L é v a y J ó z s e f Református Gimnázium és Diákotthon H-3530 Mískolc, Kálvin J. u. 2.
geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága Angyal Anna, Bordás Gabriella, Kovács Mirjam, Tóth Patrícia lO.D osztály Mentor: Ábrám Tibor, tanár
Mis kol c, 2010.
o
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
1. oldal
Budai József élete és munkássága
2. oldal
Szülőfalú és család
2. oldal
Budai-a geológus (-nak induló botanikus-pomológus-tanár)
4. oldal
A Bükk "rabja" - a világ legszerényebb botanikusa
6. oldal
Budai- a gyümölcsnemesítő
7. oldal
Egy szakmai érdekesség- faiskolája
10. oldal
Tanári tevékenysége
12. oldal
Emberisége és hagyatéka
15. oldal
Helye a nemzetközi pomológiába
18. oldal
Emléke és emlékezete
19. oldal
Irodalomjegyzék
22. oldal
Köszönetnyilvánítás:
A dolgozat elkészítése során a Herman Ottó Múzeum munkatársai megkülönböztetett figyelemmel és segítséggel fordultak a kutatómunka iránt. Segítségükért köszönetet mondunk!
1
Budai József élete és munkássága
Utazásunk
kezdetén
Erdélyben,
az Erdővidéken
járunk.
Barótot elhagyva a bibarcfalvi ásványvízforrás tűnik fel bal kéz felől. Majd Bibarcfalva jobbra
és Nagybacon
között félúton
mutat a tábla: Bodos. Megérkeztünk.
Ez életrajz
olvasóit ide hozzuk most elsőként. Induljunk onnan, ahol visszaemlékezésünk Takaros
alanya, Budai József született.
falu, a portákon
rend,
színes virágok.
Ahogy
haladunk a fő utcán máris megakad a szemünk az egyik ház falán elhelyezett emléktáblán. Itt született Budai József tanár, geológus,
botanikus,
pomológus. templomtorony előbb
Európa
A
református
irányába véve utunkat,
elhaladunk
a
falu
iskolája mellett. Néhány Bodos
hírű
közössége
általános
évvel ezelőtt
neves
szülöttéről
nevezte el az általános iskolát. (2. ábra ld. a tanulmány végén) A falu büszke Budai Józsefre ... 1.
ábra Emléktábla Budai József szülőházának falán (Ábrám Tibor felvétele)
gyülekezet
nemcsak
A faluban nagyrészt reformátusok élnek. Templomuk
az örökségül
kapott
hitet
őrzi,
1794-ben
de ápolja
épült,
történelmi,
és
a
nemzeti
hagyományait is ...
1. Szülőföld
és család
1851-ben a Székelyföldön,
az erdővidéki Bodoson született. Apja jómódú
székely
földműves. Az egykori Bem-huszár serény munkára neveli gyermekeit. "Boldogult apám sohasem engedett bennünket, gyermekeit, mint gimnáziumi tanulókat pihenni vakációban. Kora reggeltől késő estig dolgoztunk. Eső verte, tarló, ág tépte ruháinkat, de sebaj! Fő dolog, hogy Szénamezőn,
Erőspatakban
a levágott szénát az eső nem verte szét.
A szénát
összegyűjtöttük mereglyébe, diadalmaskodtunk az időjárás felett." -írja feljegyzéseiben. Ezek
2
a gyerekkori dolgos napok adták meg egész életére az indítást. Hozzá szokott a kemény munkához, megtanulta, hogy legyen kitartó. A
székelyudvarhelyi
református
kollégiumban Benedek Elekkel diákoskodik. Itt tesz érettségi vizsgát 1872-ben. Először orvosnak
készül,
és
be
is
iratkozik
a
Budapesti Egyetemre. Életszerető lénye már az
első
napokban
látványától,
megtorpan
a
hullák
és otthagyja az egyetemet.
rendelkezésre
álló dokumentumok
A
alapján
nem dönthető el, hogy az egyetem felhagyása után pontosan milyen utat jár be. "Rövid ideig vámházi kisegítő munkát végez", majd
3. ábra Bodos - Budai szülőfaluja
hazatér Bodosra. Ez az időszak csak néhány hónapot jelenthetett.
Apja váratlan halála után földbirtok örökségét olcsó áron öccsének
eladja, és a tanári pályát választja. 1873-1876 között a Budapesti Egyetemen természetrajzföldrajz
tanári
oklevelet
szerez.
Már diák évei alatt kertészkedik.
A nyári vakáció
vadcsemetéket szemez nemesre, bárhol találja ezeket, még ha a tulajdonos nem engedi, akkor is át oltja, hogy több hasznot hozzon.
A Budapesti Egyetemen kitűnő minősítésű diplomája után rövid ideig lehetősége lett Szabó József,
a híres geológus
helyettesítő
mellett
geológus-asszisztensként
állás volt. De Habsburg-gyűlölete,
ellenszenve
miatt
magatartásából
nem
volt
hajlandó
állami
ott maradni.
Igaz ez csak
a velük kiegyező magyar kormány iránti hivatalt,
munkakört
vállalni.
Ebből
a
később sok baja származott, évtizedeken át szenvedett miatta. Inkább Pest
közelében egy gyümölcsös tulajdonosánál vállal szerény fizetésű állást. Ez az állás is csak rövid
ideig
Függetlenségi
tart,
majd
hazatér,
és Magyarláposon
néptanítói
Párt programjával
képviselőjelöltséget
is vállal.
szolgálatot
végez.
Itt
Szidja Tisza Kálmánt,
fanatizálja a népet, amire válaszul a vármegye főispánja Bán Dezső csendőrszuronyok
közt
kísérteti haza falujába. Ezután
Bodoson
gyümölcsnemesítéshez.
gazdálkodott.
Otthon
fanatikus
megszállottsággal
kezdett
a
Saját méhészetének, gazdaságának vezetése mellett talál időt, hogy
Bodos kertjeinek összes vadcsemetéit nemes gyümölcsre oltsa áto "A munka csak akkor alázhat
meg, ha nem végezzük
becsülettel."
Újult energiával
kezd
gyümö1csfajtákat
3
előállítani.
A nép hihetetlenül
tiszteli, szereti. Megérzik benne azt a nagy embert, aki
szüntelenül a halhatatlanságnak dolgozik. 1881-el kezdődik új gyümölcsfajtáinak hosszú sora. Mérhetetlen fanatizmus sal veti magát a nemesítés nagy munkájába mit sem tudva arról, hogy távol a világban egy másik fanatikus, Micsurin, hasonló módszerekkel ugyanezt cselekszik 1882-től kezdődően. A bodosi gazdálkodás mégsem elégíti ki teljes mértékben, és Kolozsváron
vállal
tanítói munkát egy polgári iskolában. A kormány elleni gyűlölete olyan magas fokra hevül, hogy kivándorolni
készül Amerikába.
református
gimnáziumba
gimnázium
természettan
kerül,
majd
Amerika helyett azonban 1896-ban
Miskolcra
tanára lesz. Ezt a tisztséget
1892-től Mezőtúrra,
költözik,
a
és a református
1926-ig, nyugdíjazásáig
tölti be.
Nyugdíjas éveit is Miskolcon tölti, 1939. január 20-án bekövetkezett haláláig. Ő maga a miskolci Deszka-temetőben
van eltemetve (4. sz. ábra), de a családi
síremlék Bodoson található (5. sz. ábra)
4 - 5 ábra A bodosi családi síremlék (balra) és
sírja a miskolci Deszka-temetőben (jobbra) (HOM Törtél/eli Adattár)
3. Budai - a geológus(nak induló botanikus-pomológus-tanár) A magyar geológia írott és íratlan történetében sok olyan személyt találunk, akik jóllehet geológusként kezdték a pályájukat, de az idők során felhagytak ezzel a tevékenységgel, vagy átpártoltak geológusnak
más tudományterületre. indult. Köszönhető
Budai
József
is ilyennek
tekinthető,
ez talán Szabó József személyének
hiszen
ő is
is, aki a Budapesti
4
Tudományegyetem első ásvány-földtani tanára volt. Budai a félbeszakított (tulajdonképpen el sem kezdett) orvosi tanulmányok után, rövid bodosi tartózkodást követően ide tér vissza és szerez
tanári
oklevelet.
Majd
itt marad
az egyetemen,
igaz,
hogy
csak
helyettes
tanársegédként, Schafarzik Ferenc, háborúban szolgáló tanársegéd helyettesítésére. Amikor ez a lehetőség megszűnik, továbbra is a geológia terén keres munkalehetőséget. Ez után az Erdélyi Múzeum Egyesület tulajdonában lévő gyűjteményben
"díjtalan
gyakornokként"
foglalatoskodik,
majd nagyon szerény anyagi támogatással a Múzeum számára Erdélyben ásvány-kőzet-földtani körülmények
gyűjtéseket végez. Szerény
között végzi ezt a tevékenységét
mindaddig,
amíg a nehezedő helyzet el nem kényszeríti Erdélyből. A geológusi tevékenységben, nélkül,
külön
anyagi
segítség
nélkül
kevés
megfelelő szakmai munkahely
eredményre
számíthatott,
mégis
kiemelt
jelentőségűek megfigyelései és szakmai cikkei. A Természettudományi
Társulattói 1881-ben kapott megbízást "A Persányi hegység
erruptív kőzeteinek tanulmányozására".
Elsőként jelentette ki, hogy a Hargita neovulkáni
vonulatát nem trachitok építik fel - mint azt annak előtte írták -, hanem andezitek. Ilyen irányú munkásságának eredménye "A Persányi hegység
másodkori
eruptív
kőzetei"
című
dolgozata is. Ebben
az
évben
készíti
el
doktori
értekezését is "Adatok a Hargita déli részének petrográfiájához
(Doktori
értekezés,
Földtani
Közlöny, Budapest XI. 1881.)
1892-ben még Kolozsváron az Orvos-természettudományi gyűjtései eredményéről,
Egyesületben előadást tart
amely sajnos írásban nem jelent meg. Ezt követően geológusi
tevékenysége, főképpen szakirodalmi közlemények terén megszűnt. " ... geológusi működése csak kicsiny epizodikus része az ő saját maga áldozó, ábrándos nagy természetvizsgáló
életének" hja cikkében Dr. h. c. Vadász Elemér (A geológus Budai
József)
5
6. A Bükk "rabja"- a világ legszerényebb botanikusa
Flórakutató, botanikus munkásságának középpontjában a Bükk hegység és Borsod megye sík részének flórája állt. Először a megye növényeit gyűjti össze. Naplóiból-amelyek halála után a múzeumba kerültek, s a történeti gyűjteményben találhatók- pontosan leírta Miskolc környékét, a Bükköt, a Sajóés Tisza-mellékét, illetve e területek növényzetét. Több általa felfedezett növény viseli nevét. Érdemei
e területen
elévülhetetlenek,
de az első világháború
botanizálással és halhatatlan erővel kezd a gyümölcsnemesítéshez,
kitörésekor
felhagy
a
amivel már Erdélyben is
foglalkozott. "Kezdj buzgón s már sokra mennél, halad, aki megindult. Míg porban fetreng a henye, gyáva erő." Ez is az ő mondása, s ezt írhatjuk botanikai munkássága jellemzése elé. A botanizáláshoz csak Mezőtúron látott komolyan. Ezt folytatta Miskolcon is. "Mikor egy szép szeptemberi napon a Bükkbe először rándultam fel, a kedvező időjárás folytán teljes színpompájában
6. ábra Erdei ibolya (Viola silvestris) ((ntn
fl7. ;nlp'n1p:trrj/)
állott
előttem a hegység változatos és gazdag növényvilága. A
viola silvestris őszi virágaival elborította az erdőt, lelkem megittasodott a látottaktól ("Adatok Borsod megye flórájához" c. dolgozatából)", Amennyi lelkesedéssel végzi nevelői munkáját, ugyanazt a pontosságot viszi be botanikai kutatásaiba is. Ahol valamely kételye volt, mindig a legkiválóbb kutatók szakvéleményét
kérdezte ki. Méltó önérzettel írhatta "Újabb adatok a
Bükk hegység és dombvidéke flórájához" c. munkájában: " ... így kizártnak tartom, hogya tudomány dudvái, a hamis adatok szerepeljenek a dolgozatomban.". A Bükk hegység szentelte. A begyűjtött
és dombvidéke
flórájának
növények jegyzetes
összegyűjtésére
katalógusát
évtizedek
a Borsod-Miskolci
munkáját
Múzeumban
helyezte el. Botanikai munkásságát egyik országos nevű magyar kutató jellemezte, mikor kijelentette,
hogy
Pest
vármegye
után
Borsod
vármegye
van
legjobban
felkutatva.
Hozzátesszük még ehhez, hogy Pest vármegyében a botanikusok egész hadserege dolgozott, Borsodban
pedig
fölmérhetetlen
Budai
József
egyedül.
De egy egész
sereg lelkesedéséveI.
Ezt a
munkát csak az ő munkabírása végezhette el. "Embertől nem várok soha
dicséretet, elismerést. Ha valami kis jót tettem, megmondja lelkiismeretem és ez nekem elég." Ez a lelkület kellett ahhoz, hogy valaki az évek hosszú során át, életének minden szabad percét a kutatásnak, gyűjtésnek szentelje. A gyűjtemény dátumaiból látjuk, hogy micsoda
6
utakat tett meg Mezőcsáttól Ózdig s onnan ismét a Bélkőre s a vármegye más tájaira. A munka menetének jellemzésére
álljon itt a "Bükk hegység és dombvidéke rubeusai" c.
dolgozatából: "Mikor
egenussal
megfigyeléseket
foglalkoztam,
és megkülönböztetéseket
jóformán
csak
ezeket
minél alaposabban
gyűjtöttem,
végezzem.
hogy
a
Időpazarlásnak
látszhatik az ilyen lassúság, de állítom, hogy az alaposságnak határozottan haszna van belőle". Hogy ilyen munkával mily mélyre hatolt le, mutatja "Új hybridek Borsod megye flórájában" c. dolgozata, amelyben több, általa felfedezett növényt ír le. Közöttük "Carduus Soltészii Budai"
Soltész
Nagy
Albert
emlékére,
ki
nagy
vagyonát
a miskolci
református
főgimnáziumra hagyta. Több botanikus-társa őt tisztelte meg azzal, hogy róla nevezett el új növényt, pl. Viola sotophylla f. Budaiana (Gayer). Tanulmányai a Botanikai Közlönyben, Magyar Botanikai Lapokban, a Herbábanjelentek
meg
az alábbi címekkel: Új hibridek Borsod megye flórájában, 1914. A bélapátfalvi bélkőhegy flórája, 1912. A Bükk hegység és dombvidéke rubusai, 1915. Népies gyógynövények és gyógyeljárások Borsod megyében, 1924 Az őszibarack tenyésztése, 1924.
7. ábra Naplórészlet botanikai feljegyzésekkel (HOM Történeti Adattár)
7
4. Budai - a gyümölcsnemesítő
Már diák évei alatt kertészkedik. A nyári vakáció vadcsemetéket szemez nemesre, bárhol találja ezeket, még ha a tulajdonos nem engedi, akkor is áto Itja, hogy több hasznot hozzon. A 19. század nyolcvanas éveinek elején, egymás munkásságáról mit sem tudva, szinte egy időben kezdett el foglalkozni gyümölcsnemesítéssel
a később világhírűvé vált orosz Micsurin
és az eddig az ismeretlenség homályában kallódó magyar Budai József. Micsurin a cári hatalom bukása után az új szovjetállam támogatta és munkássága közkinccsé vált, Budai szembenállása feudális államhatalommal
és az, hogy egész életében kizárólag a
maga anyagi erejére volt utalva, munkáját nem tehette elég eredményessé. Ezért nem ismerik nevét eléggé, noha külföldön talán többet tudnak róla, mint idehaza/Embertől soha dicséretet, jutalomnak
elismerést.
Ha valami kis jót tettem, megmondja
elég nekem." Így fogalmazza meg munkásságának
nem várok
lelkiismeretem,
eszmei alapját, amit teljes
életútjával igazolt is. S ennek titulálható, hogy napjainkban többet tudnak róla külföldön, e hazában. Itt Borsodban, ahol mintegy 45 esztendőt tevékenykedett, megemlékezhessünk
s ez
mint
s halt meg, hogy
róla. Annál is inkább, mert a megjelent Kertészeti Lexikon 1200 oldalas
terjedelme ellenére sem talált arra módot, hogy akár mint botanikusról, vagy akár mint a legtöbb új magyar gyümölcsfajtát
létrehozó nemesítőről megemlékezzék
25 000 címszava
egyikében. Élete és munkássága említése nélkül egyetlen almafajtáját közlik.
Nagy eredményeket ért el új gyümölcsfajok előállításánál. Itt, mint szakképzett kutató, a legalaposabb mérlegeléssel választotta ki az elő állítandó faj szülőfajait. Így kapta pl. a "Czetz Mária" almát, mely ízben, színben, zamatban jonatán kiválóság, de fája nem kényes, így terrnesztésre meggyfajtákat
előnyösebb. általa
Az általa előállított
nagyra
értékelt
almákat, körtéket,
személyekről,
a 48-as
barackokat, forradalom
szilva- és hőseiről,
a
családtagjairól, kedves tanítványairól nevezte el. Így például Bern tábornok, Benedek Elek, Bereczki Elek, Bizony Ákos, Budai Domonkos, Budai Károly (édesapja), Dr. Gomba Károly, Haller István gróf, Kiss Sándor ezredes, Magyarosi János, Porcs János, Sárossy Gyula, stb. egy-egy új fajnak a névadói.
6
maga írta: " ... új barackhybridem ... neve lészen: Libényi.
Arról az érdemes szabólegényről, ki a világ legaljasabb zsarnokát nyakon szúrta." Ilyen volt és maradt haláláig. Budai Józsefkötődése
a szabadságharchoz és a fiiggetlenséghez különös módon vezetett
el a legendás hírnévre szert tett Czetz tábornokhoz.
Czetz az utolsó 48-as tábornokok
egyikeként 1904-ben hunyt el Buenos Airesben. Budai levelezésben állt vele, hiszen felesége
8
Czetz Mária, a tábornok unokahúga volt. Ahogyan egyik almafáját Bern tábornokról, úgy egy másikat Czetz Jánosról nevezte el. Czetz Mária közel másfél évtizeddel férjét megelőzve hunyt el, 1925-ben. 149 alma, 42 körte, 1 birs, 13 meggy, 25 cseresznye, 24 szilva, 16 kajszi, 12 őszibarack, 1 mandula, 12 dió és 8 bogyós gyümölcsre terjed ki nemesítő, új fajtát előállító és tájfajtákat begyűjtő, ezeket irodalmi ismertetésekben is feldolgozó tevékenysége. Egyik szilvafajtáját 1872-ben ismertette francia szaklapban. Budai eszilvatörzs
nagyobb és
édesebb alakjának vélte a Magyar cukros szilvát is, amely Nagybányától a Hargitáig honos. Mint ebből a változatosságbóllátjuk,
a Besztercei szilva jellegzetes kárpáti alakokkal tűnik ki.
Még inkább igazolta azonban, hogy mennyire Magyarország a hazája, mikor az Alföldön is nagyban kezdték termeszteni,
s az Alföldhöz is könnyen alkalmazkodott.
Az Alföldön a
meleg nyár és a hosszabb tenyészidő következtében hamarabb megérleli gyümölcsét, nyári szilva lett belőle, s ezt az alakját most Nyári aszaló szilva néven különböztetik meg.
Az általa nemesített megkülönböztetett
gyümölcsfajták
nevei között szerepelnek az általa féltő szeretettel
személyek mellett szabadsághősök, népi hősök is. Nem ismert csak egy
tekintélyt, a népet, ugyanúgy, mint két eszményképe: Bereczki Máté és Herman Ottó. Ezt, a népet szolgálta hallatlan merészséggel és bátorsággal, aminek többszörösen kifejezést adott új fajtái elnevezésében, mert nemcsak a szabadságot eltipró zsarnokra támadó népi hősnek állít emléket, hanem más népek szabadsághőseinek
is, pl: Dewett Keresztély búr vezérnek, aki a
XX. Század elején a búr-angol háborúban, majd az első világháborúban ellenségei
harcol nemzete
ellen. És Bár elfogják, de Budai méltónak találja arra, hogy egyik kitűnő
szilvafajtájának
legyen a névadója,
mert szerinte:
"Az emberi nagyság független
a
szerenesétál és ez igazán hős ember valóban megérdemli, hogy dicsőségét egy értékes gyümölcsfajta
fenntartsa
és
nálunk
is
hirdesse. " "Öszibarack-termesztésünk" dolgozatával
Miskolc
című
gyümölcstermesztésén
igyekezett lendíteni. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Kertészek Egyesületének. gyógynövények
"Népies gyógyeljárások
Borsod
dolgozatában
írja
és
vármegyében" le
nevezett
című tárgyú
megfigyeléseit. 8. ábra Feljegyzések (HOM Torténett Adattár)
9
9. ábra Levelezése a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályával (HOM Történeti Adattár)
Szerencsére új fajtái nemcsak az országos és helyi lapokban összegyűjtött cikkekből váltak számomra ismertté, hanem városunk és megyénk terül etén, de az ország egyéb részein is sikerült még jó állapotban lévő, továbbszaporításra teszi azt, hogy anagy
alkalmas egyedeket találni. Ez lehetővé
tudós 88 évet felölelő életútjának értékeit, számunkra ma még
felbecsülhetetlen alkotásait a gyakorlatban tehessük a köz javára.
7. Egy szakmai érdekesség- faiskolája
1930-ban faiskolát létesít új gyümölcsfajtái
terjesztésére
a miskolci Sajó parton, a mal
repülőtér helyén. Jávorka Sándor kétszeres Kossuth díjas akadémikushoz egykor írt levelében így emlékezik
meg erről: "A botanikában
a világháború
kezdetével
(ez alatt az első
világháború értendő) felhagytam. 16 éve nem botanizálok. Ennyi idő alatt alaposan el lehet feledni azt a keveset is amit tudtam. Most a 79 életévem taposom. Merész vállalkozás ilyen korban valamihez kezdeni és én még is hozzákezdtem
egy faiskola alapításához hol már
10
háromezer felé jár az oltványok száma, és ha élek-s hiszem, hogy soká élet- fel akarom vinni az oltványok
számát
100 ezerre. Nem nyereségre
dolgozom.
Nálam
a munkálkodás
életszükséglet,
a tétlenség halálom lenne. Nyugdíjam olyan szép , hogy egy magamfajta
embemek ki az egyszerűséget és igénytelenséget a cinizmus határáig viszi, túlontúl is sok. Van hát pénzem a faiskola berendezésére és fenntartására. Elvem: munkámból nyerjen a köz, nyerjen a haza, ... dolgozzunk mindnyájan, minden téren ott, ahol legtöbb et használhatunk a szerencsétlen hazának:dolgozzunk
egész a munkabírás határág. Ne csüggedjünk a balsorsban,
mert a csüggedés a jövő feladását jelenti. A faiskola fejlesztése a 100 ezres darab számra való szaporítás sikerült, de olyan áron, hogy szinte rongyokban járt, mert hiszen az általa "olyan szép nyugdíj" alig volt 100 pengő, de azt nemes célra költve nem egyszer megtörtént vele hogy öltözete miatt az őt nem ismerő villamos kalauzok nem engedték felszállni a kocsira. Nem tételezték fel külsője után, hogya
16 filléres viteldíj at ki tudja fizetni. A városban nem
szégyellt keresztül menni úgy az Ágazat nevű düllőben lévő gyümölcsöséből hazaérve, hogy létráját vállán, kezében vedrét hozva haladt az utca közepén. Ehhez hasonló esetett többször tárgyalt intézete tanári kara, mert az ilyen viselkedésében a tanári tekintély rombolását vélték felfedezni. De ő célratörően haladt a maga útján és ennek érdekében egyedülálló az az eset a pomológia világtörténetében, bejáratánál
ami az ő Sajó parti faiskolájával kapcsolatban.
ugyanis "Tolvajkákhoz
"címzéssel
táblát helyezett
el melynek
A faiskola szövegében
szaktanácsot adott a csemetéket "eltulajdonítók "számára, hogy hogyan kell megmetszeni az elvitt csemete koronáját és gyökerét, hogy az elültetve termőfává fejlődjék, ahogyan ő nevezte "nemzeti tőkévé" váljék. Akkor volt boldog, ha azt tapasztalta faiskolájában járva, hogy onnan sok csemete hiányzik, mert tudta, hogy a jó helyre, az "édes anyaföldbe" került. Benedek Elek előbbiekben idézett munkájában az írja róla, hogy a nép azért becsülte meg Erdélyben is, mert tudták azt, hogy szüntelenül a hallhatatlanságnak nevezett el tanárairól, barátairól, munkatársairól,
dolgozik. Több új fajtát
ezek neveit, leírásokat csak a több mint
ezerre tehető cikkeinek a tömegéből tudtam kihámozni. Ilyenek Benedek Elek, Bizony Ákos, dr. Gomba Károly, Porcs János, Sárossy Gyula, és mások neveit viselő új fajtái. Szerencsére új fajtái nemcsak az országos és helyi lapokban összegyűjtött
cikkekből vált számomra
ismerté, hanem városunk és megyénk területén, de az ország egyéb részein is sikerült még jó állapotban lévő tovább szaporításra alkalmas egyedeket fellelni, megtalálni. Ez lehetővé teszi azt, hogy anagy tudós nyolcvannyolc évet felölelő életútjának értékeit számunkra ma még felbecsülhetetlen szakirodalomban.
alkotásait
a
gyakorlatban
Élete súlyos megpróbáltatásokkal
IS
közkinccsé
tehetjük
nemcsak
a
volt tele. Ebben az időszakban az álam
nem becsülte meg Ot, a tiszteletet az útókor adja. 88 éves korában szellemileg és testileg még
11
friss, de az állam kisajátítja faiskoláját, ezt nem tudja elviselni, számára ez a halált jelenti. Ezért írja elkeseredetten élete utolsó szakaszában: "álmodni mindenkinek szabad. Miért ne álmodnám én is, kinek semmi álma nem teljesült-a mának a, a jövőnek szépet!"
8. Tanári tevékenysége
Pedagógusi
tevékenységét
négy
intézményben
fejtette
ki.
Időrendi
sorrendben:
Magyarlápos, Kolozsvár, Mezőtúr és Miskolc. Próbáljuk meg végigkísérni
pedagógusi
életútját, bár a hiányos irodalom,
az egyes
eseményekhez tartozó évszámok bizonytalansága néha megnehezítik szándékunkat. Miután a "geológusi pályafutása" megfeneklik hazatér Bodosra. Ez vélhetően 1882-ben történik. Bodosról nem sokkal később Magyarláposra
kerül, és néptanítóként dolgozik. Szabó
József
egykori
tanára
vélhetően
ebben
is
segítette, hiszen a neki írt levélben így ír: " ... nem kevésbé vagyok hálás Nagyságodnak irántam
annyiszor
tanúsított
szíves
jóindulatáért és érdemben tett fáradozásaiért! S a jelenlegi állásom elnyerése Nagyságod iránti örök hálára kötelez. - Csekély ugyan itt a
fizetésem, s a gyűjtött ismereteim nagy részét nem tudom értékesíteni, de legalább elértem azt, a rmre teljes életemben
mindig törekedtem:
sikerült olyan helyet elfoglalnom
a
társadalomban, amely alkalmas arra, hogy kedves hazám jólétét csekély tehetségem szerint én is előmozdítsam." Itt is csak addig marad, amíg a képviselőválasztás érzelmétől
vezérelve
összeütközésbe
kerül a kormányhatalommal
Ezután ismét Bodoson találjuk. "Mindenkinek bizonytalanságot
megkezdődik.
Ekkor függetlenségi és távozni kénytelen.
az szabja meg az értékét, hogy mennyi
tud elviselni." Kedvelt mondása volt ez. Ezen a téren is kitűnő en helyt állt
az életben. Néhány évet töltött el otthon, majd Kolozsvárra vetődött, ahol egy polgári iskolában kapott
tanári
állást.
Mind
néptanítóként,
mind
gimnáziumi
tanárként
-
tanító
volt.
Tiszteletreméltó ember és tanár, amilyenekre a mai iskolarendszernek is szüksége van. A szó legnemesebb értelmében nevelte és tanította az ifjúságot. Természetrajzot tanított, de ezeket
12
az órákat átszőtte a magyar haza, magyar nép szeretete, amelyet a Habsburg uralom alatti tartós mellőztetése sem tudott benne megtörni, vagy akár kisebbíteni sem. Nem minden keserűség nélkül beszélt ezekről az évekről, amikor hiába adta be a pályázatát a különböző középiskolákhoz;
hiába a nagyszerű képesítés, Szabó József, Koch
Antal egyetemi tanárok kitűnő bizonyítványa a tanársegédi minőségben eltöltött évekről, nem kapott kinevezést. S akik ismerik nevelő értékét, megértik keserűségét. De hiába, az Istentől küldött nevelőt, a székely fiút mindig mások előzték meg a kinevezésnél. Kolozsvárról 41 éves korában, 1892-ben kerül Mezőtúrra, és itt foglalja el első végleges állását. Innen a millennium természetrajz
évében került Miskolcra, ahol a református főgimnázium
a
tanáraként fogadta. A gimnázium ekkor még a mai Herman Ottó múzeum
épületében volt. Az új gimnázium díszes palotájának átadására 1898. szeptember 17-én került sor, s ekkortól itt tanított. Ez az intézmény volt a Miskolcon a mai Lévay József Református Gimnázium jogelődje. A tudós kutató élete 1896 szeptemberétől összekapcsolódott
- végleges megnyugvást
találva Miskolcon - az iskolával, a tanítással, a múzeummal és szaktudományával. Nagyon
szerette a bölcs mondásokat,
azoknak nagy nevelő értéket tulajdonított.
Foglalkozott a gondolattal, hogy nagyjaink örök értékű gondolatait nyomtatva kiadatja, hogy az állandóan a magyar ifjúság előtt legyen.
Álljon itt egykori tanítványának visszaemlékezése
A tanár úr elfoglalta helyét a tanári asztal mellett
és
szétnézett
az
osztályon.
Kis
szemlélődés után nagyot vágott oklevél az asztal
lapjára..
Kovács
Pista
már ugrott.
Tudta hogy ez az ökölcsapás
a tanár úr
nyelvén azt jelenti, hogy .Kovács Pista, gyere ki felelni!" És Kovács Pista kiállt a pódiumra. A tanár úr kétség kívül igen nagy tudója 9. ábra Budai tanár úr - Seres János festőművész rajza
volt
a természetrajznak,
tanítványaitól
is
sokat követelt, de szó, ami szó, Petőfi versét
szívesebben hallgatta, mint a feladott leckét. Most is az volt az első kérdése: -
Tudsz-e új Petőfi verset?.
13
Kovács Pista nem lepődött meg a kérdésen. Felkészült rá és keményen, határozottan válaszolt: Tudok! ... És Pista belevágott: .Lamberg szívében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!. .. Csak úgy visított a refrénnél a Pista hangja: "Akasszátok fel a királyokat" ... Tagadhatatlan nagy volt a szavalat hatása. Kovács Pista kitett magáért. És a tanár úr nem is tagadta meg az elismerését. Akkora jelest írt be a noteszébe, amilyen csak belefért ... Rövid szünet után a tanár úr ismét nézett az osztályban, és még tartott a vers varázsa, mikor rázni kezdte a kabátja gombját. Mintha a nevén szólították volna, úgy pattant fel a helyén Gombos Feri és kiállt a pódiumra. Alighogy kiért a tanár úr rendelkezett: Petőfi verset!... Feri nyelt egyet de aztán tompán vágta ki: Egy Tompát tudok! ... Csodálkozás moraja futott végig az osztályon, de elborult a tanár úr arca is. Példátlan esett történt, Feri nem Petőfivel, de Tompával ált elő! Ilyen még nem történt az osztály életében. Feri hallotta a morajt, látta a tanár úr kedvetlenségét, de mert benne is csírázott a lázadás szelleme,
megkeményedett, felvágta a fejét és várta minden áldozatra készen, jöjjön aminek
jönni kell ... Hát mond el, ha már megtanultad! ... Az engedélyre pirosra gyúlt a Feri arca, ellágyult és szinte könnyes lett a szeme, aztán szavalni kezdet, szinte imádkozott: " Repülnél, lelkem fenn repülnél A táj szellőivel, Mely a sík rónaság felett még Szabadságot lehel, De a magasból földre von le A súlyos fájdalom, Fenn még jobban elédbe tűnvén A sors alázta hon ... A tanár úr az első versszak után felütötte a fejét, a verssorokból kiáradó szabadságszeretet lehelete megcsapta, majd a sors alázta hon feletti fájdalom rabbá tette. Versszakról-versszakra
14
tombolóbb vihartól volt űzött a lelke. Végül is nem bírta tovább, leborult az asztalra és rázta a hangtalan, könnytelen zokogás ... De hát van a fájdalomnak is határa. Vége szakadt a tanár úrénak is. Mikor Feri a költemény szavalása közben elért a hallhatatlanul szép sorokhoz: "A sebzett vad a rengetegben Kínjának hangot ad: Magát az eltiport magyarnak Kisírni sem szabad." ... A tanár úr acélugróként pattant fel a helyéről és nagyot kiáltott: - Elég!...Elég!. ..Mars a helyedre!... Így nem lehet természetrajzott tanítani! ... Gyerünk!. ..Ki ... ki a szabadba ... a kertembe ... Lélegzetet elállító csönd volt. A fiúk hangtalanul mozogtak és szedték össze könyveiket .Ugyan ki mert volna csak pisszenni is? ...Senki!. ..Osztály és tanár egyek voltak. Rabjai a Tompa-költemény varázsának ... Már messze kint voltak a város határában, mikor egyszerre csak a homlokához csapott és megállt a tanár úr. Majd elfelejtettem a jegyet beírni Ferinek!. .. Mondta olyan hangon, mintha valami nagy hibát követet volna el. Ezzel elővette a noteszt és olyan jelest írt Ferinek, mint egy egész ceruza. Hát igen!. ..Ilyen volt a tanár úr!. ..Igazságos!. ..És amellett, hogy Petőfit szerette, értékelte ,., T ompat lS ....
8. Embersége és hagyatéka
Lelkének tüze lángra gyújtott minden ifjú lelket. S az így felszökött lángok, hiszem, lobogni fognak nemzedéken át. Mi, tanítványai sohase, felejthetjük el az óráit. Természetrajzi órák voltak ezek, de átszőve a magyar múlt, a magyar élet tengernyi kérdésével, szenvedésével. A mester beszélt, a tanítványok mohó sóvárgással hallgatták. Csodálatos kapcsolat született meg beszélő és hallgatók között. A lelkek valami nagy, szent lobogásban fonódtak össze. Hála neked nagy Isten, hogy adtad nekünk e nagyszeru lélekembert, ki formál minket biztos kezekkel, hogy csak meg kell hallgatnunk, irányítása szerint járnunk s oly egyéniséget alakít belőlünk, hogy munkánk nyomán még a magyar nap is felragyog.
15
Életére végig jellemző volt a szerénység. Tudatában volt a maga szellemi értékének, de nem kereste,
hogy mások
is elismerjék,
vagy
főképp,
hogy
hírnévre
emeljék.
Munkája
eredményeiben kereste jutalmát és semmi sem fájt neki jobban, mint ha törekvéseit meddőnek látta. És ilyen esete is volt. Szabó Béla megírta róla: mennyire szerette a feleségét. Felesége pedig igen szerette a befőzött ringó szilvát. Csak az bántotta nagyon, hogy tavaszra ellágyul. A természettudós
Budait tettre késztette a neje iránt való szeret s elhatározta, hogy neje
kedvéért kitenyészt egy olyan szilva-féleséget, mely a zöld ringó jóságát és a kökényszilva keménységét
egyesíti. Hosszú évek kitartó munkája után azt hitte, hogy célhoz ért. A
kitenyésztett csemetéket már eléggé ellenállónak és jellegzetesnek
tartotta, hogy önállóan
vigyék tovább a faj életét. De alig három vagy négy év után visszafajzottak a fácskák és Budai szó szerint könnyezve beszélte el egyik órája közben tanítványainak, hogy a természet nem engedi magát erőszakolni, és ő alul maradt a küzdelemben. Halálos csönd kísérte szavait és diákjai talán sohasem voltak olyan jók és szelídek, mint azon az órán. A szilvafáról nem esett több szó. Csak az óra végén fordult vissza diákjai felé Budai József és a mindenre kész elszántság dacos kiáltásával kiáltotta az osztály felé:"Hanem fiókák, nem adom meg magam! Ki fogom tenyészteni az új szilvát!"
Nem volt benne hiúság, de mégis bántotta, hogy még barátai és munkásságának
közvetlen
szemlélői sem értették meg törekvéseit, és főleg azt, hogy amit tesz, azzal az ország és népe javát akarja szolgálni. Ez tette olykor kissé rideggé, bizalmatlanná és néha talán élessé és elfogulttá is. Hajlamos volt arra, hogy azt higgye, hogy őt senki sem szereti. A sok csalódás után, mely pályáján és törekvéseiben érte, meg volt rá az oka, vagy legalábbis a mentsége.
Budai feleségének kívánt emléket állítani, hogy nevére százmillió koronás alapítványt hozott létre, amelyet kikötése szerint az ősi magyar dal megmentésére és tovább éltetésére lehetett felhasználni. (Ez a pénz stabilizációja után 8000 pengőnek felelt meg!) A természetrajzi tanulás terén kiváló tanulók jutalmazására
is alapítványt tett, de talán
számszerűleg legtöbbet tenne ki az az összeg, amit a hozzá forduló szegények között osztott szét. Páratlanul
egyszerű
életmódja
mellett megtakarított
szegényeknek juttatta. De még így is azon panaszkodott:
pénzét
élete végén mind a
fáj neki, hogy mennyi a szegény
ember, s ő csak alig néhányukon tud segíteni. Az első világháború kitörésekor felhagy a botanizálással gyümölcsnemesítéshez,
és hallatlan erővel kezd a
amivel már Erdélyben is foglalkozott. Járja amegye
gyümölcsöseit
oktatja, és neveli a gazdákat. Terjeszti a magyar viszonyoknak jobban megfelelő általa
16
kitenyésztett
fajtákat. Benedek Elek "Édesanya-földem
c." munkájában
így ír le:"vad
csemetéket szemez nemesre, .... sorra járja a falu kertjeit, s tetszik nem tetszik a gazdának, ahol vad csemetét talál megnemesíti."Ha a határban járva hibára lel és nem tud szót váltani a gazdával, képes a gyümölcsösben lévő kunyhó falára felími tanácsait, mint ahogy az történsz Szabó Gyula miskolci világhírű borásszal. Ö világkiállításokon kinek helytelen
gyümölcs telepítési módszerét
első díjakat nyert boraival,
látva a Darvas nevű szőlőhegyen
ilyen
egyszerű módon üzent. Előtte mindig az lebeget és azért járta szüntelenül a határt, hogy a fejlődést szolgálja, amit így fogalmazott meg: Nem vagyok sunyi rövidlátó, ki véka alá rejti a keveset, amit tud. Ellenkezőleg,
boldog leszek, ha utasításaimnak
minél többen hasznát
látják." Nagyon
szerette a bölcs mondásokat,
azoknak nagy nevelő értéket tulajdonított.
Foglalkozott a gondolattal, hogy nagyjaink örök értékű gondolatait nyomtatva kiadatja, hogy az állandóan a magyar ifjúság előtt legyen. 88 évet élt. Még utolsó nyarain is szívesen töltött néhány hetet Szalonnán, ahol még akkor is mert álmodozni. .Álmodozni mindenkinek szabad."-írta. "Miért nem álmodoznék én is -a mának, a jövőnek. Szépet!"
10. ábra Gondolat-töredékek
Büttner Linától
(HOM Történeti Adattár)
17
Olyan ember volt, aki csak jót tett. Egész életét, lelke hevületét népének, nemzetének, az emberiségnek osztotta szét. Álmait a tanítványaiba oltotta s ők hordozzák magukban a végső beteljesülésig, Budai tanár úr törekvéseit a megvalósulásáig.
9. Helye a nemzetközi pomológiában
A tudományosan
megalapozott
gyümölcsészet
a 19. században
indult: a fajták pontos
leírásával (pomológiával) mind több gyümölcsé sz (Villási Pál, Budai József, Ritter Gusztáv) kezdett foglalkozni. A gyümölcsfajta-gyűjtemények
részben oktatási, részben tanulmányozási
céllal, s nem utolsósorban szaporító anyag biztosítása érdekében jöttek létre. A mi legnagyobb gyümölcsnemesítőnk,
de hozzá fogható a pomológia világtörténetében sem
található napjainkig. Ezt írásos emlékanyag tényekkel bizonyítja. Mint miskolci gimnáziumi tanár növénytant tanított, majd gyümölcsészettel kezdett el foglalkozni. Nemesíti a gyermek s a miskolci szőlőskertben
a vadcsemetéket.
botanikával foglalkozott. Keresztezéseinek nemes tulajdonságaihoz
30évig tanított a református gimnáziumban
s
célja az volt, hogy a kényesebb nyugati fajták
a hazai fajták ellenálló
képességét
adni. Legismertebb
Budai
Domonkos almafajtája. Ezt 1902-ben ismertette. Budai a hazai edzett fajták közül a Jász vadókát választotta ki arra a célra, hogy a Téli aranypármennek ellenálló képességet adjon. Budai József 15új gyümölcsfajtát állított elő, de nagyobb részüket magoncozással.
Rapsics
Rajmund őt tartotta a legnagyobbnak és sokat írt róla. Ez a csuda ember folyton újabb meg újabb fajták teremtésén törte a fejét. Szakirodalmunk -bár pár évvel ezelőtt Rapsics Raymund a "Magyar Biológia története" című munkájában a legnagyobb sikereket elért magyar gyümölcsnemesítőnek
tekinti és értékeli
munkásságát - csak egyetlen fajtát, a Budai Domokos almát ismeri. Nevének világhírét ma még ez adja azáltal, hogy az utóbbi pár évtized alatt, különösen termelőszövetkezeteink
zárt egységben
olyan tömegben
állami gazdaságaink,
termesztették,
hogy most már
versenytársa a világpiac leírója Angyal Dezső, a Kertészeti Főiskola akkori igazgatója volt. Nagyon érdekesen világítják meg Budai egyéniségét világnézetét új fajtáinak elnevezései.
18
10. Emléke és emlékezete
Azt nyilatkozta, hogy: "Ránk, a föld múló porszemeire felemelőleg hat az a tudat, hogy az a kevés, amit hazánk és a köz javára alkotunk, nem enyészik el velünk, hanem tovább hat és hasonló törekvésekre ösztönöz másokat is aj övő be". "Nem ismerték-írja
róla a Kohó júniusi
számában Szabó Béla-nem értékelték. Nekünk
kötelességünk megismerni, és ha életében nem-is, halála után nekünk, nemzetünk, közelebbről városunk közkincsévé tenni szellemét." Miskolcon utcát neveznek el tiszteletére.
ll. ábra Budai József utca Miskolcon a Népkert mellett (a szerzökfelvételei)
Szülőfaluja kegyelettel őrzi emlékét, és a település általános iskolája viseli nevét.
12. ábra Bodos
Budai József Általános Iskola (Ábrám Tibor Ic/vétele)
19
A Lévay József Református előadótermet
nevezték
Gimnázium
el róla, 2006-tól
és Diákotthonban pedig
névadója
1998-ban a kémia-biológia lett az országos
református
biológiaversenynek. 2010. július 15-én a szülőfalú küldöttsége a Lévay természettudományos
munkaközösségével
együtt emlék-kopjafát állított az előadóterem melletti falon. A kopjafa szülőfaluja iskolájának ajándéka.
14. ábra A kopjafa felirata (Mike Diánafelvétele
13. ábra A kopjafa leleplezése (Mike Diána felvétele}
20
15. ábra Az adományozó bodosi intézmény pedagógusai (Mike Diána felvétele}
Balról-jobbra:
Benedek Erzsébet Andrea tanítónő, Sándor István református lelkipásztor, Sándor Magdolna óvónő, Dávid Anna Gyöngyi tanítónő
A kopjafán Budai József egyik igen találó mondása és hitvallása áll:
"Elvem: a munkámból nyerjen a haza!"
21
Irodalomjegyzék
H. Szabó Béla: Budai József a "magyar Micsurin". Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára: 89-114-113 . A magyar Micsurin: Budai József élete és munkássága (1951-1939). Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-114 H. Szabó Béla: Negyed százada halt meg Budai József. Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-116 H. Szabó Béla: A negyed százada meghalt Budai József és eddig felkutatott 59új gyümölcsfajtája. Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-117 H. Szabó Béla:"Dolgozunk a jövőnek a jelenben":Emlékezés Budaira halála 20. évfordulója alkalmából. Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-118 ~H. Szabó Béla: Budai József emléke: Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-119 H. Szabó Béla: Bereczki-Budai- V áry: Herman Ottó Múzeum Miskolc, Történelmi Adattára:89-114-120 Budai József: Miskolci Lévay József Református Gimnázium Évkönyve 1938-39.es tanévből
Budai József: Wikipédia:http://wikipedia:orglwikilBudai_József
22
