LENGYELORSZÁG MAGYARUL

LENGYELORSZÁG MAGYARUL n i z a g a M kia

á l o P

Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1173 Budapest, Pesti út 165.

2011. április 8. “A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka”

Lengyelország magyarul

2

Polákia Magazin

“A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka” 2011. április 8-án, pénteken került során a katyni mártírok budapesti emlékművének felavatására a Budapest, III. kerület, Katinyi mártírok parkjában. A rendezvényen beszédet mondott Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, Bronisław Komorowski, a Lengyel Köztársaság elnöke valamint Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Az ünnepségen részt vett a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Roman Kowalski is, valamint több képviselő, köztisztviselő és társadalmi személyiség is. A megemlékezésen megjelentek a katyni családok képviselői is. A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett

- jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel államfő pénteken, a képzőművészeti alkotás avatásán. Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, a katyni szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek, mint mondta, éveken keresztül hallgatni kellett a katyni igazságról. Schmitt Pál köztársasági elnök arról beszélt, a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban összpontosul: Katyn. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata, Korompay Emanuel, a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a lengyel-magyar barátságot. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete

3


annak van, aki az életét adja barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért - tette hozzá. Tarlós István (Fidesz-KDNP), Budapest főpolgármestere azt mondta, az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása történt, mikor a szovjet kormány a szörnyű bűn elkövetésével a németeket vádolta. A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben. Budapest az első főváros Közép-Európában, amely 2010-ben, a katinyi vérengzés néven ismert tömeggyilkosság mementójaként emlékparkot létesített. Az itt felállított képzőművészeti alkotás Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán műve. A megemlékezés keretében Korompay Emánuel, a Varsói Egyetem magyarnyelvtanára és Kuuhnew Rudolf tüzértiszt emlékére tölgyfákat ültettek. 4

Korompay Emánuel Aladár (Budapest, 1890. – Harkov, 1940 tavasza) a lengyel hadsereg tartalékos századosa, a sokezer lengyel tiszt életét kioltó katyńi vérengzés magyar áldozata. Bevonulása előtt, 1930-tól Varsói Egyetem magyar lektora volt, halála előtt három évvel az első lengyel-magyar szótár szerkesztője volt. A Református Főgimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen filozófiából szerzett diplomát. Szolgált az első világháború galíciai frontján, majd önként jelentkezett a lengyel Józef Piłsudski Vörös Hadsereg ellen harcoló csapataiba. Lengyel felesége volt, lengyel állampolgár lett. 1939-ben mozgósították és a keleti fronton szovjet hadifogságba esett. A sztarobelszki fogolytáborba került, a következő év tavaszán pedig kivégezték. Holttestét a lengyel tisztek egy részének exhumálása során nem azonosították. A második világháborút családjából csak legidősebb lánya, Ilona élte túl. Márta lánya életét 1939 szeptemberében Varsóban német bomba oltotta ki, Elzbieta 1943-ban a Gestapo fogságában kegyetlen

Polákia Magazin

kínvallatások után öngyilkos lett, felesége, Mieczyslawa koncentrációs táborban vesztette életét. A család utolsó, varsói lakhelyének és a Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének falain Korompay Emánuel emlékét táblák őrzik. Andrzej Wajda rendező Katyn című alkotása egyike annak az öt filmnek, amit a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. Wajda megrendítő hitelességgel ábrázolja a 66 évvel ezelőtti eseményeket. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt

nem kaptak szeretteikről. A dráma szinte végig néma csendben, zenei aláfestés nélkül zajlik. Minden jelenet és történet önmagában is katartikus. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad. Sokkoló végjáték a vásznon: egyesével tarkón lövik a tiszteket, majd bezuhannak a tömegsírba. Forrás: http://www.hir media.hu/link/inforadio/ a_katyni_martirok_budapesti_emlekmuve_az_ igazsag_bizonyiteka/2739030 h t t p : / / w w w. h i r t v. h u / b e l f o l d / ? a r t i c l e _ hid=372073 2011. április 8., péntek 13:18 MTI

InfoRádió /

Hanganyag: Domanits András

5


6

Polákia Magazin

7


8

Polákia Magazin

Lengyel és magyar vendégművészek előadásai

„lengyel magyar két jó barát …” „Magyarország és Lengyelország két ősi tölgyfa, mindegyikük külön és önálló törzzsel, de gyökerei szé-lesen szétterülnek és összefonódnak a föld felszíne alatt, és láthatatlanul összekapcsolnak egymással. Innen van léte és frissessége az egyiknek, valamint élete és egészsége a másiknak.” (A 19. századi lengyel publicista Stanislaw Worcell)

9


10

Polákia Magazin

A Szilasligetért Közhasznú Egyesület és a Kerepesért Baráti Kör meghívására Lengyelmagyar kulturális találkozóra került sor 2011. április 9-én 15 órától a Royal Station (Kerepes, Szabadság út 102/b.) nagytermében. Szilasligetért Közhasznú Egyesület 10 éves évfordulója alkalmából a következő programokra került sor. Kávéházi beszélgetés: „lengyel magyar barátság / lengyel emlékhelyek Magyarországon” címmel Buskó András, a XVII. ker. Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke (az OLKÖ elnökhelyettese), a „Lengyel emlékhelyek Magyarországon” c. kiadvány összeállítója tartott ismertetőt az 1000 éves lengyel-magyar kapcsolatokról, és a magyarországi lengyel kisebbség életéről. A szerző számos munkát ismertetett az elektronikus könyvek közül, amelyek a www.leki17.hu honlapról gyűjthetők le. Ismertette az Árpádházi- és Piast dinasztikus kapcsolatokat, beszámolt a grunwaldi csata 600. évfordulóján rendezett ünnepségről, az 1814-/49-es szabadságharcról, a második világhbáorús eseményekről is. Előadásában kitért a Lengyel-magyar Barátság Nap poznani eseményire,

illetve a júniusban megrendezésre kerülő Szent László-nap eseménysorozatára is. 16,30 órától varsói-, és magyar zenei előadásokra, az Aranyeső-, Ezüst Évek Egyesület színpadi műsorára, varsói operaénekes-nő (2 dal) előadására került sor. A műsorban lengyel népdalok, néptáncok (mazuraka, polonéz, oberek stb.) és zsidó táncok is szerepeltek A vacsora előtt a hagyományos polonéz került sorra, amelyet a lengyelek minden bál előtt eltáncolnak. 18 órától hagyományos lengyel és magyar ételek bemutatója következett. A rendezvény alatt megismerkedhettek a vendégek a varsói Stowarzyszenie Sąsiedzkie Stara Miłosna és a Szilasligetért Közhasznú Egyesület együttműködésének történetével. Az estet kötetlen baráti beszélgetésekkel zárták. NCA - Nemzeti Civil Alapprogram által támogatott program.

11


12

Polákia Magazin

13


14

Polákia Magazin

15


16

LENGYELORSZÁG MAGYARUL

Recommend Documents