KÖRMEND. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció április TH

KÖRMEND Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2013. április TH-13-02-02

TÉR-HÁLÓ KFT. Győr

2

Körmend Településrendezési terv módosítás 2013 TH-13-02-02

Aláírólap

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervező munkatárs:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Roland településmérnök

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K1d-1/08-0014

Közműtervező:

Horváth Ervin TE-T 18-0033 TV-T 18-0033

Tájrendezési tervező:

Szűcs Gábor TK/1 01-5078

Tartalomjegyzék 1. A TERVEZÉSI FELADAT .................................................................................................. 3 1.1. Előzmények .......................................................................................................... 3 1.2. A tervezési feladat meghatározása ................................................................... 4 1.2.1. A rendezési tervmódosítás által érintett területek .............................. 4 1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja ................................. 5 2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ..................................................................... 5 3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS ........................................................... 6 4. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS............................................................................. 6 5. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK.......................................... 8 5.1. Tájrendezés .......................................................................................................... 8 5.2. Környezetalakítás .............................................................................................. 10 5.3. Közlekedésfejlesztés ......................................................................................... 14 5.4. Közművek............................................................................................................ 14 5.5. Elektronikus hírközlés ....................................................................................... 14 5.6. Örökségvédelem ................................................................................................ 15

Rajzjegyzék Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből Kivonat a hatályos szabályozási tervből

www. ter-halo.hu

M 1: 10 000 M 1: 10 000

TÉR-HÁLÓ KFT. Győr Körmend Településrendezési terv módosítás 2013 TH-13-02-02

3

1. A TERVEZÉSI FELADAT 1.1. Előzmények Körmend város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2003-ban az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a település teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési eszközöket. A város külső területeinek szabályozási terve a 36/2003. (XII.1.) számú önkormányzati rendelettel került elfogadásra. A Belvárosra vonatkozó, addig hiányzó helyi építési szabályzat és szabályozási terv a 9/2007. (II.23.) számú önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra. A belvárosi szabályozási tervvel érintett területre vonatkozó településszerkezeti terv módosítást az önkormányzat képviselő testülete a 23/2007 (II.23.) számú határozatával fogadta el. A fenti tervet cégünk a Tér-Háló Kft. készítette. A képviselőtestület egyebekben 2008 évben a 115/2008 (VI.26) számú határozatával fogadta el a város módosított településszerkezeti tervét, amely már a jelenleg hatályos magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően határozza meg a város fejlesztésének kereteit. Az azóta eltelt időben a településen több kisebb, jellemzően egy-egy ingatlant vagy tömböt érintő módosítás történt a belváros területére, valamint a város egyéb területeire vonatkozóan is. Már a 2006-ban indult belvárosra vonatkozó szabályozási terv készítésénél is felvetődött a Rába partján lévő üdülőterület szabályozásának módosítása, a teljes építési tilalom helyett egy olyan megoldás keresése a jogszabályi környezetben, amely megalapozottan biztosítja a terület hasznosítását, épületállományának továbbélését, a jelenlegi rendezetlen építészeti környezet szabályozott keretek között történő fejlesztését. Mivel a terület hullámtérben fekszik, elengedhetetlenül szükséges az építési feltételek megtalálásához a területre és környezetére vonatkozó hidrológiai munkarész amely akkor nem készült el, így a terület újraszabályozása elmaradt. Mivel az üdülőterület sorsa építészeti, területfelhasználási egységként továbbra is megoldandó probléma maradt a képviselőtestület 2012-ben úgy döntött, hogy az azóta módosult jogszabályi környezetben, a hiányzó alátámasztó munkarészeket is elkészíttetve olyan szabályozási lehetőséget keres, amely megteremti a területen az építési jogosultságot, megvizsgálva ennek feltételrendszerét. Az üdülőterületen történő építés lehetővé tétele mellett a Rába-völgyet érintő néhány más szabályozási kérdés megvizsgálását is célul űzte ki a képviselőtestület: • a tartalék lakóterületek további fenntartása a Kausz-réten,

www. ter-halo.hu


4

• a zöldség piactól délre kialakuló spontán telekosztások szabályozott mederbe terelése, • a Káposztáskertek jövőképének kialakítása, különös tekintettel a tájépítészetileg is értékes sajátos telekstruktúrára, • a IV. Béla király út és a tervezett új Rába-híd helyzetének esetleges pontosítása figyelembe véve az utóbbi években kialakult létesítményeket. A város képviselő testülete támogatta a fenti célok eléréséhez szükséges településrendezési eszközök módosítását. A tervezési feladat tehát a településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás illetve a HÉSZ kiegészítésének elkészítése. A 300/2006. (XII.20.) számú határozattal elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, irányelveknek a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek. A településfejlesztési koncepció módosítására nincs szükség. A településrendezési terv módosítás elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: • Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) • Vas megye területrendezési terve (PESTTERV Kft.) • Körmend város településszerkezeti terve (ARCHIGRÁF Bt.) • Körmend Belváros Szabályozási terve (Tér-Háló Kft.)

Jelen dokumentáció a településrendezési tervmódosítás a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti előzetes tájékoztató anyaga.

1.2. A tervezési feladat meghatározása 1.2.1. A rendezési tervmódosítás által érintett területek Jelen tervdokumentáció tervezési határa a tervezési területek komplex természeti környezetbe ágyazottsága miatt a konkrét tervezési területekhez képest nagyobb környezet figyelembevételével került meghatározásra. A vizsgált terület a Rába északi töltésétől a jobbparti hullámtérig terjed, mivel véleményünk szerint a hullámtéri építés hidrológiai hatásait ebben a környezetben kell vizsgálni, illetve ezt a területet még kibővítettük az Óváros övvonaláig, a Fűtőműtől a Rába-hídig, az új Rába-híd és a rávezető IV. Béla király út nyomvonalának közlekedési hatásainak vizsgálata érdekében. www. ter-halo.hu


5

1.2.2. A településrendezési terv módosításának célja A fenti előzmények figyelembe vételével a településrendezési terv konkrét céljai: • a Rába-parti üdülőterületen belül az építési jog megszerzése, ennek érdekében az illetékes vízügyi, környezetvédelmi államigazgatási szervekkel ennek feltételrendszerének, korlátainak kidolgozása. • a Kausz réten tervezett tartalék lakóterületek fenntartásának vizsgálata, figyelembe véve jelen gazdasági helyzetben ennek indokoltságát, és a terület egyes a beépítést befolyásoló kedvezőtlen adottságait (településszerkezeti, magassági fekvés) is • a Káposztáskertek településszerkezeti területfelhasználási szerpének megtalálása • a zöldség piactól délre eső területek konkrét szabályozása • A IV.Béla király út és a tervezett új Rába-híd nyomvonalának szükség esetén történő módosítása a szomszédos területekre gyakorolt hatással együtt Feladat: a településszerkezeti terv, a szabályozási terv módosítása, a HÉSZ illetve a KöBÉSZ kiegészítése

2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Körmend város képviselőtestülete 300/2006. (XII.20.) sz. határozatával fogadta el a város településfejlesztési koncepcióját, amely az Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a Vas Megyei Területfejlesztési Koncepcióval összhangban került meghatározásra. Megállapítható, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések módosítására nincs szükség. A Rába partján lévő üdülőterületen az építési jogosultság megléte összhangban állna a településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott vízi turizmus-fejlesztési célokkal. A Kausz-réti tervezett tartalék lakóterület felülvizsgálata a lakóterületfejlesztésre vonatkozó célokkal (népesség megtartása, lakásmobilitás elősegítése, lakóterületfejlesztés, változatos lakásépítési lehetőségekkel) továbbra is összhangban van, figyelembe véve az utóbbi hét évben történt gyökeres ingatlanpiaci-gazdasági változásokat is. A többi tervezett módosítás a koncepció elhatározásaival (pl. a gyűjtőúthálózat fejlesztése) szintén összhangban van.

www. ter-halo.hu


6

3. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS 1.

Rába-parti üdülőterület

A város és a lakosság igénye továbbra is a terület üdülő-pihenő területként való hasznosítása. A város településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott vízi turizmus-fejlesztési célok is ezt indokolják. Jelenleg a terület hullámtéren fekszik, így konfliktus helyzetet okoz, hogy a jelenleg hatályos településrendezési tervben a 46/1999. (III. 18.) Korm. Rendelet alapján a tervezett hasznosításhoz kötődő építési igények nem voltak megvalósíthatók. Az alapvető jogszabályi környezetet ma a 21/2006. (I.31.) és a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendeletek adják. Vizsgálandó a megoldás lehetősége: az árvízvédelmi töltés áthelyezésének szerepeltetése a tervben, vagy a hullámtéren belüli építés lehetőségének vizsgálata az alátámasztó munkarészként készülő hidrogeológiai szakvélemény alapján. 2.

Kausz-rét

A jelenleg tartalék lakóterületként szereplő területek, vagy egy részük, amennyiben a vizsgálatok alapján nem indokolt fenntartásuk a jelenlegi használatnak megfelelő mezőgazdasági területbe kerülhetnek visszasorolásra. 3.

Káposztáskertek

A terület jelenleg mezőgazdasági kertes övezetbe van besorolva. A területfelhasználás településszerkezetbe illeszkedő megtalálása a terv egyik feladata. 4.

IV.Béla király út, tervezett új Rába-híd nyomvonala

Mint településszerkezeti infrastruktúrális elem nem változik a szerepe, a nyomvonal felülvizsgálatával a csatlakozó területeken a területfelhasználást a korrigált ingatlanhatárokhoz kell igazítani.

4. SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS A tervezési területre vonatkozó szabályozási javaslat kidolgozásánál a belváros építési szabályzatának legfontosabb alapelveit kívánjuk érvényre juttatni. Az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. www. ter-halo.hu


7

Az egészséges működéshez való jog a várost mint élő organizmust is meg kell hogy illesse a benne élőkkel és az ide látogatókkal egyetemben, velük szerves egységben. A szabályozás célja hogy az értékmegőrzést és értékteremtést segítse elő a tervezési területen, őrizze és erősítse a terület sajátos karakterét, biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus fejlődést, a valós igényekhez mért modernizálódást. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek figyelembevételével, azok közreműködésével valósuljanak meg. A Rába-parti üdülőterületre vonatkozó szabályozási javaslatban a terület tervezett övezeti besorolása nem módosul: továbbra is üdülőházas üdülőterület besorolás tervezett. A szabályozásnak a területen az alábbi főbb kérdésekre kell választ adnia: • milyen magassági szabályozással, milyen minimális Balti feletti magasságban meghatározott padlóvonallal alakíthatók ki épületek • ezzel összefüggésben az ingatlanok megközelíthetősége, az utak magassági szabályozása hogyan alakítható ki • milyen maximális beépíthetőség képzelhető el a hullámtéren belül az árvizek zavartalan lefolyásának biztosítása mellett a lefolyási keresztmetszet érdemi szűkülése nélkül, esetleg lábakra állítva az épületeket • milyen maximális épületmagasság engedhető meg a tájba illeszkedés elvének figyelembe vételével • a védművek nyomvonalának esetleges áthelyezése vagy módosítása alternatívaként • összességében milyen intenzitás tervezhető a területen A konkrét szabályozási paraméterekre vonatkozó javaslatokat az illetékes államigazgatási szervek előzetes véleménye illetve a hidrológiai szakvélemény alapján tesszük meg. A IV.Béla király útjának nyomvonala továbbra is gyűjtőúti besorolásnak megfelelően 22 m szabályozási szélességgel tervezett.

www. ter-halo.hu


8

5. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK 5.1. Tájrendezés Morfológia A vizsgált terület a Sopron-Vasi síkság két kistájának (Rábai teraszos sík és a Rába völgy) határán helyezkedik el. Az alacsony fekvésű síkság felszíni arculata meglehetősen egyveretű, a völgyet pedig Körmendig teraszok szegélyezik. Körmend alatt a teraszok mindkét oldalon egymásba simulva lealacsonyodnak és normális sztratigráfiai feltöltődésű hordalékkúpba mennek át. A széles völgysík mikroreliefjét az élő és elsorvadt holtágak és fattyúágak kusza hálózata, különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága teszik változatossá. A szoliflukció a kavicstakaró felső szintjét nagy területen átmozgatta, s a régi medermaradványokkal tagolt felszínét elegyengette. Geológiai viszonyok A medence aljazat, az ókori kristályos alaphegység, valamint középkori mészkő és dolomit alaphegység, mely 1500-2000 m mélyen található. A két jellegzetes eltérő eredetű kifejlődésben található alapkőzetet a Rába vonalnak nevezett törésvonal választ el egymástól. A kompakt alapkőzetek folyamatosan süllyedtek a medence legnagyobb mélységéig. A süllyedéket tenger öntötte el, amely vastag, sűrűn váltakozó szemcseminőségű homok, iszap, agyag, és márga rétegeket rakott le a medencében. Az emelkedő peremi hegyvidéki területekről a vízfolyások nagy mennyiségű hordalékot szállítottak, majd a tenger egyre sekélyebbé vált. A hegységképződés mozgási fázisainak megfelelően sűrűn váltakozott a tenger mélysége és a süllyedékbe jutó üledék mennyisége és minősége. A pliocénben megindult a medence felemelkedése, amikor a folyóvízi felhalmozás vált uralkodóvá. Ennek a geológiai folyamatnak köszönhetően az aljzatot a Pannon tengeri üledék fedi. Felette a negyedkor során a Rába és mellékfolyói által lerakott, több száz méter vastag, kavicsos- homokos hordalék települt, amely a peremi területeken elvékonyodik. A kistájat a Rába hordalékán kialakult nyers réti öntések jellemzik. Ezek a talajok mészmentesek, vízgazdálkodásuk kedvező, a szervesanyag tartalmuktól függően VIII. és VI. termékenységi kategóriába tartoznak. Ennél kedvezőbb a csernozjom barna erdőtalajok közé ékelődően kialakult, löszön képződött réti talajoké amelyek V. besorolásúak. A tervezési terület A tervezési terület tájrendezési beavatkozásaival kapcsolatban a kastélyparkban növényvilágának létfeltételét biztosító vízutánpótlási rendszer a Rába folyó baloldali hullámterén az elmúlt években megépült. Ez felszíni vízből nyomott vezetéken biztosítja a vizet a parkba. www. ter-halo.hu


9

A vízutánpótlási rendszer üzemeltetésében költséghatékonyabb megoldásként egy gravitációs csatorna kialakítása is felvetődött. Felszíni vízből, Rába folyóból az erőmű duzzasztója felett a vízellátást, vízpótlást egy kb. 2000 m hosszú, NA 300 mm-es műanyag csővezeték gravitációs kiépítésével lehetne megoldani, a Rába folyó erőmű duzzasztója feletti vízkivétellel a várkerti tóhoz vezető árok elején történő betáplálással. A vízkivétel és a vízbetáplálás helye közötti geodéziai szintkülönbség ezt lehetővé teszi. A vezeték a Rába folyó balparti sávjában a Pinka-folyó keresztezésével kiépíthető. A Rába I. rendű árvízvédelmi töltés szakaszoló tolózárak beépítésével szintén megkeresztezhető. A csővezetéken az elméletileg szükséges 40 l/sec vízmennyiség igény biztosítható. A vízmegosztást a patak és a tó részére egy osztó műtárgy szabályozná a szükség szerinti vízigénynek megfelelően. Ennek a vízutánpótlási rendszernek a kiépíthetőségét biztosítani kellene a rendezési tervben, a mellékelt térkép szerinti nyomvonalon. A Rába-folyó régi medervonala és annak változásai a régi katonai felméréseken pontosan nyomon követhetők. Ez a táj történetébe rögzült struktúra most is szépen kirajzolódik. Leginkább a terepformák segítenek a képzeletbeli rekonstruálásban. Cél, hogy ezt a tájtörténeti emléket, a medervándorlás fő mozzanatait képszerűen megjelenítsük. Ennek eszköze lehet ártéri ligeterdő telepítése; bokorfüzes, vagy kosárfonófűz ligeterdők létesítése; fasorok telepítése nedves rétek, kaszálók foltszerű meghagyásával és/vagy létesítésével. Az előbbihez hasonló feladat a Berki-patak táji megjelenítése. Cél a patak ment rét megőrzése, a patakot kísérő erdősáv-fasor telepítése, hogy kirajzolódjon ez a fontos tájelem is. Régi probléma a Rába parti strand helyzete. Egyrészt a Rába bevágódása egyre inkább „magas part” helyzetet alakít ki, így a strand területe jelentősen leszakad a Rába vizétől. Fontos lenne a strand partszakaszán kisebb nagyobb teraszokat kialakítani, amelyek leközelítenek a Rába átlagos vízszintjéhez. Ezeket környezetbe illeszkedő partvédő művekkel kellene megerősíteni, illetve biztosítani megmaradásukat. Másrészt a nyaralókertek épületei és rögtönzött utánfutóra vagy lakókocsira épített építményei teljesen abszurd képet mutatnak a közterület felé. Szabályozási rendelettel biztosítani kellene az építési abszurditások megszüntetését és azt, hogy a közterületre nyíló látvány az nem magánügy. A szép és esztétikus megjelenés még egy üdülő területen is fontos közérdek, ami mindenkit szolgál. A Rába menti erdők, cserjések fenntartásának szabályozása is fontos lenne, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos, vagy fenntartó, mert ezek is sok esetben állapotukat tekintve nem különbek az üdülőtelkek lakókocsis tákolmányainál. Az lehet, hogy messze jövőkép, de nem lényegtelen elem a hátsó kertek rendezése. A Rába töltésen járva be lehet látni a kiskertekbe, a házak udvaraiba és ott is nagy a káosz. Egy szépen művelt kert az látványosság és öröm. Azonban az elhagyatott és gondozatlan kert az városi image romboló. Tehát vagy rendet teszünk bent a keretekben, vagy határoló cserjéket, fasort lehetne ültetni a töltés és a kerítések www. ter-halo.hu


10

közé. A faültetés úgy tudom nehezebb, mert talán 10 méter védőtávolságot kell biztosítani, famentesen. A régészeti feltárás „malom” építményét a felszínen jó lenne megjeleníteni, vagy burkolatban, vagy tájépítészeti eszközökkel. Ki lehetne jelölni a tájban olyan pontokat, amelyek szép és fontos rálátásokat nyújtanak a város egyes részeiről, vagy a táj karakteres elemeiről. A hatályos településrendezési terv Tájrendezési javaslat fejezetében ismertetésre kerültek a terület természeti adottságai, tájképi értékei. A növényalkalmazásra vonatkozó javaslatoknak jelen módosítás során is érvényesítésre kell kerülniük. A módosítással érintett területen természetvédelemmel érintett területek találhatók. Mivel a módosítás során újonnan beépítésre szánt terület kerül kijelölésre, a biológiai aktivitás érték szintentartását igazoló számítással kell alátámasztani.

5.2. Környezetalakítás A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékek a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzítésre kerülnek.

Víz A tervezett rendezési terv módosítása érinti a Rába hullámterét Körmend város közigazgatási területén. A rendezési tervhez hidrológiai alátámasztó munkarész készül, amely az alábbi témaköröket érinti és kérdésekre ad választ: - a Rába folyó rövid hidrológiai jellemzése, kitérve az érintett tervezési szakaszra, - meglévő felszíni-, felszín alatti- vízrajz bemutatása, - a meglévő hullámtéri állapot leírása, értékelése, - a meglévő mentett oldali állapot leírása, értékelése (közvetlenül az árvédelmi töltés melletti 100-200 m-es sávban, - a tervezett hullámtéri állapot leírása, értékelése o hidrológiai elemzések: elöntési gyakoriságok, tartósságok, egyszerűsített árvízi levonulás vizsgálat o a módosítás várható esetleges hatása a Rába különböző vízállásaira, o árlevonulások várható hatása a tervezett hullámtéri állapotra o mentett oldalon jelentkező esetleges hidrogeológiai hatások - egyeztetés, véleményezés a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, Önkormányzattal - összegzés, javaslat www. ter-halo.hu


11

Szükséges adatok a tervezési feladathoz A tervezési feladat végrehajtásához szükséges adatszolgáltatást a lehetséges adatgazda szerint két nagy részre osztjuk: •

Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól (9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2.): hidrológiai alapadatok (felszíni, felszín alatti vízállás adatsorok) o a Rába körmendi vízmércéjének utóbbi 20 éves adatsora o a Körmenden lévő észlelt felszín közeli talajvízkutak utóbbi 20 éves adatsora o árvízi jelenségek összefoglaló leírása a körmendi térségből o távlati meder- és hullámtéri rendezési tervek o vízbázisok (üzemelő és távlati) védőidom terveinek térképi megjelenítése, a védőidom tervhez kapcsolódó földtani leírások, földtani szelvények

•

Körmend Város Polgármesteri Hivatala (9900 Körmend, Szabadság tér 7.): o a területre vonatkozó geodéziai felmérés (megfelelő részletezettségű felmérési helyszínrajz DWG, DXF formátumban, EOV rendszer, mB.f. alapsík) o a tervezési területre vonatkozó hatályos rendezési terv, alátámasztó munkarészek o a rendezési terv készítése során az egyéb szakági tervek (táj-, közlekedés-, közművesítési munkarészek) o amennyiben fellelhető, akkor a területre vonatkozó mélyépítési tervek amelyekből a talajmechanikai, hidrogeológiai, adatok kinyerhetőek. A hidrológiai tanulmány megállapításaira támaszkodva határozzuk meg a szabályozási javaslatban a magassági szabályozást, valamint a hullámtérben elhelyezhető létesítmények kialakításának egyéb feltételeit. A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében: fokozottan érzékeny. A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrátérzékeny területek listáján szerepel. A terület vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a szabályozási terv alapján megvalósítható építmények elhelyezése. A tervezési terület felszín alatti vízbázis védőidomát nem érinti, közvetlen közelében vízkivételi létesítmény nem található. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen. A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség. A tervezési területen belül elhelyezhető létesítmények - a kialakítandó üzemeléstechnológia alapján - havária esetén is alacsony kockázati szintűek. A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba.

www. ter-halo.hu


12

Levegő A tervezési területeken belül a szabályozási terv által lehetővé tett beruházások a klímaviszonyokat nem módosítják. A területen jelenleg nincs jellegzetes, a lokális levegőminőséget dominánsan meghatározó légszennyező (ipari) pontforrás, ilyen továbbra sem tervezett. A területen a domináns közlekedési eredetű légszennyező anyagokkal jellemezhető levegőminőség átlagos értékei megfelelő tartalékkal rendelkeznek, kritikus, határérték közeli összetevő nincs. A tervezett fejlesztések számottevő mértékben nem növelik a terület forgalmát. Föld és talajvédelem A tervezési terület felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny, ezért különös figyelmet kell fordítani a hulladék, és a szennyvízkezelés környezetkímélő megoldásaira. A területen a megfelelő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés kialakítása, a hulladéktárolás, illetőleg a burkolt felületek kialakítása kellő biztosítékot szolgáltatnak a talajszennyezés kizárására. A talajra, mint környezeti elemre gyakorolt hatás a tervezett létesítmények esetében semlegesnek minősíthető. A termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény és a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény továbbá 46/1997. (XII.29) KTM rendelet értelmében a tervezési területeken a kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. Kivitelezési munkák esetén a kialakítandó objektumok mellett nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. Mindennemű beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a szennyeződésmentes termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A humusz felhasználásáról a tervezett fejlesztések megvalósítása során humuszgazdálkodási tervet kell készíteni, és erről talajtani szakvéleményt kérni az illetékes hatóságtól. Klíma, éghajlati viszonyok A településrendezési terv módosítás által lehetővé tett fejlesztések a terület klímájában érzékelhető változást nem okoznak. Élővilág A tervezett fejlesztések a terület élővilágára jelentős hatással nincsenek. www. ter-halo.hu


13

Zaj és rezgésvédelem A területen kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben foglaltak betartandóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket kell figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a tervezési területen tervezett új Rába-híd, IV. Béla király út hatásait figyelembe kell venni. A tervezett fejlesztéseknél fellépő építési munkák közben az építés idején zajjal és porral lehet számolni, de ez viszonylag rövid ideig tart, lokális és időszakos jellegű. Hulladékgazdálkodás A tervezési területen belül építési beruházások megvalósítása, valamint a működés során a következő táblázatban felsorolt, EWC kódszámú és megnevezésű (a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján) hulladékokkal kell számolni jelentősebb mennyiségben: 15 01 02 15 01 02 15 01 03 15 01 10* 15 02 02* 16 06 02* 16 06 03* 17 19 08 09 20 01 01 20 01 02 20 01 08 20 01 27* 20 01 28 20 03 01 20 03 07 20 03 09

papír és karton csomagolási hulladékok műanyag csomagolási hulladékok fa csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok nikkel – kadmium elemek higanyt tartalmazó elemek Építési és bontási hulladékok teljes spektruma olaj-víz elválasztásából származó zsír - olaj keverékek papír és karton üveg biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek 20 01 27*-től egyéb települési hulladékok lom hulladék közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék

A keletkező veszélyes hulladékok kezelését a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2002 (X.18,) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. A keletkező települési hulladékok kezelését a 213/2001. (XI.14.) a települési hulladékokkal kapcsolatos Korm. rendelet szerint kell végezni. A keletkező hulladékok nyilvántartása a 164/2003. (X.26.) Korm. rendelet előírásai szerint történjen. www. ter-halo.hu


14

A veszélyes hulladékok kezelése során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyűjtőhelyek kialakítására, a gyűjtőeszközök kiválasztására, a szállításra és az ártalmatlanítása vonatkozó rendeletek betartására. A hulladékkezelést teljes körű szelektivitással kell végezni. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok azok szállítását és ártalmatlanítását csak arra jogosult, engedéllyel rendelkező vállalkozások végezhetik.

5.3. Közlekedés Közlekedési szempontból a településrendezési tervmódosítás legjelentősebb eleme a IV. Béla király út, új Rába híd nyomvonalának pontosítása, valamint a kapcsolódó úthálózat és csomópontok összehangolt tervi kidolgozása. Ezzel összefüggő a Káposztáskertek feltárásának elvi meghatározása is a tervezett területfelhasználás függvényében, valamint a Rába partján lévő üdülőterület feltárása, annak módosítása. Az üdülőterület úthálózatát, annak szabályozási szélességeit a kialakítható építési jog mértékének (funkcionális és nagyságrendi szempontból) figyelembe vételével kell meghatározni A szerkezeti terv a IV. Béla király út nyomvonalát, a belvárost megkerülve, új Rába híd építésével a zártkertek nyugati határán vezeti és a zártkertek déli sarkán csatlakoztatni a 74168 sz. bekötő útra. A bekötőút és a régi Rába híd ezzel tehermentesítve lenne, és forgalomcsillapított üdülőterületi úttá válhat a Batthyányi kastély és a tervezett termálstrand közötti szakaszon. A IV. Béla király út új nyomvonalának kiépítésével együtt meg kell teremteni az új út és a belváros közlekedési kapcsolatát is. A meglévő József A. úti csatlakoztatáson túl ki kell építeni a Bem J. – Dienes L. utcák és a Lenkei utca csomóponti csatlakoztatását. A területfeltárás fő közlekedési csomópontja a Lenkei – Mónus Illés sarok utca kikötése a IV. Béla király útra. Ez a csomópont azon túl, hogy biztosítja a belvárosi kapcsolatot, közlekedési feltárást ad a belvárossal ellentétes oldali Rába töltés és a folyó között található hullámtéri pihenőterület között. A pihenőterület megközelítésére a terv még javasol egy új Rába híd alatti átkötést a Berzsenyi Dániel utca déli irányú meghosszabbításában. Ez a közlekedési kapcsolat egyben lehetőséget teremt a régi Rába híd irányából érkező gyalogos és kerékpáros forgalom fogadására.

5.4. Közművesítés A közműfejlesztési igények, az egyes közműhálózati elemekben történő módosítások a tervezési területek területfelhasználásának illetve a beépítési lehetőségek függvényében határozhatók meg.

www. ter-halo.hu


15

5.5. Elektronikus Hírközlés A tervezési terület távközlési illetve műsorszórással összefüggő infrastrukturális elemet közvetlenül nem érint. Vezeték nélküli hírközlési létesítmény elhelyezését csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület elhelyezésére alkalmas területtől min. 200 m-es távolságra javasoljuk.

5.6. Örökségvédelem A tervezett módosítással érintett területek közvetlenül határosak a jelentős épített örökségi értékeket hordozó Körmend óvárosi területtel. A tervezési terület környezetében jelentős nagyságú összefüggő műemléki terület található. Az óvárosra vonatkozó helyi értékvédelmi javaslat alapját a 2004. májusában Borossay Katalin és munkatársai által elkészített Kulturális Örökség Értékleltára, valamint a Mezős Tamás és munkatársai által 2006. májusában készített Körmend óvárosának rehabilitációs programterve képezte. A szabályozási előírások kidolgozásánál jelen területre vonatkozóan is messzemenően figyelembe vesszük a fenti előzményekben megfogalmazott javaslatokat. A belváros valamint a város egyéb területére vonatkozó régészeti hatástanulmányok megállapításai szintén figyelembe vételre kerülnek a szabályozás kidolgozásánál. Az építéssel összefüggő földmunkák során, az eddig feltárt és az ezután az építés során előkerülő, régészeti lelőhelyek feltárásáról és védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezik.

Irodalomjegyzék Magyarország Vármegyéi és Városai szerk. Dr. Borovszky Samu Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Vas megye területrendezési terve (PESTTERV Kft.) OTrT VÁTI

www. ter-halo.hu

KÖRMEND. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció április TH

Recommend Documents