10 | 2010
Der monatliche Wirtschaftsreport der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara havi gazdasági jelentése
Meinung
Arbeitsplätze in Gefahr Von Dirk Wölfer
Ungarn will sein Haushaltsdefizit im kom-
menden Jahr um jeden Preis auf das Maastricht-Kriterium von drei Prozent senken. Das ist eine gute Nachricht, nicht nur für zukünftige Generationen. Sie kann dem Forint mehr Stabilität geben und damit die Unsicherheit für tausende Familien mit Fremdwährungskrediten etwas mildern.
Inhalt 2 3 4 8
Hintergrund: Arbeitskosten in Ungarn Meldungen Konjunkturmonitor Zahl des Monats: 35 267
Tartalom 5 6 7 8
Konjunktúramonitor Hírek Háttér: Bérköltségek Magyarországon Vélemény A hónap száma: 35 267
Die Regierung will aber auch Steuern senken. Und sie will den Bürgern keine weiteren Sparmaßnahmen zumuten. Deshalb sollen diejenigen zahlen, „die etwas haben“. Nach Ansicht der Regierung sind das die Banken, und nun auch die Unternehmen des Energiesektors, der Telekommunikation und des Handels. Sie sollen drei Jahre lang eine „Krisensteuer“ zahlen, insgesamt rund 480 Milliarden Forint. Steuersenkungen sehen anders aus. Rund 350 Milliarden Forint pro Jahr will die Regierung dadurch einsparen, dass private Rentenversicherungsbeiträge in das staatliche Rentensystem „umgeleitet“ werden. Eine disziplinierte Haushaltspolitik ist in jedem Fall zu begrüßen. Voluntaristische Eingriffe in die Wirtschaft nicht. Sie schaden zum einen dem Vertrauen in die Berechenbarkeit der Wirtschaftspolitik. Sie
Büroräume zu vermieten
reduzieren gerade in innovativen oder strategisch bedeutsamen Bereichen wie der Telekommunikation oder dem Energiesektor die Bereitschaft der Unternehmen zu neuen Investitionen. Viele Unternehmen fragen sich: Wer ist der nächste? Die Pharmaindustrie? Logistikfirmen? Bedenklich ist, dass gerade solche Sektoren mit Sondersteuern belegt werden, in denen ausländische Firmen bisher hohe Investitionen getätigt haben und viele zehn tausend Arbeitnehmer beschäftigen. Auf der anderen Seite vermissen die Unternehmen noch immer Reformschritte, die die Ausgabenseite des Haushalts nachhaltig entlasten. Eine Million neue Arbeitsplätze hat die neue Regierung versprochen. Das ist ein anspruchsvolles Ziel. Im „Neuen Széchényi-Plan“ heißt es jedoch auch völlig zu Recht: Arbeitsplätze werden von Unternehmern geschaffen. Damit sie das tun und tun können, brauchen sie transparente, faire und verlässliche Rahmenbedingungen, und vor allem Planungssicherheit. Willkürlich erhobene Sondersteuern genügen keinem dieser Kriterien. Damit schaden sie dem Ruf Ungarns als attraktiver Investitionsstandort, und sie gefährden viele tausend Arbeitsplätze. ❙
» hervorragende Verkehrsanbindung » renommierte Umgebung
im Haus der Deutsch-Ungarischen Wirtschaft
www.duihk.hu/bueros
Hintergrund
Kurzmeldungen
Arbeitskosten in Ungarn
EU-Haushalt
Ungarn ist drittgrößter Nettoempfänger in der EU
Arbeitskosten allein sind nie der Grund für oder gegen eine Investition. Für die Wettbewerbsfähigkeit eines Unternehmens sind sie dennoch von großer Bedeutung. Für die Arbeitgeber sind daher neben der Entwicklung der ausgezahlten Entgelte auch die Lohnnebenkosten wichtig.
Von Dirk Wölfer
Arbeitskosten sind bei Entschei-
Entwicklung der Lohnstückkosten in Ungarn 2000 = 100 140 120 100 80 60
Quelle: MNB
2010
2005
2000
1995
40
Abb. 1
dungen über ein neues Investitionsprojekt ein wichtiges, aber keineswegs das einzige oder ausschlaggebende Kriterium. Würden allein die Arbeitskosten eine Investition bestimmen, würde niemand in Deutschland mit monatlichen Arbeitskosten von 4000 Euro investieren, sondern nur in Bangladesh oder in China, wo der Durchschnittslohn weniger als 300 Euro beträgt. Aber auch das sagt nichts darüber, wohin Investitionen gehen: in Bulgarien sind die Durchschnittlöhne nicht viel höher als in China, und in Peking kostet ein Beschäftigter im ITK-Sektor schon über 800 Euro. Arbeitskosten müssen daher immer im Verhältnis zur Arbeitsproduktivität bzw. zur Wertschöpfung betrachtet werden, zudem ist der Anteil der Lohnkosten in
den einzelnen Branchen höchst unterschiedlich. In der Stahlindustrie oder der Energieversorgung machen sie nur gut 10% aller Kosten aus, im Handel fast 40% und in der Gebäudereinigung bis zu 80%. Brutto-Netto-Real Zwischen Januar und Juli 2010 verdiente ein Beschäftigter in Ungarn durchschnittlich 203.193 Forint, die Einkommen in der Privatwirtschaft und im öffentlichen Dienst waren dabei nahezu identisch. Damit haben sich die Bruttolöhne zwischen 2001 und 2010 etwa verdoppelt. Von ihren Bruttolöhnen verbleiben den Beschäftigten im Durchschnitt ca. 65% netto, d.h. rund ein Drittel zahlen sie als Steuern oder Sozialabgaben an den Staat. Berücksichtigt man den Anstieg der Verbraucherpreise, so haben sich die Realeinkom-
Lohnnebenkosten
Zusammensetzung der Arbeitskosten in Ungarn, 2008, Forint/Monat
Auf 100 Euro Bruttolohn und -gehalt entfielen 2009… Euro Lohnnebenkosten
Monatliche Arbeitskosten
292 770
100,0%
Arbeitseinkommen
206 327
70,5%
FR SE BE IT LT HU GR AT EE ES CZ SK RO DE NL PT LV UK FI PL BG DK SI Quelle: Bundesfinanzministerium
50
Lohn und Gehalt
191 946
65,6%
49
Grundlohn
135 974
46,4%
Lohnzuschläge
13 892
4,7%
Prämien, Boni
21 431
7,3%
46 46 42 40
Sonstige Arbeitseinkommen
14 381
4,9%
40
Sozialausgaben
77 297
26,4%
40
Gesetzliche Sozialabgaben
69 408
23,7%
10 814
3,7%
1 973
0,7%
50 138
17,1%
6 119
2,1%
363
0,1%
tarifliche vereinbarte Sozialleistungen
1 759
0,6%
Zahlungen an den AN
6 130
2,1%
27
Gesundheits- und Unfallvorsorge
2 863
1,0%
27
Abfindungen
1731
0,6%
26
Soziale Zuwendungen
1536
0,5%
Bildungskosten, sonstiges
9 146
3,1%
Qualifizierung
2 537
0,9%
Sonstige Kosten
6609
2,3%
38 38 37
Krankenkasse Gesundheitspauschale
34
Rentenkasse
33
Arbeitslosenversicherung
32
Rehabilitations-Abgabe
30 29 29
23 22 18 Abb. 2
Quelle: KSH
10 | 2010
WiU kompakt
Netto-Beiträge der EUMitgliedsstaaten
men der Beschäftigten seit 2000 um 39% erhöht. Aus Unternehmersicht ist entscheidend, ob der Anstieg der Löhne durch entsprechende Produktivitätszuwächse kompensiert wird. Dies lässt sich an den sogenannten Lohnstückkosten (ULC) ablesen. Diese hatten sich in Ungarn zwischen 1995 und 2001 nahezu verdoppelt. Seitdem haben sie sich jedoch (zumindest bis zum Ausbruch der Wirtschaftskrise) stabilisiert, d.h. Der Anstieg der Arbeitskosten standen im Wesentlichen im Einklang mit dem Anstieg der Wertschöpfung (siehe Abbildung 1). Lohnnebenkosten Einen wesentlichen Einfluss auf die Höhe der Arbeitskosten haben neben den ausgezahlten Löhnen und Gehältern die vom Arbeitgeber zu tragenden Lohnnebenkosten. Diese sind in Ungarn im europäischen Vergleich sehr hoch. Auf 100 Euro Bruttolohn und -gehalt entfielen 2009 in Ungarn rund 40 Euro Lohnnebenkosten, während es z.B. in Deutschland „nur“ 32 Euro waren, und in Polen nur 26 Euro (Berechnungen des Statistischen Bundesamtes – siehe Abbildung 2) Der wichtigste Bestandteil der Lohnnebenkosten in Ungarn sind die gesetzlichen Sozialabgaben, vor allem die Arbeitgeberbeiträge zur Renten-, Kranken- und Arbeitslosenversicherung. Dazu kommen noch Lohnersatzleistungen, Bildungsausgaben und anderen Kosten. Insgesamt kamen damit laut Statistikamt KSH im Jahre 2008 auf 100 Forint der ausgezahlten Arbeitseinkommen noch einmal 42 Forint an Lohnnebenkosten. (Siehe Tabelle) ❙
Ungarn erhielt 2009 von der EU
Finanzmittel von insgesamt 3,569 Milliarden Euro. Dies entspricht 3,5% aller an die Mitgliedsstaaten gezahlten Mittel. Dies geht aus dem neuesten Finanzbericht der Europäischen Kommission hervor. Der größte Teil der Mittel für Ungarn stammt aus den Strukturbzw. Kohäsionsfonds (1,3 bzw. 0,9 Mrd.), aus den Agrarfonds (0,7 Mrd.) und den Fonds für ländliche Entwicklung (0,5 Mrd.). Zieht man von den erhaltenen Mitteln die von Ungarn an die EU eingezahlten Beiträ-
ge in Höhe von 909 Millionen Euro ab, so ergibt sich ein Netto-Betrag von 2,66 Mrd. Euro. Damit ist Ungarn nach Polen (6,1 Mrd.) und Griechenland (3,0 Mrd.) der drittgrößte Nettoempfänger in der Union. Bezogen auf die insgesamt ausgezahlten Netto-Beträge lag der Anteil Ungarns bei 11,4%. Größter Netto-Zahler in der EU ist unverändert Deutschland. 2009 standen Einzahlungen von 20,5 Mrd. Euro Auszahlungen an Deutschland in Höhe von 11,7 Mrd. gegenüber. Nahezu die Hälf-
te davon waren Agrarsubventionen, ein gutes Drittel machten Strukturhilfen für die ostdeutschen Bundesländer aus. Deutschlands Netto-Beitrag von 8,8 Mrd. Euro entsprach 30% aller Netto-Einzahlungen, während Frankreich 22%, Italien 20% und Großbritannien 13% beisteuerten. ❙ Mehr zum EU-Haushalt: http://ec.europa.eu/budget/ Mehr zum ungarischen Haushalt: http://www.pm.gov.hu/
2009, Milliarden Euro (Netto-Zahler: - Netto-Empfänger: +) PL GR HU PT RO CZ LT LU BE BG EE LV SK ES SI IE -0.16 SE -0.40 AT -0.50 FI -0.61 DK -1.16 NL -1.49 UK -3.86 IT -6.05 FR -6.46 DE -8.80
Quelle: Europäische Kommission
Knorr Bremse Magyarország Kft. Knorr-Bremse, der in München beheimatete Hersteller von Bremssystemen für Schienen- und
Nutzfahrzeuge investiert rund 4,5 Mrd. Forint in die Erweiterung des Standorts Kecskemét. Die Produktion soll 2012 starten. Die Zahl der Mitarbeiter wird voraussichtlich um 110 erweitert, das Unternehmen beschäftigt dann fast 1000 Personen in Ungarn. ❙ Alois Dallmayr Kft. Alois Dallmayr Kaffee OHG, Hersteller und Anbieter von Kaffeeautomaten mit Sitz in München,
investiert rund 300 Mio. Forint in den Bau eines Entwicklungs- und Technologiezentrums für Automaten in Tolna. 40% der Kosten werden von der EU im Rahmen des Regionalen Operativen Programms Südtransdanubien übernommen. ❙ Audi Hungaria Motor Kft.
Die zum Volkswagen-Konzern gehörende Audi AG wird ihre erste „vollwertige” Autofabrik in
Ungarn aufbauen und dort jährlich rund 125 Tausend Fahrzeuge produzieren. Die Investition von 900 Mio. HUF wird mit der Unterstützung der ungarischen Regierung realisiert. Durch die Erweiterung entstehen 1800 zusätzliche Arbeitsplätze, zusammen mit den Zulieferern und Dienstleistern sind es sogar 15 Tausend. Das Unternehmen hat in Ungarn seit 1993 insgesamt 3,89 Mrd. Euro investiert und beschäftigt derzeit etwa 5.000 Mitarbeiter. ❙ Robert Bosch Power Tool Kft. Die Bosch-Gruppe erweitert ihren Produktions- und Entwicklungsstandort für Handwerkzeuge
und für Komponenten für den Automotive-Sektor in Miskolc. Die Übergabe ist für Mai 2011 geplant. Zu der Investition von 6,5 Mrd HUF tragen die Stadt Miskolc mit 140 Mio. HUF und die EU mit 981 Mio. HUF bei. Die Erweiterung schafft 400 weitere Arbeitsplätze. Das Unternehmen beschäftigt zurzeit 2000 Arbeitnehmer in Miskolc und 6000 in ganz Ungarn. ❙ OBO Bettermann Kft. Die Firma übernahm am 17. September eine neue Produktionshalle am Standort Bugyi. Die Investition von 2 Mrd. HUF ermöglicht - neben den bisherigen 530 - die Schaffung von 150 weiteren Arbeitsplätzen. Das Unternehmen bietet Lösungen rund um die Elektroinstallation (u.a. Verbindungs-, Befestigungs- und Blitzschutzsysteme) an und beschäftigt weltweit rund 2300 Arbeitnehmer. ❙
WiU kompakt
10 | 2010
Weitere Wirtschaftsnachrichten: www.duihk.hu/news
6.12 3.01 2.66 2.09 1.61 1.57 1.47 1.17 0.97 0.59 0.56 0.49 0.48 0.44 0.19
Monitor
Monitor
Konjunkturmonitor
Konjunktúra-monitor
Oktober 2010
2010. október
Die ungarische Konjunktur- wird weiter von der starken Exportnachfrage in der Industrie geprägt. Für positive Stimmung sorgte auch die Ankündigung spektakulärer Großinvestitionen, derzeit sind allerdings die Direktinvestitionen im ersten Halbjahr sehr schwach.
A magyar konjunktúrát továbbra is az ipar erôs exportkereslete határozza meg. Az elmúlt hetekben bejelentett látványos nagyberuházások elsôsorban bizalomerôsítô hatásúak, egyelôre viszont az elsô félévben mért külföldi tôkebefektetések volumene gyengébb volt a korábbi éveknél.
1995
0,45
1996
1,13
1997
1,67
1998
1,61
1999
1,37
2000
1,45
2001
2,20
2002
1,52
2003
0,66
2004
1,40
2005
2,96
2006
3,07
2008
Aktuelle Konjunkturindikatoren
2007 -0,02 0,78
Konsumenten- und Geschäftsvertrauen Fogyasztói és üzleti bizalom
10 0 -10 -20 -30 -40
Quelle | Forrás: GKI
Aktuális konjunktúramutatók 2008 1
2009 1
2010-02
2010-03
2010-04
2010-05
2010-06
2010-07
2010-08
2010-09
0,0
-17,7
+8,1
+3,9
+9,6
+13,8
+12,6
+11,5
+14,9
::
Ipari termelés 2
Veränderung zum Vorjahr in %
Volumenváltozás az elôzô évhez (%)
2009 -0,18
Industrieproduktion 2
2010 -0,69
Auftragseingang der Industrie
-7,1
-19,1
+14,4
-0,2
+26,4
+40,8
+25,3
+29,5
::
::
Az ipar új rendelésállománya
Ausfuhren
+6,3
-18,9
+18,0
+17,8
+21,4
+22,7
+23,2
+17,7
+35,0
::
Kivitel
Einfuhren
+6,6
-24,7
+17,4
+16,0
+20,4
+24,9
+19,8
+20,8
+30,7
::
Behozatal
Einzelhandelsumsatz 2
+0,9
-5,2
-4,2
-4,0
-5,0
-4,8
-4,6
+1,7
::
::
Kiskereskedelmi forgalom 2
Verbraucherpreise
+6,1
+4,2
+5,7
+5,9
+5,7
+5,1
+5,3
+4,0
+3,7
+3,8
Erzeugerpreise
+5,0
+4,9
-2,8
-3,5
-0,1
+5,5
+6,9
+8,7
+9,0
::
Ipari termelôi árak
0,6
-6,3
::
-1,2
::
::
+0,1
::
::
::
Bruttó hazai termék 3
::
::
::
+0,6
::
::
0,0
::
::
::
Bruttó hazai termék (né./né.) 3,4
Arbeitslosenrate 5
7,8%
10,0%
11,4%
11,8%
11,8%
11,4%
11,1%
11,0%
11,0%
::
Haushaltsdefizit 6
-3,3%
-3,5%
-3,9%
-3,7%
-3,6%
-4,1%
-4,3%
-4,1%
-4,1%
-3,5%
Költségvetési deficit 6
Basiszins der Zentralbank
10,00%
6,25%
5,75%
5,50%
5,25%
5,25%
5,25%
5,25%
5,25%
5,25%
Az MNB alapkamata
Mehr Daten und Prognosen:
Zinsen für Firmenkredite 7
12,58%
10,25%
9,40%
9,22%
8,95%
8,81%
8,68%
8,73%
8,72%
::
Vállalati hitelek kamata 7
Még több adat és elôrejelzés:
www.duihk.hu/wirtschaft
Umlaufrendite 8
8,29%
9,16%
7,51%
6,86%
6,62%
7,23%
7,69%
7,24%
7,62%
6,79%
Másodlagos piaci hozam 8
www.duihk.hu/wirtschaft
Wechselkurs HUF-EUR 9
251,25
280,58
271,19
265,50
265,44
276,31
281,16
283,80
281,26
282,25
HUF-EUR árfolyam 9
Quelle | Forrás: MNB
Bruttoinlandsprodukt 3 Bruttoinlandsprodukt (Q/Q) 3,4 Niveau zum Ende des Zeitraums
Quelle: MNB
10 | 2010
WiU kompakt
Fogyasztói árszínvonal
Szint az idôszak végén
1 Jahresdurchschnitt. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal.
1 éves átlag. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez.
5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten 3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten 12 Monate in % des BIP.
5 munkaerôfelmérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga. 6 az utolsó 12 hónap összege, pénzforgalmi szemléletben.
7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt.
7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. 8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag
Munkanélküliségi ráta 5
Forrás: MNB
WiU kompakt
10 | 2010
2010
-50 2008
A fogyasztói árak emelkedése augusztusban és szeptemberben is a vártnál jobban lassult, decemberig az árindex a jelenlegi 3,8% körüli szinten stabilizálódhat. Egyes hangulatjelző indikátorok, mint pl. a GKI konjunktúraindexe vagy a Beszerzési Menedzser Index szeptemberben ugyan valamelyest gyengültek, de továbbra is viszonylag kedvező szinten mozognak. ❙
GKI-konjunktúraindex
2006
Jeweils 1. Halbjahr, Mrd. Euro Az adott év elsô félévében, milliárd euró
Die Inflation ging im August und September stärker zurück als erwartet, bis Dezember dürfte sich die Teuerungsrate auf dem derzeitigen Niveau von 3,8% stabilisieren. Einige Stimmungsindikatoren, wie der GKI-Geschäftsklimaindex und der Purchasing Manager Index haben zwar im September leicht nachgegeben, liegen aber noch immer auf einem robusten Niveau. �� ❙
GKI-Konjunkturindex
2004
Közvetlen tôkebefektetések Magyarországon
Der Zufluss ausländischer Direktinvestitionen war 2010 bisher per Saldo negativ, d.h. es wurde mehr Kapital abgezogen, als neues hinzukam. Das liegt in erster Linie an den reinvestierten Gewinnen: weil die Gewinnausschüttungen an die Muttergesellschaft in der Statistik meist im zweiten Quartal verbucht werden, ergibt sich für das 1. Halbjahr ein deutlich negativer Betrag (-1 Mrd. Euro). Neues Beteiligungskapital summierte sich im 1. Halbjahr auf
Működőtőke. A közvetlen külföldi tőkebefektetések 2010es mérlege eddig negatív, vagyis több tőkét vontak ki, mint amennyit újonnan behoztak. Ez elsősorban az újrabefektetett jövedelem alakulására vezethető vissza: mivel az anyavállalatoknak kifizetett nyereséget rendszerint a második negyedévben könyveli a statisztika, ez a tétel az első félévben mintegy 1 milliárd eurós kivonást eredményezett. Az első félévben ugyan 617 millió eurónyi új részesedési tőke érkezett az országba, de az egyéb tételek
Dübörgő export. A kivitel augusztusban lenyűgöző mértékben, 35 százalékkal nőtt, így az első nyolc hónapra 22 százalékos növekedés adódik. (A kivitel volumene azonban még így is 8 százalékkal marad el a 2008-as értéktől.) Az éves exportnövekedésre vonatkozó előrejelzésünket 20 százalékra emeltük, a kiviteli többlet megközelítheti a 6 milliárd eurót. Az áruforgalom kedvezően befolyásolja a folyó fizetési mérleget is. Az első félévben közel 900 millió eurós többlet halmozódott fel, 2010 egészére pedig a hazai össztermék 1,2 százalékának megfelelő többletre számítunk.
Az exportkereslet mindenekelőtt az iparnak kedvez. Az ipari termelés augusztusban 15 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet (a munkanaphatással kiigazított adat), az év első nyolc hónapjában pedig 10 százalékos volt az emelkedés. Az új megrendelések volumene is gyorsult júliusban (+30%), így az év egészére a termelés 8-9 százalékos emelkedésével számolunk.
2002
Ausländische Direktinvestitionen in Ungarn
Starke Exporte. Die ungarischen Ausfuhren stiegen im August um beeindruckende 35 Prozent, für die ersten acht Monate ergibt sich ein Plus von 22 Prozent. (Allerdings liegt das Volumen auch so noch 8% unter dem Wert von 2008). Unsere Prognose für das Gesamtjahr haben wir auf 20% angehoben, der Ausfuhrüberschuss wird 2010 fast 6 Mrd. Euro erreichen. Das beeinflusst die Leistungsbilanz positiv, im ersten Halbjahr wurde ein Plus von fast 900 Mio. Euro erzielt, für 2010 insgesamt rechnen wir mit einem Überschuss von 1,2% des BIP.
negatív egyenlegével együtt az első félévben 690 millió euró áramlott ki – szemben az 1995 és 2008 között tapasztalt átlagosan 1,4 milliárd eurós beáramlással.
Több neves nemzetközi vállalat,
közülük sok német cég, nagyszabású beruházási projektet jelentett be az elmúlt hetekben, elsősorban a járműiparban. (Ezzel kapcsolatosan ld. a „Vélemény”-rovatot és a Híreket is.)
2000
www.ksh.hu
Die Exportnachfrage kommt vor allem der Industrie zugute. Die Produktion lag im August um 15% über dem Vorjahresniveau (arbeitstäglich bereinigt), in den ersten 8 Monaten um 10%. Der Auftragseingang ist unverändert stark ( Juli: +30%), so dass wir für das Gesamtjahr mit einem Anstieg der Produktion um 8-9% rechnen.
1998
genen Wochen neue Großinvestitionen in Ungarn angekündigt, darunter viele deutsche Firmen, Schwerpunktbranche ist der Fahrzeugbau. (Dazu siehe auch unsere „Meinung“ und die Rubrik „Nachrichten“.)
www.duihk.hu/wirtschaft
617 Mio. Euro, doch zusammen mit sonstigen Abflüssen ergibt sich ein Minus von 690 Millionen Euro – gegenüber durchschnittlichen Zuflüssen von 1,4 Mrd. zwischen 1995 und 2008.
1996
Mehrere internationale Unternehmen haben in den vergan-
Weitere Daten und Fakten:
Hírek
Háttér
Magyarország az EU harmadik legnagyobb kedvezményezettje
A legnagyobb nettó befizető továbbra is Németország: 2009-ben a mintegy 20,5 milliárd eurónyi befizetés mellett 11,7 milliárd euró értékű támogatásra tett szert. Ez utóbbi érték majdnem felét a mezőgazdasági támogatá-
sok, és bő harmadát a – többnyire keletnémet tartományok számára kifizetett – felzárkóztató támogatások adják. Németország 8,8 milliárd eurós nettó-hozzájárulása az összes nettó befizetés 30%-át tette ki, míg Franciaország 22, Olaszországnál 20, Nagy-Britanniánál pedig 13 százalékkal járult hozzá.��� ❙ � Többet az uniós költségvetésrôl: http://ec.europa.eu/budget/ Többet a magyar költségvetésrôl: http://www.pm.gov.hu/
Knorr Bremse Magyarország Kft. A müncheni székhelyû vasúti és közúti fékrendszereket gyártó cég kecskeméti gyára mellett 4,5 milliárd
forintos beruházással új gyáregységet épít 2011-ben. A tervek szerint az új üzemben 2012-ben kezdődne a termelés. A gyár 110 munkatárssal bővítené alkalmazottainak számát, így az új beruházással közel ezerre nő majd magyarországi foglalkoztatottak száma.��� ❙ Alois Dallmayr Kft.
A müncheni székhelyû kávéautomatákat gyártó és forgalmazó Alois Dallmayr cég magyar leányvállalata
mintegy 300 millió forintos beruházással áruautomata-fejlesztő és technológiai központot épít Tolnán. A beruházás a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program 40 százalékos támogatásával valósul meg. �� ❙ Audi Hungaria Motor Kft. A Volkswagen konszernhez tartozó ingolstadti Audi több mint 900 millió eurót szán első „teljes értékű” magyarországi autógyárának felépítésére, ahol évi 125 ezer gépkocsi gyártását tervezik. A fejlesztést a magyar kormány is támogatja. A beruházás eredményeként három éven belül újabb 1800 embernek adhat munkát a vállalat, ami a beszállítókkal, és a gyár külső szolgáltatóival együtt összesen 15 ezer munkahelyet jelent. Az Audi 1993 óta 3,89 milliárd euró értékű beruházást hajtott végre Győrben, és jelenleg mintegy 5000 embert foglalkoztat.��� ❙
Robert Bosch Power Tool Kft. A Bosch-csoport Miskolcon bővíti autóipari alkatrészeket és kéziszerszámokat gyártó és fejlesztő üzemét.
Az átadást 2011 májusára tervezik. A 6,5 milliárd forintos beruházáshoz Miskolc városa 140 millió, az Európai Unió további 981 millió forint támogatással járul hozzá. A fejlesztés megduplázza a csoport miskolci termelőkapacitását és – a jelenlegi kétezer fő mellett – további 400 munkahelyet teremt a városban. A Bosch csoport Magyarországon mintegy hatezer főt foglalkoztat.��� ❙ OBO Bettermann Kft. Szeptember 17-én átadták a termelőüzem új csarnokait Bugyin. A beruházás mintegy 2 milliárd forintba
került és további 150 fő foglalkoztatását teszi lehetővé az eddigi 530 fő mellett. A cég a villamos szerelőipar számára gyárt kábeltartó, összekötő és rögzítőrendszereket és a túlfeszültséggel és villámvédelemmel kapcsolatos termékeket. A cég világszerte mintegy 2300 munkaválllalót foglalkoztat.��� ❙
További gazdasági hírek: www.duihk.hu/hírek
10 | 2010
WiU kompakt
Szerzô Dirk Wölfer
Egy beruházással kapcsolatos
döntésben a bérköltségek fontos, noha korántsem döntő tényezőnek számítanak. Ha pusztán ezek határoznának meg egy beruházást, senki sem fektetne be például Németországban, ahol a bérköltségek elérhetik a havi 4000 Eurót is, hanem inkább választaná Bangladest vagy Kínát, ahol a havi keresetek átlagosan csak mintegy 300 eurót tesznek ki. De még ez sem magyarázza a befektetések irányát: Bulgáriában a bérek nem sokkal magasabbak, mint Kínában, sőt Pekingben az IT-szektorban egy munkavállaló ma már több mint 800 euróba kerül munkaadójának. A bérköltségeket ezért csak akkor lehet helyesen minősíteni, ha azokat a munkatermelékenységhez ill. a hozzáadott értékhez viszonyítjuk. Ráadásul a bérköltségek aránya ágazatonként változó: míg az acéliparban vagy az energiaellátásban a költségek alig 10%-át teszik ki, addig a kereskedelemben már 40, míg az épülettakarítás esetén csaknem 80%-ot. Bruttó-nettó-reál Egy magyar munkavállaló 2010. január és július között átlagosan 203.193 forintot keresett, a jövedelmek a verseny- és a költségvetési szférában közel azonos mértékűek voltak. A bruttó átlagkeresetek 2001-2010 között csaknem megduplázódtak. Átlagosan a bruttó jövedelem 65%-a marad meg nettóban a munkavállalóknak, így jövedelmük csaknem harmadát befizetik az államnak különféle adók és járulékok formájában. Ha a nominális bérnövekményből levonjuk a fogyasztói árak növekedését, akkor a foglalkoztatottak reáljövedelme 2000 óta 39%-al
emelkedett. Vállalati szempontból döntő jelentőségű, hogy a bérek növekedését megfelelően kompenzálja-e a termelékenység növekedése. A két tényező egymáshoz viszonyított alakulását mutatja az ún. fajlagos, azaz egy egységnyi termékre jutó bérköltség (ULC). A fajlagos bérköltség Magyarországon 1995-2001 között szinte megduplázódtak, azóta azonban – legalábbis a gazdasági válság kitöréséig – már stabilizálódtak, ami azt jelenti, hogy munkaköltségek emelkedése nagyjából összhangban állt a hozzáadott érték emelkedésével. (lásd 1. ábra). Járulékos bérköltségek A munkaköltségek mértékét a kifizetett bérek nagyságán túl a járulékos bérköltségek határozzák meg. Ezek Magyarországon
európai viszonylatban magasnak számítanak. 2009-ben 100 eurós bruttó jövedelem esetén nagyjából 40 eurót tett ki a járulékos bérköltség, míg ez az érték Németországban „csupán” 32 euró volt, Lengyelországban pedig 26 euró (Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai, lásd 2. ábra).
Egységnyi termékre jutó bérköltségek Magyarországon 2000 = 100 140 120 100 80
Magyarországon a járulékos bérköltségek legfontosabb részét a törvényben előírt szociális járulékok (mindenekelőtt a nyugdíj-, az egészség- és a munkaadói járulék) teszik ki. Ehhez jönnek még a bérpótló juttatások (pl. táppénz), képzési kiadások és további költségek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint 2008-ban minden 100 forint kifizetett jövedelemre további 42 forint járulékos bérköltség jutott (Lásd táblázat). � ❙
A munkaerô-költségek összetétele Magyarországon, 2008, Forint/hó 292 770
100,0%
Munkajövedelem
206 327
70,5%
191 946
65,6%
135 974
46,4%
Bérpótlékok
13 892
4,7%
Prémium, jutalom,13. havi fizetés
21 431
7,3%
Egyéb munka-jövedelem
14 381
4,9%
Szociális költségek
77 297
26,4%
Kötelezô szociális befizetések
69 408
23,7%
Egészségbiztosítási járulék
10 814
3,7%
Egészségügyi hozzájárulás
1 973
0,7%
Nyugdíjbiztosítási járulék
50 138
17,1%
6 119
2,1%
363
0,1%
Megállapodás szerinti szociális költségek
1 759
0,6%
A munkavállalónak fizetett hozzájárulások
6 130
2,1%
Betegséggel, balesettel kapcsolatos
2 863
1,0%
Végkielégítések
1731
0,6%
Szociális juttatások
1536
0,5%
Képzés és más költségelemek
9 146
3,1%
Szakoktatás
2 537
0,9%
Egyéb munkaerôköltség
6609
2,3%
Alapbér, illetve törzsbér
Munkaadói járulék Rehabilitációs járulék
40
Forrás: MNB
Forrás: KSH
100 eurónyi bruttokeresetre 2009-ben… eurónyi járulékos munkaköltség jutott:
FR SE BE IT LT HU GR AT EE ES CZ SK RO DE NL PT LV UK FI PL BG DK SI Forrás: Szövetségi Pénzügyminisztérium
WiU kompakt
1. ábra
Járulékos bérköltségek
Havi munkaerôköltség Kereset
60
2010
Ha a támogatásokból levonjuk a magyar részről befizetett 909 millió eurót, akkor az ország
Forrás: Európai Bizottság
nettó 2,66 milliárd eurót kapott az Uniótól. Ezzel Magyarország Lengyelország (6,1 milliárd) és Görögország (3,0 milliárd) után a nettó EU-támogatások harmadik legnagyobb kedvezményezettje. A teljes nettó-kifizetésekre vetítve hazánk részesedése 11,4%.
2005
Magyarország 2009-ben mintegy 3,569 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól, ami a tagállamok részére kifizetett összeg 3,5%-a, derült ki az Európai Bizottság hivatalos pénzügyi jelentéséből. A támogatások legnagyobb része a strukturális ill. a kohéziós alapból (1,3 és 0,9 milliárd euró), az agrárrendtartási (0,7 milliárd €) valamint vidékfejlesztési (0,5 milliárd €) alapokból származik.
A bérköltség önmagában nem az egyetlen perdöntô érv egy-egy beruházás mellett vagy épp ellen. Egy vállalat versenyképessége szempontjából azonban mégis meghatározó jelentôséggel bír. A munkaadók számára azonban nem csak a bérek, hanem a járulékos bérköltségek mértéke is fontos tényezô.
2000
6.12 3.01 2.66 2.09 1.61 1.57 1.47 1.17 0.97 0.59 0.56 0.49 0.48 0.44 0.19
1995
2009, milliárd euró (nettó befizetô: - nettó fogadó: +) PL GR HU PT RO CZ LT LU BE BG EE LV SK ES SI IE -0.16 SE -0.40 AT -0.50 FI -0.61 DK -1.16 NL -1.49 UK -3.86 IT -6.05 FR -6.46 DE -8.80
Bérköltségek Magyarországon
EU-költségvetés
EU-s támogatások nettó értéke
10 | 2010
50 49 46 46 42 40 40 40 38 38 37 34 33 32 30 29 29 27 27 26 23 22 18 2. ábra
10 | 2010
WiU kompakt
Vélemény
Munkahelyek veszélyben!
Zahl des Monats
35 267
Szerzô Dirk Wölfer
Beschäftigte waren 2009 in Ungarn im Be-
Magyarország a jövô évben mindenkép-
pen szeretné az államháztartási hiányt a maastrichti kritériumokban megszabott három százalék alá vinni. Ez jó hír, és nem csak a következő generációknak. Ha sikerül, stabilabb lehet a forint árfolyama, ami enyhítheti a több ezer devizahitelt igénybe vett család bizonytalanságát. A kormány azonban adócsökkentést is tervez, és nem szeretné a polgárokat további megszorításokkal terhelni. Ezért azoknak kell fizetniük, „akik megtehetik”. A kormány álláspontja szerint ezek a bankok, és most már az energiaiparban, a telekommunikációs és a kereskedelmi ágazatokban érdekelt cégek is, akiknek három évig ún. „válságadót” kellene fizetniük. Összesen mintegy 480 milliárd forintot. További évi 350 milliárd forintot azzal spórolna a kormány, hogy a magánnyugdíj-pénztári járulékokat „átcsoportosítja” az állami nyugdíjrendszerbe. Mindenképp üdvözlendő a költségvetési fegyelem. A gazdaságba való önkényes beavatkozás azonban már nem. Az utóbbi ugyanis árt a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába vetett bizalomnak. Az adó-
emelések így épp azokban az innovatív és stratégiailag fontos ágazatokban csökkentik a vállalatok beruházási hajlandóságát, mint amilyen a telekommunikáció vagy az energiaipar. Sok vállalat teheti fel most a kérdést: Vajon ki a következő? Talán a gyógyszeripar? Vagy a logisztikai cégek? Elgondolkodtató, hogy épp azokat az ágazatokat terhelik különadókkal, amelyekben a külföldi cégek nagy volumenű beruházásokat hajtottak végre és munkahelyek tízezreit biztosítják. Ugyanakkor a vállalatok továbbra is hiányolják azokat a reformlépéseket, amelyek fenntartható alapokra helyeznék a költségvetés kiadási oldalát.
reich Forschung und Entwicklung tätig, das ist der höchste Wert seit 20 Jahren. Von ihnen waren 52% an Hochschulen und Universitäten tätig, 31% in Unternehmen, und 17% in nicht-universitären Forschungsinstituten. Insgesamt wurden in Ungarn 2009 rund 300 Mrd. Forint (1,15% des BIP) für F+E ausgegeben, 46% davon durch die Unternehmen. Quelle: KSH
A hónap száma 35 267 alkalmazott dolgozott kutatóként
Az új kormány egymillió munkahelyet ígért. Igényes cél. Ugyanakkor jogosan szögezi le az Új Széchényi Terv, hogy „a vállalkozók a munkahelyek teremtői”. Ahhoz, hogy ezt megtegyék és megtehessék, átlátható, igazságos és megbízható feltételrendszert, valamint a tervezéshez elengedhetetlen kiszámíthatóságot kell biztosítani. Önkényesen kiszabott különadók ezen kritériumok egyikének sem felelnek meg, viszont ártanak Magyarország hírnevének, mint vonzó beruházási helyszín, és veszélybe sodornak sok ezer munkahelyet. � ❙
Most béreljen irodát
és fejlesztôként 2009-ben, ez a legmagasabb szám 1990 óta. A K+F személyzet 52 százaléka a felsôoktatásban, 31 százaléka a vállalatokban, 17 százaléka pedig egyéb kutató-/fejlesztô intézetekben volt alkalmazásban. Tavaly összesen 300 milliárd forintot (a GDP 1,15 százalékát) költöttek K+F-re, az összeg 46 százalékát a vállalkozói szféra adta. Forrás: KSH
» kiváló megközelítés » patinás környezet
a Német-Magyar Gazdaság Házában.
www.duihk.hu/hu/irodak
Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.
