01 | 2011
Der monatliche Wirtschaftsreport der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara havi gazdasági jelentése
Meinung
Lehren aus der Krise Eine Wirtschaftsregierung für Europa? Von Thomas Ilka, Brüssel*
Die Finanzkrise hat es ins gleißende Licht der
Inhalt 2 3 4 8
Hintergrund: Finanzströme nach Ungarn Meldungen Konjunkturmonitor Zahl des Monats: 2360 ¤
Tartalom 5 6 7 8
Konjunktúra-monitor Hírek Háttér: Nemzetközi pénzmozgások Vélemény: A válság tanulságai A hónap száma: 2360 ¤
politischen Bühne gestellt: Die Mitgliedstaaten der Europäischen Union sind von sehr unterschiedlicher Wirtschaftskraft und ebenso unterschiedlicher Tradition und Disziplin bei ihrer Wirtschafts- und Haushaltspolitik. Zu wenig nachhaltiges Wachstum und übermäßig defizitäre Haushalte sind die tiefer liegenden Gründe hinter der Krise. In Brüssel ringen nun EU-Kommission, Europäisches Parlament und die Mitgliedstaaten um einen neuen Stabilitäts- und Wachstumspakt. Es geht um die Neuausrichtung der Politik – mit mehr Haushaltsdisziplin und einer wachstumsorientierten Wirtschaftspolitik für einen stabilen Wirtschafts- und Währungsraum Europa. Eine Frage spielt in dieser Debatte immer wieder eine Rolle: Braucht Europa eine gemeinsame Wirtschaftsregierung und wenn ja, wie sollte diese aussehen? Der Begriff Wirtschaftsregierung klingt harmlos, wird jedoch sehr unterschiedlich interpretiert. Im Kern geht es um das Ausmaß und die Umsetzung der wirtschaftspolitischen Koordinierung zwischen den Mitgliedstaaten. Soll eine Wirtschaftsregierung nur eine stärkere Koordinierung als bisher umfassen oder wird faktisch eine neue, übergeordnete europäische Macht installiert,
In unserem Jahrbuch steht alles, was wichtig Da passt Ihre Anzeige doch gut hin!
ist.
die den nationalstaatlichen Regierungen sagen kann, wo es lang geht? Und dies für die EuroLänder oder alle 27 Mitgliedstaaten? Wie unabhängig bleibt die Europäische Zentralbank? Wie ist das Rollenspiel zwischen Staatsund Regierungschefs, Europäischem Parlament und Kommission dann justiert? Die Diskussion läuft. Eines jedoch zeichnet sich ab: Die Krise der EU, die weniger eine Euro- als vielmehr eine Schuldenkrise ist, hat eine Annäherung beider Positionen gebracht. Der DIHK unterstützt die Akteure in den Hauptstädten und in Brüssel bei ihrem Ziel, die EU krisenfest zu machen. Dazu gehören ein starker Stabilitäts- und Wachstumspakt mit wirksamen und konsequenten Sanktionen sowie eine funktionierende europäische Insolvenzordnung für Staaten. Die Zuweisung von wirtschafts- und fiskalpolitischen Kompetenzen an eine supranationale europäische Wirtschaftsregierung darf es allerdings nicht geben. Denn Europa ist dann stark, wenn seine Einigkeit aus seiner Vielfalt wächst. Dazu passt kein bürokratischer Zentralismus. ❙ * Thomas Ilka ist Leiter des Brüsseler Büros des Deutschen Industrie- und Handelskammertages (DIHK)
Jahrbuch 2010/2011 www.duihk.hu/publikationen/anzeigen
Hintergrund
Kurzmeldungen
Direktinvestitionen
EU-Fördermittel
Off-shore-Paradies Ungarn? Formal-juristisch gibt es in Ungarn
zwar bereits seit 2006 keine offshore-Gesellschaften mehr, tatsächlich gibt es aber eine ganze Reihe von Firmen, die aus steuerlichen oder ähnlichen Gründen riesige Geldströme über Ungarn
Neuer Széchenyi-Plan läuft an
umverteilen. Diese „SonderzweckGesellschaften“ (SCV) haben praktisch so gut wie keine Mitarbeiter in Ungarn und wickeln auch ihre Geschäfte fast ausschließlich im Ausland ab. Nach den Daten der MNB steckt in diesen „Sonder-
zweck-Gesellschaften“ in Ungarn heute Kapital von gigantischen 115 Mrd. Euro – fast doppelt so viel, wie in „richtige“ Unternehmen investiert wurde, und sogar mehr als das Bruttoinlandsprodukt des Landes. Allerdings wird das Geld im Prinzip sofort und vollständig in andere Länder weitergereicht, so dass heute „ungarische“ SCV im Ausland über fast 116 Mrd. Euro „investiert“ haben. Nahezu 90% des in ungarische SCV geflossenen Geldes stammen aus nur vier Ländern und aus Mittelamerika, allen voran Luxemburg mit 31 Mrd. Euro, aber auch Kanada und Spanien sind wichtige Herkunftsländer. Aus Ungarn fließt das Geld dann fast ausschließlich in drei Zielländer: nach Luxemburg, in die Schweiz und in die USA. Länder wie Deutschland, Österreich oder Frankreich hingegen tauchen auf keiner der beiden Seiten auf. ❙
Kapitalbestand ungarischer Sonderzweckgesellschaften Ausgewählte Herkunfts- und Zielländer, Bestand in China Spanien
Luxemburg
7,4
53,9
19,7 Kanada
USA
21,0
19,4 Mittel-Amerika 21,9
Luxemburg
Schweiz
31,3
33,7
Quelle: MNB
Finanzierungsströme Weitere Informationen über internatio nale Banken: www.bis.org
Österreichs Banken in Ungarn stark engagiert märkte lässt sich nur schwer bestimmen, woher die Gläubiger stammen, die Forderungen an Kreditnehmern in einem bestimmten Land haben. Eine gute Orientierung bietet aber die Bank für Internationalen Zahlungsausgleich in Basel (BIZ). Danach betrugen die Forderungen der Banken in den 24 von der BIZ erfassten Gläubigerländern 122 Mrd. US-Dollar gegenüber privaten, staatlichen oder unternehmerischen Schuldnern in Ungarn Ende Juni 2010. Die größten Forderungen hatten dabei Banken aus Österreich, Deutschland, Italien und Belgien – allein auf diese vier Länder entfallen vier Fünftel aller Forderungen gegenüber Ungarn. (In diesen Daten berücksichtigt die BIZ bereits, dass Forderungen durch Verkauf oder z.B. Kredit-
01 | 2011
zusätzlich bereitgestellten Mittel, sondern im Wesentlichen die von der Europäischen Union bereitgestellten Finanzhilfen aus dem bereits vor 4 Jahren verabschiedeten Finanzrahmen 2007-2013. Mehr als die Hälfte (58%) der jetzt zur Ausschreibung kommenden Mittel in Höhe 1100 Mrd. Forint sind für
Verkehrsprojekte vorgesehen, 16% für die Unternehmensförderung, 11% für die „grüne Wirtschaft“. Die Regierung hat eine deutliche Vereinfachung und Beschleunigung des Antragsverfahrens und der Evaluierung der eingereichten Anträge versprochen, um mehr Firmen eine Teilnahme zu ermöglichen. ❙
Direktinvestitionen
Deutlicher Leistungsbilanzüberschuss Die Leistungsbilanz Ungarns wird
dank der kräftigen Exportüberschüsse 2010 zum ersten Mal überhaupt mit einem positiven Saldo abschließen, voraussichtlich in Höhe von 1,5–2% des BIP. Die Direktinvestitionsströme entwickelten sich im 3. Quartal positiv. Gut 1,3 Mrd. Euro an neu-
em Beteiligungskapital kamen ins Land – ein Rekordwert, vor allem Dank der laufenden Großinvestitionen mehrerer internationaler Konzerne. Hinzu kamen 1 Mrd. an reinvestierten Gewinnen bereits hier tätiger ausländischer Firmen, so dass für das Gesamtjahr fast 4 Mrd. Euro zusammenkommen könnten. Schwer vorherzusagen ist
der dritte Bestandteil von Direktinvestitionen, die Kreditbeziehungen zwischen ausländischen Mutterunternehmen und ihren ungarischen Töchtern. Sie wiesen in den ersten drei Quartalen einen Kapitalabfluss von 1,6 Mrd. Euro auf, allerdings können sich hier in einem einzigen Quartal leicht Zu- oder Abflüsse in Milliardenhöhe ergeben. ❙
Bestandteile der ungarischen Zahlungsbilanz
In Zeiten globalisierter Finanz-
Seit dem 17. Januar können Fördermittel aus dem „Neuen Széchenyi-Plan“ beantragt werden, eine zweite Runde von Ausschreibungen soll Anfang März beginnen. Nach Angaben der Regierung sollen im Rahmen des Programms 2000 Mrd. Forint zur Verfügung gestellt werden. Allerdings sind dies keine
WiU kompakt
versicherungen vom ursprünglichen Kreditgeber auch in ein Drittes Land gelangen können.) Eine hohe Konzentration der Verbindlichkeiten eines Landes auf Geldgeber in wenigen Ländern ist übrigens nicht ungewöhnlich, oft kommen die Gläubiger aus benachbarten oder historisch ver-
bundenen Ländern. Schwedische Banken sind z.B. mit Abstand die größten Geldgeber für Dänemark, Finland, Norwegen, und die baltischen Staaten, französische Banken für Italien, österreichische für fast alle Länder des ehemaligen Habsburgermonarchie. oder britische Banken für Hongkong. ❙
Bestand am 30.06.2010
HU
DE
BE
28
FR
21
SI HR
14
45
RU
9
RO
16
5 3
18
37
PL
5
CZ
22 35
SK
41
0% Quelle: BIS
20%
8 4
18
7
47 42 25
5
40%
4
42
15
7
12
Außenhandel
2 1 0 -1 -2 -3 1995
1996
1997
1998
1999
2000 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Quelle: MNB
8 11
60%
Kleinaufträge auch ohne Ausschreibung möglich 18.01.2011 – Der Rat für Öffent-
13 18
39
12
10
Sonstige
21
12
4 6
IT
12
43
Dienstleistungen
Vergaberecht
Forderungen von Banken an ausgewählte Länder
AT
Einkommen
3
Quartalswerte, Mrd. Euro
liche Beschaffungen hat am 12. Januar formal bestätigt, dass die seit dem 1.1.2010 gültigen EUund nationalen Wertgrenzen für öffentliche Vergabeverfahren auch 2011 unverändert bleiben.
25 26
80%
5
100%
Neu ist jedoch, dass bei der geplanten Beschaffung von Dienstleistungen unter 25 Milli-
onen Forint und von Bauleistungen unter 80 Millionen Forint der Auftraggeber auch Angebote von mindestens drei Anbietern einholen kann, ohne die Ausschreibung im offiziellen Amtsblatt zu veröffentlichen. Der Auftraggeber kann sich natürlich weiterhin für eine Veröffentlichung entscheiden. Die zur Angebotsabgabe aufgeforderten Anbieter müs-
sen ihre Angebote innerhalb von 15 Tagen einreichen (bisher 20 Tage). Gemeinsam mit dem aufgeforderten Angebotssteller können sich auch solche Bewerber an dem Angebot beteiligen, die vom öffentlichen Auftraggeber nicht direkt angefragt wurden. Die Auftragsvergabe ist auch dann zulässig, wenn weniger als drei Angebote eingereicht wurden. ❙
WiU kompakt
01 | 2011
Quelle: Amtsblatt für Beschaffungen (KÉ 2011. évi 5. szám, 2011. január 12.)
Monitor
Monitor
Konjunkturmonitor
Konjunktúra-monitor
Januar 2011
2011. január
Unbeeindruckt von den politischen Entwicklungen zeigte sich die ungarische Realwirtschaft zum Jahresende robust, und dürfte 2011 weiter an Fahrt aufnehmen. Die Finanzmärkte bleiben hingegen anfällig, sowohl wegen internationaler wie auch inländischer Ursachen, was sich in einem Aufwärtsdruck auf Zinsen und einer andauernder Volatilität des Forintkurses niederschlägt.
A magyar reálgazdaság az év végén látható erôsödésnek indult, 2011-ben pedig vélhetôen tovább nô a lendülete. Ennek ellenére a pénzpiacok változatlanul érzékenyek mind a nemzetközi, mind a belföldi behatásokra, ami kamatfelhajtó hatásokban és a forint árfolyamának tartós ingadozásában mutatkozhat.
Zur Leistungsbilanz und den Direkt investitionsströmen in den ersten drei Quartalen siehe „Meldungen“.
Weitere Daten und Fakten: www.duihk.hu/wirtschaft www.ksh.hu
Ungarns Wirtschaft profitiert
derzeit eindeutig vom Konjunkturboom in Deutschland. Der bedeutet für Ungarn vor allem in der Industrie eine kräftige Exportnachfrage. Die Industrieproduktion wuchs in den ersten 11 Monaten um gut 10%, der Absatz etwas langsamer (6,5%), da mit einem Teil der Produktion die während der Krise zurückgefahrenen Lagerbestände aufgefüllt werden. Bezeichnenderweise ist der Inlandsabsatz der Industrie noch immer rückläufig ist ( Jan.– Nov.: -3%), während die Exporterlöse im Jahresvergleich um mehr als 16% anstiegen. Dabei zeigen insbesondere die Branchen die höchsten Zuwachsraten im ungarischen Export, die auch den deutschen Export antreiben: Maschinen und Ausrüstungen +67% (Inlandsabsatz: -22%), Fahrzeugbau +17% (Inland:
+5%). Der überraschend starke Auftragseingang im November (+35%) spricht dafür, dass diese Dynamik auch in den kommenden Monaten anhalten wird. Diese Produktionsleistungen spiegeln sich im starken Export wieder ( Jan.-Nov.: +20%). Da die Importe etwas langsamer angestiegen sind, wird Ungarn in diesem Jahr einen Rekord-Ausfuhrüberschuss von schätzungsweise 5,3 Mrd. Euro – gut 5% des BIP – erzielen. Die Inlandsnachfrage bleibt hingegen noch schwach. Der Einzelhandelsumsatz war im Oktober im Jahresvergleich erneut rückläufig, selbst mit einer erwarteten leichten Erholung im November und Dezember dürfte sich für das Gesamtjahr ein Minus von etwa 2% ergeben. Ob 2011
die beschlossenen Steuerveränderungen die Konsumnachfrage im erwarteten Maße beleben werden, bleibt abzuwarten. Zum einen profitieren von den Steuersenkungen vor allem höhere Einkommensgruppen, deren Konsumausgaben nicht proportional zu den Einkommen ansteigen. Zum anderen ist wegen der Veränderungen in den sozialen Sicherungssystemen mit einer tendenziellen Zunahme der Sparneigung zu rechnen, und auch die unverändert hohen Belastungen privater Kreditnehmer dürften dämpfend wirken. Auch die Bauwirtschaft verharrt in einer tiefen Flaute und wird 2010 wohl mit einem Produktionsrückgang von fast 10% beenden, der Auftragsbestand sank im November auf den niedrigsten Stand seit zwei Jahren.��� ❙
A magyar gazdaság jelenleg egyér-
telműen profitál az erős németországi konjunktúrából, amely legfőképpen a hazai ipar számára teremt erőteljes exportkeresletet. Az ipari termelés az első 11 hónapban több mint 10 százalékkal nőtt. (Az árbevétel ennél valamelyest lassabban, 6,5 százalékkal bővült, mivel a termelés egy részével a válság alatt leapasztott raktárkészleteket töltötték fel.) Jellemző, hogy az ipar belföldi értékesítése még mindig csökken (január és november között 3%-kal), miközben az export árbevétele éves összehasonlításban több mint 16 százalékkal nőtt. A legnagyobb ütemű növekedés éppen azokban az ágazatokban tapasztalható, amelyek a német kivitelt is mozgatják: a gépek és berendezések gyártásában (export-értékesítés +67%, belföldi értékesítés –22%), valamint a járműgyártásban (export +17%, belföld +5%).
A meglepően erős novemberi új rendelésállomány (+35%) arra utal, hogy ez a növekedési ütem a következő hónapokon át is kitart. Az ipari termelés gyorsulása megmutatkozik az erőteljes kivitelben is, amely 20 százalékkal bővült az első 11 hónapban. A behozatal növekedési üteme ennél valamivel kisebb, ezért Magyarország 2010ben várhatóan rekordmértékű, 5,3 milliárd eurónyi kiviteli többletet produkál, ami a bruttó hazai termék 5 százalékának felel meg. A belföldi kereslet ezzel szemben továbbra is erőtlen. Az októberi kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban ismét csökkent, és még a novemberre és decemberre várt kisebb növekedéssel együtt is az éves forgalom mintegy 2 százalékkal maradhat el 2009-től. Az viszont még nyitott
kérdés, hogy a januárban életbe lépett szja-változások valóban a várt mértékben élénkítik-e az idei fogyasztási kiadásokat. Egyrészt ugyanis az adócsökkentések a magasabb jövedelműeknek kedveznek a legjobban, az ő fogyasztási kiadásaik viszont nem a jövedelemmel arányosan emelkednek. Másrészről a társadalombiztosításban végbemenő változások a megtakarítási hajlandóság erősödését fogják eredményezni, és végül az eladósodott családok változatlanul magas terhei is mérsékelhetik a magánfogyasztást.
2009 1
2010 1,10
2010-06
2010-07
2010-08
2010-09
2010-10
2010-11
2010-12
0,0
-17,7
+10,1
+12,5
+11,6
+15,1
+10,9
+8,3
+14,5
::
Auftragseingang der Industrie
-7,1
-19,5
Ipari termelés 2
+15,0
+25,6
+27,1
+19,9
+19,4
+3,3
+35,4
::
Bauproduktion 3
-4,6
-4,3
Az ipar új rendelésállománya
-9,0 -18,6 -5,1 -4,0 -9,7 -11,8 -2,7
::
Ausfuhren
+6,3
-19,4
+18,8
+24,5
+17,7
+35,1
+18,5
+16,3
Építôipari termelés 3
+20,2
::
Einfuhren
+6,6
-24,8
+17,0
+20,9
+20,8
+30,8
+18,6
+18,3
Kivitel
+18,3
::
Einzelhandelsumsatz 2
+0,9
-5,2
-2,1 -4,7
+1,7
0,0
Behozatal
+0,9 -0,7 -0,3
::
Verbraucherpreise
+6,1
+4,2
+4,9
+5,3
+4,0
+3,7
+3,8
+4,2
+4,2
+4,7
Kiskereskedelmi forgalom 2
Erzeugerpreise
+5,0
+4,9
+4,6
+6,9
+8,7
+9,0
+7,9
+7,1
+8,2
::
Ipari termelôi árak
0,6
-6,3
+1,2
+0,6
::
::
+2,2
::
::
::
Bruttó hazai termék 3
::
::
::
+0,4
::
::
+0,8
::
::
::
Bruttó hazai termék (né./né.) 3,4
Veränderung zum Vorjahr in %
Bruttoinlandsprodukt 3 Bruttoinlandsprodukt (Q/Q) 3,4
sok alakulásáról lásd a hír-rovatot.
Aktuális konjunktúramutatók 2008 1
Industrieproduktion 2
mérlegérôl és a mûködôtôke-beruházá
Az építőipar a mély konjunktúravölgyben rostokol, a tavalyi termelés vélhetően közel 10 százalékos visszaesést mutat majd az előző évihez képest. Az idei év is nehézen indul majd, hiszen a teljes rendelésállomány novemberben kétéves mélypontra süllyedt. ❙
Aktuelle Konjunkturindikatoren
Az elsô három negyedév folyó fizetési
Volumenváltozás az elôzô évhez (%)
Niveau zum Ende des Zeitraums
Fogyasztói árszínvonal
Szint az idôszak végén
Arbeitslosenrate 5
7,8%
10,0%
11,1%
10,7%
::
Munkanélküliségi ráta 5
Haushaltsdefizit 6
-3,3%
-3,5%
-3,8% -4,2% -4,1% -4,0% -3,5% -3,7% -4,1%
::
Költségvetési deficit 6
Basiszins der Zentralbank
10,00%
6,25%
6,00%
5,25%
5,25%
5,25%
5,25%
5,25%
5,50%
5,75%
Mehr Daten und Prognosen:
Zinsen für Firmenkredite 7
10,92%
12,11%
9,00%
8,68%
8,73%
8,72%
8,83%
8,80%
8,99%
::
Vállalati hitelek kamata 7
Még több adat és elôrejelzés:
www.duihk.hu/wirtschaft
Umlaufrendite 8
8,29%
9,16%
7,39%
7,69%
7,24%
7,62%
6,79%
7,03%
8,44%
7,95%
Másodlagos piaci hozam 8
www.duihk.hu/wirtschaft
Wechselkurs HUF-EUR 9
251,25
280,58
275,41
281,16
283,80
281,26
282,25
274,46
275,70
277,47
HUF-EUR árfolyam 9
Quelle: MNB
01 | 2011
WiU kompakt
11,1%
11,0%
11,0%
10,9%
10,9%
Az MNB alapkamata
1 Jahresdurchschnitt. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräf
1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez. 5 munkaerôfel
teerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP, ohne Gemeinde
mérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül.
haushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt. 10 Schätzung
7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag 10 becslés
Forrás: MNB
WiU kompakt
01 | 2011
Hírek
Háttér
Uniós támogatási források
Közvetlen beruházások
Indul az Új Széchenyi Terv Január 17.-e óta lehet igényelni
támogatási forrásokat az „Új Széchenyi Tervből”, a pályázatok második fordulóját március elején tervezik indítani. A kormány adatai szerint a program keretében 2000 milliárd Forintot terveznek rendelkezésre bocsátani. Ezek azonban nem járulékos
Magyarország, az offshore-paradicsom?
források, hanem lényegében az Európai Unió már négy éve, a 2007-2013-as pénzügyi időszakra jóváhagyott pénzügyi keretéből biztosított támogatások. A most pályázható 1100 milliárd Forintnyi forrás több mint felét (58 százalékát) közlekedési
beruházásokra irányozzák elő, 16 százalékát vállalati fejlesztésekre, 11 százalékát a „zöld gazdaságra” szánják. A kormány a pályázati eljárás és a benyújtott pályázatok elbírálásának jelentős egyszerűsítését és felgyorsítását ígérte, hogy több vállalatnak tegye lehetővé a részvételt. ❙
Közvetlen beruházások
Jelentôs többlet a folyó fizetési mérlegben Magyarország folyó fizetési mérlege a tetemes exporttöbbletnek
köszönhetően 2010-ben zár legelőször pozitív mérleggel, várhatóan a bruttó hazai össztermék 1,5-2 százaléka közötti mértékben. A közvetlen tőkebefektetések áramlása pozitívan alakult a harmadik negyedévben. Bő 1,3
milliárd eurónyi új tőberuházás érkezett az országba – ez rekordot jelent és főként több nemzetközi konszern folyó beruházásnak tudható be. Ezt az összeget tetézte 1 milliárd euró visszaforgatott eredmény a Magyarországon már működő vállalatoktól, így az év egészére vetítve már közel 4 milliárd euró is lehetne a végösszeg.
A közvetlen tőkebefektetések harmadik eleme, a külföldi anyavállalatok és magyar leányvállalataik közötti hitelviszony nehezen jelezhető előre. Ez a tevékenység az első három negyedévben 1,6 milliárd euró tőkekiáramlást mutatott, de ezen a téren egyetlen negyedévben is milliárdos nagyságrendű ki- vagy beáramlás léphet fel. ❙
A magyar fizetési mérleg összetevôi Szolgáltatások
3
Jövedelmek
A kihelyezett pénzek felvevői pedig szinte kizárólag Luxemburgban, Svájcban és az Egyesült Államokban találhatók. Olyan országok, mint Németország, Ausztria vagy Franciaország az scv-üzletek egyik oldalán sem szerepelnek. ❙
A magyarországi speciális célú vállalatok tôkeállománya be- és kifektetések kiemelt országok szerint, milliárd euróban Kína Spanyolország
Luxemburg
7,4
53,9
19,7 Kanada
USA
21,0
19,4 Közép-Amerika 21,9
Luxemburg
Svájc
31,3
33,7
Forrás: MNB
Aktívak az osztrák bankok Magyarországon
0 -1 -2 -3 1995
1996
1997
1998
1999
2000 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Forrás: MNB
Közbeszerzések
Nyilvános közzététel nélkül is 2011.01.18. – A Közbeszerzések
tartanak számon. A magyarországi scv társaságokba áramló pénz majdnem 90 százaléka csupán négy országból és Közép-Amerikából érkezik, élükön Luxemburg 31 milliárddal, de kiemelkedő mértékű Spanyolország és Kanada szerepe is.
Nemzetközi finanszírozás
Külkereskedelem
1
(KÉ 2011. évi 5. szám, 2011. január 12.)
ún. „offshore” vállalkozás Magyarországon, ténylegesen azonban számos olyan cég működhet regisztráltatnak itt, amely adózási vagy hasonló indítékkal hatalmas pénzek újraelosztását végzik Magyarországon keresztül. Ezek a „speciális célú vállalatok” (scv-k) sokszor csak 1-2 munkatárssal rendelkeznek Magyarországon, és üzleteiket is szinte kizárólag külföldön bonyolítják. Az MNB adatai szerint ezekbe a „speciális célú vállalatokba” gigantikus volumenű, összesen 115 milliárd eurónyi tőkét fektetettek be Magyarországon – csaknem kétszer annyit, mint a „hagyományos” vállalatokba, az összeg jócskán meghaladja az ország bruttó hazai termékét is. A pénzt azonban teljes mértékben, szinte azonnal kihelyezik külföldre, ahol így 116 milliárd eurónyi „magyar” scv-tőkebefektetéseket
negyedéves adatok, milliárd euró
2
Forrás: Közbeszerzési Értesítô
Jogilag ugyan már 2006 óta nincs
Tanácsa január 12-én hivatalosan megerősítette, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó, 2010. január 1. óta érvényes értékhatárok 2011ben is változatlanok maradnak. Újdonság azonban, hogy amen�nyiben a tervezett szolgáltatás értéke nem éri el a 25 millió,
01 | 2011
WiU kompakt
építési szerződéseknél a 80 millió forintos értékhatárt, és az ajánlatkérő legalább három pályázót fel tud kérni ajánlattételre, nem köteles a Közbeszerzési Értesítőben hirdetményt közzétenni. Az ajánlatkérő természetesen továbbra is dönthet a közzététel mellett. Az ajánlattételre felkért
pályázóknak 15 napon belül kell ajánlataikat beadni (korábban: 20 nap). A felkért ajánlattevővel közösen olyan pályázó is nyújthat be ajánlatot, akit a közbeszerző közvetlenül nem kért fel ajánlattételre. A pályázat akkor is értékelhető, ha kevesebb mint három ajánlat érkezett.. ❙
A globalizált pénzpiacok korszakában csak nehezen határozható meg, hogy végső soron honnan származik egy-egy ország összes adósainak kötelezettség-állománya. Jó támpontot jelentenek azonban a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának (Bank for International Settlements, BIS) adatai. Ezek alapján a BIS-nek beszámoló hitelező országok bankjai június végén 122 milliárd USA dollárnyi követelést tartottak számon magyarországi adósokkal szemben. A legnagyobb összegű követelésekkel osztrák, német, olasz és belga bankok rendelkeztek – ez a négy ország jegyezte a Magyarországgal szembeni követelések négyötödét. (Az ország szerinti bontásban egyébként a BIS figyelembe veszi, hogy a követelések a közvetlen hitelőzőtől eljuthat-
nak egy másik országba is, pl. adásvételi vagy hitelbiztosítási transzakciók révén.) Egy ország kötelezettségeinek kevés számú ország hitelezőire történő összpontosulása egyébként nem szokatlan, a hitelezők gyakran szomszédos vagy történelmi kötődésű országokból érkez-
nek. Így például a svéd bankok a messze legnagyobb hitelezők Dániában, Finnországban, Norvégiában, de a balti államokban is, míg a francia bankok Olaszországban, az osztrákok az egykori Habsburg birodalom szinte valamennyi országában, vagy a britek Hongkongban. ❙
Banki követelések egyes országokkal szemben További információk a nemzetközi
2010. június 30.-i követelésállomány AT HU
DE
BE
28
FR
21
SI
12
43
HR
14
45
RU
9
RO
16
5 3
18
37
PL
5
CZ
22 35
SK
41
0%
20%
8 4
18
7
47 42 25
5
40%
4
42
15
7
13 18
39
12
10
bankokról: www.bis.hu
Egyéb
21
12
4 6
IT
12
8 11
60%
25 26
80%
5
100%
Forrás: BIS
WiU kompakt
01 | 2011
01 | 2011
WiU kompakt
Vélemény
Zahl des Monats
Közös gazdasági kormányzatot kapjon Európa?
2360 ¤
A válság tanulságai Szerzô Thomas Ilka, Brüsszel*
A pénzügyi válság a politikai színpad vakító
reflektorfényébe állította, hogy az Európai Unió tagállamai rendkívül eltérő gazdasági erővel bírnak, és hasonlóan sokszínűek a költségvetési és gazdaságpolitikák hagyományai, fegyelme. A fenntartható növekedés elégtelen mértéke és a költségvetések túlzott hiánya a válság mélyebb okai. Brüsszelben ma az Európai Unió bizottsága, az Európai Parlament és a tagállamok viaskodnak az új stabilitási és növekedési paktumért. Ennek lényege a politika új irányának meghatározása – szigorúbb költségvetési fegyelemmel és növekedésorientált gazdaságpolitikával, amely biztosítja az európai gazdasági és monetáris övezet stabilitását. Az erről folytatott vitában újra és újra nagy szerepet kap a kérdés: szüksége van-e Európának közös gazdasági kormányzatra, és ha igen, akkor ez milyen legyen? A gazdasági kormányzat fogalma szemérmesen hangzik, értelmezése azonban rendkívül tág tartományban mozog. A probléma lényege, hogy milyen mértékű legyen a tagállamok közötti gazdaságpolitikai egyeztetés, és miként valósítsák azt meg. A gazdasági kormányzat csupán az eddiginél szorosabb összehangolást jelentse, vagy gyakorlatilag egy új, magasabb szintű európai hatalmat hoznak létre, amely megszabhatja a nemzetállamok kormányainak,
hogy merre tovább? Hatásköre az euró-övezet országaira, vagy mind a 27 tagállamra terjedjen ki? Mennyire őrzi meg függetlenségét az Európai Központi Bank? Hogyan szabályozzák az állam- és kormányfők, az Európai Parlament és a bizottság közötti együttműködést? Erről még folyik a vita, egy dolog azonban már körvonalazódik: az Európai Unió válsága, amely inkább adósságválság, semmint euró-válság, egymáshoz közelítette a két álláspontot. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége támogatja az európai fővárosokban és Brüsszelben szereplőket abban az erőfeszítésben, hogy ellenállóképessé tegyék az Európai Uniót az újabb válságok ellen. Ehhez szükség van a hatékony és következetes szankciókat tartalmazó erős stabilitási és növekedési paktumra, valamint egy az államokra alkalmazható működőképes csődeljárásra. Nem járható út azonban, hogy egy nemzetek feletti európai gazdasági kormányzathoz gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai hatásköröket rendelnék. Európa ugyanis akkor erős, ha a sokszínűségéből fakad az egysége. Ezzel nem fér össze a bürokratikus központosítás.��� ❙
je Einwohner betrugen 2008 die Ausga ben für Sozialschutzleistungen in Un garn. In den 15 alten EU-Ländern waren es im Durchschnitt 7553 Euro, unter den 10 neuen EU-Ländern Osteuropas geben nur Slowenien und Tschechien mehr für Sozialleistungen aus. Im Verhältnis zum Bruttoinlandsprodukt sind Ungarns Sozialausgaben mit 22% ähnlich hoch wie in Spanien oder Großbritannien. Fast 39% der Ausgaben in Ungarn gehen auf das Konto der Altersrentner, 25% fließen in das Gesundheitswesen.
A hónap száma 2360 ¤ – egy fôre ennyit költöttek Magyarországon társadalombiztosítási célokra 2008-ban. Az EU 15 régi tagálla mában átlagosan 7553 euró jutott ilyen célokra, az új tagállamok közül viszont csak Csehországban és Szlovéniában volt magasabb az érték. A bruttó hazai termékhez viszonyítva a kiadások 22%-ra rúgtak, ami megfelel a spanyol vagy a brit aránynak. A magyar kiadások 39%-át az öregségi nyugellátásokra költik, 25%ot pedig az egészségügyre.
* Thomas Ilka a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) brüsszeli képviseletének vezetôje
Évkönyvünkben minden megtalálható, ami számít. Már csak az Ön hirdetése hiányzik.
Évkönyv 2010/2011 www.duihk.hu/hu/kiadvanyok/hirdetoknek
Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektro nischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.
