A C S . ÉS KIR. HADITENGERÉSZET ORVOSI KARA AZ I. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN KISS G Á B O R
A z Osztrák - Magyar Monarchia haditengerészetének nagyarányú fejlesztése és s z e r v e z e t é nek újjáalakítása a kiegyezést k ö v e t ő e n , 1868-ban kezdődött. A W i l h e l m Tegetthoff tervei által létrejött szervezet alapjaiban a Monarchia összeomlásáig fennmaradt . A Monarchia haditengerészetének szervezetéről azonban k e v é s magyar n y e l v ű irodalom áll rendelkezésre. A nyomtatott források elsősorban nem a haditengerészet szervezetével, hanem a flotta hajóiról, tengeralattjáróiról, illetve ezek I . világháborús tevékenységéről szólnak. T a n u l m á n y o m e hiány egy szeletét igyekszik pótolni a haditengerészet első világháborús orvosi karának bemutatásával. A Monarchia haditengerészete a cs. és kir. hadügyminisztérium tengerészeti osztályának, illetve a haditengerészet főparancsnokának felügyelete alatt m ű k ö d ö t t . A z e g é s z s é g ü g y i szolgálat irányítását a haditengerészet orvosi kara végezte. Az orvosok az alábbi rendfoko zatokat viselték, amelyek m e g n e v e z é s e eltért a cs. és kir. szárazföldi haderőben h a s z n á l a t o s formától: 1
2
3
Megnevezés a haditengerészetnél
M e g n e v e z é s a s z á r a z f ö l d i hadseregnél
tengerész vezértörzsorvos
vezérőrnagy
I. oszt. t e n g e r é s z fötörzsorvos
ezredes
II. oszt. t e n g e r é s z fötörzsorvos
alezredes
tengerész törzsorvos
őrnagy
sorhajóorvos
százados
fregattorvos
főhadnagy
t e n g e r é s z s e g é d o r v o s (csak t a r t a l é k á l l o m á n y b a n )
hadnagy
A v i l á g h á b o r ú során csak szerényen m e g n ö v e k e d e t t orvosi kar a négy-ötszörösére 4
emelkedett haditengerészeti á l l o m á n y egészségügyi ellátását nehezen tudta biztosítani.
' Wilhelm Tegetthoff (1827 - 1871) altengernagy 1868 februárjától haláláig a haditengerészet parancsnoka volt. Krámli Mihály: A császári és királyi haditengerészet és Magyarország. Pécs, 2004., Pannónia Könyvek, 25. 1868 és 1917 között a tengerészeti osztály (Marinesektion) vezetője egyben a flotta parancsnoki tisztét is betöltötte. In: u. o. 24. A pulai helyőrség 17500 főt számlált a haditengerészettől, 6400 főt a cs. és kir. hadseregtől, illetve az osztrák Landwehrtől. A városban 5000-6000 fő rendőr, vámos, valamint a hadi kikötőben 9000 - 10000 munkás is dol gozott, akiknek az ellátása szintén a haditengerészethez tartozott. In: Kriegsarchiv Wien (a továbbiakban K A W ) Marincscktion (a továbbiakban MS) I . GG 45/D-1/14- 1917. sz.
2
3
4
A z alábbi
táblázat
a haditengerészet
egészségügyi
intézményeiben
történt
beteg
5
létszámot mutatja 1914 és 1916 k ö z ö t t : .
Hivatásos á l l o m á n y
Létszám 1914
1918
fregattorvos
1 3 4 14 46 17
1 6
összesen
85
tengerész v e z é r t ö r z s o r v o s 1. oszt. t e n g e r é s z fötörzsorvos II. oszt. t e n g e r é s z fötörzsorvos tengerész t ö r z s o r v o s sorhajóorvos
Tartalékállomány
8
19 48
10 92 Létszám
1914
1918
tengerész s e g é d o r v o s
6 12 10
1 25 5 3
összesen
28
34
tengerész t ö r z s o r v o s sorhajóorvos fregattorvos
6
7
A betegmozgás megnevezése
1914
1915
1916
betegleadás
15768 12684 2651 100 13 550
18574 16002 2540 166 14 720
21262 18085 2664 195 16 926
gyógyult m a r a d a n d ó e g é s z s é g k á r o s o d á s s a l elbocsájtoU meghalt kezelés i d ő t a r t a m a átlagosan - nap átlagos napi b e t e g m o z g á s
Nagy gondot okozott az á l l a n d ó orvoshiány. 1917 októberében m á r 51 fő aktív orvos hiányzott a haditengerészet orvosi karának á l l o m á n y á b ó l . A b é k e é v e k b e n átlagosan 1 0 - 1 2 orvost vettek fel évente. A z első három háborús é v b e n azonban c s u p á n összesen 14 jelent kező akadt. A hiány leginkább a hajóorvosok körében jelentkezett. A csatahajókra, amelyeken 1000 - 1200 fő szolgált csupán 2 orvos jutott . A z orvosok 24 órás v á l t á s b a n dolgoztak. 8
A h a j ó o r v o s tevékenysége a behajózáskor kezdődött. Ekkor a hajó teljes á l l o m á n y á t vizsgálat a l á vonták. Ezt követően naponta, reggel 7 órakor kürtjel hívta az orvosi vizsgálat ra j e l e n t k e z ő betegeket. I d ő s z a k o n k é n t azonban a hajó teljes á l l o m á n y á t újra m e g v i z s g á l t á k . A z ilyen n a g y s á g ú hajókhoz 10-15 ágyas k ó r t e r e m is tartozott. A Tegetthoff csatahajón
5
6
7
s
KAW MS OK 466. d. XIV. - 4/1. sz. A világháború további két évéről nem találtam kimutatást Rangliste der k. u. k. Kriegsmarine (a továbbiakban Rangliste). Wien, 1918., K. k. Hof- und Staatsdruckerei, 63 -66. Rangliste 1 8 4 - 186. Vorschrift für den Sanitätsdienst der k. u. k. Kriegsmarine. Dienst zur See. Wien , 1910 , Kleinmayr und Bam berg in Laibach, 1. (Egy ugyanekkora német csatahajóra 4 orvos volt beosztva.)
9
fogorvosi ambulancia és röntgengép is m ű k ö d ö t t . A k ó r t e r m i vizit reggel 8.30-kor kez dődött. A viziten az orvosok és az ápolószemélyzet teljes létszámban vett r é s z t . A cirkálók 500 fős személyzetét 1 orvosnak kellett ellátnia. A t o r p e d ó n a s z á d o n és a tengeralattjárókon nem volt orvos". Ekkor a tengerészeti osztály a szárazföldi hadsereghez fordult legalább 10 fős átmeneti segítségért, amely tartalékos orvosok átengedését jelentette. Azonban a had sereg orvosi kara is hiánnyal küzdött. Ezért sem a cs. és kir. hadsereg, sem pedig az osztrák Landwehr, illetve a m . kir. honvédség sem tudott segíteni . így a létszámhiány állandósult. Ezt szakértelemmel ellensúlyozták, az orvosok továbbképzésére ugyanis rendszeresen sor került. A pulai k ó r h á z b a n tartott gyakorlatokat és előadásokat más-más t é m á b a n havonta tartották . 10
12
13
A haditengerészet egészségügyét a cs. és kir. Hadügyminisztérium tengerészeti osz tályának segédszervezeteként ( I I . ü g y c s o p o r t 9. osztály), a pulai h a d i k i k ö t ő b e n működő tengerészeti egészségügyi hivatal i r á n y í t o t t a . Vezetője, a flotta egyetlen vezértörzsorvosa a haditengerészethez tartozó szárazföldi és a különféle hajókon m ű k ö d ő egészségügyi intézményeket felügyelte. Személyi és katonai ügyekben viszont a cs. és kir. pulai kikötői admiralitás alárendeltségébe tartozott. A hivatal vezetője szakmai felügyeletet gyakorolt az orvosi kar felett, valamint irányította az orvosok továbbképzését. Ellenőrizte a haditen g e r é s z e t h e z tartozó intézmények és a hadihajók egészségügyi viszonyait és élelmi szerellátásukat. A hivatal tanácsadó testületeként ugyancsak Pillában székelt a tengerészeti egészségügyi tanács is, amely t u d o m á n y o s - technikai kérdésekben tanácsadóként m ű k ö d ö t t . A tanács rendes és rendkívüli tagokból állt. E l n ö k e a tengerészeti egészségügyi hivatal vezetője volt. A rendes tagok k ö z é tartozott a pulai hadikikötő vezető orvosa, a pulai haditengerészeti k ó r h á z vezető orvosa, valamint a Pulában szolgáló ö s s z e s tengerész t ö r z s o r v o s . A rendkívüli tagokat a tengerészeti egészségügyi hivatal egy-egy szakmai kérdés m e g v i t a t á s á h o z kérte fel. A tanács általában havonta ülésezett. A tagok l e g k é s ő b b két nap pal az ülés előtt kapták meg a napirendet. A z ülésen ismertették a m e g t á r g y a l a n d ó kérdése ket, amelyeket viták követtek, majd névszerinti szavazással határoztak az egyes kérdések ben. E l ő s z ö r a rangban legfiatalabb szavazott, végül a r a n g i d ő s orvos adta le a szavazatát. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. 14
15
A h a d i t e n g e r é s z e t az I . v i l á g h á b o r ú idején 3 szárazföldi kórházat tartott fent. A legnagyobb intézmény az 1862-1863-ban, Pulában átadott h a d i t e n g e r é s z e t i k ó r h á z v o l t . A z 500 ággyal r e n d e l k e z ő kórház a s z a k e l l á t á s o k teljes k ö r é t felölelte a s e b é s z e t t ő l a fogorvosi ellátásig. A z intézmény egyben a haditengerészet orvosi t o v á b b k é p z ő kórháza is volt. Parancsnoka egy I . osztályú fötörzsorvos volt, aki egyben a pulai kikötő e g é s z s é g ü g y i főnökének tisztét is b e t ö l t ö t t e . Orvosi kara 30 főből állt. A z orvosok 16
9
KAW MS I. GG 45/d - 7/2 - 1914. sz. U.o. 1 4 - 5 7 . " A Monarchia haditengerészete megközelítőleg 100 különböző nagyságú hajóval, naszáddal, illetve tengera lattjáróval rendelkezett. KAW MS 1. GG 45/a - 1/14 - 1917. sz. K A W MS 1. GG 45/a - 1/1 - 1917. sz. Sanitäts-Vorschriften k. und k. Kriegs-Marine (a továbbiakban Vorschriften 1891). Wien, 1891., K. u. k. Hofund Staatsdruckerci, Statut für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Amt 1- 5. Vorschriften 1891. Vorschrift für das k. u. k. Marine-Sanitäts-Comite 1 - 4 . Vorschriften 1891. Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstaltcn. 1. 10
12
13
14
15
16
m u n k á j á t 330 fős e g é s z s é g ü g y i s e g é d s z e m é l y z e t s e g í t e t t e . A pulai haditengerészeti k ó r h á z I . v i l á g h á b o r ú s t e v é k e n y s é g é n e k c s u p á n 1916-ig t e r j e d ő i d ő s z a k á r ó l maradt fent adat, az alábbiak szerint . 17
beteglétszám műtétek száma röntgenfelvételek száma laboratóriumi vizsgálatok száma fogorvosi vizsgálatok száma
1914
1915
1916
9905 795 536 4837 7899
10307 958 842 7328 13890
10553 1529 1019 5512 10897
18
Egy - egy kisebb k ó r h á z m ű k ö d ö t t D i g n a n ó b a n , valamint Sibenikben, amelyet a v i l á g h á b o r ú kitörésekor hoztak létre tartalékkórházként, 3 orvossal . Minden kórház saját egészségügyi osztaggal működött, ezekhez lelkészet is tartozott. A flotta egészségügyi intézményeinek napirendje megegyezett. Naponta két alkalommal tartottak vizitet, reggel 8kor é s délután 4-kor. 19
20
A haditengerészet a h á b o r ú kitörésekor egy k ó r h á z h a j ó t rendezett be, amely korábban utazóhajóként üzemelt Africa néven. A 300 férőhellyel berendezett, illetve átépített gőzhajó m ű t ő t és r ö n t g e n s z o b á t is kapott. A hajó felszereltsége és orvosi személyzete a súlyos sérültek ellátására, műtéti b e a v a t k o z á s o k r a is megfelelt, de feladata elsősorban a haditengerészet sebesültjeinek és betegeinek mielőbbi, szárazföldi egészségügyi intézetbe t ö r t é n ő eljuttatása volt. A 8 orvossal m ű k ö d ő hajó a v i l á g h á b o r ú végéig szolgálatban maradt a cs. és kir. h a d i t e n g e r é s z e t X . gőzöse n é v e n (Spitalschiff der k. u. k Flotte Dampfer X . ) . A genfi egyezmény é r t e l m é b e n fehérre festett, az oldalán z ö l d csíkkal ellátott hajó utolsó út j á r a 1918. okt. 2 4 - é n került sor . 21
A tárgyalt n e h é z s é g e k , valamint az egyre romló élelmiszerellátás ellenére a flotta egészségügyi helyzete a világháború n é g y éve alatt kielégítő volt. A z első k é t háborús év élelmiszerellátása a flottánál megfelelt az elvárásoknak. 1916-ban azonban m á r jelentkeztek a beszerzési n e h é z s é g e k . Új élelmiszerek bevezetésével is kísérleteztek. Ilyen volt a tejpor megismertetése a legénységgel, amely nem járt nagy sikerrel .1917 - 1918-ban az élelmi szerhiány már kritikus szintre jutott. ". Ennek k ö v e t k e z t é b e n csökkent a betegségekkel szembeni ellenállóképesség. A szigorú egészségügyi r e n d s z a b á l y o k n a k köszönhetően azon22
2
1 7
18
1 9
2 0
2 1
2 2
2 3
K A W MS OK 466. d. X I V . - 4 / 1 . sz. Vorschriften 1891. Statut für die k. u. k. Marine-Sanitäts-Anstalten. 1. Johann Tertschek: Das Sanitätswesen der ö. u. Land- und Seestreitkräfte im Weltkrieg 1914 - 1918 (a további akban Tertschek). Eigcnvcrlag, 2006., 66. A Vöröskereszt 8 kórházhajót üzemeltetett. A Haditengerészet alárendeltségébe tartozó cs. és kir. Dunai Flottilához 3 kórházhajó tartozott, amelyek a Dunán és a Száván közlekedtek. A fentieken kívül további 18, külön böző katonai és civil szervezetek által fenntartott, egykori dunai utasszállító hajó dolgozott kórházhajóként. In: Tertschek 68 - 75. Tertschek 67. K A W MS I. GG 45/b - 4/6 - 1916. sz. Az 1914-re érvényes napi 60 dkg kenyéradag 1917. január 1-től 40 dkg-ra csökkent. (A máj. 1. és okt. I . között adott, napi 2 dl bort azonban mindvégig kiosztották.) 1918-ban a hátországban még rosszabb helyzet uralkodott. Ekkor 100 fő tengerészt pihenés céljából mezőgazdasági munkára, Mezőhegyesre akartak küldeni. A m. kir. földmüvelésügyi miniszter nem támogatta az elképzelést, mert a hadifoglyokénál jobb ellátást nem tudtak volna részükre biztosítani. In: K A W MS PK X V / 2 - 2 / 1 0 - 1918. sz.
ban a fertőző betegségek kevésbé fenyegették a haditengerészetet, mint a szárazföldi had sereget. A legtöbb esetet a légúti, illetve tüdőmegbetegedések okozták. Ezek oka a hajókon u r a l k o d ó , nem megfelelő szellőzés miatt kialakult párás, meleg levegő volt, amely akár a 43 C fokot is e l é r h e t t e . M é g rosszabb k é p e t mutatott a tengeralattjárók levegőjének m i n ő s é g e . Felszíni haladás során a levegő hőmérséklete elérte a 30 C fokot, a páratartalom pedig a 75 - 80 %-ot. Merülésnél a h ő m é r ő 35 C fokot mutatott, a pártartalom elérhette a 100%-ot is. A gépházban a hőmérséklet 50 C fok körül mozgott . A fertőző betegségek közül l e g i n k á b b a malária és a nemi b e t e g s é g e k fordultak elő. 100 fertőző beteg közül 30-40 valamely nemi b e t e g s é g miatt szorult k e z e l é s r e . A k é p azonban k e d v e z ő b b volt, mint a szárazföldi h a d s e r e g n é l . A H a d i t e n g e r é s z e t ugyanis s z i g o r ú b b ellenőrzést vezetett be, en nek hatására a legénység 7%-os fertözöttsége 1,3 %-ra csökkent. A z ellenőrzés mellett a haditengerészet Kumborban egy b o r d é l y h á z a t is működtetett. A legénység csak ezt láto gathatta . Nagy gondot fordítottak a megelőzésre is. A Monarch nevü sorhajón központi szexuális oktatás folyt a matrózok s z á m á r a . 24
25
26
27
28
A z orvosi kar a hajókon is m e g á l l t a a helyét. P é l d a erre a cs. és k i r . h a d i t e n g e r é s z e t egyik j e l e n t ő s e b b , a Horthy M i k l ó s által irányított, az otrantói szorosnál lezajlott győztes ü t k ö z e t é n e k orvosi j e l e n t é s e . A h á r o m órát tartó szakadatlan á g y ú z á s b a n 3 osztrák magyar hajó (a Novara, a Helgoland é s a Saida nevü c i r k á l ó k ) , valamint t ö b b olasz és angol cirkáló vett részt. A csata s z ü n e t nélkül a végső d ö n t é s i g folyt, ami m e g n e h e z í t e t t e a s e b e s ü l t e k ellátását, elszállítását. A szállítás e g y é b k é n t is n e h é z k e s volt a hajók szük f o l y o s ó i n , sőt ez a s ú l y o s a n sérült N o v a r a alsó részein szinte lehetetlenné vált. A könnyű és s ú l y o s sebesültek szétválasztása a heves ágyúzás miatt megoldhatatlan feladatnak látszott, mert a l e g t ö b b sérült a fellépő sokk miatt súlyos sérültnek tűnt. A látható repeszs é r ü l é s e k e t szenvedettek azonnal tetanus injekciót kaptak. A sebesültek egy helyre gyűj tése is rossz lépésnek tűnt. A csatát k ö v e t ő e n azonban, k ö s z ö n h e t ő e n a gondos ellátásnak, m i n d e g y i k ü k , ö s s z e s e n 54 fő, k ö z t ü k 12 fő súlyos sérült életben maradt. A sebesülteket, k ö z t ü k Horthy M i k l ó s s o r h a j ó k a p i t á n y t a X . gőzös vette fedélzetére. A csata vesztesége k ö z é tartozik 15 halott is. Ö k azonnal meghaltak. T ö b b n y i r e gránáttalálat v é g z e t t velük, illetve a r o b b a n á s o k által leszakadt v a s t a r t o z é k o k o k o z t á k halálukat. K é t tengerészen viszont külsérelmi nyomok nem l á t s z o t t a k . Vélhetően a sokk k ö v e t k e z t é b e n lelték halálukat. 29
A haditengerészet egészségügyével a nagyközönség a különféle kiállításokon ismerked hetett meg. Ezért nem volt ismeretlen számukra a haditengerészet orvosi kara, illetve e g é s z s é g ü g y i szolgálata. A z 1915 áprilisa és júniusa között Budapesten megrendezett had es népegészségügyi kiállítás során az é p ü l ő Szent István csatahajó fedélzeti kórházát eredeti m é r e t b e n (8, 5 m hosszú és 4 m széles) mutatták b e . A z egészségügyi személyzetet felöltöztetett babák jelenítették meg. j0
2 4
KAW MS I. GG 45/B - 1914. sz. KAW MS 1. G G 4 5 / C - 4 / 4 . - 1917 sz. K A W MS I. GG 45/B - 11/1. - 1914. sz. Lásd: Nemi betegségek az osztrák - magyar haderőben az első világháború idején. In: Orvosi Hetilap 2006. nov. 19. 2237-2238. K A W MS I . GG 4 5 / B - 4 / 4 . - 1914. sz. " K A W MS I . G G 4 5 / C - 1917. sz. KAW MS PK X I V . - 8 / 4 - 1915. sz.
2 5
2 6
2 7
2 8
2
3 0
A ma m á r nem szokatlan kiállítási m ó d s z e r r e l sikerült elérni, hogy az emberek ne csak megismerjék a haditengerészet egészségügyi viszonyait, de azonosuljanak is problémáival, átéljék és átérezzék nehézségeit. G Á B O R KISS, PhD military historian Archives o f the Museum for M i l i t a r y History H-1014 Budapest Kapisztrán tér 2-4. HUNGARY
SUMMARY The development o f the Imperial and Royal Navy o f the Austro-Hungarian Empire begun in 1868 being based on the structure established by Admiral W i l h e l m Tegetthoff. The number o f staff-doctors o f the N a v y did not prove enough for the needed sanitary measures. The permanent lack o f doctors hovever was compensated by the expertise o f the medical staff. During the W W I . three land hospitals and one hospital-ship operated in addition to the doctors working on the single units o f the fleet In spite o f the constant problems, caused by the lack o f trained doctors the health service o f the Imperial and Royal N a v y proved to be sufficient.
