LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Ladi János Általános Iskola, Mesztegnyő HELYI TANTERVE

Ladi János Általános Iskola Mesztegnyő, Kossuth L. u. 33. 8716

LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készítette: Kovácsné Vanderer Ágota és a nevelőtestület tagjai

Mesztegnyő, 2013. március 31.

1


Tartalom I. LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA................................. 6 1. BEVEZETŐ - KÜLDETÉSNYILATKOZAT............................................................................................................. 6 2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE ........................................................................................................................... 7 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK NÉVADÓJA .......................................................................................................................... 7 4. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, MINT A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI FELTÉTELE ....................................... 8 5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA....................................................................................................................... 9

A II./ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................... 10 aa. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ............................................................................................... 10 1.1. Alapelvek:..................................................................................................................................................................10 1.2. Értékek:......................................................................................................................................................................10 1.3. Célok:.........................................................................................................................................................................11 1.4. Feladatok: ..................................................................................................................................................................12 1.5. Az iskolai munkát segítő eszközök:..........................................................................................................................12 ab.2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................ 12 2.1. Erkölcsi nevelés .........................................................................................................................................................13 2.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .............................................................................................................................13 2.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ..................................................................................................................13 2.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...............................................................................................................13 2.5. Családi életre nevelés.................................................................................................................................................13 2.6. A testi és lelki egészségre nevelés .............................................................................................................................14 2.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................................................................14 2.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság........................................................................................................................14 2.9. Pályaorientáció...........................................................................................................................................................14 2.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................................................................15 2.11. Médiatudatosságra nevelés ......................................................................................................................................15 2.12. Tanulás tanítása........................................................................................................................................................15 2.13. Énkép, önismeret .....................................................................................................................................................15 ac.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 16 3.1. Erősségeink:...............................................................................................................................................................16 3.2. A testi-lelki egészségneveléssel kapcsolatos problémák: ..........................................................................................16 3.3. Testi egészségfejlesztés .............................................................................................................................................16 3.4. Lelki egészség:...........................................................................................................................................................17 3.5. A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósításának szervezeti feltételei .....................................................................18 3.6. A teljeskörű egészségfejlesztés módszerei és színterei..............................................................................................18 3.7. A teljeskörű egészségfejlesztést segítő kapcsolatok ..................................................................................................19 ad 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................................................... 19 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..........................................................................................................19 4.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ...........................................................................................19 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai....................................................................................20 4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai.......................................................................................20 4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai..............................................................................................21 4.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...........................................................................21 ae.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI.................................................................................................. 23 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................................23 5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.....................................................................................23

2

Ladi János Általános Iskola, Mesztegnyő HELYI TANTERVE af. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .............................................................................................................................. 24 6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ................................................................................24 6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenység.................................27 6.3. Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenységek....................................................................................27 ag.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE:.................................................................................................................................... 28 7.1. Diákönkormányzat.....................................................................................................................................................29 ah. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ............................................................................................................................. 29 8.1. A szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolattartás formái...............................................................................................29 8.2. Iskola felhasználók az iskolai közéletben ..................................................................................................................30 8.3. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban ....................................................................................................................30 8.4. A szülő, mint a tanulási – nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: ...................................31 8.5. Szülő, mint az iskolai közélet szereplője ...................................................................................................................31 8.6. A tanulókkal való kapcsolattartás formái...................................................................................................................31 8.7. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei...................................31 8.8. Az intézmény és partnereinek kapcsolattartási formái...............................................................................................32 ai. 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .................................................................................. 32 9.1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük ...............................................................................32 9.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vizsgarészeket tenniük a tanulóknak34 aj. 10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI................ 34 ak.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVEK .......................................................................................................................................................................... 35 11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításának célja...........................................................................................35 11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a tanítási órákon ......................................................................36

B. III. HELYI TANTERV ............................................................................................................... 37 ba.1. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI............................................................ 37 1.1. A választott kerettantervek:..................................................................................................................................... 37 1.2. Az egyes évfolyamokon használatos tantervek....................................................................................................... 38 bb.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERET-TANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMUK ................................................................. 38 2.1.Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon..............................................................38 2.2. A kompetencia alapú oktatás belépési rendje: (évfolyamonként) ..............................................................................40 bc. 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...................................................................................................... 40 3.1. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................40 3.2. A tankönyvválasztás szempontjai............................................................................................................................ 40 3.2. A tankönyvekről való tájékozódás forrásai:...............................................................................................................41 3.3. A tankönyv térítésmentes igénybevételének helyi rendje ..........................................................................................41 3.4. Szabályzat a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyv-ellátás rendjéről ....................................................42 bd) 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI............................................................................................... 42 4.1. A Nat az alábbi pedagógiai feladatok megvalósítását határozza meg:.......................................................................42 4.2. A feladatok helyi megvalósítására vonatkozó szabályaink ........................................................................................42 4.3. Feladatok: ..................................................................................................................................................................43

3

Ladi János Általános Iskola, Mesztegnyő HELYI TANTERVE be. 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSI A NKT.27.§ (11.) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT FOLYIK ........................................................................... 44 bf. 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................................................................................................. 44 6.1. Választható foglalkozások: ........................................................................................................................................44 bi. 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI ................................ 44 7.1. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek .......................................................................................44 7.2. Az érdemjegyek megállapítása ..................................................................................................................................45 7.3. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe....................................46 7.4. Irásbeli mérés, beszámoltatás.....................................................................................................................................46 7.5. Az ellenőrzés, értékelés elvei:...................................................................................................................................49 7.6. Ellenőrzés, értékelés ..................................................................................................................................................51 7.7. A z ellenőrzés és értékelés rendszere ........................................................................................................................52 7.8. Szöveges értékelés, mentesítés ..................................................................................................................................52 7.9. Értékelés ....................................................................................................................................................................53 7.10. Ellenőrzés.................................................................................................................................................................54 7.11. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek .....................................................................................55 7.12. Az érdemjegyek megállapítása ................................................................................................................................56 7.13. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe..................................56 7.14. Írásbeli mérés, beszámoltatás...................................................................................................................................56 bj 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .................. 58 8.1. A csoportbontás elvei.................................................................................................................................................58 8.2. Mely tantárgyakat érintheti? ......................................................................................................................................58 8.3. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei.............................................................................................................58 bl.9.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .............................. 58 9.1. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (mini hungarofit).......58 9.2. A testnevelő által elvégzendő feladatok:....................................................................................................................59 9.3. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök...........................................................................................................59 9.4. A vizsgálat gyakorlati végrehajtása ...........................................................................................................................59 9.5. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez...........................................................................................60 bm 10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK .................................................................. 60 10.1. Az iskola egészségnevelési elvei .............................................................................................................................60 10.2. Az iskola környezetnevelési elvei............................................................................................................................61 bn. 11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................ 62 11.1. Feladatok..................................................................................................................................................................62 11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység...............................................................................................63 bo.12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK.................................... 64 12.1. Jutalmazás és elmarasztalás elvei, módjai ...............................................................................................................64 12.2. A magatartás, szorgalom értékelése.........................................................................................................................66 12.3. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei .......................................................................................................67 12.4. Szempontjai .............................................................................................................................................................67

IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK.................................. 67 V. PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................... 68 V/1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ............................................................ 68

4


VI. MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 69 1. Implementáció és fenntarthatóság.............................................................................................................................. 69 2. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája, követelményei:................................................................................ 70 3. Tankönyvellátás szabályzata....................................................................................................................................... 74 4. Erkölcstan, Hit-és erkölcstan értékelése .................................................................................................................... 81 5. A dráma tantárgy értékelése 5. osztályban................................................................................................................ 82

5


I. LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 1. BEVEZETŐ - KÜLDETÉSNYILATKOZAT -

-

-

-

Szép természeti környezettel rendelkező táj 3 településének beiskolázási körzete vagyunk. Az 18. osztályos alapfokú nevelési-oktatási intézményünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása integrált oktatás keretében valósul meg. Az intézménybe 2006. szeptemberétől kompetencia alapú oktatást vezettünk be a HEFOP 3.1.3 pályázat keretében. 2009. szeptember 1-től a TÁMOP 3.1.4 pályázattal kiterjesztettük más évfolyamokra és területekre is. Intézményünkben az önkormányzat által üzemeltetett konyha működik, így tanulóinknak nemcsak a nevelését és oktatását, de étkezését is biztosítani tudjuk. Célunk, hogy magas szintű, alkalmazható tudást közvetítsünk, de ennek mennyisége és minősége egyénre szabott legyen, hogy tanulóink minél jobban felkészülhessenek a pályaválasztásra, a továbbtanulásra. Kapcsolatainkat jellemezze az együttműködési készség tanulóval, szülővel, munkatárssal egyaránt. Mindezek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük, és érzékenyen reagálunk iskolahasználóink életében bekövetkező változásokra, az igények figyelembevételével. Tanulóinknak sokszínű tevékenységet biztosítunk sport, zene, kézügyesség, természetjárás, számítástechnika terén. Részt vehetnek különböző tanulmányi és sportversenyeken. Mindez segít tanulóinknak, hogy minél előbb megtalálják önmagukban az értéket, hogy fejleszteni tudjuk valamennyiükben azt, amit igazán szeretnek és tudnak. Nevelőtestületünk és munkatársaink vállalják az újabb kihívásokat. Rendszeres önképzéssel és szakmai továbbképzéssel fejlesztjük pedagógiai eszköztárunkat. Olyan feladatokat vállalunk át a családoktól, amelyek tanítványaink boldogulását szolgálják. Módot adunk mindenkinek hátrányai csökkentésére, és segítjük teljes életre történő felkészülését. „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

6


2. AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE Mesztegnyő község a Balaton és Dráva folyó között elterülő Somogy megye egyik észak-nyugati települése. A Dunántúli-dombvidék nagytájhoz, Belső-Somogy középtájhoz, ezen belül a Marcali-hát kistájhoz tartozik. A község 23 kilométerre fekszik a Balatontól, a rajta átfutó 68-as út mentén, erdők, dombok, halastavak ölelésében. Az átutazónak azonnal feltűnik a település középtáján látható templom – kolostor együttes. Gróf Hunyadi Antal építtette 1756-ban. Önálló iskolaként 1777-től működik. Eleinte ferences-rendiek oktattak a barokk és rokokó stílusban épült intézményben – csak fiúkat. A környéken licenciátusként vált ismertté és népszerűvé. Fennmaradó írásos emlékeink szerint Vörös Gergely volt első tanítója. 1872-től a ferenceseket a „Páli Szent Vince leányai” váltották fel, akik egy tanító-rend tagjaiként végezték szervezett tevékenységüket. Hét főből álló tantestületüknek már egy óvónőként dolgozó tagja is volt. Egészen az 1950-ben bekövetkezett államosításig működtették iskolájukat. Ezután évekig a 68-as út mindkét oldalán ma is fennálló épületekben folyt a tanítás, a tanteremhiány miatt többnyire váltakozó, délelőtti – délutáni formában. 1980-ban az épülethez kapcsolódó – sajnálatos módon addig gabonamagtárként funkcionáló – részt is az intézményhez kapcsolták. Átalakításával javultak a nevelő-oktató munka feltételei. 1994-ben átadták az iskola melletti területen épült tornatermet, amely kibővítette a testnevelés órai és a sportolási lehetőségeket. 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK NÉVADÓJA Az intézmény neve: Ladi János Általános Iskola. Névadója: Ladi János tanító, aki 1879-ben született Németladon. Iskoláit Pécsett, majd Csurgón a tanítóképzőben végezte. Itt ismerkedett meg Kutor József mesztegnyői tanító Ilona nevű leányával. Fiatal tanítóként Ladra, majd Nagyatádra került. 1901-ben érkezik Mesztegnyőre, ahol megnősül. Feleségül veszi Kutor Ilonát. A mai Faluház épületében működő fiúiskolában tanít. Apósa, Kutor József pedig elfoglalta Ladi helyét Nagyatádon. Hamar népszerűvé válik a községben, amire rá is szolgál. Faiskolát, sportkört szervez, tűzoltóegyletet alapít, vezeti az iparos könyvtárat, színjátszókört szervez és vezet. Különösen természettudományos tárgyak oktatásában eredményes. Több írása jelenik meg a megyei lapban – a falubeli cselédek életét ecseteli. 1919-ben a somogyi pedagógusok vezetőjüknek választják. Pedagógiai témájú továbbképzései népszerűek és látogatottak. 1919. augusztus 26-án hal meg. A Prónay-különítmény emberei az inkei erdőben kivégzik. Mindössze 40 évet élt. Emlékét a mai Faluház falán emléktábla őrzi, amelyet a helyi Honismereti Egyesület állíttatott.

7


4. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA, MINT A MŰKÖDÉS TÖRVÉNYI FELTÉTELE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Marcali Tankerülete ALAPÍTÓ OKIRAT LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA intézményi szakmai alapdokumentuma A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 123.§ (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi alapító okiratot adom ki: 1. Hivatalos neve: Ladi János Általános Iskola 2. Feladat ellátási helye 8716 Mesztegnyő, Kossuth Lajos utca 33. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye 4. Típusa: Általános Iskola 5. OM azonosító: 034068 6. Alapfeladata (feladat hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás: - alsó tagozat - felső tagozat o magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás o több tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása - hallássérült - tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) - egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartás szabályozási zavarral) küzd 6.2. Felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 192 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok száma: 1-8. évfolyam 6.4. Iskolai könyvtár ellátásának módja: Saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladat ellátási hely szerint pontos cím: 8716 Mesztegnyő, Kossuth L. u. 33. hasznos alapterület: 15194 nm helyrajzi szám: 332/A jogkör: vagyonkezelő/vagyonhasználati jog KLIK 8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Mesztegnyő, 2013. február 01. P.H. …………………………………… irányító, alapító jogkör gyakorlója

8


5. AZ ISKOLA ÖNMEGHATÁROZÁSA Ebben a földrajzi és társadalmi környezetben, amelyben élünk és dolgozunk, nem függetleníthetjük magunkat az alábbi jelenségektől: A családok egyre nehezebb anyagi és szociális helyzete gyerekeinket is sújtja. Folyamatosan nő a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő gyermekek száma. Fenntartó anyagi helyzete alapvetően behatárolja nevelő – oktató munkánk lehetőségeit. Mire vállalkozhatunk, hogyan fogalmazzuk meg jövőképünket? 1. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, és érzékenyen reagálunk iskolahasználóink életében bekövetkezett változásokra. Alkalmazkodunk a tendenciózus jelenségekhez, s igyekszünk gyermekeink minél szélesebb körét az iskola védőhálója alá vonni. 2. Megőrizzük és továbbvisszük a településeinkre jellemző kulturális értékeinket, a helytörténetet, hagyományaink ápolását, szokásaink gyakorlását. 3. Nevelőtestületünk vállalja az újabb kihívásokat. Rendszeres képzéssel és továbbképzéssel fejlesztjük szakmai, pedagógiai eszköztárunkat. Olyan feladatokat vállalunk át a családoktól, amelyek tanítványaink boldogulását szolgálják, s egyben egyetlen lehetséges mód hátrányuk csökkentésére, a normális életre történő felkészítésükre. 4. Olyan ISKOLA megteremtésén fáradozunk, amelyben otthon érzi magát gyermek és felnőtt, nevelő és nevelt, beosztott és vezető. Szeretnénk visszaszerezni a tudás becsületét, pozitív közeli példákon bemutatni a követendő utat, tettekre, cselekedetekre ösztönözni az elérhető siker érdekében. A szülői érdeklődés és törődés csökkenése ellenére sem mondunk le felelősségteljes feladatunkról, bevonni őket közös gondjaink megoldásába, közös jövőnk tervezésébe. Hisszük és valljuk, hogy csak az iskola-családi ház kapcsolat érdemi javulása vezethet ki bennünket jelenlegi nehéz helyzetünkből. Jellemezze munkánkat: a tudásközvetítés magas szintje, differenciált mennyisége és minősége; a következő évfolyam sikeres elvégzéséhez szükséges tudás (minimum-követelmények) biztonságos elsajátíttatása minden tanuló esetében; a képességfejlesztés mérhető eredményessége; a felzárkóztatás türelme és kimutatható javulása; a problémamegoldó gondolkodás többoldalú javulása; naprakészség, hitelesség, tudatosság; megértés, türelem, tolerancia; törekvő együttműködési készség tanulóval, szülővel és kollégával; helyes önértékelés, az értékelés megalapozottsága, hitelessége. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket.

9


a II./ AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA aa. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. Alapelvek: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelveit az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, a kompetencia alapú oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztése határozza meg. Fő területei: Gyermekközpontúság Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A tudás és képességfejlesztés helyes aránya A másság elismerése és tiszteletben tartása, toleranciára nevelés Tevékenységközpontú tanítási gyakorlat. Módszertani sokszínűség, változatos munkaformák alkalmazása, támogató, segítő, koordináló pedagógiai attitűd kialakítása. Integráció elve (SNI tanulók integrált oktatása, nevelése) Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés A tudáshoz való egyenlő hozzáférés elve Kooperatív technikák alkalmazása Differenciált tanulásszervezés, Motiváló tanulási környezet. Egészséges életmódra törekvés igényének kialakítása Esztétikai fogékonyság fejlesztése Tanulási esélyegyenlőség biztosítása Folyamatos fejlesztés elve Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása A köz érdekében önként vállalt munka szükségessége és megbecsülése Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás elve A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése 1.2. Értékek: Kötelesség, felelősség, szorgalom, szerénység, tisztelet, önzetlenség, bátorság, érzelmi gazdagság Magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, népszeretet Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Reális önismeret, szilárd erkölcsi ítélőképesség Önfejlődés, önfejlesztés, önnevelés Felelős döntéshozatal képessége Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés Felelős állampolgárrá válás segítése Nevelés, nevelhetőség Élmény, ízlés, mindennapi kulturáltság, a természeti szabadidős kultúra, környezetalakítás A testkultúra ápolása, sport, mindennapos testnevelés, higiéniai feladatok megoldása Felkészülés a jövőre, pályaorientáció és döntés Szabadság, autonómia, demokratizmus, humánum, boldogság, Igazságosság, rend, szabadság, méltányosság szolidaritás Egyenlő bánásmód Alkalmazható tudás Társadalmilag elfogadott normák betartása, betartatása 10


A köz érdekében önként vállalt munka Az egész életen át tartó tanulás képessége Együttműködés és önállóság Tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás Ismeretek, képességek és készségek, attitűdök együttes fejlesztése A magánérdek és a köz érdekeinek összeegyeztetése Tartalmas és tartós kapcsolatok Együttműködés nevelő-oktató munka szereplőivel: a szülőkkel, civil szervezetekkel, egyházak képviselőivel 1.3. Célok: Iskolánkban folyó nevelő- oktató munkánkkal hozzájárulunk az erkölcsös, önálló életvitelre, céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, a nemzeti értékeket ismerő, felelős állampolgárok neveléséhez. Hozzájárulunk a ránk bízott gyermekek szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges és a munkaerőpiachoz alkalmazkodni képes nemzedék neveléséhez. Olyan tanulókat képezzünk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs bázis lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során; Az információs és kommunikációs kultúra tanulóink, egyéni szocializációjának, a társadalmi érintkezésüknek, az egyéni és közösségi érdekeik érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője legyen. 1.3.1. A kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése A matematikai kompetencia fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése A természettudományos kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia fejlesztése A hatékony, önálló tanulás kialakítása A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása Az egész életen át tartó tanulást szolgáló képességek fejlesztése A sikeres munkaerő – piaci alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák megalapozása az életkori sajátosságok figyelembe vételével 1.3.2. Tanulási képességek fejlesztése Pozitív tanulási attitűd kialakítása, fenntartása A tanulási motiváció kialakítása, fenntartása A tanulási kudarcok megelőzése Az egyéni képességek optimális fejlesztése A tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése Az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval történő együtt haladása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi, használható ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának formálása a társadalmi beilleszkedés érdekében. A tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. Tanulóink minden tantárgyból megfeleljenek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.

11


1.4. Feladatok: Kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekkel tanulóink gyakorlatközpontú, használható ismereteket képesek szerezni A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba Változatos oktatásszervezési-és munkaforma alkalmazása/projekt, témahét/ a tanulók aktivitásának biztosítása érdekében Érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása Az IKT technikák alkalmazása, elsajátíttatása A tanulás tanulása, tanítása Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a tanulói kompetenciák fejlesztésével Tevékenység –és problémaközpontú, felfedező tanítási – tanulási gyakorlat Pozitív attitűdök kialakítása, fenntartása Hatékony, az egyéni tanulási stílusokkal adekvát tanulási módszerek kialakítása Az egyenlő hozzáférés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a pedagógiai gyakorlatban A módszerek, módszerkombinációk megválasztása sajátos nevelési igény típusához Pedagógiai célú rehabilitáció biztosítása A hallássérült tanuló számára szükséges eszközök, pedagógiai habilitáció, rehabilitáció nyújtása Megismerési képességek fejlesztése, különösen a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességeket, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik; Gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára 1.5. Az iskolai munkát segítő eszközök: Évfolyam Eszközök Kompetencia alapú oktatási programcsomagok Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási programok Interaktív tábla Interaktív tananyag

1.

2.

3.

4.

5.

matematika

szociális és életvitel

szövegértés és szövegalkotás

6.

7.

8.

magyar X karácsony

X X

X X

X X

egészséges életmód X X

X X

X X

X X

ab.2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása. Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a teljes személyiség fejlesztése. A felelősségvállalás megalapozása az együttműködésre épülő kooperatív csoportmunkával. A döntési, értelmes kockázatvállalási képesség fejlesztése. Az önreflexió, a reflexió képességének fejlesztése. 12

X X


A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztése. A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása-páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni és egyéni feladatok vállalása. 2.1. Erkölcsi nevelés Célunk: - Tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése - Cselekedeteikért és azok következményeiért vállalt felelősség kibontakoztatása - Igazságérzetük kibontakoztatása - Közösségi beilleszkedésük elősegítése Feladatunk: -

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása

2.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célunk: -

Ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait Tanulmányozzák jeles magyar személyiségek munkásságát Alapozza meg az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismerését, megbecsülését Alakuljon ki a hazaszeretet érzése

Feladataink: -

Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását, a természeti és társadalmi környezettel; alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, a hazaszeretetet; Segítsük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerését, megbecsülését, mások előítéletek nélküli elfogadását; Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására

2.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk: -

-

Alakuljon ki: a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása emberi méltóság az emberi jogok tisztelete erőszakmentesség méltányosság Ismerjék meg az állampolgári jogokat és kötelességeket

2.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célunk: -

Váljék képessé érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiára Tudatosuljon bennük, hogy fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani

2.5. Családi életre nevelés Célunk: -

Felkészítés a felelős párkapcsolat kialakítására Családi életükre felmerülő konfliktusok kezelésére Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet kell fordítani a családi életre a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre Segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását; Fejlesszük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeretet. 13


Feladataink: -

-

A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismertetése; A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása; Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fontos az élethosszig tartó tanulás; Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek elősegíthetik, a tanulók megfelelő ön- és pályaismeretének kialakulását; A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése;

2.6. A testi és lelki egészségre nevelés Célunk: -

Egészséges életmód kialakítása (táplálkozás, mozgás, stressz- és konfliktuskezelés) Betegségmegelőzés Szabályok betartása a közlekedésben, testi higiénében, veszélyes és váratlan helyzetek felismerésében, kezelésében Káros függőséghez vezető szokások megelőzése

2.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk: -

A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása Az ehhez szükséges képességek fejlesztése és gyakoroltatása (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás)

2.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célunk: -

A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása Ismerje meg a környezettel kapcsolatos állampolgári, jogok és kötelességek gyakorlását Gazdasági és társadalmi folyamatok megismerése, amelyek változásokat okozhatnak Közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek megőrzése

2.9. Pályaorientáció Célunk: -

Átfogó kép nyújtása a munka világáról Kipróbálhassák képességeiket az érdeklődésüknek megfelelő területen Segítsük a tanulók további iskola- és pályaválasztását; Fejlesszük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeretet.

Feladataink: -

-

A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismertetése; A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása; Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek, fontos az élethosszig tartó tanulás; Olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítanunk, amelyek elősegíthetik, a tanulók megfelelő ön- és pályaismeretének kialakulását; A szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése; 14


2.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk: A tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Feladataink: -

A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi érdekek, jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme; Fejleszteni kell a tanulókban a tájékozódás képességét, a döntési helyzet felismerését, a döntésre való felkészülést; Meg kell ismertetni a tanulókkal a PIAC, a MARKETING és a REKLÁM szerepét alkalmassá téve őket e területben való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

2.11. Médiatudatosságra nevelés Célunk: -

Értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét Az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása Ismerje meg a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatot

2.12. Tanulás tanítása Célunk: -

Elsajátíttassuk tanulóinkkal az élethosszig tartó eredményes tanulás eszközeit, módszereit, technikáit, az önművelés igényét, és szokását; Kialakítsuk tanulóinkban a kritikai gondolkodást, amely segíti őket a konfliktusok kezelésében, életminőségük javításában, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtésében, a teljesebb élet megszervezésében.

Feladataink: -

Felkeltsük az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt; Tanulóink tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében; Mozgósítsuk az előzetes tudást és tapasztalatokat, az emlékezet fejlesztése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; A csoportos tanulás, a kooperatív csoportmunka módszereinek megtanítása; Az alapkészségek kialakítása ( az értő olvasás, íráskészség, a számfogalom fejlesztése); A könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek megtanítása; Vegyük figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, erre alapozzuk a tanulás fejlesztését, építsük ki az egyénre szabott tanulási módszereket, eljárásokat; Törekedjük a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a következtetés és a probléma megoldás, a kreatív gondolkodás fejlesztésére; Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni; Nagy hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végig gondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kihasználásának területeire.

2.13. Énkép, önismeret Célunk: -

Tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. 15


Feladataink: -

A gyermeket önmaga megismerésére motiváló tanulási környezet szervezése, amely kialakítja benne az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A tanuló váljék aktív részesévé ezen értékek megnevezésének, azonosításának; egyre kompetensebbnek érezze magát saját nevelése, személyes biztonsága, sorsa és életpályája alakításában.

ac.3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Célunk, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön e testi-lelki jóllét egészségét és egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 3.1. Erősségeink: - iskolánkat tágas, szép udvar veszi körül, ami biztosítja a feltételeket a rendszeres testmozgáshoz - tornatermünk jól felszerelt - a tantermek mérete, megvilágítása, bútorzata, szellőztetése megfelel az egészségvédelmi követelményeknek - tanulóink sokféle sport és kulturális rendezvényen vehetnek részt - az itt dolgozók nyitottak a különféle problémák feltárására és megoldására - iskolánkban rendszeresek az orvosi, fogorvosi és védőnői szűrővizsgálatok - hagyományosan jó a kapcsolatunk a testi-lelki egészségvédelemben résztvevő partnereinkkel (gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, háziorvos, védőnő, a helyi sportkörök, Faluház) 3.2. A testi-lelki egészségneveléssel kapcsolatos problémák: - tanulóink túl sok időt töltenek tévénézéssel, számítógépezéssel - alsó tagozatos korú tanulóink már ismerkednek a cigarettával, de 12-13 éves kortól már gyakrabban előfordul a dohányzás - vannak olyan gyermekek, akik családi ünnepek, egyéb összejövetelek alkalmával fogyasztanak alkoholos italokat - a személyi higiéné rendszeressége, alapossága egyes tanulóknál kívánnivalót hagy maga után - az egészségtelen táplálkozás miatt vannak túlsúlyos és kórosan sovány tanulóink is - nagy divat lett az energiaitalok fogyasztása - iskolánkban jelentős a gyógytestnevelésre utaltak száma - az iskolai bántalmazások, agresszió jelen vannak a mindennapjainkban - vannak olyan tanulóink, akiknek a szülei maguk is egészségromboló életmódot folytatnak - néhány tanulónk szabadidejére a csavargás és nem a szervezett minőségi elfoglaltságok jellemzőek - a szülők és az iskola közötti együttműködés elutasítása a szülők részéről 3.3. Testi egészségfejlesztés 3.3.1. Feldolgozandó témakörök: - Az egészség fogalma - Az egészséget befolyásoló tényezők - Szájápolás - A jó egészségi állapot megőrzése - A betegség fogalma; a megelőzhető betegségek - A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata - A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata - Az egészséghez szükséges testmozgás - A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában 16


- Gerincvédelem, gerinckímélet - A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) - Az iskola-egészségügy igénybevétele - Párkapcsolatok, szexualitás, gyermekáldás 3.3.2. A testi egészségfejlesztés céljai: Hosszú távú célunk, hogy tanulóink legyenek képesek a helytelen egészségkárosító tényezők visszautasítására, a pozitív minták követésére és önálló döntéshozatalra az egészségük megóvása érdekében. Középtávú célunk a táplálkozási szokások egészséges irányba terelése. Rövidtávú távú céljaink: - A rendszeres mozgáslehetőség biztosítása a mozgásszervi betegségek megelőzése és kezelése érdekében - „Harc” az egészséget károsító szenvedélyek ellen - A testi higiénia területén megfelelő szokások kialakítása - Szexuális felvilágosítás 3.4. Lelki egészség: 3.4.1. Feldolgozandó témakörök: - A lelki egészség fogalma - Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módja, szerepe a másik önértékelésének segítésében - A társas kapcsolatok - A női és férfi szerepek - A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez- családban, iskolában - A művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai - A média egészséget meghatározó szerepe - A szenvedélybetegségek és megelőzésük (játékszenvedély, internet- és tévéfüggés) - Az idő és az egészség, időbeosztás 3.4.2. A lelki egészségfejlesztés céljai: - Ismeretek nyújtásával, tevékenykedtetéssel, szimulációs gyakorlatok, esetelemzések végzésével felkészíteni a tanulókat a lelki egészségük megóvására • Önállóság fejlesztése • Önismeret fejlesztése • A társas kultúra fejlesztése • Stressz- és konfliktuskezelési technikák megismerése • Konfliktusok felismerési és kezelési képességének fejlesztése • Az érzelemkifejezés kulturált módjainak fejlesztése • A kudarctűrés képességének fejlesztése • Ismeretek nyújtásával a tanulók felkészítése arra, hogy képesek legyenek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására • Ismeretek nyújtásával, negatív példák bemutatásával és elemzésével a tanulók motiválása és segítése a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében 17


- Bántalmazás vagy deviáns viselkedésformák észlelésekor a megfelelő szakemberrel esetmegbeszélés kezdeményezése - Egészséges, de élethelyzetükből adódóan támogatást igénylő egyének, családok számára pszichés támogatás nyújtása (gyász, családi konfliktusok) - Mentális egészségproblémával terhelt, emiatt hátrányos helyzetű tanulók ellátásba kerülésének segítése 3.5. A teljeskörű egészségfejlesztés megvalósításának szervezeti feltételei 3.5.1.Humánerőforrás Rendelkezésünkre áll: • Pedagógusok egészségnevelő példaadása • Rendszeres kapcsolat háziorvossal, védőnővel, fogorvossal • Állandó kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival • A gyógytestnevelésre szorulókkal szakképzett gyógytestnevelő foglalkozik Fejlesztendő terület: • A szülők bevonása a teljeskörű egészségfejlesztési programba • Iskolapszichológus, mentálhigiénés szakember alkalmazása 3.5.2.Tárgyi erőforrások Rendelkezésünkre áll: • Tágas, szép környezetben elhelyezkedő iskolaépület • Adottak a lehetőségek a mindennapos testedzésre • Kielégítőek a tisztálkodási lehetőségek Fejlesztendő terület: • A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok beépítése az iskola helyi programjaiba • A teljeskörű egészségfejlesztéshez szükséges eszközök, anyagi források biztosítása 3.6. A teljeskörű egészségfejlesztés módszerei és színterei Akkor tartjuk sikeresnek egészségfejlesztési programunkat, ha a gyermekek személyiségére hatást gyakorolnak, személyiségük azon vonását erősítik, amelyek döntőek a szokások kialakulásának és megszilárdulásának szempontjából. 3.6.1. A megvalósítás módszerei • Gyakoroltatás (fogmosás, kézmosás, szemétszedés, védnökségi területek takarítása, kirándulások, elsősegélynyújtás) • Előadások meghívott előadókkal diákok, szülők és a pedagógusok számára • Játékos feladatok, esetelemzések • Személyiségfejlesztő feladatok • Vetélkedők szervezése

18


• A különböző tantárgyakba beépíthető elemek keresése- ismeretnyújtás, érzékenység kialakítása, ráhangolás 3.6.2. A megvalósítás színterei • Tanórai foglalkozások • Tanórán kívüli foglalkozások • Különböző fórumok • Iskolán kívüli rendezvények 3.7. A teljeskörű egészségfejlesztést segítő kapcsolatok • Iskolaorvos • Fogorvos • Védőnő • Gyermekjóléti Szolgálatok • Nevelési Tanácsadó ad 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az emberi élet alapja a társas valóság (társas mező). Az ebben való eligazodáshoz szükség van a közösségben történő nevelésre, amely mint tanulási szintér is megjelenik. Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, mindezek mellett figyelembe veszi az egyén sajátosságait. A közösség nevelési területei: - a család, - az iskola, - az iskolán kívüli közösségek. Az iskolánk keretein belül működő közösségi nevelés területei: 1. tanórák, 2. tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások, ( napközi, kirándulások), 3. diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások, ( diákönkormányzati munka), 4. szabadidős tevékenység 4.2. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, másrészt a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk valódi közösséget formálni belőlük. Akik hajlandók: - a közös cél érdekében tevékenykedni, - a közös értékrendet elfogadják, - az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkednek, munkálkodnak.

19


Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására kell törekednünk: a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel ,tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével; kooperatív csoport és páros munka alkalmazásával, pedagógiai projektek megvalósításával szociális kompetenciák fejlesztésével: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása, - olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. - különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny….) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 4.3. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területe. a) Napköziotthon: Ha a szülők igénylik – tanítási napokon a délutáni időszakban – az 5-6. és a 78. évfolyamon napköziotthon működik b) Diákétkeztetés: a napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény szerint – ebédet biztosít az intézmény. Az iskola működtetője által megállapított térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Feladatok: - nevelje a tanulókat önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait (pl. étkezés) - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. 4.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzat speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv választott tagokkal, a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze. Működésének szabályait a jogszabályokban meghatározott keretek között maga állapítja meg. A diákönkormányzatnak alapvető feladata az iskolai munka segítése és az iskola működtetésében résztvevők (diákok, szülők, tanárok, isk. fenntartó) együttműködésének előmozdítása. A diákönkormányzat egyéni és kollektív érdekképviseleti feladata az előzetes egyeztetés, a megoldáskeresés minden kérdésben. A diákönkormányzat jogosult minden olyan rendezvény megszervezésére, amelyet saját szervezeti és működési szabályzata előirányoz, vagy amelyeket megállapodás keretében tevékenységi körébe rendel. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége. A diákönkormányzat keretében a tanulók önmaguk intézik saját ügyeiket a DÖK-segítő tanár támogatásával, irányításával. A szervezet munkáját 2-8. osztályokból megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

20


Feladatok: Olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek, nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak. -

régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, olyan tevékenységek szervezése, amelyek esztétikai élményeket keltenek, a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan közösség kialakítása, amely büszke saját sikereire.

4.5. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. a) Iskolai sportkör: biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. b) Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. c) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Iskolánk mindkét tagozata rendszeres színházlátogató. d) Iskolai könyvtár: a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. e) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. f) Hit – és vallásoktatás: iskolánkban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A részvétel tanulóink számára önkéntes. Feladatok: -

Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szülőkkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a csoportvezetők elfogadása, az együttműködés meglapozása. A tevékenységformákat hassa át az aktivitás. A tematikák kidolgozásánál vegyük figyelembe az életkor és a réteg - jellemzőket. Olyan értelmi – érzelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, ahol felfedezhetik önmagukban a másik iránti érdeklődést.

4.6. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.6.1.Tanulók együttműködésével kapcsolatos feladatok: • osztályközösségek kialakítása közös programokkal: kirándulás, osztálybemutató, közös szabad idős programok szervezése esetenként a szülők bevonásával, részvételével stb. • diákönkormányzat tagjainak együttműködését segítő feladatok: o működési rend, szabályok közös kidolgozása o feladatmegosztás kialakítása o felelősségi körök tisztázása o gyereknap szervezése, lebonyolítása 21


4.6.2. Felnőttek és tanulók együttműködése: • a DÖK programjának elkészítésében, működési rendjének kidolgozásában, rendelkezésére álló eszközök felhasználásának megtervezésében • Ügyeleti tevékenységben a házirendben meghatározottak szerint • A falu életébe való bekapcsolódás: idősek segítése, ünnepekre műsorok összeállítása és bemutatása 4.6.3. Felnőtt szereplők együttműködése: • Az egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése a nevelési, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az alábbi területeken; tervezés, szervezés megvalósítás, értékelés. • A pedagógusok és a pedagógiai tevékenységet közvetlenül segítők együttműködése a tanulók hatékony, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi területeken: o Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók – tehetséges, SNI, BTM, HHH – iskolai szűrésében, mérésében, mérések elemzésében, valamint az ezekre épülő fejlesztési célok és faladatok meghatározásában, fejlesztő programok készítésében. o Egyéni fejlesztést igénylő tanulók szűrésében, fejlesztő programjának elkészítésében • Pedagógusok együttműködése az integrációs nevelési program eredményes megvalósítása érdekében az alábbi területeken: o műhelymunka o értékelő esetmegbeszélések o problémamegoldó fórumok o hospitálásra épülő együttműködés • Együttműködés osztály és/vagy csoportszintű nevelési, tanulási problémák megoldásában: esetmegbeszélés, problémaelemzés és megoldási stratégiák, javaslatok kidolgozásában • Tagozatok közötti együttműködés az átmenetek megkönnyítése érdekében, melynek formái: o Kölcsönös hospitálás, a látottak megbeszélése a tanulók szempontjából o Közös műhelymunka, • Szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése: o Az átmenetek megkönnyítése érdekében: tanulócsoportok bemutatása, közös munkaközösségi foglalkozások szervezése, hospitálás egymás óráin. o Együttműködés a helyi tanterv kidolgozásában: horizontális és vertikális kapcsolatok feltárásában, a törésmentes egymásra épülés megvalósítása érdekében o Kooperatív együttműködés az intézményi fejlesztőműhelyek tevékenységében: értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés • Szakmai munkaközösségek együttműködése: Belső továbbképzések Mérések Munkaterv készítésében.

22


ae.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelő-oktató munkát szabályozó törvények, rendeletek megismerése, alkalmazása. • Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában. • Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső továbbképzés és önképzés keretében • Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógusoknak. • A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése érdekében: o a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése o együttműködés: a családi házzal, az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal a nevelő – oktató munkát segítő más pedagógusokkal: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus o adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása o az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében óraterv (óravázlat) készítése o mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése. o Differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés. • Képzettségének, felkészültségének megfelelően, a munkaköri leírásban meghatározottak szerint, tanórán kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jellegű foglalkozásokat szervezése, vezetése. • Objektív tájékoztatás adása a szülőknek a tanulók fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel a nevelési-oktatási célok sikeres megvalósítása érdekében Pedagógusok feladatai a HHH tanulók integrációs pedagógiai programjának megvalósításában: o A tanulók kiemelt kompetenciáinak fejlesztése: önálló tanulás Kommunikációs képesség o Fejlesztő programok tervezése, szervezése, megvalósítása közösségfejlesztő, közösségépítő programok egészségnevelési, mentálhigiénés programok o Mentorálás o Aktív részvétel a program szerinti műhelymunkákban 5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 5.2.1. Az osztályfőnöki munka tartalma: -

Nevelőmunka – a tanulók személyiségének fejlesztése, értékközvetítés, konfliktusmegoldó tevékenység, gyermekvédelem, magatartási normák, szokások kialakítása, gyakoroltatása. Közösségfejlesztés – a személyiség és közösség együttes fejlesztése, az osztály /mint közösség/ életének, programjainak, feladatainak szervezése. Pályaorientáció – tanulók önismeretének, pályaválasztásának segítése. Kapcsolattartás – szülőkkel, az osztályban tanító pedagógusokkal, iskolán kívüli segítőkkel, stb… Adminisztráció – napló, anyakönyvek, félévi értesítők, bizonyítványok vezetése, éves munka tervezése.

23


5.2.2. Az osztályfőnök feladatai: -

Az ismeretek szintetizálása, mindennapi életben történő alkalmazásuk. Az osztályközösség megismerése, /fejlesztése/ a tanulók közötti viszony alakítása. Személyiségfejlesztés. Értékrend közvetítése, a különböző értékrendek objektív megismertetése. A kultúrahasználat megtanítása. A mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában. Törődés a gyermek aktuális problémáival. Gyermekvédelmi munka. A tanulók érdekeinek védelme, képviselete. Az osztályközösség formálása, fejlesztése, nevelése. Az osztály feladatainak szervezése, konfliktusainak megoldása. Szabadidős programok szervezése, koordinálása. Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelés- oktatásban résztvevőkkel. Kapcsolattartás a szülőkkel, más külső segítőkkel. Az osztálynapló vezetése, igazolások, igazolatlan órák, anyakönyvi változások regisztrálása. Igazolatlan hiányzás esetén a szülők, gyermekvédelem, gyámhivatal, járási hivatal tájékoztatása. Magatartás és szorgalom jegyek előkészítése az osztályozó értekezletek előtt. A félévek felénél az elégtelenre álló tanulók szüleinek tájékoztatása /figyelem felhívás/. Félévi értesítő, anyakönyv és év végi bizonyítványok megírása, ellenőrzése. Osztályfőnöki foglalkozási terv /tanmenet/ készítése.

5.2.3. Ellenőrzés, értékelés -

Folyamatosan ellenőrzi az osztály tanulmányi munkáját. Havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Folyamatosan ellenőrzi és jelenti az igazgatónak a tanulói igazolatlan hiányzásokat. Osztályfőnöki dicséretet és büntetést adhat. Javasolhat igazgatói dicséretre, jutalomkönyvre, oklevélre, nevelőtestületi dicséretre

af. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Pedagógiai alapelvek

6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek • A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása a szocializációjukat segítő inkluziv nevelésben valósul meg, melyben fejlesztésük a számukra megfelelő tartalmak közvetítésével segíti a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést • A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való alkalmazkodásra. • A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása olyan szakmaközi együttműködésben, nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely az egyéni szükségletekhez igazodó eljárásokat, időkeretet, eszközöket, módszereket, terápiákat alkalmaz, és figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó tantárgyi tartalmakat.

24


Feladatok

Célok

• A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók fogyatékosságból eredő hátrányának megelőzése, csökkentése, a hiányzó, vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a funkciók egyensúlyának kialakítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, a meglevő funkciók bevonásával. • Az egyéni sikereket segítő funkciók fejlesztése, a kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása

Nevelő-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

• A sajátos nevelési igényű tanulók sérülésspecifikusság szerinti fejlesztése, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások, szükség esetén speciális eszközök biztosítása • Megfelelő tanulásszervezési formákkal és módokkal biztosítani, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységben érvényesüljön a differenciált, az egyénre szabott fejlesztés, eltérő képességekhez, viselkedéshez való alkalmazkodás. • Olyan tanulási környezetet, speciális módszerek, tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, amelyben sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral, speciális eszközök alkalmazásával valósul meg készség- és képességfejlesztés • A pedagógus a tanórai tevékenységek/foglalkozások tervezésébe építse be a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat, a státuszfelvétel (gyermek/tanuló megfigyelés, teljesítmény-elemzés, ismeret, képesség, attitűd) eredményeit, – szükség esetén – változtasson eljárásain, módszerein. • A pedagógus a tananyag adaptálásánál, feldolgozásánál vegye figyelembe az egyes tanulók fejlettségi szintjét, a támogatás szükséges mértékét, a tantárgyi tartalmak sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó specifikus jellemzőit, az irányelvekben foglaltakat. • Az egyéni haladási ütem biztosítására egyéni fejlesztési és tanulási terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása. • A pedagógus működjön együtt a tanuló fejlesztésében résztvevő szakemberekkel. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: • A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében alkalmazott sérülés-specifikus módszerek, eljárások, szemléltetés, az Irányelvekkel összhangban, igazodnak a tanuló sajátos nevelési igényéhez, fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, egyéni haladási üteméhez, tanulási stratégiájához, előzetes ismeretéhez és egyéb ismeretszerzési képességeiben megnyilvánuló különbözőségéhez. • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység lehetõvé teszi az egyes gyermekre vonatkozó pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése szakmai és szakmaközi együttműködéssel valósul meg. A személyiségfejlesztés alapja a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye és a pedagógus tanulókra vonatkozó megfigyelése, a fejlődés folyamatos nyomon követése és önmagához mért értékelése. •

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő nevelésük. A pedagógus kiemelt feladata az osztály közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

25


Az értékelés rendje

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Az osztályfőnök feladatai

•

Koordinálja az SNI tanulók ellátásában érintett szakemberek munkáját, segíti a szülőkkel való kapcsolattartás formáit • Nyomon követi, figyeli az SNI tanulók szakértői véleményének érvényességét • Figyelemmel kíséri az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alóli mentesítés megvalósításának gyakorlatát • Az osztály és szülőközösségben előkészíti az SNI tanulók fogadását • Szükség szerint, a jogszabályban meghatározott módon kezdeményezi a tanuló szakértői vizsgálatát, véleményezése korrekt, szakmailag megalapozott • A habilitációs, rehabilitációs célok átfogják az intézmény egész nevelési-oktatási rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva a befogadó környezet kialakítására, az egyediséghez való környezeti alkalmazkodásra. Pedagógiai szemléletét a sokszínűség felismerésére, elismerésére törekvés, a tanulók egyéni sajátosságihoz igazodó, az együttnevelést, a tehetséggondozást szolgáló tanulásszervezési módok alkalmazása jellemzi. • A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének tervezésénél a pedagógusok figyelembe veszik a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók sérülés-specifikus egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével. • Az adaptációs folyamatban a pedagógusok - a fogyatékosság típusának megfelelően – csökkentik a tananyagot, átütemezik a feldolgozást, speciális módszereket, technikákat alkalmaznak, speciális technikai eszközöket használnak, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálnak, az Irányelvekkel összhangban. Adaptációs tevékenység Tanulásban akadályozott tanulók esetén: • a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, időigénye, mennyisége, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul • az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során fontos a vezetés, folyamatos segítség, irányítás • cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés, képi rávezetés • a feldolgozás és fejlesztés idejének növelése, lassúbb tempó biztosítása Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók: • a tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Indokolt esetben az első évfolyam két tanévi időtartamra széthúzható • speciális tanulásszervezési módok, eljárások, értékelés, eszközhasználat • az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés A sajátos eltérések a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben rögzítettek • Sajátos nevelési igényű tanulók értékelésének szempontja az önmagukhoz mért fejlődés. Tudásuk képességeiknek megfelelő értékelése, az Irányelvekben meghatározott, eltérő tanulmányi követelmények, módszertani, technikai segítségnyújtással támogatott számonkérés szerint. • Egyes esetekben a szakértői bizottság szakértői véleményében és a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint az igazgató a minősítés és értékelés alóli mentesíti a tanulót, abban az esetben, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el 26


A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Alkalmazandó kerettanterv

• a tankönyv tartalma feleljen meg az Irányelvekben foglaltaknak • legyen alkalmas a differenciálásra • vegye figyelembe a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó sérülés-specifikus elvárásokat (átláthatóság, olvashatóság, betűméret) • adjon lehetőséget a tevékenységközpontú módszerek alkalmazására • feleljen meg az életkori sajátosságoknak • esztétikus kivitele motiválja a tanulót • 51/2012.(XII.21.) számú EMMI rendelet 11.1 melléklet: Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára. • egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs óraszámot a 2011. évi Köznevelési törvény 6. mellékletével összhangban

6.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenység Feladatok: -

Vélemény- illetve tapasztalatcsere óvodával Szűrővizsgálat szükségességének feltérképezése Szoros kapcsolat tartása a családdal, Nevelési Tanácsadóval Szülők nevelési tanácsokkal való ellátása A Nevelési Tanácsadó szakvéleményének megismerése, ez alapján fejlesztési terv készítése Javaslat alapján tantárgyi mentesítések engedélyezése Törvény által előírt fejlesztő foglalkozások biztosítása Helyiségek és fejlesztő eszközök biztosítása fejlesztő foglalkozásokra Megfelelő végzettségű fejlesztő pedagógusok biztosítása A tanuló sikerterületeinek felfedezése Olyan szabadidős tevékenységek szervezése, melyekben ezek a tanulók is szerepet kaphatnak Esélyegyenlőség biztosítása Kedvező iskolai légkör megteremtése

A megvalósítás eljárásai -

Egyéni képességekhez igazodó foglalkozások, Egyéni bánásmód, egyénre szabott, lassabb tananyag feldolgozás, több magyarázat, segítségnyújtás Felzárkóztatás Képességfejlesztés Egészséges önértékelés megalapozása Kompetenciák növelése Differenciált értékelés Motiválás, megerősítés

-

6.3. Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos tevékenységek A tehetség veleszületett, de egyben fejleszthető képessége a gyermekeknek, amely gondozása a személyiséget fejlettségének legmagasabb fokára vezetheti. Hozzá tartozik a versenyzés etikájának megtanítása mellett az érdeklődés felkeltése a tanulóban, a tanulói teljesítmény aktivizálása. A tehetséggondozás feladatai: -

tehetség felismerése – tudatos pedagógiai folyamat optimális fejlődésének segítése a fejlődés feltételeinek megteremtésével és működésével ennek megfelelő pedagógiai tervezés és gyakorlat éveken át tartó munka

27


A tehetséggondozás formái: - tanórai differenciálás - kiegészítő ismeretek tanulása - szakkörök szervezése (zenei, sport, informatika, nyelvi, tánc stb) - versenyek, vetélkedők, bemutatók - múzeum, színházlátogatás - könyvtári foglalkozások, infokommunikációs eszközök használata - egyéni feladatok, kutató munkára nevelés - projektmunka - pályaválasztás, továbbtanulás segítése A rendszer működésének alapvető feltétele a személyi, tárgyi feltételek megléte, a szülő támogató magatartása, s egyre inkább az iskola és a szülő anyagi tehervállalása. 6.3.1. A tehetséggondozás folyamata 1.

Tevékenység Tehetségek felismerése

2.

Erőforrások számbavétele

3.

Döntés

4.

Tehetséggondozás

5.

Tehetségek bemutatkozása

Feladat Megfigyelés Mérés Szűrés Erőforrásleltár készítése: Humán Infrastrukturális Pénzügyi - Annak eldöntése, hogy a kiemelten tehetséges tanuló eredményes fejlesztése megvalósítható: Az iskolában Az iskolában külső szereplők bevonásával Külső lehetőséget szükséges keresni - Tehetséggondozó team kialakításáról - Tehetséggondozás szervezeti kereteiről - Tehetséggondozó programok készítéséről és/vagy adaptálásáról - Fejlesztés: • Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia területén: • Egyéni tervkészítés, megméretés, kockázat felvállalása (versenyek) • Digitális kompetencia területén: Önálló információkeresés interneten (előadások készítése, újságszerkesztés) • Szociális és állampolgári kompetenciák területén: Közjó iránti elkötelezettség, csoportmunkában konfliktus megoldási készség • Önálló tanulás: Saját tanulás megtervezésének, megszervezésének képessége - A fejlődés nyomon követése - Tehetségnap: tehetséggondozásban résztvevő tanulók bemutatkozása - Szülők, segítő partnerek tájékoztatása -

ag.7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatja: 28


-

-

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen tájékoztatja a tanulókat. Meghívottként részt vehet a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. A diákönkormányzat vezetője alkalmanként a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül tájékoztatja a tanulóifjúságot. Az osztályfőnökök tájékoztatása folyamatos az osztályfőnöki órákon A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

7.1. Diákönkormányzat Célja: - Iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek. Olyan demokratikusan működő és felépülő gyermekszervezet kialakítása, mely szolgálja a gyermekek érdekvédelmét, demokratikus jogaik gyakorlását. A szabadidő hasznos, sokszínű eltöltésével ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály és iskolai közösséget. Feladata, tevékenysége: 1. 2. 3.

4.

5. 6.

7.

8.

A tanulók érdekeit képviselje, valamint, hogy eljárjon az érintett tanulók érdekében. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Részt vesz a tanórán kívüli tevékenységek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka: versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.; - iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása: DÖK megbeszélés, iskolarádió, iskolai honlap, Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves programtervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - Az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

ah. 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI 8.1. A szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolattartás formái

29


8.1.1. Szülői szervezet: - A szülői szervezet autonóm önkormányzati szervezet. - A szülői szervezet feladata eljárni annak érdekében, hogy a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése teljes körű lehessen. 8.1.2. A szakmai munkaközösségek -

Lehetőség szerint alakítjuk a szakmai munkaközösségeket.

8.2. Iskola felhasználók az iskolai közéletben 8.2.1. Szülői részvétel az iskola munkájában -

A tanár – szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalom, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: - Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. - Biztosítjuk a nyilvánosságot a kompetencia alapú oktatásról. - Ugyanakkor az iskolának mindezekről ismernie kell a szülők véleményét. Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. 8.2.2. Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban? -

Az 1. osztályt tanító kollégák iskolai szülői értekezleteken oktató-nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket (lista tanév végén) Nyílt tanítási napra invitálják az érdeklődőket. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében különböző programokat szervezünk a nagycsoportos óvodásoknak.

8.3. Szülői képviseleti fórumok iskolánkban 8.3.1. Szülői szervezetek Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a kompetencia alapú oktatásról, új tanulásszervezési eljárásokról, módszerekről az iskola napirendjéről, az országos és helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése, továbbítás az iskola vezetősége felé. Igény szerint összevont szülői értekezlet összehívása. Célja: A közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. 8.3.6. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

30


8.4. A szülő, mint a tanulási – nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: az Iskolánkért Alapítvány támogatásában, az iskola eszközparkjának gazdagításában, az iskola esztétikai arculatának alakításában, a turisztikai feltételek javításában (pl. erdei iskola) tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában. közreműködés projektek, témahetek megvalósításában, a 3 havonkénti értékelésben Formái: - pénzadomány - támogatás - szellemi és társadalmi munka. 8.5. Szülő, mint az iskolai közélet szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatás-nevelés feladatainak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Kezdeményezője: a szülői munkaközösség az osztályfőnök az iskola vezetése 8.6. A tanulókkal való kapcsolattartás formái 8.6.1.. Tájékoztatás A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, • az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 8.7. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés: - alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, - megvalósulási formái: • a kölcsönös támogatás és a • koordinált pedagógiai tevékenység, - feltétele: • kölcsönös bizalom és tájékoztatás • az őszinteség, - eredménye: • a családi és iskolai nevelés egysége ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az alábbi két témakör köré rendeztük: A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítás, 31


• • • • •

együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő – segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást.

8.8. Az intézmény és partnereinek kapcsolattartási formái Partner Fenntartó (KLIK) Járási tankerület vezetője Települési önkormányzat Diákok Szülők

Gyermekjóléti Szolgálatok Iskolánkért Közalapítvány Nevelési tanácsadó Helyi egyház A járás általános iskolái Beiskolázási körzetben lévő óvoda

A kapcsolattartás formái e-mail.telefon, tájékoztatók telefon, e-mail, személyes találkozók, értekezletek, tájékoztatók, szakmai napok telefon, e-mail, személyes találkozó Személyes, diákközgyűlés, SZM vezetőjével: telefonon, e-mail, személyes találkozó Minden szülővel: • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tájékoztató füzeten keresztül a tanuló előmeneteléről, magatartásáról • szülői értekezletek: évente kétszer és szükség szerint rendkívüli szülői értekezlet • fogadóórák: havonta egyszer, ha nincs szülői értekezlet • nyílt napok: évente két alkalommal • családlátogatás: szükség szerint • írásbeli tájékoztatók • közös rendezvények, programok • pályaválasztási tanácsadás • igény szerint eseti megbeszélések, nevelési tanácsadás telefon, e-mail, személyes találkozók telefon, e-mail, személyes találkozók telefon, e-mail, személyes találkozók, felterjesztés dokumentumai, szakértői vélemények telefon, e-mail, személyes találkozók telefon, e-mali, személyes találkozók, tanulmányi versenyek telefon, e-mail, személyes találkozók, közös évnyitó műsor, foglalkozások látogatása, szülői értekezleteken való részvétel nyílt napok, tavaszi játszóházi program

ai. 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 9.1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük • • • •

osztályozó vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

32


A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott- legfeljebb három tantárgyból, javítóvizsgát tehet. A szülő és a tanuló jogosult eldönteni, hogy megkísérli-e a tanuló a javítóvizsga letételét. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 1 tanítási évben meghaladta 250 órát, vagy 1 adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és a hiányzások miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, ebben az esetben a tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozóvizsgát tehet. Az 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: • 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, • 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, • 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az 1- 8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • • • • •

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a diák igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanítási órát.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Az osztályozó vizsga és a pótló vizsga: • tartalma: az adott időszakra vonatkozó helyi tantervi témakörök. • értékelés, minősítés: az adott témakörökhöz kapcsolódó fejlesztési követelmények alapján. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Javító vizsga tartalmát és követelményeit a helyi tanterv továbbhaladás feltételeinek témakörei és követelményei alapján állítja össze az adott munkaközösség, illetve a szaktanár. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 33


A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. Különbözeti vizsgát akkor kell tenni a tanulónak, ha: • •

Más iskolából érkezett és a helyi tantervtől eltérő rendszerben tanult és a mások az iskola helyi követelményei. A különbözeti vizsgában érintett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, kémia, fizika, biológia, földrajz, idegen nyelv. Kiemelten tehetséges tanuló gyorsító programban vesz rész és adott tantárgyban évfolyamot vált.

9.2. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vizsgarészeket tenniük a tanulóknak Osztályozó vizsga tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Környezetismeret Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Természetismeret Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz

írásbeli

szóbeli vizsga

alsó tagozat 1-4. osztály írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli felső tagozat 5-6.osztály írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli felső tagozat 7-8.osztály írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

aj. 10. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI -

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 34


-

-

-

-

•

• •

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: • A gyermek születési anyakönyvi kivonatát, • és lakcímkártyáját, • A szülő személyi igazolványát, • A gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) • A nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) • A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, • Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2-8 osztályban történő felvételnél be kell mutatni: • A tanuló anyakönyvi kivonatát, • A szülő személyi igazolványát, • Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, A 4-8. évfolyamba beiratkozott tanulókat szövegesen értékeljük az adott félévben azokból a tantárgyakból, amelyeket - a bizonyítvány bejegyzése alapján – előző iskolájukban nem tanultak. Folyamatos felzárkóztatásukat a szaktanárok végzik. Az iskola beiratkozási körzetén kívüli lakó tanulók felvételeiről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

ak.11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERVEK 11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanításának célja Az iskola minden tanulója sajátítsa el az elsősegélynyújtás elemi elméleti és gyakorlati ismereteit olyan szinten, hogy életkori sajátosságainak megfelelően képesek legyenek szükség esetén segíteni. Alsó tagozaton a környezetismeret és technika tantárgyak tanóráin, felső tagozaton a természetismeret, biológia, fizika, kémia, technika és osztályfőnöki órák keretében nyílik lehetőség az elsősegély megismertetésére. A tanórák ismeretanyagához kapcsolódóan a baleset megelőzési ismereteknek, a prevenciónak is kiemelt jelentősége van. A baleset bekövetkezte utáni teendők az alábbi csoportokba sorolhatók: • alapvető segítségnyújtási ismeretek • segítségkérés módja • helyes magatartás baleset során • elsősegélynyújtó szerepének tudatosítása.

35


11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megjelenése a tanítási órákon tantárgy/foglalkozás környezetismeret 1-2. o.

környezetismeret 3-4. o.

technika 1-2. o.

technika 3-4. o.

természetismeret 6. o.

biológia 8. o.

technika 5-8. o.

fizika 8. o. kémia 8. o.

tematikai egység égés folyamata táplálkozás érzékszervek háztartási eszközök víz körforgalma betegség kommunikáció az állatvilágban mozgás Nap mint energia

tartalom tűzvédelmi ismeretek teendők ételmérgezés esetén érzékszervek védelme háztartási balesetek tennivalók vízbefúláskor rovarcsípés, gyógyszermérgezés kezelése teendők kutyaharapás esetén mozgásszervi balesetesek ellátása bőr leégésének kezelése otthon, házimunkák veszélyforrások: tűz, gáz, személyi higiéné elektromosság, maró anyagok, közlekedés vegyszerek égési sérülések kezelése helyes magatartás balesetkor vendéglátás vágott, égett seb kezelése háztartásban használt teendők vegyi anyag okozta vegyszerek sérüléseknél közlekedés levegőszennyezés károsító hatása az ember szervezete és egészsége ájult beteg ellátása leégés és égési sérülések kezelése értékszervi sérülések vérzések típusai és csillapításuk mozgásszervi sérülések ellátása sebek ellátása az ember szervezetaz előzők +mérgezés szervrendszerek egészsége megfelelő fektetési módok légút biztosítása - elmélete újraélesztés - elmélete famunkák szúrt, vágott sebek ellátása elektromosság ragasztó egészségkárosító hatása teendők áramütés esetén érintésvédelmi ismeretek teendők áramütés esetén veszélyes anyagok és kezelésük a vegyszerek károsító hatásainak háztartásban elhárítása

A környezetismeret és a technika tantárgyak ismeretanyagaihoz kapcsolódóan a következőkben megfogalmazott alapelvekre építjük az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek elsajátítását. Prevenció, a balesetek megelőzése: • Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások megismerése, gyakorlása, alkalmazása • A balesetek elkerülésének módjai iskolai környezetben, szabadidős tevékenységek közben, otthon, kirándulás alkalmával • Kéziszerszámok biztonságos alkalmazása, tárolása, veszélyforrások felismerése tárgykészítés közben • A közlekedési balesetek lehetséges okainak felismerése, a megelőzés, az elhárítás. fegyelmezett viselkedés a járműveken, az utcán gyalogosként vagy kerékpárosként • Háztartási munkák biztonságos, körültekintő elvégzése. Helyes magatartási formák baleset bekövetkeztekor: 36


• Felkészülés vészhelyzetre, a fegyelmezett cselekvés fontosságának felismerése (pl. tennivalók tűz, vízbefúlás, mérgezés, vérző seb, ficam, csonttörés, rovarcsípés, eszméletvesztés esetén) • A segítségkérés módjainak megismerése baleset bekövetkeztekor • A tűzoltók, mentők munkájának értékelése, tisztelete • Segélyhívószámok biztos tudása (mentők, tűzoltók, rendőrség) • A telefonos segélyhívás szabályai • Az elsősegélynyújtó szerepének tudatosítása, helyes magatartás a baleset helyszínén. b. III. HELYI TANTERV ba.1. AZ INTÉZMÉNY EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI

1.1. A választott kerettantervek: Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet mellékletében megjelent kerettantervek közül: Kerettantervek az 1-4. évfolyamra: Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv: angol • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene – A változat • Vizuális kultúra • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Informatika 4. évfolyam • Kerettantervek az 5-8.évfolyamára: Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom: A változat • Idegen nyelv: angol • Matematika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Erkölcstan • Természetismeret • Biológia-egészségtan: A változat • Fizika :A változat • Kémia:B változat • Földrajz • Ének-zene:A változat • Vizuális kultúra • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport Szabadon választható tantárgyak: dráma és tánc

37


1.2. Az egyes évfolyamokon használatos tantervek Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

1. NAT* NAT* NAT* NAT*

2. NAT NAT* NAT* NAT*

Évfolyam 4. 5. NAT NAT* NAT NAT* NAT NAT* NAT* NAT*

3. NAT NAT NAT* NAT*

6. NAT NAT* NAT* NAT*

7. NAT NAT NAT* NAT*

8. NAT NAT NAT NAT*

NAT = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai *NAT = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. A 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben (1. és 5. évfolyam) a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelete alapján az OFI honlapjáról adaptálva. bb.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA, AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖTELEZŐ, KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ VAGY VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMUK 2.1.Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon 2.1.1. Alsó tagozat Óraterv a kerettantervekhez 1–4. évfolyam

A

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

B

Szabadon tervezhető órakeret

C D

Rendelkezésre álló tanórai időkeret Tantárgyi engedélyezett többlet órakeret (osztálybontás, tanóra) Maximális – túl nem léphető- tanórai időkeret Tervezhető további időkeret (egyéb fog)

E F

38

1. évf. 7+1szt

2. évf. 7+1szt

3. évf. 6+1szt

4+1szt 1 1 2 2 1 5

4+1szt 1 1 2 2 1 5

4+1szt 1 1+1szt 2 2 1 5

4. évf. 6+1 szt 2+1 szt 4+1 szt 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

25

25

25

27

2

2

2

2

27

27

27

29

25

25

25

26


G H

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt.27.§(5) bek. Értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

52

52

52

55

1

1

1

1

2.1.2. Felső tagozat 5-8. Óraterv a kerettantervekhez 5-8-. évfolyam

A

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia és egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5. évf. 4 3 4+0,5 szt

6. évf. 4 3 3+1 sz

7. évf. 3+1 szt 3 3+1 szt

8. évf. 4 3 3+1 szt

2

2

2+0,5 szt

2+0,5 szt

1 2+0,5 szt

1 2+1 szt

1

1 1+0,5 szt 1 2 2 1 1

1 1 1 1 szt 1 5

1 1+1 szt

2 2 1 1+0,5 szt 1 1

1 1 5

1 1 5

1 1 5

1

1

1

1

B

2 3 3 3 Szabadon tervezhető órakeret C Rendelkezésre álló tanórai 28 28 31 31 időkeret D Tantárgyi engedélyezett többlet 3 3 4 4 órakeret (osztálybontás, tanóra) E Maximális – túl nem léphető31 31 35 35 tanórai időkeret F Tervezhető további időkeret 20 20 21 21 (egyéb foglalkozás) G Az osztályok számára 51 51 56 56 engedélyezhető időkeret H Nkt.27.§(5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret 1 1 1 1 tehetséggondozásra és felzárkóztatásra Az egyes tantárgyakban a rendelkezésre álló 10%-os időkeretet gyakorlásra, összefoglalásrendszerezésre, felmérésre használjuk fel. Az adott tantárgyon és évfolyamon belüli megoszlását, felhasználás módját a tanmenetek tartalmazzák, melyet a tanulócsoport ismeretében a szaktanár és/vagy a munkaközösség határoz meg. 39


2.2. A kompetencia alapú oktatás belépési rendje: (évfolyamonként) Kompetencia terület Szövegértésszövegalkotás kompetencia Matematika-logika kompetencia Szociális-életviteli- és környezeti kompetencia

2009/10 T:5.

2010/11 T:5.-6.

2011/12 T:5.-6. 7.

2012/13 T:8.

2013/14 T:5.

T:1.

T:2.

T:1.

T:2.

T:3.

T:4.

T:4.

T:4.

T:4.

T:4.

T= TÁMOP 3.1.4 bc. 3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 3.1. A tankönyvek, a tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei • Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak • Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok A tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot tartalmazza. A tananyag elrendezése logikus, szemléletes legyen. Alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására. Gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon. A különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását. Adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre. Adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra. Alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására. Segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését. Jól látható, esztétikus fotókkal, ábrákkal stb. illusztrált legyen. Esztétikus, tetszetős megjelenése legyen. Elfogadható áron kínálják. 3.2. A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását; – biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt; – változatos feladatokon keresztül szemléltesse a matematika szerepét a mindennapi életben; – alakítsa ki az önellenőrzés igényét; – ábraanyaga, betűmérete igazodjon az életkori sajátosságokhoz; – felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; – feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében. – A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását.

40


Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Az egy évfolyamon tanítók lehetőség szerint azonos tankönyvből tanítsanak. A kiválasztott és alkalmazott tankönyvekről folyamatos a konzultáció a munkaközösség tagjai között. Új tankönyv, munkafüzet, taneszköz bevezetése előtt az azonos tantárgyat tanítók egyeztetnek. 3.2. A tankönyvekről való tájékozódás forrásai: tanítási órával egybekötött tankönyvbemutatók, országos, (pl. EDUCATIO) megyei vagy városi tankönyvbemutatók a tankönyvkatalógusok, tankönyvjegyzékek továbbképzéseken, országos versenyeken és a módszertani folyóiratokból kapott információk a tankönyv.hu. oldalak A tankönyvek rendelését, árusítását a tankönyvfelelős végzi, akit az érvényes törvények alapján az igazgató bíz meg ezzel a feladattal. 3.3. A tankönyv térítésmentes igénybevételének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatóhelyettese a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • elkészíti az iskolai tankönyvrendelést • részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • a felelős dolgozók feladatait • a szükséges határidőket • a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét • a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét 1. Az iskola igazgatója minden év árpilis 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak a normatív kedvezmény igénybevételére. 2. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. 3. Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. 4. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskola tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 5. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzéktől az iskola helyi tantervének előírási alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

41


6. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 7. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 8. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják 3.4. Szabályzat a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyv-ellátás rendjéről A szabályzat tartalmazza az alábbiakat: (3.melléklet) A szabályzat hatálya Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tanulói tankönyvtámogatás Kártérítés Az iskolai tankönyvellátás megszervezése A tankönyvellátás lebonyolítása A tankönyvellátási szerződés 1-es számú melléklet: - A tankönyvfelelős nevéről 2-es számú melléklet: - Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról bd) 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 4.1. A Nat az alábbi pedagógiai feladatok megvalósítását határozza meg: 1. A nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, 2. az egyetemes kultúra közvetítése, 3. Az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság és elmélyítése. 4. A tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, 5. Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése, 6. A közjóra való törekvés megalapozása, 7. A nemzeti és közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése 4.2. A feladatok helyi megvalósítására vonatkozó szabályaink 4.2.1. A megvalósítás pedagógiai elvei: Egységes ráhatás elve: Minden, a nevelő – oktató munkát közvetlenül vagy közvetve segítő dolgozó kötelessége a Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok sikeres, hatékony megvalósítása Koherencia elve. A szülői ház és az iskola együttműködésének elve Életkori sajátosságoknak megfelelő fejlesztés elve. Szakmaiság elve. 4.2.2. Célunk: a Nat - ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításával az általános műveltséget megalapozó minőségi nevelés-oktatás nyújtásával, minden tanuló felkészíteni – 42


érdeklődésének, képességének és - tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. 4.3. Feladatok: 1. A Nat megismerése tantestületi és munkaközösségi és szinten: a. Feladatok értelmezése b. Tagozatonkénti tartalmi konkretizálás c. A megvalósítás lehetséges szervezeti kereteinek (tanórán, tanórán és/vagy iskolán kívüli) összegyűjtése d. Módszertár készítése 2. Feladatok beépítése a pedagógia program megfelelő részébe: nevelési program, helyi tanterv (alapelv, cél, feladat, egyes fejlesztési területek stb.) 3. Nat feladatok megjelenítése az éves tanmenetekben, osztályfőnöki és egyébfoglalkozási tervekben: a. Feladatok lebontása évfolyamokra és tantárgyakra b. Feladatokhoz tevékenységek, módszerek, eszközök hozzárendelése c. A számonkérés, ellenőrzés kereteinek, módjának, idejének meghatározása 4. A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok beépítése a helyi programokba: tanórán kívüli pedagógiai tartalmú egyéni és csoportos foglalkozások tervei. Ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése 5. Folyamatkövetés: intézményi, tagozat, osztály és csoport szintű: a. Diagnosztikus és formatív ellenőrzés az éves ellenőrzési terv szerint b. Folyamatkövető megbeszélések aktualitás és éves munkaterv szerint c. Problémaelemző megbeszélések aktualitás szerint d. Tapasztalatok megbeszélése, megosztása nevelőtestületi, tagozati, munkaközösségi szinten: i. Erősségek, gyengeségek feltárása ii. Jó gyakorlatok megosztása, működő eljárások standardizálása iii. Problémák elemzése, újabb célok és feladatok meghatározása 6. Szükség szerint a megfelelő helyi dokumentum módosítása 4.3.1. Feladatok megvalósításának nyomon követése: a. Óra –és foglalkozások látogatása b. Beszámoltatás Feladatok A Nat megismerése tantestületi és munkaközösségi és szinten

Felelős Igazgató,

Érintett Tantestület

Feladatok beépítése a Igazgató-helyettes pedagógia program megfelelő részébe Nat feladatok megjeleníMunkaközösség tése az éves tanmenetekvezetők ben, osztályfőnöki és egyéb foglalkozási tervekben: A Nat-ban meghatározott Igazgatóhelyettes, pedagógiai feladatok beépítése a helyi programokba: tanórán kívüli pedagógiai tartalmú egyéni és csoportos foglalkozások terveibe.

Fejlesztő team - ek Pedagógusok

Pedagógusok

43

Módszer Határidő Dokumentum- 2013.02.28. elemzés Belső továbbképzés műhelymunka 2013.03.31.

Tervezés, műhelymunka

Tervezés, műhelymunka

Minden év szeptember 30. Minden év szeptember 30.


Ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése Folyamatkövetés:

Szükség szerint a megfelelő helyi dokumentum módosítása

Igazgató

Igazgatóhelyett es, munkaközösség – vezetők

Igazgató

Nevelőtestület

Óra és foglalkozások látogatása Elemzés Tapasztalatcsere elemzés dokumentum elemzés tervezés

Éves terv szerint

Aktualitás szerint

be. 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSI A NKT.27.§ (11.) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT FOLYIK bf. 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 6.1. Választható foglalkozások: - A napközi és tanulószobai foglalkozás - A szakkör, érdeklődési kör, énekkar - Az iskolai sportkör Meghatározásukban döntő szempontok: - Iskolahasználói igények - Iskolánk hagyományai - Személyi, tárgyi feltételek Viszonylagos állandóságra törekszünk: - Kézműves tevékenységek - Furulyaoktatás - Kézilabda - Atlétika - Idegen nyelvi szakkörök - Énekkar - Számítástechnika terén Minden tanév május 15-ig ismertetjük a tanulókkal és a szülőkkel a szabadon választható foglalkozások kínálatát. Ők a visszajelzésüket június 1-ig adják le az osztályfőnököknek. Iskolánk a tanulóknak az alábbiakban felsorolt foglalkozásokat biztosítja naponta 16 óráig: - A napközi és tanulószobai foglalkozás - A szakkör, érdeklődési kör, énekkar - Az iskolai sportkör bi. 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 7.1. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy • figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását 44


• • • -

-

-

-

-

a felmerülő problémákat időben észrevegyék a jól teljesítők megerősítést nyerjenek a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, egész személyiségének fejlesztését, folyamatos ellenőrzését, értékelését, figyelembe véve életkori sajátosságait. Folyamatosan, rendszeresen összevetjük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a fejlődésük iránt támasztott követelményekkel. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli, írásbeli beszámoltatása, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az újszerű tanulásszervezési eljárásokkal megtartott órák értékelésének jellemzői: Műveltség terület tantárgyi bontás nélkül: érdemjeggyel történik az értékelés, de több tantárgy jegye helyett csak egy jegy kerül a félévi és év végi bizonyítványba. A három hetet meghaladó projekt értékelése: szöveges értékeléssel. Minden foglalkozás végén szóban vagy kilépőkártyákkal történik értékelés. A tanári értékelés szempontjai: - képességfejlesztés - motiváló hatás - módszertani sokszínűség - tanulásszervezés - célok megvalósulása - a projekt értékelése összességében Minden szempontra maximum 10 pontot lehet adni. A résztvevő tanárok összegzést írnak a három hét benyomásairól. A projektzáró után önreflexió következik. A tanulók munkáját, előmenetelük folyamatos értékelése érdekében havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők a követelmények elsajátítását szóbeli beszámoltatás formájában is ellenőrzik. Az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán egy számot jelentsenek. Az értékelések, minősítések esetében szóban is megbeszéljük a tanulókkal, hogy hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A témazáró dolgozat íratását legkésőbb az előző órán be kell jelenteni a tanulónak. Az írásbeli felméréseket, röpdolgozatokat, stb. két héten belül ki kell javítani és értékelni, különben érvényét veszti. Semmilyen írásbeli vagy szóbeli beszámoltatás nem lehet büntetés eszköze. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

7.2. Az érdemjegyek megállapítása -

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó. (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Figyelembe vesszük a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját Érdemjegyet csak a tananyag tudására adunk, a tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása nem lehet bent az érdemjegyben. A házi feladatot az órán tanultak gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk. ( kivéve: gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselőadás, …) Nem adunk féljegyeket. A félévi, év végi osztályzatok az egész évi összteljesítményt értékelik, és nem feltétlenül az évközi érdemjegyek átlagaként jelennek meg 45


7.3. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe Osztályzatok szerepe kiemelt meghatározó beszámítható

Év végi, félévi értékelés

Érdemjegyek, osztályzatok bejegyzése témazáró dolgozat, felmérők, feladatlapok, témaközi felmérések szóbeli, írásbeli feleletek, attítüd jegyek, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, kiselőadások, egyéb értékelt teljesítmények

Módozatai

fél év végi, év végi osztályzatok

kék színű tollal vastagon

piros színű tinta, kék színű tinta, zöld színű tinta

7.4. Irásbeli mérés, beszámoltatás

Diagnosztikus mérés

Célja, funkciója

-helyzetfeltárás, -a sikeres továbbhaladáshoz szükséges tudáselemek szintjének megállapítása egyénre, csoportra vonatkozóan.

Formája, eszköze

-tesztlap, -mérőlap, -feladatlap, -írásbeli beszámoló.

Időpontja, gyakorisága

Alkalmazása Értékelése, Évfolyamonként minősítése 1-2. 3-4. 5-6. 777 7-8.

-Tanévkezdés -Új témakör megkezdése előtt X -Tanárváltás -Ismétlési időszak megkezdése előtt -Tagozatváltás -Alulteljesítés esetén

46

X

X

X

-Pontozással -Százalékkal -Szöveges értékelés -Nem osztályozzuk


-A tanulási folyamat eredményének követése.

Témaközi felmérés

Témától, tananyagtól függően.

X

X

X

X

-Megmutatja, hol tart a tanuló a kitűzött célhoz képest. (Mit kell még gyakorolni.)

Formatív mérés

-Minőségi differenciálás alapja.

Röpdolgo- Témakörönként zat -írásbeli felelet

47

X

-A tantervi követelmények hez és az előző teljesítményhez viszonyítva -teljesítmény motiváló összehasonlítás, -teljesítmények pontozása itemenként, kifejezése % osan feladatra, egyénre, csoportra vonatkozóan. -A szöveges értékelés, motiváló legyen. -Érdemjeggyel történő minősítés, a helyi tantervben meghatározottak szerint.


-tesztlap

Szummatív mérés

-Az adott tanításitanulási szakasz (folyamat) eredményességének feltárása.

-Kutatás, megfigyelé s írásos lejegyzése mérőlapok, tesztek, -önálló fogalmazás -írásbeli dolgozat -tematikus mérés Félévi mérés feladatlapp al Év végi mérés feladatlapp al

Témától, évfolyamtól függően, a tanmenetben meghatározottan.

X

Tantárgytól, témától függően. X Témától függően témakörönként egy. X

A helyi tantervben meghatározottak szerint. Témakör végén

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Félév végén egyes tantárgyakból

X

X

Év végén

X

X

48

X

Teljesítmények pontozása ütemenként, kifejezése % -osan feladatra, egyénre, csoportra vonatkozóan. -Képességek, kompetenciák mérését nem osztályozzuk, az elért teljesítmény a következő fejlesztési szakasz kiinduló helyzetét jelenti. -Minősítés a tantervi minimum és a magasabb szintű követelmények hez viszonyítva érdemjeggyel.


7.5. Az ellenőrzés, értékelés elvei: • • •

Az értékelés, minősítés mindig differenciált, előremutató legyen, soha ne megbélyegző. Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását. A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be. Életkori sajátosságok figyelembe vétele. A tanulók fejlődéséről nyert adatok és a fejlődésük iránt támasztott követelmények folyamatos, rendszeres összevetése. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli, írásbeli beszámoltatása, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az újszerű tanulásszervezési eljárásokkal megtartott órák értékelése: Műveltség terület tantárgyi bontás nélkül: érdemjeggyel történik az értékelés, de több tantárgy jegye helyett csak egy jegy kerül a félévi és év végi bizonyítványba. A három hetet meghaladó projekt értékelése: szöveges értékeléssel. Minden foglalkozás végén szóban vagy kilépőkártyákkal történik értékelés. A tanári értékelés szempontjai: - képességfejlesztés motiváló hatás módszertani sokszínűség tanulásszervezés célok megvalósulása a projekt értékelése összességében A résztvevő tanárok összegzést írnak a három hét benyomásairól. A projektzáró után önreflexió következik. A tanulók munkáját, előmenetelük folyamatos értékelése érdekében havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők a követelmények elsajátítását szóbeli beszámoltatás formájában is ellenőrzik. Az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán egy számot jelentsenek. Az értékelések, minősítések esetében szóban is megbeszéljük a tanulókkal, hogy hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A témazáró dolgozat íratását legkésőbb az előző órán be kell jelenteni a tanulónak. Az írásbeli felméréseket, röpdolgozatokat, stb. két héten belül ki kell javítani és értékelni, különben érvényét veszti. Semmilyen írásbeli vagy szóbeli beszámoltatás nem lehet büntetés eszköze. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

7.5.1. A tanulói teljesítmények mérésének és értékelésének célja: • • •

a diagnosztikus visszajelzés a tanulási motiváltság fenntartása a gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógus munka tervezése

7.5.2. Feladatai: • a tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez • a következtetés a tanítás-tanulás hatékonyságára • a követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése, megerősítés, folyamatkövetés • a tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez 49


• a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel. 7.5.3. Formái: • • • • • • •

Szóbeli felelet: Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Írásbeli beszámoltatás: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Önálló kiselőadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége. Versenyeken való eredményes részvétel Páros, csoport, projektmunka esetében: − csoportbeszámoló − az elkészült produktumok bemutatása − kiállítás − projektnapló − portfólió − mestermunka bemutatásai alapján.

7.5.5. Módjai: • • • • • • •

Egyéni értékelés Páros értékelés Csoportértékelés Projektértékelés Témahét értékelés Önértékelés Társértékelés

50


7.6. Ellenőrzés, értékelés Célja

Tartalma

- Elnevezések, jelölések, fogalmak ismerete, magyarázata. Szóbeli - Problémalátás, kifejező- összefüggések készség felismerése. fejleszté - Lényegkiemelés se. szövegek elemzése. - Gyűjtőmunka, életrajzok. - Műveleti algoritmusok ismerete, használata. - Számolási technikák ismerete, használata. - Órai munka aktivitása. - Véleménynyilvánítás.

Formái

Értékelés Időpontja Minősítés Gyakorisága kérdésAzonnali reagálás a Ismétlés, felelet helyes vagy új anyag helytelenre, feldolgozás, motiváló dicséret csaknem vagy javítás. minden órán. Megfigyelés Motiváló, dicsérő szóbeli ek, élmények értékelés. Tananyagtól elmondatása Szorgalmi kérdésekre érdemjegy is lehet. függően. vagy önállóan előzetes szempontok alapján. Összefüggő Szóban értékelve, Tananyagtól függően órák önálló, érdemjeggyel elején. felelet. minősítve.

Kiselőadás.

Szóban értékelve azonnal. Esetleg szorgalmi érdemjeggyel minősíthető.

.

51

Alkalmazás 1.-4. 5.-6. 7.-8.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Kérdések

Tananyagtól függően.

7.7. A z ellenőrzés és értékelés rendszere Ellenőrzés, értékelés módja, formája, típusa Felmérés Év elején Diagnosztikus

Az értékelés rögzítése

Ki értékel?

-

- Szaktanár

Szóbeli felelés, témakörönkénti mérés Év érdemjegy (5,4,3,2,1,) közben havonta legalább 1 jegy - dicséret, elmarasztalás - piros, feketepont stb. - figyelmeztetés szükség szerint, - havonkénti magatartás, szorgalom értékelése - formatív -Félévi mérés, felelés - érdemjegy (5,4,3,2,1, szaktanári dicséret - tantárgyi tudás és a magatartás, szorgalom Félévkor betűvel, a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag - osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen,

-

Nem osztályozunk %-osan értékelünk szöveges értékelés: mik a hiányok? osztálynapló ellenőrző könyv munkafüzetek

-

ellenőrzőkönyv osztálynapló

Év végén Év végén szummatív értékelés - bizonyítvány - osztályzat: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen, - magatartás, szorgalom, mint félévkor.

-

szaktanárok oszt.főnök, napk.nevelő

- szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt.főnők javaslata alapján az osztályozó konferencia (kétes érdemjegyek alapján a tanuló javára kell dönteni, nevelőtestületi vétójog) - mint félévkor

7.8. Szöveges értékelés, mentesítés A sajátos nevelési igényű tanulók ellenőrzése, értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. 52

7.9. Értékelés A második évfolyam második félévében és a magasabb évfolyamokon a pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A 2010-2011-es tanévben a második, harmadik, negyedik évfolyamon tanév végén osztályzattal történik a minősítés. Célja: a tanuló tudása mennyire felel meg a tantárgyi követelményeknek, elégséges-e a továbbhaladáshoz. Az értékelés legyen: 1. megbízható, eligazító, 2. egyénre szabott, mely segíti az eredményes tanulást, újabb erőfeszítésekre ösztönöz, 3. tegyen javaslatot, a haladást akadályozó tényezők megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre 7.9.1. Az osztályozás követelményei: 1.

A tanuló valamennyi tantárgyból (amelynek heti óraszáma legalább 2) havonként legalább egy osztályzatot kapjon. A kis óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegynek kell lenni. 2. Azokon az évfolyamokon ahol szöveges értékelés történik (1. OSZTÁLY NEGYEDÉV, FÉLÉV, ÉV VÉGE) a szülőt és a tanulót tájékoztató értékelő lapon, illetve ellenőrzőben értesítjük a tanuló fejlődéséről. 3. Az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe beírt jegyeknek, illetve százalékos értékeknek meg kell egyeznie. 4. Az érdemjegyekről a szülőt és a tanulót az ellenőrzőn, tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell. 5. A szerzett érdemjegy azonnali beírása és a szülővel való aláíratása a tanuló feladata. A jegyekkel kapcsolatos ellenőrzés az osztályfőnök feladata, legalább negyedévenként. 6. Az érdemjegyek megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi érdemjegyeket használjuk: Kitűnő (5) jó (4) elégséges (2) jeles (5) közepes (3) elégtelen (1) 7. Kitűnő minősítést kaphat, az a tanuló, aki az adott tantárgyból egész évben csak ötös érdemjegyet szerzett, illetve éves teljesítménye 90% feletti. Ez esetben a „jeles” helyett a „kitűnő” szó kerül a bizonyítványba és a törzslapra, a naplóban pedig az ötös szám mellé egy „d” betű kerül. 8. Tanév végén három kitűnő minősítés esetén tantestületi dicséretet lehet adni. 9. Tantárgyi dicséretet kaphat az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedően teljesít, illetve megyei, országos versenyen eredményesen szerepel. 10. Az elégséges szint eléréséhez az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése szükséges. Az egyes tanulók év végi magatartás, szorgalom osztályzatát az osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló érdemjegyéről. 7.9.2. Az osztályozásnál a következőket kell figyelembe venni: A tanuló: 1. szóbeli, írásbeli teljesítménye, 2. órai aktivitása, 3. versenyeken való részvétele, 4. belső méréseinek eredménye, 5. a tanuló képességeihez viszonyított fejlődése. 53

7.10. Ellenőrzés A számonkérés módját a szaktanár, tanító határozza meg, de a témazáró dolgozatok idejét egy héttel korábban, illetve a megelőző tanítási órán be kell jelentenie a tanulócsoportnak. Figyelnie kell a pedagógusoknak arra, hogy: 1. Naponta két témazáró dolgozat írásánál több nem lehet. 2. A dolgozatokat 10 tanítási napon belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, a tanuló jelzést tehet a szaktanár vagy az osztályfőnök felé, illetve a tanuló eldöntheti, hogy kérie a jegyet. 3. Új dolgozat írására ne kerüljön sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg. A témazáró dolgozatok, mérőlapok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van. A tanuló félévi és év végi osztályzatát azon érdemjegyek alapján kell meghatározni, amelyekről rendszeresen értesítették a tanulót és a szülőt. A félévi osztályzat szeptembertől – januárig, az év végi osztályzat szeptembertől júniusig kapott érdemjegyek alapján alakul ki. Az osztályzatok kialakításánál az átlagszámítást alkalmazzuk, de figyelembe vesszük a fejlődés tendenciáját. A 2010-2011-es tanévtől a tanuló teljesítményét az első osztályban félévkor, év végén, és a negyedik évfolyamon belépő új tantárgyak esetén félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, az alábbiak szerint: A tanuló: 1. kiválóan, 2. jól, 3. megfelelően teljesített, 4. felzárkóztatásra szorul. A többi évfolyamon a tanulók értékelése osztályzatokkal történik. Ha a tanuló bizonyos funkcióiban tartósan lemarad vagy stagnál, a felzárkóztatásra szorul minősítést kapja. A pedagógus feladata, hogy: • Gyermek fejlettségi szintjét megállapítsa, • A következő fejlettségi szintre való eljutást megtervezze • A hiányos ismeretek pótlásához a feltételeket biztosítsa, az elsajátított ismereteket gyakoroltassa, megerősítse. • Biztosítsa a gyakorláshoz, elmélyítéshez szükséges időt, lehetőséget és eszközöket. • A fejlesztés során a gyermeket pozitívan, reálisan értékelje, megerősítse. • Súlyosabb lemaradás esetén szakember segítségét kérje. További feladatok: • Az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét. • Fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. • Javaslatot kell tenni az akadályozó tényezők megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. • A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez (fejlesztő foglalkozás, tantárgyi felzárkóztató, napközis foglalkozás, logopédia). A tanuló az első évfolyamon, csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha: 1. A tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni 2. A szülő kérésére az igazgató az évfolyamismétlés mellett dönt. - Első osztályban a szülőt és a tanulót negyedéves értékelő lapon, félévkor a többi évfolyammal együtt az ellenőrzőben (tájékoztató füzetben) írásban ismertetjük meg gyermeke fejlődéséről. 54

- Az értékelő lapok a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, pedagógiai szempontok szerint meghatározott területeket (pl: értelmi fejlődés, emlékezet, mozgás, szociális fejlődés, magatartás, tanuláshoz való viszony, az egyes tantárgyak elsajátításban elért fejlődés fogják át. - Értékeléskor a meghatározott kifejezések közül a tanuló fejlettségi szintjének megfelelőt húzza alá a pedagógus. - A tanuló teljesítményének értékelésekor a következő diagnosztikai eszközöket vesszük figyelembe: Megfigyelési szempontok: abban segítenek, hogy az iskola mindennapi életében, a tanítási órákon, a szabad és szervezett foglalkozások alkalmával figyeljük a gyermek viselkedésmódját. Tantárgyi fejlettségmérő (szintfelmérő) lapok: tantárgyi mérőlapokat (a tanuló életkori sajátosságainak figyelembe vételével) összeállíthat a pedagógus a munkaközösség, illetve külső mérés esetén szakértők; de használhatjuk tankönyvcsaládoknak megfelelő kiadványokat. A mérőlapok értékelésekor a szöveges értékelés jeggyé alakításakor a tanulók százalékos teljesítményét vesszük alapul. A témazáró dolgozatok értékelése az alábbi egységes rendszer alapján történik, ahol különösen az alapkészségek értékelésén van a hangsúly : 91% - 100 % -ban teljesítette kiválóan teljesített 5 - jeles 76-81% - 90% -ban teljesítette jól teljesítette 4 - jó 51-61% - 75-80% -ban teljesítette megfelelően teljesített 3 - közepes 31-41% - 50-60% -ban teljesítette megfelelően teljesített 2 - elégséges 0% - 30-40% -ban teljesítette felzárkóztatásra szorul 1 -elégtelen-gyenge A sávok közötti mozgástér a pedagógusok felelősségi körébe utaltan szabadon értelmezhető. 7.11. Szóbeli és írásbeli beszámoltatással kapcsolatos alapelvek -

-

-

-

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, egész személyiségének fejlesztését, folyamatos ellenőrzését, értékelését, figyelembe véve életkori sajátosságait. Folyamatosan, rendszeresen összevetjük a tanulók fejlődéséről nyert adatokat a fejlődésük iránt támasztott követelményekkel. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli, írásbeli beszámoltatása, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az újszerű tanulásszervezési eljárásokkal megtartott órák értékelésének jellemzői: Műveltség terület tantárgyi bontás nélkül: érdemjeggyel történik az értékelés, de több tantárgy jegye helyett csak egy jegy kerül a félévi és év végi bizonyítványba. A három hetet meghaladó projekt értékelése: szöveges értékeléssel. Minden foglalkozás végén szóban vagy kilépőkártyákkal történik értékelés. A tanári értékelés szempontjai: - képességfejlesztés - motiváló hatás - módszertani sokszínűség - tanulásszervezés - célok megvalósulása - a projekt értékelése összességében Minden szempontra maximum 10 pontot lehet adni. A résztvevő tanárok összegzést írnak a három hét benyomásairól. A projektzáró után önreflexió következik. A tanulók munkáját, előmenetelük folyamatos értékelése érdekében havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők a követelmények elsajátítását szóbeli beszámoltatás formájában is ellenőrzik. 55

-

-

Az érdemjegyek, osztályzatok ne csupán egy számot jelentsenek. Az értékelések, minősítések esetében szóban is megbeszéljük a tanulókkal, hogy hol hibáztak, miben, mi lehet a hibák oka, mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében. A témazáró dolgozat íratását legkésőbb az előző órán be kell jelenteni a tanulónak. Az írásbeli felméréseket, röpdolgozatokat, stb. két héten belül ki kell javítani és értékelni, különben érvényét veszti. Semmilyen írásbeli vagy szóbeli beszámoltatás nem lehet büntetés eszköze. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

7.12. Az érdemjegyek megállapítása -

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó. (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Figyelembe vesszük a tanuló adott tantárgyban mutatott többletmunkáját - Érdemjegyet csak a tananyag tudására adunk, a tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása nem lehet bent az érdemjegyben. - A házi feladatot az órán tanultak gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk. ( kivéve: gyűjtőmunka, megfigyelés, kísérlet, kutatás, kiselőadás, …) Nem adunk féljegyeket. A félévi, év végi osztályzatok az egész évi összteljesítményt értékelik, és nem feltétlenül az évközi érdemjegyek átlagaként jelennek meg 7.13. Érdemjegyek, osztályzatok osztálykönyvi bejegyzésének módozatai, osztályzatok szerepe Osztályzatok szerepe kiemelt meghatározó beszámítható

Érdemjegyek, osztályzatok bejegyzése témazáró dolgozat, felmérők, feladatlapok, témaközi felmérések szóbeli, írásbeli feleletek, attítüd jegyek, gyűjtőmunkák, szorgalmi feladatok, kiselőadások, egyéb értékelt teljesítmények fél év végi, év végi osztályzatok

Módozatai piros színű tinta, kék színű tinta, zöld színű tinta

kék színű tollal vastagon

7.14. Írásbeli mérés, beszámoltatás

Diagnosztikus mérés

Célja, funkciója

-helyzetfeltárás, -a sikeres tovább haladáshoz szükséges tudáselemek szintjének megállapítása egyénre, csoportra vonatkozóan.

Formája, eszköze

-tesztlap, -mérőlap, -feladatlap, -írásbeli beszámoló.

Időpontja, gyakorisága

Alkalmazása Értékelése, Évfolyamonként minősítése 1 1-2. 3-4. 5-6. 777 7-8.

-Tanévkezdés -Új témakör megkezdése előtt X -Tanárváltás -Ismétlési időszak megkezdése előtt -Tagozatváltás -Alulteljesítés esetén

X

X

X

-Pontozással -Százalékkal -Szöveges értékelés -Nem osztályozzuk

56

Témaközi felmérés

Szummatív mérés

Formatív mérés

-A tanulási folyamat eredményének követése. -Megmutatja, hol tart a tanuló a kitűzött célhoz képest. (Mit kell még gyakorolni.) -Minőségi differenciálás alapja.

-Az adott tanításitanulási szakasz (folyamat) eredményességének feltárása.

Röpdolgozat -írásbeli felelet -tesztlap

-Kutatás, megfigyelés írásos lejegyzése

-mérőlapok, tesztek, -önálló fogalmazás -írásbeli dolgozat -tematikus mérés Félévi mérés feladatlappal

Témától, tananyagtól függően. Témakörönként X

X

X

X

X

Témától, évfolyamtól függően, a tanmenetben meghatározottan. Tantárgytól, témától függően.

X

Témától függően témakörönként egy. X A helyi tantervben meghatározottak szerint. Témakör végén Félév végén egyes tantárgyakból

Év végi mérés feladatlappal Év végén

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

-A tantervi követelményekhez és az előző teljesítményhez viszonyítva -teljesítmény motiváló összehasonlítás, -teljesítmények pontozása ütemenként, kifejezése % - osan feladatra, egyénre, csoportra vonatkozóan. -A szöveges értékelés, motiváló legyen. -Érdemjeggyel történő minősítés, a helyi tantervben meghatározottak szerint. -Teljesítmények pontozása ütemenként, kifejezése % -osan feladatra, egyénre, csoportra vonatkozóan. -Képességek, kompetenciák mérését nem osztályozzuk, az elért teljesítmény a következő fejlesztési szakasz kiinduló helyzetét jelenti. -Minősítés a tantervi minimum és a magasabb szintű követelményekhez viszonyítva érdemjeggyel.

57

bj 8. A CSOPORTBONTÁSOK ELVEI

ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK

8.1. A csoportbontás elvei • • • • •

ismeretek elmélyítése, tudás megalapozása több idő jusson a kommunikációs képességek fejlesztésre ne érje hátrány megkülönböztetés a tanulót csoportok átjárhatók a teljesítmény függvényében, ezt félévkor és év végén felülvizsgáljuk halmozottan hátrányos tanulók mindkét csoportban hasonló arányban legyenek

8.2. Mely tantárgyakat érintheti? • • • • • •

informatika technika (felső tagozat) – fiú – lány bontás idegen nyelv nívócsoportos oktatás (képességek szerint) matematika magyar

8.3. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei -

hatályos jogszabályi lehetőségeknek való megfelelés a tanulók szükségleteinek, érdeklődési körének figyelembe vétele ingyenesség elve rászorultság elve intézményi szakemberek foglalkoztatásának

bl.9.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 9.1. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez (mini hungarofit) „.az általános iskolában, évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas tesztet állított össze, melyek egyszerűek, kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz évente két alkalommal – tanév elején és tanév végén – tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell megbízhatóan, objektív módon mérni és értékelni. 9.1.1. Mérések részei: -

Alapmérések (az általános fizikai teherbíró- képesség mérése) aerob állóképesség mérése általános testi erő, erő-állóképesség mérése

9.1.2. Mérések fő célja: 9.1.2.1. Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. - Minőség-ellenőrzés - Minőségbiztosítás - Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. 58

9.1.2.2.

Az egészségügyi terület:

Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. - A primér prevenciók alapján: a közvetlen kapcsolattartásra épített pedagógus együttműködés. 9.1.3. A mérés értékelése: Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése és az egyes minősítő kategóriák értelmezése cd-n megtekinthető az iskolatitkárnál. 9.2. A testnevelő által elvégzendő feladatok: 9.2.1. Az egységes minőség-ellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén kell megmérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. 9.2.2. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. 9.2.3. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon-követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése). A mérések során kiugró teljesítményükkel, azonnal feltűnnek fizikailag jól terhelhető, sportolni vágyó – testi, biológiai, fiziológiai adottságú – fiatalok, akiket igényeik és a helyi lehetőségek figyelembevételével az élsport felé irányíthatjuk. 9.3. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök Alapmérések: (az általános fizikai teherbíró- képesség mérése) Az aerob kapacitás méréséhez: - ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya, - stopper óra (a tanulóknak másodperceket is kijelző karóra), - rajtszámok vagy számozott trikók, az értékelés megkönnyítését segítő jelzésekhez kisebb jelzőzászlók. Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez: - mérőszalag 20 vagy 50 méteres, - öntapadós szigetelőszalag, kréta, olajfesték, - 2, ill. 3 kg-os tömött labda, - tornaszőnyeg, filc, vékony szivacs - bordásfal, zsámoly 9.4. A vizsgálat gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, akik az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. Könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.

59

9.5. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez 1609 m (1 mérföld) ill. 2000 m síkfutás Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. A Cooper-teszt, futás/kocogás teljesítményértékeinek 1609 m, illetve 2000 m síkfutásra való átszámítása, lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a két próba közül ki-ki kedve szerint, az általa kiválasztott próbát alkalmazhassa, a tanulói aerob állóképességének mérésére. o Az alsó végtag dinamikus erejének mérése – Helyből távolugrás o A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése – Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig o A hátizmok erő-állóképességének mérése – Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig A hasizmok erő-állóképességének mérése – Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig bm 10. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEK 10.1. Az iskola egészségnevelési elvei 10.1.1. Alapelvek • Pozitív példamutatás elve • Ismeret, készség, jártasságok, attitűd együttes kialakításának elve • Ok-okozati összefüggések elve • Meggyőzés elve • Megelőzés elve • Kölcsönös bizalom elve • Tapintat elve • Titoktartás elve • Felelősség elve • Aktivitás elve • Bevonás elve • Együttműködés elve Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola összes tevékenységébe be kell épülnie. 10.1.2. Hosszú távú célunk Ösztönzést és tudást adni tanulóinknak egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdéseket értsék, az ezzel kapcsolatos magatartásformáik, szokásaik szilárdak legyenek. 10.1.3. Legfontosabb feladatunk a felvilágosító munka, a prevenció. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel • a személyes higiénia • a táplálkozás • az aktív életmód, a sport • a családi és kortárskapcsolatok, lelki harmónia • az alkohol-és kábítószer fogyasztás, dohányzás • az egészséges környezet • a barátság, párkapcsolat, szexualitás.

60

10.2. Az iskola környezetnevelési elvei 10.2.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük, ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait meg kell tanítanunk. • fenntartható fejlődés • ok- okozati összefüggések felismerése, felismertetés • helyi- és globális szintek kapcsolatai • bevonás, bevonódás elve • aktivitás elve • tevékenykedtetés elve • rendszerszemlélet elve • együttműködés elve • alapvető emberi szükségletek figyelembe vételének elve • elővigyázatosság elve • emberi jogok és kötelességek egyensúlyának elve • demokrácia elve 10.2.1.1. Jövőképünk Olyan iskolai környezet kialakítása, ahol a belső terek hangulatosak, az udvar ízlésesen parkosított, ahol jól érzi magát gyermek és felnőtt. Ennek kialakításában és folyamatos megóvásában tevékenyen részt vesz dolgozó, tanuló, szülő. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény takarékos energia és vízfelhasználására, a hulladék kezelésére. Tanulóink aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet példává váljon családjukban és a településen is. 10.2.2. Hosszú távú célunk Érzékennyé tenni tanulóinkat a környezet állapota iránt annak érdekében, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak 10.2.2.1. Kiemelt feladatunk • • •

A természetet, az embert, az építetett és a társadalmi környezetet tisztelő szokás-rendszer megalapozása. A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása. A környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretek elsajátítatása az életkornak megfelelő szinten o környezet fogalma o földi rendszer egysége o környezetszennyezés formái és hatásai o környezetvédelem lehetőségei o lakóhely természeti értékei o lakóhely környezetvédelmi feladatai o rendszerszemlélet kialakítása o célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód o szintetizálás, analizálás o problémaérzékenység, problémamegoldó gondolkodás o együttműködés, alkalmazkodás o vitakészség o kommunikáció, médiahasználat o kreativitás o konfliktuskezelés o állampolgári részvétel és cselekvés 61

10.2.2.2. A hosszú távú célok eléréséhez vezető konkrét feladataink: • • • • •

A tantestület tagjainak, illetve az intézmény minden dolgozójának megnyerése a környezeti nevelési munkához. Továbbképzés a módszerek bemutatására. Hagyományok ápolása új tartalmakkal kibővítve /erdei iskolai programok, gyűjtési akciók, Föld napja, Víz világnapja programok, osztályfőnöki órák témái/. Program szervezése a környezet takarítására. Szaktárgyi lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre.

10.2.3. Iskolán belüli együttműködés. • • • • •

Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. /iskolavezetőség, munkaközösségek koordinátori szerepe erősödjön/ Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére, figyelmeztesse társait a kulturált viselkedésre. Ebben kiemelt feladata legyen a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Nélkülözhetetlen a tanárok és a szülők harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők erősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván. Az adminisztratív és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak /papírfelhasználás csökkentése, szelektív hulladékgyűjtés, takarítás környezetkímélő szerekkel/.

10.2.4. Iskolán kívüli együttműködés • • • •

Folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés a fenntartóval a programok támogatására. Múzeumok, állatkert, nemzeti parkok megismerése a tanulmányi kirándulások során. Az ÁNTSZ javaslataira építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. A község területén működő munkahelyek megismerése a környezetvédelmi lehetőségeinek

bn. 11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK • • • • • •

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A HH és HHH tanulók szakszerű ellátása – intézményünk gyógypedagógusával és fejlesztő pedagógusaival-, egyénre szabott tevékenységekkel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók differenciált fejlesztése tanórai keretek között. Ezen tanulók eredményességének biztosítása rendszeres egyéni fejlesztésekkel. Fokozott figyelemmel kísérése a mindennapos iskolába járásuknak. A tanuló önismeretének fejlesztése osztályfőnöki óra keretében.

11.1. Feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi szempontból a veszélyeztetettség megelőzése alatt azokat a tevékenységformákat értjük, amelyek célja a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése. E cél megvalósítása a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával az iskolában dolgozó összes pedagógus aktív közreműködését feltételezi, és a tevékenységek minden gyermekre egyformán irányulnak. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős tevékenységét a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint látja el. 11.1.1. Megelőzést célzó feladatai a következők: 1. A pedagógusok gyermek – és ifjúságvédelmi munkáját segíti egyrészt szemléletformálással, a hátrányos helyzetű gyerekek iránti tolerancia és elfogadás növelésével. 2. Meghirdeti fogadóóráját és fogadóórát tart.

62

3. Tájékoztatja az intézmény tanulóit és a szülőket, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. 4. Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén (pl. gyermekbántalmazás) kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatfelvételt, jelzést. 5. Rendszeresen figyelemmel kíséri az oktatási intézménybe járó gyermekeket hátrányos helyzetük, veszélyeztetettségük tekintetében. 6. Családlátogatásokat folytat a veszélyeztető okok feltárása érdekében. 7. Segíti a gyermekjóléti szolgálatok tevékenységét. 8. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. 9.Vezeti a munkavégzéssel kapcsolatos kimutatásokat, időközönként beszámol a nevelőtestület előtt tevékenységéről. 11.1.2. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére. A feltárás célja: a gyermek problémáinak hatékony kezelése, súlyosbodásának megelőzése a gyermekjóléti szolgálat segítségével. A tanulót veszélyeztető okok megszüntetése érdekében együttműködésre törekszünk: - a nevelési tanácsadóval, - a gyermekjóléti szolgálattal, - a családsegítő szolgálattal, - a polgármesteri hivatallal, - a háziorvossal, - továbbá mindazokkal a társadalmi, egyházi szervezetekkel és alapítványokkal, amelyektől segítséget remélhetünk. Pedagógiai munkák keretein belül történő, a gyermekvédelem célját megvalósító tevékenységek: - felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentésére szervezett tevékenységek, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - személyes tanácsadás - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - családi életre nevelés - étkezési lehetőségek az iskolában, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szociális helyzetének javítása, - szülőkkel történő együttműködés - tájékoztatás a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatok tevékenységéről. 11.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A program célja: segíteni azon tanulókat, akik szociális körülményeik miatt, vagy átmenetileg ugyan, de hátrányos helyzetűek. Feladatunk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését iskolánkba, ismeretelsajátításukat, egyéni ütemű fejlődésüket. Hátrányos helyzetű gyermek az: -

akinek családja csekély jövedelemmel rendelkezik akinek otthona szűkös akinek deviáns környezete szocializációs ártalmakat okozott akinek nincs családja akinek beteg vagy korlátozott képességűek szülei aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak akit szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett.

63

Átmenetileg hátrányos helyzetűnek tekintjük, aki: -

áttelepült, beköltözött új tanuló, tartós betegség miatt hátrányos helyzetű.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák és foglalkozások, a napközi otthon, a tanulószoba, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata, a nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai, családlátogatások, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatások, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások, kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, tanulmányi kirándulások, túrák, színházlátogatások, pályázatok figyelése, illetve azokon részvétel.

bo.12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 12.1. Jutalmazás és elmarasztalás elvei, módjai Szaktanári dicséret

Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli) Igazgatói dicséret (írásbeli) Jutalomkönyv

Oklevél és szaktanári dicséret Nevelőtestületi dicséret

Oka Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény Rendszeres szorgalmi munka Körzeti tanulmányi versenyeken való részvétel Különböző fellépések Kiemelkedő közösségi munkáért

Ideje Tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá.

A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá. Kimagasló tanulmányi, A tanév folyamán, kulturális és amikor a tanuló sporteredményért érdemes lesz rá. Kimagasló tanulmányi vagy A tanév végén sporteredményért Kitűnő tanulmányi A tanév végén eredményért Példamutató magatartásért, A tanév végén és/vagy kiváló eredményért. Országos hírű eredményért. Közösségi munkáért.

Adományozza A szaktanár

Az osztályfőnök (a szaktanárok, a napk.nevelő, a DÖK javaslata alapján) Az osztályfőnök (a szaktanárok, javaslata alapján az igazgató Az osztályfőnök (a szaktanárok, a napközis nevelő) Az osztályfőnök Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

64

12.1.1 Fegyelmező intézkedések Oka A felszerelés többszöri hiánya. Az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A HR alapján Osztályfőnöki A tanuló tanulmányi és figyelmeztetés magatartásbeli kötelezettség (írásbeli) – szegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt. 5 szaktanári figyelmeztetés után A HR alapján Osztályfőnöki intő A tanuló többszöri (írásbeli) tanulmányi és magatartásbeli – kötelezettség – szegése, a házirend többszöri enyhébb, súlyosabb megsértése miatt. A HR alapján Osztályfőnöki rovó A tanuló sorozatos (írásbeli) tanulmányi és magatartásbeli – kötelezettség – szegése, a házirend sorozatos enyhébb, súlyosabb megsértése miatt. A HR alapján Igazgatói Az iskola házirend gyakori figyelmeztetés megsértése, szándékos, (szóbeli, írásbeli) kisebb értékű károkozás, súlyosabb fegyelemsértés miatt. A HR alapján Igazgatói intés Az iskolai házirend súlyos, (írásbeli) többszöri megsértése, szándékos károkozás, többszöri súlyos fegyelemsértés miatt. Igazgatói megrovás Az iskolai házirend súlyos, (írásbeli) sorozatos megsértése, szándékos károkozás, sorozatos súlyos fegyelemsértés miatt. Nevelőtestületi A kötelesség vétkes és súlyos fegyelmi büntetés megszegése esetén (írásban) Megrovás. Szigorú megrovás. Iskolai rendezvényekről való eltiltás Áthelyezés másik iskolába Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)

Ideje A tanév folyamán, amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget A tanév folyamán amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget

Adja A szaktanár

Az osztályfőnök (a szaktanár, napk.nev. javaslatára)

A tanév folyamán amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget.

Az oszt.főnök (a szaktanár, napk.nev. javaslatára)

A tanév folyamán amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget.

Az oszt.főnök (a szaktanár, napk.nev. javaslatára)

A tanév folyamán amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget

Az oszt.főnök (a szaktanárok javaslata alapján az igazgató)

A tanév folyamán Az oszt.főnök, a cselekedetei szaktanárok javaslatai következményeképpen alapján az igazgató

A tanév folyamán Az oszt.főnök, a cselekedetei szaktanárok javaslatai következményeképpen alapján az igazgató

A tanév folyamán, amikor a tanuló elköveti a fegyelmi vétséget /fegyelmi tárgyalás eredménye/

A fegyelmi bizottság javaslatára a nevelőtestület

65

12.1.2. A tanulók értékelésének elvei és formái A jutalmazás és elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével történik. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök és a szaktanárok feladata. Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni kell 12.2. A magatartás, szorgalom értékelése 12.2.1. Magatartás Példás: -

Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményeivel, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú.

Jó: -

Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavítására. - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. - Aki a házirendet igyekszik betartani. - Akivel fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő. Ezek kismértékűek. - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szaktanári figyelmeztetés. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása. - Viselkedésével szemben kifogás merül fel. - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen. - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. - Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, intő.

Rossz: -

Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja. A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik. Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés.

12.2.2. Szorgalom Példás: -

Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, képességeihez mérten a legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. Többletfeladatokat vállal, feladatit maximális önállósággal és megbízhatósággal végzi el. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is terjed.

66

Jó: -

A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat az órai aktivitás, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

-

Változó: -

Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

-

Hanyag: -

A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül és vonakodva dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el. Képességeihez, a körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. Gyakran mulasztja el kötelezettségeit, munkafegyelme rossz. Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

-

12.3. Magatartás és szorgalom minősítésének elvei • • • • • • •

Segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését Személyre szabott legyen Vegye figyelembe a gyermek fejlődését Rendszeresség Konkrétság Életkori sajátosságok figyelembe vétele

12.4. Szempontjai A házirend betartása Viselkedés, figyelem tanórákon Viselkedés szabadidőben Viselkedés társakkal és felnőttekkel Közösségi munka Környezetének rendje

Aktivitás tanórákon Feladatvégzés pontossága Feladatvégzés tempója Többletfeladat vállalása Felszerelés

IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. - A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. - Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

67

•

•

•

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása - A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • Az iskola igazgatója, • A nevelőtestület bármely tagja, • A nevelők szakmai munkaközössége, • A szülői munkaközösség, • Az iskola fenntartója. - A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diákönkormányzatai képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. - A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. - A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala - Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. - A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: Az iskola fenntartója, Az iskola irattára, Az iskola könyvtára, Az iskola nevelői szobájában, Az iskola igazgatójánál, Az iskola igazgatóhelyettesénél, A nevelők munkaközösségeinek vezetőinél, Iskola honlapján: www.ladiiskmesztegnyo.eoldal.hu

V. PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA V/1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot a nevelőtestület a ………………..év………………….hó………..napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt:……………………………………..év………………………………..hó…………….nap

………………………………………………………………… igazgató

68

VI. MELLÉKLETEK 1. Implementáció és fenntarthatóság Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag (osztályok) Választott kompetenciaterület (osztály) Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül (osztály) Moduláris oktatás (osztály) Témahét 3 hetet meghaladó projekt (osztály) Digitális tartalmak, taneszközök használata %

Implementáció éve 2009/2010 1. matematika 5. szövegértésszövegalkotás

4. Szociális-, életviteliés környezeti

5. magyar 4. egészséges életmód (környezetism.órán) 1. osztály Karácsony 8. A tavasz 25

2010/2011 2. matematika 5,6. szövegértésszövegalkotás

Fenntarthatóság 2011/2012 2012/2013 2013/2014 1. matematika 2. matematika 3. matematika 5,6,7. 8. 5. szövegértés- szövegértésszövegértésszövegalkotás, szövegalkotás szövegalkotás.

4.

4.

4.

4.

5. 6. 7. 4.

8.

5.

5. 6. 4.

4.

4.

1. osztály Karácsony 8. nyár 25

1. osztály Karácsony 8. Mesztegnyő 25

1. osztály Karácsony 8.

1. osztály Karácsony 8.

25

25

69

Melléklet 2. Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája, követelményei: 5. osztály Éves óraszám: 36 óra Témakör Énképünk, közösség és személyiség alakítása

Tanulás, művelődés

Helyünk a világban

Egészségünk védelme

Családi élet harmóniája

Pályaorientáció, munkakultúra

Balesetvédelem, katasztrófavédelem

Választható témák Ismerem-e önmagam? Megbízatások az osztályban Tartalmas, vonzó élet a közösségben Személyes kapcsolatok az osztályban Milyennek tartanak társaim? Baráti kapcsolatok Felnőttek és gyerekek kapcsolata Őszinteség és titoktartás Mit játszunk? A játék fontossága. Különböző korosztályok játékai. Eredményes tanulás 5-ben A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek, a megismerés forrásai A könyv tanít, szórakoztat Mit olvassunk, mit nézzünk? Népi hagyományok ápolása, tisztelet az ember iránt Hol élünk? Barátok, ismerősök az iskolán kívül Fák és erdők szerepe az életünkben, természet- és környezet-védelmi világnapok Nemzeti és helyi ünnepeink A helyes napirend Egészséges étrend. Táplálkozási szokások Játék, sport és testedzés Felkészülés a serdülőkori változásokra A család, alkalmazkodás a családban Ünnep a családban Otthonunk tárgyai Ami érdekel, amit szívesen csinálok A munka szerepe az ember életében – a mi munkánk. Munkaidő – szabadidő. Mivel töltjük? Balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás Kerékpáros közlekedés szabályai A tulajdon védelme

Követelmények A társak közötti bizalom, a támogató légkör kialakítása. A helyes önismeret, öntudat és önbizalom kialakulásának segítése.

A tanulás a tanulónak kötelessége. Ismerjék meg a különböző tanulási sémákat, és igyekezzenek kiválasztani a számukra legmegfelelőbbet. Tanuljanak meg gazdálkodni saját idejükkel. Segítsék egymást a tanulásban Megfelelő személyes kapcsolatok kialakulásának segítése a társaikkal és a felnőttekkel. A lakóhelyen élő népi hagyományok megismerése és ápolása. Lakóhelyünk környezetének megismerése és védelme. Múltunk és ünnepeink tisztelete. Ismerjék fel a testi és lelki egészség fontosságát. A játékok és sportok egészségességét. Ismerkedjen saját testi változásainak mibenlétével.

A család életre szóló érzelmi hátterének, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának felismertetése. Az érdeklődés és pályaválasztás kapcsolatának fontossága. A munka fontosságának szerepe az életben. Munka és szabadidő értékes eltöltésének lényege. Fokozott figyelem, felelősség önmagunk és mások iránt. Lehetőségeink a segítségnyújtásra. Tanulják meg a közlekedés helyes magatartási szokásait. Tiszteljék mások tulajdonát. 70

Szabadon választható

6. osztály Éves óraszám: 36 óra Témakör Énképünk közösség és személyiség alakítása




Családi élet harmóniája Pályaorientáció, munkakultúra



Tanulmányi kirándulás előkészítése, értékelése Féléves, éves munka értékelése Nyári szünidő tervezése Magatartás, szorgalom és tanulmányi helyzet értékelése

Választható témák Önnevelés, jó és rossz szokásaim. A közösség céljai, közösségi normák Fiúk, lányok barátsága Helyem az osztályban Társakkal a szabadidőben A tapasztalás a tanulás ősi formája Igazmondás és hazugság Tudni illik, hogy mi illik TV – mozi – színház szerepe az ember életében Tanulási szokások, gazdaságos tanulás Miért tanulok? Fejlesztő játékok tanulása Művelődés – műveltség Olvasáskultúránk Hazánkban élő nemzetiségek Hazánk és a világ, kötődés a hazához Nemzeti és helyi ünnepeink 1848 emléke Lakóhelyünk és környezetünk, környezetünk tisztasága Serdülők biológiai és higiéniai problémái Sport a serdülők életében Káros szenvedélyek Demokrácia a családban Karácsony a családokban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Az ember munkával alakítja környezetét Élethosszig tartó tanulás fontossága Idénybalesetek Előzékenység a közúti közlekedésben Tűz! Jelzés, riadó, menekülés, mentés, segítségnyújtás. Tanulmányi kirándulás előkészítése, értékelése Féléves, éves munka értékelése Nyári szünidő tervezése Magatartás, szorgalom és tanulmányi helyzet értékelése

Megfelelő viselkedés a kiránduláson. Közösség és egyén helyes értékrendjének kialakítása

Követelmények Képesség a másik ember személyiségének megértésére és tiszteletére. Törekedjen helyes önismeret kialakítására és önmaga elfogadására.

Értékelje a tudást és egyéb szellemi képességeket.

Alapvető magatartási normák ismerete. Nemzeti ünnepek értékének ismerete, megtartása. Környezetvédelem fontossága.

Helyezze el önmagát saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit. Ismerje a szenvedélybetegségek káros hatásait. A sport segíthet a helyes életmód kialakításában. Tudja önmagát elhelyezni a családban. Vegyen részt a családi munkákban, családi ünnepekben, szokásokat tisztelje A munka fontossága az életben. A pályaválasztás buktatói. Az életre szóló tanulás fontossága. Ismerje a tömegközlekedésben való résztvétel normáit. Ismerje az iskola tűzrendészeti szabályait, és saját teendőit tűz esetén. Megfelelő viselkedés a kiránduláson. Közösség és egyén helyes értékrendjének kialakítása

71

7. osztály Éves óraszám: 36 óra Témakör Énképünk, közösség és személyiség alakítása




Családi élet harmóniája Pályaorientáció, munkakultúra



Választható témák Emberi tulajdonságok Az osztály céljai a tanévre Konfliktusok az osztályban Igaz barátok Egymás szemében Bírálat, önbírálat Vitában formálódik a vélemény Rokonszenv és ellenszenv Tisztelet az ember iránt Könyv, film, színházi élmények Értelmes tanulás Önállóság a tanulásban Tanulom, mert érdekel Valamiben én is tehetséges vagyok Fizikai és szellemi munka Magyarok a nagyvilágban „ Nagy „ magyarok Ügyintézés a mindennapokban Politika, politizálás Ország – Haza – Nemzet Hulladék, mennyit termelünk belőle? Szelektív hulladék-gyűjtés fontossága Nemzeti és helyi ünnepeink Az emberi élet szakaszai Fejlődő szervezet ellenségei Az egészség: testi, lelki, szervezeti Serdülőkor pszichológiai problémái Testkultúra serdülőkorban, testápolás, szépségápolás A család funkciói Konfliktusok a családban Hogyan rendezném be az otthonomat Pályaválasztási elképzelések A család pályaválasztási elképzelései Középiskolák a megyében és azon kívül Munka – munkanélküliség. Munkaidő – szabadidő. Mivel töltjük? Zene – tánc – mozgás Veszélyhelyzetek kialakulása Elsősegélynyújtás, orvos, mentők hívása. Tanulmányi kirándulás előkészítése, értékelése Féléves, éves munka értékelése Nyári szünidő tervezése Magatartás, szorgalom és tanulmányi helyzet értékelése

Követelmények Rendelkezzenek a tanulók reális énképpel. Alakuljon ki a nemek közti helyes viszony. Ismerje a vitatkozás normáit, véleményét tudja megfelelően megfogalmazni.

Fokozatosan fejlődjön önállóságuk a tanulásban./ időbeosztás, gyakorlati alkalmazás, önellenőrzés / Ismerje fel a tanulás lehetőségét a jellem alakulásában. Keresse miben tehetséges. Tudjon tájékozódni az aktuális eseményekről. Tisztelje a másik embert és találja meg mindenkiben a jót. Környezetünk megismerése és védelme, a szelektív hulladékgyűjtés haszna. Múltunk és ünnepeink tisztelete. Ismerje az egyszerű ügyintézés alapvető formáit. Ismerjék a serdülőkori testápolás szabályait. Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról.

Ismerje a család fontosságát az életben. Legyenek elképzelései a jövőbeni családi otthonról. Legyen a tanulóknak pályaelképzelésük. Ismerjék reális lehetőségeiket. Munkanélküliség családi és gazdasági hátrányai. Munkaidő és szabadidő értékes eltöltése

Legyenek elképzeléseik arról, hogy milyen veszélyhelyzetekbe kerülhetnek és hogyan oldanák fel a veszélyhelyzetet. Megfelelő viselkedés a kiránduláson. Közösség és egyén helyes értékrendjének kialakítása.

72

8. osztály Éves óraszám: 36 óra Témakör Énképünk, közösség és személyiség alakítása



Egészségünk védelme Családi élet harmóniája

Pályaorientáció, munkakultúra


Választható témák Értelmes élet Önmegvalósítás Céljaink feladataink 8. osztályban Harcban önmagunkkal Jövőnkre készülünk Képességfejlesztő tanulás Értékek és elvárások Aktív esztétikai tevékenységek Művelődés – műveltség Anyanyelvi műveltség Múzeum, múzeumlátogatás szerepe, fontossága Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Mai magyar társadalom, közéletiség, demokrácia Nyitott szemmel itthon és külföldön Az EU, az ENSZ Környezet szennyezés, környezetvédelem Nemzeti és helyi ünnepeink Törekvés a harmonikus életre Korunk jellemző betegségei Az emberi test felépítése és működése. Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Család közösségi magatartásra nevelő szerepe Bizonytalankodók az iskolaválasztásban Továbbtanulással kapcsolatos teendők Új korszak kezdődik életünkben A munkahelyek illemtana Munka, mint az elégedettség forrása Fiatalkori bűnözés Elsősegélynyújtás, orvos, mentők hívása

Követelmények Tudjon érvelni, véleményét kifejteni a megfelelő normák szerint. Tudjon fontos helyzetekben mérlegelni, hibás döntéseit indokolni. Legyen célja a jövőre nézve, és elképzelése a cél elérésére. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására.. Becsülje a műveltséget

Legyen képes felfedezni a különböző döntések mögötti mozgatórugókat. Ismerje a társadalom rendszerét, az EU, az ENSZ világunkban betöltött szerepét. Földi környezetünk védelmének fontossága.

Legyen képes életvitele tudatos alakítására. Tudjanak a nemek között helyesen viselkedni. Ismerjék fel a család szerepének fontosságát az ember életében. Ismerjék saját képességeik szintjeit. Lehetőségeiket és céljaikat tudják minél közelebb hozni egymáshoz. Becsülje saját maga és más elvégzett munkáját Törekedjen a társadalmi normák és törvények betartására.

73

3.Tankönyvellátás szabályzata

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről Hatálybalépés dátuma: 2013-04.01. A Szabályzat hatálya Jelen Szabályzat kiterjed a Ladi János Általános Iskola (Mesztegnyő, Kossuth L.u. 33) valamennyi szervezeti egységére, valamint az iskolával szerződéses viszonyban álló munkatársakra, szervezetekre. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanév során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. (A továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: • A tankönyv beszerzése • A tankönyv tanulókhoz történő eljuttatása Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. a) Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével évente – a nevelőtestület dönt. b) A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója minden év november 15-ig felméri, ill. felméreti, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a Szülői Munkaközösséget, az iskolai Diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. c) Az iskolának biztosítani kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére, a tanítási órákra történő felkészüléshez. d) Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, könyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelés rendje 1.

Az iskolai tankönyvrendelést minden év február 28-ig az iskola igazgató megbízottja (tankönyvfelelős) készíti el, a szakmai munkaközösségek véleményének beszerzését követően, a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. 2. A tankönyvrendeléshez az iskola igazgatója beszerzi az iskola Szülői Munkaközösségének és az iskola Diákönkormányzatának véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, kizárólag az iskola Szülői Munkaközösségének és az iskola Diákönkormányzatának egyetértésével lehet felvenni. Erről minden év február 15-ig döntést kell hozni.

74

A tanulói tankönyvtámogatás 1. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) Tartósan beteg b) Sajátos nevelési igényű c) Három vagy több gyermekes családban él d) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére (normatív kedvezmények). 2. A normatív kedvezményeken túl, amennyiben erre a pénzügyi lehetőségek adottak, az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. 3. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás felhasználható – a fent meghatározott feladatok végrehajtásához, illetve az ott meghatározott tanulói kör további támogatásához, figyelembe véve a felhasználható forrás határát – tankönyv, kis példányszámú tankönyv, tanulói munkatankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok beszerzésének támogatására is. 4. A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt november 15-ig, a 2. számú melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden szülőt. 5. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után állt be – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesíti az igényt. 6. Azon tanulók esetében, akikkel kapcsolatban az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. 7. Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Kártérítés A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése 1. Az iskolai tankönyvrendelést és tankönyvterjesztést az iskola igazgatója által megbízott személy (tankönyvfelelős) végzi. A tankönyvfelelős nevét az 1. számú melléklet tartalmazza. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az Oktatási Minisztérium által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskola nevelőtestülete számára. 2. A tanulók január 15-ig megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek listáját, amelyen január 31-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket,

75

3. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével február 5-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni, továbbá azt is, hogy hány tanuló igényel pénzbeli támogatást. 4. A felmérések eredményéről az igazgató február 15-ig tájékoztatja a Szülői Munkaközösség vezetőségét, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjéről és az iskolai tankönyvrendelésről. 5. Az egyes tanulók tanulói tartóstankönyv-támogatásának mértékéről legkésőbb február 20-ig születik döntés. Az egyes osztályok az általuk megrendelt könyvek összes költségének arányában részesülnek a teljes iskolai normatív támogatásból. Február 20-ig csak a tartós tankönyvek odaítéléséről születik döntés, a tankönyvvásárlás pénzbeli támogatásának tanulónkénti mértékéről – a fenti eljárásrend alapján – szeptember első felében születik döntés. 6. A belépő első osztályok tanulói május 31-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A könyvtárban megtekinthetik a tartós tankönyvek listát, s a szülőnek június 8-ig meg kell jelölnie a megvásárolni kívánt könyveket, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy kér-e pénzbeli tankönyvtámogatást, illetve kíván-e a könyvtárból kölcsönözni tankönyvet. (Pénzbeli támogatást csak az a tanuló kaphat, aki élni kíván a támogatás másik módjával is.) 7. A tankönyvfelelős augusztus közepéig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket az egyes tanuló tartós tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ez utóbbi tanulónkénti kimutatását – megadva ezen könyvek árának összegét is – a tankönyvfelelős átadja az osztályfőnököknek. 8. A februári tankönyvrendelést június 15-ig lehet módosítani. 9. A tankönyveket augusztus végén kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a könyvek árát is. A tanulóknak a könyvtári kölcsönzéssel kapott könyvek árát nem kell fizetnie. Az esetleges pénzbeli támogatást utólag kapják meg a szülők. 10. Az iskola igazgatója a tankönyvfelelőssel külön megállapodást köt, melyben meghatározza a tankönyvfelelős feladatait, és a díjazás mértékét. A díjazás forrása az értékesítési ár és az iskola által a tankönyvkiadónak a tankönyvekért kifizetett ellenérték közötti különbség. 11. Az iskolának a tankönyvkiadótól megvásárolt tankönyveket a tankönyvkiadó által az iskola nevére és címére kiállított számla alapján a dologi kiadások között készletbeszerzésként, a tanulónak értékesített tankönyvekből befolyt bevételt – számla vagy nyugtaadási kötelezettség mellett – az alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételként kell elkönyvelnie. 12. Amennyiben az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzbeli támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a kiskorú tanuló szülőjének és a tankönyvforgalmazónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át. A tankönyvtámogatás összegéről a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A tankönyvellátás lebonyolítása 1. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve azon kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat, vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 2. Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyan azt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált – az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával – az új iskolában alkalmazott tankönyveket a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

76

A tankönyvellátási szerződés 1. Az iskolai tankönyvellátás feladatainak ellátására az intézmény egy vagy több tankönyvforgalmazóval megállapodást köt. (tankönyvellátási szerződés) A tankönyvellátási szerződést minden év február utolsó napjáig meg kell kötni, illetve szükség szerint módosítani. Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazás jogával. A tankönyvellátási szerződés megkötéséhez be kell szerezni a Szülői Munkaközösség egyetértését. 2. Ha az iskola a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvforgalmazó nevében értékesíti azokat. A beszedett vételárral elszámol a forgalmazóval. A hibás teljesítésért – a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve – a tankönyvforgalmazó felel. Ebben az esetben az iskolát díjazás illeti meg. A díjazás összegét a tankönyvforgalmazó fizeti ki az iskola részére. A díjazás összegéből kell az iskolának a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy és a tankönyvfelelős díjazását kifizetni, 3.A tankönyvellátási szerződés tartalma: • Az iskola neve: Ladi János Általános Iskola • Székhelye: 8716 Mesztegnyő, Kossuth u. 33. • OM azonosító kódja: OM 034068 A tankönyvforgalmazó adatai: neve; címe; székhelye; adószáma; bankszámlaszáma; • képviselőjének neve; a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszáma • Az iskolai tankönyvellátásban értékesített tankönyvek adatai • Az a tanév, melyre a szerződés szól • Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helye, az iskolai közreműködés keretei • A tankönyvfelelős neve Ezen szabályzat 2013. 04. 01-én lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni. Kelt: Mesztegnyő, 2013. 03. 31

--------------------------------------

Kovácsné Vanderer Ágota Igazgató

77

1-es számú melléklet A tankönyvfelelős nevéről A tankönyvfelelősi feladatok ellátásával megbízott dolgozó: Neve:__________________________ Beosztása:______________________ Kelt:____________ ______.____ ____

______________ Kovácsné Vanderer Ágota Igazgató

Záradék: A tankönyvfelelősi feladatok ellátására való kijelölést tudomásul veszem, a vonatkozó szabályozást, és az abban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kelt:____________ ______.____ ____

______________ aláírás

78

2-es számú melléklet. Igénylőlap a tanulói tankönyvtámogatáshoz

I.

Normatív kedvezmény iránti igény

A tanuló: Neve

Osztálya

Lakcíme

Diákigazolvány száma

A szülő: Neve

Lakcíme

Azonosító iratának Típusa Száma

Alulírott a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló többször módosított 2001. évi XXXVII. Törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül. A tanuló: a) Tartósan beteg b) Sajátos nevelési igényű c) Három vagy több gyermekes családban él d) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (A megfelelőt kérjük aláhúzni)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az iskolát. Mesztegnyő, 20 ___

_________________ Szülő

79

Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: o tartósan beteg (szakorvos igazolja), o sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), o három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), o egyedülálló szülő által nevelt (a megállapított családi pótlék igazolja), o rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint - további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja. Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet: - iskolából történő kölcsönzéssel, - napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy - a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával biztosítja. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolában kapja kézhez minden tanuló az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.

80

4. Erkölcstan, Hit-és erkölcstan értékelése 1. évfolyam Erkölcstan, Hit- és erkölcstan:……………………………….. • Órai tevékenysége: aktív – csak biztosításra tevékeny – nem szívesen vesz részt – passzív – rendbontó. • Érdeklődése: nyitott – érzékeny az erkölcsi normák befogadására – kevésbé érdeklődő – érdektelen. • Erkölcsi érzéke, ítélőképessége: jól fejlett – korának megfelelő – elmarad a korának megfelelőtől. • A tanultakat a mindennapi szituációkban: jól – nehezen alkalmazza. A tantárgy neve mellé a pontozott vonalra az alábbi szöveges minősítések közül kell választani: • kiválóan megfelelt • jól megfelelt • megfelelt • egyenlőre nem felelt meg 5. évfolyam Erkölcstan, Hit-és erkölcstan értékelése Kiválóan megfelelt: • A tanultakat összefüggően el tudja mondani. • A tananyag összefüggéseit könnyen átlátja. • Az egyszerűbb összefüggéseket önállóan felismeri. • Feladatait az órán önállóan elvégzi. • Az órai munkába aktívan bekapcsolódik. • Döntési helyzetekben megfontolt. • Erkölcsi ítélőképessége fejlett. • A tanultakat a mindennapi élet szituációiban jól alkalmazza. • Gondolkodásában, véleményalkotásában a tanórán elhangzottakat érzékelhetően beépíti. • Szorgalmi feladatot/szolgálatot mindig szívesen vállal. Jól megfelelt: • A tanultakat kérdések segítségével tudja lemondani. • A tananyag összefüggéseit átlátja. • Az egyszerűbb összefüggéseket kis segítséggel ismeri fel. • Feladatait az órán kevés segítséggel végzi el. • Az órai munkába csak bíztatásra kapcsolódik be. • Döntési ítélőképessége fejlett. • A tanultakat a mindennapi élet szituációiban alkalmazza. • Gondolkodásában, véleményalkotásába a tanórán elhangzottakat érzékelhetően beépíti. • Társaival való viszonya visszahúzódó. • Szorgalmi feladatot/szolgálatot időnként vállal. Megfelelt: • A tanultakat kérdések segítségével tudja elmondani. • A tananyag összefüggéseinek átlátására csak tanári segítséggel képes. • Az egyszerűbb összefüggéseket több segítséggel ismeri fel. • Feladatait az órán nem szívesen végzi el. • Az órai munkába nem szívesen kapcsolódik be. • Döntési helyzetekben a korának megfelelő. • A tanultakat a mindennapi élet szituációiban nehezen alkalmazza. 81

• • •

Gondolkodásában, véleményalkotásában a tanórán elhangzottakat kevésbé építi be. Társaival való viszonyában nehezen veszi figyelembe a többiek szempontjait. Szorgalmi feladatot/szolgálatot időnként vállal.

Egyenlőre nem felelt meg: • A tanultakat nem tudja elmondani. • A tananyag összefüggéseit nem látja át. • Az egyszerűbb összefüggéseket nem látja el, elveszik a részletekben. • Feladatit az órán nem végzi el. • Az órai munkába nem kapcsolódik be, passzív. • Döntési helyzetekben könnyen befolyásolható, bizonytalan. • Erkölcsi ítélőképessége elmarad a korának megfelelőtől. • A tanultakat a mindennapi élet szituációban nem alkalmazza. • Gondolkodásába, véleményalkotásába az elhangzottakat nem építi be. • Társaival való viszonyában nem veszi figyelembe a többiek szempontjait. • Szorgalmi feladatot/szolgálatot nem válla. 5. A dráma tantárgy értékelése 5. osztályban Kiválóan megfelelt: • Az alapvető drámai kifejezési formákat jól ismeri. • A mindennapi élet és a különböző történetek szituációinak elemzésében aktívan részt vesz. • A fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatokat jól ismeri és a tanultakat alkalmazza a beszédében. • Saját ötleteivel segíti az egyes történetek jelenetté szerkesztését. Jól megfelelt: • Az alapvető drámai kifejezési formák többségét ismeri. • A mindennapi élet és a különböző történetek szituációinak elemzésében csak bíztatásra vesz részt. • A fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok többségét ismeri és a tanultakat többnyire alkalmazza a beszédében. • Saját ötleteivel csak bíztatásra segíti az egyes történetek jelenetté szerkesztését. Megfelelt: • Az alapvető drámai kifejezési formák egy részét ismeri. • A mindennapi élet és a különböző történetek szituációinak elemzésében nem szívesen vesz részt. • A fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatok egy részét ismeri, a tanultakat csak figyelmeztetésre alkalmazza a beszédében. • Saját ötleteivel nem szívesen segíti az egyes történetek jelenetté szerkesztését. Egyenlőre nem felelt meg: • • • •

Az alapvető drámai kifejezési formákat nem ismeri. A mindennapi élet és a különböző történetek szituációinak elemzésében nem vesz részt. A fejlesztő és szinten tartó beszédgyakorlatokat nem ismeri és a tanultakat nem alkalmazza a beszédében. Saját ötleteivel nem segíti az egyes történetek jelenetté szerkesztését.

82

LADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents