03 | 2012
Der Wirtschaftsreport der DeutschUngarischen Industrie- und Handelskammer
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara gazdasági jelentése
Meinung
Bereit zum Dialog Von Dr. Zoltán Cséfalvay *
Inhalt 2 Hintergrund: Verunsicherte Unternehmen – vermeidbare Risiken 3 Meldungen 4 Konjunkturmonitor 8 Zahl des Monats: 2.021 Stunden
Tartalom 5 Konjunktúra-monitor 6 Hírek 7 Háttér: Növekvô vállalati bizony talanság – kivédhetô kockázatok 8 Vélemény A hónap száma: 2.021 óra
Jahrbuch 2011 | 2012 In unserem Jahrbuch steht
alles, was wichtig ist. Da passt Ihre Anzeige doch gut hin! www.duihk.hu/publikationen/anzeigen
Das Jahr 2011 hat für einen neuen Rekord in den Wirtschafts- und Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und Deutschland gesorgt. Die ungarischen Ausfuhren nach Deutschland lagen bei knapp 18,2 Milliarden Euro, und trotz aktueller Krisensignale in der Weltwirtschaft besteht die begründete Hoffnung, dass die Exporte 2012 die Marke von 20 Milliarden Euro übersteigen werden. Der überwiegende Teil der Beziehungen ist der Tätigkeit von Tochterunternehmen deutscher Investoren in Ungarn zu verdanken. Die deutschen Partner haben in Ungarn attraktive Standortbedingungen vorgefunden, und die ungarische Regierung ist bemüht, diese Bedingungen weiter zu verbessern. Zur Weiterentwicklung des Investitionsumfelds hat Wirtschaftsminister Dr. Matolcsy bei seinen Gesprächen mit dem Vorstand der Deutsch-Ungarischen Industrie- und Handelskammer am 14. Februar gebeten, künftig regelmäßig Anregungen und Hinweise mit dem Ministerium auszutauschen und gemeinsam daran zu arbeiten, die ungarische Wirtschaft voranzubringen. Im Mittelpunkt unserer Bemühungen steht das Ziel, Ungarn zu einem der 30 wettbewerbsfähigsten Länder der Welt zu machen und damit die Führungsrolle in der Region zurückzuerobern. Um dies zu erreichen, wollen wir ein Geschäftsumfeld schaffen, in dem der Staat und seine Einrichtungen die Entfaltung unternehmerischer Aktivität positiv beeinflussen und fördern. Dazu gehört z.B. die Verringerung der Bürokratielasten für Unterneh-
men oder die Verbesserung der Wirksamkeit der Wissenschafts-, Technologie- und Innovationspolitik mit dem Ziel, die Aufwendungen für Forschung und Entwicklung bis zum Jahr 2020 auf 1,8 Prozent des Bruttoinlandsprodukts zu steigern. Die Regierung schätzt den Beitrag, mit dem die in Ungarn tätigen Unternehmen der Energiewirtschaft, der Telekommunikationsbranche und des Großhandels zur Stabilisierung des Staatshaushalts und der Verringerung der Neuverschuldung beigetragen haben. Die Regierung hat sich verpflichtet, die im Herbst 2010 für bestimmte Branchen eingeführten Sondersteuern Ende 2012 abzuschaffen. Darüber hinaus strebt sie an, ihre Zusammenarbeit mit Unternehmen mit ausländischer Beteiligung auch durch gemeinsame Absichtserklärungen zu stärken, in deren Mittelpunkt die Re-Investition der in Ungarn erzielten Gewinne sowie der Ausbau der Kooperation in den Bereichen Berufsund Weiterbildung, Forschung und Entwicklung sowie Zulieferindustrie steht. Die Erarbeitung und Umsetzung der Voraussetzungen zur Erfüllung dieser Ziele bedürfen des kontinuierlichen Dialogs zwischen der Regierung und der Wirtschaft. Die Wirtschaftspolitik ist bereit zu diesem Dialog und zu den erforderlichen Konsultationen mit den Unternehmen und deren Interessenvertretungen. ❙
* Dr. Zoltán Cséfalvay ist parlamentarischer Staatssekretär für wirtschaftsstrategische Fragen im Ministerium für Nationale Wirtschaft.
Hintergrund
Kurzmeldungen
Verunsicherte Unternehmen – vermeidbare Risiken
Erwartete Lohnsteigerung Steuerabzug und Fördermittel Die Regierung hat am 29. Febru-
Für viele Firmen bedeuten derartige Niveaus von Wechselkursen, Zinsen und sonstigen Finanzmarktinstrumenten an sich schon ein erhebliches Risi-
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
03 | 2012
WiU kompakt
* Zoltán Kálmán ist Sales Director der ING Bank Ungarn
Ungarns Außenhandel verschiebt sich nach Osten
zusammen spielen hingegen mit einem Anteil von gerade einmal 3% für Ungarns Exportwirtschaft kaum eine Rolle. ❙ Anteil am ungarischen Außenhandel nach Ländergruppen bzw. Kontinenten in %, Basis Euro-Angaben
10 8 10
67
14
17
16
17
16
8 11
10
11
10
12
13
14
62
58
57
Ausfuhren 18
18
15
12
9
10
11
15
15
17
18
56
54
53
51
52
4 5 11
74
4 6 12
71
5 8
5 9
5 10
6 9
6 9
8 9
18
19
21
20
20
21
65
61
60
58
59
57
55
2011
Einfuhren
2010
Sowohl im Export, wie auch im Import stieg der Warenaustausch mit Deutschland leicht überdurchschnittlich (+12,2% bzw. +13,6%), dementsprechend stieg der Anteil Deutschlands am ungarischen Außenhandel wieder geringfügig an auf nunmehr 24,9% (2010: 24,6%). In den vergangenen Jahren hat sich jedoch
Ungarns Außenhandel immer stärker nach Osten „verschoben“. Sowohl die neuen EU-Mitgliedsstaaten als auch die Länder des West-Balkan und der Nachfolgestaaten der ehemaligen Sowjetunion spielen im Import und Export Ungarns eine immer größere Rolle. Zusammengenommen nehmen diese Länder heute 30% der ungarischen Ausfuhrgüter ab – 2003 war ihr Anteil nur halb so hoch (16%). Auch Asien wird als Handelspartner für Ungarn wichtiger, an den Ausfuhren liegt der Anteil des gesamten Kontinents jedoch erst bei 8%. Deutlich abgenommen hat hingegen das Gewicht der 15 alten EU-Länder: ihr Anteil an Ungarns Exporten sank von 74% im Jahre 2003 auf 55% im Jahre 2011. Nord- und Südamerika
2009
schaftete 2011 einen RekordÜberschuss im Außenhandel in Höhe von 6,9 Milliarden Euro - das entspricht 7% des Bruttoinlandsproduktes. Zum Vergleich: Deutschlands Export-Überschuss von 161 Mrd. Euro entspricht 6,3% des deutschen BIP. Ungarns Ausfuhren stiegen 2011 um 11,8% (auf Basis Euro-Angaben), die Einfuhren um 10,8%.
2008
03.03.2012 – Ungarn erwirt-
2007
Die 3-Monats-Volatilität des Euro gegenüber dem US-Dollar lag vor einem Jahr bei etwa 12%. Die derzeitigen Werte sind kaum anders, doch im Verlauf des vergangenen Jahres wurden zeitweise über 17% verzeichnet. Beim Forint hat sich diese Volatilität vor ein Paar Wochen von 10% vor einem Jahr auf 14-15% erhöht, heute liegt sie bei 12 %.
Auch aus diesem Grund ist es enorm wichtig, dass sich Ungarns Beurteilung an den Märkten in nächster Zukunft entscheidend verbessert. Dazu ist auch eine baldmögliche Vereinbarung mit dem IWF nötig, die die Marktteilnehmer im In- und Ausland gleichermaßen beruhigen würde. Für die Akteure der Realwirtschaft und der Finanzmärkte ist eine kohärente und investitionsfreundliche Wirtschaftspolitik, die Wettbewerbsfähigkeit und in der Folge Wachstum fördert, Voraussetzung für Sicherheit und Berechenbarkeit. ❙
Gesetzentwurf T/6152 vom 02.03.2012
2006
Im Vergleich dazu liegt der Euro heute bei 292, Anfang Januar war er kurzeitig sogar auf 324 hochgeschossen. Der Leitzins beträgt 7%, der 3-MonatsBubor 7,33%, der Euribor liegt unter 1%. Anfang Januar wurden Staatsanleihen zu Renditen von durchschnittlich 9,41% verkauft, wenige Tage zuvor hatten die Umlaufrenditen 11% erreicht. Die ungarische CDSPrämie für 5 Jahre fiel zwar von kurzzeitigen Werten von über 700 wieder, kostet derzeit aber noch immer etwa 500 Basispunkte. Der BUX liegt bei 19.310 Zählern. Das Barrel Rohöl kostet 123 Dollar.
Gesetzentwurf T/6153 vom 02.03.2012
2005
Quelle: ECB
Mrz. 2012
Jan. 2012
Feb. 2012
Okt. 2011
Nov. 2011
Dec. 2011
PLN
Schlüssel für die Stabilität der Unternehmen ist ein sicheres Umfeld, ein wesentliches Element darin sind kalkulierbare Bedingungen an den Finanzmärkten. Die Toleranzschwelle der Unternehmen unterscheidet sich je nach Größe, Eigentümerstruktur oder Absatzmärkten, entsprechend unterschiedlich sind sie von einer gegebenen Änderung bei Kursen, Zinsen oder Güterpreisen betroffen. Was jedoch kein Unternehmen mag, sind erhebliche Schwankungen dieser Kurse oder Preise.
Rechtsgrundlagen:
2004
HUF
Sep. 2011
Aug. 2011
Jul. 2011
125
werden, z.B. sämtliche EUAgrarsubventionen und wohl auch Fördermittel aus den staatlichen Sonderfonds. EUFördermittel aus den Strukturfonds würden jedoch auch nach den neuen Regeln nicht gewährt werden. Das Gesetz muss allerdings erst noch das Parlament passieren. ❙
2003
120
ve staatlicher Sonderfonds wie dem Arbeitsmarktfonds – ausgeschlossen. In einem Änderungsantrag vom 2. März hat der Wirtschaftsminister nun vorgeschlagen, den Ausschluss von Vergabeverfahren als Strafe zu streichen. Außerdem würden bestimmte Subventionen nicht mehr verweigert
2011
115
Unklar war bisher, welche Sanktionen Unternehmen zu gewärtigen haben, die die erwartete Lohnerhöhung nicht umsetzen. Laut ursprünglichem Gesetz vom Juli 2011 wären diese Firmen sowohl von öffentlichen Beschaffungen als auch von jeglichen staatlichen Fördermitteln – inklusi-
2010
110
Weniger harte Sanktionen geplant
2009
105
2008
100
2007
95
Abgesehen von den zunehmenden Marktschwankungen und unsicheren WechselkursVorhersagen deutet auch das Verhalten der Unternehmen selbst auf große Verunsicherung im Markt hin. In den vergangenen 10 Jahren haben sie aktiv Instrumente genutzt, mit deren Hilfe sie das Auf und Ab der Märkte abfedern und zum Teil ganz eliminieren konnten. Derzeit werden jedoch früher bewährte Deckungsgeschäfte seltener und von weniger Marktteilnehmern genutzt. Die Unternehmen sind unsicher hinsichtlich des Timings und fürchten zu leistende Sicherheiten bei möglichen negativen Marktwerten. Die Finanzdienstleister selbst wiederum sind vorsichtiger bei der Beurteilung der Limits und fordern immer größere Sicherheiten.
2006
90
ko, vereinzelt können sie den Unternehmensbetrieb gefährden. Für Unternehmen in einer kleinen, offenen Volkswirtschaft treibt eine wechselkursbedingte Preissteigerung die Betriebskosten deutlich in die Höhe. Experten prognostizieren für die kommenden Monate einen Rohölpreis von über 100 Dollar, auch an dieser Front ist also kaum mit Entspannung zu rechnen. Für Exportunternehmen ist ein schwacher Forint aus mehreren Gründen kein Anlass zur Freude. Auch deren Kosten sind erheblich gestiegen. Das größte Problem für die Unternehmen ist jedoch nicht das Niveau der Kurse oder der Zinssätze.
2005
1. Juli 2011 = 100 (letzter Wert: 05.03.2012)
Uhr um ein Jahr zurück! Der Forint wird im InterbankenGeschäft um 275 zum Euro gehandelt, die meisten Akteure sehen den Kurs in den kommenden zwölf Monaten zwischen 260 und 280. Die Zentralbank hat ihren Basiszins gerade (am 25. Januar) von 5,75 auf 6% erhöht. Der 3-Monats-Geldmarktzins Bubor wird bei 6,08% notiert, der Euribor bei 1,03%. Ungarn platziert auf einer Auktion zu Jahresbeginn dreijährige Staatsanleihen mit einer Durchschnittsrendite von 7,42%. Eine Kreditausfallversicherung für 5-jährige ungarische Staatsanleihen (CDS) kostet 350 Basispunkte. Der Aktienindex BUX liegt bei 22.800 Punkten, Rohöl der Sorte Brent kostet 95 Dollar.
Nach den Plänen der Regierung können landwirtschaftliche Firmen Fördergelder von maximal 7000 Euro, andere Firmen maximal 200.000 Euro für drei Jahre beantragen. Im Staatshaushalt waren zur Entlastung der Arbeitnehmer im Zusammenhang mit den Steuergesetzen ursprünglich 21 Mrd. Forint vorgesehen, diese Mittel plant der Wirtschaftsminister nun zur Entlastung der Arbeitgeber einzusetzen. ❙
2004
Drehen wir die Finanzmarkt-
Wechselkurs zum Euro
men. Die „erwartete“ Erhöhung beträgt bei den untersten Lohngruppen bis zu 25%, bei Löhnen von ca. 180.000 Forint noch rund 5%. Die Kosten von Lohnerhöhungen über 5% kann der Arbeitgeber vollständig von der Sozialsteuer absetzen. Mit dem jetzt verabschiedeten Förderprogramm sollen Firmen unterstützt werden, die eine 5%-ige Lohnerhöhung wirtschaftlich nicht aus eigener Kraft aufbringen können.
2003
Von Zoltán Kálmán *
ar die Bedingungen für Förderanträge im Zusammenhang mit der sogenannten „Lohnkompensierung“ verabschiedet. Die Lohnkompensierung schreibt bekanntlich vor, dass Unternehmen die Löhne von Arbeitnehmern mit einem Einkommen unter 216.806 Forint in einem vorgeschriebenen Maß erhöhen müssen, anderenfalls müssen sie staatliche Sanktionen in Kauf neh-
5 7 15
Sonstige
Amerika
Asien
Osteuropa**
NM-12*
EU-15
* Neue EU-Mitgliedsstaaten 2004+2007 ** ehemalige Sowjetunion und West-Balkan (ohne EU-Länder) Quelle: KSH
WiU kompakt
03 | 2012
Monitor
Monitor
Konjunkturmonitor
Konjunktúra-monitor
März 2012
2012. március
Ungarn – Außenhandelssaldo Magyar külkereskedelemi egyenleg in Mio. Euro / Monat (gleitender 12Monatsdurchschnitt) millió euró/hó (gördülô 12 havi átlag)
800 600 400 200 0 -200 -400
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
-600
Das Bruttoinlandsprodukt stieg im vierten Quartal etwas stärker als erwartet: um 0,3% gegenüber dem Vorquartal, und um 1,5% gegenüber dem Vorjahr. Für das Jahr 2011 insgesamt ergibt sich ein Anstieg um 1,7%. Den wichtigsten Anteil daran hatte ein starker Anstieg der landwirtschaftlichen Produktion, in zweiter Linie ein erneuter Anstieg des Außenbeitrags. Daran hatte auch der schwache Wechselkurs im vierten Quartal einen nicht unerheblichen Anteil. Für 2012 rechnen die meisten Institute mit einem Zuwachs um rund 0,5%, die tatsächliche Entwicklung wird allerdings in starkem Maße von der Entwicklung der Exportmärkte abhängen. Derzeit sind die Aussichten noch gut. Der Auftragsbestand der Industrie lag im Dezember um 16% über dem Vorjahreswert, vor allem dank der guten Exportaufträge im Maschinen- und Fahrzeugbau und der elektrotechnischen und elektronischen Industrie.
Diese vier Branchen erbringen die Hälfte der gesamten Industrieproduktion und zwei Drittel des industriellen Exports. Im November und Dezember haben allerdings die Auftragseingänge deutlich nachgelassen, was sich ab dem zweiten Quartal wohl auch in der Produktion negativ bemerkbar machen wird. Die Bauwirtschaft schrumpfte im Dezember erneut, 2011 insgesamt um 7,8%. Noch dazu ist ihr Auftragsbestand nur noch halb so hoch wie vor einem Jahr. Einziger Lichtblick: im November ist wenigstens der Auftragsneueingang seit 16 Monaten erstmals wieder leicht angestiegen.
+1,5%. 2012 wird die private Nachfrage durch höhere Steuern (insbesondere die Mwst.Anhebung auf 27%) belastet. Die Netto-Einbußen von Geringverdienern infolge der Umstellung des Einkommenssteuersystems werden zumindest teilweise durch die (gesetzlich erzwungenen) Lohnsteigerungen gemildert. Außerdem haben rund 40% der Schuldner mit Hypothekenkrediten in Fremdwährungen von der Möglichkeit der vorzeitigen Ablösung Gebrauch gemacht, mehrheitlich durch die Mobilisierung vorhandener Reserven. Ein gewisser Stimulus für den Konsum ist daher möglich. ❙
Auch die private Nachfrage trug nicht zum Wachstum bei. Der Einzelhandelsumsatz stagnierte 2011 auf dem Niveau des Vorjahres, immerhin verzeichnete man aber seit August ununterbrochen positive Veränderungsraten gegenüber 2010, zuletzt im Dezember sogar
Mehr Daten und Prognosen: www.duihk.hu/wirtschaft
A bruttó hazai termék a negyedik
negyedévben a vártnál valamelyest erősebb volt: 0,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez és 1,5 százalékkal az előző évhez képest. A 2011-es év egészében 1,7 százalékos növekedést mutatott ki a KSH. A növekmény döntő részét a mezőgazdasági termelés erőteljes bővülése adta, de hozzájárult a külkereskedelmi többlet is. Utóbbiban nem elhanyagolható szerepe volt a negyedik negyedévben tapasztalt forintgyengülésnek is. A legtöbb gazdaságkutató intézet 2012-ben mintegy 0,5 százalékos gazdasági növekedésre számít, a legnagyobb bizonytalanság azonban az exportpiacok alakulása körül van. E tekintetben a kilátások jelenleg még kedvezőek. Az ipar rendelésállománya decemberben 16 százalékkal haladta meg a tavalyi értéket, ami főként a gépipar és a járműgyártás, valamint az elektrotechnikai és elektronikai ipar izmos exportmegrendeléseinek köszönhető. Ez a négy ágazat adja a teljes ipari termelés
felét és az ipari kivitel kétharmadát. Novemberben és decemberben azonban érezhetően lassult az új rendelések növekedési üteme, ami a második negyedévtől kezdve fogja éreztetni hatását a termelésre. Az építőipar teljesítménye decemberben ismét csökkent, így 2011-ben összesítve 7,8 százalékkal zsugorodott, a rendelésállomány az év végén alig több mint a fele volt az egy évvel ezelőttinek. Az egyetlen biztató hír, hogy legalább az új megrendelések volumene 16 hónap után először csekély mértékben bár, de emelkedett. A lakosság kereslete tavaly nem járult hozzá a növekedéshez. A kiskereskedelmi forgalom az előző évi szinten stagnált, kedvező jel azonban, hogy augusztus óta minden hónapban pozitív előjele volt az éves növekedési rátának, decemberben elérte az 1,5%-ot. 2012-ben magasabb adók terhelik a lakossági keresletet, elsősorban az általános forgalmi adó 27 százalékra
Aktuelle Konjunkturindikatoren
Quelle | Forrás: KSH
2010 1
2011 1
2011-06
2011-07
2011-08
2011-09
2011-10
2011-11
geschätzt. 2 arbeitstäglich bereinigt. 3 saison- und kalenderbereinigt. 4 Veränderung zum Vorquartal. 5 Arbeitskräfteerhebung (LFS), Durchschnitt der letzten
Industrieproduktion 3
-17,8
+10,4
+5,5
Auftragseingang der Industrie
-19,1
+19,3
+9,0
-4,4
-9,3
-7,6
Ausfuhren (in EUR)
-19,4
+20,8
+11,7
Einfuhren (in EUR)
-24,8
+19,0
Einzelhandelsumsatz 2
-5,1
Verbraucherpreise
+2,9
+0,2
-7,4
-6,9
-11,1
-15,9
+3,1
+10,5
-2,2
+4,2
Erzeugerpreise Bruttoinlandsprodukt (Q/Q-4) 3
12 Monate in % des BIP, ohne Gemeindehaushalte. 7 Laufzeit 1-5 Jahre, bestandsgewichtet. 8 Umlaufrendite
2010q2
2010q4
+1,1
+3,0
+3,3
+3,3
+6,9
Ipari termelés 3
+12,8
+8,0
+9,7
+0,9
+4,2
Az ipar új rendelésállománya
-11,9
-10,8
-7,3
+1,5
-1,4
Építôipari termelés 3
+5,8
+13,0
+8,5
+5,2
+4,0
-0,9
Kivitel (euróban)
+3,8
+2,5
+13,1
+5,4
+4,0
+6,1
+0,1
Behozatal (euróban)
+0,2
-0,6
-1,2
+0,5
+0,5
+0,9
+1,1
+1,5
Kiskereskedelmi forgalom 2
+4,9
+3,9
+3,5
+3,1
+3,6
+3,6
+3,9
+4,3
+4,1
Fogyasztói árszínvonal
+4,9
+4,5
+4,2
-1,0
-1,0
-0,1
+4,1
+7,0
+8,0
+7,5
Ipari termelôi árak
-6,7
+1,2
+1,7
+1,7
::
::
+1,5
::
::
+1,5
Bruttó hazai termék 3
::
::
::
+0,1
::
::
+0,4
::
::
+0,3
Bruttó hazai termék (né./né.) 3,4
2011q4
2012q1
www.duihk.hu/wirtschaft
Szint az idôszak végén
10,9
10,8
10,8
10,8
10,7
10,8
10,6
10,7
Munkanélküliségi ráta (%) 5
Haushaltsdefizit (%) 6
-3,5
-4,2
-6,0
-3,0
-4,7
-4,5
-4,6
-3,6
-2,7
-6,0
Költségvetési deficit (%) 6
Basiszins der Zentralbank (%)
6,25
6,00
7,00
6,00
6,00
6,00
6,00
6,00
6,50
7,00
Az MNB alapkamata (%)
Zinsen für Firmenkredite (%) 7
12,11
9,00
9,57
9,60
9,61
9,58
9,53
9,64
9,64
10,10
9,16
7,39
7,73
7,31
7,35
7,35
8,14
7,79
8,92
9,75
280,58
275,41
279,27
266,77
267,62
272,26
284,60
296,42
309,80
304,32
1 éves átlag; 2011-es adatok részben becsült adatok. 2 naptári hatással kiigazított. 3 Szezonálisan és naptári hatással kiigazított. 4 változás az elôzô negyedévhez.
Vállalati hitelek kamata (%) 7
5 munkaerôfelmérés (LFS), az utolsó három hónap átlaga.
Másodlagos piaci hozam (%) 8, 9
6 az utolsó 12 hónap egyenlege a GDP %-ában, pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül.
HUF-EUR árfolyam 9
7 1-5 léves futamidejû hitelek, állománnyal súlyozva. Forrás: MNB
WiU kompakt
2011q3
Még több adat és elôrejelzés:
11,2
03 | 2012
2011q2
emelése. A jövedelemadó-rendszer változásából az alacsony keresetűek esetében eredő nettó keresetcsökkenés hatását részben enyhítheti a (törvényben kikényszerített) bérkompenzáció. Ráadásul a deviza-jelzáloghitelesek mintegy 40 százaléka élt az előtörlesztés lehetőségével, amit túlnyomórészt a meglévő tartalékok mozgósításával tettek meg, ennek eredményeként bizonyos mértékben fogyasztásélénkítő hatásra lehet számítani. ❙
10,0
Wechselkurs HUF-EUR 9
2011q1
Forrás | Quelle: KSH
Quelle: MNB
für 10-Jahres-Anleihen. 9 Monatsdurchschnitt.
2010q3
Arbeitslosenrate (%) 5
Umlaufrendite (%) 8. 9
3 Monate. 6 Kassensaldo der jeweils letzten
3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7
Volumenváltozás az elôzô évhez (%)
Niveau zum Ende des Zeitraums
1 Jahresdurchschnitte, Angaben für 2011 teilweise
változás az elôzô évhez képest, százalékban (naptárhatástól megtisztított adatok) Veränderung zum Vorjahr in % (arbeitstäglich bereinigt)
2011-12
Veränderung zum Vorjahr in %
Bruttoinlandsprodukt (Q/Q) 3,4
Ungarn – Einzelhandelsumsatz
Aktuális konjunktúramutatók 2009 1
Bauproduktion 3
Kiskereskedelemi forgalom
WiU kompakt
03 | 2012
8 10-éves futamidejû államkötvények. 9 havi átlag
Hírek
Háttér
Növekvô vállalati bizonytalanság – kivédhetô kockázatok
javaslat (2012.03.02.), T/6152. sz. törvényjavaslat (2012.03.02.)
nített állami pénzalapokból (pl. munkaerőpiaci alapból) származó támogatásokat. Egy március 2.-án a gazdasági miniszter által benyújtott módosítási javaslat szerint a közbeszerzésekből történő kizárást eltörölnék, és bizonyos költségvetési támogatásokat sem vonnának meg, például egyes uniós agrártámo-
gatások, illetve az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatások továbbra is igénybe vehetők lennének. A strukturális alapokból származó uniós támogatásokból azonban az új rendelet szerint sem részesülhetnének a nem teljesítők. A törvényt a Parlamentnek még el kell fogadnia. ❙
Magyarország külkereskedelme keletre tolódik 2012.03.03. – Magyarország
2011-ben rekordnagyságú, 6,9 milliárd eurós kiviteli többletet ért el, ami a bruttó nemzeti A magyar külkereskedelem megoszlása országcsoportok ill. kontinensek szerint %-ban, bázis euró-adatok Behozatal
10
12
9
10
11
12
13
14
15
15
17
18
58
57
56
54
53
51
52
2003
2011
2010
2009
2008
74
2007
62
71
5 7 15
65
5 8
5 9
5 10
6 9
6 9
8 9
18
19
21
20
20
21
57
55
61
Egyéb
Amerika
Ázsia
Kelet-Európa**
NM-12*
EU-15
60
58
59
2011
11
4 6 12
2010
10
4 5 11
2009
15
2008
18
2007
18
2006
16
2005
17
2004
16
2006
2003
67
17
8 11
2005
10
14
2004
10 8
Kivitel
** Szovjetunió utódállamai + nyugat-balkáni országok (EU-tagok nélkül) Forrás: KSH
03 | 2012
Mind az exportot, mind az importot tekintve a Németországgal bonyolított áruforgalom enyhén az átlagon felül növekedett (+12,2% ill. +13,6%), ennek megfelelően Németország részesedése a magyar külkereskedelemben ismét kismértékben, 24,9 %-ra bővült (2010: 24,6%). Az elmúlt években azonban Magyarország külkereskedelme jelentősen kelet felé „tolódott“. Mind az új EU-tagállamok,
* Új EU-tagországok 2004+2007
termék 7 %-ának felel meg. Összehasonlításul: Németország 161 milliárd eurós kiviteli többlete a német GDP 6,3 %-át teszi ki. Magyarország kivitele 2011-ben 11,8 %-kal (bázis euró-érték), míg a behozatal 10,8 %-kal növekedett.
WiU kompakt
mind a nyugat-balkáni országok, akárcsak az egykori Szovjetunió utódállamai egyre nagyobb szerepet játszanak Magyarország importjában és exportjában is. Ezen országok együttvéve a magyar kiviteli javak 30 százalékát fogadják – 2003-ban ez az arány még csak fele ekkora volt (16%). Ázsia is egyre fontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, a teljes kontinens részesedése a magyar kivitelből azonban egyelőre csak 8 %-ot tesz ki. Érezhetően csökkent azonban a 15 régi EU-tagállam súlya: részesedésük a magyar exportból a 2003-ban elért 74 %-ról 2011ben 55 %-ra csökkent. Észak- és Dél-Amerika azonban 3 %-os részesedésükkel a magyar exportgazdaság szempontjából nem játszanak számottevő szerepet. ❙
Ezzel szemben ma az EURHUF 292, január elején megjárta a 324-et, az alapkamat 7%, a 3 havi Bubor 7,33%, az Euribor pedig 1 % alatt van. Január elején az állampapír aukción 9,41%-os átlaghozam alakult ki, napokkal korábban a piaci hozamok megjárták a 11 % körüli szintet is. Az 5 éves CDS 700 feletti szintről ugyan visszakúszott, de még mindig mintegy 500 bázispont körül mozog, a BUX pedig 19.310. Az olaj ára 123 dollár. Sok vállalat számára az említett árfolyam, kamatláb és egyéb piaci instrumentumok szintjei önmagukban jelentős kockázatokkal bírnak, egyesek esetében még a működést is veszélyeztethetik. Kis nyitott gazdaságban működve egy jelentős forintgyengülés okozta áremelkedés a működési költségeket
nagymértékben megnöveli. Az olajpiaci elemzők többsége 100 dollár feletti olajárat prognosztizál a következő hónapokra, nem számíthatunk komolyabb enyhülésre ezen a fronton sem. Több okból sem mondható el, hogy a magasabb EURHUF árfolyamot üdvözölnék az exportőr nagyvállalatok. Az ő költségeik is jelentősen emelkedtek. A legnagyobb problémát a vállalatok számára mégsem az árfolyamok illetve kamatlábak relatív szintje jelenti. A vállalatok stabil működésének kulcsa a biztonságos környezet, melynek fontos része a kalkulálható pénzügyi piaci környezet. Minden vállalat más és más mértékű tolerancia küszöbbel rendelkezik mérete, tulajdonosai, termékének piaca függvényében, ezért másképpen érinti egyik, vagy másik vállalatot az árfolyamok, kamatlábak vagy árucikkek szintjében bekövetkezett adott mértékű változás. Amit viszont egy vállalat sem szeret, az az árfolyamok, kamatlábak, árucikkek piacán bekövetkezett jelentős áringadozás. Az EURUSD devizapár 3 hónapos piaci volatilitása 1 évvel ezelőtt mintegy 12 % körül volt, ettől alig tér el a mai jegyzés, de az elmúlt évben 17 % felett is kereskedtek benne. EURHUF esetén ugyanez az instrumentum az 1 évvel ezelőtti 10% körüli szinthez képest néhány hete 14-15% között volt, ma 12% körül mozog. A megnövekedett piaci ingadozások és bizonytalan árfolyam-
előrejelzéseken túl a vállalatok tipikus viselkedése is jól mutatja a bizonytalan piaci környezetet. A cégek az elmúlt 10 évben aktívan alkalmazták azokat az eszközöket, amelyek segítségével a piaci környezet huppanóit kisimították, azok negatív hatásait akár teljesen kiszűrhették. A jelenlegi helyzetben azonban a korábban bevált fedezeti ügyleteket kevesebben és ritkábban alkalmazzák. A cégek nem bizonyosak az időzítésében és aggódnak a potenciális negatív piaci érték esetén befizetendő biztosítékok miatt. A pénzügyi szolgáltatók pedig óvatosabbak a limitek megítélésében és az egyes ügyletekhez egyre nagyobb biztosítékot kérnek. Ezért is nagyon fontos, hogy Magyarország piaci megítélése döntően javuljon a közeljövőben. Ezt kell, hogy elősegítse egy mihamarabbi IMF megállapodás, mely megnyugtatja a piaci szereplőket csakúgy külföldön, mint itthon. A reálgazdaság és a pénzügyi piacok résztvevői számára a biztonságot és kiszámíthatóságot egy koherens, versenyképességet, majd növekedést elősegítő befektetőbarát gazdaságpolitika jelenti. ❙
Árfolyamok az euróval szemben 2011.07.01. = 100 (legfrissebb adat: 2012.03.05.)
90 95 100 105 110 115 120 125
HUF Forrás: ECB
* Kálmán Zoltán a ING Bank NV Magyarországi Fióktelepének értékesítési igazgatója.
Még több adat és elôrejelzés: www.duihk.hu/wirtschaft
WiU kompakt
03 | 2012
PLN
Márc. 2012
Jogszabályi háttér: T/6153. sz. törvény
milyen szankciókra számíthatnak azok a vállalatok, melyek az elvárt béremelést nem teljesítik. A 2011 júliusában elfogadott eredeti törvény szerint ezeket a cégeket kizárták volna a közbeszerzési eljárásokból, és nem kaphattak volna állami támogatást sem – beleértve az elkülö-
piacok óramutatóját egy évvel! A forinttal 275 körül kereskednek a bankközi devizapiacon az euróval szemben, a piaci szereplők többsége 260-280-as sávban látja mozogni az árfolyamot az elkövetkező egy éves időszakban. A jegybanki alapkamatot az MNB január 25-én emeli 5,75%ról 6 %-ra. A 3 hónapos Bubor jegyzése 6,08 %, az Euribor pedig 1,03 %. A magyar állam 7,42%-os átlaghozam mellett értékesíti a 3 éves állampapírokat a január eleji aukción. A magyar állam kockázatára köthető biztosítás (CDS) 5 éves futamidőre 350 bázispont. A BUX 22.800. A Brent olaj 95 dollár.
Jan. 2012
Eddig nem volt egyértelmû,
Tekerjük vissza a pénzügyi
Feb. 2012
Kevesebb szankciót terveznek
Szerzô Kálmán Zoltán *
Dec. 2011
kormány tervei szerint a mezőgazdasági termelő cégek három éves időszakra maximum 7000 euróig, az egyéb cégek pedig maximum 200.000 euró összegig pályázhatnak. A költségvetésben eredetileg az adóváltozások miatt indokolt munkavállalói kompenzációra 21 milliárd forintos forrást szántak, a gazdasági miniszter tervei szerint most ezt a munkaadók terheinek csökkentésére fordítanák. ❙
Nov. 2011
a legalacsonyabb jövedelműeknél akár 25 %-ot is elérhet, a kb. 180.000 forintot keresők esetében pedig nagyjából 5 %. A munkáltatók a béremelés 5 %-on felüli részének költségeit adókedvezményként levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. A most ismertetett pályázati program azoknak a cégeknek nyújtana támogatást, amelyek az 5 %-os béremelést sem tudják önerőből kigazdálkodni. A
Okt. 2011
tött az úgynevezett „bérkompenzációval“ kapcsolatos támogatási pályázatok feltételrendszeréről. Mint ismeretes, a bérkompenzációról szóló kormányrendelet előírja, hogy a vállalatoknak a bruttó 216.806 forintnál kevesebbet kereső munkavállalók bérét meghatározott mértékben emelniük kell, különben szankciókra számíthatnak az állam részéről. Az „elvárt“ béremelés
Szep. 2011
A kormány február 29-én dön-
Júl. 2011
Adókedvezmény és pályázati forrás
Aug. 2011
Elvárt béremelés
03 | 2012
WiU kompakt
Vélemény
Kész a párbeszédre Szerzô Dr. Cséfalvay Zoltán *
2011 újabb rekordot hozott Magyarország
és Németország gazdasági-kereskedelmi kapcsolataiban. A Németországba irányuló magyar kivitel megközelítette a 18,2 milliárd eurót és a világgazdaságban tapasztalható válságjegyek ellenére megalapozott remény van arra, hogy 2012-ben sikerül meghaladni a 20 milliárd eurós exportforgalmat. A két ország együttműködési kapcsolatainak döntő hányada a német befektetők magyarországi leányvállalatai aktivitásának köszönhető. Német partnereink vonzó telephelyi feltételeket találtak Magyarországon, és a magyar kormány azon tevékenykedik, hogy ezek a feltételek tovább javuljanak. A befektetői környezet további fejlesztése érdekében a nemzetgazdasági miniszter a DUIHK elnökségét arra kérte egy február 14-én lezajlott magas szintű találkozón, hogy a jövőben osszák meg észrevételeiket a tárcával, dolgozzunk közösen a magyar gazdaság fellendítésén. Célkitűzéseink középpontjában az a törekvés áll, hogy Magyarország a világ 30 legversenyképesebb országa közé tartozzon, s ezzel visszavegye vezető helyét a régióban. Ennek eléréséhez olyan üzleti környezet megteremtésére törekszik, melyben az állam és annak intézményei pozitívan befolyásolják és segítik a vállalkozói tevékenység kibontakozását. Ezt szolgálja pl. a vállalkozásokat terhelő bürok-
ratikus terhek csökkenése, vagy a tudomány-, technológiai- és innovációs politika hatékonyságának növelése annak elérése érdekében, hogy a kutatást és fejlesztést szolgáló ráfordítások 2020-ra érjék el a bruttó hazai termék 1,8 százalékát. A kormány értékeli azt a hozzájárulást, amellyel a Magyarországon működő energetikai, távközlési és nagykereskedelmi vállalatok hozzájárultak az állami költségvetés stabilizálásához, a hiány mérsékléséhez. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 2012 után megszünteti a 2010 őszén bevezetett szektorális adót. Emellett célul tűzte, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatokkal fenntartott együttműködést olyan szándéknyilatkozatok formájában is megerősítse, melynek középpontjában a Magyarországon elért nyereség újrabefektetése, a szak- és továbbképzési, a kutatási és fejlesztési, valamint a beszállítói együttműködés fejlesztése áll. Az e célok teljesülését szolgáló feltételek kidolgozása és megvalósítása állandó párbeszédet igényel a kormányzat és a vállalati szféra között. A gazdasági kormányzat kész a vállalatokkal és az őket tömörítő vállalkozói szervezetekkel e párbeszédre, a szükséges egyeztetések lefolytatására. ❙ * Dr. Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium
Zahl des Monats
2.021Stunden hat ein ungarischer Vollzeit-Arbeitnehmer 2010 durchschnittlich gearbeitet. In der EU waren mit 2.095 Stunden nur die Rumänen noch fleißiger, die Deutschen verbrachten gut 100 Stunden weniger mit Arbeit als die Magyaren. Das lag vor allem an der höheren Zahl von Urlaubstagen, denn bei der tatsächlichen Wochenarbeitszeit liegen die Deutschen mit 40,6 Stunden fast an der europäischen Spitze, Ungarn mit 40,1 Std. im oberen Mittelfeld. Am wenigsten wird in den skandinavischen Ländern, Frankreich und Belgien gearbeitet.
A hónap száma 2.021 órát dolgozott egy átlagos, teljes munkaidôben foglalkoztatott magyar munkavállaló 2010-ben. Ennél szorgalmasabbak az EU-ban csak a románok voltak, átlagosan 2.095 munkaórával, miközben a németek mintegy 100 órával kevesebb idôt töltöttek munkával, mint a magyarok. Ez elsôsorban azzal magyarázható, hogy a németek több szabadságot kapnak, hiszen a ténylegesen ledolgozott heti munkaidô alapján 40,6 órás értékkel a harmadik helyen szerepelnek az unióban. E tekintetben Magyarország a maga 40,1 órájával a felsô középmezônyhöz tartozik. A legkevesebbet a skandináv országokban, Franciaországban és Belgiumban dolgoznak. Quelle | Forrás: Eurostat/Coe-Rexecode
parlamenti és gazdaságstratégiáért felelôs államtitkára.
Évkönyvünkben minden megtalálható, ami számít. Már csak az Ön hirdetése hiányzik.
Évkönyv 2011 | 2012 www.duihk.hu/hu/kiadvanyok/hirdetoknek
Impressum | Impresszum Herausgeber | kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer | Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand | ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer
Layout und Satz | Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck | Nyomda: Mester Nyomda, Budapest
Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik.
Bezug, Auflage | Megjelenés, példányszám: Die WiU Kompakt erscheint monatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten | A WiU Kompakt havonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek
ISSN: 1588-8932
Redaktion | szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44
[email protected] | www.duihk.hu Chefredakteur | Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion | Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf | Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz
© 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz.
Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján.
