Nyalka Település rendezési terv augusztus Végleges jóváhagyandó dokumentáció TH

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A.

1

Nyalka Településrendezési Terv

Nyalka Település rendezési terv 2010. augusztus Végleges jóváhagyandó dokumentáció TH-09-02-04

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Zöldfelülettervező:

Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-2-1/080102

www. ter-halo.hu


2


TARTALOMJEGYZÉK 1 2

Előzmények ..................................................................................................................................... 5 Vizsgálat .......................................................................................................................................... 6 2.1 Módszertan .............................................................................................................................. 6 2.2 Külső környezet........................................................................................................................ 6 2.2.1 A település elhelyezkedése .............................................................................................. 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása ......................................................................................................................................... 7 2.2.3 Nyalka rövid története ...................................................................................................... 8 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások ........................................................... 9 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat .................................................................................................. 9 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség............................................................................................. 9 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás ...................................... 10 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis .............................................................. 11 2.4 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika ......................................................... 13 2.4.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények ............................................................... 13 2.4.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság .............................................................. 13 2.4.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság ....................................................................... 14 2.4.4 Továbbtanulási szokások ............................................................................................... 14 2.4.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete ................................................................ 14 2.5 Kommunikáció........................................................................................................................ 15 2.5.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok .............................................................. 15 2.5.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban ....................... 15 2.6 Gazdasági bázis..................................................................................................................... 15 2.6.1 Foglalkoztatási mutatók ................................................................................................. 15 2.6.2 Gazdasági szervezetek .................................................................................................. 15 2.6.3 A helyi gazdaság szereplői ............................................................................................ 17 2.6.4 Intézményi ellátottság .................................................................................................... 17 2.6.5 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................... 17 A kereskedelmi intézmények jelenléte a települési lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. ................... 17 Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre gyakorlatilag nem létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.Környezeti adottságaok............................................................................. 19 Környezeti adottságaok ..................................................................................................................... 20 2.6.6 Elhelyezkedés ................................................................................................................ 20 2.6.7 A település területi jellemzői ........................................................................................... 20 2.6.8 Éghajlat .......................................................................................................................... 20 2.6.9 Domborzati, földtani adottságok ..................................................................................... 20 2.6.10 Vízrajz ............................................................................................................................ 21 2.6.11 Természetes élővilág ..................................................................................................... 21 2.6.12 Talaj ............................................................................................................................... 21 2.6.13 Tájalakulás ..................................................................................................................... 22 2.6.14 Természeti környezet ..................................................................................................... 22 2.6.15 Települési zöldfelületek .................................................................................................. 23 2.7 Környezetvédelem ................................................................................................................. 23 2.7.1 Levegőtisztaság ............................................................................................................. 23

www. ter-halo.hu


3


2.7.2 Zaj és rengéshullámok ................................................................................................... 24 2.7.3 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 24 2.7.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata ........................................................................ 24 2.8 Településszerkezet ................................................................................................................ 25 2.9 Infrastruktúra .......................................................................................................................... 26 2.9.1 Lakásviszonyok .............................................................................................................. 26 2.9.2 Épületállomány............................................................................................................... 26 2.10 Vonalas infrastruktúra ............................................................................................................ 26 2.10.1 Közúthálózat .................................................................................................................. 26 2.10.2 Közúti kapcsolatok ......................................................................................................... 26 2.10.3 Tömegközlekedés .......................................................................................................... 27 2.10.4 Kerékpáros közlekedés .................................................................................................. 27 2.10.5 Személygépkocsik ......................................................................................................... 27 2.10.6 Közüzemi hálózatok ....................................................................................................... 28 2.11 Térkapcsolatok ....................................................................................................................... 30 2.12 A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei Nyalka fejlesztéséről ............................ 30 2.12.1 Általános jövőkép ........................................................................................................... 30 2.12.2 Elvárások a településsel szemben ................................................................................. 31 2.12.3 Gazdasági jövőkép......................................................................................................... 31 2.12.4 Vándorlás és megítélése ................................................................................................ 31 2.12.5 Nyalka fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése31 2.13 Nyalka SWOT analízise ......................................................................................................... 33 2.14 II. Nemzeti Fejlesztési Terv .................................................................................................... 33 4 A vizsgálatok értékelése ................................................................................................................ 45 4.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők .......................................................... 45 településszerkezeti terv.......................................................................................................................... 46 4.2 Határozat tervezet .................................................................................................................. 46 4.3 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése ............. 49 4.3.1 Országos területrendezési terv ...................................................................................... 49 4.3.2 Megyei területrendezési terv .......................................................................................... 51 4.4 A település elhelyezkedése .................................................................................................... 53 4.5 A településszerkezeti terv leírása........................................................................................... 53 4.5.1 Beépítésre szánt területek ............................................................................................. 53 4.5.2 Beépítésre nem szánt területek...................................................................................... 56 4.6 A település biológiai aktivitásértéke ....................................................................................... 57 4.6.1 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: ........................................ 57 4.6.2 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: ........................................ 58 4.7 Közlekedésfejlesztési javaslat ................................................................................................ 59 4.7.1 Közúti kapcsolatok ......................................................................................................... 59 4.7.2 Tömegközlekedés .......................................................................................................... 59 4.7.3 Kerékpárutak .................................................................................................................. 59 4.7.4 Turistautak, gyalogutak .................................................................................................. 59 4.7.5 A közlekedési helyzet áttekintése .................................................................................. 59 4.7.6 A közúti közlekedés fejlesztése...................................................................................... 59 4.8 Közművesítési javaslat........................................................................................................... 60 4.9 Elektronikus Hírközlési javaslat .............................................................................................. 60 4.10 Tájrendezési javaslat ............................................................................................................. 61 4.10.1 Konfliktusok .................................................................................................................... 61 4.10.2 Fejlesztési javaslat ......................................................................................................... 62 4.11 Környezetalakítási javaslat ..................................................................................................... 62 www. ter-halo.hu


4


4.11.1 Környezetvédelem ......................................................................................................... 62 4.11.2 Klíma .............................................................................................................................. 65 4.11.3 Élővilág .......................................................................................................................... 65 4.11.4 Táj- és természetvédelem .............................................................................................. 65 4.12 Örökségvédelem .................................................................................................................... 66 4.12.1 A művi értékvédelem kiterjesztése ................................................................................. 66 5 Szabályozási terv .......................................................................................................................... 68 5.1 Jóváhagyandó munkarészek ................................................................................................. 68 5.2 Leírás ..................................................................................................................................... 95 5.2.1 A szabályozás alapelvei ................................................................................................. 95 5.2.2 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása ..................................................... 95 5.2.3 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai ............................. 95 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek.......................................................................... 95 5.4 Örökségvédelmi hatástanulmány – A régészeti örökség védelme– Művi értékvédelem ........ 96 6 Mellékletek .................................................................................................................................... 97

RAJZJEGYZÉK Á-1 É-1 T-1 K-1 K-2 SZ-1 SZ-2 SZ-3

Áttekintő helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési- és környezetalakítási terv Közlekedés átnézeti helyszínrajz Közmű átnézeti helyszínrajz Szabályozási terv – belterület Szabályozási terv- Nyalka-Kishegy Szabályozási terv- külterület

www. ter-halo.hu

M 1: 40 000 M 1: 8 000 M 1: 8 000 M 1: 30 000 M 1: 30 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 8 000


5


1 ELŐZMÉNYEK Nyalka község nem rendelkezik az építési törvénynek megfelelő településrendezési tervvel. A község önkormányzata 2008-ban bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 28/2009(X.09.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján jelen dokumentáció a település rendezési terv Étv. 9 § 3. szerinti véleményezési dokumentációja. A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetettük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből három, Fertőd, Pannonhalma és Tét várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Nyalka lakónépességének megfelelő csoport, az 500 lakosságszám alatti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Pannonhalmi kistérség1 jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Nyalka lakónépességének megfelelő csoport településeinek számában alig figyelhető meg változás. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei2 alapján végeztük el. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket:  Országos Településrendezési Terv (OTrT).  Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja.  Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv.  Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001.  Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program  Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja A Pannonhalmi statisztikai kistérség sem tekinthető statikus területi egységnek. A rendszer kialakításakor Nyalka még a győri KSH térséghez, majd a felülvizsgálatok során először a Tét-pannonhalmi, majd végül a kettős térség szétválásakor a Pannonhalmi Kistérséghez tartozott. 2 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. 1

www. ter-halo.hu

6



2 V I Z S G Á L AT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. Település db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

GYMS megye

173

173

173

173

175

175

173

182

182

182

GYMSM. köz.

167

167

167

167

169

168

167

174

174

174

Nyalka

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

200-499 tel.

30

31

31

33

34

30

32

37

36

36

18

18

KSH kistérség 24 24 24 26 26 26 18 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2003

A megye településeinek szám folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Nyalka lakónépességének megfelelő csoport, az kétszáz-ötszáz lakosságszám közötti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek.. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Pannonhalmi kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Nyalka lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma először nött, majd 2003-ban lecsökkent. A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe venni, a település a Pannonhalmi Statisztikai Kistérséghez tartozik. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei3 alapján végeztük el. 2.2 KÜLSŐ 2.2.1

KÖRNYEZET

A település elhelyezkedése

Nyalka Pázmándfalu, Mezőörs, Táp és Pannonhalma között, a Dunántúli Középhegység legészakibb egységének a Pannonhalmi dombság legkeletibb vonulatának és a Bakony találkozásánál fekszik. Megközelíthető a 81-es és a 82-es főközlekedési útról.  A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Kö3

A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2003. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. www. ter-halo.hu


7


zép-Európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Nyalka és környéke is ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. 

A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében a település szempontjából a Bécs-GyőrBudapest fejlődési tengely gyakorol jelentős hatást.

Nyalka



A település a győri agglomerációs egységhez, annak pannonhalmi alközpontjához csatlakozik.

2.2.2

A település fejlődésére ható folyamatok meg-

határozottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági egységének, a Nyugat-dunántúli Régiónak a területén fekszik. A morfológiai változatosság és a térszerkezeti, táji adottságok együttes eredményeként a település elsősorban lakó-pihenő funkciót láthat el a jövőben, bizonyos idegenforgalmi potenciállal kiegészítve a jelenlegi adottságokat.

www. ter-halo.hu


8


A környezet állapota szempontjából a település kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. Nyalka a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság keleti vonulatán található. A település jellegzetessége a domborzati változatosság, amely egyedi tájképi megjelenést biztosít. A településnek - mivel a győri agglomeráció távolabbi részén fekszik - népesség-megtartó ereje alacsony, ennek ellenére népességszám-csökkenést nem szenvedett el az utóbbi bő egy évtizedben. Mivel a településen a lakófunkciók egyébként jók, a távolabbi jövőben megfelelő telekkínálattal elindítható egy olyan bevándorlási folyamat, amely legalábbis stabilizálja a népességszámot. Ennek köszönhetően javulhat a település korszerkezete, a közintézmények (bár számuk csekély) fenntarthatóbbakká válnak. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó problémákkal. Ennek hatása egyrészt szociális: az emberek munkahelyre jutása jelentős időráfordítást és többletköltséget igényel, a település pedig alvó településsé válik. Közlekedési és környezetvédelmi szempontból a napi ingázás jelentősen növeli a forgalmat az utakon, és a károsanyag kibocsátás is megnő. Mivel a település a gazdaságilag gyorsabban növekvő agglomerációs térség peremén fekszik, a saját gazdasági bázis növelése nem könnyű feladat. Itt elsősorban kisebb mikrovállalkozás jellegű cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.2.3

Nyalka rövid története

Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a báró Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. A török világban a behódolt községek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott. Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt, napjainkra, a felére csökkent. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett. A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után 2001 óta ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. 2008ban a körjegyzőséghez csatlakozott Táp község is.

www. ter-halo.hu


2.3 A

9


TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE

,

HUMÁN

ERŐFORRÁSOK

2.3.1

Lakosságszám vizsgálat

Jelenlévő összes népesség 1880 1900 1920 1941 1960 1970 Megye összesen 274 686 315 431 350 040 383 764 396 401 409 609 Községek, nagyközségek 189 153 203 562 214 404 223 762 222 343 207 819 Pannonhalmi Kistérség 34 242 35 698 36 882 37 364 39 141 36 723 Nyalka 809 803 805 800 730 636 Jelenlévő összes népesség Lakónépesség 1990 2001 2002 2003 2004 2005 Megye összesen 428 153 434 706 435 088 440 138 439 922 441 606 Községek, nagyközségek 185 316 190 001 186 879 191 804 192 203 186 625 Pannonhalmi Kistérség 31 224 31 263 31 642 19 425 19 408 19 331 Nyalka 444 421 449 460 464 456

1980 433 551 196 480 34 350 524 2006 442 667 187 138 19 246 450

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001.

A legfrissebb (2006) KSH adatok alapján Nyalka település lakosságszáma 450 fő. Az önkormányzati adatközlés csökkenésről számol be (452 fő). A fenti táblázat alapján látható, hogy Nyalka esetében 1940-es évekig népességszám növekedés tapasztalható, majd ezt követően napjainkig ingadozó csökkenés. A 2005-ös érték majdnem a duplája a jelenlegi értéknek. Ez a folyamat országosan jellemző, amelynek oka a vidék eltartó-képességének csökkenése, valamint a városok erős elszívó hatása miatt következett be. 2.3.2

Lakónépesség, Népsűrűség

A település lakónépessége az elmúlt 10 évben összesen kismértékben nőtt. Az önkormányzati adatközlés jelentős ingadozást mutat a lakosságszám tekintetében. A besorolások változásának (szétválasztás, települések átcsatlakozása, városokká válás) miatt nem lehet megalapozott véleményt levonni az adatokból. Elmondható azonban a térségi folyamatok ismeretében, hogy a település nem részesül még a Győr környéki agglomerációs folyamatok népességnövelő hatásából. Azonban a központhoz közelebbi települések építési telkeinek csökkenésével és árainak növekedésével várható a folyamat kiterjedése az agglomerációs övezet délebbi területeire is. Azonban itt is először az alközpont Pannonhalma, valamint a főközlekedési utak mentén elhelyezkedő települések feltöltődése várható. Népsűrűség: GYMS megye GYMSM. köz. 200-499 tel. Téti kistérség Nyalka

105,2 fő/km2 56,6 fő/km2 30,00 fő/km2 51,2 fő/km2 36,1 fő/km2

A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 36,1 fő jutott. A település népsűrűsége a 200-499 fő lakosságszámú települések népsűrűségének megfelelő, a községi átlagnál nagyobb.

www. ter-halo.hu


10


Összességében elmondható, hogy Nyalka átlagos település, adottságai megfelelnek a megye hasonló népességszámú településeinek területi, demográfiai és népsűrűségű trendjeinek. 2.3.3

Demográfiai mutatók, élveszületések, halálo-

zások, vándorlás Élveszületések száma 2004

2005 2006 3 13 6 Élveszületés /1000 fő GYMS megye 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 8,7 9,2 9,2 Nyalka 6,4 28,5 13,3 200-499 tel. 6,9 8,8 7,2 KSH kistérség 8,9 9 2. táblázat: Élveszületések száma és aránya 2004-2006. Nyalka

A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen születő gyermekek száma jelentősen ingadozott. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Nyalka adatai meghaladják a többi településcsoport értékeit. Halálozás fő 2004 2005 2006 Nyalka 6 11 6 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 12,8 13,9 13 Nyalka 12,9 24,1 13,3 200-499 tel. 16,2 15,9 18,9 KSH kistérség - 14,0 13,5 3. táblázat: Halálozások száma és aránya 2004-2006.

A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az éves halálesetek számának átlaga Nyalka esetében ~7 fő, azonban a halálozások jelentős ingadozást mutatnak. Az ezrelékes adatok tekintetében Nyalka adatai megfelelnek a megyei és a községi átlagnak, alacsonyabbak a településcsoportos és a kistérségi adatoknál, a 2005-ös kiugró értéktől eltekintve. Természetes szaporodás illetve fogyás 2006 2004 2005 Nyalka -3 2 0 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -2,9 -2,5 -2,1 GYMSM. köz. -4,2 -4,7 -3,8 Nyalka -6,5 4,4 0,00 200-499 tel. -9,3 -7,1 -11,7 KSH kistérség -4,8 -4,7 4. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 2004-2006.

www. ter-halo.hu

11



A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, de. Nyalka mindösszesen 1 főt veszített a vizsgált években. Az ezrelékes adatok tekintetében jelentős a településen az ingadozás, azonban az értékek jobbak a megyei településcsoportok 1000 főre vetített adatainál. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Nyalka a vizsgált éveket tekintve nagyrészt negatív értékekkel rendelkezik. A vizsgált években 14 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő 2004 2005 2006 Nyalka 7 -15 -6 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 5,5 4,1 4,2 Nyalka 15,09 -32,89 -13,33 200-499 tel. -4,2 2,5 -5 KSH kistérség 3,3 -5,7 5. táblázat: Vándorlások száma és aránya 2004-2006.

Az ezrelékes adatokat nézve a település adatai összességében rosszabbak a megyei adatoknál. A megye, a községek a hasonló lakosszámú települések és a kistérség vándorlási egyenlege többségében pozitív, ezzek szemben Nyalka adatai összességében negatívak. Ez a negatív érték annak köszönhető, hogy nincs a településnek megtartó ereje, kevés a munkalehetőség és a beépíthető lakótelek. 2.3.4

Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis 85-X 80-84

Nők

Férfiak

75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

-30

Férfiak Nők

-20

-10

0

10

20

30

0-4

5-9

8

5

10-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X 18

16

26

19

17

10

11

16

14

12

4

3

2

8

7

3

-11

-5

-18

-19

-27

-15

-15

-22

-15

-17

-17

-11

-10

-12

-10

-14

-8

-7

Nemek aránya korcsoportonként 2006. évben

www. ter-halo.hu


12


A település korfájából látható, hogy a fiatalkorú korcsoportok aránya csökkenő és ingadozó a többi korcsoporthoz képest. A település így elveszíti népességtartalékát, amely erősen veszélyezteti Nyalka fenntarthatóságát. A település öregedési indexe 0,74 amely azt mutatja, hogy minden egyes 60 év feletti lakosra csak „0,74” fiatalkorú (14 év alatti lakos) jut. A korcsoportos jellemzők sajnos országosan jellemző tendenciáknak felel meg. A jellemzők javítása nehéz feladat. A közeli Tápszentmiklós próbálkozik a demográfiai adottságok javításán, azonban az ilyen beavatkozásoknak is megvan a veszélye, hiszen felbomolhat egy település koherens társadalmi élete. A jelenlegi lakosszám a településen 450 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 

  

0-14 évesek korcsoportja: Összesen 65 fő, a lakosság 14,4%-a. 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 274 fő, a lakosság 60,8%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a „Ratkó” gyerekek és azok gyermekei. 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 23 fő, a lakosság 5,11%-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 88 fő, a lakosság 19,55%-a.

A két legnagyobb korcsoport az 55-59 és a 60-64 éveseké. A vándorlási adatokból látható, hogy inkább az elköltözés a jellemző. A legtöbben 2005-ben költöztek el Nyalkáról (15 fő a vándorlási egyenleg). A település öregedési indexe jelenleg nem jó. A hatvan év felettiek korcsoportja majdnem háromszor több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 88 fő Y= 14 év alattiak száma: 65fő Y 65 = Öregedési index: = = = 0,74 X 88 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog romlani, amennyiben folytatódik a vándorlási egyenleg negatív irányú növekedése, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: (7,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (2004-2006) halálo~153 fő zása húsz évre vetítve Szülőképes korú nők: Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

www. ter-halo.hu

~130 fő ~169 fő ~195 fő ~260 fő ~299 fő


13


Várható bevándorlás 20 év alatt: (-4,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (2004-2006) halálozása húsz évre vetítve

~ -92 fő

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe Várható lakónépesség 20 év múlva:

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

1,3 gyermek esetén: ~466 fő ~ +16 fő 1,5 gyermek esetén: ~492 fő ~ +42 fő 2,0 gyermek esetén: ~ 557 fő ~ +107 fő 2,3 gyermek esetén: ~596 fő ~ +146 fő venni. A természetes szaporodás alapján a település tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 1,3-as átlagos gyermekszámmal számolunk. A lakosságszám változásnál figyelembe kell venni a település vándorlási adatait is. Nyalkán a vándorlási index negatív, tehát a lakosságcsökkenéshez az elköltözések is hozzájárulnak. A helyi gazdaság erősítésével lehetőség nyílhat a lakosság megtartására és növelésére is. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 450-550 fős lakosságszámmal számolunk.

2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA -

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

,

SZOCIÁLPOLITIKA

2.4.1

Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények

A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik művelődési ház, könyvtár és az egészségügyi intézmények. 2.4.2

Egészségügyi intézményekkel való ellátottság

Nyalka településen a Rákóczi út 10. alatt található az orvosi rendelő. Heti kétszer Nyalkán, heti háromszor pedig a szomszédos Pázmándfaluban van rendelés. Védőnői ellátás, tanácsadás egyszer egy héten van a faluban, a fogorvosi ellátás Pázmándfalun érhető el, gyógyszertár pedig Tápon működik. Egyéb szakrendelők Győrben érhetők el a település lakossága számára. A községben idősek otthona nem működik. Helyi állatorvosi rendelő nincs a településen.

www. ter-halo.hu


2.4.3

14


Oktatási intézményekkel való ellátottság

2.4.3.1 óvoda Óvodás gyermekek száma 2004 2005 2006 GYMS megye 13563 13610 13 827 GYMSM. köz 5705 5453 5 492 Nyalka 16 15 14 Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 30,83 30,82 31,24 GYMSM. köz 29,68 29,22 29,35 Nyalka 34,48 32,89 31,11 16. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2003.

Az óvodába beíratott gyermekek száma csökkent az utóbbi időszakban. Az ezer lakosra vetített arány magasabb a megyei községi átlagnál. 2.4.3.2 Alapfokú oktatás A településen az alapfokú oktatás a 2004-2005-es tanév végével megszűnt, a feladatot a település társulási formában oldja meg a Táp-Pázmándfalu-Nyalka Közoktatási Intézményi Társulás Tápi Iskolájában 2.4.4

Továbbtanulási szokások

Az általános iskolások döntő többsége Győrben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása nem ismert. 2.4.5

Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete

2.4.5.1 Közbiztonság: A pannonhalmi rendőrőrs területéhez tartozik a település. Csendes kis település az átlagnál jobb közbiztonsággal. 2.4.5.2 Önkéntes tűzoltóság: Önkéntes tűzoltóság nem működik településen. 2.4.5.3 Kultúra, művészet, sport Nyalka a településméretéhez képest élénk kulturális élettel rendelkezik. A település önkormányzata és a civil szervezetek által szervezett megemlékező, kulturális rendezvényeknek otthont ad, tervezik a kultúrház megújítását. A kultúrház helyet biztosít a könyvtárnak, internet hozzáféréssel, az önkormányzat rendezvényeinek, a helyi néptánc csoportoknak, kulturális egyesületnek és programjaiknak. A épület felújítása, korszerűsítése szükségszerű, pályázati forrás bevonásával ( IKSZT). A helyi sportéletet a Nyalkai Sportkör Egyesület koordinálja A településen működő civil szervezetek: Páskom Kulturális Egyesület, Penderedő Közhasznú Kulturális Egyesület, Nyalka Sportkör, Vöröskereszt Alapszervezete.

www. ter-halo.hu

15



2.5 KOMMUNIKÁCIÓ 2.5.1

Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiu-

mok A lakosság tájékoztatása elsősorban a hirdetőtáblákon és szórólapokon történik. A tájékoztatást segíti a község honlapja, és a negyedévente megjelenő helyi újság a Hujjantó, melyben mindenkinek lehetőséget biztosít a megjelenésre. 2.5.2

Lakossági érdekérvényesítés, részvételi le-

hetőség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely körjegyzőségen keresztül irányítja a települést. A községben minden munkanap fogadja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal, így helyben intézhetik ügyeiket. A testületi ülések nyilvánosak, a lakosság a hirdetőkön elhelyezett meghívókból értesül ezekről, és évente közmeghallgatást tartunk. 2.6 GAZDASÁGI 2.6.1

BÁZIS

Foglalkoztatási mutatók

A település alapfokú ellátását a meglévő szolgáltató ágazat jelenlévő szakmái biztosítják. Jelentős a magán mezőgazdálkodók száma. Jelentősebb foglalkoztató a településen működő állattartó Virágzó TKSZ. Az ingázók aránya magas Győr közelségéből fakadóan. Nyalkán a vállalkozások száma 2009-ben 14 volt. A vállalkozások számának a lakónépességhez viszonyított aránya alapján elmondható, hogy a település átlagos gazdasági értékekkel rendelkezik. A meglévő vállalkozások fejlődését, területi igényekkel is biztosítani szükséges. A rendezési terv szerint kialakított kereskedelmi, szolgáltató és iparterületek kiépülésével újabb potenciális gazdasági befektetők letelepedésének biztosításával tud a település a lakóinak munkahelyet teremteni és iparűzési adó formájában tudja az önkormányzati költségvetési bevételeket növelni. Javasolt olyan ipar telepítése, amely a helyi munkaerő foglalkoztatására épül. 2.6.2

Gazdasági szervezetek

A település gazdasági életét legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. A településre nem jellemzőek a nagy gazdasági vállalkozások. A helyi termelőszövetkezet legnagyobb munkaadó. A Nyalkán található vállalkozások száma 2008-ban 144 darab volt. A KSH által 2006 -ban jelzett 35 vállalkozáshoz képest ez jelentős csökkenést jelent. Csökkenés tapasztalható még a kistérség adatainál is. Az ezrelékes adatok tekintetében Nyalka 2006. évi adatai megfelelnek a térségi jellemzőknek, és jelentősen jobbak a településcsoport kategóriájához képest. A lakosok túlnyomó többsége a megyeszékhelyen talált munkát. A tartós munkanélküliség nem jellemző településre . Működő vállalkozások száma 2004 2005 2006 GYMS megye 50 904 51 917 51 023 GYMSM. köz. 14 783 14 751 14 491

4

Önkormányzati adatszolgáltatás www. ter-halo.hu


16

Nyalka Településrendezési Terv Nyalka 32 32 35 200-499 tel. 754 791 832 KSH kistérség - 1 321 1 286 Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 115,7 117,5 115,26 GYMSM. köz. 76,9 79 77,43 Nyalka 68,97 70,18 77,78 200-499 tel. 60,5 62,1 64,76 KSH kistérség 77 75,73 6. táblázat: Működő vállalkozások 2004-2006. Társas vállalkozások 2004 2005 2006 GYMS megye 17 359 18 030 18845 GYMSM. köz. 3 923 4 047 4287 Nyalka 12 13 13 200-499 tel. 194 206 228 KSH kistérség 341 349 Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 39,5 40,8 42,57 GYMSM. köz. 20,4 21,7 22,91 Nyalka 25,86 28,51 28,89 200-499 tel. 15,6 16,2 17,75 KSH kistérség 19,9 20,55 7. táblázat: Társas vállalkozások 2004-2006.

Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A társas vállalkozások száma a vizsgált időszakban stagnált. Azonban az ezrelékes adatokból látható, hogy Nyalka a nagyvárosok adatait is tartalmazó megyei értékektől eltekintve a legmagasabb mutatókkal rendelkezik. Egyéni vállalkozók 2004 2005 2006 GYMS megye 33 545 33 887 32 178 GYMSM. köz. 10 860 10 704 10 204 Nyalka 20 19 22 200-499 tel. 560 585 604 KSH kistérség 980 937 Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 76,2 76,7 72,69 GYMSM. köz. 56,5 57,3 54,53 Nyalka 43,10 41,67 48,89 200-499 tel. 45 46 47,01 KSH kistérség 57,2 55,18 8. táblázat: Egyéni vállalkozók 2004-2006.

www. ter-halo.hu


17


Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában alacsony ingadozás melletti növekedés figyelhető meg. Az egyéni vállalkozók ezer főre vetített aránya alapján Nyalka megfelel a térségi és a településcsoportos kategóriáknak. A település gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak. 2.6.3

A helyi gazdaság szereplői

A Nyalkán található vállalkozások száma 2009-ben 14 db. Ebből 4 a gazdasági társaság és 10 az egyéni vállalkozók száma. Az egyéni vállalkozók közül 2 a kereskedelemben, 4 a szolgáltatásban dolgozik. Az egyéni vállalkozók arány annak tudható be, hogy a lakossági igények megnövekedtek olyan szolgáltatások irányába, amelyeket eddig a városokban lehetett elérni. Ez betudható egyrészt a helyi lakosok, másrészt a beköltözők igényeinek. Az egyéni vállalkozók tevékenységi köre a településen: A település legnagyobb foglalkoztatója a Virágzó TKSZ 12 fővel. A többi vállalkozásnál max. 1 alkalmazott dolgozik. A munkanélküliek száma 10- 12 fő körül mozog. A kereskedelmi vállalkozások száma kettő, az egyiknél 1 alkalmazott dolgozik. A szolgáltatás területén dolgozó vállalkozások száma 5-6 körül mozog, itt az alkalmazottakról nincs adat. A helyi foglalkoztatottak száma az önkormányzat alkalmazásában álló 4 főből áll. A hivatali dolgozók (2) a körjegyzőség alkalmazottai, az óvodai dolgozók (3) az tápi székhelyű oktatási társulás alkalmazottai, a házi segítségnyújtás ápolója, és a családi napközi gondozója a Pannonhalmi kistérség szociális intézményének alkalmazottja. A terület földrajzi elhelyezkedése kitűnő, hiszen három Európai Uniós tagsággal rendelkező középeurópai ország fővárosa közötti központi helyen fekszik és mindhárom főváros autópályán megközelíthető (Bécs, Pozsony, Budapest), valamint Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő városának, Győrnek közvetlen közelsége is meghatározó. Emellé társul még az a tény is, hogy Nyalkáról Mosonmagyaróvár és Csorna is könnyen elérhető A település további fejlődésében meghatározó szerepe van az iparterületen letelepedő cégeknek. A terület gazdasági fellendülése pozitívan befolyásolja - a munkahelyteremtéssel - a település lakosságmegtartó erejét, gazdasági erejét. 2.6.4

Intézményi ellátottság

A település intézményi ellátottsága a település szintjének megfelelő. Jelenleg 2 kiskereskedelmi egység működik a településen, mindegyik élelmiszer bolt és egy vendéglátóhely szolgálja ki az igényeket. 2.6.5 léte

Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelen-

A kereskedelmi intézmények jelenléte a települési lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja, azonban a helyi ellátást végző kereskedők nem képesek versenyezni a környező nagyobb települések áruházainak áraival és kínálatával.

www. ter-halo.hu


18


Kiskereskedelmi boltok összesen 2004 2005 2006 GYMS megye 7 771 7 793 7 819 GYMSM. köz. 1 960 1 846 1 787 Nyalka 2 2 2 200-499 tel. 109 105 105 KSH kistérség 173 170 Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 17,6 17,6 17,66 GYMSM. köz. 10,2 9,9 9,55 Nyalka 6,47 6,58 6,67 200-499 tel. 8,7 8,2 8,17 KSH kistérség 10,1 10,01 9. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 2004-2006.

A vizsgált időszakban a kiskereskedelmi egységek száma 3 volt Nyalkán. Az önkormányzati adatközlés szerint 2008-ra a számuk 1 darabbal csökkent. A boltok aránya jelentősen elmarad az ezer lakosra vetített érték alapján a többi vizsgált kategóriától. Élelmiszerboltok száma 2004 2005 2006 GYMS megye 1 590 1 573 2 034 GYMSM. köz. 732 693 776 Nyalka 2 2 2 200-499 tel. 60 58 66 KSH kistérség 62 68 Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye 3,6 3,5 4,59 GYMSM. köz. 3,8 3,7 4,15 Nyalka 4,31 4,39 4,44 200-499 tel. 4,8 4,5 5,14 KSH kistérség 3,6 4,00 10. táblázat: Élelmiszerboltok 2004-2006.

Az élelmiszerboltok száma nem változott az elmúlt időszakban (2 db). Bár ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése, azonban a távolság miatt nem jelentkezett a hatásuk. Az élelmiszerboltok esetében Nyalka az ezer lakosra vetített adatok alapján átlagos mutatóval rendelkezik. A vendéglátóhelyek száma állandó volt (1 db), a vizsgált időszakban. Vendéglátóhelyek száma 2004 2005 2006 GYMS megye 2 810 2 876 2 905 GYMSM. köz. 1 039 1 011 1 015 Nyalka 1 1 1 200-499 tel. 68 76 83

www. ter-halo.hu


19

Nyalka Településrendezési Terv KSH kistérség 72 72 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 6,3 6,5 6,56 GYMSM. köz. 5,4 5,4 5,42 Nyalka 2,16 2,19 2,22 200-499 tel. 5,4 6 6,46 KSH kistérség 4,2 4,24 11. táblázat: Vendéglátóhelyek 2004-2006..

Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Nyalka jelentősen alacsonyabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 3,2 egységgel marad el ezer lakosra vetítve. Általánosságban elmondható, hogy a turizmust alapszintűen, kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra egyelőre gyakorlatilag nem létezik, ezen a területen jelentős fejlődésnek kell bekövetkeznie a pozitív változások elindulásához.

www. ter-halo.hu

20


KÖRNYEZETI 2.6.6


ADOTTSÁGAOK

Elhelyezkedés

Nyalka a Dunántúli középhegység (nagytáj) Bakonyvidék mezotáján Pannonhalmi- dombság kistáján fekszik. A kistáj Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területén fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. 2.6.7

A település területi jellemzői Terület km2 1996

1997

GYMS megye

4 061,9

4 061,9

4 061,9

4 061,9

GYMSM. köz.

3 396,2

3 396,2

3 396,2

Nyalka

12,86

12,86

336 -

200-499 tel. KSH kistérség

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

4 088,7

4 088,7

4 088,7

4 208,0

4208

4208

3 396,2

3 423,4

3 393,8

3 337,4

3 457,0

3457

3308

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

348

348

371

381

334

361

431

409

414

531

531

531

558

558

558

321

321

321

Átlagos terület km2 GYMS megye

23,48

23,48

23,48

23,48

23,36

23,36

23,63

23,12

23,12

32,12

GYMSM. köz.

20,34

20,34

20,34

20,34

20,26

20,20

19,98

19,87

19,87

19,87

Nyalka

12,86

200-499 tel. KSH kistérség

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

12,86

11,2

11,2

11,2

11,2

11,2

11,1

11,3

11,6

11,3

11,5

-

22,1

22,1

22,1

21,4

21,4

21,4

17,8

17,8

17,8

2. táblázat: A települések területi jellemzői 1996-2005.

Nyalka területe 12,86 km2, amely a megye területének 0,3 %-a a statisztikai kistérség 4 %-a. A település belterülete 66,1 ha amely a külterület kb. 5 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag alatt helyezkedik el. A megyei községek átlagánál 7 km2-rel kisebb, a hasonló népességű települések átlagánál 1,3 km2-rel nagyobb, valamint a megyei települések nagyságánal pedig mintegy 19 km2-rel kisebb. Ebből következik, hogy Nyalka a a megyei települések között a kisebb közigazgatási területtel rendelkezők közé tartozik. 2.6.8

Éghajlat

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 15,5 C- +33,0 C között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények. 2.6.9

Domborzati, földtani adottságok

A település domborzati adottságait a következőkkel lehet jellemezni: A település a dombság középső, un. Csanak vonulatán, illetve annak negyedidőszaki hordalékkúpján fekszik. Maga a dombvonulat laza pannóniai és negyedidőszaki üledékekből épült fel. Az átlagos összetétele a dombságnak a pannóniai www. ter-halo.hu


21


agyag és homok (13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi kavics és homok (6,7%), valamint lejtős, szoliflukciós üledék, homokos lösz (72,6%). A felsoroltakból következően a domborzati mikrokép változatos, eróziós és deráziós völgyek sűrű hálózata alkotja. 2.6.10

Vízrajz

A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségben talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevés5. Összefüggő talajvíz csak a domblábak aljainál figyelhető meg, a talpakon 2-4 m, a lejtőkön 4-6 m mélységre található. Kémiai szempontból a talajvíz kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége nagy, 25-30 nk° közötti, a szulfáttartalom 60-300 mg/l közötti. 2.6.11

Természetes élővilág

A kistáj természetes növényzetére az átmenetiség a jellemző, ugyanis a terület két flórajárás, a Bakonyi-Vértesi (Vesprimense) és a kisalföldi (Arrabinicum) határa mentén fekszik. A település természetes növényzete a cseres-tölgyes erdő volt. Tömegesen előfordulhatnak a lágyszárúak közül a csenkeszfélék, a bükköny, a permizsfélék, a sásfélék. A forráslápokon megtalálható a vidrafű, a lápi sás és a fehér zászpa. Jelenleg a község területen döntő többségben kultúrnövényzet és telepített erdők találhatók az erdőgazdaságilag művelt eredeti növényzet mellett. A megtalálható fafajok: kocsánytalan tölgy, csertölgy, erdei fenyő. Az erdészetileg kezelt területeken zömmel fiatalkorú keménylombos erdők találhatók. Az erdők átlagos folyónövedéke 4,0 – 4,5 m3/ha. A mezőgazdaságilag termesztett növények közül a búza, a kukorica, a jelentősebb. A település közigazgatási területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet részei találhatóak. A tájvédelmi körzet gazdagnak mondható a vadállomány tekintetében, jellemző fajok: vaddisznó, borz, szarvas, a védett fajok közül: vadmacska, holló, gyurgyalag, valamint a rovarvilág számos egyede. A tájvédelmi körzet élővilágát a Csanaki vonulaton keresztülvezető erdei tanösvény mutatja be. 2.6.12

Talaj

A Csanak dombvonulatát harmadidőszaki üledéken, löszön kialakult, vályog mechanikai összetételű agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Vízgazdálkodásuk kedvező, a község erdőterülete120,94 ha melyből 22 ha-on folyik jelenleg erdőgazdálkodás. Az alacsonyabb térszíneken periglaciális üledékeken és részben löszön csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A homok mechanikai összetételű, kis szervesanyag tartalmú, jó víztartó talajok szántóként hasznosultak.

5

A térségfejlesztés. 3. o. www. ter-halo.hu


2.6.13

22


Tájalakulás

A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés. A jobb minőségű területeken azonban folytatódott a szántóföldi művelés 2.6.14

Természeti környezet

Nyalka község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek jellemzik, de összefüggő nagyobb erdő területtel is rendelkezik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja:

www. ter-halo.hu


23


Művelési ág

Terület (ha) 131,46 Ha 994,9 Ha 37,94 Ha 9,72 Ha 1223,8 ha

Erdőterület Szántóterület Gyepek Vízgazdálkodási terület Külterület összesen

Arány (%) 10,74 % 81,29% 3,1 % 0,79 % 100 %

A település közigazgatási területének nagysága kb. 1286 ha. Ebből belterület 62 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község déli részén egybefüggő erdőterületekkel rendelkezik. A belterület felé pedig az erdőterületeket összefüggő nagy kiterjedésű szántók váltják fel. A külterületen emellett kisebb arányban rét és gyep területek is vannak. A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás 2.6.15

Települési zöldfelületek

Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg csak a település közigazgatási területének déli csücskén találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálhatók a tájat változatossá, mozaikossá tévő elemek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmi-dombság részeként jelentős táji értéket képvisel. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, szeretnének egy igényes zöldterületet kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. 2.7 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.7.1

Levegőtisztaság

Mivel Nyalkán szennyező jellegű ipari termelés nem található, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rákötések aránya a lakásállományhoz képest 68%. A fűtésből származó káros anyag kibocsátás nem számottevő.

www. ter-halo.hu


2.7.2

24


Zaj és rengéshullámok

A településen a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései a település útjain nem érik el a megengedett határértékeket Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a településen. A tervezési területen a lakóterület közelsége miatt a megjelenése nem is kívánatos. 2.7.3

Hulladékgazdálkodás

Nyalkán a háztartási hulladékot a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. heti egy alkalommal szállítja el. A településen kijelölt dögtér vagy dögkút, törmeléklerakó nincs. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé.

2.7.4

Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata

A külterületi vízfolyások nagy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A Nyalka határában található vízfolyások minősége (Cuhai -Bakonyér) erre a területre van kihatással. A Duna víz minőségére a viszonylag alacsony szervesanyag tartalom, a kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az érkező vízben az ammonium-N és a nitrát-N koncentráció értéke. A Cuhai-Bakonyér 1996. évi Bőnyrétalapnál mért vízminőségi paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze KOMPONENSEK Oldott oxigén KOIps KOIk NH4-N NO2-N PO4-P

MÉRT. mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l g/l

ÁTLAG 9,8 9,2 31 0,62 0,100 305

P90 7,3 19,8 52 1,67 0,157 457

Klorofil-a

g/l

-

-

Coliformszám

i/ml

-

-

A Cuhai-Bakonyér főleg szerves- és növényi tápanyagokat, valamint szervetlen anyagokat szállít a befogadó vízébe. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével javult. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvízszennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyianyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye.

www. ter-halo.hu


25


2.8 TELEPÜLÉSSZERKEZET

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

Nyalka napjainkban

Nyalka településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolat határozta meg. Az 1700-as évek végén a település az egyutcás orsós útifalu jellegzetes képét mutatja, a falu központjában a templommal. Az út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek. A település ekkor meglévő szakasza a fő utca, mai nevén a Kossuth Lajos utca. Az ekkori falu fő közlekedési kapcsolata ugyanúgy mint napjainkban Győr felé irányult, de közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések felé is. Az 1800-as években készült térképen a település még mindig az egyutcás orsós útifalu képét mutatja. Látható azonban, hogy a fő utca mentén besűrűsödnek az épületek, és már beépült a Pannonhalma és Mezőörs felé vezető út is, ahol egy teresedés is megfigyelhető. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését főleg a szomszéd falvakba vezető utak határozták meg. A harmadik térképen már látszik a teljes mai településszerkezet, a Petőfi Sándor utca és az Arany János utca két ága is. A templom orsós jellegű elhelyezkedése domináns, de a teresedés beszűkült.

www. ter-halo.hu

26



2.9 INFRASTRUKTÚRA 2.9.1

Lakásviszonyok Lakásállomány 2004 2005 173 570 175 483 71 989 71 050 192 192 5 440 5 640 6 479

2006

GYMS megye 176 993 GYMSM. köz. 71 316 Nyalka 192 200-499 tel. 5 840 KSH kistérség 6 523 *év elején 1 lakásra jutó lakos GYMS megye 2,5 2,5 2,50 GYMSM. köz. 2,6 2,6 2,62 Nyalka 2,42 2,38 2,34 200-499 tel. 2,3 2,2 2,20 KSH kistérség 2,6 2,60 12. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2005.

A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ban 192 db lakás volt. A lakások száma vizsgált időszakban nem változott. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Nyalkán a mutató csak a 200-499 fő lakosszámú településekénél jobb. 2.9.2

Épületállomány

A település épületeinek nagy része 1945-1980 között épült, azonban van pár az 1900-as évek elején épült, helyi védelemre javasolható tájjellegű, nádfedeles ház. Az épületállomány megfelelő állapotban, van. Több lakóház felújított, korszerűsített.. 2.10VONALAS 2.10.1

INFRASTRUKTÚRA

Közúthálózat

A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik:  8222. sz. állami mellékút, amely Pázmándfalu településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot és Győr felé vezet  8224. sz. állami mellékút, amely Pannonhalmával és Mezőörssel településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot  81-es főúttól 6,7 km-re fekszik, mely a Győr-Székesfehérvár útvonal  82-es főúttól 6,5 km-re fekszik, mely Veszprém fele biztosít közúti kapcsolatot

2.10.2

Közúti kapcsolatok

Nyalka községet legmagasabb rangú elemként 2 állami mellékút érinti. A 8222. számú út biztosítja Győr felé a kapcsolatot, míg a 8224 számú út Pannonhalma és Mezőörs felé nyújt összeköttetést. Ezeken az utakon könnyen elérhető a 81-es és 82-es főút is. Légvonal

Közúti elérhetőség

www. ter-halo.hu

Elérési idő

Elérhetőség

27

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A. Település Budapest Veszprém Pannonhalma Székesfehérvár Győr Mezőörs Pázmándfalu Táp


94,1 km 47,8 km 4,4 km 60,8 km 19,5 km 6,3 km 3,7 km 3,1 km

129,8 km 58,4 km 4,8 km 65,2 km 21 km 6,6 km 3,8 km 3,2 km Nyalka elérhetősége

1 óra 30p 1 óra 15p 1 óra 10p 20 p 10p 10p 10p

1,38 1,22 1,09 1,07 1,07 1,05 1,03 1,03

A táblázat Nyalka és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg.

2.10.3

Tömegközlekedés

Az autóbusz közlekedést a Kisalföld Volán Zrt. látja el. A napi járatszám 18 Nyalka-Győr és GyőrNyalka irányokba egyaránt. A buszmegállóhely megfelelően kialakított, a megállóhely faépülete rendezett, a faluképbe illeszkedő jellegű.

2.10.4

Kerékpáros közlekedés

A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A túrakerékpározás nem jellemző, inkább a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül illetve a szomszédos településekre. 2.10.5

Személygépkocsik

A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon, illetve erre kényszerül. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett. Személygépkocsik száma 2006 2004 2005 GYMS megye 129776 133806 136 628 GYMSM. köz. 52 087 52 441 54 150 Nyalka 110 106 111 Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye 295 303 309 GYMSM. köz. 271 281 289 Nyalka 237 232 247 KSH kistérség 260 272 12. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2005.

2006 –ban 111 bejelentett gépjármű volt található Nyalka területén. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 247 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Tehát elmondható, hogy Nyalka személygépkocsikkal való ellátottsága jelentősen elmarad a többi vizsgált adattól. Ennek oka a lakosság elörewww. ter-halo.hu


28


gedett korszerkezetében is kereshető. A felgyorsuló növekedési ütem ugyanakkor az agglomerálódás folyamatának intenzitását mutatja. 2.10.6

Közüzemi hálózatok

2.10.6.1

Közüzemi vízhálózat

Nyalkán a közüzemi vízhálózatot a Pannon Víz Zrt. üzemelteti. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 2004 2005 Nyalka 180 181

2006 179

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye 94,70% 98,30% 98,4 GYMSM. köz. 95,20% 96,40% 96,6 Nyalka 93,75% 94,27% 93,23% 200-499 tel. 95,50% 96,30% 96,0 KSH kistérség 94,20% 94,3 13. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1996-2005.

A 7. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 179 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Nyalka a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve alacsonyabb arányokkal rendelkezik. 6,7 %-kal marad el a teljes kiépültségtől, a községek átlagát nem éri el. A településen a vízvezeték hálózat hossza 5,2 km, az ivóvíz a Fenyőfői vízbázisról érkezik. A hálózat kiépítésének éve 1975. 2.10.6.2

Szennyvízcsatorna hálózat

Nyalkán a szennyvízhálózatról adatokat 20066-os évtől tartalmaz a KSH évkönyv. Mivel kizárólag az első éves adatokkal rendelkezünk, ezek elemzése, összehasonlítása megtévesztő volna, hiszen nem ad teljes képet a rácsatlakozásokról. A KSH településsoros adatai alapján 101 lakás csatlakozott a hálózatra, amely a lakásállomány ~52%-át jelenti. Összehasonlításként a megyei községek rákötési aránya ennél az értéknél 10%-kal magasabb. A szennyvízhálózat szolgáltatója a Pannon Víz Zrt. A településen a szennyvíz hálózat hossza 3,0 km. A szennyvíz befogadója az écsi állomás. A szennyvíz bekapcsolásának hiánya rontja a település környezeti adottságait.

A szennyvízhálózat kiépülésének éve az önkormányzati adatközlés szerint 2004, azonban a KSH csak 2006-tól jelez rákötéseket. 6

www. ter-halo.hu

29


2.10.6.3


Csapadékvíz elvezetés

A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. 2.10.6.4

Villamos energia-hálózat

A villamos energia hálózat szolgáltatója az EON Zrt. A településen 207 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma állandó, ami a lakásépítések számának stagnálására vezethető vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya majdnem minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Villamos energiát fogyasztó háztartás 2004 2005 GYMS megye 200633 207364 GYMSM. köz. 79290 80335 Nyalka 205 207

2006 209 929 81 039 207

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya GYMS megye 115,59% 118,17% 118,61% GYMSM. köz. 110,14% 113,07% 113,63% Nyalka 106,77% 107,81% 107,81%

14. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2003. 2.10.6.5

Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 2004 GYMS megye 122090 GYMSM. köz. 39527 Nyalka 119

2005 124418 39797 124

2006 128 830 42 082 132

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában GYMS megye 70% 71% 72,8 GYMSM. köz. 55% 56% 59,0 Nyalka 61,98% 64,58% 68,75% KSH kistérség 50,70% 53,4

15. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2005. A településen a gázhálózat szolgáltatását az Égáz-Dégáz Zrt. látja el. 2006-ban 132 lakás volt rákötve a hálózatra, amely a lakásállománynak a 69%-a. Ez az arány meghaladja a kistérségi átlagot, melynek oka a költséghatékonyab fűtési lehetőséget biztosító erdők hiánya a település közeléből. A rákötések arányának változását a jelenlegi energiapiaci trendek alapján nem lehet determinálni, a jövőbeli folyamatok a további energiapolitikai döntésektől is nagyban függnek. A településen a gázhálózat 1995-ban épült ki.

www. ter-halo.hu

30


2.10.6.6


Távbeszélő-hálózat, Hírközlés

A telefonhálózat szolgáltatását a Magyar Telecom Nyrt. végzi, a hálózat 1994-ben épült ki. A településen a kábeltelevíziós szolgáltatást a Falu TV Kft végzi, a hálózat 1998-ban épült ki. A távbeszélőkészülékek számának követése napjainkban már követhetetlen. Az infrastrukturális lehetőségek biztosítottak a településen, távközlési adótorony nem található. 2.11TÉRKAPCSOLATOK A település lakossága által kitöltött kérdőívekből, jól le lehetett szűrni, mely települések felé orientálódik a lakosság. Nyalka térkapcsolatai elsősorban Pannonhalmához és Győrhöz kötik a települést. A mozgások legtöbbje e két település felé irányul. Győr esetében a legtöbben a bevásárlási lehetőségeket, szórakozást, kulturális lehetőségeket, hatósági ügyintézéseket, az oktatási intézményeket (iskola) és nem utolsó sorban a munkalehetőséget jelölték meg indokként, mely a városhoz köti őket. Pannonhalma esetében pedig hatósági ügyintézéseket (okmányiroda, adóügyek) és az oktatási intézményeket (iskola) jelölték meg, mely a városhoz köti őket. 2.12A

TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLŐINEK ELVÁRÁSAI ÉS

IGÉNYEI

2.12.1

NYALKA

FEJLESZTÉSÉRŐL

Általános jövőkép

Nyalka rendezési tervének elkészítéséhez szükségesnek tartottuk a település lakosságának a véleményét. A véleményalkotást kérdőíves módszerrel oldottuk meg, és statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A Polgármesteri Hivatal által kiküldött számos kérdőív közül csupán 20 db. kérdőív érkezett vissza. A kérdőívben feltett kérdések egy része a szakmai fejezetekben, másik része jelen fejezetben a település jövőképét feltáró részben került feldolgozásra. Megkértük a válaszadókat, hogy fogalmazzák meg pár mondatban, milyennek látnák szívesen 10 év múlva településüket. Szép, tiszta, rendezett, parkosított, esztétikus településképpel bíró településnek Nyugodt, biztonságos településnek Jó úthálózattal, kerékpárút hálózattal és egyéb infrastruktúrával (internet!!) rendelkező településnek Életképesen, dinamikusan fejlődő település, megfelelő intézményi ellátottsággal Barátságos emberek, összetartó lakosság Munkahelyet biztosító településnek

7 7 9 9 12 14

Nyalka jövőképe

A táblázatban feltüntettük a válaszokban előforduló motívumokat. Természetesen itt a válaszok összesített eredményét közöltük. A fentiekből látható, hogy a legfontosabbnak a munkahely biztosítást, az összetartó lakosságot és a dinamikus fejlődést találják a válaszadók. Emellett sokan kiemelték az úthálózat és kerékpárhálózat javításának fontosságát.

www. ter-halo.hu


2.12.2

31


Elvárások a településsel szemben

A kérdőívben feltettük a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jelenleg melyik vonását tartja legjellemzőbbnek a településnek. Az alábbi táblázat a település jelenlegi funkcióit mutatja be 1-5-ig terjedő osztályozás alapján, ahogyan a település lakossága látja. A település legjellemzőbb funkciójának a mezőgazdasági funkciót tartják. A lakosok közül sokan tartják Nyalkát alvó településnek, ennek ellenére erősnek ítélték a kulturális központi szerepét. A kistérségi központi szerepét, ipari, gazdasági jellegét valamint regionális szerepét nem tarják jelentősnek.

Jelleg Érték

Mezőgazdasági jellegű település 3,8

Kistérségi központ 1,5

Jelenleg Ipari, gazda- Alvó település sági település 1,4 3,4

Kulturális központ 2,7

Regionális központ 1,2

A települési mai legjellemzőbb funkciója

2.12.3

Gazdasági jövőkép

Típus

Modern Turizmus Intenzív nö- Erdőgazdál- Biogazdál- Háztáji állat- Háziipar ipar vénytermeszkodás kodás tenyésztés tés Helyezés 2 1 3 2 2 3A település gazdasági jövőképe

A fenti táblázat a település lakosságának a gazdasági jövőképről kialakult elképzeléseit mutatja be. A kérdésfelvetéskor arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Nyalka esetében a leginkább elképzelhetőnek tartott fejlesztés az intenzív növénytermesztés ill. annak fejlesztése. A második helyezést a turizmus és a biogazdálkodás kapta. Ennek oka lehet, hogy a település jó minőségű szántóterületekben bővelkedik. A mezőgazdasághoz kapcsolódóan többen látnak jövőt a biogazdálkodásban. Az háztáji álttenyésztés szintén jelenős tevékenység a településen. A háziipari tevékenységek és az erdőgazdálkodásban látnak lehetőséget. A település déli részén nagyobb, összefüggő erdőterülettel rendelkezik. A modern ipar a lakosság véleménye alapján a jövőbeni gazdálkodási elképzelések szempontjából nem releváns. 2.12.4

Vándorlás és megítélése

Az idegenek megítélése terén a turistákat és a városból kitelepedőket várják a megkérdezettek egyaránt teljes bizalommal. Szintén egyöntetű földtulajdont szerezni kívánó külföldiek megítélése is. Külföldi földtulajdonosok megjelenését 100%-ban nem tartják kívánatosnak. Ezekkel ellentétben a külföldi, de letelepedni szándékozók megítélése vegyes a településen (50-50%). 2.12.5

Nyalka fejlesztését befolyásoló tényezők ösz-

szefoglaló értékelése, azok rendszerezése A jelenlegi helyzet értékelését a települési kérdőívek alapján az alábbi táblázatban soroltuk fel. A kérdőíves felmérés természetesen nem tükrözi hűen a lakosság hozzáállását, de áttekintő képet nyújt a településen élők véleményéről.

www. ter-halo.hu

32



Arra kértük a válaszadókat, hogy sorolják fel és rangsorolják településük előnyeit és hátrányait. Nyalka előnyei közül legtöbben a település Győrhöz és Pannonhalmához való közelségét, központi fekvését és az autópálya csomópontot emelték ki. Emellett a település nagy előnyének tekintik nyugodt, csendes, biztonságos környezetet és a belterületi utak jó állapotát. Területi elhelyezkedés

10 4

Települési környezet

16

ELŐNY

Közlekedés

HÁTRÁNY

Közlekedés Elhelyezkedés

Infrastruktúra

Humán infrastruktúra Munkalehetőségek

7

11

Pannonhalma közelsége Győr közelsége Belterületi utak jó állapota Kis átmenő forgalom Közbiztonság Családi házas, csendes környezet Nyugodt falusias jelleg Jó levegő Jó közművesítettség (kivéve Kishegy) Szép tájkép (Pannonhalma) Hiányos tömegközlekedés

9 6 4 2 8 6 6 2 2 1 3

Kishegyi utak hiányos kiépítettsége

4

Járdák rossz minősége

4

Pannonhalma felé nincs tömegközlekedés

2

Internet hiánya Játszótér, közpark hiánya Rossz közvilágítás Vendéglátás, szolgáltatások hiánya Sportolási lehetőségek hiánya Kulturális lehetőségek, szórakozási lehetőségek hiánya, programok hiánya Iskola hiánya Kevés helyi munkalehetőség

4 3 3 3 5

Nyalka előnyei és hátrányai

4 7 17

A hátrányok közül a hiányos tömegközlekedést, a Kishegyi utak kiépítettlenségét és, hogy Pannonhalma felé nincs közvetlen tömegközlekedési lehetőség. Többen említették a munkalehetőségek hiányát a kérdőíveken. A lakosság jelentős része ingázni kényszerül a településen. Infrastruktúrális problémaként többen a rossz közvilágítást tüntették fel. Emellett negatívumként ítélik meg a különböző kulturális, sportolási és helyi szórakozási lehetőségek és a közpark, játszótér hiányát.

www. ter-halo.hu

33


2.13NYALKA SWOT

Nyalka Településrendezési Terv ANALÍZISE

Összefoglalásként bemutatjuk a település előkészítő fázisban meghatározott legfontosabb tulajdonságait. Erősségek

Gyengeségek

 Környezeti adottságok



A természetes szaporodási jellemzők



A lakosság anyagi lehetőségei



A lakosság korcsoportos összetétele



A dinamikusan fejlődő közvetlen győri agglomerációtól viszonylag távolabbi fekvés

 Kiépített infrastruktúra  Épített környezet kedvező összképe

Lehetőségek

Veszélyek

 A szuburbanizáció térhódítása



A gazdaság fejlődése nem növekedési pályán mozog

 Növekszik az aktív turizmus szerepe



A szuburbanizációs hullám nem éri el a települést

 A gazdasági fejlődés növekedése



A térség turizmusa nem lesz képes érdemi gazdasági potenciált eltartani



A gazdasági fejlődés egyenetlenségei miatt nőhet a munkanélküliség.

 A turizmus átterjedése a térségre

 A környező turisztikai célpontok (Pannonhalma, Bakony) kihasználása

17. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok

2.14II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2.14.1.1

Az országra elfogadott II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a jelenleg leg-

fontosabb fejlesztési dokumentum Nyalkát érintő elemei a következők: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: 1. a foglalkoztatás bővítése, 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Nyalka településre is alkalmazandó átfogó célok: 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:  · a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;

www. ter-halo.hu


34


 · a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;  · a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:  · a versenyképesség növelése;  · a gazdaság bázisának a szélesítése;  · az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása. Prioritások A fenti célok eléréséhez az alábbi területekre kell összpontosítani a fejlesztési erőfeszítéseket: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését:  A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei: o a vállalkozói kultúra szélesítése; o a kkv-k közötti együttműködések bátorítása, o települési szintű elősegítése.  · Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: o ipari parkok, gazdasági területek kijelölése, létesítése; o az infrastruktúra javítása; o a szélessávú IT-hálózatok kiépítése; 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését:  Az ország a Nyugat-Magyarországi régió és egyben a település és nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: o a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. o A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.  Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: o a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása céljaival összhangban a vasúthálózat, intermodális központok o megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével.  A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: o az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belterületeken.

www. ter-halo.hu


35


3. prioritás: A társadalom megújulása NEM KIFEJEZETTEN HELYBEN, A TELEPÜLÉSEKEN EGYENKÉNT MEGOLDHATÓ PROBLÉMA Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását:  · A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: o a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése;  · Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: o a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (beleértve a munka és a családi élet összehangolását segítő szolgáltatásokat és a családbarát munkahelyi gyakorlat elterjesztését); a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése.  · A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei: o a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása.  · A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: o a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése.  · Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: o az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civilszervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.  · A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: o fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltéte-

www. ter-halo.hu


36


lek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések. E beavatkozások elsősorban a Környezeti és energia operatív programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket:  Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: o egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek elleni védekezés, a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés), a Víz-keret Irányelv (VKI) végrehajtásának állami intézkedései, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet- és klímatudatosság terjesztése.  Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: o az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és o használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. 5. prioritás: Területfejlesztés A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják:  Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása.  Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése.  Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők:  a regionális gazdasági versenyképesség erősítése,  a régiók turisztikai vonzerejének növelése,  a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi  környezeti állapot javítása,  az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának  ösztönzése,  települések átfogó, integrált fejlesztése,  a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése,  a társadalmi infrastruktúra fejlesztése.

www. ter-halo.hu


37


PANNONHALMI KISTÉRSÉG kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

I. JAVASOLT KISTÉRSÉGI INTEGRÁLT PROJEKTCSOMAG (A kistérségi programot nem teljes terjedelmében mutatjuk be, Nyalka településre vonatkozó információkat dőlt betűvel emeljük ki.) I.1. Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

Pannonhalmai kistérség: „A kulturális örökség fellegvára egy történelmi borvidéken”, ahol a kulturális emlékek a borkészítés hagyományával találkoznak.

www. ter-halo.hu


38


A kistérség legkarakterisztikusabb jellemzője, hogy a területén található a világörökség részét képező, ezeréves bencés rendi apátság épületegyüttese, amelynek turisztikai célra történő kiaknázásában további kihasználatlan lehetőségek rejlenek. Ezért a kistérség integrált projektcsomagja az ehhez kapcsolódó turizmusra, ezen belül is kiemelten a különböző kulturális értékek (épületek, könyvtár, műtárgyak) megőrzésére, látogatóbarát módon történő bemutatására, illetve további kulturális programok szervezésére javasolt, hogy épüljön. Annál is inkább, mivel az intézmény aktív vezetősége nyitott további fejlesztési elképzelések irányába. Ide tartozhat országos, vagy akár nemzetközi jelentőségű, hagyományteremtő kulturális események rendezése, melyek értelemszerűen az ezeréves egyházhoz, a bencésekhez, vagy a magyar történelem valamely eseményéhez kapcsolódó zenei, vagy akár színházi rendezvények is lehetnének. Mivel a történelmi borvidéken fekvő kistérség a kedvező termőföldi adottságokból, valamint a régmúltra visszatekintő termelési hagyományokból következően jó minőségű borok előállítására képes, célszerű a borászatot is az integrált projektcsomag kiemelt részeként megjeleníteni. A kistérség kiemelkedő turisztikai értékének fokozottabb hasznosítása érdekében a közel múltban már megtörténtek egy fejlesztési folyamat első lépései, amely az Apátság köztereinek megújítását jelentette. Azonban a turisztikai attrakciónak számító épületkomplexumot, valamint szűkebb és tágabb környezetét egyaránt tovább szükséges szépíteni, illetve fejleszteni. A Pannonhalmi apátság, amely a hazai vallási turizmus talán leggyakrabban felkeresett célpontja, már eddig is jelentős számú turistát vonzott a térségbe, ezért a jövőben a legfőbb feladatok egyike annak elérése, hogy a látogatók ne csak pár órát, hanem hosszabb időtartamot, akár néhány napot is a térségben töltsenek. Ennek érdekében a térség turisztikai értékeire alapozva, a meglévő épített örökséghez, természeti tájhoz és helyi kultúrához kapcsolódva feltétlenül szükség van kiegészítő turisztikai programcsomagok összeállítására, a turisztikai kínálat bővítésére, melyre a kistérségben több lehetőség is adódik. Olyan kínálati programcsomagokra van szükség, melyek több elemet is ötvöznek, például kerékpáros túrák, gasztronómiai, borászati rendezvények esetlegesen folklór-kulturális programokkal kombinálva. Jelenleg tehát az Apátságon kívül, és ahhoz kapcsolódva is, elsősorban a kiegészítő programelemeket szükséges fejleszteni, gondoskodva ezzel a kultúra és a gasztronómiai élvezetek iránt érdeklődők tartalmas kikapcsolódásáról, egy komplex turisztikai kínálat megteremtéséről. A kistérség természeti adottságaiból következően a vadászat, a lovaglás, és a kerékpáros turizmus jelenthetnek még olyan turisztikai szegmenseket, amely ezen szabadidős tevékenységek iránt érdeklődők igényeire épülve további programok szervezhetők, illetve amelyekre kiegészítő turisztikai kínálat épülhet. Nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni különböző kulturális programok és fesztiválok, borünnepek szervezésére is, melyek tovább színesíthetik a kistérség turisztikai kínálatát. A kistelepülések kulturális sajátosságaikkal, hagyományaikkal, természeti és épített környezetük bemutatásával, sajátos gasztronómiai kínálatukkal kapcsolódhatnak a kistérség turisztikai kínálatához. Fontos azonban kiemelni, hogy a kistérség turisztikai potenciálja csak abban az esetben aknázható ki megfelelően, ha az elengedhetetlen turisztikai, és az ezzel szoros összefüggésben lévő egyéb háttérinfrastruktúra megfelelő színvonalon áll rendelkezésre. Ezért gondoskodni kell a kistérség szálláshelyei és vendéglátóipari egységei számának növeléséről, illetve minőségi fejlesztéséről. Továbbá az egyes települések képének, rendezettségének javításáról, a természeti tájat erősen romboló és szenynyező folyamatok megszüntetése érdekében pedig a korszerű hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés biztosításáról. Ugyanakkor egy térség turisztikai piaci sikerességének elengedhetetlen alapfeltétele a megfelelő szintű és formájú térségi marketingtevékenység is, amelynek intenzitását és hatékonyságát feltétlenül fokozni, illetve javítani szükséges.

www. ter-halo.hu


39


Felvetődik ugyanakkor az a lehetőség is, hogy az apátság oktatási infrastruktúrájára építve beinduljanak olyan felnőttképzési formák, melyek a turizmus, a vendégfogadás, a biotermelés és egyéb, a térségben perspektívikus tevékenységek oktatását indítanák el. Tervezői javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire: Az integrált projektcsomag pillérei: Az épített, tárgyi örökség megőrzése, az Apátság látogatóbarát fejlesztése, a települések egyéb örökségelemeinek fejlesztése, további kulturális programok szervezése (a kistérség települései és az Apátság között turisztikai együttműködések, érdekszövetség kialakítása a Tourinform Iroda bevonásával) A minőségi bortermelés támogatása, szőlőterületek rehabilitációja, pincerekonstrukciók, borutak-borkóstolás szervezése, borfesztiválok rendezése, bormarketing. A helyi borkultúra és gasztronómiai kínálat összekapcsolása (a térség sajátos gasztronómiai és borászati termékeinek propagálása rendezvények szervezésével) Az integrált projektcsomag kapcsolódó elemei: Településkép javítása (településközpontok rehabilitációja, virágosítás-parkosítás, autóbuszvárók felújítása) Vadász- és lovasturizmus feltételeinek fejlesztése (jól felszerelt, minőségi vadászés lovasbázisok kialakítása, lovastúra-útvonalak kijelölése) Kerékpárutak fejlesztése (hálózatbővítés, valamint kerékpáros útvonalak kijelölése tájékoztató táblákkal, a Győrt Pannonhalmával összekötő kerékpárút kiépítése) Kombinált turisztikai programcsomagok kialakítása Turisztikai szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése, vendéglátóipari egységek fejlesztése A kistérségi marketing erősítése (kistérségileg összehangolt programozott marketingtevékenység folytatása) I.2. Egyéb kulcsprojektek a Pannonhalmai kistérségben 1. Az 5 országot összekötő Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program A szomszédos kistérségi központokkal történő kapcsolat kialakítása, K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése (Tét-Pannonhalma összekötő út) 2. Pannon Gazdasági Kezdeményezés - regionális innovációs és gazdaságfejlesztési program Tájgazdaság, ökogazdaság fellendítése, illetve meghonosítása a térségben Ipari tevékenység folytatására alkalmas területek infrastrukturális előkészítése Kihasználatlan barnamezős ipari infrastruktúra hasznosítása 3. Nyugat-dunántúli emberkincs - A humán közösségi szolgáltatások és az önkormányzati, közigazgatási gyakorlat megújítása Közösségi intézmények fejlesztése

www. ter-halo.hu


40


A szociális alapellátás megszervezése a kistérség területén Térségi szerepkört betöltő uszoda építése Pannonhalmán 4. Életterünk - az élő és megújuló Nyugat-Dunántúl – a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztés és a környezeti tudatosság erősítés regionális programja Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, hulladékgyűjtő-szigetek kialakítása Alternatív szennyvízkezelési módszerek bevezetése Illegális hulladéklerakók és –halmok felszámolása, a környezettudatos életvitel propagálása Pannonhalma-Écs-Ravazd települések felszíni vízelvezető rendszerének fejlesztése, illetve teljes kiépítése 5. A Murától a Szigetközig – a régió települési szerkezetét megerősítő integrált településhálózati és rehabilitációs program Tömegközlekedési rendszer fejlesztése Utak, járdák felújítása, építése I.3. A kistérségi integrált projektcsomag várható hatásai Javul a kistérség turisztikai látogatottsága Az Apátságba látogató vendégek a kiegészítő programok révén a kistérség többi településére is ellátogatnak, esetleg ott szállnak meg Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó munkahelyek létesülnek A kistérség vállalkozásainak növekszik a bevétele A lakosság jövedelmi színvonala emelkedik Javulnak a lakók életkörülményei Nő a kistérség népességmegtartó képessége I.4. Tervezői javaslat Az Apátsághoz kapcsolódó vallási és kulturális turizmus, valamint a helyi borkultúrára épülő borturizmus fejlesztése lehet a kistérség markáns kitörési iránya. Az ilyen irányú fejlesztésekbe azonban a kistérség többi települését is szükséges bevonni. Emellett ugyanakkor a helyi mezőgazdaság és vállalkozói kör támogatására is szükség van, melynek lépései a következők lehetnek: A gazdák szakképzése, vállalkozói ismeretek oktatása Felnőttképzés beindítása a Bencés gimnáziumban KKV-szektor technológiai beruházásai Korszerű mezőgazdasági termelési módszerek és szervezeti formák elterjesztése, illetve létrehozása Mezőgazdasági termékek helyi feldolgozási szintjének emelése Alternatív és bionövények termesztése, tájspecifikus, illetve hungarikum termékek előállítása Mezőgazdasági vállalkozók termelőeszköz beruházásai

www. ter-halo.hu


41


A Pannonhalmai kistérség egészére vonatkozó Stratégiai program felépítése a követező: (A Győr-Moson-Sopron megyére 2001-ben készült területfejlesztési program Pannonhalmai kistérségre alakított változata) Fejlesztési célok: Gazdaságfejlesztés, Lakosság-centrikusság, Környezet- és településkép I. Infrastruktúrafejlesztés II. Munkahelyteremtés III. Településkép javítása IV. A környezet védelme V. A betelepülés segítése VI. A lakosság kényelméért 1. prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása

STRATÉGIAI PROGRAMOK 2. prioritás: 3.prioritás: Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra fejleszkörnyezetének fejlesztése tés

4.prioritás: Kistérségi együttműködés erősítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: „Tudás-képzés-iskola” Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése 1.2. Intézkedés: „Támasz” Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére

2.1. Intézkedés: „Megyei termék” Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása 2.2. Intézkedés: „Termelési tér – vállalkozói tér” Kis- és közepes vállakozások telephely kínálatának és értékesítési formák növelése

3.1. Intézkedés: „Jelenünk” Környezetgazdálkodási program

2.3. Intézkedés: „Vendégszeretet” Turizmusfejlesztés, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus 2.4 Intézkedés: „Agrármegújulás” SAPARD program

3.3. Intézkedés: „Lakható tér” településhálózat fejlesztési program

3.2. Intézkedés: „Jövőnk” Természetvédelmi program

4.1. Intézkedés: Térségi együttműködés a regionális, interregionális területekkel 4.2. Intézkedés: Magas-Bakony turisztikai együttműködés

4.3. Intézkedés: „Partnerség” Együttműködés a szomszédos megyékkel

3.4. Intézkedés: „Sztráda” a jobb elérhetőségért program 3.5. Intézkedés: „Múltunk” az épített és kulturális örökség védelméért

Operatív programok: “Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése “Megyei termék” – Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása “Jelenünk” – Környezetgazdálkodási program “Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére “Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése “Jövőnk” – Természetvédelmi program www. ter-halo.hu


42


“Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés “Sógorság” – Együttműködés az osztrák-magyar határ mentén “Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén “Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus “Lakható tér” – Településhálózat fejlesztési program “Agrármegújulás” – SAPARD program “Sztráda” – A jobb elérhetőségért program “Partnerség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel “Múltunk” – Az épített és a kulturális örökség védelméért Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban szereplő a kistérséget érintő fejlesztési célok: Regionális kerékpárút-hálózatok hiányzó szakaszainak kiépítése Határközeli utak újjáépítése és a térségi jelentőségű mellékutak, zsáktelepüléseket megszüntető utak kiépítése (a határon átnyúló szomszédsági kapcsolatok helyreállítását és a régió belső kohézióját szolgáló fejlesztések) Az élelmiszertermelési és feldolgozói-értékesítési integrációs rendszer létrehozásának elősegítése, speciális mezőgazdaság-szerkezetátalakítási program Új és meglévő turisztikai desztinációk, termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztése, koordinált és célzott turisztikai marketing Szociális gazdaság fejlesztése, ezen belül közösségi vállalkozások támogatása kiemelten a belső periférikus térségekben Integrált természetvédelem (élőhely megőrzés és rehabilitáció, ökológiai hálózatok védelme, kiemelten a védett területeken) A vidéki táj megőrzését szolgáló térségi integrált környezetgazdálkodási programok megvalósítása Legalább 100 kistelepülés egyedi természet-közeli szennyvízkezelési programja Falufejlesztés, integrált falumegújítási program, az alapvető vidéki szolgáltatások és helyi értékek hasznosítása és fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki életminőség javítása. Kiemelt Pannon kulturális fesztiválok 10 éves programcsomagja Tematikus turisztikai programok, szolgáltatások, hálózatok fejlesztése (pld Pannon termál-program kiteljesítése) Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a helyi értékek (mint egyedi versenyképességi tényezők) megőrzésével és hasznosításával kiemelten a belső periférikus térségekben Az agglomerációs térségekben, vonzáskörzetekben az elérhetőség javítása és fenntartható közlekedésszervezés Nemzetközi, ill. országos jelentőségű turisztikai desztinációk célcsoport orientált minőségi fejlesztése és sikeres turisztikai pozicionálása (pld. Keszthely-Hévíz, Pannonhalma, Kőszeg, Csepreg, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Zalakaros, Zalaegerszeg térségei)

www. ter-halo.hu


43


Jelentős speciális adottságokat nélkülöző lokális centrumok (városok, kistérségi központok) térségi szervező és szolgáltatási funkcióinak fejlesztése, a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése Tervezői javaslatok a kistérségi stratégiai irányokra A dokumentumok alapján a kistérségre három fő kitörési irány határozható meg: 1. A turizmus komplex fejlesztése: a térség legfőbb nevezetességének, a bencés apátság meglátogatásának, mint turisztikai program kiegészítő elemeinek kínálati kialakítása, fejlesztése, hatékony kistérségi marketingtevékenység folytatása, illetve a turisztikai háttérinfrastruktúra fejlesztése: borturizmus, falusi turizmus, aktív turizmus (a kerékpározás, a lovaglás, a túrázás feltételeinek javítása), kultúrturizmus (rendezvényturizmus, hagyományőrzés), ökoturizmus, vadászturizmus, agroturizmus. 2. A mezőgazdaság fejlesztése: a gazdák szakképzése, korszerű termelési módszerek és szervezeti formák elterjesztése, illetve létrehozása, a termékfeldolgozás szintjének emelése, alternatív és bionövények termesztésének támogatása, egyedi, hungarikum termékek előállítása. 3. Pannonhalma városi funkcióinak bővítése és fejlesztése: a közellátás és a közszolgáltatások számának bővítése, színvonalának emelése, a kisváros alkalmassá tétele egy valódi kistérségi központ szerep betöltésére. II.5. A javasolt kitörési pontok megvalósulásának legfőbb következményei, eredményei, hatásai 3.1.1.1.1 A) Kérdőív alapján Növekvő lakosságszám Ingázás csökkenése Növekvő foglalkoztatottság Szakképzés összehangolása a piaci igényekkel Turizmus, idegenforgalom fejlődése, növekedése Környezeti állapot helyreállítása Infrastruktúra javulása Vidéki élet minőségének javulása II.6. Projektjavaslatok 2007-2013. közötti időszakra A) Kérdőív alapján Kistérségi kommunikációs hálózat kiépítése Kistérségben a tömegközlekedési rendszer fejlesztése Környezetbarát infrastruktúra fejlesztése

www. ter-halo.hu


44


A szomszédos kistérségi központokkal történő kapcsolat kialakítása ( TétPannonhalma összekötő út) Turizmus számára szálláshelyek bővítése Időskorú lakosság életminőségének javítása Fiatalkorú lakosság helyzetének javítása A nők munkavállalási esélyeinek javítása B) Pannonhalma Kistérségi Területfejlesztési Társulás kistérségi fejlesztési koncepciója és programja – Gazdaságfejlesztési program (2005) alapján Általános településmarketing Belvízlevezetés megoldása Illegális szemétlerakók megszüntetése Iparterület kialakítása Járdák építése, javítása K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése Kommunikáció a lakossággal Közösségi intézmények fejlesztése Közvilágítás további fejlesztése Munkahelyteremtés Stratégiai együttműködés a környező településekkel Szelektív hulladékgyűjtés támogatása Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növelése Új lakótelkek nyitása Útfelújítás Vendéglátóipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése Virágosítás, parkosítási program

www. ter-halo.hu


4 A

45


V I Z S G Á L AT O K É R T É K E L É S E

4.1 AZ

EDDIGI FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB

TÉNYEZŐK

4.1.1.1 Domborzati adottságok: A település életét évszázadokon keresztül a Pannonhalmi-dombság erdei és a Kisalföld jó minőségű szántóterületei határoztak meg. A megélhetést a mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás biztosította. 4.1.1.2 Közlekedési adottságok: Nyalka Győrhöz közel, így a Buda(pest) – Bécs útvonalhoz is közel feküdt, elérhetősége jelentős helyzeti előnyt biztosított a településnek. Az országos fontosságú postaút közelsége is kedvezően hatott fejlődésére. Győr a nagyváros közvetlenül elérhető a település számára. A jó közlekedési viszonyok régebben fontosak voltak a mezőgazdasági termények értékesítése miatt, ma pedig a munkalehetőségek miatt. 4.1.1.3 Természeti és mezőgazdasági adottságok: A településen jók a talajviszonyok, a csapadék évi mennyisége kielégítő. Nyalka régtől kihasználta adottságait, lakossága nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből, erdőgazdálkodásból, állattartásból élt. Győr közelsége biztosította a keresletet. A mezőgazdasági főtermény a búza és a zöldségfélék voltak. 4.1.1.4 Gazdasági helyzet: A településnek régebben a kertészeten kívül nem volt lehetősége a nagyobb számú helyi ipari munkahely megteremtésére a központosított iparpolitika miatt. A mezőgazdaság termelési környezete folyamatosan beszűkült. A lakosság munkatevékenységét a napi ingázás segítségével tudta elvégezni. A jelenlegi gazdasági környezet lehetővé teszi azt, hogy az elavult gazdasági szerkezet, és annak viszszahúzó ereje nélkül szabadon fejlődhessen a településen a gazdaság. A gazdasági helyzet megítélésében fontos tényező természetesen Győr közelsége, amely döntően a XX. században kezdte el éreztetni hatását. Ez a hatás a II. világháború után kezdődött meghatározóvá válni, amely a munkahelyekben, a munkaképes lakosság elszívásában jelentkezett. Napjainkban egyre érezhetőbbé válik a szuburbanizációs jelenség, amely új távlatokat jelent a két település (Győr-Nyalka) kapcsolatában. 4.1.1.5 Gazdaságfejlesztés: Nyalka község gazdasági hagyományai, közlekedési földrajzi pozíciója (M1 autópálya, 1-es számú főút közelsége) arra predesztinálja, hogy a település saját gazdasági helyzete javuló tendenciát mutasson. A helyi gazdaság fejlődését a helyi vállalkozások, szolgáltatások bővülő volumene jelentheti. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a helyi vállalkozók milyen módon tudnának versenyezni , illetve felzárkózni az egyre magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. Mindezekhez keresni kell a területfejlesztési külső forrásokat (Nemzeti Fejlesztési Terv, EU-s társfinanszírozások, stb.). Ebben nagy szerepet játszana az Önkormányzat és a már beindult térségi LEADER + program.

www. ter-halo.hu


46


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

4.2 HATÁROZAT

TERVEZET

Nyalka község Önkormányzat Képviselő-testületének …………………. Ök. sz. határozata Nyalka Településszerkezeti Tervéről. Nyalka képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet elfogadja a TH-09-02-04 számú terv , T-1 sz. tervlapja szerint, következő területi fejlesztésekkel: 



A különböző fejlesztési elképzelések településtestbe illesztése az organikusan, a közlekedéshálózati elemek mentén fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzésével, és a tájba illeszkedően tervezett. A fejlesztési területek nagyságrendjének kijelölésekor a reális, belátható időn belüli megvalósíthatóság illetve az ütemezhetőség az egyik legfontosabb szempont az OTrT iránymutatásával összhangban. A település léptékénél fogva csak lokális, kisléptékű a jelenlegi beépítésre szánt terület nagyságát nagyságrendileg nem növelő fejlesztési elképzelések tervezettek.

1. Lakóterületek fejlesztése  A lakóterület-fejlesztési elképzelések a településen több ütemre osztottan kerültek meghatározásra a településrendezési tervben.  A lakófejlesztési elképzelések közül a már elindult, a Rákóczi utcához csatlakozó keleti oldali lakóutca kialakítása, illetve továbbvitele az első fejlesztési ütem.  A település északi végén a Kossuth utcában a beépítés kétoldalúvá tételével kialakítható néhány telek a második ütem.  A település nyugati oldalán kialakítandó utca fejlesztése a tervezett harmadik ütem. A fejlesztési területek külterületi része jelenleg szántóterület. A várhatóan kialakítható telekszám összesen kb. 60-63 db.  Nyalka kishegy lakóterületi részeihez kapcsolódóan a 093/1, 093/6, 093/7, 093/9, 093/10, 096/2, 096/4, 098/1, 098/3 hrsz.-ú területek kerülnek kijelölésre, melyek mindegyike jelenleg szántó művelési ágú terület. Ezekkel a kiegészítésekkel egy kompakt lakóterületi egység alakul ki. A lakóterület-fejlesztési elképzelések nagy része a jelenlegi belterületen belül a meglévő telkek ésszerűbb, gazdaságosabb kihasználásával került kijelölésre a fenntartható településfejlődés és takarékos területhasználat jegyében. A jelenlegi külterületen tervezett lakótelkek igénybevételét csak a belterületi telkek beépülése után javasolja a képviselőtestület, ütemesen, a felmerülő igényeknek megfelelően. 2. Településközpont, intézmények A települési intézmények csekély számúak, és elszórtan találhatóak. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Polgármesteri Hivatal átköltöztetése az óvoda épületébe. Ezzel lehetővé válik a jelenlegi épület önkormányzati lakásokként való hasznosítása, mellyel a fiatalok elindulását www. ter-halo.hu


47


kívánja támogatni a képviselőtestület. A Kossuth utcában a 290-es hrsz.-ú telken álló régi ház tájházzá való alakítását kívánja a képviselőtestület elősegíteni. Az intézmények elhelyezése, a település nagyságrendjének megfelelő fejlesztése a lakóterületen belül megoldható, kimondottan településközpont jellegű terület kijelölése nem tervezett. 3. Települési zöldfelületek  Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmidombság részeként jelentős táji értéket képvisel, ez mindenképpen megtartandó.  A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként kívánjuk kialakítani, illetve fejleszteni.  A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, egy igényes zöldterületet kíván a település kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. 4. Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra a meglévő temető és a sportpálya területe. A sportpályával szomszédos telek (025/4 hrsz.) szintén sportolási lehetőségeket szolgáló különleges területként kerüljön kijelölésre, amelyen a sportpályához kapcsolódóan jövőben tervezendő fejlesztési elképzelések megvalósításra kerülhetnek. A település külterületén még két terület kijelölése tervezett különleges idegenforgalmi területként: a 0100/7 hrsz. és 070/3 hrsz.-ú külterületi ingatlanok. A 070/3 hrsz.-ú területen különböző idegenforgalomhoz köthető tevékenységekkel (erdei iskola, művésztelep stb.) kapcsolatos szálláshely funkciójú épületek és a szükséges kiszolgáló létesítmények elhelyezhetőségét kívánjuk biztosítani. A 0100/7 hrsz.-ú mélyfekvésű területen egy kisebb vízfelület és a hozzá kapcsolódó pihenő létesítmények kialakítása tervezett. 5. Gazdasági területek Új gazdasági területek kijelölésére a jelenlegi mezőgazdasági major területéhez kapcsolódóan, valamint a település keleti kapujában kerül sor. A gazdasági területek kijelölése elsősorban helyi KKV-k letelepedésére alkalmas terület létrehozására szolgál. A gazdasági területek céljára kijelölt fejlesztési területek jelenlegi területfelhasználása szántó. A Gara köz melletti 0107/1 és 0107/2 területek melyeknek legelő a művelési ága. A másik nagyobb gazdasági terület a 0109-es hrsz.-ú területet érinti (0109/4, 0109/5, 0109/11, 0109/12, 0109/20, 0109/21). Ezzel szomszédos 0110/1 hrsz.-ú terület (a Hadnagy-tag egy része) a hosszú távú fejlesztéseket tekintve tartalék gazdasági terület legyen. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból legalább 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk. 6. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A legelő, rét és gyep művelési ágú területek nem számottevőek.

www. ter-halo.hu


48


A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző Kelt: Nyalka, 2010. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyző

www. ter-halo.hu


4.3 A

49


TELEPÜLÉST ÉRINTŐ TERÜLETFEJLESZTÉSI

DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

4.3.1

Országos területrendezési terv

A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.

Kivonat az országos területrendezési tervből

A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Nyalka vonatkozásában:  a külterületet érintő meglévő országos jelentőségű közmű a 400 kV-os távvezeték  a települést közvetlenül nem érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (országos törzshálózati vasútvonalat, tervezett nagysebességű vasútvonalat, országos főútvonalat, országos kerékpárút)  az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Nyalka és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata során figyelembe vettük, az OTrT Nyalkára vonatkozó elemei belekerültek a rajzos és a szöveges munkarészekbe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település:  Nyalka közigazgatási területének északi határában kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület található  A település déli részén elterülő erdőterületek az országos ökológiai hálózathoz tartoznak.  A település külterületének nyugati határában kisebb foltokban kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek vannak.

www. ter-halo.hu


50


Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú erdő övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

www. ter-halo.hu


4.3.2

51


Megyei területrendezési terv

Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből

Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervben megfogalmazott elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze:

www. ter-halo.hu


52


Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján

Erdőterület Belterjes mezőgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Jelenlegi

Tervezett összes

A megyei rendezési tervben tervezett (100 %)

Tervezett területfelhasználá s a Megyei Rendezési Terv területfelhasználá si követelmények arányában

128,2 Ha

132,3 Ha

128,2 Ha

104,56 %

989,9 Ha

944,8 Ha

989,4 Ha

95,4 %

30,16 Ha

26,83 Ha

30,16 Ha

88,9%

9,72 Ha

9,72 Ha

9,72 Ha

100%

--------------

----------------

--------------

--------------------------

Követelmény

85% 85% 75%

74,42 Ha

90,07 Ha

74,42 Ha

53,6Ha

79,28 Ha

53,6 Ha

121,0% 147,9 %

90% -------------------Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 93%-a marad - megfelel

A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Nyalka vonatkozásában:  a külterületet érintő meglévő közműfolyosót (400 kV, 220 kV, 120 kV)  a település területén árhaladó nagy-középnyomású gázvezetéket  a Nyalkán áthaladó optikai kábelt és mikrohullámú hálózatot  a településközi kapcsolatokat adó meglévő és tervezett településközi utakat (NyalkaPannonhalma, Nyalka-Mezőörs, Nyalka-Táp és Nyalka-Pázmándfalu)  az alátámasztó munkarészekben szereplő domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat  a közigazgatási területen kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek  a közigazgatási terület északi részén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület  a Pannonhalmi tájvédelmi körzet közelsége  tájképvédelem – Pannonhalmi apátság  a közigazgatási területen elterülő felszínmozgás veszélyes területek  nagyobb kiterjedésű vízeróziónak kitett területek  a közigazgatási terület nagy része széleróziónak kitett terület  természeti terület

www. ter-halo.hu


4.4 A

53


TELEPÜLÉS ELHELYEZKEDÉSE

Nyalka Pázmándfalu, Mezőörs, Táp és Pannonhalma között, a Dunántúli Középhegység legészakibb egységének a Pannonhalmi dombság legkeletibb vonulatában, a Bakony találkozásánál fekszik. A kistáj területe mintegy 300 km2 .A Pannonhalmi dombság (Sokoró) három vonulatát (Pannonhalmi-. Ravazd - Ménfőcsanaki -, és Győrszemerei dombság) két nagyobb völgy osztja fel. A település a dombvidék középső vonulatának keleti részén található. 4.5 A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

A településszerkezeti terv feladata, hogy a településen megfogalmazott fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai:  Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak  Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével  Saját gazdasági potenciál erősítésének elősegítése  Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése  Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme  A táji adottságok – Pannonhalma – tájkép védelem A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő –a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni:  A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket  A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat  A meglévő építészeti-kulturális emlékeket  A mezőgazdasági művelés alatt álló területeket  A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A településszerkezet fejlesztésekor alapelvként az organikusan fejlődött jelenlegi szerkezet megőrzését és tájba, környezetbe illeszkedő továbbfejlesztését fogalmaztuk meg. A fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható időtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem előtt.

4.5.1

Beépítésre szánt területek

A terület-felhasználásban a település beépítésre szánt területén a lakóterületek, gazdasági területek illetve a különleges területek terén tervezett változás. Ezen terület-felhasználásbeli változások az alábbiakban foglalhatók össze:

www. ter-halo.hu


54


4.5.1.1 Lakóterületetek A lakóterület-fejlesztési elképzelések a településen több ütemre oszthatók. A kijelölt fejlesztési elképzelések közül a már elindult, a Rákóczi utcához csatlakozó keleti oldali lakóutca kialakítása, illetve továbbvitele az első ütemben tervezett. A település északi végén kialakítható néhány telek a következő ütem, a nyugati oldalon kialakítandó utca fejlesztésének elindulása csak ezek megvalósulása után indokolt. Új lakóterületek kialakítása: Néhány lakótelek kialakítása lehetséges a Kossuth utca északi végén a beépítés kétoldalúvá tételével. A falu nyugati és keleti részén a Kossuth utcával párhuzamosan, a jelenlegi telkek hátsó határánál új lakóutcák kialakításának lehetőségét tervezzük. Ezáltal a jelenlegi hosszú telkek hátsó része is gazdaságosan felhasználható. A fejlesztési területek külterületi része jelenleg szántóterület. A várhatóan kialakítható telekszám összesen kb. 60-63 db. A Kossuth utcától nyugatra tervezett új lakóutca közművesítése a főutcáról megoldható, a keleti új lakóterület kiszolgálása pedig a Rákóczi utcáról lehetséges. Egy új telek kialakítására a temető előtti zöldterület egy részének igénybevételével is van lehetőség. Lakóterület fejlesztés szempontjából érintett terület még Nyalka-Kishegy. Az itt lévő lakóterület a 093/1, 093/6, 093/7, 093/9, 093/10, 096/2, 096/4, 098/1, 098/3 hrsz.-ú területek hozzácsatolásával bővül, melyek mindegyike jelenleg szántó művelési ágú terület. Ezekkel a kiegészítésekkel egy kompakt lakóterületi egység alakul ki. Az érintett terület egy része jelenleg is lakófunkciójú a külterületi besorolás ellenére ezért indokolt a lakóterületbe vonás annak ellenére, hogy ökológiai hálózatot érint a módosítás. Ezeken a területeken olyan szabályozás tervezett, amely kisebb beépíthetőséget, ezáltal kisebb terhelést jelent a környezet számára, illetve a tájba illeszkedő tömegű lakóépületek létrejöttét segíti elő. Az új telkek közművesítése a jelenlegi vezetékek fejlesztésével megoldható. Kishegy területén elsősorban a nagy telket igénylő, valamilyen gazdálkodást, külterjes tevékenységet folytató lakosság számára nyílik lehetőség az ilyen jellegű lakóterületi igények kielégítésére. Összességében elmondható, hogy a lakóterület-fejlesztési elképzelések nagy része a jelenlegi belterületen belül a meglévő telkek ésszerűbb gazdaságosabb kihasználásával kerül kijelölésre a fenntartható településfejlődés, és takarékos területhasználat jegyében. A jelenlegi külterületen tervezett lakótelkek igénybevételét csak a belterületi telkek beépülése után javasoljuk, ütemesen, a felmerülő igényeknek megfelelően. 4.5.1.2 Gazdasági területek Új gazdasági területek kijelölésére a jelenlegi mezőgazdasági major területéhez kapcsolódóan, valamint a település keleti kapujában kerül sor. A gazdasági területek kijelölése elsősorban helyi KKV-k letelepedésére alkalmas terület létrehozására szolgál. A gazdasági területek céljára kijelölt fejlesztési területek jelenlegi területfelhasználása szántó. A Gara köz melletti 0107/1 és 0107/2 területek művelési ága legelő. A másik nagyobb gazdasági terület a 0109-es hrsz.-ú területet érinti (0109/14, 0109/15, 0109/11, 0109/12, 0109/20, 0109/21). Az ezzel szomszédos 0110/1 hrsz.-ú terület (a Hadnagy-tag egy része) a hosszú távú fejlesztéseknek lehetőséget biztosítva tartalék gazdasági területként került kijelölésre. A terület településszerkezeti adottságai jók, hiszen jól megközelíthető, illetve a megfelelő megközelíthetőség kialakítható, közművekkel ellátható, és a lakóterületektől viszonylag elkülönülten, széljárás szempontjából kedvezően, egy tömbben helyezkedik el. A gazdasági területek határán látványvédelmi, és zajvédelmi szempontból 10 méteres védőfásítás kialakítását javasoljuk.

www. ter-halo.hu


55


4.5.1.3 Településközponti funkciókkal kapcsolatos változtatási elképzelések A települési intézmények csekély számúak, és elszórtan találhatóak. A fejlesztési elképzelések között szerepel a Polgármesteri Hivatal átköltöztetése az óvoda épületébe. Ezzel lehetőség lenne a jelenlegi épület önkormányzati lakásokként való hasznosítása, mellyel a fiatalok elindulását támogatnák. A Kossuth utcában a 290-es hrsz.-ú telken álló régi házat tájházzá alakítanák. Az intézmények elhelyezése, a település nagyságrendjének megfelelő fejlesztése a lakóterületen belül megoldható, kimondottan településközpont jellegű terület kijelölése nem indokolt. 4.5.1.4 Különleges területek Különleges területfelhasználási kategóriába kerül besorolásra a meglévő temető és a sportpálya területe. A sportpályával szomszédos telek (025/4 hrsz.) szintén sportolási lehetőségeket szolgáló különleges területként kerüljön kijelölésre, amelyen a sportpályához kapcsolódóan jövőben tervezendő fejlesztési elképzelések megvalósításra kerülhetnek. A település külterületén még két terület kijelölése tervezett különleges idegenforgalmi területként: a 0100/7 hrsz. és 070/3 hrsz.-ú külterületi ingatlanok. A 070/3 hrsz.-ú területen különböző idegenforgalomhoz köthető tevékenységekkel (erdei iskola, művésztelep stb.) kapcsolatos szálláshely funkciójú épületek és a szükséges kiszolgáló létesítmények elhelyezhetőségét kívánjuk biztosítani. A 0100/7 hrsz.-ú mélyfekvésű területen egy kisebb vízfelület és a hozzá kapcsolódó pihenő létesítmények kialakítása tervezett. 4.5.1.5 Szélerőművek telepítésére vizsgálható területek A fenti célra kijelölt terület a község keleti részén elhelyezkedő Gyánt, Úrrétje és Csollános részeket érinti: a 02/6-15, 02/17-19, 0119/3, 0119/7-9, 0119/13/18 hrsz. alatti területek szélerőmű elhelyezésének vizsgálatára kijelölt terület. A település közigazgatási területén belül csak ezek a területek kerülhetnek szóba ilyen célra: a településtől nyugatra eső részeken Pannonhalma látványvédelme miatt nem javasolt ilyen létesítmények elhelyezése. A területek a jelenlegi rendezési tervben MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat a fenti területeken a szélerőművek állításához alkalmas befektető jelentkezése esetében hozzájárul. A területeket szélerőmű létesítésére vizsgálható területként kívánja szerepeltetni a rendezési tervben. A fejlesztési elképzelések ütemesen kerülhetnek megvalósításra. Az egyes ingatlanok művelésből való kivonása csak a torony alapozásához igénybe vett 20x20 m-es területen szükséges, illetve a megközelítő utak területén - mely tartalmazza a daruzáshoz szükséges területet is -, így ütemesen történhet az esetleges konkrét beruházások megindulásával. A tervezett kijelölésre kerülő területek Nyalka és környező a – tervezésben részt nem vevő - szomszédos Táp, Mezőörs, Pázmándfalu községek meglévő és tervezett belterületétől, illetve a beépítésre szánt és az erre a célra kijelölt területektől min. 5 h (h=a teljes toronymagasság a lapátokkal együtt) találhatóak. A területek továbbra is MSZ (mezőgazdasági általános szántó) terület felhasználású területként szerepelnek. A külterületi villamos energetikai építmények különleges terület felhasználású (beépítésre szánt) területen kerülnek elhelyezésre, melyek a termelt energia, az országos hálózatba történő betáplálását (transzformálást) biztosító építmények és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál. Hatás: a jelenleg szántóterületként hasznosított terület egy része szélkerék állítás vizsgálatára kijelölt terület lesz. A tervezett szélkerekek a megfelelő védőtávolságok betartásával helyezhetőek el külterületeken. A szintterület sűrűsége 0,2 mely alkalmazkodik a település többi részén is elfogadott, hasonló funkciójú területen alkalmazott szintterület sűrűségi mutatókhoz.

www. ter-halo.hu


56


Az új - szélerőmű állításra vizsgálható - terület által indukált forgalomnövekedés várhatóan nem lesz számottevő az eddigi forgalomhoz képest. A tervezett szélkerék építésre javasolt területek mezőgazdasági övezetben maradnak. A transzformátor állomás építésére kijelölt területek, különleges (beépítésre szánt) területként kerülnek szabályozásra, melyek területei művelési ágból kivonásra kerülnek, amennyiben építésük a területen szükséges. A jelzett területek művelésből történő kivonása ütemezetten történik. 4.5.2

Beépítésre nem szánt területek

4.5.2.1 Zöldterületek, erdőterületek Nyalka zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg csak a település közigazgatási területének déli csücskén találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálhatóak a tájat változatossá, mozaikossá tévő elemek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település déli részén lévő erdőterület, amely a pannonhalmi-dombság részeként jelentős táji értéket képvisel. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Az egyetlen jelentős közpark a pannonhalmi és tápi út elágazásánál lévő háromszög alakú terület, amelyet többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. A község külterületén a 060/2-es hrsz.-ú erdő területen, mely a Pannonhalma felé vezető út közelében fekszik, szeretnének egy igényes zöldterületet kialakítani az ott lévő kálvária környezeteként. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását. Nyalkán zöldfelületek aránya alacsony. Kevés a kiépített közpark, valamint az utcák parkosítása is kisebb mértékű, belterületű erdő nincsen. A település területén elszórtan találhatóak kiépített, kisebb zöldfelületek vagy intézményterületek. Az egyes intézmények (iskola, óvoda kert, kultúrház stb.) zöldfelületei karbantartottak, rendezett, gondozott településképet mutatnak. Meglévő közparkok:  Temető előtti közpark  Templom tér  Az Arany János utca kettéágazásánál 4.5.2.2 Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, melyből a tervezett fejlesztési területek jelentős részt nem vesznek el, a tervezett területhasználat továbbra is a mezőgazdasági tevékenység. A legelő, rét és gyep művelési ágú területek nem számottevőek. A községhez tartozó összes erdőterület 120,94 ha, ebből jelenleg kb. ~22 ha-on folyik erdőgazdálkodás.

www. ter-halo.hu

57


4.6 A


TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem változhat. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) Annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések megvalósításával (a gazdasági területek kialakításával) a település biológiai aktivitásértéke ne csökkenjen a település közigazgatási területén belül – a megyei területrendezési terv javaslatai alapján - erdőtelepítésre szánt területek kerülnek kijelölésre. Emellett a tervezett gazdasági területeken belül is kialakításra kerülnek majd olyan nagyobb zöldfelületek, védőfásítások, melyek a település biológiai aktivitásértékét kedvezően befolyásolják. 4.6.1

A település jelenlegi biológiai aktivitás érté-

kének számítása:

Terület (ha)

Meghatározot t legkisebb zöldfelületi arány

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték


74,42ha 4,436 ha

29,76 (40%) 1,77 (40%)

2,5 3,5

186,05 15,526

29,7402 ha

8,922 (30%)

0,3

8,922

Területhasználat

Lakóterület – falusias Különleges területek Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató


Zöldterület Erdőterület (védelmi funkcióval) Erdőterület (gazdasági funkcióval) Mezőgazdasági terület – rét,legelő Mezőgazdasági terület - szántó Vízgazdálkodási terület - vízfelület Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


0,5136 ha 97,7423 ha 30,46 ha 30,168 ha 989,93 ha 6,1769 ha

6 9 6 6 3 6

3,0816 879,6807 182,76 181,008 2969,79 37,0614

19,73

0,6

11,83

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

www. ter-halo.hu

4475,706

58


4.6.2


A település tervezett biológiai aktivitás érté-

kének számítása:

Terület (ha)

Meghatározot t legkisebb zöldfelületi arány

Értékmutató



90,0717 ha 12,20 ha

45,035 50%-(40%) 8,54 70%-(40%)

3 (2,5) 4,9

270,251 59,78

29,7402 ha

8,922 (30%)

0,3

8,922

Területhasználat

Lakóterület – falusias Különleges területek Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató


Zöldterület Erdőterület (védelmi funkcióval) Erdőterület (gazdasági funkcióval) Erdőtelepítésre javasolt terület Mezőgazdasági terület – rét, legelő Mezőgazdasági terület - szántó Mezőgazdasági terület - kert Vízgazdálkodási terület - vízfelület Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a Közlekedési terület – A burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali - nagy lombkoronájú – fasorral kísért közutak

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)


0,4036 ha 98,28 ha 34,0207 ha

6 9 6

2,4216 885,42 204,1242

26,8335 ha 944,8ha 0,5248 6,559 ha

6 3 6 6

161,001 2834,44 3,1488 39,3576

19,73

0,6

11,83

22,86

3

68,58

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

4549,27

A számításokból az derül ki, hogy a település biológiai aktivitás értéke növekszik a fejlesztések során.

www. ter-halo.hu


59


4.7 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI 4.7.1

JAVASLAT

Közúti kapcsolatok

A megyei mellékút hálózat fejlesztési program a 8222-es országos mellékút és 8224-es országos mellékút összekötését, valamint a Tarjánpuszta felé vezető már meglévő nyomvonalú út kiépítését írja elő, melyeket a koncepció kialakításánál figyelembe kell venni. A belterületi utak fejlesztése a tervezett lakó és gazdasági területek kiszolgálására alkalmas utak kijelölését jelenti. A közúti fejlesztések között szerepel két kör geometriájú csomópont kialakítása: egy a Kossuth utca, Arany János utca, Gara köz és Rákóczi utca találkozásánál, egy pedig a pannonhalmi és tápi irány elágazásánal, amelyek jelenleg balesetveszélyes csomópontok. 4.7.2

Tömegközlekedés

A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A fejlesztési elképzelések a tömegközlekedést nem érintik. 4.7.3

Kerékpárutak

Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak kiépítését, kijelölését A megyei területrendezési terv nem érinti közvetlenül Nyalkát a kerékpáros közlekedés szempontjából. Helyi jelentőségű kerékpárút Pannonhalmát érintik, így közvetve Nyalka is érintett lehet a kerékpáros turizmusban. Mindenképpen szükséges a települést érintő két alsóbbrendű út mint kerékpáros útvonal figyelembe vétele a kerékpárút-hálózatok kialakítása során. 4.7.4

Turistautak, gyalogutak

A sokorói és a Bakonyból induló túraútvonalak keresztezhetik Nyalkát. Az északi Bakony kedvelt turistacélpontjai, Csesznek, Vinye is elérhető távolságra vannak Nyalkától. 4.7.5

A közlekedési helyzet áttekintése

Nyalka községet legmagasabb rangú elemként 2 állami mellékút érinti. A 8222. számú út biztosítja Győr felé a kapcsolatot, míg a 8224 számú út Pannonhalma és Mezőörs felé nyújt összeköttetést. Ezeken az utakon könnyen elérhető a 81-es és 82-es főút is. 4.7.6

A közúti közlekedés fejlesztése

4.7.6.1 Közúti kapcsolatok A megyei mellékút hálózat fejlesztési program a 8222-es országos mellékút és 8224-es országos mellékút összekötését, valamint a Tarjánpuszta felé vezető már meglévő nyomvonalú út kiépítését írja elő, melyeket a rendezési terv kialakításánál figyelembe kell venni. A belterületi utak fejlesztése a tervezett lakó és gazdasági területek kiszolgálására alkalmas utak kijelölését jelenti. A közúti fejlesztések között szerepel két kör geometriájú csomópont kialakítása: egy a Kossuth utca, Arany János utca, Gara köz és Rákóczi utca találkozásánál, egy pedig a pannonhalmi és tápi irány szétágazásánal, amelyek jelenleg balesetveszélyes csomópontok.

www. ter-halo.hu


60


4.7.6.2 A belterületi utak A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége változó. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos, vagy csak kavicsburkolattal ill. azzal sem rendelkezik. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő 4.7.6.3 Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A fejlesztési elképzelések a tömegközlekedést nem érintik. 4.7.6.4 Kerékpárutak Mindenképpen szükséges a települést érintő két alsóbbrendű út mint kerékpáros útvonal figyelembe vétele a kerékpárút-hálózatok kialakítása során. 4.8 KÖZMŰVESÍTÉSI

JAVASLAT

A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések teljessé tétele. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő, azonban folyamatos fejlesztésükről gondoskodni kell, hogy ne csak a funkcionális igényeknek, hanem az esztétikai, valamint a közterületminőség iránti igényeknek is megfeleljenek a jövőben. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a hegyi részekre. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni. 4.9 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI

JAVASLAT

A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot.

www. ter-halo.hu

61


4.10TÁJRENDEZÉSI

Nyalka Településrendezési Terv JAVASLAT

A településen a fejlesztések, módosítások megvalósítása után az újonnan kiépített területek is települési táj részei lesznek, megjelenésükben a települési környezethez kell alkalmazkodniuk. A növényzet telepítésekor a védett természeti területekre való tekintettel, mindenkor háromszintű (fa, cserje, bokor, gyep) védősáv kialakítását javasoljuk. A településen a zöldfelületek kialakításánál (játszóterek, közösségi terek, parkok, utcai sétányok) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. 4.10.1

Konfliktusok

A település táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelennek meg. Esztétikai konfliktus:  kialakuló csupasz, ”steril” lakókörnyezet és gazdasági terület ↔ igényes kialakítású lakó- és gazdasági terület  lakóterületek, gazdasági területek↔védett természeti környezet közelsége, gazdag növényvilág, gazdag állatvilág megoldás: a környezet rendezése, a közterületek igényes kialakítása Tájhasználati konfliktusok:  mezőgazdasági terület ↔ lakóterület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  mezőgazdasági terület ↔ gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  lakóterület terület ↔ gazdasági terület megoldás: növénytelepítés, védőfásítás  mezőgazdasági majorok ↔ lakóterület, természetvédelmi területek, védett természeti környezet megoldás: növénytelepítés, védőfásítás gyakori erős széllökések ↔ kertek használata, pihenés, rekreáció megoldás: zárt állományú, többszintű, növénytelepítés, fásítás  a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom↔ lakóterület nyugalma megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel  a fejlesztés miatt megnövekedett lakosságszám ↔ közösségi célú zöldfelület kialakítása megoldás: közpark létesítése  a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom ↔ a természeti területek, lakóterületek védelme megoldás: pufferterületek létesítése Ökológiai konfliktusok:  talajvíz, talaj szennyezése (lakóterületek, gazdasági területek, majorok) ↔, természeti területek megoldás: lakosság és a vállalkozók környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása A településen továbbra is fontos feladat a táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. 

www. ter-halo.hu


4.10.2

62


Fejlesztési javaslat

A zöldfelületeket és a természeti területeket a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, gazdasági területek, majorok, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett lakó- idegenforgalmi- és termesztő felületek védelme a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk:  az ökológiai hálózat rendeltetésszerű fejlesztése érdekében talajvédelmi és településvédelmi céllal kötelező telken belüli fásítás,  az utak mentén lehetőség szerint kétoldali fasor telepítése, ahol ez nem lehetséges, ott az egyoldali fasor és másik oldali gyepes, cserjével betelepített zöldsáv,  közparkok kialakítása  a művelési ág megváltozása, termelésből való kivonás, illetve beépítés során a termőréteg eltávolítása jelentős beavatkozás a tájháztartásba. Ezért mindenféle építménynél a földszinti padlóvonal helyes megválasztásával az épületek tájba illesztését, a termőréteg-gazdálkodást körültekintően javasoljuk elvégezni, valamint az építkezéseket a felesleges és nagymértékű tereprendezésektől mentesen javasoljuk elvégezni. A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki:  közterületi növénytelepítés, utcai fasorok,  az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek,  a gazdasági területek nagyobb léptékű telkeinek zöldfelületei,  közparkok.  meglévő belterületi erdőterületek A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát.0 4.11KÖRNYEZETALAKÍTÁSI 4.11.1

JAVASLAT

Környezetvédelem

A fejlesztési területek kialakítása, valamint az azon lehetővé tett beruházások lebonyolítása a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandó meg. A maximális környezetvédelmi határértékeket (szennyezettségi értékek, terhelhetőségi értékek) a hatályos jogszabályok alapján, a környező lakóterületek érdekeit figyelembe véve kell megállapítani, amelyet a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges.

www. ter-halo.hu


4.11.1.1

63


Levegőtisztaság-védelem

Mivel Nyalkán szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 7 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. A levegőtisztaság-védelem biztosítása érdekében a vonatkozó jogszabály8 az ország területét légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolja. E rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan vagy időszakosan a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló vonatkozó jogszabály9 mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. A légszennyezettségi agglomeráción és a zónákon belül a határértéket meghaladó légszennyezettségű helyek határait a környezetvédelmi felügyelőség határozza meg, és teszi közzé a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály10 melléklete szerint. Helyhez kötött légszennyező források légszennyezésével kapcsolatban a hatályos környezetvédelmi jogszabályok előírásait be kell tartani. A közigazgatási területen belül létesítendő légszennyező anyagot kibocsátó források kibocsátási határértékeit ennek megfelelően kell megállapítani. 4.11.1.2

Vízminőség- és talajvédelem

Nyalka területét a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenysége szempontjából a vonatkozó jogszabály11 alapján kell besorolni. Nyalka területe a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály12 szerinti vízminőség-védelmi kategóriáknak megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. A vízgazdálkodásról szóló jogszabály13 szerint a folyók, patakok, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (pl. töltés) mindkét oldali lábvonalától mért 10-10 méter széles védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, ill. létesítmény tulajdonosa, használója a karbantartási munkák, mérések ellátásának céljából a feladatainak szükséges mértékben ill. védekezés céljából igénybe vehesse. Emellett be kell tartani a településen a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta területek valamint a fakadó vizek által érintett, veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló a vonatkozó jogszabály14 előírásait. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által 7

21/2001 (II.14) Korm. rendelet 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 9 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 10 349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 11 27/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 12 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 13 1995. évi LVII. tv. 24.§.(2) pontja 14 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet 8

www. ter-halo.hu

64



veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó  erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. 4.11.1.3

Hulladékkezelés

A településen a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a fejlesztési területeken a vállalkozóknak maguknak kell végezni. 4.11.1.4

Zaj- és rezgésvédelem

Nyalka területén az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály15 melléklete alapján, a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály16 melléklete alapján kell meghatározni a zajkibocsátási határértékeket. A területen építmények elhelyezése ennek figyelembe vételével történhet. Nyalka területén az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó szükség esetén saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A tervezett új utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 17 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

1. 2. 3.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépíté-

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

15 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 16 17

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet

www. ter-halo.hu

65


4.

sű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület


60

50

65

55

65

55

65

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez

A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. Nyalka területén feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen esetleg található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. Nyalka területén az építési tevékenység csak közművesített vagy zárt szennyvíztárolóval rendelkező telek megléte esetén kezdhető meg. A területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások 18határértékeinek betartásával. A területen keletkező települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeiről szóló vonatkozó jogszabályban19 foglaltak az irányadóak. A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a vonatkozó jogszabály20 előírásai szerint kell végezni. 4.11.2

Klíma

A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhető változást. 4.11.3

Élővilág

A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára – tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra - kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad. 4.11.4

Táj- és természetvédelem

4.11.4.1

Természetvédelem

Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. 18

28/2004 (XII.25) Kormányrendelet 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 20 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2002. (X.18.) .) Korm. rendelet 19

www. ter-halo.hu

55


66


A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. 4.11.4.2

Természetvédelmi területek a településen

Nyalka közigazgatási területén kiemelt jelentőségű védendő természeti érték nincsen. Természeti terület és az ökológiai hálózat területei az alábbi hrsz.-ú területek: Ökológiai hálózat területei: A TH- 09-02-24 számú tervdokumentáció szerkezeti, szabályozási és tájrendezési tervlapjain megjelölt területek. Természeti területek: 0119/8, 0119/13, 0119/14, 0119/15, és 0117/1-2 hrsz.-ú területek. 4.12ÖRÖKSÉGVÉDELEM 4.12.1

A művi értékvédelem kiterjesztése

A település helyi védelemre korábban indítványozott értékein kívül –melyeket a vizsgálati munkarészben felsoroltunk- helyi védelemre javasoltak az alábbi épületek, objektumok: Lakóház Nyalka-Kishegy 429/1 hrsz. Keresztek Kossuth Lajos u. 359 hrsz. Síremlék Temető 360 hrsz. Milleniumi kereszt Kossuth u., a templom mögött 73 hrsz. Kereszt Kossuth u, Aarny J. u, Rákóczi u. kereszteződés 73 hrsz. Kereszt Táp felé vezető út mellett 079/4 hrsz. Harangláb Arany János u. 131 hrsz.

www. ter-halo.hu


67


Lakóház Arany J. u 4. 79 hrsz. Kereszt Kossuth u. 12. 10 hrsz. Lakóház Nyalka – Kishegy 412 hrsz. Kápolna Nyalka – Kishegy 096/4 hrsz. Kereszt Pázmánd felé vezető úton 019/1 hrsz. A 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A rendezési terv felülvizsgálatával egy időben elkészült az egész közigazgatási területre egy hatástanulmány, melyet a településrendezési terv felülvizsgálat során figyelembe vettünk. Az Örökségvédelmi hatástanulmány a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit tárja fel. A további munkarészeket - a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot - is ennek figyelembe vételével készítettük.

www. ter-halo.hu

68



5 S Z A B Á LY O Z Á S I

TERV

5.1 JÓVÁHAGYANDÓ

MUNKARÉSZEK

TH-09-02-04 sz. dokumentáció és a SZ-1 és SZ-2 jelű, M=1:2 000 felbontású és felbontású szabályozási tervlapok 5.1.1.1 Rendelet tervezet Nyalka község Önkormányzata Képviselő-testületének ………….. sz. Rendelete Nyalka Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Nyalka Nagyközség Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Nyalka Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-0902-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 / jelű szabályozási tervét jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Nyalka község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (3) Jelen rendelet csak a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapjával együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

www. ter-halo.hu

69



Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d.) területfelhasználási módok határa e.) építési övezet határa f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa h.) építési hely határa i.) építési vonal (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a.) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel21 történhet. (5) A TH-07-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervein a ’k” jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti. (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége) Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban22 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni. II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4.§ (1) A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az alábbi övezetekre bontja: 1. számú táblázat Rajzi jel:

Megnevezés: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató Különleges területek temető terület sport és szabadidős terület hulladékudvar terület idegenforgalmi terület Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterületek 21 22

Lf G ksz Kt K sp Kh K if

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések 37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9. §

www. ter-halo.hu


70


országos mellékút

KÖ uOM

települési gyűjtőút általános közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút) közlekedési területen belüli zöldfelület gyalogút Zöldterületek közpark Erdőterületek védelmi célú erdőterület gazdasági célú erdő Mezőgazdasági területek általános terület szántó terület gyep terület szélkerekek elhelyezésére vizsgálható szántó terület kert terület Vízgazdálkodási területek

KÖ uGY KÖ u KÖ uZ KÖ uGYA Z kp Ev Eg Má1 Má2 Má3 Mk Vt

III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A telekalakítás szabályai 5.§ (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak23 megfelelően végezhető. (2) A TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. (3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet. A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai 6.§ (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. (2) Azokon a területeken, ahol a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ jelű terv építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. (3) Ahol a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni.

23

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet

www. ter-halo.hu


71


(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,  kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron  dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron  észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron  észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. (6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban24 foglaltak szerint kell eljárni. (7) A vonatkozó jogszabályban25 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 7.§ (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. (4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben esetleg kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméretekhez a telek még beépíthető. Új telekosztást csak a minimális a telekalakításhoz szükséges méretek betartásával lehetséges végezni. (7) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (8) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épületelhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály26 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. (9) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a.) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve b.) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között lehet.

24 25 26

OTÉK 36 §. 100/1999. (XII.10) OGY. határozat OTÉK 36 §. (2)

www. ter-halo.hu


72


Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges. (10) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (11) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. (12) A lakóterületeken belül a 12 m-nél kisebb telekszélességű, a 25 m-nél kisebb telekmélységű telkek nem építhetőek be. Beépítésük csak az övezetben szereplő minimális telekméretek alapján kialakított paraméterek esetén lehetséges. A közművekre vonatkozó rendelkezések 8.§ (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. (4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. (10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (14) A nagynyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 33 m-es ill. 46 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (15)A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el.

www. ter-halo.hu


73


Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. (16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 25 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 35 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (17) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (18) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. (19) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. (20) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

www. ter-halo.hu


74


IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 9.§ (1) Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektumok a település területén a következők: Római katolikus templom Törzsszám: 3552 Jogállás: Műemléki védelem Helyrajzi szám: Nyalka 74 Lakóház Jogállás: Műemléki védelem Törzsszám: 10595 Helyrajzi szám: Nyalka 301 Lakóház Jogállás: Műemléki védelem Törzsszám: 10595 Helyrajzi szám: Nyalka 292 (2) A műemléki környezetek27 határát az SZ-1 és az SZ-2 jelű szabályozási tervlap jelzi. Műemléki környezetbe tartoznak az alábbi ingatlanok: (3) Helyi védelem alatt álló objektumok: Lakóház Helyrajzi szám: Nyalka 198 Petőfi Sándor utca 14. (4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:  nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.  tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet  törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására  a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen  új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.  az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak  az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani 27

A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre az építési engedélyezési eljárásban.

www. ter-halo.hu


75


(5) A vonatkozó jogszabályban28 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. (6) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. (7) A tervezési területen a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű tervlapján ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: (8) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (9) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály29 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (10) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. (11) Régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére – a területileg illetékes múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni a területileg illetékes múzeummal a kapcsolatot.

28 29

37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9. § 2001. évi LXIV. törvény

www. ter-halo.hu


76


Táj-és településkép védelem 10.§ (1) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,020,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. (2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen. (3) A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. A Kishegyi településrészen csak hagyományos cserépfedés alkalmazható. A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. (4) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. (8) A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. (9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni. (11) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (12) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (13) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani. (14) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (15) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet. (16) A széltornyok a belterületi határtól, a beépített, illetve a beépítésre szánt területek határától min. 5 h távolságra, a gazdasági területek határától min 3 h távolságra építhetőek. (h a teljes toronymagasság torony+lapát) (17) A szélerőművek telepítésének feltételei a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció T-1, T-2jelű tervlapjain feltüntetett területeken vizsgálhatóak meg. Egyéb területeken nem lehetséges a szélerőmű állítás. (18) A széltornyok maximális magassága 150 m lehet (torony+lapát).

V. FEJEZET www. ter-halo.hu


77


KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegőtisztaság védelem 11.§ (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály30 előírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály31 előírásait be kell tartani. (3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 12.§ (1) A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály32 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (2) A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály33 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály34 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak:  Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban35 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban36 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (6) A település területén a vonatkozó jogszabályokban37 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. 30 31 32 33 34 35 36 37

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete

www. ter-halo.hu


78


(7) A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. (8) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 13.§ (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály38 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. (7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 14.§ (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály39 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály40 előírásait be kell tartani. (3) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló hatályos jogszabály rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. (4) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (5) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (6) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály41 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. 38 39 40 41

2000. évi XXXV. tv. 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet

www. ter-halo.hu


79


(7) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (8) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló hatályos jogszabály előírásainak. Egyéb környezetvédelmi követelmények 15.§ (1) A település területén a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály42 előírásait be kell tartani. (2) A település területén keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban43 foglaltakat be kell tartani. (3) A település területén az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. (4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. (5) A település területén a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak44 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. (6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály45 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. (7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály46 előírásait be kell tartani. (8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető. Természetvédelem 16.§ (1) Országos védelemben részesített természeti értékek a nincsenek településen (2) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció T-1, T-2 jelű tervlapjai tartalmazzák. (3) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok47 rendelkezéseit be kell tartani.

42 43 44 45 46 47

314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2000. évi XXXV. tv. 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1996. évi LIII. törvény

www. ter-halo.hu


80


VI. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegű építmények 17.§ (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. (2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 18.§ (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. (2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen (3) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (4) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (5) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (6) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. (7) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. (8) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (9) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 19.§ (1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. Állattartás céljára szolgáló épületek 20.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

www. ter-halo.hu


81


Egyéb épületek, építmények 21.§ (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. (2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. (3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. (4) A község belterületi meglévő és tervezett lakóövezeteitől számított 100 m-en belül adó, -átjátszó torony nem helyezhető el. VII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 22.§ (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja  SZ: szabadonálló,  O: oldalhatáron álló  Z: zártsorú (5) Épületek elhelyezése:  már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.  új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35-36. §. –ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (6) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. (7) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály48 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. (8) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

48

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

www. ter-halo.hu

82



Lakóterületek 23.§ (1) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. Falusias lakóterületek 24.§ A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály49 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. A vonatkozó jogszabályban50 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. § (8) bekezdés figyelembe vételével. Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály51 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9)

2. számú táblázat

50 51

Az épületre vonatkozó mutatók

Legnagyobb (m)

Az építhető terepszint feletti szintek száma

50

18

50

900

3,5

4,5

2

Lf-2

O

0,5

30

50

20

60

1600

3,5

4,5

2

OTÉK 14.§ (2) OTÉK 4. sz. melléklet

OTÉK 8.§

www. ter-halo.hu

Legkisebb (m)

30

Területe (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

0,5

Mélysége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

O

Szélessége (m)

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

A kialakítandó új telek Az épület legkisebb megengedett építménymagassága

Megjegyzés

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Lf-1

Övezeti jel 49

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Beépítési mód

Építési övezet

83



Lf-3

O

0,5

30

50

18

80

1400

3,5

4,5

2

Lf-4

O

0,5

30

50

18

100

1800

3,5

4,5

2

Lf-5

O

0,5

30

50

10

35

500

3,5

4,5

2

Lf-6

O

0,5

30

50

12

40

500

3,5

4,5

2

Lf-7

O

0,5

30

50

16

50

800

3,5

4,5

2

Lf-8

O

0,5

30

50

16

60

900

3,5

4,5

2

Lf-9

O

0,5

30

50

14

50

700

3,5

4,5

2

Lf-10

O

0,5

30

50

18

50

900

3,5

4,5

2

Lf-11

O

0,5

30

50

14

-

1500

3,5

4,5

2

Lf-12

O

0,5

30

50

12

40

400

3,5

4,5

2

Lf-13

O

0,5

30

50

18

40

700

3,5

4,5

2

18/50/700

Gazdasági területek 25.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági (2) Általános esetben a Gksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 26.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály52 szerinti épületek helyezhetők el, a 5. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály53 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály54 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak.

52 OTÉK 19. § (2), (3) 53 54

OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 § OTÉK 8. §

www. ter-halo.hu

84




Az építési telekre vonatkozó mutatók A kialakítandó telek legkisebb


Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


50

30

-

-

1500

-

7,5

3

Gksz-2

SZ

1,5

50

30

-

-

3 000

-

7,5

3

Gksz-3

SZ

1,5

50

30

-

-

10 000

-

7,5

3

Gksz-4

SZ

1,5

50

30

-

-

5 000

-

7,5

3

Területe (m)

1,5

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

SZ

Beépítési mód

Gksz-1

Övezeti jel

Mélysége (m)

új Az épület megengedett építménymag assága

Szélessége (m)

Építési övezet

SZTM (szintterületi mutató) A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

(7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 4. számú táblázat Megjegyzés

Különleges területek 27.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott55 területektől eltérő területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket a) Kt Temető b) Ksp Sport és szabadidős c) Kif Idegenforgalmi területre bontja. (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. Különleges temető területek 28.§ 55

OTÉK 10-23. §

www. ter-halo.hu

85



(1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el. (2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. (3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. (4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály56 betartása kötelező. Különleges sport- és szabadidős területek 29.§ A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A K-sp területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály57 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály58 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. A sport- és szabadidős területeken a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási terven jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3)

(4) (5) (6)


56 57 58

-

-

K

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. §

OTÉK 8. §

www. ter-halo.hu


70

Legnagyobb (m)

10

Legkisebb (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

0,2


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m)


SZ


Szélessége ( ) Mélysége (m)

SZTM (szintterületi mutató)

Ksp


Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

-

7,5

3

Megjegyzés

86



Különleges mezőgazdasági üzemi terület 30.§ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály59 szerinti épületek helyezhetők el, a 3. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály60 szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály61 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (5) A Kmü - különleges mezőgazdasági üzemi területen – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. (7) A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelű szabályozási tervlapján jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

2 000

3,5

7,5

Megjegyzés


40

Az épület megengedett építménymagassága

Legnagyobb (m)

30

A kialakítandó új telek legkisebb


Legkisebb (m)


1,0

SZ


Területe (m)


Kmü

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3

Különleges idegenforgalmi területek 31.§ (1) A Kif jelű különleges idegenforgalmi területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények, a terület fenntartásához 59 60 61

OTÉK 20. § (3), (4), (5) OTÉK 4. számú melléklet

OTÉK 8. § www. ter-halo.hu

87


(4) (5) (6) (7)

szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek. A terület fenntartásához szükséges épületek Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó. Az idegenforgalmi területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. Az idegenforgalmi területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. Az idegenforgalmi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. Az idegenforgalmi területen a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-3 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. Az idegenforgalmi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Az építési telekre vonatkozó mutatók

Az épület megengedett építménymagassága

70

10 000

3,5

4,5

Kif-2

SZ

0,3

20

60

40 000

3,5

7,5

Legnagyobb (m)

10

Legkisebb (m)

0,2

Területe (m)

SZ

Beépítési mód

Kif-1

Övezeti jel


A kialakítandó új telek legkisebb



A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Építési övezet

Megjegyzés


(2) (3)


2

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 32.§ (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. (5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

www. ter-halo.hu


88


(6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak62 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. (8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. (11) A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja: a) országos mellékút KÖuOM b) települési gyűjtőút KÖuGY c) kiszolgáló út, lakóút KÖu d) közlekedési területen belüli zöldfelület KÖ uZ e) gyalogos közlekedési terület KÖuGYA (14)A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (15)A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

62

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozat

www. ter-halo.hu

89




A.

30,0

kialakult

OTÉK 26.§. tól való eltérés


K.IV.

A.

30,0

kialakult


településközi út

K.V.

A.

22,0

20,0

egyéb közút kiszolgáló út

K.VIII.

A.

12,0

kialakult

Megjegyzés

K.IV.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség (m)

Környezeti körülmény


Szabályozási szélesség (m)

Közúti tervezési osztály

8224. sz. országos mellékút (Pannonhalma-NyalkaMezőörs) 8222. sz. országos mellékút (Pázmándfalu-Nyalka-Táp) Tervezett településközi út 078, 073/4 (Tarjánpuszta felé) A külterületi mezőgazdasági utak

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Külterületi közutak


országos mellékút, települési gyűjtőút

30,0

B.IV.

C. D.

30,0

13,0-17,5 17,5-26,0 12,0-24,5

15,0-20,0

kiszolgáló út, lakóút B.VI.

C. D.

12,0-20,0

kiszolgáló út, lakóút B.VI.

C. D.

12,0-20,0

C. D.

12,0-20,0

kiszolgáló út, B.VI. lakóút

www. ter-halo.hu

12,0-20,0

Megjegyzés

C. D.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

B.IV.

Szabályozási szélesség

Környezeti körülmény

8224. sz. országos mellékút- egyben települési gyűjtőút Arany János u. Rákóczi Ferenc u. Meglévő kiszolgáló út, lakóút Petőfi Sándor u. Meglévő kiszolgáló út, lakóút Gara köz Tervezett kiszolgáló út, lakóút

országos mellékút, települési gyűjtőút

Közúti tervezési osztály

8222. sz. országos mellékút - egyben települési gyűjtőút Kossuth u. Arany János u.

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Belterületi közutak



90



(17) A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 33.§ (1) A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark (Zkp Közpark) területe. (2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály63 előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 12. számú táblázat

-

K

-


-

Legnagyobb (m)

Legkisebb (m)

75

Területe (m)

2

Mélysége (m)


0,02

SZ

Az építési telekre Az épületre vonatkozó vonatkozó mutamutatók tók A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymagassága Szélessége (m)



SZTM (szintterületi mutató)

Zkp

Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

3,5

1

Megjegyzés

Erdőterületek 34.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket a) E v Védelmi célú erdő b) E g Gazdasági erdő (2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/jelű szabályozási tervlap tartalmazza. (3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. 63

OTÉK 27 § (2)-(3)

www. ter-halo.hu


91


(4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (5) A védelmi célú erdők és védett erdők területei elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi, látványvédelmi, természetvédelmi célokat szolgálnak. A védelmi célú erdők és védett erdők területén építmény nem helyezhető el. Mezőgazdasági területek 35.§ (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket Általános: a) M á1 szántóterület b) M á2 gyep terület c) M á3 szántóterület – szélerőmű állításra vizsgálható terület Kertes: d) M k kert terület -re bontja (3) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ jelű szabályozási tervlapja tartalmazza (4) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály64 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait. (5) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható. (6) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. (7) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály65 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait. (8) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse. (9) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal. (10) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. (11) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. (12) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. (13) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. 64 65

OTÉK 29. § (3)-(4) OTÉK 29. § (5)-(8)

www. ter-halo.hu


92


Vízgazdálkodási területek 36.§ (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyók medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály66 előírásainak megfelelően lehet. (3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban34 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet. Különleges területek 37.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott67 területektől eltérő területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket (a) Küz Üzemi, mezőgazdasági (b) Kif Idegenforgalmi területre bontja. (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza.

VIII. ALKALMAZÁSI- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 38.§ (1) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek: a) új lakóút, kiszolgáló út: 019/15, 023/1, 023/2, 023/3, 023/5, 023/6, 023/7 hrsz. 0105/6 hrsz. 093/11 hrsz. b) közút szélesítés: A TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1jelű szabályozási tervlapjain piros színű szabályozási vonallal érintett ingatlanok a jelölt helyeken és méretekben. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: A TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/ és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyek és méretek. 66 78 67

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet OTÉK 10-23. §

www. ter-halo.hu


93


(3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Alkalmazási rendelkezések 39.§ (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet78 szerint lehetséges. Hatálybalépés 40.§ (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Nyalka község képviselőtestületének ……. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti. (2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-09-02-04 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapjával együtt érvényes.

polgármester

jegyző

A rendelet kihirdetése …….. megtörtént. jegyző

1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó szabályozási vonal: a telek irányadó szabályozási vonal, és telekhatár közötti, vagy irányadó szabályozási vonalak által határolt területe nem beépíthető. A telek irányadó szabályozással érintett területrészét a beépítettség számítása során figyelmen kívül kell hagyni. Meglévő épület a telek irányadó szabályozással érintett területén nem bővíthető. Az övezetben előírt előkert méretébe az irányadó szabályozással érintett terület nem számítható bele. A tervezett telekalakítást legkésőbb a közterület kialakításáig végre kell hajtani. Az irányadó szabályozási vonallal határolt közterületek határa a szabályozási terv módosítása nélkül változtatható, de az ilyen közterület elhagyása, törlése csak a szabályozási terv módosításával lehetséges (2) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. www. ter-halo.hu


94


(3) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) (4) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) (5) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum) (6) Településközpont: jelen rendelet értelmezésében a település központját alkotó közterület a Fő utca Béke u. és Táncsics utcák közötti szakasza. 2. számú melléklet Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket: (1) 38. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével. 3. számú melléklet Intézkedési terv (1) A HÉSZ által érintett területen a tervezett szabályozási előírásoknak megfelelően, a parkolásról, a helyi építészeti örökség védelméről, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. (2) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

www. ter-halo.hu


95


5.2 LEÍRÁS 5.2.1

A szabályozás alapelvei

Nyalka község Helyi Építési Szabályzata a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. A Szabályzat célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a település területén, őrizze és erősítse a település karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért terület felhasználást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg. 5.2.2

A szabályozási terv várható hatásainak bemu-

tatása A településen megszűnnek a szabályozási terven belül alkalmazott a használatot korlátozó előírások, illetve kiegészülnek a jelenlegi igények alapján. Biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A szabályozási terv és a HÉSZ kiegészítése és módosítása a korábbi tervnél átfogóbb örökségvédelmet, természetvédelmet és környezetvédelmet tesz lehetővé. 5.2.3

A szabályozási terv önkormányzatot terhelő

pénzügyi vonatkozásai A szabályozási terv a területen belüli közlekedésfejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében több ingatlanra alkalmazza a településrendezés sajátos jogintézményei közül az elővásárlási jogot, valamint a helyi közút céljára történő lejegyzést. Ezen ingatlanok esetében az építési törvény alapján az építési tilalom esetén konkrét időintervallumhoz köthető pénzügyi vonatkozás terhelheti a település költségvetését. 5.3 KÖTELEZŐ

ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK

A kötelező alátámasztó szakági munkarészek megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel.

www. ter-halo.hu


5.4 ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÖRÖKSÉG VÉDELME

96

Nyalka Településrendezési Terv HATÁSTANULMÁNY

– MŰVI

– A

ÉRTÉKVÉDELEM

A dokumentáció melléklete.

www. ter-halo.hu

RÉGÉSZETI


97


6 MELLÉKLETEK Önkormányzati határozatok Örökségvédelmi hatástanulmány Mintakeresztszelvények Az előzetes véleményezési eljárás dokumentumai

www. ter-halo.hu

Nyalka Település rendezési terv augusztus Végleges jóváhagyandó dokumentáció TH

Recommend Documents