I Cs. és kir. mosóvis lovaknak

9. SZÁM.

VASÁBNArt ÜJSÁfl.

148

Nyúlszőr puha kalapok FÖLDVÁRA IMRE

A női szépség elérésére, tökélete­ sítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a

1901. *8. ÉVFOLYAM.

Csodás gyors hatású.

MARGIT-CREME,

férfidivat és fehérnemtt rak­ tárában. 9013 Budapest, I V . , K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 11. é s V I I I . , K e r e p e s i - ú t 9 . sz. Angol cylinderek, divatos ke­ mény és puha kalapok, jó szabasn férfi-ingek, nyakkendők,keztyűk dús választékban.

mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, tel­ jesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenfics pár nap alatt eltávolít szeplöt, májíollot, pattanást, borátkát (Mitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat. redöket, himlőhelveket és az arezot hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ára nagy tégely 2 kor., kis tégely I kor., Margit hölgy­ por 1 kor. 20 fill., Margit szappan 7(1 lill. Margit fogpép (Zahnnasta) 1 kor., Margit arczvlz 1 kor. Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. — Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő :

F Ö L D E S K E L E M E N gyégysz. A r a d .

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

Budapesti főraktár: Török József féle gyógysz. Királv-u.l2,és Andrássy-út 29. Legjobb szépitóKapható minden gyógyszertárban.

Törv. védve.

a, k. osztr.-magy., román k. és bolgár fejed. udv. szállító, k e r ü l e t i gjógmiimt. Kornenbnrg, Beos 8 arany-, 19 ezüstérem, 30 disz- éa aliamerö-okmány

szer.

I

Cs. és kir. mosóvis lovaknak. Kapható minden gyógytárban.

8869

GÉRMANDREE porhanyós állapotban é s tablettákban.

Franczia szabadalom. A szépség tltka,ideális illattal feltétlenül tartós,egészséges és diszkrét. AOermandrée az arezbürnek egészséges es üde szint ad. MIGNOT-BOUCHER, 19, Rue Vivienné, Paris.

Kwizda-féle Restitotions-floid {&%%. K8zel 40 é» óta u d v a r i tatiUókban, valamint nag7_obb ka­ t o n a i éa polffáxl I s t á l l ó k b a n használatban van, e r ő s í t é s ü l nag-yobb e r ő m e f r f e s z l t é s e k u t á n , továbbá ficzamodások, rándulások és inak m e r e v s é g - é n é i stb. képesiti a lovakat k i v á l ó t e l j e s l t v é n y é k r e a i l d o m i t á s n á l . Valódi csak fönti védjegygyei kapható az Osztrák-Magyar-Monarchia minden gyógyszer­ 8838 tárában éa drogueriájában. P ő r a k U r Török J ó i s e f gjógyBz. Budapeat, X i r á l y - n . 1 3 .

Kapható TorOK. József gyógyszertárában Budapesten.

ünerls

(tizenkétszer kitüntetve) ne hiányozzék sem beteg-, sem gyermekszobában, valamint a gyermekágyas sem. Ez oly f e r t ő t l e n í t ő szer, mely a felsé­ ges hamisítatlan erdei illatot és ozonizált élenyt beviszi a be­ teg szobájába. Pótolhatatlan belehelőszer a légzőszervek és az idegrendszer betegségeinél, kitűnő óvszer mint szájvíz, nemkülönben a nyak és torok betegségei ellen.

Az Országos Kaszinó palotájában

Budapest, Kossuth Lajos-u. 20. sz. alatt

WC

Bittner-féle fenyő-illat

M e g n y í l o t t ~*M

Egyedül

Papírkereskedés és Képes-levelezőlap

valódi

B I T T N E R GYULA gytf|)*ttréniél

különlegességek raktára. — Tisztelettel

BeiclifHaulaii, A.-Ausstria. A Bitlner-féle fenyő-illatból egy üveg ára K. 160, 6 üveg K. 8-,— 12 üveg K. 14 40. A szabad permetező készülékek ára K. 360. 6 koronán elüli megrendelés bérmentve minden német és osztrák-magyar posta­ állomásra. Vannak utániatok. Figyelem a védjegyre.

K L E I N VILMOS papirkereskedése, Budapest, I V . , Kossuth Lajos-utcza 2 0 . sz.és VIII., Kerepesl-ut 7 3 . 8951

Szépség és egészség Étvágytalanság és Gyomorgyengeség

Váltóláz és hideglelés ellen

áe legkellemesebb szer, különösen gyer­ gyógyítására e s r e k m e n n e k Karlsbadba legbiztosabb mekeknél, kik a keserű chlnint máskép bevenni holott ezt a ezélt otthon is elérhetik nem tudják a B o z s n y a i M.-féle

Roisnay M.

PEPSINBORA

SZEGEDEN

Chinineznkorka és (Mninesokoládé

CS. ÉS KIR. KIZAflÓUGOSANSZAB; KRONOMÉTER é* MÜ-ÓRÁS FELTALÁLÓJA A flEMONTOIH INGAÓRÁKNAK 8 T B . STB»

melyet * magyar orvosok és természetvizsgálók nagy

1869-ben ^iimiftien pálya díjjal koiioruiott. hasznalata által, mely az emésztést előse­ gyűlése hamUUátoktól óvakodjunk. Mindenki gíti és a gyomrot rövid időn tökéletesen Értéktelen csak e Bossnyaii M.-félé pályakoiioruiott készít­ helyreállítja. ményt kérje és fogadja el, melynek minden egyes Egy üveg ára 2 fa. *0 fill., 6 üveg traneo csomagoló papirosán Sounyay Mátyái névaláírása olvasható. 8400 küldve 12 kor. 12 fill. t0f A t. ez. közömig szivet figyelmébe ajánljuk, hogy minden készítményeink törvénye­ sen bejegyzett védjegygyei vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.

J ÖRAK,EKSZEREK

RÉSZLETFIZETÉSRE

Kapható; K O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógyszertárában Arad, Szabadság-tér. B u d a p e s t e n : Török József éa dr. E g g e r L e o . Nádor» gyógyszertáraiban, valamint minden magyarországi gyógyszertárban.

JAVÍTÁSOK 5 EV1 J0TAU.AS MELLETT. KJPf.S iRJZ6*ZÍK gOOOmi/SZTmTiOVAL INGYEN és BÉRMENTVE

Császárfíirilő B U D A P E S T E N 8918

téli és nyári gyógyhely

Elsfirangn.E kénesvizü gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásrányviz uszodák­ kal, kő- és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve.

L

10 -ÉVI JÓTÁLLÁSSAL KÉSZPÉNZÉRT, VALAMINT,

' tTS-g

•

J^rŐ~-

Nélkülözhetetlen és feltilmulhatatlan, hatásában csalhatatlan.

Világczikk, kivitel minden országba. CHIEF-OFHCE 4 8 . BRIXTON-ROAD, LONDON S. W. A legmegbízhatóbb, legjobb ez az egész világon hires és legkeresettebb háziezer a

T h i e r r y A. B a l z s a m - a föltilmulhatatlan

mindenféle m e l l - , t ü d ő - , m á j - , gyomor- és valamennyi belső be­ tegségek ellen. Külsőleg a legsikeresebb

BC illeti ethUrBtisafi •M m tiaelmmniioali

tm *.TilMTyliiPfipt4i MIMMInyVTU.

Sebgyógyitószer. " * a

Csupán az összes knlturállamokban bejegyzett zöld a p á c z a védjegygyei és kapszulazárral, a melybe a czég van bepréselve. E g y e d ü l v a l ó d i , kimutatható évi gyártás 6 millió palaczk. — 12 kicsiny és 6 dupla-palaczk postán, franco küldve 4 k o r . — Egy próba-palaczk prospektussal és a világ valamennyi államában létező raktárak jegyzékével: 1 k o r . 2 0 fill. S z é t k ü l d é s csupán az összegnek előleges utalványozása ellenében.

Thierry A. Ceniifolia-kenőcse ( c s o d a k e n ő c s elnevezéssel), melynek húzó-ereje és gyógyhatása utolérhetetlen! Fölöslegessé teszi legtöbb esetben az operációkat. Ezzel a kenőcscsel egy 14 esztendős gyógyíthatatlannak tartott osontszu, sőt ujabban egy 22 esztendős súlyos rákszerü betegség gyógyíttatott meg. GyuUadásos és minden egyéb sebeknél, mint kitűnő antiszeptikus szer, enyhitóleg és hüsitőleg hat és. csakhamar teljes gyógyulást hoz létre. Gyors puhító és oszlató hatása is van és megszabadít mindenféle, bármily mélyre hatolt idegen testektől. — Egy tégely franco 1 kor. 80 fill. az összegnek előre való beküldése ellenében. Nagyobb megrendeléseknél olcsóbb. Ki­ mutatható évenkinti gyártás 100,000 tégely. Egy egész levéltár áll rendelkezésre és megtekintésre azon eredeti bizonylatokból, melyeket e két szerről a világ minden részéből beküldtek. — Utánzatoktól óvakodni » ° § y ? . l e m m e l to88ék l e n m a minden tégelyre beégetett ozégre: A p o t h e k e z u n i S c l m t z e n g e l d e s ho1 raktár mncsen uuFi' i minden rábeszélés ellenére is tessék visszautasítani a hamisított és hasonló értékűnek ajánlott készítményeket és tessék azt megrendelni egyenesen az egyedüli gyáros:

Thierry A. gyógyszerésznél, Pregrada RoMtscn-Sauerbrmm meUett. (Az osztrák cs. és kir. államhivatalnokok szövetkezetének száUitója.) (Contraotor of the War-Office and the Admiralty London.) — K a p h a t ó B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n . 8907

Franklin.Tamnlat

nvnmrlaiav /RnrlanAat

TV BWo*t«n-Tit»..

A\

10. SZÁM. 1901.

BUDAPEST, MÁRCZIUS 10.

[ egész évre 2 4 korona Előfizetési feltételek: VASAKNAK UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt ) félévre 12

Csupán a í egész évre 1 6 korona VASÁRNAPI ÚJSÁG | félévre _ 8 «

48. ÉVFOLYAM.

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (egész évre Í O korona (a Világkrónikával) | félém _ S •

Külföldi előfizetésekhez a poBtailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

folyólag a nemzeti élet oszthatatlanságát tette dékánja, majd 1885-ben mint az egyetem rek­ tora is. rendszerének alapjává. 1834—1901. Szóbeli tanítása egymaga is elég volt arra, Közjogi rendszerében a felelős minisztérium és a közigazgatás közti viszonynak meghatáro­ hogy közjogi kérdésekben való tekintélyét meg­ MAGYAR egyetemi oktatásnak kitűnő férfia zása nagy helyet foglal el. Leehner Ágost az alapítsa ; de az irányadó tényezők közelebbről dőlt ki Leehner Ágostonban, ki a múlt hó «Önkormányzatról)) 1871-ben, Hoffmann Pálnak is ismerték nézeteinek értókét. Ez alapon hivta L 27-én váratlanul jobb létre szenderült. «Jog- ós államtudományi folyóirat »-ában közzé meg a király kegye 1893-ban élethossziglani Volt tanítványai, kik számosan vannak az or­ tett tanulmányával teljes világításba helyezte taggá a főrendiházba, a hol egyéniségének meg­ szág minden részében, valamint a jogászkörök az önkormányzat igazi természetét, óskimutatta, felelően a bizottságok csendes munkásságában és a hozzá tartozók mély részvéttel értesültek hogy az 1848 előtti megyei önkormányzat alap­ teljesítette kötelességeit. elhunytáról. A távolabb állók alig sejtették, Ritka szivjóság, kedvesség polgártársaihoz, elvei a miniszteri felelősséggel Összeegyeztet­ mily vesztesége van a budapesti egyetemnek. hetők. Különös buzgósággal fáradozott azon, nemes kollegialitás kartársaihoz, atyai gondos­ Csak is a fényes végtisztesség, melyben Leeh­ hogy rendszerével a közigazgatási törvények ság «fiai»-hoz, mint hallgatóit szólítani szokta, ner Agostot a közoktatási kormány és az egye­ tömkelegébe rendet, világosságot vigyen s azok erős rokoni szeretet azokhoz, a kiket hozzá vér­ tem részesítek, engedte következtetni, hogy elaprózott részleteit bizonyos főelvekre vezesse ségi kapocs csatolt, egészítették ki jellemét. ritka férfiú hunyta le örökre szemeit. vissza. Nem csoda, hogy halála oly nagy részvétet Valóban Leehner Ágoston, a mily hű, ép oly az egyetemen kívül is. Működésének keltett E nagy feladatoknak s az egyetemi kormány­ érdemes fia volt a hazának. Korán, már 22 éves emléke fenn fog maradni nemcsak tanítványaizat kívánta teendőknek ólt, mint a jogi kar korában a pozsonyi jogakadémia segédtanára lett s 44 éven át — 1869 óta a budapesti egye­ temen — szakadatlanul, egyforma élénkséggel és buzgósággal teljesítette a jogi oktatás terén föladatait. A természet kiváló tehetségekkel áldotta meg. Testvérei is, a kik közül különösen Lajos, a városrendező vált ki, mind jeles emberek ~^mWf&^^^^*Wfa^í voltak. Míg azonban Lajos az Andrássy-út, az új Szeged terveiben, Budapest csatornázá­ sában és vízműveiben tüntette ki szakismere­ teit és alkotó erejét: Ágoston 32 éven át a S^**. • D H C X magyar alkotmány egyik szellemi építője volt • a budapesti egyetem joghallgatóinak lelkében. Széles körű történelmi ismereteit, nagy általános műveltségét, bölcseimi és jogászi képzettségét arra a czélra egyesítette, hogy a magyar alkotmánynak múltját és jelenét, a mai í5^' JsmW\\t^ magyar állam közigazgatási szervezetét a maga valóságában megismertesse az ifjúsággal. Egyetemi tanári pályája elején, rövid boldog házasság után, megfosztotta a végzet szeretett hitvesétől. Családi életét vesztve, minden ere­ jét az egyetemnek szentelte s e munkájában nyerte vissza azt a lelki derültséget, azt a ked­ vességet, mely őt oly szeretetté tette mindenek, de különösen hallgatói előtt. Főtörekvése oda irányúit, hogy a nemzeti élet ezeréves jogfolytonosságát közjogában föl­ tüntesse. Az 1848. év mélyre ható reformjaiban nem látott válaszfalat a múlt és jelen között, s Gofizleth fényképe otán metesette Morelii tanár. a múltnak a mai alkotmányos életre való hatá­ sát mindenütt gondosan föltüntette. A király és nemzet válhatatlan kapcsolatát a szent korona L E C H N E R ÁGOSTON. sok százados jogi fogalmában találta és ebből

L E C H N E R ÁGOSTON.

Á

^^PPSI 1

WKHKmmm

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

150 nak közjogi gondolkodásában, hanem azon föl­ jegyzésekben is, melyeket tanítványai az ő elő­ adásairól készítettek s irodalmilag is értékesí­ tettek. —a—ő.

Valami úr, mint apa volt hajdan, S mint mama, úrnő lehet ő majdan. Régi közmondás: várt lány kap várat — Egy szép vasárnap.

¥

Nem, édes lányka, csaló ez ábránd, Tiszta legedből, vigyázz, alá ránt! Úrnői rangra te már ne számíts, Ilyen hű szívet tovább ne ámíts. Csak, míg a munkát nézed mentsvárnak, Víg a vasárnap.

Lechner Ágostról ez alkalommal a következő életrajzi adatokat kívánjuk föleleveníteni. Az elhunyt tudós néhai Lechner József magyar kir. országos középítési főigazgató fia volt. Budapesten 1836 november 1-én született. Igen gondos nevelésben részesült. A kegyes­ rendiek főgimnáziumában végzett középiskolai tanulmányai után a jogi pályára lépett s e szak tanulmányaiban részint a budapesti, részint a bécsi egyetemen képezte ki magát, még pedig oly jelesen, hogy már 1857-ben meghívták a pozsonyi kir. jogakadémiára, hol előbb segéd­ tanár, majd a magyar jog helyettes tanára volt, de utóbb államtudományt és jogtörténetet is adott elő. 186l-ben rendkívüli, 1865-ben pedig rendes tanárrá lépett elő s a magyar közjog, közigazgatási és pénzügyi jog előadásával bíza­ tott meg. 1869-ben a budapesti egyetemre neveztetett ki a közigazgatási ós pénzügyi jog rendes tanári székére, melylyel 1872-ben a közjog előadását is összekötötték. 1873/74-ben a dékáni hivatalt viselte, 1885-ben pedig a rek­ tori méltóságra emelte tanártársainak bizalma. A tanári széken való működését igen nagy hatásúvá tette az az összehasonlító módszer, melylyel közjogi előadásaiban épen oly nagy gondot fordított a történeti fejlődés méltatá­ sára, mint más államok hasonló intézményei­ nek ismertetésére.

VASÁKNAP.* Fényes, nagy boltban sürög a lányka, Nyájas, mosolygós, de haloványka. Kenyérkeresve napestig ott van Örök mozgásban, erős robotban. Hetenként mégis egy napra zárnak — Édes vasárnap! Hölgyek be büszkén bicezent ve jönnek, Ám az urak mind csalfán köszönnek, Amazt megszokta, emez nem sérti, Neki vevő csak, ha nő, ha férfi. Egy kis alázást nem néz nagy kárnak, Hisz van vasárnap! Akad hölgyek közt volt ismerőse ; Nem árult mindig a boltban ő se ! Az apja úr volt, meghalt szegényül; Anyácska nem varr, mióta vénül, A kis testvérek kenyérre várnak — S jobbra, vasárnap. Köznap a boltban, kit környez bőség, Megnagysádozza volt ismerősét; De szombat esttől, ha a bolt zárul, Valamit vél ám ő is magárul. Úri lány ismét — s szíve túlárad — Egész vasárnap! . . . Csínos kalapban megy a misére, Csendes boldogság száll a szivére; A melyért harczát hétköznap víjja, Nincs a családnak semmiben hija! Hat napig mégsem hiába fáradt, Itt a vasárnap! . . . Templom után, ha szép az idő is, Egész családdal kirándul ő is. Lomb alá gyepre ozsonnát visznek, Sokat nevetnek, ott isznak-esznek. Mígnem leszállnak az esti árnyak — S elmúl vasárnap. Egy vendég úr is tart velők néha, Vidám a kedve, komoly szándéka. Első segéd már s eBdekel régen : •Legyen, kisasszony, a feleségem !» Nemet nem mond rá, no, de még várhat Sok, sok vasárnap 1 Mert hátha közben jön jobb szerencse, Hogy; őt a boltbul végkép kimentse ! * A. «Budapesti Szemle* márcziusi füzetéből.

Feledd el végre uri lány voltod', Szeresd e boltost, becsüld a boltot I Szükségben itt várt kenyér s tisztesség, Te neked más már jól nem is esnék, Mondj igent bátran, illetek párnak — Pünkösd vasárnap. Kozma Andor.

T É L I IBOLYÁK. Egy budapesti Népes utczasarkon : Ibolyát árul Egy szomorú asszony.

De engem, engem Valami megállít. S részvéttel nézem Őt és ibolyáit. . .

Ibolyát árúi Télbe, fagyba, hóba, Szegénynyel ugyan Ki is állna szóba ?!

És mintha bennök Saját sorsom látnám, Valami titkos, Bús sejtelem száll rám :

Úgy járunk fut vast, Dideregve, fázva . . . Nem jó idő jár Most az ibolyákra 1

Hogy én is, én is Hiába' születtem, Mikor most a sziv Poétája lettem!! Szabolcska Mihály.

EGY ÚJ KIRÁLY Ő S E I . Montenegró határozottan egyre jobban köze­ ledik ahhoz a czéljához, hogy a Balkán kis államai között vezérszerepre emelkedjék s hogy politikájával számolni kényszerítse Európát. Váratlanul jött épen most uralkodó fejedelmé­ nek, Miklósnak a királyi fenség czímmel való felruházása, mely csak betetőzi szerencsés csa­ ládi összeköttetéseit, a melyekhez okos és szá­ mító politikája révén jutott. Ötszáz évvel ez­ előtt még senki sem gondolt arra, hogy egy kalandos vállalkozás egykor világtörténeti sze­ rephez juttathatja a Fekete hegyek országát. Egy teljes századig, a XIH. század közepétől á XTV. század közepéig, Montenegró története Szerbia történetével van elválhatatlanúl össze­ forrva. Ekkor, Dusán császár alatt egy Balsa nevű szerb hűbéres, ki anyai ágon Vulkán királytól, Szent Száva fivérétől származott le, függetlenné tette magát Dusántól s hatalma alá vetette Scutari városát és a tengerpartot. Meg­ kezdődött a Dusán czár birodalmának felbom­ lása. Balsa példáját többen is követték ; három fia pedig: Strazimir, György és Balsa még job­ ban kiterjesztette uralmát, meghódítván a felső Zetát is, mely magába foglalta a mai Monte­ negrót. A három fivér egymást követte az uralkodás­ ban ; a legkisebb, Balsa, 1385-ben halt meg, elesvén a törökökkel vívott ütközetben, a mi­ kor Strazimir fia, II. György lépett helyére. Ez nem tudta megtartani családja örökét. Durazzo, Alessio városok egymás után adták meg magukat a velenczeieknek, majd szék­ városa, Scutari is, melyet önként cserélt el egy kis városkáért, Drivestóért, a minek fejében még évi ezer aranyat kötött ki magának. A kossovói hires és döntő ütközetben sem vehetett részt a szerbek mellett; későn érkezett a táborba, már csak a nagy vereségről értesül­ hetett, mely a szerbek hatalmát sírba dön­ tötte. Csak H. György fia, Hl. Balsa, igyekezett megint ősi birtokait a velenczeiektől véres harezok árán visszaszerezni. De mikor 1421-ben ő is meghalt s fiutódot nem hagyott, anyai nagybátyja, Lazarovics István szerb despota tette kezét az örökére s a velenczeiek ellen haddal indulva, még a hatalmukban megma­ radt Scutarit, Dulcignót és Budsiát is vissza­ szerezte s unokaöcscsének, Brankovics György­ nek adta.

10. BZAM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

Két óv múlva meghalt Lazarovics és Zeto lakosai, visszakívánva nemzeti fejedelmeiket, a Balsák egy rokonát, Crnojevics Istvánt választották vajdájukká 1427-ben. Ettől a feje­ delemtől, kinek dynastiája a XV. század végéig uralkodott, kapta valószínűleg Montenegró a Crnagora nevet. Az utolsó Crnajevics (György) fivére, Stanisa, Konstantinápolyba ment több más montenegróival együtt s ott áttérve az izlámra, Szkender bég név alatt, Baj azét szultántól nyert fegyveres segítséggel hazája meghódí­ tására indult, a minek sikerülte esetén, mint a porta vazallusa, évi adó fizetésére kötelezte magát. De vállalkozása szerencsétlenül végző­ dött. Ljeskopoljónál bátyja tönkre tette seregét, Stanisának le kellett mondania nagy álmairól, a vele volt montenegróiak visszatelepedtek régi hazájukba, hol ivadékaik máig is megőrizték mohammedán vallásukat. Crnajevics György volt első felvilágosult ural­ kodója Montenegrónak. Már a XV. század végén nyomdát állíttatott fel hazájában, a mikor még a műveltebb nyugati országokban is kevés volt a nyomda, s az abban nyomatott liturgikus könyveket, melyek közt az első az 1494-ben megjelent «Osmoglasnik» volt, egész Szerbiá­ ban szétoszttatta. Felesége Antonio Grizzo velenczei patriczius lánya, Erzsébet volt, a kinek fényhez, vigadozáshoz szokott lelke, azt mondják, nehezen tudott megszokni zordabb erkölcsű új hazájában, mely folyto­ nosan ki volt téve a törökök támadásainak; ezért, hogy az örökös harczi zajból meneküljön, rávette férjét, hogy költözzenek Velenczébe, Valószínűtlen azonban, hogy a fejedelem e miatt mondott volna le a trónról. Hihe­ tőbb más krónikásoknak az az állítása, hogy fivérei, a már említett Szkender bég és István, fosztották meg attól erőszakkal 1496-ban Cetinjében. Most a nép fejei Babila metropolita kezeibe tették le a főhatalmat. Ezzel a harmadik kor­ szak nyilt meg Montenegró történetében, az a korszak, mely a világi és egyházfői hatalmat egy főnök kezében egyesítette, a kit ezentúl vladikának hívtak, s a kit a nemzetgyűlés vá­ lasztott. Babilát aztán egymásután követték Bomano, Germano, Bomilio, Macario, Pacomio, Benjamino, Bufino, Mardorio, stb. metropoliták. Ő alattuk is sokat kellett a kis országnak szenvednie a törökök betöréseitől, a kik ellen a velenczeiek szövetségéhez folyamodtak. Kalugyaricsics Száva vladika halála után végre a montenegróiak a cetinjei kolostor fiatal szerze­ tesét, Petrovics Danilót választották vladikává, a kit szülőhelyéről, Nyegus faluról, Nyegusnak is neveztek. Ő lett a mai dynastia megala­ pítója. Petrovics Danilo alig töltötte be a 20-ik évét, mikor 1697-ben megválasztották. Érdekes, hogy ez első ősét a ma uralkodó montenegrói feje­ delmi családnak Magyarországon szentelte pappá 1700-ban Crnajevics Arzén szerb metro­ polita. Danilo egyszersmind öröklővé tette csa­ ládjában a vladika méltóságot s attól fogva mindig az élő vladika jelölte ki utódját saját családjából. Petrovics Danilo 1705-ben halt meg, miután előbb unokaöcscsét, Petrovics Nyegus Szávát, utódjává jelölte, a ki azonban rövid idő múlva az általa épített stanjevicai kolostorba vonult vissza s helyét Bazil foglalta el, ki megírta és Moszkvában 1754-ben kinyomatta Montenegró rövid történetét. Mint látjuk, az irodalmi hajlam Crnajevics Györgytől kezdve egész a jelenlegi uralkodóig, Nikitáig, a ki maga is tehetséges költő, nem ritkán fordul elő a montenegrói dynastiában. Az utóbb említett vladika Pétervárt halt meg, hová II. Katalinnak hódolni ment és pénzbeli segítséget kérni. Az ő uralkodása idejétől kez­ denek a Montenegrót Oroszországgal összekötő szálak szorosabbra fűződni. Utódja, Petrovics Nyegus Péter, 1782-ben még Oroszországban akarta magát fölszenteltetni, s e czélból út­ levélért a bécsi orosz követhez, Galiczia herezegéhez folyamodott. De az útlevelet nem kap­ hatta meg s azért H. József császár különös engedelmével a karlóczai metropolitától, Putniktól fogadta a püspöki kenetet. Különben ő is^megfordult Pétervárt, hogy Katalin czárnőtől támogatást nyerjen. De a mindenható kegyencz, Potemkin, ellensógök

10. SZÁM. 1901. 4 8 . ÉVFOLYAM.

151

VASÁRNAPI1 ÚJSÁG.

FOKVÁROS.

Ftqrl

volt a szerbeknek s kényszerítette a vladikát, hozzá fohászkodott Antivari ostromakor. A har­ dott, sőt a mit még elhinni is nehéz volt, rend­ hogy 24 óra alatt hagyja el Pétervárt; ellenben madik montenegrói szent Osaniia, a ki még kívüli ügyességgel betört a Fokföldre, a leg­ fényes ajánlatokkal halmozta el titkárát, a mint gyermek, könnyek közt kérte anyját, hogy gazdagabb angol birtokra s hallatlan gyorsaság­ raguzai Dolcit, csakhogy Oroszországban való engedje Cattaróba menni s ott szolgálni egy gal keresztűl-kasúl átszáguldozva az egész rop­ maradásra birja. Ebben azonban nem ért czélt. kegyes életű matrónánál. Később dominikánus pant teriiletet, szótrombolta a vasutakat s ezzel A hű ember minden csábításnak ellenállott. apácza lett s 72 éves korában halt meg a messze Transzválban és Oranjéban veszteglő Rendíthetetlenül csak ennyit felelt: «Ha a 1565-ben. Máig is romlatlan teste a cattarói szerencsémet akarja: segítse a vladikát és sze­ Szent Pál-templomban van eltemetve 8 éven­ nagy angol sereg összeköttetését majdnem ként január 25-én a montenegróiak kegyelettel egészen elvágta a tengertől s ezzel huzamosabb rencsém meg lesz alapítva.* zarándokolnak koporsójához. időre ismét megfordította a háború sorsát. Ez a hűség azonban életébe került Dolcinak. Rado Tomov, a ki később II. Péter nevet vett Vincsatico archimandrita, a kit a velenczei kor­ A háború egyik színhelye tehát az angol mány 1789-ben orosz-barát érzelmeiért Monte­ föl, még alig volt 16 éves, mikor az Ivan-bég gyarmat: Fokföld lett, miért is nem lesz érdek­ piaezon egyházi ornatusban, kezében az érseki negróba száműzött, a hol Péter vladika archibotot tartva, bemutatták a népnek. Konszekra- telen, ha rövid vázlatát adjuk e nagy terület mandritává tette, azzal hálálta meg ennek czióját ő már Oroszországtól nyerte 1833-ban jótéteményeit, hogy Dolcival együtt bevádolta 19 éves korában. Ö vele kezdődik Montenegró viszonyainak, felhasználván e közben különö­ őket I. Sándor czárnál, hogy vallásos köteles­ új művelődési korszaka. Az ő műveltsége, me­ sen Bornemisza Pál úr velünk közlött adatait, ségeiket elhanyagolják, népet a katholikus lyet a cetinjei kolostorban szerzett, még inkább a ki, mint múltkor már említettük, évekig vallásnak akarják megnyerni s az országot klasszikus, mint theologiai volt, s hogy költői lakott ott s bejárta a Dél-Afrika legnagyobb 25,000 aranyért a francziák kezére játszani. tehetsége sem hiányzott, maradandó emléke részét, Fokvárostól a Zambeziig. A czár Ivelist tábornokát küldte a vladika «Gorski Vijenácz* czímű munkája. Alig volt A szoros értelemben vett Foktartomány ellen, hogy a népet tőle elpártolásra birja s őt még 38 éves, mikor sorvadásban elhalt. Tetemei m gát letartóztatva, a Korfuban horgonyzó Len- az általa épített loveseni kolostorban pihennek. jóval nagyobb kiterjedésű, mint Magyarország kétszer véve, mindazonáltal lakosai száma jevics altengernagy kezei közé adja, s ez aztán Utódával, Danilo unokaöcscsével, már meg­ csak másfél millió; ezek, kivéve 300 ezernyi Szibériába deportálja. kezdődik a világi fejedelemség kora. Ő is Péter­ hollandit, vagy 100 ezer angolt s más fehéret, Az orosz szent zsinat által hozzáintézett dor­ várra ment, hogy püspökké szenteltessék, de nagyobbára hottentották, kafferek, zuluk, haza­ gáló levélre, melyben az a vladikát, mint haza­ útközben mást gondolt, azt, hogy világi fejede­ tok és bushmanok, kik a mostani harezokban árulót, maga elé idézi, Péter fejedelem önérzetes lem marad s nem veszi fel az egyházi méltósá­ részt nem vesznek. hangon válaszolt. Visszautasítja az oro3Z be- got. Oroszország ebbe beleegyezett s Danilo A fokföldi boerok (hollandiak), kik azonban vatkozást s élesen birálja az orosz főpapság ekkor új czímet kapott: «a szabad Montenegró magukat inkább «Afrikander»-eknek szeretik elpuhúltságát, mely «aranyos hintókban hival­ és Brda fejedelme és ura.» Mint tudva van, nevezni, szálas, hatalmas termetű, izmos, de Danilót 1860-ban Cattaróban egyik alattvalója kodva jár», míg a montenegrói püspök «gyalog, inkább sovány emberek s általában véve szeb­ vért izzadva kénytelen a magas hegyeket gyilkolta meg orvul, így került a trónra unoka- bek, erőteljesebbek, mint akár transzváli, akár öcscse, az akkor még csak húsz éves Nikita, a ki mászni», valahányszor hivatása teljesítésében oranjei testvéreik, a kiknél lövési ós lovaglási fáradozik. Tiltakozik az ellen, hogy a monte­ alatt most végre Montenegró ismét nagy lépést ügyességben sem állanak hátrább. negrói metropolitát a szent synodustól függő­ tett teljes állami kifejlődése felé, hogy valószí­ Életmódjuk leginkább hasonlítható a mi nek mondják, mert ők nem az oroszoktól, hanem nűleg még biztatóbb jövőnek nézzen eléje. alföldi tanyás gazdáinkéhoz. Szanaszét laknak a görögöktől vették át a kereszténységet. tanyaféle farmjaikban, mindenütt a tartomány Az orosz politika ellen intézett ezen fényes művelhető részén s a mi fogalmaink szerinti vitairat azonban életébe került ékes tollú írójá­ falvakat alig is alkotnak valahol, hanem ap­ A FOKFÖLDRŐL. nak, Dolcinak. Az orosz kormány meggyilkolróbb városaik vannak, a melyek aztán messze A boer nép hősi hareza sok tekintetben pá­ vidékek központját képezik. Ezek mind igen t tta és pedig a hagyomány szerint úgy, hogy élve befalazták. ratlanul áll a hadak történetében s annyi meg­ csinos helyek s rendesen mindenikben jelenik Péter vl dika túlélte hű tanácsadóját; csak lepetést alig hozott még valaha egy-egy háború, meg újság, a melynek aztán — ámbár igen drága — nagy keleté van. 1830 őszén halt meg Cetinjében, 80 éves koráb n, miután népének törvénykönyvet adott. mint ennek a maroknyi népnek küzdelme óriási Nem kell azonban gondolni, hogy ezek a Október 18-án, ebéd után a konyhában melen- ellenfelével. tanyai lakosok valami nagyon egyszerűen élné­ getődzött, a látogatására ment országnagyokkal Hiszen ha csakugyan legyőzte volna is a nek s el volnának maradva a világtól. Koránt­ társalogva, mikor egyszerre gyöngülni érezvén boerokat Roberts Pretoria megszállásával, még sem. Igen sok jómódú boer tanyán van drága erejét, észrevette, hogy halála órája közeleg. úgy is bámulni való harcz lett volna ez, zongora, vagy a mit még jobban szeretnek: harmónium, aztán pompás külföldi gyártású Ezért lelkére kötötte a jelenlevőknek, hogy tel­ jesítsék végrendeletében kifejezett óhajtását. ha az ellenfelek számerejét összehasonlítjuk. bútorok, a melyek akármely kastélyba odaAzután szobájába vonult, ágyba feküdt s foly­ Az angol világbirodalomnak körülbelül 400 illenének. S pedig ez mind rengeteg drága ott; vást társalogva a körülállókkal, minden fájda­ millió lakosa van, míg a boerok száma éhez háromszor-négyszer annyi árú, mint nálunk. lom nélkül hunyta le örökre szemeit. Másnap képest valósággal elenyésző csekély. TranszReggel, mihelyt felébred a boer gazda, első felbontották végrendeletét, melyben bölcs taná­ válban és Oranjéban ugyanis összesen legfel­ dolga az, hogy megiszik egy hatalmas ibrik feketekávét, aztán következik később az igazi csokat adva népének, unokaöcscsét, Rado Tojebb 240 ezer boer él, tehát kevesebb, mint a reggeli, a mi egy jókora darab szárított nyers movot jelölte utódává és átkot mondott mind­ azokra, kik végső óhajtásának ellene szegül­ mennyi angol katona kivonult eUenük, melyek­ húsból áll. Ezt úgy készítik, hogy midőn mar­ nek száma 280 ezer körül volt s a tömérdek vesz­ hát, juhot vágnak, vagy nagyobb vadat lőnek, nének. Halálát őszintén gyászolta népe, mely tete­ teség után most is igen nagy még. S e roppant vékony, hosszú szeletekre hasogatják annak a meit nagy ünnepélyességgel helyezte örök nyu­ erőnek egy esztendő kellett arra, hogy Preto­ húsát, aztán felfűzve, megsózva, kiteszik a napra, a hol megszárad. Különösen finom az antilop galomra a cettinjei kolostorban. Koporsóját hat riában kitűzhesse az angol zászlót! húsa így elkészítve. Délben valami főzelék a év múlva felnyitván, testét még teljesen épnek Ekkor az egész világ azt hitte, hogy vége a főétel hússal, vacsorára pedig sült hús. De találták, a miért szentnek nyilvánították. A mon­ tenegróiak ma is egész éven át tömegesen zarán­ kis hősi nemzetnek, azonban azt mindenki ezenkívül igen sok konzervet is fogyasztanak dokolnak sírjához s emlékezetére június 25-ikét elismerte, hogy valóban dicsőén bukott s nevét még, a mit a külföld minden részéről szállítnak ünneppé avatták, melyet a szerb egyház is kitörölhetetlenül, fényes betűkkel irta be a oda. Nagyra becsülik a hagymát, a mi minden boernak kedves csemegéje. Kenyeret nem esz­ megül. dicsőség könyvébe. nek, mert az az ízetlen, sült tészta, a mit fogyasz­ Kívüle még két nemzeti szentje van Monte­ De csak most történt az igazi csoda. Atelje- tanak, tulajdonkóp kenyérnek nem mondható. negrónak : Bazil, ipeki patriarcha, a ki 1648-ban lemondván méltóságáról, Montenegróba ment, sen levertnek, megsemmisítettnek hitt boer A bornak, sörnek általában szintén nem emberei, a hol 30 évet töltött egy barlangban, mint sereg, egyszerre csak mintha halottaiból támadt hanem valami boróka pálinkát meglehetős remete. Az ő holtteste is ép még, s a jámbor volna fel, hirtelen megjelent az óriási kiterjedésű sokat isznak. Főital azonban mégis csak a feketekávé, mert a reggelin kívül napközben hivők sokféle csodatételeket tulajdonítnak neki. bareztór minden pontján, győzedelmesen táma­ Mondják, hogy a jelenleg uralkodó Nikita is

152

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

lo. SZÁM. 1901.48. TOLJAM.

10. 8ZAM. 1901. 43. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI

ÚJSÁG.

• |Lv

GRÓF KUUN GÉZA.

GRÓF KORNISS VIKTOR.

BARÓ WESSELÉNYI MIKLÓS.

N /"

GRÓF BETHL'.N MARIA.

BÁRÓ BÁNFFY ILONA.

GRÓF BÉLDY LISZKA.

GRÓF BÉLDY ROZÁLIA.

l BARCSAY DOMOKOS.

BARTÓK GRÖRGY.

FERENCZ JÓZSEF.

BÁRÓ JÓSIKA SAMU.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET JELMEZES BALJÁNAK VÉDNÖKEI.

BÁRÓ WESSELÉNYI BÉLÁNÉ (VÉDNÖKNŐ)

PURJESZ ZSIGMONDNÉ (VÉDNÖKNŐ).

BÁRÓ BÁNFFY ZOLTÁNNÉ ( E L N Ö K N Ő ) .

%H^*

SZÁDECZKY LAJOS, FŐGAZDA.

GRÓF VASS GYÖRGY (VŐLEGÉNY) ÉS BÁRÓ BÁNFFY ILONA (MENYASSZONY).

GRÓF BETHLEN BÁLINT NÁSZNAGY. BÁRÓ BORNEMISZA GÁBORNÉ.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET JELMEZES BÁLJÁNAK SZEREPLŐI. — Dunky fivérek fényképei

PAGET ILONA.

SZUBOTIN MARISKA.

FARKAS GÉZÁNÉ.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET JELMEZES BÁLJÁNAK SZEREPLŐI.

Dunky fivérek fényképei.

10. 8ZAM. 1901- 4 8 . éVJOLYAM.

PEBL ELIZ.

PISZTOEY IRÉN.

AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET JELMEZES BÁLJÁNAK SZEREPLŐI.

még ötször-hatszor is jó adagokat megiszogat­ nak. S ebben híven követik példájukat a hot­ tentották, becsuánok s kafferek is, a kik való­ ban mesterek a kávéfőzésben s Európa legelső kávéházaiban sem lehet jobb feketét kapni, mint egy-egy hottentotta kunyhóban. Akárhányszor üljön étkezéshez a boer, az imádkozást soha el nem mulasztja, ezenkívül a családfő a bibliából is felolvas egy fejezetet, a mit a jelenlevők áhítatosan hallgatnak. Sajátságos jelenség náluk, hogy általában igen rósz a foguk és sehol a világon annyi fog­ orvos nincs, mint a dél-afrikai nagyobb városok­ ban. Már a növendék gyerekeknek elkezd a foga repedezni, majd apránként lepattogni, elkopni. Némelyek a vizet okolják e miatt; hogy t. i. kevés benne a mésztartalom, ámbár hát a nége­ rek is ugyanazon vizet iszszák s mégis gyönyörű fogaik vannak. A boerok, hottentotta s egyéb benszülött cse­ lédeik segítségével földmivelóssel s főkép állat­ tenyésztéssel foglalkoznak. Majd mindegyik tanyán van egy kis bolt is, a mi meglehetősen jövedelmez, mert a környék négerei ott szerzik be szükségleteiket. Az ilyen boltból soha sem hiányzik a budai keserűvíz, mely egész Afriká­ ban nagy keresletnek örvend. Hogy mit termesztenek? Az a talaj ós éghaj­ lat változatosságához képest nagyon különböző. Némely vidéken búzát s egyéb gabonaneműt, valamint tengerit, dohányt, bort, narancsot s különféle gyümölcsöt. A legnagyobb jövedelmet azonban a jószágtenyésztés hozza, Nevezetesen a ló és szarvasmarha, de kivált a juh. Juhot két fajtát tenyésztenek: a finom gyapjas merinót ós az afrikai kövér farkú juhot, a mely utóbbinak a bundája nagyon hasonlít a jegesmedvééhez, finom, selymes és ragyogó fejér. Pompás taka­ rókat lehet belőlök készíteni. Virágzik aztán még a strucz-tenyésztés. S van olyan gazda, a kinek 1400 anya-strucz legelész a pusztáján. A háború előtt.mintegy 150 ezer szelíd struczot tartottak Fokföldön, a melynek évi tolltermelése 27 millió koronát képviselt. A struczot felnevelni igen nehéz s ez nagyon sok bajjal jár, meri a fiatal madár nagyon érzékeny. Géppel költetik ki a tojást, aztán a kis tyúk nagyságú csibét hetekig fűtött helyiségben tartják, mert épen tél idején szoktak kelni. Mikor aztán már méternyi ma­ gasak lesznek, akkor igen gyorsan nőnek tovább s nem lesz velük baj, csak épen ki kell őket hajtani a legelőre. A hol luczernát is legelhet­ nek, ott rendkívül szép tollúk fejlődik. Úgy egy

éves korában lesz a strucz tolla «aratható* mi­ dőn az érett tollakat éles ollóval tövön elmet­ szik, aztán minden kilencz hónapban lehet tollszüret. A toll becse nagyon kölönböző s 24 osztályba szokták a minőséghez képest sorozni, a mire azonban igen gyakorlott embe­ rek szükségesek, a kiket gazdagon is fizetnek. Legbecsesebb a fehér-fekete tarka toll, melyek­ ből drága boákat és legyezőket csinálnak. A fokföldi kormány nagyon féltékeny arra, hogy más idegen tartományok is egy könnyen ne tenyészthessék a becses madarat, miért is óriási kiviteli vámot vetett az élő struczra és tojására. Emerre nevezetesen darabonként 240, amarra pedig 2400 koronát. Mind e mellett is vittek ki tenyészanyagot Ausztráliába, DélAmerikába s máshova, de sehol sem sike­ rült a dolog, mert ha a struczok szaporodtak is, csak hitvány minőségű, értéktelen tollat adtak. Különös, hogy a baromfitenyésztés nem sike­ rül. Kivált a tyúkkal nem bírnak semmire se menni. Nagyobbára elpusztulnak, de a mi meg­ marad is, alig tojik. Ezért aztán a tyúktojás rengeteg drága; valóságos fényűzési czikk. Ren­ des időben 3—6 korona egy tuczat (12 darab) tojásnak az ára, sőt most a háború alatt 2—3 koronával is fizették darabját. Bár még így sem mindig lehetett kapni s néha a Roberts számára is alig sikerült egy párt keríteni, pedig hát nagyon szerette. S nagy szakértelemmel meg is főzögette azt neki, ha volt, egy vén nyugalma­ zott tábornok barátja, a ki mindig vele volt a vezérrel, mint műkedvelő s tán az egész sereg­ ben legjobban bírta a hideget és meleget. A zöldségfélékkel is ilyenformán vannak. A mi terem is, teljesen ízetlen, fás, szinte ehe­ tetlen. A sárgarépa pl. cseppet sem édes, a bab csupa szálka. Ha európai vörösbélü dinnye magot vetnek, annak se lesz már második évben ilyen gyümölcse, hanem fakó bélű. Ezért aztán a valamire való zöldség igen drága, pl. egy fej káposztáért, vagy kartifioláért 2— 5 koronát is elkérnek. Gyümölcs elég terem, de ezek is ízetlenek, a szőlő azonban felséges, kivált egy nagyszemű faj, mely valóban páratlan. Ananász sok van, banán szinte, a melyek igen jók, ezenkívül szinte jó egy ott honos kis körte alakú gyü­ mölcs a guava, melynek íze a földieperéhez hasonló. Van aztán még többféle jó afrikai gyü­ mölcs, mint a nagy tojásdad alakú mangó, s a cseresznye nagyságú loquat, melyek felséges fűszeres, savanykás ízűek. A bor is kitűnő, de

SOMODY ILONA.

Dunky fivérek fényképei.

nagyon erős. Érdekes, hogy az ottani kormány Magyarországra küldött volt tanulmányozásra egy szakembert, a ki most is rendkívüli elisme­ réssel emlegeti a magyar homoki szőlőtelepí­ tést s ennek a nyomán ültettek be Fokföldön is sok homokot. A földmívelésre nézve különben fődolog Fokföldön a víz. Az esőzés általában nagyon rendetlen, sok helyen 3—4 hónapig, sőt egy évig sem esik, minélfogva csakis öntözés segít­ ségével lehet a termést biztosítani. Ezért az esővizet nagy gátak közé, terjedelmes medenczékbe fogják fel s a hol lehet a folyók, patakok vizét is használják locsolásra. S e miatt az egyes szomszédok közt nagyon gyakori is a perpatvar s az ottani igazságszolgáltatásnak legtöbb idejét a viz miatti pörök foglalják el. Fokföld főbírája, — a kinek évi fizetése 240 ezer korona, — valamint hat felső törvényszéki bírója — egyenkint 120 ezer korona évi fizetés­ sel — idejük nagyobb részét szintén a vizpörökkel töltik s e tekintetből körútakat is tesznek az országban. Egyébiránt a boerok nagyon szeretnek perlekedni s bár az igazság­ szolgáltatás módnélkűli drágasága miatt soknak egész vagyona utána megy, mégsem hagyja jussát egy sem. A víztől függ a birtok értéke is első sorban. A hol kevés a víz, egy 3—4000 holdas boer birtok 10—12 ezer koronát ér, a hol pedig bővében van víz, ott ugyanannyi területnek tíz, húsz annyi értéke is van. Most már külön­ ben sok artézi kutat is fúrnak öntözési czélokra, még pedig felerészben államköltségen. Őserdő kevés van a Fokföldön. A legnagyobb amostanában gyakrabban emlegetett kikötő PortElisabeth és Mossel-Bay közt terül el, a hol még elefántok is élnek, melyek ott oltalom alatt vannak s nem vadászhatók, hogy ki ne veszrszén végkép a nemes állat, a mint már DélAfrika nagy részéből kipusztult. Szintígy kive­ szett, vagy pusztuló félben van már több anti­ lop faj, nemkülönben az oroszlán is. Gyönyörű színű papagályfóle s egyéb madarak meglehe­ tős bőségben vannak Fokföldön, a mi azonban európai ember előtt nagyon feltűnő : énekes madarak hiányzanak. Hiányzanak a mi varjaink és szarkáink is. Van ugyan egy örvös nyakú varjú, de ez sokkal nagyobb, mint a mienk. A mi az éghajlatot illeti, nagyon csalódnak azok, a kik azt hiszik, hogy mivel Afrika, tehát már ott szakadatlan forróságnak kell lenni. Koránsem így áll a dolog. Igaz ugyan, hogy a hegyes, sík, vagy tengerparti vidékek

VASÁENAPI Ú J S Á G .

155

szerint nagyon különböző az éghajlat, a hideg­ dok során veszedelmes árrá duzzadva, elnyelés­ A halálos ítélet többnyire papíron maradt, s az ség és melegség megoszlása, de mégis általában sel fenyegetik a fennálló rendet s vadul törnek elitélteknek mindig volt annyi idejök, hogy az azt mondhatjuk, hogy Fokföld éghajlata hason­ át a korlátokon: csak akkor vesz róluk tudo­ igazság boszúló keze elől szökéssel menekül­ lít a dél-európai tartományok éghajlatához. mást a világ, csak akkor kezdi a tudomány jenek, bízva abban, hogy ha «in effigie» végre­ A nyár igen forró és hosszú, de a rövid télen kutatni a nagy baj okait. S az okok mindig hajtják is rajtuk a büntetést, nem lesz nehéz érzékeny hidegek vannak s az éhez szokatlan ugyanazok: a nagyok elhatalmasodása a kiseb­ később befolyásos rokonságaik révén királyi angol katonák, mind ettől, mind a nyári forró­ bek és gyöngébbek rovására s a végső kétségbe­ kegyelmet eszközölniök ki. Leggyakrabban így ságtól rendkívül sokat szenvednek, valamint esésben megszakadt türelem után következő is történt, főként a nemesség iránt különösen gyöngéd XIV. Lajos alatt. A már említett lovaik és öszvéreik is. Télen némely fensíkon féktelenség kitörése. olyan hideg van s oly nagy a hó, hogy az ottani Drámai érzékítéssel jellemzi Burgundiának Canillac marquis például, a kit 1651-ben a boerok nyájaikkal együtt lehúzódnak az eny­ egy történetírója azt a kort, melyben a feuda- toulouse-i parlament halálra itélt, s aztán «in lismus barbársága elbizakodottan ülte torát az effigien kivégeztek, egy szomszéd ház ablakából hébb völgyekbe. egész kedélyesen nézte végig saját halálos bün­ Fokföld lakosságának nagyobb részéről, az elnyomott emberi jogok felett. «E tartomány tetését. Tudta, hogy könnyű lesz kijátszani a lakói — úgymond — még ma sem mehetnek úgynevezett «benszülöttek»-ről is mondjunk bíróság ítéletét, a mi tizennégy éven át min­ még pár szót. Nem tulajdonképeni szerecse­ el a moichei vár romjai előtt a nélkül, hogy a denféle fogásokkal sikerült is neki. harag szidalmaival ne illessék ós gyűlölettel nek ezek, bőrük sem fekete, hanem a hottenNem voltak jobbak az állapotok, nem voltak toták s bushmanok sárgás színűek, a kaffe­ ne tekintsenek feléjök. Mert visszaemlékeznek kevesebbek a szegény néposztály szenvedései rek, bazutók és zuluk pedig sötétbarnák, vagy e vár egykori urainak arra az embertelen ki­ Európa más országaib n sem. A csejthei vár váltságára, mely szerint, ha télen a vadászat csokoládé színűek. A hottentották szerfelett asszony-szörnyetegének, Báthory Erzsébetnek, hiúk és lusták, bár igen értelmesek, mái- örömei közben a lábuk megfázott, velük levő megvolt a maga hasonmása Németországban mind keresztények, nagyobbára reformátusok, jobbágyaik közül ketlőt levágathattak, hogy is Rumohr Idában, egy schleswig-holsteini elő­ lábaikat azok gőzölgő testében melengethessék. ősi nyelvüket elfelejtették s most holland-boer kelő lovag-nemzetség sarjadékának özvegyében, nyelven beszélnek. Akaffer zulu és bazutó min­ A múlt sok dicsőítőjének egyszerű volna az ily ki férje, Rumohr Henrik halála után, 1653-ban hajmeresztő kegyetlenségeket a mesék orszá­ den tekintetben különb. Hatalmas, szálas em­ átvette volt férje jószágainak kormányzatát, s berek ezek, s bár arczra nem szépek, de ter­ gába sorozni; csakhogy, fájdalom, ott az írott vezette fia, Detuf nagykorúságáig. A család bizonyság, — egy hírhedtté lett pör, mely min­ metük, idomaik, különösen a nőknél valóban híres volt a földhöz ragadt zsellérség iránti olyanok, a milyenhez hasonlót legfellebb az den kétségen kívül helyezi, hogy ilyen rettene­ kíméletlenségéről, de mindegyiküket felülmúlta tességek csakugyan valóban előfordultak. ókori szobrokon láthatunk. Köztük igen sok vadságban ez a női alakba öltözött valóságos Hiszen csak Fléehier, az egykori nimesi püs­ démon. pogány van, de azért erkölcsös életű, jó maga­ viseletű nép s egyáltalában nem is olyan míve- pök és híres egyházi szónok naplójára kell Hogy csak néhány vonást emeljünk ki fekete letlen, mint ezt gondolnánk; hiszen pl. a kaf- hivatkoznunk, a hol az úgynevezett Grand- lelkületéből, megtette azt, hogy jobbágynőinek, fereknek meglehetős irodalmuk van s nyelvü­ Jourok tárgyalásairól beszél, hogy egész mezte­ ha nem jól fontak, szöszt csavart az újjaikra s kön olyan forma nagy alakú politikai napilap lenségében álljon előttünk ama kor sivár képe. aztán a szöszt sajátkezűleg meggyújtotta. Egy is jelenik meg, mint az «Egyetértés*. A bush­ A «Grand Jour»-ok azok a rendkívüli büntető komornáját, a ki egyszer valami csekély hibát manok apró, csenevész emberek s már egészen bíróságok voltak, melyeket Francziaországban követett el, a forró kályhához köttette. Azután a királyok hívtak össze a parlament tagjaiból, kipusztuló félben vannak. meg néhány kiváló jogászból, hogy igazságot a derék úrhölgy, a ki mellesleg szólva, nagyon A Fokföld legjelentékenyebb helye a főváros, szolgáltassanak az ország távolabb vidékein a szorgalmas templomlátogató volt, a legnagyobb Cape-Town, Afrika déli csúcsán, a «Jóremény sanyargatott föld népének a nemesség hatal- lelki nyugalommal befogatott szánjába s misére foká»-tól nem messze a 3600 lábnyi magasra maskodásai ellen. Auvergneben, Nivernoisben, hajtatott. Mikor visszatért, a szegény leány már nyúló «Tábla hegy» tövében. A kilátás e hegy Bourbonnoisban a «Grand Jour»-nak már csak meg volt sülve, s ajkai úgy összezsugorodtak, tetejéről a tengerre, a városra, a messze kör­ az összeülése hiróre is a nemesség általános hogy fogai vigyorgva meredeztek elő. A mint nyékre valóban elbűvölő szép, a mihez hason­ megfutamodása vette kezdetét. Nem is csoda, ezt a szobájába lépő szörnyeteg meglátta, kezeit lót nem sokat találunk a világon. A város maga mert mint olvashatjuk, csupán egyetlen egy ökölbe szorította, s neki rohanva rákiáltott: — egészen európaias, szép, egyenes utczái s díszes ülésen, a «Grand Jour» ötvenhárom halálos «Mit, kutya, még a fogaidat mutatod ?» — s a épületei vannak, melyek közül kiválik a parla­ Ítéletet hozott a nép apró zsarnokaira, a kik holt leányra nagyot ütött, mitől az egyszerre ment s a kormányzó palotája. Környékén sok megfeledkezvén a keresztény vallás magasztos porrá mállott. Schleswig-Holsteinban még a nyaraló van, leginkább gazdag gyarmatosok és tanításairól, lábbal tiporták s kínzásaikkal a XVIII. században is elterjedt szokás volt úri családokban, hogy a roszúl, vagy lustán fonó angolok tulajdonai. A kereskedelem nagyon barmokig alázták le embertársaikat. lányoknak a lent újjaikra csavarva meggyújtot­ virágzó itt s a kikötőben évenként vagy 1400 Szemenszedett példánya volt ezeknek a gőgös hajó szokott megfordulni. A lakosok száma zsarnokoknak bizonyos Jacques Timoleon de ták. Pedig a holsteini nemesi rendnek érdeméül mintegy 90 ezer; ezek angolok, hollandiak s Beaufort, Canillac marquis, a ki hatvan éven kell betudni, hogy ők voltak az elsők egész benszülöttek, de úgyszólván a világ minden át szipolyozta a népet s nevét rettegetté tette Németországban, kik a földmívelő nép sorsának nemzetének vannak itt kisebb-nagyobb számú hetedhét határon. Tizenkét megátalkodott go­ javítására a kezdő lépéseket megtették,kik közül többen a jobbágyság önkéntes eltörlésével jó képviselői. nosztevő állott zsoldjában, a kiket a maga példával jártak elől. Nevezetessége a városnak a Rhodes Cecil tizenkét apostolának nevezett el. Ezeknek fel­ De nem is lehetett emberi szív abban, a ki­ múzeuma, melyben a Zimbabve környékén adata volt, hogy bottal vagy karddal tórítgessék nek lelke meg nem esett a szegény holsteini meg azokat, a kik a marquis úr szeszélyeinek talált régiségeket őrzik. Zimbabve Rhodesia tartományban, Transzvál éjszaki határához nem engedelmeskedni vonakodtak. Egyik leghóbor- parasztok sorsán. Nyomorult viskóikban, melyek messze fekszik s újabban a tudósok szinte két­ tosabb ötlete volt e szívtelen kényúrnak, hogy alacsonyra voltak építve, s a födelükről beségtelenül megállapították, hogy ez volt hajdan a legközönségesebb élelmi szereket nagy adó­ csurgó víz sárrá hígította bennük az agyag pad­ a bibliában emlegetett Ofir, honnan Salamon val sújtotta, s mikor aztán jobbágyai inkább lót, inkább teherhordó állatokhoz, mint em­ berekhez méltó életet folytattak. Egész családok király annyi aranyat hozatott s ittenkörűl lehe­ koplaltak, semhogy az elviselhetetlen terheket kevés tejen és kenyéren tengődtek. S ezért a tett a Sába királynő birodalma is. Sajátságos tovább is hordozzák, a nem evőket is megadóz­ keserves táplálékért minden nap négy igás épületromok állanak itt fenn, a régi bányász- tatta. De legtöbb jövedelmet hajtott neki az szekeret, egy bérest, egy nőcselédet, meg egy úriszók biráskodára, nemcsak azért, mivel a kodás nyomai világosan láthatók, ezenkívül fiút kellett úr dolgára küldeniük; évenként a temérdek régi edényt, tömör aranytárgyakat s szegény pórokat a legcsekélyebb tévedésökért megmívelésre kapott földért, mely nagy rész­ is tömlöczbe hurczoltatta s aztán csak nagy más efféléket találtak, melyek némelyikén főniváltságdíj árán bocsátotta szabadon, hanem ben bozóttal volt benőve, 10—12 taŰért kellett cziai feliratok s ábrák láthatók. azért is, mert módját tudta ejteni, hogy maga fizetniök. így aztán gazdag ember számba ment Alapított Rhodes Cecil egy nagyszerű állat­ csábítsa őket büntetendő cselekményekre s köztük, a ki csak egy pár csizmát is magáénak kertet is a Tábla hegy egyik lejtőjén, hova a mert pénzért a legnagyobb gonosztetteket is mondhatott; a legnagyobb részük örökké csak fapapucsban, vászon-zubbonyban járt. A csa­ legtöbb afrikai állatot összegyűjtötte. E gazdag elnézte. ládfő ereje 40 éves korában már annyira ki s gyönyörű állatkert a nagyközönség előtt csak Méltó párja volt ennek SénégeB báró, a kire volt merülve, hogy át kellett adnia gazdaságát ünnepnapokon áll nyitva, de az előkelőbb pol­ gárok közt 300 kulcsot osztatott ki Rhodes, a nyomozás nemcsak jobbágyai zsarolását, B fiának, míg ő az ólba, pajtába vonult, hogy hogy a kertbe tetszésük szerint bármikor beme­ különféle kegyetlenkedéseket bizonyított rá, ereje fogytával könyöradományokon élődve a hanem több gyilkosságot is. Egyet például egy biztos éhhalálnak nézzen elébe. hessenek. szűk és nedves szekrénybe záratott, melyben Bármennyi sebtől vérezzék is a jelen társa­ sem ülni, sem állni nem lehetett s táplálékul dalom teste, ily emlékekre tekintve vissza, bi­ csak annyit adott neki, a mennyi a lassú éhzalom támad a lélekben az emberi haladás A «MISERA PLEBS». halálra elegendő volt. Mikor a szerencsétlent sorsa iránt, a midőn ma már a kormányokat Sugenheim: «A jobbágyság megszüntetésé­ hónapok multával szörnyű fogságából kiszaba­ és törvényhozásokat is vállvetve látjuk azon nek története Európában a XIX. század köze­ dították, arczának alig volt már emberi for­ működni, hogy a termő rög rabjainak helyzete péig » czímű nagyérdekű művéből merítjük az mája, s ruháit vastagon fedte a piszok és javuljon s jövőjük, legalább az aggkor és bal­ eset ellen biztosíttassék. V. alábbi adatokat, melyek fölöttébb tanulságosak­ penész. Guy de Leons, zeneauxi biró, többek közt nak látszanak most, mikor a földmívelő népesség szellemi és anyagi érdekeinek fokozottabb fel­ két parasztot azzal a koholt ürügygyei, hogy karolása egyikévé lett azoknak a jelszavaknak, feleségét megbántották, nyolcz napra zárt el EGYVELEG. melyek milliók lelkében keltenek visszhangot. kastélyában s ez idő alatt minden nap bivaly­ +• Az orosz közoktatási miniszter jelentése A történelem csak a dicső hősök, a nagy hon­ bőr szíjakkal korbácsoltatta őket és sóval töltött szerzők és államférfiak tetteit zengi, de kevés pisztolylyal lövetett a testök hátsó részébe, s szerint Oroszországban az írni és olvasni nem tudók száma folyton növekedik. Ez leginkább figyelmet szentel az igáját megadással hordozó végre pedig egyiköket felakasztatta. annak tulajdonítható, hogy a lakosság szaporodik, De legalább elvették-e aztán méltó büntetónéma szenvedésnek s a titkon ejtett könnyde újabb iskolák alig épülnek. cseppeknek. Ha aztán e könnyek hosszú száza- söket az emberiség e szörnyetegei ? Korántsem.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

156

10. SZÍM. 1901. 48. ÉVFOLYAM.

tO. SZÁM. 1901. 48. éVfoLYA*.

CSERNÁTONYRÓL.

NÉPÜNNEPÉLY A KAUKÁZUSBAN. Elsenhot Ferenci festménye.

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TAESULAT TÉLI KIÁLLÍTÁSÁBÓL.

* A khinai hadsereg tisztjei fizetést nem kap­ nak, a legénység zsoldot nem húz. Ellátásukról annak a tartománynak fó'mandarinja, vagy kor­ mányzója gondoskodik, kinek területén a tiszt csapatjával tartózkodik. A harczban elesettek hol­ miját, fegyverzetét vagy lovát a tisztek maguk közt osztják fel. Tábori kórházak s katonaorvosok hiányá­ ban a sebesülteket bajtársaik gondozzák. * Viktória királyné koronája, melyet koronáztatásakor viselt, egy kilogrammnál alig nyom többet, de értéke 9.640,000 korona. Az orosz czár koronáját 2500 gyémánt díszíti. Értéke meg nem állapítható, mivel a koronát idegeneknek meg nem mutatják. A többi európai fejedelmek koronáinak anyagi értéke Mi—30 ezer korona közt váltakozik. A perzsa sah koronáját mesés szépségű fehér és fekete gyöngyök ékesítik. A sziámi király czukorsüveg alakú koronája harmadfél kilónál többet nyom, színaranyból készült és öt sor gyémánttal van kirakva. Az abessyniai keresztény királyok régi koronáját Londonban, a kensingtoni múzeumban

őrzik; alakjára nézve a többi koronáktól teljesen elüt, bibliai vonatkozású ékítményekkel, jelvények­ kel van tele. Hol és mikor készült ez a korona, azt a régiségbúvárok eddigelé kideríteni nem tudták. * A londoni menházakban évenként átlag 400 ezer ember hál meg. Lefekvés előtt mindenik megfürdik, azután levest s egy jókora darab kenyeret kap. A fekhelyért, valamint a levesért és kenyérért semmit sem kell fizetni. Közép számítás szerint a hajléktalanok 80 százaléka hetenként négyszer keresi fel a menházakat. A hajléktalanok száma különben évről-évre alább száll. * Az illatos pecsenyét nagy becsben tartják a khinaiak s ezért szakácsaik hallatlan kegyetlensége­ ket követnek el. Leggyakoribb eset, hogy a tyúkot, kacsát, vagy libát elevenen oda kötik egy fűszerek­ kel és vajjal telt izzó szekrény fölé. A tűz az állatok lábát megdagasztja, mert a vért oda húzza. Egy két perczig azután bemártják a lábakat a fűszerbe s azután ismét a tűz fölé tartják, míg a lábak egészen fűszeresek lesznek, s csak akkor ölik meg az állatot,

melynek csak czombját eszik meg. Más esetben egy kis házikó 2—3 láb magas vályogfalai közt 2 lábnyi távolságban válaszfalakat alkotnak s az üres tért megtöltik borral, eczettel és fűszerekkel, azután benne tüzet rakva, eleven bárányt zárnak belé. Ez természetesen nagyon szomjas lesz a forróság miatt s ekkor fűszerezett italokat adnak neki, míg csak meg nem fullad. Hasonlókép cselekesznek a teknősbékákkal, melyeket oly edénybe zárnak, melyből csak fejét nyújthatja ki, azután a forróság miatt szomjas állatot fűszeres borral és tojással táplálják, s mivel ennek az állatnak igen szívós élete van, ez a kegyetlen táplálás csaknem addig tart, míg az állat egészen meg nem sül elevenen. * A papir készítéséhez New-Orleansban újabban a czukorrépának a czukorgyárakban fenmaradt s másra már nem használható hulladékait kezdik alkalmazni, mivel ezek tüzelő-anyagnak sem jók. Czélszerű gépek alkalmazása mellett most már kitűnő papíranyagnak találják ezt az olcsó és nagy mennyiségben előforduló hulladékot.

Budapest, 1901. márczius 7. A szegény jó öreg Csernátony elhalálozása alkalmából természetes, hogy a hírlapok sokat foglalkoznak vele és főleg irói, jelesen hírlap­ írói működésével. Ha a hírlapírók úgy tekintik őt, mint testü­ letüknek kimagaslott tagját és mint az ő nagy halottukat említik, abban igazuk van s habár sok más tekintetből is lehet Csernátonyról tisz­ telettel és kegyelettel emlékezni, ezt nekik rósz néven venni nem lehet. Abban azonban, a mit róla mint hirlapiróról mondanak, van tévedés és van hiány. Ez az, a miről szólani akarok. Abban, hogy támadásaiban kíméletlen, éles volt, igazuk van. Magam is tapasztaltam ezt azon idő alatt, midőn a balközép a delegáczióba menetel kér­ dése felett egy időre szétvált és ő az AlmássyKeglevich-Jókai csoporthoz csatlako­ zott ; de az már téves állítás, hogy ő hozta be hírlapirodalmunkba a ma­ gánjellem, a családi élet támadását. Nézze át bárki elfogulatlanul az ő leghevesebb czikkeit, s hasonlítsa azután össze azzal, a mit mások írtak, és irnak sokan ma is, — meg fog arról győződni, hogy amaz állítás teljesen téves. >'; Azt is mondják: Csernátony alakí­ tott hirlapirói iskolát, őt követte s részben követi ma is az újabb generáczió. Igaz, többen s köztük olyanok is, kik később önállóan működő jeles journalisták lettek, az ő szerkesztő­ sége alatt, tehát az ő vezetése mel­ lett kezdték pályájukat. De ezeken kívül is minden fiatal s néha az öregebb journalista is, ha sértő, ha kíméletlen, ha igaztalan volt, azt mondta: hja, én a Cserná­ tony iskoláját követem! Ugyan! Csak ebből állott volna, — még a mennyiben sokszor nála is megtörtónt, — a Csernátony hirlap­ irói ereje? Éhez kellett az a politikai élet minden ágára kiterjedő, mély ismeret, a melylyel ő birt, kellett az a szellem, a mely még a sértő, a kí­ méletlen kifakadást is élvezhetővé tenni, szelídíteni tudta! Az, a ki egy irónak jól vagy roszúl utánozza irmodorát, talán azt is nem épen legjobb részében, de azután nem képes abba, a mit ir, beleönteni a szellemet, a mely életet ad, karrikiroz, de nem követője az irónak. Azt a tulajdonát Csernátonynak nem látom említve sehol, hogy ha ő valakit, annak tényeire hivatkozva élesen, kimóletlenűl megtámadott, és a megtámadott felvilágosító, helyreigazító, tárgyilagos czáfolatot hozott, annak kiadását soha meg nem tagadta. Ugyan sok követője van-e ebben? Ez nálunk akkor sem volt, és most sem álta­ lános szokás s nem tartatik kötelességnek. Belgiumban ezt a törvény rendeli el; nálunk ilyen nem létezik, Csernátonynak ezt csak az igazságot kereső, becsületes lelke parancsolta. Tisza Kálmán.

VASÁENAPI ÚJSÁG.

157

hírlapíró, volt szerkesztő, 1869 óta a képviselő­ világhírű amerikai indus eposzát, a «Hiaháznak folyvást tagja halt meg 78 éves korá­ watha»-t is, bár nem szerencsésen, mert a ban. A legújabb nemzedék már csak név­ magyar nyelv könnyűséget, hajlékonyságát ről ismerte, mert csaknem két évtized óta nem ismerte, csak sújtó keménységét. csöndes ember. Olykor még nagy ritkán fel­ Sokan nem biztak benne a Deákpártból ala­ szólalt a képviselőházban, röviden ; négy évvel kult szabadelvüpártban, s nem felejtették el, ezelőtt szerepelt utoljára nyilvánosan, mikor a hogy hányszor és kiket bántott közülök. Nagy főváros VH-ik kerületében képviselőnek válasz­ befolyása azonban megmaradt. Tisza Kálmán­ tották. nak egyik legkedvesebb, legbizalmasabb embere Harczot, küzdelmet, engesztelhetetlen párt­ ő volt. Munkatársa volt folytonosan a kormány tusát jelentett még három évtizeddel ezelőtt legbizalmasabb lapjainak, képviselő minden Csernátony Lajos neve. Élesebb, szenvedélye­ országgyűlésen, tagja a delegácziónak, de hír­ sebb tollú politikai hírlapíró alig volt Magyar­ lapírói működésének az 1875-iki fúzió után országon. Midőn az emigráczióból visszatért, h tása megszűnt. Nem érték nélküli, a mit az 1867-iki kiegyezés támadói közé sorako­ ezután irt is, de színe, hangja már meg­ zott. Főleg azok ellen fordult, a kik a sza- változott. A képviselőházban alig szólalt föl badságharcz után hazatérve, a Deák-párt­ s csak a delegáczióban szólt néha a külügyek­ hoz csatlakoztak. Pulszky Ferenczet, Per- ről. A politikai pártértekezleteknél ekkor már czel Mórt, Horváth Mihályt, Klapkát támadta jobban szerette a röpdéjét. Lakásán ugyanis első sorban. Csapásait kegyetlenül visszaadták. egész madártelepet rendezett be. A természet A másik oldal hírlapjai többek közt egy tizen- eme kedves dalosait nevelte, élelmezte, gyö­ nyolcz éves korában elkövetett botlását is nyörködött bennök. A mi e közben eszébe jutott szemére hányták. Kezdetben még szóra sem a politikáról, az életről, a mit érzett, a mi még írásra késztette, azt «Eöpdém előtt» czímen szokta megírni. De mily kü­ lönbség van ez elmélkedések és azon fulánkos apróságok közt, melyeket a régebbi években «Rovás» czím alatt írt, a mikor oly kíméletlenül táma­ dott, s őt is oly kíméletlenül tá­ madták.

Csernátony (Cseh) Lajos Kolozs­ várt született 1823 augusztus 21-én. A szabadságharczban kezdte nyilvá­ nos szereplését; Kossuth titkára ós a «Márczius Tizenötödiké »-nek is egyik szerkesztője volt. Tolla ekkor vált ismertté. A szabadságharcz után kül­ földre menekült, a hol meglevő nyelv­ ismereteit tovább fejlesztette, s mint nyelvmester tartotta fenn magát. Lon­ donban mint hírlapíró is keresett vala­ mit. Itthon in effigie halálra ítélték. Néhány évig Parisban élt, de Napó­ leon Lajosnak 1851 deczember 2-iki államcsinyje után neki is távozni kel­ lett onnan. Londonba ment s itt talált megnyugvást és kenyeret. A ha­ zai hírlapoknak Tony álnév alatt iro­ gatott az angol életről és parlament­ ről. Az olasz szabadságharcz moz­ galmaikor ő is Olaszországba ment, s a magyar légiónak hadbirájalett. Ola­ szul tökéletesen jól beszólt, valamint angolul, francziáúl ós németül. Ezek­ nek a nyelveknek irodalmát is ala­ posan ismerte, s élvezet volt vele a külföldi irodalomról beszélni, a miről Gyulai Pál (a ki a köztük volt politikai ellentét mellett is nagyra becsülte) ós Szontagh Pál s még sokan tehetnek tanúságot. 1867-ben a koronázás Ellinger Ede fényképe n legutóbbi évekből után jött haza és a Jókai szerkesz­ CSERNÁTONV LAJOS. tette «Hon» fődolgozőtársai közt, a szintén külföldi száműzetésből jött Ludvigh Jánossal és Horn Edével együtt akarták méltatni, s őt magát felelősségre sem írt politikai czikkeket. Két évig dolgozott a vonták. Tüzes lelkének minden indulatjával «Hon»-nál s aztán maga indított
Y^ftpMAPT m s Á a

í0 S2 M 19

- * - °I.«• évm™ l ó . SZÍ*. 1901. 48 • ÉVFOLYAM.

jába, még ritkábban a képviselőházba. Az utczán már régen nem lehetett látni. Különben az utczai életből vajmi keveset látott, oly rövid­ látó volt. Senkit észre nem vett, senkinek nem köszönt. Halála csöndes elmúlás alakjában következett be. Márczius 4-ikén nem kelt föl ágyából, mert nagyon gyöngének érezte magát. Mikor orvosa, dr. Müller Kálmán megjelent, a végső gyönge­ séget azonnal észrevette. A beteg, ki félév óta már nem hagyta el szobáját, este 11 órakor örökre elszenderűlt. Barátai csak reggel tudták meg elhunytát. Széli miniszterelnök a hír vételére rögtön a halottas ágyhoz sietett. Csernátony végrendeletét már régebben megírta. A takarék­ pénztárban volt 10,000 forintja. Ezt egyenlő részben a hírlapírók nyugdíjintézete és az írói segélyegylet közt osztotta meg. Madarait Herman Ottónak hagyta. Kívánta, hogy holt­ testét bonczolják föl, mert - úgymond — A 70-es ívekben készűlt fénykép után «örököltem anyámtól az elevenen eltemetés iránti borzalmat*. Végrendeletét, mely 1898 CSERNÁTONY LAJOS. márczius 11-ikén kelt, Tisza Kálmán és báró Podmaniczky Frigyes írták alá mint tanuk. Szintén a magyar művészet érdekében fogott Este elvitték a budapesti újságírók egyesü­ letének helyiségébe, s annak nagytermében kezet Nikolits Sándorral és Major Gyulával, terítették ki. Márczius 6-ikán délután ment mikor velük együtt (1889.) megalapította a Ma­ végbe temetése. Miniszterek, a közélet elő­ gyar Zeneművelő Egyesület iskoláját, a mely­ kelőségei, hírneves politikusok, az írók gár­ nek alelnöke, Nikolits halálával pedig (1895) dája gyűltek össze, s a koporsót sok koszorú elnöke és igazgatója lett, és a melynek kebelé­ borította. Haypál Benő budai református lel­ ben még akkor sem szűnt meg énektanárúi kész mondott imát, s aztán Vészi József, a buda­ működni, mikor Nikisch Arthur távozása után pesti újságírók egyesületének elnöke búcsúz­ az opera-igazgatói díszes állásra meghívták. Az tatta el a veterán írót. A sirnál Haypál lelkész utolsó néhány évben az országos zeneakadémián még egyszer imádkozott, s a hant Heltai Ferencz a magyar zeneszerzés tanszékét töltötte be. képviselő beszéde közben hullt a sirra. Hogy mint a magyar kir. opera igazgatója, magyar szerző művével (a- már szintén elköl­ tözött Elbert Imre «Tamórá»-jávai) kezdte az új dalművek sorozatát s egymásután magyar újdon­ K Á L D Y GYULA. ságokat vitt színre és magyar stilű dalművek írásával bízta meg zeneszerzőinket, azt olvasóink 1838—1901. már tudják. De ezenkívül nemzeti zenénknek Lesújtó veszteség érte a magyar zenevilágot mint iró is kitűnő szolgálatokat tett. Megírta a Káldy Gyula váratlan halálával. Káldy nem­ magyar dalműszerzés történetét 1880-ban, a csak a magyar zene történettudósa s elmé­ •'Fővárosi Lapok»-ban; az «Osztrák-Magyar leti, holt kincsek gyűjtője volt, hanem mint Monarchia írásban és képben* czímű vállalat gyakorlati zenész is terjesztette nemzeti zenénk számára a magyar zene ismertetését. És kit nem múltjának ismeretét az egész országban, s opera­ lelkesített kuruczdalaival ? Ki ne ismerte volna igazgatói állásában, mint Erkel utóda, összes elő­ el érdemét, midőn egy-egy csapat szép hangú, deit túlszárnyalta azzal a hazafias törekvéssel, magyar tüzű énekesével bejárta az ország 130 hogy a hazai zeneszerzőket az operával szoro­ városát s mindenütt lelkesedést keltett a sabb kapcsolatba hozza. Bákóczy-korabeli dalokkal!? Nagyon emléke­ De nem lehet egy-két sorban elmondani, ki zetesek Káldynak történelmi hangversenyei. volt s mink volt nekünk Káldy. Talán ez a pár A magyar ének és zene legrégibb kincseiből szó jellemzi őt leginkább: magyar zenész és egy-egy gyűjteményt összeválogatva, bemutatta zenetudós volt, s zenénknek magyarsága mellett a közönségnek, megfelelő zene-kisérettel, táro­ tart lándzsát tevékeny életének minden szaká­ gatóval, hárfával, czimbalommal, egy-egy neves ban. Káldy Gyula személye és nagy munkás­ ónekművészszel, meg énekkarokkal. Ezeket a sága közÍ8meretű volt az egész magyar közön­ hangversenyeket rendesen, mint a néprajzi, ség előtt; épen azért fölösleges lenne egyszerűen vagy történelmi társulat ülését rendezték az lemásolni a «Vasárnapi Ujság» 1895 szeptem­ Akadémia nagytermében, s Káldy maga felolva­ ber elsei számából azt a részletes adatokkal sást tartott minden egyes zenedarabhoz és ének­ bővelkedő életrajzát, melyet akkor operaigaz- hez, elmondván eredetüket, s a szöveg netaláni gatóvá törtónt kineveztetése tett időszerűvé. alkalmi vonatkozásait is megmagyarázván. Eze­ Csak futólag említjük, hogy a méltán nagyhírű ket a népszerű előadásokat bemutatta Káldy a bécsi konzervatóriumban szerezte sokoldalú és vidék nagyobb városaiban is. Az így előadott nagy zenei képzettségét, s bár ott egy karéneké­ nagybecsű zenei régiségeket kiadta, s ezek őrzik vel pályadíjat és hírnevet is nyert, nem kivánt nevét a legmaradandóbban: «A régi magyar kint maradni, hanem hazajött húsz éves korában zene kincsei*-ben és egyéb gyűjteményeiben (1858.) karnagynak a kolozsvári Nemzeti Szín­ házhoz, s attól kezdve a magyar zeneművészet 105 olyan dal van, a melyek addig nyomtatás­ ügyének kívánta szentelni egész életet és tevé­ ban nem jelentek meg s a melyek legrégibbjei kenységét. Eredeti alkotásokon kívül buzgón és a XVII. század közepéig (1662) nyúlnak vissza. Az alig 62 éves férfiú látszólag oly erős fáradhatatlanul gyűjtötte hajdani zeneművé­ szetünk maradványait: régi magyar kesergő­ szervezetű volt, hogy koránál jóval ujabb­ ket, táncz-nótákat s más zeneműveket, és azokat nak látszott, s e mellett szellemi frisseségét, 1890 óta zongorára négy-, majd két kézre átírva, élet- és munkakedvét utolsó napjáig oly épség­ közrebocsátotta német magyarázó szöveggel i s : ben megőrizte, hogy a kinek a benne lappangó hadd tanulja meg a külföld is, hadd ismerje és kórról tudomása nem volt, még évek sorát becsülje a magyar nép művészeti fejlettségét. merte volna neki ígérni. A halálos szívbaj úgy­ 1874-ben a «Budapesti zenekedvelők egylete* szólván orozva lepte meg. igazgatását elvállalva, Volkmann «Visegrád*- | Emlékét maradandóan meg fogja őrizni a K.I janiik előadásával a művészibb magyar zene magyar zene története. mívelését, népszerűsítését kezdte meg; míg "Kolozsváry Gyula» álnév alatt a terjedésre legméltóbb népzenei termékeket (nótákat, csár­ dásokat) mintaszerű letétben hozta forgalomba. 1818—1001. Azt nem is akarjuk fölemlíteni, hogy 1874 óta, Az orvosi tudomány egyik legelsőrendű tudós tíz éven át, mint egy egész opera-iskolai nem- \ zedék énektanára, mily sikeresen működött. ; búvárja, ki munkásságával annyi ember életét (Legjelesebb tanítványai közül való az orsz. ' mentette s menti meg a jövőben is, kinek neve zeneakadémián legújabb utóda i s : Ábrányi mindig ott fog ragyogni az emberiség jóltevőiEmikié, a ki a múlt hónapban cserélte fel a nek díszes sorában, Pettenkofer Miksa tanár, a uralt hó 10-én önként oltotta ki áldásos (laluiűszínpadot a kathedrával.) életét.

PETTENKOFER.

Pettenkofer Bajorország Lichtenheim nevű helyiségében született szegénysorsu szülőktől ISÍ8-ban. Gazdag nagybátyja, müncheni udvari gyógyszerész, magához vette, iskoláztatta, majd beállította mint tanulót a gyógyszertárba. De az ifjú nem birt megbarátkozni az aprólékos munkával, nagyobbat, többet akart s — beállt színésznek. Félévig hitte, hogy megtalálta élete ideálját a színészetben, a mikor unokanővéré­ ben, Pettenkofer Helénben, újabb ideált talált, még pedig igazabbat, állandóbbat, mint a szí­ nészetben. A nő megígérte, hogy az övé lesz, ha újra ((tisztességes emberré* válik. S pár év múlva (1843.) Pettenkofer egyszerre két diplo­ mát mutatott be menyasszonyának : gyógysze­ részit és orvosit. És elvette az okos Helént, a ki életének öröme maradt. Vele együtt járt itt Budapesten, 1881. szeptemberben és mindketten elragad­ tatva gyönyörködtek a «Hungária» erkélyéről fővárosunk csodaszerű panorámájában. Alig akartak innét Bécsbe menni, a hol a német egészségügyi és egészségügyi technikai kong­ resszus várt a nagy tudósra. Bécsben nyíltan beszélte mindkettő, hogy soha, sehol nem érez­ ték oly jól magukat, mint Budapesten. A kong­ resszusokon mindenütt együtt jelentek meg s a mikor az érdemes nő a nyolczvanas évek végén meghalt, reszkető szívvel és remegő kézzel irta meg Pettenkofer az ismerőseinek: mily csapás érte őt. Búskomorsága ezen időtől kezdődött. Pettenkofer mint fiatal orvos Liebig labora­ tóriumába került Giessenbe. Eleinte khemiai munkákkal foglalkozott s fölfedezte az epe festő­ anyagainak máig is róla elnevezett kémlelés­ módját. Ezután a királyi pénzverőnek lett khemikusa. Ez állásában fölfedezte az üvegnek antik-bíbor festését. 1847-ben az orvosi khemia rendkívüli tanárává nevezték ki s előadásokat tartott a diaetetikáról, a levegőről, vízről, ruhá­ zatról, élelmi szerekről. S mily keveset tudott mindezekről az életre annyira fontos dolgokról az orvosi tudomány . akkoron ! A mihez hozzányúlt Pettenkofer az ő khemiailag iskolázott eszével, azt megvilágosí­ totta, föltárta. Fölfedezte a levegő szénsavának cz»élszerű vizsgálati módját. Ennek kapcsán föl­ fedezte a lakások szellőzésének addig elrejtett egyik okát, a természetes légcserét. Majd a mes­ terséges szellőztetésnek teljesen parlagon levő természeti törvényeit vizsgálta, szénsav-elemző módszere segítségével. De nem ezek a búvárkodásai és felfedezései tették Pettenkofer nevét ismertté az egész mű­ velt világon és munkásságát hasznossá az egész emberiségre nézve. Járványtani kutatásai tették őt nagygyá, világszerte ismertté. 1854-ben kitört Bajorországban a kholera, s az akkori bajor belügyminiszter megbízta Pettenkofert tanulmányok, kutatások végzésével. Vaskos két munkában számolt be. Felragadta bennük az ó-görög orvosoknak, a középkori hol­ landi telepítők természettudósainak, a modern Fourcault-nak, Boubée-nek, a mi Schedel-ünknek (Toldy) azt a vélekedését, hogy bizonyos járványos betegségeknek, például épen a kholerának, a typhusnak járványszerű elterjedésére a talajviszonyoknak lényeges befolyásuk van. És mindjárt hangoztatta, hogy e befolyás nem a geológiai viszonyokból, hanem a talajnak szennyezéséből s a szenny bomlására befolyó egyéb körülményekből (a talajnak átjárhatósága, nyirkossága, a talajvízállás, a talaj hőmérsék­ lete) származik. Ezeknek helyi változandósága, időbeli ingadozása hozza létre a kholera helyi és időbeli ingadozásait. 1867-ben nagy nemzetközi szakértő konferenczia gyűlt egybe Weimarban a kholera elter­ jedésének okai s elhárításának módjai megbe­ szélésére. Itt szállt először világgá Pettenkofer híre. Pettenkofer meggyőzte a konferenczia leg­ jelesebbjeit s leggondolkodóbb elméit arról, hogy vizsgálódásai komolyak, s következtetései logi­ kusak, tehát nyilván helyes az a theoriája, hogy a kholera (és typhus) helyi és időbeli elterjedé­ sére a talaj helyi viszonyai és ezeknek időbeli változásai lényeges befolyással vannak. A Pettenkofer-féle elméletet felragadta atudomány s a közérdeklődés is. Pettenkofer dicsőségét azonban nemez a jár­ vány elmélete teszi maradandóvá, hanem az az eredmény, mi az elmélet nyomában támadt. Pettenkofer hasznossá akarta tenni elméletét a közegészségügy czéljaira, azért gyakorlati követ-

keztetéseket vont le belőle. Jelszóul adta ki a talaj, a ház, a város tisztaságát. A tisztaságnak főtámaszait: a jó csatornázást s a vízvezetést sürgette. Megindult a mozgalom Európaszerte a váro­ sok, a lakások egészségessé tételére. A lakó­ házak, középületek építése, berendezése, szel­ lőztetése, csatornázása, vízzel ellátása forradal­ mat értek meg. Orvos, technikus, közigazgatási tisztviselő versengett a Pettenkofer-féle tanok megismerésében és követésében. S az eredmény: Európa, az egész művelt világ városainak egész­ ségesebbé és kellemesebbé tétele lett. Csak az képes ezt az eredményt igazán meg­ becsülni, a ki ismeri a 30 év előtti Budapest, Bécs, München, Berlin, Paris, stb. nyomorúsá­ gos közegészsógi és köztisztasági viszonyait s egybehasonlítja a mai állapottal. A régi híres typhus- ós kholera-járványok rohamosan alábbsülyedtek. Münchenben, Budapesten s egyebütt már nem 200—300-an és többen halnak meg évente 100,000 lakosból typhusban, hanem csak 8—10-en. Pettenkofer emléke mindig tisztelt lesz s az általa megteremtett új egészségtudomány örök dicsőséget biztosít a nagy tudós nevének. PETTENKOFER MIKSA.

RÉGI ERDÉLYI LAKADALOM. Lapunk legutóbbi számában csoportképben és részletes ismertető czikkben is bemutattuk azt a párját ritkító fényes és hazafias vonat­ kozásokkal teljes ünnepélyt, melyet '«]{égi erdélyi lakadalom* czímmel tartottak a kolozs­ vári Nemzeti Színházban Erdély legelőkelőbb családjainak tagjai az «EMKE» javára. Erdély XVIII. század-eleji főúri társadalmának képét mutatták be az ünnepélyben szereplők, gróf Székely Ádám és gróf Bánfi'y Anna 1702-ben végbement lakadalmának keretében s nemcsak a korhű, fényesnél fényesebb öltözékek, hanem a fölelevenített régi lakadalmi szokások, az elő­ adott darab ódonszerű, erdélyies magyarsággal irt szövege is a néző-közönség elébe varázsol­ ták a régi Erdély urainak emlékét abból az időből, a mely forduló-pontul tekinthető az ősrégi, hamisítatlan magyar erdélyi szokások­ nak a német hatás alatti átalakulására. A rend­ kívüli sikerű mulatságot meg fogják ismételni, még pedig a Mátyás-szobor leleplezési ünnepén, a mikor a királynak is bemutatják. Múlt heti köz­ leményünk kiegészítéséül mai számunk külön fölvételekben mutatja be a bál védnökei, véd­ nöknői, s a résztvevők egy részét, fényképi fölvé­ telek alapján; jelesen b. BánfJ'y Zoltánné Teleki Erzsébet grófné elnöknőt, a ki minden hazafias törekvés lelkes zászlóvivője s kinek leánya, báró Bánffy Ilona volt a menyasszony; továbbá a védnöknők közül báró Wesselényi Bélánét és dr. Piirjesz Zsigmondnét, a védnökök közül gróf Kuuv Gézát, a kitűnő tudóst, Bartók György ev. ref. püspököt, Ferencz József unitárius püspököt, báró Jósika Samu volt minisztert, Harcsay Domokos országgyűlési képviselőt, báró Wesselényi Miklóst, Szilágymegye főispán­ ját, gróf Korniss Viktort. A résztvevő hölgyek és urak korszerű jelmezben vannak ábrázolva, kivéve két hölgyet, kik az empire-öltönyben megjelentek közül valók és palotás tánczot jár­ tak az ünnepélyen. Érdekes régi magyar jelmez­ ben mutatjuk be gróf Bethlen Bálint ország­ gyűlési képviselőt, ki az előadáson a vőlegény násznagyát, gróf Apor István kincstartót szemé­ lyesítette, és dr. Szádeczky Lajos egyetemi tanárt, ki a menyasszony főgazdája, gróf Beth­ len Miklós kanczelláriusként szerepelt, s ki a legtöbbet fáradozott a siker érdekében, s az elő­ adott darabot is maga irta és rendezte.

A MŰCSARNOKBÓL. A műcsarnok téli tárlatának festményeiről és szobrairól, — mint már említettük, — díszes album jelent meg, mely számos műtárgy fény­ kép után készült másolatát adja.* Ez alkalom­ ból most közlünk még mutatványul két képet. A tárlat életképei közt feltűnt Kisciduil * tTéli tárlat, 1900—1901. Az országos magyar kép­ zőművészeti társulat 1901. évi tagilletménye. I. rész. Az orsz. képzőművészeti társulat megbízásából kiadja Singer es Wolfner könykereskedése.

59

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Ferencz nagy festménye': * Népünnep ti Kau­ kázusban*, mozgalmas kép, melynek minden részlete bizonyító erővel hat, hogy a festő egy nekünk idegen világból a valóságot adja vissza. Kaukázus bérczei közt, valamelyik vár alatt egy völgyben tart a népünnep. A bens/.ülött cser­ keszek, a hódító oroszok együtt mulatnak, leg­ alább ezt mutatja a keresztes zászló. Az előtér­ ben egy festői csoport kupákat ürítget szorgal­ masan. Ezek mind tőrül metszett alakok. A közé­ pen szilaj tánczot járnak, de asszony helyett kivont karddal, töltött pisztolylyal. Síp és duda szól a tánczhoz, melyet félkörben álló tömeg vesz körűi. A művész a helyszínén ügyelte meg képe tárgyát. Mindig előszeretettel fordult a Kelet fele és első nagyobb festményében is. melyet a király vett meg; a budai Gül Baba halálát ábrázolta. Csók István életteljes és magyaros képe a nBugaczi pásztor*, alléié rideg legény, aki künn él a pusztán, lát a gulya és ménes után; ott üt magának tanyát, a hol a legelő kívánja. A cserényben az ágya, tűzhelye, ós volna a fedele is, ha a vesszős oldalú cserénynek fedele lenne. Elég ha elkerít magának néhány tapodtnyi föl­ det, ott fölveti az ágyát szénából, elhelyezi a főző edényt, meg a bográcsot. A széltől így megóvja magát, meg a bogrács alá gyújtott tüzet. Az eső ellen jó a suba. Megél szépen, főz magának és elpipázgat a pihenőkor. Csók, ki történeti képekkel már nem egy elismerést szerzett magának, ebben a kisebb életképében közvetlenül rajzolja a pusztai élet egyik moz­ zanatát.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.

a Czuczor Gergely századik születésére irt s a Kisfaludy-Társaságban felolvasott emlókbeszédjét kap­ juk. Stromp László «Keresztelő János» czímen Sudermann «Johannes» tragédiájáról ír. «A sze­ rencse íia» regényből (Vértesi Arnoldtól) a harma­ dik közlemény jelent meg. Kozma Andor « Vasár­ napi czímű szép költeményét átvettük mai szá­ munkba; a másik költemény «A haza», Mend s CatuÜ9 után fordította fíogd'ánffy Lajos. A könyv­ ismertető rovat Bodley angol írónak Darvai és Mihály József fordításában megjelent s Francziaországról szóló könyvét, Alexander Bernátnak Diderot-tanulmányait, Annunzio olasz költő «A tüz» regényét, stb. ismerteti. A tBudapesti Szemle*, mely folyvást Gyulai Pál szerkesztésében és a FranklinTársulat kiadásában jelen meg. egész évre 21 korona, félévre 12 korona díjért rendelhető meg. Palágyi Lajos új költeményei. Budapest i'.M)i. A gyűjteménynek már legelső darabja tájékoztatja az olvasót, hogy a költő többé már nem az a világ­ gal meghasonlott s a boldogságból kizárt földi buj­ dosó, minőnek korábbi köteteiből ismertük meg őt. A boldogság bálás hangján szól hitveséhez, ki min­ den örömnek méze, minden búnak gyógyírja. De múltjának sötét árnyéka még a boldogság verőfényes vidékére is elkíséri őt; olyannak érzi magát, a minő a tenger fenekéről kiemelt elsülyedt hajó, melynek bezúzott bordáját a szerény ácsnép kijavította s mely pajkos szellőtől ingatva szeli a tengerek árját, de mintha csikorgásában, zúgásában. zakatolásában kicsi gyermek nyögne, tengerész hörögne, kéménye füstjében asszonyi sikoltás hangzanék, jelzőharangjában pedig lélekharang szólna, s e szomorú hajó megbabonáz mindenkit, komorrá teszi a rajta uta­ zókat, s még a mellette elhaladó hajó utasai is összeborzadnak. Múltjából a sötét emlékek föl-föl támadnak lelkében s nem engedik, hogy átadja magát a zavartalan boldogságnak. Imént ismertetett verse máskülönben is jellemző, feltünteti Palágyi Lajos allegorizáló hajlamát, mclylyel nem egyszer találkozunk a kis kötetben. Nagyszámmal fordulnak elő a leíró versek is, melyek vagy elmélkedésre, vagy hangulatos méla borongásra nyújtanak alkal­ mat a költőnek. A görög világ képei is belejátsza­ nak a költő álmaiba, de erősen modernizálva. A gyűjteményt egy hosszabbacska költemény zárja be t Sivatagban» czím alatt, hőse Mózes volna, de ez is inkább allegorikus, semmint elbeszélő költemény. Akaratlan kihívja az összehasonlítást De Vigny «Mózesé»-vei, de mennyire terjengős, szétfolyó a Palágyi Lajosé De Vignynek tömör érczből vert remeke mellett! A kötet ára 2 korona 40 fillér, mu­ tatványul álljon itt belőle a következő költemény: Reggel a Derengő, enyhe, szellős Tavaszi reggelen Hajónk tova sikamlik Az álmos tengeren.

tengeren. Körös-körfil sirályok, Tenger galambjai, Fehér haduk kóvályog, Oly mélák hangjai.

Emitt felhők árnyától Borong a tengerár, Amott már csillog rajta Milljónyi napsugár.

Te andalító, édes, Regeszerű világ, Hová nem hat a partról Se gőg, se hiúság !

Az égen hattyú-felleg, Bánatként lebegőn, Fény reszket rajta által, Az üdvöt sejtetőn.

Te bűvös ringatódzás, Merengő ámulás, Te part, mint távol sejtés, Elet, mint álmodás.

A Budapesti Szemle márcziusi kötetében első he­ lyen egy horvát író, Krsnjaw Izidor nyűg. osztály­ főnöknek; a zágrábi egyetemen a műtörténet tanárá­ nak «Vázlatok DalmácziábóD czímfi könyvéről talá­ Távolban kéklő bércz-sor, Tenger, mint édes dajka, Ég, mint lágy takaró, — lunk ismertetést. Krsnjavi tavaly utazta be Dalmá- Alomszerű, ködös, Közelben hullámzajgás, Ringass el mindörökre, czia partvidékeit, s az ország régi múltja elevenedik Altató, örökös. Oh, örökké való ! meg előtte; a horvát történelem homályos problémáit Az osztrák-magyar monarchia írásban és kép­ és szívesen ápolt hagyományait is közelebbről vizs­ gálja, s könyvéneke része, — melyből a "Budapesti ben czímű nagy hon- és népismertető vállalat­ Szemle» részleteket is közöl, — közelről érdekli ma­ nak közelebb megjelent 366. füzete Magyarország gyar történetírásunk forrásait. A közölt rész Tamás VII. kötetének a 4-ik füzete, melyben négy közle­ spalatói főesperes 1260 körűi irt krónikájáról szól, ményt találunk. Az elsőben Pasteiner Gyula fejezi be «Építéa horvát historikusok e nevezetes és nagy tisztelet­ gzetí emlékek a magyar királyság megalakulásá­ ben tartott kútfejéről. Krsnjavi kritikával kiséri a tól* czímű becses tanulmányát. Ezt követi egy nagy olaszbarát főesperes iratait. Foglalkozik azzal magvas történeti visszapillantás, melyet «Erdély a kérdéssel is, hogy a magyar királyok, mint hor­ szerepe Magyarország történetében* czímmel Ká­ vát királyok csakugyan megkoronáztatták-e magu­ rolyi Árpád írt, szokott alaposságát velős rövidség­ kat, a mit egy a zárai kolostorban levő U02évben gel és vonzó előadással párosítván. A harmadik kelt oklevél másolatából ki lehet olvasni, — noha közlemény Szádeczky Lajos tollából származik s «A régi Erdély alkotmányos szervezete* czímmel Kálmán király csak három év múlva foglalta el érdekesen vázolja, hogy milyen alkotmányos for­ Zárát. — A «Budapesti Szemle» további tartalma: mák közt élt és virágzott Erdély az anyaországtól Keleti Ödön folytatja gróf Káinoky Gusztáv néhai való különválásától, vagyis a XVI. század derekától közös külügyminiszterről irt dolgozatát. Haraszti kezdve mindaddig, míg mint fejedelemség meg nem Gyulától befejező közlemény olvasható Versaüles szűnt, s illetőleg az anyaországgal újra és végképen nem egyesült. A negyedik közleményben «A Biharegykori udvari és főúri életéről. Vadnay Károlytól

160 hegységtől a radnai havasokig» fő czímmel egy hosszabb fejezet indul meg, melynek első részletéül Szüágymegye leírását találjuk Kincs Gyulától, ki úgy a régi Szilágyságról, mint az abból újabban ala­ kított Szilágymegyéről sok érdekes dolgot tud elmon­ dani. E változatos és tanulságos közleményeket kilencz rajz élénkíti, melyeket Cserna Károly és Háry Gyula festőművészeink készítettek. A válla­ lat a magyar kir. államnyomda kiadásában és a Bévai Testvérek bizományában minden hó 1-én és 15-én kiadott füzetekben jelenik meg 2—2 ívnyi tartalommal, számos rajzzal, egy füzet ára 30 kr. Magyar irók élete és munkái. A Magyar Tudo­ mányos Akadémia megbízásából írta Szinnyei József, kir. tanácsos, a nemzeti múzeumi hírlapkönyvtár ő r e ; megjelent a 66. füzet (VIII. kötet 2. füzete), mely a Lyci és Maholányi nevek közé eső 193 írónak életrajzát foglalja magában, többek közt a következőkről; Macedóniai László, nagy­ váradi püspök; Machik Béla, egyetemi tanár; Mack József, 1848—49. tüzér-ezredes ; Madách Imre, a költő; Madarassy Pál, az osztrák-magyar bank al­ kormányzója ; Madarász József, országgyűlési kép­ viselő ; Máday Károly, ág. ev. püspök; MágócsyDietz Sándor ; Magyar László, afrikai utazó. Az eddig megjelent 66 füzet 13,940 írónak életrajzát és munkái jegyzékét sorolja föl. A munka fiornyánszky Viktor könyvkiadó kiadásában jelenik meg és egyes füzet ára egy korona. Nők a meteorológiai szolgálatban. Ezen czím alatt megjelent füzetében Széki Ákos a meteoro­ lógiai észleletek tudományos és mezőgazdasági fon­ tosságát röviden vázolván, kifejti, mily nagy szol­ gálatot tehetnének e téren a nők; egyszersmind i pedig ismerteti azon készülékeket, melyeket az ilyen megfigyeléseknél használni szoktak és rész­ letes útmutatást nyújt emez eszközök kezelési módjára nézve is. A füzet 50 fillérért megrendel­ hető a szerzőnél Tabon. Jogi axiómák. Érdekes kis könyv; szerzője: ifjabb Csiky Kálmán joghallgató. A könyvecskében mind­ azokat a latin közmondásokat, axiómákat, szólás­ módokat találjuk, melyek a klasszikus jogtudomány körében oly gyakoriak. A szerző minden egyes mondást megvilágít, magyaráz. A könyv Politzer Zsigmond és fia kiadásában jelent meg. Aranyos köd czímű kötetre hirdet előfizetést Gaál Mózes, az ismert, kivált az ifjúságnak való könyveiről ismert író. A kötetet a szerző maga adja ki, s róla az előfizetési fölhívásban ezt mondja: • Összegyűjtöttem benne édes anyámra, küzdelmes, de azért szép gyermekkoromra vonatkozó emlékei­ met. És a múlt aranyos ködébe burkolva mesélem el. A tíz ós fél ívnyi kötet a Franklin-Társulat nyomdájában készül. Ára fűzve 2 korona, díszes kötésben 3 K. 50 fillér. A ki hat előfizetőt gyűjt, annak egy tiszteletpéldánynyal kedveskedem. Áz előfizetési ívek a Franklin-Társulathoz, Budapest, IV., Egyetem-utcza 4., szám küldendők.

KÖZÍNTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia márczius 4-én az idei költségvetés tárgyalására tartott összes ülést, báró Eötvös Lóránt elnöksége mellett. Az 1901-iki költségvetésben a kiadás 365,417 korona. Ebből az I. osztályra 33,862 koronát, a JJ. osztályra 73,920 koronát, a III. osztályra 39,131 koronát fordítanak, személyes járandóságokra 60,038 koronát, jutalmakra 14,000 koronát. A költségvetés tárgyalásánál Ballagi Aladár bírálat alá fogta a • Magyar Nyelvőr >-t, s azt indítványozta, hogy az Akadémia vonja meg a 2000 koronás segítséget a laptól, vagy pedig vegye ki a Simonyi Zsigmond kezéből a szerkesztést. A «Nyelvőr» védelmére Zolnay Gyula szólalt föl, szóltak még a kérdéshez Asbóth Oszkár, Gyulai Pál és Szily Kálmán. Végre kimondta az Akadémia, hogy most nem is határoz­ hat másképen, mert erre az esztendőre már meg­ kapta a tNyelvőr» a kétezer koronát. Az összes ülést az I. osztály ülése követte, a melyen Baksay Sándor olvasta fel Homér «Iliászának* utolsó, azaz 24-ik énekét, a melyet kitűnő magyarsággal, költői nyel­ vezettel fordított a görög eredetiből. Utána dr. Ku­ nos Ignácz egy külföldi tudósnak : Hirth Frigyes­ nek «A hunokról és alánokról* szóló kutatásairól tett jelentést. Mindenekelőtt arról a kísérletről ad számot, a melyben Attila őseinek Thuróczy króni­ kájában előforduló neveit a közép-ázsiai hunok uralkodóinak neveivel egyezteti. E nevek khinai feljegyzésekben maradtak reánk. A nyelvi egyezé­ sek kimutatása után sorra veszi a történeti bizo­ nyítékokat és a hun birodalom szomszédságában lakó alánokról szól, kiknek emlékét a legteljesebben szintén a khinai források őrizték meg. — Az elő­ adásokat nagy tetszéssel fogadták. A Történelmi Társulat márczius 7-iki havi ülése, melyen gróf Teleki Géza elnökölt, egy­ szersmind Thaly Kálmán alelnök ünneplése volt, kit a király a Szent-István-rend kis keresztjével

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

10. SZÁM. 1901. 48.

évroiTAM.

Kii

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

10. SZÁM. 1 9 0 1 . 4 8 . ÉVFOLYAM.

A király Münchenben. 6 Felsége a király e hó 10-én Münchenbe utazik, hogy jelen legyen a Luitpold regensherczeg 80-ik születésenapja alkalmából rendezendő ünnepélyen. József főherczeg családja Szicziliában. József főherczeg neje, Klotild főherczegnő, Erzsébet és Klotild főherczegnőkkel, Fiúméból a marseillei vonalon közlekedő «Buda» gőzössel Sziczilia szige­ tére, Palermóba utazott, hogy meglátogassa ott időző leányát, Mária Dorothea főherczegasszonyt, az orleansi herczeg feleségét és fiát, József Ágost főherczeget. A főherczegi család Palermóból Ná­ polyba megy, onnét esetleg még Génuába és Marseillebe is ellátogatnak. A honvédelmi miniszter jubileuma. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter, a ki csak a minap hagyta el betegágyát, az idén üli meg katonai szol­ gálatának ötvenéves jubileumát. 1851-ben került ki mint alhadnagy a bécsújhelyi katonai akadémiából és az azóta letelt ötven év alatt fényes katonai pályát futott meg. Jubileumára készülődik a hon­ védség és a honvédelmi minisztérium is.

KÁLDY GYULA.

A közoktatásügyi miniszter díszpolgársága. Szigetvár városa nemrégiben Wlassics Gyula köz­ oktatási minisztert a város iskolaügyeinek készsé­ ges pártfogásáért díszpolgárává választotta. A dísz­ polgári oklevelet márczius 5-én adta át Wlassicsnak a szigetváriak egy nagy deputácziója, melyet Olay Lajos orsz. képviselő vezetett. A beszédet dr. Szabó István takarékpénztári elnök mondotta. A minisz­ ter köszönetét fejezvén ki, hosszabban beszélgetett a küldöttség tagjaival. Salamon Ferencz szobra. Az Akadémia palotája előtt, a Széchenyi-szobor szomszédságában állítják fel még ebben az esztendőben Salamon Ferencznek, a jeles történetírónak mellszobrát, mely meg­ felelő lesz a szintén a Széchenyi-szobor szomszéd­ ságában levő Szarvas Gábor-emléknek. A Sala­ mon-szobor készítője, Jankovich Gyula szobrász, már befejezte munkáját, nemsokára érczbe öntik szobrát és még ebben az évben le is fogják leplezni.

tüntetett ki a párisi kiállítás sikerét előmozdító köz­ reműködéseért. A társulat választmányának tagjai már az ülés előtt köszöntötték alelnöküket, a ki föl­ említette, hogy tizenkét historikusból, a kik 35 év előtt a Történelmi Társulatot alakították, már csak ő van életben. Az ülésen szives köszöntés fogadta Thalyt, a mint a fölolvasó-asztalhoz ült, hogy a Rákóczykorból fenmaradt becses naplószerű jegyzeteket ismertessen, gróf Esterházy Antal generális tábori könyvét. A generális az 1706—1709 év közti hadi tetteit jegyezte föl négy vaskos kötetben, leginkább magyarul. Ez legközelebb nyomtatásban is meg­ jelenik, s hozzá van csatolva gróf Esterházy Dániel tábornok 1708-iki jegyzőkönyve. Thaly gróf Ester­ házy Antal életrajzából adott elő részleteket. A gróf Eljegyzés. Szász Károly ref. püspök elhunyt együtt ment száműzetésbe Rákóczy Ferenczczel, s ő alapította az Esterházyak franczia és orosz ágát. öcscsének, Szász Gyulának leányát, özvegy Szász Tábornoka Rákóczynak huszonhat volt; ebből egy Domokosné nevelt leányát, Szász Mariczit, eljegyezte lengyel, nyolcz magyar gróf, két magyar báró, tíz Szűllő Árpád, a Ganz és társa elektromos gyár köznemes. Polgári származású tábornoka Rákóczy­ I kereskedelmi osztályának főnöke. nak nem volt egy sem; brigadérosa is a harmincz brigadéros között csak kettő : Esze Tamás és CzelLukács Béla emléke. A néhai kereskedelmi der Márton. — A felolvasást nagy érdeklődéssel miniszter, Lukács Béla emlékét szülőhelyén, Zalathallgatták. Az ülés után az «István főherczeg» nán, az ottani kaszinói kör s a közönség emlék­ fogadóban gyűltek össze számosan lakomára, írók, tudósok, képviselők, s lelkesen köszöntötték föl oszloppal óhajtja megörökíteni. Zalatna kisközség anyagi erejéből nem tudja fedezni a költségeket s Thaly Kálmánt. ezért az emlék bizottsága gyűjtést indít s fölkéri a A Képzőművészeti Társulat elnök-válsága. nagyközönséget az adakozásra. Az adományokat A képzőművészek közt kitört viszály következtében gróf Andrássy Tivadar az Országos Képzőművészeti Molnár Károly magyar királyi főerdészhez lehet Társulat elnökségéről lemondott. A társulat igazga­ elküldeni Zalatnára. tóságának nem sikerült rábírni a lemondás vissza­ Egy híres franczia szobrász művei Budapesten. vonására. Az elnök lemondása maga után vonja az alelnök lemondását is, s ezt Berzevkzy Albert szin­ A jelenkor egyik leghíresebb szobrászának, a fran­ tén bejelentette. Márczius 17-ére a társulat rend­ czia Rodin-nek három műve érkezett Budapestre. Kettőt közülük: *Az ébredő Ádám* czíműt és kívüli közgyűlést hívott össze. Falguiére szobrász képmását a mester a Nemzeti Múzeumnak ajándékba küldte. Ugyanis a kormány megvásárolta Rodin «Amouri czímű művét a Mú­ MI ÚJSÁG? zeum számára. A művész erre két másik művének odaajándékozásával adott kifejezést hazánk iránt Merénylet Vilmos német császár ellen. Rövid érzett vonzalmának. A harmadik szobormű Jean idő alatt másodszor történt merénylet Vilmos csá­ Paul Laurens-nák, a hírneves franczia festőnek szár ellen. Pár hóval ezelőtt egy munkás asszony képmása. A művész mindhárom művét a Nemzeti Boroszlóban baltát dobott kocsijára, márczius 6-án Szalonnak küldte el azzal a kéréssel, hogy bár pedig Brémában egy fiatal munkás egy darab vas­ elkésett, sorozzák be a nemzetközi kiállításba. A kiállítás bezárása után az első két mű a Mú­ sal dobta meg a császárt és szeme alatt meg is sebe­ zeumba kerül, mint a nagy szobrász ajándéka. sítette jobb arczát. Iparos ifjak a tengerészeti pályán. Minálunk A császár Helgoland szigetéről érkezett a mon­ általában aránylag kevesen akadnak, a kik a ten­ dott nap délutánján Brémába, s midőn innen este gerészeti pályán keresik boldogulásukat. Pedig e a vasúthoz kocsizott, hogy tovább utazzék, hirtelen téren szép jövő nyílik, kivált iparos ifjak számára. egy fiatal ember ugrott elő s egy másfél fontnyi Haditengerészetünk külön géptanuló iskolát és vasdarabot vetett a császárra. A császár védő gépészeti tanfolyamot tart fenn ; az előbbibe 14—16 mozdulatot tett kezével, a fiatal embert pedig a éves, hat népiskolai osztályt végzett ifjakat vesznek kocsit követő lovaszsandárok elütötték, mert a me­ fel, az utóbbiba olyanokat, kik 17-ik életévüket már rényletet észre sem vették. A föltápászkodni akaró betöltötték: mechanikusokat,lakatosokat,kovácsokat, fiatal embert elfogták. A császár csak az indóháznál fémesztergályosokat stb., a kik katonai szolgálatu­ vette észre, hogy vérzik. A császár márczius 7-ikén kat a tengerészeinél óhajtják teljesíteni s ügyessé­ reggel érkezett Berlinbe, hol az első hivatalos je­ gükről felvételi vizsgálaton tanúságot tettek. A tan­ lentést déli egy órakor adták ki. E szerint a császár folyam hat hónapig vagy egy évig tart, az illetők arczán négy czentiméter hosszú seb van, mely a haladásához képest s a kik elvégezték, ép úgy, mint csontig ér, zuzódásszerű, erősen vérzett, de varrás a géptanuló iskola végzett növendékei, mint gépész­ nélkül kötözték be. Néhány napig a császár nem matrózok vagy mint gépészaltisztek kapnak szolgá­ hagyja el szobáját. A merénylőt Weiland Ditrich- latot a hadi tengerészetnél. H a köteles szolgálati nek hívják, lakatoslegény s most 20 éves. Nehéz­ éveiken túl is benmaradnak, 6—10 év múlva nyug­ ségtörésben szenvedőnek ismerik s első kihallgatá­ díjképes magasabb rangú altisztek, 8 —12 év múlva sakor is elővették a rohamok. pedig törzsaltisztek vagy gépvezetők válhatnak belő-

BUGACZI PÁSZTOR.

Ceók István festménye.

A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT T É L I KIÁLLÍTÁSÁBÓL. bevont udvaron megjelentek az összes zene és ének­ társulatok küldöttei, az Opera Színház személyzete Mészáros Imre igazgatóval, az összes színházak tagjai. Az egyházi szertartást Tóthfalussy Béla erzsébetvárosi plébános végezte. Aztán Váradi Sán­ dor, az Operaház tagja búcsúzott el kartársai nevé­ ben a halottól. A beszéd után az Operaház kara elénekelte Erkel Ferencz szép sirató dalát: iA ha­ lálnak éjszakája vissza őt nem adja már» . . . A dal után az Operaház zenekara az "Istenek alkonyai­ ból Szigfrid gyászindulóját játszotta. A gyászmenet Rendkívüli könyv-árleszállítás a bolti árak felére e közbén megindult a keiepesi temetőbe, a hol és harmadára. Sokfelől érkező kérdezősködésre a Weszely Ödön, a Magyar zeneiskola titkára búcsúz­ Franklin-Társulat közhírré teszi, hogy ez árleszállítás tatta el a halottat. Az Operaház kara a «Mért oly már csak márczius végéig marad hatályban. Azontúl borús» czímű dalt énekelte, mire a főváros által ismét a rendes bolti-árak lesznek érvényesek. adományozott dísz-sírhelyen elföldelték a koporsót. K h e u n i a , csuz, köszvény és e p e k ő b a j o k biz­ Elhunytak még a közelebbi napokban : GALAMBOS tosan gyógyíthatók a tudományos alapon álló Dr. Rissoféle czitromnedv kúrával. Ismertetést ingyen és bér­ MIHÁLY ÁRON, aranymisés pap, kiérdemült gimná­ mentve küld Szabady János gyógyszerész Budapesten, ziumi tanár, a Ferenczrend szolnoki zárdájában, élete 77 évében elhunyt. — SYLVESZTER DOMOKOS, a Damjanich-utcza 2/o. szászvárosi ref. egyház első lelkésze, a Kún-kollégium tiszteletbeli tanára és elüljáróságának tagja, 57 éves korában. — BARVDLSZKY KÁROLY, liptóHALÁLOZÁSOK. teplicskai plébános, élete 41-ik évében.— BESBENYEY ISTVÁN, Bessenyey Ferencz országgyűlési kép­ Dr. MÜLLER BERNÁT, a magyarországi gyógyszeré­ szek nesztora, a filozófia tiszteletbeli doktora, jeles viselő bátyja, 65 éves korában, Kiskunhalason. Vég­ botanikus, 91 éves korában meghalt, Budapesten. rendeletében díszes lakóházát, melynek értéke leg­ alább 50,000 korona, egy «Bessenyey szegénymeneAz elhunyt a gyógyszerészeket vizsgáló bizottság­ dékházi czéljaira hagyta s ezenkívül 15,000 koronát ban ötven éven keresztül volt a kormány képvi­ hagyott ez alap javára. — Görgői és toporczai GÖR­ selője. A filozófiai doktori czímet Magyarország GEY BÉLA, kir. közjegyző, volt országos képviselő, flórájáról írt értekezéséért kapta. Az elhunytban 50 éves korában, Budapesten. Sárosmegye girálti ke­ Müller Kálmán dr. miniszteri tanácsos, egyetemi rülete 1887-ben s 1892-ben választotta képviselővé. — tanár, Müller László szófiai főkonzúl és dipGUBODY GEDEON, Nagy-Kőrös városának hosszú ideig lomácziai ügyvivő, továbbá K. Lipthay Sándor volt tanácsnoka s előbb rendőrfőkapitánya, 79 éves műegyetemi tanár neje, született Müller Olga, korában, Nagy-Kőrösön. — Ludányi BAY FEBENCZ, atyjukat gyászolják. nyűg. törvényszéki elnök, nagybirtokos, DebreczenDr. KORMOS BÉLA, budapesti kir. közjegyző, ben, 86 éves korában. — SZÖLÖSY JÁNOS, esperes, elhunyt Budapesten, 63 éves korában. A hatvanas nyugahn. plébános, 67 éves korában, Halason. — évek ifjúsági mozgalmainak egytk vezetője volt, s FOLKUSHÁZY SÁNDOR, esperes, tót-megyeri plébános, mint hírlapíró is működött, leginkább a • Pesti 63 éves korában. — TOKODY BERTALAN, nyűg. pénz­ Napló »-ban. Később Pestmegye alügyésze, aztán ügyminiszteri osztálytanácsos, a kincstári jogügyek belügyminiszteri titkár lett, s mint ilyen a gróf aligazgatója, Budapesten, 61 éves korában. — Dr. Ráday-féle szegedi királyi biztosságban is szerepelt. Kiss JENŐ, szabolcsmegyei nagybirtokos, a ki a tisza1876-ban közjegyzőnek nevezték ki Nagy-Szent- eszlári hires pörben is szerepelt mint szakértő Miklósra, 1877-ben pedig Verseezre. 1896 óta doktor, 57 éves korában, Tiszalökön.— Dr.FABRiTius JÓZSEF, Brassó város nyűg. főorvosa, 63 éves korá­ Budapesten közjegyző. KÁLDY GYULÁT, az Opera volt igazgatóját,, a ban. — HABMANCSOK GYÖRGY, 1848—49 iki honvéd­ magyar zene nagyérdemű kutatóját és művelőjét tiszt, bányatanácsos, 71 éves korában, Budapesten.— márczius 7-én a legnagyobb részvét közt temették BERTHOLMANN HENRIK, volt 48-as honvédfőhadnagy, el a Rottenbiller-utczai halottas házból. A gyászszal

lük, a főhadnagyokénál, sőt századosokénál is jobb fizetéssel (2400—4400 korona). A gépészeti tan­ folyamba még a sorozási kötelezettség beállta előtt kell belépni, kérvényt kell beadni a polai cs. és kir. matrózhadtesthez (magyarul is lehet a kérvényt írni), melyben kérni kell a tanfolyamra való fel­ vételt s az önkéntes besorozást. Mellékelni kell a keresztlevelet, hogy az illető elmúlt már 17 éves s az illetékes szolgabíróságtól vagy városi tanácstól kiállított belépési bizonyítványt.

nyűg. m. kir. honvódszázados, 73 éves korában, Lőcsén. Az elhunyt Sziléziából jött be Magyar­ országba. — GUBDÉLYI ENDRE dr., volt 1848—49-iki honvédfőorvos, megyei főorvos és magyar kir. hon­ védezredorvos, 84 éves korában, Kassán. — WENCZELITS FEBECZ, nyűg. sziget-csépi jegyző, volt 48-as honvédőrmester, 70 esztendős, Budapest. — Isó DÁNIEL földbirtokos, nyűg. körjegyző, 74 éves korá­ ban, Méneshelyen, ki mint honvédtüzér végigharczolta a 48—49-iki szabadságharezot. — TABZÁRY GYŐZŐ torontál-petrovoszellói postamester volt 48-as honvéd, 84 éves. — HOSCHEK FERENCZ, nyűg. állanivasuti vonatvezető, 48-as honvéd, 70 éves, Aradon.— Szécsény-kovácsi JÁNOSSY REZSÓ, nagybirtokos, 48-as honvédhuszárhadnagy, 70 éves korában, Budapes­ ten. — SZABÓ GYÖRGY, Rimaszombat

városának

34 éven át polgármestere, 48-as honvéd. — Galaci BODA ELEK, 48-as honvéd és később nemzetőr­ százados, alvinczi birtokán, 91 éves korában. — PECHATA ANTAL, a komáromi ügyvédi kar egyik nesztora, 48—49-iki volt honvédfőhadnagy, 80 éves korában. •— KUTASSÍ MIHÁLY, 48-as honvédtiszt, nyűg. posta-főtisztviselő, 74 éves, M.-Szigeten. — KOVÁCS MIHÁLY, 48-as honvédszázados, Esztergom város nyűg. árvaszéki ülnöke, 82 éves, Nyitrán. — HAJDÚ IGNÁCZ, 48-as honvéd, Debreczenben, 83 éves korában. — SÁRKÖZY BENJÁMIN, 48-as honvédaltiszt, 72 éves korában, Mány fehérmegyei községben. — Bergenyei Soós ANTAL, nyűg. tanítóképző-intézeti rendes tanár, 63-ik évében, Pápán. — GLASER SIMON, polgári iskolai rendes tanár Orsován, 41 esz­ tendős korában. — SZIBERT GYULA, perlaki járásbirósági albiró hosszas szenvedés után. — MICHL ALAJOS, nagyiparos, fővárosi bizottsági tag, Buda­ pesten, 61 esztendős korában. — ANGYAL BÉLA, nyűg. államvasút! főmérnök, 58 esztendős korában, Váczott. — KUTKA GÁBOR, nyűg. pénzügyi titkár, 42 éves korában, Budapesten. — SZABÓ FARKAS, megyei pénztári ellenőr és nyűg. m. kir. honvéd­ főhadnagy, Székely-Udvarhelyen, 55 éves korában.— SZÉNÁSY MIKLÓS, szilágysomlyói kir. közjegyző. —

Losonczi FARKAS KÁROLY, államvasuti fogalmazó, ki rövid idő alatt harmadik halottja már családjának, 39 éves korában, Aradon, özvegyet s négy gyerme­ ket hagyván maga után. — Dr. Kissárosi Kiss JENŐ, földbirtokos és Szabolcsmegye volt tiszti orvosa, 57 éves, Tiszalökön. Özv. TASNER ANTALNÉ, szül. Tenczuer Emilia, Budapesten. Az elhunyt férje Széchenyi István grófnak másfél évtizedig titkára és hazafias törek-

10. s z í n . 1 9 0 1 . 4 8 .

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

162 v e s é i b e n lelkes m u n k a t á r s a volt, m í g a gróf 1 8 4 8 szeptember 5-én visszavonult a közügyektől. — SZAMOVOLSZKV G V U L Á N É , s z ü l . K u s c h e l l a A n t ó n i a , i22 é v e s k o r á b a n , U j - T á t r a f ü r e d e n , s B u d a p e s t e n t e m e t t é k el. — Özv. HAMVAT SÁNDORNÉ, szül. H a m v a y Zsófia n a g y b i r t o k o s , 5 4 é v e s k o r á b a n , F e l p é c z e n . — PERCZEL MIKLÓSNÉ. szül. L a t i n o v i c s H e r m i n a , P e r c z e l M i k l ó s n y ű g . f ő i s p á n n e j e . P á p á n . — GOMBOS KÁKOLYNÉ, szül. Csókits Anna., n Csókits-család utolsó sarja. 8 2 éves korában, O-Beosén. — Özv. W E T T S T F J N .IÁNOSXÉ, s z ü l . V é r t e s s y M á r i a , (Í0 é v e s k o r á b a n . B u d a p e s t e n ós K i i p o l n á s - N y é k e n t e m e t t e k e l . — KŐRŐSHV PIROSKA', o k l e v e l e s f e l s ő n é p - é s p o l ­ gári iskolai t a n í t ó n ő , 2 4 éves korában. Kisiíjszállás o n . — D r . P L I C H T A SOMÁKÉ, s z ü l . B u d i i y I r m a , (14 é v e s k o r á b a n , L o s o n c z o n . — H E R M A N N ARANKA, líákosi Szidi szinésziskolájáuak ónektsmárnóje, B u d a p e s t e n , 5 2 e s z t e n d ő s korában,

azonban e g v i k s e m tesz az olvasóra mert a szerző n e m tárja ú g y fel lelkivilágát, h o g y érdeklődést t u d n a k e l t e n i . V e r s e l é s e ü g y e s , de kifejezései s o k s z o r erőt­ lenek, v a g y erőltetettek, sőt l o g i k á t l a n o k . I l y e n p l . m i k o r a z t ' m o n d j a : «Zordon t é l , T a v a s z l á g y fuvalmát n e m e r e s z t e d h o z z á m . — Sötét n a p j a i m n a k ú g y derűt okozván.* N e m k ö z ö l h e t ő k : A Hütdelemben. A régi nóta. A z előbbi rósz m a g y a r s á g g a l írt d a g á l y o s vers. A fégi nótái.un v a n e g y kis g o n d o l a t ; kár, h o g y a szerző Ügyesebben n e m fejezte ki.

Ha őszül a haja, használja a „Stella"-vizet (Hair

Hcssiug-féle ortopaediai fűzők, |

Felelős szerkesztő: N a g y Szerkesztőségi

I. a. Ji. 4.

e. b. 1. . . . . . . . . . Bb7—c7 : (c) 1 t. sz. 2. F d 8 - c 7 : stb. 2. V d 2 - d 6 +„_ K c 5 - d 6 : 3. H e 5 - f 7 + stb. Helyesen fejtettek m e g : Andorfi S. — Kovács J. — Lipótvdrtt: Ho£fbauer Antal. János. — A

Budapesten: K. J. é s F. H. — Csomonyán: Németh Péter. — — Bakony-Szentlászlón : Szabó pesti sakk-kör.

H i b a i g a z í t á s : A multheti 2211. sz. feladványban n/'-en lilágos futár, di-en pedig setéi futár áll.

Szerkesztői

üzenetek.

É r d e k l ő d ő . Az a n g o l - b o e r h á b o r ú b a n s o k k a l n a g y o b b v e s z t e s é g e t o k o z t a k a z a n g o l k a t o n á k soraiban a betegségek, mint a fegyver, mert a hivatalos kimu­ t a t á s s z e r i n t a c s a t á k b a n csak m i n t e g y 3 2 0 0 e m b e r esett e l , h o l o t t b e t e g s é g b e n 6200-an h a l t a k m e g , 34500 katonát pedig, mint további szolgálatra képte­ lent v i s s z a kellett s z á l l í t a n i A n g l i á b a ; s e z utóbbia­ kat i s n a g y o b b r é s z t a b e t e g s é g e k c s i g á z t á k e l , m e r t s e b e s ü l é s a n g o l részről m i n d ö s s z e v a g y 14,000 tör­ tónt s ezek k ö z ü l i s s o k a n f e l g y ó g y u l t a k . A b o e r o k v e s z t e s é g e i r ő l n i n c s e n e k p o n t o s a d a t o k , de k é t s é g t e ­ len, h o g y e z sokkal kisebb az a n g o l o k é n á l , k ü l ö n ö s e n a m i a m e g b e t e g e d é s e k e t illeti, m e r t a boerok n e m csak s o k k a l e d z e t t e b b e k , h a n e m az o t t a n i é g h a j l a t o t t e r m é s z e t e s e n j o b b a n i s birják, m i n t a z a h o z s z o k a t ­ lan angolok. E s z é k , H . L. A z e g y e t l e n i g a z g y ö n g y - k a g y l ó t t e ­ nyésztő telep Ausztrália éjszaki részén, Torres tenger­ ö b ö l b e n e g y Clark n e v ű angol tulajdona. A t e l e p e n 1500 m u n k á s é s 2 0 0 b ú v á r v a n , , a l k a l m a z v a . Az é v e n ­ k é n t L o n d o n b a s z á l l í t o t t g y ö n g y ö k é r t é k e ej;y m i l l i ó k o r o n a körül s z o k o t t l e n n i . M á r c z i u s 1 5 . V a n n a k b e n n e s z é p r é s z l e t e k , lendü­ l e t e s sorok. K á r , h o g y m i n d j á r t az elején o l y m a ­ g a s r a emelkedik a hangulata, h o g y később aztán m i n d v é g i g e g y színvonalon marad, n e m fokozódhatik t o v á b b , s ő t itt-ott l e i s l a n k a d . Ettől aztán i l y h o s s z ú k ö l t e m é n y fárasztó o l v a s m á n y n y á lesz. E m i a t t , m e g n a g y t e r j e d e l m é n é l fogva i s , n e m közölhetjük. L e m o n d á s . M á j u s i d a l . S ö t é t , e l k e s e r e d e t t lelki­ állapotot tolmácsol mind a kettő. Erősebb hatást

0M4

S E F F E R ANTAL

iroda:

K

készülékek liálgerincz elferdülések írvógykezelésére, e g y e n e s t a r t ó k rosí tésttoetás meggátolására, l'vizok p l a s t i k a i p á r n á z a s s á l ferdén nőllek részére, h ü v e l y k é s z ü l é ­ k e k izületi sérülések gyógyítására, 11 111 .esipöiziili'li lobok és rheumalismusnil. m ű b e z e k , m ű l á b a k , s é r v ­ kötök légnyomású gummi pelottákkal, haskötők, köl­ dökötök, görcsér-harisnyák stb, E leren elismert szakképzettséggel bíró specialista vezetése és felügyelete mellett méltányos árban készit. I ? T fT* T T "| orthopaediai HÍ l ^ i HJ M- M9* • műintézete

Ezennel közhírré tétetik, h o g y a M a g y . K i r .

Zenélő Magyarország S S f i t t ^ S l r tartalommal, magyar dal. műdal, opera, láncz- és salonzene legkiválóbb njdunságaival, zongora és hegedűre. Ara negyedévi b' füzetre 3 korona. Ugyanott bárhol megjelent zenemű megrendelhető: A (Zenélő Magyarországi kiadóhivatala Buda­ pest, VI., Csengery-utcza Oá. Mutatványszámot ingyen és bérmentve küldünk.

ANGOL-OSZTEÁK

BANK

részvényeseinek

XXXVII. RENDES KÖZGYŰLÉSE Í O O I m á r c z i u s 2 8 < á n e s t e 6Va ó r a k o r tartatik m e g az osztrák m é r n ö k - és építész egyesület helyiségében (Bécs I., E s c h e n b a c h g a s s e 9.).

A közgyűlés t á r g y a :

s o r s j á t é k ) 6 . o s z t á l y á n a k h ú z á s a i f. é v i m á r ­ c z i u s h ó 1 9 - t ő l á p r i l i s 1 5 - i g tartatnak meg, még pedig a következő n a p o k o n :

Márczius 19, 20, 21, 22, 23, 26, 27, 28, 29, 30. Április 1,3,4,6,9,11,12,15. A húzások

m i n d i g d . e. 9 ó r a k o r k e z d ő d n e k , és

a m a g y a r királyi ellenőrző hatóság és k i r á l y i k ö z j e g y z ő jelenlétében nyilvánosan t ö r t é n n e k ( a h n z á s i t e r e m b e n I V . , E s k ü t é r , bejárat a D u n a - u t c z a felől). A s o r s j e g y e k n e k a V I . osztályra való megújítása a játékterv szerint m i n d e n igény különbeni elvesztésének terhe alatt 1901 márczius hó 12-ig eszközlendő. 9047

1. A z igazgatóság é v i jelentése. 2. A számvizsgálók jelentése az 1900. évi zárszámadás­ ról s az e fölötti határozathozatal. 3. Határozathozatal az 1900-ik évben elért n y e r e s é g hovafordításáról. 4. A m ű k ö d é s i i d ő lejárta folytán e g y tag megválasz­ tása az igazgató-tanácsba.

ajándék!

8<>57

Czimbalmaim, SSŐ^2S"S

HABITS ANTAL

hang

r£r3Zit8

Budapest, VII., Erzsébet-kórnt 42. és Vörösraarty-u. 19. Árjegyzéket bérmentve küldök.

üveggyár

raktára

GÖRÖG I S T V Á N N a g y választék

m i n d e n f é l e ü v e g n e m e k b e n . Asztali készletek stb. igen jutányos árakon. 8865

HAVID KÁROLY ÉS FIA doboz-papiráru és szab. fémkapocsgyára P

B u d a p e s t , I., Mészáros-vitcza 3 8 . Telefon 91-48

kívánni

sem

lehet,

mint

a minők

MAUTHNER ÖDÖN"

WT 27

év

óta

kaphatók

magkereskeri^Kében,

Budapesten, VII., Eottenbiller-utcza 33. sz. és VI., Andrassy-út 23. sz. meg. "••

Kormánybiztos.

Technikum-Altenburg S.-A.

évi január hó 1-töl állandó kiáUitás a fenti czikkek bői a 8846 vávosligeti iparcsarnokban megtekinthető.

Hazay.

Gépészet, elektro­ t e c h n i k a és v e g y é s z e t számára. goos Tanműhely. —- Műsor bérmentve,

V

B#~ Az alapszabályok 30-ik szakasza szerint 25 részvény egy szavazatra jogosít. A szavazatra jogosuk részvényes urak szíveskedjenek részvényeiket, a nem esedékes szelvényekkei együtt, legkésőbb ez év m á r c z i u s 2 0 - i g b e z á r ó l a g B é c s ­ b e n az Angol-osztrák bank számvevőségénél, L o n d o n b a n az Angol-Austrian banknál, A n s s i g b a n , B r ü n n b e n , B u ­ d a p e s t e n , P r á g á b a n , T e p l i t z b e n é s T r i e s z t b e n pedig az Angol-osztrák bank fiókjainál letétbe helyezni. Az alapsza­ bályok 27-ik szakasza szerint meghatalmazás csak szavazásra jogosalt részvényeseknek adható. Bécsben, 1901 márczius 7-én. A z igazgató-tanács. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

még

A 22(i oldalra terjedő főár jegyzék WT kívánatra ingyen és bérmentve küldetik

Gyárt nagybani darusításra következő új ezikkeket: A legfinomabb családi dobozokat és d i s z b o r i t é k o k a t (levélpapírokkal és borítékokkal), névjegykártyákat, gyászlapokat, g y á s z l e v ó l p a p i r t , gyásznévjegyeket. Saját gyártmányú fémsarkokkal ellátott r a j z t ö m b ö k e t , szekrénycsipke és torta papírokat, továbbá papirtányérokat, plakitrsöveket és különféle összehajt­ ható dobozokat.

Magyar Királyi Szabad. Osztálysorsjáték Igazgatósága. Lányai.

9033

Jobb és megbízhatóbb magvakat

Budapest, IV., Kossuth Lajos-ntcza 15.

1901.

Budapest, 1901 márczius h ó 3-án.

bérmentve.

tal minden tekintetben a legkitűnőbbeknek vannak elis­ merve és igy a hazai és külföldi kiállításokon az első dijat nyerték, 75 írttól különböző árban kaphatók. Minthogy ez idő szerint a czitnbalomnak pedálján és belső szerkezetén utolérhetetlen találmányom van, igy javításokat és alakítá­ sokat is elfogadok, a hang javulásért és tartósságért krafisséget vállalok

HIRDETMÉNY. Szabadalmazott Osztálysorsjáték (VII.

kívánatra

wr Legalkalmasabb

Budapest, IV.,Koronaherczeg-u. 17. Kimeritő képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek.

8934

bank

Árjegyzék

Parádi

B u d a p e s t , I V . , K a p l o n y - u t c z a 9.

Az Angol-osztrák

Budapesten, IV., Károly-utcza 1. szám, boltszám 12.

Miklós.

E g y e t l e n z e n e m ű folyóirat a

Világot. a. Sritet. 1. ... BbT bG (1.) 2. H e 5 - d 7 + Fc8 d7 : ;i. c7—eS V | t. sz. 4. F d 8 - b 6 mat.

gyógyszertárában

zsineg é s kötéláru telepe

A «Vasárnapi Ujság» 6-ik számában közölt kép­ gazságnak első fegyvere t a l á n y m e g f e j t é s e : Minden a hazugság ós gyűlölet.

A 2 1 9 2 . sz. feladvány megfejtése Möller P.-tól.

BÉLA

készitményü

t o r n a e s z k ö z ö k , m i n d e n n e m ű b á l o k é s ruhateritö kötelek tiszta fehér ken­ derből. Valódi szt.-pétervári sárczipők, korcsolyák és szobába való társasjátékok gyári raktára.

KÉPTALÁNY.

SÖTÉT.

Világot. Sötét. Vei—d2 . . . BL3—13 (a) Fd8—g5 . . . h b - g 5 : Vd2-g5 : t. sz. H v. B mat.

Saját

korona.

ö cs. és k. fensége József főherczeg udv. szállítója, Budapest, V., Sótatér-utoza, Szabadság-tár sarkán. 9043

számú feladvány. P c t a r d Th.-tó'l.

ViláfjoB imlíil t » negyedül lé|érin matot mond

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.

Regenerátor),

Üvegje 2

ZOLTÁN

m

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

10. BZÍM. 1901. 4 8 . KvMLtAB.

m e l y n e m fest de a haj eredeti s z í n é t adja vissza,

SAKKJÁTÉK. 2213.

ívrohun.

9019

Csak urak

kapnak i i gjüitcmény (120 db) rendkívül é r d e k e s pilla­ n a t f e l v é t e l t ét egy szenz i c i i ó s Tíjmódi gyűjte­ m é n y t , mely textelmas 16 színes képet, tertnétizethű (elvételeket k&blnatfonn&ban. Ea m 3 gyűjtemény előre fizetve oi ak 2 korona (levélbélyagekben le). Utánvét 60fillérrelMbb. Srétknldi bérmentve ée di«cretio mellett Xann Ig-naex B e c s , I I . Obere Donau• t r a a e e 7.

9054

Kapható minden gyógytárban.

S869

Chief-Oírice 4 8 , B r i x t o n - R o a d , London, S W .

Szép, tiszta, üde arezbőrt ér el mindenki

Gyógyszerész A . Thierry-féle

DIGESTIY

KÉPES

koronáért

J EGYZÉH

I N G V Á N t s ^ é V * rA^.VVT\lj.

csipke-, vegyészetitisztító-és festészeti-intézete! G y á r : VIII., Baross-utcza 8 5 . , I X . ,Cálvin-tér 9 . , V , Harniinczad-ntcza 3 . , V I . , T c r é z - k ö r n t 3 9 . , V I . ,Andrassy-nt 1 6 . VIII., .Trtzsef-könit 2 . szám.

8910

Apotheker A.Thierry's Balsam-Fabrik

i

k é u l t a leíünomabb kivitelben

»»*

in P r e g r a d a bei R o n i t s c h - S a n e r b m n n . Budapesti főraktár Török József gyógyszertára. fekete, fehér és szines m é t e r e n k é n t 6 5 krtól 1 4 frt 0 5 krig, s i m a . csíkos, koczkás, mintázott, d a m a s z t o k stb. (kb. 2 4 0 különf. m i n ő s . és k b . 2000 k ü l ö n f é l e szín é s rajzolatban stb.) Menyasszony-selyem ... ... « 5 kr. 1 4 - frt 6 5 krig. S e l y e m - d a m a s z t o k .":. _. 0 5 « 1 4 « tfö « S e l y e m - b a s z t m l i á k , r u h á n k é n t 8 frt « 5 « 4 2 « 7 5 « S e l y e m - i b i i l a r d o k , nyomtatva 0 5 « ti « 6 5 « Báli-selyem... . . ... ... <-><> . 1 4 « 6 5 « Selyem-grreiiadinok 8 0 « 7 « 6 5 « m é t e r e n k é n t postabér- é s v á m m e n t e s e n h á z h o z szállítva. Minták azonnal küldetnek. Svájczba d u p l a levélporto jár.

H E N N E B E R G G . selyemgyáros Zürichben. Cs. é s kir. udvari szállító.

8553

vtojttv

az

L O H R M Á R I A ezelőtti K R O N F Ü S Z

valódi angol általános étek- é s emósztő-por, h a t á s a m i n d e n n e m ű gyomorbajoknál föltilmulhatatlan. É t ­ vágygerjesztő é s emésztést elősegítő. Minden dobozon a készítő aláírása kell, hogy l e g y e n . E g y dobozzal b é r m e n t v e é s az összeg előre u t a l v á n y o z v a szállít 3

Án

Erna-kenőcs ( K é z - é s a r e z k e n ő c s ) használata alul. Higany- és ólomvegyületeket sem egyéb mérges nem tartalmaz, miért Is

alkatrészeket

| T TELJESEN Á R T A L M A T L A N ! "»» Biztosan és gyorsan tfTolitel s z e p l ő t , m á l i o l t o t , p ö r s e n é s e k e t (fimmerli), b o r a t k á k a t (mitíssert), b ő r l i á m l a s t , n a p é g e t é s t , a r c z v e r e s s é a e t s t b . L számú tégely 1 k o r . (50 kr.) A hozzávaló E B N A - S Z A P P A N 6 0 fillér {30 kr.) F R N A - K E N O C S I I . s z á m ú még finomabb és hatásosabb mint ai 1. stámn. Tégelye S kor. (t frt). Hozzávaló F O L Y É K O N Y E R N A - S Z A P P A N 1 k o r o n a (50 krajezár) •púder (fehér, roaea ée erémeninfi) 1 doboa 1 korona (60 krejoaar). •fofcTpasxta, Mappán nélkfll, 1 kor. (60 kr.) _ - f o . r a m á j v i « . egy üveg « 0 M l e r (30 kr.) W«

EER NA RNA-HAJFESTÓSZER,

iskolámat, a melyből min­ denki, tanító nélkül megta nnlhat czimbalmozni, 4 koro­ náért adom. Képee uagy czimbalomárjegyzéket pedig ingven. V a r g a F a l czimbalomgyártó, Budapest, Vffl. ker., Böck Szilérd-ntcsa 3 . —

(eromatiqDe de Enu.)

Tökéletesen ártalmaüaD szer ő s z vagy v ö r ö s hajzatnak (bajusz, szakái) s z ő k e b a r n a vagy fekeUf t e r m é s z e t e s színre való k é n y e l m e s és á l l a n d ó festésre. — A relé festett haj sem mosás által, sem gőzfürdőben nem hagyja színét MeT A használati ottsitás szoros betartása mellett a festés nem sikerülése teljesen ki van zárva. ~9* Kapható szóké, barna vagy fekete színben. Egy tok ára i korona. P o n t i taerek n a r y w e r ü h a t á s á t az' e l i a m e r S - éa koamöno-lerelek ezred lírazoljaz-

•JBtt.. B A N T L E R Ö D Ö N - B S S i S S ? Tess k mindenütt határozottan Banller-fele t e m e s v á r i Erna-készítményeket t*rni e» n-M*..

164

VASÁBNAP1 UJSÁfl.

Nyúlszőr puha kalapok FÖLDVÁRI IMRE férfidivat és f e h é r n e m ű rak­ tárában. 9023

Budapest, IV., Koronah e r c z e g - a t c z a 11. é s V I I I . , K e r e p e s i - ú t 9. sz. Angol cylínderek, divatos ke­ mény és puha kalapok, jó szabáau férfi-ingek, nyakkendök.keztyük dús választékban.

KWIZDA FERENCZ JÁNOS r

cs. és kir. ositr.-magy., román kir. és belga fejed. udv. szállító.

K e r ü l e t i g y ó g y sí eresz K o r n e n b n r g , B é c s

mellett.

8 arany-, 19 exüat-érem, 3 0 dísz- é s e l i s m e r ő

oklevél.

10.

-jt-

SZÁM.

1 9 0 1 . Á&. ÉWOLTAit

Szépség és egészség. Szépség egészségtana (Kozmetika) czimü könyvemet ajánlom mind* azoknak, kik szépségüket megőrizni, fokozni, visszanyerni óhajtják, vagy valami szépséghibától megszaba­ dulni szeretnének. Foltok, kiütések, kinövések, anyajegyek, sebhelyek, arczszŐrők stb. alapos és ártalmat­ lan elmulasztása, az areznak, haj­ nak, kezeknek észszerű ápolása, sió­ val minden képzelhető kozmetikai kérdésre felelet van a könyvben. Anyáknak, kik gyermekeik szépsé­ gére féltékenyek, nélkülözhetetlen. Ara egy koiona, mely postahelyegekbeu is beküldhető czimemre; portó külön. Dr. Jutassy József bőr­ gyógyász, a kozmetika szakorvosa, Budapest, váczi-uteza 73. Személye­ sen található vagyok d. e. 10— 12-ig és d. u. 2—4-ig. Levelekre válaszolok. 790

évaUdjinik után tatoktól.

Kinek vau szeploje? pattanás vagy bármi folt az arozán, az használ] a a teljesen ártalmatlan B o z s n y a y - f ó l e világhírű

tol

Idegesség, vérszegénység ós a s ebből származó bajok ellen legbiztosab­ ban hat R o z s n y a y

Serail arczkenőcsöt, mely az arezbört rövid időn fehérré, tisztává és üdévé teszi. Egy tég. ára 1'40 kor. Egy kis tégely ára 70 flll. S e r a i l - s z a p p a n egy drb. 60 flll., S e r a i l - h ö l g - y p o r egy doboz 1"40 kor. Kltüno és v a l ó d i E p e s z a p p a n egy drb. 8 0 UH.

fit: «i v

Vasasoninabora, mely saját termésű ménesi édes borral ké­ szítve, hatásában minden hasonló készítményt felülmúl. Egy üveg ára l kor. 40 flll., 6 üveg franeo küldve 12 kor. 12 flll. g g g |

D # ~ A t. ez. közönség szives figyelmébe ajánljuk, hogy mindezen készítményeink törvé­ nyesen bejegyzett védjegygyei vannak ellátva, mely az aradi szabadságszobrot ábrázolja.

Kapható R O Z S N Y A Y M Á T Y Á S gyógytárában Arad, Szabadság-tér. B u d a p e s t e n t Török József és dr. Eggor Leo . N á d o n gyógyszertáraiban valamint minden truur_yaror„s4gi gyógyszertárban.

A n ő i s z é p s é g elérésére, tökélete­ sítésére és fentartására legkitűnőbb és legbiztosabb a _9027

MARGIT-CRÉME, mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, tel­ jesen ártalmatlan. Ezen világhírű arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szeplőt, májfoltot, pattanást, bőratkát (Hitesser) és minden más bőrbajt. Kisimítja a ránezokat, redőket, himlő­ helyeket és az arezol hófehérré, simává és üdévé varázsolja. Ara nagy tégely 2 kor., kis tégely I kor., M a r g i t h ö l g y p o r 1 kor. 20 í111., M a r g i t s z a p p a n 70 íill. M a r g i t f o g p é p (Zahnpasta) 1 kor., M a r g i t a r e z v i z 1 kor. Hamisítványok bíróilag üldöztetnek. — Postán utánvétellel vagy a pénz előzetes beküldése után küldi a készítő :

11. SZÁM. 1901.

F Ö L D E S K E L E M E N gyógysz. A r a d . Allatorv. diatikai szer lovak-, marhák- és juhoknak. Közel 50 év óta a legtöbb istállóban használatban étvágyhiánynál, rossz emésztésnél, valamint teheneknél a tej javítása s a tejelőké* pesség fokozása ezé Íjából. Egy doboz 1 kor. 40 íilL fél doboz 70 filL Valódi csak a fönti védjegygyei és kapható minden gyógyszertárban és drognakereskedésben. Főraktár: 8843 Torok József gyógyszert. Budapest, VI., Király-u. IS.

Törv. védve.

Budapesti főraktár: Török József féle gyégysz. Király-a.i2,és Andrássy-út 29. Kapható minden gyógyszertárban.

Előfizetési teltételek: VASÁKNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a VilagkrónikáTal) együtt

Érzékeny lábaknak könnyű és finoman kidolgozott czi pókét készít mérték szerint. — Vidéki megrendelések mintn-czipő után. 8979

IJBŐl-YANlATÖ's'J ^ PMANDOLA KORPAl ~ * a

Legkedveltebb, legjobb hajfestő a

-

MELANOGENE

I TVjeti Mjtttaitf irafpanthuírntenOotlH L KIZÁRÓLAGOS KÉSZÍTŐI M -mm*

F

I ^m

BECS/IIÜGECK3.SZ. . ^

feltété

és barna

színben.

Ezen kitűnő és ártalmatlan készitménynyel hajat, szakáll, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára lehet festeni. A szín állandó és a természetes szín­ től meg nem különböztethető. Ártalmatlan és alkal­ mazása igen egyszerű. Nem piszkit. jira 2 korona 8 0 fillér. Készíti 9039

.^B_

Bssl BSBSSSSJBÉBI ssssl

SERRAVALLO 8984 CHEVA-BORA VASSAL

G. Földes Kelemen gyógyszertára Arad.

kitönő helyreállító szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k és l a b b á d o s ó k számára. Ajánlva és használva or­ vosi kitűnőségektől. 1000-nél több orvosi elismerőlevél. m r K i t ű n ő íz.~ N Kitüntetve több arany és ezüst éremmel. A r a k : Vi l i t e r e s ü v e g K 2 . 4 0 , 1 l i t e r e i üveg K 4.40. Kapható minden gyógysiertárban.

Főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, K i r á l y u t c z a , Opera-gyógyszertár, A n d r á s s y - ú t .

Nélkülözhetetlen és felülmúlhatatlan, hatásában csalhatatlan.

Világczikk, kivitel minden országba.

S e r r a v a l l o J . gryógyszer. T r i e s z t b e n .

CHIEF-OFFICE 4 8 . BRIXTON-ROAD, LONDON S. W. A legmegbízhatóbb, legjobb ez az egész világon bires és legkeresettebb háziszer a

T h i e r r y A. Balzsam-a felülmúlhatatlan

mindenféle m e l l - , t ü d ő - , m á j - , gyomor- és valamennyi belső be­ tegségek ellen. Külsőleg a legsikeresebb

W ilMiKhtar Bikán •» m •rt»Mi.n4-«Jm»> m A. nitiry i& Prtptte ^ ^MMMMl-ltMrtrra*. ^ ^ ^ ^ ^ ^

Sebgyógyitószer. ~ M

Csupán az összes kulturáJlamokban bejegyzett zöld a p á c z a védjegygyei és kapszulazárral, a melybe a czég van bepréselve. E g y e d ü l v a l ó d i , kimutatható évi gyártás 6 miihó palaczk. — 12 kicsiny és 6 dupla-palaczk postán, franeo küldve 4 k o r . — Egy próba-palaczk prospektussal és a világ valamennyi államában létező raktárak jegyzékével: 1 k o r . ZO n l l . S z é t k ü l d é s csupán az összegnek előleges utalványozása ellenében.

T h i e r r y A. C e n i i f o l í a - k e n ö c s e e S t h « ^ ' í 1 ™ ^ 6 l T ? é 8 T ? 8 e l ) ' , m Í 7 n 5 k h *f*-«««« *» gyógyhatása utolérhetetlen! Fölöslegessé teszi legtöbb Z 22 e 7 , 3 £ 1 ^ f \ " C 0 0 8 " 8 6 1 T A e 8 z t e n d Ö 8 gyógyíthatatlannak tartott csontszu, sőt ujabban m kMlnfi a n t w l H W y ° S T ^ ^ M x P * ^ T Bj^***™ ós minden egyéb sebeknél mint teljes 6^M^^T''i^^^^h,^^^&i^ú,aTie g y ó g ^ ^ t hoz létre. Gyors puhító L m K ^ l megszabadít mindenfele bármily mélyre hatolt idegen testektől. - E g y tégely ^ \ír ™ M- M összegnek előre való beküldése ellenében. Nagyobb megrendeléseknél olctóbb KÍe ^ t í b t o n Z S l ^ ^ r ' ^ "&1- E g y , e g á S Z ; 6 V é l t á r ^ L k X e ^ í í ^ S iin L fi^eleS t^ i \ m y -% k é t f / f 1 a w * 8 m Í n d e ? r é 8 z é b o 1 b ° M d t e k . - Utánzatoktól óvakodni A TOe^rvel tessék lenm a minden tégelyre beégetett czégre: A p o t h e k e z u m S c h u t z e n g e l d e s eUenére i s te8sék ^^riinnL^H^B7'AI^^,Tk}'eaZÉléB visszautasítani a hamisított é s hasonló értékűnek ajánlott készítményeket és tessék azt megrendelni egyenesen az egyedüli gyáros:

Tnierry A. gyógyszerésznél. Pregrada Bohitsch-Sauerbnmn mellett.
Telefon 18—99.

a mit bámulatos ügyességgel és gyorsasággal hajtott végre. Nem sokára Koornspruitnál egész váratlanul megtámadta s tönkretette Broadwood angol tábornokot, kitől hét ágyút is elfoglalt. S ettől fogva kapott nagy hírre De Wett, kinek nevével azóta folyton találkozunk a hareztéri tudósításokban. Számtalanszor győzött az angolokon kisebbnagyobb csatákban, hihetetlen rövid idő alatt óriási területeket kalandozott be seregével s egyszer csak ott tűnt fel s támadott meg vala­ mely ellenséges csapatot, a hol épen nem vár­ ták. Több izben biztosra vették s fennen hir­ dették az angol tábornokok, hogy most már De Wettet körűifogták, ki nem menekülhet, de a vitéz boer vezér mindig áttörte az angolok sorait s világos lett, hogy az ellenséget csak maga után csalogatta, mialatt valamelyik meg­

szorult boer tábornok szépen kimenekülhetett a veszedelemből. De Wett Keresztély, kit a boerok «fekete Christián»-nak neveznek, eltérőleg a többi boer vezértől, rendkívül szigorú fegyelmet tart fenn seregében. Embereit mind egyenruhába öltöztette, — a ruhákat a fogoly angolok­ ról húzatta le, — kiküszöbölte a nehéz és lassú ökörszekereket is, hanem könnyű lovas, vagy öszvórvonta taligákon szállítja az élelmi s lőszereket, minélfogva nagyon gyorsan képes mozogni. De Wettre nagyon haragusznak az angolok, mert nemcsak temérdek bajt ós veszteséget oko­ zott már nekik, hanem a mellett sokszor meg­ tréfálja őket. így például egyszer elfogván néhány angolt, egy levéllel küldte ezeket vissza, irván a tábornoknak, hogy szíveskedjék vissza

egész évre 2 4 korona félévre 12

nem sokára véget ér a boerok hősi küzdelme, a mi nem is csoda, hiszen a hosszas küzdelemben elfogyott a vitéz kis sereg, csak néhány ezer van még fegyverben s a megritkult sorokat nincs honnan pótolni, hiszen a gyermekek is harezsorba állottak máirégen. A hadak történetében azonban minden­ kor ragyogni fog a boer név s a legjelesebb vezérek közt fogják emlegetni Joubertet, Bo­ thát, De Wettet és a többit. Ezúttal alkalmunk van e két utóbb említett vezér mostanában felvett képét bemutatni.

U

speczialista női ezipésg, Budapest, IV. ker., Bécsi-utcza 2. s/ám. alapíttatott 1832.

I ^d\íatschét&

48. ÉVFOLYAM.

KÉT B O E R VEZÉR.

M A R S C H A L L ANTAL

I a Tjflrt finomra rtaitja ét I

BUDAPEST, MÁRCZIUS 17. (

Bzámtó a ^AatiSltv3 ^ ^ T 1 1 1 ^ ^ 0 ^ ffitkeMífnek J - ) (Contractor of the War-Office and the Admiralty London.) - K a p h a t ó B u d a p e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n . 8907

S972 ftMiklin-Tárenlat

nyomdája, (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.)

GY LÁTSZIK,

BOTHA LAJOS a Transzválban nagyon elter­

jedt tekintélyes Botha-család egyik tagja, fiatal, erőteljes, komoly férfi, a ki jogot végzett ugyan, de katonai tanulmányokkal épen nem foglal­ kozott. S mégis mindjárt a háború kezdetén feltűnt nemcsak nagy személyes bátorságával, hanem szervező és hadvezéri tehetségével is. Hogy Buliért a Tugelánál úgy megverték s annyi ideig föl birták tartóztatni, főkép az ő érdeme, a spionskopi nagy győzelem jórészben szintén az ő nevéhez fűződik s a boer közvé­ lemény őt ítélte legméltóbbnak Joubert helyére, a fővezérsógre, midőn ez meghalt. Rendkívüli szervező tehetségét — a mit az angolok is készséggel elismernek — Kronje seregének fogságba jutása s Pretoria eleste után mutatta ki, midőn az elcsüggedt, elszé­ ledt, kedvüket veszített boerokat ismét össze­ szedte s képes volt a háborút újra kezdeni oly erővel és sikerrel, mely az egész világot meg­ lepte. És ha most — mint hírlik — csakugyan leteszi is Botha a fegyvert, csakis a legyőz­ hetetlen szükség indítja e lépésre, hiszen nem­ csak katonái, de töltényei is elfogytak már. A másik kitűnő és világszerte sokat emle­ getett boer tábornok : D E WETT. E férfiúról a háború elején keveset lehe­ tett hallani s neve csak a múlt év márcziusában tűnt fel, a mióta aztán mondhatni, hogy ő a szabadságharcz lelke s a boer csapatok leg­ ügyesebb, legvakmerőbb tábornoka. Már a múlt év január és február havában sikeresen ellenállott Colesbergnél a legkivá­ lóbb angol tábornoknak, Frenchnek, majd Clemens tábornokot verte meg érzékenyen s gyors visszavonulásra kónyszerítette. Kronje fog­ ságba jutása után De Wettnek vissza kellett húzódni a Fok-tartományból Oranje államba,

Csupán a

egész érre 1 6 korona féléne _ 8 •

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész érre 1 0 koron* (a VilagkrónikáTal) 1 félém _ S •

Külföldi előfizetésekhez a poaUiiag meghatározott TiteldiJ is csatolandó.

LzzzV

11

'^BS

! 1

D E W E T T BOER T Á B O R N O K .