8e(j/*«?nharma lik övfotyaBm
42
Szombat^ 1922. á p r i l i s 8
áztam
P ÍM
A -:í
tó
KOMAROMMEGYEI KÖZLÖNY EfeSietésJ ár c»eh-fcx)ovák rtéfcbs* ] Mefykes s vltféfcrt pesti izstfclMsseel ff re 80 k. Merre 40 K. i ryedsvrt L'O K .
Egyes s z á m
ára*
80
a statáriumot Szlovendzkóban és Raszíü>y.' 6b ••'). igy határoseta a minisztertanács. K- m e ^ z i i n t e i u •:».-/! »ii ;i habora idejére s'.úió kivételes intézkedéseket, amint azt a nemzetgyűlés nacionalista többsége el határolta. Ezszertiii tehát a köztá »aság Kárpátokon innen elterülő I le felszabadul az évek óta reá nehezedő lidércnyomás alól éa Szloveuözkó éa Ruszinsxkó Dépe szabad lese öjra, mini a madár. Ezl kellene gondol »i ii 111\ bog)h i figyelmen kivfll bagynók ¿ 1 1 a batároza* tot, melyei ••• nemzetgyttléa keddi Bibéében ;i szlovák néppárt himnuszé >ak hatig* jai mellett hoztak azok, a kiknek legkevéaké érdekük ; i / . hogy ezen az ösi földön tényleg a szabadság virágai virulfának és b 1 d >g legy n a n p. Fájdalom, ezl az uj törvényt nemsokára a gyakor* iHlbiIl
¡8 él«-ZliÍ
lOp,Hk. S I ) , : ! ? • • ' • . . M H I D I -
e: • •
ei cesztó:
: •
Gr
BARAKYAV
GYULA IÓZSEF
;.z (jtetl sebekel gyógyítsák Éi csak a legeifogultal b n mzeti soviniz mus diktálhatja az ilyen törvények szűka gesséj ót, Akkor, amidőn végre valahára minden tényezőnek arra kellene törekedni, hogy az ország régen óhajtott konszolidációja! megteremtse, n m a szabadságjo ok kor látozás i. de azok minél szélesebb körű kiterjesztéséi kellene \ ígrefaajtani. Mert csak a kor lehet elérni azt, hogy egymást megértő kő öa erS - i munkálkodjék m * denki az állam üdveért Akormány javi lata a parlamenti h /.. g • azabá yok reté . be ül a legnagyobb elleotál ást hívta ki azok részéró . akiknek érdekei ellen rrányni a lekintélyt^ számo kisebb ség mindent elkövetett, hogy a javaslatot iev !«'>se a napirendről. Ez sz ellentálláa leckéül szolgálhat a vaíva.
hog\
i
kormánynak és az ö nacionalista szavazó
több«. • ek, meri abból megértteti azt is. hogy működése a köztársaság népei egy számottevő n izénél nem az elégédetts de az elkeseredés érzését váltja ki. Ezt pedig a sajál érdekében sem lai ác OH tulfüteni, mert katasztrófa lehet belőle.
juk a / L bogj ¿1 kivételes inl védések megszűnt lésével eg] épen olyan szelle ofl törvény rei d • kezeseit fogják érvényesíteni, akkor majdnem ezl kell mondanunk, hogy célszerűbb leit volna mégeg) ideig a statáriumnál maradni. A tavaazi ülésszak elei rész«>. A nem Már a törvénynek megszavazása kö*' ríii kitört viharos jelenetek ie arról tanná- zetgyűlés tavaszi Bléaszakának első rtee csfl* törtökön, április 6 ¡11 nyert befejezést Az üléskodnak, hogy sorsunkban v a l a m i különö szakot, a/ eddigi rentie l.c/csek szerint május sebb változási nem válhatunk. A sajtó ;> áfl I gj »k újból negnyitni. termékeknek az osztrák bűnvádi perrend Baaaa a géaaal konferencián. Beaes tartás szerinti ellenőrzésérecaak egy olyan •lr. EointssteAiInOk fa kelfl^ymintsztec 11 Í U - H á Iámban lehetett szükség, mini a e*te 8 ivrakor ataaott el KéaietoriiZágon á' néhai Ausztria \o,t, ahol az abszolutiz «1 igába Ellen.ék: par;ox eqyü tinüköd se. A mus tövisei között elhervad! minden, ami élie!«> erejfl és Üdvös lehetett volna. Ha a rendkívüli intézkedések részbeni megszüntetésére vonatkozó konnarnjavasa: e'len nemcsak csehszlovák köztársaság nem tud máshon a BZlóveitSzkói ellen/ék, de a neme: pirtok is nan törvényi kölcsönözni, mini a boldo egységes agitációl indítottak A szlovák néppárt, gult »etödállamtól«i akkor könnyen az a B magyar keresztényszocialista pírt, r. magyar hiedelem keletkezhetik, hogy a kormány kisgazda és kisiparos part, a néne; polgári és vagy nem rend Ikeztk a demokrácia föl szocialista pártok, a kommunisták ¿8 a magyar szociáldemokrata párt képviselői közösen inak tételeinek megfelelni tudó jogászokkal, alá azon javaslatot, mely a korminy javal vagy pedig olyan viszonyok kényszerítik latának napirendről való levételét kívánta. Ez a r r a . amelyek hasonlatosak a kimu t csávolt az első eset hogy ellenzéki pártok együtt működtek, ami elad sorban abban |ntotl kife azárság bomlásra vezeteti viszonyaival, Nem
akarjuk, nem tudjuk ezl hinni, mert S / J o v n i - z k ú és Ruszinszkó lakosiga, bár súlyos megpróbáltatásokon megy ezidflszerinl keresztül, mégsem hihető, hogy o l y a n állapotok uralkodnának itten, amelyek az osztrák bűnvádi perrendtarté d r á k ó i szigorúságát t e n n é k >züksegessé. Bem lojalitásával, sem viselkedésével nem szolgált a r r a , hogy u j a b b * bet ejtsenek rajta a / o k . a k i k éppen a r r a v a n n a k hi-
Milnc
i f i 11 U S
én
siadéfeivalal: muúor-ti
2*
sevá --ÍN Iss is#Us»i részét ittoté kOsltnénysk % birdstés*ti elSfisttési s hirdetési «i>jak «tb. iSJáti fr\ aésiretokaJ • — * > • MÍUBJI rittia %
fillér*
Megszüntetik
Ssstscastássa
ALAMTOTTA : TUBA J4N0S
jezésre, hogy az ellenzék kő/os javaslaMt Mlinka,
dr. Cech, Füesy, dr, Lelley, Lodgman, Wittich és Bohr képviselők írtak alá. I g y hogj) az ellenzék kezd már tudatára ébredni annak, hogy közös os egyetértó akcióra van szük sége', b"gy célt érjen s ha elsó alkalommal nem is Sikerült eredményt elérni, el ion lönni az ideje annak, hogy egységes föllépésük nek meg lesz a várt gyümOICSe is. — Az uj lakberleti turvény. Az <> 1 zottság li^itou ^ kedden hossza ID tanácskü/«»tt :Í kormánynak a bérlók oltalmára v<>-
Negiel2o:k kststkist háromszor: keiden. csutirtiiUfl es szonhatu. aatkozé térvénj novella javaslata fölött é» sikerül végre magái.apodá^* j i r A jn ,HSIHT, moly már ..z <.-tí érákban kerül kiosztásra az *gyes klabok között, a küvetkozí fontoeabb rettdeikeséseket tartalmaza A hériök oltaln: r« 1 szélé törvéáj 19S3 ápriÜ^ \u> 80 ig ma* r »l érvényben, 1 j vaslat a törve ya k a bér* lök ftitalmáta unatkozó m idnem Összes h nd«rlzearseii ériautleaSl hagyja. Kivételi képes a ; vi lata k 1 ami r ade K y.**y m* ly 1 1. ásnélkülj káztttlajdonoíokuak médo! aynjt arra, ho^y (5!mosdás uijau ui^-gf J«-iö lakáshoz jusaanss. Egy további rendelkezés feljo oaitjs a H le^iouai iBsokat é s a hadifug'yokat, li »gy 1 ját 11 sakb D s távollétek alatt vagy I9M 1 ott és távuil^tiik alatt kibéreli lakások egyikét a magok részére megszerezhessék A java st kiterjea k^dtkaUkbér emeléi r i^ A javaslat BSeVUit b\Á egj
S Z O ás
la ásóknak
(konyha s
mellék hely i>^-g-k h.-.-.M-tvr) éin »'íy.iitnlán unn emelhető -v K ^ I szobád ia éae . bére 19-22. aniru.s. us I.M 1 - -11 l<>°/o »1 * 19W« november .... 1 éa további 10",,-a» em Ihetö, \ károméi több szobábél álló lakásoknál a lakbér I 9 í t . aeguszta* 1 ^n 90*/« al e^ november 1 i s 0 vábbi SO i-al • .» Ik n» Az éaáité kis vállala* tok által Ipari célokra bérelt a*lyiaég k tere aagasstas 1 In \"° , at, középvál • itok álud bérslt helyiségnh bére tSSS. aagasstas t«vd S0*/ral B a nagy vállalatok által bérelt helyt* ságek bére 40' »al emelheti! agyraaesak I t t a . aegasztaa Uvel. A oégy ssobte lakások bértől VS rnlut Snálié rállaaloK <x h ^ i ' - i u l ó v a l ónként I galábh B évre z«>lé b rletl saerzödést köthetask. Azea bértőkaek, akiknek va gyona n gbaiadja a S millió koronát, a bérleti szerződés egj évre felmoadhatéh Hej Slevácil A keddi • cnzetgyOtés, — amint 1 p
i U indósi írják, — riha* ros j e ; 111\ ek volt sziuhetyt*. A habom ese tére szélé rendkívüli intézkedések részbeni meg - Sntetésére vonatkozó korma (javaslatot tár hatták a még azon nap délután mégis szavaz ták. A szlovák 1 i ' i n . a magyar kereastény« Bociaiis 1 pír:, ki> szda- és kisipirospart i 1 a nemet partok a javaslat fölött való napirendre rést ditványozták, de em a javaslatot 190 ral 83 eilmieben elvetették. Uikor a kormány javaslatát a osefa nacioaalistákbol álló többség BaásoAszori olvasásban i> megsza azta, eai a németek »PfniU kiáltáa1 I riadták, tJ. .'. szlovák néppárt tagjai f.*lállottai elkezdték a » H j S . o v a c i i kezd»iű ihimnaasténe elm.'r»»iiia.-»-kr.i «»N m, ^ M . kitás uélkS Céöagetett, d-* a szlovákok nem zavartatták magákat, végigénekelték a dalt és a »Mr in a p*slo« kitételnél ökfflkkel fenyegették meg az etnökséget és a többséget.
A szlovák nép párt vezérei sz uj államalakulatnál hathatósan (őzreműködtek B nekik tartozóak hálával a »2 ovákok, iogj megszabadultak »zaarnok elnyomóik< tói. A testven ü>s;viart«»7.aiul.isai! ér zését azonban rövid haroin eV alatt oiyan elkeseredéa váltotta íöL
l ó n r k c ruhafestő és vegytisztitó
J Ö l l U a
Komárom, Nádor-utca 3. é s 48. szám.
Mindennemű ruhanemüeket, b o t o r » i ö v . t e k . t , függönyöket >tb. íe»t é n tUltit.
=
-
1922. április H
» K< -ni iromj Lapok*
2. oldal.
VÜágitoUa BMg, ui.ly taljeoen eJlsmksaik a bék"h z e r z ' d ^ e l , tn-ly *k 3. cikke azt mondja, ho*y f r^hsxloVák á l a m miuden al-iki-á* melk'zést'vei csehszlovák állampolgárnak elisaeri mindazokat, akik aaoa a tertöetea, mely
És az elkeM*re\l»'S ökölbe szorított . - tsok alakjai l Sfittassi njsg ;t korZaán] N az azt isiodso tfiskör>bokroa korsaitfll koraid többség le .
i eeehszlofák k6stársaságból csatoltatott vagy saatoltatai fog, Ukik, vagy Illetősége megvolt, Esse) isembeo agy miniszteri rendelet követkantéban a katőságok illetőségi bizonyítványt ssak azoknak adnak ^Wik bebizonyítják! hoey 1910« évi jiunár e l s ^ j - előtt 8zl0Ven*Zkó t^rúlatén már meg roll az Ul«tös6gtk. Rogy Ule* tőséget Szlovensskéa ki i rsett, arra vonat kozólag előírja a rendelet, bu^y azok. a k u Szlovensskóa IMO |anear elseje elótt négy
r'
évrii a* »>'y és u^y.iiii/u:! k«»zsé.'b-i] e g y f o l y tában lak ak és néjj) éveu át egy és agyén*
azon községben folytonosan kozsájáraltak a község torbeihez, 1/ n legnagyobb absznrdum, iu-rt az illetőség kérd se azelőtt senki részére i ntossággal nem birt i as hogy valakinek illetősége megállapítva nem voltj addig jog hátrányi u n alkotott Az említett miniszteri rendeletben megállapított feltételeknek s fel állítása igazságtalan, m rt először is a tiszt*
M-u]v\irorsz^g képviselői Ganuab is A konferenciát] a oiegjar kormány ífja a»n H - Ü I I H I I UtvAu ^róf uuiiivr^r-
fim
Básffy kfiklöa gróf kü'&fymloisater I TYl-szky Jáooa vall péazt&gyaiiniszter Jelennek m-j*. szakértak Valké L t j ^ iikivu 1 i k f l v H és Bieghata mázott miniszter, Szcitovszky T ; bor voll kereskedelemügyi államtitkár él Khu-u H lervárj Sándor grél követsági taaá« csőn. A il-i-j••. ; titka- i : MoMoványi Sándor köveUr*;i Uoásso*, Böszörményi Lissté mi niflztf.'i t r k a r t-s Szt-oik'Wt */*v kÖVet* sági titkár, A bizottság április 7 én reggel in dul Bads| röl ás április l ta regg I érkezik
Bénába, h i * Ina k k i
kgyátt a vár ion ki*
a Santa Kara kantai Bristol I t á l i á b a n laaa elkelje] v Az e l b o c s á t ó t Magyar tisztviselők. EBiasaud] Ékes Lajos dr, nemzetgyűlési k é p TÜI,
vi>^
n !,»-;n/.-1 j y lé*
-v március
I áfl tartotl
élésén *• munkanélküli serélvröl ssólé törvényjavaslat tá tyalása kapcsán nagyobb beszédet mondott, melynek során i ss yomatékosan mutatott ra a k-- m.viynak a magyal tisztviselokkrl iz-iubfu i á * U - Ì U » ' t ingvart tsára, mely aaeriat a tisztviselőket elbocsátotta állásaikból.
Padig azokra ssakaég lati volna, a követkézményrk igazoljak. A magyar ÜsztvitM ók albooat.i-avni »/t érték »• . hogy egynek a helyére öt kell és bojy Szi #v*-:i«/N«» él Rasziasakó igaiàjat.i.NH renuft-xb" k-riil. A bstolepitetl (
hivatalnok N lakásszuksé^-:
agy
i
K «•/;
oldott kfe m-^, hegy az elboesái ^ttakaak kiatanitásokat
ezrr;>fi azembsa, ío*:auat'is;tottak.
Miid
az
illetőség
kérdés
fecskéi beszélgetnek. 1.
II.
»llon » u»-r, no már. ntid, útrakéfxcn Állunk. A m«*»fzi ^f/ak már ui«*ng»-t • A tzep tatasi \s otthon tan btaoaayal Kzota ott kipattant minden bimb>> 8 •; r-»mhavai m» kerteken kereextfl] Zaer bofárka zümmög akonyatkor . . . Mon ch«r. mi kánt, begy tttfoios sietaekket Gssk ulsi a Bifrnksi »*iőt; > anafadka nullasa?* »Ctak menjetek . . Tissttéfi Ü rtmshettek. Tinektek Tan h o v á . . . «!»• nékem j«*bb les/ itten* A 9t*t lavaatt fti< • dal kSasdatt; Nálunk . . . a nóták sóhajokba halnak. K»-létfk tűt ég róztálló szemekben. Az én kálimban . . . csak könnyezni tudnak' Az »-n bailmknn sulyes . . . éjszakákon nesm áta r a me^(ryot«»rt »»sif»-kr»* A t«rhet »-ítn'k sápjadt-sarca holdja . Az én hazámba Q I S C I is más madárszó, tak a varjú kárál s rossz k:iv:K nko::git hls erdeinkten bus gerlék zokognak . . . Testvér c»ak UMajetak • , . é n « • . é n beáss vegyek, várok SI . .. n.ig meghasad • saáVens. — he hcjrfha mégis, mikor ar.t >/á'..t K. Egy kátikot kSssOntsnél astemkis A IMI tu • : 1
L
•Qu est — ce «]ue vousdites' Öa magyar: Ha«zt Tudom, sióba se állok Önnel' . . •« >
8 wka Gcza
Reggelizés
előtt
fól
(
vi-enkiH, <•> k ö / a U a l m a z o ' U k i <•
Tcdjllk. ao£V k
átbaiyeaéaaek voltak kitévs és igy négj évi bely bániakkal ^nk ritkán, adózást pedig eo ipso ben igazolhatnak, i sírt a magyar lörvé: | k értőimében a közalkalmazottak a községi adófizet m alól tel voltak mentve. Ezt a ren delkezési arra la t 1 iiaszii.iit.iN. hogy a nyug díjasoktól és özvegyektől a nekik járó illeté ket elvonják* *z a törvény a siaokásság ló segeit is, mert hiszen a mun kás is agy van, mint a t i s z t V Í S H I Ó : az is ván dorol, az sem t,/,et adó . »• néifogva az sem tadja Igazolni a községi illetőséget, tehát neki ntaeeen állampolgársága, A pyengeetmejüek iskolai oktatása A köaoktatásügyi mini^zierintn törvényiavas latot dolgozott ki a gyeageelmAjQ gyermekek is-v«jiai oktatására voaatkoi Ing, A javaslat szerint a m i községek, ahol a gyengeelnéjtl gyermekek száma eléri a 16*öt, a gyerm kok részére kisegítő iskoláról tartozzak goadoskodni. A kisegítő iskolába a gy rmekek t vagy a ax&lók, iliet^lH^ azok képvia 1-i adják, vagy pedig azon iskola tanítói konferenciája, amelyei a gyeageelméjQ gymrsaak legutóbb Iá* togatott afölött, hegy mely gyermek ntalandó kisegítő Iskolába, végérvényesen egy ktUön ízottság tog dönteni, amelynek tagjai »t já ás« Vagy i>kii.anrvo>, a ki- R I I Ó i - k - a s a helyi elt-mi iskolai tanító. Abban az esetben, ha a gyeageelméjl zyarmek testi vagy lelkiállapo
p
Démon vagy !. . . Irta Vértetsy Gyula. — Pali, nem szerei maga engem igazán, niond.a a leány szomornan, f o r r ó csókzápor után, amellyel Deér Pál alanyi költő és bankhivatalnuk őt elárasztotta: — Hat nem erzi ki a C s ó k j a i m b ó l az
epedő szenvedély tomboló vágyatoaasát, — hát
Használ . t a valódi áldás g y o m o r b a j o s o k n a k és s z é k s z o r u l á s b a n szenvedőknek.
Uj bortorveriy. A „Vinarské Listy" ért»."«. se szerint aj bortőrvény javaslata* nik slöszitő munkálatai annyira előrehalad tak, ii ay H a legrövidebb idöa belül a földD ivelésáayi miuiaztariam s a ueinz'-t^yuiéá eié fogják terj isateni, ;
Javorina kerdös. A ..M mtag blatt é;-tt->iii se szerint a minisztertanács közvetle nül i; nei miniszterelnöknek Geonából való vissz térése atán fogj intézni a Javorina kér< dést. líegjegyzendö, hogy a legfelsőbb tanács a Csehországnak és Lengyelországnak *. Javo rina kérdés elintézés re o" hónapsa teraaiaast -
adott
az ma as 6 án j u- te,
Az aroaz, nemet és a magyar mon archiákról. A b Igr «n unka" napok óta eikksoi >zatot közöl „Orosz germanoftloá H - l grádban címmel, amely cikkekben a lap le leplezi az orosz monarehbták maehinációját. amelyet ;?z egéss Barőpára kiterjedő szerveza* tük ntján végezn K . K szerini az oroaa mon* archiattk teljes egyetértésben a német monar« ebistákkal, a cánzmus visssaállitása érdekében dolgoznak. Legérdekesebb .t ^ [> legajabb ssá* mában megjeleni cikk, amely arra is rámutat, hogy az orosz moaarebisiak a i n a Magyar országgal i> szoros összeköttetési t.irtanak fena. Az erosa asoaarch st v% legerősebb ma« gy rorasági azorvezete Póenett van, atiol a kiürítés atán Ott maradtak é s az OTOSI teltnris i-moaarchísta komitét alkotják. A z orosa Bionarchista orgaaiaaetóaak — irja tovább a lap — különben az egész országban aaag vaa« nak a helyi saerveaetai es Szabadkán Mihajloviea ta komitét. A szmaarchiata saarfaaetet tá* mogatja az SH^s. aliami tomisasió. Havonta •éfzy millió dinárt fordít az orosa nieiirkutiek M
Illetem királynőjét csak nem vihetem nak" magam mellé?
koldus
— Édes Palim, ba koldusok leszünk is,
boldogok leszünk. I-V-zök, lakai ltok, mosogatok; meglássa, jól meg tudunk élni s majd csak emelik a fizetést a bankban ia éa higyjeel, ha
lesz egy nyugalmas, kis, békés otthona, iog
tudni majd alkotni is gyönyörű dolgokat: szín darabokat, regényeket; azok is jövedelmezni fognak. Deér ur, aki bár jól tudta magáról, hogy a rongyos kis versein kívül egyebet nem tud írni, hiszen meg egy kis elbeszélést is hiába próbált, sehogy se tudott összeütni, — most mégis m:ltatlankodva szavalta: — Hogy én az én tiszta, szeplőtlen Mú zsámat áruba bocsássam ? Pénzért hűtlen legyek ai alanyi költészethez es regenveket, szinM ;ak ! S du. soha !' Nekem a Mindenható lírai tehetségei adott, én csak ver seket irhatok! Ez nem olyan dolog, mint a maguk dolga, hogy mindegy, mit csinál a
nem látja, hogy a lelkem a legnemesebb, leg tisztább teher izzásban cg magaért, drága I V r.kem ? — Ln csak azt érzem, azt látom, hogy szeret velem csókolózni, verseket is ir hozzam, gyönyörű szép verseket is ir hozzám, gyönyörű Szép verseket, Palikám — de ennyi az egész! Jól esik mágiának, hogy szereti egy, elvégre nem is egészen csúnya, fiatal leány ; megen gedem, hogy |ól is erezi magát mellettem; ez a szerelem verstémákat is ad magának, a mama is kényezteti, mikor itt van, mindig a maga kedves ételeit főzi . . . — Csak nem gondolja, hogy ilyen aljas tésztából, csikot-c vagy metéltet? , . . Óh,hölgy, önzésből járok ide? — pattan föl Deér ur. mennyire nem erted te az én lelki életem fi — Dehogy gondolom ! Maga szívesen jár nom árnyalatait . . . hozzánk, mert szeret engem és mert jól érzi itt S ilyenkor azután rendesen még szegény magát de hogy elvegyen feleségül, ez esze- Piroskának ke,lett bocsánatot kérni a vérig sér ágaban sincs. tet; költőtől. — A legforróbb vágyam lenne, hogy fe Hanem egyszer azután mégis csak talpára leségül vehessem, de most még nem lehet. állt a kis gyáva, szerelmes leány.
pohár
Schmidthauer-f éle
tában javulás állana be, áttebetö az elt-mi iskolába. A javaslat szerint a isttkséghea képesl ismétlő kisegítő iskola is létesitke Ö. K sa i.-aiériő kisegitő iskolánál 17 éves korig koteleső leone aa bkolalátogatáa A kisegítő isko« Iánál alkalmazott tanító vagy taaitőnőnek kulöu képeaitő vizsgával kell bírnia i az sleml iskolai tanítók rendes illetményein kivttl a nyng. díjba bessámitáat nyerő pótlékra vau igéoyftk él pedig 10 szolgálati évig évi 900 Korona, 10—-20 asolgáiati évig 1200 K és S0 szolga* Un éven feiai évi 1600 koronás pőtlék, JSziovanszkón ezen iskolák fenntartására vonatko zólag az 1868« évi községi törvény readelke* lései leszask irányadók, a javaslat szériát Ra«zinBzkóra ez * törvény nem terjedne k i (ESO.)
3 i £
-
9
I
természetes keserusoban E u r ó p a b y onmnyeab gyógyforrása. (M. k földtani intézet 133 1921. sz. szakvéleménye.)
>22
április 8
lyezésére. /
vH a
uin&romi Lapok'
A ^PoNtlka" mindezek atapjia
h a t ó s á g figyelmét és e r é l y e s int
ktdéjt követel az orosz monarehiaták akaiója
álljanak éa valami módot kerees nek arra, hogy a szovjetkoralanytól kötelezi nyilatkozatot vegyesek ki a eárl tartozások elismeré
e ti.
Ib
és
sikerül elérui,
tönkretették és halálra szántak? Hihet-", a, hogy helyre fog a l á n ; az H Z é d e k k ö z i V s é g , ne'ly a
moetaai vrssonyok köaő I esak arra isolgálaai hogy H bábomból „győztesen" kikerflU aesa> seték még szorosabb i hozzák a barkót a meggyalázott sépsk nyaka • örtl
UÜeuél uisumoí államba a leggyorsabban és legolc^óbban meas/erzek. [tündén nasárnspj kedd, csütörtök este futár nega Prágába. Eljárási di|, ofsnm is ajánlott post 74 dili í 1 CflBBM lüaggsrországbs és llémeiorszí^ba 70 Kő Románláfa kö/ueflenui 110 » Hloggnrországoa át I Ö O „ Jogos J ; Dia. s • i USO „ I
Bizoayos, h gy s/ aj világot SMgtersmté hogy az aa o oss kérdés a probléma könoyeb bek f le. A gazdasági réaze, melyet nem lesz hatalmak magák ki salyosaa érzik a béken.uv'k" nairy a d á s a ' Kzuttil sem véseti ő k e t nagyon nehéz e intézni. A kérdem | . i l i i k a i r»-egy tissé pikáasabb dolog, kferl ka gazdasági más, iiuuf * raját érdek, as öasés, amely k kérdésben szóba ereszkednek a szovj tkov* gyetl n k ö v e t e l é s t e l lép fel, Di b o n e n u y i i e mánny I, akkor i zt i< meg kell állapítani, erőlködjenek is. addig, mig az elkövetett vég* hogy talajdonképpen kivt-1 is kötnek szerződést setes baklövés koiiz- kv. ueiáját le nem vonják, Vagyis el keltene ismerni a mai bolsevik! semmiféle kontereneia n .n s-í»it a mai. a l t t Oroszországot, mint politikai • rysé et Cs k- lak előidézett állapotokon. M o s t egy u; jelszót bogy est i francia fogadkozásokból jól tndjak dobtak s világba: Európa taJpraállltáaaI E l kogy lehetetlen, Sa pedig az nem történik vagyunk rá készülve, hogy még less szeren* me i akkor egyenlőre *»*rnmi garancia sem G ak hasonlókhoz, de azokat aem t<. áfc meg* matatkosik arra, hogy a régi adósságok vala v . t l ó ifhtttni aoMiír. mig be nem látják k á r h o zató; i len tő hibájakai s m-c: nem kezdik azt mikép u m gtéi u j- n k. A konfer cia ezenkívül fel támasz tási a ma kát, melj a fi piros béke helyett az í^zi kisérlettel is foglalkozik. Tudniillik a gazda* békél fogja meghozni Barópe összes népeinek. Minthogy pedig i géauai konferencia - ' . i «-• ü/i ti életet akarja halottaiból ajra nem i munkára gyttl sgybs, senkinek k< li» ni E trópában és főképen Közép K .r pát.m. Ezzel kapcsolat aa közelebb akarja hozni sgy- sem lehet oka attól valami: is remélni. másh z ti egyse államodat, a semleges k^t s i i egymáss I eddig elteaaége viszonyban levő Komáromot megint mellőzték! ket áf ui életrn akarja kelteni H Z earép i — Sérelmes vasúd menetrend. — érdekközösséget é s ezzel a háboras gondolat r-íPL'szü-teti'i. K/. \ i> igen >7.-\< ct k, d Esel l nem valami nag] m fcrop ilis, nem abbaa a légkörben, melyben még mindi él a v Í M . i v. ros kedvéért, hanem Dunavilág í i lynek nyomaszt köd végig fog B» rd elfért. terpeszkedni a u-p*k nag\ ^yül .. •. li^ha l \ \ . ü i s a Ko(uárooiul-4>iioz. a mu t bélen állapították megg amely uj m»*uetA mai skllötl gasdasá í hdyset okozat, rend június t én U p é s be a amely menetrend ineiv Őidézö okait a rettenni s viiágég* n megáilapító tanácskozáson ugyláuztz csak D u kivtii azokban a szerződésekben találja uieg, naszerdd helynek volt szé kólója ^ Komárom melyek a boazfl és elvakait megtorlás irsé ei érdekebes nem igeu hangzottak el erélyes bői fakadtak. 4melyek könyelmáen elfogadott! - mi .-.k. megtévesztő és m Igazságot ráta) megcsúfoló Hielőtt tovább meanénk, álljon itt egy hazug érvek felhasználásával nemcsak birodal dunaazerdahelyi l pnak idevonatkozó tudósitáaa« makat s7 iv % t u k erőssakkal széjjel i hataro« Kedd D oagyobbszabásu értekezlet volt a kat szkkitettek meg, de olyan V itést Vr- K«»m rom-Újvárosi állomáson Pozsony Komá tett k ki népekre ás országokra, amelyek szel- rom- Érsekqjtári róna uj menetrendjének meg-1 ra éa koldusbotra j u t t a f a s k niilliós állapttása Byyében. .\/. értekezleten llensel Stanemzetek t'a't. Lehet ilyen szerződések mellett nislav igazgató és Danek József érsekujvár
H nagyantaat eredmé j inek fe i* találui a konferenciát, mert veszendőbe menő kö f.Miih'it v»lamiúépeii vi>s ^pja. Csak
minden
w
Ü : I : Lsászló Zsigmond Brafislaoa (Pozsony) 5zép!ak-u. 12 n
azi
m e g f i z e t é s é r e . Ha ez:
r r r t gondolni, »-ogy újra talpra álli:j ik K ö z é p aaropát? Lehet-e remélni, hogy <• porig magaláaott népek sség gazdasági v o n a t k o z á s b a n i> h i z a l o i u i n i l lejjyeiirk MZ«kbos, kik o k é t
akk-»r
;
f
finnyás nagyhatalmak, hogy ennek a forrsdat mak és vörös uralom által megnyomorított araságnak „ v é r e s k e z ű * képviselőivel szoba
Ha Benes is
génuai konfereociára i csehszlovák delegáció „aggodalom nélkül, de túlzott remények nélkül* megy, akkor ebből csak azt következtethetni, hegy a konferencia fogja azt az eredményt elérni, amit tél várnak, Nsgyentent, kisantant, semlegesek, győztesek és legyőzöttek, — Valamennyien • küldik k é p v i s e l ő i k e t az április 10 iki talál zórs, hogy taaáeskozzaaak arré^ miként lehetne a gazdaságilag lezftllöt - Eeróp it^talpraáilitani A bábom után első ízben Élnek le a volt ellent lek egymás mellé a zöld asztalhoz, I ogy mondja,
íio?y
H
11
a naey
' lür -'s/.i;-; \
x
u'án baját
rmgtárg}'.'ják
kü ön ÖZÖ (»r>ZK^un és keressenek rá gyógyité hl Nem kai! hozzáaagy Jóstehetség, csak a helyzet i^m^rete s rnár elftre is elmond hatják, hogy ennek a konferenciának legfeljebb csak az az eredménye lehet, hegy legalábl sikerült összehozni az á d á z ellenfeleket a Vflághirfi tenu tők var i ib i. A Kitűzött programnak egyetlen eg| pontj. átkozik ki élesebben: Oroszország talpraáliitása. V é g r e e l h a t á r o z t á k magákat s Akkor is a költő ur végnélkül! tirádákat zengeti az ö végtelen nagy szerelőiből, befejez é s m kijelentve: — Meghalnék nélküled! A : élet csak veled élet nékem! — Frizis ez, édes Palikám I Éti százszor jobban szeretem magát, mint maga engem: tisztábban, nemesebben, jobb3ii ; mert nem csak az érzékeimmel szeretem, Inneni a le»kemmel, minden érzésemmel és lássa, még en is meg tudnék élni maga nélkül és meg is fo gok élni, ha maga tovább gyáv i idik és el kerget engem maga mellől, — Oh n ő ! Én kergetlek el téged? Hiszen szörnyű szavaiddal gyilkos tört vertél a szi vembe ! T e kergetsz el engem I Ezt már nem lehet tűrni! Oh, jaj nekem, s z e g é n y n e k . . . És kétségbeesett, sötét kifejezesd tekin tettel,
elrohant a költő ur.
mintha legalább is
egyenesen a D u n á n a k akarna menni.
De a Duna helyett betért az e l s ő sörházba, amely útjába akadt s egy pár tormás virsli é s pohár sör mellett, nyugodtan megállapította az Örvendetes tényt, hogy jobb dolog nem is tör ténhetett volna vele, mint ez. hogv ürügyet találhatott a szakításra. Mert hiszen, bár szereti Piroskát, de lehetetlen őt elvenni. A mai rette netes drága vi ágban esik nem házasodik meg négyezer korona fizetésre ? Persze az a csacsi lány azt hiszi, hogy a verseivel is keres vala mit! Csak nem vallhatja be neki, hogy ingyen is alig tud nagynéha egyet kiadni, Nem, nem; őrültség lenne, ha ő, aki kitűnő partit csinálhat, elvenne ezt a koldus l e á n y t ! Igaz, hogy jó lány: szép is, úrilány is, szereti is ót, S mama meg nagyszert! ebédeket főz (hogy is telhetik abból a kis nyugdíjból, amit huz, meg B Piroska szerény dijnoki fizetéséből, ami ruhára se elég),
micsoda s z ó s z o s pecsenyékéi csinál; hál meg a herőeéi, meg az o m l ó s dióskiflicskéi I De hiába minden; nem lehet, nem lehet! Nem teheti tőnkre mindkettőjük életét . . L s a m á sodik pohár sörnél már alkotni kezdett:
0
— Ha m e g ö l is e szOnqffl li'et — nem ráfttlak magam mellé, téged . . . Vagy zét hónapig feléje s e u z e i t Deérnr Piros íéznak. Hanem azután egy s z é p nap megint esak e fogta a vágy a Piroska kis ajka Után is, meg a mama n a g y s z e r ű e n o m l ó diós kiflicskéi után is s mintha mi sem történt volna, beállított hozzájuk. S mintha esik tegnap v e t i k voln i el s mintha azóta semmi se tOrténl volna köztük. Deér ur elmésen kezdettel csevegni a legutóbbi vigszinházi premieröl. A leány sokkal b ü s z k é b b vo I, semhogy mutatta volna, hogy mennyire sérti öt Deer ur viselkedése, aki meg C S Í K egy szóval se érintette, hogy miért is maradi ki egyszerre tőlük. Uralkodott m a g á n é s mikor Deér látva azt hogy meg csókra sincs kiiata-, eibtICSttZOtt tőlük, nevetve kiáltotta utanna : — A soha viszont nem látásra, kedves Deér u r ! . . . És nemsokára levelet kapoti Deér ur Piros kától. Csak ennyi vod benne : — Eljegyeztem magam egy derék fiatal emberrel. Nem költő ugyan, de jóravaló, becsü letes ember, akinek kevesebbje van mint magának, de m é g is el mer venni. Azért írom ezt m g m lg n ik hogy ne e r ő i i e s s e meg magái többé a látogatásokkal. A mi regényünknek, hála Isten lek, vege van, vége . . . Nos l m . rt sincs vege! Megírj i neki, hogy meghal inkább, de nem engedi, hogy s m á s é legyen. A levél tele volt g y ö n y ö r ű e n
hangzó frázisokkal s a költő ur biztosra vette, vétele után esze nélkül nyargal hozzá, csakhogy valahogy kárt ne tegyen hogy Piroska a levél
becses e g é s z s é g é b e n . Hanem Piroska nem nagyon rohant Pedig a költő ur maga mellé tett brauninggal, hal d o k l ó pózban várta e g é s z estig. De CSák levél jÖU helyette : — A felöl teljesen nyugodt vagyok, hogy nem tesz kárt magában. Aki ainyira g y á v a , hogy m e g h á z a s o d n i sem mer, vagy aki annyira
okos, hogy csak gazdag lány után halászik, a i nem lesz öngyilkos Nem feliem m u »: drágám . . . És abból a hitéből Is ki Keli ábra iditanom, mintha r\ meg most is szeretném, Nem, é d e sem, ak;'. ember egyszer megutált, azt nem szeretheti többé . . . Ami pedig a jövendő botdogságOOUd illeti, effekH is n>ugodi lehet. R e melem, hogy boldog leszek, mert a v ő l e g é n y e m férfi és nem olyan pipogya valaki, mint az volt, akit en valaha királyomnak tartottam. . Nem sok k e i é t : llOZZái hogy ezt az embert megsze r e s s e n ; mar eleg volt, hogy nem hasonlított mag íh< z semmiben . . . Hanem ezt a levelét s z e g é n y Piroska m é g i s kétszer iita le, mert az elsőt ugy tele sirta a könnyeivel, hogy nem lehetett elküldeni. A mf.m.i vSt:k óin )it moi dóit, nul-or meg látta a leanvat zokogva odaborulni a levél fölé: — jobb, ha most sirod ki magad, mintha azután sírnál, esetleg egy e g é s z , h o s s z ú é l e ten át . . . A költő ur mikor a levelet megkapta,föl-
borzolta tűtökét és «z ihlet
hatása
alatt ind
kezdett :
Démon vagy, nincs te neked lelked — Szivemben a tőrt forgatod S h ilálr i seb ed azt, ki néked lígy királyságot odadott . . .
És B költő ur, míg a verset irta, söi azután is szentül hitte, hogy az a nyomorult teremtés sljas játékot űzött vele. És elhatározta, hogy
nemes
bosszúképpen,
sajál költségére egj
előfizetés
utjin
k ö t e t e t fog kiadni Démon ivet Piroskának fogja kül
cím alatt. Az e l s ő deni. Reméli, hogy csak gyűjt tíz husz e l ő fizetőt. Pláne, ha megsúgja majd neki, hogy a versek róla szólnak . . . A költő ur nem lát a j ö v ő b e é s nem is sejti, hogy dobis maid ki egy s z é p napon a fiatal asszony Deér Pál urat a D ó m o n meg rendelési ivével együtt.
fKomár m
4. .iHal. főnök képviselték i társaságot, mig a \« nat atsstén fekvő községek érdekeltségeik ni* já'i fcetjeaatnéh std kívánságaikat Donatterdthelyről Karaa Jósat! vassti tfsttviseiő ói Caar nye; Sándor a k r r s í o d " rui T e s t ű é t megbí zottja jelentek m c : . Az « r > * e z e eíeJyasál fttr)tdeiembafl n e m ali módunkban leközöni* iiiy capán az olvas i kai közelebbről érdeklő r« . - Z ' r*l adun* tsdotitáet . Cstinyoi Sándor megbizáaáboa híven ken. hogy a Kosaároinból reggel fél B órakor érkesfl VOOsI 1 órával előbb ht:a>sek el Komarombői, bog] délelőtt 10 éra belyett mar I őrskor Itbatats i ' seooyba érkasai DaoaazerdaheiyriH. j Az erteké:itt tigy határozott, hogy (i vonat reg gel 5 érakor jog elindulni Komaromból és így a dUUOSZi réokttykk 9 03Ú perckor mar Pozsonytan lehetnek. Azon kére-, ho.y a Koma-". ni:»i iüdolé hajnal vonatnak kóavetlea csatlakozást legyaa íűtőházi
1922,
pok
kiib.itj.tu, va^y e.^yéb hasznos foglalkOSataaJ I 'Phatja az idejét. » r . ' azt m mdh-itui valaki, hogy ne ttt-
aák i korai vonattal kimenni, ott ran a délotáni ro Ml Rendben van. Jó li erre tereóiiőtt a hoeein I>« hal ebben a délotáfli Vonatban dnea >v -/ net ftlamikor pár évvel ezelötl U:N volt öeaazeállitva a caalloközi vonal mtnetr ndje, hogy ,1^ l — j óra • ött indult P - z o:iy Wé, Aka.ek lebál ögyea bajoa dolga roM kint a vidéken, kiment ezzel a délutáoi eooattal, délotáo alvégeate dolgát, eai «re már itth n volt, ozak y f**' i! »p rea itetl A írni menetrend szerint legtöbb esetben agy egész napol kell ai llletöoek vidéken elláttani, ha Komirombo. r»'utgel . i n lu . mert ¡14 I délelőtti viaaztjövd vonatig nem regezte el dol ki, akkor asak ette fel 8 k * érkezik v: - 'a Komarombi, pedig esak agy félnapi teendAje í > s e * uj varra, nem volt f^vcie-niie vehető, mert vuli kint a ridéken, de t rosta meoetreml a párkánynáoai voQoeUal fógg seat a jelenlegi miatt egész napol kmi keheit tölteni, idői éa állapot. p- al pa arolni mert a délntáoi vonat a ko [\\ i::,sa< Ü \ f.-'yelembe vehető az máromiak részére teljesen elveszett, todnii ik • kiva: >u >• in hogy a háromnegyed Sorakor ez nem egy, se nem Kettő, se nem három < ra* Pozsony.*.«i Danaszerdabelyre érkező ro tat t kor indui ki Komaromból, hanem •' nj meoét rább menjen K m t r - ' i n i j . mert e: éci f><>:),()(H)rend szerint d. u. felöl atáo 5 perecéi. Tessék korona kiadási többletet jelentene a vasútnak, most ezzel a vonattal csak a legközelebbi íi de a tíHtzégek fedezésén nincs semmi kilátás lóba i - kimenni éa még ai nap ralamil ngy tekintetű l arra, Ügy I'ozsony—Dunaszerda'ulyig elvégezni, hogy az esti vonattal vissza is j ö a e s í—S-szor annyi a bevétel, mint Dunasztraahcly- sen az illető. tol Komaromig A tervezet! aj menetrend teljesen tönkre Fontos változás a menetrendben h? h--.y akarja tenni a konaáromiakoak a környékre a Pozsoovból eddig este 8 '-ra^ •r kii - való kintazásál éa tz ot am ügy-ikafk a leb dsló vonal janisa 1 tői 8 óra lő petekor fog • | ' i i ' . ' . elindulni, mu Danaszerdabelyrő na utolsó ro Es pedig D » - . i fo.it - • rd »ke Komárom nt! »»' . r i V0 terckor iadol majd Bratislavába. kereskedelmi, ij^ari éz gazdasági életének. S t Ezen utóbbi ráltosáat Csernyei Sándor 19 dnt"- íaKt'TOii fi-tyv inét t'-.luvjuk erre a ízűk u | asén szorgalmazta, meri n postahivatal keb fisegre. k é>e ^z érint ta az egyetlen módja annak, Olyan egészséges menetrendet kérünk, h- >zy a k n z » n - r g pana : it i pá akOtdeaiéoyefc szatly lehetővé tatai t komaromiaknak, hogy (felvételének határidejét illetőleg orvosolni lebea- r ggel ki, délre vissza, dé ntan ki es e te »rv.. I.rde*e- li :y az értekeztél a híjnali ó n k \ isszaot izh issanak. ban Daoataerdahelyről Posaonyba iodaló rost u
t
s
f
tot telje>en be akar: 4 szOntttnl é l Btak • sernj . S.t dor hatás s ervei akadi.\o.:t tk azt m ! t >s közles történt az értekestefl a ko máromi va>uti hidat Ulttőlsg is. A köliés sze rint sMrtlátktté tg jsntnsban megindul .4 forgaiom a koaaároaai vasúti hklon á t
t o j á s o s tarhonyát kér jen minden
fűszer és
csemege ü z l e t b e n .
A komáromi értekezlet által megállapított meatreod bennünket érdeklő részeit itt
uj adjuk: Indul
A „Prágai Tagblatt ápr, 5-i s z á m a hirt ad arrói, hogy a nemet po.gari pártok k é p v i selői egy. panaszaikról es kívánságaikról tár 41
Danaacttdahetyröl 4-in, 1460. í>k. P taoo ba 6*60, 17—. I . d . Danaaaerdah-lyrői ö"ö Érkezés Komárom bt 7*18 Iadol Pozsonyb í 710, ír:.", ló-—. 18.15. í r t Dontaaevdt helyre 907, 18*40 16'50, &0*2& Indul l)u «aszerdaheiyről 9 30, 17*90. Efk. Komaromba ll*4S, 1924 Indal Komáromból ö — , 16*35, l i ^ i l'.rk 1». zerdah^lyr** 7'—, 18*40, 21*48. Indul Dooasserdahelyról 7-28, 1940. Érk. Po atooyba 9 20 21 04 Szóval a rei í vonat a dun i>zerd dielyiek kedvtert indul háromnegyed oravil elűbb. A postooyi riasooytatban a ktmáromjakon nem s o k a t atgil H az előbb mdu át, mert a kossár in; i k Kr»ek;:jv ír fei- i* uiázhatnak PottOOyba, sőt kteytlmtttbbto, A komáromiak otak hátrányait erezik en< nek a korán todnláaotk, inert a vonaton többször oak roval távolságokra utazik a ko* máromi P ' U ^ U K p-ldtkkil a lutrany kai Ttgylk fel, hogy valamelyik komároaainak ögyet bajos d »lga vso Ortajfalon, vagy Aranyo son a jeu\/a*i irodabaB, VOgJ B pottthitat tlban, \ i y a ie.k«*>znei. A reggeli vonat Ortojfalura negyed hatkor, Aranyoart fél hatkor érkezik aaag. lehat negyed hattól, illetve fél hattól nyoic, fa kil< számlálhatja a gombokat a
gyaló emlékiratot állítottak ö s s z e , amelyet azon felül, hogy a genfi Népszövetséghez m e g k ü l d ték, a Qenuában összejövő államférfiak között is szétosztani fognak. Az emlékirat bizonyságokat tartalmaz arra nézve, hogy a n é m e t s é g nemzeti, kulturális é s politikai s z a b a d s á g szempontjából rosszabb b á n á s m ó d b a n részesült, mint amilyent a k ü l ö m ben diákoi békefeltételek is m e g e n g e d n é n e k . A memorandum e l s ő fejezete a csehszlo vák államban élő német, magyar, lengyel é s ruthén kisebbségek védelmével foglalkozik. Mig a békeokmány 7 $-a egyforma jogot biztosít az állam bármily nyelvű polgárának, a forra dalmi parlamentből valamennyi kisebbségi nem zetiség kizáratott. Igy tehát az állam első t-rvényalko ó parlamentje nem a b é k e s z e r z ő d é s értelmében állíttatott ö s s z e , es maga Krarr.arz, az akkori miniszterelnök is beismerte, hogy a forradalmi parlament minden ismérvét magával bordó e l s ő nemzetgyűlést olyannak keii felvál tania, amely az ö s s z l a k o s s á g választása alapján intézi az ország Qgyeit A forradalmi parlament mégis teljes neg
ligálásával a békeszerződésnek, a legfontosabb
Ilus w
veti
201
keszitmk.
A magyar szív! A tudós egyetemi professzor fejcsóválva pin<szk"diK a s--^edkező apieanak: — MM csináljak velők?! M e g p r ó b á l o m a legvégsőt: a aziv operációját Az ideges német
ből bizonyosan ki fogom irtani a kolerikus tem peramentumot; a szláv p á c i e n s b e n is m e g g y ö n gítem a flegmatizmast, de mit csináljak a szang
vinikus
magyarral. No, vederemo! Első nap megoperálta a németet. Az ope ráció kitűnően sikerült. A beteg e g é s z e n jól érezte magát. M é g i s az orvos — biztosság kedvéért próbára akarta tenni betegét : rálépett a tyúkszemére. A kolerikus nemet azelőtt szét lépte volna ezért orvosát, de most barátságosan megveregette a vállát: — Sebaj, doktor ur, bagatell: ilyesmi a legjobb csaladokban is megtörténiki A professzor nem akart hinni a füleinek: — No ezt alaposan kigyógyítottam! Misnap a szlovák következett. E z az ope ráció is fényesen sikerült, a próbával egyfitt. A Szlovák éppen menyasszonya arcképét c s ó k o l gatta, mikor az orvos a kepét hirtelen kikapta a kezéből, mintha ő is megakarná c s ó k o l n i . A iciens elég élénken tiltakozott: — Nono. doKtor ur, de csakis az én en-
gedélyemmel!
A professzor kezeit d ö r z ö l t e : — Ezl la kigyógyítottam végtelen flegmájáb 11 Harmadnapon a magyarra került a sor. M e g o p e r á l t a : nem sikerült. Átplántáljuk, kiope ráljuk a szivet! Meghall a magyar p á c i e n s . — Hiába, — nyögte az orvos, — a magyar szivet nem lehet sem m e g o p e r á l n i , sem kiope rálni: azt legjobb meghagyni a maga valóságábari! D
tefr vagy rendkívül könnyen
c
a
k
A
n
t
u
L
A békeszerződés után. (Egy érdekes eleadás. Az alacsony valuta a legerősebb védővám. — Az angol meggazdago dás titka. — Csehszlovákia és Magyarország.) Lqjo Dremano, a nagy n é m e t professzor a moll héten a Magyar Cobden-8zövetaégbea hatalmas slöadáet tartott, melyet a magyar tadománytS és társadalmi élet szine-java hall gatott végig, BUadáaábaa v i s s z a e m l é k e z e t t az 18s:>-ben
k a l á c s a i n k a t csakis
Ceres-ételzsírnmcl vaj I
a -
1
állami törvényekéi alkotta meg: az alkotmányt' a nyelvtörvényt, s a többit, miáltal a békeszer ződésekben a kisebbségeknek biztosított rész vételi jogot flagransan sértette meg. Az emlékirat folgalkozik azzal a hátrányok kal, amik a kisebbségek m e g k é r d e z é s e nélkül alkotott törvényekből származtak. A parlamenti rendszabályok lehetetlenné teszik a németség, nek a parlamenti szabid működést. A harmadik részében az emlékirat foglal kozik a németség elnyomatásával, Míg az aikotmány 128 § bármely nyelvnek szabad, akadályozbatlan használatai biztosítja, addig a gyakorlatban az W2\. évi f e l v u á r 29 én tör vénnyé emelkedett nyelvrendelet nemcsak szav n b i í i , de szellemében is a b é k e s z e r z ő d é s által biztosított jogokat sérti meg a kisebbségek hátrányára. Áz emlékirat utolsó része a békeszerződés tS. §-ának idézésével, amely az állam másnyelvfl lakosainak egyforma jogát állapítja meg a cseh szlovákokkal, párhuzamot von a s z é p teória es a nyelv gyakorlatok között, amelyre a napi élet, valamint kulturális vagy g a z d a s á g i terén szomorú bizonyítékokat szolgáhat. A memoran dum kérelemmel fordul a népszövetséghez,hogy a németség a békeszerződésben biztosított joga inak teljes érvényt szerezzen.
' lllllllliHillllillllli;ttlllll1il|{iRNIIIW|IIIIIIIIIHIi ral S
ápr
c / sokkal o l c s ó b b é s k i a d ó s a b b mint amellett máf h a t á r t a l a n u l t a r t ó s es emészthető. -
1922
április B
Koiti.iroiM
LapoS*
>. olda.
1
gadapesten tartott nemzetközi mezőgazdasági anéikiil sem lehet megfelelő fogyaazté terület* asznsra, emelysa a német birodalom i á i öl betzélui s e n i . Ezzel szemben ne mondják , ,• , »cbia közti vámssöveteég megvalóeitáaa nekem azt, kegy a trianoni békeszerződés érdekében beaaélt Kz a vámssöveteég Német- 2""- ssakaaaa ennek a fogyasstóterületnek a izére a ssabadkereskedelemnek — ha kiazéleaitésél biztosítja az or-z\g -/amara. Kz iii IN egész tökéletes — pótlását jelenthette a 105. paragrafus tudvalevően módot ad Mafoloa 1>* ss gondolat a monarchia nem gy*roraaágu*k, hogy Ném t'Ausztriával minden g a z d a s á g i ágábsn t a l á r megértésre, Csehszlovákiával szemben differenciálta v á m o . 10**8 ii.Utatott rá azután L U z t Frigyes kht léptethessen é l e t l e , sói e^y vamszöv-tség elhatározó hatására. amelyet Ausztria és Km tőségét i m zárja sl Csakhogy NémetH jv rország gazdasági közvéleményére és áusstria ma t- jasen elszegényedett Ma yarpolitikusai a gyakorolt A Liazt nevével j löh orazágnak aaámára sem jelent egj ssámbsjövő gazdasági iránnyal kapcsolatosan svédövámos keresetet, amelyik .»z elvssstettekérl kárpót rendszer teóriáját világítja meg, lási nyújthat — Nem a letűnt korok elavalt merk nCsehország volas az, amely ss esetben tilizmaaára gondolok — mondotta — amikor I az eladási és vásárlási föltételeket diktálhataá mind-n ország tökéletesen egyedi! akarta H Z ország számára. magát ellátni, mikor az oraság alattvalóinak Az egyes országok keserű tapasztalatból le kellett mondaniuk mindarról, M I I Ü az orazág ' fogják megt nulni, hogy nem \ magai védő* i i r i n produkál', amikor miudeo árában, mely vám >kka valé elhatárolása az egyes országok* sj orazág határain bejött éa mindea giraeban, nak és nem s basooló prohibitto Intézkedés k, amely az országból kiment, nemzeti vesztesé han m c ak a munkám ego /.'a elvének a viget és r eszedéi m< t I itt-k. lággazds a < »• .iil vaio érvényeaitéae fogja lehe Kz-k a talhal dott idők voltak azok, tővé t-nni azoknak a károknak az orvoslását, amikor az oraság legtöbb boldogulását egy amely k-t » világháború okozott X ni takaaktiv kereskedelmi mérlegben látták — se rithatjnk-e meg mindnyájunk s z á m á r a ezeket tévesszük össze a fiz téal méri gge. — és egy •» keserű tapas tálatokat? igea. Baapr kpassziv kereskedelmi mérlegben gazdasági tiku- politikái minél előbb a sz.ibM(Keresk*-dekatasztrófát láttak. Bs v<»ií az eredendő hibája lem a pjaira építjük föl, anual hamarább fog az 1879 es aém t védövámos irányzatnak is végbemenni a győzők éa a legyőzöttek gazdaK azoi baa nem voll L i s z t Frigyes fel légi életének regenerál ód áai és ezzel anaál bafogása, akinek tanaiból táplálkoznak a z ó t a fo marább i gjuk megteremt ni s gazdasági alapa védővámosok Távol ál ott tőle az a gondo* i v • ni pek kibékül* ének. lat, hogy ss ország valamennyi pro aktamát megvédje a fokozott versenytő. Ezt *» foko/oit védelm t c*ak azon iparágak saámárs követelte, amelyekn k a külfölddel szemben ",-iló -zab d versenyképességre nevelését s belföldi termesz tea előfeltételek biztosították, V i z i r v ó i r y intéz*©! mert Liszt végső c e i j a i> a szabadkereakeds B r a t i l a v a (Poz o n y ) M é l y ú t . lem volt Da ezek az iparágak mind nagy* iparok voltak, amelyek toin»g<-8 elhelyezési le Elsőrangú egyetemei gyógyintézet bel- és idegbete hetőséget kívántak. Ezért kftzdöit Liszt is a gek. uukorbajo'Ok, • p ko . VPSP-, gyomor-, bH-, s iv es vereűe >b teg^k i| ( á ti u ü i Híz Zo vereinért Mert kiaa mi lett volna sérsa i.io éi funy.iszto kúrák. SeS izet, nogyégyitzst éi egy olyan ns yiparnak, amel nek az ak ori siü»es/et. Uro'ogla é l bőrgyógyászat TsstSSySSé törpeállamokra bomlott Németországion a-net' izet Szsmeszst Or-- g go- él fülgy gyász .t L s k á l , volna n ükOdnic ? | ítél, filágitSi, kiizolgáisi, á OI.ÍB, h;i/.i <>rv«>si ezéi S3 K-tol. VIItórák teljes uzt-mben A negyip.tr fejlődése szorosan Assz van bejáróknak i8. Igazgató (Őorvos: kötve a töm gtermeiésre lch«itő*éget nyajtó I>i-. ^ V I - : I I I > Í ^ . ? ^ Í Í > I I I O H Í I . kiterjedi fogyasstóterületafc biztosításával fiira kisasz ku> példás védővám klasszikus országs, 111 n
magyar békeazen Oldalon levő
:
:!r
H
• ,
i Í ; I '
1
a/
am I Í K M I
Egyesüli
Állán.OK.
A trianoni éa st germsini békediktátn nsek a voll m narebiat kisállamokra ssakitották a melyek sem syersssyttgesütséglet ültet, som termeivényeik elhelyezésé egymagák sem biztotithatják. A kis államok ssassárs egyedtl lehetséges kereskedelmi politika a ssabadkereskedeleui politikája. V gyük ssak Hamburg példáját, ml lett volna ebből az állambél! ha iem ezabadkereekedói állam? Helyik aa ai Iparága Magyarországnak, »elyet a külföldi termelés versenye veszélyes tethetns? Mert mit jelentenek a védővámok azzal az áttörhetetlen védősácceal szemben, a a mellyel ss alaeaony korona veszi körül aa Országot. A kor- na aiacsuuy á. a-a sokkal bikább ráutalja a fogyasztói a magyar pi » termékeire, miatsem ast a legkiceapong< fantáziája védővámos Is valahs képzelhette volna. A osagyar korona alaeaony állása erő teljesebb vámvédelem minden magasabb vámanayira erőt-Íj- % hogy szinte asl a ve szélyt vonja maga után, ho*y olyan iparágakat igyekeznek ennek a védelme alatt megterem teni, vagy nagyranevelni, melyeknek nincsenek meg sz országbaa a természetes termelési feltételei Ezeket pedig abban a pillanatban, amikor a magyar korona njból emelkedik azokból a fölöslegekből kellene mesterségesen táplálni, amelyeket az egészséges ai pókon allé gazdssági ágak biztositoltak a, ország részére. A gazdasági újjáépítést a legyőzött országok nem szolgáltathatják másként, csak ágy, ka minden ország arra a termelési agr.i k m r - t i tráljs erejét, amelybeu nemcaak hogy felQlmulja a többieket, ie amellyel a legnagyobb Jjrareségel Is bistesithatja a maga saámárs. Ea az angol meggasdagodás titka. Nincs ma Magyarerazágaak egyetlen ter melési ága sem, amelyet a külföldi behozatal veazélyeztetae. Eazel szemben agy az egész magyar k ö / ^ u . di.ság, mint az egyes gazdasá 4
%
1
gok é l e t k é r d é s e a szabad kivitel b Az antanté olyan terméazetelleneaen szabdalta kicaire a magyar gazdsaági területet, hogy
Komarom
polgármesteréhez hosazn értesítés érkezett, még pedig arról, hogy 191& évbea Newyorkban évea korában elhunyt a ko* maromi szármáz isii ho'ná y Károly, m é g p-dig örökösök nélkül. As a tán na maradi vagyon áu y Lzból, melynek érf»kr öt milho dollár, értékpapírokból, \ millió dollár lészpéusbö! és egy gyárból, melynek értékét még nem becsük ték fel. Az elhunyt l e v e l e z é s é t ő l kitűnt, hogy egyenes ágbeli r konai Komé ómban laknak, Igy felszólítják r»k-t, hogy i rokonsági kimutatáahoz szükséges okmányokat kfl djék sl, hogy . f óriási vagyont o>¿?n*osaa ik A magyar valutában köiülb lui or mnnt'd a ru^ó i így* n a D< mán] caalád kot főágára szállj Domány Károly anyjának testvérei szériát. — E!sek közé tartozott a nem régen elhunyt Do mány .ián >s komáromi po gármeat »r i^. - ki után az örökségi rész három gyermekét illeti Apai ágoo főörökőskéat szerepel a Parkaa , Szabóés rViesenbacher-caalád, ahol szooii^n az ö:ökség a gyermekek száma szerint több t lé szs> kad. Legjobban jar a csal d egyik ti taltigia, aki Budapesten hentessegécL Az ö édesanyja! aki a hét testvér egyike volt, a tiu születeás kor meghalt e- igy i ráeső hetedrész égésséb s egyi t 81' ti\i Illeti 1
:
Grand Sanatorium
lés aláírása után a saagyar
Állami anyaköny/ek és u uj
w\miM.
t\ leljhatalma miniszter a sároshoz* A teljhatalmú miniszter rendeletet sdott ki, melynek értei né ea a jövőben az állami anyskönyvekbe csak az állam nyelvén szabad bejegyzéseket vég< zai. Bogy minden állam, Igy az IQu Gaeh szlovák állam i" görcsös akarat ni viszi keresz. tul az államnyelv kötelező használatát elren delő törvényeit, az egy szempontból magma gyarásható, de a ssód, ahogyan ezt teszi, épp oly m» ötmagyarázliatóan válthatja ki az állam kisebbségi nemzetiségeihez tartozó polgárok a
' elégedetlenséget.
A békeszerződés fé remagyarázhatatlanal biztoaitjs minú''ii kiai - pisk a j»)^át auyaayelve szabad haasaálatáról,
Az anyakönyvekbe a születést, házasság kötést és a halálesetet jegyzik fel, bárom olyan állomását az életnek, amelyekli-z jogok és s u a posta az Amerikai Népszavának asl a szá i lyos kötelezettségek fűződnek* mat, amely i kom ro»ni Domány caslád ás a A teljhatalma minisztei rendelete kény csahoi rokonainak, a több mi lióa amerikai örök szeríteni akarja a csak magyarul tudó lakoaségéről ir I óvwbben. lágot hogy olyan 1» jegyzések helyességé ta Mi tiszta szivnől kivanjak, hogy az ame núsítsa rs igazolja aláiráaával, amely bejegyrikai Népszavának ssa cikke ne legyen kársa z é s e k - t meg i e m érthet, mert hozza meg a milliókat z arra varò rokoua caehaziovák nyelvet nem érti. ságnak. á l A a rikai Népszava cikke különben A haj éppen otl ran, hogy a teljhatalmú lg] Hangzik : miniazter ez/ a helyzetet nem érti, mert ngyaaSok millió dollari örökölt egy magyar azzal az okkal és joggal akár hottentotta nyelven U vezettethetné a.: anyakönyveket család amerikai rokonától. A legnagyobb felháborodással veszünk A komáromi Domány-család szerencséje. hir. az elei bsslovákosltáa ez ujabb Kik ö r ö k l i k D o m á n y K á r o l y v a g y o n á t ? dicatelen fegyvertényéről, amely legflagránaabb Komáromban jeliemért, t e k i n t é l y e s család Bsegaértéae legemberibb jogainknak. Az állasai anyakönyvvezetőnek elrendeli Domány-familit, melynek sgyib tagja, Dohazlovák nyelven hivataloskodmáay Károly lakatoaaágot taaalváa, egész ketikj hogy alon Amerikába vándorolt szerencsét pró- jHk, de a magyar lakosságnak, amely csak bálni A lata] Domány azok közé kevesek msgyaral ért sem irhatjs slő semmiféle hataközé tartozott, akiket a szerencse nemcssk ke« luin. hogy olyant írjon alá, amelyet nem ért. Bitekintve attól, hogy s rendelet mélyen rülgetett, kaasm meg i> szemtett Kitűnően boldogalt az uj világban, ahol meg Is Bősült, lérti kisebbségi jogainkat, amelyeket pedig a hasat vett, zománcedény-gyárat alapított. A izövetséges hatalmakkal kötött szerződés is Domány család egnagyobb réssé Kosűkrombsu védeni hivatott, s rendelet olyan savért Idea" ei es állandóan levelezett a meaaze szakadt í IIMÍ elö, oly i ghé rányok magvat hintheti el, rokonnal. Domány Károly felesége syermek amelyek ellen mar ma l e g n y o m a t é k o s a b b a n kell nélkül balt m e g é s a í é r j egyedül maradt nagy tiltakoznunk. vagyonával 01 . a tengereken tul. A mait szá A z összes európai nyelvek között a raazad kiÍHiicven s H vit)-ii elfogta a kOBVágy, gyar nyelvben szokás csak a Vezeték n é v hogy régi hazáját és kiteriedt rokonaágát még után irai a keresztnevet; tessék csak elkép egyszer meglássa Bazameai Komáromba, ahol zelni, hisz az e g y é b k é n t máris a c s e h s z l o v á k jt rokonok Illő tisztelettel vették körül a le hivatalaokok magyar nyelvtud Lsbeli h i á n y o s s á g a i követkestéb n sl e- kifordított és slceehgenda- amerikai nagyba «it,akinek mar ekkor rengeteg vagyona volt N m maradt otthon. A szlovákoaitett magyar nevek hogyan t ignak izevagyona visazahuzta Amerikába, ahol tovább repelni az anyakönyvekben* Latjuk é s tapasz dolgozott éi sok-s kszorosára növelte t'»kejét. taljuk, hogy az útlevélnél la mindenáron kifor Kitört a káboro es a komaromi Domány*caa- gatják novaiakét Mi a nevünkkel is a magyar ságunkat szimbolizáljak és bizonvitjub és nem Iádnak meg kelleti szskitani az összeköttetéstávollevő rokonávaL Bokáig nem hallottak engedhetjük, bog] pár esztendő múlva az somsait róla. Az általáaos békekötés sem ho anyakönyvi bejegyzések még a nevünknek is s í r k e r e s z t j e i legyenek. zott semmi hírt Amerikából, mig az amerikait
Ma hozta meg
1
1
V
maiknak megvédéséről kellőképen gondos és annál kevésbe mai elái adeh jelentőség kérdés szempontjából, bogy az ülető saját kodni nem képesek. Mindezek alapján kérik az IgazságiW nevében, evagj . ja lyiságjgaj felruházott valameh vagyoni vagy erkölcsi érdeknek kép miniszter sürgős intézkedését a tekintetben, hoov I komaromi törvényszék, sa területén lóvéi já. viselőjeként jár-e el. Az 1920« évi 12*2. számú nyelvhasználati rásbiróságok ne zárják el a magyar lakoatáj törvény 2. § ában foglalt említett kitételnek ; által alkotott jogi személyek képviselőit attól ugyanezen, minden megszorítás nélküli értei- a joguktól, bogy magyar anyanyelvüket a biróin •;is ! IMÍ.N aUor is, ha azt az idézett , tág előtt szóbelileg es Írásban g minőségükbe* U t .4 teleim e- Hgyéh Ál'arwkö'C>ŐIJjrgy lés ír III \ l-l, JeL'V/e-i |« hk i Noli- V- 1 törvény megkoaataláaál irányadóul szolgáló \ is használhassák. Panasz tárgyává teszik továbbá a komámentán n .t i »m r*../ i | a osagyar veséi \\ (ratio legis és indító ok (occasio I romi törvényszéknek azt az eljárását, hogy azoklegis) szempontjából vesszük vizsgálat alá. nyelvre, it ez adéra rajé fisve moatotáaok ki A 1 ^20. ívi 122. szánni törvény 2. g*a, tó, a magyar nyelvű állampolgároktól, kik fogáetaiaa magyarsággal mindig eljutnak az ndéaó sugyarságaoi meri a péazéaél aem amidőn a nemzeti és nyelvi kisebbségek nyelv* lakhelyük szerint illetékes bíróságnál amiatt, nézik a nemzetisé ét, akkor b szij^n a.! az használati jogát szabályozza, kifejezetten utal a mert a törvényes előfeltételek ott fent nem auy.tku: \ \ is T U . t .-. - » n - i i magyar csehszlovák köztársaság által a szövetséges forognak, saját nyelvüket nem használhatják, a jogot a komáromi törvényszék előtt is megtana almákkal kötött saint-germaini szerződés l anyák :-:»j,\.r cv-rair-kei k rülnek be] gy ' gadja; továbbá, bogy a területén lévő egyes Fejezetére* 11 A nemzeti i nyelvi kisebbségek jogait községekből a magyar nyelvű lakosoktól ma\ki jál akar kormányosai az tese Íja ryar l Ivü beadványokat el nem fogad azon biztosító e nemzetközi szerződés, abból a vezér meg azoknak a nyelvét, akiket mngké : u *ük nélkül mi d-u áru a u-yalis állativu'g o~<»kká elvből (ratiolegis) indul ki, hogy Csehszlovák az alapon, hogy a legutóbbi népszámlálás a ország SZOn óhajától vezéreltetik, hogy intéz- községnek lakosságát tisztán szlovák nyelvű akarnak km vf-li-i nek vette fel és igy e község területén lakó menyeit n szabadság és igazság aiqpehe, Sssznangbú hozza és azokat mindazon területek egyéntől magyar nyelvű beadvány a biróságösszes lakosai részére biztosítsa, amelyek felett hoz be nem adható. A komáromi törvényszéknek ez eljárása a szuverenitást magára vállalta. A szabadságnak és igazságnak ekként mind a kéi irányban az 1920. évi 122. számú megősziti az embereket. kifejezetten is kinyilvánított vezérelve vonul nyelvhasználati törvény 2. $ ánalc rendelke Ha azt akarja, hogy haja. bajusza, szakái i végig a saint-germaini szerződés mindama ren zésébe ütközik. Az idézete törvényszakasz Isméi visszanyerje természetes regi Síinél, delkezésein, amelyekkel a Csehszlovák-köztár* ugyanis a kisebbségi nyelv basználhatását egye próbálj*, meg egyszer a m é r c g m e n t e s U ág keretébe utalt nemzeti és nyelvi kisebb dül ahhoz a feltételhez köti. hogy a bírósági ségek jogait biztosítani kívánja így „a cseh járás területén legalább 20%-nyi Ugyanegy szlovák kormány által megállapítandó hivatalos nyelvű, de a csehszlovák nyeivtöl különböző Diana-hajfesíöt nyelv sérelme nélkül megfeleld lehetőség adandó nyelvű állampolgárok laknak, s ez esetben a más, ajka csehszlovák állampol e jogot „ezen kisebbség nyelvének hozzátar me y 17 féle színárnyalatban kapható. gároknak arra. nOgy a bíróság < lóit szóbelileg tozói" részére megadja tekintet nélkül arra, Gyártja: a Diana Kereskedelmi R - T . és iramban saját ntjt ivaket használhassák** hogy az illetők a bírósági járás körzetén belül, Budapest v. Nádornrica 1 78. A midőn ekként a saint-germaini szerző vagy kívül laknak-e, meri hiszen a fentebb msamemssmasnmeai dés idézett rendelkezése minden korlátozás mar kifejtettek szerint az 1920. évi 122. számú törvény megalkotásakor a törvényhozó szán II nnmint* b• rnhr^rríinb nnnltihirinVnti lam nélkül, meg s lakosságból vis onyii szám déka kifejezetten arra irányult, hogy a kisebb it liuilLul tlljLLüjcÜcIv tijCllildjííiJiüll lliyd. aránytól is függetlenül, biztosítja a ségi nyelv használhatásának joga ezen kisebb ... , , 1 ajkú csehszlovák állampolgároknak azt a ség nyelvének még külföldi hozzátartozóit is — a magvar • • hogy * í birosag u- - eiott • : •i , Az ügyvedek ^ .. mozgalma . J ' nyelvJ^^ot, szóbelilegmts írásban megillesse, a mi pedig a bírósági iárás terü Mttfafai használatáért - Memorandum az £j % b í s w á l h w á k ; 7\ midőn az letén kívül lakó e nyelvű csehszlovák állam Igazaágagyminiszkrhez. ; _ , évi 122. számú törvén, 2. S-á.-ak „ e polgároknak ezt a jogát kétségbe nem vonhaA magyar kisebbségsek egy uj^bb sérel- ' alkotásakor a törvényhozás tudatosan a néni tólag magában foglalja. méről értesülünk. A komáromi törvényszék és zeti kisebbség nyelvének használhatását — a Az 1920. évi 122 számú törvény 2. S-a járásbíróság a Caensalovák-kÖztársaság keretébe törvényi előfeltételek fenforgása eseten — sem utalt nemzeti kisebbségek nyelvhasználati joga- miféle irányban, még a sokkal nagyobb jelen- a kisebbségi nyelv használhatását a bírósági n.ik alapelveit megállapító 1M20. evi 122. s/amú I töségü honosság szempontjából sem akarta járás körzetén belül nem teszi függővé attól, törvény rendelkezéseit az itteni magyar lakos- j korlátozásnak alávetni, téves és az itteni ma- bogy az egyes községek lakosságát a nép Sággal és a képviseletében eljáró magyar ügy- gyar lakosság érdekeit mélyen sértő, s a magvar számlálók egészben, vagy részben vették-e védőkkel SZembetJ — esek érdekeinek nagymérvű » anyanyelvű Ügyvedek létérdekeit veszélyeztető fel szlovák nyelvűnek, s igy törvény ellenes kárai dására — tévesen alkalmazza. ; a biróság amaz eljárása, hogy a magyar lakos a komáromi törvényszék eljárása, a midőn a A legfőbb sérelem, hogy az itteni ma ságtól megtagadják az egyébként őket megil kisebbségi nyelvhasználati jog gyakoriásat sa gyarság által alkotott jogi személyek (közke leti) saját anyanyelv aasználhatását akkor, ami- ját ügybuzgalomból oly feltételtől is függővé reseti és betéti társaságok, szövetkezetek, rész* dőn a magyarság az általa alkotott jogi sze- kívánja tenni, amit a törvény elő nem ir. Sérelmes ez az eljárás annyival is inkább, vényt.írsaságok, egyesületek stb.) képviselőitől mélyek ügyeiben fordul a bírósághoz. a bíróságok megtagadják az idézett törvény 2. A magyarság által alkotott jogi személyek mert maga az a körülmény, hogy a népszámlálás >-aban biztosított ama jog gyakorlását, hogy magyar anyanyelvű tagjaik és szerveik útján valamely község lakosságát egészben s/Iovák nyelvűnek tünteti fel, hivatalos felfogás szerint beadványaikat magyal anyanyelvükön adhas- I léteznek és cselekednek, amidőn tehát a bíró sem zárja ki annak lehetőségét, hogy a község sák be és elintézését magyar nt; cl: •t-n igén tel ságok látszólag a jogi személyektől tagadják hessék. Az ügyvédi kar ez ügyben értekezletet meg a magvar kisebbségi nyelv használatát, ben magyar nyelvű egyen is lakik, akit pedig tartott, melyen elhatározta, hogy a felette sé valójában a magyarság egyes tagjait fosztják ily irányú törvényes rendelkezés hiányában, de relmes ügyben kérvényt intéz az igazságügy* meg attól S joguktól, hogy a bíróságok előtt sőt az 1920. évi 122. számú nyelvhasználati minis/terhez a tarthatatlan állapotok megSZÜn- , szóbeÜlev, és Írásban saját anyanyelvüket hasz törvény meghozatalánál a törvényhozás által letése céljábéd. A\Z ügyvédi kar memoranduma nálhassák, amihez pedig úgy a saint-germaini irányadóul elfogadott és fentebb ismertetett főbb vosásatban a következőket osondja Szerződés, mint .ez 1920 évi 122 számú nyelv aiapelv ellenére saját nyelvhasználati jogától A komáromi tőrvényszék és járásbíróság használati törvény ismertetett rendelKezeseinek megfosztani nem k bet Az Igazságügyminiszternek sürgős intéz e sértő eljárása az 1920. évi 122. sz. törvény helyes és elfogulatlan értelmezése szerint elvikedését kérik abban az irányban is, hogy a rendelkezéseibe ütközik. Még a külföldi cég tathatlanul joguk van képviselőjét is megilleti az a jog, bogy az Sem az említett nemzetközi szerződés komáromi törvényszék azoknak a magyar nyelvű idézett törvénv 2. sjában meghatározott vegyes • sem az idézett törvény a saját nyelv használ- állampolgároknak saját nyelvhasználati jogát ttyelvd bfrósághos beadványait az e bíróságnál hatása szempontjából nem tesznek különbséget is ismerje el, akik a törvényszék területén kihasználható és saját anya lyelvéül is szolgáló a tekintetben, hogy az egyén a saját ügyé vül oly helyen laknak, hol saját nyelvüket a nyelven adhassa be es elintézését c nvelven is ben, avagy jogalanyisággal felruházott valamely törvényes előfeltételek hiánya miatt nem hasz igényelhesse, (a határozat és indokolása a vagyoni vagv erkölcsi érdek képviselőiéként for nálhatják, vagy akik a bírósági járás körzetén belül oly községbe!! lakosok, melynek lakos „Csehszlovák jog* című folyóirat 1921. évi dul-e a bírósághoz. december hó 8-én megjelent 11. számában A bírósagoknak ez az eljárása, ha azzal ságát a népszámlálás egészben szlovák nyel k... • : K j szemben a kert orvoslást sürgősen meg nem vűnek vette fel. A legfelsőbb közigazgatási biróság e ha kapjuk, kiveszi a kenyeret a szlovákul nem Nagy sérelme az itteni magyar lakosság tározatának indokolásában felre nem magyaráz- tudó magyar ügyvédek szájából és emellett a nak és magyar anyanyelvű ügyvédeknek, hogy hatólag kimutatja, hogy az 1920. évi 122. számú magyarság által alkotott jogi személyek műkö a magvar nyelvű beadványok a komáromi tör törvény 2 £ áriak megalkotásakor az a kitétel, dését teljesen megbénítva, a magyarságnak, vényszéknél csaknem kizárólag szlovák nyelvű hogv a i . . . s a g . k év hatóságok kötelesek „eztn mint nemzetikisebbségnek azokban rejlő gaz nyomtatvány felhasználásával intéztetnek el S kisib'. g nyelvének hozzátartozóiéit beadva- dasági éS erkölcsi életerejét elsorvasztja s a adatnak ki és a törvényszék közbenszóló innyokat ezen nyelven elfogadni, ebben a szöve- nemzetközi szerződésekben és alkotmánytörvé- tézkedeseit magyar nyelvű felek ügyeiben is gezésben éppen azért vetetett be a törvénv he, nyekben biztosított jogait S részében tartalom szlovák nyelven hozza meg és adja ki, aminek mert a törvényhozás — az előterjesztett ellen nélkülivé teszi o k a állítólag az, hogy magyar nyelvű nyom tétes indítvány elutasításával — a nemzeti ki Ezenfelül a bíróságoknak ez az eljárása tatván) o k nincsenek. sebbségi nyelv basználhatását a vegyes nyelvű a magyar lakosság nag\mérvű károsodásával Amidőn a komáromi törvényszéknél a bíróság knál és hatóságoknál tudatosan semmi- is jár, mert a jogi személyek szlovák nyelvű beadványok — elenyésző csekélyebb részük *^' »n megszorítani nem akarta még beadványai szlovák nyelven intéztetvén el, a től eltekintve — magyar nyelvűek s az ügya tekintetben sem, h ry az e foggal élni kívánó kizárólag magyar nyelvű ügyfelek az általuk feiek, kiknek ügyeiben a birói intézkedések Sgyéfl csehszlovák, vagy külföldi allampolgár-c nem értett nyelvű biroi intézkedésekkel szemben történnek, túlnyomó részben szintén magyar Tudósítsunk van arról, hogy a várod kéj-vi**;» «tettisi lagk< -Md kö/^yü!»-.-éa tiltak.zni ío£ a rend-let végrehajtana eli n Végre is a hivatalok vaui.ak a jaltrar-a^rt. s a/ k-n! u.yii &ak torkokéi vise 6 lakossa^ jn.^'KMvetr h-ti. rmgy olyan ayalvea aaéljenek voi oiyaa eyelvea érintkezzenek vele, amo)) 11 ' - ari.
:
;
a
S O K
G O N D
1
TT
J
M
|(
;
4
1
r
k
a
e
i
r
nyelvnek, akiknek részére a birói intézkedések 1920. évi 122. számú törvény 2. S ának utolsó előtti bekezdése szerint megver nyel ven adandók ki, érthetetlen és haladéktalanul orvoslást igénylő sérelem, hogy törvényszék részére évek óta magyar nyelvű nyomtatványok rendelkezésre még mindig nem bocsáttattak s I magyar lakosság általa nem értett nyelvű bírói intézkedéseket kap, mikkel szemben jo gait kellőképen megvédeni nem képes. Panasz tárgyáva teszi az. ügyvédi kar az itteni magyar lakosság és magyar anyanyelvű ügyvédek azon sérelmeit is, hogy Komárom színmagyar város betétjeinek szerkesztése szlo vák nyelven folyik s a cégjegyzékek magyar cégekre vonatko. ólag is több esetben csak szlovákul vezettetnek, amiállal a nagyközön ség jogi tájékoztatására izolgáló e nyilvános iratokat éppen az érdekelt magyar lakosság és magyar anyanyelvű ügyvédek megérteni és jogügyeikbea használni nem képesek s végül reá mutatnak arra, hogy az ktató, mutató és egyéb segédkönyveknek szlovákul vezetése a magyar közönség és ügyvédek részére a kellő tájékozódást lehetetlenné teszi. Az ügyvédi kar az igazságügyminisztertöl e sérelmek sürgős orvoslását kéri. a z
a
Valaki megjött, akit senki se várt, aki ni! azt sem tudtuk, hogy nem volt itt, csak nem láttuk és hiányzott Ilyen valaki mindenkinek- az életében szerepelt már. Nem szerelem, nem is barátság, csak tud juk, hogy van, l é t e z i k ; szereijü*, kedvesnek tartjuk; nem tudjuk, hogy miert, csak erezzük, hogy a miénk. Lessük a mosolyát, figyelünk a hangjára ; nézzük a szemet, lessü< a pilláinak rebbenését s minél többször latjuk, annál in kább kívánjuk mindig látni. A m í g láthatjuk, nem is v e s s z ü k komolyan, aztán amikor eltűnik a szemeink elöl, é s z r e v e s s z ü k magunkon h gy valami é d e s csecse-becse hiányzik az életünkbői. Ilyen csecse-becseje minden olyan c s ö k ö n y ö s feketekáve-szürcsölönek volt már. akik éveken át nap-nap utan ott ülnek a vidéki kis kávéház márványasztalánál es szo/ezerszer me .-fogadják, hogy soha tüDbé be nem teszik a lábukat abba a íüsibarlangba, ahol csak a cigánymuzsika zsivaja gyötri az Idegeke . Aztán m é g i s elmegy minden nap. így aztán maga előtt lat egy s z ő k e vagy barna fürtű asszonyt, vagy leányt. Nézi nézi, lesi, mikor lép be va lakinek a karján, ott felejti a s z e m é t rajtj, é s hiába akar újságot olvasni, nem sikerű!; min den második mondatna! megakad, SZtáll u ra elődről olvassa a mondatot, de akkor sem eiti. Csak néz, néz, amig a csecse-becse el nem megy, azután m é g ül egy darabig egyedül é s éjfélkor kiszédül az utcára. likkor marad csak igazán e g y e d ü l . — Elment . . . — gondolja Várja a m á s n a p estet. Y így nem is várja, mert n a p k ö z b e n nincs ideje rágondolni Mikor aztán újra el jő a vacsora utáni feketekávé ideje, odacam.nog a hideg márványasztalához é s vár... De hiába Nem jön, elment; talán örökre... és kezdi elfeledni. Egyszer aztán, mikor már-már akaratla nul is új c s e c s e - b e c s é t keres:ünk ki magunk nak, váratlanul betoppan a régi, a keuves. akit már ;;gy megszoktunk. A szivünk megdobban, ekkor tudjuk csak, hogy valakink volt mar, aki nem a mienk, aki a masé, mindig a mase . . . Tedd a kezedé: a szívedre felebarátom é s valld l»e magadnak, h^ny ilyen soha el nem ért Ideálod volt már ? Sokszor arra gondolok, hogy ezek a kis ismeretlen drága csecse-becsek a mi Igazi Ideáljaink, akik mindig azok is maradnak előt tünk, mert sohasem ismerttik meg igazában. Szinte szomorodottan érzem, hogy az a Csecse becsek, akiket igazában ismerünk, mint azt a játékbabát, akinek fölbontottuk a belsejét és megláttuk, hogy mi van benne — sohasem szerethetjük annyira, mint amikor még nem tudtuk, mi lakozik a szíve mélyen. Óh, kedves felebarátom, vedd a lelkedre, amit mondok: sohase akard megismerni igazán az Ideálodat, mert abban a pillanatban mikor Megismered — már el is veszítetted
Simor Jenő Unn
Kap Ára
— Hangverseny. \ említ* ttiik, Farkas Márta
HÍREK.
\\
n. ír
hsgedttmüvésseö, Tar ay Alajos, az kunért dalköltó, a budape ti in kir. zeneakadémia tanárának zongorakiaérete mellett, 1929 április hó 8-án, ma szomsatos B 6rai kezdettel a komáromi Kaltarpatots Bujkál a i n p a t.ts szi ég fodros felhői nagytermében hangversenyt t rt a k< . ' k e z ó között. H ^ s ' u téli pihen-s utan mintha telve I müso rali i . L a l o : Spaujol szimfónia (hegedttkacsintgatna le ai öreg földre. Mi magunk is, í verseny) Andante, Rondó. \i. Mendelssohn: akik fazon gomboljuk be még a csipos böjti Qegedüi rseay, Andante, Allegretto non troppo, szciben k:.b üunk.-.t. ugya v :n feló bizako • Ali gro m I vivaee. :Í. a) V^íesottemps: Voii dással tekintünk magunk fele: keressük az ut dn Coeur (Réve), b) Drigo-áaer: Seren d L cán <\ napos oldalt I az orrunk SZÍ ne is ró a) Cui: Orientad, i>> BVaaeo ar-Kreisler: Mcizsásabb, a s z e n ü n k is c s i l l o g ó b b , a járásunk eao-Rigaudon, Subsy: Csárdajelenet X I ) . is b ü s z k é b b , k ö n n y e b b , a s z í v u n k is v i d á m a b b I t emiitjük meg, hogy a művésznő a Várady i lesz, amikor a napsugár végigcsikland >z. Gryah bu I p sti festőművész által készített Ré i virágvasárnapok szent emieke csilkél uj hegedűn felváltve játszik. J gyek kap• log a n p bágyadt tüzében, regi vasárnapoké, hatók ma stig a Spitzer féle köay?>»boltban j amelyek ünnepek voltak, nemcsak pihenések. és este a i aztáróál. Jegyek a r a ; 90, 18 és • A mi vaséi lapjaink ma mar csak munkaszü10 korona. netek, smelyekból gyenge szellőként száll a — Gyűjteményes képkiálllt i a kultúrpa , magasságok felé ünnepi zsolozsma, áhítatos lotában. Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor ' imádság, orgonabúgás: myetérium, A húsvét nyílik meg a Kultúrpalotában Thain János . előtti vasár napol virágvasárnapnak keresztelte érsekújvári rajztanár festőművész és h\whenthal
Virágvasárnap*
1
t
i el a keresztény világ, a legszentebb
s
legna-
! gyobb mystérium, a feltámadás ünnepének elő \ vasárnapján vil gidaiba fürösztötte a templom oltárait, a tavasz e l s ő bimbófasadáaál vitte ál dozatul az Isten-ember láb i e l é Tudunk e m i c-okorb» kötni tavaszi virá got, tudunk-e ma alázatos hittel é s keresztényi megnyugvással áldozatot hozni az oltár előtt az ő s keresztény hitével, meg nem félemlitta 11 • bátorságával? Tudunk-e b i z o n y s á g o t tenni a bitről amiről annyit beszélnk, a hitről, ami erői ad a g y e n g é n e k , szárnya! a gyenge szónak vigasztalást a szomorkodónak, m e g n y u g v á s t a s z e n v e d é s e k b e n tfirelmetlenkedőnek, az iratot, rőset, verhetetlent a h a b - z ó n á k a kétkedőnek. Ha kellett valaha bizonyság-adásra] szűk ség erről a hitről, b i z o n y s á g az akarati > , bi 1
zonyság
az
c puszti.h n tan
reményről,
ma
szükség van ra! Amyi SZCnredéSb nyomor, bánat, megvigasztalódás hite nélkül, annyi aljas ösztön bűnhődés nélkül régen uiita a világot u^y, mint ma, mennyivel több hőre, reményre szeretetre van szüksége tehát a ma emberének. Virágvasárnapon gyenge I Ü Z Ü nap süt ránk. olyan nnnt a hitül k, sugarai a remény kévéi, gyenge melege a szeretetünk, amelyek nek mégis i. i len nagyhéti szenvedés, minden nagypénteki keresztre feszítés, minden keserű pohár után diadalmas feltámadásban törhetetlen hitté elpuszithattlan reményé! éa a világot át ölelő szeretetté kell megerősödni. (/. g.) I i
— Amerikai
lelkészek Komáromban. A helybeli református egyháznak előkelő v e n d é gei lesznek ma szombaton. Rev. Miller é s Laki/ Z-igmood ;iii!» rikdi lelkészek Balogh Elemér reí. püspökkel m e g l á t o g a t j á k a ref. e g y h á z a t . A l á t o g a t á s célja, hogy a K o m á r o m ban felállítandó s z l o v e n s z k ó i magyar református tanítóképzővel kapcsolatos k é r d é s e k b e n az e g y h á z Vezetőségével tárgyalásoka! folytassa nak. A v e n d é g e k i \ > z , o n ) b ó l a déli vonattal érkeznek és délután fél 3 órakor a Kollégium t a n á c s t e r m é b e n tartják m g a s z ü k s é g e s meg b e s z é l é s e k e t , melyek v é g e z t é v e l az esti vo nattal utaznak vissza Pozsonyba.
— Jeayzok ko gyűlése. A Komárom vár* mvg\ei községi ex körj yzök szövetsége ieades évi k"'ü:ynlé>ér Komáromban, a vármegye háza nagyi i seben 1992 májú* hé 8 áa d. e. 10 órakor fogja megtartani, melyre a asöv tség Ösesss tagjai ezúton hivatnak megazzsl, hogy lehetőség szeriol minden érdekel! szövetségi tatr okvetlenül és p ntus«n jelenjen m-g. Akik szövetségi tagdíjjal hátralékban vsának, hátralékos tartósa-okát a isöv*te*gi pénztároauál (Zongor ( T \ Ö / Ö , Trtiiy) a közgyűlésig feltétlenül rendeszék BS^tiegOi indítványok és előterjesz tések a szövetségi elnök címére legkésőbb ipr« M*élg Iránban megküldeudók. Tárgysorozati 1. Klnöki jelentés -'. A sz<»vet-ég 198] évi sárasámadé áa ik slöterj*sstése és felülvi egáUta. I . Az 198& évi költségvetés eUteijeestésc (t< tárgyalása. 4 Bsyéh laditványok és elő* terjesztések. K u n , 1999 évi április hó 1-én. Kartárs! üdvöslett*): Komjáthy [stváa, szövet* ségi főjegyző, K u n h y (i \ özö. szövetségi eluök. Dvónaky József, s z ö v e t s é g i titkár.
Sándor
komaromi festőművész g y ű j t e m é n y e s képkiállitáss, mely a maga nemében érdekes
művészi eseménynek Ígérkezik. Thain J .nos Érsekujvároti rende ett munkáiból nagysikerű kiállítást, melyről a legszebbeket olvassuk. A művész i maga józan é s ertdeii tejfogasában az eletet festi igaz é s friss színekkel es művé szete a legjobb hatást te zi ugy valószínűség, mini meglátás tekintetében, A másik művész, — ylatz tanítványa — Rekhenthal S kndor orosz fogságból hazaérkezve, SZ elmulasztott -veket lázasan akarja pótolni és m e g l e p ő rajzludassal talán a lendületnek szédm» extázisában vet vá szonra gondolatokat; egyike-másika talán heves
ellenmondás! kelt, de tagadhatatlan, hogy e fiatal embernek sok a mondanivalója s ha a formanyelv teljes birtokában lesz, el lemondja. Az érdekes kiállításon csaknem másfél szaz kép lesz kiállítva, rajzok, akvarellek, rézkarcok es festmények. A képek árai olya.i«»k, hogy a húsvéti mfivásár erőteljesen megindulhat A kiállítás vasárnap delelőtt 11 órakor nyiiíkmeg. — Eje-yyzes. Yeyii .1 -. Ö nemesócs i ref. tanító eljegyezte Nesseeéesárél tuw* Berváth Jézsefné Mi Ike leánvát — A komaromi első hitelintézet, városégyénk legrégibb péazistézeie ajánlja bank és ¡ e zváltőüzleté! a aagyérditfflü közönség íi \elmébe. Beadkivül kedvesé összeköttetés i révéa módjában áll Ma.izyaru:syáü:ba kult'»ldie pénaátutalás.>kat a legelőnyösebb árfolyam melle t. a l» gtryorsab ,»n »-szk«»z..¡ni. Kiiihodi pénzeket legtlönyössbbea, a napi árfolyam mellett ád el és vált be. Elfo?<el m e g b í z á s o kat a budapesti, wieni és prágai tósedékre. — Sc••midthauer orgonahan jversonye. Már bili adtunk arról a nagy művészi esemény ről, mely husvél hétfőjéu v á r o s u n k b a n le fog 1
zaji mi. Sehmidthauer Lajos o r g o n a m ű v é s z föl-
dink diadalmas külföldi kőrútja után ismét fellep nálunk is, hogy bemutassa v i n ó z i t i s hl mellyel csodálatba ejtette mar egész Európa művészi körét. A nagyszerű hangverseny gyönyörű prog rammal folyik le. A katolikus egyházközség az orgonát a hires Rieger c é g g e l most hozatja rendbe ugy, hogy az te jesen áthangolva es helyreállítva várja a hírneves mestert j ttszó asz : ..hoz. A hangverseny htiavét hétfőjén lesz deluia.i 5 — 7 óra között a Szent András tem plomban 2 0 , 15, 10 é s 5 K helyárak mellett. Előjegyzések hétfőtől kezdve történnek a p l é b á nia és a Spitzer-féle könyveaboltban. A tanltok tíznese. A „Lidove Noviny" azon jelent is ível ellentétben, amely szerint a szombati minisztertanács a tanítok fizetésének rendezésére v o n a t k o z ó l a g a decemberi törvény 2. §-ának hatályon ki\ul va.ó hei\ez.se mel lett döntötl volna, a Prager Presse arról ad hírt, hogy a tanítók fízetearendezésének kérdé s é b e n még nem történt é r d e m l e g e s döntés. A miniszterta ács utasította azonban az illetékes tényezőket, hogy a miniazterközi bizottság által ö s s z e . i l i t o t t adatok alapján konkrét [avaalatot dolgozzanak ki es azt tanács eié terjesszek.
mielőbb
a
miniszter
— Szerencsetlenül Járt házaspár. Balyea
sserencaétlsnaég élte a napokban Btau Lázár Sgyhazgellei lakost feleaégéveJ e g y ü t t . Az M-ZBZOUy a pincébe menet U z u l i i u t e^ Ufen trepeáést sasavédett, Biau Lázárnak p^dg az o r s z á g ú t o n egy heugt-relö elé fogott megbőszült ökrök mentek nekitéa l>ordáját történ be.
A J o pajtás" s z e n z á c i ó s mesepslyazata Hnei át ve*arne] *g>ja * saj S . ! » u - z k o r á v e t e t i magyar ayeivl gyermsklapja, a ,Jé pajtáé", aatlj már az elsG szám b a U 11*111 111 ilolr U I . H m c g i * * } • té>.»* 1 kedv^kfdik kis oW aóliak >!• >• j á yázstot Ir k i •—11
éven * \ > r i n - k » k r» »•«• a sikerült mesékéi Beascssh iéwei, dt* a ki?* szerzők fényképév l f»arjOtt közli le. A négy legjobb asesc írója még ka • Í. jutah in »u részesül, Az első dsj rgy kilo
ka 11-. H aWkat d k 4ij gyönj ői B Bseeéskfl J v, H harmadik dij rgj saép leetett doboz, a BO* gyedik egy jól felszerelt tollUrté. Kívánatra asoiet vény számol hagyna kftld a Jú pajtáa" kiadóhivatala, Pozsony BratisJ*vs, Szénatér i i A pJé pajtás" előfizetési Ira Begyed étre 18 keroaa. A Kereskedők Testülete kösli i éekeh tagokkal, bogj a hteai péeaagy igaz gatóságtól i kővetkező áVti atol kapta pénteken, folyé bl 1 és s A aal \ HUZLJ^Nujn.i>ztf r f. évi 16721 2198/12, V— lé s/. rendelete alapján felhívom a komárnoi kr-r-^k'aK^iVi t-lnuk.ur.it, mj«z*riat szivcektdjtk az összes komárnoi kereskedőket ligyelaavatetai, bogy a t. éfi 8 j . n i « i lg késsiet ben roll ssappaa, mosópor, mosószóda loilettessappaa és egyéb parfeam és toileite gyártmányokat részletezve - minden lemnél * vitelát kitüntetésével éa végösszeget l M . . . ni kinin tve, kél példányban iráabaa a komarnei Jövedéki ellenőrző bivatalaál i *k»lóbb folyó M lOiic j-l*nt>ék b« e- t _ f.^ ad t as edóbivaulhos legkésőbb f. bé végéig fixessék be. Akik ezen kötelezetilégnrk sem lengnek eleget, azok ellen a büutető ' jé ka megindítva l e s / . Ezen készklek bejelentése azétl innenik, meri l évi április 1-tr.i életbe lép a l os forgalaai adé és az addigi fényűzési idé belyetl ezen cikkeknél „forgalmi adé átaláay*, melyet mar a gyáros fog fizetni és » kereskedők többé nem tekál azért k-ll az április l é n kéazletbea levő éra ut n h i' ít*ri!aiuii M I Ó I i m j í / e t u i . miután l.-töl toava * í e ü aru nem .... többé a forgalaai 9
t r
adó
je?\Zrk
Illetve
1922.
»
B oldal
kle
érkezik,
es —
a
az
mi Iliar
el>rje
u'au
jón
—
fieg leaZ SdÓZtatVS.
— Ju.osziav nij«yar határkilgaiitás. S badka éasaki hatarat a hatarkugazitó-bizottsag tudvalevőleg Magvarországhoz visszacsatolta. A jug szláv kormány most az irányban folytat l á r g y a á s t . hogy Szabadka íszaki határai m g-
felelő rekompenzádőért visszakapja. Szabadkán as a hir terjedt el. hogy a magyar kormány beleegyezett Szabadka északi területének Jugo szláviához való visszacsatolásába, Ellenértékül amin! már s.ó voli róla H »rgosnál és Kama rásnál korrigálnák ki I határt Magyarország javára A Szabadkai Hirlap szerkesztője kérdési intézeti a hírre vonatkozólag Dobanoumbi Pál főispánhoz, aki az! mondotta, h »gy »iz ügy a tárgyalások stádiumában van. A tárgyalások e reláihatótag azzal fejeződnek be, hogy Sza badka visszakapja északi határ.-.'. Magyaror szágnak pedig másutt adnak ellenértéket. — Kegyeints rtes Dunaszerdahely köz ség iársadalmi békéjét évtizedek óta >oha sem miféle vallási vagy nemzetiségi viszály nem zavarta meg A lakosság külötnbőző rétegei a legs/enb békességben és megértéiben ének, egymás vállasat es szokásait mindenkor a leg nagyobb tiszteletben I riották, BŐ! kölcsönösen igyekeztek azokhoz alkalmazkodni Annál elitélend- bb es su ^osabbelbii 11 n a késik aa a sérelem, mely i katboiikus hívőket edd g ismeretlen helyről érte! meri alkalmas az évtizedes békés viszony elbomályositására Szomb itra virradó éjjel u.yanis ismeretien tettesek ledöntötték ke; szobrot a kálvárián és bizonyára nem rajiuk múlott, hogy azok nem törtek szét, hanem éps igben maradiak. — Mukedve:oi lo^das. \ • dorpa ztai n Iki dveló r j u - g l lyo evi ápri i - h i 16 n színielőadást rendez. Színre r e r ü SzigiweU .-1 Cigány cw fl népsrii na [re. Szem ilyek : \' rszegí g *d g f ld i nrfi S e v ik K ín ly, Kurta, nagygazda, aggk>gény Sterik btván, Győri, unokaöccse Boiemanl Ferenc, Márton, paraazl gazda Radoaicski János, ü :»-• s í ••• *cHalász lona, Évi ennek leánya •• tőférjétő Biaakovica Wti, Zsiga cigány Szo ai Vendel, B zi gyermekei Horváth Ferenc Blaaaovics l o n a , Ferke nraságl g da hajdo Skevlik Lajoa, Kis bíró Német Imre, Kondoráé Doiezsa ktária, S i n Panni Erzsi parasztlányok B i korkm Ktel Uési iros Ilus K - l R « i, Zs< fi néni Radoaiezlty Joiis, Násznagy Némel Imre, Két v* felj Dulessa .1. é- Német . i . á z előadás kezdete / órakor, BeJépŐdijQlőbely 10 K, állóhely 8 K. Előadás Qtán tánc l
A köztisztaság érd* kébea Avá • közti~ztM*»c • >at a y i r i delei L § s szertől a ház belső és kklaő részeinek, raJaminta ház előtti j á t d m a k tífStáii t a r t á s a s a imf.* idft be álltával a jaruat r r ^ ^ r l én esi M ü i i b ' Z t e l U i a báztnlajdoaos kötelessége. Felhívja tekál a rendőrség a bázta íjdou löket, begy ezen kö — Mit kell c?atoini az állampolgári kór telességeiknek i«»:.tu»aii r-i-g^t t»'fcr>>nekf mert v é n y h e z ? A minisztérium figyelmezteti az er annak eimu'asztáeh kihágást képtz és *zigodeketeket, hogy 8 CSChszlovv% állampolgárság ruan lesa t ksU t ve. elnyerése iránt beadott kérvényekhez a követ Dr. Ka'lay Zoltán jogi szemináriuma kező okmányokat csatolják fel: Illetőségi bizo Budapest. Ai drássy-Ul 8 és Szeged, Pa.lavicim-u. nyítvány, a regi állam kötelékéből való e l b o c s á t ó 5. felelősséggel cs biztos sikerrel készít e l ö okirat, az összes családtagok születési es h á z a s bármely egyetem és jogakadémia öaszes jogi sági anyakönyvi kivonata. Hatosági bizonyítvány vizsgáira es ai ügyvédi vizsgára jegyzet — arról, hogy valamely belföldi város va^y k ö z bérlet! Rekapituláció! Minden felvilágosítás! ség kötelekébe való felvételét kilátási) i helyezte. szóval N|£y levélben készséggel ad akar a Bizonyítvány arról, hogy a f o U a m o d ó már öt budapesti, akáf s szegcdi igazgatóság. 151 év óta belföldön lakik és öt év óta itt adót fizet. Szélhámosok garázdálkodása. — Ovas Vagyoni bizonyítvány telekkönyvi kivonatokkai Az utóbbi időben SziovefiSZkd egyes vidékeit felszerelve cs közjegvző által hitelesítve. E r szélhámosok |árják be. akik mindenütt a |ÖVC- kölcsi bizonyítvány. Nyilatkozat arról, hogy fo dékeileoörző hivatal közegeinek, vagy a vezér- l y a m o d ó é s családja lemond álllamkölcaön igépermigv igazgatóság deiekiivjeinek adjak ki ma guk it ts kiváló előszeretettel visznek végbei - A tanulok u t a z á s a A eaehszlovák ál kttlönféle ellenönéseket szeszgyárakban* ven lamvasutak igazgatósága k ali: A közöns g déglökben, korcsmákban, továbbá kunéresi enge ismételt kívánságára a taanlóifjaság szamara délyeket Ígérgetnek síb. A szlovenszkói vezér- kttlöa kocsikat szemeltek ki Az eddigi tapasz* pénzttgyigazgatóság felhívja ezért a lakosság tálatok szerint a taanlóifjaság ezekben a ko< figyelmei ó n a . hogy mindenkinek, akinél a | »- CSikbaa helytelenül v.s^U'dik, a k«»e>ik beivn vedékcl enörzöhivatal közegei |elennek meg, deaéaét ro gálja, agy hogy s tanalóifjaság ér jogában ¿11 ezektől nemcsak hivatalos személyi dekében t t-t t iatéskedések hiábavalók és kár igazolványok, hanem a szolgálatukra v o n a t k o z ó ral járnak, iainek következtében felmerültek kOlön parancsnak a felmutatásai is követelni. i lyaa kívánságok, hogy s taanlóifjaság szál — Haziestely az Iparoskorben. A Komé lítása felaöttekkel együtt történjék^ A kösvá romi Iparoski r i dor Q eai be yiaégeben 1922. leuieiiv tfiiat s tekiatétben nem egységes, évi április \> e:i. va>an ap e-te > órakor tagjai hacsak abban nem. hogy a taanlóiQaaág szab féaséta Házi I - é y t ruidez. A sikeresnek iger- litáaáaak kedvezői en k- r u l m é i y e i t a va>utkez^ estély műsora .t következő: l. Lámpa iz, igasgatóság számlájára írja. A csehszlovák Mmalőg írta Zöldi M á r t o n , előadja Cirja R6államvasutak i g a z g a t ó s á g a tehát felkéri a szü z ik-. ií K- « b a s a - . Tattja dr. Uard* CZ József. lőket es nz iskolák i g a z g a t ó i t , hogy "Ziranyu 3 Kopté, Előadja II lyi Lajoa. *. Kismama. javaslataikai egyen aen a i taatigasgat t á g h o z Vujatrk egy felvonásban. Irta Kare/ag Vilmos. nyáj teák be. Szeméiyek; özv. Kccsárdyné: Simon Bözaike A törvények ós rendeletek gyűjtemé Bánvári Kornél: Pataki József. Vatadi Sándor, nyének legújabb szama. A ; vények és rende Begyi Lajos, ánna azobateány: Horváth Irénke, letek gyűjteményének apn is aó a:, m-gj**:, nt — Hirtelen halál. TyakoS Balásané alt Bl. száma a eaehaslevák á l l a m p u l ^ á r o k n a k az ayárasdi köaségi lai-a ajazaiöti flrő sl is angol állampolgárokkal azembea fennálló jog* 1
fl
április s.
— A Grand Szanatórium mait havikimatatáaa as uj iatécai élénk látogatottaágásáaél teas tann«áaot A t a v ^ z kezdetéről az idegbe, teu-ek jelentkeznek nagyobb számmal, de egyn többen keresik fel a saanatóriotn díagnoaetikaj osztályát ts, ahol a tegmoderoebb vizagáiag eszközök — Röngten, vegyi éa baktarioiógisj laboratórnmok — vannak a pozsonyi tanárok 6s specialisták reodedkez^sére. A mek születik, C > I K elvetve hoz a gólya egj leánygyermekei is. A fényes mfltőtermek fot> galma éa a gyakran előforduló nehéz és nagy műtétek kitűnő sikerei igazolják a pozaonjt op rátörök kiváló kvalitását ngy az általaaoa sei»e-zet. miat a nőtr\ó_ . i>/ iti.
te-iei!yene.szeu orr-, fülgyógyászati vagy urológiai s e b é s z e t te rén la. A kimutatásban s<«k ismert névvel találr
koznak. Ilyenek: Báró Medriyanezkv, Dr reiiyi. Ciakó, l>r K'»rp", C>orba, Dr. Czabáo. Si leatey, Dr. Holota Dnat, U Hey Jorak, Dr. Horetzky, Földes, Gröí Drasskovich, nattysárói Frank, Marta, Bicsak, Fwcher, Gréiaer Tal > Popper.
l.nttd Ön már Czibor kalapos-mester kirakatait? (lök*ii ii 2.) Ez idő szerint szen* zdció! A legnagyobb választék Hiiekel nyulszörkalapokban és sapka-ujdons igokban ! Kalapok alakítása, tisztítása és festése a teguiabb módszer szerint! Előnyös arak! Szakszerű kistől* gálás I 167 Paulaner barna bajor s ö r naponként frissen csapolva kapható Prantr.er Lipót vendeglójeben Komárom, I)u laraKpart. Képkiállítás
a
kultúrpalotában, afár ho^y lm u^p vasaruap kép ihol gazdag kiálli*
más helyen em itjdk, két kiváló festőművész tái ayilik meg a komáromi knitnrpalotaban, Thain ^ K iehenthál kiállítása hornyára át - atott l^>/.. Komárom műértő közönsége sietni fog a tárlatot megtekinteni. A kiállítást holnap, vasárnap d. e. 11 órakor nyitják m~*r. A ki.
állitás kft
í? i ^ l e s / , uyit.vt aiponta
9—H
k
k é m é n y b e épített mennye/.etgerendák gyu'avltak ki. A t ű z o l t ó s á g gyors m e g j e l e n é s é n e k tulajJonilható, hogy a tüz t o v á b b nem terjedt. A tüz az emeleti lakás egyik szobájánál, ahol Qoldberg Ignác lakik, keletkezett. Szerencsére a la
kók észrevették a tüzet és azonnal a tűzoltók segítségét kérték. A Höltzl lüzoltófőparancsnokfe SchlciSZ tüzoltótiszl vezetésével kivonu t tűzol tóknak az emelet felbontása u'án sikerült csak a tüzet eloltani Nagy veszedelemben forgott Kohn J a k a b áruüzlete, mert a menyCZCt az aruraktár felett égett, ott pedig nagymennyiségű olaj, petróleum és mas könnyen g y ú l ó áru van beraktározva A tűznél rendőri készültség is megjelent, amire nagy s z ü k s é g volt. mert az utcáról az emeleti lakásba t o l a k o d ó idegenek a tűzoltók munkájit akadályozták. A tüzvi/sgálatot tegnap tartották meg, amikor megállapítást nyert, hogy a tüzet a keménybe épített fagerendák okoztak.
w
közlMi hirtelen fi^zet-set:
téae a ki
es m o h a i t .
1 t n. •
• | nagy n izv< • me lett folyt le.
Igényei i köu lessttségei őssaeirására venatkotó rendeli tel tárta rozzsá<
t
a—Ő-Ig. Belépődíj a megnyitás napján 3 . a többi napokon 1 K. Tanalójegy 1 K. — Szobatüz a Ounarakp^rton Csütörtö kön, f. hó 6-ári délelőtt • 9 órakor veszedelmes tüz ütött ki dr Krausz Arthur Dun. irakp irt 18. szamu házában. A hibás épitkezés folytán a
TÖRVÉNYKEZÉS. Mikor van helye a trianoni b é k e s z e r z ő d é s 187. cikke alapján a per f e l f ü g g e s z t é s é n e k ?
budapesti mérnök Kosaáian tbjf. városát csatornaépítési munkálatok hátislékos dija éa az általa letett szerződési biztositeK kiadása iránt perelt- aa itteni tőrvéay sséknéL A per 1916. é v b e n indult, de közh a forradalom es az azt követő megssáuai inia.t s z ü n e t e l t . Kis Jenő H p rt mosl fsh • de Komárom városa azzal védekezel hogy a csatornázási munkálatok a talsé aw*' Ion ( ü j városban) taljenit tettek, ez a rész p<j* dig tudvalevően elaaakadt a jelenlegi várostolj így Újváros gazdagodván acaatornázássalítj tartozik majd fizetni i - . Bgyébként a pei függeaztéaél kérte aűndaddig, mig a trianoa békeazersődás értelmében iuegalakitaud' tételi biz..tt.-á- uem to^ afeiöl döate i. melyik állam tartozik a kereseti kövatak* Kis
.ieiiő
-
fl
r
íl/etUÍ.
MVrvénV*»ék a j»ert tdflgfftsgtttta, ftjoubis dr. Mohácsy János, K i - J*tfl ftgyvédje fl ebbéltfl Ozl a határozatot K SSpokbiD érkSSStl le a pozsonyi ItélAtábla k*> lArotaU, mely s Mftggeastésl megváltoztatja ^ i törvényszéket a per folytatólag tárgya ktara utseitja. AA ítélőtábla Indokolása H Z . hogy a tria noni sz raftdéa 187 ci ke alapián nem fDg geasth«*t6 fel a p*raa nijárá*. mert a béka* KÓdéabefl e m l í t e t t : közadósság ('lé'te pu bliqoe r• eu lerontat eo&ettttiée) fogalma alá ű közönséggel szemben nyilvánosan vállalt kö telei tt* a eaík, «1- m-m « (gyesekkel kötött szerződésből eredő a azotiédS főinket egymáaaal esem ben m-gilletÓ igények azok, melye ket a békeszerződés a j ó v á t é t e l i hixottaág iöniéee alá utal. A jelen esetben pedig Komárom városá nak esetleges marasztalása esetén jogában állt, h így igényeit avval a jogutódjával isimben, aki:. k javára a izerzódése* munkálstok vé éae aserint) teljesítettek: érvényesitae. " (f) A
NYILTTER.
342 1929
Z S O L D O S T A N I N T É Z E T B U D A P E S T , V I I . D O H Á N Y U T C A 84. T E L E F O N : J—124—47.
Pénzügyi kérdések az utód államok római konferenciáján. — Jelzálogkölesönök és betetkövetelések a magyar pénzintézt tekén. — A terftleti m gesoakitás folytán lfsgysr ISán és as utódállamok közótl ISaaHM o van |ssdsságpoiittksi ^> péssttgyi kérdés keletkeamelyekn K végleges rendeséséréi S Léke* -/ • lódéi nem intézkedik. Az Igy megoldatta nul maradi pénzügyi kérdések köpött vas i lállamok terüle én tóuaállé jelzálogkölcsö. > ai ngyaaoti forga omi au l*»vé zálog ívelek ügye, ralamiai az itt levfi természeti és jogi Nzemélyeknek, a m gyár területen marad pénzintézetekkel szemben fennálló betét* és egyéb követeléseinek problémája Az utódallamok most megtartott római konfereueiájs szintén fölismerte a kérdések rend zésének szükségességét s azokat M biztosité intezetek pénzügyi kérdései mellett, szinten fölvette a konferencia programpontjai
f
lyozást. Miután a tárgyalások során nem sikerült az olaaa tervezet kifogásolt ré>zét megrátos-
tatni, az tgész javaslatot levették a napirendről. így resdesetlenül és egyenlőre megeldatlanal •áradt a pénslatésetek k ö v e t e l é s e i n e k és lartosáaáoak ü g y e is. amire v o n a t k o z ó a n pedig *z olasz javaslat megfelelt a magyar érdekeltigényeinek. a iserkeestesert s fosserketsta • relelos. Lapkiadó: hpltier Sels.
«Ycmstott Spitisr Sándor könymyonadájában Komárom
4
>/
Meghívó
A legjobban koszit elő m i>;.m\ i / s ^ . í k r a .
Vidékieknek levelező oktatás.
balpzrtl ánnentesitn és l»olvi/.s/.at)Alyozó társi il Ét lekeltsé ének 1 9 2 2 . á p r i ü s h ó 2 5 - é n d é l e l ő t t 8 j ó r a k o r Crseknjv4> U ;Í I r slal tanácaterniébon mactartandé
a V;Í.
S p e c i á l i s , m a g á n h a s z n á l a t r a Irt tan könyvek alapján. Imi T
HIROtTt É K . Pk.
10.0
társulati elnök.
Alulírott b í r ó s á g i kiküldött 1 s - 1 é v i l . \ t c 102. ében s s s s n n s l kösbirré tes/i. hoüv a komárnoi (áras! . r *«g l-'"-M -vi I'. -JiSi. _\ */ámt) v . - / . > • • k O v e t k e s t é b e n dr. W e : u M i k s a k o m á r o m i ügyied á ' t s l kép értein
viseli
Mikols
lakos
ttVOSJ 17.
nap ( á s
István ellen
a?ára
10000
K
foganatosított
egj
kereskedő
s jár erejéig kielégítési
csallókOzsra*
1^22
évi február
véarebajtás
utján
feiulfogialt és 1 2 4 2 4 0 K r a b e c s a l t i s o b s b u t o r üst éf a ra n > n e mQből áll«» ingóságok nyilvános árverésen ••lakainak. Mely i n g ó árverésnek a komáromi járásbíróság T. 2 4 8 S 2/1*21 számú v é g z é s e folytán 1 0 6 0 0 K l ő k e k O r e t s l é s , e n n e k I 9 Í I . é r i j ú l i u s bé S n a p j á t ó l járó .v •» "i .. . « .-.1 í n MHI K i*«ri bíróilag már mag" állapított kÖltaég erejéig Oaliúko/a'aiiyo^ k«>zs*'ül>en le.'i.iő •'s/.ki./l.'s.'r.' \\l'i2 évi április ho 2» BSpjánsk d é l e l ő t t féJ 9 • ráj.i hat'iruapu: k i t S s e t i k és ahhoz a venni s z á n d é k o t o k »>ly m e f j e g y x é a ^ e l hivatnak m s g , b e g y az érinteti
ingóságok
mében
készpénzfizetés
ai
toSl.
IA
v
nelU'tt, a
1 9 M . Hpriliz hó 4 én.
Ajticz Korirüh Dszsa sk.
I98S
Árverési hirdetmény. g-s
D o\,
107—lOS
§-a
Reviczky István sk. 216
társulati igazgató,
SZEPLŐ Dr. J u t a s i y
ellen
Szeplőkenőcse
csalhatatlan ét ártalmatlan. Kapható v/.ikQzletckben, vag} utánvét mellett dr. Jntassy Kozmetikai G y ó g y i n t é z e t é b e n , Bndspeat, Kossuth Lajos-utca 4. Minden e g y é b s z é p s é g h i b á r ó l tájékoztató ÍOzel Ingyen.
2
iwm
értel
a beoánm alul i- . 1 f o g n a k a d a t n i . r«'lhivatnak tmn-lazok. akik a befolyandó vétel árra nézve a lii »•!••/<» k«"»vt-t--lését meg I6SS kielégítés BAB tartanak jogot, amennyibe az. bogy részQkre a ÍOgtalSS korábban e a z k ö s O l t s t s t l volna, a végrehajtási iratokból ki n'm tűnik, k o g v e l s ő b b s é g i bejelentéseikat az árverés megküldéséig ulirott bíró. kiküldöttnél szóval VSg| írásban bejelenteni t s r t o z o s k Koinarnó. lOSfl á p r i l i s 5 R6b M i k r ó s 214 járásbiróaági kiküldött. legtöbbet
igérénss
a
köze.
A biztosító társaságok (Bggó pénzügyi kérdéseinek rendezése sikerSlt Eza>l szemben a pénzintézetek és jelzáloglntézetek ügyében a tárgyalások nem vezettek endményrc. Esek "ii a kérdések b D I tárgyai i >k alapja az olaszok Hit/*l alól ijesztett tervezet volt, mely két részbél állóit. Az eJaÓ réaa javasolta, hogy a magyar pén i n t é z e t e k az itódállamok erSletén fónnálié kóveteléseiket ki tartozásaikat kölcsónosea magyar koronákin kapják és Qzeasék. A második réas vi-zont agy - Ó hogy s magyar jelzálogintézek az atédállamok területén lakó Bsletfeleiktól, sz állam valutájában kapják m»-g az ea déannuitásokat, de snoek megfelelően 5k is •in a valatábsn fizessék az ugyanott slhsIj sett záloglevelek után járó kamatokét. A javaslat első része- megfelelt a magyar ekeltségnek és «z ellen nem is emeltek »gáat A második részt azonban a magyar kiküldőttok mint slfogadhatatlant, visszauta litottak. B zerint Ugyaaia rendkívüli kocka satot vállalnának az intezetek, [gsz agyán, kegy megkapnák a mintegy kétmilliárd magyar na értékű anneitás-kőveteléfcüke! az ntódUlamok valutájában, vlssoat vállalná torto á sáliak az ott I vő z á l o g l e v e l e k kamatfizetéséi ugyanolyan valatában. Ennek elsó következése lenne, hogy a zálogleveleket témegeeeo kiesempészaék sa uj államok t e r ü l e t e i é . De különben is elfogadhatatlan ez a terv. mert a zal"^:evél természete meg sem engedi az ilyen osztá
ármcnltslld »^ heli»Uszahályozó lársnlsl Cornócz.
p
z
K Ö Z G A Z D A S Á G .
UAgbalparli
Irodai gyakorlattal readelkezl
Keresek megvételre
l á z a t lehetőleg n pályaudvar 5
ki .» szlovák és magyar nyelv I iséban és ir.i.-1'.n tökéletesen bírja, kedvező feltételek mellett felvétetik. — i gyaaatt egy
női
udvarral
szobival,
es
közeiében,
tisztviselő
k e r t t e l . — Cím .
munkaerő
Sobatka V. Komárom,
t- korostel k. ki álláaok azonnal eJfogialkatók. Ajánlatok ^ssorgalsias j-lige alatt e lap kiadójába Intésendflk. 213
515 1921. b. v. szám. Árvsrésl Mrdetaény. Alulírott biróaági kikOllea l zennel közhírré teszi, ílSSI : l . \ . t.. 102 | ) bogy ¿1 komárnoi jársabiróaág I0S1. Pk. 5S2H ssántu régsése kOrstkeatébsn dr. Kőváry .lózset komárnoi üj»yv« i ital \•;:»»•.• I>• 'nmnk*»s «iyula komárnoi lak* "i felperesnek - egy a Komámoban (Dunsrakparl 21 szám alatt) lakó ellen I2SSÍ korona 18 fillér s jár erejéig az o.*2\ december 8-án foganata* sito:t k elésitési régrebajtás alka mával — s i^nvner folytán még bírói zár alat' maradt - lefoglalt I IO70 koronára becsült kotCSUMÜ btitorok, konyhaed-nyek. jégstskrény, eg^ grassofoe és egyéb tagéságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely arv.r.sm-k a komárnoi j-irásturósag 1S81. Pk 5823 » szánni végséss folytán I3í9ai korona 1^ fillér töke, sanek 1 1 ise] tember 4-tól járó 5' Q kamata 800 korona perköltség SS 134:*i korona tK) fillér már megállapitott üOltségek erejéig Komámoban, adós lakásán [esndé megtartására ai 1922. evi ap ii s ho 10 napjának d. u. 2 oraját tüzdm ki s ehhez a venni szándékozók oly megjegyzés sel hivatnak megi hogy a/ érintett ing«'»ságok az 18^1 : IA t. e K'7 108, H a. értelmében lésspénsllzetss mellett a legtöbbet ígérő es beetáion alul ÍS •adatnak F-Ihivatr.ak nnnd»/.ok; akik a befolyandó vétel á r r a nézve a bitek í köf< tsiését megelőző kielegitéshez larlanak jogot, amennyiben az. bogV részükre a foglalás korább »n esskOsOltetstt rolns, i régreneJtáal iratokból ki nem tűnik, tiogy s
O K O N K ÍJ A X S Z A P A
f
Vaqdunasor 15.
r
11
1
i
»
\
l 0
Komárom Szállítja a legjobb,
legolcsóbb
szappant.
t-m j»« » n t < ii « > M U U I I r u d o i k i i 4 i y i i Isi
ó.vorNim
»MII
kelmefestő-, vegytisztitó- es gozmosogyara eszközli az összes tisztításokat es festéseket QyásSTV i i 24 «»ra alatt kifogé ' l SJ il |sst MmtaIsetéaek 8 é r a alatt is k-/1 nek ponloaan • megadott minta ntán Gtallér és késeld tisztitáa. RókabórOk és
. .éb szőrmefélék festése. Hlgenikui lltisztitás. Gyár: Kosice, Masaryk (Klobusitzky) utca 4
Vidéki fiókok: Presov, Uzhorod t-t
Alapitási ev 1812.
Képviselők felvétetnek.
>t
u;
1922 Romftr
10
n . U z l e t á t n e l y e z e s II M
U
O
Í
A
M
V
U
?L -ü a
ÜÜT^vem'
ISI
I
5 *"
r r i t i w ^ " ^ "latszertárat átvettem és ^ s z e r t á r i minőségben f. hó 15-é
:
Morocz
R a k t á r o n tartok l e g j o b b m i n ó s é g f l kOlfSldl p a r f ü m ö k e t , k o z m e t i k a i é s v e g y é s z e t i t o v á b b i gsjmml cs K o t s / c r e k c t . v a l a m i n t f é n y k é p é s z e t i é s f o d r á s z a t ! c i k k e k e t
•
rpi'ilrt
mfitntézctétfl Eperjes (Prczen). kdnyock,
Elvállal
'S
mindennemű épület
ríib?i és l^diszesebb kivitelben.
gres
-
A layfijutányosmbb "rak! K é s z bút'?i« r a i * ii ! !
\S
íi ^
I !3
VI
11 V I P C' '
mér ö<.
" -
t
: I
ítíaícfTirpItészGti és muSga?- | j
rLomárno, Biwa-rtslpart 52. Teljéi matomhwendezéaek,merf- j 1 gazdasági ; é p e k vaaszerkeietek, | e-üiiet lakatea monkák, niotor es pJHVit-S.
l
„Alucid" rézkénpor * -I •[.« rwetei sre • i sepei ssrs Icicujattli »»-/• i . !• j el t jc»a kha* l< ;•.!*. ahna*. vi-o-rliliuV* f i f u i I s ntctl«'tt a Inn-»"»l.»»t m« ; .' .: Ij.i • «. .i - o'"!» >«• «t ni*MI maija ni KI/ i i ; r : « H el lilHÍt«'i:4 : \ r i . l t 111 / sö, B«4 | e !. I \ . ; u:« i .». relet a J«»/>»f "«3 CS
I IF
v i : O >i.
és bútor munkdk.it a L.^c'gysze-
a
menetren
dek, púpirdruk g y á r a . € n
«-^- I > 11 I < • I ' :»->.'»: 11«»
KOM
qrűfihai
Üzleti
árognista
cikkeket •
M « mi J * * i*« • — l -111 i-.i j:t M á l l l i
Kosch Árpátí •
Zsigmond,
T ö t h J e n ő utódai Nzalay ftflhikly E^ial
i
c
n
g .. M - i / Igéé tísstsU kőtönséj további g á t * pártfogásét " ( s s ta* :.-uei
Baross-utca 1, s z á m alá áthelyeztem.
niitiótt 1023. éui naptár-, Iskolai fSzd szükségletét fedezné; kérjen áraldnictot
április 8
l'liioni ti:il«»H/.ot>i» I m l o r o U K I : i i*o i : . I u;> l l l i o l I i n I n « ! « • 1 1 1 1 « • 111 ü :i - t 11 I«»*» : i l l \ : i BTolCfl r i l l O i n < I r - / \ ; i l v <»1 •-.«» ; : r . i l « K . d o U .
l »:
r
Dr.
Ricbte-féle
: g; ony
Liniment, u. n!. barack, ő"zi bavack, szilva, cseresnye, megt , a l m a . k ö r t e stb. bő választékban azonnal sz: llithaíó.
a EIorgoey*Psin*EzpeUer pótléka
l35l
• r e»**tb«*ii L• valt -JSflCiiRafitó bi'riorzsMfa k"s*v»'-nyn-l, rbeonánái. P/afalasoknál, influenzán:*!, hátijainál, ny.ikr« v» . M fn6gnQlé"'Knel stb .Mai •••n p\ j^ylaxban fcaphslá hözvetl. n i. tv'bizáfokat d . K i e k t e r g y ó g y s z e r t á r a , Z i i ; u j^old.
„fgyesjií
f
L Íutn" ;
Pragma I . t
úr.
;i/
jo
I I : I / . I : I ^ 0
?
Bratislava (Pozsony) V., Szárazmalom
:vt
K « l n l T*»u l i « » u < ^ \ . i l u l \ ; i I « • «I 1
Sivitrai
Franck-kávé p ó t l é k m l i i « l « • I I I «»1 r« ÍZ l»«*\ ü l i
••••
Részuénylársaság"
e z e l ő t t i P o z s o n y i E p i t ő ós D u r v a v Rés/.véayt-^ok kerti üzeme á tal. V e z e t ő : Raichsthiler János
M«*fbixásokat M Cl MM kéimsstfS intézünk «-1. Ovegje 8—. 12 50 és 20 - kor. Minim KgVM üveg a Horgony-j* Ízest viseli A* a pontos használati u is tartalmaz, a. >1ÍIMÍ«'II
Cpilő
«-|«»l»l»l K°.:t
1
pható !
« .
\
. » / . M
IJ « N i n 9SJ I • «T« »1 «'U"> I U | M • i ' l K I «• r .
I«*t
alliii.
i'li
it u i « i
mull
ni*•ixniiii .tt.l.i
tlSU / i». i u |
U.
«.IMM
.«1
sörgyára
in < lil iiUa rit á -t «-rli« I « 1 .
I »«•
« c> . ' l u l \ ii I i " l ! i i , i I , 1,1« U ml > *' I
K < -11
Rekord
12
SzlövenszKó l e g n o i e m b l
Ii«»uy
alátagyár I». T lupUDülítasíi.
l.ni.lí
«• / . It \ ««
161
Elismeri elsérasp klIÖBtegességek.
I
13 .A
a
Exquisit
e r ő f o r r á s
sör
Fftépróelei: I0IÍR0I1 VENDÉGLŐSÖK és liVÍSOI SZIVW éa JÉÖÖfíW
Szunyotjhy Testvérek . vas- é s eas4«S*ffl g é p ereskedok -
Ajánljak r a k t á r r ó l az összes aazdasági gépeket Ekek. boronák, ve og pnk Repavago. szecakavago. cseplóyarniturak. motorok, darolok stb. i
137
;V
V» t
V I
.02;
prilia »
> K« nn;i idini
fconyJiakerti
ég
virágmagot
| „ipok «
rghoffer
fajtisztán
J
11
, Ü íl 0 S
o'ilal
msgkeresked hsa izálUL Pozsony, Vasar-ter 13 Kérjen írlapot.
Mezőgazdasági pépek igen jutányos árakon eladók Gőzlokomobil, benzinmotor, teljes cséplőgarniturák, szántógépek, vetőgépek, aratógepek, trieurök, gabonatisztitógépek, szecskavágok, daralók, házimal mok, répavág^k és minden e szakmába vágó gép, továbbá kerékpár, varrógép, hajtószij, mindennemű szerszám, benzin stb. Állandó
nagy
kiállítást
tartunk,
amely
é í d e k l ő d ö k n e k
SLOVENSKÁ
i
f
7 « E
á
mindenkor
rendelkezésre
Z'íALYA Z1L1NA. m ű h e l y
t
i
r
L
M
T
r-
.
n
J
megnyitás.
Értesítem a mélyen tiszteli közönsé i • . i. y Komárombon Dágdunasor 34 szám a atl (a vi ll Cziling U le házba i | aD3
FAflLGtoUNKALO IPARTELEPE. BÚTORASZTALOS es KÁRPITOS KOMAROM. EÖTVÖS UTCA 7. SZ -
áll.
b o g n á r
i
m ű h e l y t
nyitottam éa minden e szakmába vá gó n m n k . ' ; . ugyminl hinta ét kocsi készítéséi és |flOÍtásál s g utányosabb árban vállalom. Tisztelettel
-t Í J
Rozbroy
' A É
" * «• v
v
Károly
íe;,'k"resetteiib
marka
bognár mester.
a
j
liiHliil Lulil Medicinái g y ó g y c o g n a c . • *
Valódi tiszta borpárlat, a
iaife^t
Kapható minden jobb üzletben.
m\
i
„A GAZDA"
Eredeti gyógyforrásviz. Kitüno üdítő gyógyital.
mezőgazdasági
Bratislaoa, Oármegyeház-térll. ivenszkó egyedüli magyar nyelvű mezőgazdasági szaklapja Megjelenik
Szl
havonta 2-szer, 1-én é s 15 én. E g y mezőgazda sem nélkülözheti, mert s szakkérdéseken kívül a szlo-
O r v o s i l a g j a v a l v a : az összes emésztési szervek betegségeinél, valamint köszvény, rheuma. idült vese — éa hólyag bajoknál.
—
Kívánatra
bognár é s k o v á c s m ű h e l y
HP i
OYR13.
* zil és állandóan raktáron tart legmodernebb najtókocsikat valamint az összes boanármnnkákat.
TT*
*
E i M l O
r
z~ Bratislava,
tosan tájékoztat.
—
—
nitatvánvszáiol
n
Pozsony, Duna-utca
Mi^rendelósfkel 11
196
venszköi gazdasági élet aktualitásait híven vi lazatflkrözié - s gazdát érdekű (örvényes rendelkezések felöl pon—
Villanyerőre berendezett
folyóirat
a
legjutányosabb
árban
36. válla.
1
Üzletmesnyitás. RikMrom
tartok
i r i éf
'
A
1 118
m v e s
;;:t!
" - " ' :,MS
,ra h
/om
h o g y Baro
***
ulca 1 2
m
ipriUi i
**•
r. ; I h. r-
választékban, valainnt — az összes szabók el lékekel —
ncmükct nagy
Z w i c k e l I;
Szíves pártfogási kérve, vagyok teljes tisztelettel
SLOVENSK4 B LNKA FIÓKOK:
FIÓKOK : Bariska-Bystrica Ko tic< Luccnec Munka et* vo Nitra Nové-Zámky
n
•
Í
:
Presov
1
Kirendeltségek:
Ruzomberok Trstena Uzhorod
Kölcsönök;
2ilina
Központ:
B r a t i s l a v a «
Bereiské-Sasy, Cadc: . Mihalovce, Puchov, Rajec, Senec. külföldi pénzek beváltása, ö s s z e s bankügyletek l e b o n y o l í t á s a .
,.„... eflogad u szoaaali monda
I l í s j ó j c < i \ «SJC*'<-
R
A
U
I-K
A
i i i i r i k l l b f z .
:üíi viuzillzitiin
« i |><> ' H N z b i z t
osit&sj,
=?ra*
%
-
S
I
i 79
N
Í
I
Z
SA
B
O
*
<
É
S
F
I
A
(
Raktáraikból azonnali s z á l l í t á s r a aj niuiik: Eredeti Hoffhtr ej Schrc ntz. Clayton-Stliuttleworll kit
és
motor es jarganyee
elevátort,
eeéplókészleteket, eredeti Losonci vetőgépeket, Sack ekéket, boronák, tüskea, gyürüs éa aima hengereket, tölte és
kapáló ekéket, szóró éa eseteié rostákat,
konkolyozót,
gratogép,
fűkaszáit
es
izenagyüjtáket, széüftprél es $. elözú-oItat, tárcsás, hengeres éa köves daráló kat kézi t'*s erdbajtásra, réptvagé • s. ecskavaoo^at valamint egész takarstanykamra berendezéseket TejgazdaS I Q Í berendezéséketekére pán ka . ipái i é családi varrógépeket 5 * vi Jétállas mellett. Kerékpár éa varrógép alkatréasek bármilyen gyártmánya gépekhez
ndenkor k iphatok. ere^pargu nmik •agy val a aztékban 6*% netor es hen ye la] • Gepzsi 85 90 bófoksi G pezijjak gy*ri árban Talje j tal \$l in
B
Pi tos kiszolgálási Előnyös fizetési feltetelek! Vétel elétt kérjen ajanlatstl A isgazda es KisT ^ ^ y iparos Part tagjslf
< 5 (öt) o arengedményt nyújtunk 0
v
aai
topáéi
I ?!
j
i
I
Ily
fiis< me/ei éskö
olajok é s kocsi k e n ő c s a l e g o l c s ó b b naj — — árban en groe an delail kaphatók, — Ajánlok spanyol paprikát eredeti plofflbíl Mákokban 27—44 K ig ós valódi sze,;
Bratislavska
1 J U — ^ I
ü>r«tntált csirák p e s ó i ^ ü ,
magvak nagy választékban kaphatók. Viszoi eladók és gazdaságok részére jutányos!• — — Kívánatra árjegyzékei küldök. - Fűszerek, gyarmatáru cikkek é s fealékM
S x i v ó g r-ber.zin ét* nye beiajmoiorcikat eredeti g y á r i á r a k o n s z á l l í t T e j e s malombereaidezéfteket, ö i s z e s cr.alomgepekei é l minden cv»öfo c liket. ma.o- ^átafa^ ét fca ===== so^at g y ó r f s V M Í I U I L Z Z : . — -
I
LAJO!
• ÍShtal 73. f * i s t e r n a g y k t r e - . k e d ó Itóíai k o m a r o m , D u n a r a k p a r t 12 sí
II
k
BÚKOR
nemei édeaet 7—44 K lg. Prima ndnétéfl hasáb bükkfa szín mpyban l Prima minőségű kötél áruk gazdaságok részére nagy választékban kaphatók. M
B I
Hoffmann Sution yépáruliáza Telefon 184. l i o i i i n r o n i .
K o M v t b
t*6v
Komáromi Raktár-dzÖvcikezi
.'{. Telefon 184.
V i l a g h i r ü P f i f f , Kei&e« , v a r og pek Kerekpár
Állandó nagy raktam Raet, G a s s c r m o t o r o s cseplo keszletekben, vala mint m i n d e n n e m ű g a z d a s á g i gépek — raktára.
M ü
kiszolgálás! r r
gummik békebeli minőségben jótállás mellett. Ke rékpár es varrógép részek nagyban es kicsinyben. —
mélyen leszállított árban
(ivari arak melleit! I
I
127
>72