I R O D A L O M
Lesenyi Ferenc „Die Lage der ung. Forstwirtschaft und d a s neue Forstgesetz". A z „ U n g a r i s c h e s W i r t s c h a f t s - J a h r b u c h " 1935. évi évfolyamában L e s e n y i F e r e n c egyetemi tanár tollából hosszabb tanulmányt közöl ezen a. címen. A tanulmány első részében részletesen tárgyalja a Csonkaország e r d e i r e vonatkozó s t a t i s z t i k a i adatokat. A z összesen 1,174.554 h a - r a l (az összes terület 12,6%-a) k i m u t a t o t t erdőterületből 10.739 h a ( 0 . 9 % ) véderdő, 106.680 h a ( 9 . 1 % ) futóhomokon álló erdő, 751.940 h a ( 6 4 % ) a feltétlen és 305.195 h a ( 2 6 % ) a i . e m feltétlen erdőtalajon álló erdő. Birtokminőség s z e r i n t 61.137 h a állami, 53.384 h a törvényhatótósági és városi, 9941 h a községi erdő, 161.812 h a egyházi b i r t o k , 32.58.7 h a alapítványi erdő, 167.229 h a hitbizományi b i r t o k , 141.838 h a közbirtokossági és úrbéres erdő, végül 17.110 h a részvénytársu l a t i erdő. A z összevonás s z e r i n t 645.038 h a ( 5 4 . 9 % ) a kötött b i r t o k és 529.516 h a ( 4 5 . 1 % ) a szabad rendelkezésű b i r t o k . Állami kezelés a l a t t áll 3625 erdőbírtok és kopár terület, 191.911 h a kiterjedéssel. F a n e m e k s z e r h . t tölgy, kőris és szil 456.771 h a ( 3 9 % ) , bükk, cser- és más s o m f a 647.503 h a (55%), tűlevelű 70.280 h a ( 6 % ) ; szálerdő 690.501 ( 5 8 . 8 % ) , sarjerdő 483.013 ( 4 1 . 2 % ) . A c i k k a d a t a i s z e r i n t a kötött forgalmú b i r t o k o k o n 1931-—1934 években 65.267 ha-t kellett volna újraerdősíteni, a m i v e l szemben tényleg 55.505 h a ( 8 5 % ) lett felújítva, m í g a magánerdőkben az 55.410 h a felújítandó területből csak 34.781 h a ( 6 3 % ) lett beerdősítve. Becslése s z e r i n t a felújításoknak 4 0 — 4 3 % - a természetes úton, a többi mesterséges úton lett foganatosítva. A z 1934. év végéig 16.240 h a kopár területet fásítottak be és még 17.993 h a vár befásításra. A z Alföld-fásítási törvény alapján 1926—1934-ig 6403 újoni.an telepített erdő létesült 17.181 h a kiterjedéssel, m í g a kisebb gazdasági és egyéb fásítások területét 8309 h a - r a l m u t a t j a k i . A z 1 9 3 2 — 1 9 3 3 / 3 4 . évi három termelési időszak eredményének
3
átlagát 1,972.657 tömör m -ber. m u t a t j a k i , amiből 1,707.665 tömör m ( 8 6 , 5 % ) tűzifa, 264.992 t ö m ö r m ( 1 3 . 5 % ) a műfa s ebből m i n d össze 26.466 t ö m ö r m a fenyő műfa. 3
s
3
E z adatok alapján a hozadék-átlag ha-ként 1.7 t ö m ö r m holdanként n e m egészen egy t ö m ö r m ) .
3
(kat.
3
Rámutat ezután a r r a az óriási veszteségre, a m i a m a g y a r erdő gazdaságot T r i a n o n n a l érte s a m i n e k eredményeképpen a háború előtt 50—60 millió aranykoronával aktív fakereskedelmünk évi mér lege ig'en erőseu passzívvá vált úgy, hogy az európai államok között a Csonkaország f a b e h o z a t a l tekintetében az ötödik h e l y r e került. E n n e k igazolására c s a t o l j a az 1928—1934. évek mérlegét, mennyiség és érték s z e r i n t elkülönítve.
fabehozatali
Rámutat ezután a f a b e h o z a t a l csökkentése érdekében tett állami intézkedésekre, v a l a m i n t a r r a i s , h o g y végleges eredményt c s a k az erdőterületek megfelelő szaporításával érhetünk el. M i v e l p e d i g ezt a régi erdőtörvény alapján elérni n e m lehetett, ez is e g y i k legsúlyosabb i n d o k volt az új erdőtörvény megalkotására. Ezután behatóan tárgyalja a régi erdőtörvény hiányát s közvet l e n utána részletesem f o g l a l k o z i k az új erdőtörvény rendelkezéseivel, méltatva mindenütt a különbséget a r é g i és az új erdőtörvény között. Bírálat tárgyává különösen c s a k két intézkedést tesz és p e d i g az e g y i k az új törvény 16., 18. és 306. §-aiban megállapított irtási lehetőség, a másik p e d i g a 38. §-nak az a rendelkezése, a m e l y u g y a n a k k o r a területnek az erdőhöz való csatolása és s i k e r e s beerdősítése esetén m e g a d j a a jogot a földművelésügyi m i n i s z t e r n e k a r r a , h o g y a rendkívüli használatok megtakarításától, m i n t előírt kötelezettségtől eltekinthessen A z első esetben attól fél, h o g y egyesek a t ö r v é n y i e k ezt a r e n delkezését felhasználva, az idős állományokat v a g y az értékesebbeket letarolják és kivonják az erdőgazdasági művelés alól s ezáltal erősen csökkentik az ország fakészletét. A m a g u n k részéről ezeket az a g g o d a l m a k a t legalábbis túlzottak nak t a r t j u k . Véleményünk s z e r i n t a régi törvénynek k i f e j e z e t t hibája v o l t az, hogy bizonyos t e k i n t e t e k b e n tökéletesen tiltó rendelkezéseket állított fel, például irtás és tarvágás a véderdőben, feltétlen erdőtalajon álló erdők kiirtása, stb. A több, m i n t 50 éves g y a k o r l a t m e g m u t a t t a azután:, h o g y ezeket az abszolút t i l a l m a k a t b e t a r t a n i egyáltalán n e m lehet s az eredmény az volt, h o g y a törvény határozottan tiltó rendelkezésének egyszerű félretételével megcsinálták azt, a m i t a gazdasági kényszerűség parancsolt. A z új törvény n e m állít ebből a szempontból merev kínai f a l a t fel, ellenben a m a i erdőállománynak, m i n t sértetlen' egésznek a f e n n -
tartását biztosítja és megszabja azokat a feltételeket, amelyek m e l lett a minisztérium, illetőleg a kormányzat az i l y e n átalakításokat engedélyezheti. C s a k jogot a d a kormányzatnak, n e m kötelezettséget hárít rá és még a j o g gyakorlása előtt i s kötelezővé t e s z i a p o l i t i k a i befolyástól mentes Országos Erdőgazdasági Tanács meghallgatását. A z erdők helyes eloszlását illetőleg p e d i g kifejezetten megkönynyíti a kormányzat helyzetét, m e r t h i s z e n lehetővé t e s z i azt, hogy az olyan helyekről, ahol az erdő akár a túlnépesedés, akár a mezőgaz dasági b i r t o k o k célszerű elosztása és kiegészítése v a g y v a l a m i l y e n közérdek szempontjából feleslegessé válik v a g y útban v a n , o l y a n terü leten lehessen az erdőt szaporítani, ahol a r r a k i f e j e z e t t e n szükség v a n . A másik kérdésnél ismét a váltógazdaság, v a l a m i n t az ellen a rendelkezés ellen emel szót, amely a z erdők megfelelő szaporítása esetén a rendkívüli használatok megtakarításától való eltekintés jogát biztosítja a minisztérium részére. Véleményünk s z e r i n t m i n d a két aggodalom a szerzőnek abből a felfogásából i n d u l k i , hogy elsősorban a magas vágásfordulójú szál erdők létesítése és n a g y állókészletek felhalmozása azok az eszközök, a m e l y e k k e l az erdőgazdaság a m a g a különleges, de egyúttal nemzeti és közgazdasági céljait is elérheti. N e m tagadjuk, hogy ezzel nem t u d u n k egyetérteni,
az
elgnodolással m a már
egyáltlán
A m i véleményünk s z e r i n t az erdő közérdekű hivatásának elbí rálásánál sokkal nagyobb súllyal esnek latba azok a tömeg-szükségle tek, amelyeknek a kielégítéséhez aránylag k i s e b b méretű f a a n y a g is elegendő, m i n t azok a napról-napra csökkenő alkalmazási lehető ségek, ahol csak különleges, nagyméretű és kiváló minőségű fát lehet használni. H i s z e n az i l y e n lalkalmazásokból a vas, a beton és egyéb anyagok a fát már i g e n sok helyütt kiszorították. A m a g u n k szük ségleteinek az ellátásánál p e d i g s o k k a l n a g y o b b fontosságot tulajdo nítunk a méretegységenként talán k i s e b b értékű és n a g y tömegter mésüknél f o g v a s o k k a l több használható anyagot és s o k k a l n a g y o b b hasznot szolgáltató fanemeknek, m i n t a különleges célra alkalmas, de lassan növő fajtáknak. N e m j e l e n t i ez azt, hogy a vágásfordulókat korlátlan ' mérték ben kívánnánk lecsökkenteni és az e d d i g i fordulókat teljesen kiszorí t a n i . D e v a l l j u k azt, hogy m a , a m i k o r az aránylag gyengébb méretű a n y a g o k felhasználásával odáig j u t o t t u n k , h o g y v a n n a k erdős vidé kek, ahol a négy-ötéves tuskót is k i lehet szedni és értékesíteni, m a a közellátás, az önellátás, a munkaadás szempontjából a mennyiségi többtermelést és a z ezzel kapcsolatos helyes növedékpolitikát fontosabbnak t a r t j u k a készletfelhalmozás politikájánál. H o g y éppen a rendkívüli használatok
megtakarításának
esetére
m u t a s s u n k rá, m i n a g y o n könnyen e l t u d u n k képzelni o l y a n esetet, a m i k o r az ötéves rendkívüli használat megtakarítására maximálisan előírt 20 esztendő a l a t t az e r d ő h ö z c s a t o l t új terület tényleges t e r més gyanánt f o g j a m e g a d n i u g y a n a z t a fatömeget, sőt esetleg u g y a n a z t az értéket i s (akác, nyár-félék, éger, s t b ) , a m i t a rendkí vüli használat területéről nyertünk és t i s z t a többlet gyanánt fog m u t a t k o z n i a rendkívüli használat során kihasznált területek 20 évi növedéke. U g y a n c s a k túlzottnak t a r t j u k a váltógazdasággal szemben tá m a s z t o t t a g g o d a l m a t i s , m e r t m i a m a g u n k részéről még egyáltalán n e m látjuk be-bizonyítottnak azt, v á j j o n ártalmára lesz-e a hosszú időn át érintetlenül állott, összetömődött erdőtalajnak az, h a hat n y o l c éven át mezőgazdaságilag művelve, a felső talajréteget levegő nek és csapadéknak j o b b a n tesszük k i és a t a l a j felszínén f e l h a l m o zott tartalék tápanyagokat a megműveléssel a t a l a j mélyebb rétegeibe is eljuttatjuk. Romboló hatásoktól ebből a szempontból n e m félünk, m e r t h i s z e n a törvény rendelkezései m ó d o t a d n a k a r r a , hogy a h o l ebből a szem pontból a g g o d a l m a k merülnek f e l , a váltógazdaságot a minisztérium ne engedélyezze, v a g y a talaj termőerejét mindenképpen biztosító f e l tételekhez kösse. E g y e b e k b e n a c i k k melegen méltatja a z t a n a g y lépést, a m i t az új törvény az erdőgazdaság fejlődése szempontjából a régi törvénnyel s z e m b e n jelent. Különösen k i e m e l i az általános üzemtervi kényszer, a kötelező személyzet-tartás, v a l a m i n t a n n a k a körülménynek a fontosságát, h o g y a régi megkülönböztetést feltétlen és n e m feltétlen erdőtalaj között a z új törvény elejtette. Külön értékeli az erdők felosztására, a természetvédelmi intézke désekre, v a l a m i n t az erdővédelemre vonatkozó rendelkezéseket s végül megemlékezik a törvény megalkotása körül k i f e j t e t t munkáról. H a n e m i s értünk a szerző két meglehetős erősen hangsúlyozott kifogásával 'egyet, m e g k e l l állapítanunk azt, h o g y a h i g g a d t , m e g értő k r i t i k a j e g y é b e n íródott c i k k szerzője n e m c s a k - a s t a t i s z t i k a i a d a t o k összegyűjtésével, de az egész kérdés könnyen áttekinthető, könnyen megérthető és élvezetes összefoglalásával n a g y szolgálatot t e t t a m a g y a r erdőgazdaság ügyének, annál i s inkább, m e r t h i s z e n a német n y e l v e n í r t közlemény a külföldön is s o k k a l n a g y o b b elterje désre számíthat. (B. Z.) Erdészeti S t a t i s z t i k a i K ö z l e m é n y e k 1932., 1933. és 1934. I V . füzet. K ö z r e a d j a a m . k i r . f ö l d m í v e l é s ü g y i m i n i s z t e r . B u d a p e s t , 1935. 45. 1. A füzet táblázatos a d a t a i tájékoztatnak az erdőket ért f o n t o s a b b e l e m i károkról, az e r d e i mellékhasználatokról, t o v á b b á á j ó v á h a g y o t t erdőgazdasági tervekről, az erdőgazdasági f o r g a l m i berendezésekről.'
I s m e r t e t i a füzet az erdei munkásviszonyokra vonatkozó adatokat, a fafeldolgozó üzemeket, továbbá az állami kezelésben lévő erdőbirtoko kat, v a l a m i n t az erdészeti igazgatás s z e r v e i t és végül beszámol az erdészeti szakoktatásról. , . M adatokból m e g t u d j u k , h o g y 1932-ben az erdőtűz összesen körül belül 50.000 pengő értékű kárt, a szél és hó u g y a n a k k o r 238.000 pengő értékű kárt okozott. A r o v a r o k n a g y o b b mértékű kártételét 194.000 kat. h o l d erdőterületen állapították meg. Irtásukra m i n t e g y 35.000 pengőt kellett fordítani. . A z erdei mellékhaszonvétel összes értéke 1932-ben 2.1 millió pengőt tett, ebből a vadászat35.4%-át a kő-,*kavics- és agyagbányá szat 17.5%-át, a legeltetés 16.1%-át, a többi e g y é b mellékhaszonvétel p e d i g együttvéve 31.0%-át szolgáltatta. A z e r d e i munkálatok körében a tárgyalt évben 192.659 munkást f o g l a l k o z t a t t a k . Közülük 4 7 . 0 % a fatermelésnék 11.7% a f a a n y a g szállításánál, 4 1 . 3 % p e d i g egyéb e r d e i munkáknál n y e r t alkalmazást. 1932-ben 123 fűrészmű és 53 fafeldolgozó g y á r v o l t üzemben. E z e k az a d a t o k egy összefoglaló mű keretében most h o z a t t a k elsőízben nyilvánosságra, í g y a földmívelésügyi minisztériumnak ez a g o n d o s a n szerkesztett kiadványa széleskörű érdeklődésre tarthat számot. Sz. Z. dr. „Zeitschrift für Weltforstwirtschaft." R e v i e w o f W o r l d ' s Forestry. Revue Economique Forestiére Universelle. Herausgegeben v o n Prof. Dr. Ing. F. Heske, T h a r a n d t , F o r s t l i c h e H o c h s c h u l e . V e r t r e t e r für die V e r e i n i g t e n S t a a t e n : Ward Shepard, M. F., Indián •—
A f f a i r s , W a s h i n g t o n , U . S. A . Bánd III., Heft l—3.
Október—Dezem-
ber 1935. V e r l a g J . N e u m a n n — N e u d a m m u n d B e r l i n . I g e n g a z d a g t a r t a l o m m a l j e l e n t m e g e n a p o k b a n a „Zeitschrift für W e l t f o r s t w i r t s c h a f t " I I I . kötetének, 192 o l d a l r a terjedő, sok kép pel díszített 1—3 füzete, m e l y b e n n a g y o b b közlemények, továbbá a ..Nemzetközi erdőgazdasági tudósítás" c i k k e i s végül 12 n y o m t a t o t t o l d a l r a terjedő „Nemzetközi I r o d a l m i S z e m l e " v a n n a k . A n a g y o b b közlemények sorát Dr. Heske Ferenc t h a r a n d t i p r o fesszornak „Ausztria erdőgazdasága" című, 80 n y o m t a t o t t oldalra terjedő, 34 képpel, A u s z t r i a erdőségeinek eloszlását feltüntető térkép vázlattal, a f a k i v i t e l t ábrázoló g r a f i k o n n a l és több táblázattal bíró nagy tanulmánya n y i t j a meg. A z erdők általános ismertetése után szerző s t a t i s z t i k a i a d a t o k a t közöl az erdők kiterjedésére, az erdőbirto kosokra, a f ő b b f a f a j o k r a és üzemmódokra vonatkozólag. A z erdő gazdasági módok és a h e g y i erdőgazdaságok ismertetése után a n a gyobb fatermelés lehetőségeit és az értékesítés problémáit f e j t e g e t i a szerző. A mindvégig érdekes és tanulságos tanulmány Ausztria erdészeti oktatásügyének, kutató intézményének, s z a k l a p j a i n a k és erdészeti egyesületeinek ismertetésével zárul. A következő n a g y o b b közleményben Dr. Hofmann A. professzor
és a k i r . olasz erdészeti milícia római k o n z u l a „Abesszínia
erdészeti
növényzeti viszonyai"-t i s m e r t e t i . Dr. Schenck C. A. ( D a r m s t a d t ) „A világ erdő gazdaság és a Dougla*félék vidéke az Egyesült Államokban" című, 8 képpel illusztrált köz leménye a h a r m a d i k nagyobb közlemény. N a g y érdekességű
Windirsch
József
oki.
mérnöknek „A
csarnokok szerkezete és alkalmazása körüli németországi
fa-
tapasztala
tok" című, 14 képpel ellátott negyedik n a g y o b b közlemény, mely a „Tharandti Erdészeti Főiskola Mérnöki Intézetének" közleménye, melyben szerző a fának a m o d e r n építési szerkezetekre való kitűnő alkalmasságát írja le. Ezután a „Tharandti Erdészeti Főiskolá"-n szervezett „Külföldi és Gyarmatügyi Erdőgazdasági Intézet"-nek a v o l t német g y a r m a t o k fafajtáin végzett kutatási eredményeit feltüntető c i k k s o r o z a t a elseje-
k i n t : Dr. Jentsch F. és Appel E. „ A kameruni
őserdők trópusi fái
nak leírása" c. közleménye következik.
Végül „Egyes
európai
országok
fakiviteli
statisztikájá"-nák
közlése zárja be a nagyobb közlemények sorát.
A „Nemzetközi
Erdőgazdasági
Tudósítás" rovatában ( a T h a
r a n d t i Erdészeti Főiskola „Külföldi és Gyarmatügyi Erdőgazdasági Intézeté"-nek közleményei) a következők közöltettek: „ A z erdészet a z egyes államok napisajtóinak megvilágításában" ( T u d ó s í t á s : 1935. július és a u g u s z t u s . D r . I n g . W . J u n g h a u s , M ü n c h e n ) .
Európa.
Ausztria. Svédország. A „ C o m i t e I n t e r n a t i o n a l du B o i s W i e n " sításai.
tudó
Németország. Faértékesítés Németországban. I n g . W i n d i r s c h . Lettország. A z erdőkitermelés saját üzemben Lettországban, v o n Satz. Oroszország. Tudósítás 1935. július, a u g u s z t u s és szeptember hóról. I. Erdőgazdaság. I I . Fagazdálkodás. I n g . W . Jemtzeff. Olaszország. A c i p r u s az olasz A. Hofmann.
erdőgazdaságban.
Ing. D r .
Magyarország. Új erdőtörvény Magyarországban. D r . E m e rich Tomasovszky. A f r i k a . A z A c a c i a m o l l i s s i m a , decurrens, p y c n a u t h a és decalbata tenyésztése kéregnyerési szempontból Délafrikában. Dr. Francke. Amerika.
A z erdőgazdaság Grünwoldt.
A „Nemzetközi
Irodalmi
jelentősége Szemle"
a
tennessei
partvidékre.
rovatában — 12 n y o m t a t o t t
o l d a l o n — a világ erdészeti i r o d a l o m b a n legújabban megjelent köny vek, folyóiratok és szakközlemények vannak világrészenként és tárgy csoportok s z e r i n t i s m e r t e t v e . A füzet végül az 1&36. évi „Grüne
Woche Berlin"-ró\ nyújt
koztatást.
tájé
Dr. .Tomasovszky Imre.
Vadászati Útmutató. Z á m b ó A u r é l szerkesztésében immár a XII. évfolyama j e l e n i k m e g a korán e l h u n y t kiváló vadászember által nagyszerű g y a k o r l a t i érzékkel útnak bocsátott k i s munkának. N a g y László „Vadászati Útmutató"-ját m i n d e n évben üdvözöltük, m e r t m i n d i g újat, érdekeset, h a s z n o s a t hozott.
örömmel
És jól kiválasztott g a z d a g anyagával elérte f o k o z a t o s a n azt, h o g y egész k i s szakkönyvtárt helyettesít célszerű összefoglalásokban ott, a h o l n a g y o b b befektetésekre n e m t e l i k , — ezt p e d i g a m a i szűkös v i s z o n y o k között i g e n s o k r a k e l l értékelnünk. A zásnak,
legújabb kötet i s teljes mértékben m e g f e l e l a n n a k a várako a m e l l y e l megjelenése elé tekintettünk.
Vadásztársaink széles rétegét a m i n d e n n a p i gyakorlatból v e t t tanulmányok fogják a legjobban érdekelni és i l y e n e k e t szép számmal találunk az idei kötetben. Péterfay József főerdész „ A tápanyagok befolyása a vadállo mány fejlődése" cím alatt megszívlelendő a d a t o k a t vonultat fel g a z d a g prakszisából és a vadbetegségek megelőzéséről is sok tanulságot t u d m o n d a n i . Szabolcs Rezső m . k i r . bányaügyi főtanácsos beszédes fényképekkel támasztja alá az őzek selejtezésé ről írt következtetéseit, Agárdi Ede p e d i g a vadászok n a g y táborában sajnos, eléggé g y a k o r i tájékozatlansággal v e s z i f e l a h a r c o t a h a z a i ragadozómadarak ismertető j e l e i n e k és kíméletetérdemlésük mértéké nek szabatos szembeállításával.
Lövészy Nándor
és Görgey Géza,
az i s m e r t kinológiai
szak
emberek, a f o x t e r r i e r e k , illetőleg a tacskók vadászati használhatóságát világítják m e g színesen, m i n t s o k a k által kevésbé i s m e r t témakört. Festetics Pál g r ó f cikkét a „ F e g y v e r k e z e l é s " - r ő l dűlt betűkkel sze dette a szerkesztő — i g e n h e l y e s e n — , ezt ú g y véljük, bővebben n e m i s k e l l i n d o k o l n u n k , elég, h a a szaklapok állandó „Vadászati balesetek" rovatára h i v a t k o z u n k . A vadászat gazdasági és kulturális vonatkozásait d r . Homér Hanna egyet, tanársegéd és néhai d r . Csérer Lajos széles a l a p o k r a f e k t e t e t t tanulmányai hozzák közelebb hozzánk. E l ő b b i „ M a g y a r ország vadászati földrajzát" írta m e g az Útmutató m o s t a n i kötete számára 50 oldalon a részleteket szerves egésszé összefogó látókörrel, Csérer L a j o s p e d i g a régi E r d é l y vadászati és madarászati emlékein b o r o n g szívhesszóló színes stílusbeli készséggel, m e l y n e k l e l k i i s m e r e tes levéltári kutatások adják m e g a korszerű zamatát.
A z első segélyről írt tanácsadó, a Vadászati címtár és az 1935. évben megjelent vadászati vonatkozású fontosabb rendeletek haszno san egészítik k i a pompás 250 oldalas zsebkönyvet, a m e l y n e k beszer zését a földmívelésügyi m i n i s z t e r is ajánlja 8 0 . 6 7 2 / 1 9 3 5 . I I I . 1. sz. rendeletével. Á r a díszes vászonkötésben 4.20 P ; megrendelhető a „Vadászati Ütmutató" szerkesztőségénél: B u d a p e s t , I X . , Ferenc-körút 42. f. 6. M. Z. A „ V a d á s z a t i és H o r g á s z a t i Z s e b k ö n y v " g a z d a g t a r t a l o m m a l és szép illusztrációkkal, díszes vászonkötésben megjelent. A vadászati előszót: József k i r . herceg, tábornagy Őfensége, a horgászati elő szót: vitéz S z u r m a y Sándor báró írták. Tekintélyes írók c i k k e i teszik értékessé a könyvet. M i n d e n vadásznak és horgásznak nélkülözhetet len. Á r a 4 pengő. A z Országos Erdészeti Egyesület t a g j a i n a k 3 pengő. Szerkesztették: Országh E l e k és Szei.t-Iványi-Deák <Samu. Kapható a kiadóhivatalban: H o r t h y Miklós-út 1 5 / 6 . T e l e f o n 58-7-45.
