LENGYELORSZÁG MAGYARUL

LENGYELORSZÁG MAGYARUL n i z a g a M kia

á l o P

Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1173 Budapest, Pesti út 165.

Vigyázó hagyaték Rákoshegyen

„Bem” emlékszablya a Krosnói Járásnak

ESEMÉNYEK A MAGYAR-LENGYEL BARÁTI KÖR ÉLETÉBEN Cserkészbál Rákoscsabán

Lengyelország magyarul

2

Polákia Magazin

TARTALOM

Eseménydús november hónap számos programban bővelkedett. Ekkor ünnepeltük a Lengyel Függetlenség Ünnepét, amely 1908. november 11-éhez fűződik. A budapesti Hadtörténeti Múzeumban fellépett a Rzeszów-i Katonazenekar, ugyanakkor Krosnóban Bem szablyájának másolatát adományozta Riz Levente polgármester a járás elöljárójának. A programról bőséges híranyag jelent meg a helyi médiában is. November 23-án rendezték meg a wojaszówkai és Nieplai sportcsarnokban a X. Nemzetközi Családi Röplabda Függetlenségi Tornát, melyen a Budapest, XVII. kerület röplabda csapata is részt vett. Ugyan az utolsó, 6. helyet szerezte meg a csapat, de a baráti hangúlatú rendezvény keretében barátságok is köttettek. A Magyarországi lengyelség Múzeuma és Levéltára nagyszabású konferenciát szervezett, melynek keretében II. Rákóczi Ferencre emlékeztek. Dr. R. Várkonyi Ágnes, Dr. Köpeczi Béla, Dr. Kapronczay Károly és más hazai és külföldi előadó a szabadságharc lengyel vonatkozásait tárta fel. November még tartogat meglepetéseket. November 28-án, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban a Magyar-Lengyel Baráti Kör „Andrzejki” ünnepséget szervez. 29-én a Diadal úti Általános Iskola „András napi Vigalomba” invitálja a vendégeket. 30-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban „Nemzetiségi Kulturális Gálát” szerveznek. Mindhárom program vendége lesz a Korczynából érkező Kombornia Népi Együttes. Ezt követően már csak az év végére készülünk. A kőbányai Lengyel-templom részére Babusa János II. János Pál pápa kisplasztikáját rendeltük meg, melyet terveink szerint Karácsony alkalmából adnánk át. Reméljük, hogy mindezekkel tovább erősítjük a hagyományos magyar-lengyel barátságot.

Vigyázó hagyaték Rákoshegyen

5

„Bem” emlékszablya a Krosnói Járásnak

9

Ülésezett az OLKÖ

10

Cserkészbál Rákoscsabán

11

Jan Matejko

13

Lengyelország uralkodói

15

Kiadja: Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 1173 Budapest, Pesti út 165. Főszerkesztő: Buskó András Előkészítés: Dessewffy Zsolt ISBN: 0000000000000

Buskó András Elnök Budapest, XVII. ker. LKÖ. 3


Vigyázó Ferenc (Bécs, 1874. április 5. - Bécs, 1928. július 31.) édesanyja révén a Rákoskeresztúrt a 18. század elejétől birtokló Podmaniczky-család leszármazottja 1895-ben kapott grófi címet. 1905-től országgyűlési képviselő, rövid ideig Pest megye alispánja, 1918-ig a főrendiház tagja is volt. 1919-től visszavonult a politikai közélettől. Puritán életmódja közismert volt. A kastélyt is bezáratta, ha Rákoskeresztúron tartózkodott, az intézői lakban lakott. Állítása szerint a kommün idején gyűlölte meg az épületet, ahol akkor szovjetház és vésztörvényszék működött. 80 évvel ezelőtti tragikus halála után Rákoskeresztúron temették el a családi kriptában.

4

Polákia Magazin

Vigyázó hagyaték Rákoshegyen Az Erdős Renée-Ház (Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, 1174 Budapest, Báthory utca 31.) egyike azon ritka XVII. kerületi épületeknek, amelyek alig változtak megépítésük óta. Bejárati ajtaja fölött kör alakú dombormű közli a látogatóval, hogy 1895-ben emelték Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben került Erdős Renéenek, a kor neves írónőjének a tulajdonába, aki 1944-ig itt lakott. 1990-ben nyílt meg az épületben az Erdős Renée Ház - Közérdekű Muzeális Kiállítóhely. A kerületnek korábban is voltak muzeális intézményei. 1970-ben nyílt meg egy Ferihegyi úti parasztházban a Néprajzi Emlékház, amely a kerület elődközségeinek néprajzi hagyományait mutatta be, ám helyét már 1978-ban elfoglalta a terjeszkedő lakótelep. Múzeumi leltárban feldolgozott tárgyi anyagát pedig különböző raktárakba zárták. 1998-ban, az 1960-as évek végétől működő Helytörténeti Klubból megalakult a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény, amely kerületi adattárként működve a helytörténet írásos és fotódokumentációját gyűjtötte, önálló kiállítóteremmel nem rendelkezett. Az Erdős Renée Ház megalakulásakor, 1990-ben, a földszinti kiállítótermekben megépült egy állandó, nagyrészt dokumentum-másolatokból álló helytörténeti kiállítás; egy, a Néprajzi Emlékház anyagának töredékére épülő néprajzi szobarészlet és egy „Epress-gyűjtemény kamarakiállítás”, amelynek változatos tárgyi anyaga a XVII. kerületi közgyűjtemények történetének legbőkezűbb adakozójától, Epress Rezsőtől származott. Ekkor rendezték be az intézmény névadójának, Erdős Renée-nek az

emlékszobáját és a kerület határában lévő természetvédelmi területnek, a Merzse-mocsárnak az élővilágát bemutató dioráma-kiállítást. Az emeleti kiállítótermekben pedig havi rendszerességgel többnyire képzőművészeti kiállításokat rendeztek, rendeznek a mai napig. A korábban a kerületi önkormányzat művelődési irodája által igazgatott intézmény 2001-ben kapott önálló szakmai vezetést. A hajdani Néprajzi Emlékház elzárt anyagának felkutatása, revíziója, részbeni restaurálása, megfelelő raktári körülmények kialakítása; a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény (azaz az adattár) és az Erdős Renée Ház Közérdekű Muzeális Kiállítóhely (vagyis a tárgyi anyag őrzője) szervezeti, helyszíni és szakmai összevonása; továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszterének a 2004-es Alfa-program keretében nyújtott pályázati támogatása pedig lehetővé tette, hogy 2005-ben új helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. E mellett továbbra is havi rendszerességgel képző- és iparművészeti, esetenként helytörténeti időszaki kiállításoknak ad helyet az intézmény.

5

Lengyelország magyarul Vigyázó Ferenc (Bécs, 1874. április 5. - Bécs, 1928. július 31.) édesanyja révén a Rákoskeresztúrt a 18. század elejétől birtokló Podmaniczky-család leszármazottja 1895-ben kapott grófi címet. 1905-től országgyűlési képviselő, rövid ideig Pest megye alispánja, 1918-ig a főrendiház tagja is volt. 1919-től visszavonult a politikai közélettől. Puritán életmódja közismert volt. A kastélyt is bezáratta, ha Rákoskeresztúron tartózkodott, az intézői lakban lakott. Állítása szerint a kommün idején gyűlölte meg az épületet, ahol akkor szovjetház és vésztörvényszék működött. 80 évvel ezelőtti tragikus halála után Rákoskeresztúron temették el a családi kriptában. Az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola bővítésével kapcsolatban új egyszerűsített közbeszerzési pályázatot írnak ki. Zarowny Ferenc bejelentette, hogy 2009. szeptember 1-jén, a II. világháború kitörésének emléknapja alkalmából nagyszabású kiállítást és rendezvényt terveznek Sárvárott. B.A.Vigyázó Ferenc (Bécs, 1874. április 5. - Bécs, 1928. július 31.) édesanyja révén a Rákoskeresztúrt a 18. század elejétől birtokló Podmaniczky-család leszármazottja 1895-ben kapott grófi címet.

6

1905-től országgyűlési képviselő, rövid ideig Pest megye alispánja, 1918-ig a főrendiház tagja is volt. 1919-től visszavonult a politikai közélettől. Puritán életmódja közismert volt. A kastélyt is bezáratta, ha Rákoskeresztúron tartózkodott, az intézői lakban lakott. Állítása szerint a kommün idején gyűlölte meg az épületet, ahol akkor szovjetház és vésztörvényszék működött. 80 évvel ezelőtti tragikus halála után Rákoskeresztúron temették el a családi kriptában. A Podmaniczky és Vigyázó család földi maradványai a II. világháborúban a front átvonulásának idején és az azt követő zűrzavaros időkben eltűntek. Az 1906-ban épült mauzóleumot pedig 1965-ben robbantással lebontották. Területét a közelmúltban helyi kezdeményezésre feltárták, ott emlékhelyet alakítottak ki. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata ünnepségekkel, konferenciákkal, kiállításokkal emlékezik Vigyázó Ferencre és a neves gyűjteményt megalapozó apára, Vigyázó Sándorra. Ugyanebben az évben a korábbi Dózsa Művelődési Ház felvette Vigyázó Sándor nevét. Ennek a megemlékezés-sorozatnak az utolsó eseményeként

Polákia Magazin az Erdős Renée-Házban november 22-én nyílt meg az a kiállítás, amelyen a Podmaniczky-Vigyázó hagyaték értékes darabjai láthatóak. A kiállítást Riz Levente polgármester nyitotta meg, az ünnepi beszédet a MTA alelnök asszonya mondta. Tóth Péter helytörténész ismertette a Vigyázó-család történetét. Vigyázó Ferenc - apjához, gróf Vigyázó Sándorhoz hasonlóan - korának ismert műgyűjtője volt. Gyűjteménye, melyet a kortársak is igen nagyra értékeltek, Jankovich Miklós, vagy Apponyi Sándor gyűjteményeivel állítható párhuzamba. Végrendeletében, elhunyt szülei javaslatát követve, vagyona legnagyobb részét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Kérése az volt, hogy a hagyatékához tartozó “összes ingóságok a nagy, összekötő és a kis kastélyban helyezendők el múzeumszerűleg.” Az MTA tulajdonát képező “Gróf Vigyázó és báró Podmaniczky családi múzeumot” 1935. május 24-én nyitották meg. Az épület termeiben helyezték el a gróf óra-, fegyver, serleg- és festménygyűjteményét az eredeti berendezési tárgyakkal egyetemben. 1944-ben, a front közeledtének hírére az anyag nagy részét ládákban a Magyar Tudományos

Akadémia pincéibe szállították. Ezekből sok ma is az intézmény gyűjteményében található, más részük az Iparművészeti Múzeumhoz és a Magyar Nemzeti Galériához került. A Rákoskeresztúron maradó jelentős tételek pedig a háború áldozatává váltak. A hagyaték részét képezte a több mint 1700 kötetet számláló könyvtár is. Ez, többek között 73 latin és olasz kódexet, négyszáz ősnyomtatványt is tartalmazott (például Thuróczy-krónikát). Gróf Vigyázó Ferenc Széchenyi István óta a Magyar Tudományos Akadémia legjelentősebb adományozója volt, az intézményre hagyott vagyon pedig megszüntette az Akadémia I. világháború óta tartó financiális nehézségeit. Az Erdős Renée-házi kiállításon a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára, valamint az Iparművészeti Múzeum anyagából mutatunk be egy gazdag kollekciót, (ötvöstárgyakat, kódexeket, ősnyomtatványokat, festményeket, dokumentumokat, stb.), mely mintegy hetven évvel ezelőtt innen néhány száz méterre, a PodmaniczkyVigyázó kastélyban mint múzeumban volt látható. Forrás: Erdős Renée Ház

7


8

Polákia Magazin

„Bem” emlékszablya a Krosnói Járásnak 2008. november 11-én, a Lengyel Függetlenség Ünnepe, valamint a Magyar Forradalom és Szabadságharc 160. évfordulója alkalmából Riz Levente, Budapest Főváros XVII. kerület, Rákosmente polgármestere és Buskó András, a lengyel kisebbségi önkormányzat elnöke Bem József szablyájának másolatát adományozta a Krosnói Járásnak.

A Lengyel Függetlenség Ünnepe alkalmából a magyar delegáció november 10-én érkezett a Krosnói Járásba. Riz Levente polgármestert, Fohsz Tivadar alpolgármestert, Buskó Andrást és Olejnik Mareket Andrzej Guzik elöljáróhelyettes fogadta a Targowiskában lévő udvarházban. Az esti megbeszélésen Grażyna Ostrwoska kulturális vezető is megjelent. Másnap reggel kirándulást szerveztek a Bubrkában lévő Kőolajbányászati Múzeumba és Krosno városába. A vendégek felkeresték a Podkarpackie Muzeum lámpagyűjteményét, megtekintették a székesegyházat és Lengyelország legnagyobb II. János Pál pápa emlékművét. A Miejsce Piastowéban lévő Szent Mihály Arkangyal Sanktuarium és Michalitów Kolostoregyüttesnél rendezett ünnepség keretében megkoszorúzták Bronisław Markiewicz pap szobrát és a Haza emlékművét. Ezt követően szentmisét tartottak. Ezt

követően került sor a szablya átadás-átvételére Riz Levente polgármester és Jan Juszczak starosta részéről. A szablya eredetijét a lengyel tábornok 1848. december 25-én, Kolozsvárott kapta ajándékba az erdélyi haderők főparancsnokaként, amikor bevonult a városba. A mise után az iwoniczból való „Cantate” kórus részvételével hazafias dalokat énekeltek, majd Jan Juszczak starosta fogadást adott a magyar vendégek tiszteletére. Másnap reggel a Krosnói Üveghutába látogattak. Szerdán délelőtt a járás településeinek művelődési ház igazgatóival szakmai megbeszélés folyt, áttekintve a partneri kapcsolatok helyzetét. A kulturális programok mellett 2009-ben emlékeznek meg a második világháború kitörésének 70. évfordulójáról, és a Duklában található Hadtörténeti Múzeum kiállítást tervez a Magyarországra menekült lengyel katonatisztek sorsáról. B.A.

9


Ülésezett az OLKÖ 2008. november 23-án, vasárnap tartotta soron következő ülését az ÖLKÖ közgyűlése. Jerzy Kochanowski távolléte miatt az új elnök választását a következő közgyűlésre halasztották. Elfogadták a 2008. évi költségvetés 10. havi teljesítéséről szóló beszámolót, az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola működését biztosító támogatási szerződésről, illetve a Sárvári Lengyel Kisebbségi Önkormányzat helyiségének sorsáról szóló beszámolókat, a Lengyel Múzeum és Levéltár SZMSZ-ének módosítását. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségéhez való csatlakozást elhalasztották. Az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola bővítésével kapcsolatban új egyszerűsített közbeszerzési pályázatot írnak ki. Zarowny Ferenc bejelentette, hogy 2009. szeptember 1-jén, a II. világháború kitörésének emléknapja alkalmából nagyszabású kiállítást és rendezvényt terveznek Sárvárott. B.A.

10

Polákia Magazin

Cserkészbál Rákoscsabán 2008. november 22-én este, a Rákoscsabai Katolikus Körben rendezte immár hagyományos Katalin bálját a 140. sz. Pro Patria Cserkészcsapat. A vendégeket Gelencsér László köszöntötte. A rendezvényen megjelent többek között Horváth Tamás alpolgármester és Buskó András, a LKÖ elnöke is. A bál jó hangulatban, táncmulatság mellett zajlott. A tombolán a fődíjat Balogh Sándorné, a cserkészcsapat parancsnoka nyerte.

11


12

Polákia Magazin

Matejko, Jan (1838, Krakkó - 1893, Krakkó) Jan Matejko (ur. 24 czerwca lub 28 lipca 1838 w Krakowie – zm. 1 listopada 1893 także w Krakowie) – malarz, najwybitniejszy polski twórca obrazów historycznych i batalistycznych. W latach 1852-1858 studiował u Władysława Łuszczkiewicza i Wojciecha Stattlera w Szkole Sztuk Pięknych w Krakowie, której później był dyrektorem (od 1873). Jego uczniami byli m. in. Maurycy Gottlieb, Jacek Malczewski, Józef Mehoffer i Stanisław Wyspiański.

A lengyel történelmi festészet legnagyobb alakja. Életének jelentős részét Krakkóban töltötte. Az 1863ban kitört januári felkelés hatására, melyben egyik testvére is elesett, változtatta meg a történelmi jelenetek feldolgozását. Képeinek ettől kezdve mindig kortársi vonatkozása is volt. Legismertebb munkája, A grünwaldi csata 1878-ra készült el. 1873-tól a Krakkói Képzőművészeti Akadémia igazgatója, tanárként nagy hatással volt számos növendékére. A krakkói Mária-templom belső dekorációjában 1889-1891 között két tanítványával, Stanisław Wyspiańskival és Józef Mehofferral dolgozott együtt. Az Ifjú Lengyelország mozgalom résztvevői a nemzet festőjévé választották, halála után három évvel házából múzeumot hoztak létre. A lengyel Jan Matejko - aki a historizmus, részben a feudális nemesi Lengyelország eszményeinek képviselője volt - halálának 1893-as időpontja különös jelentőségű. Az ekkortól szerveződő Ifjú Lengyelország mozgalom a pozitivizmustól elfordulva már az európai modernizmus kihívásaira keresett választ. Folytonosságot jelentett azonban a két korszak között a nemzeti szabadság kivívásának eszménye, mivel a művészet egyben a nemzeti emlékezet közvetítője is volt. Így történhetett meg, hogy a kezdetben megtagadott történelmi festő, Matejko nemsokára az új nemzedék kultikus figurája lett. Tehát a művészeten kívüli funkció felvállalása továbbra is feladata maradt a festészetnek. (Ez a szerep csak 1918 után veszítette el jelentőségét, amikor Lengyelország újból visszanyerte önálló államiságát.) 1906-ban Lengyelország más, oroszok által megszállt területein a levert felkelést követően represszió és gyász uralkodott, a porosz részeken folytatódott az erőszakos germanizáció. Noha Varsó kulturális szerepe egyre nőtt, egyelőre Krakkó volt az, amely a századfordulón újból ki tudta bontakoztatni spirituális központ szerepét

13


Báthory István (Szilágysomlyó, 1533. szeptember 27.– Grodno, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586).

14

Polákia Magazin

Lengyelország uralkodói Most induló sorozatunk Lengyelország uralkodóit mutatja be egy-egy cikkhez kapcsolódva. A válogatásnl nem a történelmi kronológiára, hanem inkább a lengyel-magyar vonatkozások bemutatására törekedtünk.

A kora középkori Lengyelország szláv népessége alapvetően két jelentősebb államalakulatot hozott létre. Az egyiket Krakkó környékén az úgynevezett wiślanok (jelentése: Visztula mentiek) hozták létre, míg a másikat Gniezno központtal a polanok (vagyis mezeiek) alkották meg. A polanok (lengyelül polanie) szláv törzs volt, amely a 8. században a Warta folyó környékét népesítette be. A 9. század végén sikerült alávetniük a legtöbb szláv törzset az Odera és a nyugati Bug folyók, a Kárpátok és a Balti-tenger között. A 10. századra uralmuk alatt egyesült Masovia, Kujawy és Nagy-Lengyelország. Ez utóbbiban lépett trónra a később meghatározó Piast-dinasztia, amelynek legjelentősebb tagja I. Mieszko fejedelem lett, aki felvette a kereszténységet, és seregével meghódította a Balti-tenger partját, Sziléziát és Kis-Lengyelországot. Megalapította a független lengyel egyházat, amelynek központját a leigázott Krakkóba helyzte. A dinasztia hatalma töretlen volt egészen 1138-ig, amikor III. Boleszláv úgy döntött, hogy országát felosztja négy gyermeke között. A feldarabolódott birodalom anarchiába süllyedt, legerősebb központja Krakkó vezetésével fennmaradt. Csak 1320-ban sikerült újra egyesíteni a régi területeket, bár Szilézia egy része Csehországhoz került. A virágkorát élő Lengyel Királyságnak a Jagelló-ház uralma alatt szembe kellett néznie a keletről egyre nagyobb fenyegést jelentő Oroszországgal. 1569-ben Lengyelország és Litvánia úgy döntöttek, hogy közösen összefognak az orosz fenyegetés ellen, és 1569-ben létrehozták a lublini uniót, a két ország egyesülését. Erre a korra tehető a választott uralkodók időszaka is, vagy másnéven a nemesi köztársaság (Rzeczpospolita) létrejötte. Ez szétzilálta az országot, csak ritkán egyeztek az érdekek, amely végül Lengyelország felosztásához vezetett. 1795-re három nagy szomszédja osztozkodott az ország területén. A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

15


III. Sobieski János (lengyelül Jan III. Sobieski), született 1629. augusztus 17-én Lwów közelében, meghalt 1696. június 17-én Varsóban - Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege 1674-től. 1656-tól a korona nagy zászlóvivője, 1665-től a korona nagy marsallja, 1666-tól Korona tábori hetmanja, 1668-tól Korona nagy hetmanja. 1683. szeptember 12-én vezénylete alatt lezajlott a bécsi csata, amely a törökök lemészárlásával végződött. Ezután a Magyarországon keresztül visszavonuló török csapatokat követve Sobieski még egy jelentős győzelmet aratott Párkánynál, majd decemberben az egész sereggel visszatért Krakkóba. III. Sobieski János hosszantartó betegség után szívrohamban halt meg 1696. június 17-én Wilanówban.

16

LENGYELORSZÁG MAGYARUL

Recommend Documents