DARNÓZSELI Rendezési terv március Jóváhagyott dokumentáció TH

Tér-Háló Építésziroda 9024 Győr, Babits Mihály u. 17/A.

1 Darnózseli Településrendezési terv

DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-2-1/080102

Zöldfelülettervező:

Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04

www.ter-halo.hu • [email protected]



TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................................. 2 Rajzjegyzék ........................................................................................................................................................................... 4 Előzmények .......................................................................................................................................................................... 5 A rendezési terv készítésének céljai ..................................................................................................................................... 6 Módszertan ........................................................................................................................................................................... 6 Előkészítő fázis .......................................................................................................................................................................... 7 Darnózseli külső környezete ................................................................................................................................................. 7 A település elhelyezkedése ............................................................................................................................................. 7 A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása ............................................. 7 A település társadalmi összetétele, humán erőforrások ....................................................................................................... 7 Lakónépesség, Népsűrűség ............................................................................................................................................ 7 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás ........................................................................................ 8 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis ............................................................................................................. 10 Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika ...................................................................................................... 12 Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények .............................................................................................................. 12 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság .............................................................................................................. 12 Oktatási intézményekkel való ellátottság ....................................................................................................................... 12 Óvoda ........................................................................................................................................................................ 12 Általános Iskola .......................................................................................................................................................... 13 Továbbtanulási szokások ............................................................................................................................................... 13 Gazdasági bázis .................................................................................................................................................................. 13 Gazdasági szervezetek .................................................................................................................................................. 13 Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte .......................................................................................................... 16 Környezeti adottságok, elhelyezkedés ................................................................................................................................ 17 Domborzati, földtani adottságok .................................................................................................................................... 17 Éghajlat .......................................................................................................................................................................... 17 Vízrajz ............................................................................................................................................................................ 18 Természetes élővilág, talaj ............................................................................................................................................ 18 Tájalakulás ..................................................................................................................................................................... 18 Természeti környezet..................................................................................................................................................... 19 Természetvédelem ........................................................................................................................................................ 19 Épített környezet ............................................................................................................................................................ 20 Környezetvédelem .............................................................................................................................................................. 20 Levegőtisztaság ............................................................................................................................................................. 20 Zajhatások ..................................................................................................................................................................... 22 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................................................................... 22 Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata........................................................................................................................ 22 Településtörténet ................................................................................................................................................................ 22 Darnózseli rövid története .............................................................................................................................................. 22 A település területi jellemzői .......................................................................................................................................... 23 Településszerkezet ............................................................................................................................................................. 24 Infrastruktúra, Darnózseli intézményi ellátottsága .............................................................................................................. 25 Lakásviszonyok.............................................................................................................................................................. 25 Épületállomány .............................................................................................................................................................. 25 Vonalas infrastruktúra ......................................................................................................................................................... 25 Közúthálózat .................................................................................................................................................................. 25 Közúti kapcsolatok ......................................................................................................................................................... 26 Kerékpáros közlekedés .................................................................................................................................................. 26 Autóbusz közlekedés ..................................................................................................................................................... 26 Belterületi utak ............................................................................................................................................................... 26 Személygépkocsi ........................................................................................................................................................... 26 Közüzemi hálózatok ....................................................................................................................................................... 27 Közüzemi vízhálózat .................................................................................................................................................. 27 Csapadékvíz elvezetés .............................................................................................................................................. 28 Villamos energia-hálózat ............................................................................................................................................ 28 Gázhálózat ................................................................................................................................................................. 28 Hírközlés, távbeszélő-hálózat .................................................................................................................................... 29 Térkapcsolatok .................................................................................................................................................................... 29 www.ter-halo.hu • [email protected]



A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei DARNÓZSELI fejlesztéséről ............................................................ 29 Általános jövőkép ........................................................................................................................................................... 29 Elvárások a településsel szemben................................................................................................................................. 30 Gazdasági jövőkép ........................................................................................................................................................ 30 Vándorlás és megítélése ............................................................................................................................................... 31 Darnózseli SWOT analízise ................................................................................................................................................ 31 A vizsgálatok értékelése ........................................................................................................................................................... 32 Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők ....................................................................................................... 32 Domborzati adottságok: ............................................................................................................................................. 32 Közlekedési adottságok: ............................................................................................................................................ 32 Természeti és mezőgazdasági adottságok: ............................................................................................................... 32 Gazdasági helyzet: .................................................................................................................................................... 32 Gazdaságfejlesztés: ................................................................................................................................................... 32 A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése .......................................................... 32 Országos területrendezési terv ...................................................................................................................................... 32 Megyei területrendezési terv .......................................................................................................................................... 34 II. Nemzeti Fejlesztési Terv............................................................................................................................................ 36 Az országra elfogadott II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a jelenleg legfontosabb fejlesztési dokumentum Darnózselit érintő elemei a következők: .................................................................................................................... 36 Mosonmagyaróvárii kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013. .............................................................................. 40 Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire: .......................................................................... 40 A területfejlesztés fő célja, irányai.................................................................................................................................. 42 Jóváhagyott munkarészek .................................................................................................................................................. 43 Településszerkezeti terv M=1:10 000 felbontású .......................................................................................................... 43 Határozat ....................................................................................................................................................................... 43 A fejlesztési elképzelések területi vonatkozásai ................................................................................................................. 43 A fejlesztés lehetséges területi irányai ........................................................................................................................... 43 Lakóterületek ................................................................................................................................................................. 44 Településközpont, intézmények ..................................................................................................................................... 44 Települési zöldfelületek .................................................................................................................................................. 44 Különleges területek ...................................................................................................................................................... 45 Gazdasági területek ....................................................................................................................................................... 45 Mezőgazdasági területek ............................................................................................................................................... 45 Közlekedés-fejlesztés ......................................................................................................................................................... 45 Fő közlekedési kapcsolatok .......................................................................................................................................... 45 Településközi utak ......................................................................................................................................................... 46 Tömegközlekedés .......................................................................................................................................................... 46 Kerékpárutak.................................................................................................................................................................. 47 Közmű-fejlesztés ................................................................................................................................................................. 47 Alátámasztó munkarészek .............................................................................................................................................. 47 Tájrendezési javaslat .......................................................................................................................................................... 47 Településszerkezet ............................................................................................................................................................. 47 Természeti környezet..................................................................................................................................................... 48 Konfliktusok.................................................................................................................................................................... 48 Fejlesztési javaslat ......................................................................................................................................................... 48 Területhasználati változás ......................................................................................................................................... 48 Zöldfelületi rendszer ................................................................................................................................................... 49 A zöldfelületi fejlesztés irányelvei .............................................................................................................................. 50 A település biológiai aktivitásértéke .................................................................................................................................... 52 A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: ........................................................................................ 52 Tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:......................................................................................................... 53 Környezetalakítási javaslat .................................................................................................................................................. 54 Levegőtisztaság-védelem .............................................................................................................................................. 54 Zaj- és rezgésvédelem................................................................................................................................................... 54 Közúti közlekedésből származó zajterhelés .............................................................................................................. 54 Vízminőség- és talajvédelem ......................................................................................................................................... 56 Klíma .............................................................................................................................................................................. 56 Élővilág .......................................................................................................................................................................... 56 Táj- és természetvédelem.............................................................................................................................................. 57 A helyi művi és természeti értékvédelem továbbfejlesztése .......................................................................................... 57




A természetvédelem, tájvédelem, településkép védelem továbbfejlesztése ............................................................. 57 Közlekedési javaslat ............................................................................................................................................................ 58 Településközi utak ......................................................................................................................................................... 58 Tömegközlekedés .......................................................................................................................................................... 58 Kerékpárutak.................................................................................................................................................................. 58 Polgári légi közlekedés .................................................................................................................................................. 59 Közművesítési javaslat ........................................................................................................................................................ 59 Gázhálózat ................................................................................................................................................................ 60 A településszerkezeti terv megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása ................................................................................................................................................. 62 A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat felülvizsgálata ........................................................................................ 63 A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása .......................................................................................................... 63 Szabályozási terv ................................................................................................................................................................ 63 Jóváhagyott munkarészek .................................................................................................................................................. 63 TH-10-02-01 sz. dokumentáció...................................................................................................................................... 63 SZ-1, SZ-3, SZ-4 M=1:2 000, felbontású SZ-2M=1:8 000 és SZ-5 1: 4000felbontású szabályozási tervlapok............ 63 Rendelet......................................................................................................................................................................... 63 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................................................................... 95

RAJZJEGYZÉK Á-1 É-1 T-1 Köz-1 Köz-2 SZ-1 SZ-2 SZ-3 SZ-4 SZ-5

Áttekintő helyszínrajz Településszerkezeti terv Tájrendezési terv Közmű átnézeti helyszínrajz Közlekedés átnézeti helyszínrajz Szabályozási terv Külterület szabályozás Szabályozás –gazdasági terület Szabályozás – különleges sportrepülőtér Szabályozás – külterület (különleges mezőgazdasági üzemi, sport és szabadidős és bánya terület)

M 1: 40 000 M 1: 8 000 M 1: 8 000 M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 2 000 M 1: 8 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 4 000




ELŐZMÉNYEK Darnózseli község önkormányzata 2009-ben döntött, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészítteti az építési törvény szerinti településrendezési tervét, mely felváltja a jelenleg hatályos OÉSZ alapú rendezési tervet. Az Étv. 60. 60 §. (3) bekezdésének módosítása, a 2004. évi CXXXV. tv. 122. § (3) pontjával, a korábbi (OÉSZ) jogszabályok szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített településrendezési tervek érvényességét 2007. december 31-i hatállyal megszüntette. Ezek alapján önkormányzat képviselő testülete a 14/2010. (II.15.) számú határozatával elfogadta a település hatályos jogszabályok alapján készített településfejlesztési koncepcióját. A felülvizsgálattal cégünket a Tér-Háló Építészirodát bízták meg. A rendezési terv készítésének általános céljai:  az 1989-es elfogadás óta többször módosított rendezési terv egységes szerkezetbe foglalása és megfeleltetése az aktuális jogszabályi követelményeknek, előírásoknak  a rendezési terv és tervmódosítások óta eltelt időben a településen prosperáló gazdasági szereplők részéről felmerült több fejlesztési elképzelés. Ezért sor kerül a település területén a gazdasági területek növelésére és emellett az egyes területhasználatok és szabályozási előírások felülvizsgálatára, átgondolására.  ezen kívül a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat vonatkozásában felszínre kerültek olyan problémák, amelyek konkrét pénzügyi és jogi hátrányokat is magukban hordoznak az Önkormányzatra nézve, valamint a gyakorlati használhatóságot is kétségessé teszik. A fenti okok miatt elkerülhetetlenné vált egy alapjaiban új rendezési terv készítése, mely során készül egy településszerkezeti terv egy új szabályozási terv és egy új egységes helyi építési szabályzat, amely a község valós, és realizálható településrendezési céljainak hátterét biztosítja. A tervkészítés során először a településfejlesztési koncepció készült el mely tartalmazza az új fejlesztési célokat. A koncepció jogszabályoknak megfelelő véleményeztetése megtörtént, a képviselő testület a 14/2010. (II.15.) számú határozatával elfogadta a dokumentumot. Jelen tervdokumentáció a szakmai tervtanács számára összeállított munkaközi tervanyag. A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket:  Darnózseli Község Rendezési Tervmódosítása 2003., 2005.  Darnózseli Község Rendezési Terve 1998. (OÉSZ alapú)  Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve 2003.  Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terv Módosítása (12/2010 (IX.17)).  Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény)  Magyarország nyugati határ menti régiójának komplex területfejlesztési koncepciója 1998.  Győr-Moson-Sopron Megye Mellékút hálózatfejlesztési Program 2001.  Megyei Környezetvédelmi Program  Megyei Turizmus Fejlesztési Program



A


RENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJAI

Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő 10-15 évben. E rendezési tervi felülvizsgálat feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Elkerülhetetlenné vált egy új szabályozási terv elkészítése illetve a belterületi szabályozási terv szabályozási elemeinek teljes körű áttekintése és a szükséges mértékű módosítása, amely a község valós, és az eltelt idő alatt kiegészített településrendezési céljainak jogi hátterét biztosítja. Jelen dokumentáció a településrendezési terv felülvizsgálatának 1997. évi LXXVIII. Törvény 9. § (6) szerinti végleges szakmai véleményeztetési eljáráshoz szükséges anyaga.

MÓDSZERTAN

Darnózseli Község Önkormányzata 2009-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az 1997. évi LXXVIII, illetve az azt módosító 1999. évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. Jelen munka keretében felvázoljuk Darnózseli község fejlesztési környezetét meghatározó külső és belső adottságokat. Ezen adottságok alapján javaslatot teszünk a település hosszú távú (15-20 éves) stratégiai fejlesztési irányaira. Az önkormányzat döntésével jóváhagyott javaslat alapján készül el Darnózseli Településrendezési Terve. Település db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

173

173

173

173

175

175

173

182

182

182

182

GYMSM. községei

167

167

167

167

169

168

167

174

174

173

173

Darnózseli

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1000-1999 fős tel.

47

47

47

48

48

50

50

51

51

52

48

26

26

26

KSH kistérség

25 25 25 25 25 25 25 26 1. táblázat: Települések száma településcsoportonként 1996-2006

A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. (KSH kistérség – a Darnózselit is magába foglaló térség településeinek száma) A harmadik csoport az Darnózselivel azonos lakónépességű községek csoportja (1000-1999 közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Darnózseli lakónépességének megfelelő csoport, az ezer-kétezer fő lakós számú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Mosonmagyaróvári kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe venni.




A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei1 alapján végeztük el.

ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS DARNÓZSELI

KÜLSŐ KÖRNYEZETE

A település elhelyezkedése Darnózseli Észak-Dunántúlon, Magyarország öt regionális központja egyikének, Győrnek a távolabbi illetve Mosonmagyaróvár közvetlen vonzáskörzetében az 1-es számú főútvonalhoz és az M1-es autópályához közel, a Szigetközben fekszik. A település fejlődésére a térszerkezeti adottság jelentős mértékben hatással van. A tágabb területi egység jelen pillanatban több szempontból különleges helyzetben található:  A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Közép-Európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Győr és térsége ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik.  A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében meghatározó a Bécs-Pozsony-Budapest térszerkezeti háromszög, amely „háromszög” egyik oldalán fekszik Győr és térsége.  A harmadik térszerkezeti egység, amely meghatározó a település szempontjából, a győri agglomeráció. Természetesen az agglomerálódás folyamata nem mérhető össze az európai nagy agglomerációkkal (pl.: Budapest, Párizs stb.), azonban a vidéki magyarországi települések közül meghatározó jelentőségű a település-együttes gazdasági funkciómegosztásának kialakulása A település fejlődésére ható folyamatok meghatár ozottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közelében fekszik.. A település az agglomerálódó övezetektől távolabb fekszik, így jelentős népesség-gyarapodásra nem számíthat. A településen a lakófunkciók jók, a fent említett távolság miatt azonban a bevándorlási folyamat csak korlátozott léptékű lehet. A település eltartóképessége elsősorban a hely termálfürdőhöz és a mezőgazdasághoz köthető gazdasági tevékenységek fellendítésével növelhető. Amennyiben sikerülne a településnek új lakót vonzania, a bevándorlási folyamatnak köszönhetően javulna a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak.

A

TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐFORRÁSOK

Lakónépesség, Népsűrűség Lakónépesség az év végén fő 1997

1

1998

1999

2000

2001

2002

2003

A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa 2006. évi adatokat tartalmazó kiadvány volt. www.ter-halo.hu • [email protected]

2004

2005

2006



GYMS megye

424 836

424 205

423 684

434 706

435 256

435 088

440 138

439 922

441 606

441 606

GYMSM. köz.

189 500

189 317

189 206

190 001

190 769

186 879

191 804

192 203

186 625

186 625

1538

1578

1578

1578

1607

1603

1595

1610

1617

1599

1000-1999 tel.

67 288

67 316

68 578

68 578

72 048

72 386

74 978

74 404

75 765

70 171

KSH kistérség

71 810

71 548

71 355

71 355

72 566

72 327

72 585

72 861

73 094

73 529

Darnózseli

Népsűrűség fő/km2 GYMS megye

105,0

104,0

104,0

103,5

106,5

106,4

104,6

104,5

104,9

105

GYMSM. köz.

55,8

55,7

55,7

55,4

56,2

56,0

55,5

55,6

56,4

56

Darnózseli

78,4

80,4

80,4

80,4

81,9

81,7

81,3

82,1

82,4

81,5

1000-1999 tel.

60,2

61,2

61,2

62,3

61,2

62,8

61,0

61,2

62

77

77

78

78

78

78

79

79

KSH kistérség

60,2

77

77

2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1997-2006

A település lakónépessége a vizsgált időszakban 61 fővel növekedett. Látható, hogy a lakónépesség a 2005-ös évben volt a legtöbb (1617 fő). Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma jelentősen növekedett (16 000 fő). Ez a növekmény elsősorban az agglomerációs központokban jelentkezett, a községek népessége csökkent amíg a kistérség szintén növekedést mutat.. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 81,5 fő jutott. A népességszám növekedése 1997 és 2006 között közel 3,1 fővel növelte a népsűrűséget. Ugyanennyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag 0,2 fővel nőtt. A kistérség népsűrűsége nem mutat nagy ingadozást a vizsgált időszakban, mindössze 1,8 fővel növekedett. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő 1997 Darnózseli

13

1998 18

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

22

13

16

17

7

17

16

12

Élveszületés/1000 fő GYMS megye

9,2

8,9

8,7

9,1

9,1

9,2

9,0

9,2

9,9

9,8

GYMSM. köz.

9,2

9,3

8,5

8,8

8,9

8,9

8,4

8,7

9,2

9,2

Darnózseli

8,4

11,4

13,9

8,2

9,9

10,6

4,3

10,5

9,8

7,5

1000-1999 tel

8,8

9,1

8,6

8,5

8,8

8,7

8,1

9,0

9,3

9,8

KSH kistérség

10,2

9,6

9,3

9,1

9,4

10,4

9,4

9,9

10,8

10,4

4. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1997-2006.

A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 15,1 gyermek született az elmúlt években. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Darnózseli az 1998-as,1999-es és 2002-es és 2004-es évben kedvező értéket mutat, a többi évben pedig a megyei átlaghoz közeli vagy a megyei átlag alatti értékkel rendelkezik.




Halálozás fő Darnózseli

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

16

18

17

20

25

17

17

15

15

21

11,9

Halálozás /1000 fő GYMS megye

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

11,9

12,4

12,1

12,3

GYMSM. köz.

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

12,8

13,5

12,8

13,9

13

Darnózseli

10,4

11,4

10,7

12,6

15,5

10,6

10,6

9,3

9,2

13,1

1000-1999 tel

13,5

13,4

12,9

12,4

12,2

12,6

12,9

11,2

13,5

12,0

KSH kistérség

11,7

11,8

12,2

11,3

11,4

11,7

13,7

10,9

11,8

11,4

5. táblázat: Halálozások száma és aránya 1997-2006.

A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Darnózseli esetében 18,1 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató magasabb, mint a vizsgált csoportoké. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám csökkenése és lakosság koröszszetétele miatt a továbbiakban emelkedhet.

1997 Darnózseli

-3

Természetes szaporodás illetve fogyás 1998 1999 2000 2001 2002 2003 0

5

-7

-9

0

-10

2004

2005

2006

2

1

-9

Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye

-3,0

-3,7

-4,0

-3,2

-2,4

-2,8

-3,4

-2,9

-2,5

-2,1

GYMSM. köz.

-4,4

-4,8

-5,5

-4,6

-3,9

-3,9

-5,1

-4,2

-4,7

-3,8

Darnózseli

-1,9

0

3,1

-4,4

-5,6

0

-6,2

1,2

0,6

-5,6

1000-1999 tel.

-4,7

-4,2

-4,3

-3,9

-3,4

-3,9

-4,8

-4,2

-4,2

2,2

KSH kistérség

-1,1

-2,4

-2,9

-2,2

-2

-1,3

-2,9

-1

-1

-1,6

6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1997-2006.

*2000-2006 évi átlag ezer lakosra

A fentiek tekintetében természetes szaporodás 5 évbe negatív eredményű, a többi évben pozitív értéket mutat. Darnózseli átlagosan évente mintegy 3 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége a 2000-es, a 2003-as és a 2006-os évben kiugró. A vizsgált csoportok közül az 1000-1999 fős települések rendelkeznek a roszszabb adatokkal. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Darnózseli csak 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben rendelkezik pozitív értékekkel. Átlagosan 1,6 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően.




Vándorlási egyenleg fő

Darnózseli

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

-3

-5

-5

-1

3

-5

-6

15

3

-12

Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye

1,5

2,1

2,8

2,2

2,7

-2,8

4,55

3,2

3,2

2,9

GYMSM. köz.

2,8

3,9

4,9

6,4

6,8

-3,9

4,93

5,5

4,1

4,2

Darnózseli

-1,9

-3,1

-3,1

-0,6

1,8

-3,1

-3,7

9,3

1,85

-7,5

1000-1999 tel.

3,3

4,7

8,2

5,3

8,7

10,3

9,6

6,5

5,8

5,6

KSH kistérség

1,3

-1,30

0,1

1,9

0,0

-0,7

3,4

3,2

1,1

2,9

7. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1997-2006.

A falu vándorlási vesztesége 1997-től összesen 16 fő volt. Az ezrelékes adatokat nézve - ezer főre vetítve - 2006-ban – 7,5 fő a vesztség. Ez az adat rosszabb, mint a vizsgált többi településcsoport esetében. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. A település jelentős távolsága miatt azonban jelentős bevándorlásra a jelenleg látható gazdasági folyamatokat is figyelembe véve nem lehet számítani. Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során 15-20 éves időtávlatban maximum 1600-1650 fős lakosságszámmal számolunk. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év fő év fő 0-4 80 45-49 89 50-54 125 5-9 78 55-59 119 10-14 94 60-64 97 15-19 88 65-69 90 20-24 112 70-74 40 25-29 110 75-79 56 30-34 147 80-84 40 35-39 116 85-x 13 40-44 92 Darnózseli lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása

A jelenlegi lakos szám a településen 1586 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők:  0-14 évesek korcsoportja: Összesen 252 fő, a lakosság 15,88%-a.  15-54 évesek korcsoportja: Összesen 879 fő, a lakosság 55,42%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a „Ratkó” gyerekek és azok gyermekei.  55-59 évesek korcsoportja: Összesen 119 fő, a lakosság 7,5 %-a.  60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 336 fő, a lakosság 21,18%-a.




A két legnagyobb korcsoport az 30-34 és a 50-54 éveseké. A vándorlási adatok ingadozást mutatnak, és az átlagot tekintve negatív. A legtöbben 2004-ben költöztek Darnózselire (15 fő a vándorlási egyenleg pozitívuma). A település öregedési indexe jelenleg . A hatvan év felettiek korcsoportja 1,5-ször (5,296 %-kal) több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 336 fő Y= 14 év alattiak száma: 252fő = Öregedési index: =

Y 252 = = 0,75 X 336

Az öregedési index értéke a továbbiakban romolhat, amennyiben a vándorlási egyenleg negatív irányú lesz, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: (18,1 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) halálozása húsz évre vetítve Szülőképes korú nők: Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~362 fő ~470 fő ~543 fő ~724 fő ~832 fő

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

~ 1694 fő ~ 1767 fő ~ 1948 fő ~ 2056 fő

Várható bevándorlás 20 év alatt: (-1,6 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak (1997-2006) vándorlása húsz évre vetítve

~362 fő

~ +108 fő ~ +181 fő ~ +362fő ~ +470 fő

~ -32 fő

A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település tudja tartani a jelenlegi népességszámát, már 1,3as átlagos gyermekszámmal számolva is. Természetesen a vándorlási index jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein.




Darnózseli esetében a vándorlási index negatív, amely befolyásolhatja a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi elvándorlási létszám (-1,6 fő/év) figyelhető meg továbbra is, akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 16 fővel fog csökkenni a település lakosságának száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb. 16001700 fős lakosságszámmal számolhatunk.

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA -

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS,

SZOCIÁLPOLITIKA

Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik egy posta, takarékszövetkezet, óvoda, háziorvosi rendelő, könyvtár valamint az önkéntes tűzoltóság Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi ellátása megosztott. Darnózselin a háziorvosi ellátás a Fő utca 70. szám alatti háziorvosi rendelőben működik. A fogorvosi szakellátást Héderváron elérhető. A községben a gyógyszertár a Rákóczi utca 4. szám alatt működik. Egyéb szakrendelők Mosonmagyaróváron illetve Győrben érhetők el a település lakossága számára. Oktatási intézményekkel való ellátottság Óvoda Az óvoda a jelenlegi épületben 1962 óta működik, 1987-ben új épületszárnnyal bővült, a régit felújították. A csoportok száma jelenleg: 3, melyek osztott szerkezetűek (kis-, középső-, nagycsoport). Intézményünk 75 férőhelyes, a község minden óvodás gyermekét fogadni tudja, illetve a szomszéd településről is járnak át gyermekek. Óvodás gyermekek száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

15 925

15 644

15 266

15 301

14 133

13577

13569

13563

13610

13827

GYMSM. köz

7 271

7 132

7 034

7 069

6 251

5778

5753

5705

5453

5 492

Darnózseli

59

60

69

69

65

66

66

60

59

48

GYMS megye

37,5

36,9

36,0

36,1

32,5

31,2

30,8

30,83

30,82

31,24

GYMSM. köz

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

30,9

30,0

29,68

29,22

29,35

Óvodás gyermekek 1000 lakosra

Darnózseli

8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1997-2006.

* nincs adat

Az óvodába beíratott gyermekek száma 1997 és 2006 között csökkent. 2006-ban csak 48 gyermek volt. A legtöbb óvodába beíratott gyermek 1999-ben és 2000-ben volt. Az ingadozást az ezer főre levetített értékek is mutatják. A megyei és községi adatok csökkenő tendenciája jól szemlélteti a születések, a gyermekvállalási kedv csökkenését.




Az óvoda jelenleg 49 gyermekkel működik . A tagóvodában 6 óvónő dolgozik. A jövőben hasonló létszámadatokkal számolunk az intézményben. Az intézmény felszereltsége közepesnek mondható. Általános Iskola Az általános iskola 2007. szeptember 1. óta intézményi társulásban működik, Darnózseli, Dunaremete és Kisbodak társulásában. A három település gyermekei 1-8. évfolyamig valamennyien Darnózselire járnak iskolába.

1997

Általános iskolai tanulók száma 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

GYMS megye

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

38082

37688

36953

35328

34 476

GYMSM. köz.

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

15305

15418

14991

13810

13 464

Darnózseli

154

151

144

144

137

131

141

138

145

149

GYMS megye

95,0

88,0

95,0

94,0

88,0

88

85,6

84

80

78

GYMSM. köz.

90,0

95,0

87,0

87,0

84,0

76

80,4

78

74

72

Darnózseli

97,6

95,7

91,2

89,6

85,2

81,7

88,4

85,7

89,7

93,2

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra

9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1997-2006.

* nincs adat

Továbbtanulási szokások Az általános iskola elvégzése után a diákok legnagyobb része Mosonmagyaróváron tanul tovább valamint Győrben A középiskolások zöme szakközépiskolába jár, de jelentős a gimnáziumi tanulók száma. A diákoknak sportolási lehetőségük van a településen működő sportegyesületben.

GAZDASÁGI

BÁZIS

Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. Az Darnózselin található vállalkozások száma jelenleg 125 darab. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett, mára pedig csökkent. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1998) mostanáig számítva 14 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében szintén növekedés volt tapasztalható, csak a 2006-os év értékei mutatnak csökkenést. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma

GYMS megye GYMSM. köz. Darnózseli

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

33 324

34 723

37 428

38 150

38 684

39 940

50 904

51 917

51 023

9 908

10 244

10 997

11 031

11 255

11 972

14 783

14 751

14 491

90

88

90

85

90

93

102

107

104

4383

4765

5860

6045

5474

5612

5789

7150

7322

7220

1000-1999 tel.

3598

KSH kistérség

4977

3730 5177

4001 5481

4207 5558




Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye

100%

104%

112%

114%

116%

120%

153%

156%

153%

GYMSM. köz.

100%

103%

111%

111%

114%

121%

149%

149%

146%

Darnózseli

100%

98%

100%

94%

100%

103%

113%

119%

115%

1000-1999 tel.

100%

104%

111%

117%

122%

132%

163%

168%

152%

KSH kistérség

100%

104%

110%

112%

113%

116%

143%

147%

145%

Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

78,6

82,0

88,4

87,6

88,9

90,7

115,7

117,5

115,26

GYMSM. köz.

52,3

54,1

58,0

57,8

60,2

62,4

76,9

79,0

77,43

Darnózseli

57,0

55,7

57,0

52,9

56,1

58,3

63,3

66,2

65,0

1000-1999 tel.

53,4

54,4

58,3

58,4

60,5

63,5

78,7

79,8

78,0

KSH kistérség

24

73

77

77

78

79

98

100

98

10. táblázat: Működő vállalkozások 1998-2006.

A százalékos adatokat figyelembe véve látható, hogy a vállalkozások száma a 2005-s évben volt a legnagyobb. 2005-ig növekedett, majd utána csökkent a vállalkozások száma. Összevetve a többi településcsoporttal: Darnózselin a vállalkozások száma hasonló intenzitással növekedett a vizsgált időszakban. Társas vállalkozások 1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

11 458

12 130

13 096

13 733

14252

GYMSM. köz.

2 186

2 437

2 725

2 865

3034

2003 15 242 3 389

2004

2005

2006

17 359

18 030

18845

3 923

4 047

4287

Darnózseli

22

25

27

30

34

37

43

36

38

1000-1999 tel.

836

954

1055

1138

1277

1445

1619

1720

1669

KSH kistérség

783

1674

1822

1898

1958

2117

2403

2502

2603

Társas vállalkozások számának változása (1998 100%) GYMS megye

100%

106%

114%

GYMSM. köz.

100%

111%

125%

120%

124%

133%

151%

157%

164%

131%

138%

155%

179%

185%

196%

136%

Darnózseli

100%

113%

123%

168%

195%

163%

173%

1000-1999 tel.

100%

114%

126%

136%

153%

173%

193%

205%

199%

KSH kistérség

100%

213%

232%

242%

250%

270%

306%

319%

154%

332%

Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye

27,0

28,6

30,9

31,6

32,8

34,6

39,5

40,8

42,58

GYMSM. köz.

11,5

12,9

14,4

15,0

16,2

17,7

20,4

21,7

22,9

Darnózseli

13,9

1000-1999 tel.

12,4

KSH kistérség

10,94

15,8 13,9 23,46

17,1

18,6

21,2

23,2

26,7

22,2

23,7

15,38

15,8

17,6

19,3

21,7

22,7

23,8

25,53

26,15

27,07

29,16

32,98

34,22

35,40

11. táblázat: Társas vállalkozások 1998-2006.

Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett. 1998-hoz képest 2006-ban 16-tal több társas vállalkozás működött a településen. A vizsgált időszak ugyan növekedést mutat, de kiugrik a 2004-es év amikor 43 társas vállalkozás működött a 2006-os 38-mal szemben. www.ter-halo.hu • [email protected]



Egyéni vállalkozók 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

GYMS megye

21 866

22 593

24 332

24 417

24 432

24 698

33 545

33 887

32 178

GYMSM. köz.

7 722

7 807

8 272

8 166

8 221

8 583

10 860

10 704

10 204

Darnózseli

2006

68

63

63

55

56

56

59

66

60

1000-1999 tel.

2762

2776

2946

3024

3106

3320

4241

4325

3805

KSH kistérség

3385

3503

3659

3660

3654

3672

4747

4820

4617

Egyéni vállalkozók számának változása (1996 100%) GYMS megye

100%

103%

111%

112%

112%

113%

153%

155%

147%

GYMSM. köz.

100%

101%

107%

106%

106%

111%

140%

138%

132%

Darnózseli

100%

92%

92%

80%

82%

82%

86%

97%

88%

1000-1999 tel.

100%

101%

106%

109%

112%

120%

153%

156%

138%

KSH kistérség

100%

103%

108%

108%

108%

108%

140%

142%

136%

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

51,5

53,3

57,4

56,1

56,2

56,1

76,2

76,7

72,6

GYMSM. köz.

40,8

41,3

43,7

42,8

44,0

44,7

56,5

57,3

54,5

Darnózseli

43,1

39,9

39,9

34,2

34,9

35,1

36,6

40,8

37,5

1000-1999 tel.

41,0

40,5

42,9

41,9

42,9

44,3

56,9

57,0

54,2

KSH kistérség

47,31

49,09

51,27

50,43

50,52

50,58

65,15

65,94

62,79

12. táblázat: Egyéni vállalkozók 1998-2006.

Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában is ugyanúgy a növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban, itt 2004-es év a maximum érték, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. A növekedés százalékos aránya Darnózseli esetében a megyei értékek alatt van. Az ezer főre jutó egyéni vállalkozók száma Darnózselin alacsonyabb értéket mutat, mint az 1000-1999 fős települések és a kistérségi adatok. A legnagyobb foglalkoztató vállalkozások a községben: Darnóhús DARNÓTEX Be-Ko Kft. Agrár Zrt.

45 fő 23 fő 18 fő 18 fő

A település gazdasági szereplői: HE-KO-HO kft. Funkció kft. Darnózseli Agrár Zrt. BÉ-KO kft. Kerekes és Társa Bt. Hoóz és Társa Bt. Tonomár Károly EV. Tonomár László EV. Tamás és Társa Bt. Németh – Molnár Bt. Varga Miklós EV. www.ter-halo.hu • [email protected]



Horváth László EV. Rákász Familia kft. Proteus Gold kft. Varga és Fia Bt. Florentina Bt. Chicken Bt. Cseh Vilmos EV. K&G Bt. Dittrich Bt. Kollár Csaba EV. Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei. 2006-ban 14 kiskereskedelmi egység működött Darnózselin. A kiskereskedelmi boltok száma változott, a legtöbb 1998-ban 21 db volt. A vizsgált idő intervallumon csökkenés tapasztalható. Az ezrelékes mutató esetében Darnózseli a megyei összesített érték alatt van. A saját település kategóriájához képest a település nagyobb értékkel rendelkezik. Kiskereskedelmi boltok összesen 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

7 670

7768

7 771

7 793

7819

GYMSM. köz.

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

1 968

1 972

1 960

1 846

1787

18

21

19

18

17

18

17

17

15

14

1000-1999 tel.

744

750

753

731

738

717

745

747

750

694

KSH kistérség

1155

1230

1299

1637

1277

1298

1308

1291

1291

1311

Darnózseli

Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

17,6

17,6

17,6

17,6

17,6

GYMSM. köz.

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

10,5

10,3

10,2

9,9

9,5

Darnózseli

11,4

13,3

12,0

11,2

10,6

11,2

10,6

10,55

9,3

8,8

1000-1999 tel.

11,0

11,1

10,9

10,6

10,2

9,9

9,9

10,0

9,9

9,9

KSH kistérség

16

17

18

23

18

18

18

18

18

18

2004

2005

2006

13. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1997-2006 Élelmiszerboltok száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

1 661

1 649

1 590

1 573

2034

GYMSM. köz.

909

965

850

843

797

770

758

732

693

776

4

5

4

5

4

4

4

4

3

3

1000-1999 tel.

300

308

281

278

277

270

276

268

262

246

KSH kistérség

354

376

312

244

282

284

272

259

253

338

Darnózseli

Élelmiszerboltok 1000 lakosra GYMS megye

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

3,8

3,7

3,6

3,5

4,5

GYMSM. köz.

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

4,1

4,0

3,8

3,7

4,14

Darnózseli

2,6

3,2

2,5

3,2

2,5

2,5

2,5

2,5

1,8

1,9

1000-1999 tel.

4,4

4,6

4,1

4,1

3,8

3,7

3,7

3,6

3,4

3,5



KSH kistérség

4,92

5,25


4,37

3,42

3,88

3,92

3,74

14. táblázat: Élelmiszerboltok 1997-2006

3,55

3,46

4,59

* nincs adat

Darnózselin 2006-ban 3 db élelmiszerbolt működik jelenleg. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok száma Darnózselin a megyei átlag alatt van. Vendéglátóhelyek száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565

2 641

2 792

2 810

2 876

2905

GYMSM. köz.

898

934

962

967

974

969

1 035

1 039

1 011

1015

10

10

9

11

11

10

10

9

10

11

1000-1999 tel.

314

324

352

350

380

387

426

423

420

402

KSH kistérség

489

522

538

528

540

537

544

556

567

583

Darnózseli

Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

6,1

6,3

6,3

6,5

6,5

GYMSM. köz.

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

5,2

5,4

5,4

5,4

5,4

Darnózseli

6,5

6,3

5,7

6,9

6,8

6,2

6,3

5,6

6,2

6,9

1000-1999 tel.

4,6

4,8

5,1

KSH kistérség

6,8

7,29

7,54

5,1 7,39

5,3

5,3

5,7

5,7

5,5

5,7

7,44

7,42

7,49

7,63

7,75

7,92

15. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2003.

A vendéglátóhelyek száma a vizsgált idő intervallumon kisebb ingadozást mutat. Az egyéb vizsgált kategóriák esetében növekedés figyelhető meg, kivéve az 1000-1999 fős települések esetében. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Darnózseli a megyei községekhez képest magas mutatókkal rendelkezik . A településen jelenleg 12 db. vendéglátóhely működik

KÖRNYEZETI

ADOTTSÁGOK, ELHELYEZKEDÉS

Domborzati, földtani adottságok A község területe, így a tervezési terület is teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m3. Éghajlat A térség mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg, egységesen száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga 1900+1950 között van. A nyári hónapokban 770 óra körüli napsütést élvez a vidék. Télen kevéssel 180 óra feletti értékkel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet 10,0 °C körüli. Mintegy 179 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak általában április 15 körül kezdődik és 185 napon át tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga 33,5 °C körüli, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké pedig –15,5 és –16,0 °C közötti. Az évi csapadék 590 mm, a nyári félévé 330 mm körüli. A hótakarós napok száma 35 körüli. A maximális hóvastagság sokévi átlaga 28 cm. A szél leggyakrabban észak-nyugati irányból fúj.




Vízrajz A terület a Duna vízgyűjtő területének része. A Dunának általában egy tavaszi, hóolvadásból származó és egy nyár eleji árvize van. Az árteret végig jól kiépített gátak kísérik. A területet az árvíz nem veszélyezteti. A Duna fő medre most az általa épített hordalékkúp gerincén halad, ezért belőle folyamatos a felszín alatti vízáralmás az alacsonyabban lévő Mosoni-Duna medre felé. A területen a talajvíz 1 m felett áll. A tervezett lakóterületet keleten a Holt-Duna vízállásos területe határolja. Ez képezi a tervezési terület konkrét vízgyűjtőjét. A terület, mint az egész Szigetköz az ország más területei számára is vízbázisként van nyilvántartva. Ezért a felszín alatti vizek fokozott védelmet igényelnek. Természetes élővilág, talaj A területet övező erdőtakarót zömében a vizet kedvelő nyárfák alkotják. Az aljnövényzetben előfordul a jágerkender, a salátaboglárka, az orvosi nadálytő, a posványsás, fehérsás és ritkás sás. A terület talajára a könnyű mechanikai összetétel és a karbonátosság a jellemző. Általában a fiatal és nyers öntéstalajok jellemzőek. Tájalakulás

Első katonai felmérés (1782-1785)




Második katonai felmérés (1819-1869)

A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése. 1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés. Természeti környezet Darnózseli község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és kisebb összefüggő erdő és rétlegelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Szántó terület Rét, legelőterület Erdő területek Vízállásos terület Nádas terület Összesen

Terület (Ha) 1489 Ha 82,69 Ha 127,73 Ha 24,12 Ha 13,52 Ha 1737,08 Ha

Arány (%) 85,77 % 4,76 % 7,35 % 1,38 % 0,77 % 100 %

A település külterületének nagysága kb. 1737,8 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó területtel, kisebb részben erdő,rét, legelő, nádas és területekkel rendelkezik. A szántók nagy része SZ3, SZ4 és SZ5 közötti minőségi osztályokba tartozik. Természetvédelem A község területén többféle védett terület és tájérték van.




Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett található. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz, mézgás éger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz. Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték: - ex lege védett lápok területei: 0107/1, 0107/2, 0120/1, 0121/, 0134/3, 0137/, 0139/1, 0139/2, 0140/, 033/2, 052/4, 052/6, 052/7, 052/8, 054/2, 057/, 064/, 066/1, 06612, 067/, 071/, 090/, 099/ Natura 2000 – Különleges madárvédelmi területek: 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, Natura 2000 – Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, Védett természeti területek: Zseli erdő 0161 hrsz.-ú terület Természeti területek A településen több természeti terület található: a település északi részén nagy kiterjedésű, összefüggő rét, legelő területek, a vízfolyások és azok környezete,a település déli részén található védendő legelő valamint egyes erdőfoltok. Országos ökológiai hálózat Az ökológia háló részét képezik a vízfolyások és azok közvetlen környezete tartozik valamint a település belterületének északi részén elterülő legelők valamint a déli részen a Zseli erdő és környezete tartoznak az országos ökológiai hálóhoz. Darnózselin helyi egyedi védelemben részesített egyedi tájértékek is vannak: 

A Lipót-Darnózseli mellékút mentén lévő gesztenyefasor : 043, 500 hrsz.

Épített környezet A településen jelenleg nincs olyan épület amely a műemléki jegyzékben szerepel. A településen egy helyi védelmében részesülő építmény van.  Lakóház: Fő utca 66. 100 hrsz.

KÖRNYEZETVÉDELEM Levegőtisztaság A területen a levegő minősége jó, jelentős szennyező forrás nincs a tervezési területen és annak környezetében. www.ter-halo.hu • [email protected]



A mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a terület és a település erdő területei a jövőben kiszűrik. A terület környezetében ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a sport és szabadidős területek miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem.




Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs tudomás a területen. A tervezési területen a lakóterületek miatt a megjelenése nem is kívánatos. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései az 1401-es sz. országúton nem jelentősek. Hulladékgazdálkodás Darnózselin a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés jelenleg nincs a településen, de hosszabb távon megoldandó feladatot jelent, mely az erőforrások kíméletesebb felhasználását tenné lehetővé. Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A területen a felszíni vizek minőségére a viszonylag alacsony szerves anyag tartalom és kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az ammónium-N és nitrát-N koncentráció értéke. A nitrogénformák nagyobb része szervetlen eredetű. A különböző foszfor-formák mennyisége, különösen a téli időszakban jelentősebb, a vegetációs időszakban lényeges mértékben kisebb. A klorofill-a mennyisége különösen a vegetációs időszakot követően alacsony. A felszín alatti vizek védelme a területen a csatornahálózatra való rákötéssel a felszíni vízelvezetéssel megoldott lesz. Ipari tevékenységből származó felszín alatti talajvíz szennyeződés várhatóan nem keletkezik. A környező mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. A tervezési területeken korábban sem végezetek öntözésfejlesztési, meliorációs munkákat és nem készült más mezőgazdasági jellegű beruházás.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET Darnózseli rövid története Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a 12. században kezdett benépesülni, a 16-17. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788 szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket. A község 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-ben I. Napóleon katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. 1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának. 1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. A neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé. 1934. január 1-jén Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel. 1992-ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a 18. www.ter-halo.hu • [email protected]



század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezőgazdaság. 1959-ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz. 1963-ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven működtek. 1976-ban a környék szövetkezetei egyesültek és “Szigetközi Magyar–Csehszlovák Barátság Tsz.” néven működtek 1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven működik a Szövetkezet. A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművész: Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki 1986-ban megkapta a “Népművészet Mestere” címet is A községből egyformán megközelíthetők a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenő jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátó- és szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi -“hálafák”- hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos Millennium ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a II. világháborúban elesett, eltűnt Darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokauszt Darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli – Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségű vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930as években telepítettek. A település területi jellemzői Terület km2 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

GYMS megye

4 061,9

4 061,9

4 061,9

4 088,7

4 088,7

4 088,7

4 208,0

4208

4208

4208

GYMSM. köz.

3 396,2

3 396,2

3 396,2

3 423,4

3 393,8

3 337,4

3 457,0

3457

3308

3308

Darnózseli

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

19,61

1000-1999 tel.

1118

1120

1121

1156

1182

1194

1219

1238

1131

931

931

931

931

931

931

931

931

KSH kistérség

931

1118 931

2004

2005

2006

Átlagos terület km2 GYMS megye

23,48

23,48

23,48

23,36

23,36

23,63

23,12

23,12

23,12

23,12

GYMSM. köz.

20,34

20,34

20,34

20,26

20,20

19,98

19,87

19,87

19,87

19,87

Darnózseli

19,61

1000-1999 tel.

23,78

KSH kistérség

37,24

19,61 23,78 37,24

19,61 23,33 37,24

19,61 23,35 37,24

19,61 23,12 37,24

19,61 23,64 37,24

19,61 22,11 35,80

19,61 23,9 35,80

19,61 23,80 35,80

19,61 23,56 35,80

16. táblázat: A települések területi jellemzői 1997-2006.

Darnózseli területe 19,61 km2, amely a megye területének 0,48 %-a a statisztikai kistérség 2,1 %-a. A település belterülete 200 ha amely a külterület 7,8 %-a. A település területét tekintve a megyei átlag alatt helyezkedik el. A megyei községek átlagánál 0,26, a hasonló népességű települések átlagánál 3,95, valamint a megyei települések nagyságánál mintegy 3,51 km2-rel kisebb.




TELEPÜLÉSSZERKEZET



Darnózseli napjainkban

Darnózseli településszerkezetét a kezdetektől a közlekedési kapcsolatok határozták meg. Az 1700-as évek végén a település a egyutcás úti falu jellegzetes képét mutatja. Az út mentén sorolódó telkek gazdálkodásra alkalmas hosszútelkek. A két település ekkor még különálló: Darnó és Zseli. A település ekkor meglévő szakasza a mai Fő utca. Az ekkori két falu fő közlekedési kapcsolata ugyanúgy mint napjainkban Mosonmagyaróvár felé irányult, de közvetlen utak vezetnek a szomszéd települések felé is. Az 1800-as években készült térképen is jól kivehető az egyutcás szerkezet. Látható azonban, hogy a Fő utca mentén besűrűsödnek az épületek, és megnyúlik mindkét település. Ezt követően a településszerkezet továbbfejlődését a szomszéd falvakba és vezető utak határozzák meg. A harmadik térképen már látszik a teljes mai településszerkezet, a Fő utcára csatlakozó és vele párhuzamos új utcák, de történeti településszerkezet még mindig látszik.




INFRASTRUKTÚRA, DARNÓZSELI

INTÉZMÉNYI

ELLÁTOTTSÁGA

Lakásviszonyok Lakásállomány 2000* 2001 2002

1997

1998

1999

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

159 470

160 147

160 940

162 223

165 102

167 360

171 133

173 570

175 483

176 993

GYMSM. köz.

68 746

68 957

69 291

69 849

69 321

68 572

70 996

71 989

71 050

71 316

525

527

531

531

540

543

555

561

572

574

1000-1999 tel.

23 683

23 718

24 223

24 223

25 237

25 412

26 626

26 878

27 573

25 918

KSH kistérség

27 781

25 880

25 957

25 957

26 562

26 713

27 013

27 290

27 508

27 757

Darnózseli

*év elején

1 lakásra jutó lakos GYMS megye

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

2,6

2,5

2,5

2,5

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

Darnózseli

2,92

2,99

2,97

2,97

2,97

2,95

2,87

2,86

2,82

2,78

1000-1999 tel.

2,85

2,84

2,83

2,83

2,85

2,85

2,82

2,77

2,75

2,71

KSH kistérség

2,79

2,76

2,75

2,75

2,73

2,71

2,69

2,67

2,66

-

17. táblázat: Lakásállomány változása 1997-2006.

A lakások száma a statisztikai adatok tanúsága szerint 2006-ban 574 db volt. A lakásállomány az elmúlt időszak alatt folyamatos növekedést mutat. A vizsgált időszak alatt 49 db lakással lett több a településen. 1997-ben volt a legkevesebb a lakásállomány. A lakásokra vetített népességszám alapján látható, hogy Darnózselin a mutató magasabb többi vizsgált csoport értékénél.

1997

Épített lakások száma 1998 1999 2000 2001 2002

2003

2004

GYMS megye

1 196

804

989

1 283

1 690

2 542

2 383

2 437

2032

1628

GYMSM. köz.

620

267

420

558

708

783

873

993

-

725

6

-

4

1

2

6

13

6

11

2

113

99

302

217

193

327

302

229

258

Darnózseli KSH kistérség

262

2005 2006

18. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1997-2006.

Épületállomány A település épület-állománya az átlagos vidéki településekhez hasonló állagú, vegyes építészeti színvonalú. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. A településen található pár régi, helyi védelemre javasolandó nádtetős ház. Az épületek többsége jó állapotú, felújított.

VONALAS

INFRASTRUKTÚRA

Közúthálózat A települési úthálózat közvetlen és közvetett elemeit az alábbi utak jelentik:  1401. sz.-ú mellékút Hédervár és Máriakálnok felé  1404. sz.-ú mellékút Lipót felé  1404. sz.-ú mellékút Kimle felé és 1. sz.-ú főútra rákötés  M1-es autópálya Bécs-Budapest felé  1- sz. országos főútvonal Hegyeshalom-Győr felé www.ter-halo.hu • [email protected]



Közúti kapcsolatok Darnózseli községet legmagasabb rangú elemként a 1401. sz.-ú országos mellékút érinti, melyről könynyen elérhető az 1. sz.-ú országos főút és az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Máriakálnok - Hédervár 1401. sz.-ú mellékút,és a Kimle-Máriakálnok 1404.sz.-ú mellékút Mindkét irány jelentős gazdasági, társadalmi összeköttetést biztosít a környező települések és Darnózseli részére. Település Győr Mosonmagyaróvár Budapest Kimle Máriakálnok Hédervár Lipót M1-es autópálya

Légvonal Közúti elérhetőség Elérési idő 21,2 km 22,7 km 30 perc 11,2 km 13,7 km 20 perc 127,5 km 154,3 km 2 h 10 perc 5,4 km 6,9 km 8 perc 3,8 km 3,9 km 5 perc 3,3 km 3,5 km 5 perc 3,1 km 4,4 km 7 perc 9,8 km 17 km 22 perc 19. táblázat: Darnózseli elérhetősége

Elérhetőség 1,07 1,2 1,21 1,27 1,02 1,06 1,41 1,73

A 19. táblázat Darnózseli és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. Kerékpáros közlekedés A szomszédos települések között nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A túra kerékpározás jelentősebb mértékű a szigetközi táj miatt, valamint a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül, illetve a szomszédos településekre. Autóbusz közlekedés Az autóbusz közlekedést a Kisalföld Volán zRt. látja el. A napi járatok száma 25, melyek Mosonmagyaróvárra és Hédervárra közlekednek, valamint Győrbe a Szigetközön keresztül. Belterületi utak A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. Személygépkocsi A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában növekedett.




Személygépkocsik száma 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

GYMS megye

103660

100112

101684

108265

113673

119188

126535

129776

133806

136578

GYMSM. köz.

39 037

38 431

38 976

42 321

44 100

46 296

50 251

52 087

52 441

54043

305

307

317

352

376

399

423

432

465

463

Darnózseli

Személygépkocsi 1000 lakosra GYMS megye

244

236

240

255

261

274

287

295

303

309

GYMSM. köz.

206

203

206

223

231

248

262

271

281

289

Darnózseli

198

194

201

223

234

249

265

268

287

289

KSH kistérség

227

223

228

246

253

265

278

287

294

-

20. táblázat: Személygépkocsi állomány változása 1996-2005.

A vizsgált időszak alatt 158 gépjárművel emelkedett Darnózselin a személygépkocsik száma. Ez Darnózseli esetében 51%-os növekedést jelent, míg a községi átlag 40%, a megyei átlag pedig 26%-os. Az ezrelékes értékek tekintetében a település esetében 289 személygépkocsi jutott 1000 lakosra 2006ban. Ez az arány a megyei átlag alatt van. Tehát elmondható, hogy Darnózseli személygépkocsikkal való ellátottsága valamivel rosszabb, mint megyei. Közüzemi hálózatok Közüzemi vízhálózat A község ivó-és tűzi víz ellátója valamint szennyvíz kezelője a SZIG-VÍZ Nonprofit Kft. A vízvezeték 1974-ban, a szennyvízcsatorna 1992-ben kiépült. Az ivóvizet a helyi vízmű telep szolgáltatja, a szennyvíz pedig Hédervárra kerül elvezetésre. A vezetékek a jelenlegi és várható igényeket kielégítik. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás Darnózseli

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

540

550

550

551

532

543

546

561

572

574

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye GYMSM. köz. Darnózseli 1000-1999 tel. KSH kistérség

96,70%

97,20%

95,00%

96,60%

93,50%

94,50%

94,80%

94,7%

98,3%

98,4%

92,73%

93,46%

98,35%

99,30%

94,50%

94,90%

95,30%

95,2%

96,4%

96,6%

102,8%

104,3%

103,5%

103,7%

98,5%

100%

98,3%

100%

100%

100%

91%

91,6%

96,5%

97,7%

95,2%

96%

96,0%

96,1%

96,9%

96,9%

91,5%

92,6%

96,4%

96,4%

94%

95,9%

95,8%

97%

98,2%

98,3%

21. táblázat: A közüzemi vízhálózatba kapcsolt ingatanok számának változása 1997-2006.

A 21. táblázat szerint a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2006-ban 574 db volt. A fentiek tekintetében elmondható, hogy Darnózseli a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát tekintve a legmagasabb arányokkal rendelkezik. A kiépítettség teljes körű.




Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás Darnózseli

1997

1998

1999

2000

371

374

391

394

2001 399

2002

2003

2004

2005

423

480

485

409

2006 487

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

46,86%

54,86%

57,97%

61,30%

64,70%

66,40%

69,00%

72,4%

79,5%

80,9%

GYMSM. köz.

10,6%

26,8%

34,6%

37,8%

42,5%

44,4%

49,5%

54,1%

60,1%

62,0%

Darnózseli

68,2%

70,96%

73,6%

74,2%

73,8%

75,3%

76,2%

85,5

84,72

84,8

1000-1999 tel.

14,4%

36,2%

40,2%

43,6%

48,3%

51,3%

56,4%

62,8%

67,4%

68%

KSH kistérség

38,8%

54,9%

61,4%

63,9%

64,5

68,4%

76,9%

81,3%

82,7%

58,8%

22. táblázat: A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat változása 1997-2006.

A településen a rákötések aránya 84,8%, az összes vizsgált településcsoportnál jobb értékkel rendelkezik. Darnózseli közüzemi víz és szennyvízcsatornával jól ellátott település Csapadékvíz elvezetés A település csapadékvizeinek legjelentősebb része jelenleg a 0,1-0,3-as lefolyási tényezőt tekintve az utcákban kialakított burkolatlan árkokban szikkasztásra kerül. Villamos energia-hálózat A község villamos energia ellátása a középfeszültségű 20 kV-os gerincvezetékről történik, 20/0,4 kVAos OTR típusú transzformátoron keresztül. A villamos energia hálózat szolgáltatója az E-ON zRt. A településen 596 fogyasztó volt számon tartva 2006-ban. A villamos energiát fogyasztó háztartások aránya minden esetben meghaladja a 100%-ot. Ennek oka, hogy a statisztika a villanyórák számát adja meg. Villamos energiát fogyasztó háztartás GYMS megye GYMSM. köz.

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

193623

200633

*

*

*

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

76674

79290

*

*

*

548

551

551

559

563

573

578

Darnózseli

2004

2005

578

2006

595

596

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya GYMS megye GYMSM. köz. Darnózseli

111,6%

111,6%

111,9%

112,6%

116,1%

115,7%

117,2%

*

*

*

110,5%

110,9%

110,9%

111,6%

112,2%

111,8%

111,7%

*

*

*

104,4%

104,5%

103,7%

105,3%

104,2%

105,5%

104,1%

103,0%

104,0%

103,8% *nincs adat

24. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1997-2006.

Gázhálózat Vezetékes gázt fogyasztó háztartások GYMS megye GYMSM. köz. Darnózseli

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

82 100

87 555

14 967 -

97 361

103 402

108 353

113 269

118 265

*

*

*

18 433

25 858

29 871

32 194

34 460

37 522

*

*

*

-

58

98

135

170

203

220

233

256


2004

2005

2006



Vezetékes gázt fogyasztó háztartások a lakásállomány %-ában GYMS megye GYMSM. köz. Darnózseli

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

65,60%

69,11%

*

*

72,8%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

50,25%

52,85%

*

*

59,0%

-

-

10,9%

18,45%

24,86%

31,3%

36,57%

39,2%

40,73% 44,59% *nincs adat

25. táblázat: Gázhálózat változása 1997-2006.

A településen a gáz szolgáltatását az GDF-SUEZ zRt. látja el. A gáz Lébény felöl érkezik. 2006-ban 256 lakás volt rá kötve a hálózatra, amely a lakásállománynak a 44,59 %-a. Az hiányos rákötöttséget egyrészt az okozza, hogy anyagilag jelentős megterhelést jelent a gázra történő áttérés a lakosság számára. Várható azonban, hogy a rákötések aránya a közeljövőben emelkedni fog. Hírközlés, távbeszélő-hálózat A település egésze a győri hálózatra egy optikai hálózattal kapcsolódik, mely a fejlesztési területet nem befolyásolja. A helyi telefonhálózat szabadvezetékes rendszerű. A telefon- és kábeltelevízió hálózat teljesen kiépült. A fellépő igények a jelenlegi hálózatokról kielégíthetőek. A község távbeszélő hálózatának szolgáltatója a T-COM Nyrt. Jelentős minőségi kifogások jellemzik az utóbbi évek RLL rendszerű bővítéseit. A telefon- 80%-ban, a kábeltelevízió hálózat szintén 80% kiépült. A község távbeszélő hálózatának szolgáltatója a Magyar Telecom Nyrt. A távbeszélőkészülékek száma a vizsgált időszakban csökkent. Az ezer lakosra jutó vezetékes telefonok száma nem haladja meg a megyei értékeket és a saját településkategória értékeit sem. Távbeszélőkészülékek száma Darnózseli

2000

2001

2002

557

438

433

2003

2004 -

2005

2006

-

465

458

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra GYMS megye

355

327

312

-

-

363

309

GYMSM. köz.

311

289

279

-

-

298

289

285

275

-

-

294

293

338

308

297

-

-

330

323

353

272

270

-

-

287

286

1000-1999 tel. KSH kistérség Darnózseli

306

26. táblázat: Távbeszélő hálózat 2000-2006.

TÉRKAPCSOLATOK Darnózseli térkapcsolatai elsősorban Mosonmagyaróvárhoz illetve Győrhöz kötik a települést. A legtöbben a bevásárlási lehetőségeket, szórakozást, kulturális lehetőségeket, egészségügyi szolgáltatásokat (szakrendelések, gyermekorvos), hatósági ügyintézéseket (okmányiroda, építési hatóság, adóügyek), az oktatási intézményeket (óvoda, iskola, bölcsőde) és nem utolsó sorban a munkalehetőséget jelölték meg indokként, mely a városokhoz köti őket.

A

TERÜLETFEJLESZTÉS SZEREPLŐINEK ELVÁRÁSAI ÉS IGÉNYEI DARNÓZSELI FEJLESZTÉSÉRŐL

Általános jövőkép Darnózseli Településrendezési Tervének elkészítéséhez szükségesnek tartottuk a település lakosságának véleményét megismerni. A véleményalkotást kérdőíves módszerrel oldottuk meg, és statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel. A Polgármesteri Hivatal által kiküldött számos kérdőív közül csupán 16 db.




kérdőív érkezett vissza. A kérdőívben feltett kérdések egy része a szakmai fejezetekben, másik része jelen fejezetben a település jövőképét feltáró részben található meg. Megkértük a válaszadókat, hogy fogalmazzák meg pár mondatban, milyennek látnák szívesen 10 év múlva településüket. Dinamikusan fejlődő település Több zöldterület, rendezett közterületek Több szabadidős és kulturális lehetőség a fiatalok helyben tartása és a turisztika fejlődése miatt Jobb munkavállalási lehetőségek biztosítása Biztonságos környezet

12 10 9 4 4

27. táblázat: Darnózseli jövőképe

Az 27. táblázatban feltüntettük a válaszokban előforduló motívumokat. Természetesen itt a válaszok összesített eredményét közöltük. A fentiekből látható, hogy a legfontosabbnak a település dinamikus fejlődését, a közterületek rendezettségét és a kulturális lehetőségek bővítését tartják a fiatalok helyben tartása és a turizmus fejlesztése. Emellett többen kiemelték a közlekedés javításának fontosságát és az ingázást megkönnyítő jobb közlekedési lehetőségeket, több buszjáratra lenne szükség. Többen említették a kerékpáros közlekedés támogatását valamint a munkavállalási lehetőségek javítását és a biztonságos környezet fontosságát is kiemelték. Elvárások a településsel szemben A kérdőívben feltettük a kérdést azzal kapcsolatban, hogy jelenleg melyik vonását tartja legjellemzőbbnek a településnek. A 28. táblázat a település jelenlegi funkcióit mutatja be 1-5-ig terjedő osztályozás alapján, ahogyan a település lakossága látja. A településre legjellemzőbbnek a mezőgazdasági jellegű település kifejezést tartották. A kistérségi funkciót tartják a második jellemző funkciónak. A többi funkcióval kapcsolatban a település alacsonyabb besorolást kapott a lakosok értékelése alapján Jelleg Érték

Mezőgazdasági jellegű település 4,57

Kistérségi központ 3,33

Jelenleg Kulturális központ 2,83

Regionális Alvó település Gazdasági központ jellegű 2,33 2,14 1,9

28. táblázat: A települési mai legjellemzőbb funkciója

Gazdasági jövőkép Típus

Turizmus

Érték Helyezés

13 1

ErdőHáztáji Háziipar gazdálállatkodás tenyésztés 1 5 5 7 4 5

Intenzív növénytermesztés 12 2

Biogazdálko- Gyáripiari dás termelés 8 3

2 6

29. táblázat: A Darnózseli gazdasági jövőképe

A 29. táblázat a gazdasági jövőképről kialakult elképzeléseket mutatja be. A kérdésfelvetéskor arra kértük a válaszadókat, hogy helyezzék rangsorba az általuk preferált gazdasági tevékenységeket. Így a legjobban preferált ág a legmagasabb pontértéket kapta. Darnózseli esetében a leginkább elképzelhe-




tőnek tartott fejlesztés a turizmus és az intenzív növénytermesztés. A harmadik helyezést a biogazdálkodás kapta. Ennek oka lehet, hogy a település jó minőségű szántóterületekben bővelkedik. Ezt a háztáji állattenyésztés és a háziipar preferálása követi. Az gyáripari termelést hatodik helyre rakták. Az erdőgazdálkodás nem támogatott a lakosság körében. Vándorlás és megítélése Az idegenek megítélése terén a turistákat és a városból kitelepedőket várják a megkérdezettek egyaránt teljes bizalommal. A külföldiek ház- valamint földtulajdonlását nem támogatnák megkérdezettek. A hátrányok között a kevés zöldterületet, a sportpálya és a kultúrház hiányát tüntették fel a legtöbben a kérdőíveken. A lakosság jelentős része ingázni kényszerül a településről. Ehhez kapcsolódóan hiányolják a helybeli munkalehetőségeket. Az előnyök között kiemelték a település intézményekkel való jó ellátottságát és a megfelelő színvonalú infrastruktúrát.

DARNÓZSELI SWOT

ANALÍZISE

Összefoglalásként bemutatjuk a településrendezési terv előkészítő fázisában meghatározott legfontosabb települési tulajdonságokat, fejlődésre ható tényezőket: Erősségek

Gyengeségek

Előnyös fekvés Környezeti adottságok Kiépített infrastruktúra

A természetes szaporodási jellemzők A lakosság munkalehetőségei Az ingázók nagy aránya Negatív vándorlási különbözet

Lehetőségek

Veszélyek

A szuburbanizáció további terjedése A gazdasági területek beépítése A térségi turizmus fejlődése

A világgazdaság bizonytalan helyzete a gyengébb érdekérvényesítő képességgel bíró területeket jobban érinti A mezőgazdaság tovább erősödő válsága Az esetlegesen letelepülni szándékozó vállalkozások a jobb gazdasági területkínálattal rendelkező telephelyeket választják A városi üzemek bezárásával nőhet a munkanélküliség.

31. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok




A VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE AZ

EDDIGI FEJLŐDÉST BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK

Domborzati adottságok: A település életét évszázadokon keresztül a Duna közelsége, ezek szigetei és a kiöntések által idehordott hordalékból keletkező réti öntéstalajok határozták meg. A megélhetést biztosította a jó szántóterületek léte a határban ill. a halászati lehetőségek. Közlekedési adottságok: Mivel Darnózseli a szigetközi 1401-es út mellett található, közlekedési elérhetősége helyzeti előnyt okozott a településnek. Az országos fontosságú postaút mentén, illetve a gazdasági vasutak által ellátott területen kedvezően fejlődhettek a települések. Győr, Mosonmagyaróvár közvetlenül elérhető a település számára. A jó közlekedési viszonyok régebben fontosak voltak a mezőgazdasági termények értékesítése, ma pedig a munkalehetőségek miatt. Természeti és mezőgazdasági adottságok: A településen jók a talajviszonyok, a csapadék évi mennyisége kielégítő. Darnózseli régtől kihasználta adottságait, lakossága nagyrészt mezőgazdasági tevékenységből élt. Győr, Mosonmagyaróvár közelsége biztosította a keresletet. A mezőgazdasági főtermény a búza és a zöldségfélék voltak. Gazdasági helyzet: A településnek nem volt lehetősége a nagyobb számú helyi ipari munkahely megteremtésére a központosított iparpolitika miatt. A mezőgazdaság termelési környezete folyamatosan beszűkült. A lakosság munkatevékenységét a napi ingázás segítségével tudta elvégezni. A gazdasági helyzet megítélésében fontos tényező természetesen a megyei városok közelsége, amely döntően a XX. században kezdte el éreztetni hatását. Ez a hatás a II. világháború után kezdődött meghatározóvá válni, amely a munkahelyekben, a munkaképes lakosság elszívásában jelentkezett. Napjainkban egyre érezhetőbbé válik a szuburbanizációs jelenség, amely új távlatokat jelent a település életében. Gazdaságfejlesztés: Darnózselii község gazdasági hagyományai, közlekedési földrajzi pozíciója (1401. számú út közelsége, a dunaremetei kikötő) területfejlesztési feladatává, kötelességévé is teszi, hogy a település még stabilabb gazdasági helyzetben legyen. Elsődleges célként keresni kell annak lehetőségét, hogy ez a település határain túlnyúló hatásokat is gerjesszen. A település gazdasági jellemzői között elsődlegesen a ma is jól működő mezőgazdaság jelentőséggel bír. A másik nagy területet a helyi vállalkozások, szolgáltatások jelentik. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a helyi vállalkozók milyen módon tudnának versenyezni, illetve felzárkózni a minél magasabb szintű fogyasztói igények kielégítésére. Mindezekhez keresni kell a területfejlesztési külső forrásokat (Nemzeti Fejlesztési Terv, EU-s társfinanszírozások, stb). Ebben nagy szerepet játszana az önkormányzat koordináló szerepe és a már beindult térségi LEADER + program.

A

TELEPÜLÉST ÉRINTŐ TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ÉS AZOK HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE

Országos területrendezési terv www.ter-halo.hu • [email protected]



A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő. A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Darnózseli vonatkozásában:  települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (a községet elkerülő helyi közlekedési útvonalat, a tervezett dunai kompjárat Bős felé)  az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Darnózseli és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a településrendezési terv készítése során figyelembe vettük, az OTrT Darnózselire vonatkozó elemei belekerültek a terv és a szöveges munkarészekbe egyaránt. Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település:  Darnózseli közigazgatási területének az 1sz. főúttól északra eső területei beletartoznak az országos kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területek övezetébe  Az Duna árterét övező természetes élőhelyek területei pedig az országos ökológiai hálózat övezetébe tartoznak.

Kivonat az országos területrendezési tervből




Országos ökológia hálózat területei

Felszín alatti vízminőség védelme Megyei területrendezési terv Az Országos Területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a településrendezési tervben megfogalmazott elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze:




Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTrT területfelhasználási kategóriái alapján

Erdőterület Belterjes mezőgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Jelenlegi

Tervezett összes

A megyei rendezési tervben tervezett (100 %)

Tervezett területfelhasználá s a Megyei Rendezési Terv területfelhasználá si követelmények arányában

Követelmény

127,73 Ha

127,73 Ha

127 Ha

100,5 %

85%

1467 Ha

1384 Ha

1453 Ha

95,2 %

85%

82,69 Ha

82,69Ha

82 Ha

100,8 %

75%

24,12 Ha

24,12 Ha

24 Ha

100,5 %

90%

--------------

----------------

--------------

--------------------------

--------------------

113,7 Ha

116 Ha

110 Ha

105,45 %

144,96 Ha

225,66 Ha

150 Ha

150,44 %

A Megyei rendezési terv az alábbiakban érinti a Darnózseli települést.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület


Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható A jelenlegi terület 150%-a marad - megfelel



Tájképvédelmi terület

Széleróziónak kitett terület II. Nemzeti Fejlesztési Terv Az országra elfogadott II. Nemzeti Fejlesztési Terv, mint a jelenleg legfontosabb fejlesztési dokumentum Darnózselit érintő elemei a következők: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai: 1. a foglalkoztatás bővítése, 2. a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Az Darnózseli településre is alkalmazandó átfogó célok: 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések: · a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; · a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;




· a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések: · a versenyképesség növelése; · a gazdaság bázisának a szélesítése; · az üzleti környezet fejlesztése, azon belül az elérhetőség javítása, a szabályozási környezet javítása. Prioritások A fenti célok eléréséhez az alábbi területekre kell összpontosítani a fejlesztési erőfeszítéseket: 1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés A prioritások sok eleme összefügg és hat egymásra. 1. prioritás: A gazdaság fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a gazdaság fejlesztését: · Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése, amelynek tervezett eszközei: a piacorientált K+F-tevékenységek támogatása; a vállalkozások innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a K+F infrastrukturális hátterének helyi fejlesztése. · A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása, amelynek tervezett eszközei: a vállalkozói kultúra szélesítése; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása, települési szintű elősegítése. · Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: ipari parkok, gazdasági területek kijelölése, létesítése; az infrastruktúra javítása; a szélessávú IThálózatok kiépítése; 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a közlekedés fejlesztését: · Az ország a Nyugat-Magyarországi régió és egyben a település és nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. · A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: a TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása. · Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása céljaival összhangban a vasúthálózat, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével. · A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belterületeken. 3. prioritás: A társadalom megújulása NEM KIFEJEZETTEN HELYBEN, A TELEPÜLÉSEKEN EGYENKÉNT MEGOLDHATÓ PROBLÉMA www.ter-halo.hu • [email protected]



Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a társadalom megújítását: · A foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások; a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése; a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése; a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések; a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások; járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése; · Az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása; a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon (beleértve a munka és a családi élet összehangolását segítő szolgáltatásokat és a családbarát munkahelyi gyakorlat elterjesztését); a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése. · A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek, amelynek tervezett eszközei: a problémamegoldó képesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése; a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása; a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése; a komplex pedagógiai fejlesztési programok; mérési és értékelési rendszer kiépítése; a pedagógusképzés és –továbbképzés megújítása; költséghatékony szervezeti formák bevezetése; a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása. · A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése; a regionális tudásközpontok kialakítása; kutatóegyetemek, főiskolák támogatása; a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok; a műszaki és természettudományos képzés bővítése. · Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel, amelynek tervezett eszközei: az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés; a szociális szolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése; a hátrányos helyzetűek – köztük különösen a romák és a fogyatékossággal élők – társadalmi integrációja; az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések; diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civilszervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése. · A humán infrastruktúra fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, a gyermekek napközbeni ellátásainak fejlesztése, többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása; a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések; a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató- és innovációs központok megerősítése; az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések. E beavatkozások elsősorban a Környezeti és energia operatív programban, valamint a regionális operatív programokban valósulhatnak meg. 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Az alábbi beavatkozás-csoportok szolgálják a környezeti és energetikai fejlesztéseket: www.ter-halo.hu • [email protected]



· Környezetjavító fejlesztések, melynek elemei: egészséges és tiszta települések megteremtése, ezen belül hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, az ivóvíz minőségének javítása; vizeink jó kezelése, ezen belül az árvizek elleni védekezés, a vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása (kiemelt víztestek védelme, ivóvízbázis-védelem, hulladéklerakók rekultivációja és környezeti kármentesítés), a Víz-keret Irányelv (VKI) végrehajtásának állami intézkedései, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése, a környezet- és klímatudatosság terjesztése. · Környezetbarát energetikai fejlesztések, amelynek tervezett eszközei: az energiahatékonyságra és –takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése. Darnózseli esetében: környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatudatos gazdálkodás szélerőművek 5. prioritás: Területfejlesztés A kiegyensúlyozott területi fejlődést az alábbi beavatkozások szolgálják: · Együttműködő és versenyképes városhálózat, amelynek legfőbb eleme a fejlesztési pólusok kialakítása. · Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése. · Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti. A regionális operatív programok legfontosabb céljai a következők: - a regionális gazdasági versenyképesség erősítése, - a régiók turisztikai vonzerejének növelése, - a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása, - az energiatakarékosság és –hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, - települések átfogó, integrált fejlesztése, - a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése,




Mosonmagyaróvárii kistérségi integrált projektcs omag 2007-2013. Javaslat a kistérségi integrált projektcsomagra és projektelemeire:

„A kistérség éltető vizei”

A kistérség felszíni és felszín alatti vizeinek fenntartható fejlesztése

Vízi turizmus

A víz, mint erőforrás védelme


Környezettudatos szemlélet kialakítása

A szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítése

A településkép javítása, településközpontok rehabilitációja a kistérség településein

Ökológiai szemléletű tájhasználat

A Mosonmagyaróvári kistérség idegenforgalmi koncepciójának elkészítése

A turisztikai marketing tevékenység erősítése

A víziturisztikai bázisok, kikötők fejlesztése, vízi utak kijelölése, a jachtturizmus feltételeinek biztosítása, sétahajózás a Dunán, a horgászturizmus támogatása, termálfürdők fejlesztése

A vadászturizmus fejlesztése

A bakancsos turizmus fejlesztése a természeti értékekre alapozva (gyalogösvények túraútvonalak)

A lovas túrázás feltételeinek kialakítása (túraútvonalak, túravezetők, kapcsolódó kiszolgáló létesítmények)

A kerékpáros turizmus infrastrukturális és szolgáltatási hátterének fejlesztése

Az ökoturizmus térségi fejlesztése – tanösvény kialakítása

Szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése

A Duna, Mosoni-Duna, Lajta és mellékágrendszerüknek rehabilitációja, Nemzeti Park létrehozása, Hanság rehabilitációja, ökológiai folyosó kialakítása, élőhelyrehabilitáció, ivóvízbázisok védelme



A Mosonmagyaróvári kistérség egyediségét elsősorban a folyóvizeinek páratlan, de veszélyeztetett természeti szépsége, gazdag élővilága, felszíni és felszín alatti vízrendszerének gazdagsága jelenti. A térség ökológiai rendszerének rehabilitációja, megóvása elsődleges feladat, ugyanakkor a gazdaságitársadalmi fejlődés dinamizálásához szükséges lenne a turizmus számára is értéket jelentő kapacitások teljesebb, de fenntartható kihasználása. A térség turizmusának ökológiai szemléletű fejlődését és környezetminőségének javítását szolgálja a kistérségi integrált projektcsomag kiválasztása, melynek két pillére, a víz, mint erőforrás megőrzése, védelme, valamint a felszíni és felszín alatti vizek turisztikai jellegű hasznosítása. Tervezői javaslat a kistérségi integrált projektcsomag elemeire: Az integrált projektcsomag pillérei Az integrált projektcsomag pillérei:  A víz, mint erőforrás védelme A pillér elemei a Duna és mellékágrendszereinek, valamint a Hanság rehabilitációját, a Szigetközi Nemzeti Park létrehozását, ökológiai folyosó kialakítását, a kistérség biodiverzitásának megőrzése érdekében élőhely-rehabilitációt, valamint térség értékes ivóvízbázisának védelmét (illegális hulladéklerakók felszámolása, hulladékudvarok létrehozása, szennyvíztisztító telepek korszerűsítése, bővítése, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése) kívánják elősegíteni. Projektek:  Ökológiai folyosó kialakítása a Szigetközben  Élőhelyrehabilitáció a kistérség területén  Az Ásványrárói-Bagaméri mellékágrendszer rehabilitációja  Kucsérok rehabilitációja  A lébényi Rabi-tó (Forrás-tó) rehabilitációja és vízrendezése  A Jónási-ág és a jónási anyag nyerőhely rehabilitációja  A vízminőséget befolyásoló negatív körülmények javítása – hulladékudvar építése (Hédervár, Dunaremete–Darnózseli térsége)  Nemzeti park, natúrpark létrehozása  Illegális hulladéklerakók felszámolása, a terület rekultiválása (Bezenye, Dunasziget, Hegyeshalom, Levél, Rajka, Dunaremete, Máriakálnok, Hédervár, Darnózseli, Kimle, Darnózseli, Mecsér és Újrónafő)  A vizekhez kapcsolódó turizmus A pillér a térség gazdag felszíni és felszín alatti vízrendszeréhez kapcsolódó turisztikai fejlesztéseket tartalmazza. A turisztikai jellegű fejlesztések a vízi turizmus fogadóbázisainak, kikötőinek infrastrukturális fejlesztéseit, a vízi turizmus biztonságossá tételéhez szükséges beruházásokat, vízi utak kijelölését, közös magyar-szlovák sétahajózás megvalósítását, a jachtforgalom fogadásának infrastruktúráját (Duna és Ásványrárói mellékágrendszer) és a horgászturizmus fejlesztésének támogatását tartalmazzák. Másik projektelemként jelenik meg a térség gazdag termálkincsének teljesebb turisztikai kihasználása a fürdőfejlesztések és kiegészítő szolgáltatásainak támogatásán keresztül. Projektek:  Vízi utak kijelölése (Duna, Mosoni-Duna), vízi utak ellátása hajózási jelekkel  A vízi turizmus biztonságossá tételét szolgáló beruházások (mederkotrás a Mosoni-Dunán)



    


Közös magyar-szlovák sétahajózás megvalósítása Dunacsúny és Dunakiliti között A vízi turizmus fogadóbázisainak támogatása - Kikötők, megállóhelyek infrastruktúrájának fejlesztése (Rajka, Dunakiliti, Dunasziget, Ásványráró, Kimle) Vízi színpad kialakítása, kerékpáros, gyalogos forgalom számára az egykori fahíd újjáépítése Kimlén A halászati jog bérletének támogatása a Rajka-Kisbodak mellékágrendszeren A lipóti termálfürdő fejlesztés támogatása

A területfejlesztés fő célja, irányai. A fentiek értelmében a következő években Darnózselin a következő fejlesztési szempontoknak kell megjelennie: 1. A szuburbanizációs folyamat kihasználása 2. A Győr és Mosonmagyaróvár gazdasági fejlődéséhez történő aktív kapcsolódás 3. A települési-környezeti adottságok megőrzése, védelme 4. Kapcsolódás és érdekérvényesítés a kistérségi fejlesztésekhez



JÓVÁHAGYOTT


MUNKARÉSZEK

Településszerkezeti terv M=1:10 000 felbontású Határozat Darnózseli község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011 (II.2) Ök. sz. határozata Darnózseli Településszerkezeti Tervéről. Darnózseli képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet elfogadja a TH-10-02-01 számú terv , T-1 sz. tervlapja szerint, következő területi fejlesztésekkel:

A

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK TERÜLETI VONATKOZÁSAI

A településszerkezeti terv feladata, hogy a megfogalmazott települési stratégiai célok és fejlesztési elképzelések számára kijelölje a megvalósítások konkrét helyeit, illetve biztosítsa a jelenlegi vagy a tervezett használatot, és a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai:  Minőségi fejlődés biztosítása, élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság polgári életkörülményei biztosítottak  Lakóterületek biztosítása a település szerves továbbfejlesztésével  A lipóti turisztikai bázisra építve az idegenforgalmi potenciál erősítésének elősegítése  Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése  Az értékes építészeti-kulturális értékek védelme A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Az önkormányzat állásfoglalása alapján a régi rendezési tervben szereplő fejlesztési elképzeléseken a település nem kíván módosítani, így a rendezési tervben megfogalmazott területi fejlesztési foltok kiterjedését a település nem kívánja csökkenteni. A területekkel való ésszerű gazdálkodás azonban megköveteli, hogy a fejlesztési elképzelések ütemezve kerüljenek bele a koncepcióba, ezért egyes lakóterületi és gazdasági fejlesztési területek csak távlati tartalék területekként kerültek kijelölésre. A fejlesztés lehetséges területi irányai A település képe a fejlesztési elképzelések során jelentősen nem változna. A módosítások főleg az idegenforgalmi és sport területek fejlesztésére vonatkoznak, ezek jelenleg mezőgazdasági, szántó művelési ágú területek. A fejlesztések az ingatlanok hasznosítására, funkcióváltására terjed ki.




Lakóterületek A településen a lakóterület-fejlesztések több csoportba sorolhatók: új lakóterület kijelölése, területfelhasználási mód változás, és tartalék lakóterületek kijelölése. 1. Új lakóterület  fejlesztésként a település észak-keleti területén a vízmű és a temető közötti területen a Temető utcával párhuzamosan két új lakóutca jelenik meg. A falusias lakóterület a 75/8-23 hrsz.-ú szántó területeken helyezkedne el. A kialakítandó telkek 50 m mélységűek, kb. 3236 telek osztható ki.  a település dél-keleti részén a 249-258, 260, 261, 276, 278, 279, 280, 281/1, 281/2, 283, 284, 287, 290, 291, 292/1 és 293 hrsz.-ú területek  0116/1 – 0116/14 hrsz.-ú ingatlanokon egysoros lakóterület kialakítása, kialakítandó telkek 50 m mélységűek  Sportpályánál lakóterület kialakítása a volt TSZ területből egészen a földútig a 632/2, 635/6, 635/10, 635/32 hrsz.-ú területeken. 2. A 96, 98, 100 , 101, 136 és a 457 hrsz.-ú területeket a szerkezeti terv falusias lakóterületen belül intézményi övezetbe sorolja át. A terület funkcióját tekintve nem változna. 3. Tartalék lakóterültnek a 246 hrsz.-ú belterületi szántóterület került kijelölésre. 4. Telek feltárás: 59, 62/2, 62/5, 62/6, 64, 68 hrsz.-ú telkek feltárása a Jókai utca felöl. Ezzel lehetőség nyílik új építési telkek kialakítására. Településközpont, intézmények Az intézmények elszórtan helyezkednek el a településen. A szerkezeti terv falusias lakóterületen belül intézmény területbe sorolja a templom és plébánia területét (100-101 hrsz.), az orvosi rendelő területét (98 hrsz.), az iskola és óvoda területét (136 hrsz.). Települési zöldfelületek Darnózseli belterületi zöldfelületekkel való ellátottsága csekélynek mondható. A település belterületének észak-nyugati részén az 520/1, 517 és az 1/3 hrsz.-ú területeken található nagyobb zöldfelület, közpark. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme, a közigazgatási terület déli dél-nyugati részén keresztül folyó csatorna menti erdő területek és az ezt övező ökológiai folyosó, amely jelentős táji értéket képvisel. A településen több természeti terület, Natura 2000-es terület és egyedi táji érték is található. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges területek, melyek területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál így a sport repülőtér tervezett területe is. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.




Különleges területek A különleges területfelhasználási kategóriába különböző jellegű területeket soroltunk a településen. 1. 2. 3. 4. 5.

6. 7. 8.

A különleges temető terület a meglévő temetők területe. A rendezési terv távlatában bővítést nem igényelnek. Különleges sport terület a meglévő sportpályát jelenti. A település déli területén 635/31 hrsz.-ú telek. Különleges közmű terület a vízmű területe, a település északi részén 04/5 hrsz.-on. A település keleti részén működő volt Tsz. területe különleges mezőgazdasági-üzemi területfelhasználási módba került átsorolva. A tervezett 800 m alatti füves kisgépes leszállópálya kiszolgáló gazdasági területe is különleges területként szerepel. A leszállópályának jelölt területek: település keleti külterületi részén 05/3, 05/4, 05/5,05/8 hrsz.-ú területek és a 0185/12-16, 0185/22-23 és a 186/25-26 hrsz.-ú, – melyek beépítésre nem szánt közlekedési repülőtér övezetben kerülnek jelölésre. A kifutó 800 m alatti füves pálya. Elhelyezésére egy változat van. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a kifutópálya oldalbiztonsági sávjait valamint a 2000 és 2700 méteres magassági biztonsági védőterületét. A település közigazgatási területének nyugati részén elhelyezkedő kavicsbánya különleges – bányaterületként szerepel. A Szentkúti dűlő 07/1-7 hrsz.-ú területei különleges sport– szabadidős területfelhasználási módba lettek átsorolva. A településre déli részén, a sportpálya melletti terület egy része a 635/32 hrsz. és a 0116/26 hrsz.-ú területek különleges sport-szabadidős területfelhasználási módba kerülnek. A területeken lovas és szabadidős sport fejlesztések tervezettek.

Gazdasági területek A gazdasági területek jelentősen nem változnak. A rendezési terv egy új területet jelöl a későbbi gazdasági – kereskedelmi és szolgáltató funkciónak. Gazdasági területfelhasználási módba kerülnek a 0166/3-6 hrsz.-ú területek, melyek egy részét már ilyen funkcióra használják. A 048/3 hrsz.-ú terület gazdasági , kereskedelmi-szolgáltató területbe kerül, hasonlóan az 1401-es út másik oldalán már működő gazdasági területekhez. Tartalék gazdasági- ipari területnek a 0104/8 hrsz.-ú terület került kijelölésre. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek döntő többsége szántó, amely nem változik a terveink szerint. A településen jelenleg nincs mezőgazdasági üzemi terület, és jelenleg igény sem merült fel hogy ilyen funkciójú területet kijelöljön az önkormányzat. A község közigazgatási területén belül a szakmai szempontok figyelembe vételével a szélerőművek elhelyezésére alkalmas területeket kijelöljük. A település északi részén nagyobb, jó minőségű összefüggő rét- és legelőterület található. A fejlesztések illetve módosítások a szántó területeket érintik leginkább.

KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉS Fő közlekedési kapcsolatok A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak:




A tervezett 800 m alatti füves repülőtér meghatározó földrajzi adatai WGS-84 Szélesség A 29-es pályaküszöb tengelyvonalba eső pontja. A leszállópálya geometriai középpontja (ARP) A 11-es pályaküszöb tengelyvonalba eső pontja.

   

Hosszúság

EOV Keleti koo.

Északi koo.

2001

47

51 21.792 6

Ellipszoid feletti magasság 17 27 11.90 160.563 18

EOMA(B alti)

2002

47

51 26.601 5

17 26 54.16 160.984 8

530347.8 280523.26 117.21 8

2003

47

51 31.409 6

17 26 36.43 160.665 37

529982.3 280679.29 116.89 7

530713.4 280367.23 116.79 0

Az 1401-es sz. országos mellékút, amely Győrből Héderváron át halad Mosonmagyaróvár felé, csatlakozva a Dunaremetei-Lipót 1411 sz. mellékúthoz Az 1405-ös sz. országos mellékút, amely Lipót településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot Az 1404-es sz. országos mellékút, amely Kimle (Novákpuszta) településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot A község északi közigazgatási területén tervezett 800 m alatti füves repülőtér kialakítása, mely idegenforgalmi és gazdasági érdekeket szolgál. A leszállópálya elhelyezkedésének geometriai adatai a következőek.

Ezen utak tekintetében több jelentős változás nem várható a településen, kivétel az 1401-es főút, melyek várható fejlesztési elemei az alábbiakban foglalhatóak össze:  az 1401-es sz. országos mellékút új nyomvonala (melyet alternatív javaslatként tüntetünk fel a rendezési tervben) a község belterületét kikerülve, északon haladna – felfűzve a füves repülőtér területeit - és csatlakozna vissza a jelenlegi nyomvonalhoz a község északi részén található gazdasági területeknél. A községi elkerülő a belterületet mentesítené az átmenő forgalommal szemben. Településközi utak A település közlekedési helyzetét alapvetően meghatározza a szigetközi forgalmi tengely, valamint az hogy a község több oldalán természetvédelmi területek határolják. A közúti megközelíthetőség ennek megfelelően elfogadható, megfelelő színvonalú. A település Kimle (Novákpuszta) (1404. sz.), Lipót (1405. sz.), és Hédervár, Arak (1401. sz.) felől közelíthető meg kiépített úton, ezen kívül földutas kapcsolata van még Püskivel is. Távlati tervekben szerepel a településen áthaladó forgalom csökkentése céljából a szigetközi (1401. sz.) út északi elkerülő szakaszának kiépítése. Ezenkívül javasoljuk az 1404-es sz. mellékút nyomvonalának áthelyezését szintén az északi településrészre felé. Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám kielégítő - Győr és Mosonmagyaróvár viszonylatában - , a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg megfelelő a településen. A lakóterületek tervezett kisléptékű fejlesztése a jelenlegi autóbusz-megállók rágyaloglási távolságán belül kerültek kijelölésre.




A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszútávon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén.

Kerékpárutak Darnózselin halad át az 1401-es út melletti szigetközi kerékpáros nyomvonal. A belterületi szakaszon a főút és a kerékpár út nyomvonala átépítésre került. A kerékpáros irány később kapcsolódhat a LipótDarnózseli (1411 sz.) közötti útszakaszokkal párhuzamosan tervezett kerékpárút. Hédervár és Győr között már kiépült a szigetközi kerékpárút, melyre a lipóti tervezett kerékpáros nyomvonalak csatlakoznának a jövőben. A tervezett nyomvonalon várhatóan a turizmus szereplői generálnak majd forgalmat.

KÖZMŰ-FEJLESZTÉS

A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések teljessé tétele. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20 kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4 kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A fejlesztési területek közművekkel való ellátása a kiépített hálózatokról megoldható.

ALÁTÁMASZTÓ TÁJRENDEZÉSI

MUNKARÉSZEK

JAVASLAT

TELEPÜLÉSSZERKEZET



A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területét jelentős mértékben erdők borították, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése és mára jelentős erdőirtások történtek, már szinte csak a vízfolyások mentén maradtak fenn az erdőterületek. Csökkent az erdőterületek aránya, elterjedt a szántóföldi és gyepgazdálkodás.




1950-es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés. A jobb minőségű területeken azonban folytatódott a szántóföldi művelés. Természeti környezet Darnózseli község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és minimális erdő és rét-legelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Szántó terület Rét, legelőterület Erdő területek Vízállásos terület Nádas terület Összesen

Terület (Ha) 1489 Ha 82,69 Ha 127,73 Ha 24,12 Ha 13,52 Ha 1737,08 Ha

Arány (%) 85,77 % 4,76 % 7,35 % 1,38 % 0,77 % 100 %

A település külterületének nagysága kb. 1737 ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó rét, kisebb részben legelő, nádas, erdő területekkel rendelkezik. Összefüggő jelentős nagyságú külterületi zöldterület (erdő) a Mosoni-Duna melletti hullámtérben található a községben. A szántó területeken zárványosan, az időszakosan vízzel telt árkok mellett találhatóak a legjellemzőbb fafajták: a fűz, a nyár és kisebb nagyságban az éger. A külterületi növényvilág helyi szinten érdekesebb részét a Mosoni-Duna hullámtéri részei, illetve a Duna holtágai adják. A gátépítés után kialakult és fennmaradt jellegzetes növény és állatvilág nemcsak helyi, hanem kistérségi szinten is kiemelt természeti érték, mely a szigetközi táj részét képezi. A község igazgatási területének kb. 8 %-a erdő felület (kb. 128 ha), ami nem mondható jelentősnek, gyepes területek kb. 82 ha, mely szintén nem túl magasnak minősíthető. A Nováki, a Hédervár -Darnói csatorna melletti csatornák és vízfolyások növényvilága jellegzetes szigetközi tájelem. A mezőgazdasági területek jó termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. A közigazgatási területen található szántóterületek a Mosoni-Dunáig kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe tartoznak. A közigazgatási terület dél-keleti részén lévő szántók 2-3 minőségi osztályú, nagy aranykorona értékű területek. Ennek hatására a gazdálkodásban vezető szerepet tölt be a növénytermelés. Legnagyobb arányban búzát, árpát, kukoricát és takarmánynövényeket termesztenek. A termőföldek a rendszerváltás során magánkézbe kerültek. Konfliktusok A településszerkezeti tervben megfogalmazott elképzelések megvalósulásával a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzetek lépnek föl. A település legjelentősebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévő természeti környezet között éleződnek ki, illetve a meglévő gazdasági funkciójú területek és a lakó, valamint sportszabadidős területek között vannak, illetve a tervezett füves repülőtérrel kapcsolatosak. Az eltérő terület felhasználásból adódó konfliktusokat a tájrendezési tervlap tartalmazza. Fejlesztési javaslat Területhasználati változás A mezőgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók művelik a területeket. Ebben az ága-




zatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ előállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elősegítheti a környezetkímélő gazdálkodás elterjedését is. A különböző területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fő közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezőgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védőfasort kell a jövőben telepíteni. A védőfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentős tájesztétikai értéket képviselnek. Zöldfelületi rendszer A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei mind a külterületen, mind a belterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak és a Natura 2000 rendszernek. A külterületi zöldfelületi rendszer elemei a vízfolyásokat kísérő ligeterdők, rétek, a néhány meglévő redőfolt és a tervezett és meglévő utakat kísérő fasorok. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. A belterületi zöldfelületi rendszer elemei a fasorok, tervezett és meglévő zöldfelülete. Kiterjedésük, méretük kisebb, mint a külterületi zöldfelületek, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív. Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a falusi utcák néhány szakaszán találhatók, akkor is jellemzően csak egyoldali fasorként. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. A település újabb kialakítású lakóterületein és a temető környékén az utca és a közterületek szélessége lehetővé teszi fasorok és az utakat kísérő kétoldali allék telepítését. Ezen utcákban erősíteni kell a lakók törekvését a fasor kialakítására és törekedni kell arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. Javasolt a hárs, vadgesztenye, szil vagy juhar, esetleg a dió. A településen található temető szép környezettel rendelkezik, gondozott, jól megközelíthető, jól felszerelt, megfelelően ellátott, a parkolási lehetőség megoldott, ravatalozó, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van. Az új sportpálya jelentős zöldfelületi létesítmény, szép faállománnyal tervezett zöldfelület, megközelítése jó. A parkolási lehetőségek megfelelően megoldhatóak. Az intézmények kertjei szintén jelentős zöldfelülettel rendelkeznek. Kiemelt helyzetű a templom körüli, rendezett, szépen kialakított zöldterület. A zöldfelületi rendszer jelentős elemeinek tekinthetők a lakótelkek egységesen be nem építhető hátsó kertrészei. A településen a meglévő közparkok szépen kialakítottak, rendezettek, bennük játszótér és telepített faállomány található. A településen mai szabványoknak megfelelő játszótér nem található, a volt iskola melletti területen megfelelő hely lehet a kialakításra, illetve javasolt továbbiak kiépítése, a termálfürdő közelében. A Kossuth Lajos utcában található tenisz pálya, jól fenntartott, körbekerített, jól felszerelt könnyen megközelíthető, több korosztály igényét is kielégítő. Ilyen jellegű sport területek kialakítása javasolt a településen máshol is, pl. az újabb beépítésű lakóterületek közelében vagy a tervezett zöldterületen.




A zöldfelületi fejlesztés irányelvei A területen a tájra jellemző természetes vegetáció a mezőgazdasági hasznosításkor már megszűnt. A kialakuló zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb.) túl. A település kialakításra kerülő zöldfelületei a település zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. Ezen rendszer elemeiként a területen a következő zöldfelületi elemek alakulnak ki:  közterületi növénytelepítés, utcai fasorok,  az egyes lakóépületekhez kapcsolódó magánkertek,  a szélesebb közlekedési területek zöldfelületei,  meglévő és tervezett közparkok. A közterületen levő utcai fasorok a gépjárműforgalommal rendelkező és a gyalogos utcákon jelennek meg. A fasorok gyepes sávba kerülnek betelepítésre. A zöld sávokat autóbehajtók szakítják csak meg, így bár keskeny, de hosszú, összefüggő közterületi zöldfelületek alakulnak ki. A zöld sávok alatt és azoktól 1,5-1,5 m-re közművek nem haladhatnak, így a fasorok egyöntetűsége és folyamatossága biztosított. Az utcai fasorok így többszörös funkciót töltenek be, azaz rendezett, egyöntetű utcaképet adnak, előre jelzik az utca nyomvonalának változását, árnyékolják az úttestet és a gyalogjárdát. A fasort alkotó fajokkal szemben követelmény, hogy - hosszú életű, a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló, - magas, min. 2,2,m-es kezdeti törzsmagasságot elérő, egyenes törzset nevelő, - virággal, terméssel nem szennyező, - széltörékenységre nem hajlamos, - felfelé álló lombkoronát nevelő, - megfelelő árnyékolást adó lombozattal rendelkező, - a tájra vagy a települési környezetre jellemző faj legyen. A fasor telepítésére helyhiány vagy közművek nyomvonala miatt alkalmatlan közlekedési terület zöldfelülete gyeppel vagy alacsony cserjével borított legyen. Cserjeültetés a jelentős forgalmú utak menti zöldsávokba történjen elsősorban. A beépített területek épületeihez kertek, zöldterületek kapcsolódnak. A lakóterület egységes arculata, valamint az esztétikus környezeti hatás elérése érdekében a terv nem csak a minimális zöldfelület nagyságát határozza meg, hanem azok telken belüli elhelyezését is. Így a mezőgazdasági terület és az uralkodó szélirány felé eső telkeken belül kötelező a védőfásítás területét zöldfelületként kell kialakítani. A szűk térérzet elkerülése érdekében javasoljuk a tömör kerítések kerülését a belső telekhatárokon. A védőfásításnál a növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), igazodjon a település és a környező táj meglevő növényzetéhez. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), allergén növények (Cupressocyparis leylandii), és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők, annak ellenére, hogy a jelenlegi faiskolai kínálat épp ellenkezőjére buzdít. A növények kerítéstől (telekhatártól) való távolságának meghatározásakor a telepítendő növény végleges magasságát/koronaátmérőjét kell figyelembe venni, így kisméretű fák esetében 1,5 m, közepes méretű fák esetében 2,5 m, nagy lombú fák esetében 5 m, alacsony cserjéknél 0,5 m, magas cserjéknél 0,8 m. A fejlesztési területeken közpark, közparkok is létesülnek. Ahhoz, hogy funkcióját betöltse, a közpark optimális mérete 7-10 m2/fő, ezen belül az ajánlott terület felhasználás: játszó- és sportkert, szabadtéri sportpálya: 3,0-4,0 m2/fő pihenőkert: 4,0-6,0 m2/fő.




A közpark létesítésének szándéka szerint tervezett lakóterületi közpark mérete alapján ezen funkció betöltésére alkalmas. A lakóterületen belül központi helyzetű, elhelyezésének előnye, hogy a terület bármely részéről könnyen elérhető. A kialakítandó közpark területhasználata igazodjon a lakossági igényekhez, ezért javasoljuk egy-egy játszótér/játszókert kialakítását. A megfelelő megvilágítása a biztonságos használat alapfeltétele. A játszótér játszószerei és burkolatai olyan anyagból készüljenek, amelyek időállóak és a használat során maximálisan eleget tesznek a biztonsági követelményeknek (gumi-, kéregreszelék-, homokburkolat, műanyag vagy fa játszószerek). A játszókerti egységet körbe kell keríteni, növényzetét úgy kell kialakítani, hogy 30-50%-os árnyékolást biztosítson. A közpark növényzete egyrészt térhatároló, tértagoló szerepű, díszítő értékű, másrészt kondicionáló hatású. A növényzet legyen három szintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint), vagyis a zöldfelület területének minden 150 m2-ére legalább 1 db lombos fa, 40 db cserje és a többi, nem burkolt területre gyep vagy talajtakaró kerüljön. A növényzet a települési klímát jól tűrő, betegségekkel szemben ellenálló legyen, igazodjon a területen levő növényekhez, tartalmazzon magas díszítőértékkel rendelkező fajokat is. A gyümölcsfák, a gyenge, könnyen törő ágrendszerű, a mérgező levélzettel rendelkező, a szúrós, tövises növények használatát kerülni kell. A fa- és cserjefajok meghatározásánál előnyben kell részesíteni a táj karakteréhez illeszkedő, jellegzetes, honos növényeket, a kerti kép gazdagításához azonban a települési klímához és az épített környezet képéhez jobban igazodó fajok is felhasználhatók. A tájidegen növények (pikkely- és tűlevelű nyitvatermők, pl. tuja, hamisciprus, boróka, kúszófenyők, fenyők), a mérgező részeket tartalmazó növények (tuja), allergén növények (Cupressocyparis leylandi) használata kerülendő, a kártevők által gyakran károsított, átlagosnál több ápolási és fenntartási munkát igénylő növények és a mezőgazdasági termesztésben használt növények kártevőinek köztes gazdái (Sorbus sp., Berberis sp.) mellőzendők. A közpark határán létesüljön fasor. Közpark létesítése építési engedélyezési tervhez kötött, amiben be kell mutatni táj- és kertépítész mérnök ill. szakmérnök tervei alapján készült, zöldfelület kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet, amely rögzíti a pontos területhasználatot, a park szerkezeti egységeit, azok kapcsolatát egymással és a környezettel, valamint a közpark úthálózatát. El kell készíteni a növénykiültetési (kertészeti) tervet, amely kijelöli a telken ültetendő fák helyét és faját. Növénytelepítésre javasolt fajok Út menti sorfának alkalmas, a települési környezetben megszokott, de a vegetációban tájidegen fajok, fajták: Kis fák: Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tilia euchlora és fajtái (krími hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: www.ter-halo.hu • [email protected]



Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák:

(A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar)

A

TELEPÜLÉS BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉKE

A

település jelenlegi számítása:

biológiai

aktivitás

értékének

Biológiai aktivitás érték

Mezőgazdasági terület - szántó Mezőgazdasági terület – rét, legelő, gyep Mezőgazdasági terület - nádas Zöldterület (3 ha alatti) Vízgazdálkodási terület Erdőterület – védelmi rendeltetésű Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre nem szánt területek

1467,7 ha 82,7 ha 13,53 ha 3,23 ha 37,18 ha 127,7 ha

3 6 7 6 6 9

4403,1 496,2 94,71 19,38 223,08 1149,3

52 ha

0,6

31,2

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

6416,97

Értékmutató


Lakóterület - falusias

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

113,7 ha

45,48 ha (40%)

2,5

284,25



Gazdasági terület – kereskedelmi, szolgáltató Különleges terület – sportolási célú Különleges terület - temető Különleges mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület – bánya terület Közmű terület


9,2 ha

1,854 ha (20%)

0,3

2,76

1,55 ha

0,62 ha (40%)

3,5

5,425

0,98 ha

0,392 ha (40%)

3,5

3,43

12,6 ha

5,04 ha (40%)

0,4

5,04

35,5 ha 2,63 ha

14,2 ha (40%) 1,052 ha (40%)

0,1 0,2

3,55 0,526

A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

304,981

Tervezett biológiai aktivitás értékének számítása:


Mezőgazdasági terület - szántó Mezőgazdasági terület – rét, legelő, gyep Mezőgazdasági terület - nádas Zöldterület (3 ha alatti) Vízgazdálkodási terület Erdőterület – védelmi rendeltetésű Közlekedési terület – A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felület 1/3-a A burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali fasorral kísért közutak.

Értékmutató

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre nem szánt területek

1383,38ha 82,7 ha 13,53 ha 2,61 ha 37,72 ha 127,7 ha

3 6 7 6 6 9

4150,14 496,2 94,71 15,66 226,32 1149,3

52 ha

0,6

31,2

3,03 ha

3

9,09

A TELEPÜLÉS JELENLEGI BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

6172,62

Értékmutató


Lakóterület - falusias Gazdasági terület – kereskedelmi, szolgáltató Különleges terület – sportolási célú Különleges terület - temető Különleges mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület – bánya terület Közmű terület Különleges sport repülőtér területe

Meghatározott legkisebb zöldfelületi arány

Területhasználat

Terület (ha)

Beépítésre szánt területek

116 ha

58 ha (50%) - (40%)

3,125 (2,5)

362,5

14,14 ha

4,24 ha (30%) - (20%)

0,45 (0,3)

6,363

6,8 ha

4,76 ha (70%) - (40%)

6,125 (3,5)

41,65

0,98 ha

0,392 ha (40%)

3,5

3,43

12,6 ha

5,04 ha (40%)

0,4

5,04

35,5 ha 2,98 ha

14,2 ha (40%) 2,08 ha (70%) - (40%)

0,1 0,35 (0,2)

3,55 1,043

68,53 ha

47,97 ha (70%) - (40%)

6,125 (3,5)

419,74




A TELEPÜLÉS TERVEZETT BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉKE

Összesítés A módosítási területek meglévő biológiai aktvitás értéke: A módosítási területek tervezett biológiai aktvitás értéke: Különbözet:

843,316

6721,951 7015,936 +293,985

A számításokból az derül ki, hogy a Darnózseli biológiai aktivitásértéke a fejlesztések megvalósulása után 4,3 %-al nő.

KÖRNYEZETALAKÍTÁSI

JAVASLAT

Levegőtisztaság-védelem Mivel Darnózselin szennyező jellegű ipari termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval erősen borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, a rácsatlakozott lakások aránya megfelelő. Távlati célként a levegőminőség javítását jelöljük meg. A levegőt szennyező pont- és diffúz források káros hatásait meg kell szüntetni, a lakossági légszennyezést mérsékelni kell. Határértéket meghaladó emisszióforrás jelenleg nincs a település területén belül, létesítése és üzemeltetése a jövőben sem engedhető meg. A tervezett funkciók megvalósítása során a hatályos kormányrendelet 2 előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. Zaj- és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben3 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Közúti közlekedésből származó zajterhelés Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát az 1401. sz. másodrendű főúton. Az átmenő forgalom még mindig viszonylag kicsinek tekinthető. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 4 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott terület felhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg. Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszál-

21/2001 (II.14) Korm. rendelet 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 4 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2 3


autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopter-



lóhely mentén

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

állomás, hely mentén nappal 6-22 óra

-leszálló-

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

60

50

65

55

65

55

65

55

éjjel 22-6 óra

3. számú melléklet a vonatkozó5 rendelethez

A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak. A tervezett füves kisrepülőgépes leszállópálya (kisrepülőtér) földrajzi helye - a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve – pontosításra került a tervezés során, a helyes hrsz.-ok: 0186/23-24-35, 05/8. A megjelölt helyrajzi számú ingatlanok egy része egyben az országos ökológiai hálózat része is, melynek az eddigieknél nagyobb, megnövelt védelmet nyújt a kisrepülőtéri funkció véglegesítése a terület művelési ágának változatlanul hagyásával. Ennek oka az, hogy az így konzervált füves terület, leszállópálya kizárja mezőgazdasági művelés (vegyszerezés, rovarirtás, nehéz földmunkák) végzését és lehetőséget biztosít a területen honos növény- és állatfajok, társulások fenntartásához szükséges természeti feltételek megőrzéséhez. A leszállópálya mellett – az országos ökológiai hálózat területén kívül - kerül kijelölésre a beépítésre szánt terület, amely a repülőtér kiszolgálását szolgáló tervezett épületek környezetbe illeszkedő elhelyezkedését biztosítja a védendő területek zavarása nélkül. A terület zajhatása nem haladja meg az eddig is meglévő, a mezőgazdasági művelések során valamint a közutak forgalmából származó, rendszeresen megjelenő terheléseket. A repülőtér használatakor a felszálló gépeknek minél hamarabb el kell érnie a talajfelszíntől számított 500 méteres magasságot, illetve leszálláskor a repülési előírások szerint, a legkisebb zajterhelés biztosítása érdekében, kiegyensúlyozott ereszkedést kell alkalmazni. A repülőtér forgalmát korlátozó, zajcsökkentő javasolt előírások: - a repülőteret sugárhajtású repülőgépek nem használhatják, - a repülőtéren éjszakai repülés nem hajtható végre. A repülőtér üzemeltetése során a zajvédelmi szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében be kell tartani a vonatkozó: - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XIII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, - a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X.11.) Korm. rendelet, - és a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól szóló 18/1997. (X.11.) KHVM-KTM együttes rendelet előírásait. A légiközlekedési hatóság álláspontja szerint a repülőtérrel kapcsolatos létesítési/átminősítési eljárásra nem vonatkozik a 284/2007. (X.29.) Korm.rendelet /speciális szabály kizárja az általános szabály érv./ 5

8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]



A légiközlekedési hatóság rendelkezik olyan tartalmú szakminisztériumi állásfoglalással amely szerint azon repülőterek esetében amelyek mértékadó műveletszáma nem haladja meg a 4500-at az övezethatárok nem terjednek túl a repülőtér telekhatárain. Megjegyzés: a repülőtér mértékadó műveletszáma hosszútávon(15év) sem haladja meg a 4500-at. A repülőtér tervezett működésével kapcsolatosan, a környező belterületi területekre vonatkozóan zajszámítási alátámasztó dokumentáció készül, melyet mellékelünk. A környezeti konfliktusok esetében jelentős hatással lehet a működő kavicsbánya, a település nyugati határában. Az üzem létesítési engedéllyel rendelkezik, üzemszerűen működik. A zaj hatás nem jelentős, a működés közbeni porkiválás, azonban a szomszédos területeket érinti, főleg a szomszédos Nováki csatorna szempontjából, mely az ökológiai hálózat része. A csatorna parti sávjától 50 m-en túl található a vízfelület, a bányászati tevékenység nem érinti a védett területet. Vízminőség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. A felszín alatti vizek védelme érdekében a településen a szikkasztás nem engedélyezhető. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A 35009-6/1994. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező 4 db termelőkútra épülő vízbázis védőidomának kijelölése folyamatban van a Vízimolnár Kft. által készített "Darnózseli vízbázis diagnosztikai vizsgálata 2006." címen elkészített tanulmányterv alapján. A településen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. Szélerózió tekintetében a település területe mérsékelten kitett terület. A hiányzó helyeken a fásítás pótlása, védőerdősávok telepítése megfelelően csökkenti a széleróziós, deflációs hatásokat. Az erózió által veszélyeztetett részeken a művelési mód megfelelő megválasztásával, esetleg művelési ág változtatással (szántó  gyep, gyep  erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg. A településen az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhető változást. Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új turisztikai, idegenforgalmi létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között. A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad. www.ter-halo.hu • [email protected]



Táj- és természetvédelem A település területén több helyen található Natura 2000 élőhely védelmi irányelv alapján kijelölt, ezen belül védett ökológiai folyosó terület. Ilyenek a közigazgatási határ északi és déli oldalán található vízfolyások, a Nováki csatorna, a Hédervár –Darnói csatorna és közvetlen környezetük. Jelentős számban találhatóak „ex lege” védett lápok a Nováki –csatorna mellett. A védett területek közelsége miatt a természetvédelmi szempontok érvényre juttatására fokozott figyelmet kell fordítani, különös tekintettel a fészkelő és vándormadarak élőhelyeire, illetve, a vadvonulási vonalak biztosítására. Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek, ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegő szennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védő zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell. A helyi művi és természeti értékvédelem továbbfe jlesztése A település helyi védelemre korábban indítványozott értékein kívül –melyeket a vizsgálati munkarészben felsoroltunk- helyi védelemre javasoltak az alábbi épületek, objektumok:          

Lakóház Lakóház Lakóház Kápolna Sír Világháborús emlék Milleniumi kereszt Útmenti kereszt Kereszt Temetői kápolna

Fő utca 58 70 hrsz. Fő utca 20. 23/1 hrsz Kossuth Lajos u. 1 142 hrsz. Fő utca 63 478hrsz. Temető 162 hrsz. Temető u. 160 hrsz. Fő utca 136 hrsz. Darnózseli felé 07/1 hrsz. Fő u. és az Arany J u. sarkán 309 hrsz. Temető 162 hrsz.

A 2009 évi CIX. tv. által módosított 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A rendezési terv felülvizsgálatával egy időben elkészült az egész közigazgatási területre egy hatástanulmány, melyet a településrendezési terv felülvizsgálat során figyelembe kell venni. Az örökségvédelmi hatástanulmány a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit tárja fel. A természetvédelem, tájvédelem, településkép védelem továbbfejlesztése A településen több helyen található védelemre, megtartásra érdemes, meglévő fasor, facsoport illetve, fa. Helyi védelemben részesített természeti értékek a következőek:  Zseli gyep 160/17, 160/18 hrsz.  Gesztenye fasor 06 hrsz  Zseli erdő 0161 hrsz. www.ter-halo.hu • [email protected]



Ezek a környezeti elemek teszik igazán hangulatossá a települést, jótékonyan befolyásolva a településképet, utcaképet. Emellett több helyen jelöltünk meg a településen olyan telken belüli megtartandó zöldterületeket, erdőterületeket, melyek kedvezően befolyásolják a település megjelenését ill. nagy kedvező hatással vannak a település biológiai aktivitás értékére. Ilyenek pl. a különleges idegenforgalmi területek kötelezően megtartandó fásított területei, a sportpálya telkén található erdőterület és természetesen a kastélypark. A védelemben részesített természeti területek pedig hangsúlyosan szerepelnek a terveken. Külterületen több helyen kijelölésre került utakat és vízfolyásokat kísérő megtartandó fasor ill. utakat kísérő, nagy mezőgazdasági táblákat határoló telepítendő fasor. A hatályos jogszabályok6 szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településre jelenleg folyamatban van egy Örökségvédelmi hatástanulmány készítése, mely a település régészeti és műemléki értékvédelmi összefüggéseit feltárja.

KÖZLEKEDÉSI

JAVASLAT

A település érintő meglévő fő közlekedési vonalak jelenleg az alábbiak:  Az 1401-es sz. országos mellékút, amely Győrből Héderváron át halad Mosonmagyaróvár felé, csatlakozva a Dunaremetei-Lipót 1411 sz. mellékúthoz  Az 1404-es sz. országos mellékút, amely Lipót településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot  Az 1404-es sz. országos mellékút, amely Kimle (Novákpuszta) településsel biztosít közvetlen közúti kapcsolatot Ezen utak tekintetében több jelentős változás nem várható a településen, kivétel az 1401-es főút, melyek várható fejlesztési elemei az alábbiakban foglalhatóak össze:  az 1401-es sz. országos mellékút új nyomvonala a község belterületét kikerülve, északon haladna és csatlakozna vissza a jelenlegi nyomvonalhoz a gazdasági területek mellett. A községi elkerülő a belterületet mentesítené az átmenő forgalommal szemben. Településközi utak A település közúti kapcsolatinak fejlesztése terén jelentős elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják (pl. Dunaremete, Püski felé). A megyei területrendezési tervben és a megyei mellékúthálózat-fejlesztési tervben szereplő településközi úthálózat Darnózselit érintő elemei az alábbiak:  Darnózselit Püskivel összekötő településközi út. A tervezett nyomvonal a meglévő mezőgazdasági külterületi úton halad Püskiig, mely kivezet az 1411-es útra. Tömegközlekedés A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. Kerékpárutak Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg is érintik a települést. A megyei településrendezési terv már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak további kiépítését, kijelölését. 6

2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdés www.ter-halo.hu • [email protected]



Az 1401. sz. állami másodrendű főút mellett kiépített szigetközi kerékpárút halad, melynek bekapcsolása a lipóti idegenforgalmi fejlesztésekbe indokolt lenne. A jelentős számú kerékpáros turista forgalom bizonytalanná teszi a kerékpáros közlekedés feltételeit, ezért szükség lenne egy Lipót (Hédervár) irányába haladó kerékpárút kiépítésére, amely belterületen a Jókai utcában haladna. Az út szélessége lehetővé teszi a kerékpáros forgalom biztonságos átvezetését. A megyei területrendezési tervben ezen kívül, mint helyi jelentőségű kerékpáros nyomvonal szerepel egy Kimle felé vezető kerékpáros nyomvonal kialakítása is. Polgári légi közlekedés Jelentős fejlesztési elem a község északi közigazgatási területén tervezett 800 m alatti füves repülőtér kialakítása, mely idegenforgalmi és gazdasági érdekeket szolgál. A füves repülőtér engedélyeztetése fontos fejlesztési elem, mely alapján a működő repülőtér bekapcsolása a lipóti idegenforgalmi fejlesztésekbe indokolt lenne.

KÖZMŰVESÍTÉSI

JAVASLAT

A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20 kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4 kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén, különös tekintettel a mélyen fekvő Szabadság utcára. A jövőben a település belterületére célszerűen teljes körű vízrendezési tervet készíttetni. A településszerkezeti terven az esetleges csapadékvíz befogadókat jelöljük (kavicsbánya tavak, csatornák), melyek a mélyen fekvő területek feltöltését is szolgálhatják. Elektromos ellátás: A lakó fejlesztési területeken kb. 100-120 db építési telek kerül kialakításra, több ütemben. Előreláthatólag telkenként 1×32 A igény merült fel az áramszolgáltatói hálózat irányában. Az energiaellátás műszaki és gazdasági feltételeit az E.ON zRt. az elektromos ellátás engedélyezésekor kiadandó levelében határozza meg. A lakóterületek súlypontjába több 20/0,4kV-os transzformátorállomás létesítése szükséges. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az E.ON zRt. engedélyezi. A tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek a meglévő hálózatokról – teljesítmény bővülés esetén – új transzformátorok elhelyezésével – elláthatóak. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás.




Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysűrűség értéke legalább: Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3

0,4 K2

A T-COM nyRt. a telefonellátás tervezését csak igénybejelentés után kezdi meg. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen, oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható. Megjegyzés: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie a Villamos energia Törvény szerint. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 7 alapján az alábbiak:  1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m.  1 kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m. Gázhálózat A terv készítése során – figyelembe véve a kiépült hálózatot – a jelenlegi rendszerek nyomvonalát használtuk fel a fejlesztési területek ellátásához. Illeszkedve a községi gázhálózati rendszerhez – a lakó területeken ütemezetten 100-12 db lakótelek kialakítása tervezett. A külterületeken fekvő fejlesztési területek gázellátásával kapcsolatban megkerestük az ÉGÁZ zRT. Győri Műszaki Kirendeltséget. A Temető utcai fejlesztési terület gázellátásával kapcsolatban, a Rákóczi utca, Jókai utca felöli D 32, és D 63 vezeték – a jelenlegi keresztmetszetet figyelembe véve – megfelelő. A lakótelkek gázellátása így biztosítható. A rendszer a községi gáz elosztóhálózathoz csatlakozik, a belterületen. A községi belterületi hálózatot a jelenlegi lakóterület fejlesztés nem érinti. A tömbbelsőben tervezett feltárás szerinti lakóutcákban a gázellátás a jelenlegi D 63-as tervezett vezeték bővítésével oldható meg, a meglévő rendszerhez csatlakozva. A lakóterületek gázellátása a fellépő kapacitás növekmény alapján nem jelent problémát. A meglévő belterületi hálózat nyomvonalát az ÉGÁZ zRT –nél a térinformatikai osztálytól szereztük be. A kiépítendő vezetékek anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4m. Vízellátás

7

II/1984. (VIII. 22.) sz. IPM. Rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]



A tervezett lakó területfejlesztések az Arany János utcában kiépített új NA 200 –as vezetékről, illetve, a Temető utca nyomvonalában húzódó NA 200-as ivóvíz vezetékről (mely több ágon kapcsolódik a községi hálózathoz) való leágazással oldható meg. A községi hálózathoz való csatlakozást több ágon javasoljuk. A lakóterületeken belül körvezetékek alakíthatók ki. Csak kis számú telket ellátó vezeték lehet ágvezeték. Ezek végére tűzcsapot kell építeni, öblítés céljára. Vízigény Telek: 120 darab átlagosan 1,5 darab lakással és 3 fő/lakás számolva: Q = 120 * 1,5 * 3 * 100 = 6,5 m3/nap Óracsúcs: Qó = 112,5 : 10 = 11,2 m3/óra = 1,5 l/s 2 Tűzoltó víz: 300 m tűzszakaszt figyelembe véve: 900 l/p = 15 l/s Napi átlag vízfogyasztás: 65 : 24 = 4,68 m3/óra = 1,3 l/s Összes vízigény: biztosítható.

15 + 1,3 = 16,3 l/s

NA100-as

körvezeték

rendszerről

Szennyvíz elvezetés: A tervezett ingatlanok kommunális szennyvizét gravitációs csatornahálózattal kell összegyűjteni. A gravitációs csatorna átemelőbe köt, melyből szivattyú emeli át a szennyvizet a városi hálózatba. A közterületi csatornáról telkenkénti leágazás készítendő a telekhatáron belül, 1,00 méterre elhelyezett csatlakozó aknáig. Ebbe az aknába köt az épületben keletkező szennyvizet elvezető csatorna. Szennyvíz mennyiség: Arányos az ivóvíz fogyasztással, annak 90%-a. Q = 61 * 0,9 = 55 m3/nap Qó = 5,5 m3/óra = 1,5 l/s Az átemelőkbe szaghatást megszüntető filtert és a nyomócsőben pangó szennyvizet lefúvató kompresszort kell beépíteni. Csapadékvíz elvezetés A községi területen a talajvízszintet a Dunából származó fakadóvíz határozza meg, melynek mértékére a környező területekre vonatkozó adatok alapján, a mértékadó belvízszint: 111,00 – 111,50 mBf. Ennek figyelembevételével kell kialakítani az új fejlesztési területeken a terepszinteket. A lakóterület fejlesztéseknél, a hiányzó vízügyi szakvéleményt figyelembe kell venni. A közterületen a hiányosan kiépített utcákban, nyíltárkos csapadékvíz gyűjtő rendszer alakítandó ki. A csapadékvizek befogadója a Darnó csatorna és a környező vízelvezetőárkok. A bevezetés előtt hordalék és szénhidrogén fogó műtárgy helyezendő el. Utána növényzettel telepített szűrőtó készítendő. A teljes belterületre csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, melyet egy pontos geodéziai felmérésnek kell megelőznie. Hírközlés A távbeszélőkészülékek száma az információs társadalom egyik meghatározó mérőszáma. Bár a szolgáltatás piaci alapon történik, de a fent említett okok miatt meg kell vizsgálnunk az ellátottság szintjét. A statisztikai közlés során módszertani váltás következett be, ugyanis 2000-től a távbeszélő fővonalakat www.ter-halo.hu • [email protected]



tünteti fel a KSH, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor a telefonkészülékek számát közölte az adatsor. A telefonhálózat a településen teljesen kiépült. A szolgáltatást a T-COM nyRt. végzi. Jelenleg a lakások 69%-a rendelkezik telefonnal, ami az eddigi állapotokhoz képest már nagyon jó aránynak számít, azonban a megyei községektől még így is elég nagy a lemaradás. A községi statisztikák a tervezett terület beépítésénél nem adnak egyértelmű támpontokat. A kábel televíziós hálózat szintén kiépült a településen. A tervezési területen a telefon és a kábel tv. szolgáltatás új rendszer kiépülésével földkábeles kivitelben tervezett. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő, mindhárom szolgáltató műszaki paraméterei biztosítják a zavartalan működést. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé. A mikrohullámú jeltovábbítást a sárási átjátszó torony végzi, mely a tervezési területet megfelelő színvonalon kiszolgálja. A terület a T-com nyRt. szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése és száma biztosítja az 500 fő/db. sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20 kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot.

A

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDAS ÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI REAKCIÓK LEÍRÁSA

A település adottságai és a gazdasági környezet sikeres összehangolása esetén Darnózseli tartósan pozitív fejlődési pályára állhat. Az idegenforgalmi, turisztikai fejlesztések megvalósításával esélye lesz különböző szolgáltató, és a regionális léptékének és sajátosságainak megfelelő szállás és vendéglátó egységeket letelepíteni. Az önkormányzat elképzelései szerint a településen az idegenforgalmi 10-50 főt foglalkoztató kis és középvállalkozások megtelepedése a kívánatos. Az új gazdasági egységek munkahelyeket jelentenek, amelyek csökkentik a településen élő munkavállalók kiszolgáltatottságát. A helyben értékesített szolgáltatások javítják a térség gazdasági vonzerejét. A különböző lakóterületi fejlesztések megvalósulásával a településnek sikerül befogadni a szezonális és a hétvégi turistákat, illetve az életvitel szerűen letelepülni szándékozókat. A letelepedettek növelik a település lakosságszámát, amellyel a közösségi intézmények fenntarthatóbbakká válnak. Az infrastrukturális fejlesztések javítják a település lakosságának kényelemérzetét és elégedettségét. Az elégedettséggel csökken az elvándorlás. A környezetbarát technológiák alkalmazása, energiatudatos gazdálkodás – szélenergia, szolárenergia, föld- és termál energia kihasználása – alapján létrejövő munkalehetőségek, a gazdasági fellendülésből eredő kívánatosabb települési lakókörnyezetet eredményeznek. A környezeti adottságok kihasználásával a település a Szigetköz rekreációs zónájának vezető tagjává válik.




A

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

Szabályozási elképzelések tekintetében a rendezési terv felülvizsgálata során a település teljes közigazgatási területén sor kerül a szabályozási paraméterek átgondolására. A település területén sor kerül az övezeti jelek átgondolására illetve egyes helyeken az építési helyek, valamint egyéb szabályozási paraméterek módosítására. (Kisebb változtatásokat javaslunk a beépítési módok, intenzitás, parkolás, építménymagasságok, telekméretek terén.) A területhasználati változások mellett sok helyen a tulajdonosi igények is generálják az övezeti előírások módosítását, mivel a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanok tulajdonosi igényei szerinti beépítését.

A

SZABÁLYOZÁSI TERV VÁRHATÓ HATÁSAINAK BEMUTATÁSA

A településen módosulnak a szabályozási terven belül alkalmazott a használatot korlátozó előírások, illetve kiegészülnek a jelenlegi igények alapján. Biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. A szabályozási terv és a HÉSZ megalkotása, a korábbi tervnél átfogóbb örökségvédelmet, természetvédelmet és környezetvédelmet tesz lehetővé.

SZABÁLYOZÁSI JÓVÁHAGYOTT

TERV MUNKARÉSZEK

TH-10-02-01 sz. dokumentáció SZ-1, SZ-3, SZ-4 M=1:2 000, felbontású SZ2M=1:8 000 és SZ-5 1: 4000felbontású szabályozási tervlapok Rendelet Darnózseli község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(II.3.) sz. Rendelete Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről Darnózseli község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. Rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva megalkotja Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 szabályozási tervét jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.




I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Darnózseli község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt, építményrészt, épületegyüttest tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.), a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ1, SZ-2, SZ-3, SZ-4 SZ-5 jelű szabályozási tervének és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad. (3) Jelen rendelet csak a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható. Szabályozási elemek 2.§ (1) A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek a.) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b.) a szabályozási vonal (közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal) c.) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d.) területfelhasználási módok határa e.) építési övezet határa f.) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g.) 10 éven túli szabályozási vonal h.) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa i.) építési hely határa j.) építési vonal k.) beültetési kötelezettség határa (3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a.) irányadó telekhatár (4) Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel8 történhet. (5) A TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű tervein a ’k” jel a kialakult állapotot, ill. kialakult méreteket jelenti (pl. közlekedési területek kialakult szabályozási szélessége). Építési engedélyhez kötött tevékenységek 3.§ (1) A vonatkozó jogszabályban9 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni. 8 9

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések 37/2007. /XII.13./ ÖTM.




II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 4.§ (1) A szabályozási és övezeti terv a települést az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés: Beépítésre szánt területek: Lakóterületek intézményi terület falusias lakó Gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató Különleges területek temető terület sport és szabadidős terület mezőgazdasági – üzemi terület közmű terület füves leszálló pálya kiszolgáló övezet Üdülőterület üdülőházas terület Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési és közműterületek országos mellékút településközi forgalmi út általános közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút) gyalogút füves repülőgép leszálló pálya közlekedési zöldfelület Zöldterületek közpark Erdőterületek védelmi célú erdőterület Mezőgazdasági területek általános terület szántó terület rét, legelő terület nádas Különleges területek bánya terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás


Rajzi jel:

L int Lf G ksz Kt K sp Kmg Kök Krep-szolg Üü

KÖ uOM KÖ uT KÖ u KÖ uGYA KÖ rep KÖ z Z kp Ev M sz Mr Mn Kb Vt



III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A telekalakítás szabályai 5.§ (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak10 megfelelően végezhető. (2) A TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű szabályozási tervein irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Kialakult beépítésű területek esetén, ha az ajánlott telekalakítás a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető. (3) A település területén belül új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4) Lakóterületeken belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület céljára. A létesítmények elhelyezésének, és kialakításának szabályai 6.§ (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. (2) Azokon a területeken, ahol a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervei építési hely határát jelölnek meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. (3) Ahol a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4 SZ-5 jelű szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. (4) Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,  kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron  dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron  észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron  észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. (5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető. (6) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban 11 foglaltak szerint kell eljárni. (7) Azokon a helyeken, ahol a TH-10-02-01 munkaszámú SZ-1, SZ-2, SZ-3 , SZ4, SZ-5 jelű tervei 10 éven túli szabályozási vonallal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet. (8) A vonatkozó jogszabályban12 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.

10

338/2006. Korm.rendelet, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet OTÉK 36 §. 12 100/1999. (XII.10) OGY. határozat 11




A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 7.§ (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. (2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. (3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be. (4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de az építménymagasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. (6) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság, és az illeszkedés szabályainak figyelembevételével beépíthető. (7) Már kialakult tömbbelsőben a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. (8) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t. (9) Kialakult állapot esetén a zártsorú beépítésű részeken tekintettel a hagyományos épületelhelyezésre, illetve utcaképre, és amennyiben azt a szabályozási terv övezeti előírásai szükségessé teszik a vonatkozó jogszabály13 szerinti épületek közötti legkisebb távolság csökkenthető, de az nem lehet kisebb 1 m-nél. (10) Zártsorú beépítés esetén az épület mélysége a.) általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve b.) legfeljebb 25 m az övezeti előírások keretei között lehet. Az épület hátsókerti építési határvonala legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési határvonalától. A beforduló udvari szárny elhelyezése oldalhatáron állóan a kialakult beépítésnek megfelelően lehetséges. (11) Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. (12)Kialakult telektömbben a tetőhajlásszög a csatlakozó szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodjon. Zártsorú beépítés esetén a tető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítően legyen azonos a takarandó tűzfalak oromvonalának hajlásszögével. A közművekre vonatkozó rendelkezések 8.§

13

OTÉK 36 §. (2)




(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. (3) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. (4) Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. (5) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (6) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (7) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. (8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (9) A település központjában illetve az új lakóterületek, új utcák kialakításánál a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. (10) A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. (11) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. (12) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. (13) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (14) A nagy-középnyomású gázvezeték mentén a tengelytől mért 10 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. (15) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén, külterületen a tengelytől mért 6 m-es, belterületen a tengelytől mért 2,5 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 120 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 220 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 25 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékek mentén a tengelytől mért 35 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (16) Táv és hírközlési antenna csak elvi építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. Az optikai kábelek mentén a tengelytől mért 100 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. A mikrohullámú hálózat mentén a tengelytől mért 20 m-es védőtávolságon belül építmény csak a közmű szolgáltatójának engedélyével helyezhető el. (17) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell készíteni. (18) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani. www.ter-halo.hu • [email protected]



(19) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni. IV. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 9.§ (1)Az Országos Műemlék Jegyzékben szereplő védett objektum a település területén nincs (2) Helyi védelem alatt állnak a következő objektumok:  Templom : Fő utca 100 hrsz. (3) Helyi védelemre javasoltak az alábbi építmények:  Lakóház Fő utca 58 70 hrsz.  Lakóház Fő utca 20. 23/1 hrsz.  Lakóház Kossuth Lajos u. 1 142 hrsz.  Kápolna Fő utca 63 478hrsz.  Sír Temető 162 hrsz.  Világháborús emlék Temető u. 160 hrsz.  Milleniumi kereszt Fő utca 136 hrsz.  Útmenti kereszt Darnózseli felé 07/1 hrsz.  Kereszt Fő u. és az Arany J u. sarkán 309 hrsz.  Temetői kápolna Temető 162 hrsz. (4) A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani:  nyílásosztás és nyílászárók: az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.  tagozatok: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állítandók helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet  törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására  a tető hajlásszöge 38° és 45° között legyen  új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.  az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani (5) A vonatkozó jogszabályban14 felsoroltak szerint lehet a helyi védelemben részesített épületet lebontani. (6) Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el.

14

37/2008. /XII.13./ ÖTM. rendelet 9. §




(7) A településen a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók: 1. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli– Parázsszeg-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: 1674 Lelőhely helyrajzi száma: 0145/4, 0145/5 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: vaskor, népvándorlás kora Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a külterület D-i felében a Kimle-Novákpuszta felé vezető út K-i oldalán, az egykori folyómedert jelző ér K-i magaspartján fekszik. A lelőhelyen több alkalommal végzett feltárás során egy 9. századi településrészlet, került elő. A feltárt területen több kora vaskori gödör is előkerült. A feltárt gödrök jelentős része a 9. századra keltezhető. A leletanyag jelentős része hullámvonal kötegekkel díszített kerámiatöredékeket tartalmazott. Az egyik gödörben egy cserépüst töredéke is előkerült. Az ásatáshoz közeli területen, a lelőhelyen egy csontvázat fordított ki az eke 1983-ban. A sír melléklet nélküli volt, így pontos kora nem ismert. Lelőhely kutatása: 1971: Pusztai Rezső terepbejárása 1972: Pusztai Rezső ásatása 1980: Tomka Péter ásatása 1983: Fiegler András és Tomka Péter ásatása Irodalom, forrás: Pusztai Rezső: Jelentés a Darnózseli határában végzett terepbejárásról. Pusztai Rezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa I. Tomka Péter: Ásatási dokumentáció Darnózseli, Parázsszeg 2. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli–Zseli-földek Lelőhely KÖH azonosító száma: 57298 Lelőhely helyrajzi száma: 0166/6, 0166/5, 0166/1, 0166/4, 0166/3 Lelőhely típusa: település, temető Lelőhely kora: bronzkor, római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A külterületen, a Hédervárra vezető út K-i oldalán, az egykori TSz-major mögötti területen Pusztai Rezső 1961 áprilisában egy római kori sírt mentett meg. A lelőhelyen bronz kori település emlékei is előkerültek. Ugyanitt egy római kori épületrész is előkerült. Lelőhely kutatása: 1961: Pusztai Rezső ásatása Irodalom, forrás: Lelőhelybejelentő adatlapok, Győr-Moson-Sopron megyéből. www.ter-halo.hu • [email protected]



3. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli– Kert-alja-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: 71999 Lelőhely helyrajzi száma: 0186/2-12; 0186/23; Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A falu K-felől ölelő ér K-i partján fekvő lelőhelyen Losonczi Máté terepbejárása során egy középkori település emlékeit regisztrálta. Lelőhely kutatása: 2009: Losonczi Máté helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Losonczi Máté: Jelentés helyszíni szemléről, Darnózseli, Kert-alja-dűlő, 2009. 4. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli– Parázsszegi gyep Lelőhely KÖH azonosító száma: nincs Lelőhely helyrajzi száma: 248-266, 276, 278, 280, 281/1,2, 283, 284, 287, 296 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A belterülettől D-re az Arany János utca és a Fő utca telkei mögött fekvő szántót területén római kori kerámiatöredékek és középkori edénymaradványok jelzik a megtelepedés nyomait. A lelőhely a mára feltöltődött, egykori ér magaspartján helyezkedett el. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés 5. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli–Dombhorgas Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 75/9-23, 04/34-38 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll.




Lelőhely leírása: A belterülettől északkeletre a Temető utca K-i oldala és a belterületet K-ről ölelő ér közötti Dombhorgas területén egy a római-korra keltezhető megtelepedés nyomait figyelték meg a területen. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés 6. lelőhely Lelőhely neve: Darnózseli– Szentkúti-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: Lelőhely helyrajzi száma: 07/16-18 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: római kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált régészeti lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a belterülettől északkeletre, a Dunaremete felé vezető közút K-i oldalán fekszik. A mára feltöltődött egykori ér partján egy a római településre utaló lelőhelyet figyeltek meg. Lelőhely kutatása: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Adatközlés (9) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (10) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály15 értelmében a teljes településen lelet bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (11) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. Táj-és településkép védelem 10.§ (1) Az új beépítésű részeken a rendezett terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest 0,30 m-t meghaladóan nem térhet el. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az épületek lakószintje a rendezett terepszint felett legyen min. 0,30 m-rel. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket. (2) Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége 5 m legyen, kivéve ha a szabályozási terv másképp rendelkezik. 15

2001. évi LXIV. törvény




(3) Zártsorú beépítésű vegyes területeken építési telkenként utcafronton legfeljebb egy maximum 4 m széles és 4,50 m magas gépjárműforgalmi bejárat létesíthető. A hagyományos kocsi áthajtó jellegű garázsbejáratokat továbbra is az eredeti állapotában kell fenntartani. (4) A településen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett. (5) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az építési engedély megadását az elsőfokú építési hatóság a településképbe vagy a környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. (6) A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. (7) Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. (8) A településen meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. (9) Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. (10) A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az építési törvény szerinti esetekben kell intézkedni. (11) A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja. (12) A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. (13) A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. (14) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok elhelyezhetőségének elsőbbséget kell biztosítani. (15) A település területén lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelület tervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. (16) A közigazgatási területen belül torony jellegű építmény (szélkerék, kémény adótorony, kilátó, siló reklámtorony) piros festéssel nem készülhet. V. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK Levegőtisztaság védelem 11.§ (1) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály16 előírásait be kell tartani. (2) A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály17 előírásait be kell tartani. (3) A település területén zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. (4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása érdekében megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 16 17

118/2008. (V.8.) Korm. rendelet 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet




12.§ (1) A település az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 18 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:  Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória Üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (2) A település az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály19 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:  Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. (3) A település a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály 20 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartozik:  Kert- és falusias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória  Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A település területén építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. (4) A település területén az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban 21 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. (5) A település területén a vonatkozó jogszabályokban22 előírt határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. (6) A településen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. (7) A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 13.§ (1) A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. (2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. (3) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

18

27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete 20 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 21 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete 22 27/2008. (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 19




(4) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. (5) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. (6) A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály 23 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. (7) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 14.§ (1) A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály24 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. (2) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály25 előírásait be kell tartani. (3)A település a vonatkozó jogszabály26 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint az érzékeny kategóriába tartozik. (4) A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály27 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető. (5) Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály28 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (9) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály29 előírásainak. Egyéb környezetvédelmi követelmények 23

2007. évi CXXIX. tv. 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 25 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 26 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 27 28/2004 (XII.25) KvVM együttes rendelet 28 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet 29 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet 24




15.§ (1) A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály30 előírásait be kell tartani. (2) A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban31 foglaltakat be kell tartani. (3) A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. (4) A közterületek és a közforgalom számára megnyitott magánutak fenntartása során a természet és az épített környezet védelme érdekében csak a környezetet nem károsító fagy- és csúszásmentesítés alkalmazható. (5) A településen a nitrát szennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak32 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. (6) A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály33 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. (7) A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály34 előírásait be kell tartani. (8) A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely újonnan nem létesíthető. Természetvédelem 16.§ (1) Országos védelemben részesített természetvédelmi terület és természeti érték a település területén a következő: - ex lege védett lápok területei: 0107/1, 0107/2, 0120/1, 0121/, 0134/3, 0137/, 0139/1, 0139/2, 0140/, 033/2, 052/4, 052/6, 052/7, 052/8, 054/2, 057/, 064/, 066/1, 06612, 067/, 071/, 090/, 099/ (2) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15 a hrsz.-ú területek. (3) A Natura 2000 élőhelyvédelmi irányelv alapján a településen különleges madárvédelmi területetek besorolásban védett területek a 033/2, 033/17-19, 034/5, 034/19, 052/4, 052/6-8, 053/1, 054/2, 056/4, 057, 058/10, 064, 066/1-2, 067, 068/38, 071, 073/9, 090, 099, 0107/1-2, 0120/1, 0121, 0127/20-21, 0134/3-4, 0137, 0138, 0139/1-2, 0140, 0143/15, hrsz.-ú területek. (4) A természeti területeket és az országos ökológiai hálózat területeit a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ4, SZ-5 jelű tervlapjai tartalmazzák. (5) Helyi védelemben részesített természeti értékek:  

Darnózseli út mentén lévő gesztenyefasor Zseli gyep

06 hrsz.-ú út mentén hrsz. 0161 hrsz.(védett természeti érték)

30

314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 32 99/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 33 2000. évi XXXV. tv. 34 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 31





Zseli erdő


0161 hrsz.

(6) A helyi jelentőségű természeti értékek környezetében építési munkát végezni csak a növényállomány megóvásának biztosításával lehet. (7) A helyi jelentőségű természeti értékek zöldfelületeinek felújítása csak arra jogosult zöldfelülettervező által készített terv alapján történhet. (8) A természetvédelemmel érintett területek, objektumok esetében a vonatkozó jogszabályok 35 rendelkezéseit be kell tartani. VI. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK Pavilon jellegű építmények 17.§ (1) Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. (2) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. (3) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszvilágítás 18.§ (1) A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. (2) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. (3) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. (4) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. (5) Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja (6) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. (7) Védett területen belül épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető. (8) Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet. (9) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. (10) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.

35

1996. évi LIII. törvény




Kerítések 19.§ (1) A településen kerítés az OTÉK 44. § alapján létesíthető. (2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni. (3) A telek közterületi határvonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. Magasságát a szomszédos meglévő kerítések magasságához illeszkedően kell meghatározni. Egyéb helyen a telek közterületi határvonalán áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Áttört kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető. (4) A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal.

Állattartás céljára szolgáló épületek 20.§ (1) Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet36 határozza meg. Egyéb épületek, építmények 21.§ (1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető. (2) Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. (3) Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló ideiglenes engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani. VII. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK Beépítésre szánt területek 22.§ (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. (3) A településen belül a beépítés jellemző módja  SZ: szabadonálló,  O: oldalhatáron álló  Z: zártsorú (4) Épületek elhelyezése: 36

1/2004. (I.29.) ök. rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]





már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.  új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 § –ban foglaltak figyelembe vételével történhet. (5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető. (6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály37 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló. (7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek 23.§ (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a lakóterületeket a) falusias lakóterület- intézményi területre b) falusias lakóterületekre bontja (2) A lakóterületek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. (3) A tervezett új telekosztás szerinti területeken, a telekalakítási tervezés előtt részletes magassági geodéziai felmérést kell végezni. A felmérést lehet utcánként vagy tömbönként végezni. Falusias lakóterületek 24.§ (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál (2) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály38 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. (3) A vonatkozó jogszabályban39 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni, jelen rendelet 23. § (7) bekezdés figyelembe vételével. (4) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. (5) A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály 40 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (6) A falusias lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. 37

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11) OTÉK 14.§ (2) 39 OTÉK 4. sz. melléklet 38

40

OTÉK 8.§ www.ter-halo.hu • [email protected]



(7) A falusias lakóterületeken melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát. (8) A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. (9) A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Az építhető terepszint feletti szintek száma

O

0,5

30

50

16

90

1400

3,5

4,5

2

Lf-2

O

0,5

30

50

16

30

480

3,5

4,5

2

Lf-3

O

0,5

30

50

14

60

900

3,5

4,5

2

Lf-4

O

0,5

30

50

20

80

1600

3,5

4,5

2

Lf-5

O

0,5

30

50

11

40

440

3,5

4,5

2

16/40/640

Lf-6

O

0,5

30

50

14

50

700

3,5

4,5

2

16/40/640

Lf-7

O

0,5

30

50

14

35

500

3,5

4,5

2

16/40/640

Lf-9

O

0,5

30

50

25

70

1750

3,5

4,5

2

Lf-10

O

0,5

30

50

15

40

600

3,5

4,5

2

Lf-11

O

0,5

30

50

13

65

845

3,5

4,5

2

Lf-12

O

0,5

30

50

16

60

960

3,5

4,5

2

Lf-13

O

0,5

30

50

10

50

500

3,5

4,5

2

Lf-14

O

0,5

30

50

20

30

600

3,5

4,5

2

Lf-15

O

0,5

30

50

9

20

500

3,5

4,5

2

16/40/640

Lf-16

O

0,5

30

50

14

40

680

3,5

4,5

2

16/40/640

Lf-17

O

0,5

30

50

15

35

525

3,5

4,5

2

Lf-18

O

0,5

30

50

15

50

750

3,5

4,5

2

Lf-19

O

0,5

30

50

18

45

810

3,5

4,5

2


Új telek alakítása esetén a legkisebb méretek

Területe (m2)

Lf-1

Övezeti jel

Mélysége (m)

Az épület megengedett építménymagassága

Szélessége (m)

A beépítéshez szükséges telek legkisebb

Megjegyzés

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

Az épületre vonatkozó mutatók

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Az építési telekre vonatkozó mutatók

SZTM (szintterületi mutató-M 2 /M 2 )

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

Beépítési mód

Építési övezet

16/40/640

16/40/640

16/40/640



Lf-20

O

0,5

30

50

12

60

720

3,5

4,5

2

Lf-21

O

0,5

30

50

16

40

640

3,5

4,5

2

Lf-22

Z

0,5

30

50

-

-

3000

3,5

4,5

2

Lf-23

O

0,5

30

50

20

25

500

3,5

4,5

2

Lfint-1

SZ

0,5

30

50

-

-

5000

3,5

7,5

3

Lfint-2

K

-

K

K

K

K

K

3,5

K

-

Lfint-3

SZ

O/SZ

30

50

20

25

500

3,5

7,5

3

*telekméret: szélesség (m)/ mélység (m) / terület (m2)

16/40/640

1. számú táblázat

Gazdasági területek 25.§ (1) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket - G ksz kereskedelmi szolgáltató területbe sorolja (2) Általános esetben a Gksz. - kereskedelmi szolgáltató - övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 , SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 26.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály41 szerinti épületek helyezhetők el, a 2. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály 42 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály43 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A Gksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

41 OTÉK 42 43

19. § (2), (3) OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 § OTÉK 8.§





7 000

3,5

7,5

3

Gksz-2

SZ

1,5

50

30

3 000

3,5

7,5

3

Gksz-3

SZ

1,5

50

30

5 000

3,5

7,5

3

Gksz-4

SZ

1,5

50

30

10 000

3,5

7,5

3


30

Legnagyobb (m)

50

Legkisebb (m)

1,5

Területe (m)

SZ

Beépítési mód

Gksz-1

Övezeti jel


A kialakítandó új telek legkisebb



A beépítési intenzitást meghatározó mutatók SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Építési övezet


2. számú táblázat Különleges területek 27.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott 44 területektől eltérő területek. (2) A településen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket a) Kt Temető b) Ksp Sport és szabadidős c) Kmü Mezőgazdasági üzemi d) Kköz Közmű e) Krep-szolg 800 m alatti füves repülőtér kiszolgáló övezet területre bontja. (3) A különleges területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Különleges temető területek 28.§ (1) A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el. (2) A temető kerítése kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ44

OTÉK 10-23. §




1, SZ-2jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. (3) A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. (4) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály45 betartása kötelező. Különleges sport- és szabadidős területek 29.§ (1) A sport- és szabadidős területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. (2) A K sp-2 területen jelen § (1) bekezdésében említetteken túl vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú épület is elhelyezhető az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A sport- és szabadidős területen a vonatkozó jogszabály46 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. (4) A sport- és szabadidős területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály47 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (5) A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (6) A sport- és szabadidős területen a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terv jelölt helyeken a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani. (7) A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Az építési telekre vonatkozó mutatók


6 500

3,5

7,5

3

Ksp-2

SZ

0,2

10

70

10 000

3,5

7,5

3

Ksp-3

SZ

0,2

20

50

3000

3,5

7,5

3

Megjegyzés


70

Legnagyobb (m)

10

Legkisebb (m)

0,2

Területe (m)

SZ

Beépítési mód

Ksp-1

Övezeti jel






Építési övezet

3. számú táblázat 45

145/1999.(X.1.) Korm. rendelet OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. § 47 OTÉK 8. § 46




Különleges mezőgazdasági üzemi terület 30.§ (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály48 szerinti épületek helyezhetők el, a 3. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (2) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a vonatkozó jogszabály49 szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (3) A különleges mezőgazdasági üzemi területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály 50 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható. (4) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16 § szerint kell alkalmazni. (5) A Kmü - különleges mezőgazdasági üzemi területen – olyan gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. (7) A Kmü jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, és SZ-2 , SZ-3, SZ-4 SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A különleges mezőgazdasági üzemi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10 000

3,5

7,5

Megjegyzés


40


Legnagyobb (m)

40



Legkisebb (m)


0,2


Területe (m)


SZ


Kmü

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3 4. számú táblázat

Különleges közmű területek 31.§ (1) A különleges közmű területeken a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények (szélerőművek villamos energetikai berendezései és a kapcsolódó kiszolgáló építmények, gázfogadó, vízmű kutak, vízművek és kiszolgáló létesítményei stb.) helyezhetőek el (2) Az övezeten belül a telkek az OTÉK 8. §.--a szerinti hiányos közművesítettséggel építhetőek be.

48 49

OTÉK 20. § (3), (4), (5) OTÉK 4. számú melléklet

50

OTÉK 8. § www.ter-halo.hu • [email protected]



(3) A különleges közmű területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

-

25 000


-

Legnagyobb (m)

70

Legkisebb (m)

20


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület

0,5


Szélessége (m) Mélysége (m)


SZ


SZTM (szintterületi mutató)

Kök-1

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3,5

4,5

2

Megjegyzés

5. számú táblázat Különleges füves kisrepülő leszállópálya - kiszolgáló övezet 32.§ (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya kiszolgálására szolgáló épületek elhelyezésérét biztosítja. (2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály51 szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály52 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. (4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály53 szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható. (5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. (6) A Krep-szolg jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani. (8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

51 OTÉK 52 53

19. § (2), (3) OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 § OTÉK 8.§



-

5 000


-

Legnagyobb (m)

20

Legkisebb (m)

40


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m2)


-




SZ


SZTM (szintterületi mmmurmutató)

Krep-

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet


3,5

9,5

3

Megjegyzés a füves repülőtér környezetére vonatkozó építési korlátozások.x

szolg

6. számú táblázat XA

füves repülőtér környezetére vonatkozó építési korlátozások: Az átmeneti akadály-korlátozási felület 162 mBf. magasságú szintvonala által meghatározott – a TH-1002-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken – 2000 m sugarú körön belül építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, reklámhordozó, világítástechnikai stb. – nem nyúlhat a 162 mBf. magassági szint fölé. A repülések biztonságos lebonyolítása érdekében a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken az akadálysíkokkal érintett területeken a legnagyobb megengedett építménymagasság balti szint feletti értékben is korlátozott, ezért itt az akadálykorlátozási felületek feletti légtér akadálymentességét biztosítani kell. A magassági korlátozás sávjában a meghatározott balti magasságú értéket meghaladó magasságú építmény – épület, épületrész, torony, oszlop, kémény, híradástechnikai építmény, gépészeti vagy villamossági berendezés, reklámhordozó, világítástechnika stb. – nem létesíthető, ezt az értéket meghaladó magasságú növényzet nem ültethető, nem tartható fenn. Üdülőházas terület 33.§ (1) Az üdülő terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőterületen állattartó épület- ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet nem rendelkezik, a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztálló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el. (3) Az üdülőházas terület sűrű beépítésű, 4,5 m épületmagasságot meg nem haladó terület. (4) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (5) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.




(6) Az üdülőházas területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2, jelű szabályozási tervlap tartalmazza. (7) Az üdülőházas területen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

60

K

K

3,5

4,5

Megjegyzés


K

Legnagyobb (m)


Legkisebb (m)

20

A beépítéshez szükséges telek legkisebb

Területe (m2)

0,2


Mélysége (m)

O/SZ


Szélessége (m)

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2) A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Üü


Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

2 7. számú táblázat

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési területek 34.§ (1) A közlekedési területbe a település területén áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A településen az utak szabályozási szélességét a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ1, SZ-2, SZ3, SZ4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. (5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. (6) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabályoknak54 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

54

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozat




(8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (10) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. (11) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányának tengelyétől számított 50 m-en belül épület, építmény csak a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően, a vasút kezelőjének és az illetékes szakhatóságnak55 a hozzájárulásával helyezhető el. (12) Országos közforgalmú vasútvonal keresztezése és megközelítése a vonatkozó jogszabályoknak56 megfelelően lehetséges. (13) A településen belül a szabályozási terv a közlekedési területeket az alábbi területekre bontja: a) országos mellékút KÖuOM b) településközi út KÖt c) kiszolgáló út, lakóút KÖu d) közlekedési területen belüli zöldfelület KÖZ e) Füves kisrepülő leszállópálya KÖrep (14)A közlekedési területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (15)A településen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:

Környezeti körülmény

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség (m)

Megjegyzés

országos mellékút

K.IV.

A.

30,0

kialakult

OTÉK 26.§. -tól való eltérés

országos mellékút

K.IV.

A.

30,0

kialakult


K.V.

A.

22,0

20,0


K.V.

A.

22,0

20,0


K.VIII.

A.

12,0

kialakult


településközi út településközi út egyéb közút kiszolgáló út

Szabályozási szélesség (m)

Közúti tervezési osztály

1401. sz. országos mellékút (Arak-Hédervár.) 1404. sz. országos mellékút (Lipót-Darnózseli) 011/1 hrsz. (Püski felé) 023, 029/30, 034/22 hrsz. (Dunaremete felé) A külterületi mezőgazdasági utak

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Külterületi közutak

8. számú táblázat 55 56

Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet 28/1994.(X.28.) KHVM rendelet és a 20/1984.(XII.21.) KM rendelet




Tervezett lakóút

kiszolgáló

országos mellékút, települési gyűjtőút országos mellékút, települési gyűjtőút

30,0

16,0-26,0

OTÉK 26.§. tól való eltérés

B.IV.

C. D.

30,0

16,0-24,0


10,0-23,0 8,0-12,0 15,0-16,0 9,0-33,0 16,0-23,0

Megjegyzés

C. D.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

B.IV.

Szabályozási szélesség

Környezeti körülmény

1401. sz. országos mellékút - egyben települési gyűjtőút (Arak-Hédervár.) 1404. sz. országos mellékút- egyben települési gyűjtőút (Lipót-Darnózseli) Ady E. utca Rákóczi utca Arany j. utca Bem utca Táncsis M. utca Csillag utca Hársfa utca Sport utca Temető utca Tervezett új gyűjtőút Meglévő kiszolgáló út, lakóút

Közúti tervezési osztály

Útkategória

Útszám, útnév, utcanév, hrsz.

Belterületi közutak


települési gyűjtőút

B.V.

C. D.

22,0

kiszolgáló út, lakóút

B.VI.

C. D.

12,0-20,0

9,5-17,5


út, kiszolgáló út, lakóút

B.VI.

C. D.

12,0-20,0

16,0-20,0

tervezett

9. számú táblázat (16) A közlekedési területen belüli zöldfelület a növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közpark jelleggel kell kialakítani. Zöldterületek 35.§ (1) A településen belül a szabályozási terv a zöldterületeket a) Zkp Közpark övezetekre bontja. (2)A zöldterületek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Közpark 36.§ (1) Zöldterület az állandó növényzettel fedett közpark területe.




(2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen a vonatkozó jogszabály57 előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Erdőterületek 37.§ (1) A településen belül a szabályozási terv a település sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket -Ev Védelmi célú erdő terület övezetbe sorolja (2) Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. (3) A gazdasági célú erdő területén a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. (4) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (5) A védelmi célú erdők és védett erdők területei elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi, látványvédelmi, természetvédelmi célokat szolgálnak. A védelmi célú erdők és védett erdők területén építmény nem helyezhető el. Mezőgazdasági területek 38.§ (1) A mezőgazdasági területen elsődlegesen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóház helyezhetők el. (2) A településen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket Általános a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelő (3) (4) (5) (6)

57 58

területekre bontja A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 , SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály58 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen szabályozás előírásait. Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható. A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek építménymagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület építménymagassága maximum 4,50 m lehet.

OTÉK 27 § (2)-(3) OTÉK 29. § (3)-(4) www.ter-halo.hu • [email protected]



(7) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály 59 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait. (8) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát ne korlátozza, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse. (9) Birtokközpont telkén az (1) bekezdésben felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 9,5 m építménymagassággal. (10) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. (11) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. (12) Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre. (13) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. (14) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

Különleges területek 39.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) a vonatkozó jogszabályban meghatározott 60 területektől eltérő területek. (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a különleges területeket Kb Bánya terület területre bontja. (2) A különleges területek övezeti tagolását a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZés SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Különleges bányaterület 40.§ (1) A bányászati terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1,SZ-2, SZ-3, SZ-4 és SZ-5 jelű tervlapjain Kb jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. (2) A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszűnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt.

59 60

OTÉK 29. § (5)-(8) OTÉK 10-23. §




(3) A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el. (4) A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. (5) A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el. (6) A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zajés rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály61 által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 13 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható. (7) A különleges bánya területeken belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

-

K


-

Legnagyobb (m)

30

Legkisebb (m)

10


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m)


0,3




SZ


SZTM (szintterületi mutató)

Kb

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3,5

9,5

3

Megjegyzés

10. számú táblázat Különleges füves kisrepülő leszállópálya - kiszolgáló övezet 41.§ (1) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület, elsősorban a 800 m alatti kisrepülőgépes leszállópálya elhelyezésérét biztosítja. (2) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály62 szerinti épületek helyezhetők el, az 11. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a vonatkozó jogszabály63 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni. (4) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály64 szerinti teljes hiányos közművesítettség megléte esetén adható. (5) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 12-16. § szerint kell alkalmazni. 61

8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklet 19. § (2), (3) 63 OTÉK 4. számú melléklet és az OTÉK 42 § 64 OTÉK 8.§ 62 OTÉK




(6) A Krep jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A különleges 800 m alatti füves repülőtér terület a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ1,SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyeken és méretekben a leszállópályára vonatkozó magassági építési korlátozásokat be kell tartani. A szabályozási tervlapokon jelzett 1. zóna határán 22,5 m-nél magasabb épület, építmény nem állhat. Az 1. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni. A 2. zóna határán 100,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 2. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni A 3. zóna határán 135,0 m-nél magasabb épület építmény nem állhat. A 3. zónán belül elhelyezhető építmények magasságát a 2. sz. melléklet szerint kel figyelembe venni. (8) A különleges 800 m alatti füves repülőtér területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

-

10 000


-

Legnagyobb (m)

70

Legkisebb (m)

2


A kialakítandó új Az épület telek legkisebb megengedett építménymag assága Területe (m2)


-




SZ


SZTM (szintterületi mmmurmutató)

Krep

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3,5

9,5

3

Megjegyzés

11. számú táblázat

Vízgazdálkodási területek 42.§ (1) A vízgazdálkodási területekbe a nyílt csatornák és partjaik, vízelvezető árkok medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak. (2) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály65 előírásainak megfelelően lehet.

65

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu • [email protected]



(3) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban34 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály33 3. § (3) megfelelően lehet. (4) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban34 meghatározott védősávján belül épület építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell. VIII. ALKALMAZÁSI- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 43.§ (3) Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett területek: a) új lakóút, kiszolgáló út: a 249-258, 260, 261, 276, 278, 279, 280, 281/1, 281/2, 283, 284, 287, 290, 291, 292/1 és 293, 64, 63, 635/10 és a 75/8-23 hrsz.-ú területek b) közút szélesítés: 0116/1 – 0116/14 hrsz. A TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5 jelű szabályozási tervlapjain jelölt helyek és méretek. (2) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Alkalmazási rendelkezések 44.§ (1) A többszintes növényállomány, a tetőkertek és a homlokzati zöldfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelület mértékébe a hatályos kormányrendelet78 szerint lehetséges. Hatálybalépés 45.§ (1) Jelen a rendelet az elfogadástól számított 30. napon napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Darnó zseli Község Képviselő-testületének a Darnózseli Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) és Szabályozási Tervéről szóló többször módosított 8/1998. (VI.26.) Kt. rendelete hatályát veszti. (2) Jelen rendelet előírásait a benyújtott és még el nem bírált államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet csak a TH-10-02-01 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3, SZ-4, SZ-5, SZ-6 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. Fazekas Zoltán polgármester

Dr. Tóth Zoltán körjegyző

A rendelet kihirdetése …………… megtörtént. Dr. Tóth Zoltán körjegyző




1. számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. (2) Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) (3) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) (4) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum)

2. számú melléklet Az OTÉK 26. §. előírásainál megengedőbb követelmények (1) A településen belüli egyes utak szabályozási szélességének meghatározása esetén a kialakult beépítés figyelembe vételével. 3. számú melléklet Intézkedési terv (1) A HÉSZ által érintett területen a tervezett szabályozási előírásoknak megfelelően, a parkolásról, a helyi építészeti örökség védelméről, valamint az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletet meg kell alkotni. (2) A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (4) A település központját alkotó közterületekre vonatkozó közterület-alakítási tervet el kell készíttetni. (5) A rendezési terven jelölt helyeken belvíz- és csapadékvíz elvezetési tanulmánytervet kell készíteni, különös tekintettel az új beépítési területekre.

IRODALOMJEGYZÉK

Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 Szülőföldünk a Kisalföld, szerk.: Szabó Zsigmond, Győr, én. Magyarország Vármegyéi és Városai, Győr Vármegye, ,szerk. Dr. Borovszky Samu én. Budapest Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 A koncepcióban szereplő adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Győr-Moson-Sopron Megyei évkönyveiből (1995-2008.) származnak.


DARNÓZSELI Rendezési terv március Jóváhagyott dokumentáció TH

Recommend Documents