2%

38,51%

40,65%

51,09%

51,82%

500-999 tel.

5,2%

23,2%

25,8%

27,6%

31,1%

32,0%

38,1%

40,7%

50,6%

54,0%

KSH kistérség

6,5%

9,1%

30,2%

32,1%

33,1%

39,7%

43,6%

48,5%

49,7%

27,5%

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1997-2006. A településen a rákötések aránya csak a kistérségi átlagot haladja meg, a megyei, illetve a községi átlagnál viszont alacsonyabb. Közüzemi vízvezeték hálózat km 1997

1998

Rábacsanak

9,4

Rábacsanak

-

1999

9,4

2000

9,4

2001

9,4

9,4

2002

2003

9,4

2004

9,4

2005

2006

9,4

9,4

9,4

4

4

6,7

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km -

-

-

4

4

4

Csatornázott lakások aránya GYMS megye

48,46%

56,44%

61,02%

63,46%

69,20%

70,26%

72,78%

73,8%

73,4%

82,2%

GYMSM. köz.

11,45%

30,59%

35,13%

38,07%

44,97%

46,79%

51,94%

56,8%

62,3%

64,2%

Rábacsanak

0%

0%

0%

0%

39,1%

39%

43%

45,9%

57,4%

57,0%

KSH kistérség

7%

9,8%

29,7%

32,3%

34,1%

42%

42%

46,3%

50,4%

51,4%

23. táblázatA közüzemi csatornahálózatba bekötött lakások aránya a vízvezetékkel ellátott lakások számához képest 1997-2006. Rábacsanakon a vízvezeték hálózat hossza 9,4 km a szennyvíz hálózat hossza 6,7 km. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait. A települési közműolló értéke: 39,05

www. ter-halo.hu

31


2.10.7.2


Csapadékvíz elvezetés

A település csapadékvizeinek legjelentősebb része jelenleg nyílt, az utcákban kialakított burkolatlan árkokban kerül elszikkasztásra. 2.10.7.3

Villamos energia-hálózat

A villamos energia hálózat szolgáltatója az E-ON Rt. A településen 298 fogyasztó van számon tartva. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Villamos energiát fogyasztó háztartás GYMS megye GYMSM. köz. Rábacsanak

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

193623

200633

*

*

*

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

76674

79290

*

*

*

291

293

294

-

296

298

298

298

300

298

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya GYMS megye GYMSM. köz. Rábacsanak

111,6%

111,6%

111,9%

112,6%

116,1%

115,7%

117,2%

*

*

*

110,5%

110,9%

110,9%

111,6%

112,2%

111,8%

111,7%

*

*

*

104,3%

105,0%

105,3%

-

110%

110,7%

110,3%

109,1%

109,4%

108,8% *nincs adat

24. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1997-2006. 2.10.7.4

Távbeszélő-hálózat, Hírközlés Vezetékes gázt fogyasztó háztartások

GYMS megye GYMSM. köz. Rábacsanak

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

82 100

87 555

14 967 -

2004

2005

2006

97 361

103 402

108 353

113 269

118 265

*

*

18 433

25 858

29 871

32 194

34 460

37 522

*

*

41

58

-

79

87

91

96

101

105

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában GYMS megye GYMSM. köz. Rábacsanak KSH kistérség

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

65,60%

69,11%

*

*

72,8%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

50,25%

52,85%

*

*

59,0%

-

14,7%

20,8%

-

29,4%

32,3%

33,7%

35,2%

36,8%

38,3%

0,2%

8,9%

19,0%

31,5%

36,3%

40,7%

43,8%

46,0%

48,7%

26,1%

*nincs adat

25. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2005. A településen a gáz szolgáltatását az ÉGÁZ-DÉGÁZ Rt. látja el. 2006-ban 105 lakás volt rá kötve a hálózatra, amely a lakásállománynak a 38%-a. Az alacsony rákötések arányát egyrészt az okozza, hogy csak 9 éve van a településen gázhálózat, másrészt pedig anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövőben emelkedni fog.

www. ter-halo.hu

32


2.10.7.5


Hírközlés, távbeszélő-hálózat

A telefon- 85%-ban, a kábeltelevízió hálózat 42% kiépült. A község távbeszélő hálózatának szolgáltatója a Magyar Telecom Nyrt. A község közigazgatási területén a VODAFONE szolgáltató tornya található a 0108/20 helyrajzi számon. A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban csökkent. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma meghaladja a megyei értékeket és a saját településkategória értékeit is, a kistérségi értéktől viszont elmarad. Távbeszélőkészülékek száma 2000 Rábacsanak

2001 -

2002

193

2003

186

2004 -

2005 -

172

2006 172

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra GYMS megye

355

327

312

-

-

363

309

GYMSM. köz.

311

289

279

-

-

298

289

500-999 tel.

322

304

292

-

-

297

271

KSH kistérség

331

309

299

-

-

328

326

-

320

320

-

-

309

320

Rábacsanak

26. táblázat: Távbeszélő hálózat 1996-2002.

2.11TÉRKAPCSOLATOK Rábacsanak térkapcsolatai elsősorban Csornához illetve Győrhöz kötik a települést. A mozgások egy része Csornára, egy része pedig Győrbe irányul. A legtöbben a bevásárlási lehetőségeket, szórakozást, kulturális lehetőségeket, egészségügyi szolgáltatásokat (szakrendelések, gyermekorvos), hatósági ügyintézéseket (okmányiroda, építési hatóság, adóügyek), az oktatási intézményeket (óvoda, iskola, bölcsőde) és nem utolsó sorban a munkalehetőséget jelölték meg indokként, mely a városokhoz köti őket. 2.12 A

TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLŐINEK ELVÁRÁSAI ÉS

IGÉNYEI

2.12.1

RÁBACSANAK

FEJLESZTÉSÉRŐL

Általános jövőkép

Rábacsanak Településrendezési Tervének elkészítéséhez szükségesnek tartottuk a település lakosságának véleményét megismerni. A véleményalkotást kérdőíves módszerrel oldottuk meg, és statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A Polgármesteri Hivatal által kiküldött számos kérdőív közül csupán 27 db kérdőív érkezett vissza. A kérdőívben feltett kérdések egy része a szakmai fejezetekben, másik része jelen fejezetben a település jövőképét feltáró részben található meg. Megkértük a válaszadókat, hogy fogalmazzák meg pár mondatban, milyennek látnák szívesen 10 év múlva településüket. Munkahelyet biztosító településnek

10

Szép, tiszta, rendezett, parkosított, esztétikus településképpel bíró településnek

8

Fiatalok helyben tartása, több gyerek

8

www. ter-halo.hu


33


Jó úthálózattal és járdákkal rendelkező településnek,jobb közlekedés Felújított középületek, lakatlan házak rendbetétele, benépesítése Vállalkozások támogatása, új vállalkozások betelepülése

7 6 4

27. táblázat: Rábacsanak jövőképe Az 27. táblázatban feltüntettük a válaszokban előforduló motívumokat. Természetesen itt a válaszok összesített eredményét közöltük. A fentiekből látható, hogy a legfontosabbnak a munkahely teremtést, a fiatalok helyben tartását és az esztétikus faluképet tartják. Emellett sokan kiemelték az úthálózat javításának fontosságát és az ingázást megkönnyítő jobb közlekedési lehetőségeket. Többen említették, hogy a Hunyadi utcán több a régi, gondozatlan és jelenleg nem lakott ház. Emellett a vállalkozások nagyobb mértékű támogatása jelent meg mint jelentős motívum. 2.12.2

Elvárások a településsel szemben

A kérdőívben feltettük a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jelenleg melyik vonását tartja legjellemzőbbnek a településnek. A 28. táblázat a település jelenlegi funkcióit mutatja be 1-5-ig terjedő osztályozás alapján, ahogyan a település lakossága látja. A településre legjellemzőbbnek az alvó település kifejezést tartották. A mezőgazdasági funkciót tartják a második jellemző funkciónak. A többi funkcióval kapcsolatban a település nagyon alacsony besorolást kapott a lakosok értékelése alapján Jelleg Érték

Jelenleg Mezőgazdasági Alvó település Regionális jellegű település központ 3,3 3,7 1

Kistérségi központ 1,2

Ipari, gazdasági település 1,3

Kulturális központ 1,1

28. táblázat: A települési mai legjellemzőbb funkciója

2.12.3

Gazdasági jövőkép

Típus

Turizmus

Érték Helyezés

7 4

ErdőHáztáji Háziipar gazdálállatkodás tenyésztés 0 16 6 6 2 5

Intenzív növénytermesztés 22 1

Biogazdálko- Gyáripiari dás termelés 11 3

5 5

29. táblázat: A Rábacsanak gazdasági jövőképe

A 29. táblázat a gazdasági jövőképről kialakult elképzeléseket mutatja be. A kérdésfelvetéskor arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Így a legjobban preferált ág a legmagasabb pontértéket kapta. Rábacsanak esetében a leginkább elképzelhetőnek tartott fejlesztés az intenzív növénytermesztés és a háztáji álltatartás. A harmadik helyezést a biogazdálkodás kapta. Ennek oka lehet, hogy a település jó minőségű szántóterületekben bővelkedik. Ezt a falusi turizmus preferálása követi. A háziipar és a gyáripari termelést ötödik helyre rakták. Az erdőgazdálkodás abszolút nem támogatott a lakosság körében.

www. ter-halo.hu


2.12.4

34


Vándorlás és megítélése

Az idegenek megítélése terén a turistákat és a városból kitelepedőket várják a megkérdezettek egyaránt teljes bizalommal. A külföldiek ház- valamint földtulajdonlásáról már megoszlik a megkérdezettek véleménye. Egyesek támogatnák, hogy a jelenleg lakatlan épületek lakottá váljanak és rendezettebbek legyenek. A hátrányok közül a munkalehetőségek hiányát tüntették fel a legtöbben a kérdőíveken. A lakosság jelentős része ingázni kényszerül a településről. Ehhez kapcsolódóan hiányolják a jobban szervezett, több járatszámmal és optimálisabb időben indított autóbuszjáratokat. Emellett jelentős negatívumként ítélik meg a különböző kulturális és sportolási lehetőségek hiányát. 2.13RÁBACSANAK SWOT

ANALÍZISE

Összefoglalásként bemutatjuk a település előkészítő fázisban meghatározott legfontosabb tulajdonságait. Erősségek

Gyengeségek

Kiépített infrastruktúra Jó mezőgazdasági adottságok Nyugodt, csendes település

Viszonylag távoli fekvés a jelentős központoktól A természetes szaporodási jellemzők Helyben nincs munkalehetőség Rossz tömegközlekedési lehetőségek Elöregedő település Több lakatlan ház Iskola hiány, kevés gyerek

Lehetőségek

Veszélyek

Lakatlan házak, beépítetlen telkek értékesítése Az M 86-os út megépülésével bekapcsolódás az európai közlekedési folyosók által meghatározott gazdasági vérkeringésbe A mezőgazdaság újjáélesztése A növénytermesztés fejlesztése, biogazdálkodás kialakítása Kisebb vállalkozások letelepedése

A gazdasági környezet nem fejlődik A mezőgazdaság helyzete továbbra sem javul Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb gazdasági területkínálattal rendelkező telephelyeket választják Az előnyösebb közlekedési lehetőségek miatt más települést választhatnak az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások

31. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok

www. ter-halo.hu


35


2.14II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2.14.1

II. Nemzeti Fejlesztési Terv

2.14.1.1

Az országra elfogadott II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a jelenleg leg-

fontosabb fejlesztési dokumentum Rábacsanakot érintő elemei a következők: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: 1. a foglalkoztatás bővítése, 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az Rábacsanak településre is alkalmazandó átfogó célok: 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: · a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; · a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; · a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: · a versenyképesség növelése; · a gazdaság bázisának a szélesítése; · az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása. Prioritások A fenti célok eléréséhez az alábbi területekre kell összpontosítani a fejlesztési erőfeszítéseket: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését: · Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei: a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a K+F infrastrukturális hátterének helyi fejlesztése. · A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei: a vállalkozói kultúra szélesítése; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása, települési szintű elősegítése. · Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: ipari parkok, gazdasági területek kijelölése, létesítése; az infrastruktúra javítása; a szélessávú IThálózatok kiépítése; 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését:

www. ter-halo.hu


36


· Az ország a Nyugat-Magyarországi régió és egyben a település és nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. · A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása. · Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása céljaival összhangban a vasúthálózat, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével. · A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belterületeken. 3. prioritás: A társadalom megújulása NEM KIFEJEZETTEN HELYBEN, A TELEPÜLÉSEKEN EGYENKÉNT MEGOLDHATÓ PROBLÉMA Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: · A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése; · Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (beleértve a munka és a családi élet összehangolását segítő szolgáltatásokat és a családbarát munkahelyi gyakorlat elterjesztését); a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése. · A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei: a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása. · A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. · Az egészségmegırzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és www. ter-halo.hu


37


esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civilszervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése. · A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések. E beavatkozások elsısorban a Környezeti és energia operatív programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: · Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek elleni védekezés, a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés), a Víz-keret Irányelv (VKI) végrehajtásának állami intézkedései, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet- és klímatudatosság terjesztése. · Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. Rábacsanak esetében: környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatudatos gazdálkodás - szélerőművek 5. prioritás: Területfejlesztés A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják: · Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. · Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése. · Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése, - a társadalmi infrastruktúra fejlesztése. www. ter-halo.hu


2.14.2

38


Csornai kistérségi integrált projektcsomag

2007-2013. 2.14.2.1

Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

A kistérség a legfontosabb egyediségét a fejlett, kedvező természeti (éghajlati és talaj-) adottságokra épülő, nagy hagyományokkal bíró mezőgazdasági termelés adja. Ennek megfelelően a kistérség integrált projektcsomagjának javasolt a versenyképes, modern technológiájú, korszerű birtokszerkezetű és környezeti szempontból fenntartható mezőgazdaság megteremtése, valamint az arra épülő, a helyi termékek mellett a környező kistérségek mezőgazdasági termékeinek egy részét is feldolgozó élelmiszeripari feldolgozóipari bázis kiépítése a meglévő kapacitások kibővítésével, fejlesztésével és új kapacitások létrehozásával

www. ter-halo.hu


39


A térség gazdaságát vizsgálva összességében elmondható, hogy az ipari és szolgáltató tevékenységeknek nincs a térségben jelentős múltja. A térség belső munkalehetőségeit illetően mindenekelőtt a mezőgazdasági vállalkozások jelentik a fő munkahelyteremtő potenciált. A térség gazdaságának fellendüléséhez alapvetően járulhatna hozzá a mezőgazdaság szerkezetváltása. A folyamatot kétségkívül elősegítené a külföldi tőke térnyerése is, ezzel együtt mindenekelőtt a helyi agrárvállalkozások megerősödése lehet a kívánatos cél. A projektcsomag integráns részét képezik a kapcsolódó elemek, amelyek elsősorban a mezőgazdasághoz, a helyi termékekhez és hagyományokhoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztésére irányulnak, de találhatók köztük projektek a tájjellegű és biotermékek termesztésére, a kistérségi öntözőcsatornarendszer fejlesztésére és a vadgazdálkodás fejlesztésére is. A kapcsolódó elemekben nagy hangsúlyt kap a mezőgazdasági és turisztikai oktatás és képzés. Tervezői javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire: Az integrált projektcsomag pillérei I. Pillér: Mezőgazdaság fejlesztése:     

Növénytermesztés diverzifikációja, kertészeti és ültetvény kultúrák fejlesztése Az állattenyésztés fejlesztése, részarányának növelése a szektoron belül; a tenyészanyag minőségének javítása, a megfelelő nagyságú szelekciós bázis megteremtése A jelenlegi és az újonnan a termelésbe bekapcsolódó magángazdák társulása, termelő és értékesítő szövetkezetek létrehozása az egységes piaci fellépés érdekében A tárolókapacitások növelése; A mezőgazdaság gépesítettségének növelése, eszközállományának bővítése

II. Pillér: Az élelmiszeripar fejlesztése  

A kistérség élelmiszeripari kapacitásainak bővítése; Technológiai fejlesztés az élelmiszeriparban.

Az I. és II. Pillér közös elemei: A mezőgazdaság és élelmiszeripar vertikális integrációs kapcsolatainak erősítése, új alapra helyezése, a rendszerváltás után felbomlott vertikális integrációk újraélesztése a magántulajdon keretein belül.  A kistérségben található élelmiszeripari feldolgozó kapacitások (pl. Csorna: uborka-feldolgozó, tejfeldolgozó, gabonaipar) integrátori szerepének erősítése;  A mezőgazdasági kis- és közepes vállalkozások együttműködésének erősítése a szomszédos kistérségek élelmiszer-feldolgozóival (pl. Mórichida: hűtőház, elő-feldolgozás, Nyúl: hűtőkapacitás, Jánossomorja: cikória feldolgozó, Hanságliget: HIPP bébi étel); Minőségellenőrzési és HACCP rendszerek alkalmazása, ill. fejlesztése a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban az EU-s szabványoknak való megfelelés, valamint annak érdekében, hogy a termelés és feldolgozás szigorú technológiai egységet képezzen. 2.14.3

A területfejlesztés fő célja, irányai.

A fentiek értelmében a következő években Rábacsanakon a következő fejlesztési szempontoknak kell megjelennie: 1. A szuburbanizációs folyamat kihasználása

www. ter-halo.hu


40


2. Győr gazdasági fejlődéséhez történő aktív kapcsolódás 3. A települési-környezeti adottságok megőrzése, védelme 4. Kapcsolódás és érdekérvényesítés a kistérségi fejlesztésekhez

3 A

V I Z S G Á L AT O K É R T É K E L É S E

3.1 AZ

EDDIGI FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB

TÉNYEZŐK

3.1.1.1 Domborzati adottságok: A település életét évszázadokon keresztül a Kisalföld jó minőségű szántóterületei határoztak meg. A megélhetést a mezőgazdálkodás biztosította. 3.1.1.2 Közlekedési adottságok: Rábacsanak Csornához és Győrhöz közel, így a Buda(pest) – Bécs útvonalhoz is közel feküdt, elérhetősége jelentős helyzeti előnyt biztosított a településnek. Az országos fontosságú postaút közelsége is kedvezően hatott fejlődésére. Csorna város közvetlenül elérhető a település számára. A jó közlekedési viszonyok régebben fontosak voltak a mezőgazdasági termények értékesítése miatt, ma pedig a munkalehetőségek miatt. 3.1.1.3 Természeti és mezőgazdasági adottságok: A településen jók a talajviszonyok, a csapadék évi mennyisége kielégítő. Rábacsanak régtől kihasználta adottságait, lakossága nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből, erdőgazdálkodásból, állattartásból élt. Csorna és Győr közelsége biztosította a keresletet. A mezőgazdasági főtermény a búza és a zöldségfélék voltak. 3.1.1.4 Gazdasági helyzet: A településnek mindezidáig nem volt lehetősége a nagyobb számú helyi munkahely megteremtésére. A mezőgazdasági termelés gazdasági környezete is folyamatosan beszűkült. A lakosság munkatevékenységét nagyrészt a napi ingázás segítségével tudja elvégezni. A gazdasági helyzet jelenleg nem túl kedvező a központoktól viszonylag távol eső település számára. A kitörési lehetőséget a mezőgazdaságban az egyre nagyobb piacot meghódító biogazdálkodás, illetve az egyedi, kézműves technológiával készülő, feldolgozott termékek előállítása jelentheti. Az ipari jellegű tevékenységeknél is elsősorban a mezőgazdasági eredetű alapanyagok, termények feldolgozásával kapcsolatos tevékenységek, illetve a különböző kisebb szolgáltató tevékenységek fejlesztése lenne kívánatos. 3.1.1.5 Gazdaságfejlesztés: A fejlesztési elképzelések területi szempontból legjobban a gazdasági területeket érintik. A rendezési terv gazdasági területfelhasználási módba sorolja a 371/7 es hrsz-ú belterületi telket, melyen fateleptüzép működik, ez adottságként kezelendő. Itt megoldandó a működés illetve a szabályozás kialakítása során a környező lakóterületekre gyakorolt zavaró hatás kiküszöbölése. A jelenlegi külterületen az Arany János utca végén található 015/14 hrsz.-ú terület szintén gazdasági területfelhasználási kategóriába tervezett, itt kisebb termelő-szolgáltató telephely jöhet létre. www. ter-halo.hu


41


Jelentősebb gazdasági területfejlesztési elképzelés a vasútvonal és a települést átszelő közút találkozásánál található területek kijelölése a 037/6 hrsz.-ú homokbánya és a mellette lévő 037/5, 028/1,2,3, 4 hrsz.-ú területek. Itt különböző, a település léptékének megfelelő termelő-szolgáltató vállalkozás letelepedésének kíván lehetőséget biztosítani a település. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk.

www. ter-halo.hu


42


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

3.2 HATÁROZAT

TERVEZET

Rábacsanak vközség Önkormányzat Képviselő-testületének …………………. Ök. sz. határozata Rábacsanak Településszerkezeti Tervéről. Rábacsanak képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet elfogadja a TH-09-02-05 számú terv , T-1 sz. tervlapja szerint, következő területi fejlesztésekkel: 



A különböző fejlesztési elképzelések településtestbe illesztése az organikusan, a közlekedéshálózati elemek mentén fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzésével, és a tájba illeszkedően tervezett. A fejlesztési területek nagyságrendjének kijelölésekor a reális, belátható időn belüli megvalósíthatóság illetve az ütemezhetőség az egyik legfontosabb szempont az OTrT iránymutatásával összhangban. A település léptékénél fogva csak lokális, kisléptékű a jelenlegi beépítésre szánt terület nagyságát nagyságrendileg nem növelő fejlesztési elképzelések tervezettek.

1. Lakóterületek fejlesztése  Lakóterület-fejlesztési elképzelés a település északi részén a Hunyadi utcával párhuzamosan kijelölt falusias lakóterület  A fejlesztési terület jelenleg külterületi szántóterület. A várhatóan kialakítható telekszám összesen kb. 35-40 db.  A kijelölt lakóterület 08/16-19 és a 08/21-24 hrsz.-ú területek. 2. Településközpont, intézmények A települési intézmények csekély számúak, és elszórtan találhatóak. A fejlesztési elképzelések Az intézmények elhelyezése, a település nagyságrendjének megfelelő fejlesztése a lakóterületen belül megoldható, kimondottan településközpont jellegű terület kijelölése nem tervezett. 3. Települési zöldfelületek  Rábacsanak zöldfelületekkel való ellátottsága alacsony szintű.  A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Jelentősebb közpark a templomot körülvevő zöldfelület valamint a település fő útja mellett (Egyed felé) elhelyezkedő mélyebb fekvésű erdős terület, parkerdő. A zöldfelületfejlesztés legfontosabb célja, hogy a jelenleg elszigetelt szigetszerű zöld foltok egységes zöld folyosót alkossanak a település főútja mentén a sportpályától a Linkó-patakig, felhasználva és továbbfejlesztve a meglévő zöld foltokat, és újabb kisléptékű zöldfelületek kialakításával gazdagítva a településképet a kisebb csomópontokban teresedésekben.

www. ter-halo.hu


43


4. Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra a meglévő temető és a sportpálya területe. A település külterületén különleges idegenforgalmi területként tervezett a 0122/29 hrsz.-ú terület. Különeges területfelhasználási kategóriába kerül ezen kívül a 096/3 hrsz-ú hulladékudvar területe. A településen már meglévő állattartó telep 046/1 és 048/9-12 hrsz. különleges mezőgazdasági üzemi területként szerepel. Szintén különlegesmezőgazdasági üzem besorolást kapnak a közigazgatási terület nyugati felén elhelyezkedő 0125/3-5 hrsz.-ú területek. 5. Gazdasági területek Új gazdasági területek kijelölésére a régi vasúti pálya melletti területen, a település keleti, külterületi részén a 030/1, 037/4-6 és a 028/1-4 hrsz.-ú területek, valamint a lakóterülethez kapcsolódoan a Pásztori felé vezető út mentén a 015/14 hrsz-ú területen kerül sor. A gazdasági területek kijelölése elsősorban helyi KKV-k letelepedésére alkalmas terület létrehozására szolgál. A gazdasági területek céljára kijelölt fejlesztési területek jelenlegi területfelhasználása szántó. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védőfásítás kialakítása szükséges. 6. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A legelő, rét és gyep művelési ágú területek nem számottevőek. A községhez tartozó összes erdőterület 40 ha. Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző Kelt: Rábacsanak, 2010. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyző

www. ter-halo.hu

44


3.3 A


TELEPÜLÉST ÉRINTŐ TERÜLETFEJLESZTÉSI

DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

3.3.1

Országos területrendezési terv

A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.

Rábacsanak

Kivonat az országos területrendezési tervből

www. ter-halo.hu

45



Rábacsanak

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Rábacsanak

Országos ökológiai hálózat övezete

www. ter-halo.hu


3.3.2

46


Megyei területrendezési terv

Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervben megfogalmazott elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján Jelenlegi

Tervezett összes

A megyei rendezési tervben tervezett (100 %)

40ha

40ha

40ha

1164,5ha

1148,9ha

1164,5ha

37,96ha

37,96ha

37,96ha

7,379ha

7,379ha

7,379ha

100%

--------------

----------------

--------------

--------------------------

Hagyományosan vidékies települési terület

72,96ha

76,90 ha

72,96ha

Építmények által igénybe vett terület

63,8 ha

73,85

63,8

Erdőterület Belterjes mezőgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület

www. ter-halo.hu

Tervezett Követelmény területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában 85% 100 % 98,6 %

100%

105,4% 115,7

85% 75% 90% ------------------Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható 15,7%-kal nő


47


Rábacsanak

Kivonat a Megyei Településrendezési tervből

3.4 A

TELEPÜLÉS ELHELYEZKEDÉSE

Rábacsanak Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik. Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a volt járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A 86-os főút a településtől 1 km-es távolságban húzódik. A községet közúton, és régebben vasúton is meg lehetett közelíteni. A községnek Egyeddel közös vasútállomása volt a Pápa–Csorna-vasútvonalon, de itt 2007. március 3-án megszűnt a személyforgalom. A falu belterülete kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A korábbi útifalu jellegű hosszútelkes településen a későbbi beépítések folyamán a főutcára hat keresztirányú mellékutca került kialakításra. A falu belterületét nyugatról a Linkó-patak határolja.

3.5 A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

A településszerkezeti terv feladata, hogy a településen megfogalmazott fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai:  Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak  Kis léptékben lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével  Saját gazdasági potenciál erősítésének elősegítése  Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése  Az építészeti-kulturális értékek védelme

www. ter-halo.hu


48


A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő –a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni:  A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket  A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat  A meglévő építészeti-kulturális emlékeket  A mezőgazdasági művelés alatt álló területeket  A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzését és tájba, környezetbe illeszkedő továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható időtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem előtt.

3.5.1

Beépítésre szánt területek

A terület-felhasználásban a település beépítésre szánt területén a lakóterületek, gazdasági területek illetve a különleges területek terén tervezett változás. Ezen terület-felhasználásbeli változások az alábbiakban foglalhatók össze:

www. ter-halo.hu


49


3.5.1.1 Lakóterületetek A település demográfiai adottságaihoz igazodva új lakóterület kialakítására nem kerül sor. A meglévő lakóterületeken belüli beépítési lehetőségek kiaknázásával a jelenlegi igények kielégíthetők. Jelenlegi lakóterületen belüli új utcanyitás lehetősége tervezett a Vörösmarty utca és az Arany János utca között A település északi részén, a Hunyadi utcával párhuzamosan, az Arany János utcáig kialakítható jelenlegi „szérűskerti út” mentén tartalék lakóterületet jelöl ki a rendezési terv, amely a hosszú távon felmerülő igényeket biztosíthatja, illetve a jelenlegi lakótelkek hátsó része is beépítésre alkalmas lesz.. 3.5.1.2 Gazdasági területek A fejlesztési elképzelések területi szempontból legjobban a gazdasági területeket érintik. A rendezési terv gazdasági területfelhasználási módba sorolja a 371/7 es hrsz-ú belterületi telket, melyen fateleptüzép működik, ez adottságként kezelendő. Itt megoldandó a működés illetve a szabályozás kialakítása során a környező lakóterületekre gyakorolt zavaró hatás kiküszöbölése. A jelenlegi külterületen az Arany János utca végén található 015/14 hrsz.-ú terület szintén gazdasági területfelhasználási kategóriába tervezett, itt kisebb termelő-szolgáltató telephelyek jöhetnek létre. Jelentősebb gazdasági területfejlesztési elképzelés a vasútvonal és a települést átszelő közút találkozásánál található területek kijelölése a 037/6 hrsz.-ú homokbánya és a mellette lévő 037/5, 028/1,2,3, 4 hrsz.-ú területek. Itt különböző, a település léptékének megfelelő termelő-szolgáltató vállalkozások letelepedésének kíván lehetőséget biztosítani a település. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk. 3.5.1.3 Településközponti funkciókkal kapcsolatos változtatási elképzelések A települési intézmények csekély számúak, és elszórtan találhatóak. A fejlesztési elképzelések között szerepel a jelenlegi önkormányzati intézmények egy ingatlanba való telepítése. A polgármesteri hivatal, a könyvtár, az orvosi rendelő és az ifjúsági klub a jelenlegi kultúrház épületében kapna helyet. A jelenleg nagyrészt kihasználatlan iskola épületének új funkciót kell találni. Az intézmények fejlesztési igényei lakóterületen belül megoldhatók. 3.5.1.4 Különleges területek Meglévő különleges terület a temető és a sportpálya területe. Különleges területfelhasználási kategóriába kerül a település külterületén a 096/3 régi szeméttelep, amely rekultiválandó. Ezen kívül a jánosmajori tó körüli terület tervezett különleges területként, amelyen szabadidős tevékenységekhez kötődő funkció tervezett. Itt a kisebb vízfelülethez kapcsolódó horgász-pihenő létesítmények kialakítására nyílik lehetőség. A terület önálló megközelítése a 0126 hrsz.-ú útról lecsatlakozva kialakítandó bekötőútról tervezett. A mezőgazdasággal kapcsolatos nagy létszámú állattartó tevékenység a tsz major területén (2000 db sertés) a Füzes-dűlőn folyik. A település elhatározása alapján megmarad az állattartó funkció. Ez a terület gazdasági terület, közel a lakóterületekhez. A területet különleges mezőgazdasági üzemi területbe soroljuk az OTÉK előírásainak megfelelően. Ezenkívül a János-majorban történik nagyobb létszámú állattartás, ezek a területek szintén különleges mezőgazdasági üzemi területbe kerülnek. www. ter-halo.hu


50


3.5.1.5 Szélerőművek telepítésére vizsgálható területek Rábacsanakon a településrendezési terv keretein belül a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható települési területeket is meghatározzuk. A településen szélerőművek telepítésére a falu déli területei lehetnek alkalmasak. A lakott területektől az 500 m, a gazdasági területektől a 300 m védőtávolság megtartása ezeken a területeken lehetséges. Az elképzelések szerint Rábacsanak község külterületén a Szanyi úti dűlő és a Zsizsak-dűlő területein kerülhetnek elhelyezésre szélkerekek. Ennek megfelelően a 0113/4, 0113/6, 0113/7,0113/8, 0113/9, 0113/13, 0113/15, 0113/16, 0113/17, 0113/18, 0113/19, 0113/20, 0113/21, 0113/22, 0113/23, 0113/24, 0113/25, 0113/26, 0113/27, 094/1, 094/2, 094/3, 094/5, 094,/6, 094/7, 094/8, 094/9, 094/10, 093, 090/1, 090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 090/6, 090/7, 090/8, 090/9, 090/10, 090/11, 090/12, 090/13, 090/14, 085/1, 085/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/7, 085/8, 085/9, 085/21, 085/22, 085/23,085/24, 085/25, 085/26, 085/27, 085/29, 051/1, 051/2, 051/3, 051/4, 051/5, 051/6, 051/7, 051/8, 051/9, 051/10, 051/11, 051/12, 078/14 hrsz. alatti területek szélerőmű elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek. A területek a jelenleg mezőgazdasági általános szántó területek, melyeken mezőgazdasági művelés folyik. A területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat a fenti területeken a szélerőművek állításához hozzájárul, mely területeket szélerőmű létesítésére vizsgálható területként kívánja szerepeltetni a településrendezési tervben. A területre konkrét befektetői igény még nem jelentkezett. A fejlesztési elképzelések ütemesen kerülhetnek megvalósításra. Az egyes ingatlanok művelésből való kivonása csak a torony alapozásához igénybe vett 20x20 m-es területen szükséges, illetve a megközelítő utak területén - mely tartalmazza a daruzáshoz szükséges területet is -, így ütemesen történhet az esetleges konkrét beruházások megindulásával. A tervezett kijelölésre kerülő területek Rábacsanak és a szomszédos – a tervezésben részt nem vevő - Szil, Szany, Egyed községek meglévő és tervezett belterületétől, illetve a beépítésre szánt és az erre a célra kijelölt területektől min. 5 h (h= a teljes toronymagasság a lapátokkal együtt) találhatóak. A területek továbbra is mezőgazdasági általános szántó terület területfelhasználási kategóriában maradnak. 3.5.2

Beépítésre nem szánt területek

3.5.2.1 Zöldterületek, erdőterületek Rábacsanak zöldfelületekkel való ellátottsága alacsony. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek nincsenek a település közigazgatási területén. A települési zöldfelületi rendszer egyik lényegesebb eleme a település déli részén lévő nagyobb erdőfoltok, valamint a Linkó-patak partja melletti erdő sáv. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Jelentősebb közpark a templomot körülvevő zöldfelület valamint a település fő útja mellett (Egyed felé) elhelyezkedő mélyebb fekvésű erdős terület. A zöldfelületfejlesztés legfontosabb célja, hogy a jelenleg elszigetelt szigetszerű zöld foltok egységes zöld folyosót alkossanak a település főútja mentén a sportpályától a Linkó-patakig, felhasználva és továbbfejlesztve a meglévő zöld foltokat, és újabb kisléptékű zöldfelületek kialakításával gazdagítva a településképet a kisebb csomópontokban teresedésekben. Ennek megfelelően a következő fő elemek alkotják tervünk szerint a település belterületének zöldfelületi rendszerét:  a település nyugati szélén a Linkó-patak menti zöld sáv fejlesztése beültetési kötelezettség előírásával- a Linkó patak mint településkapu  a Széchenyi utca csomópontjánál micro méretű park a meglévő kereszt körül  A temető sarkától induló csomóponttól hangsúlyos közterületi növényzettelepítés fasorokkal

www. ter-halo.hu


   

51


A templom körüli zöldfelület mint a település központi zöldfelületi eleme-reprezentatív park, megemlékezések színtere stb. a tűzoltószertár körüli terület igényes zöldfelületként való kialakítása a főút melletti mélyfekvésű erdő parkerdőként való kialakítása akár a felszíni vizek befogadására alkalmas kisebb tó kialakításával a sportpálya területe minta település keleti kapuját alkotó zöldfelület

Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. 3.5.2.2 Mezőgazdasági területek A település külterületét 90%-ban jó minőségű szántóterületek alkotják, melyeken folyamatosan mezőgazdasági termelés folyik, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A legelő, rét és gyep művelési ágú területek nem számottevőek. A községhez tartozó összes erdőterület csak néhány erdőfoltot jelent, ezek tájképi szempontból továbbra is fenntartandóak. 3.6 A

TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem változhat. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) Annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések megvalósításával (a gazdasági területek kialakításával) a település biológiai aktivitásértéke ne csökkenjen a település közigazgatási területén belül – a megyei területrendezési terv javaslatai alapján - erdőtelepítésre szánt területek kerülnek kijelölésre. Emellett a tervezett gazdasági területeken belül is kialakításra kerülnek majd olyan nagyobb zöldfelületek, védőfásítások, melyek a település biológiai aktivitásértékét kedvezően befolyásolják.

www. ter-halo.hu

52


3.6.1


A település jelenlegi biológiai aktivitás érté-

kének számítása:

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték

Lakóterület – falusias Különleges területek Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató

Meghatározot t legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)


74,02 ha 22,07 ha

29,6 ha(40%) 8,8 ha (40%)

2,5 3,5

185,05

0,314 ha

0,0942 (30%)

0,3

0,0942

77,24


Erdőterület (védelmi funkcióval) Erdőterület (gazdasági funkcióval) Mezőgazdasági terület – rét,legelő Mezőgazdasági terület - szántó Vízgazdálkodási terület - vízfelület Nádas Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a Vasúti terület - A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felület 1/3-a

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


8,3 ha 31,27 ha 37,96 ha 1164,5 ha 7,379 ha 1,19 ha

9 6 6 3 6 7

74,7 187,6 227,76 3493,5 44,27 8,33

35,3 ha

0,6

21,18

2,69

1,4

3,76

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

www. ter-halo.hu

4323,48

53


3.6.2


A település tervezett biológiai aktivitás érté-

kének számítása:

Értékmutató


Lakóterület – falusias Különleges területek Különleges területek Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató

Meghatározot t legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)


76,9 ha 4,87 ha 17,2 ha

38,45 50%-(40%) 3,4 ha 70%-(40%) 6,88 (40%)

3 (2,5) 4,9 3,5

230,7

11,51 ha

3,45 (30%)

0,3

3,45

23,8 60,2


Zöldterület Erdőterület (védelmi funkcióval) Erdőterület (gazdasági funkcióval) Erdőtelepítésre javasolt terület Mezőgazdasági terület – rét, legelő Mezőgazdasági terület - szántó Vízgazdálkodási terület - vízfelület Nádas Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a Közlekedési terület – A burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali - nagy lombkoronájú – fasorral kísért közutak Vasúti terület - A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felület 1/3-a

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


0,2088 ha 8,3 ha 31,27 ha

6 9 6

74,7 187,6

37,96 ha 1148,9 ha 7,379 ha 1,19 ha

6 3 6 7

227,76 3446,7 44,27 8,33

35,3 ha

0,6

21,18

1,32 ha

3

3,96

2,69

1,4

3,76

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

1,25

4337,6

A számításokból az derül ki, hogy a település biológiai aktivitás értéke növekszik a fejlesztések során.

www. ter-halo.hu


54


3.7 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI 3.7.1

JAVASLAT

Közúti kapcsolatok

A települést a 8419-es számú országos mellékúton lehet megközelíteni. Ez az út biztosít kapcsolatot a a 8408. számú Szilsárkányt és Szanyt összekötő mellékúttal, valamint Egyed és Sorod felé a 8424 számú országos mellékúttal. A mellékút fejlesztési program tartalmazza Rábacsanak-Pásztori, Rábacsanak-Rábapordány, Rábacsanak-Szilsárkány és Rábacsanak-Szany közvetlen közlekedési kapcsolatának kiépítését is, melyeket a településrendezési tervben is szerepeltetünk. A belterületi utak fejlesztése a tervezett lakó és gazdasági területek kiszolgálására alkalmas utak kijelölését jelenti. A tervezett új utak csomópontjait a biztonságos közlekedés követelményeinek megfelelően kell kiépíteni. 3.7.2

Tömegközlekedés

A tömegközlekedésben az autóbusz járatok számának gyakorisága bizonyos időszakokban nem megfelelő. A megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A vasúti személyszállítás megszűnése a Csorna-Pápa közötti vonalon hátrányosan érinti a települést. A fejlesztési elképzelések a tömegközlekedést nem érintik, ezen a téren javulás csak az ország általános tömegközlekedési helyzetének javulásával párhuzamosan várható. 3.7.3

Kerékpárutak

Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv szükségesnek tartja kerékpáros útvonalak kiépítését, kijelölését, azonban az itt meghatározott ilyen jellegű útvonalak közvetlenül nem érintik a települést. A Csorna-Pápa helyi jelentőségű kerékpárút kiépítése a szomszédos Rábapordányt érinti. Mindenképpen javasoljuk a települést érintő alsóbbrendű utak mint kerékpáros útvonalak figyelembe vételét a kerékpárút-hálózatok kialakítása során.

3.7.4

Turistautak, gyalogutak

Rábacsanakot turistaútvonalak nem érintik.

3.7.5

A közlekedési helyzet áttekintése

Rábacsanak községet legmagasabb rangú elemként 1 állami mellékút érinti. A 8419. számú út biztosítja a település megközelítését. Ez az út biztosít kapcsolatot a a 8408. számú Szilsárkányt és Szanyt öszszekötő mellékúttal, valamint Egyed és Sorod felé a 8424 számú országos mellékúttal. 3.7.6

A közúti közlekedés fejlesztése

3.7.6.1 Közúti kapcsolatok A települést érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak:  86-os főúttól 1km-re mely Csornával és Mosonmagyaróvárral biztosít összeköttetést www. ter-halo.hu


  

55


85-ös (a 86-os főútról érhető el) főút, mely Győrrel biztosít közúti kapcsolatot 8408. sz. állami mellékút, amely Szil településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot 8419. sz. állami mellékút, amely Egyed településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot

A legnagyobb léptékű, a településre közvetlen hatást gyakorló regionális fejlesztési elképzelés az M 86os gyorsforgalmi út kiépítése, amely a települést is bekapcsolja az európai gyorsforgalmi úthálózat által meghatározott vérkeringésbe. 3.8 KÖZMŰVESÍTÉSI

JAVASLAT

A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések teljessé tétele. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő, azonban folyamatos fejlesztésükről gondoskodni kell, hogy ne csak a funkcionális igényeknek, hanem az esztétikai, a közterületminőség iránti igényeknek is megfeleljenek a jövőben. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. Javasoljuk a 6 hrsz.-ú erdőterületen kisebb csapadékvíz tározó tó kialakítását. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni. A csapadékvizek a lejtésviszonyok alapján a település két vége irányába vezethetők el. 3.9 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI

JAVASLAT

A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot. 3.10TÁJRENDEZÉSI

JAVASLAT

A településen a fejlesztések, módosítások megvalósítása után az újonnan kiépített területek is települési táj részei lesznek, megjelenésükben a települési környezethez kell alkalmazkodniuk. A növényzet telepítésekor a védett természeti területekre való tekintettel, mindenkor háromszintű (fa, cserje, bokor, gyep) védősáv kialakítását javasoljuk.

www. ter-halo.hu


56


A településen a zöldfelületek kialakításánál (játszóterek, közösségi terek, parkok, utcai sétányok) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. 3.10.1

Konfliktusok

A település táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelennek meg. Esztétikai konfliktus:  kialakuló csupasz, ”steril” lakókörnyezet és gazdasági terület ↔ igényes kialakítású lakó- és gazdasági terület  lakóterületek, gazdasági területek↔védett természeti környezet közelsége, gazdag növényvilág, gazdag állatvilág megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása Tájhasználati konfliktusok:  mezőgazdasági terület ↔ lakóterület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  mezőgazdasági terület ↔ gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  lakóterület terület ↔ gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  mezőgazdasági majorok ↔ lakóterület, természetvédelmi területek, védett természeti környezet megoldás: növénytelepítés, védőfásítás gyakori erős széllökések ↔ kertek használata, pihenés, rekreáció megoldás: zárt állományú, többszintű, növénytelepítés, fásítás  a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom↔ lakóterület nyugalma megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel  a fejlesztés miatt megnövekedett lakosságszám ↔ közösségi célú zöldfelület kialakítása megoldás: közpark létesítése  a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom ↔ a természeti területek, lakóterületek védelme megoldás: pufferterületek létesítése Ökológiai konfliktusok:  talajvíz, talaj szennyezése (lakóterületek, gazdasági területek, majorok) ↔, természeti területek megoldás: lakosság és a vállalkozók környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása A településen továbbra is fontos feladat a táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. 

www. ter-halo.hu


3.10.2

57


Fejlesztési javaslat

A zöldfelületeket és a természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, gazdasági területek, majorok, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett lakó- idegenforgalmi- és termesztő felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk:  az ökológiai hálózat rendeltetésszerű fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal kötelező telken belüli fásítás,  az utak mentén lehetőség szerint kétoldali fasor telepítése, ahol ez nem lehetséges, ott az egyoldali fasor és másik oldali gyepes, cserjével betelepített zöldsáv,  közparkok kialakítása  a művelési ág megváltozása, termelésből való kivonás, illetve beépítés során a termőréteg eltávolítása jelentős beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termőréteg-gazdálkodást körültekintően javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékű tereprendezésektől mentesen javasoljuk elvégezni. A belterületi zöldfelületi rendszert alkotó legfontosabb elemek a következők lesznek:  a település nyugati szélén a Linkó-patak menti zöld sáv fejlesztése beültetési kötelezettség előírásával- a Linkó patak mint településkapu  a Széchenyi utca csomópontjánál micro méretű park a meglévő kereszt körül  A temető sarkától induló csomóponttól hangsúlyos közterületi növényzettelepítés fasorokkal  A templom körüli zöldfelület mint a település központi zöldfelületi eleme-reprezentatív park, megemlékezések színtere stb.  a tűzoltószertár körüli terület igényes zöldfelületként való kialakítása  a főút melletti mélyfekvésű erdő parkerdőként való kialakítása akár a felszíni vizek befogadására alkalmas kisebb tó kialakításával  a sportpálya területe minta település keleti kapuját alkotó zöldfelület Mindezeket szalagként összeköti a fő utcán kialakítandó egységes fasor. A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki:  közterületi növénytelepítés, utcai fasorok,  az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek,  a gazdasági területek nagyobb léptékű telkeinek zöldfelületei,  közparkok.  meglévő belterületi erdőterületek A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát.

www. ter-halo.hu


58


3.11KÖRNYEZETALAKÍTÁSI 3.11.1

JAVASLAT

Környezetvédelem

A fejlesztési területek kialakítása, valamint az azon lehetővé tett beruházások lebonyolítása a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandó meg. A maximális környezetvédelmi határértékeket (szennyezettségi értékek, terhelhetőségi értékek) a hatályos jogszabályok alapján, a környező lakóterületek érdekeit figyelembe véve kell megállapítani, amelyet a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. 3.11.1.1

Levegőtisztaság-védelem

Mivel Rábacsanakon szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 3 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. A levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében a vonatkozó jogszabály4 az ország területét légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolja. E rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló vonatkozó jogszabály5 mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg, és teszi közzé a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály6 melléklete szerint. Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. A közigazgatási területen belül létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani. 3.11.1.2

Vízminőség- és talajvédelem

Rábacsanak területét a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenysége szempontjából a vonatkozó jogszabály7 alapján kell besorolni. Rábacsanak területén nincs fokozottan érzékeny kategóriába tartozó felszín alatti vítbázis. A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály8 szerinti vízminőség-védelmi kategóriáknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. 3

21/2001 (II.14) Korm. rendelet 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 5 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 6 349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7 27/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 4

www. ter-halo.hu


59


A vízgazdálkodásról szóló jogszabály9 szerint a folyók, patakok, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (pl. töltés) mindkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, ill. létesítmény tulajdonosa, használója a karbantartási munkák, mérések ellátásának céljából a feladatainak szükséges mértékben ill. védekezés céljából igénybe vehesse. Emellett be kell tartani a településen a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta területek valamint a fakadó vizek által érintett, veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló a vonatkozó jogszabály10 előírásait. Szélerózió tekintetében a település területe nem érintett, de a hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó  erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. 3.11.1.3

Hulladékkezelés

A településen a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a fejlesztési területeken a vállalkozóknak maguknak kell végezni. 3.11.1.4

Zaj- és rezgésvédelem

Rábacsanak területén az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály11 melléklete alapján, a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály12 melléklete alapján kell meghatározni a zajkibocsátási határértékeket. A területen építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet. Rábacsanak területén az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A tervezett új utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 13 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg.

8

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 1995. évi LVII. tv. 24.§.(2) pontja 10 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet 11 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 12 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 13 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 9

www. ter-halo.hu

60

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A. Sorszám


Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

60

50

65

55

65

55

65

55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. Rábacsanak területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. Rábacsanak területén az építési tevékenység csak közművesített vagy zárt szennyvíztárolóval rendelkező telek megléte esetén kezdhető meg. A területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások 14határértékeinek betartásával. A területen keletkező települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló vonatkozó jogszabályban15 foglaltak az irányadóak. A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a vonatkozó jogszabály16 előírásai szerint kell végezni. 3.11.2

Klíma

A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhető változást. 3.11.3

Élővilág

A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára – tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra - kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között 14

28/2004 (XII.25) Kormányrendelet 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 16 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2002. (X.18.) .) Korm. rendelet 15

www. ter-halo.hu


61


A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad. 3.11.4

Táj- és természetvédelem

3.11.4.1

Természetvédelem

Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. 3.11.4.2

Természetvédelmi területek a településen

Rábacsanak közigazgatási területén kiemelt jelentőségű védendő természeti érték nincsen. Természeti terület és az ökológiai hálózat területei az alábbi hrsz.-ú területek: Ökológiai hálózat területei: A TH- 09-02-05 számú tervdokumentáció szerkezeti, szabályozási és tájrendezési tervlapjain megjelölt területek. Természeti területek: 085/13-17, 048/1-3, 030/10-11, 030/14-15 hrsz.-ú területek, valamint a Linkó-patak partja és mellette egy nagyobb kiterjedésű legelő és szántó terület. 3.12ÖRÖKSÉGVÉDELEM 3.12.1

A művi értékvédelem kiterjesztése

A település helyi védelemre korábban indítványozott értékein kívül –melyeket a vizsgálati munkarészben felsoroltunk- helyi védelemre javasoltak az alábbi épületek, objektumok: Népi lakóház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Millenniumi Kereszt Kőkereszt Nép lakóház Népi lakóház

Hunyadi u. 168., 625 hrsz. Hunyadi u. 166., 623 hrsz. Hunyadi u. 99.,191 hrsz. Hunyadi u. 114., 576 hrsz. Hunyadi u. 90., 536 hrsz. Hunyadi u. 88., 535 hrsz. Hunyadi u. 78., 512 hrsz. Hunyadi u. 66., 497 hrsz. Hunyadi u. 62., 496 hrsz. Hunyadi u. 52., 474 hrsz. Hunyadi u. 50., 471 hrsz. Hunyadi u. 262 hrsz. Hunyadi u. 363/2 hrsz. 040 hrsz.-ú út 035/1 Petőfi u. 17., 82 hrsz. www. ter-halo.hu

62



3 síremlék

Temető, Erzsébet utca, 132 hrsz.

A 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A rendezési terv felülvizsgálatával egy időben elkészült az egész közigazgatási területre egy hatástanulmány, melyet a településrendezési terv felülvizsgálat során figyelembe vettünk. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit tárja fel. A további munkarészeket - a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot - is ennek figyelembe vételével készítettük.

4 S Z A B Á LY O Z Á S I

TERV

4.1 JÓVÁHAGYANDÓ

MUNKARÉSZEK

TH-09-02-05 sz. dokumentáció és a SZ-1 és jelű M=1:2 000 és SZ-2 M=1:8000 felbontású szabályozási tervlapok 4.1.1.1 Rendelet tervezet Rábacsanak község Önkormányzata Képviselő-testületének ………….. sz. Rendelete Rábacsanak Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Rábacsanak község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Rábacsanak Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjait jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Rábacsanak község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 és SZ-2 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.

www. ter-halo.hu


63


(3) Jelen rendelet csak a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2jelű szabályozási tervlapjával együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

www. ter-halo.hu

64



Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d.) területfelhasználási módok határa e.) építési övezet határa f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa h.) építési hely határa i.) építési vonal (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a.) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel17 történhet. (5) A TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű tervein a ’k” jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti. (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége) Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban18 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni. II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4.§ (1) A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az alábbi övezetekre bontja: 1. számú táblázat Rajzi jel:

Megnevezés: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató Különleges területek temető terület sport és szabadidős terület hulladékudvar terület idegenforgalmi terület mezőgazdasági, üzemi terület

17 18

Lf G ksz Kt K sp K hu K if Kmü

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések 37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9. §

www. ter-halo.hu


65


Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterületek országos mellékút

KÖ uOM

települési gyűjtőút általános közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút) közlekedési területen belüli zöldfelület gyalogút Zöldterületek közpark Erdőterületek védelmi célú erdőterület gazdasági célú erdő Mezőgazdasági területek általános terület szántó terület gyep terület szélkerekek elhelyezésére vizsgálható szántó terület Vízgazdálkodási területek

KÖ uGY KÖ u KÖ uZ KÖ uGYA Z kp Ev Eg Má1 Má2 Má3 Vt

III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A telekalakítás szabályai 5.§ (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak19 megfelelően végezhető. (2) A TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. (3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet. A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai 6.§ (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. (2) Azokon a területeken, ahol a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű terv építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. (3) Ahol a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. 19

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

www. ter-halo.hu


66


(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,  kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron  dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron  észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron  észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. (6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban20 foglaltak szerint kell eljárni. (7) A vonatkozó jogszabályban21 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 7.§ (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. (4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben esetleg kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméretekhez a telek még beépíthető. Új telekosztást csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni. (7) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (8) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épületelhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály22 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. (9) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a.) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve b.) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között lehet.

20 21 22

OTÉK 36 §. 100/1999. (XII.10) OGY. határozat OTÉK 36 §. (2)

www. ter-halo.hu


67


Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges. (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (11) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. (12) A lakóterületeken belül a 12 m-nél kisebb telekszélességű, a 25 m-nél kisebb telekmélységű telkek nem építhetőek be. Beépítésük csak az övezetben szereplő minimális telekméretek alapján kialakított paraméterek esetén lehetséges. A közművekre vonatkozó rendelkezések 8.§ (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. (4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. (10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (14) A nagynyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 33 m-es ill. 46 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (15)A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

www. ter-halo.hu


68


Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. (16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 25 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 35 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (17) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (18) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. (19) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. (20) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

www. ter-halo.hu


69


IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 9.§ (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a település területén a következők: R.k. templom elõtt Mária-szobor, barokk, 18. sz. elsõ fele Törzsszám: 3497 Jogállás: Műemléki védelem Helyrajzi szám: Rábacsanak hrsz: 153 (2) A műemléki környezetek23 határát az SZ-1 és az SZ-2 jelű szabályozási tervlap jelzi. Műemléki környezetbe tartoznak az alábbi ingatlanok: 76-78, 81, 506, 511, 511, 516-21 527-532 (3) Helyi védelem alatt álló objektumok: Népi lakóház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Rábaközi 4 ablakos gazdaház Millenniumi Kereszt Kőkereszt Nép lakóház Népi lakóház

Hunyadi u. 168., 625 hrsz. Hunyadi u. 166., 623 hrsz. Hunyadi u. 99.,191 hrsz. Hunyadi u. 114., 576 hrsz. Hunyadi u. 90., 536 hrsz. Hunyadi u. 88., 535 hrsz. Hunyadi u. 78., 512 hrsz. Hunyadi u. 66., 497 hrsz. Hunyadi u. 62., 496 hrsz. Hunyadi u. 52., 474 hrsz. Hunyadi u. 50., 471 hrsz. Hunyadi u. 262 hrsz. Hunyadi u. 363/2 hrsz. 040 hrsz.-ú út 035/1 Petőfi u. 17., 82 hrsz.

(4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:  nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.  tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet  törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására  a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen  új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.  az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak 23

A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

www. ter-halo.hu


70


 az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani (5) A vonatkozó jogszabályban24 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. (6) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. (7) A tervezési területen a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: (8) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (9) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály25 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (10) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. (11) Régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére – a területileg illetékes múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni a területileg illetékes múzeummal a kapcsolatot. Táj-és településkép védelem 10.§ (1) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,020,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. (2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen. (3) A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. A Kishegyi településrészen csak hagyományos cserépfedés alkalmazható. A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. (4) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. (8) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. 24 25

37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9. § 2001. évi LXIV. törvény

www. ter-halo.hu


71


(9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni. (11) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (12) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (13) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani. (14) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (15) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet. (16) A széltornyok a belterületi határtól, a beépített, illetve a beépítésre szánt területek határától min. 5 h távolságra, a gazdasági területek határától min 3 h távolságra építhetőek. (h a teljes toronymagasság torony+lapát) (17) A szélerőművek telepítésének feltételei a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció T-1, T-2jelű tervlapjain feltüntetett területeken vizsgálhatóak meg. Egyéb területeken nem lehetséges a szélerőmű állítás. (18) A széltornyok maximális magassága 150 m lehet (torony+lapát).

V. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegőtisztaság védelem 11.§ (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály26 előírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály27 előírásait be kell tartani. (3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 12.§ (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály28 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. 26 27 28

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

www. ter-halo.hu


72


(2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály29 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály30 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban31 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban32 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (6) A település területén a vonatkozó jogszabályokban33 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. (7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. (8) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 13.§ (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály34 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. 29 30 31 32 33 34

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 2000. évi XXXV. tv.

www. ter-halo.hu


73


(7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 14.§ (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály35 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály36 előírásait be kell tartani. (3) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. (4) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (5) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (6) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály37 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (7) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (8) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabály előírásainak. Egyéb környezetvédelmi követelmények 15.§ (1) A település területén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály38 előírásait be kell tartani. (2) A település területén keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban39 foglaltakat be kell tartani. (3) A település területén az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. (4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. (5) A település területén a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak40 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. 35 36 37 38 39 40

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

www. ter-halo.hu


74


(6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály41 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. (7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály42 előírásait be kell tartani. (8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető.

41 42

2000. évi XXXV. tv. 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet

www. ter-halo.hu


75


Természetvédelem 16.§ (1) Országos védelemben részesített természeti értékek a nincsenek településen (2) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció É-1, É-2 jelű tervlapjai tartalmazzák. (3) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok43 rendelkezéseit be kell tartani. VI. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegű építmények 17.§ (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. (2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 18.§ (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. (2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen (3) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (4) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (5) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (6) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. (7) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. (8) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (9) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 19.§ (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető. 43

1996. évi LIII. törvény

www. ter-halo.hu


76


(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. Állattartás céljára szolgáló épületek 20.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Egyéb épületek, építmények 21.§ (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. (2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. (3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. (4) A község belterületi meglévő és tervezett lakóövezeteitől számított 100 m-en belül adó, -átjátszó torony nem helyezhető el.

www. ter-halo.hu


77


VII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 22.§ (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja  SZ: szabadonálló,  O: oldalhatáron álló (5) Épületek elhelyezése:  már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.  új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35-36. §. –ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (6) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. (7) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály44 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. (8) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

44

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

www. ter-halo.hu

78



Lakóterületek 23.§ (1) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. Falusias lakóterületek 24.§ A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály45 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. A vonatkozó jogszabályban46 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. § (8) bekezdés figyelembe vételével. Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály47 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

2. számú táblázat

46 47

Az épületre vonatkozó mutatók

Legnagyobb (m)

Az építhető terepszint feletti szintek száma

50

16

90

1400

3,5

4,5

2

Lf-2

O

0,5

30

50

16

60

1000

3,5

4,5

2

OTÉK 14.§ (2) OTÉK 4. sz. melléklet

OTÉK 8.§

www. ter-halo.hu

Legkisebb (m)

30

Területe (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

0,5

Mélysége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

O

Szélessége (m)

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

A kialakítandó új telek Az épület legkisebb megengedett építménymagassága

Megjegyzés

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Lf-1

Övezeti jel 45

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Beépítési mód

Építési övezet

79



Lf-3

O

0,5

30

50

15

45

700

3,5

4,5

2

Lf-4

O

0,5

30

50

13

30

600

3,5

4,5

2

Lf-5

O

0,5

30

50

12

60

720

3,5

4,5

2

Lf-6

O

0,5

30

50

20

60

1200

3,5

4,5

2

Lf-7

O

0,5

30

50

18

40

720

3,5

4,5

2

Lf-8

O

0,5

30

50

13

40

520

3,5

4,5

2

Lf-9

O

0,5

30

50

18

45

800

3,5

4,5

2

Lf-10

O

0,5

30

50

20

40

800

3,5

4,5

2

Lf-11

O

0,5

30

50

16

30

480

3,5

4,5

2

Lf-12

O

0,5

30

50

13

25

325

3,5

4,5

2

Lf-13

O

0,5

30

50

16

35

560

3,5

4,5

2

Lf-14

O

0,5

30

50

30

50

1500

3,5

4,5

2

Lf-15

O

0,5

30

50

14

30

420

3,5

4,5

2

Lf-16

O

0,5

30

50

12

50

600

3,5

4,5

2

Lf-17

O

0,5

30

50

12

25

300

3,5

4,5

2

Lf-18

O

0,5

30

50

16

25

400

3,5

4,5

2

Gazdasági területek 25.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági (2) Általános esetben a Gksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 26.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály48 szerinti épületek helyezhetők el, a 5. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály49 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

48 OTÉK 19. § (2), (3) 49

OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 §

www. ter-halo.hu

80




Az építési telekre vonatkozó mutatók A kialakítandó telek legkisebb


Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


50

30

-

-

3 000

-

7,5

3

Gksz-2

SZ

1,0

50

30

-

-

1 500

-

7,5

3

Területe (m)

1,0

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

SZ

Beépítési mód

Gksz-1

Övezeti jel

Mélysége (m)

új Az épület megengedett építménymag assága

Szélessége (m)

Építési övezet

SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály50 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 4. számú táblázat Megjegyzés

Különleges területek 27.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott51 területektől eltérő területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket a) Kt Temető b) Ksp Sport és szabadidős c) Kif Idegenforgalmi d) Kmü Mezőgazdasági, üzemi e) Khu Hulladékudvar területre bontja. 50 51

OTÉK 8. § OTÉK 10-23. §

www. ter-halo.hu

81



(3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. Különleges temető területek 28.§ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el. A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály52 betartása kötelező.

(1) (2) (3) (4)

Különleges sport- és szabadidős területek 29.§ A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A K-sp területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály53 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály54 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A sport- és szabadidős területeken a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási terven jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3)

(4) (5) (6)


52 53 54



A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. §

OTÉK 8. §

www. ter-halo.hu

Az építhető terepszint feletti

A legkisebb kialakítandó zöld-

A megengedett legnagyobb be-

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

Megjegyzés

82


0,2

10

70

-

-

30 000

Legnagyobb (m)

SZ

Legkisebb (m)

Ksp

Területe (m)

Szélessége ( ) Mélysége (m)


-

7,5

3

Különleges mezőgazdasági üzemi terület 30.§ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály55 szerinti épületek helyezhetők el, a 3. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály56 szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály57 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (5) A Kmü - különleges mezőgazdasági üzemi területen – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. (7) A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapján jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

55 56 57

5 000

OTÉK 20. § (3), (4), (5) OTÉK 4. számú melléklet

OTÉK 8. § www. ter-halo.hu

3,5

7,5


40

Az épület megengedett építménymagassága

Legnagyobb (m)

30

A kialakítandó új telek legkisebb


Legkisebb (m)


1,0

SZ


Területe (m)


Kmü-1

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3

Megjegyzés

83



Kmü-2

SZ

1,0

30

40

2 500

3,5

7,5

3

Kmü

Kmü-3

SZ

1,0

30

40

9 000

3,5

7,5

3

Kmü

Különleges idegenforgalmi területek 31.§ (1) A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek (2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó. (3) Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. (4) Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. (5) Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) Az idegenforgalmi területen a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. (7) Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

17 000

3,5

Megjegyzés


60

Az épület megengedett építménymagassága

Legnagyobb (m)

20

A kialakítandó új telek legkisebb


Legkisebb (m)


0,2


Területe (m)


SZ

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Kif-1

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

4,5

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 32.§ (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. www. ter-halo.hu


84


(2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. (5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. (6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak58 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. (8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. (11) A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja: a) országos mellékút KÖuOM b) települési gyűjtőút KÖuGY c) kiszolgáló út, lakóút KÖu d) közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ uZ e) gyalogos közlekedési terület KÖuGYA (14)A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (15)A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő: (16) A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani.

58

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozat

www. ter-halo.hu

85




30,0

kialakult

K.VIII.

A.

12,0

kialakult

Megjegyzés

A.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség (m)

K.IV.

Szabályozási szélesség (m)

Környezeti körülmény

országos mellékút egyéb közút kiszolgáló út

Közúti tervezési osztály

8419. sz. országos mellékút (Rábacsanak-Egyed) A külterületi mezőgazdasági utak

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Külterületi közutak

OTÉK 26.§. tól való eltérés


30,0

B.VI.

C. D.

12,0-20,0

kiszolgáló út, B.VI. lakóút

C. D.

12,0-20,0

kialakult

Megjegyzés

A.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

Környezeti körülmény

K.IV.

országos mellékút

Szabályozási szélesség

Közúti tervezési osztály

8419. sz. országos mellékút (Rábacsanak-Egyed) Meglévő kiszolgáló út, lakóút Deák F. u., Petőfi u., Széchenyi u., Arany J. u., Batthyányi u., Kossuth L. u., Béke u. Tervezett kiszolgáló út, lakóút

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Belterületi közutak

OTÉK 26.§. tól való eltérés

kiszolgáló út, lakóút

12,0-20,0

Zöldterületek 33.§ (1) A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark (Zkp Közpark) területe. (2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály59 előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. 59

OTÉK 27 § (2)-(3)

www. ter-halo.hu

86



(6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 12. számú táblázat

-

K

-


-

Legnagyobb (m)

Legkisebb (m)

75

Területe (m)

2

Mélysége (m)


0,02

Az építési telekre Az épületre vonatkozó vonatkozó mutamutatók tók A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymagassága Szélessége (m)


SZ


SZTM (szintterületi mutató)

Zkp

Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

3,5

1

Megjegyzés

Erdőterületek 34.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket a) E v Védelmi célú erdő b) E g Gazdasági erdő (2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/jelű szabályozási tervlap tartalmazza. (3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. (4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (5) A védelmi célú erdők és védett erdők területei elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi, látványvédelmi, természetvédelmi célokat szolgálnak. A védelmi célú erdők és védett erdők területén építmény nem helyezhető el. Mezőgazdasági területek 35.§ (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket Általános: a) M á1 szántóterület b) M á2 gyep terület c) M á3 szántóterület – szélerőmű állításra vizsgálható terület -re bontja www. ter-halo.hu


87


(3) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ jelű szabályozási tervlapja tartalmazza (4) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály60 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait. (5) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható. (6) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. (7) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály61 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait. (8) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse. (9) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal. (10) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. (11) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. (12) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. (13) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. Vízgazdálkodási területek 36.§ (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyók medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály62 előírásainak megfelelően lehet. (3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban34 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet. Különleges területek 37.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük 60

OTÉK 29. § (3)-(4) OTÉK 29. § (5)-(8) 62 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet 78 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet 61

www. ter-halo.hu


88


megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott63 területektől eltérő területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket (a) Küz Üzemi, mezőgazdasági (b) Kif Idegenforgalmi területre bontja. (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

VIII. ALKALMAZÁSI- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 38.§ (1) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek: a) új lakóút, kiszolgáló út: 015/14, 381/4, 390, 383-389,, 413-422hrsz. 08/13 hrsz. 080, 046/1, 048/9-12 hrsz. b) közút szélesítés: A TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain piros színű szabályozási vonallal érintett ingatlanok a jelölt helyeken és méretekben. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: A TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyek és méretek. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések 39.§ (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet78 szerint lehetséges. Hatálybalépés 40.§ (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Rábacsanak község képviselőtestületének ……. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti. (2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-09-02-05 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjával együtt érvényes.

polgármester 63

jegyző

OTÉK 10-23. §

www. ter-halo.hu


89


A rendelet kihirdetése …….. megtörtént. jegyző

1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó szabályozási vonal: a telek irányadó szabályozási vonal, és telekhatár közötti, vagy irányadó szabályozási vonalak által határolt területe nem beépíthető. A telek irányadó szabályozással érintett területrészét a beépítettség számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Meglévő épület a telek irányadó szabályozással érintett területén nem bővíthető. Az övezetben előírt előkert méretébe az irányadó szabályozással érintett terület nem számítható bele. A tervezett telekalakítást legkésőbb a közterület kialakításáig végre kell hajtani. Az irányadó szabályozási vonallal határolt közterületek határa a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, de az ilyen közterület elhagyása, törlése csak a szabályozási terv módosításával lehetséges (2) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. (3) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) (4) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) (5) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum) 2. számú melléklet Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket: (1) 38. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével. 3. számú melléklet Intézkedési terv

www. ter-halo.hu


90


(1) A HÉSZ által érintett területen a tervezett szabályozási előírásoknak megfelelően, a parkolásról, a helyi építészeti örökség védelméről, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. (2) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

www. ter-halo.hu


91


4.2 LEÍRÁS 4.2.1

A szabályozás alapelvei

Rábacsanak község Helyi Építési Szabályzata a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. A Szabályzat célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a település területén, őrizze és erősítse a település karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért terület felhasználást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg. 4.2.2

A szabályozási terv várható hatásainak bemu-

tatása A településen biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A szabályozási terv és a HÉSZ kiegészítése és módosítása a korábbi tervnél átfogóbb örökségvédelmet, természetvédelmet és környezetvédelmet tesz lehetővé.

4.3 KÖTELEZŐ

ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

A kötelező alátámasztó szakági munkarészek megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel.

4.4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÖRÖKSÉG VÉDELME

HATÁSTANULMÁNY

– MŰVI

– A

ÉRTÉKVÉDELEM

A dokumentáció melléklete.

www. ter-halo.hu

RÉGÉSZETI


92


5 MELLÉKLETEK Önkormányzati határozatok Örökségvédelmi hatástanulmány Mintakeresztszelvények Az előzetes véleményezési eljárás dokumentumai

www. ter-halo.hu

Rábacsanak Település rendezési terv November Véleményezési dokumentáció TH

Recommend Documents