XI. Évfolyam.
8. (967.) szám.
Budapest, 1901. január hó 26,
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T HIVATALOS KÖZLÖNYE, M e g j e l e n i k mindem szerdán és szombatén. i •niágoa m*rfu gudasigi •gjrosület tagjai tafyta kapják.
A% Országos
Gazdasági Bgyasttlet tulajdona.
SzerkesitSíég 6a kiadóhivatal: Bnlapest ( K « i t d e k ) , Ű l l « i - é t 25. n i m
Hsa U4»k»»k~fl411z»téfl áSJi fém hm M karosa, félírr* 1« korona, nígyadévr*
AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901.
Késiratokat a szerkautfséf nem küld riasaa.
Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Bírna titkár, De Pottere Brúnó s.-titkár és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Á szakosztály és bizottságainak újraalakítása.
január hó 29-én d. u. 4 órakor. Az OMGE. ipari és kereskedelmi
Lázár L Pál, Nagy Dezső, N'ck Ede, Propper Samu, R^nner Gusztáv, Reusz Henrik, ifj. Sporzon Pál, előadó: Jeszenszky Pál. Sörárpavásár rendező-bizottság : elnök : Ivánka Oszkár. tagok: Barcza Károly, Cserháti Sáneor, dr. Dégen A pád, Deininger Imre, Fáy Árpád, Hirsch Lajos, Kerpely Kálmán, Koppély Géza, Léwy Károly, Mayer Emil, Meskó Pál, Perczel Ferencz, Rainprecht Antal, dr. Roditzky Jenő, Serfőző Géza, Tnaisz Lajos, előadó: Jeszenszky Pal.
A szakosztály az alapszabályok értelmében újraalakulván, Forster Géza igazgató javaslatára elnökül grof Szapáry Gyula, társelnökeikül Cserháti Sándor és gróf Dessewffy Emil választattak meg egyhangúlag. Sőrárpakiállitás rendezése. A megválasztott elnök jelen nem lévén, az elnöki széket Cserháti Sándor alelnök fogXVIII. tenyészállatvásár. Jeszenszky Pál előadó: Egyesületünk évek lalja el, ki az ütést megnyitja, üdvözli a meg- óta rendez sörárpakiallitasokat. Az elmúlt évAz Országos Magvar Gazdasági Egyesület jelent szakosztályi tagokat s felkéri előadót az ben azonban rossz termés miatt nem tartatott XVIII. tenyé«zállatvásárját 1901. évi márczíus ülés tárgvainak előterjesztésére. meg a kiállítás, miután nagyobb számú finohó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a Jeszenszky Pa.1 előadó javaslatot tesz a mabb minőségű sörarpaminta beküldésére nem Tuttersall részvénytársaság istállóiban (szemben szakosztály kebelében működő bizottságok és lehetett számítani. Szóló azon véleményben a keleti pályaudvarral). van, hogy a kiállítások további fentartása albizottságok újraalakítására nézve. A tenvészállatvásárral kapcsolatosan gép A szakosztály előadó javaslatát elfogadva, kívánatos, mert ily módon évekre visszamenőaz egyes bizottságokat újraalakítja a követ- leg alapos vizsgálatok utján meggyőződhetünk és eszközkiállítás is tartatik. a hazankban termelt sörárpaféleségek minőkezőkben : A tenyészállatvásár tervezete a bejelenDohánytermesztési bizottság: elnök: gróf ségéről s tulajdonságairól. Indokolt volna tési ivekkel egyetemben már szétküldetett az ismertebb tenyésztők és gépgyárosok czimére. Desseffwy Aurél, tagok: gr. Almássy Imre, tehát, hogy a szakosztály a választmánynak előterjesztést tegyen, a sörarpakiallitások fenAkik tervezetre igényt tartanak, ezek szí- Cserháti Sándor, Czobor Gyula, Haracsek László, Kállay András, Kerpely Kálmán, Löherer tartása érdekéoen, azzal, ho*y a szükséges veskedjenek ilyennek küldését levelező-lapon Andor, br. Natorp Tivadar dr., Ordódy Pál, intézkedések megtételére a sörárpavásár renaz OMGE. titkári hivatalától kérni. Propper Samu, gr. Szapáry Gyula, ifj. Szabó dező-bizottsága utasittassék sa fildm ívelés ügyi A rendező-bit olts ág. László, Váczy Ambrus, előadó: Szilassy miniszter felkéressék a rendezési költségek részbeni fedezésére, a m. kir. magvizsgaióZoltán. Gyümölcstermesztési bizottság : elnök : Mol- állomás pedis a vegykisérleti állomással együtt Földmivelési és növénytermesz- nár István, tagok : Ai gyal Dezső, Tóth Lőrincz, felkéressék, hogy a minták megvizsgálását eszközölje. Wagner Ernő, Leitgeb Imre, előadó : Buday tési szakosztály ülése. Barna. Rubinek Gyula szerint az eddigi kiállí(1901. január 19.) Borászati és szőlészeti bizottság : elnök : tások nem egészen megfelelő síkere azon Jelen voltak : Cserháti Sándor elnöklete Bernáth Béla, tagok: Angyal Dezső, Baross mult, hogy az érdekelt vidéki gazdasági egyeKároly, Czeiner Nándor, Deák Tamás, dr. sületek ezen kérdést nem ugy kezelték, mint alatt Bujanovics Sándor és gróf ZselénsU Róbert az OMGE. alelnökei, Osérer Lajos, Drucker Jenő, Engelbredit Károly, Galgóczy kellett volna. Kívánatos, hogy e tekintetben az Károly, dr. Herczegh M hály, Hammersberg egyletek nagyobb agitácziót fejtsenek ki s a Dorner Béla, Havas Pál, Imreh Lajos, Jablonowski József, Károly Rezső, KocLolányi Jenő, Lónyay Ferencz, Mezey Gyula, Szalay működésűk területén levő termesztőket rábírják Imre, dr. Szerencs János, Vásárhelyi László, árpaminták beküldésére. A termesztők által Antal, Koppély Géza, Leveleky Ármin, Löherer Andor, Merza Márton, Perczel Ferencz, Ples« Mór, Wimmer Károly, gr. Zselénsky Róbert, elő- kiállítandó kérdőívekbe fel kíván venni egy uj Propper Samu, Bajner Kálmán, gróf Széchenyi adó : Rubinek Gyula, jegyző: Sporzon Vilmos. pontot, t. i. azt, amely az árpa előveteméayét Műszaki bizottság: elnök: Bolla Mihály, említené meg s miután a kérdőivekben a Imre, Szevera Károly, Szentgyörgyi Miklós és Tormay Béla szakosztályi tagok, a tisztviselő tagok: Kerpely Kálmán, Kvassay Jenő, Karko- terméshozam is jeleztetik, utalás történjék kar részéről Forster Géza igazgató, Rubinéi ványi Ákos, Landgraf János, Cserháti Sándor, arra, hogv melyik üzemrendszer mellett érefebruár hó 4 - é n d. u. 4 órakor. Műszaki bizottság ülése.
i" mwjI
^U'uJv^^.i\
7~~ ty
Xcrfu/u^
IvuAAAAMS
M a i s z á m u n k 24L o l d a l .
f
166 tett el minőségileg és mennyiségileg a legnagyobb termés; igy bizto3 támpontot nyerhetnénk arra nézve, hogy az ország egyes vidékein mi a legjobb előveteménye a sörárpának. Károly Rezső : A sörárpa termesztése s illetve fogyasztása legközelebbi kapcsolatban van a komlóéval; eddig nem volt alkalom arra, hogy Magyarország különböző komlóival bizonyos összehasonlítás tétessék. Szóló tudomása szerint a komlóértékesités nagy akadálya, hogy az minőség tekintetében hátramarad s 3Ü— 40%-a a nálunk termesztett komlónak nem alkalmas a finom sörárpa előállítására. Kívánatos volna tehát a komlóértékesi'és emelése szempontjából, hogy a termesztés a komló megbirálásával is fejlesztessék; felveti azon kérdést, hogy vájjon nem e volna kívánatos az árpakiállitással együtt komlókiállítást is tartani, mely alkalmul szolgálna a fogyasztóknak, illetve sörgyárosoknak a hazánkban termesztett komló megismerésére. Cserháti Sándor elnök: Szintén helyesli, hogy a sörárpakiállitások évenként megtartassanak ezentúl is; szerinte e kiállításokon csak minőség szerint lesznek az árpák elbírálva s ebből haszna elsősorban a gyárosnak és kereskedőnek van, de az itt történt elbírálás után sohasem lehet tudni azt, hogy a mezőgazdasági czélra melyik sörárpa alkalmasabb, melyik nem ? Annak idején szóló utalt arra, hogy évenként más és más árpaféleség kapta a dijat a kiállításon. Azért szerinte a bírálóbizottság feladatául kell tenni, hogy a bírálati szabályzatot olyképen módosítsa, hogy nemcsak az árpa használata, de a termesztési értéke, érési ideje és termőképessége is figyelembevétessék. Tormay Béla: Helyesli amit az elnök mondott, de óhajtaná, hogy a termesztők is figyelmeztessenek arra, hogy ezen momentumokat figyelembevegyék az általuk termesztett sörárpa-mintákra vonatkozó adatok beszolgáltatásánál. Propper Samu: Óhajtja hogy, az árpaminták necsak minőségre, de termelési értékre nézve is elbíráltassanak és az első díjjal kitüntetett árpa, egyúttal mint legjobb vetőmag is bírálat alá essék. Cserháti Sándor elnök: Indítványa megtételénél szólót az vezette, hogy az eddigi bírálatoknál nem lehetett arra következtetni, hogy a díjjal kitüntetett sörárpa egyúttal jó vetőmagul is szolgáljon. Löherer Andor : Elnök indítványát nagyon fontosnak tartja s mint elvet kívánja kimondatni a szakosztály által, hogy a birálő-bizottság a bírálatot ugy ejtse meg, hogy a féleségre nagy figyelmet fordítson s a gazdaközönség tudni fogja, hogy az az árpaféleség, amely dijaztatik, érdemes arra, hogy nagyobb tömegben való termelése felkaroltassák vidékenként. Koppély Géza : Helyesli, hogy a komlókiállitás tarlasának kérdése felvettetett. Utal arra, hogy ily komlóktállítás tartása 1888-ban kiséreltetett meg s azon kiállításra külföldről is sokan jöttek a szakemberek s egyhangúlag kimondották, hogy az azon kiállításon bemutatott komlóminták minden tekintetben kitűnőek, de azóta csekély mértékben lehetett kivitelre dolgozni, a belföldi gyárosok pedig vonakodnak a magyar komló átvételétőt. Rubinek Gyula: Az elnök által fölvetett kérdéshez kiván szólani; az eddigi sorárpa-kiállitások igazolták, hogy az első dijat minden évben más-más árpaféleség nyerte el. Ez természetesen az évjáratok szerint változni fog ezentúl is, de abban az elnöknek igazat ad, hogy a bírálóknak bizonyos irányítást kell adni, illetve nem a bírálatnak, hanem annak, ki az összes eredményt felfogja dolgozni évről-évre és konstatálja azt, hogy bizonyos évi átlagokban bizonyos vidékeken, melyik árpaféleség az, amelyik a legnagyobb minőséget adta, igy ezen vidékre tehát ez az árpa való és igy évek multán konstatálhatjuk az
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 26, eredményt, hogy melyik vidéken, melyik sörárpa termeszthető legnagyobb sikerrel. Cserháti Sándor elnök: Tapasztalásból tudja, hogy több árpaféleséget termesztenek Magyarországon és hogy az egyes vidéken a féleségeket változtatni szokták. Szóló tud uradalmat, mely minden három évben változtatja a féleséget, mert sok gazda azt a nézetet vallja, hogyha máshonnan hozatja a vetőmagvat, az jobb lesz. Az ország legnagyobb részére a hannaárpát tartja szóló legjobbnak és ez már is domináló állást foglal el, a földmivelésügyi minisztérium is kedvezményes árban adja a termesztőknek, tehát ez bizonyítja, hogy van már egy sörárpaféleség, amely domináló szerepet játszik. Aján'ja indítványának elfogadását. A szakosztály a sörárpakiállitás rendezésére nézve előadó indítványát Cserháti Sándor javaslatával kibővítve elfogadja, a komlókiállitás tartására vonatkozó javaslatot a tárgysorozat erre vonatkozó pontjával együttesen fogja tárgyalni. Országos sörárpa-vásár rendezése. Jeszenszky Pál titkár : Az egyesület illetve Szövetség már évek óta tett kísérleteket országos sörárpavásárok rendezésével ; elsőizben az ország két helyén: Pozsonyban a vásár teljes fiaskót vallott, a miskolczi vásárokat két év óta rendezte az egyesület, azonban ezek sem elégítik még ki a kívánalmakat, de mivel az ottani érdekeltség kívánja a vásárok fentartását, melyek ügyében a Borsod-vármegyei Gazdasági Egyesület a nagygyűléshez is felirt s ez kimondotta a vásárnak ezévben való megtartását is, javasolja tehát a szakosztálynak, hogy a sörárpavásar-üzletszabályzatnak megállapítására és a vásáron való részvétel czéljából a szakosztály kiküldöttjeit nevezze meg. A szakosztály az egyesület képviseletében dr. Rodiczly Jenő, Reusz Henrik és Jeszenszky Pál tagokat küldi ki. Sárosmegyei Gazdasági Egyesület átirata a cserebogarak rendszeres irtása tárgyában. Jeszenszky Pál titkár: Sáros vármegyében a mult évben cserebogár-járás volt, mely ott igen nagy károkat okozott. A Sárosmegyei Gazdasági Egylet a saját kezdeményezéséből mindent megkisérlett, hogy a csapáson enyhítsen, azonban nagyobb eredményeket elérni nem tudott. Az 1894-dik évi XXII. törvényezikkben foglaltatnak ugyan intézkedesek arra nézve, hogy a mezőgazdaságra kártékony rovarok mi módon irtassanak, de a nevezett egyesület hivatkozik arra, hogy e tekintetben abszolúte semmi sem történt és a törvénynek idevonatkozó rendelkezései végrehajtva nem lettek. A Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület tehát fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, melyben kérte, hogy az idézett törvényczikk idevonatkozó rendelkezéseit szigorúan végrehajtassa. Az egyesület fölterjesztésének másolatát megküldte egyesületünknek is azzal a kérelemmel, hogy ezügyben szintén pártolólag írjon fel a miniszterhez. Előadó javaslatbahozza a felterjesztés intézését. Tormay Béla javasolja, hogy aszövetséges gazdasági egyesületekhez is irjon át az egyesület kérdést téve, hogy az idézett törvény rendelkezései végrehaj tatnak-e működési területükön s ha nem hajtatnak végre, a végrehajtást szorgalmazzák a megyei hatóságnál. Gróf Széchenyi Imre felhívja a szakosztály figyelmét azon czélszerü intézkedésre, melyet a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület e tekintetben tett. Az egyesület felhívta á birtokosokat arra, hogy egy bizonyos mennyiségű cserebogár átvételére vállalkozzanak. S midőn az aláírások megtörténtek, a tanitók és falun lakó intelligens emberek gyermekekkel szedették össze a cserebogarakat, melyeket aztán az illető birtokosok átvettek, komposz-
8. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, tiroztak és csináltak belőle olyan műtrágyát, amelynek értéke sokkal nagyobb volt, mint amit érte fizettek. Szóló szükségesnek találná, hogy a sárosmegyeiek felterjesztését necsak pártolja az egyesület, hanem maga is e tekintetben bizonyos kezdeményezéssel menjen előre és a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület által követett eljárásról a gazdasági egyesületeket értesítse s felkérje arra, hogy hasonló eljárást kövessenek. Bujanovics Sándor alelnök jelzi, hogy a Sárosmegyei Gazdasági Egyesület is hasonlólag járt el, jutalmakat tűzött ki, mind ennek daczára az irtásnak nagy sikere nem volt, mert a szomszédos területeken nem védekeztek a cserebogarak ellen. A Sárosmegyei Gazdasági Egylet beadványa felsorolja azon módokat, amelyeket követendőnek tart a cserebogár-irtásra vonatkozólag s ha az egyesület pártolólag fel is ir a földmivelésügyi miniszterhez, ez még nem zárja ki azt, hogy a szövetségi tagok figyelme is fel ne hivassék a Sopron-megyei Gazdasági Egylet által követett irtási módra. Jeszenszky Pál fölemlíti, hogy Sáros vármegyében is ugyanazt az eljárást követték mint Sopronban. Pár száz héktoliter cserebogarat össze is szedtek. A védekezésnek azonban sikere nem volt, mert a szomszéd törvényhatóság területén nem védekeztek. Jablonowski József elismeri, hogy a mezőrendőri törvény tartalmaz intézkedéseket a cserebogarak irtására nézve s annak egyik szakasza azt mondja, hogy: a cserebogarak megjelenésük idejében tömegesen irtandók. A törvényben ugyan benne van, hogy a cserebogarakat nem irtó 50—200 korona erejéig büntethető a szolgabíró által s daczára annak, hogy a törvény néhány éve már életbe van léptetve, szóló nem emlékszik arra, hogy akár a mezőrendőri törvény értelmében, akár az előtt, amikor vármegyei szabályrendelet rendezte ezt az ügyet, valakit megbüntettek volna a hatóságok. A törvény szakaszai tehát nem hajtatnak végre, ezt mindnyájan tudjuk. Igaza van gróf Széchenyinek, hogy necsak a törvényt feszegessük, hanem a gazdaközönséget is késztessük bármi uton arra, hogy e kérdéssel törődjék. A kisbirtokosoktól nem várhatjuk, de ha a nagybirtok megkezdi a védekezést és szorítja a közigazgatási tisztviselőket s hogyha "lesz preczedensünk a megbírságolásra, amire hivatkozhatunk, akkor vonjuk le a konzekvencziát is s akkor meglehetünk róla győződre, hogy lesz érvényé. Szóló ismeri a francziaországi viszonyokat e tekintetben, hol a közbirtokosság maga állott össze s maga ellenőrzi nemcsak azt, hogy gyüjtetnek-e a cserebogarak, hanem nyakára küld e szántó-vetőnek, hogy szedeti-e a pajorokat és hogyha nem, akkor elbánnak vele. Azt hangsúlyozza még, hogy a törvény nem fog segíteni semmit a bajon, hogyha a közgazdasági faktorok és gazdaosztály meg nem mozdul. Kodolányi Antal azt tartja, hogy a cserebogárirtás szükségességét és hasznosságát a népbe kellene beleoltani. A falusi iskolákban tanítják Ázsia, Afrika földrajzát, de azt, hogy a cserebogár irtassék, azt egyetlen egy falusi iskolában sem tanítják. Rubinek Gyula : Igazat ad Jablonowskinak, hogy a gazdatársadalmat kell megmozgatni, de nem egyedül az általa ajánlott módon. Szóló leggyakorlatibb dolognák azt tartja, amit gróf Széchenyi felemiitett s amelyet a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület eredményesen keresztülvitt. Nemcsak a közigazgatási hatóság közbejöttével, hanem társadalmi uton. Ez az egyetlen gyakorlati mód az irtásra, amely anyagi áldozatokkal nem jár, nem kell büntetni senkit, hanem jutalmazni azokat, akik a bogarat és pajorokat gyűjtik. Ajánlja gróf Széchenyi javaslatát elfogadásra és azt, hogy a gazdasági egyesületeknek a Sopronmegyei
SZÁM. 11 -ÍK ÉVFOLYAM. Gazdasági Egyesület által követett módszere ajánltassék. Jallonowshi József, Rulinek Gyula és Löherer Andor felszólalása után a szakosztály elhatározza, hogy a földmivelésügyi miniszterhez az 1894. évi XII. törvényczikknek a cserebogár irtásra vonatkozó szakaszai rendelkezései szigorúbb végrehajtása ügyében felterjesztés intéztessék, amelyben egyúttal kéri a minisztert az egyesület, hogy évenként különböző helyeken nagyszámban tartani szokott gazdasági előadásokon az előadók ezen rendkívül fontos kérdésre is kiterjeszdjenek. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének tagjai pedig hivassanak fel arra, hogy az említett törvény rendelkezéseinek szigorú végrehajtását ellenőrizzék s figyelmük felhivassék a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület által az irtás tekintetében követett helyes eljárásra.
KÖZTELEK,
I 9 0 I . JANUAR HÖ 26.
lönbség a magyar és idegen komló között és egyáltalában rosszabb minőségű-e hát a magyar komló. Hogy ez kimutatható legyen, kértük a földmivelésügyi minisztertől, hogy valamely sörgyárban kellő ellenőrzés mellett összehasonlító termelési kísérletet végeztessen hazai és a külföldi származású komlóval. A miniszter ezt a kérelmet, mint teljesithetetlent visszautasította. Ez volt az egyik, amit egyesületünk proponált az értékesítés előmozdítása végett. Egy másik javaslatunk az volt, hogy Budapesten egy komló-akczió szerveztessék. Midőn ezen tervet felvetette az egyesület, ebben az a tudat vezérelte, hogy a Segesvárott rendezett komlóvásárok, mint a múltban szerzett tapasztalatokból következtetni lehet, a jövőben sem fognak sikerülni, amire nézve ujabb s igen érdekes adatok állanak rendelkezésünkre. Issekutz Győző, Erdély egyik legnagyobb komlóKomlótermesztés előmozdítása érdekében termesztője egyesületünkhöz intézett beadváteendő intézkedések. nyában kifejti, hogy az erdélyi termesztők Jeszenszky Pál előadó: A komlótermesztés állami támogatással igyekeztek megcsinálni a és specziálisan a komlóértékesités kérdése szövetkezetet és egymásközt megállapodtak, mintegy másfél évvel ezelőtt beható tárgyalás hogy terményüket kéz alatt el nem adják, anyagát képezte egyesületünk kebelében, amely hanem csak az akczión. Issekutz állítása szerint azonban a nagyobb tárgyalásnak eredményeként az tünt ki, hogy a térmesziők bármit tegyenek is magukra ha- termesztők közül nem egy, a többi háta megett gyatva — az állam erélyes beavatkozása nélkül az ügynököknek adta el a terményét s az — az értékesítést javítani nem lesznek képe- ügynökök ennek a néhány termesztőnek a terlek. Ép azért az egyesölet oly irányban ter- mését megvásárolván a többi termesztőknek a jesztett fel a kormányzathoz részletes jávasla- termésére rá sem néztek s vásárról szólani tokat, hogy mi módon volna az értékesítés sem lehetett. Issekutz maga is oda konkludál, hogy kormányzati intézkedések révén javítható. Sajnos, az egyesület ezen javaslatainak mindeddig Segesvárott ily vásár további fentar ása nem lehet czélravezető, egyrészt, azon okból, mslyet semmiféle gyakorlati eredménye nem volt. Az értékesítési viszonyok összes mező- szóló előbb említett, másrészt azért mert gazdasági terményeinknél rosszak ezidőszerint, Segesvár kiesik a forgalmi központokból. Mikor ezen kérdést másfél évvel ezelőtt de ta'án egyik terménynél sem oly rosszak, mint a komlónál, amely hazai piaczainkon egy- az egyesület tárgyalta, akkor abból a feltevésáltalában nem értékesíthető. Nekünk komlóban ből indult ki, hogy ily aukczió rendezése nagy a szükségletünk s bár ennek a szükség- kívánatos, de ezt központosítani kell Budaletnek köiülbelül egyharmadrészét megtermeszt- pesten. Ezirányban feltejesztést intézett az jük idehaza, mégis előáll az a furcsa helyzet, egyesület a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy ez idehaza termesztett komlót alig tudjuk egyben megfelelő szállítási kedvezményeket, értékesíteni. Ennek oka a sörgyárosok azon ingyen-raktárakat stb. kérve, de a kereskefelfogásában keresendő, hogy ők azt állítják, delmi miniszter visszautasította a kérelmet hogy a magyar komló minősége nem megfe- és az aukcziókat nem engedélyezte. Ezek voltak nagyjában azok a propozilelő s finomabb és nehezebb sör gyártására egyáltalán nem használható. Ez a meggyőző- cziók, amelyeket a komlóértékesités javítása désük a gyárosoknak annyira megrögzött, hogy tekintetében egyesületünk tett. A szakosztályőket ettől eltéríteni nem lehet s legföljebb gya- nak ma a termesztés mikénti fellendítéséről felesleges volna tárgyalni, mert hiába fogunk korlati uton lehetne meggyőzni őket nézetük igyekezni a termesztést javítani és kiterjeszteni, helytelenségéről. Hogy a magyar komlót a hazai sörgyá- ha az értékesítés olyan hogy a termesztő nem rosok nem veszik, csak azért, mert az magyar tudja, vagy csak oly áron tudja értékesíteni terményét, amely őt ki nem elégíti. termény, erre egy eklatáns példát hoz fel szóló Itt tehát elsősorban az értékesítés javíés felolvas egy Forster Géza igazgatóhoz ez tásának kérdésével kell foglalkozni. ügyben intézett német levelet (olvassa). Mint a felolvasott levélből láthatjuk, akárMagyar-Óvár, 22. Október 1900. Hochwolbgemit teszünk is, nem tudjuk a sörgyárosokat boren Herrn Géza Forster Gutsbesitzer. ráveni, hogy ők magyar komlót vásároljanak Ács. ha csak módot nem találunk, hogy a magyar Herr Profesfor Hensch war so gütig und komló feldolgozásáért bonifikáljuk őket. Szóló hat mir ein Muster Ihres Hopfens gezeigt. tájékozást szerzett a kereskedelmi minisztériumTrotzdem es sehr fein ist und auf eine ausserst ban arra nézve, hogy kapnak-e a sörgyárak edle Abstammung Ihres Hopfens zeigt, können állami kedvezményeket. Állítólag nem kapnak, wir, obwohl eine solche Kleinigkeit, Ihren Hopfen kivéve szénszállitási kedvezményt. Szólónak nicht kaufen. Die Qualitat möchte uns sehr gut az a véleménye, hogy kedvezmények megpassen ; jedoch wenn es puliié wird, dass wir adását kellene javasolnui k olymódon, hogy ungarischen Hópfen verrbauchen, kommt unser vagy adó- vagy más kedvezményeket adjon Product in Verruf und die Konkurrenz bekommt az állam a sörgyáraknak olyan kikötéssel, eine wirksame Waffe gegen uns. hogy magyar komlót kötelesek legyenek felMit gleicher Post schreibe ich an Herrn dolgozni. Ad. Lehmanns Nachfolger, Hopfenbandler in Mikor folytonosan az iparfejlesztésről Saaz und Sie können auch mit ihm in Verbin- van szó mostanában, méltán lehet szó a hazai dung treten. Hochachtend J. Peska, Brau- termények értékesítésének előmozdításáról is. meister. Javasolja ennélfogva szóló, hogy irjon fel az egyesület a kormányhoz a tekintetben, hogy a Ez a levél kétségtelenül igazolja a magyar komlótermesztők azon állítását, hogy sör- mult évben előterjesztett javaslatai effektuáltassanak, másodszor pedig, hogy tegye a korgyárosaink a magyar komlót csak azért, mert hazai termény, nem vásárolják. Épen ezért, mány lehetővő valamelyes állami kedvezmények mikor a mult évben ezen kérdést tárgyaltuk, megadásával azt, hogy a hazai sörgyárosok, azt a javaslatot tettük a miniszternek, hogy hazai komlót használjanak föl a sörgyártásnál. találjon módot — kétséget kizáró bebizonyíAz alábi határozati javaslatot terjeszti tására annak, — hogy van-e minőségbeli kü- elő, kérve annak elfogadását.
167 A szakosztály kimondja, hogy : í. a választmány utján fölkéri a kormányt, hogy a magyar komlónak gyártási czélokra leendő felhasználására nézve egyes gyárakban összehasonlító kísérleteket végeztessen magyar és külföldi származású komlóval s azok eredményét a gazdaközönséggel közölje. 2. Ha ezen kísérletek magán gyárakban nem végezhetők, ugy létesítsen a kormány valamely állami birtokon minta sörgyárat, mely e kísérletek végzése mellett magyar sörfőző mesterek kiképzésére szolgáljon. 3. Budapesten komlóaukcziók rendezésére engedélyt adjon s az ezekre fölküldendő komló szállítására viteldijkedvezményeket engedélyezzen, a szükséges raktárhelyiségeket díjtalanul; illetve mérsékelt áron rendelkezésre bocsájtván. 4. Hazai komlót földolgozó gyárakat adókedvezményben részesítse. Gróf Zselénski Bóbert: Előadónak igaza van, midőn azt mondja, hogy a komlóértékesités nálunk felette nehéz. Szóló tavaly egy hold földet rendezett be komlótermesztésre. S ezen holdon az idén szép komló termett. Szólónak van sörgyára, de nem használta fel gyártásra a termesztett komlót, mert megakarta tudni, hogy mit lehet kapni érette. Kínálta mindenfelé a gyárosoknak és a végeredmény az lett, hogy a legmagasabb ajánlat volt q.-ként 10 frt. Holott gyára részére 110 frtért veszi métermázsáját. Ez tehát egy lehetetlen állapot. Előadó javaslatát elfogadja. A maga részéről is nagy súlyt fektet egy a központban rendezendő komlóaukczió tarlására. Ami azon javaslatot illeti, hogy a magyar komló egy hazai sörgyárban kipróbáltassák, erre szívesen rendelkezésre bocsájtja szóló a sörgyárát. Gróf Széchenyi Imre: Nyolcz éve termeszt komlót s mindig az első dijakat nyerte a kiállításokon, ebből következteti, hogy a magyar komló még sem oly értéktelen, mint a hazai sörgyárosok állítják. Mindemellett megtörtént szólóval, hogy a brüsszeli kiállításon első dijat nyert komlóját, mivel az eladás szezonja már elmúlt, kénytelen volt a sertésekkel megetetni. Aukcziókat kell tehát a központban Budapesten tartani, ahova eljöhet a külföld is s a kereskedelmi miniszternek kell lehetővé tenni, hogy a termesztők kevés költséggel ide szállíthassák komlótermésüket. Szóló még attól sem riadna vissza, hogy a sörgyári főzőknek prémiumot adna, ha magyar komlót dolgoznak fel. Rubinek Gyula szerint a kérdés megoldásának az volna a módja, ha a gyapjuaukcziókhoz hasonlólag vagy a Mezőgazdák Szövetkezetere, vagy pedig egy magánczégre bízatnék a komló-aukczió rendezése, természetesen állami támogatás mellett. Emellett azonban még a gróf Széchenyi által javasolt prémium adományozása utján is elősegíteni kívánná a magyar komló itthon való feldolgozását, de a kivitelre való termesztésnek is tere nyilik, mert kivált az erdélyi részekben nagyon sok a komlótermesztésre alkalmas talaj a filloxera-pusztitotta vidékeken. Forster Géza: Sörgyárosaink külföldi sörfözőket hoznak be, akik talán ellenszenvből is vonakodnak magyar komlót feldolgozni. Az volna tehát a teendő, hogy alkalom nyújtatnék a magyar serfőzőmesterek kiképzésére. Ez volna a kérdés egyik része, a másik pedig az angol piacz megszerzése és ezt illetőleg módunkban volna a földmivelésügyi miniszter utján a gazdasági ludósitót felkérni, hogy tanulmányozza az angol komlópiaczot s közrehatna oda, hogy Angliába direkt komlókivitel létesüljön. Helyesli azt is, hogy prémium utján segittessék elő a magyar komló feldolgozása s a sörgyáraknak adott kedvezményeket k kereskedelmi miniszter ahhoz köthetné, hogy a sörgyárak a főzésnél magyar komlót is felhasználnak-e. Javasolja tehát, hogy a kereskedelmi miniszter kéressék fel arra, hogy a
168 kedvezmények megadásánál presszionálja a sörgyárosokat arra, hogy a magyar komlót vezessék be sörgyártásukba. Imreh Lajos: A magyar komló jobban és könnyebben értékesítése érdekében terjeszt elő javaslatokat. Kéri a szakosztályt, hogy mondja ki határozatként, hogy 1. a hazai komlónak jobban és könnyebben értékesítése végett hatáskörében minden tőle telhetőt megtesz, 2. a földmivelésügyi minisztériumhoz fölterjesztést intéz a segesvári komlóvasárok fenntartása, illetve módosítása tárgyában, valamint 3., egy komlóüzlet megalapítójának a legnagyobb kedvezmények kieszközlése ügyében 4., a földmivelésügyi minisztériumhoz, esetleg a Magvar Mezőgazdák Szövetkezetéhez átiratot intéz komlókiviteli akczió rendezése ügyében. Javaslatát szóló meg is indokolja. A segesvári komlóvásár nem sikerült, mindennek daczára szóló mégis fentartana ily kiállítással kapcsolatos vásárt, melyet helyesebb alapokra kellene fektetni. Az aukczió kérdését illetőleg abban a nézetben van, hogy a termesztök szövetkeznének s a szövetkezet egy privát czég czimét venné fel, mely összeköiteteseket szerezne és képviseletet irodát tartana fenn Saazban és egyéb komlóp aczokon. Gsérer Lajos szerint nem a termelésben, hanem az értékesítésben van a hiba, legfőbb baj az, hogy közvetlen értékesítésünk nincs s daczára annak, hogy komlótermesziésünk legnagyobb része külföldre vitetik, a saazi, nürnbergi hivatalos komló börze kimutatásokban a magywr, vagy erdélyi komló nem jegyeztetik. Hozzájárul ahhoz a javaslathoz, hogy központi komlóaukczió rendeztessék, akár a Mezőgazdák Szövetkezete, akár egy kiviteli czég közbejöttevei. Je»zmstky Pál előadó : Imreh Lajosnak a komlókiállitasok rendezésére vonatkozó javaslatához készséggel hozzájárul, de azt nem tartja összeegyeztethetőnek a magyar termelők önérzetévei, hogy szövetkezetté tömörülve, külföldi czég czim alatt működjenek a saází piaczoion. Perczel Ferencz szintén pártolja azt az eszmét, hogy a kereskedelemügyi minisztérium a komlóauücziók engedélyezésére felkéressék. A Mezőgazdák Szövetkezete készséggel fog vállalkozni az aukczió vitélére. A sörgyárosok fázékonyságát látja a szövetkezet a sörárpanál is, mert a magyar sörárpát Bécsben és Csehországban el tudja helyezni, de a legnagyobb erőfeszítések daczára sem lehet a hazai sörgyárosokkal egyenes összeköttetést létesíteni. A szövetkezet tiszai árpát ad el külföldre, melyből kint sört főznek, ha tehát a tiszai árpából lehet sört főzni, akkor erre bizonyára alkalmas a magyar komló is. Hogyha aukczió révén a magyar komlót nagy tömegben összehozni sikerül, ezzel talán a sörgyárosok ellenszenvét is meglehetne törni. Szóló elfogadja az előadó által proponált javaslatokat. Rubinek Gyula az egész kérdést két részre kívánja osztani, egyrészt előadó javaslatát gróf Széchényi Imre által előterjesztettel pótolva fogadná el, mig az aukczió kérdését teljesen elkülönítené s erre nézve egy bizottságot kér kiküldeni, amely a Mezőgazdák Szövetkezetével együttesen megallapitaná az aukczió szabályzatát, valamint azon kedvezményeket, melyeket a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterektől az aukczió részére kérni kellene. A szakosztály az előadó javaslatát elfogadja azon módosításokkal, melyek a felszólalások során tétettek, nevezetesen, a kereskedelemügyi minisztérium a sörgyáraknak adandó állami kedvezményeket ahhoz a föltételhez kösse, hogy magyar komlót is dolgozzanak fel, sőt a magyar komló földolgozása prémiummal is elösegittessek. A szakosztály hozzájárul ahhoz, hogy a körárpa kiállítással kapcsolatosán komló-kiállítás is rendeztessék s az aufeczió szabályzatát előkészítő bizottságba Széchenyi Imre gróf, ZselénsH Róbert gróf,
KÖZTELEK, 190i JANUÁR MO 26 Cserháti Sándor, Perczel Ferencz, Gsérer Lajos, Imre Lajos és Jeszenszky Pál tagokat küldi ki. Elnök a szakosztály nevében köszönetet mond gróf Zselénski Róbertnek, ki készségét fejezte ki aziránt, hogy sörgyárában a magyar komlóval probafőzések eszközöltessenek. Országos buzakiállitás. Rubinek Gyula ügyvezető-titkár terjesztette elő ezután az országos buzakiállitás tartására vonatkozó javaslatait. (A javaslat a „Köztelek* január hó 19-iki 6 dik számában egész terjedelmében közzé volt téve.) Cserháti Sándor: Előadó javaslatának első pontjával nem ért egyet s a második ponttal is csak részben. Kérdi, hogy hol van az megírva, hogy a magnemesitési mód, melyet Francziaország követ, jó lesz Magyarorszagon. Magot nemesíteni mi is tudunk s téved előadó, mikor azt mondja, hogy Nemetország műtrágyázás utján érte el a nagy termésátlagot. Szóló szerint a kisgazdának csak azt kell hangoztatni, hogy a java magját vesse, mert mi búzánkon csak ugy segíthetünk, hogyha a kisgazdák jó magot vetnek. Szerinte a magyar buzatermesztesnek nagy baja az idegen buza beözönlése. A nemesítésre a földmivelésügyi minisztérium mindent elkövet, folynak a kísérletek s szerinte teljesen fölösleges a franczia pé da utan indulni. A buzakiállitást czél-zerünek tartaná szóló akkor, hogyha mindig ugyanazon termesztőtől kapjuk a kiállításra a buzat, mert különben nem tudjuk a jó előveteményt megállapítani. Azt sem helyesli, hogy a buza kiállításra felhozandó minták az óvári kísérleti állomáson elemeztessenek és összehasonlittassanak. Ez igen nehéz feladat volna s szóló abban a véleményben van, hogy a buzakiállitasnak csak az a feladata, hogy az egyes gazdák lássák, hogy mely vidéken minő buza terem. A határozati javaslatnak a buzakiállitás tartására vonatkozó pontjaihoz készséggel hozzájárul. Szilassy Zoltán: A kisérletügyi bizottságban szóló tett javaslatot arra nézve, hogy a földmivelésügyi miniszter a buza sikértartalmának és nemesítésének a kérdését a legszélesebb alapokon tanulmányoztassa. A miniszter szakembereivel a legszélesebb alapon tétetett kísérleteket minden irányban és a magyar buza nemesítésére vonatkozólag szintén elrendelte a kísérleteket. Szóló tehát abban a véleményben van, hogy előadónak az erre vonatkozó javaslata felesleges, de midőn a szakosztály a javaslat e részét mellőzi, egyúttal köszönetét fejezheti ki a miniszternek, az e tekintetben tett intézkedésekért Szóló a buzakiallitás kérdé-ét nagyon fontos dolognak tartja, de a gazdák közreműködése nélkül a buzanemesités és sikér tartalmának emelésére vonatkozó intézkedéseknek nem lesz meg a kellő sikere, akármily nagy kötséget fordít erre a minisztérium. Szóló tehát a buzakiállit ásókat épen a gazdák ösztönzésére s azok törekvéseinek előmozdítására szükségesnek tartja, de a kiállításra beküldött minták megelemzésére szintén n^m fektet súlyt, mert e tekintetben igazat ad Cserhátinak, hogy végérvényes eredmények konstatálása végett ugyanegy helyről kellene venni a mintákat. Szerinte az elemzéseknek egyéb czéljuk nem volna, minthogy az egyes évjáratoknak búzája összehasonlítható lenne és ebből kiderülne az, hogy egyik-másik gazda helyes, vagy helytelen irányban működött a z ő gazdálkodása körében a búzatermesztés terén. Propper Samu : A földmivelésügyi minisztérium által végeztetett kísérletek igen érdekes adatokat szolgáltatnak, de nem szolgálnak alapul arrra, hogy a magyar búzának elvesztett jóhirnevét a külföldön visszaszerezzék. Épen ezért elnök indítványával ellentétben elfogadja előadójavaslatát s egy bizottságot kér kiküldeni azon módozatok kidolgozására, amelyek alapján a magyar buza hanyatló hírnevét javítani lehet. Károly Rezső: Köszönetét fejezi ki elő-
8 SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM adónak ezen nagyfontosságú kérdések felvetéseért s hozzá is járul javaslataihoz azért, mert előadó nem köti magát javaslata szövegéhez teljesen s csak azt kívánja, hogy mód és alkalom szolgáltattassék arra, hogy nálunk is a búzatermesztés a megérdemelt fontosságra helyeztessék, a termesztés növeltessék, a termés fokoztassék bizonyos határokon belül. Francziaországra az előadó azért mutatott reá, mert ott évek óta beható tanulmány tárgyát képezi a buza kérdése, emellett ott könyvtárra menő irodalma van, mig minálunk e téren vajmi kevés történt eddig. A búzatermesztés nálunk is van oly nagyfontosságú, mint az állattenyésztés, melyért annyit teszünk, mig a buzatermelésert vajmi keveset. Löherer Andor: Fölhívja a szakosztály figyelmét arra, hogy sütőpróbák tartása révén is sokat lehetne tennünk a magyar buza régi jóhirnevének visszaszerzésére. Bujanovics Sándor: legnagyobb fontosságot tulajdonit előadó javaslata első pontjának, mely főképen a kisgazdáknak figyelmét kívánja felhívni a jó vetőmag alkalmazására. Ez igen fontos része a javaslatnak s miután nem mindenütt vannak gazdasági egyesületek, de ezek helyett ott vannak a mezőgazdasági bizottságok, melyek felhivandók volnának a földmivelésügyi miniszter utján, hogy a saját hatáskö-ükben hassanak oda, hogy a termelők, kivált pedig a kisgazdák jó vetőmagot használjanak. Szóló tehát előadó javaslatának első pontját is elfogadja. Koppély Géza kívánatosnak tartja, hogy oly megyékben, ahol gazdasági egylet, vagy mezőgazdasági bizottság rendelkezésre nem áll, a miniszter saját hatáskörén belül jó búzavetőmag kiosztását eszközöltesse. Rubinek Gyula előadó: Örömmel kostatálja, hogy javaslata a felszólalók többségének helyeslésével találkozott s ezután röviden reflektál az elnök ellenvéleményére. Szóló nem kívánta dehonesztálni a magnemesitési eljárást és az e téren működő szakiéi fiakat. Szóló arra helyez súlyt, hogy ily évről-évre ismétlődő buzakiállitásokkal dokumentáljuk a külföld előtt is, hogy búzánk minőségében nem hanyatlik. Szóló teljesen hozzájárul Bujanovics Sándor alelnök ur álláspontjához s ahhoz is, hogy az egyesület köszönetét fejezze ki a miniszternek, a magyar búzára vonatkozó s tudományos alapon eszközölt kísérletek kezdeményezéseért s midőn ezt teszi, az egyesület egyúttal kérje fel arra is a minisztert, hogy a gazdasági előadások alkalmával hivassa fel a kisgazdák figyelmét, hogy termesztésükben jobb vetőmagot használjanak. Cserháti Sándor elnök a nyert felvilágosítás után hozzájárul előadó előterjesztéséhez. A szakosztály előadó javaslatát elfogadja s a buzakiállitás rendező-bizottságába Cserháti Sándor elnöklete alatt Dégen Árpád, Klein Giula, Kerpely Kálmá^Károly Rezső, Perczel Ferencz, Reiner Kálmán js Thaisz Lajos tagokat küldi ki.
Reformeszmék. Á belügyi tárcza költségvetésének vitája alkalmából azt tapasztaltuk, hogy tisztelt honatyáink reformtervekkel v a n nak tele. Reformálni akarják a közigazgatást, söt még a parlamentet is. Mindkét irányban a jogerősités és a j o g f e j lesztés a czél, amint mondják, leginkább a társadalom alsóbb rétegeinek érdekéb e n . R ö v i d e n igy is ki lehetne fejezni a szóbanforgó törekvést: több jogot a népnek. A közönséges értelemben vett szocziálisták igy fejezik ki a maguk tételét: több kenyeret a népnek. A szocziálista kenyeret követel, a szocziál-
3. SZAM. l í - I K
SVFOLYAM,
politikus jogot. És az esetben a szocziál-praktikus bizonyul álmodozónak. Mert kenyér talán sohasem lesz elég, mig a világ tart, de a j o g — no az már fejleszthető. A jog képzeletbeli értékének dáriusi kincsét lehet kiosztogatni. Csak az a kérdés, van-e azután ennek a kincsnek forgalmi értéke is ? Tisztelt honatyáink csakugyan nem tévedtek abban, hogy az alsóbb osztályok érdekképviseletének hiányain segíteni szükséges. A közigazgatás bizonyára egyik legfontosabb intézménye az alsóbb osztályok érdekképviseletének. Hiszen az egyszerű emberek gazdasági életének mindennapi jogesetei a közigazgatás hatáskörébe tartoznak. Adóügy, legelöfeltörés, a mezörendőrségi törvények, apróbb kihágások s a kormányrendeletek tengerének itt van az elintézési fóruma. A szegény falusi ember és a rajta kivül esö egész világ és államhatalom között az első és gyakran egyedüli összekötö kapocs a község j e g y z ő j e és birája. S miután a falusi ember gazdasági életének úgyszólván minden hivatalos vonatkozásában afaluházához van utalva, ez egyszersmind az ö gazdasági érdekképviseleti szervezete is. A z ö egész érdekképviselete a nótárius toliában konczentrálódik. Ha ez a toll rosszul perczeg, a szegény ember jogát elviszi a kánya, a zsebét pedig a keselyű kezdi ki. Azaz, hogy kár volt e két madár között különbséget tenni. A szegény embernek joga és gazdasági érdeke ugyanaz. Létfeltétele tehát, h o g y a nála teljesen egybeeső jogi és gazdasági érdeket a hivatalos szervezet jól képviselje. Ma gazdasági érdekképviselet törvényesen szervezve nincs. Nyakába varrták ezt az eféle feladatra be nem rendezett közigazgatásnak. Ebből az a baj támadt, hogy a közigazgatás, mint a mezőgazdasági érdekképviselet első és legközvetlenebb intézménye, nem bir meg a feladatával. Ilyen körülmények között a közigazgatás reformálását sürgetni okos dolog. N e m árt azonban mellesleg kimondani, hogy voltaképpen a mezőgazdasági érdekképviselet rendezésére van szükség. Könnyű szerrel sikerül felismerni, hogy a közigazgatás reformját tulajdonképpen a gazdasági bajok szorongatásai sürgetik. A parlament reformja valójában megint csak a tökéletesebb gazdasági érdekképviseletre czéloz. Legalább is erre kell czéloznia. A jogfejlesztés ugyanis az alsóbb tömegre főképpen a gazdasági érdekek szempontjából jelent valami kézzel foghatót. K é z z e l fogható előnyt jelentene a jogfejlesztés a nem emanczipált alsóbb rétegekre akkor, ha ezen jognál fogva saját maguk javára valamit kivívhatnának. És ugyan mit követelnének azok, akik beavatkozási jogot nyernének saját sorsuk irányítására? Hát követelnének munkát és gazdasági jólétet. De vájjon a gazdasági jólét feltétele megvan-e ott, ahol a követelés joga megvan ? Ezt már nem lehetne mondani
KÖZTELEK,
1901. JANUÁR KO 26
Óriási szocziális bajokat látok a középosztályban, különösen pedig a közép-birtokosok között. És ugy látom, hogy az ő bajaik oka nem a követelési jogok hiányából eredt. A középbirtokos j ő p a j tás az egész közigazgatással, sőt még a törvényhozók tenyerébe is belevereget. Gyöngy módra benne van a j o g élvezetben és mégis pusztul egymásután. Mert a legmagasabb beavatkozási jog is csak eszmei előnyt jelent rá nézve, gazdasági megkönnyülése érdekében azt alkalmazni nem tudja. Ahol a politikus intelligenczia sem tud megélni, ott a politikus-proletároktól nem sokat remélünk. Hát ha épen tudni akarjuk, nem az a legnagyobb baj, hogy a jogerő kevés, hanem az, hogy a meglevő sem bir átjutni az érdekképviselet retortáin. H o g y ily viszonyok között mit jelentene a kifejlesztett jog az alsóbb tömegek kezében, amikor amellett a jogerős intelligenczia is ily siralmas pályát fut be, hogy micsoda előnyös gazdasági átalakulást várhatnánüSttől, ezt átlátni bajos. Képzeleti értékben sokat jelent a közszabadság legapróbb gyümölcse is. De mit ér, ha az éretlen és megenni n e m lehet! Mit ér olyan jogot adományozni gyengék kezébe, amelyet kihasználni az erősek sem tudnak? Nem többet ér-e ennél, ha előbb a meglevő jogokat igyekszünk kiaknázhatóvá tenni, ha előbb a gazdasági elnyomottság alul szabadítjuk fel a letörött exisztencziákat ? A z agrárius törekvések előtt bizonyára egy erős és független társadalom eszménye lebeg, melynek minden tagja elég erős legyen a szabad joggyakorlásra is. A z agráriusok azonban gazdasági erőkben igyekeznek visszaállítani a társadalmi függetlenség elvesztett alapjait. Ha ezt a törekvést minden képviselő magáévá tenné, mindjárt megtalálnák azt, amit keresnek. Találnának egy óriási joghalmazt, amely ma parlagon hever a panaszok siralmas mezején. Segítsék ezeket az érvényesülés felé és mindjárt rájönnek a független és tovább fejleszthető társadalom megteremtésének gyakorlati politikájára. Reformra igenis szükség van, de ennek n e v e mindenekelőtt a gazdasági reform legyen. Ez a m i gazdatársadalmunk rosszul alkalmazott opportunizmusból kiadogat minden önvédelmi fegyvert a k e zéből. Eszmei függetlenség itt ma nincs, mert az anyagi függetlenség hiányzik. A kenyér biztosságának tudata hiányzik százezerekböl, vagy hiányzik belőlük az az erény, hogy a kis karaj kenyérrel is beérjék. A z anyagi élet válságai,. megbillent egyensúlya és szörnyű erömérközései hozták ezt a bajt magukkal. Eszmei előnyöknek az osztogatása itt egyelőre egy fabatkát sem ér. A z eszmei szabadság templomába ezernyi uri koldus ma is csak kéregetni jár. Csakis az anyagi függetlenség és a megélhetés biztosságának tudata adhatja vissza ennek a szomorú társadalomnak az elvesztett erkölcsi alapot, amelyen azután a jogász-politikus keze
m a j d alkotásokat emelhet. De a mai ingadozó alap, építményt meg nem bir. Azt erősíteni kell. Függetlenné kell tenni az embereket gazdaságilag, érdekképviseleti uton kiépített közgazdasági politika révén. Ez a munka kezdete. Korhadt fáról azonban ne kívánjunk gyümölcsöt szedegetni, mert a szüret nem adódik oly könnyen. A földmivelésügyi tárcza költségvetésénél különben alkalom kínálkozik a reformgondolatoknak további kifejtésére. Bizonyos reformgondolatoktól a földmivelésügyi miniszter sem idegenkedik. Ámbár meg kell vallani, hogy Darányi nem azon dolgozik, hogy minél több legyen a politikus; hanem csupán azon, hogy minél kevesebb legyen a szegény ember. B. B.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor.
Ujabb tapasztalatok a czukorrépa termesztéséről. A czukorrépa okszerű termesztéséről a nézetek az utóbbi időben lényegesen változtak, amit azelőtt okvetlen elkerülendőnek tartottak, most megengedhetőnek mondják s miért is nem lesz érdektelen a czukorrépatermesztés terén az utóbbi időben tett tapasztalatokról tájékoztatni az olvasót. A czukorrépa tulajdonképeni őseként a Beta vulgáris és B. maritima nevü fajokat tartják, amelyekről eleinte azt hitték, hogy külön-külön fajták, de eltérő tulajdonságaikat később a különböző éghajlati viszonyoknak tudták be. Arra, hogy ezen növényből czukrot is lehessen nyerni, már 1747-bea rájöttek ugyan, de mégis csak 1806 ban I. Napoleon alatt létesültek a répa feldolgozásával foglalkozó gyárak olyképen, hogy a nagy császár szárazföldi zárlatot léptetvén életbe, egyszerűen lehetetlenné tette az angoloknak nádczukor behozatalát, melylyel azon időben ellátták egész Európát és monopolizálták a czukorpiaczot. Nem ecsetelem itt azon veszteséget, amely az angolokat ezzel érte, azonban nézetem szerint csodálkoznunk kell már is Napoleon ily erélyes fellépésén, melylyel nagy alternatíva elé állitotta népét, mert hiszen az akkori répában a technika gyenge előrehaladottsága mellett csak 2—3°/o volt az értékesíthető czukor. Igaz, hogy bizonyára éppen a kényszerűség vitte azután rá a czukorrépatenyésztők francziá nesztorát a nagy érdemű .Vilmorint* és német részről .Knauert" a gondos tenyészkiválasztás által arra, hogy lényegében a még ma is gyakorolt módon, a répa czukortartalmát fokozzák a mai 15—18%-ig. Nagyon természetesen a mint fejlődött a répa czukortartalma, oly mérvben ügyeltek gazdák és gyárosok arra, hogy minden oly tényezőtől távoltartsák a czukorrépát, amely annak czukortartalmára kártékony hatással van illetve az ő nézetük szerint ily hatással volt. Ilyen nagy kihatással biró tényező a czukorrépa trágyázása, amely A. F. Kichl „Ertragreicher Zuckerrübenbau" czimü könyvében nagyon érdekesen van Ieirva. Nevezetesen elsősorban a szarvasmarha és juhtrágya hatásáról szól, jelentvén miszerint Németországban még mindig vannak juhtartó gazdaságok, a melyek egyúttal czukorrépát is termesztenek és azokat nagy zavarba hozta a czukorgyárosoknak 1884-ben hozott azon határozata, melynek értelmében eltiltják a juhtrágya alkalmazását a czukorrépa alá, mert állítólag a minőség
170 rovására van. Kichl ugyan nem említi, de azért tudják,, hogy a juhtrágya felől táplált ezen nézet már igen régi keletű, amennyiben „Achard* már 1809-ben irt a juhtrágyáról ily értelemben, de a czukorgyárak nem látván azt érdemlegesen bebizonyodottnak, nem fektettek arra nagyobb súlyt és hogy ezek daczára 1884-ben mégis előszedték, azt a német czukorgyárak akkori válságos helyzetének lehet tulajdonítani, midőn létkérdésükről volt szó és ennek hatása alatt a lehető legelőnyösebb pozicziót akarták maguknak megteremteni.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 26.
eredménye miatt zárkóztak el előle a gyárosok. Ugyanis a salétrom rendszerint csak egy részletben alkalmaztatott, ekkor egyszerre sok jutott a talajba, annak nagy része vagy alámosatott s igy a gazdát károsította azzal, hogy reánézve elveszett, vagy raktáron tartatott kötöttebb természetű talajon, kevesebb csapadék mellett és esős idő bekövetkezte után a fejlődés előrehaladott stádiumában a répának immár erősen kifejlett gyökérzete által hirtelen felvétetett és birta növekedésre a Sok gazdát érintvén ezen rendelet, meg- répát akkor, mikor ily mérvű növekedés már indultak a kísérletezések és ugy ezek, mint kívánatos nem volt. Az ily répa sokáig maa régebbi tapasztalatok alapján azon meg- radt zöld és esetleg nem érett be, a gazda győződésre jutottak, hogy juh és szarvasmarha- és gyáros egyaránti kárára. Ezen esettől eltekintve, előfordult az is, trágya hatása között czukortartalom tekintetéhogy a salétromok nagyobb mennyiségben ben különbség alig van. így pl. 1889-ben: történt egyszeri adagolása következtében, annak szarvasmarfiatrágyával trágyázott répa súlya volt aug. 16-án 191 gramm, átlag 16 25% perklorat-tartalma megtámadta a még gyenge növényzetet és részben kiölte a vetést. czukorral, De tegyük fel, hogy ez az eset nem a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt áll be, akkor még mindig valószínű, miszerint aug. 16-án 178 gr., átlag 12-08% czukorral, szarvasmarhatrágyával trágyázott répa az egyszeri salétromozás mellett a fiatal nösúlya volt szeptember 12-én 381 gramm, átlag vény eleinte bö tápanyagban részesülvén, szépen fejlődik, de vissza fog esni, illetőleg ab14'77% czukkorral, a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt normális fejlődésüvé válik, amint ez a tápanyag elfogy és az úgynevezett nitrogénéhség szeptember 12-én 330 gramm átlag, 15'10% tünetei fognak rajta jelentkezni kivált akkor, czukorral, szarvasmarhatrágyával trágyázott répa ha a talajból eleget és elég gyorsan felvenni nem képes. súlya volt október 9-én 436 gramm, átlag Ezek szólnának a nitrogénnek salétrom16-14% czukorral, a juhtrágyával trágyázott répa súlya volt sav alakjában való egyszeri nagyobb adagooktóber 9-én 438 gr. átlag 16'25% czukorral, lása ellen, de természetesen nem szólnak egyáltalán a nitrogéntrágyázás ellen, mert tehát sem a mennyiség, sem a czukortartalomra nem volt káros hatással a juhtrágya, hiszen az ma már meghaladott álláspona mi igen sok más hasonló eredményű kísér- tot képez, mikor jól tudjuk mindnyájan, lettel együtt kimutatta, hogy a juhtrágya felől hogy istállóirágyát sikerrel lehet alkalmazni táplált ilyen nézet nem nyugszik oly. alapon, a répa alá, ha azt őszszel adjuk, mert tápanyagra amely azt indokolttá tehetné. Valamikor régente, akkor tavaszig elég felvehető a répa és ha ezenkívül még mikor még kosaraztatták a juhokat, túlságos fog találni hevesnek és nem répa alá valónak tartathatott foszforsavat is adunk műtrágya alakjában, a juhtrágya, azonban ma már ennek alig lehet nemcsak megteremtettük azon kellő összhanalapja. Különben nézetem szerint már azért got, amelyben kell, hogy álljon a növényi tápis csak pressziónak tekinthető a gyárosok ezen anyag, hogy sikerrel használhassa ki a növény, rendelete, illetőleg tiltakozása 1884-ben, mert hanem a czukorrépa minőségének elérésére is csakis a juhtrágya ellen szólt, azt remélvén megtettük amit lehetett, mert a foszforsav a ezáltal elérni, hogy kevesebb répát lesznek czukorképződést előnyösen befolyásolja. Amig tehát az istállótrágyát foszforsavkénytelenek átvenni, ami az akkori czukorárak trágyával egyetemben használni ajánlatos, addig mellett szinte kívánatos volt. használhatunk tisztán nitrogéntrágyát is, salétAz elmondottnál sokkal fontosabb volt a romsav alakjában anélkül, hogy az emiitett többi trágyák, nevezetesen a műtrágyák alkal- káros hatások bármelyike is jelentkeznék. Elmazásának kérdése, amely egy növénynél sem érjük pedig azt azzal, ha a felültrágyázást képezte annyi és oly heves vita tárgyát igen tavaszszal nem egy, hanem több részletben hosszú időn át, mint a czukorrépánál. Ne adagoljuk. menjünk nagyon messze vissza a múltba, ,Kichl" szerint leghelyesebben jár el hanem kezdjük mindjárt az 1885-iki évvel, valaki, ha az 1 hektárra számított 100—200 kg. mikor is azt követelték a gyárak, hogy az salétromot 3 részre osztja, az első részletet istállótrágya őszszel ízántassék alá a répaföldön adja akkor, mikor a répa kezd kibújni a földés amennyiben ez nem lenne keresztülvihető, ből, a másodikat az első kapáláskor, a harmaholdankint 1 q. szuperfoszfát adassék. Frissen dik részletet pedig a második kapáláskor, trágyázott földben salétromot alkalmazni nem csakhogy akkor a répának még legfeljebb szabad, különben lehet, de ekkor is egy q.-át 6 levéllel szabad bírnia, mert későbben adaszabad adagolni és ezt őszszel kell kiszórni, golva már esetleg árthatna a répa minősé2 q. szuperfoszfáttal együtt. gének. 1886-ban az előbb elmondottak érvényIlyen adagolás mellett mindig szép eredben tartása mellett csupán még azt követelték ményeket értei gazdaságában igy pl. 1899-ben: a gyárosok, hogy az istállótrágyához 1 q. Chillisalétrommal fejtrágyázott répa adott helyett, 2 q. szuperfoszfát adassék. pro hekt. 709-63 q répát — 4913"8 kg. czukorral. 1889-ben ezen követelmények annyiból Fejtrágyázásban nem részesült répa adott változtak, hogy a salétromnak tavaszkor tör- pr hekt. 651-76 q répát — 4481*5 kg. czukorral. ténő kiszórása megengedtetett. Ezenkívül még igen sok év eredményét 1891-ben megkövetelik, miszerint az istálló- sorolja fel és mindegyik a fejtrágya alkalmatrágya őszszel szántassák alá, vagy ahhoz 2 zásának előnye mellett szólt. Hazánk szakq. szuperfoszfát adassék. A salétromból 1 q-t férfiai szintén ajánlják nálunk is a salétromlehet alkalmazni szuperfoszfáttal. A répa fej- mal való fejtrágyázást azon módosítással, trágyázása azonban tilos. hogy az első részletet már vetéskor ajánlják 1890-ben az előbbeniek megmaradtak, alkalmazni és igy a többi részletet is korábcsak a fejtrágya eltiltására szóló intézkedés ban kapja a répa, ami szárazabb klímánkra való tekintettel nagyon is indokolt. helyeztetett hatályon kivül. Az elmondottak áttekintésével látjuk, Kedvező eredményre a fejtrágyázás azonazon erős idegenkedést, melylyel a gyá- ban csak akkor fog vezetni, ha a többi táprosok a salétrom tavaszi alkalmazása ellen anyag jelenlétének helyes arányára, nevezeteviseltettek. Nem is volt az egészen ok nélküli, tesen első sorban a foszforsavra vagyunk temert néhány hibásan alkalmazott salétromozás kintettel, miért is rendszerint a chilisalétrom- I
8. SZAM. 11-flK ÉVFOLYAM. mai való fejtrágyának karöltve kell járni a szuperfoszfáttal. A harmadik igen fontos növényi tápanyag a káli, a melynek nagyobb szerep jutott a czukorrépatermesztés terén, mióta már könnyebb természetű talajokon is termesztetik a czukorrépa. Ugyanis az ily talajok hosszabb czukorrépatermesztés mellett megkívánják káliban amúgy sem bővelkedő készletük részbeni visszapótlását. Nálunk ennek még most nincs jelentősége, de Németországban már nagyon érzik és alkalmazzák a kálitrágyázást, annyival is inkább, mert mióta a 40% kálisót bocsátották forgalomba, ez használható anélkül, hogy a talaj fizikai tulajdonságát rontaná (mint azelőtt a kainit). Az elmondottakban lennének összefoglalva a czukorrépa trágyázása felől táplált nézetek a jelenben uralkodó felfogásig, megjegyzem azonban, hogy azért még ma is van pro és kontra egyes kérdésekben, igy pl. még Kichel ős vele együtt minden német gazda a fej trágyázás híve, már W. „Herzog" a mult évben kiadott könyvében „Monografie der Zuckerrübe" még most is felhozza, hogy a salétrom f'ejtrágya alakjában a répa feldolgozását teheti nehézzé, holott ezen feltevés a kilenczvenes években volt csak általánosan elterjedve, de megdűlt akkor, midőn egy münsterbergi czukorgyár 1890— 1899-ig mintegy 1414 vizsgálatot végzett ily irányban ésegyetlenegy esetben sem jött rá arra, hogy a fejtrágyázásban részesülő répát bármily tekintetben nehezebben lehetne feldolgozni. A czukorrépa előveteményére nézve is lényeges átváltozáson mentek át a felőle táplált nézetek, az utolsó években. Különösen vonatkozik ez a lóhere és luczernára, melyet azelőtt czukorrépatermesztő gazdaságokban a vetésforgóban a czukorrépával össze nem egyeztethetőnek tartottak, ma pedig idevágó kísérleteknél elért eredmények alapján minden további nélkül alkalmazzák. Nevezetesen Kichl végzett ily irányú kísérleteket 14 éven át és azt tapasztalta, hogy : buza után termett átlagban 557 44 q. répa, 4039 kg. czukorral hektáronkint, zab után termett átlagban 498'19 q. répa, 3652 9 kg. czukorral hektáronkint, here után termett átlagban 615*13 q.répa, 4336-2 kg. czukorral hektáronkint. Tehát a here után termesztett czukorrépa mennyiség és minőség tekintetében nemcsak felülmulta jóval a zab után termesztetett, hanem 5769 q. répa, illetőleg 297 1 kg. czukorral adott többet, mint a buza után termesztett czukorrépa és ezzel világosan ki lett mutatva miszerint a here elővetemény iránt táplált nézet nem nyugszik indokolható alapon már azért sem, mert a kísérletek sok helyen különböző égalji és talajviszonyok között végeztettek és igy nem illethetők azzal, hogy csak egy gazdaság specziális viszonyaira mérvadók. Akkor, midőn ezen kísérletsorozat még csak az ötödik évét érte el s szerző az eredményt közölte, Marcker már akkor megjegyzi, hogy amennyiben tovább is hasonló eredménynyel járnak, nagy és üdvös kihatással bírnak a czukorrépát termesztő gazdaságokra nézve, amennyiben az ott kénytelenségből nem termesztett here termeszthető lesz és ezzel a talajnak nitrogéntartalma is növekedni fog, aminek hátrányáról a czukorrépára Marcker már 1891-ben, mikor ezt kijelentette, nem szólt. „Marcker" szerint az előbbieken kivül a herét azért sem vették fel a czukorrépát termesztő gazdaságok vetésforgásába, mert a czukorrépa mély mivelése által túlságosan fellazított talajba jutott és ezért állítólag nem adott volna megfelelő termést, a min szerinte ugy lehet segíteni, hogy ugy helyeztessék a here a vetésforgóba, hogy közvetlenül kövesse a répa, mikor is addig, mig ismét herevetésre kerül a sor, a talaj már eléggé meg lesz ülepedve. A heretermesztés ellenségei ezenkívül még
8. SZÁM. ) 1-1K ÉVFOLYAM. azt is felhozták, hogy a here után termesztett ezukorrépavetést erősebben pusztítanák az állati élősdiek, mint ha más elővetemény után termesztetik, ennek azonban Kichl szerint már azért sincs komoly alapja, mert a nagyobb rovarkárnak akkor a herét követő más terményeken is meg kellene látszania, pedig azt sem ő nem tapasztalta, sem ily panaszokról nem hallott. Egy másik nem kevésbé fontos termesztési tényező a répa kapálása, amelyről szintén régóta tudjuk, hogy előnyösen befolyásolja a czukortartalom növekedését. Erre nézve az utolsó 10 esztendő alatt sok megfigyelés közöltetett igy pl. 1899-ben megfigyelték, illetőleg megvizsgálták e külömböző számú kapálásban részesült répát és azt találták hogy: 3-szor kapálva termett 633'45 q. répa 4654'1 kg. czukorral. 2-szer kapálva termett 572*74 q. répa 4292 0 kg. czukorral. 1-szer kapálva termett 512 57 q. répa 3969-0 kg. czukorral. Már a r.épánál betartandó sortávolra nézve még az utolsó években se voltak a vélemények megegyezők és sokszor történt megbeszélés tárgyát képezte, a nélkül, hogy teljesen megegyező eredményre vezetett volna, mert hiszen arra ez egyes gazdaságok specziális viszonyai nagy befolyást gyakorolnak. Azért nem is említek itt fel számokat, mert azok határát mindenkinek magának lehet legjobban megjelölni, ha számol azzal, hogy a czukorrépa túlságos nagy területet nem tud kihasználni, viszont azonban a vetésnek túlságos sűrűnek sem szabad lenni, mert a répa apró marad és a szárazságot is nagyon megérzi. Mint a czukorrépa termését befolyásoló tényezők egyikét, az időjárást említhetjük, nem szólva normális időjárásról, hanem azon esős időkről, amelyek oly nagy kárt okoznak a gazdának, ha a répa kiszedése előtti 5—6 héten belől állnak be, különösen hosszantartó szárazság után, mikor az általánosan ismert czukorapadás áll be és helyébe sólerakodások állanak elő. Sok uj gyökér képződik, azok nedveket szállítanak és késleltetik a répa érését. Szóval a már sárguló répavetés ismét megelevenedik, növésnek indul és ezzel szaporítja ugyan a mennyiséget, de ez egyáltalán nem áll arányban a czukorveszteséggel. Ha az időjárás a tenyészet folyama alatt nem volt túlságosan száraz, természetesen az ilyen időben jelentkező eső káros hatása sem lesz oly nagy. Daczára annak, hogy ilyen elemi csapással szemben a gazda tehetetlenül áll, mégis jó tájékozódni a répában végbemenő elváltozások mérvéről, mert ha elegendő időt adunk a répának és nem sietünk ilyenkor a kiszedéssel, még minőség tekintetében igen sokat javulhat, a mire nézve a már emiitett gyár több vizsgálódási eredménye szolgál szép példaként, igy többek között 1898-ban meglehetős normális időjárás volt ugyan, azonban augusztus második fele és szeptember hónapokban szárazság uralkodott, mikor is a czukorrépa szept. 20 2% czukortartalommal birt; ezután hirtelen esők szálltak le és azt eredményezték, hogy a czukorrépa czukortartalma ugyan e hó 27-én 17%ra szállt alá, azonban a kiszedés idejéig, október 11-ig mégis csak 19 3%-ra tudott ismét felemelkedni. Úgyszólván naponta emelkedett a czukortartalom, amivel az illető tisztában levén, sokat megmentett az elveszni készülő czukorból azzal, hogy sietett a répa kiszedésével. Érolopp Hugó.
LÓTENYÉSZTÉS. Néhány szó Francziaország lótenyésztéséről Az államköltségen tartott mének száma Francziaországban az 1892. évi január 26-iki
KÖZTELEK, 1901. JANUAR HO 26. törvénynyel 3000 darabban állapíttatott meg. Miután ezen szám az 1899. év végével tényleg eléretett, 1900. julius 24-én ismét törvényileg elhatároztatott az állami ménlóállományt 3000 drbról 3450-re kiegészíteni, ugy, hogy ezen szám 1901 január 1 tői évente még 50 drabbal szaporittatik. A megszaporított ménló-állomány fentartási költsége és a kilátásba helyezett ujabb beszerzések fedezése, a földmivelésügyi tárcza budgetjébe lett fölvéve, megállapításával annak, hogy a mének vételára 6—7000 frank lehet. Mint ebből is látható, az ország lóállományának javítása és gyarapítása ezidőszerint még nagyobb lendületet vett, mint eddig. Az állam lótenyészanyagának fejlesztésére, kitűnő mének beszerzése és tartására, lóversenydijak és jelesebb állatok díjazására már most is évente 9 millió frankot áldoz; az egyes departementek, városok és egyesületek pedig 11—12 millió frankot fordítanak lóversenydijakra és díjazásokra. Ehhez járul még az évente Francziaországba behozott lovak értéke, amely körülbelül 10 millió frankkal haladja meg a kivitt lovak pénzbeli értékét. A legutóbbi években megközelítőleg 8000 drb lóval többet hoztak be az országba, mint kivittek. Hogy ezen befektetések és kiadások a franczia lótenyésztésre már eddig sincsenek haszon nélkül, megmutatta legutóbb a párisi világkiállítással kapcsolatban Vincennesben tartott állatkiállitás, ahol Francziaország lótenyésztése, ugy mennyi-, mint minőségileg kitűnő anyaggal volt képviselve. A bemutatott lóanyag élén, a telivérek mellett a normanni félvér volt szép számmal képviselve, amely fajta különben is Francziaország összes lóállományának mintegy felét teszi ki. Kiváló szép mének és kanczák voltak ott láthatók, utóbbiak és a fiatalabb mének magántenyésztőktől, az idősebb csődörök pedig az állami ménesekből. A normannok eredetileg északról, Angolország, Dánia és ÉszakNémetországból vitettek be Francziaországba. Az utóbbi 50 évben többszörösen angol lovakkal lettek keresztezve, de azért alakjuk és mozgásuk sajátosságát megtartották. Kifejlett erős állatok, telt és mély törzszsel, erős csontozattal, egészséges lábakkal és arányos mozgással. Inkább kitartóbbak, mint gyorsak s ezért gazdasági munkák végzésére, vagy nehéz kocsilovaknak jobbak, mint jukkereknek vagy hátaslovaknak. Színük legtöbbnyire sötét.
171 kisgazdáktól az őszivásárokon 6 hónapos csikókat vettek felnevelés czéljából. Az idei vásáron azonban a csikók legnagyobb része el nem kelt, — épen a fent említett oknál fogva — és a tulajdonosok a legnagyobb aggodalommal vannak eltelve, hogyan telelik ki azokat. Ezért ugy ezek, mint azok a gazdák, akik külömben 3—4 éves korban szokták eladni lovaikat, kénytelenek alacsonyabb árakon és ha csak lehet túladni rajtok. A féléves normanni mének rendes ára 1000—2000 frank; 3—4 éveseket, olyanokat, amilyeneket az állam vásárol, 3000 franktól 12,000 frankig kapni. * íiatal percheron és boulognais mének WC Vi vagy félanynyival olcsóbbak. á—e.
SZÖLŐSZET, KERTÉSZET. Rovatvezető: Angyal Dezső.
Sima zöldoltványok előgyökereztetése. E. K. úrtól alábbi kérdést vettük: Szőlőterületem felújításához szolgáló sima zöldoltványnyal rendelkezem, melynek kirakásánál az egy évig tartó gyökereztető iskolázást elkerülni akarnám; mily czélhoz vezető eljárás követendő, hogy az még a tél folyamán, vagy rügydagasztás, vagy némileges gyökereztetésre hozható volna, hogy igy még a tavaszszal kirakható volna? Helyes eljárás volna-e a szabadban egy 1 méter mély árkot húzni, ezt szalmás trágyával megtölteni, reá — hogy a levegő alatta szabadon járhasson — egy bizonyos vastag rétegű venyigét rakni, mire azután a zöldoltvány homokba rakva jutna, rézsútos fekvésben ugy, hogy az oltásrész takaratlanul maradna, továbbá ha esetleg ez az eljárás jó, ugy mely időben kell eszközölni, hogy a zöldoltás a kirakás idejében a kellő stádiumban legyen.
A sima szőlővesszők és igy a sima zöldoltványok előgyökereztetésének is több módja ismeretes, a melyek, mivel gyakorlatilag ki vannak próbálva és jónak elismerve: biztos eredményeket szolgáltatnak, miért is ezek közül ajánlanék választani. Kérdésttevő által felemlített eljárás, mely szinte jó lehet, de használhatóságát csak kísérletek állapithatják meg, a mennyiben ez, — legalább előttem, — teljesen ismeretlen és igy véleményt nem mondhatok felőle. A régibb alkalmazásban lévő előA franczia percheron és loulognais lovakon gyökereztetési eljárások közül az egyik a az eredeti vér mind máig fentartatott. Anélkül, trágyatelepen való elögyöJcereztetés, mely czélra hogy tul lennének fejlesztve, megfelelnek azon a, trágyatelep melegét használjuk fel oíyképen, követelményeknek, a melyeket nehéz igáslovak- hogy márczius közepetáján eligazittatja a hoz füzünk s emellett — ellentétben minden trágyatelepet ugy, hogy a széleire 30—40 cm. más fajtával — tetszetős külsejűek, fejük kicsiny, vastagon készíttet szélfogónak egy peremet, a az arabokra emlékeztető. A boulognaisok leg- telep közepét pedig egyenletesre jól letapostöbbnyire szürkék, vagy fehérek a percheronok tatja. Erre hordat 15—20 cm. vastagon tiszta homokot. Midőn a homokréteg jó langyosra sötétbarnák. Az említett franczia félvérlovakból a kül- átmelegedett, előveszi a 250—500 darabonföldre tetemes mennyiség vittetik ki, igy pl. ként csomókba kötött sima oltványokat, melyekNémetországba évente 6—7000 drbot importál, nek alsó vége mind egy sikban és az alsó a mi azt bizonyítja, hogy ezek, még a német kötés lehetőleg tágan álljon és függélyes állásintenzív viszonyok között is megállják helyüket. ban belenyomkodja őket a homokrétegbe, ugy hogy azok mintegy 8—10 cm.-re kerüljenek A mi magát a franczia tenyészanyagot illeti, abba bele, mire tiszta kuszált szalmával egy ez ugylátszik mindezideig kiviteli tért nem hódíarasznyi vastagon beborítja az egész telepet tott, kivéve egyes eseteket, a melyekben egyés kellő eligazítás után hideg vízzel megönkét telivér szereztetett be a porosz állami tözi, hogy a szalma összeállóbbá váljék. Ezt ménesek által. az öntözést esetről-esetre megismételheti, hogy A fiatal lovak vásárlására Francziaország- a vesszők ki ne száradjanak. Igy a vesszők ban, a vevők részérőinagyon kedvező alkalom alsó része, a melyeken a gyökereztetőbe helyevolt az őszszel, sőt van még most is. Oka zés előtt a metszési felületet megújította, ugyennek, az elmúlt nyár hónapokon át tartott mondott meleg talpon állanak, a többi rész szárazsága, a mely országszerte uralkodott, pedig hűvösen marad, minek következtében minimumra redukálván a takarmánytermést. 2—3 hét alatt kallusz vagyis gyökéralap, sőt Az átteleltetés nehézsége tehát az, ami a lovak néha már apró, fehéres gyökerek jelentkeznek eladási árát oly nagyon csökkenti. Egyes olyan anélkül, hogy a felső rügyek jelentékenyen departementokra áll ez különösen, mint pl.' megindultak volna. Ekkor elérkezett az ideje Calvados, ahol a lótenyésztés oly nagy mérve- annak, hogy a vesszőket, vagy ez esetben az ket öltött, hogy egy falusi udvarban 20 drbnál oltványokat, a gyökereztetőből kivéve állandó is több csikót állítottak be egyszerre tenyész- helyére elrakja. tésre. Itt ugyanis az egyes tenyésztők, a szomszédos departementok, nevezetesen Manche-i A gyökereztető szétbontására, illetőleg az
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 26
112
8. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM.
Tekintve, hogy a vándor napszámosokra oltványok kiszedésére lehetőleg szélcsendes és 1 borús napot czélszerü választani. Ezen kivül javarészt csak a melegebb évszakokban van pedig szalmamentes friss marhatrágya, viz és szükség s ezek akkor is csak éjjente vonulnak könnyű televényes földből készült habarékba hajlék alá ; a számukra építendő lakóház is ajánlatos a vesszők kalluszos végét mártani, inkább ideiglenes jeleggel s lehető olcsón hogy az elveszítse a levegőn életképességét. szokott készülni. Április közepével az idő és a talaj is átmeleA ház oldalfalát tehát felépíthetjük minden gedvén, a vesszők a szokásos módon elrak- rendelkezésre álló anyagból s C3ak oly vastagra hatők állandó helyükre. szabjuk mint a mennyit a szilárdság éppen Ez íme az előgyökereztetésnek egyik megkövetel. Igy lehet a fal fából összemódja, a mely csak keveset tér el attól, a róva s agyaggal kitapasztva, vagy kőből, vámelyet kérdésttevő felemiit; de mint látható, lyogból, téglából felépítve. annál mégis sikeresebb. Természetes, hogy ha Egészen megfelelő ház emelhető továbbá trágyatelep felett nem rendelkezik, néhány kocsi még kavics-mész, sőt földtömésből is. Téglából vásárolt melegtrágy g ó l is készíthet ilyen előgyökereztetőt, mely a czélnak épen ugy meg fog felelni, ha mindent pontosan végez, mintha most részletezett eljárást a trágyatelepen végezte volna. P A j A másik előgyökereztetési mód, amely c j talán még kiterjedtebben alkalmaztatik, mint az |iM | első, ismét a buktatva való elögyökereztetés, mely lényegében véve a következőképen végeztetik: 16. ábra. Vándormunkás-lakás alaprajza. április első felében, midőn a napnak már elég ereje van, egy széltől védett napos helyen álló falakat csak 32 cm., vályogból 45—48 ássunk 90—70 cm. mélységű és az előgyöke- cm. erősre rakatjuk; s csak a sarkokat támoreztetés alá veendő vesszők vagy sima oltványok gatjuk 48 cm., illetve 64 cm.-re vastagodó mennyiségéhez mért terjedelmű árkot, a melyet pilérrekkel. az alább előadandők után nem lesz nehéz kiFelső szerkezete egyszerű s a falak hordszámítani. A gödörből, vagy jobban mondva képességének megfelelően könnyű legyen. Beveremből, kihányt földet attól egy bizonyos távolságban felhalmozzuk az északi, nyugati és keleti részen, a délit ellenben nyitva hagyjuk. Ezek után az oltványokat füzvesszővel három helyen összekötjük olyanformán, hogy az alsó kötés ismét tágabban álljon, mint a másik kettő. Midőn ezzel is készen vagyunk, a 250— 500 darabönként csomókba kötött kévéket felfordítva, vagyis buktatva, hogy a szemek lefelé nézzenek, reáfüzzük egy megfelelő hosszúságú és erősségű karóra és pedig egyre-egyre 2—3 kévét téve. Ezen karók segélyével a veremhez viszszük és azon ugy fektetjük keresztbe, hogy a kévék sem egymást, sem pedig a verem oldalait vagy fenekét ne érjék. Mikor mind elhelyeztük, akkor a csomók hézagait szalmával 17. ábra A konyha keresztmetszete. tömjük ki, a vesszővégekre ped'g 5—6 cm. vastagon mohát, erre 8 — 10 czm. vastagon érett porszerü trágyát hintünk és langyos vízzel fedésére legjobb a nád vagy a szalma; s csak megöntözve reá még egy kis arasznyi vastagon ott, ahol a tűzbiztonság megkövetelné, használjunk aszfalt lemezt vagy esetleg hornyos szalmástrágyát teritünk, hogy a meleg mentől cserepet. egyenletesebben maradjon meg. A további Mennyezetre, födémre ilyen épületnél teendő ezek után arra szorítkozik, hogy a netáni sok esőtől a vermet deszkákkal óvjuk, általában véve nincsen szükség. Maguk a
L j y j' i [
időnként pedig félrehuzzuk a szalmástrágyát és megnézzük; eléggé nyirkos-e még a mohareteg, mely ha öntözést igényelne, mindenkor langyos vízzel végeztessék. A veremben lévő vesszők 3—5 hét alatt, a szerint, a mint az idő melegebb vagy hűvösebb, elkezdenek kalluszt képezni, miért is a harmadik hőt végefelé minden 3—4 napban átnézzük vesszőinket és midőn azt látjuk, hogy már elegendő kallusz fejlődött, a vesszőket kiszedjük és állandó helyükre ültetjük. A. D.
G A Z D A S Á G I ÉPÍTÉSZET. Rovatvezető; Száhlender Gyula.
Lakóház vándor munkások részére. S. J. ur alábbi kérdést intézte hozzánk: Mily méretűnek kell lenni egy 50 pár munkás számára építendő nyári munkáshajléknak és mily belső berendezésének kell lenni a fekvőhelyeket illetőleg, továbbá mily szempontok veendők figyelembe annak építését és elhelyezését s a felhasználandó anyagot stb. illetőleg ?
b
r - rn
i i
beboltozni, vagy legalább mennyezettel ellátva benádazni s bevakolni. Hátul a nyitott tűzhely felett a mászható kémény már amúgy is boltozatot képez. (17. ábra.) A16 ,17.és 18. ábrákban a m.-óvári föhercz. uradalomban már több helyt felépített vándormunkáslakás vázlatát mutatjuk be. Mint az 16. számú ábra alatti alaprajzból láthatjuk, a lakóház itten is 2 osztályból s a köztük fekvő konyhából áll. Egy-egy lakóosztályban 10 pár munkás talál helyet, az egész épület tehát 40 embernek ad hajlékot. A falak — mivel a kavics kéznél van — kavics-mésztömésből készülnek s ha a felszivárgó altalajviztől kellőleg elvannak szigetelve, minden tekintetben megfelelő, száraz s olcsó lakást nyújtanak. Fekvő-helyekül a hosszfalak mentén elhelyezett s fabakokon nyugvó pallók szolgálnak, melyekre időnkint friss szalmát szórnak. A konyhában (17. ábra) egy sütőkemenczét (S) s két nyitott tűzhelyet találunk. Egyéb felszerelésre rendszerint nincs is szükség. Mivel a nevezett uradalomban manapság a hornyos cserepeken kivül más fedöanyagot nem alkalmaznak, ugy ezeket a lakóházakat is evvel szokták befedni. Teljesen elkészítve egyegy ilyen épület 1610 frba kerül, mely összegben a saját anyagok s fuvarok körülbelül 320 frttal szerepelnek. A beépített terület (146'32 m2) egy négyszögméterére igy tehát átlag ll'O frt s egy-egy munkás elhelyezésére 40 frt esnék. Száz napszámos részére az épület 6'20 m. külső szélesség mellett körülbelül 48'0 m. hosszú lesz s nádfedést feltételezve megközelíts számítás szerint 3200 frtért bizonyára fel lehetne építeni. Sz. Gy.
GAZDASÁGI N Ö V É N Y T A N . Rovatvezető: Mezey Gyula.
Adatok a taraczkbuza életéhez. A taraczkbuza (Triticum repens) talán az összes gyomok között a legtöbb gondot ád a gazdának. Földalatti, gyorsan szétterjedő szára keresztül-kasul hálózza a földet, elvonja a teret s a táplálékot a szántóföldön termesztett növényektől. Különösen a lazább talajokban néha annyira elhatalmasodik, hogy a gabonát és a hüvelyeseket egészen elnyomja, a répát és a burgonyát pedig alig győzi a gazda ataraczkos földben eleget kapálni. Ami a taraczkbuza irtását illeti, mai napig sincs olyan általános módunk, a melynek segélyével sikeres eredménynyel küzdhetnénk e gyom ellen. L. Althausen foglalkozott ujabban a rostocki gazdasági tanintézeten a taraczkbuza életének és irtásának tanulmányozásával s tanulmánya eredményét nemrég közzé ís tette.*) Althausen dolgozata sok érdekes adatot tár elénk a taraczkbuza életéből, a melyek becses alapot szolgáltathatnak mindazok számára, akik e gyom irtásával vagy az irtás kérdésének tanulmányozásával fogkoznak. Althausen kísérleteinek lényegesebb adatai a következő pontokban foglalhatók össze. 1. A taraczkbuza nagymérvű és sokoldalú ellenállóképességet tanusit a kedvezőtlen életviszonyokkal szemben s a növénynek eme ellenállóképessége a taraczkbuza földalatti szárára (rhizomá-jára) is kiterjed. 2. A taraczkbuza, különösen a földalatti szár nagyon szereti a levegőt s épen ezért jobban érzi magát a homoktalajokban, mint a nehezebb vályogban. Az a mélység, amely alá kell takarnunk a taraczkbuza földalatti szárait a végből, hogy ezek megfulladjanak, mindig a talaj minőségétől függ ; mennél szellősebb a talaj, annál nagyobb mélységbe kell juttatni a a földalatti iaraczkszárakat.
munkások amúgy se használják s mivel télen rendesen üresen' áll a hideg elleni elszigetelés se jöhet számba. A házat tehát felül egyenest a tető határolja. Az épület beosztása a lehető legegyszerűbb legyen. Egy felül a férfiak (16. ábra) (A), másik oldalon a női munkások osztálya (B), a kettő között esetleg egy konyha (C) nyitott tüzhelylyel s kenyérsütővel képezi a leghelyesebb elrendezést. A szobák földdel vagy agyaggal vannak kiverve s a falaik csak 2 2—2"4 m. magasak. Az épület belső szélességét a hosszfalak mentén elhelyezett fekvőhelyek (F) 5"0—5*20 méterben határozzák meg; hosszasága pedig két-két emberenkint 80 cm. szokott lenni. A konyhák elejét czélszerü — már á *) Lásd: „Versuche über Queckenvertiígung", von tűzbiztonságra való tekintetből is — szilárd L. Althausen, Halle a. S., 19C0, Ref. az , „Illustrierte anyagból, tehát téglából, kőből építeni s vagy ( Landw. Zeitung" multévi 99. száma.
8. szám. 11-ik é v f o l y a m .
173
bükkfa súlyából havonként, határozott adato- a melynek az ily gazdatisztek eleget tenni tar2 kat csakugyan nem lehet találni az erdészeti toznak, ha a gazdatiszti czim használatára való segédtáblákban, legjobb ha B. A. ur maga igényüket fentartani óhajtják. Egyelőre azonban szerzi meg közvetlen mérés utján a szükséges a végrehajtási utasítás kibocsátásáig nyugodtan hasznaihatják gazdatiszti czimüket azok, akik adatokat. Legjobb, ha egy fél köbméter gömbölyű ezt 1900. évi január hő elseje előtt is jogotönkfát keres ki magának pl. ily darabokban: sultan használták, a mennyiben a czim használatára a tényleges szolgálat megszűnte be1 rönk 2 m. hosszú 20 cm. vastag 0 063 m8 folyást nem gyakorol. Dr. Gsay László. 1 „ 3 „ , 25 „ 0-147 , Feles juhászatok. (Felelet a 74. sz. kér1 „ 2 , „ 29 , „ 0-132 „ désre.) A régente meglehetős elterjedésnek 1 „ 3 „ 26 , „ 0-159 . ' örvendő feles juhászatok ma már csak ott Összesen 0 5 m8. ismeretesek, ahol még különösen a raczka és czigája juh ily irányú tenyésztése a talaj és Ezen famennyiség, mely kb. 4—5 métermázsának felel meg, egy jó, pontos tizedes klimatikus viszonyokból, valamint a követett mérlegre helyezhető s ott időnként, pl. havon- külterjes gazdasági üzemből kifolyólag ma is ként megmérve s a mérés eredménye fel- elfogadható alapokon nyugszik. Hazánkban jegyeztetvén, az egyes mérések közti különb- jelenleg a feles juhászatok már csak az erdélyi ségek fogják a 0-5m8-re vonatkozó sulyapadást részeken, különösen a Székelyföldön ismeretesek. adni, miből az egész köbözött fatömeg sulyEzen részeken a feles juhászat egyszerű apadása könnyen kiszámítható. Földes. szerződések alapján kezeltetik, midőn is a Nemes füz tenyésztése vizenyős réten. juhtulajdonos a földbirtokos vagy bérlő állandó (Felelet a 72. sz. kérdésre.) Hasonló kérdésre és esetleges legelőinek vagy rétjeinek az előre már megfeleltem a ,Köztelek" m. é. 615. és megállapított időben történő használatáért illetve 1771. sz. lapjain, kérnem kell tehát annak legeltetéséért a szerződéses év lejárta után a átolvasását. Ajánlatos nemes füzek : a Salix termelt gyapjút és a juhszaporulatot megfelezi. A juhok legeltetési, nyiretési és az esetleg viminalis, amygdalina, uralensis, parpurea és rubra, melyek dugványai megszerezhetők a kikötött esztenázási költségek a juhtulajdonost gr. Eszterházy uradalomban Csákváron (Fejér- terhelik. megye) vagy a földmivelési miniszter utján a A feles juhtenyésztésnek egy másik módja lippai m. kir. főerdőhivatal apátfalvi erdő- is dívik, midőn is a, juhtulajdonos a juhokat a gondnokságában, ha a megrendelés jókor tör- földbirtokos gondozására bízza, ki azokat a ténik, mielőtt a füzfatermés eladatott. kikötött idő alatt eltartja s azoknak legeltetési A nemes füz mivelését tárgyaló magyar és nyiretési költségeit is fedezi, ily esetekben munkának is kell lenni, erre nézve legjobb azonban a szerződéses idő lejárta után az Grill Károly budapesti könyvkereskedőhöz kér- egész átve.tt juhállomány fele az ő tulajdonát dést intézni. Németben a következő munkát fogja képezni. ajánlhatom: ,Die Korbweide, ihre Cultur, A községi vagy közös legelők használaPflege und Benutzung von B. Schulze, kiadó: tát, a legeltetést illetőleg a községi, vagy Wilh. Góttl. Korn Bresslau. megyei szabályrendeletek figyelembe vétele mellett egy számos marhára 8—10 drb juhot Lippa, 1901. január 19. Földes János, szokás számiteni. A feles juhászatokra vonatm. k. főerdész. A gazdatiszti czim használata. {Felelet a kozó kü ön országos törvényes intézkedések nincsenek,[azonban áz egyes megyékben lehetnek 73. sz. kérdésre.) A birtokos ós a gazdatiszt Kérdés. külön erre nézve is szabályrendeletek. közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900. 71. kérdés. Mennyit vészit súlyából levá- évi XXVII. t.-cz. 27. §-ának 2. bekezdése érA juhtenyésztés e neme más megfelelő gásától számítva, átlag havonkint egy télen telmeben a gazdatiszti czimet mindazok az állatállomány hiányában kihasználatlanul heverő levágott 20—30 cm. átmérőjű, kérgében meg- egyének használhatják, a kik ezt a czimet 1900. legelőterületekkel rendelkező külterjes gazdahagyott gömbölyű bükkfatörzs ? A fát suly évi január hó 1. előtt jogosultan viselték. ságokban még a legczélszerübb. Annál is szerint akarják tőlem megvenni, s igy ezen A törvény ezen rendelkezése értelmében nem inkább, mert igy a legelők értékesítése és a adat fontos, szakkönyvekben pedig csak a tesz különbséget az a körülmény vájjon a rendszeres esztenázás által azoknak termőerősulykülönbözetet találom a nyers és teljesen gazdatiszti cz:met használó egyén okleveles-e ben való megtartása minden nagyobb tőkeszáraz fa között, amely a lehéjazott bükkfá- illetőleg, hogy a törvény 24. § ban előirt alaki befektetés nélkül érhető el. Buday Gyula. nál 1010, illetve 740 kg. tömör köbméte- képzettség felett rendelkezik-e, vagy nem. HaMesterséges haltenyésztés. (Félelet a 75. renkint. B. A. sonlóképen nem tesz különbséget az a körül- kérdésre.) A haltenyésztés mesterségesen arra a 72. kérdés. Vizenyős rétemet szeietném mény sem, hogy az az egyén, ki a gazdatiszti czélra készített tavakban határozottan ajánla kosárkötésre legkeresettebb s legjobban meg- czimet 1900. évi január hó 1. előtt jogosultan ható, jövedelmező vállalkozás. Természetes fizetett nemes fűzzel körül beültetni. Kérek használta, a törvény életbelépte után, még dolog, hogy a jövedelmezőség a tulajdonos, szíves útbaigazítást, hogy melyik fajta füzet tényleges szolgálatban van-e, vagy azt már el- illetve a kezelő szakértőtől függ. Miután kérültessem, hol szerezhetem a dugványokat be hagyta. A tényleges szolgálat, illetőleg a gazda- déséből ugy látjuk, hogy a tárgygyal nem rég s van-e oly munka magyar, német vagy más tiszti czim ezidőszerinti használata tehát a tör- foglalkozik, megkísértjük a felől dióhéjban tányelven, mely a nemes fűz mikénti müvelését vény szempontjából közömbös lévén, vitás jékoztatni. kérdés esetén csupán annak bizonyítása mutattárgyalja ? Z. N. Legelső sorban a tavakká alakítandó te73. kérdés. Azon, már tényleg nem kozhatik szükségesnek, hogy a kérdésben forgó rülethez fűződnek bizonyos követelmények, szolgáló gazdatisztek, akik a törvényszerinti egyén, a g^zdatiszti czimet 1900. évi január azután a tavak létesítésének módja jelentős s kvalifikáczióval nem birnak, azonban gazda- hó elseje előtt jogosultan használta-e, vagyis végül a halgazdaság kezelése kíván gyakorlati tiszti czimüket mégis fönn akarják tartani, mi minden kétséget kizárólag bizonyítani kell azt ösmereteket. A tavakká alakítandó terület jó a körülményt, hogy a kérdésben forgó egyénnek ha növényzettel borított s a halak annál jobban módon tehetik azt ? 1900. évi január hó elseje előtt olyan állása gyarapodnak a tavakban, mennél termékenyebb 74. kérdés. Nincsen-e törvényes intézkedés a feles juhászatra vonatkozólag? Mily volt, a melynek alapján őt a gazdatiszti czim talaj volt már eredetileg is a tófenék. A tavak használata jogosan megillette. táplálására legalább oly erős állandó vízfolyás feltételek alatt szokásos ezt elvállalni ? Ki fizeti e magát s mily eredménynyel e. gazdálAmi már most azt a kérdést illeti, hogy szükséges, mely a naponta elpárolgott vízkodási ág ? D. J. a törvény életbelépte idején már tényleg szol- mennyiséget pótolni tudja, mert a tavak átiagos 75. kérdés. A Duna közelében alkalmas gálatban nem lévő és az alaki képzettség felett mélységét ugy 1 méter körülinek szokták terterületen létesíthető egy, esetleg több halastó nem rendelkező gazdatisztek, szolgálatuk elha- vezni s ez a mélység huzamosabb ideig tartó gyásakor használt czimüket mily módon tart- nagy melegek idején nem biztosítja eléggé a tó ezen vidéken, jövedelem szempontjából érdemes-e a mesterséges haltenyésztés és körül- hatják fenn, erre nézve megjegyzem, hogy a esetleges kiszáradását. belül mily haszon mutatkozna, például egy törvény ebben az irányban rendelkezést nem A tavakat ugy szokták létesíteni, hogy 1000 • halastó mennyibe jönne és abból áz tartalmaz. Nincsen azonban természetesen ki- földből készült töltésekkel zárják útját a viz zárva annak a lehetősége, hogy a földmivelés- lefolyásának. A töltésekbe a legmélyebb poneredmény ? D. M. ügyi kormány, mint a törvény végrehajtója a tokon zsilipeket fektetnek be, hogy azokon át tényleges szolgálatban nem levő és alaki kép- a tó vizét az utolsó cseppig le lehessen bozettség felett nem rendelkező gazdatiszteknek, csátani. A bükkfa sulyapadása (Felélet a 71. sz. a tényleges szolgálat ideje alatt viselt czimük Ahol rendszeres tenyésztést folytatnak, kérdésre.) Minthogy a felvetett kérdésre, hogy fentarthatását bizonyos feltételekhez, neve- azaz ikrából nevelik a halat piaczi áruvá, ott zetesen bejentéshez illetve bejegyzéshez köti, legalább is 20—30 kat. holdnyi területre van mennyit vészit a télen döntött 20—30 cm.-es 3. Ha a taraczk földalatti szárait a kellő mélységre juttattuk, ezek itt 19 hétnél nem mennek előbb tönkre. 4. Az alagcsövezés jelentősége a taraczkbuza elleni küzdelemben nagymértékben hátrányosan befolyásoltatik azáltal, hogy minden alagcsövezés egyúttal emeli a talaj szellősségét is. 5. Viz alatt a földalatti szárak 4*/a hét alatt halnak el, akkor, ha a vizet fel nem frissítjük. Ha azonban a vizet rendszeresen felfrissítjük, ugy az alája merített szárrészek még 8 hét múlva is képesek kihajtani. 6. Ha a taraczk földalatti szárait kiszárítjuk, ezek csak ugy hat nap múlva, akkor halnak el teljesen, midőn súlyúknak körübelül 50%-át elvesztették. 7. A taraczk hajtásainak folytonos levagdosása csak akkor teszi tönkre a növényt, ha a hajtásokat közvetlen a föld fölött, és 9l/a heti idő alatt legalább 18 izben metszik le. Ha a hajtásokat nem közvetlen a föld színén, hanem ettől csak 10 milliméternyi magasságban is metszették le, ugy nem használt semmit ez a munka akkor sem, a midőn 3 hónap alatt azt 26 szor ismételték. 8. Ha a taraczkot a föld színe alatt metszik le, ugy elpusztul a növény már akkor, ha e munkát 6 hét lefolyása alatt 7-szer megismételjük. 9. A világosságtól elzárva, a taraczk körülbelül 9 hét alatt megy tönkre. 10. Ha a taraczk különféle oldatokkal öntöztetett, ugy a növénynek csak ama részei mennek tönkre, amelyeket a mérges oldat belepett s később a növény rendesen megint összeszedi magát. #
LEVÉLSZEKRÉNY.
Felelet.
110
KÖZTELEK, 1901.JANUÁR/HÓ16.
szükség, mert kisebb helyen nem létesíthetők pontok, lehetőleg szövetkezeti alapon eszközöla tenyésztéshez megkívánt többfajta tavak oly nék, az elérendő nagyobb haszonból, a tenyésztőnagyságban, amely kiterjedéseket a jövedelemre nek is juttatna. 8i kérdés. Az előző kérdőpontokban nem számító tenyésztés megkövetel. Ahol a terület nem elég nagy, vagy nem elég alkalmas arra, tárgyált megjegyzések és kívánságok. Gróf Széchényi Aladár a katonai csikóhogy a rendszeres tenyésztéshez szükséges több tóvá alakittassék, ott egy, vagy ritkáb- telepek szaporítását ajánlja, ez is egy mód ban két tavat készítenek s azokban a más volna a közvetítő ügynököket némileg kiszorítógazdaságból vásárolt két, illetve egyéves tani, mert ezek 3 éves és fiatalabb csikókat halakat piaczi áruvá növelik, u. n. hizlalást nem szívesen vesznek, csak 4 éveseket. Éppen folytatnak. Erre a czélra már kisebb tavak is a kistenyésztők szempontjából kívánatos volna, beválnak, az egy-két hold körüliek azonban hogy a csikótelepek már esetleg kétéveseket itt is inkább csak szenvedélyt elégíthetnek ki, is átvennének, mert a kisgazdának nehezére számot tevő jövedelmet kicsinységüknél fogva esik felnevelni. nem hajthatnak. Gr. D'Orsay Olivér ezredes ajánlja a Az eddigi tapasztalatok szerint a kat. Mezőhegyes környékén dívó népies tájfajta tenyésztést, általában a kerületi tenyésztést, holdankénti befektetés rendszerint 40 és 100 korona között változik halgazdaságok (ponty) vagy bárminek nevezzük, mert csak ily módon lehet a különféle akadályokat elhárítani. létesítésénél, a felső határ körül csak akkor, A tájfajta tenyésztésnek az az előnye, hogy ha nagyobb müépitmények szükségesek. A jövedelmezőségre azt mondhatjuk, hogy kat. szakértők határozzák meg, hogy melyik a holdanként 90 kg. husszaporulatra lehet számí- gazda legjobb tenyészanyaga s azt el nem tani évenként s a halhús métermázsáját adja s igy tenyészete folyton javult s ennek 100—110 koronával lehet értékesíteni. A le- következtében mindig jobb és jobb anyagot halászási és más üzemköltségek évente és tud vásárra vinni. holdanként mintegy 8—10 koronára tehetők. A tenyészkerületek beosztását polgári szakértők és méneskari tisztekből álló szakM. tanácskozmánynak kellene megállapítani, ' a kerületek vezetését pedig legczélszerübb volna Országos lótenyésztési értekezlet. méneskari tisztekre bizni. Forster Géza : mindenekelőtt megjegyzi, Dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszter hogy amit lehet, azt az állam bizza a társadaelnöklete alatt január hó 14-én megkezdett lomra és ne vonjon be mindent a maga országos lótenyésztési értekezlet január 15 én körébe. Ámbár nagyon szereti a lótenyésztés ért véget. Az értekezlet utolsó napi tárgyalá- körében a katonai pontosságot, nem látja be, sáról a következő tudósításunk számol be. miért ne lehetne itt a gazdatársadalmat is 7. kérdés. A magántulajdont képező lovak igénybe venni, az olcsóbb és egyúttal a mezőértékesítése mi módon volna előmozdítható? gazdaságra nézve hasznosabb is volna. A Schmausz Endre a közvetítők üzelmei kor- ménlovakat állandóan azon a vidéken lehetne látozásának egyik módjául ajánlja, hogy a köz- állomáson hagyni a hova úgyis kiosztatnak. vetítés engedélyhez legyen kötve s csak meg- A felügyelet maradhatna a mostani, de nem bízható emberek kapjanak engedélyt. Szabadkán volna szükség annyi nagy beruházást igénylő a mult évben 22,000 lovat adtak el közvetítők telepekre. utján különböző külföldi államoknak, ez az egész A lótenyész bizottságok újjászervezését ország lókivitelének majdnem a fele, a közve- is ajánlja, mert most már keveset működnek. títők haszna felülhaladja az 1,000.000 forintot, A lótenyész-bizottmányok mellé segítségül ami hacsak felerészben jutna is a tenyésztők kellene adni a jelenlegi állattenyésztési felközé, óriási előny volna. Szabadkán nemzetközi ügyelőket, a kiknek úgyis be kell járni évenlóvásárt kellene létesíteni, ahol esetleg előbb kint egy-kétszer a kerületüket. Katonai lovakon a katonai kincstár fedezhetné a szükségletét és kivül a külföldre alkalmas lovakat kell nevelni. csak ezután jöhetnének az idegen vásárlók. Ajánlja a nagyobb termetű lovak, azután a Melegen ajánlja a minisztérium figyelmébe, hegyi lovak tenyésztését; a hidegvérű lovak hogy Szabadkának, mint kitűnő piacznak fen- tenyésztése előtt sem zárkózik el, ott, ahol tartásával ez a kérdés valami módon a te- eddig is voltak. nyésztők javára oldassék meg. Sokszor volt alkalma eziránt felszólalni Makfalvay Géza a külföldre való ki- s ez alkalommal is melegen ajánlj a a szavatosvitellel foglalkozik. Konstatálja,# hogy lóállo- sági törvény végrehajtását a miniszter figyelmányunk 1870-ben 1.820,600 darab volt, ez mébe. a szám 1884 ig 1.749,600 darabra csökkent, Ajánlja az ügető sport támogatását eset1895-ig pedig 1.972,930 ra emelkedett. Van leg nagyobb dijak kitűzésével s végül a selejtes tehát némi emelkedés a lovak létszámában, anyag értékesítésének megkönnyítését. Bécsbe de ez a népesség szaporodásával nem áll hetenként felvisznek 80 drbot, de ez nem elég; arányban. Megnyugtató azonban, hogy ha a a ló vágóhidak felállítását szorgalmazza. lóállományt a területhez viszonyítjuk, akkor Lossonczy Mihály min. taD.: A közvetítők Magyarország Németország után következik az nem oly károsak, mint állíttatik. Igen sokszor európai államok között. Egy • kilométerre azoknak köszönhetik a kisgazdák, hogy silányabb Németországban 6'5, Magyarországon 6"3, anyagukat aránylag jó áron eladhatják. Ami Angliában 6*1, Francziaországban 5'4, Ausztriá- a méncsikók felnevelését illeti, megjegyzi, ma ban 4'9, Olaszországban 2'4 ló esik. Lókivi- már 53 nagyobb magánménessel van szerződés. telünk is emelkedést mutat, 1899-ben 38,296 Az eladásra kerülő kanczák megvizsgáltatnak darabot vittünk ki 26.217,000 korona értékben. és csak azon mének használtatnak ott tenyészA kivitel főképp Ausztriába irányult. Mikor tésre, melyek javaslatba hozatnak. Ily uton látjuk, hogy mily fontos közgazdasági tényező évről-évre tetemesebb számú mén fog a tenyészlókereskedelmünk, mindent el kell követnünk tők rendelkezésére állani. annak érdekében. Igy a vám- és kereskedelmi A hegyi lovakra vonatkozólag megjegyzi, szerződések megújításánál a külföldi magas hogy a hegyvidékre a lippizzai ló való. Hogy vámok leszállítását kell kieszközölni. mindenütt jó ló legyen Magyarországban, azt Forster Géza: A tenyésztő a kivitelnél bajos elérni, de hogy e czél megközeiittessék, egy lóért alig kap többet, mint átlag 150 frtot, abban mulasztás nem történik. amiért nem érdemes lovat tenyészteni, abból Gr. Szapári Iván megpendíti a lovak semmi haszna a mezőgazdaságnak, ha olcsó biztosításának eszméjét. lovakat tenyésztenek. Több izben fel volt vetve Gr. Széchenyi Aladár a csikótelepek inaz eszme, hogybizományi istállók állíttassanak tézményét jónak tartja. Az ügető sportra nézve f e l ; ez csak a luxus-lovakra volna jó. Nagyobb megjegyzi, hogy nincs kifogása ellene, ha a súlyt fektet arra, hogy a kisebb értékű lovak földmivelési miniszter ur e sportot, pártolja, de értékesítését alkalmas helyeken felállított köz- csak egy feltétel alatt és ez az, hogy csak bel-
5. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. földön tenyésztett lovak részesüljenek dijakban, mert különben rohamosan elfoglalnák a tért az amerikai ügetők és ez nem kívánatos. (Általános helyeslés.) Szilassy Zoltán szükségesnek tartja a kisgazdák tenyésztésének érdekében, hogy tenyésztési egyesületek alakíttassanak, melyiknek mód nyújtandó arra, hogy állami segélylyel megfelelő csikólegelöket létesíthessenek. Hogy a kisgazda lótenyésztésének eredménye a reáforditott nagy áldozatok daczára oly silány, annak főrészben az az oka, hogy a csikókat kellő legelők hiányában a csikó természetével ellentétes módon neveltetik föl. Ha az anyagot nemesitjük, módot kell arra is nyújtani, hogy az megfelelő módon fölnevelhető legyen. A tenyésztési egyletek nemcsak a lovak felnevelésével, hanem közös értékesítésével is megfelelő módon szervezkedve előnynyel foglalkozhatnának. A katonai sorozó-bizottság elé is ezek a tenyésztési egyesületek vezetnék a csikókat s ugy a kupeczek elkerülhetők volnának, akik csak a kisgazda fáradságának diját lefölözik. Báró Harkányi Jánosnak nincs észrevétele az ellen, ha valaki privát passzióból bárminő lovat tenyészt, de áldozatot hozni az állam részéről csakis a népies lótenyésztés érdekében indokolt. Azért az ügető lovak tenyésztésének támogatását nem ajánlja, mert az amerikai ügető után, jó katonaló nem származik. Hammersberg László Forster Géza felszólalására megjegyzi, hogy a lótenyész-bizottságok azért hanyatlottak, mert hatáskörük és befolyásuk a lótenyésztés mai vezetése mellett igen csekély. Az állattenyésztési felügyelők közreműködését nem tartja czélszerünek, mert ha azok igen jól értenek ig a szarvasmarhához, juhhoz, sertéshez stb., még nem következés, hogy a lóhoz is értsenek. Sokkal inkább ajánlja a méneskari tisztek közreműködését, különösen a három évenkénti klasszifikáczióhoz való kiküldetésüket. D'Orsay gróf indítványát a tájfajta tenyésztést illetőleg melegen ajánlja. Lossonczy Mihály megjegyzi, hogy nemcsak a lótenyészbizottsági elnöknek a kívánsága, hanem az egyes tenyésztők kívánsága is figyelembe lett véve az előzetes ménbeosztásnál s hatáskörül elvonásáról nem lehet szó. Kovács Sebestyén Endre pártolja az ügető lovak tenyésztését, nem látja be, miért maradjon el e téren Magyarország. Azt nem mondja és azt senki sem kívánja, hogy a köztenyésztésbe vétessék át. Kisérletképen lehetne ügetőversenyekre illetve ügető lovaknak versenypályán leendő kipróbálása végett tenyészversenyek kiírására pár évre bizonyos összeget áldozni. Hammersberg Jenő nem ajánlja az ügető lavak tenyésztésének segélyezését. Az amerikai trapper behozatala veszélyeztetné a vérnek tisztaságát, amelyre pedig áldozatokkal törekedtünk. Maradjon az a magán indusztriának fentartva. Nem helyesli Makfalvay Gézának azt a nézetét, hogy a hadsereg részére csak 4—5 éves lovak vásároltassanak, mert ez csak a nagytenyésztőknek volna érdeke. Az államnak a kistenyésztők érdekét is fel kell karolni, mert a katonai ezélokra való lóanyag óriási nagy hányadát épen a kistenyésztők állítják elő, ezeket kell buzdítani katonalovak tenyésztésére. Szükségesnek tartja, hogy egyéves, de lehetőleg kétéves csikók is vásároltassanak a hadsereg részére. Dr. Darányi Ignácz földmivelési miniszter : T. értekezlet! A kétnapi tárgyalás folyamán számos uj eszme, uj szempont merült fel. Őszintén megvallom, hogy az utóbbi időkben alig emlékszem oly tanácskozásra, mely elejétől végig oly érdekes lett volna, mint az a tanácskozás, melyet ezen alkalommal tartottunk. Az a jegyzőkönyv, mely ki fog nyomat tatni és visszaadja a tanácskozás lefolyását,
8 SZAM. 11-ik JIVFOLYAM. egy nagyon becses anyagot fog képezni nekem arra, hogy annak magvát kiverjük, a czélból, hogy lótenyésztésünket magasabb és magasabb fokra emeljük. Az értekezleten kidomborodott az az általános meggyőződés, hogy a tenyésztés szempontjából, mint eddig, ugy ezentúl is a katonalóra kell a legnagyobb súlyt fektetni. Az az előzékenység, melyet a nagymélt. közös hadügyminiszter ur kiküldöttje báró Bothmer altábornagy ur tanúsított, az az érdeklődés, melylyel végig kisérte a tanácskozást és az a szakértelem, melylyel hozzászólt az értekezlet tárgyaihoz, az nekünk garancziát nyújt e tekintetben, hogy a nagymélt. közös hadügyminiszter ur álláspontja és a tenyésztők kívánságai és óhajai mindig közelebb és közelebb jönnek egymáshoz, amiért köszönetemet kifejezni kötelességemnek tartom. Ami pedig általában a lótenyésztési ügyünk fejlesztését és előmozdítását illeti, azt tartom, hogy mindent meg kell tenni, amit csak okszerűen tehet; ezen még a mai viszonyok közt is jövedelmező gazdasági ág érdekében; hogy különösen a lótenyésztő kisgazdáink sorsát emeljük és kedvezőbbé tegyük, de a midőn hangsúlyozom, hogy ez esetben is a gazdák jogos kívánságai teljesítést igényelnek, akkor az általam mindenkor vallott elvnek megfelelően azt is hozzá kell tennem, hogy a mit tenni óhajtunk, azt nemcsak a gazdákért, de lehetőleg a gazdák által és a gazdákkal együtt is tegyük. (Helyeslés.) Ezzel megköszönöm azon szíves részvétet, melyet az értekezlet igen tisztelt tagjai tanúsítottak és magamat és az ügyet, melyet képviselek, jövöre is szíves támogatásukba ajánlom. (Lelkes éljenzés.) Gróf Széchenyi Aladár ugy hiszem, hogy a jelenlevő összes tag urak érzelmeit tolmácsolom, midőn megköszönöm az értekezlet nevében a miniszter urnák, hogy oly kegyes volt az ország lótenyésztésének ügyében bennünket összehívni és nézeteinket meghallgatni és köszönjük Nagyméltóságodnak különben is az ország ügyeiben való fáradozását. (Hosszas lelkes éljenzés.) Gróf Széchenyi Aladár ur a következő helyreigazítás közzétételére kérte fel a szerkesztőséget : Tisztelt szerkesztőség! A ,Köztelei' f. hó 19-én megjelent 6. számában leírván az országos lótenyésztési értekezlet lefolyását, a 6 ik kérdésnél hozza az én beszédemet is, mely azonban kissé hézagos és egyes részei nem igy lettek mondva. Kérem tehát azt következőképen rektifikálni. A gróf Dessewffy Aurél által fölvetett eszmére azt adják az én szájamba, hogy nem tartom keresztülvihetőnek, pedig azt mondtam, hogy az eszme nagyon is jó, csak abban a formában nem tartom keresztülvihetőnek, amint a gróf fölvetette, mert ez által a lovasság harczképessége szenvedne. Előadván az én eszmémet, a végén azt írja, hogy az áldozat, melyet a hadügyminisztérium hozna, abból állana, hogy ezek a lovak 3—4 évig szolgálnának az ezredeknél. Ehelyett azt mondottam, hogy az áldozat a hadügyminisztérium részéről az volna, hogy ezen kiszemelt lovak csak 3—4 évig teljesítenének katonai szolgálatot és aztán a földmivelési miniszter által akár vétel, akár csere utján megszereztetvén, visszaadatnának a köztenyésztésnek. A felszólalás vége pedig az volt, hogy ha a kistenyésztő érdekében a hadügyi kincstár nem hoz valami áldozatot, akkor az lasankint fölhagyván a tenyésztéssel a hadügyminisztérium 10 év múlván már nem kap remondát. Amidőn a helyreigazító soroknak készséggel adunk helyet, a magunk mentségére azt
KÖZTELEK, 1901. JANUAR HO 26!
175
községnek tulajdonát képező 20,000 koronányi tőkét a községi testület kivette a Zsebelviana román takarékpénztárból és a szövetkezetnél helyezte el 3% mellett, s még akkor sem tágított ez elhatározásától az agitátorokkal szemben, midőn azok azt ígérték, hogy 8% ot is fi?etnek a tőke után, ha azt intézetükhöz viszszahelyezik. Vagy érdekes példa Mramorák községe, egész lent a megye déli határszélén, mely Községben német, román és szerb parasztok alakítottak egy közös hitelszövetkezetet és ez uton törekszenek arra, hogy a gazdasági érdek közösségével ős Gazdasági egyesületek mozgalma. idővel teljesen elhallgattassákellensúlyozzák a nemzetségi Rovatvezető : de Pottere Brunó. ellentéteket. A temesmegyei mezőgazdasági bizottságnak e :irányu példaszerű, az egész megyei parasztságra nemzetiségre való tekintet A temesmegyei gazdasági egyesület ujjánélkül kiterjedő tevékenysége annál figyelemresze;vezése. méltóbb, mert e nemzetiségi megyében valóI. Régi viszonyok. ban hézagpótló, amennyiben az ugyanazon Temesmegyében a mezőgazdasági érdek- vidéken szintén nagy sikerrel működő másik képviselet uj alakulás előtt áll. A Temesvár- gazdasági testület, a .Délvidéki Földmivelők megyei Gazdasági Egyesület újból megalakul Gazdasági Egyesülete" egész működését alapolykép, hogy a pár év óta külön működő szabályiig csakis a lakosság egy részére, a németségre terjeszti ki s ezzel inkább szeparatiszmegyei mezőgazdasági bizottság teendői az uj egyesület igazgató választmányára ruháztat- tikus jelleget öltvéo, sajnos a nemzetiségi ellennak át olykép, hogy e két mindeddig külön- tétek mérséklését, lehetőleg való kiegyezteálló szervezet, most egységes vezetés alatt tését programmjába fel nem vehette. összhangzó működést fog kifejthetni. Pedig hogy nemzetiségi vidékeinken a A régi Temesvármegyei Gazdasági Egye- politikai ellentéteket kiegyenlítő s erre egyenest sület már több mint 25 esztenő óta áll fenn, törekvő gazdasági politika nálunk a jövőben tavaly tartotta meg negyedszázados jubeliumát. mennyire fontos, az ország nemzetiségi vidéHogy kiválóbb eredményeket nem érhetett el, keinek ez ujabb közgazdasági tevékenykedésnagyobb tevékenységet nem fejthetett ki, ez sel való meghódítására épen a szövetkezeti nagyrészt a megye visszás társadalmi viszo- mozgalom és eszme mennyire megfelelő és nyainak folyománya, mely viszonyok közt hivatott, azt itt bővebben megmagyaráznunk eredményes működést kifejteni legjobb akarat fölösleges s ezért társegyesületeinknek s azok mellett is igen nehéz volt. vezetőinek csakis melegen ajánlhatjuk, hogy a Az egylet fennállása utolsó éveiben, mi- temesmegyei mezőgazdasági bizottságnak kezkor a megye társadalmáról végleg bebizonyo- deményezését minél buzgóbban követendő pélsodott, hogy miieden önálló tevékenységre, ön- dának tekintsék. müködésre képtelen, a megyei hivatalos körökA mezőgazdasági bizottság további műből megindult egy akczió, megalakult egy ködése abban állott, hogy több gazdakört, közeg, mely hivatva volt az egyletet idővel telje- tejszövetkezetet és az országban első 2 községi sen pótolni, annak működését teljesen átvállalni. gabonaraktárt létesítette. Tavaly két állatdijaMolnár Viktor főispán kezdeményezésére és zást rendezett Dettán és Rékáson és 2 közelnöksége alatt megalakult a Temesvármegyei ségben Sinyérszegen és Merczifalván mintamezőgazdasági bizottság, melynek előadói szé- gazdaságokat alakított. A dohánytermesztésnek kébe mint gazdasági tanácsost Nagy György a délvidéken való nagyobb felkarolása végett királyi tanácsost ültették. E bizottság két évi számos kisbirtokosnak 300-nál több holdra fennállása óta nagy munkát végzett, elismerésre eszközölt ki dohánytermesztési engedélyt s a méltó eredményeket ért el. Oly megyében, hol jövőben dohánytermesztési szövetkezetek alaa közelmúltban a szövetkezeti eszme teljesen kítását vette tervbe. Nagy figyelmet fordít a idegen volt, ezen rövid két év alatt a megyei gyümölcs-, különösen a szilvatermesztés nagyobb mezőgazdasági bizottság vezetése alatt 50 nél kiterjesztésére, mit ingyen csemetéknek és több hitelszövetkezet alakult, közel 10,000 jutalmaknak kiosztásával remél elérhetni. Arra taggal, 20,000 korona jegyzett tőkével és kerek való tekintettel, hogy a megye területén, Szép1 millió koronányi üzleti forgalommal. E szövet- falun működ j füzfakosár-gyár vessző-szükségkezetek már oly erős gyökeret vertek, hogy a letét messze vidékről, sőt Galicziából is kényközségek vagyonukat nagyobbrészt azoknál telen hozatni, elősegíti a gazdákat füzesek léhelyezik el, ugy hogy jelenleg Temesmegyében a tesítésében. Továbbá az uj találmánynak, a községeknek már több százezer kor.-nyi betétjük tengeriszálból készülő fonatok és kosarak van a községi hitelszövetkezeteknél. A szövet- gyártását is iparkodik e bizottság a földmivelő kezeti mozgalom ily nagyarányú fejlődése kész- nép minél szélesebb rétegeiben otthonositani tette a bizottságot arra, hogy e fejlődés jövő- és pedig oly sikeresen, hogy a kultuszminiszter beli biztosítása czéljából azon javaslattal fordult 20 néptanítót akar az idén e mesterségben kia megye törvényhatóságához, hogy a megye az tanitatni, hogy ezúton ezen uj ipárág más árvák vagyonának felét, azaz 1 milló koronát vidéken is követőkre találhasson. A f. évre a jövőben a Központi Hitelszövetkezetnél ismét több állatdijazás és tejelő-verseny van helyezze el olykép, hogy a Központi Hitel- tervbe véve, de legfőbb súlyt a jövőben a szövetkezet hasonló magas összegre nyit majd bizottság a szövetkezeti mozgalom továbbfejhitelt Temes vármegye községi szövetkezetei- lesztésére, különösen pedig termelő és értének. Temes vármegye mult hó 31-én tartott kesítő szövetkezetek alakítására fogja fektetni. közgyűlése elhatározta, hogy az 1 millió korona Ezen rövid, alig 2 éves időszak alatt tehát árvapénzt az emiitett czélra fogja fordítani és ezzel uj forrását nyitotta, uj alapját biztosí- a megyei mezőgazdasági bizottság oly szép eredményeket ért el, melyek határozottan túltotta a temesvármegyei szövetkezeti mozgalom jövőbeli felvirágozásának. Számos román köz- lépve a kezdetlegesség határait, biztos alapot ségben is alakultak hitelszövetkezetek csupa nyújtanak az újonnan megalakuló vármegyei román parasztokból, kiket ezzel sikerült az gazdasági egyesület sikeres működésének, mely agitátorok káros politikai befolyása alól kivonni egyesület lesz hivatva a megkezdett irányban és a hivatalos' megyei szakférfiak vezetése továbbhaladva a megye közgazdasági viszonyain alatt eredményesebb gazdasági tevékenységre a szükséges gyökeres javításokat végleg megszorítani. Igy pl. a Zsébély községben alakult valósítani. A Komáromvármegyei gazdasági egyesühitelszövetkezet annyira megnyerte az odavaló román parasztság bizalmát, hogy magának a let f. hó 23-án tartotta Sárközy Aurél, cs. és kir. kamarás, főapán elnöklete alatt évi tisztújító
megjegyezni kötelességünknek tartjuk, hogy a tudósítást a legilletékesebb hivatalos forrásból nyertük és a tudósítás és a gróf ur felfogása közötti különbség, valószínűleg a tudósítás gyors elkészítésére rendelkezésre állott idő csekélységéből magyarázható meg. A hivatalos jegyzőkönyv azonban mindezeket az eltéréseket tartalmazni nem fogja, mert abban a felszólalások a gyorsírói jegyzetek alapján szórólszóra benn fognak foglaltatni.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 26. közgyűlését, melyen a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét" de PottereBrúnó, „OMGE" segédtitkárja képviselte. A közgyűlés a választmány és az elr ökség tagjait kevés kivétellel újból megvála ztotta. Tárgyalás alá vették ezután az OMGE. átiratát a „Gazdák Bizositó Szövetkezete" ügyében. A közgyűlés elhatározta, hogy a szövetkezetbe alapitó tagul belép s lépéseket tesz aziránt, hogy az Első Magvar Általános Biztosító Részvénytársasággal fennálló szerződés felbontassák azon indokból, mert az emiitett társaság a szerződés megkötése óta kartelbe lépett s ezt az egyesület a maga részéről a szerződés határozott megsértésének tekinti. Az egyesület fel fogja szólítani az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, hogy vagy a kartelből lépjen ki, vagy az egyesülettel kötött szerződését tekintse felbontottnak. Ez utóbbi esetben az egyesület elvállalja a Gazdák Biztosító Szövetkezetének a képviseletét. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy az 1902. év őszén Pozsonyban tartpndó II. országos mezőgazdasági kiállításnak rendezésében részt vesz, s a Szövetség ez ujabb vállalkozását tőle telhető hathatós támogatásban részesíti. A rendező-bizottságot ugy alakították me?, hogy a megye mÍDden járása 1 — 1 földbirtokossal van képviselve. A kérdés anyagi oldalát illetőleg a közgyűlés elhatározta, hogy a kiállítás költségeihez 1000 koronával járul hozzá s hasonló összeg megszavazására Komárommegye törvényhatóságát átiratilag kéri fel. Az esetleges hiány fedezésére a földmivelésügyi miniszter segélyét kérik ki, amely segély megnyerését annyival is inkább remélik, mert a földmivelésügyi miniszter már több izben jelét adta az egyesület iránt érzett me leg érdeklődésének és áldozatkészségének. Megállapodott továbbá a közgyűlés abban, hogy a kiállításon résztvenni szándékozó közép- és nagybirtokosok a felmerülő költségeket maguk legyenek kötelesek viselni és a ' gazdasági egyesület csak az egyes népies csoportos kiállításban részt venni akaró kisgazdákat támogatná anyagilag. A résztvétel módozataira nézve elhatározták, hogy az egyesület különösen a lókíállitáson, a méhészeti és halászati, szőlőszeti, gyümölcsészeti és a bányászati csoportokban és a háziipari kiállításon vesz részt. A részletek kidolgozásával, a tervezet és költségvetés összeállításával a rendezőbizottságot bízzák meg.
VEGYESEK, Mai számunk tartalma:
Oldal Az OMGE. közleményei ... 167 Reformeszmék: ... .. ... , 168 Országos lótenyésztési értekezlet. 174 Gazdasági egyesületek mozgalma. 174 Növénytermesztés. Ujabb tapasztalatok a czukorrépa termesztéséről... 169 Szőlészet, Kertészet. Sima zöldojtványok előgyökereztetése 171 Gazlasági építészet Lakóház vándormunkások részére. ... 172
Jobb és
földmivelési miniszter több 100 ezer példány172 ban népies nyelven megirt ismertetést osztat ki .1 173 a nép között, hogy ezáltal minél szélesebb körben felköltse az érdeklődést a munkáspénztár 176 iránt. 177 Gazdabál az „Országos Gazdatiszti _ _ 178 Nyugdijegyesület" javára. Hatvan és vidékének gazdái folyó hó 12-én tartották meg a A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és gazddbáljukat Hatvanban, mely a várakozáscsütörtökön, délelőtt 10—l-ig. nak megfelelően, nemcsak hogy erkölcsileg is Más napokon, hétfő ős péntek kivételével, délteljesen sikerült, hanem anyagilag is igen előtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij szép eredménynyel zárult, amennyiben az Orlefizetése után tekinthető meg. szágos Gazdatiszti Nyugd jegyesületnek 515 korona és 85 fillérnyi tiszta hasznot hozott. A m. fcir. mezőgazdasági muzema gyűjteménye Ezen összeget a bálrendező bizottság hattagú a VII. ker., Kerepesi-ut 72. se ám alatti házban megtekinthetők a hétfői ás az ünnepeket követő napon küldöttsége f. hó 16 án személyesen adta át kivételével: az Országos Gazdatiszti Egyesület választmánaponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. nyának s az összeget, mint a „hatvani gazdaHétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum bál" alapítványát kérte a nyugdíjintézet vagyonához csatolni. A küldöttség részt vett az A muzeum látogatása ingyenes. egyesület aznap tartott választmányi gyűlésén A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor is, mely alkalommal Chriastélyi Béla bálulcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezö- bizottsági titkár, mint a küldöttség szónoka, utcza sarkán van. szép beszéd kíséretében adta át az alapítványt rendeltetésének; egyúttal kifejtvén, mennyire Halálozás. Harkányi Károly báró zala- czélszerü volna a vidéken is gazdatiszti körök szent-gróti földbirtokos, főrendiházi tag e hó létesítése s ilyent elsőül Hatvant ajánlotta az 24-én, életének 69 ik évében meghalt. Régen ottani gazdatisztek nevében, mit a gyűlés betegeskedett; szívbaja kivált feléségénekszül. örömmel el is fogadott s elvileg kimondta, Vörös Emíliának halála óta állandóan gyö- hogy a vidéki gazdatiszti körök leendő létetörte. A megboldogultban az OMGE. alapitó sítése eszméjének megvalósításában a hatvani tagját vesztette el. Báró Harkányi Károly szü- gazdatiszteket támogatni fogja. Maga a gazdaletett Szegeden 1832. julius 6-án. Középiskolai bál fényesen sikerült s résztvett azon a vidék tanulmányait Pesten és a budai kegyesrendiek gazdatisztjeivel egyben a vidék birtokos és konviktusában végezte, majd a pesti egyete- bérlő osztálya is, élén hatvani Ha'vany-Deutsch men bölcsészetet hallgatott. Az 1848—49 iki József és Forrai Miklós diszelnökökkel. Felülszabagságharcz alatt nemzetőr volt. Miután fizetősekkel járultak az anyagi siker fokozásáHohenheimban gazdatiszti tanulmányokat foly- hoz a következők : tatott. A hatvanas évek elején atyjával együtt megszerezte a szerencsi uradalmat s ennek Hatvani Hatvany-Deutsch József (Hat an) rendezésével foglalkozott, miközben mezőgazda- 200 kör., Forrai Miklós (Lőrinczi) 42 kor. sági tapasztalatairól a napilapoknakadottszámot. tornyai Schossberger Rezső (Selyp) és Sax 1867. Zemplén vármegye tiszteletbeli aljegyzőjé- Antal (tíécs) 40—40 kor. Keglevich Gyula gróf nek, 1869. a megyaszói kerület országgyűlési (Sashalom) Koppély Géza (Hatvan) és Molnár képviselőjének választotta meg. 1884—1887 ig a József (Horth) 30—30 kor. Deutsch Gyula nagybereznai kerület, 1890—1891-ig Újvidék (Bpest), L'bits Adolf (Alcsuth), Sipos Sándor városát képviselte szabadelvű programmal. (Hatvan), Tötössy Sándor (Kompolt) és BluNehánv év óta szentgroti birtokán gazdálko- menthal Béla (Hatvan) 20—20 koronát, Mautner dott. A király 1895-ben bárói rangra emelte Gyula (Budapest) 13 kor. Baik Pál (Budapest), és a főrendiház örökös tágságát adományozta Max Reiss (Bécs), Schwarz Lipót (Gsány), neki. Strausz Miksa (Söj), Morvay Rezső (Hatvan), Zsigmond A pozsonyi I I . orsz. mezőgazdasági ki- Leipziger Vilmos (Bpest), Szűcs : állítás rendező-bizottságába, mint Pozsonyból je- (Bpest), Karsay Vilmos (Telek), Faragó Samu lentik : Pozsony városa a legutóbbi törvényható- (L^sva), Nick Ede (Gödöllő), Blumenthal Manó sági bizottsági ülésén Brolly Tivadar polgár- (Gödöllő), Lakner Aladár dr. (Hatvan), özv. mestert, Fantzler Gottliebet, Fülep Jónást, Radvánszky Antalné báróné 10—10 koronát. Börcsök Antal (Pokol-tanya) 8 kor. Weisz Seifert Józsefet, Sendlein Jánost és Weinert Lajos (Solt), Witz Zoltán dr. (Bpest), Szomjas Győzőt küldte ki. Ede (Bpest), Mendl és fia (Bpest), Névtelen, A gazdasági munkáspéii'tár. Darányi Blumenthal Dániel (Hatvan), Adler József földmivelési miniszter felkérte a nepies előadá(Varsány), Hoffnann M. L (Hatvan) 5—5 sokat rendező gazdasági egyletek elnökeit, hogy koronát. Weisz Gábor (Hatvan), Hauer Lajos a téli előadások programmjába vegyék fel a (Hatvan) és Tráber Károly (Hatvan) 4—4 kor. most életbelépett munkáspénztárról való ismerKlein Lajos (Hatvan), Schmidt Gyula (Lőrinczi), tetést. A felhívásra — mint a Budapesti LeveHackenberg Gusztáv (Telek), Ungerleider Lajos lező értesül — 8000 ily előadás felvételét je(Gyöngyös), Farkas Dezső (Hatvan), dr. Grün lentették be az egyletek. A munkáspénztárba József (Hatvan), Zolenszky N. (Hatvan), Szabó alapitó tagul legújabban az OMGE. lépett be s Kálmán, Biró Lajos kerületi orszgy. képviselő egyúttal elhatározta, hogy tagjait felhívja a Zaleski Imre (Hatvan) Murckó Endre (Hatvanj példa követésére, az intézmény . érdekében a
megbízhatóbb magvakat
még kivánni sem lehet, mint a minők m
m
I
W
J L l i ^
»
U
8 szam. 11-IK ÉVFOLYAM.
Gazdasági növénytan. Adatok a taraczkbuza életéhez. ... Levélszekrény,... Vegyesek. Kereikedelem, tőzsde Szerkesztői Szenetek. i. _
— ^ ^
JOLIKA V
5f
'U J ®
A
27 év óta _ _
-S
csász. és kir. udvari szállító
magkereskedésében k a p h a t ó k .
7. szÁm. 11-ik é v f o l y a m . és Bleier Bernát (Fügéi) 2—2 koronát. A felülfizetések összege 711 koronát. Mely nemes adományaikért fogadják ezúton is a readezőség hálás köszönetét. Útmutatás a must és a bor okszerű kezelésére ezimü kézikönyvet 50 fillér beküldése ellenében portómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el.
k ö z t e l e k , 1901. j a n u a rhÖ23.
1899. évi forgalom: 26,480 bál A a t. c z .
Feihivjuk gazdaközSnség figyelmét
melyek az év folyamán több sorozatban,
NYILTTÉR*)
julius és szeptember hónapokban
Sznperfoazfátot, kénsavas-kálit, kénsavas-ammont,
Eo vasa vas-kálit, (dohánytrágy ázásra)
Chilisalétromot, Kainítot, o-os kálitrágyasót és
egyéb
mütrágyaféléket
elismert
kitfinő minőségben legolcsóbban szállít
„HUNGÁRIA" m ű t r á g y a , k é n s a v és v e g y i i p a r r é s z vénytársaság B U D A P E S T , V. ken., F B r d ö - u t c z a 8.
szám.
Administratori állásút változtatni ó h a j t j a egy elsőrendű erö, kitűnő referencziákkal biró végzett óvári, 38 éves, minden gazd. és erd. szakmát értő, evang. ref. vallású, egészséges és nagy munkabíró egyén, ki már 12 év óta nagy uradalmakat vezet. Megkeresések kéretnek E . M . 1901. e lap kiadóhivatalához. 3180
szervezese Dr. Darányi Ignácz főldmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Jeszenszky Pál az O. M. O. E. titkára. ÁP
a:
2
k o r o n a .
Megrendelhető ; O. M . G . E . t i t k á r i
hivatalában.
") kt e rovat alatt közöltekért a srírkesitőlőg fa'.előMéget nem vállal.
tartatnak meg. Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárverést vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalam tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.
153 Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt gyéren ajánlottak és így csak néhány kisebb tétel kelt el változatlbn áron azonnali és február-márcziusi szállításra fix árban. Bécn jegyzés 41-60—41 80 korona kontingens nyersszeszért. Prágai iegyzés 112 — korona adózott é« 39-.— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 2020.25 korona kiviteli szeszért, 90°/o hektoliterje. Kivitelre néhány száz hektoliterfinomítottszeszt vásároltak. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban : Finomított szesz 116116-60 K., élesztőszesz 116116-50 K„ nyersszesz adózva 114114 50 korona, nyersszesz adózatlan (exkontingens) —• —•— korona, denaturált szesz 36- -36-25 korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.
Vetőmagvak. (Mauthnw Ödön tudósítása.) Vörös lóhere. Érdekelt részről már hónapok óta oda irányul a törekvés, hogy lanyha hangulat idéztessék elé, e kísérlet csak annyiban sikerült, hogy e lefolyt héten lanyhaság volt ugyan észlelhető, mely azonban a tényleg uralgó köriitményeknek nem felelt meg és az BUDAPEST, V., EnsM-fér 13. fi ilyen helyzet fenforgása — mely a piacz általános alakulásából nyer megerősítést és melyet itt bővebben meg is magyarázunk — teljesen ki van zárva. Amerika szűk termése és magas árai miatt ez évben nem vehető számba és azon tömegeket tekintve, melyek más években kerülnek az európai piaczra, az sem jöhet tekintetbe, a május—juniusi kötések alapján szállítva lett. Anglia, Franczia- és Németország többé vagy kevésbé a behozatalra vannak utalva. Az oly bőnek híresztelt cseh- és morvaországi termés nem multa felül a közepes Badapesti gabonatőzsde. termést, azon óriási tömegek, melyeket állítólag Oroszországból várni lehetett, még mindig késnek és ennek {Quttmann és Wahl budapesti termény- folytán a behozatalra szoruló országok szintén magyar árura lesznek utalva. Most azonban még egy lényeges kürülménynyel kell számolnunk: a belföld fogyasztásábizományi czég jelentése.) val. Ha ez olyan szükséglettel lép fel, mint a legutóbbi 2 évben, akkor a nálunk még meglevő készletek bizoNapi jelentés a gabonafizletrői. nyára nem lesznek elegendők. Ha már most számolunk 1901. január 25. e tényezőkkel, akkor kiviláglik, hogy a fennebb emiitett pillanatnyi lanyha hangulat mesterségesen idéztetett elő Az ismét hidegebre fordult idő természetes követ- és valószínű, hogy nemsokára ismét szilárd hangulat kezményeként szilárdabb hangulat uralkodik tőzsdénken, fog lábrakapni. mely hangulatot bécsi czégek forszírozott vételeik által, takkarmányczikkekben állandósítani igyekszeknek. MiLuczerna. Ennek magvából alig ajánlottak valamit , vel pedig csak ritkán történik, hogy takarmányuk fel- a belfogyasztás különös élénken érdeklődik a magyar felé gravitálnak, kenyérmagvak meg visszamaradjanak, eredetű áru iránt természetszerűleg a búzaárak is emelkedőben vannak. Bükköny jó keresletre talál, ára emelkedik. Mi részünkről nem sokat biiunk ezen ujabb áralakuláMuharmagnak szintén jó kereslete van. sokban, mert Bécsben tegnap teljesen pangott a készJegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten : buza üzlet, a külföldi piaczok végeredményben változatVörös lóhere elsőrendű öregszemü 68—70 korona lan irányt jeléntenek és a „Cincinati Pr ce Current" Vörös lóhere középminőségü ... 64—66 „ legutolsó száma szerint a vetések az Egyesült-Államok Vörös lóhere gyengébb minőségű 55—62 „ területein kitűnően telelnek. Luczerna magyar elsőrendű ... 46->-48 korona Készbuza nálunb jobb kínálat és ugyanolyan vé- Luczerna magyar középminőségü 42—45 , Muharmag 8—8*50 „ Baltaczim - 13-14-50 ,, Finomabb minőségű áru inkább kerestetik. Bükköny ... 8-50—9-50 , Rozsban kevés a forgalom az árak tartottak. A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit Közönségesmerkantil áruár 14'40 koronáig, urasági rozésrt pedig 14-69 koronáigfizetnekazonnali szállításra kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen költségmentesen értesiti az összes magfélék napi készpénz árakat értve Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulatárairól. és az árak tartottak. Helyben jobb áruért 12-40 kor. fizetnek. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudr iZabban a határidőüzlet szilárdsága következtében iás& a .Köztelek" részére. Budapest, 19C1. jan. 24 én. 12-6o koronás árakat lehet elérni, a kinálat azonban Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tis;"» nem valami nagy; a forgalom inkább gyengének súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy ha ómondható. állomáshoz szállítva: Tengeri szintén szilárdabb irányt követ, az árak Búzaliszt ma fillérei magasabbak mint tegnap. Januára 10 kor. 7 7Vs érhetü el budapesti paritásra, Kőbányán pedig 10-10 koronáig fizetnek. ArK.: 24 8023 60 22.60 22.10 21.70 20 4018.7015.8014.2C buztk>rja finom goromba 8-as takarmányliszt Gyapjuárverési
vállalat
HELLERM. s TÁRSA,
KERESKEDELEM, TŐZSDE.
8.8C9.:— korona 11.— Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) Rozs!liszt: I/b II. H/b Aszeszüzletben e héten az üzletmenet változatlan Szám: 0/1 I. 0 élénk volt és a szeszárak azonnali szállításra és köK. 24.40 23.60 22.80 22.— 20.80 18.3C tésre a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 116. 116.50 kor., adózatlanul 46. 46.50 koronáig helybeli szeszgyáraktól. Élesztőszesz adózva 116.50 kor., adózatlanul A központi vásárcsarnok órujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. 46.50 - kor. kelt azonnali szállításra felső-magyarországi vevők által vásárolva. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szőrei* Az adózott nyersszesz és denaturált szesz ára kezet üzleti jelentése. 1901. jan. 23. változatlanul jegyeztetik. Az üzleti viszonyok rosszabbodást mutatnak. A Vidéki szeszgyárak részéről kontingens finomított szesz e héten élénkebben volt ajánlva és jó közeli házbérnegyedes idő a vásárcsarnok forgalmánál vételkedv mellett több tétel azonnali szállításra 117.— napról-napra mindinkább érezhetővé válik. Kedvezőtlen koronáig, adózatlanul 46.50 koronáig kelt el helybel. befolyással volt még az üzlet menetére a hirtelen beállott lanyha időjárás. vasútállomáshoz szállítva.
KÖZTELEK, 1901 A husfélekben a kereslet nagyon gyenge. Báránvok iránt sem mutatkozik érdeklődés. Eladtunk vidéki marhahús elejét 60-76, hátulját76-90filléren kilójátVidéki borjú 84-92 filléren fogyott kilónként. Középminőségü bárányok 14—17.koronával keltek el páronként. Sertések szalonnástól 74—80, malaczok minőség szerint 100—120 fillérres ár mellett is lassan fogytak A vadüzletet illetőleg kiemeljük, hogy a hozatatalok gyengébbek lettek, néhány kisebb tételű szarvas - miniszteri eladási engedély mellett - 60 filléren helyeztetett el. Nyulak a hét elején 220—230 fillér mellett voltak elhelyezhetők. A vágott-baromfipiaczon az irányzat nagvon változó, az árak hol 8-10 fillérrel emelkednek, hol ennyivel leszállnak. Vágott ludért elértünk nagyban 96—104, pulykáért 96—104fillértkilónként. A tojásüzlet lanyha, mig prima áruért 88—90 korona volt a hét elején elérhető, ma már 82-86 koronás árak vannak érvényben. A vajüzlet megtartotta eddigi lanyhaságát, a kereslet még mindig gyenge. Prima teavajért kivételes esetben 160 fillér volt elérhető, egyébként 140—150 filléres ár mellett is nagyon nehéz az elhelyezés. Főzővaj teljesen el van hanyagolva névleges ieevzése 100-120 fillér kilónként. Túróban javulás állott be, amennyiben most már az értékesítés, bár még mindig alacsony ár mellett lehetővé válhat. Túróért 10—12 hllértfizettekkilónként nagyobb vételeknél.
JANUÁR HO :
8. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM
adatott — drb, növendék élő borjú 19 db, eladatott Z 7 7 m? 5 4 f á n y 29 db- eladatott - drb ; ölött belföldi 96 drt eladatott - drb, galicziai 1 drb, eladatott drb, tiroli - drb, eladatott - drb, bécsi ölött - drb, ii adatott — drb, növendék borjuk — drb, eladatott - — drb, ölött bárány 525 drb, eladatott — drb, élő fecske — drb, eladatott — drb.
volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320— 380 kgros nehéz 95—96 fii., 280—300 kgrammos nehéz 92—94 fii,, öreg 300 kg. tuli 90-92 fii., vidéki sertés könnyű f. Szerb 80—85 f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleség árak: Tengeri uj 10-30 — korona, árpa uj 12-60 kor. Kőbányán átvéve. Helyi áll mány : január 18 án maradt 3010198 darab. FelBorjuvásár. hangulata lanyha volt. hajtás: Belföldről 1331 darab, Szerbiából 1867 darab. Arak a következők: Blő borjuk: belföldi Romániából drb, egyéb államokból darab. Soronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 66 - 86' Összesen 3198 db. F ő ö s s z e g 33696 db. Állomány koronáig, kivételesen 88 koronáig súlyra, galicziai drb. Elhajtás: budapesti fo- — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, és felhajtás együtt gyasztásra (I—X. |kerület) 936 drb, belföldre Budapest far. koronáig súlyra, tiroli koronáig környékére 669 drb, Bécsbe 533 drb, osztrák tarkiv. koronáig drbonkint, koronáig by. — koronáig súlyra, növendék borjú , tományokba 977 drb, Ausztriába — db. Német birokoronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—44 dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen 3132 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: 2, szállák ' T ^ - - bv" —koronáig súlyra. Ölött borjú: sokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla belföldi 70-78 koronáig, kiv. koronáig súlyra, 4 darab, borsókásnak találtatott 11 darab, összesen galicziai —— koronáig, kiv. koronáig 15 db. Maradt állomáhy 30564 drb. A részvény-szállásúlyra, tooh - — koronáig, kiv. koronáig sokban 8379 drb van elhelyezve. Az egészségi és trao arbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig fátőszállásokban maradt 1/18. 2482 db. Felhajtás: Szersúlyra, növendék koronáig, kiv. biából 1867 db, Romániából drb, összesen 4349 drb. koronáig drbonkint, élö bárány 1012 - koronáig MUiajtás: 1473 drb, maradt állomány 2876 drb éa Oáronkmt, ölött bárány &• 15'- koronáig párja pedig — drb szerb és 2876 db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től miig 11 drb a fogyasztás alól kiBudapesti gazdasági és tenyészmariiavásár. 1901. vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. 5vi január hó 24-én. (A budapesti közvágóhíd és narhavasangazgatóság jelentése a .Köztelek* részére. Ingatlanok árverései (40000 korona becsHideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon Felhajtatott: 142 db, úgymint: jármos ökör elsőmin, — 1901. január 25-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósás
, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér értékéé felül.) lelentése a .Köztelek' részére.* Felhozott Budapestről 11 db, tarka 90 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, (Kivonat a hivatalos lapból.) 64 árus 160 db sertést, 0 árus 10 db süldőt, 3500 kg. fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 41 db, fnss hust, 11C0 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, hizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. Jan. 29. Budapesti atkviha- Deutsch 323946 kg z8irt t°°v> " > ~ kg. kolbászt, - kg A fejőstehén vásár irányzata lanyha volt. kir. tvszék tóság József hurkát, - kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaKövetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos Jan. 30. Bpest I—III. atkviha-Schumy 134677 ökör , középmin. jármos ökör pár., t kg dÍSZnÓBajt °' ~ " > > sonkát, kg. tOpörtőt jbiróság tóság István alárendelt minőségű jármos ökör —• , Jármos Vidékről és pedig a szökött helyekről 40 árus • ~ r ~ é-. »• mm-. K-.ig páronkint. Jan. 30. Bpestil—III.ker. atkviha- Dubez 689286 504 drb sertést és 73 drb süldőt. Forgalom élénk; Arak a következők: Friss ser- jobb mmőségü jármos ökör — mm.-kint é, s., tarka kir. jbiróság tóság Károly bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért és téshús 1 kg. 80-100 fillér, lq 80-84 korona, süldőpedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka Jan. 31. Budapesti h n J A k * " 2 - J 2 0 fillér, l q atkviha- Dolinay 177373 88-90 korona, füstölt kevert származású tehén 130—220 koronáig darabonsertéshús 1 kg, 128-136 fillér, 1 q 112-116 koroná, kir. tvszék tóság Gyula kmt, bonyhádi tehén 220—300, kiv. koronáig szalonna zsírnak 1 kg 96-100 fillér, 1 q korona lustolt szalonna 1 kg. 120—128 fillér, 1 g Febr. 4. Budapesti atkviha- Rády 271216 korona, háj 1 kg. 100—108 fillér, l q ———_ kir. tvszék tóság Mihályné korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q — Budapesti vágómarhavásár. 1901. évi jan. korona, kocsonyahús 1 kg. 56—64 fillér, 1 q Febr. 5. Veszprémi atkviha- dr. Csekő 59368 24 én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság korona, fűstölt sonka 1 kg. 128-136 fillér, 1 q — kir. tvszék tóság Imre jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 2370 db korona, kolbász 1 kg. Disznósajt 1 kg. — lagy vágómarha, nevezetesen: 1114db magyar és tarka Febr. 7. Tiszafüredi hurka - , 1 drb , töpörtő 1 kg. - - - fii lér. atkviha- id. Nyáry 5424Í 3kör, 559 db magyar és tarka tehén, 491 db szerbiai kir. jbiróság tóság József fiai ezég 5kör, 31 db szerbiai tehén, — db boszniai ökör, — "" a tkvi ha- Wallisch 220020 Márcz. 9. Borosjenöi £q ü.niai tehén, 120 db bika és 55 db bivaly. Hldeghnsváaár az Orczy-uti élelmi piaczon 1901 kir. jbiróság tóság Antal és Ágoston Minőség szerint: 17 darab elsőrendű hizott Wallisch január hó 25-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósájelentése a .Köztelek- részére). Felhozott Budapestről 90 db középminőségü és 16 db alárendelt min. bika Szerkesztői üzenetek. 82 db elsőrendű hizott ökör, 1475 db közép74 árus 273 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 3400 ka. minőségü ökör és 72 db alárendelt min. ökör; 69 db fÜStÖU hU6t ' 2 6 0 0 kg ' B z a l o n n á t ' 1 0 0 0 olsőrendü hizott tehén, 447 db középminőségü tehén, kThSát 102 db alárendelt minőségű tehén. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 27 A vágómarha felhajtás a multhetihez képest váldrb sertést, Czeczéről 1 árus 14 drb sertést, Soltról tozatlan maradt s miután a vételked 7 gyenge volt, az 4 árus 32 dib sertést, Dunavecséről 5 árus 27 drb • Mc»gga«dAfc ügyeimébe 1 " sertést, Dunapatajról 2 árus 17 drb sertést, összesen irányzat lanyha. Az árak általában változatlanok, „v, Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar 14 árus 117 drb sertést, helybeli árus 273 darab sertést, mindössze 390 darab sertést ökör jobb minőségű 5864 —, kivételesen 68 —-— Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser56 —, aláElismert kltönö hazai gyártmány! hizott magyar ökör középminőségü 52téshús 1 kg. 88-104 fillér, 1 q 80-86 K„ süldőrendelt minőségű magyar ökör 4650'—, jobb minőhus 1 kg. 112-128 fillér, 1 q 1 K., füstölt ségű magyar és tarka tehén 42-60—, kivételesen tarka sertéshús 1 kg 112-128 fii, 1 q 'korona tehén —•—•—., magyar tehén középmin. 42—60 (—) szalonna zsírnak 1 kg. 96-104 üli., lq K alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42' füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fíuér' 60—, szerbiai ökör jobb minőségű 50 58 —, kiv. Í V ^ o " iOO-112, 1 q fillér. disznózsS — —, szerbiai ökör középminőségü 40 —48 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 4, q 1 Ín Ín v fi"ér, kocsonyahús 44—64-—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 33—44 , kf' , , fillér» füstölt sonka 1 kg. 136-144 fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. magyar legelőmarha I. rendű , kivi • ,' - fillér, disznósajt 1 kg. • fillér.' II. rendű koronáig métermázsánkint élősulybar!
1600 gözcséplökészlet özemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár
Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. janáur 25-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 145 szekér réti széna, 15 szekér muhar, 30 szekér zsupszalma 29 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — Bzekér tengeriszár, 35 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 700 zsák szecska. A forgalom közepes. Arak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 4S0—500, muhar 530—640, zsupszalma 270—280, alomszalma 220—260, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár —, luczerna , sarjú 480— 520, szalmaszecska 240—280, széna , uj , , zabosbükköny 460—560. OsszeB kocsiszám 261, suly 352,500 kg. Állatvásárok.
Budapesti lóvásár. Budapest, .1901. jan. 24-én. {A budapesti vasangazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A vásár alacsony felhajtás mellett gyenge forgalmú volt. Felhajtatott összesen 498 db. Eladatott 284 db .iobb minőségű lovakból hátas 12 drb, eladatott 4 db 250-300 K.-ért, könnyebb kocsiió (jukker stb.) 20 db' eladatott 6 db, 300-400 K.-ért, nehezebb kocsiió (hintós) 40 db, eladatott 15 db 200-320 K.-ért igás kocsiió (nehéz nyugoti faj) 30 db, eladatott. 8 db ' 150220 K.-ért, ponny - db, eladatott 0 db K.-értközép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) . 80 db eladatott 15 db 120-180 K.-ért könnyebb félék (parasztló stb.) 250 db, elsdatott 220 db 60-110 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 66 db, eladatott 16 db 16—44 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 80 db, az állatkert részére vásároltatott 2 darab tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonvkór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
Budapesti smrémarhavásár. 1901. jan. hó 24-én. A székesfővárosi közvágóhíd ét marhavásár igazgatóságának jelentése. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi jan. hó 25 -én" Felhajtatott: belföldi 255 db, eladatott - db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, elI í e X ^ T M ^ Az üzlet csendes
[ R É S Z V É NY T Á R S U L A T BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM.
V/t, 3«/«, 4, 4>/«, 6, 8, 10, 12 lóerejttek.
Magánjárók (uti
mozdonyok,)
KárjOkmlnden «z«kb»vágók*rdé««elbizalommal hozzánk fordulni, kétzséggal adunk klrrurltO «« felvllágotltö válatzt.
\
KÖZTELEK
8. S Z Á M . 11-IK ÉVFOLYAM-
1901. JANUÁR H ó
26
179
Kalmár Vilmos Budapest,
¥L
kerül®!,
Teréz-körut
3.
szám.
s csehországi Thomas-müvek magyarországi Tezérképviselője a j á n l :
fl@®aií@S3lfáf!lSZtel (Tkomassalak), @ % angol
k@mk
„ K a r t e l l l n " d o h á n y t r á g y á t ,
kaphatói: H C K
•••••" A
OSWAID'lfi
Legújabb
BUDAPEST, fiil,
lelmi szerek értékesítését eszközük az előirt °/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
11
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. G ) Sürgönyczim: Aurora—Budapest. ( j ^
A j á n l j á k nagy raktárukat minden patkolási czikklből és ezen szakmáiba vágó k ü l ö n l e g e s s é - | g e k M l . — Továbbá ajánlják szaba- 1 dalmazott, kiváló szakférfiak által I ^ l e g j o b b a n ajánlott patkóikat 1 igásIoTak és p a r i p á k , úgyszintén ö k r ö k
SÖHME
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , L, R E N N G A S S E 6. SZÁM.
gazdasági gépgyár
és
J.
malomépitészete
Hnsnemttket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapótban, tojást, Tajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
kitűnő t r á g y a s z ó r ó
gépek
áron,
legolcsóbb
ém l e l k i i s m e r e t e s
&
UixslgiUi.
Elsőrendű
vető
árpát
ajánl, mig a készlet tart,
Hanna Malzfabrik in Kremsier (Morvaország).
201
S A C K . R U D O I i F egyedüli képviselője Magyarországon
v a s a l á s á r a .
W e i s e r
• " P « t » i
l a l i i l i i
szavatolok.
SAMU
PKOPPEIi
Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
II.
béltartalmáért
szerkezetű a
Ktllső-Xarapeti-ui 1. u.
H T Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ
É
műtrágyák
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 52. szám. Előre bocsátva, tiogy Sack Rudolf világhirü gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaghaiók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvásu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
szecskavágó-, répavágó gépeimet. Kézi, járgány- és gőzhajtásra
járgányaimat
, ! ,
í£!f
takarmánypároló
C.
NAGY-KANIZSAN.
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerilő árjegyzék és készséges felvilágosítások..
AJÁNLJA:
jóit, szecskavágóit, hkoriczamorzsolóií minden nagyságban.
Elvállal
takarmány berendezéseket. Malomberendezéseket teljesen, jigy egyes
malomgépek, valamint
alkatrészek készítését. Öntvényeket ját
ragy
sa-
idegen
m i n t á k után.
Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a Í O . (Thonet udvar)
az Országos iagyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki
Alakult i 1ÖOO. alap: összeseiH
l,600,00u kor.
Biztosltásokat elfogad tüz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztositott tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésivel és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál az Igazgatóság. 1898
KÖZTELEK
180
1901. j a n u á r
Gazdák,
hö
8
26
Iparosok!!
8 arany-, 19 ezüst-érem, j 30 disz- és elismeröoklevél'
SZAM. 11 -IK É V F O L Y A M .
Rud- és = Acetylen-lámpák valamint kézi-, kert-, istállé-, kocsi-, oldal-, Sprltzbogen, vállalkozóknak é j j e l i munkára való
Cs. és kir. szab. mosóviz lovak számára.
Acetylen-lámpák ajánlhatok a
AYER
E.
=
FIAI
V I , Gyár u. 48.
60 év óta fennálló motorgépgyár malomépitésietl ozé Szombathelyen, (Magyarország). Saját Kyártm; elejes tyujtóval Burgonya ültető gépek, Skorpi! szabad. 1900. évi modell. | Közel 40 ív óta von használattan az udvari istállókban s í legnagyobb katonai és polgári istállókban is a lovak erősítésére, fárasztó menetek ^lött és után,flczamodásoknálé,
Újonnan javított két és háromsoros Raktár: Budapest, V., Upét-kfirnt 18.
javított burgonya válogató gépi
Kvizda-féSe A szab. horzs-szalagok szürke, barní 4-féle nagyságban készülnek és pe III. » balWbak sz A bokán a-tól b-ig mérve. | 20-22 cmt. nagysághoz illik az 1. ~ -' t, nagysághoz illik a 2. ÍZ.
JULIUS
Dr. FABINYI
nagy munkáké-1 pesség, 3 nagy-1 ságban választ, I legegyszerűbb I szerkezettel ajánl I C A R 0 W gazdasági gépgyára| Prag-Bul>na.
v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés »—S-ig; este 8 - 8 - l g .
Illustrált
BUDAPESTEN,
A legjobban ajánlható
V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r ű t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
gyümölcs- és erdei faiskola
árjegyzék
K w i z d a szab. gummi védő •észülékeiről a lovak lábaira ingyen és bérmentve. -— FŐRAKTÁR i .—
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javitásaés hizlalása
Kwizda Ferencz Jároos
—
gazdák és hizlalók használatára. H - Irta K . R u f l y Pál. Ara portómentes küldéssel 9 forint SO k r a j o z á r .
gyógyszerész, KORKEUBURG, Bécs mellett.
Méltóságos Báró Vécsey József
úr
többszörösen
ki-
tüntetett hírneves Csegöldi gulyájából e l a d ó 18 d b 2 é v e s é s 2 d b 3
évestenyészigazolványnyalbiró
magyar fajú bika.
Az eladás február hó 12-én délelőtt 9 orakor kezdetik, d e e l ő j e g y z é s a d d i g is A z
árak
elfogadtatik.
szabottak:
és pedig a 2 éveseknél. 4 0 0 — 6 0 0 k o r i g , a 3 éveseknél 8 0 0 — 9 0 0 kor-ig; két vagy több v e v ő kívánságára a többek által előjegyzett állatokra árverés kérhető. Bővebb értesítést nyújt és eladást eszközöl
S z . 3226
T r é g e r urad. intéző C S E G Ö L D Ö N
A l b e r t u. p. J á n k .
W. KLENERT, 6RAZ (Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyiimölosvadonczokat is bogyógyűmöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb. OTP" Árjegyzékek kivánatra ingyen. " M Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.
Magyar kir. államvasutak. H i v a t a l o s é r á k . A) Hétköznapokon. I. Irodai hivatalos órák a gyors- és teheráru pénztárak részére: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig. II. Raktári hivatalos órák gyors- és teheráruk feladására és kiszolgáltatására: a) Április hó' 1-től bezárólag szeptember hó 30-ig: délelőtt 7 órától 12 óráig, délután 1 i/a órától 6 óráig. b) Október hó 1-től bezárólag március hó 31-ig: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután lVa órától 6 óráig. B) Szent István király napján hivatalos órák nem tartátnak. E napon az állomásokon áruk sem fel nem adhatók, sem pedig azok ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőallat- és robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt fel- és kiadhatók, míg a gyors- vagy teheráruként elszámolt élőállat és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. C) Vasár- és ünnepnapokon: Irodai és raktári hivatalos órák csak gyorsáruk feladására és kiszolgáltatására délelőtt 9 órától 12 óráig tartatnak. Ezen hivatalos órák alatt kivételesen a teheráruként szállítandó sör- és baromfi-küldemények is felvétetnek és a teheráru sörküldemények is kiadatnak. Egyéb áruk sem fel nem adhatók, sem ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőállatés robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt feladhatók és kiadatnak, míg az élőállat- és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. Figyelmeztetés. Szent István király napján és vasárnapokon az áruk feladása és' kiszolgáltatása a törvényes munkaszünetre való tekintettel korlátoztattatván, e napokon a hirdetményben külön megnevezett árukon kívül más árukat csak azok az állomások vehetnek fel és adhatnak ki, a melyek erre nézve felsőbb engedély alapján külön utasítást nyertek. Budapesten, 1901." évi január havában. A magyar királyi államvasutak igazgatósága.
6. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. j a n u á rHO19.129
A szőlő és burgonya
peronoiporájának a legbiztosabb, kényelmesebb és olcsóbb ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
A
O I D E Ü M
szőiö
(lisztharmat) betegsége,
legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól és védő ellenszere
bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle
réz-kénpor.
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak• tárában: 50 kgos zsákokban á kg. 76 fíller. 50 kg. zsákokban „_1 ... h kg. 52 fíllér. 10 kgos zsákokban ákg. 80' „ 10 kg. zsákokban á kg. 56 , 5 kgos zsákokban á kg. 80 „ 5 kg. zsákokban ... ... á kg. 56 . , PC A szőlő első permetezéséhez Í°/o—Ítys0/o, második permetezéséhez SŐT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a jfi/a—2°lo; harmadik permetezéséhez 2°/o-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25kg. bordói por, 25-30f>la-al mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; másodszor Junius hó vékevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. 1 kevesebb fogy belőle mint a köSC A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l ellenélben a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. i®" A gyárfás korlátolt, tessék idejekorán rendelni* TWl p @ T
4
0
0 s z ő l ő s g a z d a
b i z o n y í t v á n y á t
1900.
2.
k ö z ö l j ü k
A dr.
l e
Aschenbrandt-féle
m e g y é n k é n t ,
- g ^ g
r é z k é n p o r
I. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei. K a s s a (Abauj-íorna vm.). Ötvenes (Arad vm.). En mindössze egyszer védekeztem a peronoszpóra ellen, még pedig Az idei oidium-invázió ezen a vidéken igen erős volt, ugy, hogy a julius elején P/vP/o-os „bordói por"-oldattal, melynek perméjét többszöri részben nem porozott uradalmi szőlőkben is, jelentékeny kárt okozott. A hol eső sem volt képes lemosni, ugy. hogy szüretig is rajta volt a levélzeten. Előnye azonban idejében kétszer (junius és julius közepén) rézkénporral poroztunk, ezen szernek, hogy elkészítése könnyebb, kezelése tisztább és tapadása ott baj alig mutatkozott és porozás után terjedése azonnal megszűnt. Megtökéletesebb, mint a rézgáliczoldaté. Özv. Ludomérszky Antalné. figyelésem szerint a porozás a fürtök érlelését is gyorsítja, úgyszintén tapasztalható volt az is, hogy a hétszer permetezett és hétszer porozott szőlőkben a harmadik permetezés teljesen felesleges volt, mert a peronoszpóra A l s ó - V a d á s z (Abauj-Torna vm.). Az idén a helytelenül, vagy nem kezelt szőlőkben . rendkívül sok igy sem mutatkozott, a hol pedig nem poroztunk, ott az idén négyszer kellett kárt tett a peronoszpóra, de én dr. Aschenbrandt-féle bordói porral védvén permetezni. Egyben megjegyzem, hogy a mult esztendőben mihelyt a lisztmeg szőlőmet, az mindvégig ment maradt ezen . betegségtől., Hegedűs harmat fellépett, tiszta kénporral fujtattuk be a szőlőt, de ezen munkának semmiféle eredménye. nem volt, mert a beporozott fürtök egytől-egyig tönkre József, szőlőbirtokos. '•' mentek. „Gr. Zsélénski Róbert-féle uradalom", Bartha Elemér, szőlőkezelő. ' M a g y a r - S ü l y e (Alsó-Fehér vm.). K u v i n (Arad vm.). Az idei erős peronoszpóra-járvány mellett a bordói por hatását nagyon Szőlőimben az idén háromszor használtam „rézkénport", melynek jól figyelhettem meg. A perme oly jól tapadt a levélzethez, hogy még hatásával tökéletesen meg voltam elégedve, daczára annak, hogy a lisztharmat szüretkor (október végén) is teljesen ép és szép zöldek voltak tőkéim, a nem porozott szőlőkben tetemes kárt tett, nálam ' ezen betegség egyáltalán azért is véleményem szerint a bordói por határozottan jobb mint az eddig nem mutatkogótt. Kisérlet czéljából a szőlő egy részében a harmadik használt kékkő-vegyülék. Kozma Imre, szőlőbirtokos. permetezést elhagytam o meg sem mutatkozott ott peronoszpóra. Miután a Czelna (Asó-Fehér vm.). rézkénpor minden tekintetben megfelel a czélnak, más szerrel kísérletet sem Szőlőmet mindössze egyszer julius második felében permeteztem kívánok tenni. Sármezey Endre, az „Arad-csanádi vasutak" főmérnöke. be bordói por oldatával, mély könnyen oldódott és oly jól tapadt.a, levélhez, hogy peronoszpórától teljesen megóvta szőlőmet. Nagy előnyének tartom, hogy A p a t e l e k (Arad vm.). a bordói por.igen könnyen oldódik és a permetező gép sohasem dugul be tőle. Mig a nem porozott szőlőkben az idén" a a lisztharmat nagy kárt tett, Br. Zeyk-féle Uradalom. Karakas Zsigmond, gazd. intéző. addig nekem a rézkénpor egyszeri alkalmazása mellett sikerült szőlőmet M a g y a r P é c s k e , (Arad vm.). ezen veszedelmes betegségtől megóvnom. Porozást a tőkék megtámadása Permetező anyagul ezidén a „bordóipornak" l'/sPJoilletve 2°/o-os oldatátután alkalmaztam és a „rézkénpor" a'baj továbbterjedését teljesen megakasztotta. Miután a porozást későn végezhettem, többé permetezést nem alkalhasználtam. Az eső a permét alig volt képes lemosni, ugy, hogy 50°/o-a szüretig maztam, de peronoszpóra sem lépett fel szőlőmben. Kisérlet czéljából kénmáj a levélzeten maradt. A pornak kitűnő hatását észleltem, mert teljesen megóvja oldattal is próbálkoztam, de mig az nem vált be, addig a rézkénpor hatá a szőlőt a peronoszpóra ellen és a levelek sötétzöldek maradnak. Amellett az oldat könnyebben készíthető el, mint más szerrel és jobban tapad. Ezen véde-sával teljesen megvoltam elégedve. Kemény Salamon, szőlőbirtokos. kezési eljárás a gyoroki szőlőkben annyira megtetszett, hogy valószínűleg áltálában ezt fogják használni. Povázsay Soma, főjegyző, Aradhegyalja. P a n k o t a (Arad vm.). A lisztharmat az idén igen erősen pusztított a nem kezelt szőlőkben, Szőlőmben, melyet az idén háromszor l1/2"/", illetőleg 2% „bordóipor" oldattal permeteztem, peronoszpóra egyáltalán nem lépett fel. A porszitálás mig én „rézkénpornak" egyszeri alkalmazásával tökéletesen megvédtem és folytonos keverés mellett könnyen oldódik, a permetező tisztán marad ésszőlőimet. Káros utóhatása ezen pornak a szőlőre és borra nem észleltetett, miért is a közönséges kénporral szemben ezen uj szert előnyösébbnek tartom. nem dugul be. Koczer János, szőlőbirtokos. Keresztes Ferencz, békéscsabai lakos. anulÍH-irvHljni szőlőbirtokos. Bács Kelebia. K u v i n és A r a d (Arad vm.). A rézkénpor kitűnő hatásával meglévén elégedve, a kezelésem alatt álló Mig a peronoszpóra két mesgyés szomszédom szőlőjét oly mértékben telepet jövőre is ezzel kívánom kezelni. Ennek alapján minden szőlőbirtókostámadta meg, hogy a tőkéken levél már szeptember végén nem volt, addigésénszaktársamnak ezen kiváló szert legmelegebben ajánlom. Piukovits József uraa magasabban fekvő szőlőket kétszer, az alantabban fekvőket pedig három- dalma, Nagy Lajos, telepkezeiő. . I szor „bordói por" permetezéssel tökéletesen megvédtem az inváziótól. Az oldat Rács-Almás. jól ragadt és az eső azt egykönnyen le nem mosta, hatása, mint fent említettem, teljes volt. Előnye ezen szernek a régi bordói keverék felett, hogy jobban Az idéu' a lisztharmat kisebb mértékben mutatkozott, mint tavaly és tapad és előállítása olcsóbb mint a rézgáliez-keveréké; első permetezésheza „rézkénpor" segélyével a beteg fürtöket is megbírtam gyógyítani és a be' IW/o, a továbbiaknál S°/o-os oldatot alkalmaztam. Sármezey Endre, az „Aradtovábbterjedését megakadályozni. Knebelspitz Oános, szőlőbirtokos., Csanádi vasutak" főmérnöke. (Folyt, köv.) (Folyt, köv.) Meghízottak k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidéke; fiSST" Használati utasítást vagy a porok részletes ismertetését tartalmazó füzetet a 100 elismerő bizonyitványiiyal kivánatra bárki' ken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A megbízottak k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek. nek megküldi a szövetkezet.
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HO 26
KITÜNTETVE: W f l W l Bécs 1890. bronz-érem I V l l i i H l i Bpest 1896. elism. oklevél
Prága 1893^ arany-erem
SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
a m e r i k a i é s euró P ai s i m a é s
gy ö k c r e s v e s s z ö Ez idő szerint 820 faj mitermelő immúnis homok és ojtvány telepei közp, velés alatt . kezelőségénél Tata-Tóvároson a következő _
„őszi veirnieiésü" vesszők
eladók.
10 db. kr. 100 db. frt
sima
2 — -
Szőlőmivelők és mezőgazdák
s (ám ár a !
II. évfolyam.
Mayfarth Ph, és társa-féle
Szerkeszti és kiadja
Jeszenszky Pál,
önműködő ugy hordozható mint kocsira
100 db. frt'
Borfaj Csemegefaj ffi t* Nagyburgundi —.50 „ —io 4.— Oportó —.80 4.50 Chass. vibert 40 Budai zöld —.60 5.— Ökörszem 1.50 12.— „ vegyesfin.fajok „ Fehér denka „ d'Angers piros 30 —.60 4.50 Plante bouse 1.— 1.— „ fonteneblau „ —.50 3.50 St. Laurent 30 „ rouge hatif Babó , Erdei (fehér bakator) 5.— Rip. port. I. r. szokv. fait. „ ronsard „. Furmint 40 —.60 4.— , ' 11. , „ „ Mézes 1.50 10.— „ róug Asez d'Lot „ 30 3.50 Rup.Mont. I; „ Mustos fehér II. , „ „ —.60 „ „ de la Soi „ —.80 5.'— Olasz rizling 30 . —,50 Csemegefaj Ortliebi sárga „ „ negropont „ Chass. blank fehér 30 2.— Rakk vagy Járdovány 1.— 6 30 „ croquant „ —.50 „ tokay angevine „ Sárfehér , 40 —.60 4.50 „ de Barducis 30 1.50 „ rouge croquant , Semillon blaiik 4.50 „ angevine , 1.50 10 30 —.60 Sauvignon blank 40 2.— —.60 4.50 „ corneille blank „ „ rose de faloux , Szlankamenka „ —.80 4.50 „ bar sur aube 50 2.— „ kev.fin.fajok Szerémi zöld 30 1.50 -.60 4.50 , bulchery 30 1.80 12 ' Muscat Alexander fehér 30 Zöld sylváni „ courtillier , -.50 „ veltelini „ croquant Blank „ „ thomery „ 30 1.50 10 —.50 „ citrönelle „ Piros bakator „ diamant „ 30 2.— 80 —.80 Bogdányi dinka „ Dr. Róbert Hogg „ 1.50 12!— „ fonteneblau Kövidinka Muscat flor orange fehér 50 50 3.— —!ö0 4.50 , duhamel „ frontignan , Vörös dinka „ fleur d'orange „ 40 1.50 10 —.50 30 . Ménesi rózsa „ gama.drome „ 1.80 12 30 „ ottonel Tramini fűszeres , 30 1.80 12 —.80 4.50 „ gross dore 40 „ d'corail piros 40 Piros veltelini 30 1.80 12 —.60 4.50 „ imperial blane , „ frontignan Alicante bouschet •„ muscat de Nantes „ 30 2.— 15 40 „ hamburger bl. fekete 40 Carbenet frank „ muscadine vhyte „ 50 2.— 15 —.40 „ Mr. Princ. bl. , , 50 2.— 15 Kadarka —.40 3.— „ Napoleon 40 „ Maderf. court „ 30 15 „ 50 Merlot —.50 3.50 „ német fehér Az árak csomagolás nélkül értendők,-a mit önköltségen számitok. Készleten lévő fásojtványokról árjegyzékkel sz és lelkiismeretes kiszolgálásról. A megrendeléshez az á r Ve-ad része csatolai J s
83s
Telefon interurbán 36. sz. sima
Csemegefaj
, SYPHÖNIA
stilete tagjainak ajánlott küldéssel 3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Ullőiut 25. szám.
mayfarth Ph. és társa I. és kir. kiz. szabadalmazott mszögazdaígi gépgyárak BÉCS, II., T a b o r s t r a s s e 71.
HIRDETÉSEK
feltétetnek a kiadéMvatalte
BUDAPEST,
®!1©t-nt
8S-4UK müm.
Bika-eladás. Nagyméltóságú gróf Wenckheim Frigyes uradalmában f. év február hó 5-től kezdve
ur békési
4JÍ
fehér 40 — 15 Damascusi 5 Duschesse of buci. óriás. Ezerév. m. orsz. eml. „ 3— 12 Ferd. Lesseps 50 12 Frankentali fehér 40 „ 15 , Genuai óriás 40 Kecskecsecs nagy „ 30 Madelaine angevine 30 •„ royal 80 12 30 „ 80 12 Malaga óriás 40 „ 15 Fehér denka 30 12 Precoc de Malíngre „ 30 80 5 Passatuti 30 15 Raisin de calabre 40 „ 12 Szemendriai 30 piros •30. 6 Bakator „ 30 80 12 Beregi rózsás 15 Bogdányi dinka „ 30 „ 50 30 Bronnerstraube 40 „ 50 30 Kecskecsecs piros 40 30 50 20 Rosa mena di vacca , 50 80 Aramon fekete 50 15 Dodrelabi „ 40 15 Kecskecsecs „ 30 40 •15 Othelló Ökörszem „ 30 15 Trollingi 40 30 — — Izabella
f s
2 — 15 5.— 100 15 1.50 10 '2!— 12 2.— —.60 4.50 8, . 0.80 7 2.— 15 1.— 10 1— 8 1.50 12 2.50 15 15 10 15 2.— 15 15 1.50 12 8 15 15 J..-7- 8-.
Knuth Károly
mérnök és gyáros. Q Y Á E 0 6 IRODAi
BUDAPEST, ¥ U . Ker.,
íí
Michl T a t a .
Sürgöny-czim:
K é s z l e t csak 1 m i l l i ó 2 éves g y ö k e r e s és 3 m i l l i ó sima ! ! ! sima sima
Páris 1900. ezüst-érem. Borfaj
1'ÉÜflPWF A Ü T A r a H ll.-la.Ill
jllOOdbJ frt
182
fiaray-ateia
« — » . sséss
Elvállal: KSzpoüti-, vlz-5 lég- és ggzfiitéssk, léi szesz- és vízvezetékek, esatornázásek, szei!8z-l tetéaek, elesettek, szivattyúk, vlzerömlvi emel®-! ' 1 nemkülönben kőszén-, olaj- és
f/,í2JsÍ!t> mlEísésa Ui0ti-«iÍT*li raktárén. Hirdetmény. • Magyar vasúti kötelék. Uj díjszabások életbeléptetése. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1901. évi január hó 1-én II. rész 3. füzet, illetve II. rész 8. füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek közül az előbbi különböző áruczikkekre, az utóbbi pedig ásvány-szénküldeményekre tartalmaz kiterjedtebb mértékben közvetlen mérsékelt díjtételeket. Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet I. pótlékával, továbbá az 1899. évi január hó 1-től érvényes III. rész 3. füzet I. pótlékával együtt hatályát veszti. E díjszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50fillérértlesz a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utczá 33), valamint a részes vasutaknál megszerezhető. Budapest, 1900. november hó 1-én A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is.
2 d r b hároméves és 16 drb kétéves tiszta magyar fajta, hágóképes
tenyészbika,
szabadkézből Békés.
eladó.
Vasútállomás és posta Venni szándékozók felkéretnek, miszerint az esetleg kivánt - felvilágosítások érdekében alulírotthoz fordulni Békés, 1901. jánuár 15. JEmperl
Ernő,
urad. tiszttartó.
Bérleti hirdetmény. Egy szlavóniai uradalomban több 4 0 0 — 1 5 0 0 kataszt.
hold nagyságú, eddig házilag kezelt szép fekvésű
gazdaság bérbe adandó; j ó gazdasági épületekkel, vasút közelében. — Egészséges szép vidék. — Jó munkásviszonyok. — Czim. a kiadó:hivatalban. . 3.19.3
8
SZAM. 11-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. JANÜÁR HÖ 26.
183
A magy. kir. államvasutak gépgyárának vesérixgynöksége B U D A P E S T , ajánlja
a magy.
g ő z c s é p l ő
kir.
Váczi-körut
államvasutak
késizieteit,
33.
szám.
gépgyárában
készült
s z a l m a k a z a l o z ó i t ,
gMilleititiiiiia
5 9
legnjabb szerkezetű
= =
f ű k a s z á l ó - ,
m a r o k r a k ó »
é s k é v e k ö t ő
a r a t o g é p e i t ,
•:
továbbá: a szab .osztr.-magyar, állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzeséplő-készleteit, Sack1997 rendszerű, aczélöntéstt c k e f ő r e l ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit. 1997
CELLERIN HENRIK WIEN,
VESZI7ATTYÜ-GEPEK
KAIMIT BSegrtmdúlhtstő aa Országos Magyar Gaadasági SgyosUhst ttetíkri hivatalánál (Budapest Köztelek). Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 írt. A vasúti azállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. ICiesSssytísn mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egy 3-süieti tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidsüleg a kainit árát egyesütetük péestárihos baküidani kérjük, a szállítási költségek a küldemény átrHtelénél fUetendők.
i f p r f f w i f f f i f f i
~
Teljes vízellátás és vízvezetéki munkák készitése.
Előnyei:
Előnyei:
c. n. Hirdetmény. Rajna—westfáli osztrák-magyar vasúti kötelék.) (Mérsékelt díjtételek érvényességének meghosszabbítása.) A fenti kötelék forgalomban 1899. évi október hó 1-étöl érvényes II. rész, 4. fűzet czimü díjszabás „1. függelékben" foglalt és ' oly közönséges gyorsárukra szóló díjtételek, melyeknél az egyes csomagok súlya 50 kgot meg nem halad, visszavonásig, de legkésőbb 1901. évi deczember hó végéig hatályban maradnak. A magy, kir. államvasutak igazgatóságára részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) , .
-ÍSKSSÍnem
Mindenütt felállítható. Tüzelés mint bármely közönséges kályhánál. fföST* Vezetéséhez és kezeléséhez nem kell) tanult gépész. Bárki; s kezelheti. TGP
Rendkívüli egyszerű szerkezet és szolid kivitel. Nincsenek szelepei, rugói, emeltyűi, excenterei sem más érzékeny részei. A tüzelő, illetve működtető anyag 1 kőszén, koaksz, 1 faszén, kukoriczacsntka stb.
Legolcsóbb, legkényelmesebb és legczélszeriibb vizellátás kertek, villák, majorok, téglagyárak, vasúti vizállomások, fürdők részére, földek öntözésé és lecsapolására, bányavizek kiszivattyuzására, pinczék, kőbányák részére stb. Használható majdnem minden czélra, hol óránklnt kb. 36,000 liter víz szükséges. *. *. *. *. *. Üzem költség 10 óránként 1-3 korona. £ £ £ * £ szivattyú gépek
RENDSZERES
MAL0M-b@b Qdazásek termény-tisztító - mQvek é s e g y e s H & L O H @ É P E H,
gabonaraktárak (silos) részére.
fiBáEPQilDflé gép- és r o s t a l e m e i g y á r ,
maI«BépiUint
Marshall, Sons & Co. L m t d a n p l o r s z á g i gépgyár vozériigynSk*
BUDAPESTEN, V. ker., Külső vácá-it 4€.
KÖZTELEK I 9 0 1 . JANUÁR H O
26
8. SZÁM.
11-ÍK É V F O L Y A M .
M t G J t t t N T JL.
Gajdctfáffi
Számviteli Waptár - 1 9 0 1 . Szerkesztö: SZILASSY
ZOLTÁN
é v n e . -
az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, szerkesztő-titkára.
K i a d j a az Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t . A r a portomentes
küldéssel egy k o r o n a 8 0
fillér
(90
krajczár).
E g y diszesen s t e l j e s e n vászonba kötött, n a p t á r részszel és gazdasági t u d n i v a l ó k k a l ellátott nagy a l a k ú egyszerit számviteli k ö n y v , a m e l y e t m i n d e n gazda s z á m v i t e l é n e k b e j e g y z é s é r e az egész éven át használhat.
.Köztelek" kiadóhivatalába,
T
BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők. .
^
J
-
—
—
—
Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár
rendes folyó évi f e b r u á r
közgyűlését hó 5 - é n d é l u t á n 4
órakor,
központi osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. sz., saját épületében) tartja, melyre a t. cz. részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §-ai értelmében tisztelettel meghivatnak. T Á R G Y S O R O Z A T : 1. A z igazgatóság és a felügyelő-bizottság Jelentésének, a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, s az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. A z intézeti nyugdij-szabályzatnak módosítása. 3. JSgy igazgatósági tagnak megválasztása két évre. 4. Öt felügyelő-bizottsági tagnak megválasztása 3 évre.
—
i
Bérlethirdetés. A nm.
gróf
Pálffy-család
u r a d a l o m 1903. október l-töl
koridösbségí
12 évre haszonbérbe a Pozsonymegye Nagyfödémes,
Budapesten, 1901. évi január hó 19-én, 3213
Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága.
adja
Diósförgepatony,
Lögérpa-
t o n y , C s é r s é n y p a t o n y községek határaiban fekvő összesen 2 8 8 2 i i )
m.
miből 2 3 8 6 j ü
hold
kiterjedésű
hold s z á n t ó f ö l d , 3 I I ^
legelő, erdő, nádas, k e r t
A birtoktesthez 4 major
rét,
a
tartozik, melyek j ó
van Nagyfödémeseii szép és nagy A vasúti állomás
földbirtokát, hold
többi
stb.
levő épületekkel teljesen fel vannak W8~ Azon t. cz. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat személyesen vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §-ai értelmében legkésőbb 1900. évi deczember hó végéig saját nevükre irt részvényeiket legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó l-ig a takarékpénztár központi vagy budai osztályában (V. kerület, Dorottya-utcza 4. szám, vagy II. ker., Fő-utcza 2. szám alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált 1900. évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok 147. §-a értelmében folyó évi január hó 28-ától kezdve átvehetők.
hitbizományi
fogva
Diószeg,
szerelve,
karban
azonkívül
bérlőlakás.
honnan
a
nagyfödémesi
birtok V-2 óra távolságra fekszik. Bérleti ajánlatok f .
é v i
az uradalom
f e b r u á r
központi
irodájához
h ó
v é g é i g
Pozsony
Lörinczkapu-
u t c z a 14. s z á m a l a t t intézendők, hol bővebb felvilágosítás is adatik, és a bérleti feltételek betekinthetők. Az uradalom fenntartja magának azt az ajánlkozók közül szabadon választhat.
a
jogot,
hogy 3143
6. s z á m . 11-ik é v f o l y a m .
129
K Ö Z T E L E K , 1901. JANUÁR HO 19.
A J á l T L O K :
G É P O L A J A T ,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot,
u. m. TBIÓÜÍ t i n t a olívaolajat, e U í m l f •avtalanltott repcseolajat, stb.
Zsákokat, takaró- 6a szekérponyvákat, k rányfeatékeket, fedéllakot,
disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót.
érnát, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket
MŰTRÁGYÁT
" W W V e t ő m a g o t F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , a. m. karbolsav, karbolpor, ereolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. • V Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát ós egyéb magvakat és kérek táiott szíves ajánlatokat. ~ V 3
KRAMER L I P Ó T ,
Telefon.
V . k e r . , A k a d é m i a - a t c z a l t . n . Telefon.
SürgSnyczimi „CERES" Budapest. ÁrJesryiéJíl&el és r é u l e t e s KfilSa aJáaEafRStal ftlvftaatra «B«)K&lek.
oy. sz. i y u t .
Hirdetmény.
A mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok
Most jelent meg a
1901. évi
2500 métermázsa takarmányárpa 2500 „ szemes tengeri szükségleteinek biztosítása
Szövetkezeti és gazdasági évkönyv az 1901. évre.
Az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett.
végett
folyó évi február hó ll-én d. e. 10 órakor a
ménesbirtok
igazgatóságánál
zárt
Írásbeli
Szilassy Zoltán és Buday Barna
ajánlatok
az O m g e . t i t k á r j a i .
utján nyilvános ajánlati versenytárgyalás f o g tartatni. Az 1 koronás bélyeggel tandó ajánlatok
fent
említett
és 5 % bánatpénzzel határidőig
ellá-
T A R T A L M A : Ismerteti a hazánkban létező összes
a mezőhegyesi
kezeti
m. kir. állami ménesbirtok igazgatóságánál nyújtandók be. e g y waggonrakomány
tartalmaz hitel- és fogyasztási
szállítá-
feltételek
emelet 80. ajtó) és a mezőhegyesi m . kir. állami ménes-
Budapesten,
1901. évi január hő 15-én. M . kir. földmivelésügyi
s
szövetkezetek
1
10nyomtatott iv.
Á r a : l korona.
;"
"
Megrendelhető:
a „ K Ö Z T E L E K " kiadóhivatalában
birtok igazgatóságánál tudhatók meg.
3217
Terjedelme:
a m . kir. gazdasági
főigazgatónál (Budapest, földmivelésügyi minisztérium I I .
szövet-
szervezetét
alakítására és vezetésére nézve.
sára is tehető ajánlat. A részletes szállítási
azok
igénybevételük m ó d j á t ; gyakorlati utmutatást
M e g j e g y e z v é n , hogy nemcsak az egész árpa és tengeri mennyiségre, hanem
intézményeket,
BUDAPEST, miniszter.
IX. k e r ü l e t , Ü l l ő i - u t 2 5 . s z á m .
Mindennemtl tejgazdasági esxkM is gépet szállít, tejgazdasági telepekel és tejszOTetkezeteket rendes be u
-Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a x i h a u s e r
A .
Budapest, V., Báthory-utcza 4, szám.
9.SZÁM.11-iK ÉVFOLYAM,
KÖZTELEK, 1901. JANUÁR HÓ 30.
198 Téli idény.
• Téli idény.
1900. P á r i s i Yilágkiállitás j u r y tagja.
Magyarország legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1858.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű éa leggondosabb kivitelű:
Répavágóit,
Sxooskavágóit
minden nagyságban.
Eredeti angol, Rapid kukoricza morzsolok, Gyökmosók Ventzky-féle takarmány füllesztök. Burgonya zúzók,
—
darálók
UMRÁT1 és TáHSA
Burgonya választók.
teljes takarmánykamra berendezések
mezőgazdasági gÉpgyárosok, B u d a p e s t e n , V., V á c z i - l í ö r u t ÖO. sz.
=
t e r v e z é s é r e és eszközlésére.
GŐZCSÉPLŐKÉSZLETEKET,
F ő r a k t á r : Budapest, VI., Váezi-körut 57|a. Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.
valamint K A Z A L O Z Ó K A T ltodon nasyságban, a legmesszebbmenő jót-
s
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK
Ugyanott egyetemes és többvásu ekék, boronák, hengerek, trieurők, vetögépek, kaszálóés aratógépek, lógereblyék, járgányos oséplökészletek, r o s t á k , kukoricza - morzsolok, szecskavágók, répavágók, darálók, tabarmáByfóző- és füllesstc-késtülékek, és tragyalé-sr.ivattyrtlí, SíőlBzúvók és
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. Legjobb gummi- és kender tifmllk. Mindenféle csöveit.
| Képes árjegyzék ös^pze^gazdasági
i.„,i.i,i> százi legújabb javított rönHaifirii rendszerű tizedes. tizede*, szálldos és hídmérlegek fából és rasbél, keresi™'-'— 1 közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipan e Embermérlegek, mérlegek házi használatra, b.r« gek. Commandit-társaság szlvattyn- él mérleggyártásra.
lajtófe^stb-^rehdkivűli^nagy jrtieazMkbim^a legjobt
I-ső rendű
. W . GARVENS, Wien, Schwarsesbergttraaw "1
f^O.OOO^díVeladő^chmidl dor-u. 2Zl.gn SU7 Ajánlati
Párisi kiállítás: Grand Prixs
Vetőmagvak, lóhere, nyulszapuka, oberndorfi répamag és a hazánkban ennél is j'obban bevált
óvári répamag, duppaui zab, tavaszbuza, lóbab, magtengeri, csemeték és pekingi kacsák . . . kaphatók
. ..
G r ó f
Teleki Arvédúr drassói uradalmában, u. p. K o n c z a .
A tolna-ozorai béruradalom részére vetőmag nak megvételre kereatetik
Gazdáinak fontos!
É őségéhez nyújtsák
ínyé felü G ö d ö l i ő.
Gőzmivelés.
minősyrvBÍSsíTeremal,' í™q kérpm a t. gazgaközönséget, termelt répamag. Minták é; hogy kitűnő fajn fűzfa dug- ajánlatok az uradalmi tiszt ványaimból — tavaszi szállí- tartósághoz Tolna-Ozorára kül tásra — a megreudslést már most megtenni szíveskedjenek,
Gazdák
csomagolással^ tC száUitva utánvVételes s gazdálkodik figyelmébe. küldés 'fűzből 4 korona. Számos uradalomba már bevezetett
Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 Éor. Tyuktenyésztés 2 hwona.
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Eladó Rónay Albertnél Alsó-Hrabócz, Zemplénmegye, 1900-ik évi termésű, kiváló esiraképességü
Essíssríi
110 K. Szintúgy .Champlain" l™6^l%aP1188'kó^^továbbá „Magyar Kincs" burgonya 100 kilója 6 kor., a két utóbbi a
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldeir.ények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen és bér-
mely más gazdasági kultúrnövénynél. Előjegyzéseket^ nem^sfűfteleprkeze^°Galgőcz!
ia 80ZfiUér8zsák°
Burián Vilmos veje, Budapest, IX., Soroksárl-u. 10.
Többszörösen első díjjal, a párisi kiállításon aranyéremmel kitüntetett
Az egyesült pokróc áTOnttvaSMSadáBáraI1nj Azért ajánlok
Tavaszi vetésre
ajánlok: elsőrendű, számos, legutóbb a P^sl világkiállitá.irók kitűnő minőségűek, slegek, gyapjasak és hák, színes szegélylyel, hatók és a mellett rendkívül olcsók^ Szürke^ flnomabb'iSnSség duplé gyapjú urasági 150, 200 nagyság, legfinomabb iHngyen!JN?RÜND-
kívánatra ingyei
= Ipari mozgonyok ÍOO lóerőig. =====
Hanna-árpát.
Fairbanks
Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest,
I n d r i i i y - n t 14
Kubiéek Ferencz
földbirtokos, Czellochovitz, (Hannavidék)
Hannaarpa, tetszés szerinti mennyiségben kapható a termelőnél, 18 korona árban a balassa-gyarmati vasútállomáshoz szállítva. Megrendelések intézendők
Dr. Ofner Oszkár, Leszenye, u. p. HontUjfalU. 3183
HALDEK József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója
BUDAPEST, Károly-körut 9. Ajánl eredeti
Hanna-pedigreé árpát, kiváló minőségű
tavaszbuzát, tavaszrozsot, eredeti északnémet
takarmányrépamagot, eredeti franczia
takarmányczukor. arankamentes, államilag ólomzárolt
heremagvakat stb, Jutányos árban
vesz lóbabot.
SZÁM. 11 -IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901. JANUÁR HO 2 6
KIS HIRDETÉSEK
5r, kövér betűkkel minden ónként. Kishirdetések előre
0 » * l c olj- l o v e i e b r c Tálagzolimk, m BETÖLTEHDÖ ÁLLÁS, Mikosdl tendő egy segédtiszti állás" havi 40 korona készpénflzetéssel, teljes ellátás, lakás, fűtés ^világítással^ Pályázhat^ oly f/kéYetesen^Mrjaf9 jó'^írása van. Különösen megkívántatik, hogy az irodái és migtári számadások vezetésiben gya- . korjöttsággal birjon. Folya-
Joszágfelügyelö. Egy több évi gazdasági gyakorlattal birő, ovadékképes hivatalnok, végzett jogász és gazdász, mellékfoglalkozás ^kezelésének "szakszerű' ügyeletét és ellenőrzését szerény feltételek mellett elvál3öskgfelügyelő™riattefebrnár poswfnf kéretnek f6p08321» löldinives
Caak mezőgazdák éa a szakirodalom terményei, további állást keresők éa adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
x a z f l k a é g e g l e T é l b é l y e g e t r a g y leveleaiőlapot kffitaaneb. Áll. feltüntetett
*Pi Igen szép, válogatott vSröstarka simmenthall jellegű 1—2, (3) éves 1346
Slmmentháll
növendék ökör és üsző borjakat
kath.4Vallásn%yén,égyümöS és szőlökezelésben jártas, úgyszintén lc«primább toMz^sé£Mlkosd7pe?Za1aMr katonai kötelezctoégéael^eleget tett, szerény. feltételek mellett megfelelő állást keres írnoki Jenő N.-Muzs jíy, Beregm. 3207 K l e i n és Spitzer állás betöltendő a Hart»-Szt.Kis-Czelli kereskedők. Kiralyi bérgazdaságban. KívánKertész, Megrendelések egyezség szerint tatik némi gyakorlat és kettős házi"nővénéeketbkno'n hl'^éa modványok MÜní** ^á"1" gyümölpskejtészetben^ t legmodernebb modorban jártas, elsőrendű bizonyítványokkal zee"d8k"tT0')"Ut0Za 20' B'" l3™8
VEGYESEK. Egyetlen
Répatermelő és hizlalással foglalkozó
Chile salétrom közvetlen behozatal
2046 és más mesterséges műtrágyákat ajánl legolcsóbb napi árakon Maurice Halphen, Prag. Győrmegy.ében képviselő: Neubauer Adolf, Győr. Sopron és Vasmegyében képviselő: Klein Márkus Fiai, Sopron. Kerestetetik még néhány nagy birtokosoknál jól bevezetett képviselő.
ÁLLÁST KERESŐK, A debreczeni
figyelmebe! Bérlet. : körülbelül 1Q<
zt szerény ^eHéte' ár milyen alkalma-
8. Czim a kiadőhlvai
eladó
Kezelőtisztl állást keres azonnali belép's jártas^ 18Stvi^ako6°attaÍíf81 míves és tejgazdasági sze (Fejérmegye). Bobda]
Tbrontál^^e.IStT3110
Felső gazdasági sági segédtiszt, 27 éves, róm. kath. vallású, a mafyar és baHelJ^sen birja, ki már 6évá folyton gazdálkodással foglalhőídas bÍrtoko°n mliködíl£ ápril. ke^e'lőMszt án'ásf'kéres"slíves ^kiadóhivatalba kéretnek."1"*' Gyakorlattal
5 drb 3000 kiló hordképességig 4 méter bosszú és 2; méter széles tolósulyrendszérü uj
iránt a kereslet meg3225
indulván, azon tisztelt vevők, kik az idei fel-
^ Számadó Kondás,
állítás javarészét együtt
Szásán éséjóebizonyltványa
látni kívánják, kéret-
Kajszs, u. p. Üzbégh,' l^J™^ Bognármok javításához, ács-, asztalos ' esztergályos- és kárpitos-mesteréihez is ért, ily minőségteljes magyar ember, ^alkalmazást ke-es. Megkeresések évi (^megjelölésével a kiadóhlvaSzamtartó
nek az Aradon át közle-
Zsákok Hídmérleg ÉS
kedő gyorsvonat direct
6 drb 1500 kiló hordképességii, erős vaskorláttal ellátott 2 és 1/2 méter hosszú, uj százados
kocsijában Koncza posta távirda és vasúti
DÓf
mérleg,
Teleki Arvéd ur
velézésbenteUes^jártaTtöbb év óta egy nagyobb uradalomban van alkalmazva, ízr., nős,
Nőtlen, ízr. vallású, 28 éves, több évi gyakorlattal és jő bizoovilvá-
láfbgatni. Sürgönyre telba^ntézendők fszimtertó 3181" jelige alatt. 3181 állomásnál kocsi vár.
drassói uradalmát meg-
melyeket a kivánt helyen felszerelek.
Hanna tizedes mérleg Pedigree árpát BECSERÉLEK Továbbá .kisebb-nagyobb
az összes sulyokkal együtt Minden mérleg hitelesttve. Továbbá
ALLATOK.
Vöröstarka
tinó uszo ••
;y fővárosi elsőrangú magke-
én
rr
Tisztavéra Yorfeshlre
Importált angol
legolcsóbb árért vállalkoznak WEILEH mm\ Kis-Czelli kereskedők.
eredeti Kwassitzi első utántenyésztése Barsmegyei gazdaságomból. Ezen árpafaj már évek óta ugy bőtermőségre, mint koránérésre és kvalitásra kitűnően beválik. Eredeti Kwassitzi Hanna Pedigree árpa vagy Duppaui zabból szintén szolgálok
Gnütmald 3H5 Sándor
..„ , 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre Ödorfai laságban eladő 4 darab áközi kancza, melyek
1
a világhírű e r f u r t i I magvak I
á Ingyen r j e gJ^bérmentve y z é k e . I• Radwaner és Rónai - magkereskedők imni'i'Si, V., Wádor-u. 8
marha-
állomáson kiszállva
azonnali belépésre'^s'egM^iazti havlIo'rVflzetísmelletígzIves megkereséseket „T. J. 1879." a la továbbit."a
I
Megjelent
gabonakiviteli üzlete
Budapest, IV., Aranykéz-utcza 7.
ócska marhamázsákat uj hidmérlegre vagy uj marhamérlegre!
Helyközi telefon 3
Eredeti
RambouiHet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Gróf Herberstein Albert - 8 1 l t uradalmi igazgatóságánál Strllefe, Morvaország.
Hanna vetőárpa mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól. mérlegmüszerész Budapest, VII., Dohány-n.
KÖZTELEK
GÓZ-UTIHENGEREKET és
szerkezettel
ét
legolcsóbb
árak
mellett
szállít
JOHN FOWLER & Cd. Ttleíen 42—50.
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázást módszer. I. rendű referencziák 1 Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ B A K O K Y - S Z E N T O A L I M É S Z T E L E P E K
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál |
6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT legtökéletesebb
ÉVFOLYAM.
50°l« terméstöbblet
GÖZEKÉKET,
•
8. SZÁM. 11 I K
1901. JANUÁR HÓ 26
BUDAPEST-KELENFÖLD
Quperfoszfátok —
á
l
l
í ásványi eredetűek,
legolcsóbb
1
F o s z f o r s a v a s t r á g y a s z e r minden t a l a j r a . Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény.
Irodá,
raktár,
N é l k ü l ö z h e t e t l e n a tavaszi vetéseknél,
jaritfmfikelj.
Fedeztetési
jelentés.
Gróf Wimpffen Simon simontornyai ménesében a folyó idényben a következő importált amerikai ügetőmének fedeznek idegen kanezákat. 1. Fern-Wilkes, fekete, jegytelen, 167 cm. magas, apja Wilkes-Bay, anyja Fanny 0. — Record: l'28Va. Fedeztetési dij: 60 korona. 2. Tyrolean, almásszürke, jegytelen, 167 cm. magas, apja Pilot Médium 1597, anyja Llam Mary. — Record 1-27. Fedeztetési dij 50 korona. A kanczák ellátása és ápolásáért naponként 1 kor. 60 fill számíttatik. Tyrolean ügető men eladó; közelebbi felvilágosítással szolgál:
K e m p t n e r E r n ő urad. tiszttartó, Simontornyán.
semmi más foszforsavakkal nem pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, C h i l i s a l é t r o m o t , k é n s a v a s ammoniákot, k á l i s ó t , kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények al£, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s á r o n szállit a l e g s z i g o r ú b b tartalomszavatolás m e l l e t t Kénsav- és A tí f l 1 f fS A 1UT Ludenburg-Themenau ö műtrágyagyár ** * * *•» és Lissek Rostok m. Központi iroda:
Lapunk 2
k o r .
7 2
P r á g a ,
Heinrichsgasse
bekötési
27.
táblája
f i l l . ( p o r t ó m e n t e s e n )
kanhatő kiadóhivatalunkban.
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket
gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit:
Wörner J. és Társa
malomépltő gépgyára, éu vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. .Pátria" irodalmi ét nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
