Pér község Rendezési terv módosítás december Véleményezési tervdokumentáció TH

Pér község Rendezési terv módosítás 2009. december Véleményezési tervdokumentáció TH-09-02-11

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-1-1/08-0014

Közműtervező:

Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS2-1 08-0064

Zöldfelülettervező:

Limpné Csemez Magdolna K1 08-0056/04

TÉR-HÁLÓ UDS. KFT.

9024 Győr, Babits M. u. 17/A. Pér rendezési terv módosítása

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVEZÉSI FELADAT .............................................................................................................................................. 5 1.1. ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................................... 5 1.2. A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA ................................................................................................................... 5 1.3. MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................................... 6 1.3.1. Önkormányzati határozatok ................................................................................................................................ 6 1.3.2. Az előzetes véleményezési eljárásban kapott vélemények másolata .................................................................. 6 2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ .......................................................................................................................... 7 3. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ ......................................................................................................................................... 7 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15. 3.16. 3.17. 3.18.

FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK .................................................................................................................................................... 7 DOMBORZATI ADOTTSÁGOK ................................................................................................................................................ 7 ÉGHAJLAT ....................................................................................................................................................................... 7 VÍZRAJZ .......................................................................................................................................................................... 7 NÖVÉNYZET, TALAJOK ........................................................................................................................................................ 7 KISTÉRSÉGI ÉS REGIONÁLIS KAPCSOLATOK .............................................................................................................................. 8 TERMÉSZETVÉDELEM HATÁLYA ALÁ ESŐ TERÜLETEK .................................................................................................................. 8 LEVEGŐTISZTASÁG ............................................................................................................................................................ 8 HULLADÉKKEZELÉS ............................................................................................................................................................ 8 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VIZSGÁLATA ..................................................................................................................... 8 KÖZÚTHÁLÓZATI KAPCSOLATOK ....................................................................................................................................... 8 KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................................... 9 VASÚTI KÖZLEKEDÉS ...................................................................................................................................................... 9 IVÓ ÉS TŰZI VÍZ ELLÁTÁS ................................................................................................................................................. 9 SZENNYVÍZELVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 9 CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ................................................................................................................................................ 9 VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS ........................................................................................................................................... 9 GÁZELLÁTÁS ................................................................................................................................................................ 9

4. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATOK ........................................................................................ 10 5. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ................................................................................................................................... 11 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ‐ TELEPÜLÉSSZERKEZTI TERV M=1:8 000 FELBONTÁSÚ ................................................ 11 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ................................................................................................................................... 12 MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV ....................................................................................................................................... 13 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA ÉS VÁLTOZÁSA ............................................................................................................. 14 BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ....................................................................................................................................................... 15

6. KÖTELEZŐ ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK ............................................................................................... 16 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.

TÁJRENDEZÉS ................................................................................................................................................................. 16 TÁJI ADOTTSÁGOK ........................................................................................................................................................... 16 TÁJI KONFLIKTUSOK, TÁJFEJLESZTÉS, TÁJVÉDELEM .................................................................................................................. 16 KÖRNYEZETALAKÍTÁS, A TERÜLET ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE ..................................................................................................... 16 ZÖLDFELÜLET‐FEJLESZTÉSI JAVASLAT ................................................................................................................................... 16 NÖVÉNYTELEPÍTÉSRE JAVASOLT FAJOK ................................................................................................................................. 17 KÖRNYEZETALAKÍTÁS ....................................................................................................................................................... 17

7. KÖZMŰVESÍTÉS ...................................................................................................................................................... 18 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS ............................................................................................................................................. 18 GÁZELLÁTÁS .................................................................................................................................................................. 19 VIZIKÖZMŰ‐ELLÁTÁS ........................................................................................................................................................ 19 HÍRKÖZLÉS .................................................................................................................................................................... 19

8. TULAJDONVIZSGÁLAT ............................................................................................................................................ 20 3 www.ter-halo.hu



9. KÖZLEKEDÉS .......................................................................................................................................................... 20 10.

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ............................................................................................................. 20

11.

SZABÁLYOZÁSI TERV .......................................................................................................................................... 21

11.1. 11.2. 11.3.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .................................................................................................................................... 21 A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA ....................................................................................................................................... 21 RENDELET TERVEZET .................................................................................................................................................... 21

RAJZJEGYZÉK Á-1 T-1 T-2 SZ-1 SZ-2 SZ-3

Áttekintő helyszínrajz Kivonat a hatályos településszerkezeti tervből Szerkezeti tervmódosítás Tájrendezési és környezetalakítási terv Kivonat a hatályos szabályozási tervből Szabályozási tervmódosítás Szabályozási tervmódosítás Szabályozási tervmódosítás

M 1: 30 000 M 1: 8 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 8 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000 M 1: 2 000

4 www.ter-halo.hu



1. A TERVEZÉSI FELADAT 1.1. ELŐZMÉNYEK Pér település önkormányzata 2002-2004. évek folyamán az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva elkészíttette a község településszerkezeti tervét, melyet a 105/2004. (VII.21.) Kt. számú önkormányzati határozattal hagyott jóvá. A jogszabályokban előírtaknak megfelelően 2004. évben ennek folytatásaként elkészíttette a település szabályozási tervét is, melyet a 9/2004. (VII.22.) Kt. számú önkormányzati rendelettel hagyott jóvá. Mindezek előzményeként az önkormányzat képviselő testülete elfogadta a település fejlesztési koncepcióját a 104/2004 (VII.21) Kt. számú önkormányzati határozattal. Pér település önkormányzatának képviselőtestülete ezek után úgy döntött, hogy a község 2005-ben módosított településrendezési tervét az I. és II. sz. halastavak és környezetének területére vonatkozóan ismét módosítani kívánja, mivel egy konkrét befektető által új építési és telekalakítási igények jelentkeztek a településen. A tervmódosítással érintett területek magánbefektető tulajdonában vannak. A rendezési terv módosításáról szóló döntést az 57/2008. (VI.12.) Kt. határozattal fogadta el a testület. A korábban elfogadott fejlesztési koncepcióban megfogalmazott fő fejlesztési elképzeléseknek, (hétvégiházas-üdülő, idegenforgalmi területfejlesztés) elhatározásoknak a jelenleg tervezett módosítások megfelelnek, így a településfejlesztési koncepció módosítására nincs szükség. Jelen terv készítésénél figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Pér Rendezési Terve 2005. (Regioplan Kft.) Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001. Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja Jelen dokumentáció a településrendezési terv módosítás a 2006. évi L. Törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 9. § (3) szerinti véleményezési eljáráshoz szükséges anyaga. 1.2. A TERVEZÉSI FELADAT MEGHATÁROZÁSA A tervezési feladat tehát a szabályozási terv módosításának elkészítése a tervezési területre, a hozzá tartozó szakági munkarészekkel együtt. A területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosításának elkészítésével az önkormányzat cégünket, a Tér-Háló Kft.-t bízta meg. A tervezési terület rendezési tervmódosítás célja: • a Pér község külterületéhez tartozó 0117/5, 095/85, 095/84, 095/83, 0119/10 hrsz.-ú területek szabályozásának a jelenlegi vízgazdálkodási terület, halastavak terület felhasználási kategóriájának módosítása. A fejlesztés megvalósításához a településszerkezeti és szabályozási tervet módosítani kell. A fejlesztési terület az I. és a II. halastavak mellett található földterületeken fekszik.

A tervmódosítás célja a megváltozott telekalakítási igények kielégítése, az új beruházási lehetőségek megteremtése. A jelenlegi vízgazdálkodási területen belül a horgásztelkek kialakítása nem lehetséges. A tervezett 5 www.ter-halo.hu



terület felhasználás alkalmazkodik az idegenforgalmi hasznosításhoz és a területi tulajdonviszonyokhoz. Az önkormányzat ennek érdekében a településrendezési terv módosításával teremti meg a fejlesztés lehetőségét. 1.3. MELLÉKLETEK 1.3.1. Önkormányzati határozatok 1.3.2. Az előzetes véleményezési eljárásban kapott vélemények másolata

6 www.ter-halo.hu



2. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A településen 2004. júliusában elfogadásra került egy a település egészére vonatkozó településfejlesztési koncepció. A tervezési terület részben üdülő, részben vízgazdálkodási területként szerepel a koncepcióban. A terület fejlesztésével a – a terület felhasználási kategóriák kiterjesztésével nem változik a településfejlesztési stratégia. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elképzelések területi elhelyezkedése – a koncepcióban megfogalmazott célok változatlansága mellett - nem módosul. 3. VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ 3.1. Földrajzi adottságok A tervezési terület a Kisalföld nagytáj Győri-medence középtáj és azon belül a pannonhalmi néven ismert kistáj részét képezi. A tervezési terület természetföldrajzi adottságait tekintve szántóföldi jellegű. A talajviszonyok, domborzati adottságok csapadékeloszlások terén ennek megfelelő képet mutat. A tervezési terület minden irányban megfelelő közlekedési kapcsolattal rendelkezik. 3.2. Domborzati adottságok A tervezési terület teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn, de az egykori folyómedrek, vízfolyások maradványai fellelhetőek a területen. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. 3.3. Éghajlat A térség mérsékelten hűvös, egységesen száraz éghajlatú. A napfénytartam évi átlaga 1900+1950 között van. A nyári hónapokban 770 óra körüli napsütést élvez a vidék. Télen kevéssel 180 óra feletti értékkel számolhatunk. Az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C körüli. Mintegy 179 napon keresztül a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. A fagymentes időszak általában április 15 körül kezdődik és 185 napon át tart. A legmagasabb napi hőmérsékletek átlaga 33,5 °C körüli, a legalacsonyabb téli hőmérsékleteké pedig –15,5 és –16,0 °C közötti. Az évi csapadék 590 mm, a nyári félévé 330 mm körüli. Az öntözés a területen indokolt. A hótakarós napok száma 35-45 körüli. A maximális hó vastagság sokévi átlaga 28 cm. A szél leggyakrabban észak-nyugati irányból fúj, sebessége 3m/s. 3.4. Vízrajz A terület a Duna vízgyűjtő területének része. A közigazgatási határt érinti a Vezseny és több kisebb időszakos vízfolyás. A Vezseny pataknak általában egy tavaszi, hóolvadásból származó és egy nyár eleji árvize van. A területet az árvíz azonban a halastavak szabályozható ürítése miatt nem veszélyezteti. Ezen a tájon a Dunától délre található területek részei egy rétegvízre telepített vízbázisnak, így a terület a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésére kiemelten érzékeny. 3.5. Növényzet, talajok A területhez legközelebb eső erdőket zömében a vizet kedvelő fafajok alkotják. Az erdőtakaró általában puhafa liget, keményfa liget és éger liget. Az aljnövényzetben előfordul a jágerkender, a salátaboglárka, az orvosi nadálytő, a posványsás, fehérsás és ritkás sás. A terület talajára a vályog mechanikai összetétel és a karbonátosság a jellemző. Általában a fiatal és nyers öntéstalajok jellemzőek.

7 www.ter-halo.hu



3.6. Kistérségi és regionális kapcsolatok Pért legmagasabb rangú úthálózati elemként az állami mellékutak érintik. A 81 sz. főút érinti a községet, a tervezési terület mellett halad el. A 8223 sz. állami mellékút a település kelet-nyugat irányú kapcsolatait adja. Nyugati irányában Pannonhalma felé. 3.7. Természetvédelem hatálya alá eső területek A konkrét tervezési területeken természetvédelmi területek, védett természeti értékek nem találhatók. A fejlesztési területek nem határosak védett, fokozottan védett területekkel, NATURA 2000, Nemzeti Ökológiai Hálózat területeivel. A területek természeti területek, melyeket a megyei rendezési terv is jelöl. Ezek közül a legjelentősebb területek a következők: 0117/3, 0117/4, 0117/5, 0117/6, 0117/7, 0119/4, 0119/8, 0119/9, 095/83, 0,95/85-97 hrsz. 3.8. Levegőtisztaság A területen a levegő minősége jó, jelentős szennyező forrás nincs a tervezési területen. A fejlesztési terület nyugati határában található mezőgazdasági major kedvezőtlen hatásai már érzékelhetőek lehetnek a tervezési területen. A északi irányból a mezőgazdasági területekről esetenként felszálló port a fejlesztési területek északi oldalain tervezett védőerdősávok és tervezett fásítások a jövőben kiszűrik. A terület környezetében ipari mértékű szennyezőanyag kibocsátás jelenleg nincs. A lakóterületek és a különleges idegenforgalmi területek miatt megjelenése nem kívánatos a jövőben sem. A közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás nem számottevő. Zajhatások Üzemi tevékenységből származó káros zajterhelésről jelenleg nincs a területen. A tervezési területen a lakóterületek és idegenforgalmi területek kialakítása miatt ilyen jellegű tevékenység megjelenése nem tervezett. A közúti gépjármű-közlekedés környezeti zajterhelései itt nem érzékelhetőek zavaróan. A tervezési terület melletti 81 sz. útnak határértéken felüli zajterhelése van, de ez már a tavak mellett nem jelentkezik zavaró hatásként. 3.9. Hulladékkezelés Péren a kommunális hulladékot az önkormányzat elszállíttatja. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Ennek ellenére a településen a külterületi utak mellett még találhatóak illegális szemétlerakatok. Ezek felszámolása a természeti területek és a védett vízbázis miatt elengedhetetlen. A jövőben a tervezési területen keletkező hulladék szakszerű tárolását, elszállítását szintén az önkormányzat végzi itt is, mint az összes belterületen. 3.10. Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata A terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A területen a felszíni vizek minőségére a viszonylag alacsony szerves anyag tartalom és kedvező oldott oxigén mennyiség a jellemző. Nem számottevő az ammónium-N és nitrát-N koncentráció értéke. A nitrogénformák nagyobb része szervetlen eredetű. A különböző foszfor-formák mennyisége, különösen a téli időszakban jelentősebb, a vegetációs időszakban lényeges mértékben kisebb. A klorofill-a mennyisége különösen a vegetációs időszakot követően alacsony. A felszíni vizek védelme érdekében a vízfolyások mentén a vegyszerek használatát a parti részeken mellőzni kell. A felszín alatti vizek védelme a területen a csatornahálózatra való teljes rákötéssel és a felszíni vízelvezetéssel megoldott lesz. Ipari tevékenységből származó felszín alatti talajvíz szennyeződés várhatóan nem keletkezik. A környező mezőgazdasági területek vegyi anyag felhasználása (műtrágya) évről- évre csökken, ez részben gazdasági okokra vezethető vissza, részben a növényfajok megfelelő kiválasztásának eredménye. 3.11. Közúthálózati kapcsolatok A jelenlegi igényeket a buszjáratok száma és sűrűsége kielégíti. Naponta átlagosan 21 járatpár közlekedik a településen Győr irányába, mely az egész nap folyamán fellépő utazási igényeknek (ált. munkába járás) megfelelő. Egyelőre –az említetten kívül- nincs is olyan közlekedési irány, mely felé a tömegközlekedés kiépítése is kívánatos lenne. A meglévő autóbuszvárók kiépítettsége megfelelő színvonalú a település egészén. Az autóbusz öblök kiépítettsége is megfelelőnek mondható, csak néhány helyen merül fel a leállósáv jobb, biztonságosabb kialakításának igénye. 8 www.ter-halo.hu



A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. Tömegközlekedési szempontból ellátatlan terület jelenleg nincs. Az utak vízelvezetése csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. 3.12. Kerékpáros közlekedés A településen nem halad át kiépített kerékpárút. 3.13. Vasúti közlekedés Pért vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti kapcsolat a Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal, az állomás Győrben található. 3.14. Ivó és tűzi víz ellátás A tervezési terület jelenleg közművesítetlen beépítésre nem szánt külterület. A közműves rendszer a községi belterületen teljesen kiépített. A meglévő rendszerről az I. és a II. sz. halastavak töltése között a vezetékes ivóvíz rendszer kiépült. Az ivó- és tűzi víz ellátás gerincét a területen egy NÁ 100-as vezeték biztosítja. Az ivóvíz vezeték Pér község felől érkezik a területre. A tervezett fejlesztési területekhez a meglévő vezetékrendszert kell igény szerint tovább építeni. 3.15. Szennyvízelvezetés A tervezési területen a szennyvízelvezetés nem megoldott. A községtől való távolság miatt a helyi rendszer tervezhető gazdaságosan, nagyrészt gravitációs rendszerrel, helyenként nyomott szakaszokkal. A szennyvíz a területről egy központi tárolóba kerülhet. 3.16. Csapadékvíz elvezetés A tervezési területen a csapadékvíz elvezető rendszert a közterületek tervezése során kell meghatározni. Vizsgálni kell a lehetséges befogadókat és kapacitásukat, illetve a mintakeresztszelvények alapján a közlekedési területek csapadékvíz elvezetési megoldásait. A terület felszíni vizeinek elvezetéséhez pontos geodéziai felmérésre van szükség. A csapadékvizek befogadója a Vezseny patak és a halastavak. 3.17. Villamos energia ellátás A tervezett fejlesztési területek a belterületi rendszerről láthatók el. A terület beépítésének vizsgálatakor a fellépő kapacitásnövekményekkel számolni kell, a fejlesztési terület súlypontjában meglévő transzformátor – a 20/250 OTR - teljesítményének ellenőrzését, esetleges bővítési igényét, illetve a lehetséges 20 Kv-os nyomvonal áthelyezéseket figyelembe kell venni. 3.18. Gázellátás A község gázhálózata kiépült, a fejlesztési területen nincs igény a vezetékes gáz kiépítésére.

9 www.ter-halo.hu



4. Történeti áttekintés, térszerkezeti kapcsolatok Régóta lakott hely, ezt bizonyítják a kőkorszaki, valamint kelta származású leletek amelyek szántás közben kerültek elő. Több évszázadon keresztül éltek itt a római birodalom népei. Később avarok, szlávok, majd a honfoglaló magyarok népesítették be a vidéket. Pér első okleveles említése a Szent Márton bencés apátság javainak 1237-1240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu” történt meg. A győri püspök birtokaként említik 1329-től egészen 1848-ig. („Peer villa episcopalis” , azaz Pér püspöki falu. {1357}) A törökök által teljesen elpusztított falu volt, sőt 1529-től 1531-ig teljesen lakatlan volt. A Pér elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést feltehetőleg Peernek nevezték. Valószínűleg a legközelebb áll a valósághoz, hogy a község a nevét a pér-hal fajtájáról nyerte. Az 1565-ös úrbárium is úgy ír a faluról , hogy jó halastava volt. Az első okleveles említése az úgynevezett Ailleus jegyzékben történt. Pér ekkor már falu, s valószínű, hogy hosszabb ideje létezett. 1329-ből származó oklevél Pért már a győri püspök birtokaként említi, s 1848-ig birtokosa nem változott. A mohácsi csatavesztés után (1526) Győr vármegye területét is pusztította a török és Pér is 1529-től 1531-ig behatolhatatlanná vált. Az 1549-es, 1551-es és 1568-as úrbéri kimutatásai szerint lakatlan település. A már említett 1565-ös úrbéri kimutatás szerint jó halastava van. 1561-ben a települést pusztaként említik., s a falu területét a pázmándiak művelik. Az 1619-es Győr megyei portaösszeírás sem szól Pérről. Hasonlóképpen tett említést 1627ben Esterházy Miklós nádor által a sérelmekről elrendelt összeírás. A vasvári béke után (1664) Széchényi György győri püspök telepíti újra a falut, sőt 1669-ben szabadságlevelet adott a péri jobbágyoknak. A déli oldalon kialakult a zsellérek, a pannonhalmi-gyönyűi út két oldalán a gazdák útja. Ez jelenleg is a község fő utcája. 1670-ben rendezik a péri utak határvonalait. De a török 1683-as bécsi hadjárata megakasztotta e folyamatot, sőt megsemmisítette a fejlődésnek indult települést. Buda 1686-os visszafoglalása után Pér Kollonich Lipót győri püspök kezdeményezésére kezdődik el újra a falu fejlesztése. Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 1015 fő. 1851-ben 1192 lakosa volt a településnek. 1735-ben felépült falu a falu jelenleg is meglévő temploma. 1839-ben elkészült a település határának a telekkönyve. Összesen 51 jobbágytelek volt. A falu határában 3348 hold szántóföld, 652 hold rét. 1848-1849-ben többszőr átvonultak a településen a magyar osztrák seregek. 1866-ban szentelték fel a Kálvária kápolnát. A gazdasági életnek nagy lendületet adott az 1895-ben megalakított Péri Hitelszövetkezet, a Gazdakör, amelynek működését gátolta az I. világháború kitörése. 1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló településsé lett. A II. világháború előtti utolsó békeévben (1938-ban) Pér nagyközség a Pusztai járásban. Lakossága 2551 fő, nagyobbrészt római katolikus vallásúak. Területe ekkor 5421 kh. A II. világháború alatti begyűjtési rendszer, majd a német és az orosz megszállással együtt járó rekvirálások következtében az állatállomány lecsökkent. Aminek következtében az újratermelés nehezen indult meg. A II. világháború befejeztével 1945-ben felosztották a püspöki birtokot. 1971-ben került átadásra az áfész „Park” vendéglője. A következő évben fejeződik be a repülőtér megépítése. A közös tanács 1989-ben a rendszerváltás előtti évben szűnik meg. A korábban Mezőörshöz tartozó Mindszentpuszta népszavazáson Pérhez csatlakozik. 1990-ben a községben is megalakult az önkormányzat.

10 www.ter-halo.hu



Első katonai felmérés (1782-1785)

Második katonai felmérés (1819-1869)

A település az egyutcás falu szerkezetét mutatja mind a két felmérési időszakban. A településszerkezet jelentős mértékben nem változott, délkeleti irányba megnyúlt. A települést körülvevő erdőterület mértéke jelentősen nem csökkent. Mind két térképen jól látszik a település keleti területén elhelyezkedő nagyobb gazdálkodási terület. Szerkezeti terv 5. Településszerkezeti terv Jóváhagyandó munkarészek - Településszerkezti terv M=1:8 000 felbontású Határozattervezet Pér község Önkormányzat Képviselő-testületének …/…(…) Ök. sz. Határozat tervezete ……………………. határozattal jóváhagyott Pér Településszerkezeti Terv módosításáról. Pér képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 10. § (1) bekezdés d.) pontja szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 7. § (3) bekezdés b.) pontjára, továbbá a 253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelmények (a továbbiakban OTÉK) 2. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozva az alábbi határozatot hozza: A Településszerkezeti tervet módosítja a TH-09-02-11 számú terv szerint. A településen a fejlesztések helyei: I.sz. tervezési terület: 095/85, 095/84, 095/83 hrsz.-ú területek, vízgazdálkodási területből horgászházas területfelhasználásra minősül. II.sz. tervezési terület: 0119/10 hrsz.-ú terület mezőgazdasági-gazdasági területfelhasnálási mód horgászházas területté módosul. III.sz. tervezési terület: 0117/5 hrsz.-ú terület mezőgazdasági-gazdasági területfelhasnálási mód horgászházas területté módosul.

11 www.ter-halo.hu



A rendezési terv készítésekor figyelembe vett területfejlesztési dokumentumok Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Pér Rendezési Terve 2005. (Regioplan Kft.) Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program 2001. Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja 5.1.

Országos területrendezési terv

A települési célok elérését az országos, regionális, kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében figyelembe kell venni a megyei területrendezési tervben és az országos területrendezési tervben megfogalmazott fejlesztéseket, amelyek az egyes konkrét települési elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatóságát segítik elő.

Kivonat az országos területrendezési tervből A OTrT-ben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Pér vonatkozásában: • a település környezetét érintő országos jelentőségű közlekedésfejlesztési elemeket (a repteret) • települést érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket (a 81-es főút meglévő és tervezett korrekcióit) • az OTrT alátámasztó munkarészeiben szereplő Pér és térségére vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani adottságokat A fent említett elemeket a rendezési terv felülvizsgálata készítése során figyelembe vettük, az OTrT Pérre vonatkozó elemei belekerültek a rendezési terv módosításának rajzos és a szöveges munkarészeibe egyaránt.

12 www.ter-halo.hu



Ezen felül az OTrT alátámasztó munkarészei közül az alábbiakban érintett a település:

5.2.

Országos ökológiai hálózat övezete Megyei területrendezési terv

Kivonat a Megyei Területrendezési Tervből A Megyei Területrendezési tervben szereplő meghatározó elemeknek kell tekinteni Pér vonatkozásában: ¾ a település külterületén elhelyezkedő repteret ¾ településen külterületén és belterületén áthaladó 81. sz. főút szakaszát ¾ a megyei területrendezési terv alátámasztó munkarészeiben szereplő Pérre is vonatkozó domborzati, vízrajzi, földtani és egyéb adottságokat • a péri halastavak egész területe, természet közeli terület • a közigazgatási terület egésze széleróziónak kitett terület övezet

13 www.ter-halo.hu



Széleróziónak kitett területek övezete 5.3.

A területfelhasználás vizsgálata és változása

A jelenlegi, hatályos rendezési tervben a területfelhasználási mód változással érintett területek vízgazdálkodási és halastó területként szerepelnek. A területek magántulajdonban vannak. Az önkormányzat a fejlesztési területeket a konkrét befektetői igényeknek megfelelően, pontosítva a terület határait, szintén vízgazdálkodási területként kívánja meghatározni, de megváltoztatott övezeti paraméterekkel a tervmódosítás során. Feladat: a 0117/5, 095/85, 095/84, 095/83, 0119/10 hrsz.-ú telkek vízgazdálkodási horgászházak övezeti paramétereinek módosítása, valamint a megközelítő út kialakításának módosítása. A megengedett maximális szintterület sűrűség: • 0,2 Tervezett övezeti besorolás: • Vhh, vízgazdálkodási, horgászházak területe, ahol egy telken elhelyezhető max. egy épület helyezhető el. Tervezett építménymagasság: • maximum 3,0 m (azaz maximum F+TT beépítésű épület építhető) Tervezett előkert: • min. 5 m Tervezett beépítési mód: • oldalhatáron álló Tervezett beépítési százalék: • maximum 5 % Tervezett zöldfelület arány: • minimum 70 %, Tervezett telekméretek: I. • min. 12 m szélesség • min. 30 m mélység • min. 360 m2 terület II. • min. 15 m szélesség • min. 25 m mélység 14 www.ter-halo.hu



•

min. 375 m2 terület

III. • min. 12 m szélesség • min. 35 m mélység • min. 420 m2 terület IV. • min. 12 m szélesség • min. 25 m mélység • min. 300 m2 terület V. • min. 18 m szélesség • min. 16 m mélység • min. 340 m2 terület A közművesítettségre vonatkozó előírások: • részleges közművesítettség A szerkezeti terv változása:

jelenlegi szabályozási terv 5.4.

változás utáni szabályozási terv

Biológiai aktivitás

Az épített környezet alakításáról szóló1997. évi LXXVIII. tv. és annak módosításáról szóló 2006. évi L. tv. előírja. hogy a rendezési terv módosításával egy adott település biológiai aktivitás értéke nem csökkenthet. (Biológiai aktivitásérték: a településekre egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.) A település biológiai aktivitásértékére nem gyakorol közvetlen hatást a területfelhasználás változása, mivel a jelenleg megengedett beépítettség (3%) csak kis mértékben növekszik (5%), érdemileg nem befolyásolja az eddigi értékeket.

15 www.ter-halo.hu



6. Kötelező alátámasztó szakági munkarészek 6.1. Tájrendezés A péri halastavak területének nagy része beletartozik a megyei természeti területek övezetébe. A település a Kisalföld nagytájban található. A tervezési terület a fejlesztések, módosítások megvalósítása után a települési táj része lesz, megjelenésében a települési környezethez alkalmazkodik. A növényzet telepítésekor mindenkor háromszintű (fa, cserje, bokor, gyep) védősáv kialakítását javasoljuk. A tervezési területeken a zöldfelületek kialakításánál (játszóterek, közösségi terek, parkok, vízparti sétányok) a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények alkalmazását. 6.2. Táji adottságok A fejlesztést és rendezést befolyásoló táji adottságok, tájalkotó elemek a domborzat és a növénytakaró és a területhasználat. Domborzat. A tervezési terület magasságilag csak enyhén változó, majdnem síknak tekinthető, így a telekalakításoknál és az utak nyomvonalvezetésénél a domborzat átalakítására nem kerül sor. Növénytakaró. A területen a tájra jellemző természetes erdőség csak részben van jelen, mivel a területen ültetett tölgy- és fenyő fák találhatóak. A kastélypark területe kivett terület, a valóságban nem erdőterületként nyilvántartott terület. A kastélypark növényállománya a vegetációs időben a település zöldfelületi rendszerének részét képezi. Területhasználat. A területek jelenleg gazdasági udvar, lakóház művelési ágba tartoznak, rajtuk mezőgazdasági tevékenység nem folyik. 6.3. Táji konfliktusok, tájfejlesztés, tájvédelem A terület táji környezetében esztétikai, tájhasználati és ökológiai konfliktusok jelennek meg, mivel a fejlesztések mindkét helyen védett természeti és táji értékek mentén valósulnak meg. Tájhasználati konfliktusok: a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom↔ „üdülő” jellegű terület miatti zavaró hatások megoldás: terület lehatárolása többszintű növényzettel a fejlesztés miatt megnövekedett forgalom ↔ a védett természeti területek, vízpartok védelme megoldás: puffer területek létesítése Ökológiai konfliktusok: talajvíz, talaj szennyezése ↔l„üdülő” jellegű terület, természeti területek megoldás: lakosság környezettudatos viselkedése, csatornázás, hulladékkezelés megoldása a horgászházas terület környezeti állapota ↔ fakitermelés (erdőgazdálkodás) megoldás: környezetkímélő művelési módok, korlátozott vegyszerhasználat A településen továbbra is fontos feladat a védett és nem védett természeti, táji értékek fenntartása, védelme, ezek megtartása. 6.4. Környezetalakítás, a terület zöldfelületi rendszere A zöldfelületeket és a védett természeti területeket, védett parkot a környezeti elemek fokozott terhelése veszélyeztetheti (mezőgazdasági művelés, közlekedés, építkezések, egyéb beavatkozások). Ezért a tervezett területek zöldfelületi rendszereinek elemeit ott és úgy kell kialakítani, hogy ezen káros hatások a legkisebbek legyenek, ugyanakkor a meglévő és tervezett gazdasági felületek elkülönítése a legjobban megvalósuljon. Ezért a következő zöldfelület-fejlesztési javaslatunkat adjuk:

6.5. Zöldfelület-fejlesztési javaslat A területen a tájra jellemző természetes vegetáció az új épületek építésekor megváltozhat. A telepítendő zöldfelületek a környező táj elemeiként a tájjelleget meghatározó növényzettel kell hogy rendelkezzenek, ezért a 16 www.ter-halo.hu



növényzet kiválasztásakor növényökológiai, növénytársulások szerinti, tájesztétikai és növényföldrajzi szempontokat is figyelembe kell venni az általános szempontokon (talajminőség, talajvíz mennyisége, minősége, páratartalom, stb) túl. A tervezési területek kialakításra kerülő zöldfelületei a település természeti területének zöldfelületi rendszeréhez csatlakoznak. 6.6. Növénytelepítésre javasolt fajok Kis fák: Acer platanoides ’Globosum’ (gömbjuhar) Catalpa bignonioides ’Nana’ (gömbszivarfa) Fraxinus ornus (virágos kőris) Fraxinus ornus ’Mecsek’(gömbkőris) Koelreuteria paniculata (csörgőfa) Robinia pseudoacacia ’Umbraculifera’ (gömbakác) Közepes és nagy fák (12 m felett): Corylus colurna (törökmogyoró) Liriodendron tulipifera (tulipánfa) Platanus hybrida (burkolattól kellő távolságba telepítve!) (platán) Robinia pseudoacacia (akác) Tilia cordata és fajtái (kislevelű hárs) Tilia platyphyllos és fajtái (nagylevelű hárs) Tilia tomentosa és fajtái (ezüst hárs) Tilia americana és fajtái (amerikai hárs) Tájba illő, a Szigetköz természetes vegetációjában is megtalálható fajok: Cserjék: Salix purpurea (csigolyafűz) Salix triandra (mandulalevelű fűz) Salix viminalis (kosárkötő fűz) Salix elaeagnos (parti fűz) Ribes nigrum (fekete ribiszke) védett! Cornus sanguinea (veresgyűrű som) Fák:

(A dőlt betűvel szedett fajok út menti sorfának is alkalmasak) Salix alba (fehér fűz) Salix fragilis (törékeny fűz) Populus nigra (fekete nyár) Populus alba (fehér nyár) Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus excelsior (magas kőris) Alnus incana (hamvas éger) Alnus glutinosa (enyves éger) Acer platanoides (korai juhar)

6.7. Környezetalakítás A belterületek környezeti állapotát üzemi létesítmények, talajszennyezés, esetleges illegális hulladéklerakó vagy a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyező-források nem veszélyeztetik. A közúti forgalomból eredő zaj és rezgésterhelés ill. légszennyezés jelenleg olyan mértékű, mely nem érinti károsan a tervezési területeket. 17 www.ter-halo.hu



Vízminőség-védelem A felszín alatti vizek védelme érdekében a tervezési területeken szikkasztás nem engedélyezhető, a szennyvízelvezetés a csatornahálózaton keresztül történhet. A csapadékvíz elvezetése nyílt árokban történik a befogadók felé. Élővízbe történő bármilyen bevezetés vízjogi engedélyezési eljárás köteles, a küszöbértékek a hatályos kormányrendelet 1 szerint határozandók meg. Talajvédelem, hulladékkezelés, elhelyezés A területeken az esetleges feltöltések kialakítására csak bevizsgált, minősített anyag használható. Környezetet károsító ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építési tevékenységek megkezdése előtt a termőréteget, humuszt szakszerűen le kell termelni és azt deponálni kell. A termőföldet lehetőség szerint telken belül vagy zöldterületek létesítésénél kell felhasználni. A területen keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállítása csak engedélyezett lerakókban történhet. Levegőtisztaság-védelem A területeken a külső térbe kijutó, bűzt okozó tevékenység, ill. diffúz légszennyezést okozó tevékenység a lakóterületek, különleges területek és védett természeti területek közelsége miatt nem folytatható. A területeken folytatott tevékenységek során a hatályos kormányrendelet 2 előírásait be kell tartani. Klíma A tervezési területen a megvalósítandó fejlesztések a klímában nem okoznak érzékelhető változást. Élővilág A tervezett fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel a települési környezet eddigi közelségére- nincsenek érdemi hatással. Épített környezet A tervezett szabályozás a beépítési javaslatnak megfelelően biztosítja az egységes építészeti megjelenés kialakulását az épületek telepítését, és tömegét tekintve. 7. Közművesítés 7.1. Villamos energia ellátás A fejlesztési terület villamos energia ellátása a Pér irányába futó, a 81-es út melletti 20 kV-os gerinchálózatról biztosított. A halastavak mellett található már egy transzformátor mely biztosítja a jelenlegi területek villamos ellátását is. A horgászházas területi fejlesztés nem jelentős energia igénnyel fog jelentkezni a hálózatban, így a meglévő transzformátor a területen a - 400 KVA teljesítményig bővíthető- tervezett házak biztonságos ellátáshoz megfelelő. A fejlesztési terület növekvő villamos energia ellátásához a meglévő transzformátor állomás bővítése megoldást jelenthet, a pontos tervezés után. A tervezett új fejlesztésű üdülő területen kb. 65-70 db. 300-350 m2-es horgászházas telek kialakítása tervezett. Előreláthatólag a fejlesztésre kb. 150 KV teljesítmény igény merül fel az áramszolgáltatói hálózat irányába. Az új 0,4 kV-os hálózatot javasolt földkábeles kialakítással építeni, tekintettel a természeti környezetre.

A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26 W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás.

1

204/2001 (X.26) Korm. rendelet

2

21/2001 (II.14) Korm. rendelet 18 www.ter-halo.hu



Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysűrűség értéke legalább: Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 K2

A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. Általános előírások: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező. A rendezési tervben meghatározandó beépíthetőség meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a közcélú villamos energia elosztó hálózat elemeinek, tartó, átalakító és kapcsoló berendezéseinek közterületen állónak és közterületről megközelíthetőnek kell lennie. Továbbá figyelembe kell venni a vonalas villamos létesítményekre meghatározott védőtávolságokat, melyek a jelenleg hatályos rendelet 3 alapján az alábbiak: 1-35kV-ig a vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 5-5m, belterületen 2,5-2,5m. 1kV alatt (kisfeszültség) vezeték nyomvonalának szélső vezetékétől 1-1m. 7.2. Gázellátás A fejlesztési terület ellátása vezetékes gázzal nem tervezett, a horgászházakat csak időszakosan használják. 7.3. Viziközmű-ellátás A település kistérségi rendszerről kap ellátást. A térségi vízmű Nyúl közigazgatási területén helyezkedik el. Az NA 100-as KPC vezeték Győrság felől érkezik a településre. Pér térségében egy 200 m3-es hidroglóbusz biztosítja a szükséges víznyomást és a vízmennyiséget a csúcsfogyasztás idején. A települési hálózatról jelenleg már van lekötés a tervezett horgászházas területhez, azonban a tervezett fejlesztések megvalósulásával egy új vezeték kiépítése szükséges lesz a II. sz. halastótól délre tervezett területek felé. Jelenleg a 81-es főúttól a bekötő út mellett halad a vízvezeték, az I., II. tó közötti töltésen keresztül Pér község felé. A horgásztelkek ellátása eről a vezetékrendszerről lehetséges a végpontok továbbépítésével. A település szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A horgászházas terület kialakítása során keletkező kommunális szennyvíz a települési hálózattól való távolság miatt, saját gyűjtő rendszerbe vezethető. A fejlesztési területen kivitelezendő saját hálózat és a zárt szennyvíztároló helye (gravitációs vagy nyomott) a részletes felmérés és tervezés során határozandó meg. Az esetleges átemelőkben a szaghatást megszüntető filtert és a nyomócsőben pangó szennyvizet lefúvató kompresszort kell beépíteni. Csapadékvíz elvezetés: A területen a talajvízszintet a Vezseny ér és a duzzasztott halastavak vízszintjei határozzák meg. Az I., II. halastavak környékén a mértékadó talajvízszint 121,5 mBf, az ez alatti terepszintek fakadóvíz veszélyesek. Ennek figyelembevételével kell kialakítani a terepszinteket. A kialakítandó telkeket min. 124,00 mBf. magasságra kell tereprendezni. A megközelítő utak min. 123,80 mBf. magassággal tervezendőek. A fejlesztési területen nyíltárkos csapadékvízgyűjtő rendszer alakítandó ki, telken belüli szikkasztással. A közterületi csapadékvíz és a felszíni vizek befogadója lehet a megfelelő előkezelés után a területtel határos halastó. A halastavak mértékadó üzemi vízszintje: 123,832 mBf. az I. sz. tónál, 122,32 mBf. a II. sz. tónál. 7.4. Hírközlés A községben a T-Com NyRt. biztosítja a vezetékes telefonellátást, mely ellátás a gerincvezetékekről a tervezett területeken is biztosítható. A fejlesztési területet nem kell bekapcsolni a vezetékes telefonhálózatba. A tervezett

3

II/1984. (VIII. 22.) sz. IPM. Rendelet 19 www.ter-halo.hu



fejlesztési területeken a földkábeles telefonellátás kialakítása lehet a megoldás amennyiben felmerül az igény a kiépítésre. A telefonvezetékek, és a tervezett kábeltévé nyomvonalvezetése az elektromos hálózat vezetéke mellett mehet, szintén földkábellel. A mobilszolgáltatások szintén elérhetőek a település teljes területén. A terület mobil telefonos ellátása megfelelő, mindhárom szolgáltató műszaki paraméterei biztosítják a zavartalan működést. A nagysebességű adatátvitelek kábel hálózaton, vagy mobilhálózaton történő továbbítását a szolgáltatók fejlesztései teszik lehetővé. A térségi mikrohullámú jeltovábbítást a győri adó torony végzi, mely a tervezési területet megfelelő színvonalon kiszolgálja. 8. Tulajdonvizsgálat A rendezési tervmódosítás által érintett területek teljes mértékben magán tulajdonban vannak. Magántulajdonban lévő területek a horgászházas terület fejlesztés területein belül tervezett magánút nem kerül önkormányzati tulajdonba. A beruházás magánfejlesztésből valósul meg. 9. Közlekedés Közúthálózati kapcsolatok Pér község belterületét országos főutak érintik. A 81 sz. főúton érhető el Győr és az M1 autópálya. A település fő közlekedési tengelyeit a belterületen áthaladó 81 sz. főút adja, mely a Győr-Székesfehérvár összekötetést biztosítja. A belső úthálózat másik tengelyét a győrsági, pannonhalmi állami mellékút adja, mely egyben a regionális kapcsolatot is biztosítja. Ez az út kelet, nyugati irányban szeli át a települést. Belső úthálózat A fejlesztési terület belső úthálózati rendszere kialakultnak tekinthető. A közlekedési feltárás a 0121 hrsz.-ú - a két halastó közötti - külterületi útról lehetséges, mely a horgászházakhoz vezethet. A 8 m-es szabályozási szélességű út megfelelő lehet a külterületi beépítés ellátásához. Az út magánútként kerül szabályozásra. A fejlesztési terület közlekedési tengelyén az erre felfűződött horgászházas terek, a különböző zöldterületek teszik változatossá a területet. Erre a tengelyre csatlakoznak rá a már meglévő és a tervezett horgászházas fejlesztések. Kerékpáros kapcsolatok Péren kiépített kerékpárút nincs, a településközi kerékpáros kapcsolatot Pannonhala irányába az 8223-as mellékút biztosítja. Tömegközlekedés Pér vasúti kapcsolatokkal nem rendelkezik, legközelebb Győr érhető el a Budapest-Hegyeshalom, Győr-Sopron, Győr–Szombathely, Győr-Veszprém vasútvonal. Buszjáratokkal azonban jól ellátott a település. Közvetlenül elérhető busszal a településről Győr, Kisbér, Székesfehérvár. Ez átlagosan 21 járatpár naponta, mely a településen jó tömegközlekedési ellátottságot jelent. A fejlesztési terület közelében a 81 sz. főút külterületi szakaszán nincs kialakított buszmegálló. A jelen tervben szereplő fejlesztési területek ellátása nem indokolja tömegközlekedési kapcsolatok javítását. A tervezési területek közlekedési kapcsolatai I. Horgászházas terület fejlesztés A tervmódosítás során: - a jelenlegi rendezési tervben is már szerepel a terület feltárását biztosító belső közlekedési kapcsolat. A tervek szerint a 0121 hrsz.-ú útra történő kikötéssel kerül kialakításra egy 8 m szélességű belső feltáró magánút, mely a közforgalom számára megnyitásra kerül. 10. Örökségvédelmi hatástanulmány 20 www.ter-halo.hu



A 2001. évi LXIV. tv. 66.§./2/ bekezdése szerint a települések fejlesztési, rendezési, szabályozási terveihez örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány részét képezi a kulturális örökségvédelem és a régészeti örökség védelme. A korábban elfogadott rendezési tervhez nem készült hatástanulmány, így a melléklet szerint a tervezési területre folyamatban van a hatástanulmány elkészíttetése. Az előzetes hatósági vélemények létének tudatában, és az azokra érvényes jogszabályok figyelembevételével készítjük el a rendezési tervmódosítást. A módosítás által érintett területeken – ez előzetes véleményezési nyilatkozatok alapján régészeti lelőhelyek, védett vagy védelemre javasolt települési értékek nem találhatóak. 11. SZABÁLYOZÁSI TERV 11.1. Jóváhagyandó munkarészek SZ-1, SZ-2, SZ-3 számú Szabályozási terv (M=1:2 000 felbontású) 11.2.

A szabályozási terv leírása

A terv szükségességének indoklása A tervben rögzített fejlesztési elképzelések – vízgazdálkodási terület övezeti paraméterének változtatása – részben teszi szükségessé az adott területen a terület felhasználási mód változását, így a településszerkezeti tervet adott területen módosítani kell. Szabályozási elképzelések tekintetében a tervmódosítás során a tulajdonosi igények generálják az övezeti előírások módosítását is. A hatályos rendezési tervben a jelenlegi övezeti paraméterek nem teszik lehetővé az ingatlanok tulajdonosi igényei szerinti beépítését. A szabályozás alapelvei Pér község Helyi Építési Szabályzatának módosítása a következő alapelvek figyelembe vételével készült: Minden magyar állampolgárnak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített joga van az egészséges környezethez, valamint a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, fizikai, lelki és szellemi igényeinek kielégítéséhez. Az Alkotmány ezt a jogot többek között az épített és természetes környezet védelmének előírásával biztosítja, amelyet az 1997. évi LXXVIII. számú törvény rögzít. A törvény értelmében az épített és természetes környezet védelmét illetve alakítását a humánus környezet és az esztétikus kialakítás igényével kell megvalósítani. Ennek szellemében biztosítani kell az emberhez méltó és a természettel összhangban lévő környezet folyamatos alakítását, valamint értékeinek védelmét. Pér község Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti jogszabályokra tekintettel a tervezési területre megalkotja Pér község Helyi Építési Szabályzatának módosítását, és elrendeli annak a szabályozási tervvel együttesen történő alkalmazását. A szabályzat célja hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott harmonikus településfejlődést, a település modernizálódását és a valós igényekhez mért terület felhasználást és előírásokat. A szabályozási terv és azon belül az építési szabályzat rendelkezései a településfejlesztésben érdekelt résztvevők érdekeinek és igényeinek figyelembevételével, és közreműködésével valósulnak meg. A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A tervezési területen belül a szabályozási alapelveknek megfelelően biztosított lesz a településszerkezeti terv szerinti területhasználat és építési tevékenység. A település részéről felmerült fejlesztési igények szabályozott módon kielégíthetők lesznek. Az illeszkedés szabályai biztosítják a környezet figyelembe vételét. 11.3. Rendelet tervezet Pér község Önkormányzatának képviselőtestülete 21 www.ter-halo.hu



…/…(…) Ök. sz. Rendelet tervezete Pér Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról Pér község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVII. törvényben biztosított jogkörében a következőket rendeli el: A 8/2007.(VII.24.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott szabályozási tervet módosítja a TH 09-02-09 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű tervlapjai szerint. 1.§ /1/ A Helyi Építési Szabályzat 13.§ b. pontja kiegészül az alábbiakkal: Vízgazdálkodás terület Vhh – horgászházas terület 2.§ /1/ A Helyi Építési Szabályzat 26.§ 4. bekezdése b. pontja kiegészül az alábbiakkal: Közlekedési magán terület Kmn – magán út Kmngy – magán gyalogút 3.§ /2/ A Helyi Építési Szabályzat 30. § -a kiegészül az alábbiakkal: (1) A vízgazdálkodási horgászházas területen a sport- és horgászeszköz tároló és gazdasági tároló épületek, építmények helyezhetők el. (2) A vízgazdálkodási horgászházas a vonatkozó jogszabály4 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően alapján kell teljesíteni. A vízgazdálkodási horgászházas építmény használatba vételi engedélye a vonatkozó jogszabály5 szerinti részleges közművesítettség megléte esetén adható. (3) A vízgazdálkodási horgászházas területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 8-9. § szerint kell alkalmazni. (4) A vízgazdálkodási horgászházas területeken a TH-09-02-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2, SZ-3 jelű szabályozási terven jelölt építési helyeken belül lehet épületet, építményt elhelyezni. (5) A vízgazdálkodási horgászházas területen a vízfelületre nyúlóan max. 12 m2 területű horgászstég építhető telkenként. (6) A vízgazdálkodási horgászházas övezetben épületet, építményt elhelyezni a vízügyi szakhatóság engedélyével lehet. (7) A kialakítandó telkek terepszintjét min. 124,00 mBf. magasságra kell rendezni. (8) A vízgazdálkodási horgászházas területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Vhh1 Az építési hely

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert

O 5,0/70 3,0 12/30/360 oldalhatáron álló 5,0 m 3,0 m 6,0 m

legnagyobb 4

OTÉK 4. számú melléklete, és OTÉK 42. §

5

OTÉK 8. § 22 www.ter-halo.hu



Beépíthetőség Épület Telekalakítás Egyéb

beépítettség legkisebb zöldfelület legnagyobb építménymagasság szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ kizárólagos használat

5% 70% 3,0 m 12 30 390 horgászház, sporteszköz tároló Vhh2

Az építési hely


elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert legnagyobb beépítettség legkisebb zöldfelület legnagyobb építménymagasság szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ kizárólagos használat

5% 70% 3,0 m 15 25 375 horgászház, sporteszköz tároló Vhh3

Az építési hely



Beépíthetőség

elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert legnagyobb beépítettség legkisebb zöldfelület legnagyobb

O 5,0/70 3,0 12/35/420 oldalhatáron álló 5,0 m 3,0 m 6,0 m 5% 70%

3,0 m 12 35 420 horgászház, sporteszköz tároló

Vhh4 Az építési hely

O 5,0/70 3,0 15/25/375 oldalhatáron álló 5,0 m 3,0 m 6,0 m

O 5,0/70 3,0 12/25/300 oldalhatáron álló 5,0 m 3,0 m 6,0 m 5% 70% 23 www.ter-halo.hu



Épület Telekalakítás Egyéb

építménymagasság szélesség /m/ mélység /m/ telekméret /m2/ kizárólagos használat

3,0 m 12 25 300 horgászház, sporteszköz tároló Vhh5

Az építési hely



O 5,0/70 3,0 18/16/340 oldalhatáron álló 5,0 m 3,0 m 6,0 m 5% 70%

3,0 m 18 16 340 horgászház, sporteszköz tároló

Hatálybalépés 3.§ /1/Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Pér község képviselőtestületének 9/2004.(VII.22.) Kt. számú rendelete a település helyi építési szabályzatáról módosul. /2/Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-0902-11 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, Sz-2, SZ-3 szabályozási tervlapjaival együtt érvényes. ..................................... jegyző

.......................................... polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Pér, 2009 ...................................................... ..................................... jegyző

24 www.ter-halo.hu

Pér község Rendezési terv módosítás december Véleményezési tervdokumentáció TH

Recommend Documents