·
"
A GFEDCBA v és ~.
o lv a s ó k ö n y
A
zyxwvutsrqponmlkjihgfedc
az
ausztriai birodalombeli k a th o lik u s
e le m i
is k o lá k
s z á m á r a .
'..
-""
;~ '~ászonháttal
... ~
'--
I
/
,
kötve,
20 ujkrajozár
.
B é c sh c n .
A cs. kir. ískolakönyv
1868.
- kiadásban.
•
.
~'
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH
Nyilvános nép-iskolákban, a legfőbb iskolaihat6ságkü16n6s fölhatalmazása nélkül, csak az előirt 'és az iskolakönyv-kiadást igazgató hivatalban megjelent könyveket szabad használni; eze-A a cúmiapon kitettnél magasabb áron eladni nem szabad, k e t
"
.
'
1 .
'. 1
mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY
,
u u
v
••
A
U
zyxwvutsrqponmlkjih
2.
3 .
e
------"-~~-----
sIHGFE
e r
4 .
A
mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ
a , a. •
r
{\ GFEDCBA
. Ir, ur, ar, or, er, ~rr, ro, ra, 1ro, e ro, " Ó ra, ar ra, er re. orr, o ur. oro .. ora ro. oraer. o ra If. ar ra ir. er re ró. ,
,
.,
,
r
zyxwvutsrqpo
IHGFE
r
,
v'
.
,.,
"
",
r
•
"
l'
"
,
l'
,
"
r
"
. 6.
II :m:a W Z3
'I \'~
• .' . .
,
~
••
,
., , un,., un,, no.
- = -
en, on, on, ,
"
-
~nl. ne. no, an na, ni ni! né ni, . ~ ~
.
. · If nl,
. . . en,. nl, ,. III lll, fl nl, ro, DI..
7
mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG ,
a nő fl. .a né ni ri.
~
IHGFED
an na ra er en m, no el- fe!' ne ar ra! r
r
•
7.
m ., á , m, Im . .~ ma, mi~,
.I m e . a m a , e ·me, . . .ma 1, m a n, m a ma, "
.
.'
'.
8mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
."
nu no, mer, rem, , , mar, ram,nem, rom, . ...ro ma, ro ma 1, r~ma, mé ro, ra mam, rama i, örö ID,. ö röme, ö rö mem, ö rö. .... me Im, IIrom, uram, ,. ". ne nu ne mu, Im re. Ir nl• o rom. on nem .'ír'? ó né mal jm re ir .. ma ri nem ér ra ír ni. önnem ma íl·~ ,
,
,
GFED
r
•••
••.
ef'
~
8.mlkjihgfedcbaZYXWVUT
t
10
a né ni ar ra tart.
im re ef re tér. ot tan ti nót etet itat. ön mit tart? mit mér a né ni!
mlkjihgf ö
9.
z
ez, az, oz, W
,
ff
IZ, UZ,
túz, tűzz! réz, néz,
mlkj
, " .maz, mez, , nezz:
am az,
em ez, m e-
" zo, zene. ez oz. az or. ez itt' úr. az ott tú z, itt. ez réz,' az ott .méz, ez. az' ur ír, 8· Z ta nít. ni ni' itt "
v
a m éz! anna' ott a me ZlO re tér. ott
az az úr ó zet
oz.
12zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF
er re n é zze n ön! mi az ott? ar ra
mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF
nézz! 10.
.
].
ól, el, öl,
ül.al, él,. le, ló,lé, . t,· 'l"o, au, II Iét, lat, lát, lót, tél, ._
!@i~.~~
.
I
IHGFEDCB
_=~~
előtt, e lót te, e lót-
tem, olló, elé! el- . len, fiá la, na Iam. ez ul, az áll. az az úr ló. ez itt m ár lőtt, az' ott ó zet
mlkjihgfedcbaZYXWVU
lőtt, ez len. az toll, ft
m az
ott
lili om .
itt az, al ma! an na
ott örül, im re itt
őrt áll. a né ni tollal ír,
1
14.mlkjihgfedcbaZYX
h zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY
oh! ah! ehlha.hó1. h u:'h'1, hi! ~ hű, hol? .hit , hir. néha, 'hal, ha lál~ha lott, :hi nár, ha ho ta, ru ha, hám. itt a há 191 ma ri' ha lat ho zott, oh ez hi he tet len! ott a ha tár hol hat ház áll. an na hoz ta hoz zárn .a hírt. ö' hallo ta. mit te het ö ró la? im re a ház e lőtt áll. nem ta nul,
15
'ma ri, ha mar Ír. hol a tin ta? hát a toll? 12..A 1 .
ék, ők, ok, ki, kő, e ke, a kó, ká ka, teke.akol, kik? kar, kár, rák,mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE k ú t, kin, mák, .makk, tarka, akarat, akár ki, kék. a mák nem rák. a kar . nem kár. hol ül a ka kuk? ezek ka rók. a zok ke rekek. ott az kék mák. én irok.. a zok ott rÍ' nak. a ki nem tanul, az ok ta-'
16zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
lan. az ök rök az é két húz zák. ne künk ta nulnunk kell! o
13.mlkjihgfedcbaZYXW
b
eh, bú, be, ~ő, I~ rab, bab,bu~, (J hah, hor, hel, bár, bőr; zab, báb,b~ke, boKa, ben ne, eb ben, hennem, ben ne tek. az eb hű állat, ez bőr. az tar ka 'hab. ez a bal Iáh, ez a bal kéz. nézz be a ház ha! hol a zah? ne hozz ha hot, mert nem é· .. '1
000
o
17
zik az he zem. hot tal .mlkjihgfedcba .. e bet. a ló zah hal él. ű
14.
fl
ad, ád, idő. odú, .de, di ó, dal, dob, hid, kád, lúd, düh, .i de , o da , a moda, dél, dér , da-GFED hold, térd, ~ j i : : ; 'rab, bár-d, hod za. ki dalol ottkint? Ina da rak é ne kelnek. ma ri di ót tör. a kato nák do hol nak. a holdat már Ilit · \1 ' r,. Ie, ,v,~ t~ ~ \a '.:J" . f,oj',...l' 1'>', ,,, .d a"oIt t o wt;la at_" . . "~·IHGFEDCBA e.;:~ ;:a:../l~ "-n,a ' , 2 '"v.... ,l
Ung illnF
t~ t TI t::tl ,-.j
~1~~ifC'; ~ Á O C > ;'/ 'Yh,-l~.~ 4.~
,
Q .
\fiO
1
.
'f":'
,
,ill'
'-~'t! ~
,
.T~
,
'\..... 18mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ,
. rad-e adu
na? tudod-e
mit kér dez tem? a de rek , néha ártanak. anna rend." ben tar tott min dent, de te nem tar tot tál ren det. a rúd dal e meI nek:~
./t:
1.". fl1, fl'1IHGFEDCBA c: ~, fű, II ~u-··I·,.. ~ra, ·u,_IQ, lU, II
19zyxw
föl, fel" fél, fúr, fűz, rőr, fut, fa kő, fö dél, fer kó, fűz fa. hol a fa?' itt a fű. azúr fá rad. én fu tok. ez fe.. ke te hol ló, az fe hér' fal. ' mi . föl fu tot tunk a ha ..... '" lom ra. a makk: fán nő. ott a zok a fl úk mu latnak, mi ta nu lunk. ki kelet kor a' fák le ve led zenek- itt. rőf fel rnér 'nek ? ö "nem" mel fe lel.
••
/ zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ,
20 16.
J
új,ej! ujj; jó, jő, juh, haj, . háj, . jöj! jaj! jár, járj! ülj! írj! kérj! - állj! ju har fa. tá j~k, tajték. ez jó háj. az új ház. ki.. fut a tej- ezek jn hok. jól írj! jó u ton járj! j aj ne ki, mert nem jóuton járt! a
~
2l
~am bor
fl II jó fl ú, 'ajó .IlmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ú' ér de meI jn tal mat. a. .mi . jó, azt tedd. uj jat húz ni nem jó. hol Jártok? 17.
p ~~~~. ,~~~~.
'lJ;J/; 1 '///1 /; ·7 _ . , ;
r
~\
I
ep, a pa~ 1 pá pa., ka~ 'k' , IHGFEDCB pa, ep,nep, GFEDCBA . nap, pap,
\\' , \ \
\ \ '\ '
,
'lill
\'
. ~ lap, pép, ~~~~d. pör, por., pók, talp, alap, kö zep, fölep, part, párt, pénz, pléh, prém, ka lap, pom p,at . ez az én ka la pom; .amaz ti ed. ne lopj, mert lop.
a
22A
hűne ne pör le ked jél!
n i zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
a pap jóra ta nit, ta nulj tő le! a ma da rat lép pel fog ják.
18.mlkjihgfedcbaZYXW
, ., """ as, IS, es, e so, a so, os, , , se, sem, mas.: sas, sas, sár,me se, si ma, ká sa, ré tes, test, rest, ke se, Ius ta, sajt, sa] ló.
23
a . rest em ber nem jó em her, de a Ius ta ló sem jó ló. jóaz· is ten, jót ad. sok em. her sír i mi att. Ő . sesa ját hü nemlkjihgfedcbaZYXW ink sa tor ban lak tak. sá ros láh bal ne jőj i de he! se tét hen ne' jár" ja tok, mert el es het tek. ne Ióss fuss! so ha se ha zudj! si ess.. mert elké set. ta nulj és ta níts, ne bánts má so kat. oktasd a tu dat lant. te le .kas sal hoz tak al mát, o
19.IHGFEDCBA
,
,.
ev,
l'
IV,
V'O,.mlk
, GFEDCBA ",
e
VI,
,
VO,
,
VO,
1-
., VI V O ~
van" , vaj, var, va-
VIZ,
.,
ros, varas s.vldék.avas .f
-.-"'--~
. i , ~ , : ~ : ~ '-:~= :,~
~ ,.o ·J ~ ··
./
V
aj.'
a va das ·kert ben. va dak van nak. ez itt vak, ab lak, ~Z ott vak em ber és a maz ott vi téz fér fi ú. más a vas sal,' más a va-
.sal. jó ért jót várj. ne ve re ked jél! vi rít a mező.· ist ván sok év vel i dó-
.
25
sébb . mint
azt
tedd
éne a . mid -van. el, amá sét el. könyv vel jőj
ne vedd
.is ko lá ba!mlkjihgfedcbaZYXW )
20 . ...
--=
.ll {M I!
'.
'<
.
," , .. . ag, eg, ]ga,. Ige, :..... ., ...~ ' ('IHGFEDCBA ~.Jeg,/q:. vag, v:,g, fog·, mag, goz"GFEDCBA ,,; d gaz, g·omb, láng, gond, a gá~·, vi.. .1
~)~0: rt
.;;
. \..)
-.-.
r t f t ' r ~ ~ ~ ~ ~~, :
\
.,
.
,
'''''4.
rág, ga Iamb, igaz,
jga~z.. silg-, vét ség, üd vös ség, .:vi .. tézség·, imád ság·,restség- _ itt a rnad zag! az a ga rak se he sen fut nak. a fán r
26
ágák s Ie velek 's vi rá-: gok van nak. ez gom ha, de nem min den gom ha jó gom ha. az ég zeng. még is zeng az ég? aki víg, még bús is le het.' az ö re gek . e lőtt hajtsd meg. ma ga dat! a fa lánggal ég. 21.
~;-. "--f ez?
~ZmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ
J E l l .~ .'
!
ez~l, Iéez,GFEDC
czam, CZIn, ezet, , czomb , arcz, .. , harcz , ércz ,1; bércz, aczél, eczet, Iecz ke, czi cza, czi ne g~e,kraj czár. .
27
a czu kor é des. reg- gel táncz es te láncz. jobb a. hé ke mint a harcz. mt . czin czog itt? a czif ra' ru hát ne ke resd! ne ezi va kod jál! a kert léczczel van he ke rít ve. arczczal fordulj fe lém! is mer-ed-é a strucz ma da rat? 22.
~S
,-
acs, ÖCS,
eser,
csel, csík, , esucs, csitt! .esont,
,.' - zyxwv
racs, " csur, csal, csap"IHGFEDC ,,: i . cso, csend,
28
~zyxwvutsrqpo
gQrcs, :korcs, bölcs, kulcs, , nincs', fecs ke, har csa, köl csön, ki li nes, hi lines. itt a kul csok? nin cse nek itt. mi jobb a macs kánál?a kecs ke ? hol tél nincs, hó sincs, jég sincs". jobb a van, mint a nincs. sán dor igen csaes ka fl ú. mig ö itt nem volt, csend volt, 'itt. de mármost . nincs bé ke ség.mlkjihgfedcb a ház ,te te jét ácsok csinál ják. sen kit se csalj nleg! ne csu folj ki mást! ne csak tudd ~ jót, de cse le kedd is! ha jót cseleked tél, sen ki töl se tarts.
29-
is ten gon dot vi sel rád. ne fe.csegj,he csülj meg min den kit. Ja ka da lomhan . nem de ka láes "csal for go lód Ba;k? a ki kölcsönkér, nemlkjihgfedcbaZYXW i g~n költ sön,GFED
esz,
osz, mesz, resz, szo, szu, - szaj,..- _ szál, száll, szem, szél, szén, SZIV, szarv, szomj, szues, ka sza, csősz, cső szök, fa.. szeg, vas szeg. rosz. szuröd van, megfá zol benne. a Illa cs ra. vasz állat. ,
""=,
-<
",
ff
-
,
,
,
,
•
-~/.!-
"""\
,
•
ka
ff
.
30 -
r
•
mlkjihgfedcbaZYXWV ,
a - ra vasz saggonos~" ság. az alma nem mesz-IHGFEDCB sze _e sik 'a fájá tól, a kölcsönt visz sza szok ták ad ni. a jó szem jól lát. több sze-m töh het, lát. gőg gel nemmesz sze jutsz. ,pis ta vas szor galom mal i par ko dik. ezek itt' lisz tes Iá dák. mit veszesz pénze den? mit ho .. zasz ne kem a vá sár ról? a fa lat sár ral ta pasztják és mész szel szok fák he me szel ni.. sze ,resd, ' tisz teld és imádd az is tentl a szen te ket tisztel ni sza had is, illő is}
31zyxwvut
hasz nos is. a szen tek ,képe it is tisz Ieldl szü le idet is' tisz tel jed és szeres sed. a mint vetsz ugy. a ratsz. .mlkjihgfedcbaZYXW . 24.
igy, ugy, ügy,
. hogy,
agy,~,
ágy ~lágy,légy., , vagy, vagy,,' gyül, jegy,< hegy, a gyag'--, , , a gyu, angy,
tárgy, rongy,
völgy, gyöngy~ györgy, gyolcs, ho gyan, fagy g yú , meggy, ez gyöngy vi rág. a 'gyöngy vi-IHGFE rag JO sza gu. az gyom. a gyo-. r
•
,
,
.
.;-
32
IDot gyom láld ki! én gyer mek va gyok~ de. majd nagy le szek,
'. csak' jót tégy, csak jó légy, hogy jót vég'y. a fej egy ré sze a tést nek. már nem fagy. elmult a tél. a nag'y fagy és szá razság sok szor' ár tal mas, ma g'yar . or szág szép or szág. gyu ri csak n~gy ügy gyel haj jal jöhe tett ,is ko lit ha, mert lá ha. fáj. az an gya lok ránk vi g'yáznak.mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA a hazug gyer mek f'OSZ gyer mek. 25.
-ty
·tya~há tya. tyúk, konty ~ponty, pinty, a ponty hal. egy _tyúk nleg két tyúk _§ há rO JU tyúk. az ra petyeg.a pinty .a
=7
.ó
33
ma dár, pin tyő ké nek is hi ják, az pety tyesmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK tyú k. ez mér ges -ku tya. a bé ka ku ru ty tyo 1. a jó ha lász nem egy ponty tyal jó va" sar ra. .
26.
ly
ily, oly, hely, moly, foly, gó Iya, ba goly, mely, mily, dölyf, ölyv, gally. Uug. ilIl!ftr. \)'ib:l jiit $tofbllliTen.
340.
oh, de su lyosie her 'ez! a: fán galy lyak, amlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH galy lya kon le velek van nak. te a ha goly lyal hu hogsz, a ve réh bel esi ripelsz, a .lllelygyel' mek jól vise li ma gát, azt sze re tik. helylyel köz zel most is esik hó. 27.
ny in,y, hány, a nya, ke nyér, tányér, kony ba, csíny, Iyány, asz, , szony, enyv, arny, szarny, Inenny, szen ily, könyv, nyárs, nyelv. az én á nyám j. gen jó a nya. a ke nyér e le del. a bú rány sze Hd állat. sok ku tya egy nyu lat
35
köny nyen el nyőmhat, köny nyil ott a vi téz ség, a hol nin csen ellen ség. li tyegmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ a ke v é s jószág nag-y edény ben, ha ráz zák.
a tyá dat, a nyá dat tisz tel jed, ihogy hosz szú é le tű le hess a föl dön. gúny nyal ne illess s e n kit. 28.
zs zseb, zsidó, zsúp, zsír, zsák zsá lya, rozs, ró zsa, zsuzsi, gúzs, t-örzs, zsold, paj~s, zsámoly, zsi neg, zsi~zsik. de sok zsír van itt! ez u gyan~ csak nagy sze mű ..
3-·
36
rozs! ezek a zsá kok mind roszak. zseb van, de pénz, nincs. a zsi zsik el ront ja a ga bo nát. ezen föl det rozs zsal szok ták be..;, vet ni, azt pe dig zab bal. ör zst esi no san varr. e ,gész sé gedl'e vi gyá,zz! az egész ség. nagy; kincs, jó zsi ft gyelInes fl Ú, de jól is ta nul •. 29.
ez itt őr Jött só, az, pe dig kő só. a fa kard nem vas kard, demlkjihgfedcb a' fa ló sem j ga zi ló. a fa híd sem kő híd ám! hu da és pest kö zött a du nán láncz híd van.' más a híd fa, más a fa híd, de dol mány szűr is más ám mint a sZllr .dol mány, kar szék és szék kar nem mind egy. ,.•.•..
87 30.
Imre,
J )0 na.
dános,
"·anka.
Lajos,
lJ bald. Luna ..
Henrik, (JI rik, ·Pe rencz, Elek,.
Énok,
Tamás,
Hedvig.
Fran
e1Ís
EteJ ke.
ka.
Éva.
Teréz.
Za ka ri ás, ZSlg qlond; A, dolr,mlkjihgfedcbaZYXWVUTS Anna. , A dám, Agnes. "en del. ~(le,
lUihály, Károly,
Dénes, Péter,
Béia,
R u d o lf,
(jzt czel le, (.á bor, Gynla,. Orbán, ••
O dön,
"ero ni ka. ~eszte. Jtlar git.
lia ta Jin.
Dó rotytya. P i roska.
Mor bála.
Hozá lia. Gizela.
György.
O r 80 Ira .
••
Orué bet. Sa Jol ta. Szi dónla.
Sándor, Szanist ló, Elek ke resst ne vek.
38
Imely, Uny, Ur mény, fiz bég, Lyn ba, Tyn kod, N yá rasd , Csor nok , Ó C S & , Ör kény. Ezek hely sé gek ne ve Ch = Cs; oh -:- cs, Y = 1, Y = l.: Zi chy = Zi CSi1 Sd ehe nyi ~ Sd cse nJi, La ky = La ki, Fá y = Fá. i. Ezek ve ze ték ne vek. í.
31.
Jaj de me leg van! A hő ség szin te fu laszt. Már iz za dunk is. Ott se tét fel hő ke re ke dik és el bo rít Ja az eget. A villá mok csak ugy czi káz nak ben ne. Már az ég is zeng. A" vil lám le is tit het és gytíjt hat. • Az e rős tölgy fát is le dönt he ti. A fenyüt is szét ha síthatja. A kö szik la i gen me rev és ke mény, de még ezt is szét mor zsol hat ja. Én nem ret te gek az ég dör gés 001 és villám lás tól, Engem Is ten ó tal rnaz, O te rem tett." Az ö gyer me ke va gyok. "mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ
39'
J ám bor,
szor gal mas és engedelmes Iparko dom len ni. . Ó majd meg 6 tal maz -. A mit ö a kar, az tneg törté nik. Ö min den ha t6. Ö .akar ja, .s az ég dör gés el áll. O parancsolja, s a villám lás is meg szü nik, . A fel hők el szé led nek. -. Az ég ismét kiderül, és a nap szé pen ragyog.
32. 3,
á.
,
b,
ez,
CS,
A, A; B, Cs,
d,
ez, D,
IHGFEDCBA
, r t mlkjihgfedcbaZYXWVUTSR e, e,
e,
g,
gy,
í,
h,
Í,
,
H, I~ 1, I
k,
K,
GFEDCBA L,
! • e,
j,
{O-
J,
n,
m,
ly,
ny:
Ö,
Ó,
or
.- O,' .IHGFED
.. L, Ly, M, N, Ny, 0, '0, 0, 0, 0,
1
( ~
7'
O , 'I l, m , GFEDCBA
'1 'Y '
ó,
o~
..
O ,
a' a
e>
a
9 (;y ,
2 y ,J t9 6 .
'1 mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONML
et
""1
p, '"
u,
ty,
f,
s z,
S,
T ,
Ú,
,
P, R, S, Sz, T, Ty, U, U, ,
f,
-$
c21 g z
t
~,
c t,
g;
,;:/1'
r77
ru,
o::)
o,
'I f ,
!Ii, ~,'I- .•
il,
il,
.-- '" U, U, i4 ~J
.«, ~
v,
z,
V, Z, V -
f
V,
~f
zs.
Zs . 'Z i" ,
$, $ 0 .
U,
~
i
33. Isten teremtett mindent, O monda: gyen" és meglett minden.
"Le-
A mi a világon van, mind Istentől van. Még a legkisebb füvecske is tőle van. Az Isten lát mindent, O hall is mindent. Súviinkbe is belát, és azt IS tudja, a mit gondolunk. Isten gondot visel mindenre. AzmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ö akarata nélkül egy hajszálunk sem eshetik le fejünkról. Ö mindent megtehet, a mit akar. Ha akarja, ajég azonnal elolvad, a mező kizöldűl, a fa virágzik, a gabona és g'yümölcs. megérik. Ha akarja, a fák levelei lehullnak, a földet hó borítja el, és a patak befagy. Ha akarja, élünk; ha akarja, meghalunk. A mi jó, mind Istentől van. Ö adja nekünk az ételt és italt; az erőt és egészséget. Isten még.az állatokról is gondoskodik. A féregnek is megadja azt, mi neki szükséges. De Isten mégis az embcrtszcreti legjobban a földön.
42
A j6 gyermeket jobban szereti, mint rm szemünk fényét. Isten legjo b b. Benne semmi rosz sincs.mlkjihgfe Ö a jót szereti, a roszat pedig gyülöli és bünteti. A ro sz gyermeket is megbünteti. . Gyakran gondolj Istenre, örömest imádkozzál és j6 légy: őszivesen meghallgat. lIa jó leszesz, szived nyugott ,lesz. Adj hálát Istennek ,mindazokért, miket neked adott. 'Csak úgy adsz neki igazán hálát, ha j6 leszesz. Akármely rejtek-helyen légy, lát az Isten, 1 '0 , szat ne tégy! 34. A 16, tehén, ökör,
sertés, tyúk, 'lúd, kacsa, kutya, macska - házi-állatok. A tehenet fejik, és tejet ad, Az ökör az ekét és szekeret húzza. A .sertéat meghizlalják, és belőle húst és szalonnát kapunk. A lúd tollaival vánkosokat töltenek meg; szárnyatollaiból pedig irótollakat csinálunk. " A kutya őrzi a házat. ' , ' A 16 rúg vagy hti.'ap; a kutya is harap; az ökör és tehén szarvával döf; a macska karmol.
/
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO
35.
Arad, Bécs, Buda, Czeg'Iéd, Csanád, Dehreczen, 'Eger, Esztergom, .Érd, " Fehérvár, Gáes, Győr, Hatvan, IgIó, Jászherény, , Kassa, Lippa, Mohács, Nógrád ~' 'Nagyszombat, Ny-árasd, Orsova, Örs, Pest, Pozsony, Rozsnyó" Selmecz, Szabadká, Ternesvár, Újhely, Uzbég, Vadkert," Velencze, Zomhor, "Zágráb, Zsadány. Ezek városok és helységek nevei.' o
o
o
,
o
o
00
3 6 .
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXW
A sas madár. A sas más madarakra tör. Elragadja őket. ~zért rag a doz6 ma d árna k neveztetik.mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG T ű vel szoktak varrni. Az ár is tű . A csizmadiák használják. -A festész képet fest. A' molnár a gabonát lisztté őröli, Hol őröl a I:I101nár? Malomban. A cs6ka fekete .. A koczka .szegletes .. Az 9SZ már beállt. A levegő hüvösebb, Ezt leginkább reggel és este érezzük. Itt több alma von. Számláld meg t Ez nagyobb, az kisebb. Válaszsz magadnakközölük. Előbb gondolkozzál, azután beszélj. Ez szokás. Köv~sd!
. Jó
37.
, 'i'.fej része a testnek. Az ajt6, íai, födél, ablak és kemencze részei- a háznak. . A kertben gyümölcsfák, az erdő ben vad-GFE fák ván~ak A száraz-fa jobban ég mint a nyers. A csibe sipeg, a lúd gágog, .a . farkas "ordít, a bárány bég,'a kecske mekeg, a medve .morog. ,IHGFEDCBA A sertés ronda állat; de hasznos. A. föld valóbán sZép; ·Bok. van .benne olyan, minek örűlünk ; de a föld mégsem maradandó lakhelyünk. -" i
c
-o
45mlkjihg
A zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI j6 ember nem kevély ~ nem egyedül
maga hasznát keresi; rejtekben .is j6t tesz; mások hibáit nem kürtöli. A földnek öt része van, úgy mint: Európa, Ázsia, Áfrika, Amerika, Ausztrália.GFEDCBA I
~ l) o 1 - ,
38.A O lv á s á s i
g y a k o r la to k
. H á II Y ajtó vall itt? fönszóval l Hány
.
Számláljátok ablak vall itt?
megIHGFEDC . fl
46
Nekem egy fejem, két szemem, két fülem, két. karom, két kezem, két lábam van. Hány ujj van mindegyik kézen? Hány hüvelyk van mindegyik lábon? A madárnak két lába van. A ló négy lábon jár. A légynek h at lába van. A ráknak nyo lcz lába van és két ollója, melyekkel csfph et. A kigyólmak nincs lábuk. Egy hétben hét nap van. Mi neve az elsőnek, a másodiknak, a harmadiknak, a negyediknek;. az ötödiknek, a hatodiknak, a hetediknek? 39~
A vér veres. Az ajak piros .. A buzaA mogyoró yirág kék. Milyen az ibolya? .mlkjihgfedcbaZYXWV b ar n a. A diófa bar n a. Az arany sár g a. Mi sárga még? A fü z öld. A falevél milyen? A holló fe ket e. Mi fekete még? Az egér s z ü r k e. Mi szürke még? A hó fe hér. Nevezzetek három fehér tárgyat! Akorom fe ket e. Milyen a rózsa? Milyen a cseresnye ? Milyen a haj? Milyenek a házak falai? Mily szinüek a lovak, tehenek, ludak? Az emberek vagy fehérek, vagy feketék,. vagy barnák, vagy olajszinüek.· 40.
A teke g m b Ly Az asztal sze g 1e tes. ö
ö
ű.
Mi gömbölYii m~? Mi szegleses még?
47 zyxwvu
A pálcza ~gye n es. A szarv g o r be. AAt ! hegyes. A gyŰSZ1l tompa. Az asital lehet gömbölyü, de 'szegletes is lehet. A fa dereka (törzse) egyenes; milyen lehet még! A kés hegyes; milyen lehet még? 4 1 .
41.
Az irósvaj lágy; a kő kemény. Az A kéreg arany sulyos; a gyapjú k n n y durva; az üvegtábla sim a. Amalomkerék . nedves; a malomkő száraz. A Iió hideg; a kéz meleg. A jeg sima, hideg és keA kémény. A hó fehér, lágy és hideg. reg bar n a, du r v a és s zár a z, A vas b a ru a; és' iriilyen még? A moh p uh a; milyen még? A leves for r 6; milyen lehet még? A toll k n n y ű ;. milyen még? ö
ű.
ö
42.
A tej veres-e? Nem; a tej fehér. A szalma sár g a - e? Igen; a szalma sárga. Az irósvaj lágy-e? A hó meleg-e? Az alma sze g 1et e s - e ? Milyen az eper? Milyen a jég? Milyen az irópapiros ? A rózsa i IIa tos. Mi illatos még? Az érett alma jóizű. Az 'éretlen \ alma iz et 1e n. l
4.8zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF 43.
3 · fa nem Az ablaktábln átlátsz6;mlkjihgfedcbaZYX átlátszó. Nappal világos, éjjel sötét van. A forrásvíz tiszta; a posvány z a v a r o a Az arany fényes; az ólom homályos. A páva s z p ; a sertés cs li nT a. ,Az ökör nag y.; az egér kicsiny. A gereblye hosszú; a fésű. r v i d, Az országút sz éle s; a gyalogút ke skeny. A hid széles; a bürü keskeny. A , . folyam m l y : a patak sekély. A torony magas; a gunyhó alacsony. A tölgyfa magas; a cserje alacsony. é
ö
é
44.
A kötél vas tag; a fonál v é ko 11IHGFEDCBA Y : A diszdll r va; a nyúlszőr f in o m. A fűzvessző haj l k o n y ; a bodzavessző t réke ny. A bőr' h a i 1é k Olly; a kréta t 9 r é ken y. A tej híg; á sajt s z il á r d. A 'fil. 1e ves; a széna asz ú. Az őszember öreg; a gyermek fiatal. Az üveg vagy tiszta vagy tisztátalan. A macska tiszta; a disznó ronda. A szarvasbőr erős; a juhbőr gyenge. ' Nevezz három gyors állatot. Nevezz egy 1ass ú állatot. Nevezz három vad, három II á z i állatot. A görény k e isy e t l e n ; a juh sze 1id. A 16 b áto 1'; a nyúl fél é nk. Kár t é k o n y - e a hernyó? Miért ? Has znos - e a méh? Mi rGFEDCB tf
nóserte
é
ö
é
4 9
zyxwvuts
45:
En olvas ok, mmlkjihgfedcbaZYXW i olvas un k. Mi hall u'n k, lát u nk, Iélekz it nk, beszél nk, gondolko-' / zunk. Mi eszünk, cselekszünk. Mi sokat tehetünk. De csak j6t tegy ün k! A 'tanító tanít. A tanítványok tanul nak. A pék süt. A szakács és szakácsnő főz, A halász halat fog. A vadász vadat űz.' " A kutya ug at. -: Az ökör bog. A kakas kukorít. A tyúk kodácsol. A Md gágog. A 16 nye r í t , fut és kocsit hűz , a lovagot viszi, szénát eszik, fekszik és alszik. A madár repül. A hal uszik. A féreg mász. A fa no. A virág virágzik. A víz foly .. ~Az atya kiálta: Imre és Laczi, hol"vagytok? A kertben vagyunk. Mi csinál ott Laczi? Segít nekem. Mit csinálsz te? Semmit . sem csinálok. Mondjátok meg, mit csinált a két fiú? Semmit sem csinált. Henyélt. Milyen sok látni- és tenni-való van a kertben! Nem hasznáihatták volna az időt? Gyermeknek nem . illik restnek lenni; a restség' kezdete minden rosznak. Az asztalt' csinálják. (Kik? Asztalosok.) A házat építik. (Kik? Kőmivesek.) A ház építtetik: (Kik által? Kőmivesek által.) A követ .- fejtik, törik. A téglát égetik. A tégla égetUUQ: illl1ftt. ljilJe! iilr -~nt~omea. 4 ü
50 tetik. (Ki által? Téglás által.) . A házat lakják. A butorokat készítik.. Az ételeket főzik. 'Az ételek főzetnek. (Ki által? Szakács vagy szakácsnő által) A ruhát vanják. A ruhák varratnak. (Ki által?) A gyermekeket növelik. A kis gyermeket megmossák, fölöltöztetik, Ievetköztetik, etetik, lefektetik, elaltatják. A j6 gyermeket atyja megjutalmazza. A j6 gyermek megjutalmaztatik, (Kik által?) A roez gyermekeket szüleik megbüntetik. A rosz gyermekek megbüntettetnek. (Kik által?) A jó gyermeket tanitója megdicséri, A j6 gyermek . megdicsértetik. (Ki által?) Kérjetek, és adatik nektek. Zörgessetek, és megnyittatik nektek. 46.
A szarvas seb ese nmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP fr-t, A kakas ha ngosan kukorít. A csengetyű .ke l Ie m es e n cseng. A harang hog y a II szól? .A vadlúd magasan repül. A jó gyermek szivesen enc-edelmeskedik.Fönszóval olvass! Értelo mes en olvassatok ! S z é pen üljetek! Miért nézesz oly s s o m o r u a.n ? Könyvedet tiszt á n tartsd. Péter r o fil z ú lír. Pál j Lolvas, A nyúl bal r a futott j a vadász job b ra lőtt. Eltalálta-e a vadász a nyulat P. A kutya. fél r e ugrott. A rák hát r II mász. A azorgaló
5tzyxwv
l' e mas tanuló el Ö r e halad. Lajos m e s s zimlkjih ment, Ma seh o v á sem megyünk. Reg gel hüvös van.' Dél ben melegen süt a nap. Est e sötét kezd lenni. É j jel alunni szoktunk. Fog-e ma esni? T eg nap esett-e? 1YIindi g foglalkozzál! N é h a sétálni is szoktunk. Ma írunk, hol nap' olvasunk. Soh as e hazudjatok! A hazudság ro sz mag, melyről jó gyümölcs soh a se ID terem. Mi van ott le n t a pinczében?Mi van ott f önt a fán ? Ki ül ott hátu I? Ki ül ott elül? Atyám m e s s z e van tőiem.Ki van és lát mindenütt?
47.
A földmives nem szántotta meg a földet. 1\1 i ért? Mer t nagyon kemény volt. - Gyula megbülltettetett. Miért? - A gyermekek .iskolába járnak. Miért? Károly nem me het ki. Miért? Mert nem bir járni. - Imrének nem lehet ki mennie. Miért? Mert meg van neki tiltva. Még többet is beszél h e tnék, mert bírnék beszélni; de már nem le het többet beszélnem, mert nem illík. itt ez a könyv ? Arra-való, Mire-~aló hogy tanulj belőle. Mire-valÓ aszék? Mir~ val a toll? :M i r e - val a fa? l\<1i v é gre sütik a kenyeret? Th'Iir e - v a16 a víz? Mir e használjuk a lisztet?IHGFEDCBA N I i r e - v a 16 k a macskák '( Mir e - val ó a kulcs? ó
ó
48.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXW
Isten teremtette a mennyet és földet, a napot, holdat és ' csillagokat. A hegyek és: völgyek, a folyamok és patakok, ~z erdők' és rétek meg a szántóföldek is mind Isten teremtményei. , A j6 Isten adja a napfényt és esőt, a nappalt és éjjelt, az ételt és italt meg a~ egészséget is.mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Ö , éltet és táplál minket, és gondot visel ránk. Az egek Isten dicsőségét hirdetik, és az égboltozat az ő kezeinek munkáját. Dicsértessék az szent neve mindörökké l ö
49.
A kisdedek ajkai az Úr dicsőségét zengedezik. A 56 gyermekek szeretnek imádkozni.' Mikor Jézus tizenkét éves volt, elment szüleivel a templomba. A 56 gyermekek örömest mennek a templomba. Édes Üdvözítönk megangyalaik mindig áldá a gyermekeket. Az látják a mennyei Atyának szinét. Az őrangyal ·örül a j6 gyermeknek: a l:OSZ gyermeken pedig szomorkodik. (Oh édes őrangyalkám, szépen kérlek, vigyázz rám. Légy vezérem, hogy mig élek,.' mindig 56 és jámbor legyek" s holtom után, .vesess be az Istenhez mennyekbe.) ő
SzemléletiA
t A r g y a , k . mlkjihgfedcbaZYXWVU
1. Könyv, tábla, papiros, tinta, toll, írón, kréta, vonalzó ,2. Asztal, szék, karszék , pad, zsámoly, tükör, szekrény, ágy. 3. Fal, ablak, ajtó. 4. Szoba, kamra, konyha, pincze, lépcső, padlás, tető, kémény vagy kürtő.. 5. Kés, olló, tű , fürész, fejsze, kalapács, gyalu, kapa, furó, lapát, fog6, gereblye, sarló. 6. Köntös, nadrág, mellény, kalap, sapka,' fejkötő, nyakkendő, nyakravaló, ing, dolmány, .kötény, köpönyeg, szűr, bunda, csizma, czipö, papucs, harisnya, keztyű. 7. Kenyér, leves, hús, zöldség, vaj, sajt, gyümölcs, kalács, burgonya. 8. Víz, tej, bor, ser, must, kávé. 9. Tálak, tányérok, üvegek, bögrék, fazekak, korsók, karmák. kések, villák, kanalak, csészék. 10. Gyermek, fiú, leányka, ifjú, hajadon, férfi, n o /Ú T , asszony.
I
I
54A Atya, anya, fiú, leány, nagyatya. nagyanya, unoka, bátya, öcse, néne, húg.
1 1 . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK
12. Pap, mester, tanító, földmives, orvosbiró, kereskedő, katona, mesterember, fuvaros, hajós, pásztor, napszámos, szolga.
13. Kutya,
macska,
tehén,
ökör, ló, sza-
már, juh, kecske, sertés, tyúk, jércze, kakas, csirke, lúd, kácsa, g'alamb, pulyka, páva.
14. Fa,
cserje, gomba, moh, penész.
gabona,
fil,
káposzta,
15. Kő, ezüst, arany, vas, agyag, gyapjl1t len, kender, selyem.
16. Molnár, pék, mészáros, csizmadia, varga, szabó, kőmives, ács, asztalos, kovács, lakatos, üveges, fazekas , bognár, nyergep·, takács, festő, pintér, kőfaragó. őz , nyúl , süldisznó 17. Szarvas, borz, elefánt, majom.
, egér,
18. Füzfa, topolyfa,
fenyűfa, tölgyfa, hársfa, bikkfa, juharfa, gesztenyefa, almafa, körtefa, diófa,szilvafa, cseresnyefa, baraczkfa.
19. Róka,
farkas, lán, tigris, nyest.
görény,
medve, orosz-
20. Saláta, kareláb , bab, retek , ugorka, , borsó, lencse, hagyma, paprika.
5;)
21.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLK Ház, templom, kastély, csűr (pajta), falu, város. 22. Veréb, pinty, pacsirta, holló, sas, bagoly, gólya. 23. Buza, rozs, árpa , zab, pohánka, köles, burgonya, répa. 24 .. Eke, borona, gereblye, kapa, ásó, lapát, kocsi. 25. Fej, derék A fej teteje, orczák, száj, áll.
fecske, rigó, kukoricza, sarló, kasza,
és végtagok. homlok,
szemek, fülek, orr,
26. Béka 1 varangy (béka), gyík, tekenős (béka), krokodil.
kigy6,
27. Ponty, csuka, kár.ász, kecsege, harcsa, viz a, pisztráng, lazacz, hering, 28. Alma, körte, szilva, cseresnye, meggy, ' baraczk. dió, mondola, gesztenye.
29. 'Szőlő, ribiszke, egres, málna', mogyoró, kökény, eper .mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQ
.
30. Hegy , völgy, rét, szántóföld, kert, erdő, patak, folyam, tó, tenger, országút, gyalogút (ösvény). . 31. Légy, méh, lepke, cserebogár, hernyó, pók, hangya, rák, csiga, kagyló, féreg.
'Stf
32. R6zsa:, szegfű, liliom, ibolya, harangvirág, buzavirág, málva-rózsa. 33. A föld, nap, hold, -csillagok, 34. Szarv, szárny ,: karom (a ragadozó madarak, p. sas körme), .fark, csőr (a madarak orra), ' .IHGFEDCBA 35~ A fa dereka" (törzs), ág, levél, virág, gyümölcs, mag, gyökér (gyök), szár, szalma, 36. Eső, hó, jég, jégeső, villám, égdör.gés, felhő, harmat, dér, 'szivárvány, nappal, éjjel, hajnal, alkony, szél. 37. Templom, nagyoltár (főoltár), kisoltár (mellékoltár ), keresztelőkút , sekrestye, gy6ntatószék, szószék (predikélószék}, kereszt (feszület), zászl6, kar, ámpolna, gyertjatartók. 38. Torony, 1 Ma, toronygomb, kereszt, harang, (imádság, tűzveszély, égiháború, püspök, császár, király jövetele). 39. Temető, kereszt, sír ,. sírdomb (sír,halom), síremlék föltámadás, viszonlátás). r
57ZYXWVU
O l v a s m á n y o k . . zyxwvutsrqponmlkjih
1. Éu látok.
'Van két szemem, tisztán látó, mindenfelé forgatható; látok virágot, fát, bokrot, látom a kék égi boltot. E két szemet Isten adta, s a mit látnak, ő alkotta. 2. Én hallok.
Isten két ép fület adott, hogy halhassak minden hangot, midőn így sz61 édes anyám: Jel', ne tedd azt, hallgass reám! s ha, atyám hi: jőj szaporán, szeretlek én jó kis babám! ~ 3; Én beszélek.
Szájam is van, szájam is van énnekem;" melynek hasznát én igen j61 vehetem ~ vele sok kérdést tehetek; elmondhatom, mit érezek; tudok nevetni, dalolni: imádkozni" s magasztalni tégedet jó Isten, ki. vagy a mennyekben. c
4. Énjátszolll.
Van két kezem, jobb és bal, mindegyíke ezekkel tapintok , fogok s játszom,
öt ujjal!
58 a mig kicsiny vagyok. De ha majd na.gy leszek és bírok dolgozni, két kezemet ugyan nem hagyom heverni.. ' 5. Én járok.
Van két lábam, a me1yeken állok, atyám, anyám után járdogá1ok. Bár futni ugrálni lígy nem tudok, mint akarnám, azon nem búsulok! Ha megnövök , és erősebb leszek, kétszer oly szapora lépést teszek 6. Én érzek.
Szivem van, szivem van itt a keblemben, oly piczin, és mily. vigan dobog oda benn, s atyám, anyám után vel; olyan melegen. Tudjátok-e, ki adta e szivet nekem? A jó Isten, kitől eredt aszxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQP i v, éle t é s ~z ere tet. .
Mint
felé. Mert
napé rát
a nap
ha szived
elé.
szived
Tst~nre néz,
bogni kész; a tüzpl'óbát lj mind örökké,
ugy
fordítsd
minden
állja
Isten
jóPrtXWVUTSRQ dn-
ki itt a földön
7: Gyermek, szeresd szüleidet 1
A gyermek, mig kicsiny sem á1lni, sem járni nem tud. Enni, inni sem bir. A kis gyer~ mek gyönge és tehetetlen.' . \ De ,az Isten szereti őt és ad neki atyát és anyát, Az atya és anya az ő szülei. A szülék gondot viselnek a gyermekre. A mi
59 neki jó, megadják azt neki. Az anyja karján hordozza öt, ülni, állni, járni, beszélni és' imádkozni tanítja.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA A szülék eltávolítják tőle azt, a mi neki ártana; intik a gyermeket, és megmondják neki, mi jó, mi rosz. A szülékjók. A jó gyermek szereti őket és szót fogad nekikA gyermek nagyobb lesz és már iskolába jár. Az iskolában helyesen beszélni, olvasni, UTIl és számolni tanul; sokat hall ott az IstenI'M és Jézus Krisztusról. Ügyes, jámbor és jő lesz. De a gyermek még' nem erős és ném bir dolgozni. Kenyeret még nem kereshet magának. Ha szülei nem volnának, éhen halna meg .. Szülei ,., srondoskodnak róla.' Ök adnak neki ételt és italt, ruhát és lakást, egészségére vigyáznak, templomba és iskolába küldik, hogy j6 legyen és üdvözüljön . •' Hogya szülék a gyermeknek mindezt megtehessék, sokat dolgoznak és nagyon elfáradnak. De örömest dolgoznak és fáradoznak gyermekökért, csak ez szófogad6 és jó legyen. Isten után szülem tesz legtöbb jót velem, azért (St ssivemböl tisztelem szeretem. 8. A gyermek otthon.
Mari, midőn reggel fölébredt, azonnal föJ:.. kelt, fölöltözött, megmosdott fris vízze], meg-
60zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH
fésülködött és térdelve eImóndtaa reggeli tanult. imádságot, melyet könyvéből - - ~. Azután leczkéjét magtanulta, és anyjának segített a takarításban. - , Ha anyja elküldötte , hogy hozzon valamit, azzonal ment és hamarjában vissza is jött. Ha szülei azt akarták, hogy valamit ne tegyen, elég volt egy intés, és Mari abban hagyta. Az . ételben nem válogatott. A mit atyja vagy anyja adott neki, azzal meg volt elégedve. Mari sohasem mondta: "ez nekem nem kell." De a kenyérhez sem nyúlt soha, mig szüleitől nem kért s ezek meg n-em engedték. Torkoskodni épen nem szokott, - , . Ruháit kimélte , és gondot viselt rájok. Nem piszkoita be soha. Ha szülei este mondták, hogy menjen aludni, azonnal imádkozott, levetkőzött, ruháit összerakta és nyájasan igy sz6lt: "j6 éjszakát édes szüleim !~/ s lefeküdt. Mindig csendesen és j6l aludt; mert Isten, angyalai vjgyáztak a j6 és eng e delXWVUTSRQPONMLK e s Marira.ZYXWVUTSRQPONMLK ill
9.
i\ gyermek
Mikor iskolába nal vevé könyvét tintáját, melyeket rendben tarta, és
az
is k o lá b a n .
kellet- menni, Béla ~zon, papirosát , tollát és mindig bizonyos helyen útnak indult. Az útezán
/5\
Z
61
nem ácsorgot. Nem bámészkodott a házakra vagy más valamire, hanem ballagottXWVUTSR · 3 ,Z iskola felé. Midőn az iskolába belépett, "Dicsértessék Jézus KI'isztus"-t mondván, a tanítónak és tanuló-társainak nyájasan köszönt és csendesen. helyére ült.
a
A tanítás alatt nyugton volt és nem fecsegett. A tanító szavaira jól figyelmezett, és azon volt, hogy kérdéseire minél hamarabb és jól megfelelhessen. A föladatokat ig leggyorsabban s legjobban végezni iparkodott. Ha velök készen volt, örömest segített másoknak. A mit mondott a tanító, mindent tüstént teljesített. A tanulás elötti és utáni imádságra szépen összetette s fülemelte kezeit és szívből ájtatosan imádkozott.
-
-
Haza-menet nem lármázott s nem veszekedett soha. Csendesen és illendőképen ballagott. Haza érkezvén édes szüleinek . a legszebb módon "Dicsértessék a Jézus Krisztus" köszöntést mondott s azonnal leczkéjét tanulta és nem is ment az utczára, míg azzal készen nem volt. Béla f i g y e Irn e s és sz o r galm as tanuló volt. A tanító szerette öt, szüleinek pedig nagy oröme volt benne. .
62zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI 10. A gyermek
az űtezán,
Imre örömest játszott az útczán. Örült, ha a nap sütött, s az udvar és útcza száraz volt. Más gyermekek is szivesen játszottak vele, mert nem bántotta meg őket soha. Ha rosz gyermekek egymás közt czivakodtak vagy veszekedtek, Imre azonnal odament s megbékítette őket. Játék-közben soha egy rosz szót sem hallottak tőle, nem csufolt senkit. Ha másnak szivességet tehetett, tüstént megtette. 'Mikor öregebb vagy idegen eml~erek közeledtek feléje,. fölállott, levette sapkáját és köszönt nekik. Az öregeket Yagy a hibás embereket nem nevette ki. Ily nagy bűnt Imre sohasem követett el. Csak rosz gyermekek tesznek ilyest.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA .A z emberek örültek, ha Imrét látták. Ö becsülettud6 gyermek volt. 11. A gyermek a templomban •.
Ilka mindennap elment a templomba szent misére. Mindig magával vitte imádságos könyvecskéjét, melyet szüleitöl neve napján kapott. A templomban szépen viselte magát. Letérdelt és imádságos könyvecskéjéből imadkozo tt, vag!y pedig énekelt. Gyakran megkö)
63zyxwvu öt
szöute Istennek mindazon j6t, melyekkel megajándékozta. Kérte Istent, még sckáig éltesse és egészségben tartsa meg szüleit, .hogy még ~okáig legyenek oly j6 szülei. De Ilka más emberekért is imádkozott, Megigérte Istennek, hogy ő mindig jámbor gyermek lesz, és kérte, szeresse őt mindig és legyen mindenkor az Ö j6 mennyei atyja. Ilka j6l imádkozott. A predikáczi6 alatt is csendesen viselte magát. Figyelemmel hallgatta mindazt, a mit a pap mondott. Ha· otthon szülei kérdezték, mit tanult a predikáesiöból, mindig sokat tudott mondani, és szülei szerették s megdicsérték öt, llkajámbor és ájtatos volt.ZYXWVUTS 12.
A
gyerm ek
a
m e z ö ll .
. A hol Gyuri lakott, ott nem volt iskola,.XWVUT szomszéd faluba kellett iskolába járnia. Útközben a mezőn gyakran szedegetett virágot és bokrétába kötötte. Figyelmesen megés gyenge leveleiken, szemlélgette virágjait szép szinökön , j6 ilIatjokon többször csodálkozott. E közben az Istenre gondolt, ki azoka t oly szépeknek teremtette és rájok esőt és napfényt adott. Gyuri mindig sajnálta, ha fűre vagy vi-. rágra kellett lépnie: Azért· az útról a rétre
.A
6~zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF
vagy vetésre le nem .tért soha. Gyümölcsöt pedig. vagy valami mást épen nem szakasztott le,XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA h ~ meg nem volt neki engedve. Gyuri mindenkor emlékezett az Istenre,ZYXWVU k i mindenütt jelen vab. és lát és tud. inindent,
13.
S z ó t fo g a d j!'
Szép derült téli na,p volt .. Károly az ablakon kinézett a rétre, mely h6val volt elborítva. Vidor gyermekek mulatának ott. Szánjokat a dombra fölhuzák, ráülének s a sima hótörésen nyilsebességgel csuszának le. Ez Károlynak igen megtetszett és szeretett is volna a mulatságban részt venni. Szánját gyorsan elő is hozta a karuráhól és kérdezte atyját, szabad-e szánkázni mennie? .Atyja "nem "-mel felelt. Károly a szánt azonnal vissza vitte a kamrába. Azután atyja mellé . ...ült és együtt beszélgettek. Anyja pedig egy üvegecskében valami barna levet hozott, s abból kanálba öntött és monda Károlynak: Lásd fiam, ezen levet neked ai .orvos küldi, hogy és köhögésedtől megszabadulj. És megidd - Károly megkóstolta a levet. Ez keserű volt. Károly elfordult és nem akarta meginni. De anyja komolyan pillantott rá és monda: Károly, idd meg! És Károly azonnal vette a
115
kanalat
s lenyelé az orvosságot. És nem zú.golódott, hanem nyájas volt. t fog a d ott atyjának és Károly sz 6XWVUTSRQPONMLKJIHGF anyjának. A gyermekek szüleiknek engedelmeskedni tartoznak. Ezt Isten parancsolja.
14.
A z zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONM ég b o l t o z a t j a .
Ha magunk fölé nézünk, látjuk azon szép kék boltozatot, melyet égnek nevezünk. Nappal a pompásan ragyog6 napot látjuk azon ,~üel a szépen világító holdat és a sok csillagot ." A nap meg világosít ja és- megmelegíti a földet. Világosság és melegség nélkül emberek és állatok nem élhetnének. A növények sem lehetnének el világosság nélkül. Némely növények nőnek- ugyan homályos pinozékben is, de igen satnyák és sem nem virágzanak, 'sem 'gyümölcsöt nem hoznak. _. -., Azon időt; mikor a nap az, égen van, I I a p pal nak nevezzük; azon időt pedig, mi.kor a nap nincs az égen, éjj elnek híjuk. -Egy nappal és eg'y éjjel együtt tesznek egy napot. Mielőtt a nap fölkel, hajnal van; rnikor pedig a nap már fölkelt, r eg g el van; mikor a na,p alászáll, 9.1 k o n y -van;' ha pedig Un~. il!!t"r. fJ'ibel [íir '~atIJolilen. 5·
66zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
lenyugszik, est e van; mikor a nap az ég közepén áll, dél van. Ekkor az óra tizenkettőtXWVUTSR ü t, Mikor az óra éjjel üt tizrokettöt, éj fél van. Hogyan nevezzük a napnak részeit? Mikor van reggel, dél, este, éjfél? \Nappal dolgozunk, éjjel nyugszunk. Dolgozni legjobb nappal, nyugodni legjobb éjjel Legjobb nyugalom az álom. A ki szorgal., masan dolgozott és jót cselekedett, az jól alszik. Ha a nappalt jól töltötted, Csendes leszen az éjjeled,
Ha végezted Édesen t5 .
imádságod, esik majd álmod.
"ZYXWVUTSRQPON
B e c s ü lj m e g m á s o k a t! .
"
Egy idegen ember ment keresztül bizonyos' falun. Az utczán gyerkőczék játszának. Midőn a z , idegen közelebb ére hozzájok, a gyerekek jobbra balra kitértek neki, levették sapkájokat és :,Dicsertessék a Jézus Krisztus" sal tisztességesen köszönték ő.t. Az idegen IlJTájasan s néhány.lépéssel tovább fogadta köszöntésöket, menvén megfordult és kérdé; melyik út vezet a város felé? A gyermekek felelének: az ott. jobbra. És egy közőlök el is ment az idegenhez s elvezette ót .egész a halomig, hol az utat még jobban megmutathatá neki.
•
67zyxwvu
,Ezek megbecsülték az idegent. A j6 gyer· mekek igy cselekesznek, és mindenki szeréti őket.ZYXW
16.
A madár az ablakon.
Pik - pak, pik - pak! az ablak-ti vegen egy kis madár kopogtat szüntelen. Bocsássatok be, hull a h6, süvölt a szél s oly fagylal6. Ehetném, hogy majd meghalok, átfáztam, hogy • majd megfagy ole Nyissátok ki j6 emberek! M~gszánták őt s nyitottak ablakot, és j6 . szállást és kenyeret kapott. Az ablak közt sokáig vigan ült, de midőn már az ég künn kiderült, bús lett megint s pik - pakXWVUTSRQP ! kopog5*
6 R zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI
tatott: oh nyissatok, nyissatok ablakot! Megés huss l szánták őt , s megnyitták a zárt, vigan kirepült a madár.ZYXWVUTSRQPONMLKJ n.
Felebarátoddal
jó t
té g y !
Albert a szántóföldről haza érkezett. Ekkor anyjától ozsonnára egy darab szép fehér kenyeret kapott. Kiment vele az udvarra. és örült a kenyérnek, mert 'éhes volt. _Azonfiacskája és ban jött a szegény szomszéd előtte megállott. Meglátta a szép fehér kenyeret, nagyot sohajtott és monda.: oh az' én beteg hugom már sokszor kért fehér kenyeret! ele nekünk nincs, és nem is vehetünk. Albert majd a szegény fiúra, majd kenyerére pillantott, s ezt kétfelé törte) és a nagyobb darabot a fiúnak adta. Itt van, monda, vidd szaporán hugodnak s mondd meg neki, hogy szivesen adom. Albert j 6 t tet t, j6téteményt gyakorolt. t8.
I J á la ( 1 .'\t o s
lé g y
f
Anna estefelé ez ajtó előtt ült és szüleiről gondolkozott. Épen azt forgatá elméjében, mily sok jót tettek már vele: táplálták, - ruházták, könyveket vettek neki; elgondolá, hogy szülei mily nyájasak és kegyesek hozzá. Ö nagyon
, 6!~
szerette szüleitEDCBA B monda magában: bál' én is adhatnék nekik valamit! , Ekkor eszébe jutott, hogy egy pár nap előtt az erdő szélén érőfélben levő epret látott. Befutott anyjához a házba és monda: édes anyám, kérem, engedje meg, hogya réten ! Csak hozni akarok túl az erdőszélbe menjekXWVUTSRQPONML onnét valamit és azonnal itt leszek. és Anna elment az Anyja megengedte, erdőszélbe s meg-találtaaz epret , mely az alatt megnőtt és megpirosodott, leszedte szárastul és két szép bokrocskába kötötte, Atyja és anyja az utczajtóban ülének, mikor Anna vidám arczczal' visszatért. Hozzájok ment és nyájasan monda: édes atyám és anyám, én hozok valamit önöknek! és mindegyiknek egy-egy eperbokrocskát nyujtott. Anna hál a dat o s volt szülei iránt.
tZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCB 9 . A h á la d a t o s fiú . '
Márton egy földmiveshez ment és kérdé őt, nem adhatna-e neki munkát, hogy magá.nak valamit kereshessen. Igen, monda a földmives , én adok neked munkát. Naponként meglesz nálam eledeled és; ha szorgalmas leszesz, egész nyárra hat forint, bért kapsz. '
•
70zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE Én igazán szorgalmas leszek, monda Márton" de kérem kegyelmedet, hetenként adja ki pénzbéremet. Otthon szegény atyám van, ki magának semmit sem bir keresni. Béremet hetenként neki szerétném adni ' Ezen fiúi szeretet és háladatosság a földmives gazdának nagyon megtetszett. Örömest beegyezett és a bért még megis toldotta, A:fiú pedig garasait és a mit kenyeréből és szalonnájából szájától elhuzott, nlÍnden szombatonhiven elvitte' atyjának! Ez j6 és hál a ci a tos Hog')' sziih,jmet ressem.Isteu
tiszteljem
parancsolá
hog,y s~üh)imet
fiú volt! s őket IlOlt~mig' sze-
meg, Oh segíts édes Istenem
szeres~em
20. A medve
életemnek
l
vég·eig.
és a méhek.
(Vig darab.]
"Halljátok-e ti odafönt , én medve vagy okXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ! ide minden mézetekkel , nektek nem hagyok; ugy hiszem, ti piczi férgek nem ellen'keztek , mert veletek talpaimmal könnyen végezek. " S alig hogy ezt fölördítá, föl is mász es búg, s az odvas fán morog-morog, fl a .kas. népe zlÍg. ' "Méh ek, ide mézetekkel ," "Holna.p medve', t~r! S orrát medvénk belebb dugva, jobbrabalra
71
t ű r . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG "Félre innen kósza méhek, fejetekre vész,
én
vagyok e fának ura, és enyém ~
a méz."
~XWVUTSRQPONMLK
f,1'7~
~ ~ « EDCBA ~ 'if!J ~ xwvutsrqponmlkjihgfedcba ~d"~ 19.;.
d.,
u~
~.
,~
/ítl\!Jt,:;;;
M
~,' ~V
~
'V ~
.:~
Ekkor a raj fulánkjával fejének esik: ,;majd megbánja orrod, füled, legyünk bár piczik ;' ha nem tágítsz és szavunknak rögtön -nem engedsz, méz helyett jól megszurkálunk, s bőgve elmehetsz. " És a medve tüsszög, (jl'dít, hogy nem nyerhetett j nyelve, ora, füle, dagad és futni
72zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED
siet; - a raj pedig diadallal dongja szumszum-szum XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA ! S a vén talpas tovább ballag s moés utána a kis méhek rogbrum-brum-brum! ekkép kiáltnak: "Ha békében akarsz élni, béké t hag yj más nak!" 21. Becsületes légy!
Imre kést talált az uton. Megnézte 8 megörűlt neki; mert a kés kétágú és szépnyelű volt,' Félre ment s a bokorból magának veszszőt metszett. Ekkor jött egy ember az uton, de a fiút nem látta. A földre nézdegélt, mintha valamit keresett volna. Imre látta az embert és magában gondolá: a kést bizonyosan ez vesztette el. És az emberhez ment és kérdé, mit keres? Egy kétágú fehérnyelű kést, monda az ember. Ekkor Imre zsebébe nyúlt és a talált kést átadta. Imre bec sül e tes e n cse 1 eke det t; l11egmutat~ hogy ö bec s l e tes. ü
22. A róka és récze. A r ó k a. Récze asszony, mit csinálsz ott a tavon? Jöszte ide a partra, kérlek n~gyon. Már régóta van tőled mit kérdenem, mondanék is egyet mást oly szivesen.
73zyxwv
A XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDC r é c z e. Róka űr," te okosab b vagy, nálamnál; de az sem bánt, mit te nekem mondanál. Jobb, ha tőled-a réczetávul marad, és a tóban űszkálva keres halat. És a róka, egy pár szép szót oda vet, de a récze tovább úszván csak nevet; megszagolta , mi a ravasz, szándoka. Róka úrnak pecsenyére fájt foga.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF 23.
lU á .s o k k a l
szlvességet
te n n i
mlndenkor
k ész
lé g y .
A tanító az iskolában ült, s a gyermekek egymás' után érkezének. Mielőtt a tanítás ideje bekövetkezék, már majd valamennyi megérke-
7 4 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE
zett. Dc ma csaknem mindnyája kedvetlen és szomorú volt, csendesen bes~éltek, egy sem tréfált vagy nevetett. Ekkor kérdezte a tanító: mi oka annak, hogy ma nem vagytok oly vídámak és f ü r genczek, és oly búsan néztek egymásra ? Egy ideig hallgattak, azután egy filí így szóla.: ah! mi Jakabon szomorkodunk , mert nagyon beteg. Tehát Jakabot . annyira szeretitek? kérdé a tanító. Erre a gyermekek mind fölki áltá nak : 6h igen, nagyon szeretjük őt, S miért szeretitek annyira? kérdé ismét a tanító. Mert nagyon jó és szeretetre méltó , felelének ők, ... Egy fiú monda: egykor elvesztettem könyvemet , s Jakab mindenütt kereste és megtalálta s nekem vissza-adta. Egy leányka szóla: uton akartam keresztül kutya utam ban állott, és eljött velem Jakab _ és
én egykor az országmenni , de egy nagy nagyon fé.tem. Ekkor a kutyát elkergette .
.Egy más tanuló is megszólala: rajtam Jakab sokszor segített, 'mikor gyakorlatornat . nem birtam , elkészítni. ~ .
7 & zyxwvuts
Ismét egy más kezde: egykor egy nehéz kosarat kellett a mezőre vinnem és magam nem birtam, ekkor Jakab segített vinni.. Egy kis leányka dőn tavaszszal nagy rította, Jakab karjára
pedig igy beszéle: mivíz volt, és az utat elbo .... vett és ugy vitt át.
Egy nagyobb Ieányka is igy szóla: rajtam Jakab gyakran segített, mikor a kűtból vizet kellett húznom. Igy beszéltek rendre a gyermekek és a tanító monda . ej! igy én Jakab felől sok szépet hallok ; ősz i ves é s s zol g á 1atr a kés z fiú; mert másoknak ürömest szolgál és örömest segit. Mások szolgálatára késznek lenni igep szép, és a szives embereket szeretik. Imádkozzunk tehát, hogy Jakab meggyógyuljon. Erre' letérdeltek a gyermekek s ájtatosan imáJkoztak és némelyek sírtak: is. A tanító előimádkozott s a gyermekek utána fönszőval igy imádkoztak: Oh édes mennyei Atyánk ~ igaz szívből kérünk téged, hogy j6 tanuló'társunknak, Jakabnak egészségét minél előbb visszaadni méltóztassál. És Jakab fölgy6gyult és mikor először jött 'iskolába, a gyermekek szinte tódultak hozzája, l?-yájasan köszöntek öt és nagyon örülének,
7 (j
zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED
2.:1. A kis madarász.XWVUTSRQPONML
P éte r. Anyám, Anyám! nézze csak, madaram van? e-Any j a. Madarad ? és hol vetted? , P éte r, A kert sövényeben fészket találtam és most este csendesen oda lopakod ván, mikor ki akart repülni szárnyánál fogva megkaptarn. .. Any ja. És mi volt a fészekben? P é t er. A fini, édes anyám, oly kicsinyek; n é~~tolluk sincs. Any j a. És init akarsz a madárral csinálni? P éte r. Kalitkába teszem s az ablak elé akasztom. Any ja. És a szegény kicsinyekkel mi történik? ki fogja őket etetni és nevelni? P éte r. Oh, azokat is elhozom azonnal j etesse, nevelje majd őket számomra az anyjok. Any ja. Válj, Péter! előbb kérdezek 'tőled valamit, - Ha valaki téged és hugocskádat és anyádat. szoros szebába zárná, hogyan éreznéd ott m~gadat ? .xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY c.,
t
P éte r. Ah, édes anyám, nagyon roszúl l Sirnék, jajgatnék és halálra búsulnám magamat. Dc 'azt csak nem teszi senki! Any.i a. Dc megteszi, ha oly irgalmatlan és kegyetlen, mint te a madárhoz és fiaihoz
• zyxwvutsrqponmlkjihgfedcb 77
a~arsz lenni. Elhozod tehát a madárfiakat é s kalitkába zárod ? Péter. Nem; édes anyám. nem teszem. Bocsásson meg, hogya szegény állatokhoz oly ~egyetlen voltam. Nem gondoltam meg, mit teszek. Ime, eleresztern az öreget is, hadd repüljön fiaihoz. Any ja. Igy van jól, édes fiam! Sohase felejtsd el, az állatokat is Isten teremtette, hogy . életöknek örüljenek ; nagy kegyetlenség volna tőlünk, ha rövid életöket megkeserítenők.ZYXWVUTSR
25.
N em
jó
h a lo g a tn i.
Egy szorgalmas anyának kertjében mindenféle zöldség volt. Egykor monda leányának: Örzsike! nézd itt a káposzta leveleinek alsó iapján ezen sok apró pettyet, Tojások ezek, s belőlök kelnek ki a hernyók, melyek a káposztát fölemésztik. Ma dél után a leveleket mind nézd meg, s a tojásokat szorgalmasan dörzsöld szét, Igy káposztánk majd szép zölden megmarad. Örzsike gondolván magában', hogy erre mindenkor ráér, utoljára egészen megfeledkezett róla. Anyja néhány hétig beteg volt és nem mehetett a kertbe. A mint meggyógyult, fogván a leánykának kezét, a káposztához
7 8 - zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
vezette és mit látott? A káposzta mind le volt ~ve, és csak a levelek csutkái maradtak meg. A megijedt és megszégyenített leányka önhanyagságán siránkozott. Anyja pedig monda: a mit véghez vihetsz még ma, ne h alaszszad azt holnapra. Ezt j61 jegyezd meg magadnak! folytatá anyja, és még egy más verset is, melyet ezen tönkre tett káposztár6l olvashatsz: Ma s - ' jában fojtsd el a r o s z a t , m e r t k Iö aben kifog rajtad., ü
- 2 6 . N e lé g y
m é r g e s ! XWVUTSRQPONMLKJIHG
és J 6zsef a tanítóhoz mentek Józsi irását előveszi és mutatja Ferinek. Ez az irást megnézi és mond: ej Józsi, te sok hibát tettél és nem írtál szorgaIcmmal. Ezután J ózsinak a hibákat meg akarta mutatni ; de ez megmérgeskedett s az irást kezéből kikapván, öklével megtaszigálta. Feri nem taszította vissza, hanem békével .tovább ment; de mégis igy szólt : József, megmondom a tanító úrnak, hogy megtaszigáltál. Mondd meg felele Józsi. De arnint a tanít6 ű r házához közel voltak, Józsi. Ferit karjánál fogva huzogatta .s monda . te, Feri, hallod-e ? ne szólj a tanító Ferencz
Utközben
79ZYXW
ú r n a k ; zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ hallo d-e, nem taszigállak meg többé,
sem meg nem verlék. Feri, hallodP _ Ferencz J 6zsihoz fordult, és . látta , ,h6gy ez szomorű és fél. Józsi ekkor jobbját'" nYlljtá feléje és bocsánatot kért. Erre Feri is kezet adott neki és monda ; én megbocsátok, legyen elfelejtve.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA J ózsef mérges volt. Ferencz m r s é- • kelte magát. J 6zsef b o c s á nat o t kér t. Ferencz meg b o CS:1 tot t neki, kiengesztelődött, k i b é k li 1t. é
27.
Ne
kínozd
a z á lla to t!
Károly, a hol csak tehette, faggatta és kínozta az állatokat. S ha az állat félelmében yagy kinjában ordított vagy nem tudta, hova fusson, ekkor még Károly, elég gyalázat! örült. Egykor egyedül ment el egy ház előtt. Itt az ajt6ban két juh feküdt s lábaik össze és senkit voltak kötve. Károly széttekintett sem látott. Ekkor nekik megy a juhoknak, és gyl\pjaikat sza~gatni kezdi, és lábával rugdalja .őket, Erre egy öreg ember, ki Károlyt az udvarból távulr6l nézte, észrevétlenül mellette terem, üstökkét megragadja és j6l megrángat ja. . Hozzá még pofon is ütötte, hogy fogai szinte
80zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJI vaczogtak bele. Károly sírt és jajgatott. "U gy-e, mondá az öreg, nemde fáj? A szegény. állatnak is fáj, ha gyötröd, kinozod. " Ez órától fogva Károly nem. bántotta az állatokat.
Méregböl 'fagy tréfából ne kinozd az állatot, valamint te érezed, úgy érzi akinokat.XWVUTSRQPON 28.
N e ZYXWVUTSRQPONMLKJIHG h a z u d j!
Közel az erdőhöz juhokat orzött egy juhász bojtár. A falu nem volt mcssze. Hogy tréfát űzzön a falu népével, elkezd tele torokkal kiáltaci: "jaj! jaj! farkas jő !,,. Az emberek a faluból tüstént futnak fejszékkel és dorongokkal, hogy agyon verjék a farkast.' De farkast nem láttak. Kérdezik a bojtárt, hova futott? Ez elnevette magát és mondá, hogy csak tréfa volt az egész. Másnap a bojtár hasonlóképen cselekedett. A faluból ekkor is kimentek néhányan, de farkasnak hire sem volt, és megfeddették a bojtárt ~ haza tértek.· .Harmadnapra csakugyan megjelent a far· ' kas. A bojtár a mint csak birt, kiáltogott ; "jöjenek, segítsenek, itt a farkas!" De senki ' sem ment segítségére, A júhok sebesen befutottak a faluba, a bojtárt pedig, ki nem tudott oly gyorsan sza.
8 1 zyxwvutsrq
lad ni' mint a juhok, szaggatta.
a farkas utolérte
és
szét-
A ki egyszer hazudni mer, Hitelt többé nem igen nyer. 29.
I -I o g y a n le s z
a
g y e XWVUTSRQPONMLKJIH r n'e k já m b o r r á ?
Sok idővel ezelőtt élt egy igen jámbor férfiú. A ki ismerte, szerette is őt, mert j6 és nyájas volt mindenkihez imásoknak gyarl6ságait eltűrte és akivel csak tehetet , örömest tett j6t. Az emberek messziről eljöttek hozzá, mert a jó Istenről igen szépen és szívrehatólag tudott beszélni. A gonoszakat is annyira megtudta indítani, hogy a roszat megutálták , és megjobbították maguka,t.lYIindenszavából kitetszett, mily. igazán szeréti az Istent és felebarátját. Ezen férfiú szálézi szent Ferencz volt. Hogyan lett ő ily jámbor és szent emberré? Vigyázzatok gyermekek, elmondom. Ferencz már gyermekkorában jó volt. A jámborságot édes anyját6l tanulta, ki igen j6 anya volt, gyakran és örömest imádkozott, hanem jót is tett mindenkor , és ugy élt, mint Isten a j6 anyától kivánja. Egy nap sem múlt el, hogya kis Ferenezet valami jóra nem tanította volna. Ferencz pedig ezen tanításokat mind jól megjegyezte magának, mint jó gyermekhez illik. • Ung. iIllIP.t. \l'i~el füt Slattolilm,
, 6
8 2 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF
Igy történt azután,
hogyannál jobb és jámborabb lett, minél nagyobbra nott;
Egykor édes anyja igy szólt hozzá:' fiam, Ferencz! én téged nagyon szeretlek, jobban mint életemet. De inkább szeremélek halvaXWVUTSRQ és előttem koporsóban fekve látni, mintsem azt tapasztalni, hogy valami nagy bűnt követtél el Ezen szavak annyira hatottak a kis F~ renezre ! hogy azokat egész életében sem felejtette · el. Lássátok, édes gyermekeim, mit tehet a jó anya, s mily jó az, ha a gyermekek anyjok intéscit követik ! A jámbor' szülőnek szava oly drága kincs, melynél, .ha követjük, hasznosabb semmi sincs.
30.
A. h é t
n a p j a i . ' xwvutsrqponmlkjihgfedcb
Egy hétben hét na p va n. Ezen na poka t igy nevezzük:
Va sá r na p) hétfő) kedd) szer da , csötör -
tök, péntek, szomba t. Istennek legkivá lt va sá r na p, kell szolgá lnunk. A többz' na poka t dolgoz6-na pokMk híJ uk.
. Atyánk, ki lakik mennyekben Monda: Hét nap van egy hétben; Hatot nektek általadok, Hogy azokon dolgozzatok; "
.
B 3 , zyxwvu
De a vasárnap enyém lesz, S ekkor ki-ki tanítást vesz, Mint imadjon engem, urát, És mikép viselje magát, Hogy jámbor legyen e földön, S holta után üdvözüljön. Gyermekem, jól megjegyezzed, Hogy mit kell vasárnap tenned.ZYXWVUTSR 3 t.
A
m áséh oz
n e n y ú l j ! xwvutsrqponmlkjihgf
A kis Vilma szer ette a vz'r á got. Édes ctnyja cser épben is 'nevelt szá má r a a z a bla kbom,
a ker t-
ben is illtetett. Vilma meg-megöntözte ezeket)
ka
eső nem volt) és a ga zt közőlök szor ga lma sa n kigyomlá lta . H a va la ki a ker tbe meni , a zonna l utá na futott és kér é) hogy vir 0ga it ne' bá ntsa . Vilma egykor - a nyjá va l elment a szomszédba Itt a kis Regz'na a ker tbe vezette Vilmá t)
hol két
ibolya volt kinyílva . Ezek. Vilmá na k na gyon megtetszettek. Vilma nekik meni és ha ma r já ba n lesza ka setá őket. A kis Regina .) a mint ezt lá tta , keser vesen sir t, mer t ö is szer ette , öntözgette és á polga tta a vz'r á goka t. A sir á sr a kijöttek a nnyja ik s kér desék, miér t sír Regina . Ez elmondá , hogy Vilma lesza ka szö hiá ba fá r a dozott,. má r totta a z 'toolyá ka t, s igyEDCBA most nincs vir á ga , és újr a kezdett zokognz: 6 •
8 1 xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED
Ekkor ' Vilmá hoz így sz6la a nyja : nemde te nem szer etnéd, fJ a ida t lesza gga tná ?
Ita Regina
leá nylY!n, a te vir á ·
Tehá t j6l jegyezd meg, mit
mondok: "A mit nem kXWVUTSRQPO í v á n s z ma g a dna k, ne tedd a zt em ber tá r s a dn a k!" A má séna k "ne bá ntsd" a neve. A j6 gyer mekek nem 'nyúlna k a má séhoz. sot intik a zoka t is, kik a zt tenni a ka r já k Tegna p beszélted, hogy ozon fiút megbüntették, ki a z a p1'6 fá cská ka t bá ntotta . Mit ér demelsz ti most? hogya n kivá nIta tod,
hogy t~qed Regina szer essen zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZY ? Er r e Vilma sí1'1tÍ kezdett és kér é édes a ny-
já t, engedje meg,
hogy otthon a cserépben.
. vir á got Reginá na k
a dja a helyett,
melyet lesza -
ka /sztott. "Megengedem, leá nyom, felele a nyja , ha
má sna k
,tér ítned, k ell
t teszesz, k á r EDCBA
ha
má st
levő
meg
kell
megbá nta sz,
ot kér lelned." Er r e Vilma megkér lelte Reginá t.
mer t a zt meg
Ez ezice-
sen megbocsá tott. Vilma még a zon este elhozta a m,'r á got cser epestul Rejiná na k , és a z6'm má sna k sem vir á gá hoz, sem semmijéhez nem nyúl.
32. Az év, Egy
h 6 na p
tizenkét Mna p oa n.
ba n
négy hét,
egy évben
Ezen Mna pokna ,k nevei kö-
35xwvutsr vetkezók: ja nu,a r ius, febr ua r ius,
·ma r tius, a pr ilis,.
ma jus, junius, julius, a ugustus, september , ber , november , december . Egy é v n egyedben -ri
octo-
Iuirom. h6r ta p va n.
Négy évsza k va n, s ezeknek nevei: ta va sz, EDCBA y á r , ősz, tél. A ta va sz ma r tius- j a pr ilis- és
ma jus há na pokr a eeik ; a nyá r iunius zyxwvutsrqpon J juliusés a ugustusr a ,. a z ősz september -, october - és uember r e ; a tél december -, ja n'lJ ,(1r z'us-és febr ua -
no-
r iusr a esik. Az évenkint előfor dul6 szent idók ezek: ka r á cson; húsvét és pünköst.
33. AZYXWVUTSRQPONMLKJIHGF ta v a sz .
A ta va sz. a legszebb évsza lc. Ekkor minden'lltt új, fr is élet muta tkozz'k,. mig télen á t minden ki volt ha loa . E.~kor a gyep; fu és vir á gok kiha jtna k. A fá k a na p vidá m
kileveledznek és vir á gozna k.
Ekkor
isr nét melegebben süt és a gyer mekeket jd ts z d s ra ser kenti. Ekkor a für ge ma da r - .
ká k a tá vol levő or szá gokból ismét és énekelnek;
vissza tér nek
és ker tekben és er dőkben fészkeket
r a kna k. P osvá nyokba n és ta va kba n a béká k ismét lwá kogna k,. a szor ga lma s mélwk a ker ti és mezei vir á gokból mézet és via szt gyujtenek,.
és a z ipa r -
kod6 földmives er nber kor dn r eggel a mezére dolJ ()zni.
szet
.. zyxwvutsrq
86XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA Zölll a mezó, foly a patak, dárzene; nem
van-e
ki benned
hús árnyakon maoh tavasz, édes gyönyö'rtZYXWVU
érzene?xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ
A húsvéti szent idő ta oa ser a esz7i'. Na gypéntek a z úr J ézus ha lá lá nc61c/ húsvét va sá r na p pedig a z ő föltá ma dá sá ncd" na pja , N (J lIypeutek.
87xwvuts J éeus !,ügg a ker esztfá n, szívr eha t6 egy lá t-
vá ny, mikép omlik szent vér e, lelkünk üdvö; zségé: r e. XWVU j- ,
H ogy ör ökös tá r si legyünk, ér tünk.
A '(; ünösök feszítik fel,
életét á ldozta tehá t a Mnt
ker űlnünk kell.
H úst'el ZYXWVUTSRQPONMLKJIH n a p ja .
88zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIH
Miként az Úr feltámada, és a halálon kifaga, koporsóját elhagyva: minket is úgy fölébreszt, ha a halál megdermeszt, s mennybe viszen ragyogva. Ha a halál akármikor éltemet elragadja. ÜdTözítóm hatalmasabb, ismét visszaadhatja.'xwvutsrqponmlkji F öltá ma dá sa
utá n
ta nítvá nya i
neg,yven. na pot tőltött J ezus:
.
a zutá n a postola ina lc XWVUT /_----EDCBA
~~. ;L ~ ,\
között még
~~ ~~,
)/~/~ ~-/? --..L __
~-; ~S~; ~~---.: 1·,-
89XWVUT . xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE
szeme lá ttá r a fölméne mennybe,: lwl a z Atyá na k : iob~já n ül. 'P z'zna p mulva elküldé a vzga szta ló , Szentlelket, ldt nekilí', o~y sokszor megigér t. J ézus· . mennybemenetelét á ldozócsötör tö!cönünnepeljük, a
Szentlélek eljövetelét pedig pünköst na pjá n. zyxwvutsrqponm Halljátok gyermekek, ma pünköst van, mijut ez nap nekünk ajándékban? Isten megáld Szentlélekkel, hogy teljünk meg bölcseséggel. Itt a pünköst, oh Szentlélek, szállj én rám is, szépen kérlek! Mig el nem fed a sír éje, legyek .J ezus gyermeeskéje. Oktass engem s légy velem, hogy megnyíljék értelmem, s Tsten m ü ve, akarata legyen elmém gondolata . . Még ezen két ünnep ta va szr a esik. D e ekkor . má r legszebb vir á gzá sba n va n minden.
is
A ga bona jól megnőtt és ka lá szt há ny.
P ünköst-
kor a templomot is néhol a há za ka t is zöld á ga kka l ékesítik föl.
U gya n miér t? ZYXWVUTSRQPONMLK 34.
A ta v a s z E kkor
.vös
a nap
A
u tá n
n y á r . ZYXWVUTSRQPONMLKJI
k ö v e tk e z , ' k
eűt,
fo rró n
á rn yé k o t
g yü m ö lc c s e l d e ll
va n n a k
te r e m tm é n y
m e lylye l
a jó
é s m l · a l tü -
k e re s s ü k .
meqér ik é« lea r a tta tik •.
A A
gabon a fá k
m e g ra k va .
ö rú (
I s te n
a n yá r.
az
a fö ld e t
s zé p M in -
á ldá sna Tt, m e g a já n -
, xwvutsrqponm
D e közben-kö!líhetl 'éj!ihá bor ú 'ls ssokott lenni, dör géssei, villá mlá ssa l és zá por esővel. r .iémelykor J ég ,·s esik,na gy yömbölyú da r a bokba n, és a föld gyiimölc.~ét elver i. Asonba n a z égihá bor úna k is megva n a ha esna ; megtisztitia a levegőt és meqter mékenu! l l ' a földet. zyxwvutsrqponmlkjihgfe
déko!líza . -
Harmatot, s a föld eltelik
esőt Isten ád, ó adja a nap világát, áldással
s vigasztal
bó aratással.
II/ten szeme. EDCBA
.
t
A ma dá r ká k
viga n
énekelnek, F l 'Vir á gok illa tot íehelnek ; le n ,lJ a lepke,
--------------~,~ ,
· 91xwvuts f l J uTt .~ tehén le.lJ e1ve a ' csa podá r ~ EDCBA Jár. ~ Az er dőben ~öldell a fa és bokor ; ,a sűr űből Ö~ é» «s a r oa s kúll/or , őket,
.1st
e 11 sseme
J á tfa ~ olta lma sa o
és
tá p l"ália .
Az e ,9 1 há bor u.
Sűr ü felhők tor nyosodna k, a ma dá r nem énekel) va d vlha r kózölt a z égen szétter ül a z éjlepel, ' Vér szt"nú vlllá m czt"ká zl"k, ZYXWVUTSR (ö n t er űsen menydőr ög, és a zá por völg y ö n er dén á r a da /ként hömpölyög.
92
xwvutsrqpon d(jr .qésda csá r a EDCBA ~ 1 '~ e ~ , ,.
Villá m és é nIs ten ke zyxwvutsrqponmlkjihgfedcb s t l O , ld minr 1e~' f'á nk lekiddé, el nem ha gyjti,. gye r é
m ek
é
t. A szivúr "úny.
A lume« szivá r vá nyt nézd. a s égel', mt"ly dz"csó kék és ver es s~'l·nében. 011 r a .fJ yogvá n ~á log a s nekem, hogy ö~önvíz többé nem lessen: 35. Az ősz. 4z a tya es fia , ,F er ellcz. '
s, Édes a tyá m I ön a zt mondja , hogy má r 'lit va n n~ Ó fl~ . D e ,nondja tl,e.9-,.hogya n lehet a ~? hiszen még oly meleg va n, mlnt .yá r on s~okotllennl? .A tyj a . J ól vessed éssr e édes fia m, hogy még na gyon meleg va n. Be épen ebből lá tha tod, lW!NI a ió hten m~'1tden; lMIcsen r endelt e~_ Ml'nlha gy a ilolgok egymá s u llÍn nem oly hir telen ',,(íllo~na k. lJ ' er e n
C
J
/
93xwvuts
F e r e EDCBA 11, ez. Atyá m! mikép est ön? XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
ér ti
tyj"a . Képzel} ma ga dna k (or r ó nyá r i na pot: . Mily ,"gen nehe$ünkr e esnék; ha ily for r ó nyá r i na p utá n e.9yszer r e fa gyos téU hideg lepne meg bennünket? Azér t a J ó Isten a nyá r éli tél közé a z ősst, a tél és nyá r közé pedlg a ta va szt r endelte. .A
F e r enc s. O lt, édes a tyá m,
a ,jó .Isten va lóba n ':lJY cselekszz'k •. En, ma kis gyer mek, eeitüe nem lehetek má r holna p oly na gy m'lnt ön.· .AtyJ a . D e lá sd, a ~ ősznek mégis
va nna k ismer lető jelei. A '!la ppa lok r övidebbek, a $ éjjelek hoszza bba k; a levejJ o egyr e· hüvösebb less ; és oda kinn mt'tyen a mező? .F er enc$. Azt tudom, édes a tyá m. A ga bona megér etI, és csűr be ta ka « r ittottúk, A. földmivesek a földet újr a megs% á nl,jdk és bevetik. r
Atyja . lia a gyümölcsöt is lessedendik és megszür etelendnek, a fá k
9 4 ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
le ve le i és
m e lls á rg u ln a k
la s s a n k é n t
l e,h u l l a n a k . XWVUTSRQPON
F e re n c
•.
p a c s r " r tá k ,
E des
Al ; 'esem,
a
yj
a
k ö l tö z ő
o.
a
űr ,
ta n í tó
hos: .•
," d á l e lh o zzá k ?
D .I J Y
fig ye lm e zn e k ,
a
z " s m é te l jö n e k
m e le g
L á to d ,
b, i r n a k
m ás
8
mondá
f e [ ő [ ' a t; t
és
n em de
ő s z k o r xwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVU »á ndor olna k e l,
is
h O . I J Yta ea eskor ,s á n k
a ty á m ,
fe c ské k
m a d a ra k m e lye k
,e lv e re s e d n e k
ea n ,
P er en-
édes
g ye rm e k e k ,
e g y e tm á s I
ha
m agok
is
jó l be
l á tn i .
A zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJ gólya vándorútra kelt, de' még zöld a hegy és mező j mily sok" gyümölcs, mily sok ger~zd! de szép ez az őszi idő! ' Örömmel nézi az Isten, hog'y mind ebben ked-EDCBA J vünk telik. Ember, ha a jót elvetted', érte hálát adni illik. '3 6 .
Ah, 1 'ö s k ö rü l
m t" l y
A
té l"
pussta ,
A
' m in d e n !
m ily fá k
a s~á lltór öldek és r étek. egy A
' D , · r á . I sJi n c s ,
n yá ri
és
a
fu
m e g e le ,v e llÍ lé k ,
kö-
kopa s~a k,
ü re s e k ,
'D e n d é g e k , m e lye k
'é s m e s 6 k e , '
lw lt
m in d az
csak
kiha lt, e rd ő k e t
és . minket
"\
.
95xwvutsr
éneke'lkkel gyönyör ködleléne"k, elköl-, tö% tek, és csa k a Ila $a i á lla tok jelennek meg s% űk eledelök ker esésér e. Azonba n, kedves gyer mekeún, á ldá ssa l teljes kezeit most sem vonta el tőlünk mennyei Atyá nk. Téli eledelünkr ől a ny'á r i és őszi' ta ka r á tá ssa l gondoskodo EDCBA It. A ga bona má r szépen ,megnőtt és a mesei á lla tokna k élelműl, lla zda g tolluk és ssór űk pedig téli bun dá ul szolgá l. És a bőven hulló '"Ó nem meleg ta ka r óJ a -e a z egész földnek? Édes gyer meke'im 1- télr e s% ép ünnep 'ls esik, a gyer mekeknek legkedvesebb ünnepe, a ka r á csoni szent ünnep. Ez a mennyei Atyá na k s s e r ete tér e emlék eztel. Annyir a sser ette . ó a vl"lá got, hogy egyetlen egy fiá t a dta er r ette. Ekkor a ió ember ek ha tá r ta la n ör ömükben a já ndékoI a dna k egyé« a ió gyer mekek is a má sna k, k'lsded J ézus nevében szép a J á ndékoka t ka pna k.
96
Iia r á C8Q 1a . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYX
~-__
___
-: : p
-~---; ...z: ...~-.
_=--
...,~...:.
Im, a kis angyalkák énekelnek: "Dicsöség menynyekben az Istennek 1" Hozzanak 'ök békét nekünk, ha a jászol körül leszünk. . Oh Jézuska üdvöz légy, kegyesen szólasz, így: "Jertek hozzám kisdedek, ti kiket én szeretek." Foga.dj engem gyermekednek, tartsd meg tisztán .saivemet : hogy a bűntől őrizkedjem, áldj meg engem kisdedet.
97xwvu
r zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZ
IntelmekZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFED s E nekek.
ls te n
nevében.
Isten nevében kezdem' el j segéljen kesegít, mi sem nehéz; ha gyelmével. H~ elhagy, erőnk elvész. Azért legjobb e föltétel: Isten".nevében kezdem.. el!XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA . ő
ő
ő
"
R e g g e l.
Istenem; az éj elrepűlt, testem lelkem ép es derűlt ; Ől'lZZ meg engem enapon hogy ne legyen semmi bajom. Mennynek Ura, ismét egy új nap virrada jsegíts, kérlek, hogy j6 gyermeked legyek ma; hogy mmdenkit békén hagyjak, jámbor legyek, szót fogadjak, hogy szülőim örömére v:Uhassam most és jövőre. ting. illurtr. \l'i~eI íiir !tn!ljo!;!,n.
7
98zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG Az éj sötétsége elmúlt, lelkem vidám örömre gyúlt. Fényesség Istene, neked mit adjone szegény gyermeked, mint szívbeli köszönetet, meghálálni jótétedet ? Jámbor lenni vágyok, hogy -karod megoltalmazzon, s mindig örömre virraszazon. Álmomból nyugton ébredek, s hozzád, Isten, föltekintek. Jóságod álmaim fölött atyai gonddal őrködött. Örizz nappal is engemet, hogy baj ne érje-. éltemet. E világon a mig leszek, mindent tetszésedre teszek. Estvel.
Isten, ki megőriztél ma, vigyázz reám ez éjszaka. Kicsit, nagyot zársz gondodba, bátran fekszem hát ágyamba.
te pediglen az Jézus, tiéd vagyok én,xwvutsrqponmlkjihgfe enyém, nevedben elalszom én, r
Ú r Jézus, magamat neked ajánlom, biztos oltalmamat benned találom. ;Míg alszom, hiv angyalidat, kérlek, őrizetemre add. Én Istenem, te oly jt- vagy, mindnyájunkra' gondod oly nagy, mindent meglátsz őrszemcddel, el ne hagyj engem ez éjjel. Mindenlátó szemed előtt rajtam gonosz nem . ,'vesz erőt.
99zyxwvut 1stenem, t te ero.,tXWVUTSRQPONMLK e 1en, J'6
,
K" . lC81 va.~yo 1\: 8 légy velem, Ugy nem félek, ha sötét van, hogy valami esik rajtam. J6l aluszom, míglen holnap parancsodralölkel a na,~. t
Oh Mária
édes anyám, kérlek, legyen, gondod reám! 'Vigyázz reám őrangyalom, hogy éjjel nyug' ton alhassam, Oh
üdvözítő
.Iézusom,
szent
sebeidbe
zárkozom,
Légy 'vele!ll,
oh
őrangyalom, ugy békével nyugodhatom. 7 '1.'
100ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA T a n u lá s
e l ő t t . zyxwvutsrqponmlkjihgfedcba
Isten, __ bölcseséged minket itt e földön munkára szánt; azt akarod, hogy mindnyájanviszontag segítsük egymást. Adj nekünk tanulni való erőt, s hogy parancsod szerint tegyünk, adj kegyelmet. . Ki ifjanta rest nem maradt,' véri korában hasznot arat. Ha a fiatal ugy nem tesz mint kellene, reménye vesz. Szorgalomért égi boldogság a bél'. A mely idő elmult, az vissza nem tél~. Iskola után. Jó Isten, a bölcs oktatás idejének vége lett; válj ék hasznunkra, s tégedet élj en érte tisztelet. Ki napközben nem henyéle, sőt a munkát kereste, annak mily nyugodt a szive, s mily gyönyörü az este! . Az késő vén korában is örül ifjuságának, s az üdvősség reményével néz feléje sírjának. AsztateWtt:
1. Mennynek Ura! adakozó kezedből él itt minden: ma ic: ételt, italt nekünk te jóságod ad ingyen. Áldj meg minket s ez eledelt! adj oly elégedö szivet, mely szegénynek adni szeret. 2,. Van itt kenyér, van itt leves,' és sok szegény milyen ehes, Én elégtqt és én vagyok, sXWVUTSR <.
101XWV
'~
..;~ =
~
zyxwvutsrq
bajban, sebben hány nyavalyog! Oh jő Isten, hála neked, hogy közöttünk nincsen beteg. Qh j6 Isten megáldassál, hogy kenyeret s levest adál. Mi neked nem adhatunk mást, mint dicsérést, magasztalást, mi csak egyet áldozhatunk, s z i v nk ez egy áldozatu n k.ZYXWV ü
A sz ta l
u tá n .
Men I I y nek Aty j a, elégségig használtuk jótétedet. Hála' neked jósá~odért, mely mindennap ér minket. t.
1'02.
Benned bízva megigérjük, hogy hívZYXWVUTSRQ s z o lgaid leszünk, hogy majd a szent vacsorán i s vendégeid lehessünk. 2. Mindnyájan j61 vagyunk lakva, mert Isten minket jól tarta.. Maradt itt még kenyér, leves, jőjön hát ide, ki ehes. 're beteg nő, te szegény vak, s mind kik .. , nem dolgozhatnak, utas a. ki küzd , éhséggel, jőjön, van itt ital, étel. Oh Isten,' te áld6 kezed szegényekre 'fölteszed, hogy nevedre mindenki hálát mondjon örökké.XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
is
E gész
n a p s -a v a ló
m n n d a t,
Reggel, midőn korán kelek, s este, ha aludni men ek, feléd nézve Ú r Jézusom, magamat neked ajánlom. Viselj gondot gyermekedre, vezess igaz ösvényedre, hogy e napnak szerencsésen véget örömhála vessen, Jézu s.
O l y sok j6 adomány; erény és értelem bővében, Jézus, te mily jámbor f ; ilí valál anyád ölében, az atyád hajlékában, s oktató id körében l Jésus, te Isten és Ember! fogadj engem kegyedbe, és az erénynek ösvényén 'vezess hozzád mennyekbe.
t03ZYX
G y e r m e k , je g y e z d
m eg
e z e k e t ! zyxwv
Ha iskolába érkezel, az ajtót csendesen nyisd föl, és illendőképen menj be tanítódnak öröniére, Szájad nyilván köszöntésre, add másoknak értésére, hogy most be oly gyermek lépett, a. ki már tud becsületet. Kezed legyen emelve, s szívből csak igy látod.
összetéve, szemed' Istenhez jőjön imádságod; foganatját
Tanulni jösz iskolába, ne töltsd az időt hiába; i légy" .ne csacsogj, se ne tekintgess, csendesen üljXWVU figyelmes j miket tanítod mond s mutat, jól megjegyezd mindazokat; s ha kérdez, felelj okosan, bátran de alázatosan.
,
Tégy mindent saját helyére, hogy ha kell, ott legyen kézre. Igy nem romlik s tisztán marad. A jó rendből sok jó fakad, Ha szükséges lesz kimenned, kérned :illik engedelmet. A szükség nélkül kijáró mutatja, hogy res t tanuló.
~
1 0 4 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFE
A mit tanítod mond, azt tedd;XWVUTSRQPONMLKJIH mit megtilt, azt kerüljed. Neki engedelmeskedned legelső kötelességed. A ki ro sz és engedetlen, jó szőra is érdemetlen. 3,
Mindenkor igazat beszélj, a ha bántanak is érte, neEDCBA fé lj. Ha igazat szólsz, az Isten megsegít . bajos ügyedben. A hazudség olcsó kenyér, vele 'feszt az is,' a ki nyer. ~
•
mi czivédásra vezet, - távol legyen mindig tőled; és ha mások összevesznek, tedd meg, hogy .kibékÚJjenek. A
Ha másokkal szívességet tehetsz, nyomban 8 tedd, majd azt mondják: "ez jó gyerek" rajtad ők is segíte"nek .
örömest lj
. Iskolából hazajövet köszöntsd szépen szüleidet ; nyájas légy testvéreiddel, ugy szeremek téged, hidd el.
Otthon jól viseld magadat. Kikr a mint vet 1igy arat. A mit atyád anyád akar, azt siess megtenni hamar; ne' kérdezd, hogy "miért" B minek ? Ók javadra törekszenek I
H l5 ZYXW
I m á d s á g o k . zyxwvutsrqponmlkjihgfedc
Miképen s z l az Úr imádsága? Az Úr imádsága ekképen szól: Mi Aty.ánk 1 k! vagy mennyekben, ssenteltessék meg a te neved, jöjön el a te országod, legyerr a te akaratod, miképen mennyben azonképen itt at _ földön is, A mi mindennapi kenyerünket add met; minekünk ma, És bocsásd meg nekünk a mi v(,t. keinket, miképen mi is megbocsátunk ellenünk v6·tetteknek. És ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg a gcnosstöl. Amen. Miképen szól az angyali üdvözlet? Az angyali üdvözlet ekképen sz61 : Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes 1 Úr vagyon: te veled, te vag'y áldott az assznnyok között, es áldott a te méhednek gyümölcse, J ézus, Asszonyunk szúz Mária, Istennek szent anyja, imádj mi érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. Amen. Miképen szól az apostoli h i t v a llá s P Az apostoli hitvallás ekkégen szól: 1) Hiszek egy Istenben, mindenhatő Atyában" mennynek és földnek teremtőjében. ő
106XWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA
~ zyxwvutsrqponm 2) Es a Jézus Krisztusban, Ö egy Fiában, mi Urunkban. 3) Ki fogantatott Szentlélektől, születék szűz Máriától. 4) Kínzaték Pontzius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték. 5) Szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból föltámada. 6)" Fölmene mennyekbe, űl a mindenható Atya Istennek jobbja felül.
107zyxwv
7) Onnan leszen eljövendó ítélni elev-eneket és holtakat. 8) Hiszek Szentlélekben. 9) Egy közönséges keresztény anyaszE'nteg~'házat; Szenteknek egyességét., 10) Bünöknek bocsáuatjdt. 11) Testnek föltámadását.XWVUTSRQPONMLKJIHGFE 1 2 ) ' Ég az örök életet. Amen. Melyek
az
Istennek
tíz
parancsolatai?
Istennek tíz parancsolatai következők: 1 ) Én vagyok a te Urad, Istened; idegen ístpnid ne legyenek én előttem, faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad. 2) Istennek nevét hiáb", ne vedd. 3) Megemlékezzél róla, hogy ünnepeket szentelj. 4) Atyádat és anyádat .tissteljed, hogy hosszú életü lehess é földön, melyet a te Urad, Istened, ad teneked. 5) Ne ölj. 6) Ne paráználkodjál. . 7) Ne orozz. (Ne lopj.) 8 ) Hamis tanúságot ne szólj felebarátod ellen. 9) Felebarátodnak feleségét bűnre ne kivánjad. 10) Se házát, se mezejét, se szolgáját; se szelgálóleányát, se ökrét, se szamarát, se . egyébnemü jószágát. Amen . .M e 1y e k a z an ya sze n t egy ház nak t parancsolatai? Az anyaszentegyháznak öt parancsolatai köretkezők: , ö
f08 1) Az anyaszentegyháznak szokott ünnepnapjait megüljed. . 2) B'nnepMpokon sz. misét becsületesen hallgass. 3) Bizonyos napokon parancsolt böjtöket megtart.sad, és némely eledelektől magadat megtartóztassad. 4-) Bűneidet minden esztendőben a keresztény -anyaszentegyhaz törvénye szerint való' egyházi em'bernek meggyónjad, és legalább husvét táján az -oltári szentséget magadhoz vegyed. 5) Tiltott napokon menyegzőt ne tarts.
109EDCBA
-· f
ZYXW
S i . ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA m i s e a l a t t i s z o l g á l a t . zyxwvutsrqponml
•
Pap. In nomine Patris et Filii et Spit-itus Sancti, Amen. Introibo ad Altare Dei. O It á r sz o 19 a. Ad Deum, qui laetificat juventutem meam, Pap. Judica me Deus, et discarne cansam meam, de gente non sancta, 'ab homine iniquo et doloso erue me. ~ Olt. sz. Quia tu es Deus forti tudo mea, quare me repulisti, et qlLare tristis 'incedo, dum affligit inimicus. Pap, Emitte 'lucern tuam et' veritatem tuam, ipsa me deduxerunt et adduxerunt in montem sanetum tuum et in tabernacula tua. Olt. sz. Et introibo ad Altare Dei, ad Deum, qui laetificat juventutern meam. Pap. Confitebor tibi in cythara, Deus, Deus meus; quare tristis es anima mea, et quare conturbas me.
Olt. sz. Spera in Deo, quoniam adhne eonfítebor illi, salutare vultus mei, et Deus meus.XWVUTSRQPONMLKJIHG
~•...
~ ~ ---......:..
J
•
1 1 0 zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHG
Pap.
Gloria
ült.
sz.
et Filio
Patri
Sicut
erat
et
Spiritui
in principio;
Sancto.
et nunc
et
semper et in saecula saeculorum. Amen. Pap. Introibo ad Altare Dei . . Olt
sz.
meam.
Ad
Deum,
laetificat
juventutem
'
Pap.
Adjutorium
Olt.
sz.
nostrum
Qui fecit
coeium
Pap.
Confiteor
Olt.
s z. Misereatur
dirnissis peccatis Amen.
Olt.
sz.
Mariae
Jnanní
beato
Baptistae,
Paulo,
omnibus
nimis
cogitatione,
culpa,
Deo
Virgini,
mea
Sanctis
Sanetis
omnipotenti, MichaeIi
et
Petra
et
quia peccavi
mea
Ideo
beatae
Archangelo,
Apostolis
et opere:
culpa.
Deus,
te ad vitam aeternam.
et tibi Pater:
verba
maxima
Domini.
etc.
tui omni potens
Confiteor
semper
in . nomine et terram.
Deo omnipotenti,
tuis, perducat
Pap.
beato
qui
culpa,
pre cor
mea
beatam
Mariam semper Virginem, beatum Michaelem Archangelum, beatum Joannem Baptístam, Sanctos Apostolús, te Pater,
Petrum
Pap. dirnissis aeternam. Pap.
Misereatur peccatis Olt;
Paulum,
omnes
vestri
vestris,
omnipotens
perducat
nostrorum
absolutionem tribuat
nobis
Dominus.
Olt .. sz.
Sanctos
Deum
Deus,
vos
ft
nostrum. et
ad vitam
sz. Amen.
Indulgentiam,
-peccat~rum misericors'
et
orare pro 'me ad Dominum
Amen.
Pap. Deus tu conversus vívif Ol t'- sz. Et plebs tua laetabit
et remissioomni potens
et
:
. f
XWVUTSRQPONMLK ,. zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA -- . • EDCBA ;'
;
J '
.
,
."
.'
I
,\
~.
