Levél Rendezési terv felülvizsgálata április Jóváhagyandó dokumentáció TH

Tér-Háló Kft.

9024 Győr, Babits M. u 17/A. Levél Településrendezési terv felülvizsgálata 2008

Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Gyárfás Henriett TT-2 08-0442/2006

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Elektromos tervező:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

Gáztervező:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

Kerttervező:

Rozsos Katalin K-2 08-0236/04 Limpné Csemez Magdolna K1-08-0056/04

www.ter-halo.hu -1-

TÉR-HÁLÓ KFT

9024 Győr, Babits M. u. 17/A. Levél rendezési terv felülvizsgálat

TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények ..................................................................................................................................... 5 2 Vizsgálat .......................................................................................................................................... 5 2.1 Módszertan .............................................................................................................................. 5 2.2 Levél külső környezete ............................................................................................................. 6 2.2.1 A település elhelyezkedése .............................................................................................. 6 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és lehetséges hatása ....... 6 2.3 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások ........................................................... 7 2.3.1 Lakosságszám vizsgálat .................................................................................................. 7 2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség............................................................................................. 8 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás ........................................ 8 2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis .............................................................. 10 2.4 Nemzetiségi megoszlás ......................................................................................................... 11 2.5 Vallási megoszlás .................................................................................................................. 12 2.6 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika.......................................................... 12 2.6.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények ............................................................... 12 2.6.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság .............................................................. 12 2.6.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság ....................................................................... 12 2.6.4 Továbbtanulási szokások ............................................................................................... 13 2.6.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete ................................................................ 13 2.7 Kommunikáció........................................................................................................................ 14 2.7.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok .............................................................. 14 2.7.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban ....................... 14 2.8 Gazdasági bázis..................................................................................................................... 15 2.8.1 Gazdaság, foglalkoztatottság ......................................................................................... 15 2.8.2 Gazdasági szervezetek .................................................................................................. 15 2.8.3 Intézményi ellátottság .................................................................................................... 17 2.9 Környezeti adottságok, elhelyezkedés ................................................................................... 19 2.9.1 Regionális kapcsolatok .................................................................................................. 19 2.9.2 Domborzati, földtani adottságok ..................................................................................... 19 2.9.3 Éghajlat .......................................................................................................................... 19 2.9.4 Vízrajz ............................................................................................................................ 19 2.9.5 Természetes élővilág, talaj ............................................................................................. 20 2.9.6 Épített környezet ............................................................................................................ 20 2.10 Környezetvédelem ................................................................................................................. 21 2.10.1 Levegőtisztaság ............................................................................................................. 21 2.10.2 Zajhatások ..................................................................................................................... 21 2.10.3 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 25 2.10.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata ........................................................................ 26 2.11 Településtörténet ................................................................................................................... 26 2.11.1 Levél rövid története....................................................................................................... 26 2.12 A település területi jellemzői ................................................................................................... 28 2.13 Településszerkezet ................................................................................................................ 29 2.14 Infrastruktúra, Levél intézményi ellátottsága .......................................................................... 30 2.14.1 Lakásviszonyok .............................................................................................................. 30 2.14.2 Épületállomány............................................................................................................... 31 2.15 Vonalas infrastruktúra ............................................................................................................ 32 2.15.1 Közúthálózat, vasúthálózat ............................................................................................ 32 2.15.2 Közüzemi hálózatok ....................................................................................................... 34 2.16 Levél SWOT analízise ............................................................................................................ 37 3 A vizsgálatok értékelése ................................................................................................................ 39 2 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


3.1 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők .......................................................... 39 3.1.1 Domborzati adottságok: ................................................................................................. 39 3.1.2 Közlekedési adottságok: ................................................................................................ 39 3.1.3 Természeti és mezőgazdasági adottságok: ................................................................... 39 3.1.4 Gazdasági helyzet:......................................................................................................... 39 3.1.5 Gazdaságfejlesztés: ....................................................................................................... 39 4 A településszerkezeti terv felülvizsgálata ...................................................................................... 40 4.1 Határozat tervezet .................................................................................................................. 40 4.2 A rendezési terv felülvizsgálatakor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok ............ 41 4.2.1 Országos területrendezési terv ...................................................................................... 41 4.2.2 Megyei területrendezési terv .......................................................................................... 42 4.3 A településszerkezeti terv leírása........................................................................................... 45 4.3.1 A fejlesztés területi irányai.............................................................................................. 45 4.3.2 Beépítésre szánt területek ............................................................................................. 46 4.3.3 Beépítésre nem szánt területek...................................................................................... 48 4.4 A területfelhasználás vizsgálata- és változása ....................................................................... 51 4.5 A település biológiai aktivitásértéke ....................................................................................... 54 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:........................................................ 54 A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: ....................................................... 55 5 Alátámasztó munkarészek ............................................................................................................ 56 5.1 Tájrendezési javaslat ............................................................................................................. 56 5.1.1 Tájalakulás ..................................................................................................................... 56 5.1.2 Természeti környezet ..................................................................................................... 58 5.1.3 Konfliktusok .................................................................................................................... 58 5.1.4 Fejlesztési javaslat ......................................................................................................... 59 5.2 Környezetalakítási javaslat ..................................................................................................... 62 5.2.1 Levegőtisztaság-védelem .............................................................................................. 62 5.2.2 Zaj- és rezgésvédelem ................................................................................................... 62 5.2.3 Vízminőség- és talajvédelem ......................................................................................... 63 5.2.4 Klíma .............................................................................................................................. 64 5.2.5 Élővilág .......................................................................................................................... 64 5.2.6 Táj- és természetvédelem .............................................................................................. 64 5.2.7 Örökségvédelem ............................................................................................................ 64 5.3 Közlekedési javaslat............................................................................................................... 65 5.3.1 Fő közlekedési kapcsolatok .......................................................................................... 65 5.3.2 A közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése................................................................. 65 5.3.3 Településközi utak ......................................................................................................... 65 5.3.4 Belterületi utak ............................................................................................................... 66 5.3.5 Tömegközlekedés .......................................................................................................... 66 5.3.6 Kerékpárutak .................................................................................................................. 67 5.4 Közművesítési javaslat ........................................................................................................... 67 Vízellátás ....................................................................................................................................... 67 Szennyvíz-elvezetés ..................................................................................................................... 67 Felszíni vízelvezetés ..................................................................................................................... 68 Gázellátás ..................................................................................................................................... 69 Villamos energia ellátás ................................................................................................................ 69 5.5 Elektroniku Hírközlési javaslat................................................................................................ 69 6 Szabályozási terv .......................................................................................................................... 71 6.1 Leírás ..................................................................................................................................... 71 6.1.1 A terv szükségességének indoklása .............................................................................. 71 6.1.2 A szabályozás alapelvei ................................................................................................. 71 3 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


6.1.3 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása ..................................................... 71 6.1.4 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai ................................. 71 6.2 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek .............................................................................. 72 6.3 Jóváhagyandó munkarészek ...................................................................................................... 72 7. Intézkedési terv........................................................................................................................... 107 8. Örökségvédelmi hatástanulmány – A régészeti örökség védelme– Művi értékvédelem ............. 107 Mellékletek ........................................................................................................................................... 107 6.2 Intézkedési terv .................................................................................................................... 108 6.3 A rendezési terv elhatározásainak megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi- és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása ............................................... 108

RAJZJEGYZÉK Á-1 V-1 É-0 SZ-1

Áttekintő helyszínrajz Területhasználati vizsgálat Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből Kivonat a hatályos szabályozási tervből (belterület)

M 1: 25 000 M 1: 10 000 M 1: 8 000 M 1: 2 000

É-1 T-1 SZ-1/É SZ-1/D SZ-1/G SZ-2 K-1 K-2 Kö-1 Kö-2

Településszerkezeti terv Tájrendezési- és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) Észak Szabályozási terv (belterület) Dél Szabályozási terv (belterület) Gazdasági Szabályozási terv (külterület) Közlekedés átnézeti helyszínrajz Közmű átnézeti helyszínrajz Közműellátás (gáz, ivóvíz ellátás) Közműellátás (szennyvíz, csapadék)

M 1: 8 000 M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 8 000 M 1: 18 000 M 1: 15 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000

MELLÉKLET Önkormányzati határozatok Örökségvédelmi hatástanulmány Mintakeresztszelvények Az előzetes véleményezési eljárás dokumentumai A tervtanács állásfoglalása Válaszlevél a tervtanács javaslataira Közműegyeztetések Véleményezési eljárás dokumentumai Eltérő vélemények egyeztetése Végleges főépítészi vélemény

4 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


1

ELŐZMÉNYEK

Levél Község Önkormányzata 2008-ban bízta meg a Tér-Háló Kft. építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) felülvizsgálatának elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A településre 2002. év folyamán már elkészült egy középtávú településfejlesztési koncepció, melyet a képviselőtestület a 11/2003.(II.17.) sz. határozattal elfogadott. Ezt követően a településre 2004. év folyamán elkészült egy településrendezési terv és helyi építési szabályzat, melyet az önkormányzat a 10/2004.(II. 23.) ök. határozattal és a 2/2004. (II.26.) sz. ök. rendelettel elfogadott. Az eltelt időszakban két alkalommal kerület sor a rendezési terv módosítására, egyszer 2005.-ben és egyszer 2006.-ban. Az említett módosításokat az önkormányzat a 3/2005.(III.24.) sz. és14/2006.(XII.21.) sz. határozatokkal és 1/2005. (X.27.) sz. rendelettel fogadta el. A hatályos rendezési tervet és a módosításokat cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. A településrendezési terv jelenlegi felülvizsgálatának szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, a különböző kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. Emellett szükségessé vált a szabályozási terv teljes körű felülvizsgálata is mivel az évek során jelentősen megváltoztak a településen a lakossági igények a telekméretek, beépítések tekintetében. Az Önkormányzat településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott fő elhatározásai lényegében nem módosulnak. Így ennek figyelembe vételével készül el Levél településrendezési tervének felülvizsgálata. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Levél Településrendezési Terve 2004. Levél Településrendezési Tervmódosítás 2005. Levél Településrendezési Tervmódosítás 2006.

2 2.1

VIZSGÁLAT MÓDSZERTAN

A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. A harmadik csoport az Levéllel azonos lakónépességű községek csoportja (1000-1999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Levél lakónépességének megfelelő csoport, a kétezerháromezer fős lakos számú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Levél lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma folyamatosa növekedett, majd 2006-ban óta csökkent. 5 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Mosonmagyaróvár kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei1 alapján végeztük el. Település db 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

173

175

175

173

182

182

182

182

GYMSM. községei

167

169

168

167

174

174

174

173

Levél

1

1

1

1

1

1

1

1

1000-1999 fős tel.

47

48

50

50

51

51

52

48

KSH kistérség 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006

-

26

26

26

26

2.2

LEVÉL KÜLSŐ KÖRNYEZETE

2.2.1 A település elhelyezkedése Levél a Nyugat-dunántúli Régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, az 1-es sz. főútvonal és a Bécs-Hegyeshalom-Budapest vasúti fővonal között, az országhatártól 7 km-re keletre, Mosonmagyaróvártól 5km-re nyugatra fekszik. Területén halad át az M1 és M15-ös autópálya és a Lajta folyó illetve csatornái. A fekvése kiváló. Magyarország legfejlettebb vidéki régiójában, egy európai közlekedési folyosó fejlesztési sávjában található. Levél természetföldrajzi szempontból a Kisalföldön (nagytáj) belül, a Győri - medence (középtáj) Mosoni - síkon (kistáj) fekszik. A kistájon fekszik még Levélen kívül Abda, Bezenye , Hegyeshalom, Kimle, Kunsziget, Levél, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Mosonszolnok, Pinnyéd, Rajka, Várbalog. 2.2.2 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közvetlen közelében fekszik. A településhálózati és a térszerkezeti adottságok együttes eredményeként a település Mosonmagyaróvár és mára Pozsony lakó övezetének tagja. A település annak köszönhetően, hogy egy agglomerálódó övezetben fekszik jelentős népességgyarapodásra tehet szert. A magyarországi társadalom és városfejlődés most ért el abba a szakaszba, amikor jellemzővé válik a szuburbanizáció. A szuburbanizáció az a folyamat, amikor a városban lakók egyre inkább a tágasabb, tisztább, de távolabbi életkörülményeket választják. Jelen pillanatban Mosonmagyaróváron és Pozsonyban a magas telekárak miatt megindult az agglomerálódás a környező településekre. A településen a befektetők és magánszemélyek egyaránt keresik a lehetőségét kisebb társasházak, sorházak és családi házak építésének. Mivel a településen a lakófunkciók jók (viszonylag alacsony telekárak, nem nagy távolság az agglomerációs magtelepülésektől), már régebbtől megfigyelhető a bevándorlási folyamat. A bevándorlási folyamatnak köszönhetően javul a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak, az új házaknak, felújításoknak köszönhetően javul a településkép.

1

A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. 6 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Azonban a betelepülésnek vannak más hatásai is. A korábbi zárt közösség megbomlik, a beköltözők első generációja még nem tud annyira beilleszkedni a közösségi életbe, mint az ott született „őslakosok”. Azonban ez a probléma már nem jelentkezik az un „második generációs” beköltözötteknél, akik már itt járnak óvodába, iskolába, baráti ismerősi kapcsolataikat itt építik ki. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó közlekedési problémákkal. A napi ingázás gyorsabb elhasználódást eredményez az utakon, és a károsanyag-kibocsátás is megnő. Mivel a település egy gazdaságilag növekvő agglomerációs térségben fekszik, megnő az esélye annak, hogy a gazdasági bázisát is növelni tudja. Itt elsősorban letelepedő cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra, illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat. 2.3

A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐFORRÁSOK

2.3.1 Lakosságszám vizsgálat 1900

1945

1960

1980

1985

1990

Megye összesen

315 431

383 764

396 401

433 551

430 246

427 488

Községek, nagyközségek

203 562

223 762

222 343

196 480

201 937

191 227

1 495

1 465

1 354

1 376

1 462

Levél

1995

2000

2001

2002

Megye összesen

425 823

434 706

435 256

435 088


190 245

190 001

190 769

186 879

1 601

1 720

1715

1696

Levél

2003

2004

2005

2006

Megye összesen

440 138

439 922

441 606

442 667

-

-


191 804

192 203

186 625

187 138

-

-

1713

1700

1744

1776

1823

1845

72 585

72 861

73 094

73 529

-

-

Levél KSH

2007

1 519

2008

2. táblázat: Népességszám alakulása 1900-2007.

A 2. ábra alapján látható, hogy a KSH kistérségre jellemző trend figyelhető meg Levél esetében is. Az 1960-as évektől megfigyelhető kismértékű népességnövekedés 1990-től megindul és ettől kezdve elég nagy arányú, bíztató növekedés a jellemző. A nagyobb időtávot átfogó népességszám vizsgálat alapján elmondható, hogy a település lakosságszáma (350 fővel) növekedett az elmúlt 118 évben. 2000-től kezdve már a szuburbanizáció hatása is megfigyelhető, amely következtében a népesség száma növekedésnek indult. Különösen az elmúlt két évben figyelhető meg jelentős népességszám növekedés a településen.

7 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.3.2 Lakónépesség, Népsűrűség Lakónépesség az év végén fő 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

425 470

434 706

435 256

435 088

440 138

439 922

441 606

442 667

GYMSM. köz.

189 809

190 001

190 769

186 879

191 804

192 203

186 625

187 138

1636

1720

1715

1696

1713

1700

1744

1776

1000-1999 tel.

66 384

68 578

72 048

72 386

74 978

74 404

75 765

70 171

KSH kistérség

-

-

-

-

-

72 861

73 094

73 529

Levél

Népsűrűség fő/km2 GYMS megye

104,7

103,5

106,5

106,4

104,6

104,5

104,9

105,1

GYMSM. köz.

55,9

55,4

56,2

56,0

55,5

55,6

56,4

56,5

Levél

65,6

69,0

68,8

68,0

68,7

68,2

70,0

71,2

1000-1999 tel.

60,5

61,7

62,3

61,2

62,8

64,4

64,6

65,0

-

-

-

-

-

78,0

65,0

53,0

KSH kistérség

3. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1996-2007.

A település lakónépessége a vizsgált (2008-ban már 1845 fő) időszakban mintegy 209 fővel nőtt. Látható, hogy a lakónépesség 1996 óta kis ingadozásokkal, de növekvő tendenciát mutat. Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma is (16 000 fővel) jelentősen növekedett. A községek és a kistérség népességének csökkenése pedig arra vezethető vissza, hogy a megyeközpont Győr lakosságszáma jelentősen megnövekedett. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 71,2 fő jutott. A népességszám növekedésének köszönhetően a település pár év alatt négyzetkilométerenként mintegy 6 fővel növelte népsűrűségét. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag csak 0,5 fővel nőtt. 2.3.3 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő Levél

1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

21

25

19

22

23

18

23

14

24

Élveszületés /1000 fő GYMS megye

9,6

9,1

9,1

9,2

9,0

9,2

9,9

9,8

GYMSM. köz.

10,0

8,8

8,9

8,9

8,4

8,7

9,2

9,2

Levél

12,83

15,06

11,0

12,9

13,4

10,5

13,1

7,8

1000-1999 tel.

10,4

8,5

8,8

8,7

8,1

9,0

9,3

9,8

13,0

4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2007.

A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 23 gyermek született az elmúlt években. A születések száma jelentősen ingadozást nem mutat. A statisztikákban ugyan még nem szerepelnek a 2007, 2008 évi adatok, de a népességszám növekedéséből következtethető, hogy a születésszám is emelkedik a településen. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Levél 2005-ig és 2008-ban is kimagaslóan jó értéket mutat, ami a jövőre nézve bíztató. Halálozás fő 8 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Levél

1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

26

14

16

24

11

25

14

17

19

Halálozás /1000 fő GYMS megye

12,7

12,2

11,5

11,9

12,4

12,1

12,3

11,9

GYMSM. köz.

14,3

13,3

12,8

12,8

13,5

12,8

13,9

13,0

Levél

15,89

8,43

9,3

14,1

6,4

14,7

8,0

9,5

11,2

12,3

12

1000-1999 tel.

13,5

12,4

12,2

12,6

12,9

10,2

5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2007.

A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Levél esetében 20 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató átlagos. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám növekedése miatt várhatóan csökkeni fognak a közeljövőben. Természetes szaporodás illetve fogyás Levél

1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

-4

11

3

-2

12

-7

9

-3

5

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye

-3,1

-3,2

-2,4

-2,8

-3,4

-2,9

-2,5

-2,1

GYMSM. köz.

-4,2

-4,6

-3,9

-3,9

-5,1

-4,2

-4,7

-3,8

Levél

-2,4

6,3

1,7

-1,1

7,0

-4,1

5,1

-1,6

1000-1999 tel.

-3,10

-3,90

-4,8

-2,2

-3,0

-2,2

-3,4

-3,9

2,7

6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2007.

A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, szinte minden vizsgált év esetében. Levél átlagosan évente 3 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége többször a legalacsonyabb Levél esetében. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Levél a vizsgált években – két év kivételével – végig pozitív értékekkel rendelkezik. 1996 és 2006 között átlagosan 13 fővel növekedett a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő Levél

1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

35

14

5

-10

-5

-7

27

25

64

Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye

2,2

2,2

2,7

-2,8

4,55

3,2

3,2

2,9

GYMSM. köz.

1,9

6,4

6,8

-3,9

4,93

5,5

4,1

4,2

21,39

8,43

2,9

-5,8

-2,9

-4,1

15,4

14,0

9,6

6,5

5,8

5,6

Levél 1000-1999 tel.

4,0

5,3

8,7

10,3

34,7

7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2007.

Ez a kedvező mutató annak a térszerkezeti helyzetnek köszönhető, amelyre a külső környezet bemutatásánál utaltunk. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. Figyelembe véve a Mosonmagyaróvár környéki településeken végbemenő migrációs trendeket, feltételezhető, hogy Levél esetében a kialakítható telkek számának és a telekárak függvényében folyamatos bevándorlással kell számolni. 9 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.3.4 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év fő 0-4 74 5-9 59 10-14 119 15-19 94 20-24 108 25-29 106 30-34 174 35-39 191 40-44 151 45-49 163 50-54 170 55-59 139 60-64 101 65-69 58 70-74 65 75-79 27 80-84 18 856 Levél lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 2007

A 2007-es lakosszám a településen 1823 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: • 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 252 fő, a lakosság 14 %-a. • 15-54 évesek korcsoportja: Összesen 1157 fő, a lakosság 63 %-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a „Ratkó” gyerekek és azok gyermekei. • 55-59 évesek korcsoportja: Összesen 139 fő, a lakosság 8 %-a. • 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 275 fő, a lakosság 15 %-a. A vándorlási adatokból látható, hogy 1996-tól kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a beköltözők elsősorban családokkal gyarapították a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a 30-40 évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg nagyon jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 1%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 275 fő Y= 14 év alattiak száma: 252 fő Y 252 Ζ= Öregedési index: = = = 0,92 X 275 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés, mivel így a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. 10 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Várható halálozás 20 év alatt: (18 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2006) halálozása húsz évre vetítve

~360 fő

Szülőképes korú nők: Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~292 fő ~380 fő ~438 fő ~584 fő ~972 fő

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~ 2203fő ~2261 fő ~2407 fő ~2795 fő

Várható bevándorlás 20 év alatt: (14,4 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1996-2006) halálozása húsz évre vetítve

~288 fő

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 1,3-ös átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Levélben már megindult a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető (14,4 fő/év) meg akkor az elkövetkezendő 20 évben minimum 288 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 22002700 fős lakosságszámmal számolunk. 2.4

NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján a település lakosságából 70 fő német nemzetiségűnek, 7 fő horvát nemzetiségűnek, 4 fő cigány nemzetiségűnek, 2 fő szlovák nemzetiségűnek és 2 fő román nemzetiségűnek vallja magát. Ez a vegyes nemzetiségi megoszlás érthető is, ha a település Ausztriához közeli fekvését és a történelmét tekintjük. A településen külön Német Nemzetiségi Önkormányzat is működik.

11 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.5

VALLÁSI MEGOSZLÁS

A 2001. évi népszámlálási adatok alapján Levél vallási tekintetben vegyes képet mutat. Ennek oka a történeti leírásban található. Ugyanis a település jelenlegi lakosainak ősei az ország vallásilag különböző területeiről származnak. Vallás Arány Római katolikus 64% Evangélikus

10,5 %

Református

6%

Levél felekezeti megoszlása (becsült adat)

2.6

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA

2.6.1 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik művelődési ház, posta, takarékszövetkezet is és az egészségügyi intézmények. 2.6.2 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi feladatait ellátó alap intézményei mind helyben találhatóak. A település saját orvossal, rendelővel (Ág u. 1.), védőnővel és ápolónővel rendelkezik. Fogorvosi ellátás Levélen a Szövetkezet u. 88. sz. alatt működik. Az állatorvosi szolgálatot Mosonmagyaróváron lehet elérni. A gyógyszertár is helyben megtalálható (Fő u. 6.). Szakrendelők a szomszédos Mosonmagyaróváron érhetők el a település lakossága számára. 2.6.3 Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.6.3.1 Óvoda A településen található óvoda 75 férőhelyes. 2006-ban 62 gyermeknek, 2007-ben pedig 69 gyermeknek adott ellátást az intézmény, melyben 6 képesítéssel rendelkező óvodapedagógus dolgozik minden nap2. Mellettük a kisegítő dolgozók száma: 3 fő Az óvoda, mint intézmény jellemzőinek vizsgálatakor a legfontosabb adat az óvodások száma. Látható, hogy a lakosságon belüli arányuk magas, a többi kategóriák feletti. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma 10,3 fő, mely érték a gyermekek számára nagyon kedvező. A település óvodájának jelenleg a kihasználtsága 82%-os. Óvodás gyermekek száma 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

GYMS megye

16 561

15 301

14 133

13577

13569

*

*

*

*

GYMSM. köz

7 481

7 069

6 251

5778

5753

*

*

*

*

74

79

72

66

55

44

48

62

69

Levél

Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye

38,9

36,1

32,5

31,2

30,8

*

*

*

*

GYMSM. köz

39,4

37,4

32,8

30,9

30,0

*

*

*

*

Levél

44,6

45,9

41,9

38,9

31,2

25,8

27,5

34,9

37,3 *nincs adat

8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2007.

2

Önkormányzati adatközlés 12 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősen ingadozott az utóbbi időszakban. A létszámnak megfelelően csökkent az ezer lakosra vetített arány, ez azonban azzal is magyarázható, hogy a Mosonmagyaróvárra ingázó szülők óvári intézményekbe íratják gyermekeiket. 2.6.3.2 Általános Iskola Az iskola 200 férőhellyel rendelkezik, 2007-ben 136 fős tanulószámmal 68%-os a kihasználtság foka. Pedagógusok száma: 13 fő+3 óraadó, melyből mindenki rendelkezik képesítéssel. Az intézményben 4 fő kisegítő dolgozó van. A tanulók száma stagnál. A polgármesteri hivatallal egy épületben lévő iskolát a közelmúltban átalakították és felújították. További bővítést nem terveznek. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentős mértékben meghatározza a demográfiai adottság. Általános iskolai tanuló 2001

2002

2003

2004

2005

GYMS megye

40 742

1996

4 096

38 282

38082

37688

36953

35328

*

*

GYMSM. köz.

17 281

16 500

15 998

15305

15418

14991

13810

*

*

144

133

125

130

132

135

141

138

136

Levél

2000

2006

2007

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye

96,0

94,0

88,0

88

85,6

84

80

78

GYMSM. köz.

91,0

87,0

84,0

76

80,4

78

74

72

Levél

88,0

77,3

72,8

76,6

77,0

79,4

808

77,7

73,2

9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2007.

2.6.4 Továbbtanulási szokások Az általános iskolások általában Győrben, Mosonmagyaróváron, Csornán és Sopronban tanulnak tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következőképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 10 % Szakközépiskola 70 % Szakmunkásképző 20 % 27. táblázat: Továbbtanulási helyek

2.6.5 Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete 2.6.5.1 Közbiztonság Levél településen közbiztonsági szempontból reflektált helyen fekszik, mivel az 1 sz. fő út mentén helyezkedik el. Körzeti rendőrőrs Hegyeshalomban működik. A közbiztonság, közlekedési biztonság jónak mondható a településen Közlekedési balesetek statisztikája az elmúlt évben: Értékelt időszak Sérülés nélküli Könnyű sérüléses Súlyos sérüléses Halálos kimenetelű

2006 2 1 2 0

13 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.6.5.2 Önkéntes tűzoltóság Levél településen sok éves múltra tekint vissza az önkéntes tűzoltók jelenléte. Az önkéntes tűzoltó egyesület 1889-ben alakult. A jelenleg is működőképes civil szervezetre, ha nem is nagy létszámmal , de mindig számíthat a település . Rendszeresen gyakorlatoznak , versenyeken vesznek részt . 2.6.5.3 Kultúra, művészet, sport Levél településen élénk kulturális élet folyik. Egész évben számos rendezvény kerül megrendezésre. A hagyományőrző csoportok állandó rendezvényei mellett számos külön programot is szerveznek az önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek. A településen az alábbi bejegyzett civil szervezetek működnek: • Levéli Önkéntes Tűzoltóegyesület • Levél Községi Sportegyesület • Levél Barátainak Egyesülete • Levéli Horgászegyesület • HOKA Lovasklub • Levéli Nyugdíjasklub • Települési Gyermekönkormányzat • Levéli Bakancsosok • Vöröskereszt helyi csoportja Hagyományőrző csoportok: • Levéli Népdalkör • Lábatlan Néptánccsoport • Német Kisebbségi Önkormányzat Énekara • Levéli Harmonikások • Levéli Alkotókör • Kézimunka Szakkör • Katica Néptánccsoport • Pacsirták Mindezeken kívül alapítványok is segítik a település életét melyek a következők: • Levélért Takarékoskodó Alapítvány • Levéli Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány • Óvodai Csiga-Biga Palota Alapítvány 2.7

KOMMUNIKÁCIÓ

2.7.1 Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok Levél településen az információs , kommunikációs rendszerek jól működnek. A helyi kábeltelevízió heti rendszerességgel élő műsorral jelentkezik. A nap 24 órájában önálló csatornán színes képújság adta lehetőséggel tájékoztatnak, illetve juttatnak el minden információt, tudnivalót a falu lakosságának. E kábeltelevíziós hálózatra a lakosság 70 % -a csatlakozott. A település helyi újsággal is rendelkezik, mely negyedévente a település aktuális híreiről ad részletes információt. Levél Község önálló internetes honlappal ( www.level.hu ) is rendelkezik, mely mindig aktualizált információkat továbbít a világhálóra. A településen korszerű és gyors ADSL internetezési lehetőség mindenki számára biztosított. 2.7.2 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban 14 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Rendszeresen kikérik a lakosság véleményét kérdőívek kiadásával, továbbá a honlapon keresztül email továbbításával is adott a lehetőség az információk, lakossági észrevételek, érdekérvényesítések számára. Az Önkormányzat a gyors ügyintézést személyes fogadóórákon kívül a közvetlen távbeszélő vonalak, illetve internetes e-mail-ek elérhetőségével is segíti. Ezek mellett rendszeresen tartanak a különböző aktuális témákban lakossági fórumokat ill. a testületi ülések is nyilvánosak a településen. 2.8

GAZDASÁGI BÁZIS

2.8.1 Gazdaság, foglalkoztatottság Az önkormányzati adatközlés alapján Levél munkaképes korú lakossága kb.1100 fő, az aktív keresők száma kb. 684 fő. A munkanélküliek száma 39 fő, arányuk 2,1 % amely az országos átlagot tekintve elfogadhatónak mondható. Nagyobb foglalkoztatók: Foglalkoztató

Típus

Foglalkoztatottak száma

MOL Nyrt. (2 db benzinkút)

Vállalkozás

44 fő

Nyugati Kapu Szövetkezet

Vállalkozás

12 fő

Architectura-Exp Szövetkezet

Vállalkozás

11 fő

Tesco Global

Vállalkozás

8 fő

EDO Hungary Kft.

Vállalkozás

8 fő

Önkormányzati intézmények

Önkormányzat

41 fő

Marché Restaurant Kft.

Vállalkozás

54 fő

Mosda Bt.

Vállalkozás

8 fő

Kerék Fogadó

Vállalkozás

5 fő

A településen a szolgáltatott adatok alapján elmondható, hogy minimum 250 fő dolgozik helyben. Ez a szám a munkaképes korúak 22,5%-a, mely azt a következtetést vonja maga után, hogy Levélen a munkaképes korúak többsége a település közigazgatási határain kívül végzi mindennapi munkáját, így életében az ingázás meghatározó jelentőségű. Magyarországon belül a legtöbben Mosonmagyaróvárra, Rajkára, Győrbe, Mosonszolnokra, Hegyeshalomba, Jánossomorjára és Dunakilitire járnak dolgozni. Jelentős azonban a közeli Ausztriában dolgozók száma is a településen. 2.8.2 Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben határozzák meg a helyi vállalkozások. Az Levélen található vállalkozások száma 2006-ben 123 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt jelentősen növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1996) számítva 36 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében is növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok estében látható.

15 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Működő vállalkozások száma 1997

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

30 831

37 428

38 150

38 684

39 940

50 904

51 917

51 023

GYMSM. köz.

9 440

10 997

11 031

11 255

11 972

14 783

14 751

14 491

87

93

84

90

85

120

121

123

3 472

4 001

4 207

4383

4765

5860

6045

5474


Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

121%

124%

125%

130%

165%

168%

165%

GYMSM. köz.

100%

116%

117%

119%

127%

156%

156%

153%

Levél

100%

106%

96%

103%

97%

137%

139%

141%

1000-1999 tel.

100%

115%

120%

126%

136%

168%

174%

157%

Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

72,6

88,4

87,6

88,9

90,7

115,7

117,5

115

GYMSM. köz.

49,8

58,0

57,8

60,2

62,4

76,9

79,0

77

Levél

61,8

71,3

68,8

69,4

70,6

70

69

69

1000-1999 tel.

51,6

58,34

58,4

60,5

63,6

78

79

78

10. táblázat: Működő vállalkozások 1997-2006. Társas vállalkozások 1997

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

9 459

13 096

13 733

14252

15 242

17 359

18 030

32 176

GYMSM. köz.

1 908

2 725

2 865

3034

3 389

3 923

4 047

10 204

24

35

31

33

30

33

31

31

788

1 055

1 183

1277

1445

1619

1720

1669


Társas vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

138%

145%

151%

161

183%

191%

199%

GYMSM. köz.

100%

143%

150%

159%

178%

205%

212%

129%

Levél

100%

145%

129%

137%

125%

137%

129%

129%

1000-1999 tel.

100%

133%

150%

162%

183%

205%

218%

211%

Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

22,3

30,9

31,6

32,8

34,6

39,5

40,8

42,5

GYMSM. köz.

10,1

14,4

15,0

16,2

17,7

20,4

21,7

22,9

Levél

14,5

20,0

18,0

19,4

17,5

19,4

17,7

17,4

1000-1999 tel.

11,7

15,4

16,4

17,6

19,3

21,7

22,7

23,7

11. táblázat: Társas vállalkozások 1997-2006.

Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban 1997-től összességében emelkedett. A társas vállalkozások száma azonban az utóbbi időben stagnál.

16 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Egyéni vállalkozók 1997

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

21 372

24 332

24 417

24 432

24 698

33 545

33 887

32 176

GYMSM. köz.

7 532

8 272

8 166

8 221

8 583

10 860

10 704

10 204

63

58

53

57

55

87

90

92

2 684

2 946

3 024

3 106

3 320

4241

4325

3805


Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye

100%

114%

114%

114%

116%

156%

158%

150%

GYMSM. köz.

100%

110%

108%

109%

114%

144%

142%

140%

Levél

100%

92%

84%

90%

87%

138%

142%

146%

1000-1999 tel.

100%

109%

112%

115%

123%

158%

161%

141%

72,7

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

50,3

57,4

56,1

56,2

56,1

76,2

76,7

GYMSM. köz.

39,7

43,7

42,8

44,0

44,7

56,5

57,3

54

Levél

38,1

33,7

30,9

33,6

32,1

51

51

51

1000-1999 tel.

40,0

42,9

41,9

42,9

44,2

56,9

57,1

54

12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1997-2006.

Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában dinamikus növekedés volt tapasztalható, 29 darab egyéni vállalkozóval több a 2006-es szám, mint az 1997. évi állapot. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. Jelenleg már csak 68 db. egyéni vállalkozó van a településen. Az egyéni vállalkozók megoszlása: • ipari termelés: 14 db • mezőgazdaság: 9 db • kereskedelem: 14 db • szolgáltatás: 21 db • egyéb: 10 db A településen az egyéni vállalkozók bő választéka lefedi nemcsak a lakossági igényeket, hanem az átutazók ellátásába is bekapcsolódnak. Mint látható Levél gazdasági szerkezetében az egyéni vállalkozók dominálnak, de jentős a gazdasági társaságok száma is. Az országos átlaghoz viszonyítva, ahol a társas vállalkozások aránya jóval kisebb, mint az egyéni vállalkozóké Levélen nagyon kedvező a helyzet. Ugyanis a társas vállalkozások azok a gazdasági tényezők, amelyek pozitív irányba képesek egy település fejlődését lendíteni. 2.8.3 Intézményi ellátottság A település intézményi ellátottsága a település szintjének megfelelő. 2.8.3.1 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei, ezenkívül a gazdasági szereplők jelentős része is az ellátást biztosító vállalkozók közül kerül ki. A helyi ellátás fontosságát senki sem vitatja. Azonban a helyi ellátást végző kereskedők nem képesek versenyezni a mosonmagyaróvári, esetleg bécsi „diszkontáruházak” áraival és kínálatával. 2006-ban 18 kiskereskedelmi egység működött Levélen. A kiskereskedelmi boltok száma ingadozáson ment keresztül. Bár az egységek száma csökkent a településen, még így is jelentősen magas az ezer lakosra vetített érték a többi vizsgált kategóriához képest. 17 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Kiskereskedelmi boltok összesen 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

7 175

7 511

7 576

7 670

7768

7 771

7 793

7819

GYMSM. köz.

2 341

2 172

2 063

1 968

1 972

1 960

1 846

1787

42

27

24

22

22

22

19

18

779

731

738

717

747

474

750

692


Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye

16,9

17,7

17,4

17,6

17,6

17,6

17,6

GYMSM. köz.

12,3

11,5

10,8

10,5

10,3

10,2

9,9

9,5

Levél

25,6

15,6

13,9

12,9

12,8

12,9

10,8

10,1

1000-1999 tel.

11,7

10,7

10,2

9,9

10,0

6,3

9,8

9,8

2004

2005

2006

13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2006. Élelmiszerboltok száma 1996

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

2 189

1 732

1 706

1 661

1 649

1 590

1 573

2034

GYMSM. köz.

972

843

797

770

758

732

693

776


17

11

10

8

9

9

7

6

317

278

277

270

276

268

262

285

Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye GYMSM. köz. Levél 1000-1999 tel.

5,1

4,1

3,9

3,8

3,7

3,6

3,5

4,5

5,1

4,5

4,2

4,1

4,0

3,8

3,7

4,1

10,3

6,3

5,8

4,7

5,2

5,2

5,7

3,3

4,8

4,1

3,8

3,7

3,7

3,6

3,4

4,0

14. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2006.

Az élelmiszerboltok száma szintén csökkent az elmúlt időszakban. Ez annak tudható be, hogy ezt a kereskedelmi bolttípust veszélyeztette a nagy kereskedelmi központok megjelenése a leginkább. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok értékének csökkenése azonban a lakosságszám növekedésének is betudható. Vendéglátóhelyek száma 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

2 445

2 478

2 565

2 641

2 792

2 810

2 876

2905

GYMSM. köz.

947

967

974

969

1 035

1 039

1 011

1015

27

18

21

20

21

21

15

15

319

350

380

387

426

423

203

402

6,3

6,5

6,5


Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye GYMSM. köz. Levél 1000-1999 tel.

5,8

5,9

5,9

6,1

6,3

5,0

5,1

5,1

5,2

5,4

5,4

5,4

5,4

16,5

10,4

12,2

11,7

12,2

12,3

8,6

8,4

4,8

5,1

5,3

5,3

5,7

5,6

2,6

5,7

15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2006.

A vendéglátóhelyek száma jelentősen visszaesett az elmúlt időszakban. De az ezer lakosra vetített mutatók alapján Levél még így is jelentősen magasabb mutatókkal rendelkezik, mint a többi kategória. A saját településkategóriáját tekintve 3 egységgel előzi meg az átlagot ezer lakosra vetítve. 18 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Általánosságban elmondható, hogy a turizmust illetve az átmenő forgalmat kulturált módon kiszolgáló infrastruktúra jelentős mértékben megtalálható a településen. 2.9

KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK, ELHELYEZKEDÉS

Levél a Mosoni-síkon (kistáj) fekszik. A Mosoni-sík a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri-medence (középtáj) található a Szigetközzel, mint szomszédos kistájjal együtt. A szomszédos településekkel megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkezik, Mosonmagyaróvár, Mosonszolnok, Hegyeshalom, Rajka és Bezenye településekkel határos. 2.9.1 Regionális kapcsolatok A település jelenlegi regionális kapcsolatait elsősorban az M1, M15 autópályák és a Budapest Hegyeshalom vasúti fővonal adja: ezek a közlekedési útvonalak biztosítják az összeköttetést a győri és a mosonmagyaróvári és a pozsonyi városi régiók felé. Az úthálózat mellett a közműhálózat is jól szemlélteti a regionális kapcsolatokat. A településen áthalad az „energia folyosó” magasfeszültségű vezetékekkel és a Győr-Baumgarten nagynyomású földgázvezeték. 2.9.2 Domborzati, földtani adottságok Levél a Kisalföld nagytáj, Győri medence középtáj és a Mosoni-sík kistáj része. A település egy magas ártéri helyzetű hordalékkúp síkságon fekszik. A környezetben homokdűnékkel fedett teraszszigetek maradványai is megtalálhatók. A tengerszín feletti magasság 120-124 mBf. Az alacsony szintkülönbségek mellett völgyhálózat nem jött létre a területen, a felszínt csak a vízfolyások medrei tagolják. A domborzat vonatkozásában a területhasznosítást semmi nem akadályozza. Az környék antropogén felszíni elemei közül az autópályát és a kavicsbánya-tavakat lehet kiemelni. A táj jellegzetes részét képezik a Mosoni-Duna és a Lajta vízfolyásainak korai holtág maradványai és öblei. A terület földtanilag a Kisalföld süllyedő medencéjébe épült dunai hordalékkúp déli lejtővidéke. A felszínt iszapos-löszös hordaléktakaró borítja. A mélyebb rétegek 50-200 méteres mélységig jó víztározó folyóvízi iszapos, homokos-kavicsrétegből állnak. A kistáj és benne Levél alkalmas 80˚C –os hőmérsékletű termálvíz feltárására. A terület nyersanyagai közül a betonozáshoz és építéshez használható kavics jelentős mértékben kitermelhető. 2.9.3 Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C°. A fagymentes időszak átlagosan 180 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 15,5 C°- +33,0 C° között várható. A csapadék évi összege 580 és 600 mm, amely a vegetációs időszakban 330-340 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlag 35 nap, maximális hóvastagság 29 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,0-3,2 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék. 2.9.4 Vízrajz A táj nagyobb része a Mosoni-Duna vízgyűjtő területe. Levél a Lajta vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek vízminősége III. osztályú, szennyezett. Ez a folyó a Mosoni-Duna első jelentősebb jobb oldali mellékfolyója. Jelentősebb vízfolyás a területen a Lajta és a Lajta jobb pari-csatornája. Természetes tavak a területen nem találhatóak. Van viszont több kavicsbánya tó, melyek közül néhányat már rekultiváltak és szabadidős területként, horgásztóként hasznosítanak. 19 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A talajvíz mélysége 2 m körül van. A talajvíz kémiai jellege kalcium – hidrogénkarbonátos lágy víz. Sókoncentrációja alacsony. A rétegvizeket a mélységi kavicsos víztartók tárolják. 2.9.5 Természetes élővilág, talaj A terület az Arrabonicum flórajárásba tartozik. Potenciális erdőtársulás a fűz- és égerligetek, illetve keményfa ligetek, a tölgy – kőris - szil ligeterdők. Aljnövényzetben a ligeterdők jellegzetes fajai mellett a bükkösök elemei is megtalálhatók. Jellegzetes fajok a medvehagyma, ibolya, őszi kikerics. Erdészetileg a fiatal, kemény- és lágylombos fajok jellemzőek a kistájon. A mezőgazdaságilag művelt területeken az árpa, kender, búza, a kukorica és a cukorrépa a döntő. A talajtakaróra jellemző a változatosság, de döntően a réti öntés és a lápos réti talajok jelentősek. A kisalföldi homokos-kavics klaszteren található talajok változó termőképességűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A külterületen az autópálya mentén fellelhető eredeti talajszerkezet és vastagság csak nyomokban követhető, az autópálya építés során a terület talajviszonyai jelentősen megváltoztak. 2.9.6 Épített környezet A településen országosan védett műemlék nem található. A település a hatályos rendezési tervében viszont számos épületet és egyéb objektumot helyi védelemre javasol. Helyi védelemre javasolt épületek: • Római katolikus templom (66.hrsz.) • Evangélikus katolikus templom (42.hrsz.) • Polgármesteri hivatal, Fő u.12. (54-56.hrsz.) • Régi ravatalozó a temetőben (610.hrsz.) Helyi védelemre javasolt lakóépületek: • Újhelyi tér 7. (68.hrsz.) • Újhelyi tér 9. (71.hrsz.) • Fő u. 2. (60.hrsz.) • Fő u. 17. (220/1.hrsz.) • Fő u. 16. (51.hrsz.) • Fő u. 18. (50.hrsz.) • Fő u. 20. (49.hrsz.) • Fő u. 25. (226.hrsz.) • Fő u. 32. (42.hrsz.) • Fő u. 38-48. (35-40.hrsz.) • Fő u. 18. (50.hrsz.) • József Attila u. 14. (442.hrsz.) • Alsófő u. 4. (450.hrsz.) • Tó u. 5. (530.hrsz.) • Tó u. 3. (558.hrsz.) • Tó u. 10. (533.hrsz.) Helyi védelemre javasolt egyéb objektumok: • Millenniumi fakereszt az Újhelyi téren (5/8.hrsz.) • Második világháborús emlékmű az Újhelyi téren (5/8.hrsz.) • Kőkereszt a Vasút utcában (594.hrsz) • Kőkereszt a József Attila utcában a Nyugati Kapu Mg.Tsz. mellett. (525/46.hrsz.) • Kőkereszt a temetőben. (610.hrsz.) • Fából készült stációk az Ág utca északi végén, a temetőhöz vezető gyalogút mentén 20 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Helyi védelemre javasolt fasorok: • Május 1.utca (518/4.hrsz.) • Vasút utca park melletti folytatása (604.hrsz út) • Park (605.hrsz.) • Vasút és József A. u. összeköttetése (601.hrsz. út) • Újhelyi tér (5/8.hrsz.) • Temető előtti gyalogút, stációk melletti fasor (518/48.hrsz.) • Temetőben lévő gyalogos ösvényeket övező fasorok (610.hrsz.) Ezen védett objektumok mellett a Fő út és az Alsófő utca utcaképe helyi védettség alá tartozik a helyi építészeti jellegzetességek őrzése céljából. Itt a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani. A korábbi rendezési tervekből és tervmódosításokból átvett régészeti lelőhelyek: 1. Újhelyi Imre tér 2. Tízholdasok 3. Tízholdasok II. 4. Tízholdasok III. 5. Tízholdasok IV. 6. Tízholdasok V. 7. Katolikus templom 8. Alsóföldek 9. Gázátadó állomás 10. Borjúlegelő 11. Borjúlegelő II. 12. M1-M15 csomópont és környéke 2.10 KÖRNYEZETVÉDELEM 2.10.1 Levegőtisztaság A településen a levegő minősége jónak mondható. A közigazgatási területen egyetlen jelentős szennyező a külterületen található gázátadó, gázfogadó, szagosító és gázelosztó állomás. A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a területen lévő lombos növényzet nagyrészt kiszűri a levegőből. A községben ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a természeti élőhelyek közelsége miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A kén-dioxid és szén-monoxid emisszió a hagyományos vegyestüzelésű fűtés háttérbe szorulásával folyamatosan csökken. A gázhálózat kiépülésével a háztartások fokozatosan átállnak a környezetkímélő fűtési módra. 2.10.2 Zajhatások 2.10.2.1 Az üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés meghatározása Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a településen. A lakóterületek miatt a megjelenése nem is kívánatos. 2.10.2.2 A közúti közlekedésből származó káros zajterhelés meghatározása A közúti gépjármű-közlekedésből eredő környezeti zajterhelése az 1. sz. országos főútnak van. A közúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az ÚT 2-1.302: 2000 útügyi műszaki előírás szerint: 21 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A számítás célja a közúti közlekedésből eredő, a megváltozott körülmények során fellépő környezeti zajkibocsátás illetve a változás mértékének meghatározása. A számítás alapja a hosszútávú forgalom (2015) adatsora. A forgalom nagysága tekintetében kiindulási adatok: szgk

kistehe r

7413

807

Busz szól csukló ó s 143 --

2015 év évi átlagos napi forgalom tehergépkocsi közé Neh Pótk nyerge speciáli p éz . s s 294 165 112 1010 14

mkp 82

Összes forgalom Jármű/na Ejármű/na p p 10086 10244

Járműkategóriánként 2015

I. 8302

II. 437

III. 1301

Évi átlagos nappali óraforgalom Qin j/h 2015 Q1n

A1n x ÁNF1/16

467

Q2n*

A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /16

25

Q3n*

A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /16

73

Évi átlagos éjszakai óraforgalom Qie j/h 2015 Q1e

A1n x ÁNF1/8

103

Q2e*

A1n x (ÁNF2+ ÁNF4 + ÁNF4 ) /8

63

Q3e*

A1n x /ÁNF3 + ÁNF5 + ÁNF6 ) /8

16

Referenciatávolság : Megítélési idő:

dref = 7,5 m nappali 06-22 óráig 16 óra (57600 mp) nappali 22-06 óráig 8 óra (28800 mp) mértékadó sebesség: belterület, v = 50 km/óra Mértékadó zajterhelés: a forgalomnagyság és a mértékadó sebesség felhasználásával számított eredő hangnyomásszint A referencia egyenértékű A-hangnyomásszint (LAeq (7,5) g,s,t,j )értékei a távlati állapot szerint 2015 (LAeq (7,5) g,s,t,j ) nappal (LAeq (7,5) g,s,t,j ) éjjel

69,4 dB 62,9 dB

A szélső forgalmi sáv középvonalától „d” távolságban levő megítélési ponton fellépő zajszint csökkenés 7,5 Kd = 12,5 x log /dBA/ d A 8/2002(III.22) KöM-EüM sz. rendelet 3. sz melléklete szerint a tárgyi útvonal környezete a 2.sorszám alatti „ Kisvárosias, ketvárosias, telepszerű” beépítésű terület. A nappal 60 dBA, éjjel 50 dBA zajterhelési határérték abban az esetben teljesül a létesítendő védendő épületek út felőli védendő homlokzatai előtt, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a homlokzat közötti távolság d ≥ 40 méter 22 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Az M1 autópálya közúti zajterhelése a lakóterületek szempontjából a nagy távolság miatt nem számottevő. A külterületen meglévő és a tervezett széltornyok zajkibocsátása a lakott (beépítésre szánt) területek védőtávolságainak betartásával minimalizálható. 2.10.2.3 A vasúti közlekedésből származó káros zajterhelés meghatározása Összhangban a vonatkozó építési előírásokkal a beépítés során a vágánytól számított 50 méteren belül lakófunkciójú épület nem létesíthető. Szükséges ugyanakkor az 50 méteren túli terület vasúti forgalomból eredő zajterhelésének, a megengedett határértékek (a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szerint LTH nappal = 65 dBA, éjjel 55 dBA)) teljesülésének vizsgálata, illetve a lehetséges beépítési vonal és a vágányok távolságának meghatározása. A számítási módszert az MSZ 07-2904-1990 szabvány írja elő. A számítás során a vizsgált szakaszon átmenő forgalmat kell figyelembe venni vonat fajtánként és napszakonként, a nappali 16 óra (06-22) illetve az éjszakai 8 óra (22-06) időszakban. A számítás célja a megítélési pontban várható és a határértékekkel összevethető mértékadó Ahangnyomásszintek meghatározása. A jellemző forgalomnagyságot és összetételt lásd a táblázatokban. (Az adatok forrása a MÁVTI zRt. ) A vasúti pálya az elmúlt évek során teljes felújításon esett át ennél fogva műszaki állapota jó, a levéli állomás csak vasúti megállóhely funkciót tölt be a két közeli nagy pályaudvar között. Egyes személyvonatok kivételével átmenő vonatforgalom van a jelzett szakaszon. A vasúti közlekedésből eredő zajterhelés meghatározása az MSZ - 07-2904-1990 szabvány szerint Az egyes vonatfajtákra vonatkoztatott kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint meghatározása l v LAeqi(25) = Loi + 10logQi + 10log i + 20log i loi v oi ahol Loi - az i-edik vonatfajta vonatkoztatási egyenértékű A-hangnyomásszintje dB Qi - az i-edik vonatfajta mértékadó forgalma vonat/ó li - az i-edik vonatfajta hossza m loi - a vonatkoztatási vonathossz m vi - az i-edik vonatfajta tényleges vonatsebessége km/ó voi - vonatkoztatási sebesség km/ó Az egyes vonatfajtákra számított LAeqi(25) egyenértékű A-hangnyomásszintekből az LAeq(25) kiindulási egyenértékűA hangnyomásszintet a következő összefüggéssel számítjuk: m

LAeqi(25) = 10log ∑10 0,1LAeqi (25) i =1

ahol

m – a vonatfajták száma

A nappali forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása Vonatforgalom nappal Vonat tipus

darab

Sebesség Km/h

Hossz m

LAeq 25m) dBA

Nemzetközi gyors, EC Belföldi gyors Távolsági személy

25 6 24

100 100 60

330 220 220

59,4 50,5 52,5

23 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE gyorsteher teher Forda teher

60,6 17 12 1

80 40 40

500 600 200

TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE

54,3 54,5 39,2 57,5

Az éjszakai forgalmi adatok és a kiindulási LAeq meghatározása Vonatforgalom éjjel Vonat tipus

darab

Sebesség Km/h

Hossz m

LAeq 25m) dBA

Nemzetközi gyors, EC Belföldi gyors Távolsági személy Szerelvény vonat Postavonat

10 6 2 1

100 60 40 40

330 220 220 200

58 49,9 45 40

SZEMÉLYFORGALOM ZAJSZINTJE Gyorsteher teher

60,6 11 13

80 40

TEHERFORGALOM ZAJSZINTJE

56,5 59 61,0

Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint nappal LAeqi(25) = 62 dB

500 600

Kiindulási egyenértékű hangnyomásszint éjjel LAeqi(25) = 63

„d” távolságban levő észlelési ponton várható megítélési A- hangnyomásszint meghatározása a szabvány 3.4 szerint* történhet. LAeq(d,h) = LAeq(25) + Kd + Ke + Kp + Kh + Ká + Ksz + Kz + Kr Jelen esetben a Kd távolság miatti korrekciót indokolt figyelembe venni. Kd = - 12,5 x log(d/25) dB A vonatkozó 8/2002(II.22)KöM- EüM rendelet szerinti, a tervezett „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű) beépítésű” funkciónak megfelelő határérték ( LTH nappal = 65 dBA, éjjel 55 dBA) teljesüléséhez – megfelelő védelem nélkül a beépítési vonal és a vasútvonal legkisebb távolsága „d” = 120 méter lehetne. A tervezett telekalakítás esetén a beépítési vonal távolsága a vasúti vágánytól mintegy d =60 méter. Ezen távolságban a zajszint: Leq = 57,3 dB nappal (a határérték teljesül) Leq = 58,3 dB éjjel Tehát az éjszakai határértékek külön védelem nélkül nem teljesülnek, a határérték túllépés 3,3 dB. 24 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A terület védelme céljából a vasútvonal mellett a sínkorona magasságához viszonyított 3 méter magas, 16 m talpszélességű és 3 m koronaszélességű védőtöltés építése tervezett a terület teljes hosszában. A töltésen túl – az 50 méteres védőtávolságon belül - 10 méter szélességben erdősáv kerül kialakításra. A fenti paraméterekkel rendelkező töltés árnyékoló hatása az Msz-07-2904-1990 szabvány 3.4.6 szakaszában ismertetett számítási módszer alkalmazásával Ká = - 5,7 dB-re adódik. Az árnyékolás miatti korrekció alkalmazásával a várható zajszintek: Leq = 57,3 - 5,7 = 51,6 dB nappal Leq = 58,3- 5,7 = 52,6 dB éjjel Tehát az éjszakai határértékek teljesülnek. A vasútvonaltól számított 60 méteren túl elhelyezett lakóépületek zajterhelése határérték alatti lesz abban az esetben, ha a zajárnyékoló töltés megvalósul. KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK: 3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Sorszám

1.

2. 3. 4.

Zajtól védendő terület

üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út bekötőút; egyéb mentén közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbuszpályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén éjjel nappal éjjel 22-6 óra 6-22 óra 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

2.10.3 Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék elszállítását a község a mosonmagyaróvári Rekultiv Kft.-vel együttműködve oldja meg. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. A település területén kijelölt dögkút nincs megjelenése továbbra sem kívánatos. Szelektív hulladékgyűjtés megoldott a településen. A jövőben keletkező ipari hulladék tárolását, szállítását a településen a vállalkozóknak maguknak kell végezni.

25 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.10.4 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A külterületi vízfolyások a Mosoni-Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Levél északi határában található Lajta és a jobb parti csatornájának vízminősége erre van kihatással. A felszín alatti vizek védelme a csatornahálózat kiépülésével és a rákötések számának növekedésével nagymértékben javulni fog. Ipari tevékenységből felszín alatti talajvíz szennyeződés nem keletkezik. A mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. 2.11

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

2.11.1 Levél rövid története Az egykori honfoglalókra és határőrző besenyőkre emlékeztető névadás (lövő, lövér, Levél) a XV .századtól ismert. Ebből az időből származik a német Kalthosthan névváltozat is, amely az óvári várbirtok hűbéreséről, bizonyos J. Rawaser de Kalthostan-ról való névadás. Későbbi lakói az óvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. A törökök 1529-es felvonuláskor elnéptelenedett községbe 1570 körül württenbergi szászokat telepítettek, velük állandósult a német nyelvű katolikus etnikum. A következő, 1594-es és a későbbi, 1683-as török pusztítások után megint csak német területekről érkezett új lakosság. A colonusként bejegyzett település jobbágyok szorgalmas földművelők és állattenyésztők voltak, akik még szőlőtermesztéssel és méhészettel is foglalkoztak.

Levél község térképe az 1800-as évek közepéről

Ezek a katolikus szászok építették fel a templomot, amelynek hajója egy korábbi, török időkből származó őrtoronyhoz kapcsolódott. A katolikus templom építési ideje ismeretlen, de 1692 előtt történt, mert ettől kezdve vezetik az anyakönyvet. Az 1600-as években - rövid megszakításokkal 70 évig - a reformációban evangélikussá lett lakosság használta a templomot, amelyet aztán 1673-ban vissza kellett adniuk a katolikusoknak.

26 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Külterületi kataszteri térkép a múltszázad közepéből

A korábban a Forgách és a Zichy családok birtokában lévő falut 1763-tól a Habsburgok birtokolták. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült Levélről is, amely szerint a falu akkori földesura Habsburg Mária Krisztina. II. József türelmi rendelete után 1789-ben evangélikus templom épült és 1844-ben kis tornyot is kapott. A XIX. század első felében sok természeti csapás, kolera, árvíz, tűz pusztította a községet. A jobbágyfelszabadítás után a határt felosztották a lakosság és az uradalom között. Az 1855-ben megnyílt Bécs-Buda-Pest vasútvonal révén a falu bekapcsolódhatott a gazdaság vérkeringésébe, ez jótékonyan ösztönözte az egyébként is jó kereskedelmi érzékkel megáldott lakosságot. Az ekkor már mezőgazdasági gépeket is használó heidebauerek Bécsbe és Pozsonyba kezdték szállítani termékeiket. A század végén jelentkező újabb nagy fellendülés a magyaróvári akadémia tudós tanárának, Ujhelvi Imrének volt köszönhető. Közreműködésével híres siementhali szarvasmarha-tenyészetet hoztak létre, ezzel a község nemzetközi hírnévre tett szert. 1897-ben megalakult a községi Szarvasmarhatenyésztő Egyesület és a Tejszövetkezet. A tejszövetkezet, a gabonatermelés és a gyümölcstelepítés nemcsak gazdagságot, hanem virágzó társadalmi életet, kultúrát és kiemelkedően szép faluképet varázsolt a nagyközségi rang mellé. A gazdagodással összefüggő életmódváltás jele a Fő utca (ma már helyi védelemben részesített) zártsorú beépítésű szép német ház együttes. A falu városias képet kezdett mutatni. 1927 elején villanyvilágítást kapott a község. A gazdasági válságban minden elveszett, a lakossági adómegtagadás miatt a község önkormányzatát 1934 júliusáig felfüggesztették. A később újrateremtett vagyont egyaránt fosztogatták a németek és az oroszok. Az 1946-os kitelepítéskor elvitt csaknem 1500 (91%) németajkú lakos helyébe Borsodból, Erdélyből és a Felvidékről érkeztek telepesek. Az 1948-1956 között erőszakkal alapított mezőgazdasági szövetkezetek a háború előttieknél összehasonlíthatatlanul alacsonyabb szinten álltak. 1948-ban az Erdélyből és Szatmár megyéből települt lakosságcsoport református egyházközséget alapított, első lelkészük az 1956-os mártír, Gulyás Lajos volt, akinek sírja a helyi temetőben, emléktáblája a református imaház (Újhelyi Imre tér 18.) falán található. Csak 1960 után indult meg a határszéli község fejlődése: tűzoltószertár, szilárd burkolatú utcák és az akkori járásban elsőként felépült községi vízmű jelentette az urbanizációs változásokat.

27 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Történelmi kép

A község jótevőjének, Újhelyi Imrének emlékét Pátzay Pál mellszobra őrzi. A mártír lelkész emléktáblája és a háborús áldozatok, kitelepítettek Rieger Tibor által készített emlékműve a mai falu tisztelgése a múlt előtt. A községi közintézményeket a községházán kívül a távhívásos rendszerű postahivatal, a takarékszövetkezet jelenti. A község határ felé eső részén épült fel az ún. Levél-EXPO idegenforgalmikereskedelmi falu, amelyben motel, fogadó, panziók, csárda, büfék, benzinkút állt a vendégek rendelkezésére. Az utóbbi időben jelentősen visszaesett a forgalom ezen a területen és átalakult a tevékenységi kör is. Ma már csak a benzinkút, egy autómentő, motel, büfé működik a területen. Emellett mára lakásokat is találunk. A falu csak a 70-es, 80-as években indult újra fejlődésnek, amely napjainkban is folytatódik. Levél község az ősi címerképet tartotta meg: kerek talpú pajzs, kék mezejében közepén elhelyezkedő (lebegő) arany színű, pántos, kereszttel ellátott gömb. 2.12 A TELEPÜLÉS TERÜLETI JELLEMZŐI Terület km2 1996

2000

GYMS megye

4 061,9

GYMSM. köz. Levél

2001

2002

2003

2004

2005

2006

4 088,7

4 088,7

4 088,7

4 208,0

4208

4208

4208

3 396,2

3 423,4

3 393,8

3 337,4

3 457,0

3457

3308

3308

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

1219

1238

1131

931

931

931

1000-1999 tel. KSH kistérség

-

-

-

-

-

Átlagos terület km2 GYMS megye

23,48

23,36

23,36

23,63

23,12

23,12

23,12

23,12

GYMSM. köz.

20,34

20,26

20,20

19,98

19,87

19,87

19,87

19,12

Levél

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

24,91

23,9

23,8

23,7

1000-1999 tel.

16. táblázat: A települések területi jellemzői 1996-2006.

28 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Levél területe 24,91 km2, amely a megye területének 0,59 %-a a statisztikai kistérség 2,6 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag felett helyezkedik el. A megyei községek átlagát 5,79 km2-el, a hasonló népességű települések átlagát, valamint a megyei települések nagyságát mintegy 1,2 km2-rel haladja meg. 2.13 TELEPÜLÉSSZERKEZET

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

Levél katonai térképe (1998)

Levél településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolatai határozták meg. Az 1700-as években a település az egyutcás úti falu jellegzetes képét mutatja, a fő utca végén a templommal. A mai Újhelyi tér már ekkor kialakult, innen ágaznak el megjelenő kis utcák a temető és a mai 1-es út felé. A Fő út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek, melyeket a szérűskerti utak határolnak északon és délen is. A település ekkor meglévő szakasza megegyezik a mai Fő utcával és az Újhelyi térrel. A mai temető ugyanott található ahol eredetileg megindult a temetkezés a településen, a temető helyét kereszt is jelzi a térképen. Az ekkori falu fő közlekedési kapcsolata a Bécs-Győr-Budapest tengellyel párhuzamosan futó Mosonmagyaróvár-Levél-Hegyeshalom út. Emellett közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések Mosonszolnok, Rajka és Bezenye felé is. Az 1800-as években készült térképen a település a szérűskerti utak felé kibővült egyutcás úti alu képét mutatja. A hátsókerti utak mentén is megjelenik a beépítés, illetve a Fő utca dél-kelet felé meghosszabbodik, házakkal sűrűn beépül. (A Fő utca intenzív zártsorú beépítése a területre jellemző 29 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


mezővárosi jegyeket mutatja, mely a településközpont jellegzetes megőrzendő szerkezeti eleme.) Sűrűsödik a beépítés a falu északi részén is. Már láthatóak a mai Petőfi utca és Dózsa utca első szakaszai. Ekkor jelenik meg a vasút is, mely máig meghatározó településszerkezeti elem Levélen. A térképen már látható az állomás épület is. A falu kiépülése az állomás felé azonban csak később indul meg. A vasutat azonban máig sem lépi át a település. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését a szomszéd falvakba,- és a vasútállomáshoz vezető utak határozzák meg. Kiépül a vasútállomáshoz vezető Vasút utca és hamarosan az utca mentén megjelennek a lakóházak is. Emellett beépül házakkal a Mosonszolnok felé vezető utca, illetve a Vasút sor és Bartók utca (mosonszolnoki út) közötti terület is. Ezt követően a községre a négyzethálós úthálózat kialakulása a jellemző. A falut északról határoló 1.sz főút és az Orgona utca közötti településrészre négyzethálós utcaszerkezet alakul ki. Az úthálózat nagyjából az 1-s útra merőleges. Egy-két helyen jellegzetes irányokban nyíltak utcák. Megfigyelhető, hogy a gazdasági tevékenységek miatt a telkek végében hátsó elérést biztosító utcák alakultak ki. Keletről a volt termelőszövetkezet befolyásolta a település terjeszkedését. A belterület fejlődésének északon az 1 sz. főút délen a vasút szab határt, így észak-nyugat és dél-kelet felé fejlődik tovább a lakóterület. A falu terjeszkedésének nyugati irányát a főút melletti expo-falu törte meg. A község további területi terjeszkedése a zártkertek helyén indul meg. 2.14 INFRASTRUKTÚRA, LEVÉL INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁGA 2.14.1 Lakásviszonyok Lakásállomány 1996 GYMS megye GYMSM. köz. Levél 1000-1999 tel. *év elején

2000*

2001

2002

2003

2004

2005

2006

158 472

162 223

165 102

167 360

171 133

173 570

175 483

176 993

68 244

69 849

69 321

68 572

70 996

71 989

71 050

71 316

560

588

611

609

611

611

612

615

23 064

24 223

25 237

25412

26626

26 878

27 573

25 918

1 lakásra jutó lakos GYMS megye GYMSM. köz.

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

2,5

2,5

3,9

2,8

2,7

2,8

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

Levél

2,9

2,9

2,8

2,7

2,8

2,7

2,8

2,9

2000-2999 tel.

2,9

2,8

2,9

2,8

2,8

3,6

3,6

3,6

17. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2006.

A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ben 615 db. lakás volt. A lakásállomány dinamikusan növekedett az elmúlt időszak alatt, amely szintén a szuburbanizációs folyamatokra utal. A lakások számának növekedése minden kategóriában megfigyelhető volt. Az épített lakások száma 55 db. volt a vizsgált időszakban. A lakosságszámra vetített adatok alapján Levél átlagosan jobb eredménnyel rendelkezik, mint a községi értékek.

Épített lakások száma 30 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

1 240

1 283

1 690

2 542

2 383

2 437

2032

1628

GYMSM. köz.

549

558

708

783

873

993

-

725

13

5

6

-

2

-

1

3

Levél

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék GYMS megye

2,9

3,0

10,2

15,2

13,9

14,0

11,5

9,1

GYMSM. köz.

2,9

3,0

10,2

11,4

12,3

13,7

-

10,1

Levél

2,3

8,5

9,8

-

3,2

-

1,6

4,0

18. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2005.

2.14.2 Épületállomány A település épület-állománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú, vegyes építészeti színvonalú. Természetesen a legtöbb ház 1945 és 1990 között épült. A világháború előtt épült épületekre meglepően jellemző a jó állag. A községet járva találkozunk néhány leromlott állapotú épülettel, de általában jellemző, hogy a lakosság jó karban tartja a házait. Az épületeknek csak a 3%-a szorul felújításra. Bontásra javasolt épület csak 3db. volt. Az új házak száma is jelentős, ami jó jel, hiszen az itt maradást, a letelepülést jelenti. Az új épületek nagy száma a szuburbanizációs folyamatokkal magyarázható. Jellegzetes népi építészet emlékeivel is találkozunk, a zártsorú beépítések is a korabeli utcaképet őrzik. Épületek építési kor szerint

Darabszám

%-os megoszlás

1945 előtt épült épület

107

20%

1945-1990 között épült ép.

292

1990 után épült épület Összesen: Épületek állaga Jó műszaki állapotú épület

Darabszá m

%-os megoszlás

Földszintes épület

305

58%

56%

Földszint+emeletes

6

1%

123

24%

Pince+földszint+tetőtér

196

38%

522

100%

Földszint+emelet+tetőtér

0

0%

Darabszám

%-os megoszlás

Pince+földszintes

12

2%

501

96%

Földszint+tetőteres

3

1%

Összesen:

522

100%

Felújításra javasolt épület

18

3%

Bontásra ítélt

3

1%

522

100%

Összesen:

Épületek szintszám szerint

Épületek megoszlása építési kor, állag és szintszám szerint

Az épületek szintszámát tekintve döntő többségben (58 %) vannak a falusias beépítésre jellemző földszintes épületek, ez mégis kevesebb, mint az átlag vidéki településeken. Nagyobb arányt (38%) a ’80-as évektől megjelenő tetőtér beépítésű épületek képviselnek. b.) Középületek Az intézményi épületek közül a művelődési ház régi épülete felújítandó, korszerűsítendő. A polgármesteri hivatal épülete 2002.-évben felújításra került. A többi intézményi épület általában jól karbantartott, megfelel mind az építési kor, mind az állag tekintetében. c.) Üdülő, szabadidős épületek A település jelenleg nem rendelkezik kijelölt üdülőterülettel, illetve ilyen jellegű épületekkel. A kemping területe kijelölendő sport – szabadidős terület, a József Attila utcában. Szerkezetileg a település előnytelen részén, a Tsz. telep mellett (védőtávolságán belül) található. Az adottságok figyelembe vételével a terület nem ideális a szabadidős tevékenység fejlesztésére. d.) Gazdasági épületek A legjelentősebb gazdasági terület jelenleg a Tsz. major területe a település déli - dél-keleti részén közvetlenül a belterülethez kapcsolódva. Itt több gazdasági épület is található, melyek a gabonatároláshoz és a szarvasmarha-tenyésztéshez kapcsolódnak. Az épületek állaga különböző. A 31 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


terület közművekkel ellátott. Az állattenyésztés fejlesztése várhatóan a közeljövőben kikerül a belterületről. e.) Mezőgazdasági épületek Mezőgazdasági területeken jelenleg nem találhatóak épületek. f.) Ipari épületek A községben jelentősebb ipari jellegű épületek nem találhatóak. A magánvállalkozók saját telkeiken belül folytatják tevékenységüket. 2.15 VONALAS INFRASTRUKTÚRA 2.15.1 Közúthálózat, vasúthálózat A települési úthálózat elemeit az alábbi utak jelentik: • M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé • 1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • 1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal • a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot • szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna vasútvonal 2.15.1.1 Közúti kapcsolatok Levél községet legmagasabb rangú elemként az M1 és M15 autópálya érinti. Az autópályák illetve annak levéli csomópontja kiemeli a községet a szomszéd települések közül, és a közvetlen le és felhajtási lehetőséggel közelebb kerül a Győr-Bécs-Pozsony tengelyhez. A nemzetközi közúti forgalom jellemzően az autópályákon halad. Az M1 autópálya átlagos napi forgalma 3500-5000 jármű. Település Mosonmagyaróvár Bécs Budapest Győr Hegyeshalom Bezenye Rajka Pozsony Mosonszolnok

Légvonal 6,2 km 71,0 km 150 km 40,6 km 4,0 km 8,4 km 11,2 km 29,0 km 4,3 km

Közúti elérhetőség 6,7 km 80,0 km 170 km 49,6 km 5,6 km 13,0 km 17,0 km 47,0 km 8,8 km Levél elérhetősége

Elérési idő 9 min 60 min. 1h 32 min. 32 min. 8 min. 16 min. 16 min. 42 min. 12 min.

Elérhetőség 1,08 1,12 1,13 1,22 1,4 1,5 1,5 1,6 2,04

A 19. táblázat Levél és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Levél esetben az kelet-nyugati irányú kapcsolatok (M1 menti települések). Levél közvetlen szomszédságában fekvő települések közül egyedül Mosonszolnok elérhetősége rosszabb, a közvetlen kapcsolat hiánya miatt.

32 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


2.15.1.2 Vasúti közlekedés Az 1. sz. vasútvonal 160 km/h-s sebességre való átépítése az 1997-es év végén befejeződött. Korszerűsítették a levéli állomást is, az állomáson aluljáró épült. A tömegközlekedés egy részét a BécsBudapesti fővonal bonyolítja le, főleg Győr és Mosonmagyaróvár irányában. A 16. sz. vasútvonal csak áthalad a település közigazgatási területén, megállóval nem rendelkezik. A korábbi regionális koncepciók és a helyi rendezési tervek is tartalmazzák az EURÓPA nagysebességű vasút nyomvonalát (NSV). A jelenlegi elképzelések szerint ez a megye területén az autópályától délre helyezkedne el, az attól 20-50 m-re eső sávban. Levél területén azonban a nyomvonal Mosonmagyaróvár megkerülés miatt jóval délebbre esik és Levél külterületén kettéválik Pozsony és Bécs irányába. Ez a fejlesztés várhatóan 10-15 éves időtávlatra tehető, melynek pontos nyomvonala még az Országos és a Megyei Területrendezési Tervben sem rögzített. 2.15.1.3 Kerékpáros közlekedés A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. Mára azonban már elkészült egy kerékpárút terv, mely építési engedéllyel is rendelkezik. A kerékpárút tervezett nyomvonala az 1. sz. főút déli oldalán halad majd. 2.15.1.4 Autóbusz közlekedés Naponta 17 járatpár közlekedik Mosonmagyaróvár és Hegyeshalom között, amely az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek általában megfelelő. A munkakezdési és befejezési időpontokban gyorsított, illetve sűrített járatokra lépett fel igény. Ennek kényelmi szempontjai vannak, ugyanis a munkás és diákjáratok túlzsúfoltak. Az esetleges további járatindítások gazdaságossági okokból nehézségekbe ütköznek. 3 pár meglévő autóbuszváró található a település egészén. A fedett autóbuszvárók hiányoznak a településről, az autóbusz öblök kiépítettsége sem megfelelő. A településen tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. 2.15.1.5 Belterületi utak A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos, vagy csak kavicsburkolattal ill. azzal sem rendelkezik. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. 2.15.1.6 Személygépkocsik A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett.

33 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Személygépkocsik száma 1996

2000

2001

2002

2003

2004

2005

GYMS megye

101687

108265

113673

119188

126535

129776

133806

-

GYMSM. köz.

37 772

42 321

44 100

46 296

50 251

52 087

52 441

-

350

512

492

433

464

485

461

546

Levél

2006

Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye

239

255

261

274

287

295

303

357

GYMSM. köz.

199

223

231

248

262

271

281

295

Levél

213

297

286

255

270

285

264

307

-

292

KSH kistérség

20. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2006.

A vizsgált időszak alatt 196 gépjárművel emelkedett Levélen a személygépkocsik száma. Ez Levél esetében 156%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 148%, a megyei átlag pedig 130%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 307 személygépkocsi jutott 1000 lakosra. Ezt az arányt csak a megyei átlagot haladja meg. Tehát elmondható, hogy Levél személygépkocsikkal való ellátottsága – a rengeteg munkahelyre ingázó miatt – nagyon magas. Az utóbbi megállapítás is azt bizonyítja, hogy a településen jellemző az agglomerálódás, de a tömegközlekedési kapcsolatok helyett az autó dominál. 2.15.2 Közüzemi hálózatok 2.15.2.1 Közüzemi vízhálózat Levél község vízellátása megoldott. Az 1.sz. főút ÉK-i oldalán halad a Hegyeshalom községet is ellátó ivóvíz távvezeték. Az 1972-ben kiépült 13,7 km közüzemi vízvezeték hálózat jelenlegi üzemeltetője az AQUA Szolgáltató Kft. A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége 2000-ben 70 ezer m3 volt. 12 db. közterületi kifolyó van a településen. A szolgáltatás zavartalan a településen. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás 1996 Levél

522

2000 576

2001 579

2002 590

2003 598

2004 601

2005

2006

611

611

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

96,20%

96,60%

93,50%

94,50%

94,80%

94,7%

98,3%

98,4

GYMSM. köz.

91,61%

99,30%

94,50%

94,90%

95,30%

95,2%

96,4%

96,6

93,2%

97,9%

94,7%

96,9%

97,8%

98,4%

99,8%

99,8%

Levél

21. táblázat: A közüzemi vízhálózat változása 1996-2006.

A 21. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ben 611 db. volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Levél a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legmagasabb arányokkal rendelkezik. 2.15.2.2 Szennyvízcsatorna hálózat A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 1996 és 2005 között megtörtént a településen. A hálózat hossza 13,7 km. Szolgáltatója szintén az AQUA Szolgáltató Kft. Levél szennyvízelvezető hálózata mosonmagyaróvári regionális szennyvízgyűjtő rendszerének része. Levél csatornahálózata gravitációs rendszerű, a szükséges átemelőkkel és nyomóvezetékszakaszokkal. Külterületeken a települések között nyomóvezetékek épültek ki és üzemelnek. 34 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás 1996 Levél

2000 -

263

2001 284

2002 336

2003

2004

338

398

2005 425

507

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

45,92%

61,30%

64,70%

66,40%

69,00%

72,4%

79,5%

80,9%

GYMSM. köz.

8,4%

37,8%

42,5%

44,4%

49,5%

54,1%

60,1%

62,0%

0%

44,7%

46,5%

55,1%

55,3%

65,1%

69,4%

82,4%

Levél

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1996-2006.

A településen a rákötések aránya meghaladja a megyei, illetve a községi átlagot. Közüzemi vízvezeték hálózat km 1996 Levél

2000

13,2

13,2

2001 13,3

2002 13,3

2003

2004

13,3

13,3

2005 13,7

13,7

13,2

13,7

13,7

-

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat km Levél

-

12,3

13,2

13,2

13,2

Közműolló GYMS megye

47,73%

63,46%

69,20%

70,26%

72,78%

73,8%

73,4%

GYMSM. köz.

9,13%

38,07%

44,97%

46,79%

51,94%

56,8%

62,3%

-

69,5%

82,9%

Levél

45,6%

49,0%

56,9%

56,2%

66,2%

23. táblázat: A közüzemi víz-, és szennyvízcsatorna-hálózat hosszának változása, közműolló 1996-2006.

Levélen a vízvezeték hálózat és a szennyvíz hálózat hossza 13,7 km a 19,0 km. A közműolló csak 17%-osan nyitott. A település a közműolló értékek alapján minden átlagot meghalad, a megye más területein sokkal rosszabb a helyzet. 2.15.2.3 Csapadékvíz elvezetés A település csapadékvizeinek legjelentősebb része jelenleg a 0,1-0,3-as lefolyási tényezőt tekintve az utcákban kialakított burkolatlan árkokban szikkasztásra kerül. A belterületen fekszik egy tó melyet a talajvíz töltött fel. A közigazgatási terület meghatározó vízgyűjtője a Lajta jobb parti-csatornája. A községen belül a lakóutcák csapadékvíz elvezetése az utakat szegélyező egy és kétoldali nyílt árkokba történik, ahol elszikkad. Az árkok egy része elhanyagolt, tisztításuk nem megoldott másik része viszont karbantartott. A belterületről lefolyásra kerülő vizek általában déli irányba gravitálnak. A korábbi vízügyi szakvélemény szerint a fejlesztési területek árvízvédelmi szempontból nem kedvezőtlenek. 2.15.2.4 Villamos energia-hálózat A villamos energia hálózat szolgáltatója az E-ON zRt. A településen jelenleg 661 fogyasztó van számon tartva. A bekötések száma folyamatosan emelkedett, ami a lakások számának növekedésre, illetve a fogyasztóhelyek bővülésére vezethető vissza. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Az hogy Levélen alacsonyabb a villanyórák aránya, mint a többi községben, arra vezethető vissza, hogy a településen kevesebben igényelték a külön villanyóra felszerelését.

35 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Villamos energiát fogyasztó háztartás 1996

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

176 500

182 611

191 753

193623

200633

*

*

*

GYMSM. köz.

75 387

77 939

77 772

76674

79290

*

*

*

592

613

617

624

624

624

-

661

Levél

2004

2005

2006

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya GYMS megye

111,4%

112,6%

116,1%

115,7%

117,2%

*

*

GYMSM. köz.

110,5%

111,6%

112,2%

111,8%

111,7%

*

*

105%

104%

101%

102%

102%

102%

-

Levél

107% *nincs adat

24. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2006.

2.15.2.5 Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások 1996

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

75 900

103 402

108 353

113 269

118 265

*

*

*

GYMSM. köz.

12 447

29 871

32 194

34 460

37 522

*

*

*

-

222

245

262

283

295

297

327

Levél

2004

2005

2006

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában GYMS megye

47,89%

63,74%

65,60%

65,60%

69,11%

*

*

*

GYMSM. köz.

18,24%

42,77%

46,44%

50,25%

52,85%

*

*

*

0%

37,7%

40%

43%

46%

48%

48%

53%

Levél

*nincs adat

25. táblázat: Gázhálózat változása 1996-2006.

A településen a gáz szolgáltatását az ÉGÁZ-DÉGÁZ zRt. látja el. 2006-ben 327 db. lakás kötött rá a hálózatra, amely a lakásállománynak a 53%-a. Az alacsony rákötések arányát egyrészt az okozza, hogy csak 6 éve van a településen gázhálózat, másrészt pedig anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövőben emelkedni fog. A települést keresztezi az országhatár Győr közötti nagynyomású gázvezeték, melynek biztonsági övezete 46-46 m a vezeték két oldalán. A biztonsági övezeten belül a nagynyomású vezetéktől 10 m távolságban halad a Bezenye és Rajka községeket ellátó nagy-középnyomású földgázvezeték. 2.15.2.6 Hírközlés, távbeszélő-hálózat A község külterületének északi részén az 1-es út mellett húzódik az országos digitális gerinchálózat optikai kábele, melynek védelméről és megközelítéséről a regionális tervek is intézkednek. A T-COM zRt. a telefonellátás tervezését csak igénybejelentés után kezdi meg. A jelenlegi telefonellátás megfelelő, a fejlesztések a minőségi internetes és nagysebességű adatátvitel (ADSL) irányába javasoltak. A községi internetes felhasználók száma nem jelentős, így a meglévő rendszer kapacitása a terv távlatában megfelelő. A belterület nyilvános utcai telefonokkal jelenleg jól ellátott, bár az 500 fős értékekhez tartozó fülkék száma (8db) alapján Levélen indokolt lenne a T-COM esetleges készülékcsökkentési programja ,de a fülkék egymástól távol esnek valamilyen intézményhez vagy komplexumhoz kötődve (pl.:EXPO-terület). Az új lakóterület fejlesztések megvalósításával a lakosság gyarapodása esetén újabb nyilvános fülke telepítése indokolt, az elérhetőségek jobb területi elosztása miatt is. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen, oszlopon tervezett, kivételt képez a 20 kV-os hálózat. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a

36 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A gazdasági területfejlesztésnél a kábeles ellátás tervezett. A községi kábeltévé szolgáltatása elfogadható, fejleszthető. A jövőben elérhetővé válhat a kábeltévé hálózat az adatátviteli igények kielégítésére is. Távbeszélőkészülékek száma 1996 Levél

2000*

217

2001

347

411

2002 472

2006 443

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra GYMS megye

284

355

327

312

309

GYMSM. köz.

213

311

289

279

289

1000-1999 tel.

219

306

285

275

293

KSH kistérség

183

338

308

397

*

Levél

132

200

239

278

249

26. táblázat: Távbeszélő hálózat 1996-2002.

A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban 200%-al emelkedett, jelenleg a lakások több, mint 72%-ban található vezetékes telefon. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma még alacsony, egyedül az azonos népességű települések adatát haladja meg. (A 2003-2005 években a statisztikákban nem szerepelnek adatok a vezetékes telefonokról) 2.16 LEVÉL SWOT ANALÍZISE Levél swot analízise a település adatszolgáltatása alapján: Erősségek

Gyengeségek

Előnyös fekvés (M1, M15, 1. sz. főút) Jó infrastrukturális ellátottság (víz, csatorna, villany, gáz, telefon, kábel tv, internet) Jó intézményhálózat (egészségügyi ellátás, védőnő, iskola, óvoda, napközi, fogorvosi ellátás, gyógyszertár, posta, bank) Nagyváros közelsége (Mosonmagyaróvár) Környezeti adottságok (pl. horgásztó és környezete, Lajta patak és környezete) Szép, rendezett települési környezet Jó tömegközlekedés (vasút, busz) Csöndes, nyugalmas, biztonságos település Nyitott, jó befogadó késséggel rendelkező település Tehetséges emberek élnek a faluban (alkotók) Emberi értékek Aktív civil szervezetek, mozgalmas civil szervezeti élet Aktív kulturális élet Határ közelsége (hármas határ) Pozitív vándorlási adatok Előnyös földrajzi elhelyezkedés (pl. szélcsatornában való felvés, szélenergia kihasználása, meglévő kavicsvagyon kiaknázása) Gazdasági szereplők mutatói

Az 1-es út forgalmának hatásai A természetes szaporodási jellemzők Helyi munkalehetőségek hiánya Az ingázók nagy aránya Önkormányzat pénzügyi helyzete Vállalkozói forráshiány Gyenge faluközösség, a lakosság megosztottsága A betelepülők nagy aránya (gyökerek hiánya) Romló közbiztonság, helyi rendőrőrs hiánya Nincs polgárőrség A fiatalok szórakozási lehetőségei korlátozottak A helyi utak rossza minősége (kátyúk) Mezőgazdasági utak rossz állapota Kultúrház leromlott állapota kerékpárút hiánya Középületek rossz állaga Kialakított építési telkek hiánya Játszótér hiánya

37 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Pozitív vándorlási különbözet Lehetőségek

Veszélyek

A gazdasági fejlődésének kihasználása Földrajzi és közlekedési adottságok jobb kiaknázása Az autópályák csomópontjaiban a gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázása Munkahelyteremtés Iparterületek kialakítása Kerékpárút kiépítése Helyi identitás, lokálpatriotizmus erősítése Kultúrház felújítása, fejlesztése Sokszínű, gazdag rendezvények, programok szervezése A meglévő német nemzetiségi hagyományok megőrzése Helytörténeti gyűjtemény kialakítása A horgásztó környékének felfejlesztése Civil szervezetek ereje Az osztrák és szlovák határ közelsége Termálvíz kihasználása Kavicstermelés és feldolgozás fejlesztése Mezőgazdaág fejlesztése Idegenforgalom fejlesztése Az internet kihasználása Partner-, és testvér települési kapcsolatok továbbfejlesztése A szuburbanizáció további terjedése Lakóterületek kialakítása

Nincs helyi munkalehetőség Önkormányzati finanszírozás csökkenése Épített örökség lepusztulása (A Fő utca és az Újhelyi utca zártsorú beépítésű házai) Romló közbiztonság Betelepülők problémái (roma kisebbség betelepülése, szlovák betelepülők) Az ingázók munkahelyének megszűnése Eladósodás, elszegényedés Természeti csapások Szemetelés A felvert ingatlan árak miatt a fiatalok elvándorlása A mezőgazdaság tovább erősödő válsága Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb gazdasági területkínálattal rendelkező telephelyeket választják

27. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok

38 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


3 3.1

A VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE AZ EDDIGI FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK

3.1.1 Domborzati adottságok: A település életét évszázadokon keresztül a folyók kiöntései által idehordott hordalékból keletkező réti öntéstalajok határozták meg. A megélhetést biztosították a jó szántóterületek. 3.1.2 Közlekedési adottságok: Mivel Levél a Budapest – Bécs - Pozsony háromszögben feküdt, elérhetősége jelentős helyzeti előnyt biztosított a településnek. Az országos fontosságú postaút mentén kedvezően fejlődhetett a település. Mosonmagyaróvár, Bécs, Pozsony nagyvárosok közvetlenül elérhetőek a település számára. A jó közlekedési viszonyok régebben fontosak voltak a mezőgazdasági termények értékesítése, ma pedig a munkalehetőségek miatt. 3.1.3 Természeti és mezőgazdasági adottságok: A településen jók a talajviszonyok, a csapadék évi mennyisége kielégítő. Levél régtől kihasználta adottságait, lakossága nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből élt. Mosonmagyaróvár közelsége biztosította a keresletet. A mezőgazdasági főtermény a búza és a kukorica voltak. 3.1.4 Gazdasági helyzet: A településnek nem volt lehetősége a nagyobb számú helyi ipari munkahely megteremtésére a központosított iparpolitika miatt. A mezőgazdaság termelési környezete folyamatosan beszűkült. A lakosság munkatevékenységét a napi ingázás segítségével tudta elvégezni. A jelenlegi gazdasági környezet lehetővé teszi azt, hogy elavult gazdasági szerkezet, és annak visszahúzó ereje nélkül szabadon fejlődhessen. A szolgáltató szektor kiterjesztésére alkalmas település lehetőségei korlátlanok. A gazdasági helyzet megítélésében fontos tényező természetesen Mosonmagyaróvár és Bécs közelsége, amely döntően a 20. században kezdte el éreztetni hatását. Ez a hatás a II. világháború után kezdett meghatározóvá válni, amely a munkahelyekben, a munkaképes lakosság elszívásában jelentkezett. Napjainkban egyre érezhetőbbé válik a szuburbanizációs jelenség, amely új távlatokat jelent a település számára. 3.1.5 Gazdaságfejlesztés: Levél község gazdasági hagyományai, közlekedési földrajzi pozíciója (1. számú főút, autópályák, vasúti megálló) területfejlesztési feladatává, kötelességévé is teszi, hogy a település még stabilabb gazdasági helyzetben legyen. Elsődleges célként keresni kell annak lehetőségét , hogy ez a település határain túlnyúló hatásokat is gerjesszen. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a helyi vállalkozók milyen módon tudnának versenyezni , illetve felzárkózni a minél magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. Mindezekhez keresni kell a területfejlesztési külső forrásokat (Nemzeti Fejlesztési Terv, EU-s társfinanszírozások, stb). Ebben nagy szerepet játszana az Önkormányzat és a már beindult térségi LEADER + program és a különböző operatív programok. A település a Szigetköz – Mosoni-sík Leader társulás tagja.

39 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4 4.1

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELÜLVIZSGÁLATA HATÁROZAT TERVEZET Levél település önkormányzatának ……………… sz. képviselő testületi határozata a község településszerkezeti tervéről.

Levél község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló a 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Levél község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-08-02-09 számú tervdokumentációjának É-1 számú, M=1:8 000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. A településen a lakóterületi fejlesztések helye: • A település dél-keleti részén a tsz major és kemping terület ill. a területekkel határos szántóterület (015/1, 015/6, 015/8-12, 021/5-6, 021/13-15, 024/1 hrsz.-ú területek) – 1. sz. terv. terület • A település dél-keleti részén a Szövetkezet utca, Cseresznye utca, József A. utca és a sportpálya által határolt tömb beépítetlen belső területei ( 406-424, 425/7 hrsz.-ú területek) – 1. sz. terv. terület • A település déli sarkában a zártkertek területe (1201-1215 hrsz.-ú területek) – 3. sz. terv. terület • A település északi részén a 05/1 hrsz.-ú út (a benzinkút) a 03 hrsz.-ú út és az expo-falu közötti beépítetlen terület (611/20, 611/27, 611/78-80 hrsz.-ú területek) – 2. sz. terv. terület 3. A településen a gazdasági fejlesztések helye: • A külterület észak-nyugati határában az M15 autópálya és az 1. sz. vasútvonal által határolt háromszög – tervezett kereskedelmi szolgáltató terület (073/3-5, 075/17 hrsz.-ú területek) – 4. sz. terv. terület • A külterület északi határában a kavicsbánya és a közigazgatási határ által határolt terület – tervezett mezőgazdasági major, állattartó telep ill. szélerőműves terület (0106/6-8 hrsz.-ú területek) – 5. sz. terv. terület • A település északi részén a 05/1 hrsz.-ú út (a benzinkút) a 03 hrsz.-ú út és az expo-falu közötti beépítetlen terület 1. sz. országos főút felé eső területrésze (611/27 hrsz.-ú terület) – 2. sz. terv. terület 4. A településen működő széltornyok ellátására a 045/8-9, 051/8, 049/10 és a 049/2 hrsz.-ú szántóterületek egy része különleges közműterület lesz, melyen transzformátor állomás kerül kiépítésre. – 7-10. sz. terv. terület 5. A 038/16-18 hrsz.-ú területek a továbbiakban a tervezett gazdasági területfelhasználású besorolásból átkerülnek általános mezőgazdasági területfelhasználásba. – 6. sz. terv. terület Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző Kelt: Levél, 2009. év ................. hó ...... nap .................................................. Polgármester

.................................................. Jegyző

40 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.2

A RENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATAKOR FIGYELEMBE VETT TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK

4.2.1 Országos területrendezési terv A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.

Kivonat az országos területrendezési tervből

A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában: • a külterületet érintő meglévő országos jelentőségű közműfolyosót (400 kV, 220 kV, nagynyomású gázvezeték) • a település környezetét érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (az autópályákat és a tervezett nagysebességű vasútvonalat) • települést érintő regionális közlekedési elemeket (a 1-es út, vasúti törzshálózat) • az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Levél és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata készítése során figyelembe vettük, az OTrT Levélre vonatkozó elemei belekerültek a rendezési terv felülvizsgálatának rajzos és a szöveges munkarészeibe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település: • Levél teljes közigazgatási területe beletartozik az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe • Levél közigazgatási területének déli része országosan nyilvántartott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik • A Lajtát és a Lajta jobb parti-csatornát övező természetes élőhelyek területei pedig az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak.

41 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

4.2.2 Megyei területrendezési terv 42 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből

A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Levél vonatkozásában: ¾ a külterületet érintő meglévő közműfolyosót (400 kV, 220 kV, nagynyomású gázvezeték) ¾ a település területén árhaladó nagy-középnyomású gázvezetéket ¾ az Levélen áthaladó optikai kábelt ¾ a településen áthaladó 1. sz. főutat ¾ a települést érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (a tervezett nagysebességű vasútvonalat) ¾ települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (Hegyeshalom-Csorna vasútvonal második vágányának megépítése) ¾ a településközi kapcsolatokat adó meglévő és tervezett településközi utakat (LevélMosonmagyaróvár, Levél-Mosonszolnok, Hegyeshalom- Mosonszolnok) ¾ a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplő Levélre is vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat 43 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


• • • • •

Levél a Lajta ártéri öblözetében való fekvését a Lajta egy védett ökológiai folyosó része a közigazgatási terület nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület a közigazgatási terület nagy része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület a Lajta és a Lajta jobb parti-csatorna a NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelvek alapján védelemben részesített területek

Árvízvédelem övezete (ártéri öblözet)

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

44 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.3

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai: • A térségi kapcsolatok erősítése, a település fejlesztésének összehangolása a kistérségi (Szigetközi, M1 autópálya melletti) fejlesztési elképzelésekkel. • Levél településszerkezetének és beépítési módjának megőrzése, a további építések lehetőségének biztosítása csak korlátozott mértékben. • Idegenforgalom, turizmus fejlesztése→ a közeli termálfürdők lehetőségeinek kiaknázása (Mosonmagyaróvár, Lipót, Máriakálnok) • A népesség számának jelenlegi szinten tartása ill. lehetőség szerinti emelése→ a település megtartóerejének és a településpotenciáljának növelése • Szolgáltatások fejlesztése→ polgári életkörülmények megteremtése, önálló gazdasági potenciál megteremtése, munkahelyteremtés • Közlekedésfejlesztés→ a faluközi kapcsolatok fejlesztése a meglévő úthálózat általános minőségének javítása, turistautak, kerékpárutak kijelölése • Természeti környezet alakítása→ változatos művelési ágú földszerkezet kialakítása • Környezetvédelem→ a fejlesztések során törekedni kell a környezetterhelések minimalizálására A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő –a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket • A település területét érintő regionális közműveket • A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat • A meglévő építészeti-kulturális emlékeket • A mezőgazdasági művelés alatt álló területeket • A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait A településszerkezet fejlesztésekor, a fejlesztési területek nagyságrendjének meghatározásakor a reális, belátható időtávon belüli megvalósíthatóságot tartottuk szem előtt, mind a lakóterülete, mind a gazdasági területek estében. 4.3.1 A fejlesztés területi irányai A településen északi és déli irányban egy-egy mesterséges szerkezeti elem gátolja a terjeszkedést. Az 1. sz. országos főutat és a vasutat eddig nem lépte át a település lakóterülete. Ezen határokon túlra továbbra sem kívánatos a lakóterületek kiterjesztése. Kedvező helyek a lakóterületek kialakítására inkább a település dél-keleti és észak-nyugati végében kínálkoznak. A gazdasági területek számára pedig jó adottságú területek a fő közlekedési útvonalak (M1, M15, 1. sz. főút) menti területek. A településszerkezet legjelentősebb változásait az új lakóterületek és új gazdasági területek kialakításai okozzák. Mind lakóterületre, mind gazdasági területre kiemelkedően nagy igény mutatkozik a településen. 45 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Emellett külterületen jelentős szerkezeti elemekként jelennek meg a településközi utak és a szélerőműves területek. 4.3.2 Beépítésre szánt területek 4.3.2.1 Lakóterületek A lakóterület-fejlesztési elképzelések a településen két csoportba oszthatóak. Lehetőség van egyrészt a még beépítetlen belterületek lakóterületté való átalakítására, másrészt az eddig egyéb területfelhasználásba sorolt területek területfelhasználásának megváltoztatásával új lakóterületek kialakítására. A pontos lakóterület-fejlesztési elképzeléseket az alábbiakban foglaltuk össze: • A település dél-keleti részén a tsz major és kemping területén ill. a területekkel határos szántóterületen új lakóterület kialakítása. A terület fő feltárási iránya a József Attila utca és a 015/1 hrsz.-ú településközi út. E két útról nyílnak a tervek szerint a tervezett lakóutcák. (A területről a tsz. major külterületre települ ki.) – • A területen 100 falusias lakóterületbe sorolt építési telek, 34 db. kisvárosias lakóterületbe sorolt építési telek alakítható ki. Emellett a terület szélén futó településközi útról nyílóan a 024/1 hrsz.ú szántóterületen szintén lakóterület kialakítása tervezett. Az itt kialakítható telekszám 21 db. építési telek. A területen emellett kialakul egy új közpark és megmarad egy kisebb kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A kemping egy része megmarad és üdülőházas területfelhasználási besorolást kap. A terület közművesítése a kialakult hálózatra való rácsatlakozással oldható meg. • A település dél-keleti részén a Szövetkezet utca, Cseresznye utca, József A. utca és a sportpálya által határolt tömb beépítetlen tömbbelsőjében egy új lakóterület kialakítása. A terület fő feltárási iránya a József Attila utca és a Cseresznyés utca. Erről a két utcáról ágazik le a tervezett új lakóutca. A területen 32 db. falusias lakóterületbe sorolt építési telek és 26 db. kisvárosias lakóterületbe sorolt építési telek alakítható ki • A terület közművesítése a kialakult hálózatra való rácsatlakozással oldható meg. • A település déli sarkában a zártkertek területén falusias lakóterület kialakítása. A terület telkei feltárhatók a belterület határán futó 028/3 hrsz.-ú településközi útról és a belterületi 1209 hrsz.ú lakóútról is. A területen kialakítható telekszám 24-26 db. építési telek. A terület közművesítése a kialakult hálózatra való rácsatlakozással oldható meg. • A település északi részén a 05/1 hrsz.-ú út, a 03 hrsz.-ú út és az expo-falu közötti beépítetlen belterület. A 12,3 ha-os területből 9 hektáron falusias lakóterület, 3 hektáron pedig gazdasági terület kerül kialakításra. A lakóterületen kb. 115 db építési telek alakítható ki. A terület fő feltárási iránya az 1. sz. főútról a benzinkút melletti 05/18 hrsz.-ú út és a Hegyeshalom felé vezető 03 hrsz.-ú településközi út. Ezen utakról nyílnak a tervezett lakóutcák. Az országos főúttól a lakóterületet jól lehatárolja a tervezett gazdasági terület és azon a telken belüli kijelölt védőfásítás. • A településen az elmúlt években a szuburbanizációs folyamatok felerősödésével egyidejűleg nagy számmal alakítottak ki új építési telkeket, új lakóterületeket. Az új lakóterületek egy része már betelt, ezeket főként az újonnan beköltözők építették be, másik részük még beépítetlen. A fentiekben felsorolt lakóterületi fejlesztések kialakítása előtt - földvédelmi, talajvédelmi és egyéb környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve ill. a fenntartható fejlődést szem előtt tartvafontos lenne ezen kialakított, de még be nem épült lakóterületek beépülése. 4.3.2.2 Településközpont területek A településen településközpont vegyes terület az EXPO egy részének területe és az iskola területe. A rendezési terv felülvizsgálata során nem alakulnak ki újabb településközponti területek. 46 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.3.2.3 Gazdasági területek Gazdasági területek a településen: • A három működő benzinkút területe – kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. • A település Hegyeshalom felőli végén lévő benzinkút mögött elhelyezkedő 611/78-80 hrsz.-ú területek - kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. • A Lajta és a Lajta jobb parti-csatorna között található 0109/2 hrsz.-ú terület egy része (a kavicsbánya tavak mellett létesítendő beton- és beton elemgyár területe) - ipari gazdasági terület. • A település dél-keleti részén a volt autópálya kapuk melletti 038/16-18 hrsz.-ú területek kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. • A belterületen található kemping és a környező területe a 021/13-14, 021/5-6 hrsz.-ú területek kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. • Belterületen a tsz. major 015/1, 015/5-6, 015/8-12, hrsz.-ú területei - zavaró ipari gazdasági terület. Az utóbbi három területen, területhasználati változás tervezett. Mint azt a lakóterületek fejlesztési elképzeléseinél kifejtettük a tsz major területén és a kemping melletti területeken a továbbiakban lakóterületek (falusias és kisvárosi) kialakítása a település célja. A 038/16-18 hrsz.-ú területek pedig, mivel a hatályos rendezési terven tervezett gazdasági terület felhasználás kialakítása nem látszik valószínűnek marad az eredeti mezőgazdasági szántóterületi hasznosítás. A településen a gazdasági területek fejlesztési helye: • A külterület észak-nyugati határában az M15 autópálya és az 1. sz. vasútvonal által határolt 073/3-5, 075/17 hrsz.-ú területek háromszög alakú terület – tervezett kereskedelmi szolgáltató terület. • A terület a hegyeshalmi gazdasági terület folytatását képezi és Hegyeshalom felől közelíthető csak meg. Várhatóan a közműellátás is innen kerül kiépítésre. • A külterület északi határában a kavicsbánya és a közigazgatási határ által határolt 0106/6-8 hrsz.-ú terület – tervezett mezőgazdasági major, állattartó telep • A terület feltárható az 1. sz. országos főútról nyíló 083 084/1 hrsz.-ú mezőgazdasági útról és az annak folytatásában lévő 084/1 hrsz.-ú útról. A tervezett állattartó telep 1000 méteres védőtávolsága nem érinti a lakóterületeket. • A település északi részén a 05/1 hrsz.-ú út, a 03 hrsz.-ú út és az expo-falu közötti 611/27 hrsz.ú beépítetlen terület 1. sz. országos főút felé eső területrésze - tervezett kereskedelmi szolgáltató terület. • A terület feltárható a benzinkút felől és az expo-falu felől kiépítendő tervezett útról. Ezeken a fejlesztési területeken egyaránt mód nyílik a kisebb és nagyobb termelő és szolgáltató gazdasági egységek, logisztikai központ letelepedésére, melyek a helyi foglalkoztatottsági mutatókat javíthatják. Azokon a gazdasági területeken, ahol a lakóterületek ill. tervezett lakóterületek indokolttá teszik hogy a majdani szabályozásban a területek határán belül legalább 10-30 méteres telken belüli kötelező védőfásítás kialakítását írjuk elő. A tervezett védőfásítások mind látványvédelmi, mind zajvédelmi szempontból fontosak. A belterületekhez közel eső területeken javasolt, hogy csak olyan üzemek letelepedését támogassa az önkormányzat, melyek zavaró hatás a területükön belül lecseng.

47 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.3.2.4 Üdülőterületek Hétvégi házas üdülőterület külterületen a hegyeshalmi tó köré szerveződött hétvégi házas területhez csatlakozóan a levéli 0139/1 hrsz.-ú terület. Tervezett üdülőházas terület a belterületen a 021/13 hrsz.-ú ingatlan a meglévő kemping területe, mely eddig gazdasági területként szerepelt a rendezési tervben. A területek közműves ellátása és közlekedési kapcsolatai kialakultak. 4.3.2.5 Különleges területek Különleges területek a településen: • A külterületi 036/7 hrsz.-u terület az autópálya mellett – sport és szabadidős terület. Ez a vízi sportok, motoros vízi járművek számára kijelölt terület a településen, melyen a kavicsbányászatból visszamaradt kb. 3-4 ha-os vízfelület található. • A temető területe mely jelenlegi területnagyságával, a terv távlatát figyelembe véve megfelel mindkét (katolikus, evangélikus) felekezet számára. Bővítése nem tervezett • A Lajta és a Lajta jobb parti-csatorna között található kavicsbánya területe. • Különleges sport és szabadidős terület belterületen a sportpálya területe. • A Mező utcában található 518/14 hrsz.-ú terület - sport és szabadidős terület. Itt horgásztóhoz kapcsolódóan szolgáltató létesítmények, szálláshely szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra. • Jelenleg az EXPO-falu és a benzinkút közötti 611/27 hrsz.-ú terület is különleges sportszabadidős területként szerepel a hatályos rendezési tervben. A településen azonban megváltozott az elképzelés a jelenleg még beépítetlen területről. A terület jelen rendezési terv felülvizsgálata során falusias lakóterületi besorolást kap. • Különleges terület a hulladékudvar területe is a településen. Ennek tervezett helye a hatályos rendezési tervben a belterületi 525/31.hrsz.-ú terület volt, mely jelenleg közterület. A rendezési terv felülvizsgálata során a hulladékudvar a temető mellé az 518/53 hrsz.-ú közterületre kerül át. • Meglévő különleges közműterületek a településen belterületen a gázfogadó (502 hrsz.) területe és külterületen a gázátadó állomás (047/20 hrsz.) területe. A településen a különleges területek fejlesztési helye: • Tervezett különleges közműterület külterületen a 045/8-9, 051/8, 049/10 és a 049/2 hrsz.-ú területeken kerül kijelölésre, mely területen a széltornyokhoz kapcsolódóan – a befektetői igényeknek megfelelően - egy 120/400 kV-os transzformátor állomás kerül elhelyezésre. • 4.3.3 Beépítésre nem szánt területek 4.3.3.1 Közlekedési területek A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak: • M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé. • M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé. • 1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé. • 1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal. • a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot. 48 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


•

szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna vasútvonal. A meglévő közlekedési elemek tekintetében jelentős változás nem várható a településen. Van azonban a településen egy tervezett közlekedési elem, mely a fent említett hálózathoz kapcsolódik. A megyei és az országos területrendezési tervben is szerepel a M1 és M15 autópálya csatlakozásából kiindulóan a Csorna irányában tervezett M86-os gyorsforgalmú út nyomvonala. Az M86 tervezett nyomvonala jelenleg még bizonytalan, pontos helye nem került még megtervezésre. A hosszú távú terveken szintén szerepel a Pozsony – Rajka - Csorna tervezett nagysebességű vasútvonal nyomvonala is, mely várhatóan az M15 és M86 keleti oldalán halad majd. Nyomvonala még szintén nem konkretizálódott. A mai településközi elérések fejlesztése érdekében Levélről a környező községek - Hegyeshalom, Mosonszolnok, és Mosonmagyaróvár - irányába a megyei mellékúthálózat fejlesztési koncepcióban több településközi kapcsolatot adó nyomvonal is szerepel. A településen tervezett településközi utak: • Levél - Hegyeshalom településközi út (a 076.os hrsz.-ú külterületi út kiépítése). • Levél - Mosonmagyaróvár településközi út (a Cseresznyés út, a 025/2 hrsz.-ú külterületi út kiépítése). • Levél - Mosonszolnok településközi út (a jelenlegi vasúti átjárón keresztüli megközelítéssel a jelenlegi külterületi telekrendszer nagymértékű módosításával). • Levél - Lajtapuszta (Bezenye) településközi út (a 095, 0108 hrsz.-ú külterületi utak kiépítése). • Levél - Mosonmagyaróvár településközi út (a Lajta jobb parti csatorna mellett). Ezek a településközi kapcsolatok már a hatályos rendezési terven is kijelölésre kerültek, de megvalósításuk, kiépítésük még nem történt meg. 4.3.3.2 Zöldterületek Levélen az átlag vidéki településekhez képest alacsony a kiépített közparkok és egyéb zöldfelületek száma. A település területén elszórtan találhatóak a kiépített kisebb zöldfelületek vagy olyan intézményterületek, melyek nagy zöldfelülettel rendelkeznek. A községben jelenleg kiépített zöldfelületet a Május 1. utca melletti park, az Újhelyi tér és a temető előtti terület. A meglévő fák védendőek. A temető előtti terület ligetes állapotát a továbbiakban is célszerű megtartani. A temető területén a telepített fák száma megfelelő. Az egyes intézmények (iskola, óvoda kert, sportpálya stb.) zöldfelületei karbantartottak, rendezett, gondozott településképet mutatnak. Ezek mellett a zöldfelületi elemek mellett a sport és szabadidő területek zöldfelületei teszik változatossá a településképet. Ilyen területek a mező utcai sport és szabadidő terület és a horgász utcai horgásztó területe. A tó utcában is jelentős kiterjedésű zöldfelületek találhatók, mely területek azonban gondozatlanok, kissé elhanyagolt képet mutatnak. Remélhetőleg a közeljövőben rendezik a területet és így kialakulhat egy szép közösségi zöldfelület a településen. A rendezési terv felülvizsgálata során a tsz major területén tervezett lakóterület súlypontjában javasoljuk egy új közpark kialakítását. Így az új lakóterületek kiszolgálására kialakul egy kisebb közösségi zöldfelület, mely alkalmas játszótér elhelyezésére is. 4.3.3.3 Erdőterületek Levél közigazgatási területén belül jelentősebb, nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület a közigazgatási terület északi részén található. Kisebb védőerdősávok a főbb utak, mezőgazdasági utak mentén elszórtan találhatóak. Mindenképpen fontos a településen található erdőterületek megőrzése és fenntartása tájesztétikai és ökológiai szempontból egyaránt. A Lajta mentén található 83 hektáros erdőterület a továbbiakban is érintetlen marad. A rendezési terv felülvizsgálata során, külterületen több helyen kijelöltünk telepítendő védőfasorokat a mezőgazdasági utak mentén. 49 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.3.3.4 Mezőgazdasági területek A település külterületét 80%-ban jó minőségű szántóterületek alkotják, melyeken folyamatosan mezőgazdasági termelés folyik. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak. A területen egy nagy mezőgazdasági társaság és több kisebb egyéni gazdálkodó műveli a földeket. A szántóföldek nagy részén étkezési búza és takarmány termesztés folyik. A mezőgazdasággal kapcsolatos nagy létszámú állattartó tevékenység belterületen a tsz major területén (900-950 db-os szarvasmarha) folyik. A lakóterületeket erősen zavarja az állattartás bűze. A település és az állattartó telep tulajdonosának közös elhatározása alapján a belterületről kikerül a nagy létszámú állattartó tevékenység. Az állattartó telep, mint zavaró ipari gazdasági terület tervezett helye a külterületi 0106/6-8 hrsz.-ú jelenlegi szántóterület déli fele. A telep 1000 méteres védőtávolsága ezen a helyen már nem érinti a belterületet és a lakott helyeket. A tsz major helye megfelelő támogatások és források beszerzésével a jövőben rekultiválható. A felszabaduló kb. 10 ha.-os területen, mivel az szervesen illeszkedik a község településszerkezetébe, lakóterület kialakítása tervezett. A gazdasági területek leírásánál említettük, hogy a 038/16-18 hrsz.-ú területek, melyek a hatályos rendezési terven tervezett gazdasági területként szerepelnek visszakerülnek általános mezőgazdasági besorolásba. – 6. sz. tervezési terület 4.3.3.5 Szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területek Levélen a közelmúltban külön beruházásként létrejött két szélerőmű park. A felállított széltornyok már évek óta üzemelnek. A hatályos rendezési tervben a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területek a 033/1-11, 031/1-7, 040/3-5, 049/1-9, 075/5-075/15, 056, 058/7-058/11, 053/1-053/3, 063/1-6, 0102/1, 0105/1-5, 0109/3-5, 0113/3-5, 0118/4-5, 0123/7-13, 0125/1-4, 0127/1-4, 0131/6-8, 0142, hrsz.-ú szántóterületek. A széltornyok telepítése jelenleg is folyamatos a területen. Ezekhez a létesítményekhez kapcsolódóan - transzformátor építmény és kiszolgáló épületek elhelyezésére - igényként merült fel egy közműterület kijelölése. Ennek helye külterületen a 045/8-9 hrsz.-ú terület, melyet a különleges területek részletezésénél említettünk. – 7. sz. tervezési terület Jelen rendezési terv felülvizsgálat során tervezett a szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területek kiterjedésének kis mértékű bővítése. A 0106/6-8 hrsz.-ú jelenlegi szántóterület északi fele szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területként kerül kijelölésre. – 5. sz. tervezési terület

50 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.4

A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA- ÉS VÁLTOZÁSA

A településen a jelenlegi hatályos rendezési terv alapján a területfelhasználás az alábbi módon oszlik meg: Területfelhasználás / művelési ág Szántóterület együttesen - szántóterület - széltornyok telepítésére kijelölt szántóterület Rét, legelő terület Kert terület Erdő (védelmi rendeltetésű és gazdasági rendeltetésű) Vízfelület (folyóvíz, tó) Gazdasági terület együttesen - kereskedelmi szolgáltató terület - ipari gazdasági terület Különleges terület együttesen - bányaterület - egyéb különleges terület Közparkok, zöldterületek Lakóterület együttesen - kisvárosi lakóterület - falusias lakóterület Településközpont vegyes terület

Kiterjedés 1877,6 ha 1122 ha 755,6 ha 10 ha 40,4 ha 124,3 ha 44 ha 43,8 ha 14 ha 29,8 ha 125,8 ha 111,2 ha 14,6 ha 9,3 ha 75,3 ha 9,2 ha 66,1 ha 3,1 ha

A rendezési terv felülvizsgálatával a tervezett területfelhasználás az alábbi módon oszlik meg: Területfelhasználás / művelési ág Szántóterület együttesen - szántóterület - széltornyok telepítésére kijelölt szántóterület Rét, legelő terület Kert terület Erdő (védelmi rendeltetésű és gazdasági rendeltetésű) Vízfelület (folyóvíz, tó) Gazdasági terület együttesen - kereskedelmi szolgáltató terület - ipari gazdasági terület Különleges terület együttesen - bányaterület - egyéb különleges terület Közparkok, zöldterületek Lakóterület együttesen - kisvárosi lakóterület - falusias lakóterület Településközpont vegyes terület

Kiterjedés 1939,5 ha 1072,5 ha 767 ha 10 ha 38,1 ha 135,6 ha 44 ha 61,3 ha 28,5 ha 32,8 ha 119,9 ha 105,3 ha 14,6 ha 9,3 ha 125,3 ha 13,7 ha 111,6 ha 3,1 ha

A rendezési terv felülvizsgálatának során megfogalmazott fejlesztési elképzelések szerint a település összterületéből kb. 92,4 hektárnyi terület felhasználása változik meg. A változások a belterületi határ módosításával is járnak, a fejlesztések megvalósulásával a beépítésre szánt terület pedig 34,4 hektárral megnövekszik a településen.

51 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A területfelhasználás változás az alábbi módon oszlik meg: Jelenlegi területhasználat Tervezett területhasználat 1. sz. terület 2,5 ha falusias lakóterület 4,2 ha beépítetlen belterület 0,8 ha kisvárosias lakóterület 5,7 ha falusias lakóterület 9,6 ha zavaró ipari gazdasági terület (tsz 1,2 ha kisvárosias lakóterület major) 0,4 ha zöldterület 0,5 ha ker. szolg. gazdasági terület 2,2 ha kereskedelmi szolgáltató gazdasági 2,3 ha falusias lakóterület terület 0,3 ha üdülőházas terület (kemping) 1,2 ha szántóterület

1,2 ha falusias lakóterület 2. sz. terület

2,7 ha kert terület

12,3 ha beépítetlen belterület

25 ha szántóterület

2,7 ha falusias lakóterület 3. sz. terület 7,3 ha falusias lakóterület 2,3 ha ker. szolg. gazdasági terület 4. sz. terület 13,6 ha zavaró ipari gazdasági terület 11,4 ha széltornyok telepítésére kijelölt szántóterület

5. sz. terület 20,1 ha szántóterület 20,1 ha kereskedelmi szolgáltató gazd. ter. 6. sz. terület 9,2 ha kereskedelmi szolgáltató gazdasági 9,2 ha szántóterület terület 7. sz. terület 4,1 ha szántóterület 4,1 ha különleges közműterület 8. sz. terület 6,0 ha szántóterület 4,1 ha különleges közműterület 9. sz. terület 6,2 ha szántóterület 6,2 ha különleges közműterület 10. sz. terület 5,0 ha szántóterület 5,0 ha különleges közműterület (A táblázat az újonnan kialakuló utak területét nem tartalmazza)

A 8,9,10 sz. tervezési területek egymás alternatívái, jelen tervezési fázisban még nem határozható meg pontosan, hogy melyik lesz a végleges közműterület a három jelölt terület közül. Ezért a területhasználat-változás meghatározásánál és a biológia aktivitás érték számításánál egy 6,0 hektáros átlagterülettel számolunk.

52 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Az újonnan kialakuló lakóterületek esetében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: ¾ Falusias lakóterület • Maximális szintterületsűrűség: 0,5 • Tervezett telekméretek: 300 m2-től – 1000 m2-ig • Tervezett beépíthetőség: a meglévő falusias környezetet alapul véve 30% • Tervezett minimális zöldfelületarány: min. 50% • Tervezett maximális építménymagasság: 4,5 m • Tervezett beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló ¾ Kisvárosias lakóterület • Maximális szintterületsűrűség: 0,5-0,7 • Tervezett telekméretek: 300 m2-től – 1000 m2-ig • Tervezett beépíthetőség: a meglévő falusias környezetet alapul véve 30% • Tervezett minimális zöldfelületarány: min. 50% • Tervezett maximális építménymagasság: 4,5-7,5 m • Tervezett beépítési mód: zártsorú, oldalhatáron álló Az újonnan kialakuló gazdasági területek esetében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: ¾ Kereskedelmi, szolgáltató terület • Maximális szintterületsűrűség: 1,5 • Tervezett telekméretek:1500 m2-től • Tervezett beépíthetőség: 50% • Tervezett minimális zöldfelületarány: 30% • Tervezett maximális építménymagasság:7,5 - 9,5 m ill. egyes helyeken 14,0 m. ¾ Ipari gazdasági terület • Maximális szintterületsűrűség: 1,5 • Tervezett telekméretek:1500 m2-től • Tervezett beépíthetőség: 50% • Tervezett minimális zöldfelületarány: 30% • Tervezett maximális építménymagasság:7,5 - 9,5 m Az újonnan kialakuló szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területek esetében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: ¾ Mezőgazdasági szántó terület – szélkerék állítás vizsgálatára kijelölt terület • Tervezett beépíthetőség: 3 % • Tervezett maximális építménymagasság: 150 m (későbbiekben: h.) A meglévő szélerőművekhez kapcsolódóan kialakítandó különleges terület esetében a tervezett konkrét területfelhasználási és beépítési paraméterek a következők: ¾ Különleges villamos transzformátor terület • Tervezett beépíthetőség: 40 % • Tervezett maximális építménymagasság: 6,0 m • Legnagyobb szintterületsürűség: 1,0

53 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4.5

A TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem változhat. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató

Biológiai aktivitás érték

Lakóterület – falusias Lakóterület – kisvárosias Vegyes terület - településközponti Különleges területek együttesen Különleges bánya terület Gazdasági terület – zavaró ipari (mezőgazdasági üzemi terület) Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

66,1 ha 9,2 ha 3,1 ha 14,6 ha 111,2 ha

33,05 ha (50%) 4,6 ha (50%) 0,62 (20%) 7,3 ha (átlagosan 50%) -

2,5 3,0 0,7 átlagosan 3,5 0,1

82,625 13,8 0,434 25,55 -

29,8 ha

5,96 ha (20%)

0,4

2,384

14,0 ha

4,2 ha (30%)

0,3

1,26


Zöldterület Erdőterület (védelmi funkcióval) Mezőgazdasági terület - rét Mezőgazdasági terület - kert Mezőgazdasági terület - szántó Vízgazdálkodási terület – vízfelület, folyóvíz

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre nem szánt területek

9,3 ha 124,3 ha 10 ha 40,4 ha 1877,6 ha

8 9 6 6 3

74,4 1118,7 60 242,4 5632,8

44 ha

6

264

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

54 www.ter-halo.hu

7392,3

TÉR-HÁLÓ KFT


A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:

Értékmutató


Lakóterület – falusias Lakóterület – kisvárosias Vegyes terület - településközponti Különleges területek együttesen Különleges bánya terület Gazdasági terület – zavaró ipari (mezőgazdasági üzemi terület) Gazdasági terület – kereskedelmi szolgáltató

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

111,6 ha 13,7 ha 3,1 ha 24,7 ha 105,3 ha

55,8 ha (50%) 6,85 ha (50%) 0,62 (20%) 12,35 ha (átlagosan 50%) -

2,5 3,0 0,7 átlagosan 3,5 0,1

139,5 20,55 0,434 43,225 -

32,8 ha

6,56 ha (20%)

0,4

2,624

28,5 ha

8,55 ha (30%)

0,3

2,565


Zöldterület Erdőterület (védelmi funkcióval) Mezőgazdasági terület - rét Mezőgazdasági terület - kert Mezőgazdasági terület - szántó Vízgazdálkodási terület – vízfelület, folyóvíz

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre nem szánt területek

9,3 ha 135,6 ha 10 ha 38,1 ha 1829,4 ha

8 9 6 6 3

74,4 1220,4 60 228,6 5488,2

44 ha

6

264

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

7544,475

A település biológiai aktivitás értéke tehát a változtatások megvalósulásával növekedni fog. (A kismértékű növekedés annak az eredménye, hogy a bányaterületek lecsökkentek az eddigi elképzelésekhez képest.)

55 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5 5.1

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT

5.1.1 Tájalakulás

Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

56 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Katonai felmérés 1998-ból

Az első és második katonai felmérés térképi ábrázolásain látható, hogy a település közigazgatási területét a mai 1-es úttól északra rétek, legelők alkották. Szántóföldi művelés csak a déli területek folyt. Ennek oka valószínűleg az, hogy a Lajta árterét ekkor még szorították be a mai jobb és jobb parti csatorna közé. Így az északi területek vizesebb, ártéri jellegű területek voltak. Szintén rétek, legelők voltak az Óvár – Mosonszolnok összekötő úttól keletre eső területek is. Az akkori belterület, faluterület közvetlen környezetében pedig kertes gazdálkodás folyt. A Lajta mentét ártéri erdőterület kísérte Óvártól Hegyeshalomig. Ennek maradványa a mai 83 hektáros erdőterület. A későbbiekben a Lajta jobb és jobb parti-csatorna kiépítésével művelésre alkalmas területek szabadultak fel. A folyószabályozással eltűntek a rétek, legelők a területről, helyüket szántók váltották fel. ezzel egyidejűleg lecsökkent a Lajtát kísérő erdősáv szélessége is. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. Az autópályák kiépítésével szintén nagyot változott a ’90-es években a külterület. Megjelentek a síkvidéki tájból kiemelkedő felüljárók, csomópontok, melyek jeltősen befolyásolják a tájképet. 2005 óta pedig a mosonmagyaróvári, mosonszolnoki határos területekhez csatlakozva megjelentek a külterületen a széltornyok.

57 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.1.2 Természeti környezet Levél község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek, minimális rét-legelő területek és egy nagyobb kiterjedésű erdőterület és egy bányaterület jellemzik. A jellemző külterületi művelési ág, területhasználat szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Erdőterület Szántóterület Rét terület Kert terület Vízfelület (folyók, csatornák, tavak) Különleges sport és szabadidős terület Gazdasági terület Autópálya és vasút terület Összesen

Terület (ha) 124,3 ha 1877,6 ha 14,6 ha 40,4 ha 44,0 ha 10,0 ha 22,0 ha 80,0 ha 2212,9 ha

Arány (%) 5,6 84,8 0,6 2 2 0,4 1,0 3,6 100 %

A település külterületének nagysága a kisebb közlekedési területek nélkül kb. 2213 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó rét, kisebb részben erdő területekkel rendelkezik. Összefüggő jelentős nagyságú külterületi zöldterület (erdő) a Lajta mentén található a községben. Az erdőterületen fennmaradt jellegzetes növény és állatvilág nemcsak helyi, hanem kistérségi szinten is kiemelt természeti érték, mely a táj értékes részét képezi. Emellett a szántó területeket feltáró utak mentén kisebb védőerdő sávok találhatóak. A mezőgazdasági területek jó termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. A közigazgatási területen található szántóterületek nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe tartozik. A szántók 2-3 minőségi osztályú, nagy aranykorona értékű területek. Ennek hatására a gazdálkodásban vezető szerepet tölt be a növénytermelés. Legnagyobb arányban búzát, árpát, kukoricát és takarmánynövényeket termesztenek. Levélen a belterületet övezően jelentős kert művelési ágú területek maradtak fenn. Ezek a területek a déli részeken már a lakóterület fejlesztés területei, de a vasút és a horgásztó közötti kertek továbbra is kert művelésű területek maradnak. Jelentős a településen a vízfelületek aránya is, mely nagyrészt a kavicsbányászatnak köszönhető. A bányászat felhagyása után horgásztavakként funkcionálnak a volt bányatavak. Emellett a község igazgatási területének kb. 4 %-át a jelentős területigényű autópályák és a vasút terület teszi ki. 5.1.3 Konfliktusok A településszerkezeti tervben megfogalmazott elképzelések megvalósulásával a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzetek lépnek föl. A település legjelentősebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévő természeti környezet között éleződnek ki, illetve a meglévő gazdasági funkciójú területek és a lakó, valamint sportszabadidős területek között vannak. Az eltérő terület-felhasználásból adódó konfliktusokat a tájrendezési tervlap tartalmazza.

58 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.1.4 Fejlesztési javaslat 5.1.4.1 Területhasználati változás A mezőgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók művelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ előállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elősegítheti a környezetkímélő gazdálkodás elterjedését is. A különböző területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fő közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezőgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védőfasort kell a jövőben telepíteni. A védőfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentős tájesztétikai értéket képviselnek. 5.1.4.2 Zöldfelületi rendszer A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak és a Natura 2000 rendszernek. A külterületi zöldfelületi rendszer elemei a Lajtát kísérő ligeterdő, rétek, a néhány meglévő védőerdő sáv és a tervezett és meglévő utakat kísérő fasorok. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. A belterületi zöldfelületi rendszer elemei a fasorok, tervezett és meglévő zöldfelületek. Kiterjedésük, méretük kisebb, mint a külterületi zöldfelületek, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzően csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb kialakítású lakóterületein és azokon a helyeken, ahol az utca és a közterületek szélessége lehetővé teszi, javasoljuk fasorok és az utakat kísérő kétoldali allék telepítését. A fasorok kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temető szép környezettel rendelkezik, gondozott, jól megközelíthető, jól felszerelt, megfelelően ellátott, a parkolási lehetőség megoldott, ravatalozó, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van. 5.1.4.3 A zöldfelületi fejlesztés irányelvei A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb.) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki: közterületi növénytelepítés, utcai fasorok, az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek, a szélesebb közlekedési területek zöldfelületei, meglévő és tervezett közparkok. 59 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életű, a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló, - magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérő, egyenes törzset nevelő, - virággal, terméssel nem szennyező, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelő, - megfelelő árnyékolást adó lombozattal rendelkező, - a tájra vagy a települési környezetre jellemző faj legyen. A fasor telepítésére helyhiány vagy közművek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentős forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsősorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem néhány helyen azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezőgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé eső telkeken belül kötelező a védőfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szűk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belső telekhatárokon. A védőfásításnál a növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a település és a környező táj meglevő növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezőjére buzdít. A növények kerítéstől (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendő növény végleges magasságát/koronaátmérőjét kell figyelembe venni, így kisméretű fák esetében 1,5 m, közepes méretű fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m. A fejlesztési területeken közpark, közparkok is létesülnek. Ahhoz, hogy funkcióját betöltse, a közpark optimális mérete 7-10 m2/fő, ezen belül az ajánlott terület felhasználás: játszó- és sportkert, szabadtéri sportpálya: 3,0-4,0 m2/fő pihenőkert: 4,0-6,0 m2/fő. A közpark létesítésének szándéka szerint tervezett lakóterületi közpark mérete alapján ezen funkció betöltésére alkalmas. A lakóterületen belül központi helyzetű, elhelyezésének előnye, hogy a terület bármely részéről könnyen elérhető. A kialakítandó közpark területhasználata igazodjon a lakossági igényekhez, ezért javasoljuk egy-egy játszótér/játszókert kialakítását. A megfelelő megvilágítása a biztonságos használat alapfeltétele. A játszótér játszószerei és burkolatai olyan anyagból készüljenek, amelyek időállóak és a használat során maximálisan eleget tesznek a biztonsági követelményeknek (gumi-, kéregreszelék-, homokburkolat, műanyag vagy fa játszószerek). A játszókerti egységet körbe kell keríteni, növényzetét úgy kell kialakítani, hogy 30-50%-os árnyékolást biztosítson. A közpark növényzete egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m2-ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel 60 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


rendelkező fajokat is. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), a mérgező részeket tartalmazó növények (tuja), allergén növények (Cupressocyparis leylandii) használata kerülendő, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők. A közpark határán létesüljön fasor. Közpark létesítése építési engedélyezési tervhez kötött, amiben be kell mutatni táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök tervei alapján készült, zöldfelület kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet, amely rögzíti a pontos területhasználatot, a park szerkezeti egységeit, azok kapcsolatát egymással és a környezettel, valamint a közpark úthálózatát. El kell készíteni a növénykiültetési (kertészeti) tervet, amely kijelöli a telken ültetendő fák helyét és faját. Növénytelepítésre javasolt fajok Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták: Kis fák: Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tilia euchlora és fajtái (krími hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák:

(A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) 61 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar) 5.2

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT

5.2.1 Levegőtisztaság-védelem Mivel Levélen szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak (autópályák és az országos főút) mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén a tsz major. Várhatóan hamarosan kikerül azonban a belterületről egy olyan helye, ahol 1000 méteres védőtávolságán belül lakott terület nem lesz. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 3 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. 5.2.2 Zaj- és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben4 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát az 1. sz. főúton és a vasútvonal mentén. Az átmenő forgalom nagy a településen és a főút közvetlenül a házak mellett fut. A távolságból adódóan a rezgéshullámok is károsítják a lakóházakat. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 5 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg.

3

21/2001 (II.14) Korm. rendelet

4

21/2001. (II.14.) Kormányrendelet

5

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 62 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50

40

55

45

60

50

65

55

55

45

60

50

65

55

65

55

60

50

65

55

65

55

65

55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez

A vizsgálati munkarészben levezetett zajszámításokból az derül ki, hogy belterületen a zajterhelési határérték abban az esetben teljesül, ha a szélső forgalmi sáv középvonala és a védendő épületek út felőli homlokzata közötti távolság d ≥ 40 méter. Az 1. sz. országos főút szélső forgalmi sáv középvonalától mérve 40 méteren belül új lakóépület létesítése nem megengedhető. A vasútvonal esetében a vizsgálati munkarészben levezetett zajszámítások alapján zajvédő töltés kialakítása javasolt. A zajvédő töltés kialakítása után sem engedhető meg azonban a vasútvonaltól számított 60 méteren belül új lakóépület létesítése. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. 5.2.3 Vízminőség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében a településen a szikkasztás nem engedélyezhető. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A településen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet.

63 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.2.4 Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhető változást. 5.2.5 Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- hatással vannak. A fejlesztési területek a beépítésre szánt területek, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Emellett a távlati elképzelésekben szereplő az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják jelentősen a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. Kedvező azonban, hogy a terveken az egyes új nyomvonalak illeszkednek a már kialakult közlekedési folyosókhoz. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között (pl. vadátjárók kialakítása az M86 tervezett nyomvonalán stb.) A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával – megpróbáljuk a tájba illeszteni a a beépített területeket, nyomvonalas létesítményeket. 5.2.6 Táj- és természetvédelem A település északi részén és a dél-nyugati kiszögelésében természeti terület és védett ökológiai folyosó terület található. A védett területek közelsége miatt a természetvédelmi szempontok érvényre juttatására fokozott figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a fészkelő és vándormadarak élőhelyeire, illetve, a vadvonulási vonalak biztosítására. Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védőzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. 5.2.7 Örökségvédelem A 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez, tervmódosításokhoz örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településre 2004-ben készült egy részletes, jól kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmányban védelemre javasolt épületeket és utcaképeket a település védelemben részesíti. A helyi értékvédelem kiterjesztését nem tervezi a település. A régészeti örökség tekintetében az újonnan beépítésre szánt területekre jelenleg folyamatban van egy Régészeti Örökségvédelmi Hatástanulmány készítése, mely a település régészeti értékvédelmi összefüggéseit feltárja az adott területekre.

64 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.3

KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT

5.3.1 Fő közlekedési kapcsolatok A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak: • M1 autópálya, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • M15 autópálya, amely a Levél közigazgatási területén található autópálya csomópontból kiindulva Rajkán keresztül halad Pozsony felé • 1. sz. országos főút, amely Győrből Mosonmagyaróváron és Levélen át halad Hegyeshalom és Bécs felé • 1. sz. Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal • a település külterületén áthalad a 8505. sz. állami mellékút, amely Mosonmagyaróvár és Mosonszolnok között biztosít közvetlen közúti kapcsolatot • szintén a település külterületén halad át a 16. sz. Hegyeshalom-Jánossomorja-Csorna vasútvonal A meglévő közlekedési elemek tekintetében jelentős változás nem várható a településen. 5.3.2 A közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztése A megyei és az országos területrendezési tervben szereplő fejlesztési elképzelések: • M86-os gyorsforgalmú út, melynek nyomvonala az M1 és M15 autópálya csatlakozásából kiindulóan a közigazgatási területet átvágva Mosonszonlok, Jánossomorja települések területén át halad dél felé Csorna, majd Szombathely irányába. Az M86 tervezett nyomvonala jelenleg még bizonytalan, pontos helye nem került még megtervezésre. • Pozsony – Rajka - Csorna nagysebességű vasútvonal. A tervezett nyomvonal a megyén keresztül az M1 autópálya déli oldalában halad, Levélen elágazik Bécs és Pozsony felé. A Pozsony felé vezető nyomvonal az M15 keleti oldalában tervezett. Pontos nyomvonala még szintén nem konkretizálódott. 5.3.3 Településközi utak A település közúti kapcsolatinak fejlesztése terén jelentős elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A megyei területrendezési tervben és a megyei mellékúthálózat-fejlesztési tervben szereplő településközi úthálózat Levélt érintő elemei az alábbiak: • Levél - Hegyeshalom településközi út (a 076.os hrsz.-ú külterületi út kiépítése) • Levél - Mosonmagyaróvár településközi út (a Cseresznyés út, a 025/2 hrsz.-ú külterületi út kiépítése) • Levél - Mosonszolnok településközi út (a jelenlegi vasúti átjárón keresztüli megközelítéssel a jelenlegi külterületi telekrendszer nagymértékű módosításával) • Levél - Lajtapuszta (Bezenye) településközi út (a 095, 0108 hrsz.-ú külterületi utak kiépítése) • Levél - Mosonmagyaróvár településközi út (a Lajta jobb parti csatorna mellett) Ezek a településközi kapcsolatok már a hatályos rendezési terven is kijelölésre kerültek, de megvalósításuk, kiépítésük még nem történt meg.

65 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.3.4 Belterületi utak A belterületen jelenleg a 85305-ös állami út – József Attila utca - alkotja a település hálózatszerkezeti vázát, belterületi másodrendű főút (B.II.) rangban. Az 85305-ös út mellett erre merőlegesen a Fő utca lehet egy újabb tengely amennyiben megvalósul a Hegyeshalom és Mosonmagyaróvár irányába vezető faluközi út. A település déli, keleti felén létesülő lakóterületek mind a 85305-ös útra merőleges meglévő utcákon keresztül csatlakoznak. Az északra tervezett újabb lakóterület feltáró út az EXPO telek mellett szintén egy új településközi kapcsolatot adhat a jövőben Lajtapuszta,(Bezenye) felé. A település szerkezeti rendszeréhez tartozik a Fő utca keleti kikötése a Cseresznyés útra , mely a Mosonmagyaróvári településközi kapcsolat nyomvonalát korrigálja. A többi utca lakóút vagy kiszolgálóút marad ill. az újabb tervezett feltáró utcák is azok lesznek. A meglévő közterület szélességek a község nagy részén kitűnően alkalmasak bármely fejlesztésre, bővítésre. A község észak-nyugati részének szűk utcái – Mező, Diófa, Legelő köz – illetve a déli területek – Új utca és környéke, a Bartók Béla utcával párhuzamos volt zártkerti út - a történelmi időktől öröklötten „kevés” közterület szélességgel bírnak. A fejlesztések és azok műszaki, infrastrukturális lehetőségének megteremtése érdekében majd a szabályozási tervben a szükséges helyeken szabályozási vonallal jelölve közterület szélesítéseket javasolunk. A jelenlegi közterületeken és a tervezett lakóutcákban marad a nyíltárkos vízelvezetés, általában 0,80-1,0 m-es padkával, a felszíni vízelvezetési koncepció alapján helyenkénti zárt árkos kialakítással, a mikro domborzati tényezőket figyelembe véve. A Vasút utca Május 1. utca találkozása előtti teresedés forgalomtechnikai megoldására a körforgalmat javasoljuk, mely megfelelő színfoltja lehet a községnek. A Fő utca nyugati végének „zegzugos” térlezárását a terv nem változtatja, az építészeti történelmi állapotokat a közlekedési igény elé helyezésével. Hegyeshalmi településközi út forgalma sem indokolja a térszerkezet megbontását, mely a minimális szabályozási szélesítésekkel komfortossá tehető. Az utcasarkokon helyenként jelölt lesarkítás egyrészt a csomóponti közlekedési beláthatóságot segíti, másrészt pedig barátságosabb településképileg. 5.3.5 Tömegközlekedés A vasúti személyszállítást a MÁV zRt. biztosítja a településen. Mivel a település vasúti fővonalon fekszik a személyszállítás optimális. A vasúti tömegközlekedés nagy konkurenciája az autóbusszal történő személyszállításnak, ugyanis Levél esetében Mosonmagyaróvár, Győr és Budapest viszonylatában is kapcsolatot ad. Az állomás épülete megfelelő, a pálya 160 km/h-ás sebességűre történő átépítésével gyalogos aluljáró és kulturált peronrendszer épült. Autóbusszal történő tömegközlekedést a KISALFÖLD VOLÁN zRt. szolgáltatja. A községet érintő autóbuszjárat a Hegyeshalom-Mosonmagyaróvár közötti járat naponta 17 járat párral érinti a községet. Minden járat pár áthalad Levélen, hálózati végállomás nincs a községben. Az autóbusz a Dózsa György utca, Fő utca, József Attila utca vonalon halad, felfűzve a község lakóterületeit, körjáratban visszatérve az 1-es főútra. A községnek más autóbusz kapcsolata nincs. A községben három megálló fedi le a teljes települést. A rendezési terv szerinti lakóterület fejlesztések nagyságrendje és a meglévő település szerkezethez való viszonya alapján, újabb megállók kiépítése a lakóterületek figyelembe vételével nem szükséges. Hosszútávon vonalhálózati fejlesztésre lesz szükség a jövőben, ha a tervezett lakóterületi elképzelések realizálódnak a község északi részén. Indokolt és megoldandó feladat a felszállóhelyeknél váró építmény, kiemelt járdasziget és az utcai járdákhoz kapcsolatot adó összekötő járdák építése. Nagytávú célként előretekintve a megállókat öbölbe célszerű helyezni, mely a jövőbeni közterület rendezési terveken kell hogy pontosodjon.

66 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


5.3.6 Kerékpárutak Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A kerékpáros-turizmus tovább növekedésével várható hatása mellett jelentős igény a szomszédos települések Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár kerékpáros biztonságos elérésének megteremtése, mely az 1-es út mentén tervezett és lassan megvalósuló kistérségi kerékpárút hálózathoz csatlakozóan Levél felé is ki kell alakítani a kerékpárosok számára a nyomvonalat. Ez a jelenleg veszélyes 1-es főút közlekedési helyzete miatt is fontos. A régiós kerékpáros összeköttetésen túl a Mosonmagyaróvár felé történő kerékpáros kapcsolat megteremtését a két település társadalmi, gazdasági kapcsolatai is indokolják. Jelentős számú aktív dolgozó talál munkát a Mosonmagyaróvári üzemekben, illetve a számos rokoni családi kötődés is a kerékpáros mindennapos közlekedést indokolja. Belterületen a kerékpáros forgalom megfelelően biztonságos a jelenlegi útkeresztmetszeteken és biztonságukat is növelni fogja a lassítók jelenléte. A környező más községek irányába a kerékpáros nyomvonal kiépítésének szükségszerűsége nem indokolt (Mosonszolnok, Bezenye). 5.4

KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT

Vízellátás A község közműves ivóvíz hálózata kiépült. Önálló vízbázisa megszűnt, a vízellátás Mosonmagyaróvárról történik, közvetlen vezetékrendszerrel. E vízbázisról kiinduló hálózat szolgáltatja a szomszédos Hegyeshalom ívó- és tüzivíz igényét is. A levéli 200 m3-es AK 20/3 típusú magastározót lebontották a mosonmagyaróvári hálózatban figyelembe vehető 3,0 bar nyomásértéket a levéli rendszer biztosítani tudja. A kiépült vezetékhálózat keresztmetszetei a lakóterületek ivó- és tűzi víz biztosítására is megfelelnek. A gazdasági területek oltóvíz igényének ismeretében a hálózatot felül kell vizsgálni. Külterületi fejlesztések A Lajta jobb parti csatorna és a 1. sz. út melletti ipari terület vízellátása a Hegyeshalom felé vezető NA 250 –es KMPV vezetékről biztosítható, mely megfelelő műszaki színvonalú. A szomszédos Hegyeshalom község külterületén ebben az irányban épült ki vezetékrendszer. A kapacitás megfelelő, a konkrét fejlesztési igényeket a szolgáltatóval kell egyeztetni. Az alternatív megoldásként szóba kerülő fúrt kút kiépítéséhez a tervezett nagyüzemi állattartó telepen külön tanulmányt kell készíteni, vizsgálva a gazdaságosságot. A 17. sz. út, az M15 autópálya és a vasút közötti ipari gazdasági területfejlesztés a már működő ipari park rendszeréhez kapcsolódóan tovább építhető, mely a Hegyeshalom területén található vezetékrendszerről elláthatóak. A gazdasági terület ivóvíz igénye nem jelentős, az övezeti szabályozás alapján jelentős zavaró hatású (nagy vízfogyasztású) termelő tevékenység megjelenése nem engedélyezett. A meglévő NA 250- es vezetékhálózat megfelelő kapacitással bír, a tűzoltási vízmennyiség rásegítésére teleken belüli megoldásokat kell alkalmazni. Az EXPO területe jelenleg is ellátott közműves vezetékkel. A tervezett fejlesztések az igények alapján ütemezhetők. Az EXPO terület mellett tervezett lakó és kereskedelmi-szolgáltató terület az 1.sz. állami mellékúton haladó vezetékről új leágazó vezeték kiépítésével biztosítható, mely a Petőfi utca fele körvezetékesíthető. Szennyvíz-elvezetés Levél szennyvízelvezető hálózata a hegyeshalmi regionális szennyvízgyűjtő rendszerének része. Közös szennyvíztisztító a Lajta jobb partján Hegyeshalomtól észak-keletre települt. Napi kapacitása 2500 m3/d. A szennyvíztisztító kapacitása a hálózatra kapcsolt településeken a tervezett fejlesztéseket - a 67 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


szolgáltató tájékoztatása alapján - már nem tudja kiszolgálni. A településekről jelzett igények alapján a szolgáltató jelezte, hogy szükséges a szennyvíztelep bővítése. Levél község csatornahálózata gravitációs rendszerű, a szükséges átemelőkkel és nyomóvezetékszakaszokkal. Külterületeken a települések között nyomóvezetékek épültek ki és üzemelnek. Levél szennyvizeinek szállítására NA 200 nyomóvezeték szolgál. A szennyvízcsatornára kötés az új épületek esetében jelenleg is folyamatos. Az új területek rákötése átemeléssel történhet. A fejlesztések előtt a szennyvíztisztító kapacitást és távvezeték kapacitást felül kell vizsgálni. Külterületi fejlesztések Az 1. sz. út melletti tervezett ipari terület a hegyeshalmi NA 200 –as KGPVC vezetékrendszer meghosszabbításával kiépíthető, új átemelő létrehozásával. A szennyvizek befogadója a kommunális szennyvizet tudja kezelni, mely a Lajta mellett kerül a hegyeshalmi tisztítóba. Az igények alapján felmerülő nagyobb szennyvizet a Levél-Hegyeshalom közötti nyomott vezetékrendszerre kell közvetlenül csatlakoztatni, mely alapján a területet ellátó új vezetékeket kell kiépíteni. A tervezett nagyüzemi állattartó telep kommunális szennyvíz igénye nem jelentős, az övezeti szabályozás alapján jelentős zavaró hatású (nagy szennyvíz kibocsátó) termelő tevékenység megjelenése nem engedélyezett. A meglévő NA 200 és 100 vezetékhálózat megfelelő kapacitással bír, a tűzoltási vízmennyiség rásegítésére teleken belüli megoldásokat kell alkalmazni. Felszíni vízelvezetés Levél belterületi csapadékvizeinek befogadója részben a Lajta jobb parti csatornája és annak mellékágai, árkai, részben a belterületen található mélyfekvésű erdők területei. Egyéb helyeken, utcákban, árkokban szikkadnak el a felszíni vizek. A község jelenlegi csapadékvíz elvezetése – az országos képnek megfelelően – nem tudatos és méretezett rendszerben történik. A spontán kialakult hálózatok karbantartása is elmaradt az évek során, kivéve néhány működő burkolt árok állapotát. Az átereszek – árkokkal együtt – feliszapolódtak, keresztmetszetük, anyagaik- és folyásfenék-szintjeik az előbb jellemzett képbe illeszkedve rendszertelenek. Az alapközművek: víz-, gáz-, villany-, telefon vezetékek kiépítése befejeződött. A községi infrastruktúra fejlesztés következő fázisa az útépítéssel együtt kialakítandó csapadékvíz elvezető rendszer építése, tudatos ütemezéssel a településfejlesztési szempontok és az anyagi lehetőségek függvényében. A csapadékvíz elvezető hálózat: - a befogadó Lajta jobb parti csatorna és mellékágaival, - a mélyfekvésű területeken javasolt tározó-szikkasztó tavak létesítésével, - ill. szikkasztó árkok alakításával, mint a felszíni vizek fogadási lehetőségeivel számol. Az utcaszélességeknek megfelelően, nyílt árkok-, folyókák-, szikkasztó árkok, valamint zárt csapadékvíz-csatornák építését javasoljuk. Megfelelő szélességű utcákban távoli fogadóhely esetén szikkasztó árkok létesítését javasoljuk a kapubehajtók alatti átereszek mellőzésével, a meglévők megszüntetésével. (Pl. Tulipán u., Szabadság u., Gyöngyvirág u., Akácfa u., Gábor Áron u. és térsége, ill. a Fő utca.) Egy vagy kétoldali folyóka építését kell előirányozni szűk utcákban árok befogadók esetén (Liszt F. u., Pere köz., Földes köz., Iskola köz, Ady E. u., Bartók B. u., Kun u., stb.). Nyílt – a tisztíthatóság érdekében – burkolt árkok megtartását, ill. kiépítését javasoljuk a Hunyadi-, Római-, Kormos-, Vörösmarty stb. utcákban. Elsősorban a községközpontban javasolunk zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kialakítani a Fő út egyes szakaszain, a Tűzoltó és a Diófa utcákban, a Vadász és Legelő közben és az Újhelyi téren. 68 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A közvetlen befogadók – mélyfekvésű területek, a Május 1. utcában található horgásztó - közelében lévő Május 1. utcában, Akác utcában a jelenlegi állapot fenntartásával elvezető művek nélkül közvetlen lefolyással számolunk. Külterületi fejlesztések Az 1. sz. út melletti ipari gazdasági területfejlesztés felszíni vizeit, az út melletti szikkasztóárokban illetve telken belüli gyűjtéssel, szikkasztással lehet megoldani. A kiépített szikkasztó rendszerek hálózat megfelelő kapacitással bír, a tűzoltási vízmennyiség rásegítésére teleken belüli tározását kell alkalmazni. Az EXPO terület melletti lakó- és szolgáltató terület is ellátott belső csapadékvíz elvezető rendszerrel. A tervezett fejlesztések az igények alapján ütemezhetők. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató terület belső vízelvezető rendszere a Május 1. utcai horgásztóba vezeti a felszíni vizeket. Az új terület felhasználás kategóriájában jelentős kapacitású szikkasztó rendszert is ki lehet építeni. Gázellátás Levél gázellátása a település észak-keleti sarkánál letelepített fogadóállomásból történik. A fogadóállomás a nagy középnyomású gázvezetéket fogadja mely Mosonmagyaróvár irányából érkezik. A fogadóállomás csak Levél gázellátását biztosítja középnyomáson. A településen a gázhálózat szolgáltatását az ÉGÁZ-DÉGÁZ zRt. látja el. A tervezett fejlesztési területek ellátása a hálózat bővítésével megoldható. Külterületi fejlesztések A tervezett gazdasági (zavaró és egyéb) területek vezetékes gázzal történő ellátását a levéli 110 PE 80/G vezetékről lehet megoldani,a belterületi végpontok tovább építésével. Jelenleg a belterületi Diófa és a Szedres utcában és az 1. sz. főúton kerültek kiépítésre a végpontok. Az ipari terület eléréséig 300-400 m vezetéket kell kiépíteni az 1. sz. út nyomvonalának felhasználásával. A nagyobb gázigény esetén a szolgáltatóval történő egyeztetés alapján új ellátási rendszert kell tervezni és kiépíteni. Az EXPO és a mellette található fejlesztési területek jelenleg nem ellátottak közműves gázvezetékkel. A tervezett fejlesztések az igények alapján ütemezhetők. A tervezett lakó- és kereskedelmi-szolgáltató terület a Mező utca végében haladó 110 PE 80 vezetékről új leágazó vezeték kiépítésével is biztosítható. Az új terület felhasználás kategóriájában jelentős gáz felhasználásra nem kell számítani. Villamos energia ellátás A község észak-keleti határában húzódó Mosonmagyaróvár-Hegyeshalom elnevezésű 20 kV-os gerincvezetékről leágazó szárnyvezetékeken keresztül van ellátva. A falu villamos energia ellátását 6 db. transzformátor állomás biztosítja. A fejlesztési területeken a kialakítandó utcai hálózatot célszerű lenne földkábelben vezetni. A tervezett ipari területeteken a telkek ellátására 3 db. 20/0,4 kVA-os transzformátorállomás javasolt, amelyek a teljesítmények elosztásától függően lkerülnekelhelyezésre. Amennyiben lesz olyan fogyasztó, amelyik önmagában is nagyobb teljesítménnyel (>300-400kW) jelentkezik, annak ellátására önálló transzformátort kell építeni. A transzformátorok táplálása a levéli 20 kV-os gerincvezetékről indított rövid 20 kV-os légvezetéki leágazással történt. A belterületi transzformátor állomások megfelelő kapacitásúak a lakó területi bővítésekhez. 5.5

ELEKTRONIKU HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT 69 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db. sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben elérhetővé válhat a kábeltévé hálózat az adatátviteli igények kielégítésére is.

70 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


6 6.1

SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁS

6.1.1 A terv szükségességének indoklása A tervben rögzített fejlesztési elképzelések – gazdasági területek, lakóterületek, különleges területek – szükségessé teszik az adott területeken a területfelhasználási mód változását így a településszerkezeti terv felülvizsgálatát. Szabályozási elképzelések tekintetében a felülvizsgálat során a település teljes közigazgatási területén sor kerül a szabályozási paraméterek átgondolására. Kisebb változtatásokat javaslunk a beépítési módok, intenzitás, parkolás, építménymagasságok, telekméretek terén. Emellett a település területén a módosított OTÉK-nak történő megfeleltetés vált szükségessé. 6.1.2 A szabályozás alapelvei Levél község Helyi Építési Szabályzata a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. A Szabályzat célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a település területén, őrizze és erősítse a település karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért területfelhasználást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósulnak meg. 6.1.3 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A tervezési területen belül a szabályozási alapelveknek megfelelően biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Megszűnnek az irreális szabályozási szélességek által kialakult anomáliák, a közterületek, közutak szélessége a reális megoldásokhoz igazodva alakul. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A külterületen a szomszédos településekkel összhangban egységes szabályok alapján lesznek kialakíthatók szélerőművek elhelyezésére vizsgálható területek. A szabályozási terv és a HÉSZ a korábbi tervnél átfogóbb értékvédelmet tesz lehetővé. A szabályozással az épített környezet értékeit egységes szempontrendszer alapján kívánjuk védeni, amely elősegítheti az objektív, normatív feltételek alapján történő beépíthetőséget. 6.1.4 A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásai A szabályozási terv a területen belüli közlekedésfejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében több ingatlanra alkalmazza a településrendezés sajátos jogintézményei közül az elővásárlási jogot, valamint a helyi közút céljára történő lejegyzést. Ezen ingatlanok esetében az építési törvény alapján az építési tilalom esetén konkrét időintervallumhoz köthető pénzügyi vonatkozás terhelheti a település költségvetését. A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanok listája a HÉSZ 41. §ban találhatók. 71 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


6.2 KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK A kötelező alátámasztó szakági munkarészek megegyeznek a településszerkezeti terv alátámasztó munkarészeivel. 6.3 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TH-08-02-09 sz. dokumentáció SZ-1/É , SZ-1/D jelű, M=1:2 000 felbontású, SZ-1/G jelű M=1:2 000 és SZ-2 jelű M=1:10 000 felbontású szabályozási tervlapok 6.3.1 Rendelet tervezet Levél község Önkormányzata Képviselő-testületének ………….. sz. Rendelete Levél Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Levél község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Levél Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 / É, SZ-1 / D, SZ-1 / G és SZ-2 jelű szabályozási tervét jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Levél község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (3) Jelen rendelet csak a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

72 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d.) területfelhasználási módok határa e.) építési övezet határa f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g.) 10 éven túli (távlati) szabályozási vonal h.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa i.) építési hely határa j.) építési vonal k.) beültetési kötelezettség határa (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a.) irányadó telekhatár (4) A TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervein a ’k” jel a kialakult állapotot ill. kialakult méreteket jelenti. (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége) Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban6 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni. II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4.§ (1) A szabályozási és övezeti terv a tervezési területet az alábbi övezetekre bontja: 1. számú táblázat Rajzi jel:

Megnevezés: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek falusias lakó kertvárosias lakó kisvárosiaslakó Vegyes területek településközpont vegyes Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató zavaró ipari gazdasági egyéb ipari gazdasági Különleges területek temető terület sport és szabadidős terület hulladékudvar terület 6

Lf L ke Lk Vt G ksz G ipZ G ip Kt K sp Kh

37/2008. /XII.13./ÖTM rendelet

73 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


bánya terület közmű terület Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterületek országos autópálya országos főút országos mellékút települési gyűjtőút településközi út általános közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút) magánút gyalogút kötöttpályás közlekedési terület (vasút) zöldterület Zöldterületek közpark Erdőterületek védelmi célú erdőterület Mezőgazdasági területek Általános terület szántó terület rét, legelő gyep szélkerekek elhelyezésére vizsgálható szántó terület Ker terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás halastó

Kb K kö KÖ uAP KÖ uOF KÖ uOM KÖ uGY KÖ uT KÖ u KÖ uMN KÖ uGYA KÖ kV KÖ Z Z kp Ev M á1 M á2 M á3 Mk V V ht

III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A telekalakítás szabályai 5.§ (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak7 megfelelően végezhető. (2) A TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. (3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet. A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai 6.§ (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. 7

85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, 37/2007. (XII.13) ÖTM rendelet

74 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(2) Azokon a területeken, ahol a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. (3) Ahol a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. (4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, • kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron • dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron • észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron • észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő-oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. (6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban8 foglaltak szerint kell eljárni. (7) Azokon a helyeken, ahol a TH-08-02-09 munkaszámú SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. (8) A vonatkozó jogszabályban9 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 7.§ (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. (4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető. (7) Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (8) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épületelhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai

8

OTÉK 36 §.

9

100/1999. (XII.10) OGY. határozat

75 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály10 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. (9) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (10) Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. A közművekre vonatkozó rendelkezések 8.§ (1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. (4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. (10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (14) A nagynyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 33 m-es ill. 46 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (15)A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

10

OTÉK 36 §. (2)

76 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 25 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (17) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. (19) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

77 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 9.§ (1) Országos védelemben részesített művi érték a településen nincs. (2) Helyi területi védelem: A Fő út és az Újhelyi tér utca utcaképe helyi védettség alá tartozik a helyi építészeti jellegzetességek őrzése céljából. A védelem alapját jelentő meglévő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását kell szem előtt tartani: homlokzati nyílásrend: az épület homlokzatán a kapu a déli végén helyezkedjen el nyílásosztás: az ablakok ugyanolyan nagyságú kétszárnyú, esetleg kazettás nyílászárók legyenek melyek azonos távolságban vannak egymástól a nyílászárók vízszintes mérete nem haladhatja meg a függőleges méretük felét díszek: attika padlástéri szellőzők az ablakok osztását követik törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására a tetőhajlásszöge 38° és 45° között kell hogy legyen pince kialakítása esetén az utcára pinceablak nem nyitható, csak szellőzőnyílás a Fő utca felőli épületrész tetőgerincének mindig az utcával párhuzamosnak kell lennie a Fő utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, tornác vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak az épületek hátsó beforduló udvari szárnya a szomszéd felé nem nézhet tűzfalas homlokzattal a beforduló tag építmény magassága max.4,5m. lehet az Alsófő utcában mintául szolgáló kerítésfal megtartandó elem legyen a falu egészében az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani fa szerkezetű nyílászárók alkalmazandóak (3) Helyi egyedi védelem alá vont épületek: • Római katolikus templom ........................................................................ 66.hrsz. • Evangélikus katolikus templom ............................................................... 42.hrsz. • Polgármesteri hivatal, Fő u.12 ................................................................ 54-56.hrsz. • Régi ravatalozó a temetőben .................................................................. 610.hrsz. • Paplak………………………………………………………………………...65. hrsz. Lakóépületek: • Újhelyi tér 7. ............................................................................................ 68.hrsz. • Újhelyi tér 9. ............................................................................................ 71.hrsz. • Fő u. 2. ................................................................................................... 60.hrsz. • Fő u. 17. ................................................................................................. 220/1.hrsz. • Fő u. 16 .................................................................................................. 51.hrsz. • Fő u. 18 .................................................................................................. 50.hrsz. • Fő u. 20. ................................................................................................. 49.hrsz. • Fő u. 25. ................................................................................................. 226.hrsz. • Fő u. 32 .................................................................................................. 42.hrsz. • Fő u. 38-48 ............................................................................................. 35-40.hrsz. • Fő u. 18 .................................................................................................. 50.hrsz. • József Attila u. 14. .................................................................................. 442.hrsz. 78 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


• • • •

Alsófő u. 4. .............................................................................................. 450.hrsz. Tó u. 5. ................................................................................................... 530.hrsz. Tó u. 3. ................................................................................................... 558.hrsz. Tó u. 10. ................................................................................................. 533.hrsz.

(4) Helyi védelem alá vont egyéb objektumok: • Millenniumi fakereszt az Újhelyi téren ..................................................... 5/8.hrsz. • Második világháborús emlékmű az Újehlyi téren .................................... 5/8.hrsz. • Kökereszt a Vasút utcában ..................................................................... 594.hrsz. • Kökereszt a József Attila utcában a Nyugati Kapu Mg.Tsz. mellett. ....... 525/46.hrsz. • Kökereszt a temetőben. .......................................................................... 610.hrsz. • Fából készült stációk az Ág utca északi végén, a temetőhöz vezető gyalogút mentén (5) Helyi védelem alá vont fasorok: • Az SZ1 tervlapon szereplő védendő fák jelzéssel szerepelnek: • Május 1.utca ........................................................................................... 518/4.hrsz. • Vasút utca park melletti folytatása .......................................................... 604.hrsz út • Park ........................................................................................................ 605.hrsz. • Vasút és József A. u. összeköttetése ..................................................... 601.hrsz. út • Újhelyi tér ................................................................................................ 5/8.hrsz. • Temető előtti gyalogút, stációk melletti fasor .......................................... 518/48.hrsz. • Temetőben lévő gyalogos ösvényeket övező fasorok............................. 610.hrsz. (6) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő meglévő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: • nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható. • tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet • törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására • a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen • új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető. • az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak • az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani (7) A vonatkozó jogszabályban6 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. (8) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. (9) A tervezési területen a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció É-1, T-1, V-1, SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: 1. lelőhely. M15 autópálya 2. lelőhely. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor, középkor-kora újkor. Leírás: A lelőhely Levéltől nyugatra, az M15 gyorsforgalmi út két oldalán húzódik. Északi részén főként késő középkori, újkori, a középső részén túlnyomórészt római, a vasútvonal északi oldalán a fentiek mellett őskori telepnyomok is mutatkoztak. Az M15. út építésekor, az érintett nyomvonalon régészeti 79 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


jelenségek nem kerültek elő. A lelőhely északi részén felhagyott kavicsbánya gödre tátong. A bányatelken kitermelést már nem folytatnak. A lelőhelyet terepbejárások és légifotózás alapján ismerjük. (2-3. ábra) Forrás: Hansági Múzeum Régészeti Adattára (továbbiakban: HM RA) 674-94, 1361-2006. Helyrajzi számok: 074/1; 073/2-4; 075/17; 072/3; 075/6-10. 2. lelőhely. Jobb parti-csatorna – 1. sz. főút között. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor, középkor. Leírás: A lelőhely Levél és Hegyeshalom határán, az 1. sz. főút és a Lajta jobb parti-csatorna közötti sík szántóföldön helyezkedik el. A telepnyom egy része átnyúlik Hegyeshalom területére. A szántóföldi művelésnek negatív hatásai vannak a régészeti értékekre. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 084/2; Hegyeshalom 0645/38. 3. lelőhely. Országúti szántók III. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: Árpád-kor. Leírás: A község északnyugati szélén, a temető mögötti szántóföldön található. A lelőhelyet terepbejárás alapján ismerjük. Forrás: HM RA 1214-2003; 1217-2004. Helyrajzi számok: 04; 05/14; 801-822; 610. 4. lelőhely. Tízholdasok VIII. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely közvetlenül a falu belterületének déli szélén, a Sport utca folytatásaként a mosonszolnoki út felé vezető dűlőút nyugati oldalán, enyhe kiemelkedésen található. Terepbejárások révén ismerjük. A talajművelés károsítja a régészeti értékeket. Forrás: HM RA 1362-2006; a szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 026/2. 5. lelőhely. Tízholdasok. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely a belterülettől délre, a 3. sz. tervezési terület közelében, a vasút keleti oldalán található. A korábban művelés alatt álló területen kisebb foltban római kori felszíni leletanyag került elő. Forrás: Xántus János Múzeum Régészeti Adattára (továbbiakban: XJM RA) 32-96. Helyrajzi számok: 028/4-5. 6. lelőhely. Tízholdasok II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: középkor. Leírás: A lelőhely a belterülettől délre, a 3. sz. tervezési terület közelében, a vasút keleti oldalán, az 5. lelőhely szomszédságában található. A korábban művelés alatt álló területen kisebb foltban középkori felszíni leletanyag került elő. Forrás: XJM RA 32-96. Helyrajzi számok: 028/4-5. 7. lelőhely. Ökörlegelő. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: Árpád-kor. Leírás: A lelőhely a község határának déli részén, az autópályától nyugatra, a Mosonszolnokra vezető közút déli oldalán helyezkedik el. A nagy kiterjedésű lelőhelyen belül a felszíni leletek foltszerű megoszlásban kerültek elő. A mezőgazdasági művelésnek negatív hatásai vannak. Forrás: HM RA 1258-2005, 1260-2005, 1362-2006. Helyrajzi számok: 040/3-5; 042/1, 3-10. 80 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


8. lelőhely. Ökörlegelő II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely a község határának déli részén a Mosonszolnok felé vezető műút déli oldalán hosszan elnyúló sávban helyezkedik el. A területen szórványosan jelentkezett felszíni leletanyag. Forrás: HM RA 1362-2006. Helyrajzi számok: 042/3-5; 042/1; 044/4, 5, 10-11. 9. lelőhely. Ökörlegelő III. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely a Levél-Mosonszolnok-Mosonmagyaróvár hármashatár táblájában, a Levélmosonmagyaróvári határúttól közvetlenül északra található. A területen kisebb foltban szórványos felszíni leletanyag került elő. Forrás: HM RA 1362-2006. Helyrajzi számok: 045/10-11. 10. lelőhely. Hegyeshalom, Országúti-dűlő II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, római kor. Leírás: A lelőhely az 1. sz. főút és a vasútvonal által közrezárt területen, közvetlenül a levéli határ mentén található. Kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló ovális alakú foltban intenzíven kerültek elő felszíni leletek. A leletanyagban az őskori edénytöredékek teszik ki a legnagyobb mennyiséget. A felszíni megfigyelések alapján a szántóföldi művelés jelenleg is erősen bolygatja a lelőhelyet. Forrás: XJM RA 207-2008. Helyrajzi számok: - - 11. lelőhely. Két-víz-köz. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor. Leírás: A lelőhely a községtől északra, a Lajta jobbpartján, a folyó hajdani árterületén helyezkedik el. A felszíni leletanyag kisebb foltban szórványosan került elő. A lelőhely kiterjedése bizonytalan. (6-7. ábra) Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 0106/8; 0106/10. 12. lelőhely. Cseresznyés utca. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: római kor. Leírás: A lelőhely a Cseresznyés utca és a Szövetkezet utca közötti földdarabon található. Az itt lévő enyhe kiemelkedésen közepes intenzitással jelentkeztek római kerámiatöredékek (zömében szürke házikerámia töredékei), valamint apró téglatöredékek. A lelőhely kiterjed az említett utcák már beépített részeire is. A szántóföldi művelés károsítja a lelőhelyet. (4-5. ábra) Forrás: A szerző terepbejárása. Helyrajzi számok: 406-412; 380; 422-423; 1401/30-36; 370/15; 390/2; 393-396; 400; 403. 13. lelőhely. Mosonszolnoki pihenő. Régészeti jelenségek: Telep: avar kor. Kút: Árpád-kor. 3 db sír: ismeretlen kor. Leírás: A lelőhely az M1 autópálya és a mosonszolnoki bekötőút kereszteződésénél található. 1993-ban megelőző feltárás során az M1 autópálya 162,4-162,7 km szelvényei közötti területen egy avar kori település maradványait tárták fel. Forrás: Régészeti Füzetek I/47 (1996) 53-54. Helyrajzi számok: 041/2, 4.

81 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


14. lelőhely. Mosonszolnoki pihenő III. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom: őskor, népvándorláskor. Leírás: A lelőhely a mosonszolnoki pihenővel szemben, az M1 autópálya és a vasút közötti területen fekszik. Adataink felszíni leletgyűjtésből származnak. Forrás: HM RA 674-94; 1352-2006. Helyrajzi számok: 036/8. (10) A 2003-as régészeti hatástanulmány szerint, a település területen a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció É-1, T-1, V-1, SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: • • • • • • • • • • • • •

Országúti szántók: Hrsz: 04; 05/14 Házi Földek: Hrsz: 010 Házi Földek: Hrsz: 058/6-8 Házi Földek: Hrsz: 058/5; 058/11; 063/1-2; 056 Országúti szántók: Hrsz: 078/1-3 Legelő-dűlő: Hrsz: 0102/1-2 Legelő-dűlő: Hrsz: 0102/3-9 Legelő-dűlő: Hrsz: 0105/1 Tízholdasok: Hrsz: 049/3-4 Alsó-Szántók (Gázfogadó állomás): Hrsz: 047/20 Alsó Földek: Hrsz: 0121/1-17 Országúti szántók: Hrsz: 0123/11-14 Újhelyi Imre tér: Hrsz: 213 Templom: Hrsz: 66

Természetesen változatlanul régészeti lelőhelyek a már korábban nyilvántartásba kerültek is, amelyek már a rendezési terven is szerepelnek: Hrsz.-k: 028/4-5; 028/5-6; 028/13; 097/9; 097/8. (11) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (12) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály11 értelmében a teljes tervezési területen leletbejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (13) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. (14) Régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére – a területileg illetékes múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni a területileg illetékes múzeummal a kapcsolatot.

11

2001. évi LXIV. törvény

82 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Táj-és településkép védelem 10.§ (1) Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszinttől mért 0,020,60 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. (2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen. (3) A település területén a beépítésre szánt területeken belül a gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. A település területén a beépítésre szánt területeken tetőfedés anyagaként természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. (4) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsiáthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani. (5) Az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. (8) A meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. (9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia. (11) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja. (12) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (13) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani. (15) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (16) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet. (17) A széltornyok a belterületi határtól, a beépített, illetve a beépítésre szánt területek határától min. 5 h távolságra, a gazdasági területek határától min 3 h távolságra építhetőek. (h a teljes toronymagasság torony+lapát). (18) A szélerőművek telepítésének feltételei a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervlapjain feltüntetett területeken vizsgálhatóak meg. Egyéb területeken nem lehetséges a szélerőmű állítás. (19) A széltornyok maximális magassága 150 m lehet (torony+lapát).

83 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


VI. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegőtisztaság védelem 11.§ (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály12 előírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály13 előírásait be kell tartani. (3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 12.§ (1) A belterületek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály14 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (2) A belterületek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály15 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A belterületek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály16 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Kertvárosias és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes terület 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban17 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A település területén az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban18 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell.

12

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet

13

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet

14

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete

15


16


17


18


84 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(6) A település területén a vonatkozó jogszabályokban19 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. (7) A belterületen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. (8) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. (9) Az országos közforgalmú vasút melletti, területfelhasználás-változással érintett területeken épületek csak a vonatkozó jogszabályban20 meghatározott zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásának figyelembevételével építhetők. A föld védelme 13.§ (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály21 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. (7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 14.§ (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály22 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály23 előírásait be kell tartani. (3)A közigazgatási terület a vonatkozó jogszabály24 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a kiemelten érzékeny kategóriába tartozik. (4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály25 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. 19


20

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet

21

2000. évi XXXV. tv.

22

28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

23

219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet

24

27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet

85 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály26 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály27 előírásainak.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Egyéb környezetvédelmi követelmények 15.§ A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály28 előírásait be kell tartani. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban29 foglaltakat be kell tartani. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. A településen a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak30 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály31 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály32 előírásait be kell tartani. A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető.

25

9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet

26

28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet

27

27/2006 (II.7.) Korm. rendelet

28

314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet

29

16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet

30

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

31

2000. évi XXXV. tv.

32

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet

86 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


Természetvédelem 16.§ (1) A Natura 2000 élőhely védelmi irányelv alapján a településen különleges madárvédelmi területek a 0134/2-4, 0134/4, 0134/7, 0135/1-2, 0136/4 hrsz.-ú területek. (2) A Natura 2000 élőhely védelmi irányelv alapján ökológiai hálózat területek besorolásban védett területek a 0106/2, 0107, 0120/4, 0119/1, 0134/2-4, 0134/7, 0136/4, 0135/1-2 hrsz.-ú területek. (3) A Natura 2000 élőhely védelmi irányelv alapján természeti területek besorolásban védett területek a 0120/4, 0106/2, 0107, 0136/3, 0130/1, 0115, 085/1-2, 031/8 hrsz.-ú területek. (4) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervlapjai tartalmazzák. (5) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok33 rendelkezéseit be kell tartani. VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegű építmények 17.§ (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. (2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 18.§ (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. (2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. (3) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. (4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. (8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. (9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a 33

1996. évi LIII. törvény

87 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 19.§ (1) A közigazgatási területen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. (3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető. (4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Állattartás céljára szolgáló épületek 20.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Egyéb épületek, építmények 21.§ (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. (2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. (3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. VIII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 22.§ (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja • SZ: szabadonálló, • O: oldalhatáron álló • Z: zártsorú (4) Épületek elhelyezése: • már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. • új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35-36. §. –ban foglaltak figyelembe vételével történhet. 88 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. (6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály34 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. (7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.

Lakóterületek 23.§ (1) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kisvárosias lakóterületek 24.§ (1) A kisvárosias lakóterület a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 mes építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kisvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály35 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével. (3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő. (4) A vonatkozó jogszabályban36 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (7) bekezdés figyelembe vételével. (5) A kisvárosias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály37 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (6) A kisvárosias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. (7) A kisvárosias lakóterületen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Építési övezet

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

34

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

35

OTÉK 12. § (2) és (3)

36

OTÉK 4. sz. melléklet

37

OTÉK 8. §

Az építési telekre vonatkozó mutatók

89 www.ter-halo.hu

Az épületre vonatkozó mutatók

Megjegyz és

2. számú táblázat

TÉR-HÁLÓ KFT


Legnagyobb (m)

Az építhető terepszint feletti szintek száma

12

35

400

3,5

4,5

2

Lk-2

Z

0,7

30

50

10

40

400

K

K

3

Lk-3

Z

0,7

30

50

10

40

400

K

K

3

Lk-4

Z

0,5

30

50

16

45

500

3,5

6,5

3

Lk-5

SZ

1,5

50

30

10

40

400

3,5

6,5

3

Lk-6

SZ

1,0

50

30

17

40

700

3,5

4,5

2

Legkisebb (m)

50

Kertvárosi lakóterületek 25.§ Az építési telekre vonatkozó mutatók


Legnagyobb (m)


20

20

400

3,5

4,5

2

Lke-2

O

0,5

30

50

35

18

600

K

K

2

Lke-3

O

0,5

30

50

20

25

500

K

K

2

Lke-4

O

0,5

30

50

18

30

500

3,5

4,5

2

Lke-5

O

0,5

30

30

16

35

450

3,5

4,5

2

Lke-6

Z

0,6

30

50

10

35

350

3,5

4,5

2

Lke-7

O/Z

0,5

30

50

10

30

300

3,5

5,0

2

90 www.ter-halo.hu

Legkisebb (m)

50

Területe (m)

30

Mélysége (m)

Szélessége (m)

0,5

kialakítandó

O

Beépítési mód

Lke-1

Övezeti jel

A legkisebb zöldfelület (%)

A kialakítandó új telek Az épület legkisebb megengede tt építményma gassága

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)


SZTM (szintterületi mutató)

Építési övezet


Megjegyzés

Területe (m)

Szélessége (m)

30

Mélysége (m)


0,5

kialakítandó


Z

Beépítési mód

Lk-1

Övezeti jel



TÉR-HÁLÓ KFT


Lke-8

O/Z

0,5

30

50

10

25

300

3,5

4,5

2

Lke-9

O

0,5

30

30

13

25

350

3,5

4,5

2

Falusias lakóterületek 26.§ (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (2) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály38 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. (3) A vonatkozó jogszabályban39 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. § (8) bekezdés figyelembe vételével. (4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. (5) A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály40 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (6) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. (7) A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. (8) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. (9) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

38

OTÉK 14.§ (2)

39


40

OTÉK 8. §

91 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


4. számú táblázat Az épületre vonatkozó mutatók

Legnagyobb (m)


16

45

700

3,5

4,5

2

Lf-2

O

0,5

30

50

14

50

700

3,5

4,5

2

Lf-3

O

0,5

30

50

18

50

900

3,5

4,5

2

Lf-4

O

0,5

30

50

17

35

550

3,5

4,5

2

Lf-5

Z

0,5

30

50

10

40

400

3,5

4,5

2

Lf-6

O

0,5

30

50

14

50

700

3,5

4,5

2

Lf-7

O

0,5

30

50

12

50

600

3,5

4,5

2

Lf-8

O

0,5

30

50

20

35

700

3,5

4,5

2

Lf-9

O

0,5

30

50

20

25

500

3,5

4,5

2

Lf-10

O

0,5

30

50

18

45

800

3,5

4,5

2

Lf-11

Z

0,5

30

50

12

35

400

3,5

4,5

2

Lf-12

Z

0,5

30

50

10

30

300

3,5

4,5

2

Lf-13

Z

0,5

30

50

12

45

500

3,5

4,5

2

Lf-14

Z

0,5

30

50

16

28

400

3,5

4,5

2

Lf-15

O

0,5

30

50

14

38

500

3,5

4,5

2

Lf-16

O

0,5

30

50

14

60

850

3,5

4,5

2

Lf-17

O

0,5

30

50

16

28

400

3,5

4,5

2

Lf-18

O

0,5

30

50

14

35

400

3,5

4,5

2

Lf-19

O

0,5

30

50

16

35

560

3,5

4,5

2

Lf-20

O/Z

0,5

30

50

12

30

360

3,5

4,5

2

Lf-21

O/Z

0,5

30

50

14

25

350

3,5

4,5

2

Lf-22

O

0,5

30

50

18

35

600

3,5

4,5

2

92 www.ter-halo.hu

Legkisebb (m)

50

Területe (m)

30

Mélysége (m)

Szélessége (m)

0,5

kialakítandó

O

Beépítési mód

Lf-1

Övezeti jel



Megjegyzés



A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Építési övezet

TÉR-HÁLÓ KFT


Lf-23

O

0,5

30

50

18

40

700

3,5

4,5

2

Lf-24

O

0,5

30

50

16

30

500

3,5

4,5

2

Lf-25

O

0,5

30

50

18

25

500

3,5

4,5

2

Vegyes területek Településközpont vegyes területek 27.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen a vonatkozó jogszabály41 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény. (4) Településközpont vegyes területen belül 500 m2-nél kisebb építési telken maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti gépjármű-elhelyezési igénynél 30 %-kal több parkolót alakítanak ki a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően, a rendeltetési egységek száma eggyel növelhető. (5) A vonatkozó jogszabályban42 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23 § (7) bekezdés figyelembe vételével. (6) A településközpont vegyes területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály43 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (7) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (8) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

41

OTÉK 16. § (2) és (3)

42


43

OTÉK 8. §

93 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Legnagyobb (m)


30

50

30

100

3 000

3,5

6,5

3

Vt-2

Z

1,0

50

30

30

50

1 000

3,5

9,5

3

Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb (m)

Területe (m)

Mélysége (m)

Megjegyzés

Szélessége (m)

0,5

A kialakítandó új telek legkisebb

kialakítandó

SZ

Beépítési mód

Vt-1

Övezeti jel



legnagyobb


A megengedett beépítettség (%)



Építési övezet

Gazdasági területek 28.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket a) kereskedelmi szolgáltató gazdasági b) ipari gazdasági: - egyéb ipari - jelentős mértékű zavaró hatású ipari területekre bontja. (2) Általános esetben a Gksz jelű - kereskedelmi szolgáltató gazdasági - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 29.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály44 szerinti épületek helyezhetők el, a 5. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály45 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

44

OTÉK 19. § (2), (3)

45

OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 § 94 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály46 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 6. számú táblázat Az építési telekre vonatkozó mutatók

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Az építhető terepszint szintek száma

0,5

50

30

20

50

1 000

-

7,5

2

Gksz-2

SZ

1,0

50

30

30

100

3 000

-

7,5

3

Gksz-3

SZ

0,5

50

30

20

30

600

-

4,5

2

Gksz-4

SZ

1,5

60

20

-

-

7 500

-

12,5

3

Gksz-5

SZ

1,5

60

20

-

-

10 000

-

12,5

3

feletti

kialakítandó

SZ

Beépítési mód

Gksz-1

Övezeti jel

A legkisebb zöldfelület

új Az épület megenged ett építmény magasság a

Megjegyzés

legnagyobb

A kialakítandó telek legkisebb





Építési övezet

Ipari gazdasági területek 30.§ (1) Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály47 szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (2) Az ipari gazdasági területen a vonatkozó jogszabály48 szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (3) Az ipari gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály49 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (4) Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. 46

OTÉK 8. §

47

OTÉK 20. § (3), (4), (5)

48

OTÉK 4. számú melléklet

49

OTÉK 8. §

95 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(5) A Gip - egyéb ipari gazdasági terület – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. (6) A GipZ - zavaró ipari gazdasági terület - elsősorban a jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (7) A Gip és GipZ jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) Az ipari gazdasági területeken a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (9) Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 7. számú táblázat Az építési telekre vonatkozó mutatók


Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


50

25

50

100

5000

-

9,5

3

GipZ

SZ

1,0

50

20

-

-

50000

-

4,5

2

feletti

Szélessége (m)

1,5

Területe (m)

kialakítandó A legkisebb zöldfelület

SZ

Mélysége (m)

legnagyobb Gip

Övezeti jel


A kialakítandó új telek Az épület legkisebb megenged ett építmény magasság a

Megjegyzés



Beépítési mód

Építési övezet

Egyéb ipari elsősorban nem jelentős zavaró hatású funkció elhelyezésére szolgál

Különleges területek 31.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott50 területektől eltérő területek. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket (3) a) Kt Temető b) Ksp Sport és szabadidős c) Kkö Közmű d) Kh Hulladékudvar e) Kb Bánya terület f) Kv vízfelület (bányató) területre bontja.

50

OTÉK 10-23. §

96 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(4) A különleges területek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

(1) (2) (3) (4)

(1) (2)

(3) (4) (5)

(1) (2) (3) (4) (5)

Különleges vízfelület 32.§ A különleges vízfelület területbe a horgásztó területeken belül található tavak területei tartoznak. Az övezeten belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály51 előírásainak megfelelően lehet. A különleges vízfelület területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban39 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály39 3. § (3) megfelelően lehet. A különleges vízfelület területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A különleges vízfelület területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

Különleges temető területek 33.§ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el. A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály52 betartása kötelező. A temető területén - a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű tervén jelölt helyeken – található meglévő fasorokat meg kell tartani és gondoskodni kell azok megújításáról. Különleges sport- és szabadidős területek 34.§ A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A K sp-2 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály53 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. A sport- és szabadidős területen építési munka a vonatkozó jogszabály54 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni.

51

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet

52

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet

53

OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. §

54

OTÉK 8. §

97 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(6) A sport- és szabadidős területeken a TH-07-02-13 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási terven jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. (7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 8. számú táblázat Az építési telekre vonatkozó mutatók


Legnagyobb (m)


10

60

30

100

3000

-

4,5

2

Ksp-2

SZ

0,5

20

50

30

50

1500

-

4,5

2

feletti

Legkisebb (m)

0,5

Területe (m)


SZ

Szélessége ( ) Mélysége (m)

legnagyobb Ksp-1

Övezeti jel


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megenged ett építmény magasság a

Megjegyzés



Beépítési mód

Építési övezet

Különleges közmű területek 35.§ (1) A különleges közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szélerőművek villamos energetikai berendezései és a kapcsolódó kiszolgáló építmények, gázfogadó, vízműkutak, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el. (2) Az övezeten belül a telkek az OTÉK 8. §.--a szerinti hiányos közművesítettséggel építhetőek be. (3)A különleges közmű területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 9. számú táblázat

98 www.ter-halo.hu


Legnagyobb (m)

Legkisebb (m)

feletti


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megenged ett építmény magasság a Területe (m)




legnagyobb A megengedett beépítettség (%)



Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

Megjegyzés

TÉR-HÁLÓ KFT


Kk

O/SZ

1,0

40

30

-

-

1000

3,5

6,0

2

Különleges hulladékudvar területe 36.§ A különleges hulladékudvar területe a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ1/D, és SZ-2 jelű tervlapjain Kh jellel ellátott terület. A különleges hulladékudvar terület a településen keletkező szilárd hulladék, építési törmelék és veszélyes hulladék szelektív összegyűjtésére szolgál. Kommunális hulladék nem helyezhető el a területen. A hulladékudvar kialakításakor a vonatkozó55 előírásait kell figyelembe venni. A különleges hulladékudvar területén belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3) (4)


(5) (6) (7) (8) (9)

55

-

1500

feletti Az építhető terepszint szintek száma

-

Legnagyobb (m)

30

Megjegyzés

Legkisebb (m)

30




0,5



legnagyobb O/SZ


Kh



Övezeti jel

Beépítési mód

Építési övezet

3,5

4,5

2

Különleges bányaterület 37.§ A bányászati terület a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/G és SZ-2 jelű tervlapjain Kb jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszűnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el. A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el.

2000 évi XLIII. Törvény és a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet 99 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(10) A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály56 által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 13 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható. (11) A különleges bánya területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 11. számú táblázat

-

K

feletti Az építhető terepszint szintek száma

-

Legnagyobb (m)

30

Megjegyzés

Legkisebb (m)

10




0,3



legnagyobb A megengedett beépítettség (%)

SZ



Kb

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3,5

6,0

2

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 38.§ (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. (5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. (6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak57 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. 56

8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklet

57

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozat

100 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(7) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (8) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. (9) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (10) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (11) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. (12) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak58 a hozzájárulásával helyezhető el. (13) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak59 megfelelően lehetséges. (14) A tervezési területen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja: a) országos autópálya KÖuAP b) országos főút KÖuOF c) országos mellékút KÖuOM d) települési gyűjtőút KÖuGY e) településközi út KÖuT f) kiszolgáló út, lakóút KÖu g) gyalogos közlekedési terület KÖuGYA h) kötöttpályás közlekedési terület (vasút) KÖkV i) zöldterület KÖz (15)A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (16)A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

58

Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet

59

28/1994.(X.28.) KHVM rendelet és a 20/1984.(XII.21.) KM rendelet

101 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség (m)

Megjegyzés

Szabályozási szélesség (m)

OTÉK 26.§. tól való eltérés

Környezeti körülmény

kialakult kialakult (20-30)

Közúti tervezési osztály

M1 autópálya 1. sz. országos főút (Győr-Mosonmagyaróvár) 85305. sz. országos mellékút (1. sz. országos főútLevél vasúti megálló) 8505. sz. országos mellékút (Mosonszolnok-1.sz. főút) 025/2 hrsz. (Levél-Mosonmagyaróvár) Levél-Bezenye (084/1) (új nyomvonal) 0102/15 hrsz. Levél- Mosonmagyaróvár Levél-Hegyeshalom (03, 076 hrsz.) A külterületi mezőgazdasági utak

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Külterületi közutak

autópálya

K.I.

A

50-60

országos főút

K.III.

A.

40,0

országos mellékút

K.IV.

A.

30,0

kialakult


K.IV.

A.

30,0

kialakult


K.V.

A.

22,0

20,0

K.V.

A.

22,0

20,0

K.V.

A.

22,0

20, 0

K.V.

A.

22,0

20, 0

K.VIII.

A.

12,0

kialakult

országos mellékút településközi út településközi út településközi út településközi út egyéb közút kiszolgáló út


85305 sz. országos mellékút - egyben települési gyűjtőút József Attila u. Fő utca településközi út- egyben települési gyűjtőút Meglévő kiszolgáló út, lakóút Tervezett kiszolgáló út, lakóút

országos mellékút, települési gyűjtőút

B.IV.

C. D.

30,0

települési gyűjtőút

B.V.

C. D.

22,0

B.VI.

C. D.

B.VI.

C. D.

kiszolgáló út, lakóút kiszolgáló út, lakóút

102 www.ter-halo.hu

12,020,0 12,020,0

13,0-17,5 17,5-26,0 12,0-24,5 14,5-16,0

9,0-18,5 12,0-20,0

Megjegyzés

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

Szabályozási szélesség

Közúti tervezési osztály Környezeti körülmény

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Belterületi közutak



TÉR-HÁLÓ KFT


(17) A vasút területén belül a vonatkozó jogszabályban60 meghatározott létesítmények helyezhetők el. (18) A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 39.§ (1) A tervezési területen belül zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark (Zkp Közpark) területe. (2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály61 előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 14. számú táblázat

-

K

-


-

Legnagyobb (m)

Legkisebb (m)

75

A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m)

2


Mélysége (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

0,02


Szélessége (m)


SZ



Zkp

Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

3,5

1

Megjegyzés

Erdőterületek 40.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket a) E v Védelmi célú erdő területekre bontja (2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.

60

OTÉK 26. § (3)

61

OTÉK 27 § (2)-(3) 103 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


(3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. (4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (5) A védelmi célú erdők és védett erdők területei elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi, látványvédelmi, természetvédelmi célokat szolgálnak. A védelmi célú erdők és védett erdők területén építmény nem helyezhető el. Mezőgazdasági területek 41.§ (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el. (2) A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket Általános: a) M á-1 szántóterület b) M á-2 gyep terület c) M á-3 szántóterület – szélerőmű állításra vizsgálható terület Kertes: d) M k kert terület -re bontja (3) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (4) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály62 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen § előírásait. (5) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható. (6) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet. (7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. (8) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. (9) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

Vízgazdálkodási területek 42.§ (1) A vízgazdálkodási területekbe a folyók medre és partja, holtágak, a nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, 62

OTÉK 29. § (3)-(4) 104 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály63 előírásainak megfelelően lehet. (3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban34 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet. (4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban34 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell. IX. ALKALMAZÁSI- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 43.§ (1) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek: a) új lakóút, kiszolgáló út: Rózsa utca: 1218/5, 1218/5, 1218/3, 1217/2, 1217/1, 1216/2, 1216/1 hrsz. 448/1 hrsz. köz: 431, 430, 428/2 hrsz. 591 hrsz. út: 588/2, 589, 590, 592, 593, 594, 595, 595, 596, 597, 518/35, 518/36, 1046 hrsz. Diófa utca: 518/14 hrsz. b) közút szélesítés: A TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain piros színű szabályozási vonallal érintett ingatlanok a jelölt helyeken és méretekben. (2) Beültetési kötelezettséggel érintett területek: A TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyek és méretek. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Alkalmazási rendelkezések 44.§ (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet szerint lehetséges. Hatálybalépés 45.§ (1) Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Levél község képviselőtestületének ……. számú rendelete a település helyi építési szabályairól hatályát veszti. (2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-08-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1/É, SZ-1/D, SZ-1/G és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

polgármester

63

jegyző

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet 105 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


A rendelet kihirdetése …………megtörtént.

jegyző

1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. (2) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum) (3) Településközpont: jelen rendelet értelmezésében a település központját alkotó közterület a Fő utca Béke u. és Táncsics utcák közötti szakasza. 2. számú melléklet Az OTÉK előírásainál megengedőbb követelmények A HÉSZ az alábbi helyeken tartalmaz az OTÉK előírásainál megengedőbb paramétereket: (1) 38. § A tervezési területen belüli egyes utak szabályozási szélessége a kialakult beépítés figyelembe vételével. 3. számú melléklet Intézkedési terv (1) A HÉSZ által érintett területen a tervezett szabályozási előírásoknak megfelelően, a parkolásról, a helyi építészeti örökség védelméről, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. (2) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (4) A település központját alkotó közterületekre vonatkozó közterület-alakítási tervet el kell készíttetni.

106 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


7. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzéséről a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település területére különös tekintettel az újonnan Határidő: folyamatos beépítésre kerülő területekre vízrendezési és felszíni Felelős: polgármester, építési előadó vízelvezetési terv készíttetése - A védőerdő sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok Határidő: folyamatos telepítése és a tervezett közparkok és közlekedési Felelős: polgármester, építési előadó zöldfelületek szakszerű kiépítése a rendezési tervben kijelölt helyeken. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar Határidő: folyamatos megvalósítása Felelős: polgármester, jegyző - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv Határidő: folyamatos elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan Felelős: polgármester, építési előadó beépítésre kerülő területekre - Kerékpárút engedélyezési terv elkészítése a Határidő: folyamatos Mosonszentmiklós felé vezető úttal párhuzamosan Felelős: polgármester, jegyző - Környezetvédelmi program elkészítése Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző

8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY – A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME– MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM A dokumentáció melléklete.

MELLÉKLETEK Önkormányzati határozatok Örökségvédelmi hatástanulmány Mintakeresztszelvények Az előzetes véleményezési eljárás dokumentumai A tervtanács állásfoglalása Válaszlevél a tervtanács javaslataira Közműegyeztetések Lakossági észrevételek, igények

107 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


6.2

INTÉZKEDÉSI TERV

Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzéséről a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település területére különös tekintettel az újonnan Határidő: folyamatos beépítésre kerülő területekre vízrendezési és felszíni Felelős: polgármester, építési előadó vízelvezetési terv készíttetése - A védőerdő sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok Határidő: folyamatos telepítése és a tervezett közparkok és közlekedési Felelős: polgármester, építési előadó zöldfelületek szakszerű kiépítése a rendezési tervben kijelölt helyeken. - Hulladékgazdálkodási terv elkészíttetése, hulladékudvar Határidő: folyamatos megvalósítása Felelős: polgármester, jegyző - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv Határidő: folyamatos elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan Felelős: polgármester, építési előadó beépítésre kerülő területekre - Kerékpárút engedélyezési terv elkészítése a főúttal Határidő: folyamatos párhuzamosan Felelős: polgármester, jegyző - Környezetvédelmi program elkészítése Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző 6.3

A RENDEZÉSI TERV ELHATÁROZÁSAINAK MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI- ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI REAKCIÓK LEÍRÁSA

A település adottságai és a gazdasági környezet sikeres összehangolása esetén Levél pozitív fejlődési pályára állhat. Az ipari gazdasági és kereskedelmi gazdasági fejlesztések megvalósításával esélye lesz különböző szolgáltató, és a település léptékének és sajátosságainak megfelelő termelő egységeket letelepíteni. Az új gazdasági egységek munkahelyeket jelentenek, amelyek csökkentik a településen élő munkavállalók kiszolgáltatottságát. A különböző lakóterületi fejlesztések megvalósulásával a településnek sikerül befogadni a Mosonmagyaróvárról és Pozsonyból letelepülni szándékozókat. A letelepedettek növelik a település lakosságszámát, amellyel a közösségi intézmények fenntarthatóbbakká válnak. Az infrastrukturális fejlesztések javítják a település lakosságának kényelemérzetét és elégedettségét. Az elégedettséggel csökken az elvándorlás. A környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatudatos gazdálkodás – szélerőművek – esetleges munkalehetőségek, a gazdasági fellendülésből eredő kívánatosabb települési lakókörnyezeti körülmények. A környezeti adottságok kihasználásával a település a mosonmagyaróvári és pozsonyi agglomeráció rekreációs zónájának aktív tagjává válik.

108 www.ter-halo.hu

Levél Rendezési terv felülvizsgálata április Jóváhagyandó dokumentáció TH

Recommend Documents