--~
......
.
-~
··
----- -- ~- --------~·
··- ~
-- --- -- - ·---
- ·----·-·- - - ---·- ·--·-
__
~ - -- --·
..
__ ---·.
_,.
_______ ___ __ ..
A
.sopron yi magyar kir. álla:r:tl.i fo:reálisk :ola 1
//~ 1 l
i t/YK /
5-ik évi
/l
r; L- r .
//
/
ERT ES T O J E .i l
1979-90.
l
'·
Közli:
kir. igazgat ó. ·
' !
-- ·-<>--E-
--<)-----.·--
.'
Soprony_. ='í y u lll a t
ut t
lt c i (; h
<1
r
1880 .
u
& L i t r a ::;
l:i H
;Í.
l
Tartalom. I. II. III. IV. V.
Széchenyi István emlékezete . . Az 1879/80. tanévben bevégzett tananyag A tanárikar és müködésének kimutatása Adatok a tanoda történetéhez . Jótékonysági rovat: a) b) c) d)
I
lJ 21 21
Ösztöndíjasok hkolai takarékp é nztár A "Deák F e renc" Ösztöndíjalap Főreáliskolai segély-egyesület
VI. Felsőbb nevezetesb rendeletek VII. Tanszergyüjtemények szaporítása: 1) A taná ri könyvtár z) Pénz- és érem-gyűjt emé ny 3) Történelmi tanszerek gyüjteménye 4) A természetrajzi szertár s) A földrajzi szertár 6) A vegytani szertár 7) A physikai szertár 8) A mértani szertár . 9) Az ifjusági könyvtár .
VIII. IX. X. XI. XII.
K;özleményék a vegytani laborátoriumból . Erettségi vizsgála t . . . . A jövő tanévről . . . . . Az ifjuság érdemsorozata az 1889/80. tanévben Statistikai táblázatok . A sopronyi vasárna pi kereskedelmi ipariskola
28 JI JI .) I
32 J2 J2 J2 J2
33 3-t 35 JÓ
40 43
Széchenyi István emlékezete olvasta május hó 23-án a "Sopronyi irodalmi és müvészeti kör" Széchenyi budapesti szobrának leleplezése alkalmával rendezte ünnepen :::l:::ll.l:olle:r Ed.e
Széchenyi István! Ki ne rend ülne, sőt r ázkódnék meg e név h allatára? Mennyi fény és mily homály lengi vala és lengi még most is körül! Mily átható világosság sugárzik ki belőle s mily zavaros sejtés borúl reá vissza! Még mindig nem ragyog ama dicsözön ben, mely a nemzet szentjét, vértanúját körül árasztja. Vértanúját mondom, mert hazájáért, nemzeteért húlt el, azért hasadt m eg keble s vérzett el szíve; és nem a csaták mezején, ellenséges ágyúk dörgése közt, hanem még magasztosb t éren, mert igen, van ennél fönségesb tér, a nagyszerű, teremtő eszmék lélekemelő és leggyakrabban egyszersmind lélekvesztő p ályáján. A ki eszmét hirdet, önmagát tagadja meg mindenekelőtt vagy ha erre nem képes, akkor fojtsa magába, mielőtt szóvá éleszt é ! Minél messzebbható, minél mélyebbre vágó az, annál nagyobb förgetegét idézi elő a megcsontosult s végvonaglásukban ellene ágaskodó nézet ek, balitéletek és fonák vélemények áramlatának és jaj, ha mint a szirt r endíthetlenül vissza nem ijeszti a parányi, de számos, sürün hemzsegő, egymásra tolongó szellemek hadát. Ha enged, kacaj fog f eléje sivalkodni, h a ellenáll, a támadások egész sora fog reá zúdulni, ha azonban ellenállva ront is, kíméletlenül dönt, irgalmatlanul tör, kacaj, gúny, káromlás k:iséretében győzelmet f og kivívni, bár keserüt, mely őt magát is megmér gezi, meggyilkolja. Az eszme olyan mint a futótüz, mely útjában mindent leperzsel s nem hagy egyebet h átra a puszta talajnál, melyre az új épület a lapját fogják rakni. S az ember, a kib en ily bontó elem lakik, legyen hozzá hasonló a lkatú, ne érezzen csak dllljon, ne könyörüljön csak tiporjon, ne nyugodj ék, hanem iramuljon, mivel a mint érez , könyörül, megállapodik, erőt vesz rajta lényének gyarlósága, gyöngesége s vagy elközömbösödik vagy eltesped s a legroszabb esetben, ha hiúság ösztökélte, ha n em eszméjének szentsége, hanem csillá ma bódítja vala el, rút feledésbe merül.
2
•
Es lehetséges, hogy legyen ember, a kiben eszmék támadjanak és ne érezzen? Byron a kifogyhatlan eszméjü angol költő minden szavában lelke zendül meg; Schiller eszméi érzelmein keresztül higgadnak hangokká; Petőfi egyszerre gondol és érez, még Göthe sem ment a kebel hullámzásától, noha az ö érzelmei inkább buborékok, melyek szíve fölszinén szétpattannak. Csak a számító emberek érzéketlenek vagy k evésbbé érzelmesek. S születnek a számításból eszmék? lehet-e az apróra szedett körülmények, tények, tünemények zagyva halmazából valami fönségesbet kiböngészni, kierötetni? Az eszme megragadó összhatásból, a viszonyok összhangulatának villamszerü ihletéséből kél elő, melyhez az okoskodásnak, kicsinyes fontolgatásnak nincs köze. E bágyasztó mütétben az érzelmek elszunyadnak s a gondolkodás szinte gépiesen munkálkodik. Amott valamennyi tehetségünk hirtelen összeforrad; az érzés fölveri az értelmet s mind a kettőt sarkantyúzza, szárnyra kapja a képzelet. S azért eszmék csakis abban k eletkezhetnek, kib en e három tehetség harmóniában egybeolvad, különben csupán agyrémek s azért nem lehet halandó eszmével érzés nélkül. S még sem akart elnémulni a vád, hogy Széchenyi szívtelen. S még is azt hangoztatják vala, hogy csak Kossuth a nép pártfogója. Kossuth nem követett el erőszakot természetén, nem bilincselte le sem fantáziáját, sem kedélyét, benne a három tehetség korlátlan szabadsággal müködék s azért tündöklött oly varázszsal lángesze. Széchenyi elnyomta, tirannizálta szivét, még fantáziáját is a komoly értelern szalagjára füzé s azért került ellenmondásba korával, nemzetével, azért tombolt bensejében a kiegyenlíthet~en harc, mely diszharmoniában végzödék Innen származott eljárásában és cselekvésében a látszólagos ellenkezés sőt elvtelenség, innen a n emzete részéről való gyanúsítás, a meg nem értés s innen a borzalmas katasztrófa. A mit nem lett volna szabad tennie, kitépte eszét szivéböl, a miért ez iszonyú boszút állt; elválasztotta k egyetlenül magában, az eszmék emberében azt, a mit a zsení nem nélkülözhet, vagy ha igen, csak gyötrelmek árán. És mi okból békózta meg Széchenyi indulatait ? Hogy nemzetének gyanítólagos boldogságát a gerjedelmek bizonytalan árjára ne bocsássa s eszméjéhez mind végig következetes maradhasson. A föllángolt eszme határozott, megingathatlan tervvé szilárdúlt meg b enne s hogy ennek jól meghányt részeit amannak föl ne áldozza, hogy a képzelet és érzelem csábító hitegetései a kijelölt határon, a körülmények és viszonyok megszabta józan körön túl ne hajtsák, gyakorlati emberré vált, a ki nem többé az eszme alkotója, hanem szolgája, nem többé a mer ész, magas röptü elme, hanem a buzgó terjesztő, a lelkiismeretes munkás. Az eszme megvillant benne, hogy hüen megvalósítsa, de nem hogy nyomában újakat meg újakat fakaszszon s tarka lánculatukat megfonja. Mindent, a mit tett, belöle folyt, köréje csoportosított s mert mindent rá épített, félti vala a kedvezőtlen behatástól. És e miatt csak egy irányban járhatott. A siker föltétele önmagában alapúlt, a miért a kitartás legmakacsabb szívósságával kelle rajta csügnie,
j
azt kifejtenie és védenie. Tántoríthatlan, konok következetességgel kényszerült tervéhez ragaszkodni, ha a kitüzött és előre látott eredményt kockáztatni vagy meghiúsítani nem akarta. Végzetes eshetőségekre, a korszellem bekövetkezhető változtára nem gondolt, a végsőségeket kárhoztatá s ennélfogva már eleve kizárta lehetőségét annak, hogy teljes bizalmú hiveket szerezzen és gyüjtsön. Alkalmazkodásról nem akart tudni vagy legfölebb annyiban, a mennyiben célját előmozdíthatta. S e szerint válogatta meg a tényezőket, a melyekkel alkalom adtán terve érdekében érintkezett. N em tekintette önmagát, nem honfitársait és nem a kormányt és mégis mindannyit. N em nélkülök, hanem velök kivánta célját érni, de m egint nem elkülönülten. I-la amazokban ütközött akadályra, ezzel ügyekvék azt elgördíteni, ha ebben, akkar amazokhoz fordult. A közbenjárót, a békítőt játszotta s maga ellen izgatott. Akkorában nem tudták és nem akarták fölfog ni, hogy az eszme és az ember, a terv és végrehajtása nem egy, azt meg ép en nem, hogy az eszme s az egyéni vélemény a inaga kirekesztőségéb en helyes legyen, üdvözítsen. Széchenyi pedig ezt a m eggyőző dést vallotta, ez volt hitvallása; ennek óhajtott pártot nevelni, ezért fáradott, küzdött, szenvedett, ezért bénította meg szívét s öltötte a ráfogott álszínt. A mint megfulasztá a maga érzelmeit, úgy nem akart mások érzékére, idegeire h atni. A nemzet értelmét akarta megnyitni, fölvilágosítani. És miről felvilág osítui ? Mi volt tulajdonkép eszméje? Az alkotmány és nemzetiség kifejtése ! N em volt volna már a mag yarnak alkotmánya s nem nemzete? Mindakettővel bírt s mégis egyikkel sem az általános európai haladás szempontjábóL Az önkény veté az egész országra vastag hálóját. A nemzet nem volt a maga ura s nem kormányozhatá önmagát. Leszorúlt a cselekvés teréről s csüggedésbe, fásultságba merült. Elviselte az idegen igát s lassanként beleszokott átkos helyzetébe, t étlen á llapotába. Csak olykor jajdult föl, midőn egy-egy régi jogát csorbíták meg. A férfias elszántság, az igazolt követelés mintha teljesen kiveszett volna b előle. A n emzet nagyjai elpártoltak önvérüktől s a nemesség megfélemült, meg. hunyászkodék. Csak á lmadozott egy jobb időről s vissza-vissza emlékezett a letünt r égi dksőségre. Kénytelenül belenyugodott elkerülhetlen sorsába; életjeiét néha-néha gyönge tiltakozásb.a n, búsongó panaszban hallatá . De voltak eg yes férfiak, ~ kik alattomban. nem a politikába vágó eszk özzel, nem a kén yuralom ellen való letargikus tüntetéssel, hanem a padha tlan kitüréssel munkálkodtak a nemzet ujra ébresztésében. A kik nem elmohosult oklevelekre, elévült kiváltságokra fektet ék a j övő biztosítékát, hanem a n emzet legdrágább kincsér e, nyelvére. Ki ne gondolna azonnal Kazincy és elválhatlan t ár saira. N erncsak alkotmányunk, nemzeti föltételeink, a nyelv is kétségtelen befolyással van öszhaladásunk minőségére. S nyelvünk szintén elmaradt a külföld roha· mosan fejlődő eszméitő!, fogalmai gazdagulásától, fordulati csínjátóL Ha csak el is akartuk érni, megfeszített erővel kellett ápolásához, cziszolásához fognunk, az új eszmék, fogalm~k, alakok k ifejezéséhez hajlítanunk.
4
S nem volt ez elhatározás, e cél már előreláthólag is meddő ? Hisz nyelvünk e korban csak tengett. Sem a társas, sem a nyilvános életben nem használták, a törvénykezésb en pedig legkevesbbé foglalhatá el megillető helyét. Latinok voltunk minden intézkedésünkben. Kazincyék vállalkozása előre is bukottnak látszék. És mégsem így történt. Épen az ő törhet etlen fáradozásuk veti meg alapját későbbi megujhodásunknak. Minél tökéletesebb lőn nyelvünk, annál inkább szaporadtak íróink, annál inkább t erjedt s fogamzott meg a meggyőződés, hogy anyanyelvünk csak úgy alkalmas a legkülönbözőbb gondolatok és érzelmek tolmácsolásához mint bármely elsőrendű európai nép nyelve. De bírták-e íróink, költőink a delejes álom megszállta nemzetet fölrázni? Ök is csak azt érezték, a mit a nemzet. Fölhagytak a reménynyel, lemondtak minden kecsegtető kilátásról, keseregtek, bánkódtak. Azt hivék, nincs a hon számára menekülés. Oda van minden s csupán a mult emléke lelkesíthet még. Nemzeti nag y létünk nagy temetője Mohács ! Ez volt az egyetlen sívár vigasz. Vesznünk kell dicstelenül, észrevétlenül. Romlásnak indult hajdan erős magyar, nem látod Árpád vére miként fajul ? e megrenditőn dörgő szózat csak még mélyebb apatiába lökte a nemzetet. A tusa az élet és halál k özt idő kérdése volt, midőn - nem váratlan események váratlan ellenhatást gerjesztének. A kormány a nemzet legérzékenyebb jogaiba markolt. Önkényes rendeletekkel oly ügyeket akart kurtán tisztába hozni, melyekről csak á törvényszerűn összehivandó, de már tizenhárom éve t örvénytelenül össze nem hívott országgyűlés dönthetett. 1823-ban oly vihara keletkezett a megyei tanácskozás ok, vitatkozásoknak, hogy a kormány a nemzet jogszer ű kivánalmainak már ellen n em szegűlhetett. A honatyák összegyültek Pozsonyban, a nemzet mert remélleni. A költő bátortalan, homá lyos sejtelemmel, bár fájdalmas önérzettel azt zengé: Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? Az országgyűlésen megindúlt a szónoklatok szakadatlan sora, melyek sérelmet sér elemre halmoztak s csak azt nem pendíték meg, hogyan kellene a hazát sülyedtségéből kisegíteni. Az eredménytelen szóharc lehangolta újra a nemzet jobbj ait. A megcsillant remény oszladozott; a készültség, müveltség hiánya, a külföld tápláló mozgalmainak n em ismer ése megint a sötétségbe, a tájékozatlan ággódásba taszítá a nemzetet . Borús andalgás, méla ábránd fogta el a kedélyeket. A közsohaj rebegé: a dicső nép, mely tanult izzadni s izzadás közt hősi bért aratni, névben él csak , többé nincs jelen. Ide illik, bár később dalolta a költő, látván, hogy a nemzet választottai hagyományos csökönösségén megakad létünk tovább fejtése: n1ultadban nincs öröm, jövődben nincs r emény. Amire büszke volt nemzetünk, a minek emléke magasra dagasztá k~b elét, abban is kételkedni kezdett. Inkább kivánta. volna a c::;Öndes megsemmisülést mint a vergődő haldoklást. A nemzet s a költők egyar á nt szomorogtak s ha találkoztak egyes ek, a kik fölléptek, t ettek volna, azokra is ráragadt az általános levertség. A honatyák zajgása, a költők búsongása gyászos harmoniává elegyült.
5 Egyszerre mint a trombita t eli, csengő hangja az ország k özpontjából fölharsan: Magyaror szág nem volt, hanem lesz! A z általá nos d ermedtség, közámulássá változik, melyb ől alig tudtak fölocsúdni. H aboztak : örüljenek vagy megrettenjenek-e e különösen hangzó szózaton ? Eddig mindenki azt ta rtá, hog y a magya r már túl van fényk or án; s most fölemelkedik egy egyetlen alak s azt harsogja a n emzet fülébe, hogy az a mi volt, ahoz k épest, a mi lesz, egyenlő a semmivel. H itetlenül csóválták fejöket, noha ismét hízelgett, hogy rajtok nyug szik a j övő alapja. Hanem azért ez ellentétet ily rögtönös meglepetésben megfogni nem igen számosan rnutatkoztak hajlandóknak. Újra és újra latolg atták amaz előz ményeket, melyekben e jós nyilatkozat gyök eredzett, - mig arra virra dt a nemzet, hogy az közt e rést hasított. Magasztalás és korholás v egyült egymásb a. A z öregek r omlást, az ifjuság megváltást g·yanitott b enne. S zéch enyi István már 1825. fordítá magár a a nemzet szemét , midőn a fölajánlott összeggel a magyar akadé mia a lapk övét ler akta ; ily cselekedet, ily p éldának k ellett hatnia, bizalmat éb reszt eni e s midőn öt évvel utóbb ama j elentős szavakat kiejté, leh et etlen, h ogy vissza n e idézték volna ama páratlan t ett emlék ét és azonnal mindakett őt egyesítv e, föl ne tünt v olna, hogy mily kettős irá nyt jelölt ki mag ának a g r óf. Az alapítványnyal nemzeti, szellemi, ,Hit el' címü k önyvével, 1 anyagi célnak szolgált. A z eszmék t ömött raja zsibong ott fejéb en s nem véletlen ösztön nógatására. Elméje és szíve már r égót a fogék ony lett amaz átalakító javaslatokra, melyeket oly fönnen hirdetett. Szivébe édes apja borongó bánata c söp ögteté ama hazája irá nt való vonzalmat, melyböl érzései, gondolatai serke dtek. Sőt b ízvást á llíthatjuk , hogy t evék enység ének legközvetlen ebb forrása az ig az, legtiszt ább fölbuzdulás, a honszeretet volt. Nem hiúság, nem önzés, nem nagyr avágyás hajszolta a föllépésre; mind e vágyakat sokkal k önnyebben, előnyösebben s hamar abb töltbette volna b e saját hivat ásában, k atonai p ályáján . Vagy nem lett volna rangja, t ár sadalmi állása elégség es egyéni érdekek l egyezgetésér e? Ö hü maradt az örökölt Széchenyi névhez, melyhez a h azafias vitézség, valamint áldozatkészség n em egy mozzanata füződék. Még külföldön támadt b enne a mind jobban izmosodó kivá nság, ha záját azon országok között szemlélhetni, a melyek mind anyagi mind szellemi t ekint etben eddig messzire maguk mögött hagyták ; s már ott közlekedett mind ama t ény ezőkkel, a melyek majdan támogathatják siker es müködéséb en. Még a ,Hitel' megjelenése előtt igyekvék honfitársa it eg ymáshoz közelebb h ozni s társas úton egyesíteni. Mintha ezzel előlegesen meg a k arta volna termék enyíteni az elm~ket s eszméit megmívelt földb e hullatni. S mennyi utánjárás, menny i kapacitálás, mennyi kellemetlenséggel, neh ézséggel lehetet t az egybekötve és ha b enne nem dobog a legönzetlenebb ügyszeretet, h a lénye össze nem forr céljával, ha nem a nemzete iránt való lelkesülésb ől, hanem emberi gyarlóságból, unalom, szórakozá s vagy nagyúri szeszélyb öl 1
Pest 1830.
6
vállalkozik ily föladatra, valjon nem lankadt, nem kedvetlenült volna-e el mindjárt az első kudarc ' után? Ily ernyedetlen, az ön kimélettel nem törődő buzgóság csak a legszentebb elhatározásból, a legmélyebb meggyő z ő désből s a legritkább odaadásból eredhetett. Ebből magyarázható ama lázas hév, mely ,Hitel'-ének minden során végig lüktet; ama rohamos sietség, melyly el a magvas gondolatokat, sziporkázó ötleteket, adomákat egymásra torlasztja. Minden lapra oda nyomta szíve b élyegét. A veszély, mely hazáját fenyegeti s ama tudat, hogy minden újabb k ésedelem súlyosbítja azt, nem türhette, hogy kimért n yugalommal boncolgassa, okolgassa s mondja el r észlet esen, tárgyilagosan az állapot összefüggő bajait s indítványazza körülírva, kifejtve, rendszerb e öntve reformjait. Csak a betegséget akarta jelezni s az orvoslás szükségességét kijelenteni. Föl kivánta riasztani a J).emzetet , hogy meg r émüljön hanyatlásán s végr~ valahára jobb útra t érjen. És szinte egy lélekzetre elszámlálja mind azon hiányokat és hibákat, t éves és megfeneklett fölfogást , mely a magyart haladásában gátolja. Beszél egy huzamban arról, hogy csak a dicséretet szeretjük és nem az igazmondást; hogy megfúlunk önzsírunkban s a mellett még sincs pénzünk és annál kevésbbé hitelünk; hog y nincs kellő müveltségünk s nem ismerjük a józan okosságot. Szól a nevelés módjáról, b efolyásáról, sőt még a tanulás minőségéről is. Ráutal a képzelő, emlékező és ítélő tehetség egyforma fejlesztésére. És mindezeket olybá mutatja be, mint a melyek a szellemi hitelnek képezik alapját. Csak ezután foglalkozik a tulajdonképi tárgygyal, az anyagi hitellel s tartózkodás n élkül rá olvassa nemzetére, hogy ne m ért a gazdasághoz. Annyira bővében van a földnek, hogy hatalmas r észét parlagon heverteti, annak ellenére, hogy megmüvelve kétszeres jövedelmet húzhatna belőle. E miatt azután sem tőkéje sem kamatja, de azért mégis költekezik, pazarol és pompaszerető. Nem kerüli el figyeimét a közlekedés eszközeinek nyomorúsága, célszerütlensége s kutatja a ker eskedés nem létének okait. S zóval ostorozza a feudalis birtokrendszert, az adóssági törvényeket, megtámadja a robotrendszert ; s centralizációt, központosítást sürget a közlek e dő vállalatokra nézve. S ezzel t ényleg lerontotta mindazt, a mi a magyarnak multját alkotta; de egyszersmind maga ellen is ingerelte az összes régi Magyarországot, a mely a legkeményebb vádakat szórta rá s inkább akart bomlásának menni, sem mint tágítani. Széchenyi a válóuton állott; vagy jobbra vagy balra kellett kanyarodnia; amott a kiváltságok megtestesült hada lepte el az irányt, emitt alig bukkant föl egy-egy biztató jel a neki indulásra. Oda nem fordulhatott, m ert g únyban áztatott nézet ei, szigorú véleménye, hajthatlan elvei fölkorb ácsolták az ósdiak megrenyhült szenvedélyeit, melyek haragban, gyülölségben, vad fenyegetésb en lobbantak föl; ide csak a távolság szeplőtlen üressége hivogatá, de a mely idővel derék, fönkelt keblü követőkkel megt elhetik. N em is tartott soká s az ifjú nemzedék tömegesen esküvék zászlója alá. Nem volt, miért jngadoznia, késlekednie ; eszméje tüzoszlop-
7 ként világitá meg a megfutandó pályatért; csakhogy vakitó fényét a hályogos lelküek észre nem vették, a fölhevültek ellenben megkápráztak tőle. Hogy amazokról lehántsa a megkeményült kérget, emezek gyúlékonyságát pedig mérsékelje, a maga értelmével világitott nekik. A ,Hitel' túláradása volt a lángésznek s a háborgó szívnek; hogy a szertelenkedésnek még látszatát is eltörölje, rendszerbe foglalt munkában törekedett higgadt szándékát taglalni. Igy létesült a ,Világ' cimü könyv, 1 mely a sistergő ellenvélemények cáfolata, másrészt a ,Hitel'-ben oda büvölt eszmék okszerü, bővebb magyarázata. Ebben azután féktelenül neki bokrositja maró gúnyját ellenfelének. Sujt, hurrogat, vág és tönkre teszi az ellene forrongó tekintélyek egész csapatját, de nem felejti el voltaképi célját sem és "az egyesületi szellem terjesztése, a magyar nyelv diplomatikai jogkörének szélesítése, az intelligenciai mozgalmak centralizálása és azon központosító irány me11ett agitál, mely a közlekedő vonaloktól kezdve, az anyagi haladás minden főbb fonalszálait Budapestre, mint Magyarország szívébe gyüjtse össze s onnan terjeszsze ki rendszeresen". Harmadik müve 2 a ,Stadium', mely az országgyülés elé szabja mindazon reformokat, a melyek haladásunk legnélkülözhetleneb b követelményei: s ilyenek: a váltójog behozása; az ősiség és fiskalitás eltörlése, a nem nemesek szabad birtokszerezhető joga s a haza rninden polgárainak törvény e lőtt egyenlősége; a nemtelenek válaszszanak maguknak megyei pártvédet, ki a tagosító és arányosító pörökben érdekeiket a földesúr ellenében képviselje; a házipénztár és az országgyülési képviselő költségek terhének hordozásához mindenki birtokaránylag járuljon; a főközlekedő vonalakat az országgyülés jelölje ki, s létesítésökre és föntartásukra szintén mindenki egyenlőleg adózzék; végre a monopoliumok: a regálék, céhek és limitaciók törültessenek el. S mindezeket oly módon, oly meggyőző érvekkel támogatja, hogy csak megátalkodottság nem láthatta ez újításokban ama megmérhetlen hasznot, a mely belőlük mind a nemzetre, mind a kormányra, mind az egyénekre háromlik. Széchenyi mégis valamennyinek érdekeibe ütközött s valamennyinek magára vonta n eheztelését. A kormány irtózott a demokratikus elvek meghonosulásától, a kasztrendszer megborzadt jogainak ilyen m egnyesésén. Az önkény attól félt, hogy a nép fölszabadításával aláássa trónját, a kiváltságosok meg azon szörnyüködtek, hogy a hagyomány fölforgatásával alkotmányunk is szétporladozik. De a mi halad, nem marad. Siéchenyi eszméi annyira elterjedtek, annyira bevésődtek a keblekbe, hogy az ősi állapotnak gyökeresen meg kellett változnia. Azonban senkinek sem volt nálánál kényesebb helyzete. Tudjuk, hogy mit írt oly sugárzó szavakkal lobogójára. Alkotmány és nemzetiség kifejtése! Egyiket sem akarta föláldozni vagy csak kockáztatni, de akarta mindakettőt az újkor szellemében pótolni, bővíteni s az európai intézményekhez alkalmazni. 1
2
Pest Fűskuti Landerer nyomtató intézetében 1831. Kiadta Z** 1833. l. Rész Lipcseben 1833. Wigand Ottónál,
8
Ezt megingatás, megszorítás, átalakítás nélkül nem lehetett eszközölni. És mindezt nem erőszakos túlhajtással, hanem fokozatos, szigorú következetességgel ügyekezett véghez vinni. Legsürgetőbb feladata mindeneke lőtt az volt, hogy nemzetét mindezen r eformokra öntudatosan képesítse. Mindenekelőtt azt óhajtotta, hogy nemzetünk felküzdje magát a müveltség és jólét ama fokára, a honnan a legbiztosabban verheti v issza a jogaira leskelődő kényuralmi törekvéseket; az vala meggyőződése, hogy anyagi s értelmi sajátságokkal fölszerelve oly védgáttá fog tömörülni, a melyet semminemü önző fogásokkal, féltékenykedő utasításokkal, tilalmakkal sem lehet majd átrepeszteni. Addig azonban a simulás taktikáját gyakoroljuk. liitessük el a kormánynyal, hogy nem akarunk vele gúzst csavarnis csupán méltányosságot kivánunk tőle, de alattomban müvelődjünk, váljunk . európai magyarokká, szilárditsuk nemzetiségünket, fejleszszük alkotmányunkat, rontsunk és építsünk s csak azután követeljünk. Ekkor majd szemébe nézhetünk a váratlanúl meglepett hatalomnak, a mely jószántából is meg fogja adni mind azt, a mit tőle mint önalkotmánynyal bíró nemzet kivá nhatunic Ezt az alapos intést nem értette meg a nemzet. S mivel Széchenyi a maga tervén kivül másutt föl nem födözheté a siker zálogát, magára kellett maradnia. Mind sürübben hallatszott figyelmeztetése, hogy ne szakadjon el a nemzet kormányától s ne uszítsa azt maga ellen. A n emzet élénk haladásvágya túltette magát a komoly, lépésenkint való foglaláson, izgékonysága a kormány konok tagadása következtében mindinkább növekedett s az ellenzéki áramlat már a partokat mosta. És ezen két lobbanékony elem között á llott Széchenyi. Még mindig hitt. Azt gondolta, közbenjárása engesztelőleg fog hatni s a mit vagy ~z egyik vagy a másik rész elhibáz, azt ő helyre üti. E szerepe azonban nem lehetett sem az egyikre sem a másikra bizalmatgerjesztő. Hiába való volt a két ország vegyes házasságára, különös viszonyára hivatkoznia. Azzal feleltek, szüntessék meg az örökös tartományokban az abszolutiszmúszt, mert ez akadálya Magyarország jogai kivivhatásának. S midőn a k ormány még hazánk rendeit, pártjait is villongásra hevíté, az ellenzék sem riadt vissza hasonló eszközök érvényesítésétől. A mag el volt hintve, ki kellett hajtania. Széchenyi csak célját nézte, a melynek valósításában egyedül a maga módjának helyességére ügyelt: hogy ez a mód a körülményektől szítva túlzásra vetemüljön, azt meg sem engedhette. A mint első két müvében a lelkesülés zabolátlanságával gyujtott, perzselt, égetett, úgy harmadik müvében a · következetes számítás nyugalmával meggyőzött, csillapított. Szabatosan megvonta a kört, melyben mozogni szándékozik s a melyen túl hágni nem akarna addig, míg nemzetünk belállapota tehát magánjoga s az osztrákházhoz való külviszonya tehát közjoga jobbra nem ·fordul. De a nemzet, melyet maga nevezett fiatalnak, lénye szerint cselekedett, sugalmára hallgatott. S mindamellett, hogy anyagi vállalatainak szaporításával és gyarapodásával a nemzet tiszteletét maga iránt nemcsak
9
lekötötte, hanem öregbíté, mégis politikai téren tapasztalni k énytelenült, hogy közte s a nemzet közt választófal kezd emelkedni. Kivált mióta a pártok élesen meghatárolva alakultak , k ellett látnia, hogy egyénisége mindinkább vissza szorúl s eszméi annál jobban , annál merészebben hangoztatnak. S noha 39-ben hathatósan kelt ki a kormány magatartása ellen, nem vallhatta meg többé magát mint a reformok egyetlen, de áttekintő intézője. Vezérszerepre most sem áhítozott, de a mit óhajtott, a nemzetet, az ellenzéket mérsékelni, az sem sikerült neki. S így eszméinek nagyszerüségét, mindenfelé jótékony hatását megtörpítve kellett látnia. Csak az vigasztalta még, hogy a 39-ki országgyülés kecsegtetöbb kilátások közt mult el. A kormány engedékenyebb lett, a pártok köze · ledtek egymáshoz. De ez a reménye is szétfoszlott. Javaslatai jobbára mind visszhang r a leltek s hogy tovább is eredményesen mu~kálkodhassék, újra az any ag i jólét terén kellett előre dolgozni s a szellemeket újabb vívmányokra el ő készíteni. Az ellenzék azonban megfordította a rendet s mindenekelött a nemzetiséget, a szabadságot buzgólkodott biztositani. Meg akarta érlelni a nemzetben mindazon tényezöket és kellékek et, a melyek a demokratikus elvekkel s főleg az örökváltsággal, közadózással, népképviselettel megbarátkoztassák. A mozgalom országszerte megindúlt, élén KossuthtaL Erre a mint tizenegy éve a legharsányabb hangon fölkiálta S zéchenyi: Magyarország nem volt, hanem lesz; úgy most megdöbbentőn följajdult: veszélynek viszik a hazát. Akkor a leglángolóbb lelkesülés zeng ett ajkán, most a legszorongóbb fájdalom kínozta kebelét. Leláncolt érzelmei fölviharzottak s magasra tornyosultak ama müvében, mely 1841. ,Kelet népe' cimmeJl jelent meg. A nemzet korával együtt azonban sokkal előbbre iramlott, semhogy Széchenyi aggodalmait komolyan v ehette volna. A körülmények úgy csoportosultak, a kormány hangulata annyira kedvezett a nemzeti kivánalmaknak, hogy senki sem t étovázott a legfügg etlenebb értelemben való teljesülésökben. Csakhogy a nemzet és vezetöi szük k örükben mozogva nem láthattak oly tisztán s oly messzire, hog y észrevehették volna ama zivatartól teli felhőket, melyek még lomhán kavarogva izzítják a villámot, hogy alkotmányunk sáncai közé csapják. Széchenyi, ki ismerte honát s ismerte a külföldet, ki folyton óvatos szemmel kisérte a magyar alkotmány és osztrák abszolutiszmusz fonák különbségét, ki legközvetlenebb érintkezésből tudta, miként vélekednek a túlfélen hazánkról s mily szándékkal viselkednek iránta, - Széchenyi tisztában volt vele, mennyit szabad s mennyit nem szabad próbára tennúnk, hol az a pont, a melyet elkerülnünk tetemes kárunkra esnék. Hogy melyik az az idő és alkalom vagy ürügy, a mely a határt megjelöli, azt ö is aligha sejtette. Vissza akarta tehát téríteni a nemzetet s a legbánatosb bizalommal közlé vele eddigi eljárása módját, valamint a jövőre nézve is taktikáját. K.ijelenté, hogy elveit mint eddig, ezután sem fogja megváltoztatni, sem 1
Pesten.
IO
módosítani, ezekben megegyezik 6 is t eljesen az ellenzékk el s az általános fölfogással, de nem érvényesítésök módjában. Ezt azonban senki sem akar ta megérteni vagy h elybenh agyni. Ezt oly visszásságnak mondották, a melyn ek nemcsak fo ntosságot nem tulajdoníthatnak, d e még komolyabb figyelemre sem méltathatják. E llenmondást láttak a g r óf pályája mostani szaka és első föllépése k özt; p edig ha elfogulatlanabb t ekintettel hatoltak volna ama rúgók müvébe, melyek előre kiszámított messzeható t ervét igazgatták, nem terve s ő közte, hanem egyéniségének határozottsága és a fölserdült új n emzedék álláspontja közt találtak volna e ltérést. Ö ugyanaz volt, - kora előzte meg. Eszméinek megszabottsága és újabb legsz élsőbb kitágít ásuk közt volt a különbség. A kor kereke m egoldódott és szé dítő sebességgel neki lódult. Megá llítani vagy csak lassítani is . a k éptelenségek k özé tartozott. A népek európaszerte a szabadság és egyenl őség ideáljáért r ajongtak s még a kisebb nemzetiségek is támasztottak követeléseket. Hazánk · különféle ajkú vidékei szintén zavarog tak s elny oma t ásr ól, jog fosztásról panaszkodtak. Széchenyi, ki a legcsekélyebb b elrázkódást ól félté nemzetét, e mozgalommal szemközt sem lehetett néma. 1 Figyelmezt et ése azonban nem t alált h elyeslő fogadtatásra. A n emzet semmivel sem okozhatta magát a nemzetiségi szítogatásokat illetőleg s a mire Széchenyi hivatkozott, hogy értelmi felsőbb séggel iparkodjék a nemzet a nyugtalankodókat megnyerni, nem volt kielégítö bizonyít ék a nemzetiségek érdekében való fölszólalásra. A magyar soha sem sértette a más nyelvüek magánügyeit s állítólagos üldöztetésök, sér elm eik csak képzelmények valá nak. A mit az ország alkotmánya szempontjából követelt, azt joggal követ elhette. A latin nyelv t örlésével a magyar lett a hon k öznyelvévé, a melylyel az ország minden intézk ed éséb en törvényszerí~1 en r endelkezheték. Ezzel nem akadályozta a külön ajkúak nemzetiségi fejlód ését s annál kevésbbé tolakodott a magánkörök belsejébe. D e Széchenyi itt is csak azt árulta el, hogy h azája békés boldogságáu, biztos j övőjén őrködik. Semmiféle elemet sem akart ellene fölidézni s újra arr a inteni a nemzetet, hogy hagyjon föl a száguldozá s ama nemével, mely a végveszélybe dönti s már is válságba bonyolftá. Hazája iránt való vonzalma, szeretete fokozatos indulatasságba t évedt. A kúsza körvonalokban összefolyó jövő r émes homályban ér zékült meg el őtte . Borzalmas lát ások gyötörték kebelét. Minden fár adsága, vívmánya, sikere önvá dként foj togatá szivét. É rtelme pillanatonkint elsötétült. Az a kétségbeejtő gondolat üldözte, hogy ö eredő oka a nemzet bekövetkező elpusztulásának Ha föl nem riasztotta volna letargiájából, ha engedi, hogy t eljesen elfásuljon, n em fenyegetné most amaz iszon yú sor s, mely v érengző haláltusába fogja kergetni. A szenvedély mind lázasabban dulakodék b enne s ijesztök voltak ama jóslatok, melyeket prófétaként rivalt a ,,politikai programm t öredékekben" nemzete fülébe. 2
- - - -1
2
A magyar akademia körül, beszéd az 1842. nov. 27. ünnepi közülésen. 1847.
I I
A nemzet hidegen csodálkozott, de semmit sem értett belőlük. És Széchenyi még sem vált meg, még sem p ártolt el tő le ; ha mámorából ki n em ábrándíthatá is, vele akart osztozni végzet éb en. Hüen ragaszkodott tovább is eszméjéhez: az alkotmány és nemzetiség kifejtéséhez. Lankadatlanul dolgozott az anyagi föltétel ekelőmozdításán . A közlekedés ügy terén oly nagy szabású tervvel köszöntött az országházba, mely hazánk fölvirulását a legnagyobb tekintélyek szerint szemlá tomást elő segítette volna. Ki gyaníthatta, hogy a gr óf ily foglalkozások közepette oly epesztön szenved. I-Iogy értelme és szíve közt az egyensúly helyreállt, de csak azért, hogy emez azt elöntse. Ki törődött volna most azzal, hogy a leg nemesebb gróf, a legnagyobb magyar szíve veszedelmesen sajog, m i értelmétől fogja megrabolni? Hogy is lehetne az eszmék hőséből a szív vértanúja! De ha sejtette volna valaki, hogy ennek a szívnek nem volt szabad fölülről és alulról ellene irányzott keserű gyanúsításokra, zaklató szemrehányásokra csak meg is maccannia; ha tudta volna valaki, hogy ez az ért elem, mely mindent oly tisztán szemlél, minduntalan eléje dobott göröngyökbe akad, melyekböl a nemzet sirköve rakódik össze, akkor a prófétai hang nem vész a semmiségbe. Az eszme és Széchenyi egy volt. Arról vala meg győződve, ha nem a maga eszméje diadalmaskodik, ha az bukik, hogy akkor a nemzet is megdől. Azt csak késöbb tapasztalta, hogy eszméjének ö maga is áldozata. Eddig a pártok, a nemzet fölött állt, ezentúl eszk özükké idomúl, oly eszközzé, mely szabályzóként akar müködni. A magyar felelős miniszteriumot kapott és Széchenyi egyik tagja lett. De az európai forradalom moraja már kerekedék; az egyenetlenség, a viszály a nemzetek és kormányuk közt kitört ..... A népek szabadsága, egyenlősége szétro b b ant .. .. . Magyarország sem volt a sors kegyeltje. Hazánk nemsokára siralom házzá sanyarult. Gyászos előhírnöke az a megfagyasztó szózat volt, mely az országot megdermeszt é s úgy hangzott, hogy Széchenyi megörült ... . . Borítsunk leplet az emlékezés e sötét k épére. Emeljük tekintetünket Széchenyi szelleméhez, mely ör ökké r agyogjon a nemzet háladatos, soha nem múló emlékében. Ne feledjük soha, hogy hazánkat ö m entette meg a szégyenletes, t ehetetlen haláltól, hogy ő oltotta belénk ama csírát, mely honunk szabadságában kivirágzott, mely kifakasztá az egyenlőség, testvériség drága bimbait, hogy egykor színdús pompájukban kivirítsanak és mint az emberiség közös jogai hassanak közre nemzeti méltóságunk szétágazásában. ~e feledjük soha, hogy alkotmányunk újkori, európai biztositására ö vet ette m eg az alapot, hogy nélküle talán soha vagy nem ily t eljességökben élveznők mind ama kiváltságokat, melyek hajdan csak egyes osztálynak t evék birtokát s melyek ma nemzetiségünk összléte biztosítékait képezik. Niindannak, a mit eddig elértünk, ö az atyja, a lkotója. S ha van még nemzetünknek óhajtani valója, azt az ö szellemében törekedjünk kiküzdeni, megvalósítani. Anyagi jólét s müveltség legyen jelszavunk.
12
Kössük össze a hasznossági elvet a nemzeti haladás elvével s akkor bátran szembeszállhatunk még az erőszakkal is. N e fejleszszük az egyiket a másiknak rovására, annál kevésbbé áldozzuk föl az egyiket a másiknak, mert csak párosságukban lehetnek megdönthetlen t ámaszaink. Eszme vezessen, eszme lelkesítsen, mert a mely nemzetnek nincsenek eszméi, megfonyad mint az elaggott fa. Éljünk, haljunk eszméinkért s ne nyugodjunk mindaddig, míg életre keltettük. Széchenyi még akkor sem mondott le eszméiről, midőn a körülmények már mind ellene támadtak s még akkor is ápolta őket a leggondosabban, midőn a kérlelhetlen, a könyörtelen sors a legís.tonyúbb csapást mérte rá. Folyton érdeklődék a legmelegebben kedves hazájának, forrón szeretett nemzet ének elnyomott, szomorú állapotából való szabadulása iránt. Még akkor sem félemült meg, midőn a legkisebb idegrázkódás örökre elolthatá értelme fönséges világát, még akkor is tiltakozott mint oroszlán ketrecében az önkény túlkapásai ellen, hogy nemzetét oltalmazza, mikor maga is sínylé elzártságát. De ütött a megváltás rettentő órája. A nemzet új hanyodalma meggyilkolta a legönzetlenebb, a legnemesebb szívet, a legdicsőbb hazafit. Van-e nemzet, van-e nép, melyet annyira sujtott volna a végzet mint a mienk?! A legnagyobb magyart az őrültek házába, a leggyöker esebb magyart számkivetésre kárhoztatta.
lJ
~~~
Az 1879- 80. tanévben bevégzett tananyag. I. osztálp.
Magyar nyelv.
A nyelvnek mondattanra fektetett alaktana. Tankönyv: Ihász nyelvtana és Bodnár olvasókönyve. Heti óra 5· Német nyelv. A rendes alakok tana mondattani alapon lehetőleg párhuzamosan a magyar nyelvvel. Tankönyv: Schwicker nyelvtana, Felsmann I. olvasó könyve. Heti öra 4· Földrajz. A térkép olvasása, elemzése és a táblán készített előrajzok alapján a magyar királyság és a földközi tengert környező országok hydro-, oro- és topographiája. Tankönyv: Hunfalvy I. Heti óra 2. Történelem. Hunok és magyarok eredete. A vezérek kora. A kereszténység terjedése Magyarországban. Szt. I stván és utódai. A kesztes hadak. Az arany bulla. Tankönyv: Horváth l\1. I. r ész. Heti óra 2 . Mennyiségtan. A mérés és a mértékek, törvényes mértékrendszerünk, a közönséges törtek, a tizedes törtek, a négy alapmüvelet nevezett számokkal és az idő számolás. Tankönyv: Dr. Császár K.ároly, I. Hetí óra 4· Mértan és mértani rajz. A síkrnértaní ábrák szemléltetése. A síkidomok kerületének és területének kiszámítása. Egyszerü síkrnértaní díszítmények szabadkézzel való rajzolása. Tankönyv; Geometr. alaktan I. r ész Császár Károly, dr. Heti óra 4· Termenyrajz. Az emlősök r endeinek főbb képviselői szemléleti módon, különös t ekintettel a haszonra vagy kárra. A növény- morphologia és terminologia szemléleti módon való begyakorlása. Tanköny-v: Pokorny állattan, növénytan. Heti óra 3.
II. osztálr.'. '
Magyar nyelv. Igetan, határozók tana, szóképzés részletesen; mondattanból különösen a függő mondatok, subordinatio, coordinatio, többszörösen összetett mondat - körmondat, mondatrövidítés - részben mondatkötés. Az első osztály anyagának ismétlése. Tankönyv: Ihász nyelvtana, Bodnár-Iványi olvasókönyve II. Heti óra 5· Nemet nyelv. Párhuzamosan a magyar anyaggal az igeragozás, határozó és szóképzés tana. Függő mondatok ; coordinatio, s·u bordinatio. Az első osztály anyagának ismétlése. Tankönyv: Schwicker nyelvtana és Felsmann lL olvasókönyve. Heti óra 3· Francia nyelv. Mondattani alapon az alaktan elemei: az állítmány ige, a jelentő mód egyszeríi és összetett idői, a föltételes mód jelene és multja. Körülirt hajtogatás. Igeragozási kivételek. Birtokos, mutató, kérdő névmások. Számnev ek. Tankönyv: Hofer-l\1ager, A francia nyelv módszeres tankönyve, I. rész. :H eti óra 3·
14
Földrajz. Az örökös vagy osztrák tartományok s európai országok (a földközi tenger medencéje körül fekvők kivételével) föld- és terményrajzi viszonyai, lakói, nemzetisége, müveltsége, ipara és kereskedelme. Térkép-vázlatok k észítése. A meteorologia és klimatologia legelemibb részei különös tekintettel hazánkra. Heti óra 2.
Történelem. IV. Bélától. A vegyes házbeli kirá lyok korszaka. Hunyadiak kora. Jagellók é~ a n emzeti sülyedés kora, a mohácsi vészig. Az első osztályban tanultakból a vérszerzödés, honfoglalás és Szt. István intézményeinek ismétlése. Tankönyv: Tanko, Magyarország ~örténete . Heti óra 2.
Mennyiségtan. A számolási
előnyök
és rövidítések; a kettős tételnek alkalmazása a mértani arányok s aránylatokra, az egyszerü hármasszabály. Tankönyv: Dr. Császár l{.ároly, II. Heti óra 3·
Mértan és mértani rajz. Az egyes vonalak és síkok a térben. A mértani testek szemléltetése, összehasonlítása alak és nagyságra n ézve. A mértani testek felületének és köbtartalmának kiszámítása. Sík ábrák é s t estek szabadkézzel való távlati rajzolása sodrony és faminták után. Tankönyv: Geometriai alaktan, I. rész, Dr. Császár Károlytól. H eti óra 3·
Termény rajz. Az á llatok typusainak, osztályainak, r endjeinek és családainak a bélyeg szerint való felismerése. A váltszrimú kétszívüek és világtalanok főbb képviselői. A növényország főbb családainak b élyege. Tankönyv: Pokorny állatta n j növénytan. Heti óra 2 .
Szabadkézi rajz. Iskolai táblán készített rajzok után, szintúgy mint egyes többszínü minták után elemi díszítmények és kapcsolatban a styl fajok megmagyarázása. - Egyszerü dombormüvek utáni tanulmányok. Heti óra 2.
III. osztálr. Magyar nyelv. Mondattan. Szóegyeztetés. Szóvonzat. Szórend. Mondatkötés. Tropusok. A verstan elemei. Alaktan ismétlése. Tankönyv: Ihász nyelvtana, Bodnár-Iványi olvasókönyve III. rész. Heti óra 4· Nemet nyelv. Az összetett mondatszerkezet. Időtan. Az alaktan és szóképzéstan kiegészítése az olvasmány alapján. Tankönyv: Deutsches Lesebuch von Felsmann, III. rész. Heti óra 3· Francia nyelv. Igehajlítás befejezése és ismétlése, a rendhagyó igék Határozók tana. Tankönyv: Salamin-Ollendorff "Francia nyelvtan." Salamin-Leupin "Francia olvasmányok." Heti óra 3· Földrajz. Ázsia és Afrika föld- és terményrajzi viszonyai ; t érkép alapján g raphikus módon. A mathematikai földrajz elemei. Tankönyv : Hunfalvy III. Heti óra 2 . Történelem. A Habsburgház korszaka. Tanköny : Tankó J. Magyarország története. Magyar olvasókönyv alapján : P erikles és kora. A peloponesusi háború. Görögország további sorsa macedoniai Fülöpig. Heti óra 2.
IS
Mennyisegtan. Az olasz praktika. A
kettős
tétel alkalmazása. Az egyszerü hármasszabály. A határidő számolás. Az összetett hármasszabály. Az arányos osztás. Az elegyítés számolás. Tankönyv : Dr. Császár Károly, III. rész. Heti óra 3·
Mertan es martani rajz. A tömör mértan n éhány
fő bb
elve, a vetület és vetítés fogalma. 3: 4, 5 és 6 szög és a kör vetületei. Hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb orth. vetületei. A gömb körök vetületei. Barna festékkel árnyékolás. Tankönyv nincs. Heti óra 2.
Természettan. A testek általános és különös tulajdonságai. - Fénytan. Heti óra 4·
Delejesség és villanyosság.
Hőtan.
Tankönyv: Piskó-Salamin.-
Szabadkézi rajz. A tanár által az iskolai tá b lá n készített díszítmények syste~aticus
mányozása.
menetben; domború díszítmények, színezett mintalapok tanulHeti óra 4·
IV. osztálr.
Magyar nyelv. Az irály sajátságai. Alakzat ok. Szóképek. Verstan elemei, hangsúlyos és időmértéki rithmus; verslábak; antik versszakok; a rím. Polgári ügyiratok Tankönyv: Bodnár Zs. irálytan és olvasókönyv. 1-Ieti óra 4·
Nemet nyelv. A német nyelvtan rendszer es áttekintése. A sajátos német verstan elemei. Synonimák, szólásmódok. Polgári ügyiratok. könyv: Deutsches Lesebuch von Felsmann, IV. r ész. H e ti óra 3·
Francia nyelv. A szókötéstanból: a
jelentő-,
Tan--
kötő-
és föltételes mód és idői; infinitif. Alaktan folytonos ismétlése, kivált a főnév és többese, a melléknév, nőneme, többese, fokozás; n évmások. Tankönyv : Salamin "Francia olvasókönyv," Salamin-Leupin "Francia olvasmányok." Heti óra 3·
Földrajz. Amerika, Ausztrália földrajza (ter mészeti és ethnographiai viszonyai) tekintettel a fölfödözések és gyarmatosítások történetére. könyv: H unfalvy IV. Heti óra 2 .
Tan-
Történelem. Ó-kori történet áttekintése. R óma történetének tüzetes tárgyalása Augustus családjának uralkodásáig. Tankönyv: Ribári, világtörténelem. H eti óra 3.
Mennyisegtan. A láncszabály. A fegfontosabb p én znemek megismertetése és átszámítása. Értékpapírokra és váltókra vonatkoz
Mertan es mertani rajz.
Szerkesztő síkmértan.
A mértani szerkesztések alkalmazása a gyakorlati földmérésnél és helyszínrajz. Tankönyv: Kriesz F erencz. I-Ie ti ór a 2.
Természettan, A szilárd, csepfolyós és légnemü testek nyugvása és mozgása. Rezgéstan és hang tan.
Tankönyv: Piskó-Salamin.
Heti óra
2.
16
Vegytan. A közéletben előforduló anyagokból kiindulva az elemeknek és fontosabb vegyeiknek ismertetése. Kapcsolatban ezzel a nevezetesebb ásványok és sziklafajok. A vegymüveletek megismertetése. Tankönyv: Balló Mátyás, elemi vegytan. Heti óra 3· Szabadkézi rajz. Díszítmények mind előrajzolás, mind klaszikai stylkisérletek után. Az emberi arc és fej arányszámai megmagyaráztattak s a tanár előrajzolása után körvonalozva utánoztattak. I-Ieti óra 4·
V. o.sztál-p. Magyar nyelv. Az irály. Az irásmüvek szerkezete. A szerkezet törvényei. A nyelvbeli előadás és formái. A leírás, elbeszélés és fajaik. Értekezés. A levélalak. Tankönyv: Bodnár, Szerkezettan Heti óra 3· Nemet nyelv. A nyelvtani ismeretek ébrentartása. Olvasmányok: Nibelungen, Lied in Proza von Uhland. Legenden von Herder. Di~ Kraniche des Ibykus, von Schiller. Pompeji und Herculanum, von Schiller. Parahein und Ratsel, von Schiller. H eti óra 3· Francia nyelv. Az egész alaktan rendszeres ismétlése francia nyelven írt tankönyv alapján. A francia verstan elemei (de la mésure des vers, de la césure, de la rime), verses olvasmányok alapján. Tankönyvek: Bonneau, Abrégé de la g ramroaire fr.; Salamin, Olvasókönyv; SalaminLeupin, Francia olvasmányok. Heti óra 3· Földrajz. Európa á llama inak földrajza, az osztrák-magyar monarchia kiv ételével. T ankönyv: Requinyi. Heti óra 2. Történelem. A k ereszténység t örténete Amerika fölfedezéséig (a kereszt énység eredete és terjedése Constantinusig). A n épek nagy vándorlása és az annak folytán alakult új államok t örténete a magyar állam alakulásáig. Az izlam eredete és t erjedése. A pápaság uralma és a keresztes h adjáratok. A középkori viszonyok bomlása. Tankönyv: Ribáry. Heti óra 3· Mennyiságtan. A numerikus egész szám különös tekintettel a tizes számr endszerre. A tizes egész számmal való müveletek. A szarosabban vett számtan elemei. Közönséges tizedes törtek. Arányok és aránylatok; ezeknek kül önböző feladványokra való alkalmazása. Hatványok és gyökök. Első és másod foku egyenletek. - Az egyenes vonalú sík idomok egyb evágósága és területök kiszámítása. A körről szóló t an kivéve a sokszögek és a kör között való vonatkozásokat. Tankönyv: lVIocnik-Klamarik, Számta.., Mértan. Heti óra 5· Mertan es martani rajz. A körre vonatkozó feladatok. A kúp metszete és magasabb rendü vonalok, azok alkalmazása a gép észet és építészetben. Tankönyv nincs. Heti óra 2. Termeszatrajz. A n övények szövezet e és ennek fejlődése. A müszerek rendszerei. A természeti r endszer alapján a legfontosabb családok gazdasági , ipari vagy orvosi képviselőinek elemése. Tankönyv : KrieszSimkovics, Növénytan. Heti óra 2.
I
7
Vegytan. A nevezetesebb szerves vegyületek. Tankönyv: Balló Mátyás elemi vegytan. Heti óra
2.
Szabadkezi rajz. Domború diszítményi tanulmányok egyszerü árnyékolással, vagy alkalmas színezett minták, tekintettel a stylusra, adott alkalommal az emberi vagy állati alak is belevonatik a gyakorlatba. Heti óra 4· •
VI. osztál!'.
Magyar nyelv. Beszédek nyomán a szónoklattan tüzetes tárgyalása. Tankönyv: Névy, "Irásmüvek elmélete." Olvasókönyv: Névy. Heti óra 3 . Nemet nyelv. A magyar oktatással párhuzamosan a szónoki s szóbeli előadás. Olvasmányok : Zschokke : J onathan Frock; Herder: Cid; Lessing: Minna von Barnhelrn (az Univ. BibL-ból). Heti óra 2.
Francia nyelv.
A szók ötéstan francia nyelven, Bonneau : "Abr égé de la gr ammaire fran~aise. " Sz ón oki olvasmányok. Pélissier "Principes de style et de composition" nyomán: a kifejtés eszközei, az érvek, a közhelyek, a páthosz, a szerkesztés r endje, a b evezetés, kifejtés, befejezés. Tankönyvek : Salamin , Olvasókönyv ; Salamin- Leupin , Olvasmányok. Heti óra 3·
Földrajz. Az osztrák-magyar monarchia .tüzetes leírása. Tankönyv: Mihályfi. Heti óra
2.
Törtenelem. · Ujkor II. J ózsef koráig. Tankönyv: Ribári világtörténete I-I e ti óra 3. Mennyiségtan. A logarithmusok, kitevőleges . egyenletek. Első és másodfokú egyenletek határozott rendszereinek megoldása. A lánctörtek, Diophantikus egyenletek. A számtani és mértani haladványok; a karnatos kamatra vonatkozó alapfeladványok. A húr- és érintő sokszögek meghatározása szerkesztés és számítás által ; a körmérés. Sík háromszögtan; kellő bevezetés után a polyederek mérése. Tanköny: Mocnik-Klamarik. Heti óra 5· Leíró mertan es martani rajz. A vetítés módjai s alkalmazásuk a pont, vonal és síkokra. Födélzetek , gúla és hasáb egyszeü helyzetekben. Tankönyv: Kriesz F., leiró mértan. Heti óra 3· Terményrajz. Az állatok szervezete és müszereiknek rendszere. A legfontosabb családok gazdasági vagy orvosi képviselőinek elemzése és helyzete a rendszerben. Tankönyv: Kriesch, állattan. Heti óra 3· Vegytan. A vegyületek törvényei, vegyszámtan, a parány, tömecs, egyenértékesség és vegyértékesség fogalmai stb. Különféle képletek ismertetése. Az elemek és fontosabb vegyeiknek behatóbb ismertetése folytonü's tekintettel a gyakorlati alkalrriazásokra. Tankönyv: Bierbauer-Lorsch eid, I. rész. Heti óra 3· Szabadkezi rajz. Rajzolás domború díszítmény minták után, határozott árnyékolással; az emberi fej r elie fben ; építészeti részek (alapzat, párkányzat stb.). Heti ór a 2 . III. rész.
18
VII. osz.tálr.
Magyar nyelv. Költemények olvasása és elemzése alapján, a három költői
müfaj ismertetése. Tankönyv: Dr. Erődi B. költészettana. Olvasó. könyv: Névy László. l:Ieti óra 3· Német nyelv. Olvasmányok: Cid von Herder. Das Lied der Glocke von Schiller.· Higenie auf Tauris von Goethe. Heti óra 2. Francia nyelv. A nyelvtani ismeretek ébrentartása és kibővítése olvasmányok alapján. Tankönyvek: Principes de style et de composition; Pélissier; olvastatott: Fénélon: Lettre a l'Académie. Heti óra 2. Földrajz. A föld felszinének megalakulása és változása; a vízrendszerek müködése. A légburok viszonyai s az égalj. A XXIII természetrajzi vidék. Tankönyv: Roth összeh. földrajz. Heti óra 2. Történelem. A legujabb kor története. Az amerikai szabadságharc. A francia forradalom és Napoleon kora. Az ujabb forradalmak; az ujabb állami alakulás. Tankönyv: Ribáry. Heti óra 3· Mennyiségtan. A kapcsolástan. A binomial tétel. V égtelen sorok összehajlóságának n éhány ismertető jele. A magasabb rendü számtani haladványok. Az ábrás számok. Felsőbb fokú numerikus egyenletek végszerú gyökereinek meghatározása. A regula falsi. Az elemi mértanba tartozó görbe felületü testek. A gömbháromszögtan. Szabályos polyederek. Tankönyv: Mocnik. Heti óra 4· Természettan. Erőmütan ; rezgéstan, a fénytan alapvető része a tükrök elméletéig. Tankönyv: Fehér-Ipoly. Heti óra 4· ~
Leiró mártan és mártani rajz. A szabályos, forgási és torz fölületek. Áthatási és érintési feladatok. Bevezetés az árnyéktanba. Tankönyv: Kriesz F . Heti óra 2. Terményrajz. Rendszeres ásvány- és kőzettan; geologia elemei, különös tekintettel a magyar birodalomra és a szomszéd területekre. Tankönyv: Dr. Roth Samu: ásvány-, kőzet- és földtan. Heti óra 3· Vegytan. A nevezetesebb szerves vegyületek behatóbb ismertetése folytonos tekintettel a gyakorlati alkalmazásokra. T ankönyv : BierbauerLorscheid, vegytan II. rész. Heti óra 2. Szabadkézi rajz. Diszítményi rajzolás mindenféle stylus után különös tekintettel a lehető legnagyobb kiviteli pontosságra. Az emberi test szabad plasticus részei: kezek és lábak. Heti óra 2.
VIII. osztálp.
.. .
Magyar nyelv. A magyar irodalom ó, közép, új és legújabb kora. Tankönyv: Dr.
Erődi
B. irodalom története és olvasó könyve. Heti óra 2 . Német nyelv. A német irodalom fejlődésének áttekintése. Tankönyv: Leitfaden der deutschen Liter aturgeschichte von St. Iványi. Olvasmányok: Die B edeutung und die Fortschritte des modernen Volksrechts von J. C. Blunschli. - Der J(reü:>lauf des Blutes von A. Fick. H eti óra 2.
Francia nyelv. A nyelvtan rendszer es ismétlése olvasmányok alapján. T ankönyv: Salamin: Francia olvasókönyv. Salamin-Leupin: Francia Olvasmányok. Heti óra 2.
Földrajz. A lakhatóság physikai, materiális és morális föltételei alapján a f öld államainak és esetleges gyarmatainak ismertet ése és összehasonlítása MagyarországgaL Tankönyv: Hauke-Kuttner, II. és III. r ész. Heti óra 2.
Történelem. Magyarország pragmatikai története. Tankönyv: Ribáry . Heti óra 3·
Mennyiségtan. Az algebra alkalmazása mértani feladványok megoldására. A sík
elemző
mértan elemei. Tankönyv: Mocnik. Heti óra J.
Természettan. A fénytan bevégzése;
hőtan;
delejesség; villamosság. Tankönyv: Fehér Ipoly természettana. - Világegyetem; a nap, a föld, a hold: naprendszerünk többi bolygói ; naprendszerek Tankönyv: SalaminLinkess: "Csillagászati földrajz elemei". Heti óra 5·
Bölcselet. Psychologia:
ismerő,
fog alom, itéletek, következtetések. Lindtner. Heti óra 3·
érző
és vágyó tehetség. Logica: a Tudománytan. Tankönyv: Klamarik-
Leiró mértan és mártani rajz. Az árnyék tana és a távlati rajzolás módjai.
Gyakorlati példák.
Tankönyv: Kriesz F.
Heti óra
2.
Terményraj z. Az emberi t est szövettana, a müszerek r endszerei ; az egyes müszer-rendszereknek az állatország osztályainak során való összehasonlítása. Tankönyv: Thomé-Paszlavszky; Az ember. Heti óra 2 .
Vegytan. A VIII. oszt. vizsgálata után általános ismé tlése az e gész tananyagnak
Tankönyv: Bierbauer-Lorscheid, L és II. r ész. Heti. óra 3· Szabadkézi rajz. A lehető legnagyobb ügyesség a nevezett t ár gyak s régibb mest ermüve k szabad felfogásában, azoknak stylszerü megértése. A rajzok különféle kivitelben. Heti óra 2.
R. k. hittan. I. oszt. A
hitről
általában és különösen. Az Ist en parancsaj r ól. Közép katekizmus. IL oszt. Az anyaszentegyház parancsairól. A sz entségekről. A szentelményekről és az imádságr ól. Tankönyv: Közép katekizmus. III. oszt. Tananyag: A ker. kath. anyaszentegyház szertartásainak magyarázata. K. k. FreneL IV. oszt. Tananyag: Az óés új szövetség története K. k. Schmied-Cucor. V. oszt. Tananyag: A k er. kath. hittan általános r észe. K. k. Dr. Wappler. VI. oszt. Tananyag: A ker. kath. hittan különös része. K. k. Dr. W appler. VII. oszt. Tananyag: A k er. kath. erkölcstan. K. k. Dr. Wappler. VIII. oszt. Tananyag: A ker. kath. egyház történelme. IC. k. Dr. Wapple r.
Evang. vallástan. I - IL osz. Pálfi, Uj szövetségibibliai törté net ek. III.-IV. osz. Pálffy, A keresztény anyaszentegyház röv. története. Heti óra 1. - · V-VIII. osz. Keresztény Egyháztörténet. Heti óra r. Mózes vallástan. I - II., és III. · Iv. V. VI. VII. oszt. Sámueli és a királyok k önyvei. Heti óra 2.
20
Tornaszat. ~tfint az 1 878/7g-iki tanévben. Ének és zene. Törekvésünk már az alsóbb osztályokban úgy tanítani az éneket, hogy mire a tanulók a negyedik, ötödik osztályba följutnak, legalább is annyi elméleti zeneismerettel birjanak, hogy intézetünk énekkarában részt vehessenek és quartettekben gyakorolhassák magukat. Ennélfogva az alsó három, illetőleg négy osztály tanulói hetenkint kétszer r észesülnek énekoktatásban, a mikor az ének legegyszerübb elemeinél kezdve elsajátítják a hangok fokozatos minőségi és mennyiségi ismeretét, azaz az egymásra követketkező hangok sorát s a különféle ütemeket. Tankönyvfil használjuk Ernyeinek az alsóbb osztályokra írt énekkönyvét, melynek egyszersmind az is jó oldala, hogy a gyakorlatok közé rövid s könnyü dallamokat soroz, melyek a fiú kedvét s hajlandóságát növelik az ének és tovább haladásra nézve. Mivel intézetünk minden tanulóját kötelezzük az énektanulásra, nem nagy nehézségünkbe kerül a felsőbb osztályokban oly kart létesíteni, mely a nyert előleges oktatás alapján már müveltebb zenei érzéket kivánó és gyakorlati ügyességet föltételező dalok megtanulására, sőt előadására képes. A mint az alsóbb osztályokban, úgy külön a felsőbbekben is hetenkint két órában üzzük az éneket. Ez idén ugyan még nem alakult az alsóbb osztályú énekismerettel biró fiukból énekkarunk, mind a mellett azonban tudtuk azt mégis olykép szervezni, hogy az év folytán nemcsak az elsajátított dalok számában gyarapodott, hanem a koronázó-ünnepen rendezett szavalati, dal és zeneelőadáskor v iszonylagos képzettségéről is tanuskodhaték. Azért mondjuk viszonylagosnak, mert a fejlődésben levő ifjú a hanganyag tökéletlensége miatt semmivel sem pótolhatja a kifejlett férfiúnak erőbeli tehetségét. A zenében csak egyes hangszerekre k ellett szorítkoznunk, mivel a tanulók folytonos változása miatt nem lehet mindig intézetünk oly állapotban, hogy a hiányzó szereket kiegészíthetné : még az. egyszerü quartette, vonósnégyesre sem akad mindig tanuló, mivel ritka eset, hogy az egyik vagy másik fiú kis bőgőt tanult volna, tanulna vagy épen kezeine s azért mikor ének és zeneelőadást rendezünk - mint a z idén is - csupán egyes szereken mutatjuk be az ifjak szorgalmát, haladását, képességét. Az ill ető müveket felügyeletünkkel és utasításunkkal gyakorolják be az ifjak s a mint az énekben úgy a zenében is arra vag yunk t ekinte ttel, hogy a tanulók zenei érzékét és fölfogását fejleszszük, azaz oly darabokat szemelünk ki , a melyek lelki gyönyörrel és technikai előadó k épzéssel is járnak. Ennek bizonyságául még ide igtatjuk müsorát a koronázó ünnepen előfordult ének és zenedaraboknak: Valse brillante Schulhofftól (Halász Géza VII. és Fiáth Pomp. VII. zongorán), Sonata Dusektől, zongora rnü (Grüssne r Ant. VII.) , Versenymü Rhodetől, hegedümagán (Rátz Lász. VII., de a ki ép a z utolsó pillanatban történt baja miatt e müvet elő nem adhatta); az ének darabok ezek voltak: szózat, hymnus , szerény imola Beckertől, Vineta Abt F .-től, ecetes bableves, Simanyiban van egy f!lalom ..., induló BeckertőL Az énekdarabok közt mondott ünnepi beszédet Zalka Zsigmond VIII. és szavalta Arany J. Rendületlenül címü költeményét Hesz Sándor VII. osztálybeli tanuló.
1 antárgyak felosztása.
lll.
~l
-~
ll'
A tanár neve
l'
'?' - -. ~
l
l o:..
"" _l
I.
2
kir.
r.
l
l
i)
l
lfa~ya r ny ..j "· X\;. tnl'l uy . .a {•. .F••Itlraj1. ·~ (,_ Ti,rtt:tu·t :! ú.
l.
taná r
~
~
Fram·in uy. :3 ú.
l
l
----
T crn1. mj z 2 ú. F ül
\'l.
kir. r. taná r
4
~ ~
""'VII I.
_;_
Fialowszki Lajos, dr.
:l
I ""'V-
'~ -3
___ __
- igazgat _. ó
Bella Lajos,
li
:n O:>-<:
III.
I I.
Salamin Leo,
-kir.
=
.
,,
!
1
Antropologin 2 ú. Földrajz 2 ó,
l
ll l<) ·
s ,l
l'
!l
Rösch Frigyes,
!!
- - ---10
!i,,
Skoff Béla,
kir. r. tanár -----~
Stuppacher Lajos,
ll
kir. r. tanár
-
Ujvári Béla,
12
)
l\' ,
kir. r. t a nár --
kir.
r.
- -
--
,._
o)
-- - ---~-
.
J-1
W altner Ignac, dr.
]i)
Brunner J án os, Eliás Miksa,
Hi
H
-
i
t
t
a
__
---
----
l,
Kriegler Mihály, r . k . ::;eg édlelk.
1
l
. • );•eme. uy . ..J v.
ny. 3 ú.
i Francia ny.
ó.,
l
'l'örtJuet ö J .
l
l
\ ' egytan 3 ó.
l
Francia ny. 3
3 ú.
i
t
t
cl
T örtenet a ó. F öldrajz 2 ú.
Történet U ú.
,. egytan :J ú.
\' egytau 2 ú.
a
-
ó.
n
- -·-
---
Grünwald Manó, o r th.
. v.
--
:
á
t
v
2
n
:L
H
Y c~yta n 2 ó . .hY:inytan 3 ó.
l
i
--,--- --
ev. le lkész
] l)
H
ú.
v
FreitagViktor,- - -~- - ----
n
Türtén ct 2 ó.
:
---,---- - --- - -
ncolog rabbi
17
1!1
- --
T ~ rnt é nyrajz ;J ú.
kir. r . tanár le lk é~z
. j
Francia ny . 2
6. 11 16
J
kir. r. tanár
ev.
l Francia
F rancia nr. ;_; ó. Történ et' ·! ú.
tanár
- -----
. );- em e.• ny.
l
Ulber Mátyas,
.,
l
:lfértnn 3 ú.
t
t
a
1!
Hi ttan l v.
l
l
il
2
l 'l,l
2
ll
ó.
ll
l
ó.
-
a
á
t
lS
:\
l:!
ll
Hittau l ú.
l
Hi ttuu 1 ó.
l
H ittau 1 ú.
l
Hittan l ú.
l
H itta n l ó.
l
~
ó.
-
l
l lG !1 16 l
Türténet 3 ó.
Hi ttuu 1 ú.
l
Hittan l ó.
l
l
1 2
l 8
21
Adatok a tanoda törtérietéhez. A tanév a mult évi értesítőben jelzett módon nyittatott meg; a beiratások augusztus hó 30-tól, szeptember 4-ig folytak, ugyan e napok délutánjain tartattak meg a felvételi-, pót- és javító vizsgálatok is. A tanítás szept. hó s-én vette kezdetét és tartott minden megakasztás nélkül f. é. j unius hó 1 9-ig, a mely naptól folytak az évi zárvizsgálatok szakcsoportokban. Amint az értesítő végén levő tá bláz at mutatja, t a n í t v á n y a i nk szám a ez évben sem nem emelkedett, sem n em fogyott; az I. osztályba azonban 53 tanuló iratott b e, tehát 17-tel több mint taval; a VIII. osztályban azonban csak 6 tanuló volt, minek oka abban rejlik, hogy ez évben azok végezték tanulmányaikat, kik az ujabb, 8 osztá lyra való kibővítés alkalmával ki nem elégítő haladás és k é pességüknél fogva a IV. osztályban marasztaltattak vagy későbbi elégtelen eredmény folytán ismétlésre utasítattak. A lefolyt tanévben a t a n a n y a g ke z e l és é r e nézve csak annyiban történt módosítás, hogy a mint azt a tavali értesítőb en már jeleztem az I. osztály német nyelv, földrajz és történeti tan á ra, az ezek tanítására fordítandó 8 heti órát, két hónapon át, a magyar nyelvi hiányos ismeretek pótlására használta fel, és így lehetövé lett utóbb egyöntetübb eljárást a tanítás nyelvében követni; ezen a h elyi körülmények _által parancsolt intézkedésünk határozottan előnyös volt, mert habár a nevezett tárgyakban hátramaradás volt az el ső harmadban, annál biztosabban haladhatott az osztály késöbb a kitiizött cél felé. Ezen eljárást folytatni fogjuk mindaddig, míg az 1879. évi a magyar nyelvi tanításra vonatkozó t örvényjavaslat jó eredményét az elemi iskolából jövő tanulóknál tapasztalni n em fogjuk. A t an á r i ka r b a n csak annyiból történt v á l t o z ás, hogy t anodánknál müködött póttanár Bayer Ferenc dr. e tanév kezdetével a pancsovai m. kir. áll. főreálliskolához neveztetett ki rend. tanárnak; vele buzgó, der ék képesített tanerőt vesztettünk, kívánom hogy az otta ni föreáliskola, hivatásának erős támaszát nyerje benne! Tanodánk a székes-fehérvári orsz. kiállításra küldött mértani és szabadkézi rajzaiért az ezüst éremmel jutalmaztatott meg. Spáh Győzö IV. oszt, tanulót, hosszabb an tartó b etegség után elragadta a halál az iskola és családja körébő!. Adjon neki nyugalmat a föld! Et től eltekintve a tanuló ifjuság e g és zs é g i á ll a p o t a ez évben is kielégitő volt, nagyobb számú bajok vagy járványok nem akasztották meg tanítványainkat rendes haladásukban; ezen évben is meg erősödött bennem azon meggyőződés, hogy Soprony azon vár osok egyike, m elyek kies,
22
s egézséges fekvésüknél fogva a tanuló fejlődő testére n ézve a lehető legjobb befolyást gyakor olják, és melyekbe vidéki szülők a legnagyobb megn y ugtatással adhatják gyermekeiket. 1879 d ecember 9-től 12-éig meglátogatta iskolánkat ngys dr. Németh Antal győrtankerületi kir. főigazgató. Tavaszi ünnepélyünket f. é. junius h ó z-án tartottuk meg a lehető legszebb időb e n városunkhoz közeli, kies fekvésü "Vadászlak"-nál. NI:ódszertani, ellenőrzö és rendki v üli értekezeteinkben minden a tanulók bel- és küléletére b efolyást gyakorló ügyek alapos megoldást nyertek. V a ll ás a által parancsolt gyakorlatait minden tanuló, vallásokta t ója utasítása szerint végezte. . A t a n ul ó k v is e l e t e általá ban kiel égítő volt, csakis az I. oszt.-ban m erült föl k ét eset, mely tartós hanyagsággal p árosult rosz viselet foly tán az illetők csöndes eltávolítását vonta maga után. , A béc s i c s. kir. egye t em i k ö ny v tár következő 27 munkát k ölcsönözte főreál igazgatói e11enjegyzéssel tanodánk tanár a, Fíalowski Lajos dr. számára: T h e o p h r as t i E res i i: Historia plantarum, interpretatione Th. Gazae. Basileae 1534.- Ped. Dioscoridis Anaza rb ei de Materia me dica libri VI. J oanne Rue11io interprete. Adiectis etiam annotationibus Gualtheri H. Ryff. Accesser e Seholia nova J. Loni.cero a utore. Francofurti 1543. - Ped. Dio sco ridis Anazarbei gr aece, et latin e ex interpretatione J ani Antonii Saraceni. Lugduni et Francofurti I 598. P e d. D i os c o r i dis A n a z a r b e i graece, et lati ne interpretatione Curtii Sprengel. Lipsiae 1826. II köt.- P ed. Dioscoridis Anazarbei cum Commentariis P . Andreae Mitthioli. Venetiis 1583. - C. P l i n i us Secundus: Historia naturalis a Silligio recognita. Lipsiae 1851-58. VIII. kötet. - C. P l i n i u s S e c u n d us : N aturgeschichte übersetzt von Dr. Th. H. Külb. Stuttart 1869. XXXV k öt et. - C. Plinius Secundusliber I L hist. nat. c um Commentado Jacobi Milichii professoris Vuittenbergensis I-Iaganoae 1534.- Mod. Co lumell a: De re rustica . Patavii 1816. C l. G- a l e n i P e r g am e n i Opera. Basile ae 153 1. - C l. G a l e n i P e r g ame n i graece, et latine interpretatione C. Kühn. Lipsiae 1821-25. XXII .kötet.- Adamus Lonicerus: Káiuterbuch. Fra nkfurt 1557.- P. A. 1'Iat thiolus : Kdiuterbuch, übersetzt von Handsch. Strassburg 1626.C. B o e r n er; Memoria p rofessorum medicinae in Academia Vittebergensi. V ittebergae 1755. - Schmidt Philipp Melanchton. Elberfeld 1861. C. E . Fo e r ste m ann: Album Academiae Vittebergensis. Lipsiae 1841. Weszp r émi: Medicor. hungaricor succincta Biographia. L ipsiae 1774. - C u rt ·sp r e n ge l: Geschichte der ~i[edizin. Vien 183 7· - C ur t Sp r e nge l: Geschichte d er Botanik. Actana und Leipzig I817-18.- E . H. F . Me y e r: Studien über Geschichte der 13otanik. Königsberg 1854-56. IV. kötet. - F. W. J ess e n : Botanik · der ·Gegenwart und Vorzeit. L eipzig 1864. - J. S ach s : Geschichte der Botanik. Niünchen 1875. - G. A. P r i t z e l: Thesaurus litter aturae botanieae 185 1. - L . C h o u l a n t: Medizinische Bücherkunde. Leipzig 1836. - · Casp. Bauhinus: Pinax theatri
2J
botanici. Basiliae 1671.- Ant. v. Perger : Studien über die deutschen Pflanzennamen. Wien 1861-64. Fogadja ezennel a t. igazgatóság a tanáritestület köszönetét. Fi a l o w s k i L a j o s : A népbotanika I r o d a l m i m ü k ö d é s. poézise (A magyar nyelvőr hasábjain, 1879 IX., X., XI., XII. és 188o II. és V. számban). Tanulmányok: A legujabb lengyel irodalom. K.raszewski J. Ignác. Könyv ismertetések : El is é e Re cl us: Nouvelle Géographie universelle. J. l( u h l: Die Descendenzlehre und der neue Glaube·. S l owacki: Marya Stuart. K.raszewski J. I gnác: A lengyel Fauszt. V. A. Panajeff: Vosztocsn1j voprosz. A sajtó alá rendezi: Melius Péter herbariurna (sz öveg: a n evek meghatározása; a munkának irodalomtörténeti s könyvészeti értéke; szótár). lVl o ll e r E d e: V. Th. Viseher: Auch Einer. Eine Reisebekanntschaft. E. K u lk e: Erinnerungen an Fr. He bbel (I<önyvismertetések a "K.ülföld"-ben). Beck Károly. Aesthetikai áramlat ("l(ülföld"-ben). Tompa Mihály. Széchenyi István emlékezete (mindkettőt a "Sopronyi irodalmi és müvészeti kör"-ben olvasta). Színbírálatok s a magyar színügyet ill ető cikkek a "Sopron "-ban. Saj tó alatt : Irodalmi dolgozatok. M o ll e r E d e és U j v á r i B é l a 1879-ben szerkesztették a ,,Külföld" irodalmi havi folyóiratot, melybe ez utóbbi több könyvismertetést írt. l{. á r p á t i l{. á r o l y : Dumny Emil: N evadze (ismertetés a "I<.ülföld"-ben). Murányi Vénus a magyar költészetben, Soprony, 188o. B e ll a L a j o s : A. Winterherg: Malta. Geschichte und Gegenwart ismertetés, és rövid közlemények a "Külföld"-ben. M o l n á r J ó zs ef: Angelo S ecchi: Le stelle, ismertetés a "l<.ülföld "-ben.
Jótékonysági rovat a) Ö s z t ö n d í j as ok. 210 fr t. I) D eák Péter VI. . oszt.; Deák Ferenc ösztöndíj alapítvány 150 z) Fialowski László VI. oszt.; pénzügyőrségi " 125 " J) Hess Sándor VII. oszt.; Rosenfeld Jakab " 125 4) Infelder Henrik IV. oszt.; " " " ISO " s) Jielek Ferenc V. oszt.; sopranyi reáliskolai " 125 " 6) Raidl Antal IV. oszt.; Rosenfeld Jakab lJ 5 " 7) Rözsényi Iván II. oszt.; " " Összesen 1010 fr"t. A jövő tanév kezdetétől pályázat nyittatik, és pedig: 2 Rosenfeld Jakab és z Rosenfeld Katalin-féle 125 frtos ösztöndíjra; ezekre szorgalmas jó erkölcsü és valóban szegény tanulók folyamodhatnak vallás különbség nélkül; a folyamodványok szab. kir. Soprony városa tanácsához címzendők.
"
"
"
24 A keresetek f. évi szeptember hó 2o-ig benyujtandók a főreáliskola ig azgatóságánáL E határidő után érkező folyamodványok tekintetbe vétetni nem fognak. b) Isk o l a i t ak a r ék p é n z t á r . I879· évi junius hó 6-án A z 1879/ 80. iskolai évben új Az 1879. évi kamat
betévők
után.
. . Összesen
K.i a d ás: 8 tanuló kivett .
IsB frt. 69 kr.
26 54 " " 7 35 " " 2 I 7 frt. I5 kr. 46 krt I J4 " 82 frt. 98 kr.
Összes maradvány m ely összeg a kölcsön- és takarékpénztárba elhelyeztetett. Sopro"ny, I88o. évi junius hó 6-án. R ö s c h F ·r i g yes, pénztárnok.
c) A "Deák Ferenc" ösztöndíjalap. Az I879/ 8o. iskolai évnek kezdetén volt 366 frt. 27 kr. JZamat I879· évről 20 " 34 " A z I 879/ 8o. é vben következő adakozások folytak be: A tanulóktól: I. oszt. Bleich Pál 20 kr., Friedrich István 30 kr., György Kálmán 20 kr., Hacker Zsigmond 2 0 kr., Hiernschrodt J ózsef 25 kr., Hubay Gyula I frt. , Jovicic P éter 30 kr., Jarisch Ferenc 40 kr., Kargl F er enc 35 kr., Lebner Antal 50 kr., Lindt M. IO kr., Ludwig Ferenc 50 kr., Mayherr Ferenc I frt., Neufe ld B. 15 kr., Pertl F er enc 2 0 kr., Pollák Zsiga IO kr., Rie dt S á ndor 20 kr., Salamon István 20 kr., Schmidt S ándor 30 kr. Schmidl Gusztáv 1 frt., Schuszter Ödön so kr., Simanyi Ernő so kn., Stettka K. 40 kr., Szalay Géza 30 kr., S zék elyi Kálmán 40 kr., Veláncsies Istv án so kr, ro frt. os kr. II. oszt. Geist Samu so kr., Stekka János 50 kr. I " " III. os zt. Bruckner Adolf 20 kr., Dux Bernát 20 kr., Hauser J ózsef I frt. , Schuster Nándor 50 kr., Sírnonis F er enc 6o kr., Spiegei Jenő 30 kr., Tri nk l István so kr. , W rchovszky N án dor I frt. . 4 frt. 30 kr. IV. oszt. Bauer Antal I frt., Czeke Ágost 1 frt., Hackl György 30 kr., Németh Zsigmond so kr., Pergár Fe3 frt. 8o kr. renc 2 0 kr., Serényi Imre 8o kr. Össze sen 405 frt. 76 kr. e zen összeg a kölcsön- és takarékpénztárba elhelyeztetett. Soprony, x88o. évi junius hó 6-án. R ö sc h Fr i g y e s, pénzüírn ok.
d) F
ő
r e á l isk o l a i s e g é l y e g y es ü l e t.
A segélyegyesület ez évi müködésének eredménye Bevétel: Az 1879· év végén maradt készpénzben Takarékpénztári könyvben .
következő
:
234 frt. 83 kr. I 54 43 " 100 "
•
"
" földtehermentési " Sopranyi kötvényekben és pedig 4226. sz. Iooo frtos, 1400. sz. soo frtos, melyek vételára 11 40 fr t. 50 kr. 1 1 Szelvény ezekről 1879 /11 -től r88o / 5 -ig . JÓ 51 " 1 6o " ,, " r88o 1j5 -től r88o / 11 -ig . JÓ " " Az I879/ 8o. évre befizettek: Rendes pártoló tagok: Sztrókay Pál 2 frt., g róf Széchenyi László 2 frt., Vaniss Lajos 2 frt., Thiering Gyula 2 frt., Schöll Gusztáv 2 frt., Schreiner Károly dr. 2 frt., Schwartz Károly 2 frt., Tiefenbrunner Tódor 2 frt., Vaniss Adolf 2 frt., Pottyond y Miklós 2 frt., Kár J ózsef 2 frt., Töpler Károly dr. 2 frt., Zalka l\1ihály 2 frt., Steiner Ignác 2 frt., Hahnenkamp Rezső 2 frt., Hasenauer Ágost 2 frt., Genthon Károly 2 frt., Friedrich Lajos 2 frt., Trinkl György 2 frt. Wrchovszky Nándor 2 frt., Marchianini Károly 2 frt., Spiesz Antal 2 frt., Füzy J{.ároly ·2 frt., Ulber Mátyás 2 frt., Rösch Frigyes 2 frt., Stadler Lajos 2 frt., Hauser J{.ároly 2 frt., Pfeiffer Felix 2 frt. , Bauer Antal 2 f.lt., Villetz Antal 2 frt., Ofner János 2 frt., Kluge Lajos 2 frt., Klauss András 2 frt., Schmidt M. 2 frt., Neuberger M. 2 frt. Holzmann György 2 frt., Ruprecht M. 1 frt. SaIamin Leo 2 frt. . . . 75 frt. - kr. Beíratás alkalm á val: Czirfusz József I frt., Lindt 1\tiihály I frt., Le h ner Antal so kr .., Arnes Sándor 1 frt., J ovi• cic Péter I frt., Dllein Ferenc so kr.. Stiegler Lajos 30 kr., Kragl Ferenc so kr., Mészáros Gyula 50 kr., Pfeiffer Felix 2 frt., Reichl Ottó so kr., Heiszberger J ózsef 50 kr., Lövy Rezső IO kr., Rupprecht Kálmán so kr., Bruckner Adolt 50 kr., Szalay Géza 2 frt., Buckel Bonifác 50 kr., Takács Gyula 50 kr., Spák Győző 2 frt., Goldner Mór 1 frt., Schillhán Gyula 1 frt., Ludwig Ferenc 2 frt., Jankó Sándor 2 frt., Deák Péter ro frt., J arisch Ferenc 2 frt., Velántsits István 2 frt., Bokor J á nos 1 frt., Bunderla Gyula 2 frt., Schrein er J ános 2 frt., Gayer Lajos I frt., Karsay Sándor I frt., Grüszner . ..1\.ntal I frt., Stehle Emil I 'frt., Mayherr Ferenc 1 frt., Neufeld Bernat 50 kr., Goldschidt Izidor 20 kr., Kerpel Miksa 2 frt., Dux Bernát so kr.·, György Kálmán I frt., Feiller Ferenc 50 kr., Kulbenc Adolf 2 frt. 5~ frt. IO kr.
26 A sopronyi takar ékpénztá r . Halász L ajos urtól I 88o január I-é n a sopronyi takarékpénztári könyvek után járó összes kamat A sopronyi ta karék- és k ölcsönegylet . Gellis N[iksa
50 frt.
Összesen
I 92 1 frt.
I5 5 20
kr.
"
50
"
"
64
"
" "
I
I
" " kr.
A tápintézet r észesült még k egyadományokban és pedig: a) sz. kir. Soprony város közönsége 4 k öbm. tü zelő fát; b) Drasche Henrik lovag 20 mm, kő szenet ; c) T. Jielek Ferenc ur 20 kilo finom lisztet ; d) T. Kriegler lVlihály hittanár ur I frtot. K~ iadás:
Aust erlitz 1\IIór, Joachim Sándor III. oszt. tan. 5-5 frt., K.o 11ma nn l\1anó és Br ~uer Gyula IV. oszt. t an. 5-5 frt. Fisch e r Dáv id és Grünwald Gusztáv 5-5 frt. . Tápintézeti konyha s egyéb szer ek beszerzésére Tápintézetre való kiadás . Schekulin J ózsef, díjak b e szedéseért . Földtehermentési kötvényben Takarékpénztárban . Összesen
30 frt. - kr. Ig 43 " 20 " 176 6
" "
" " "
I 40 50 " g8 548 " " 1921 frt. I I kr. I
A t á p i n t é z e t t me g n y i t t a t o t t a folyó tanév k ezd etével g tanulóval. Szept. hó 24-én lépett b e egy, november h ó 1-jé kettő, és 188o-ik évi • január hó 13-án még egy t anuló, úgy hogy a tanév 2-ik felébe n a tápintézeti n övend ékek szárv.a tizenháromra rugott. Ezek közül tiz tanuló az egész elta rtási díjt havonkinti hat frttal,_ hár om tanuló p edig a fél díjt, havonkinti három frttal fizette, a másik felét p e dig a segélyegyleti p énztár fedezte összesen 76 frt. 20 krral. Azonkivül a segélyegylet p énzt á rából a berendezési k öltségek I g frt. 43 krral is fed ezt ettek, mely kiadáshoz a t ápintézet k öltségeinek fedezésére még IOO frttal járult az egyesület. Köt e l ess é g e m n ek ism e r em e z a lk a lommal a sz e g é n y t anulók f ennneve z e tt összes barátjai- és pártolóinak őszintg köszönetünket kifej ~z ni. Vaj ha nemes pé ld á juk min é l több u t á n z ó t t a l á l n a, h o g y k é p e s e k l e h e t n é n k i d ő v e l n a g y o b b m e n n y i s é g ü s z e g é n y, j ó e r k ö l c s ü t a n u l ó t s e g í t e n i, és í g y t a nulm á nyainak folytatá sá t l e het övé t e nni! Utóbbi célt szem előtt tartva állítottuk fel a mult tanévben a tápintézetet, melyre való felhivást következőkb en közöljük: "A sopronyi á lla mi főreáliskolán fen álló "Segély egyesület " · részéről a jövő I 88o/ 81. tanév kezdetével a t á p i n t é z e t b e n t öbb hely üresedés be
27 jövén, az egyesület bizottmánya ezennel felhívja erre aszülők s más érdekeltek figyelmét, közölvén velök azokat, melyek a tápintézetbe való felvételre vonatkoznak. Ezek a következők : 1. A t ápintézetbe szorgalmas és jó erkölcsü tanulók vétetnek fel. 2. Az élelmezési teljes díj egész évre 6o frt. Kiadandó kedvezményes helyek:
~
a)
2
;
b)
4
h ely 30 frtos, "
45
"
f c) 4 " so " 3· A teljes élelmezési díjat (6o frtot) fizetök felvételre a beíratásnál jelentkezhetnek; k edvezményes helyekért (3o, 45 és 50 frtos) folyamodók illető kérvnyeiket folyó junius hó zs-éig a segélyegyesület vállasztmányához intézve, a lulírt elnökhöz n y ujtsák be. 4· A folyamodványhoz a lefolyt tanévr ől szóló iskolai bizonyítvány melléklendő .
5· A tápintézetb e felvett tanulók minden evőeszközről (tányér, pohár, kés, villa , kanál) maguk kötelesek gondoskodni. 6. Azon segélyzettektő l, kik jó erkölcsi viselet et és elégséges tanulm ányi előmenetelt felmutatni nem képesek , a segélyezést a bizottmány év közben is megvonhatja.
Soprony, 188o. évi juniu s hó. 15." Kár p á t i Kár o l y dr. s. k., segélyegyesületi
Sa l a m i n L e o s. k.,
j egyző.
Felsőbb
segélyegyesül eti elnök.
nevezetesb rendeletek. 1879.
Főig.
579· sz.
Kárpáti K ároly és Skoff Béla r endes taná rok végle-
gesítése. Főig.
881. és 883. sz. Dr. Bayer F erenc a pancsovai m. k. állami reáliskolához rendes tanárul neveztetett ki. Főig. 89 1. sz. Ujvári Béla rendes tanár véglegesítése. Főig. 1250. sz. Austerlitz ~1ór III., Hoffmann Mór III., Gr átzi Alajos IV., Gibitz J á nos VIII., Jánisch J á nos II. osztályb eli tanulók t andíjmentességet nyernek. Főig. 1301. sz. A névkönyvek másolatban való felterjesztése ezentúl elmarad. Főig. 1367. sz. Az 1878/ 79-iki tanév 2-ik félévi számadása helyesnek találtatott . Főig. I J45· sz. A közoktatás állapotáról szóló 7· jelentés küldetik át.
28 Főig.
1373. sz. Gottl Rezső győri reáliskolai, és Molnár J ózsef sopronyi r eáliskolai. tanárok állomást cserélnek. Főig. 1450. sz. A hadköt eles tanárok névjegyzéke felterjesztendő.
1880. Főig.
33 · sz. A főigazgatói látogatásról szóló, a miniszterium által tudomásul vett jegyzőkönyv küldetik vissza. Főig. 44· sz. Az 187gj 8o-iki tanév első félévi tandíj számadása hely ben hagyatik. Főig. 56. sz. Wabel Pál tanodai szolga 50 frtnyi jutalomdíjt nyer. Sz. k. Sopron város t anácsa. 305. sz. Rözsényi Iván IL Raidl Ant a l és In felder H e nr ik IV., Hesz Sándor VII. oszt tanulók 125 frtos Rosenfeld-féle öszt öndíjt nyern ek. S z. k. Sopron város t a n ácsa. 374· sz. A tápintézet részére 4 köbm. k e mény dorongfa engedélyeztetik Főig. 338. sz. Az érettségi vizsgálati magyar, német, francia és men y nyiség tani t ételek külön-külön boríték alatt küldetik meg. Főig. 384. sz. Jaeger Izidor, Lö"~Y Rezső, Tomek Ödön I. oszt., Hess H enrik II. oszt. tanulók t andíjrn entességet nyernek. Főig. 553· sz. Az é rettségi vizsgálat napja tudtul adatik.
Tanszergyüj·femény ek szaporítása. 1)
:tL
tanári könrvtár.
a) A j á n d é k u t j á n : N o g á ll K.á r o l y, ozerói vál. püspök stb. Emlékkönyv Pázmándi Horvát Endre születése százados évfardulati ünnep élyé n e k e mlék é r e. B e ll a L a j os : Littrow J. F. Vorlesu ngen ü ber Astronomie. Littrow K. L. A iry G . B. popuUire physische Astronomie. 1847/8-ik évi or szággyülési t örvénycikkek. Egy névtelentöl: Prechtl F. F. Grundlesen der Chemie in technischer Beziehung. Sch im et it sc h J ózseft ő l: Pol. Wenzel Joh. die böhmisch e Sprachk unst. K á r p á t i 1{. á r o l y : A murányi V énus a magyar költészetben. A vallás és- k öz oktatásügyi m. kir. miniszterium: A közoktatás állapot áról szóló 7-ik jele ntés. Sz a lk a y G y u l a tr.: A k épzetes szám mennyiségtani fejtegetése.
Fr a nk l i n t á r su l a t: Ko nt Gyula, elemi természettan, I -ső füzet. Alexander Bernat, Corneille, Cidje. Márgai Karl, Aufgaben für den d eutschen Unterricht. Békési Gyula, görög, római és hun magyar mondák I-ső füzet. E g g e n b e r g e r - fél e köny v ke r esk e d és t ő l: Paszta vszky József, az ember. Tett ey N á n d o r köny vki adó: Zafféry I<.ároly dr., Magyarország és a Földközi tenger mellett elterülő országok rajzoltató földrajza. · Sc h l a t t e r M . A l fr é d: Zrinyiász a tanuló ifjuság r észér e. A magy. tud. Akademiától: A lmanach 187g-re. Értesítő I878. évi 5., 6., 7· füzet, I879· évi I-6 füzet. Értekezések a nyelv és szépirodalom köréből 7. kötet: 6-10. füzet és 8. kötet I-4· füzet. Értekezések a tarsadalmi tud. köréből: 5· kötet, 4- 8. fejezet. Értekezések a tört. tud. köréból: 8. kötet. I-g. füzet. Értekezések a math. tud. köréből: 6. kötet, 8-Io. füzet; 7 kötet I-5· füzet. Értekezések a term. tud. köréből 8. kötet, IJ-I6 füzet; g. kötet, I-Ig. füzet. Ö r i G. G y ö r g y : Margit sziget történelme az első századtól a jelenkorig. IV. Béla király a Margit-szigeten vagy a margit-szigeti apácák. Sollma y e r köny vki a d ó t ó l : Fialkowszki Nikolaus: Lehrbuch der Geometrie und des Zeichnens. Z af fe r y Kár o l y dr.: Elemi számtan. I -ső rész. A s o p r o n y i ke r es k e d e l m i é s i p a r k am a r a : A sopron yi kereskedelmi és iparkamara főjelentése az I878. évre. I-Iauptbericht der Handels & Gewerbekammer zu Oedenburg für 1878. A kolozsvári tud. egyetem: Acta r eg. scixut. univ. Claudio politanik anni I878 1879. Fasx. II. b) V é t e l u t j á n : Schott Ferd. dr.: Die letzten 100 J ahre d er vaterHindiseben Literatur. Dantzel W. dr., Gottsebed und seine Zeit. Düntner Heinrich, Briefwechsel zwischen Göthe und Staatsrath Schultz. G6ivell F ., Göthe im Recht gegen Newton. Schmidt Klauer, Klopstock und seine Freunde. Gottschali Rudolf, Blatter für literarisebe Unterhaltung. Briefwechsel zwischen Schiller und Göthe in den Jahren 1794 bis I 8o5. 2 Bande. Regein und Wörterverzeichniss für die deutsche Rechtschreibung. Briefe von Alex. von Humboldt an Varnhagen von Ense. Carlyle Thomas ausgewahlte Schrif~en, deutsch von A. Kretzschmar. 6 Bande. Bodnár Zsigmond, I-Iavi szemle. Gyulay Pál, Budapesti szemle. Madách Imre összes müvei. Gyulay Pál, Emlék beszédek. Gróf Teleky Sándor, Emlékeim. 2 kötet. Gróf Teleky László, Kegyencz. Bérczy I<.ároly, Anyegin Eugen, regény versekben. Greguss Ágoston, Dr. Schakespere pályája. Arany János, Toldy szerelme. Rutter J. Christ., Barrows R eise durch China von P eking nach Canton. 2 Bande. Bergk J. A., Percivals Reisen auf der Insel Ceylon. Petermann A. D., Mittheilungen aus Justus Perthes geogr. Anstalt. 25: Band. Curtius Ernst, griechische Geschichte. 3 Bande. Niebuhr B. G., Römisebe Geschichte. 5 Bande. Niebuhr B. G., Vortrage über römisebe
JO Ge schichte. 3 E_ande. Niebuhr B. G., Vortrage über alte Geschichte. 2 Bande . Niebuhr B. G., K.leine historisebe und philologische Schriften. 2 Bande. Engel J. Chr., Geschichte d es ungarischen Reiches. 6 Bande. Raylett William, Geschichte Napoleons. 2 Bande. Wolf Aug. Fr.: Varlesung über die Alterthums-Wissenschaft. 5 Bande. Wolf Aug. Fr., Darst ellung der Alterthums-Wi$senschaft. Gutzkow Karl, zur Philosophie der Geschichte. Sybel historisebe Zeitschrift. 41. und 42. Band. Századok. IJ. kötet. Szilágyi Sándor, a magyar tört. társulatnak 1878. évi vidéki kirándulása K.assa városába. NI:atthiessen Ludwig, Grundzüge der antiken und modernen Algebra der litteralen Gleichungen. Hochstetter Fr. Dr., Leitfaden der Mineralogie und Geologie. K.ont Gyula, a természettan elemei. Hering Ewald, zur Lehre vom Lichtfeuer. Müller J oh. Dr., Lebrbuch der kosmischen Physik mit Atlas. Wagn er Rudolf v., J ahresbericht über die Leistungen der chem. Technologie. Neumann Karl Dr., Anieitung zum Experimentieren bei Vorlesungen über unorganisch e Chemie. Fresenius Remigius, Zeitschrift fur anal. Chemie. 18. Jahrgang. Liebig Justus, Annalen der Chemie. 197. bis 200. Band. Fehling Hermann Dr., Neues Handwörterbuch der Chemie. 2 . Band. Wiedemann G., Annalen der Physik und Chemie. N eue Folge 6., 7. und 8. B and. Wiedemann G., Beiblatter zu den Annalen der Physik und Chemie. 3· Band. Schlömilch O. Dr., Zeitschrift für Mathematik und Physik. 24. Jahrgang. Strack Max Prof., Centralorgan für die Interessen d es Realschulwesens. 7· Jahrgang. Kolbe Joh. Dr., Zeitschrift für das R ealschulwesen. 4· Jahrgang. Hoffmann J . C. V., Zeitschrift für den math. und naturwissenschaftlichen Unterricht. Or-: szágos közép tanodai tanár egylet közlönye. Gottschall Rudolf, Dnsere Zeit. R evue eritique d'histoire et de littérature. l~vfagyar nyelvőr. Feuerbach Ludw. Dr., Geschichte der neueren Philosophie von Bacon v. Verularn bis Spinoza. Feuerbach Ludw. Dr., Geschichte der L eibnitz'schen Philosophie. Fichte J. H., die Idee der Persönlichkeit und der individuellen F ortdauer. Fichte J oh. Gottl., Einig~ Vorlesungen ü ber die Bestimmung des Gelehrten. Marbach G. O. D., Lehrbuch der Geschichte der Philosophie. x. Abtheilung . H elferitb Adolf, Spinoza und L eibnitz oder das W esen des Idealismus und R ealismus . I<.elles Fran z Dr., Spinoza und Leibnitz über die Freiheit d es menschlichen Willens. Zimmerman Robert Dr., Leibnitz's Monadologie. Schilling Gustav, Leibnitz als Denker. I.essing Friedrich IZarl, vollstandiger Beweis, dass wir bis jetzt kein verstandiges System der Philosophie gehabt haben. Men.zer Ludw. Dr., Naturphilosophie. Baumgartner Heinrich, Natur und Gott. Thurot M. F., Peuvres de Locke et Leibnitz. Strauss David, die chris tliche Glaubenslehre in ihrer geschichtlichen Entwicklung . Schoppenhauer Arthur, üb er die vierfaebe Wurzel des Satzes vom .zureichenden Grunde. Strümpell L., Natur und Entstehung d er Traume. Strauss David Dr., Charakteristiken, und Kritiken. Strauss David Dr., Zwei friedliche Blatter. K.rieg und Friede. Der alte und neue Glaube. Ein Nachwort als Vorwort zu d er neuen Auflage meiner Schrift: Der alte und neue G laube. Kleine Schriften. Clemens Fr., das !\1anifest der V ernunft. Huber Joh. Dr., der alte und n eue Glaube.
JI Wollwarth Freiherr v., noch ein Wort über d en alten und neuen Glauben. U lrici Hermann Dr., der Philosoph Strauss. Aphorismen zur Apologie des Dr. Strauss und seines Werkes. Balche Alexandre, M. R enan et Arthur Schoppenhauer. Seyclel Rudolf Dr., Widerlegung des Materialismus und d er mechanischen Weltansicht. Feuerbach Ludwig. Ab~ilard und Helo1se v ., der Schriftsteller und der Mensch. Guendeville M., L 'utopie de Thomas Morus. Gahrauer G, E., Biographie Gottf. Wilh. Freiherrn v. L eibnitz. 2 Bande. F echner Theodor, Zend-Avesta, oder ü ber die Dinge des Himmels und des Jenseits. Gahrauer G. E., Lessing's Erziehung des Menschengeschlechts. Weiss Ludwig, ein Bekenntniss als Antwort. Rauwenhoff L. W. Dr., Strauss's alter und neuer Glaube. Hamberger Jul. Dr., die Lehre des deutschen Philosophen Jakob Böhme. Oeuvres completes de Montesquieu avec les notes de tous les commentateurs. 2 kötet. De la Motte M., Fables nouvelles. Bellegarda M., les fables d'Esope Phrygien . Rabelais Fran~ois M., Les Oeuvres. 2 kötet. Pensées de Pascal, avec les notes de M. de Voltaire. 2 kötet. Constant Benjamin M., mélanges de littérature et de politique. 2 kötet . Alphonse Lama rtine , méditations. Simon Jule s, Oeuvres de Malebranche. 2 kötet. Simon Jules, Oeuvres de Descartes. Strausz Dav. Friedr., Christian Marklin. E in L ebens- und Charakterbild aus der Gegenwart. Hieronymi W. Dr., David S trauss und religiöse Bewegung der Gegenwart. Bauer Bruno, Philo, S tra usz und Renan und d as U rchristenthum. Baumer Friedrich v. , Schwarz, Strausz, Renan. May er Jürgen Bona, der alte und neue Gla ube. Poggendorf J. C., Annalen der Physik und Chemie. Erganzungsband VIII. Krassay lovag Kerpely Antal, a vaspálya s ennek főbb tulajdonságaira vonatkozó kisérletek és tanulmányok.
2) J:énz. és érem grüjteménp. Hubay Gyula, I. osztályu tanuló, I r ómai r éz érmet . Dux Bernát, III. oszt. tan., I darab ezüst pénzt I 6 I 6. évről. Spitzer J ó zs ef, III. oszt. tan., 4 darab réz pénzt. Rie dt Imre, III. oszt. tan., 2 darab osztrák r éz pénzt. Stiegler Lajos, IV. oszt. tan., I d arab török r éz p énzt. Pfeiffer Felix, V. oszt. tan. , I darab Lipótféle ezüst 3 krost r 6gg -től, I római r éz és I ezüst érmet. Sírnonyi Kálmán, V. oszt. tan. , I darab római Vespasianféle r éz pénzt. V elaucsies J ános, VI. oszt. tan., I da rab ezüs t p énzt. Seltenhofer Frigyes ur, 2 darab szerb pénzt egy IO p ara t; egy 5 parat.
3) 'J.örténelmi tansz_erek gpüjteménpe. Dr. K. v. Spanner's Hand-Atlas für die Geschichte der Mittelalters und der Neuzeit. - 3· Auflage.
4) :{l természetrajz.i sz_ertár. A j á n d ék u t j á n : Lu sciola Lu scinia*, tek. Bella tanár urtól ; Faleo peregrin us*, t. N eu berger urt ól; - F ringilla canaira*, t. Sie ber er urtól; -- Arclea cinerea*, Bommer urtól ; - Parus major*, Alcedo ispida*),
J 2'
Brandlhofer tanulótól; Otus vulgaris*, Bückhel tanulótól; - Pyrg ita domestica*, Pyrrhula vulgaris*, Bruckbauer tanulótól ; - Gazzulus giandarius*, Schtller tanulótóL V é t e l u t j á n : Turdus NJ:erula*, Phylloxera vastatrix microscopicus praeparatuma. A bogár és a növény gyüjtemények r észben megujíttattak, rés7.ben bővíttettek ,
5) :{l földraj~i s~ertár. A j á n d é k u t j á n : A földközi tenger medencéjének kézi abrosza, Hoffmann és Molnár könyvkereskedő cégtőL - Magyarország hypsometricus kézi abrosza, Bihar vármegye kézi abrosza, Rautmann Frigyes könyvkereskedő cégtóL V é t e l u t j á n: St e i n h a user: hypsometrische Karte von MittelEuropa. - -- Sk r z es z e w sk i: Touristenkarte. -- G ö n c z y: AusztriaMagyarország fali abrosza.
6) 'Vegptani
s~ertár.
Elméleti gyakorlati oktatásra fordíttatott 100 frt. beszerzésére ez évi átalányból 150 frt. fordittatik
7) ;{l phpsikai
Lepárló k észülék
s~ertár.
Nagyobb készülék beszerzésére 87 frt. fordíttatik.
8) ::[l mértani Mérő
s~ertár.
asztal, több mértani test.
9) :lfjusági könpvtár. a) A j á n d é k u t j á n. Fr a nk l i n t á r su l a t : Szigeti veszedelem. Hoffmann: német nyelvtan. Szvorényi: olv. III. IV. k. Jónás J á nos: német nyelvtan és olvasókönyv. Ring Armin: bevezetés a mennyileges vegyelemzésbe. Jablonszky J. Összehasonlitó földr. Európa állam leirása. Császár Károly dr.: Cornot életrajza; Monge életrajza. Mihályi József: Shakespear e Nusik. Szilassi M.: életrajzok PlatescborbóL Arany J.: Moliere. Vörosmarty: Julius Caesar.
b) V é t e l u t j á n. Csengeri: A magy. közoktatás. Szilágyi: Történeti raj zpk. Kont: Aristophanes. Bodensted t: Shakespeare. Dr. Haussonville: Sand György. Telek. y: A kegyenc. B ulver: A jövő nemzedéke. Pulszky: Eszmék Magyarország története philosophiájához. Macaulay: A pápaság. György: Amerikai nők. Mészáros: Kártigám. Dr. Lázár: II. Katalin, Az ozrnan birodalom, Khina és Japán, A népvándorlás, A régi Egyptom, Lykurgus és Solon. Áldor: IV. Béla, Az 1848/ 49-iki szabadságharc. A rémuralom.
A francia forradalom, D eák F. élete. Sebestyén: Egy n ö naplója. Brehm: Thierleben. Prém : K.isfaludy K.ároly Irénéje. !{.ényi : P e trarca és Ki sfaludy S. Castelar: Egy szív története, A müvés.zet, vallás és a te rmésze t Olaszországban, B eszédei. Cervantes: Az elmés Don Quijote d e la Mancha. Müller J(. 0.: A régi görög irodalom története. Láz ár K.á lmán: A lég urai. Verne: Apróbb müveiből. Závodszky: Besenye i György. Ipoly i: K.isebb munkái. Dickens: Pusztaház, I<.ét város, Coppe rfield Dávid. Thackerey : Vig elbeszélései, Tittmarsch SámueL V e rne: Három orosz és három angol, Hatteras kapitány kalandjai, A pré me k hazája, G rand kapitány gyermeke i, A rejtelmes sziget, Strogoff Mihá ly utazása. Marczali : Durui világtörténet e. - Fraknói: 1-Iorváth M . e mlék ezete. Tóth K.: I<.ölt eménye i. Csiky: A jóslat, Janus, Ellenállhatatlan. R.acin e : Színmüvei. Degré : A k é k v ér. Ebers: Homo s um. Eötvös: Elbeszélések. .Manzoni: /\. jegyesek. Zsilinszky: Széptani levelele ~1inkwitz: 1\Iythologia. Sacken: Baustyle. 1-Ionegger: Culturgeschichte. Lobe: I<.atechismus de r 1\d:usik, K.atechismus der Instrumente. Prosateurs fran <;ais, 9 fü z. Gerding; Grundlebre n des chem. Lehrgebaudes. Lorinser: Botanise be Excurs ionsbuch, K.ülönböző apróbb értek ezés 16 füz. H elmholtz: Popul. wissens. Vortáige. Büchner: L ehrbuch der anorg. Chemie. Haszlinszky: Növény határozó.
~u u~~
Közlemények a vegytani taboratoriumhól A v egyelemzése k , melyek az 1879/8 0. tan é vben a sopronyi állami fő reáliskolán kivitettek: a következők: Egészségügyi 8. Technikai 95· Kútvíz 7· Törvényszéki 4· Patoch emicus 4· Összesen 1 18. A vegytani e le mzés tanfolyama - k a pcsolatban gyakorlati munkálatokka l -- ez évb en 9 hónapra t erje dt ki. A rész tvevő tanulókat k ét csoportra osztattak, úgymint k ezdök re és hala dókra. Egy-egy t a nuló havonkint 2 frtot fizetett, mely összeg részb e n a k é roszerek b evásárlására fordíttatott. H etenkint + óra (szo mbaton délutá n). A
I. Kezdők: k é mszerekröl szóló tan és k émszere kne k szervetlen vegyületekre való alka lmazása k ép ezté k az anyagot. E r edmény Borcsiczky Zoltán B ruckner Samu R ösch Jenő V e lanesics Já nos Töpler Lajos
" " v."
jó jó jó jó jó q
J
3-t
ll. ll a l a d ó k : Egys.zerübb testek (elemek, sók, savak, stb.) vegytani elemzése.
j Me!~
A tanuló neve
1
Deák P éter Fiáth Pompejus Fiáth István Grüssner Antal Il am berger József Hanusch v erene llladni J án os ' IIorváth Béla Schleiffer JVIór Zalka Zsigmond
osztályba járt
vr.
l
Eredmény
r--
VII. VI. VII.
"
" VI. VII. VI. VIII.
jó ., JO elégséges jeles elégséges jeles elégséges kilépett elégséges jeles
M:eister J u eius és Brünning Höchst a. Main 20 üveg vegyprae p. küldtek ajándékba. D r. W a ll n e r I g n á c, J
rendcs tanár.
,
Erettségí víszgálat. Az érettségi vizsgálat irásbeli r észe május hó r., 3· és 4-én, a szóbeli része pedig, melyre Horváth I gnác miniszteri tanácsos úr megjelent, Dr. Ném eth Antal győri tankerületi kir. főigazgató úr elnöklete alatt junius hó 25-én t artatott meg . J eleutkeztek volt vizsgálatra öten és pedig: Frankl Lajos~ Gibitz J á nos, Pap E lemér, Zalka Zsigmond és Zsótér J á n os; a z eredményről a jövő tanévi értesítő fog tudósítást hozni. Az iskolai vizsgálat t ét elei voltak: r) A magyar nyelvből: Irodalmi mozgalrnak Mária Terézia uralkodásának v égén (irodalom történeti korrajz). 2) A . n émet nyelvből: nHazafias érzés a kunyhóban" cím-ü darab lefordítása németre. 3) A francia nyelvből nem adatott fel. x:!+y 3 a:l +b :~ ~ egyenletek rendszere 4) A me nnyiségtanból: a) x - y - a - b ( megoldandó. x+y=a+bJ b) Csonka kúp k öbtartalma K szám által van meghatározva; magasságának méretszáma m, a z aisó alapkör sugaráé R. Mekkora a felső alap sugara ?
35 '.
A jövő tanév
kezdetéről
Az I88oj8 I-diki tanévre a nyilvános tanulók szabá lyszerű f ölvétele augusztus hó JO., 3 I. és szeptem ber hó r., 2. és 3-ik n a pján t örténik d . e . 8 órától 12-ig az igazgatóság i irodában. S zep tember h ó 1., 2. és 3.-á n a javító és pótvizsgálatok tartatnak meg . A fölvétel felt é tel e i k ö v e tk e z ő k ;!. A reáliskola I. osztályába szabályszerűen·· csak oly tanuló lé p het, ki a g-ik eve t betöltötte s 12 é vn él n e m idő-sebb; mely k ör ülmény ker esztlevél, illetőleg születő bizonyítvány a lapjá n ig a zola ndó, I 2 év n él id ősebb fiu felvételéről a ta nári t estület hatá roz. 2. Minde n az I. osztá lyba felveendő t a nuló k ivétel nélkül felvételi vizsgálatot t enni tartozik, melynek t á rgyát a magy ar n yel v, német ajkúakra nézve a n é me t nyelv, a s zámta n és fö ldrajz k ép ezi. A z ismer e tek mérték ér e nézve ki vá n ta tik : A mag y ar nyel vb ől értelme~ foly ékony olva~ás, a-z egyszerű bővített és összevont mondat, a né v- és birtok r agok, beszédrészek , n év- és igeképzők.
A n éme t nyelvb ől csak oly né met ajkúak v ét e tnek v izsgálat a lá, kik mag y a rúl nem tudna k; e zektől ugyana zon n yelvt a ni megfe lelő ismeretek kivá ntatnak rnint a m agya roktól a nyanyelvökre nézve. A számtanból a ti zede~ számr endszer tudása Iooo-i g, a z egé~z számok é~ k öz. t örtek 4 alapművelete. A földrajzb ól a földnek a n a phoz való v iszonyáb ól eredő tünemények, a föld alakja , mozgá sa, a vizek, sziget, félsziget, fö ld s te ngerszarosok ismerete; M agyarország fe kvése, h egy- s v ízr end szer. A felvé teli vizsgálatok a felvét el n a pja in t a rtatnak d élutá n . 3· A f e l s ő b b o s z t á l y ok b a v aló felvétel a megelőző o~ztálynak siker e s v égez tétő l függ, és vagy arról t a nus kodó nyilvános iskolai okirat ok (bizony ítván y és értesítő), vagy ezek hiányában külön v izsgálat a lap j á n t ört énik. Ha ez okira tokból az következtethető, hogy a felvétetui kivá nó tan~lón ak előmen e telét azon osztá ly ba, melybe fel vétetui kiván, a lig rernéllhetni, a kkor a taná rikar az illető növend éket felvételi vizsgálat alá veszi, sőt a nna k eredmé nyéh ez k épest a lsóbb osztályba is sorozhatja. 4· A b i z o n y í t v á n y n é l k ü l j elentkező tanuló r e ndszerint csak a bból a z osztá ly b ól b ocsáttatik vizsgála t raJ rnelyb e koránál fogva helyezhető. A vizsgála t ily esetben irásb eli és szóbeli, s oly módon tar tandó, h ogy a ta nulónak a m ege lőzö tt osztályok összes tanulmánya iban való jártassága kellőleg kitünjé k. Az íly vizsgálat d íj a a tand ij on felül 10 frt. a z ig azg ató számá ra, és 5 frt. minde n t a ntárgyért, melyr e a vizsgálat k iterj eszt e ndő .
5· Minde n tanuló a fölvételre végzett tanulmányairól való b izonyit ványaival személye sen, a tyja, ap.yja v agy gyámja) ill etől eg a ~oknak valam e lyik
külÖll megb izottja ki!;éretében tartozik az igazgatóságnál és az illető osztály főjéné l jele ntkezni. Azon szülők vagy gyámok, kik nem laknak az intéze t h elyén , gyermekük vagy gyámfiuk felvételekor a l k a l m a s h e l y e t t e s t kötelesek bemutatni, kire a házi felügyelet és nevelésre nézve ki)telességüket és jogukat átruházzák, hogy a gondviselésére bizott tanulóra nézve az igazgatóság értesitését elfogadhassa. A más intézetekből jövő tanulók, ha a sopronyi állami főreáliskolában ezelőtt beiratva nem voltak, 2 frt. 10 krt fizetnek; ezenkívül tartozik mindenki az ifjusági könyvtárra 1 frtot, énekre 1 frtot, az értesitöre so krt, tintára 20 krajcárt fizetni. Az egész évi tandíj 1 2 frt., melynt:k fele a beiratáskor, a második fele pedig február hóban lefizetendö. A tandíj mentesség elnyerésére vonatkozó kérvény szeptember hó 2o-ig az igazgatóságnál benyujtandó, ezen idő után érkező kérvények tekintetbe vétetni nem fognak. Azon szegény tanulók, kik folyamodás esetére időközbe n tandijmentességet nyernek, a befizetett tandijt visszakapják. A tandíj beszedésével Ulber Mátyás r. tanár van megbizva. 6. Az angol és latin nyelvért 10 frt., a gyorsirásért 4 trt., zenéért 10 frt. fiz e tendő évenkint, a vegygyakorlatokért havonkint 2 frt. 7. Vidéki tanulók számára szállás e l ö b b n em fo g a d h a t ó, míg a szülők vagy megbízottjaik a szállásadó nevét az igazgatónál be nem jelentik. 8. Évközben az iskolát fontos ok nélkül változtatui nem szabad; a felvétel azért csakis a változtatás okának fontos igazolása mellett és oly bizonyítvány alapján érhető el, melyből kitűn ik, hogy az illető az utolsó időig sza bályszerűen látogatta az osztályt, melybe rendes tanulónak felvétetni kivánkozik. g. Azon izr. vall. szülök, kik kivánják, miszerint a tanév lefolyása alatti ünnepnapokon fiaik se ne rajzoljanak, se ne írjanak, ebbeli kivánságaikat sajátk ezűleg aláírva, a beiratás alkalmával nyújtsák be az igazgatóságnak
Az ifjuság névsorozata az 1879j80. tanévben. (Rövidítések magyarázata: tdm.= tandíjmentes, tp. · tápintézeti, ös zt.= ösztöndjas, ism. = ismétlő. )
Első
osztály. Jarisch Ferenc
Haladnak:
Bleich Pál Fe iller Ferenc Friedrich István Goldschmidt Izidor 5 György Kálmán Hacker Zsiga, ism.
Ja eger Sándor Jovicsics Péter 10
Kargl Ferenc K.ulbenc Antal Lehner Antal Lindt htlihály
37 15
26
25
30
Löwy R ezső Ludvig Ferenc Mayherr Ferenc ~1oldauer K.ároly Müller Görgy Reichel Otto Salamon István Schmidt Sándor Schuster Ödön Sírnonyi Ernő Stetka l{ároly Szala y Géza Székelyi Kálmán Tomek Ödön V elancsics István Wimmer József Zimmermann Károly
Hubay Gyula (a term.-rajzból) K.remser Adolf (a term.-rajzból) 35 Riedt Sándor (a t erm.-rajzból) Schmidt Gusztáv (a magyarból) Ismételnek:
Czirfusz J ó zs ef Goldner Mór Riesberger József 40 Laszwitz Kálmán Neufeld Bernat P auer József Pertl Ferenc Pollák Zsiga 45 Soutschek Arthur Kimaradtak:
Javítanak :
Bujtás Lajos (a számtanból) Hi ernschrodt József (a természetrajzból)
Beidinger Samu Kerpl ~1iksa Kuder Nándor Preis Siegfried 50 Sírnonis Sándor Összesen: 50.
Második osztály. Haladnak:
B ö hm J án os, tp. Buck Gyula Fábián Zsigmond, tp. Geiszt Samu 5 Gestetner ~Iór Hess Henrik, tdm. J anisch J án os, t dm. Jankó Sándor Karsay Lajos ro Kohn Ede Kohn Elias Liebhardt Henrik P aller József Pa y ri ch József r 5 Prager Kálmán Rosenstingel Bertold, tdm. Rözsényi Iván, öszt., tdm., tp. Schmidt Ágost Schrein er J án os 20 Patzenhofer Rezső, mgt.
Steiger Miklós Stetka Já nos Tombor Gyula, tdm. Javítanak:
Bruckbauer J án os (magyar ny.) 25 Németh Gyula (számtanból) Schilhan Gyula (francia ny.-b ől) Ismételnek:
Dittmayer Antal Hess Zsigmond Holzheim Károly 30 Hillebrandt K.ároly Ji elek Gyula Pálffy Gyula Schiller Lajos Betegség folytán pótvizsgálatot tesz:
Stehle E mil (mértanból) 3 5 Kokál K.ároly (minden tárgyból) Összesen: 35·
Harmadik osztály. Haladnak:
Aranyos Ferenc Austerlitz Mór, tdm. Berger Adolf, tdm. Berlakowitsch Pál 5 Bokor J á nos Emmel Gyula Friedrich Gyula Gayer Lajos Hau er J ö zs ef 1 o Hoffmann Mór, t dm. Joachim Sándor, tdrn. Klausz András Kummert K.ároly Neuberger Robert I 5 Ri e dinger Pál Riedt Imre Schöffrnann József Schöll Ernő Schus ter N án dor 20 Schimetit sch József
l
Simonis Ferenc Serényi Jenő, tdm. Spiege l J en ő Spitzer József 25 Spitzer Lipót, tdm. Trinkl István Tschürtz ~1Iátyás, tp. Wolf Lipót Wrchovszky Nándor Javítanak:
30 Bruckner Adolf (a mértanból)
Dux Bernát (a számtanból) Horváth József (a mértanból) tdm. Karpellus József (a számtanból) Kimaradtak:
Bunderla Gyula J 5 Bückhel . Bonifác Zurnpf Gusztáv Összesen: JÓ.
Negyedik osztály. Haladnak:
Acker le r Fe rene Bauer Antal Breuer Gyula, tdm. Czeke Gusztáv 5 Foster Gusztáv Gratzl Alajos, tdm. Hagernann Ferenc, tdrn. Halász Lajos Innfelder Henrik, tdrn. IO Jielek Károly, tdm. Kadnár Károly , tdm. Kokas Ferenc, tp. Kokas József, tp. Kollmann 1v[anó, tdm. I 5 Kundt Gyula :M ayer Beni Nagy Pál Németh Zsigmond Pfeiffer Vilmos 20 Raidl Antal, tdrn.
Stessel IZároly Stiegler I .aj os, t dm. V eláncsics István Javítanak:
Frank Imre (francíából) 25 Meller Henrik (franciából) · Locke Ágost (mennyiségtanból) Pergar Ferenc (meny.-tanból) tdm. Serényi Imre (meny.-tanból) tdm. Takáts Gyula (franciából) Ismételnek :
3 o Brandlhoffer Antal Chramosta Sándor Hackl György Rupprecht Kálmán Kimaradt :
Krieckl András, tdm. Meghalt :
3 5 Spah Győzö
Összesen : 3 5·
39
Ötödik osztály. Javítanak :
Haladnak :
Á rnes S ándo1· (fra ncia n yelv) B ischitz Dáv id (mennyiségtan) Füzy Zoltá n (menn y iségtan) Pollák J\/[ór (menny iségt.) I 5 Pfeiffer Felix (francia ny. ) Sztrokay S zilúrd (mennyiségtan) Zappert Samu (me nnyiségtan )
Ferstl J á nos, tdm. F ischi J ózsef F ürsth Berná t Jie lek Feren c, tdm. 5 Mészáros Gyula, tdm. P feiffer Konrád Pittroff K.álmán Saly Sánd or Töple r Lajos
Hosszas betegség következtében négy t árgyból nem osztályoztatott:
S imonyi K álmá n
Ismétel : 10
Szilvássy Ödön
Összesf!n :
I
8.
Hatodik osztály. Betegsége miatt nem osztályoztatott :
Haladnak:
Fiáth Istv im
Borcsiczky Zoltáv Bruckner Sámuel Deák P éter, tp. F ialowski László, tdm. 5 Grünwald Gusztáv, tdm. Hebenstreit J á n os, tp. Rösch J en ő, tdm. Sch eiber Mihály, tdm. Tiefenbach Pál 10 Dllein Fer enc V eláncsics J án os
Javítanak:
Fischer D ávid (vegytan) tdm. l-Iessk y B éla (vegytan) tp., tdm. 15 H ladny János (vegyt a n) IZoppányi Lajos (vegytan) Ném ethy (iéza (vegytan) tdm. Schleiffer J\/[ór (vegytan) Magán tanuló: Fü~y
Kálmán Összesen :
19.
Hetedik osztály. Horváth B éla Kammerloher J ózsef Rátz L ászl ó
Haladnak:
Fiáth P oropejus Grüssner Antal Halász Géza Ham berger József 5 Han u s Fer enc Hess Sándor, öszt. tdm.
Javít : 10
Helle r :\-Iór (német nyelvből) tdm. Összesen;
10 .
Nyolcadik osztály. Érettségi vizsgálatot tesznek:
Frankl Alajos Gibitz J án os Pap E le mér Zalka Zsigmond
1
l l
5 Zsótér János Magántanuló: Szecs ő d y
Gyula Összesen : 6.
XII. Statistikai táblázatok. a) l 11
I.
J!
>:.
~ l
00
'
.........., o ....._ =:! ;:...
-
·--i~---r--
:
IL
l'
III.
:1
i
3o
36
~-
l
\T
VII.
l1
VIII.
,_,
~
..,:
•
8
lj
l
-
29
2~
1
1
i
ji
20
- -
l
218
G
l --
! 12 1' 10
l-
1
'
-- l
.
8
~
6
>-,; ,.....
;:...
...~
;....
..w
-
~
....
~
~
CD
~
bD
b!'
l
1 '
-
-
l --
l\
il
8
1
8
G 4
!ll
c.,
1
4
3~ l 3o
-
31
l
·-·It -
t -1
-
-
l -
l
l
!l
5
- lJ - ·-- !i - l-'
i-
14
l l j
l l
:
r -,
l-
O .,::.::
'l1
_..t
;.-ot
~
,..,
..!
;:... -+" '
.:::
::::::
..._
,........
'C>
'
......
,.Q
.
l
2
,l
l
l
-
l
', ··- ; -
l
,..
ll
l
-
l
-
l
: '
j :
-
-
-
30
5
ll
2
21
l
-
-
4
2
29
f>
3
2[1
1
'l
4
16
1
8 '
18
1
si
-
i
10
r)
G
2
7
l
-
!l ; l
!-)
l
l
'i
l
-
-
'•"
-
-
l
l
'
1 .
l - :1 10 '
r:: ,)
bD
.....~
00
Q
~
'Q.>
,.o
' """"
~
E
---
(1.}
00
>
&:;
~
bD 0
z:o
.......
oo
c6 ' 00
,.!ld
.....,.,
-
-
1
1
2
-
O
~
l
32
l
Ú).
Q
4
2H
N ..~
•."
13
l 33
~
9
33
- 1 18
-+"
:n
~ -~· .
S ..., Q o ..!
• .,..
36
l
o:;ü
N
~
"'0 ......
;>-,
_;::;
,........ .~
~
,..-...
..o
oo •o ..!
· -<
!-
l l -
-
--~
-
. •) l
l
i
ó)
l
2
]
1 17 .-
~- 115
l, 50
1-1 14
26 t
l -
23
2 .
- J-
l ,,
-- l -
l
l
l
li
9 ·í
l, __
5
r'' lG " 3 • _ • .
_
'
;2
11 Rn
' 50
-
1
_
1
11
-
ll
:l
l
1~ 10~
éi)
:n
.;,d O
J
- '1 -
l -
....,
oo
]
,.!
Q
1
l
l
4
l
'
ri';
Ú).
•
5
l
•
l
1
l ll 5
-~ 1
....
~
....
... ..-
,.0 ~
;....
bJ:
Q
,_,
O!)
;
..C Cl.) oo ;.... <.) -
l
l
-
l
1
7 '
l
~Cl: ~
r-"
-.
c::
'j
1
6 ll 4 · Jl
5
1,
l
l
--., bO
O
bD
bD ~
~ ~
~
Q
-
,
-.
•
'C
~
00
00
,.!
(!)
'O
'
~
l-
1"0.
t
~..
c>
1
1:
6
Q
~
~
S::
Cll
...,
l'
~
~
1
-cr--. -==-=r--=t'C--u,---r ---JI
l Hl j -
10
l
.
J
l
l'
l
nyelveket beszél nek ?)
'
l
-
l~
•
3 . 11 1
l
11
l-
l
V. ElőYI. . Szüleik oolgári állása · 1! menetelök 1
!'"l
viszonyaik
l _._ö o
.
>
~~ i - ~
IV. •l 3G Y.
~
_:
~
,:
l.
~
c::
(1\'Iiuő
1!
•
~
'O ~
~
n-. Nyelvi
e.
i n. t é s
á t t e k
á l t a l á n. o s
l ó k
~ ~ l l~ , i'l' l : ~~-,. ,~-. ~~----i l! l: ..., ! oo o S E E c: l l • t: 8 .§ ~ ·3 l ~ 'l •o ? 9 l Q ; ~ s:: ;;:., ;:::; ;.::.. i, >=... · . l .t ~ l ':;:: .,.... cn c 7 ~ w •o . .... •o ~ ~ ~ . . . : ; l 1 :-. l ~' - l . ., 'i ......->. , j ,.., -o ' .... .... .. "..- l > ::; ~ >= ;..; 'l ..c l ;:::; ' ,... M ---~ ""..) E 1 -t: ~ ~ c.J ~ ~ ~ c ~ ·ö l :o -o bn ö l -o ..= ~ <E :O ~ l -~ o:: ~ ::::: ; : o ~ z ,. ~ ~ ~ ' ~ ,..",. :O ....._.. ' ·< l il '
'
, ·s ll1 p:,
O
o.q-
l
-~
~ ~
ll
'
;.1
•
--
l
~
1l' 1
III V ll . k · a asu
II. A tanuJók !, !! száma
:
,_...,
t a n.
.A.
3
4(-i
3!)
1 ., 7
4 l 181
2
1
1
1
20
53
20
131
3
5
218 1133139
b) .A ta..:n.-u.l:r.o.á.:n.yozá.s e:red.:r.o.é:n.yé:n.ek á.t tekintése. cn
c
cn
(l) ....,
(l)
-(1)
00
~
-(1)
<1>
Magyar nyel v
...... ...... ILl ILl
Német ny elv Francia nyelv
l...... ......
l
6
l 18
l 22 l
411 - l
1--·
4 114 l 24
<1>
ll
l
, ' Cll
(l) ....,
-(1)
ll
-(1)
l •v.
112 - l~l -l
2 23
8 ' 3 14 11()
6 l 23 l
411 8 l 20 l 5 l
-l l
311 4 111 i 12 1-
1-
1
p
4 112 117
-
Mennyiségtan
l
4
l. . . l. . .
o 11
4 112 117
l
l
l
2
9
J
ll 5 112
ö 110
711 l l
1
5 123
ali
12
31 8t 7
211 l l
9
" -
'l
4 11 ö l 4 124
' 12 124
3
Természetrajz Természettan
G 128 1 8
2 --
7 127 l
-
1
--r-
9 11 10 111 112
., l
--
l
--
ll
-
Vegytan
l
-
l
-
l
-
i)
211
6 122
v
3
4 ll
-
'l
l
7
--
l
-
l
-
9 121 ' --
ll· -
2i -
6 112
l
l
3
6 11 1
-
l
-
-
-ti
ö 115 114
2
'-
'-
' - ·; 20
9
l. l
,..,.
1
l
. --
113 - ' -'i 7 J16 J10 1- 111 117 r, J--\. 7110 l 1
l Hl l
4
1
2
l
l - ·. - ; :: l l : i l
6
1
' cn
(l) ....,
oo ~ ·o ' ,. . . . •(l) ,. . . . ...... ,.._, 1>1 1>1 ~
<1>
l!
oszt~
VIli.
4 .- :-
4 - -
ll
4
4
3 -
l
3 1-
i3 l
!
4
:1
[-
l:
1
l l
l! 51-
l
l
.J:
i l
41-
~-
n -
l
'l
.
11'
!
J
l ~
...
l l
l
f>
l
-
l
l l
1
i
1
-
:3
- l. · l
2 l
~
l-
"_ ' - -- - __ lJ _ - - - l - l 41 1 - .. 4 I l O l 3 l - 11 -
.....
l
~~ - l lo
l
-
.
:
.
l)
-P
>)
;
•
l
l
1
:
ll i ·!
4
-
1l
:'
4. - :11
ln
3
l
- 'jil -
n
..
2
-1:1111!
1 i ;3 j G l -
i- '
j· 8
a
l !l ! 12 l 2 l l -~
c
oo~
6
1 ' 6 !' 4 -
l
(l)
5 1 2 l 3 - d- l 2 1 3 ' -
J l 5 1' 2
--.1 _ l -- i - i - '
l l - i lG l - ~~
- ' - :j - ' . :1
-
2
2
.l l l'
1
5 ! ll - ·1 5
1 _ , - ·-
5 123 1 4
-
!
l
l
l
J1
l
9
;•l
l 1-
6
51 (:)
l
3 111 117
8 -
- " 2! 8i 8
l
1
Bölcsészet Szabadkézir ajz
7 11 3
8 11ö
l!k
l cn
l
•
2
l
Mértan
•(l)
VII. osztály
l
4 11 - ': 5 ! 5
21
!J I14 1 5
.
3
61 2
-1'
,,
9 1Hi
5
~
-(1)
- l öl
1
(l)
-:r ~ 1 ~--;- - Fl. ,;r-;::. il si 41- - 'I li
1 14 18 -·
1
c
(l)
(l)
os~ály t.~l. osz~ály ,j
V.
l
5 14 13
-(1)
(l)
·o
<1>
l · cn
c 1'.
cn
(l)
J
oo2 oo 2 ' ' cn ...., l' cn ...., l rn ...., oo ' ooll'l 2cn oo oo! cn oo oo ' - ,. . . . <1> -o -' ,'. il.l . . . l, ~ <1> ·o 1>1 1>1 l ...... ...... ILl >1 oo~
8 112 113
9 l l 7 118 -
~
c,
(l) Cll
l cn l
osztály ;_
l
Történelem
1
1
oo ool·~cn l oo oo ' i ' -o ,. . . . ,. . . . · <1> -o · _.... ,. . . . ...... ILl >
l
l ö ll 4 113 115
c
oo ~
(l) . -(1) cn ....,
lll. osztály
131-- 10
7 13
- . - . - . - .. 1 1 8 120 1
Földrajz
~
ILl 1>1 ;---
l
4 13 22
l
cn
-(1)
ll. osztály
-l
11 15 15115
l
(l) cn ....,
l cn (l)
oo~
-(1) -(1)
c·
cn
(l)
oo~
l
~ osztály ' Vallástan
P
(l)
oo cn oo oo ' 2 -o ,. . . . ..... <1> -o ,. . . . ,. . . .
cn
Tárgyak
cn
1
oo~
l !
j
1
1
l,
31 l
-
...
l
l -
c)
.A. tanulék lakását
==-"'=!=r:.::_= . : : j __!~:__i nr. rv. l. v. !_
Soprony városa Soprony megye Arad " Debrecen Győr
",,
Komárom " Mosony " Szeged " Sz.-Fehérvár ,, Vas Veszprém
" "
Zala " Als zó Ausztria Csehország Galici a Karinthia Sile zia Szlavonila
táblázat.
~l l ~ _ _ ~ ! vr. l vn._l vni. :o : l .
l o s z t á l y ~~--- ------ ----
Lakhel y - .. . :...=:_-=-:::-=::..--==-= =
feltüntető
-
===i===T=-====~===+~==F=
~- --· :·
:; I3
l
IO
l I6
i l
:,·
il
I9
,.
il,
;!' -
-
l-
·• -
1 -
:~
27
IO
i
I
!
14
i
5 :
4
8
l
8
5
i !
l
I
l -_
l -
1
l - ,l ---- , -- 1_1 lll _l l
lj -
l'
l
2
'
4
:,' -_
i
_
i
;i il
-
-
-
-
-
J
l -
l -
i -
I
i
l
! -
l -
i
' i l l
i! -
ij
l
l-
l! ll
l5 -
l
,,'
6
il,, _
I
l
!
I
l
5 I I
1I I
: :
l
2
; -
-
l
-
' -
-
2
I
6
l
l --
: -
i
l
l l
I
-_
2
2 I
l
2
I
l
-
' -
I lll
I
l
l5 ;
83
_
l
I
2
l
'- :- !-
l
l
63
-
I
=l=!=
2
-
2
2
3
l
!
I
I
25
I
3
i
2
7
-
'
r_,_!_
I
3
l ,
I
l
l I
! I I
Összesen
2 12
A
sopronyi vasárnapi kereskedelmi iskola 1879 /80. évi
ÉRTESÍTÓJE_
BERIC H T ~er Oe~en~ur~er Sonnta~s-Han~elsc~ule lffi Ja~re l
1879/ 80,
I. Erhalter der Sch u le : d as Az iskola f entartója: a s op r o n y i k e r e s k e d e l m i t e s t ü l e t. oe den burg e r H a n d e l s g remi um. 2. Aufsieht der S chule: 2. Az isk o la felügyelősége : Ein für die Schule tief empfunA sopronyi kereskedelmi _iskolát nagy csapás érte, a mennyiben dener Schlag ist d er Tod des Herr~ e ddigi buzgó I. elnökét Zergényi J uli us Zergényi, d es I. Vorstandes Gyula urat a k érlelhetlen halál, éle- des ödenburger Handelsgremiums ; t ének javakorában körünkből kira - durch 6 Jahre stand er an der Spitze gadta; ő hat éven át ez iskola élén unserer Schule, sebeute zur Hehung állott, és annak emelésére sem időt, derseiben weder Mühe noch Zeit ; er sem fáradságot nem kimélt és min- war es, dem die zeitgemasse R eorg adenkor szíves és tapasztalt tanácsadó nisirung und Erweiterung der Schule volt: neki köszönhetjük az iskolának zu verdanken ist, er führte mehrere 3 évr e való kibővítését, több neve- neue Disciplinen, so auch die franzözetes tantárgynak behozatalát, igy sisebe Sprache als relativ obiigaten az utolsó évben a francia nyelvnek . Gegenstan d ein; zu j eder Zeit war er kezdők és haladók csoportjába való ein fr eundlicher und erfahrener Rathtanítását. Emléke állandó legyen kö- geber. Sein Andenken verbieibe zöttünk. unter uns! Az uj elnökök I. Zettl Károly és Den beiden Herren Karl Zettl II. Graf Victor; különösen ajánljuk ersten, und Victor Graf zweiten V orszives figyelmökbe zsenge, alig fej- stand sei diese neue Schule besonders lődött iskolánkat. empfohlen. 3· Igazgató: Salamin Leo. 3· Director: Leo Salamin, I.
4-t
A lefoly t tanévben a tanári testületben változás annyiban t örtént, h ogy az I. osztályban a magyar és német nyelvi oktatást Bella Lajos tanár vette át. In diesem S chuljahr e kamen V edinderungen nur in so w eit vor, als Pr. Ludwig Bella den U nterricht der deutschen und ungar ischen Spr ache m d er I. Classe übernam.
Az 1879/80. évi óraren~. - Stun~en~lan im Ja~re 1879/80. -
-
Oszt. 9 Classe
-=--
1/ _10 ,/ 2
1
1
l 101
-.=
--r= -
' l
c.,..;
I.
.!<
s::l
>O~ 'd !>'l
ev
II.
Q;)
,..Q
,.!.::
<..>
> .......
;..... :;:l,
Q;)
~
w
~·Q;)
«3~ rn
·!""'4
o ...... rn ::l ::> ~ N
;..,
::l
~
III.
~
;..,
~
-
/ _ 11 2
ll - 111/2
------
.=..
11 1/2-12
2--:1
Magyar ny. Ungarisebe Sprache
F oldrajz Német ny., Sz~pirás Számtan Gcograpltie Deut s. Sp. Sch önschr. Rechnen
Bella Lajos
Fialowskil.dr. Bella Lajos Fialowskil.dr. Rösch Frigyes
C> Q) ~
c
·e
4- 5
:1- 4
Könyvvitel Buchführ.
Sz:~
mt an
Földrajz Gco gr.
l~ccl tu en
;....; ~
o
~
:n
-o
'COD «3
t:
~o
,..c::l ~ ~
__, Magy. ny. Német ny. _e;..; c :;:l, ,_ Ung. Sp. Deuti>. Sp. Q;) »W E
Fialowskil.dr.
Rösch Frigyes
:
Cl:)
5-6
Salamin Leo
::l
ev -C'd C'd o Cl)
«3 ,..c::l
-~
rn
<..>
Áruisme W aar enkun.
Magyar-német ny. Ung.-D eutsch. Spr.
Fialowski L. dr.
Kárpáti Károly dr.
~- ..... «3 /fl Számtan Könyvvitel Váltójog ;.., :o Rechneu Buchfübr. Wech selr. ~~ ~
Rösch Frigyes
Dobrovits
s.
;..,
~
Atan nu ló~ névsora s fo~lal~ozása. - Namen u. Besc~afti~un~ ~er Sc~üler. I. osztály. N e, v - N am~ e
Folyó ·zárn ----~I
2
3 4 5 6 7 8 9 IO l I
12
IJ I
4
I
5
l
-----
I. Classe. Ü zletcég -
Geschaft sfirma
==:=d,==·= = = = = = = == = = = =
Boor E lemér Dolenszky István Donner :M átyás Korbusz Lajos Korenika Öd ön Müller Ágost Müller Rudolf Schatzl Gusztáv Schaffer Sándor Schlauf Béla (kilép .) Sztraner Vilm. (kilép .) Strauss Kámán Tri n kl J á nos Viz Ferenc W öl fl J ózsef
Schmidl Mátyás Szép István SchJeifer és Lang Guggenberger E de Kottaun testvér ek Müller Ferenc J ány Fer enc Prusinszky Schleiffer és Lang Zettl és Szőllőssy J ány Fer enc Kováts L . F. Zettl és Szőllőssy Spiegei J án os Weiss József
füszer kere sk. füszer " vas " norinbergi ?1 posztó " füszer ,, k elme " norinbergi " vas " p osztó " k elm e " vas " posztó " füszer " füszer
"
45
II. osztály. _ i ____ _
II. Classe. - - - - - · - - --- - - -
Folyó
Üzletcég - Geschaft sfirma Név-Name szám ·-· ·--·F=====-=====-==--=·-=~-==-==:c.,.,-,=== -=='-=~-=:-. --=-.. =
~l Böhm 2
1
3 4 5 6 7 8 9 1o 11
12
13 14 15
16 17 18
Rátz Ágost I-Iauer testvérek Pachhofer Lajos ifj. Zergényi Gyula Tiefbrunner Tivadar Hauer t estvérek vVilligut Imre Niüller P a ulin Willigut Imre Spiegei J á nos Lenck Samu Galla uner Antal Schügerl Sándor W rchovski M. Triebaumer Endre Schmidl Niátyás Zergényi Gyula me g halt
Mihály Dieringer Tivadar Eder Béla Friedrich K.álmán Hoffmann István Kindler Adolf Kropf ~1ihály Löffler János :M üller Sánd. (kilép.) Pratser J á nos P urt J ózsef Reiwer Jenő Schügerl K.ároly Tiefbrunner O.ttó V ettermann :Mihály V ukovics J á nos Wolf Géza Den va ld Ferdinand
III. osztály. F olyó ,
N e·v- Name
szám
vas k er esk. füszer " norinbergi " füszer " diva tá rú " füszer " k elme " füsz er " kelme " füszer fűsze r
kelme füsz er füszer kelme füszer fiiszer
2
3 4 5 6
Üzletcég -
7 8 9 19 ll
12
lJ 14 15 I
6
1 Bened ek Gyula L en ck S a mu Brandi Gusztáv i Gallauner Antal N émeth K á lmán Braunshir Gyula Szép Istvá n Brunner Ede 1\!üller F e r e ne Czegka István Hagemeister Henrik H a uer testvérek I-Iuszár Géza E ybeck Alfréd Kund Ágos t Russ I. B a ptist Kremszner Sándor N émeth K álmán Péterffy K.álmá n Hauer t estvér ek Schmidt K á r ol y Gallaun er Antal Sztraner Károly Schmidt M. Wag ner Ferenc Gallauner Antal W etze r István Müller P a ulin Thierring Nándor Wolf . Jenő Zechmeister József S chügerl Sándor 1
l i l
l
" " "
"
"
III. Classe. Geschaftsfirma
·-l=-----=='--=""-=---=-~=---=c:--- -= l
" " "
--·
füszer keresk. k elme " füszer
" " "
"
" " " k elme
" "
" "
" " "
" "
" " füszer
"
vas füszer
"
"
"
"
Vizsgálatok sorrendje. A vizsgálatok, melyekre az iskola harátai ezennel tisztelettel meghivatnak! következő sor ban fognak megtartani: I 88o. évi junius hó 27-én I) az L osztályban reggeli Iü 1/ 2 órakor: magyar-, német nyelv, földrajz 1 sz.ámtan; 2) a II. osztályban d. u. 2 órakor : magyar-, német nyelv, könyvvitel, földrajz, számtan; 3) a III. osztályban d. u. 31/ 2 órakor: magyar-, német nyelv, könyvvitel, váltójog, számtan.
Prüfungs-Ordnung. Die Prüfungen, zu welchen die Gönner und Freunde der Schule hiermit höflichst geladen werden, finden wie folgt statt : am 27. J uni I 88o. I) I. Classe v.:rvL 10 1/ 2 Uhr : Ung., deutsche Sprache, Geographie, Arithmetik; 2) II. Classe N.M. z U hr: Ung., deutsche Sprache, Buchführung, Geographie, A rithmetik; 3) III. Classe N.:rvi. 31/ 2 Uhr: Ung·., deutsche Sprach e, Buchführung, W echselrecht, Arithmetik.
Jelentkezés az 1880;81 tanévre. A felvételt óhajtók Zettl IZároly keresk. testül. elnök által történt felvétel után szeptember hó 7-ig, mely napon a tanítás kezdetét veszi, tartoznak az igazgatónál (főreáliskolai igazgatói iroda) jelentkezni. Ugyan e napon tartatnak meg a javító vizsgálatok ts . .Soprony, 188o. junius hó 18-a n.
Salamin Leo, igazgató.
Anmeldung für das Schuljahr 1880/81. Jeder Schüler hat nach geschehener Aufnahme durch Herrn K.arl Zettl sich behufs Einschreibung be i Endesgefertigtem (Directions-Kanzlei der kön. Oberreabchule), bis 7· September zu melden. Am 7· September finden die Corrections-Prüfungen s tatt, und beginnt auch .der Unterricht. Oedenburg, am 18. Juni 188o.
Leo Salamin, Director.
