HONVED KOZSZOLGALATI
ONTnNTES NYUGDirpnNzrAn Ad6sz6m: I 8066830-2-5 I
Szdkhely: I 135 Budapest Aba utca 4. Tel./Fax. : 329 -6 6 5 l, HM 269
-7
7, 268 -7 9, 269 -37
izrnrr JELENTES A 2015. EVR6L
W Budapest, 2016. m6rcius 10.
{' {i,".
{:. !i: u?
.r*
:,
,i'
Fodor Lajos Igazgat|tan6cs elndke
Tartalomjegyzék
1. Gazdasági környezet ......................................................................................................................................... 3 2. A bevételek alakulása ........................................................................................................................................ 6 2.1. A fedezeti tartalék bevételei ......................................................................................................................... 6 2.2 A működési tartalék bevételei ...................................................................................................................... 7 2.3. A likviditási tartalék bevételei...................................................................................................................... 7 3. A kiadások alakulása ........................................................................................................................................ 8 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai .......................................................................................................................... 8 3.2. Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása .................................................................................................. 8 3.3. A tagi kölcsön folyósítások alakulása .......................................................................................................... 9 3.4 A tagi lekötések alakulása ........................................................................................................................... 10 3.5. A működési tartalék kiadásai ..................................................................................................................... 11 3.6. A likviditási tartalék kiadásai ..................................................................................................................... 11 4. A pénztári tartalékok állományának alakulása .............................................................................................12 5. A befektetések alakulása..................................................................................................................................13 5.1. A vagyonkezelés helyzete .......................................................................................................................... 13 5.2. A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói ........................................................................... 16 5.3. A befektetett vagyon piaci értékének alakulása ......................................................................................... 17 5.4. Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása ............................................................................. 18 5.5. Az ingatlanbefektetések alakulása ............................................................................................................. 18 6. A taglétszám alakulása ....................................................................................................................................18 7. Szakmai feladatok ...........................................................................................................................................19 8. A 2016. év fő feladatai ......................................................................................................................................20 9. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok .....20
2
1. Gazdasági környezet
A 2015. üzleti év kedvező gazdasági hátteret biztosított a befektetői piac számára, ugyanakkor a tartós növekedés iránt kétkedő előrejelzések is beigazolódtak, mivel a beruházások fékeződése miatt a magyar gazdaság növekedése lelassult az előző évhez képest. Az EU országainak kötvényvásárlási programja, illetve az olcsó olajár által biztosított külső környezet továbbra is támogató jellegű volt, azonban a felzárkózást biztosító tartós és dinamikus növekedés feltételei egyelőre nem teremtődtek meg. A globális befektetői várakozásokat általános optimizmus jellemezte, azonban óvatosságra intő volt az a körülmény, hogy a konkrét financiális döntéseket számtalan – többnyire politikai jellegű – nemzetközi kockázat terhelte (pl. orosz-ukrán konfliktus, közel-keleti feszültségek, migránshelyzet fokozódása, európai terror-fenyegetettség megjelenése stb.). A hazai viszonylatban alkalmazott gazdaságpolitika révén az elmúlt évben is jelentős számban került sor olyan intézkedésekre, melyek a lakossági és üzleti befektetői hajlandóság valamint a fogyasztás egyidejű növelése, illetve a gazdaság motorjának felpörgetése irányában hatottak, mint pl. a devizahitel konszolidáció, a bankrendszerrel való kiegyezés irányában tett lépések, a kölcsönös hitelezői bizalom erősítése, a kis- és középvállalkozások forrásbővítése, az otthonteremtési- és lakásépítési kedvezmények kiterjesztése, illetve a családtámogatási rendszer egyes elemeinek bővítése stb. A 2016. évi várakozások alapján a gazdasági folyamatok széles körére kiterjedő javulás láttán a nagy hitelminősítők – akár minimális lépésekkel is – várhatólag fokozatosan közelíthetik a magyar adósbesorolást a befektetésre ajánlott kategóriához. Ettől függetlenül a közép-kelet európai régióban és azon belül hazánkban is egy fenntarthatóbb, de lassú növekedési pályára, és egy szélsőséges ingadozásoktól mentes, kiszámítható jövedelmezőségre lehet számítani a következő esztendőkben is. Emlékeztetünk rá, hogy az elmúlt két üzleti évben igen jó hozameredmények születtek, a jövedelmezőségi mutatók különösen a rekord alacsony inflációval való összemérésben állták ki a próbát. Hasonló értékelés mondható el a 2015. esztendőről is, mivel mindegyik portfólió jelentős reálhozamot ért el.
3
A Honvéd Nyugdíjpénztár 2013-tól önálló önkéntes pénztárként, Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár néven végzi tevékenységét. A pénztár továbbra is stratégiailag elkötelezett arra nézve, hogy kizárólag önkéntes pénztári tevékenység folytatása mellett is hosszú távon stabil, fenntartható működést valósítson meg. Ennek jegyében született döntés 2013. év őszén a közszolgálat felé történő nyitásról, mellyel a pénztár a jövőbeni növekedési potenciál forrásának megteremtésére törekszik. A pénztár működésében jelentős esemény volt 2015-ben, mivel az előző évben megkezdett többszintű előkészítő munka eredményeként
2015. március 3l-i fordulónappal a
Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára beolvadt a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba. A beolvadó pénztár tagjai az átalakulás napjával minden külön nyilatkozat nélkül a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjaivá váltak, a beolvadó pénztár jogai és kötelezettségei az átalakulás napjával az átvevő pénztárra, mint általános jogutódra szálltak át. Az átalakulási vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetek fordulónapja 2014. december 31., a végleges vagyonmérleg- és vagyonleltár fordulónapja 2015. március 31. volt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak száma a 2015. évben tovább csökkent, az év végén már csak 44 pénztár tevékenykedett a piacon az előző évi 47 pénztárral szemben. Az intézmények 1.149.757 fő megtakarítását kezelték, összesített vagyonuk 2015. végére átlépte az 1,162 milliárdos határt. Az 1 főre vetített átlagos vagyon az összvagyonnál nagyobb mértékben, 7,69 %-kal 1.010 ezer forintra növekedett, kedvezően értékelhető, hogy a szektor folyó tagdíjbevételein belül mind az egyéni, mind a munkáltatói befizetések emelkedtek. A pénztárak tagdíjcélú bevételeit továbbra is alapvetően az aktuális adózási- illetve a béren kívüli juttatásokat (cafeteria) szabályozó előírások határozzák meg, attól is függve természetesen, hogy hogyan alakul az egyéni megtakarítási hajlandóság. Az elmúlt években a szektor szereplői a munkáltatói támogatástól való függőség, a válsághatások lassú konszolidációja, valamint a foglalkoztatási problémák tartós jelenléte miatt tagdíjbevételi forrásaik stagnálásával, mérséklődésével számolhattak. Az egyéni befizetések után járó adókezdvezmény 150.000 Ft-ra való emelkedése ösztönzőleg hathat a tagdíjbevételek tartós növekedésére, így átmeneti stagnálás után esély nyílik arra, hogy a bevételek ismét számottevően emelkedjenek. A taglétszám csökkenése (az utóbbi egy-két évben inkább stagnálása) tendenciájában folyamatos, mérsékelt ütemben megy végbe (2015-ben 1,71 % volt), melyben szinte kivétel nélkül minden intézmény érintett.
4
A várakozási idő utáni kifizetések volumene változatlanul igen magas, így a pénztárak legnagyobb kiadási tételét továbbra is ez a jogcím jelenti. A várakozási idő utáni kifizetések összege a szektor összesített adata szerint meghaladta a 35 milliárd forintot. A pénztári hozamteljesítmények értékelésének egyik legfontosabb mércéje, hogy miként teljesítettek a különböző nyugdíjpénztári portfóliók az utóbbi négy-öt év során. A legrövidebb időszak, melyet vizsgálni érdemes, két közvetlenül egymást követő esztendő, melyekben az átmeneti hatások kiszűrődnek, esetleg összeadódnak, illetve kioltják egymást. Természetesen a jövedelmezőségek szintje pénztáranként és portfóliónként jelentősen eltér egymástól, hiszen a befektetési politika eltérő kockázatú stratégiák követésén alapszik, a tendencia azonban valamennyi portfólió esetében a növekedés irányába mutat. Összességében 2015-ben a legkedvezőbb eredményt a fejlett piacok befektetési alapjaival és részvényeivel túlsúlyozott, kockázatvállalóbb portfóliókban, a legalacsonyabbat pedig a kizárólag pénzpiaci eszközökből álló portfóliókban lehetett elérni. Pénztárunk 2015. évi eredményei az alábbiak szerint alakultak:
A Honvéd Nyugdíjpénztár 2015. évben elért hozamai portfóliónként
Nettó hozamráta
Klasszikus portfólió
Kiegyensúlyozott portfólió
Növekedési portfólió
3,23
4,67
6,47
2015. év Jegybanki Pénzpiaci portfólió fogyasztói árindex alapkamat átlaga KSH 1,23
-0,10
1,46
A valamennyi intézményre kiterjedő – a pénztárak adatszolgáltatásán alapuló – teljesítménymutatókat (éves nettó hozamráta, éves referencia hozamráta, átlagos tíz éves hozamráta, átlagos tízéves referencia hozamráta, vagyon piaci záró érték, vagyonnövekedési mutató) tartalmazó részletes tájékoztató az MNB honlapján (www.mnb.hu) megtalálható. 5
2. A bevételek alakulása A pénztár 2014-2015. évi bevételeit az alábbi táblázatok tartalmazzák:
2.1. A fedezeti tartalék bevételei (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
Tagdíjbevételek összesen
2015. év
2.192.944
2.445.379
673.160
822.267
1.818
26.707
536.487
544.446
Befektetések bevételei
2.791.735
2.324.216
Összesen:
6.196.144
6.163.015
Tagok egyéb befizetései Eseti adomány Egyéb bevételek
A pénztár 2015. évi fedezeti célú bevételei az előző évben teljesült bevételek közelében, attól mindössze 0,54 %-kal elmaradó volumenben teljesültek. A pénztár jövedelmi helyzetének legmeghatározóbb eleme, az önkéntes pénztári tagdíjbevétel az előrejelzéseknek megfelelően teljesült, bár ezen belül az egyéni és a munkáltatói befizetések összetételét tekintve az utóbbi részaránya mérsékelten
tovább csökkent.
A legnagyobb munkáltató
(Honvédelmi
Minisztérium) az önkéntes pénztári tagságot továbbra is a 2013. április 01-jétől érvényes fix összegű (4.200 Ft/fő/hó) hozzájárulással támogatta. A pénztár vagyoni- és jövedelmi helyzetére - a megszerzett többletforrások révén természetesen a Nyugdíjpénztári Dolgozók Nyugdíjpénztárának beolvadása is kedvező hatást gyakorolt. A tagdíjbevételek összességében mintegy 12 %-kal kedvezőbben alakultak, mind az egyéni-, mind a munkáltatói befizetések valamelyest a tavalyi szint felett teljesültek, ezen belül mind az egységes-, mind a többlet tagdíjak emelkedtek. További kedvező körülményt jelent, hogy a tagok nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó kedvezmény (adójóváírás) éves összege közel másfélszeresére emelkedett az előző évhez képest. Összességében a pénztár bruttó tagdíjbevételből származó éves jövedelmi pozíciója az előző évhez képest 370 millió forinttal javult, melynek kb. 10 %-át tette ki a munkáltatói támogatások növekedése, a többi az egyéni befizetések növekedéséből származott. A beolvadó pénztártól átvett tagok révén 2015. április-december hónapokban közel 50 millió Ft tagdíjbevételi többlet realizálódott.
6
Az egyes tartalékokon jóváírt bevételek a sávos tagdíjmegosztás alapján, a 2010. január 1-jétől módosított és azóta változatlan megoszlási arányoknak megfelelően alakultak. A tárgyévben a befektetési környezet jövedelmezőségi viszonyai mellett a fedezeti tartalék befektetéséből származó hozambevételek a 2014. évhez képest 17 %-kal alacsonyabb
volumenben
realizálódtak.
2.2 A működési tartalék bevételei (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
2015. év
Tagdíjbevételek összesen
150.238
165.879
Tagok egyéb befizetései
20.199
24.322
Egyéb bevételek
59.438
Befektetések bevételei Összesen:
66.023
16.841
12.660
246.716
268.884
A pénztár 2015. évi működési bevételei összességében 22.168 eFt-tal haladják meg az előző évi bevételeket, amely éves átlagban 8,98 %-os növekedést jelent. A változás meghatározó eleme a befektetési célú bevételek csökkenése, melynek hatásait az emelkedő tagdíjbevételek ellensúlyozták. A pénztár a működési tartalék esetében is külső vagyonkezelésben történő befektetést alkalmaz, melyre 2014. július 1-jétől 500 millió forintos induló tőkével került sor.
2.3. A likviditási tartalék bevételei (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
2015. év
Tagdíjbevételek összesen
-
-
Egyéb bevételek
-
-
Befektetések bevételei
3.506
2.554
Összesen:
3.506
2.554
A likviditási tartalék bevétele csak befektetési tevékenységből származik, tekintettel arra, hogy a pénztár 2004. január 1-jétől a tagdíjakból likviditási tartalékot nem képez. A befektetési bevételek
visszaesése
alapvetően
a
csökkenő
tendenciájú
és
tartósan
alacsony
kamatkörnyezettel függött össze. A pénztár előző évben a likviditási tartalék esetében is a külső vagyonkezelésbe történő átadásról döntött, melyre 2014. július 1-jétől 60 millió forintos induló tőkével került sor. 7
3. A kiadások alakulása 3.1. A fedezeti tartalék kiadásai (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
2015. év
Szolgáltatási célú egyéb ráford.
536.487
544.446
Befektetések ráfordításai
409.712
330.341
Összesen:
946.199
874.787
A pénztár fedezeti célú ráfordításai összességében az előző évi szint közelében alakultak, ezen belül az egyéb ráfordítások magasabb, a befektetési célú ráfordítások pedig alacsonyabb volumenben merültek fel. Az egyéb ráfordítások a hitelezési veszteségként leírt tagdíjakat tartalmazzák (2014. évben került sor a 2013. évi tagdíjkövetelések leírására, a 2015. évben pedig a 2014. évi tagdíjkövetelések leírására). A befektetési célú kiadások csökkenésében az átlagos befektetett vagyon-, továbbá az értékpapírok értékesítésével, beváltásával kapcsolatban elszámolt árfolyamveszteségek alakulása volt meghatározó.
3.2. Az önkéntes pénztári kifizetések alakulása A pénztár a 2015. évben a fedezeti tartalék terhére összesen 5.207 fő részére teljesített kifizetést, melynek jogcímenkénti megoszlásáról a következő táblázat ad rövid áttekintést: Kifizetés jogcíme - Nyugdíjszolgáltatás
2014. év fő
2015. év eFt
fő
eFt
381
609.833
482
989.446
- Elhalálozás
45
66.688
39
76.552
- Átlépés - Várakozási idő utáni kifizetés
53
38.078
181
360.897
3.759
2.291.116
4.505
2.869.823
4.238
3.005.715
5.207
4.296.718
Összesen:
A tárgyévben a fedezeti tartalékot terhelő kifizetési igények összesített esetszáma az előző évihez képest mintegy ötödével növekedett, ezen belül az elhalálozás miatti kifizetések kivételével minden kifizetéstípus nőtt. 8
A fedezeti tartalék terhére elszámolt kifizetési igények éven belül egyenlőtlen eloszlásban jelentkeztek, a második és a negyedik negyedévben a szokásosnál is jelentősebb kivételi hullám volt tapasztalható. A más pénztárba történő átlépők létszám- és összeg adatai a beolvadó tagok által jelentős számban kezdeményezett – egyéni számlájuk jövőbeni kezelésére nem a jogutód pénztárt, azaz nem pénztárunkat preferáló – mozgásokat is tartalmazzák, így a 2014. évvel való közvetlen összehasonlításra nem alkalmasak. A kifizetésekben további tartalmi eltérést jelent az előző évhez képest, hogy - mivel a beolvadó pénztár nem üzemeltetett napi elszámoló egységen alapuló rendszert - a beolvadó pénztárnál folyamatban lévő elszámolások 2. lépcsőjét az I. negyedévi hozamfelosztást követően a jogutód pénztárnak kellett teljesítenie. A pénztár a 2015. évben a 10 éves várakozási időt elérő igényjogosultak köréből összesen 4.505 fő részére teljesített kifizetést, mely az előző év azonos adatát kb. 20 %-kal haladta meg. Az elszámolások teljes összege 2.869.823 eFt-ot tett ki, melyből 1.026.164 eFt adóköteles tőkeösszegként, 1.843.659 eFt pedig adómentes hozamként került kifizetésre. A tőke igénybevétel teljes kifizetéseken belüli részaránya 36 % volt, amely körülbelül megfelelt az előző évi aránynak. A várakozási idő utáni kifizetésekből 2.768 fő vett fel csak hozamot, 806 fő tőkét is tartalmazó teljes- vagy részkifizetést, 931 fő pedig tagságát megszüntetve pénztárból kilépett. Összességében megállapítható, hogy 2015. évben a várakozási idő utáni kifizetések egyötöde zárult a tagsági jogviszony megszüntetésével, mely az előző évekhez képest érzékelhető arányú, kedvező arányeltolódást mutat a tagsági jogviszonyukat megtartók javára.
3.3. A tagi kölcsön folyósítások alakulása A pénztár a 2015. év során a fedezeti tartalék befektetéseként összesen 828 fő részére teljesített tagi kölcsön kifizetést. Az előző évhez viszonyított alakulást az alábbi táblázat adatai szemléltetik:
Kifizetés jogcíme
2014. év fő
Tagi kölcsön folyósítás
2015. év eFt
842
fő
236.383
A 2005. évtől kezdődően hatályos, kedvező jogszabályi változás óta –
eFt 828
264.901
mely szerint a
visszafizetési feltételek teljesítése esetén a tagsági jogviszony időtartama alatt a tagi kölcsön többször is felvehető – jellemzően magas (hetente 15-20 fő) az igénylési gyakoriság. 9
A 2015. évi folyósítások száma az előző évhez képest mérsékelten (1,7 %-kal) csökkent. Az igénylések számát a hazai hitellehetőségek beszűkülése, a kölcsön kezelési költségeinek és kamatainak alakulása, illetve a hitelfelvételi óvatosság egyaránt befolyásolta. A folyamatosan érkező igényekhez igazodóan az Igazgatótanács 2010. április 1-i hatállyal a keretösszeg 350 millió forintra történő felemeléséről döntött, mely ezt követően a 2011-2015. években nem változott. A tárgyévi adatok értékelésekor jól látható, hogy továbbra is magas szinten alakul (bár évről évre jelentős mértékben csökken) a visszafizetetlen, így az egyéni számla terhére érvényesített tagi kölcsönök száma és összege is: a 2015. évben ez az állomány 327 esetben, összesen 46.133 eFt-ot tett ki (összehasonlításképpen: a 2014. évben ugyanez az adat 370 eset és 63.012 eFt volt). A pénztár a visszafizetési feltételek könnyítése érdekében 2009. július 1-jétől a határidő lejártát követő további 150 napos türelmi idő bevezetéséről döntött, ez a lehetőség azonban a belső szabályozás évközi felülvizsgálatát követően 2015. augusztusától megszűnt. Összességében elmondható, hogy a tagi kölcsön felvételi lehetőség továbbra is keresett a tagság körében, ugyanakkor mind az új igénylések száma, mind a vissza nem fizetés miatti érvényesítés száma enyhén csökkenő tendenciát mutat.
3.4 A tagi lekötések alakulása Az alábbi táblázat az MKB Bankkal kötött együttműködési szerződés alapján nyújtott tagi lekötések hitelbiztosítékként nyilvántartott összegének, valamint igénylőinek számát mutatja be az előző évhez képest:
Jogcím Tagi lekötés (egyéni számla fedezete mellett)
2014.12.31. fő eFt
2015.12.31. fő eFt
18
15
14.580
12.349
A tárgyévi forgalmat 4 db új igény és 7 db lejárat képezte, így az üzleti év fordulónapján nyilvántartott állomány 3 fővel és 2.231 eFt-tal csökkent az előző év végéhez képest.
10
3.5.
A működési tartalék kiadásai (Adatok eFt-ban)
Megnevezés
2014. év
Anyagköltség
2015. év
5.442
5.252
Igénybe vett szolgáltatások
59.976
78.113
Bérköltség
69.196
90.185
9.645
15.271
19.919
26.728
5.229
6.632
11.421
11.755
5.885
1.686
186.713
235.622
Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Befektetési tevékenység ráfordításai Összesen:
A beszámolás évében a működési tartalék kiadásai az előző évi kiadásokhoz viszonyítva 48.909 eFt-tal magasabb volumenben merültek fel. A beolvadás mintegy 17 millió forint összegű, egyszeri jellegű hatását kiszűrve a tényleges kiadási szint közel 32 millió forinttal volt magasabb az előző évinél, ezen belül valamennyi költségnem - legjelentősebben a személyi jellegű kiadások - emelkedtek. A szokásos működési tevékenységhez kapcsolódó kiadási szerkezetet továbbra is a korábbi években bevezetett racionalizálási és költségtakarékossági szempontok határozták meg.
3.6. A likviditási tartalék kiadásai (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
Egyéb likviditási célú ráfordítások
2015. év -
-
Befektetési tevékenység ráfordításai
156
244
Összesen:
156
244
Likviditási célú ráfordítások kizárólag vagyon- és letétkezelői díj formájában jelentkeztek. A tartalék befektetett eszközei a 2014. év második felétől 85 %-ban értékpapírokban vannak lekötve, a fennmaradó 15 % rövid lejáratú betét. 2015-ben a tartalékot terhelő ráfordítások az előző évitől magasabb összegben merültek fel, mivel teljes évben külső vagyonkezelés valósult meg, egyebekben az átlagos befektetett tőke számottevően nem változott. 11
4. A pénztári tartalékok állományának alakulása A tartalékok záró állományának alakulását a következő táblázat tartalmazza: (Adatok eFt-ban) Megnevezés
2014. év
2015. év
Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék
39.594.391 714.170 70.008
44.052.660 761.390 71.361
Összesen
40.378.568
44.885.411
A pénztár fedezeti- és biztonsági céltartalékai az általános jövedelmi viszonyoknak, valamint a jellemző makrogazdasági tendenciáknak megfelelően alakultak. A 2015. éves gazdálkodás eredményeként valamennyi pénztári tartalék jelentős mértékben (éves átlagban mintegy 11 %-kal) gyarapodott és az összesített záró állomány év végére megközelítette a 45 milliárd forintot. Az éves vagyonnövekmény 4,5 Mrd forintot tesz ki, mely az egy évvel korábbi záróvagyonra vetítve 11,16 %-os éves átlagos növekedésnek felel meg. A növekedésben a beolvadó pénztártól átvett tartalékok egyszeri hatása volt meghatározó, mivel a beolvadás fordulónapjára (2015.03.31.) összeállított végleges vagyonmérleg szerinti mérlegfőösszegek aránya kb. hasonló volt. Az alábbi táblázat a tartaléktőkében bekövetkezett 2015. évi állományváltozásokat összegzi:
A működési tartalék alakulása (adatok eFt-ban) Megnevezés
2015.
Tartaléktőke nyitó állománya 2015. 01.01. 2014. évi működési eredmény átvezetése Beolvadó pénztártól átvett működési tartalék Hozamvisszavonás jóváírása Függő hozam jóváírása 2015. évi működési eredmény
687.509 +26.661 20.060 32.880 19 -5.739
Összesen
761.390
12
A pénztár működési feltételeinek alakulásával kapcsolatban továbbra is pozitív megállapítások tehetők, annak ellenére, hogy a 2015. évben nem sikerült pozitív eredményt realizálni. A veszteséget kellőképp ellensúlyozta, hogy a pénztár 2015. év végén az egy évnél régebbi tagdíjhátralékot leírta, a működési tartalékra jutó hozamelvonást a tagokkal szemben érvényesítette, a tartaléktőkébe ezen a címen átvezetett összeg 28,4 MFt-ot tett ki. Összességében a pénztár – figyelembe véve a tárgyévben elért veszteséget, a beolvadás egyszeri költségeit és az annak fedezetéül szolgáló, a beolvadó pénztártól átvett működési tartalékot is – 2015. december 31-én 761 millió forint saját tőkével rendelkezik, így a pénztár működésének anyagi biztonságára nézve működési kockázatok nem valószínűsíthetők.
5. A befektetések alakulása 5.1. A vagyonkezelés helyzete A pénztár eszközértékeléseiben kimutatott vagyon piaci értéke 2015. december 31-én 44,9 milliárd Ft volt, a vagyon letétkezelését, valamint a folyószámla vezetési feladatait az elmúlt évekhez hasonlóan a Raiffeisen Bank Zrt. végezte. A pénztár a befektetett vagyon kezelését a tárgyév során saját és külső vagyonkezelés keretében végezte. A 2015. évben a pénztár külső vagyonkezelői partnerei a Concorde Alapkezelő Zrt. és az Equilor Alapkezelő Zrt. voltak. A Honvéd Nyugdíjpénztár vagyoni helyzetének alakulására jelentős hatással volt a 2015.03.31i fordulónappal történt Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztárának beolvadása. A beolvadó pénztár átvett vagyonának piaci értéke 3,5 milliárd Ft volt. A pénztár a 2015. évben is folytatta a tőle megszokott megfontolt, biztonságra törekvő befektetési tevékenységét a többes vagyonkezelési rendszerben. A külső és a saját vagyonkezelést meghatározó portfóliókezelési irányelvek eltérő szerkezetet mutatnak, amelynek hatására az egyes portfoliók eltérő arányban kerültek elhelyezésre az egyes vagyonkezelőkhöz. Az egyes portfóliók szintjén a Befektetési politika által generált megosztási arány a 2015. évben a következőképpen alakult:
13
Vagyonmegosztás
Klasszikus portfólió Kiegyensúlyozott portfólió Növekedési portfólió
Külső vagyonkezelés Concorde Alapkezelő Zrt. Equilor Alapkezelő Zrt. 15% 100% 0% 40% 50% 50% 50% 50% 50%
Saját vagyonkezelés 85% 60% 50%
A megosztási arányok a napi piaci értékváltozások és a tőke hatékony kezelése következtében +/- 3 százalékponttal eltérhetnek. Ennél nagyobb eltérés esetén 30 napon belül helyre kell állítani a megosztási arányokat. A pénzpiaci portfólió kezelése továbbra is teljes egészében a pénztár feladata. Az előző év második felétől a működési tartalék és a likviditási tartalék kezelése is megosztásra került a saját és külső vagyonkezelés között és ezen az elven a pénztár 2015-ben sem változtatott. A külső vagyonkezelést csak a Concorde Alapkezelő Zrt. végezte, a megosztás a következők szerint alakult: Vagyonmegosztás Működési portfólió Likviditási portfólió
Külső vagyonkezelés 80% 90%
Saját vagyonkezelés 20% 10%
A pénztár teljesítményméréshez és a stratégiai eszközallokációjához használt pénz- és tőkepiaci indexei a következők:
ZMAX index a rövid távú, pénzpiaci befektetések teljesítményének mérőszáma (6 hónapnál rövidebb állampapírokra vonatkozóan),
MAX Composite a hazai kötvények referenciaindex mutatója (a három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok mérőszáma),
BUX index a hazai részvényekre vonatkozóan,
CETOP20 index a közép-európai részvényekre vonatkozóan,
MSCI World index a nemzetközi részvénypiacok mérésére a legátfogóbb globális részvényindex, amely a fejlett világ 23 országának közel 1900 részvényét tartalmazza,
BIX index az ingatlan befektetések referencia indexeként a meghatározó ingatlanalapok eszközértékének változását képezi le,
1 éves BUBOR a tagi kölcsön referencia indexeként a bankközi átlagos forint hitelkamatlábat testesíti meg.
14
A pénztár által nyilvánosságra hozott, hivatalos 2015. évi és hosszú távú (10, 15 éves) befektetési teljesítményt bemutató hozamráták a következők: Megnevezés Bruttó hozamráta (2015) Nettó hozamráta (2015) Referencia hozamráta (2015) Átlagos 10 éves nettó hozamráta (20062015) Átlagos 15 éves referencia hozamráta (2001-2015) Átlagos 15 éves nettó hozamráta (20012015) Átlagos 15 éves referencia hozamráta (2001-2015)
Klasszikus
Kiegyensúlyozott
Növekedési
Pénzpiaci
3,39%
4,94%
6,76%
1,31%
3,23%
4,67%
6,47%
1,23%
3,96%
4,19%
5,61%
1,25%
6,94%
5,97%
4,90%
5,02%
7,77%
6,61%
5,11%
5,03%
7,76%
7,11%
6,39%
6,46%
8,63%
7,86%
6,84%
6,79%
Az elmúlt 10, illetve 15 éves időszak átlagos nettó hozamrátái minden portfolió esetében biztosították a nyugdíjpénztári megtakarítások éves átlagos reálérték növekedését. A várakozásokkal szemben az éves átlaghozamok és az átlagos infláció közötti különbség a kockázatokkal fordítottan arányosan alakultak, ugyanis ezen időszak pénzügyi válságai miatt a drasztikus részvényárzuhanások és korrekciók, valamint a jelentős magyar kötvénypiaci áremelkedések a klasszikus portfolió számára hozták a legmagasabb relatív teljesítményt. A fenti táblázatban szereplő hozamráták eltérnek a pénztár elszámoló egységeinek árfolyamaiból számított hozamrátáitól, amelynek oka, hogy a 281/2001 (XII. 26.) kormányrendelet (az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól) 23 § (4) pontja alapján a 2015.03.31-i pénztári beolvadás miatt tőkearányosan figyelembe kell venni a jogelőd pénztárak egyesülés előtti időszakban kimutatott teljesítményeit. Az önkéntes nyugdíjpénztári piac meghatározó szereplői közötti összehasonlításban (vagyon és taglétszám arányos piaci részesedésük összesen 60%) a Honvéd Nyugdíjpénztár Növekedési, Klasszikus és Pénzpiaci portfoliói a rangsor első-második helyén találhatók, míg a Kiegyensúlyozott portfolió a negyedik helyen.
15
5.2. A portfóliókezelői értékpapír-befektetések főbb mutatói Az egyes portfóliók piaci értékének alakulása portfólió-kezelőnkénti bontásban: Kiegyensúlyozott portfólió Megnevezés Concorde Alapkezelő Zrt. Equilor Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen:
Piaci érték (Ft) 2014. december 31.
Piaci érték (Ft) 2015. december 31.
9 356 143 125 3 121 372 811 16 853 918 596
6 773 102 339 6 750 427 424 18 457 725 145
29 331 434 532
31 981 254 908
A külső vagyonkezelők közötti versenyhelyzet fokozása érdekében, illetve a teljesítményeik összehasonlíthatósága miatt, az Igazgatótanács döntése értelmében 2015. július 07-én a Concorde Alapkezelőtől vagyonátcsoportosításra került sor az Equilor Alapkezelő javára. Növekedési portfólió Megnevezés Concorde Alapkezelő Zrt. Equilor Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen:
Piaci érték (Ft) 2014. december 31.
Piaci érték (Ft) 2015. december 31.
3 050 805 384 1 015 417 296 3 831 423 221
2 397 776 104 2 393 017 124 4 341 304 087
7 897 645 901
9 132 097 315
A külső vagyonkezelők közötti versenyhelyzet fokozása érdekében, illetve a teljesítményeik összehasonlíthatósága miatt, az Igazgatótanács döntése értelmében 2015. július 07-én a Concorde Alapkezelőtől vagyonátcsoportosításra került sor az Equilor Alapkezelő javára. Klasszikus portfólió Megnevezés Concorde Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen:
Piaci érték (Ft) 2014. december 31. 248 455 254 1 277 709 499 1 526 164 753
Piaci érték (Ft) 2015. december 31. 382 663 444 1 835 337 264 2 218 000 708
Piaci érték (Ft) 2014. december 31. 547 103 658 148 439 194 695 542 852
Piaci érték (Ft) 2015. december 31. 598 043 003 148 648 982 746 691 985
Működési portfólió Megnevezés Concorde Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen:
16
Likviditási portfólió Piaci érték (Ft) 2014. december 31. 60 778 616 8 529 639 69 308 255
Megnevezés Concorde Alapkezelő Zrt. Saját vagyonkezelés Összesen:
Piaci érték (Ft) 2015. december 31. 62 079 083 8 512 362 70 591 445
A kizárólagosan pénztári kezelésben lévő portfoliók piaci értékeinek alakulása: Megnevezés
Piaci érték (Ft) 2014. december 31.
Piaci érték (Ft) 2015. december 31.
Pénzpiaci portfólió Szolgáltatási portfólió Függő portfólió
716 094 341 85 627 538 80 612 149
593 621 655 80 885 452 119 765 591
A 2015. év fontosabb gazdasági és pénzügyi mutatói: Részvények:
BUX (hazai)
43,81 %
CETOP20 (HUF-ban)
-4,23 %
MSCI WORLD (HUF-ban)
7,58 %
MAX Composite
4,34 %
RMAX
1,50 %
ZMAX
1,25 %
Ingatlanbefektetések:
BIX
3,82 %
Bankbetétek:
BUBOR (1 éves)
1,62 %
Hazai állampapírok:
Éves átlagos infláció mértéke:
-0,1 %
5.3. A befektetett vagyon piaci értékének alakulása (adatok eFt-ban)
Megnevezés
2014.12.31.
2015.03.31.
2015.06.30.
2015.09.30.
2015.12.31
1.526.165
1.619.864
2.142.855
2.173.113
2.218.001
Kiegyensúlyozott
29.331.435
30.005.606
32.129.689
31.907.144
31.981.255
Növekedési
7.897.646
8.335.729
9.052.793
8.919.241
9.132.097
85.627
79.288
75.074
74.460
80.885
Pénzpiaci
716.094
665.934
611.959
599.093
593.622
Összesen:
39.556.967
40.706.421
44.012.370
43.673.051
44.005.860
Klasszikus
Szolgáltatási
* forrás: letétkezelő, NAV táblák
17
5.4. Az elszámoló egység (ELSZE) árfolyamok* alakulása Megnevezés
2014.12.31.
2015.03.31.
2015.06.30.
2015.09.30.
2015.12.31.
Klasszikus
1,657885
1,685472
1,683178
1,704631
1,713225
Kiegyensúlyozott
1,682791
1,741442
1,750911
1,747763
1,761817
Növekedési
1,697377
1,784278
1,812039
1,773591
1,807699
Szolgáltatási
1,323194
1,327925
1,332655
1,335520
1,337161
Pénzpiaci
1,368570
1,374468
1,379395
1,383152
1,385467
* forrás: letétkezelő, NAV táblák
5.5. Az ingatlanbefektetések alakulása A pénztár ingatlan portfóliója továbbra is egy beépítetlen telek-ingatlanból áll, mely Sopronkőhida-Tómalom területén 11 hektár 4.532 m2-en helyezkedik el. Az ingatlan piaci értéke a 2015. december 31-i fordulónapra az ORIGO-Sánta Építő Zrt. által elvégzett értékbecslés alapján 420 millió Ft, mely 5,1 MFt-tal magasabb az előző évi záró piaci értéknél. Az ingatlan főbb adatai 2015. december 31-én: (Adatok Ft-ban) Megnevezés
Beszerzési érték
Beruházás
Könyv szerinti érték
Értékelési különbözet
Piaci érték
Sopron (2001)
230 000 000
207 775 391
437 775 391
-17 775 391
420 000 000
A pénztár a telekingatlanon a 2001-2004. években kiépítésre került vízvezeték és szennyvízcsatorna gerinchálózatokon kívül egyéb közműfejlesztést nem tervez. A pénztár fő törekvése továbbra is az egyben, kedvező árban történő értékesítésre irányul.
6. A taglétszám alakulása A taglétszám alakulását az előző évvel történő összehasonlításban a következő táblázat szemlélteti:
18
(adatok fő-ben) Megnevezés
2014. év
2015. év
Nyitó taglétszám
38.299
38.275
Új belépő Átlépő más pénztárból Átlépő más pénztárba Elhalálozott Szolgáltatásban részesült 10 év után kilépett Kizárt
1.641 111 53 45 381 777 520
1.145 2.401 181 39 482 931 5
Időszak alatti összes változás
- 24
1.908
38.275
40.183
Záró taglétszám
A tárgyévben a beolvadásnak köszönhetően a pénztár tagsága több mint három év után ismét 40 ezer fő fölé emelkedett. Az 1.908 fős nettó létszámnövekedés az előző évek mérsékelt ütemű lemorzsolódásával szemben kedvező fordulatot jelentett a pénztár számára. A pénztár záró taglétszáma 2015. december 31-én 40.183 fő, mely éves átlagban 5 %-os létszámbővülést jelent a nyitó taglétszámhoz (38.275 fő) viszonyítva. A beolvadás hatásai mellett további kedvező körülményt jelentett, hogy a létszámon belül növekedett az aktív tagok részaránya, mivel az előző évben a pénztár a nemfizető tagok közül a nulla számlaegyenlegű, legalább tíz éves tagsági viszonnyal rendelkező tagokat (520 fő) kizárta. A magánpénztári tevékenység megszűnése után az önálló önkéntes pénztár koncepcionális erősítését célzó törekvések súlypontjába egyre fokozottabban a közszolgálati nyitás lépett. A stratégiaváltás azt a szándékot testesíti meg, amely szerint a pénztár jövőbeni fejlődési pályáját a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők mind szélesebb arányú tömörítése irányában képzeli el.
7. Szakmai feladatok A pénztár ismét egy mozgalmas, nagy kihívást jelentő feladatokkal együttjáró, ugyanakkor sikeres és kedvező eredményeket hozó esztendőt tudhat maga mögött. A meghatározó folyamatok mindegyike előremutató jellegű, jövőbeni fejlődési perspektívát jelentő, a szakmaiságot erősítő célokhoz kapcsolódott.
19
Ezek közül stratégiai jelentőségű feladat végrehajtásaként értékelhető az év első feléből a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára beolvadása. Az elmúlt esztendő további kiemelt eseményeként tekinthetünk a júniusi küldöttközgyűlés keretében megtartott ünnepi rendezvényünkre, melyen – az elért eredményeket és a közös múlt főbb állomásait felidézve – megemlékeztünk a pénztár alapításának huszadik évfordulójáról. Az őszi hónapokban kiemelten foglalkozott a pénztár vezetése a befektetések témakörével, ennek keretében új ingatlanértékelőt pályáztatott, illetve több lépcsőben felülvizsgálta a befektetési politikát és a befektetés főbb irányelveit.
8. A 2016. év fő feladatai Ez az esztendő a rendkívüli feladatokkal járó előző év után várhatólag konszolidáltabb, békésebb, tervezhetőbb kereteket hozhat és a pénztár reményei szerint egyfajta szakmai építkezés időszaka lehet. A közelmúltban lezárult MNB vizsgálat ajánlásai, a beolvadás eredményeinek első teljes évi működésben való megszilárdítása, és nem utolsó sorban a 2016tól hatályba lépő törvényi változások is folyamatos megújulásra késztetik a pénztárt. Munkánkat a kötelezéseken felül igényességi és modernizációs szempontok is motiválják, ezért növelni kívánjuk a pénztári honlap színvonalát, tartalmasságát, kezelhetőségét és napirenden tartani az ehhez szükséges informatikai fejlesztések folytatását. Mindezen túl a 2016. évben is különös figyelmet kívánunk fordítani a pénztári vagyon további gyarapítására, a taglétszám stabilizálására, azon belül a tíz éves várakozási időt elérők tagdíjfizető pozícióban történő megtartására, a munkáltatói együttműködések elmélyítésére, valamint mindezek keretében a biztonságos és költséghatékony működés hosszú távú fenntartására.
9. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, különösen jelentős folyamatok A mérleg fordulónapja után nem történt lényeges esemény, különösen jelentős folyamat, mely külön bemutatást igényelne.
20
