Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendõt kívánunk minden kedves olvasónknak!
KÖZLÖNY
PARTIUMI
A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA A szerkesztõbizottság elnöke CSÛRY ISTVÁN Felelõs szerkesztõ WAGNER ERIK
XVIII. ÉVFOLYAM 12. SZÁM
2008. DECEMBER 20.
Fogadjátok az Urat! Nem egyszer tanúi lehetünk annak, hogy egy-egy világi nagyság hivatalos látogatását emberfeletti lényeknek kijáró, felfokozott lelkesedés övezi. Az önistenítõ zsarnokok egyenesen megkövetelik maguknak az ünneplés kultuszát. (Ceauºescu idejében bõven volt részünk ebbõl…) Isten egyszülött Fiának jövetele teljességgel elütött ettõl. A karácsonyi népi ének tanúsága szerint: „Nem volt, aki befogadja / Õt, ki égnek s földnek Ura”. A világ azóta sem tanult a szégyenletes esetbõl… Miképpen a sötétség nem fogadta be a világosságot (Jn 1,5), a mindenkori ember nehezen fogadja be „a világ világosságát”: élete Krisztusát. Pál apostol azt tartja a vendégszeretetrõl, hogy „ezáltal némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégelnek meg” (Zsid 13,2).
A karácsonyi „angyaljárás” idején ilyenképpen fogadjuk istenarcú embertestvéreinket, és fogadjuk szeretetünkbe õket! Isten küldötteiként (am. ángélosz) érkeznek hozzánk… „Az Ige testté lett, és lakozék mi közöttünk” – hirdeti hirdetvén János apostol (Jn 1,14). A Biblia Esztendejében az Írás „holt betûinek” a sûrûjébõl hús-vér valóságában lép elõ és érkezik hozzánk Megváltó Jézusunk, hogy velünk járjon-lakozzon, életünkben boldogítson, s a halálból üdvözítsen. Fogadjuk Õt szívünkbe, templomainkba, otthonainkba – hogy Õ áldja és szentelje meg szeretetben a mi ünnepünket, egész életünket! 2008 Karácsonyának Adventjében TÕKÉS LÁSZLÓ
KÁROLI GÁSPÁR ÉS A VIZSOLYI BIBLIA Már a reformáció kezdetén Luther tudta, hogy tanai akkor erõsödnek meg a nép szívében, ha anyanyelvén olvashatja a Bibliát. Ezért a pápai excomunikáció után a Wartburgi kastélyban lefordította németre a Szentírást. Nálunk Károli Gáspár volt az elsõ – és évszázadokon át az egyetlen –, aki lefordította a teljes Szentírást magyarra. A Biblia egyes részeit már Károli elõtt is többen magyarra fordították. Maga Méliusz Juhász Péter is lefordított belõle néhány könyvet, de a teljes Szentírás-fordítás csak Károli Gáspárnak sikerült.
Nemsokára, 1563-ban megválasztották Göncre esperesnek, s ezáltal a Kassa-völgyi Egyházkerület püspöki jogú vezetõje lett. Ez azt jelentette, hogy Tiszáninnen, ahol 200 évig nem volt a Református Egyháznak püspöke, az espereseknek püspöki jogkörük volt. A lelkész-szentelést is, mint kimondottan püspöki feladatot, az esperesek végezték. Egyházkerülete kiterjedt az egész Kassa-völgyére, Abaúj megyére, Zemplén és Szabolcs megyék egy részére is. Küzdött a tévtanítók ellen, akik ott is próbáltak maguknak híveket szerezni. Göncön az 1566-ban tartott zsinaton fogadták el Kálvin Kátéját, a Tiszáninneni Egyházkerület alapjait is ekkor vetették meg.
ÉLETPÁLYÁJA Károli Gáspár, az elsõ teljes magyar Biblia fordítója, 1529 körül született Nagykárolyban. Tanulmányait szülõvárosában kezdte, majd német és helvét egyetemeken folytatta. Wittenbergben együtt tanult Méliusz Juhász Péterrel, akivel már ifjúkorában megismerkedett. Mint Méliusznak, Károlinak is jó nyelvérzéke volt. A Biblia eredeti nyelvei, a héber és a görög mellett a latint is tökéletesen elsajátította. Külföldi tanulmányainak befejezése után Szatmáron telepedett le 1562-ben, amikor a várost török támadás érte. Az ostrom alatt Károli a várban tartózkodott. Ebben az idõben könyvet írt Magyarország három részre szakadásáról, melynek ezt az érdekes címet adta: Két könyv az ország romlásának okairól. Ebben nagy lélektani és szociális érzékkel vádolta a népet elnyomó, kihasználó, kegyetlen „urakat”, vezetõket, és nyíltan kimondta: ha meg nem változnak, ha meg nem térnek a néppel együtt, elvész az ország.
A FORDÍTÁS Élete legnagyobb munkájához csak 1586-ban, élete végén tudott hozzáfogni. A Biblia-fordítás nagy munka és nehéz feladat, s egy olyan idõs ember, mint Károli Gáspár egyedül nem végezhette el. Míg a nagy munka tartott, Károli gyakran fohászkodott: „Csak az Isten addig éltessen, amíg ezt a Bibliát kibocsátom, utána kész leszek meghalni.” 1586-ban Károli összehívta lelkésztársait és ünnepi istentiszteleten könyörögtek Istenhez, segítse Károlit a nagy munka elvégzésében. Károli most vette hasznát annak, hogy Wittenbergben olyan tökéletesen megtanulta a Biblia nyelveit. A Biblia-fordításhoz eredeti héber és görög bibliák kellettek, de különbözõ más eredeti források is. Ezen kívül segédkönyvek, szótárak, nyelvtankönyvek; biztonságos, békés hely, hogy semmi se zavarja a munkában. Télen a parókia egyik nagy ablakmélyedésébe hú-
zódva dolgozott, nyáron a kert nagy platánfái alatt fordította a Szentírást. Munkatársai is akadtak, akikkel egy-egy kifejezést meg lehetett vitatni. Segítõinek névsora titokban maradt, de névtelenül is feledhetetlen munkaközösség terebélyesedett köréje, akik épp oly szerényen és buzgón támogatták a Szentírás fordításában, akárcsak a pártfogók. Kik is lehettek mások a munkatársak, mint elsõsorban a másik gönci lelkész, Huszti Imre gönci iskolatanító, az ifjú Pelesi János és Károlyi Péter rektor, valamint saját testvére, Károli Miklós és Vizsoly lelkésze, Czeglédi János, valamint a közeli Szántó prédikátora, Thuri Mátyás. A legnagyobb gond az volt, hogy ki fogja kinyomtatni, hiszen sem Göncön sem a közelében nem volt nyomda. Ecsedi Báthori István országbíró, híres imádságíró, és felesége mindenrõl gondoskodtak. Nyomdát a szomszédos vizsolyi templomhoz építettek. Európa leghíresebb nyomdászát, Mantskovits Bálintot szerzõdtették le Lengyelországból. Galgócról hozták el mûhelyestõl, legjobb nyomdagépével együtt. Rákóczi Zsigmond egri kapitány, Vizsoly földesura, a késõbbi erdélyi fejedelem katonákat küldött, akik a nyomdát éjjel-nappal õrizték, hogy a támadó török ki ne rabolja. Pártfogók voltak még a Biblia-fordításban: Drugetta Bálint zempléni fõispán, ecsedi Báthori István sógora és Mágócsy Gáspár földbirtokos. Íródeákja Szenczi Molnár Albert (1574-1634) volt, aki latin-magyar szótárat szerkesztett és magyar nyelvtana lefektette a szép magyar beszéd és helyesírás alapjait. A zsoltárokból készített fordításai templomainkban mindmáig felhangzanak. Az õ feladata volt a kéziratok és nyomdaívek ide-oda vitele Gönc (Folytatása a 2. oldalon)
2. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
és Vizsoly között, a bodzatinta keverése, a lúdtoll hegyezése. A két és fél ezer oldalas Biblia utolsó betûit 1590 júliusában szedték ki, augusztusra pedig már össze is voltak fûzve a lapok. Három nagy kötetben jelent meg. Boldogan írta Károli az elõszóban: „– Mások aranyat, ezüstöt áldoznak az egyház javára, én ezt a magyar nyelvû Bibliát ajánlom egyházunknak.” Károli a kiadást csak két évvel élte túl, 1592ben meghalt.
A KÖNYV SORSA Károli Gáspárnak 1590-ben a Vizsolyban megjelent Bibliája hamar elfogyott, hiszen csak 700 példányban jelent meg, tehát szükség volt újabb kiadásra. Mivel a vizsolyi kiadás nyomdásza lengyel származású volt, aki nem tudott magyarul, a szövegbe sok nyomdahiba került. Szenczi Molnár Albert a hibákat kijavítva 1608-ban ismét kiadta a Bibliát Herbornban, szép díszkötésben, ugyanott, ahol 1607-ben kiadta a Zsoltárokat (a 150 zsoltárt). Károli szerénységével magyarázható, hogy nem írta oda nevét a fordítás elé, csupán a késõbbiekben jelenik meg a neve. Munkája évszázadokon keresztül befolyásolta egy népnek a nyelvét, meghatározta tudatát. Mint legolvasottabb magyar könyv, véglegesen eldöntötte az addig nagyon ingadozó magyar helyesírás kérdését is. A Vizsolyi Biblia nyelve emelkedetten ünnepélyes, templomi, szép zengésû nyelv, az irodalmi nyelv fejlõdésének egyik legfontosabb eszköze lett. Tõle vette Arany János Széchenyi emlékezete címû ódájának a következõ sorát: „Elvész a népem, mivel tudomány nélkül való.” (Hóseás 4,6). Tõle idézve éneklik a halálba menõ eretneknek nyilvánított hívõk a XXII. Zsoltárt Madách Imre mûvében, Az ember tragédiájában: „Én erõs Istenem, Én erõs Istenem, Miért hagytál el engemet, és miért távoztál el az én megtartásomtól és az én jajgatásaimnak beszédétõl?” Ugyanebben a színmûben az eretnekeket üldözõ barátok is zsoltárt énekelnek, a XXXV-et, s szintén Károli szövege szerint: „Perelj Uram, az én velem perlõkkel...” A Vizsolyi Biblia megjelenésének 300. évfordulóján, 1890-ben Károli Gáspárnak a gönci templomkertben szobrot állított a magyar protestáns közösség. Születésének négyszázadik évfordulóján, 1929-ben a Romániai Református Egyház országos ünnepséget rendezett Nagykárolyban. A többnapos ünnepség alatt leplezték le a templom bejárata fölé helyezett emléktáblát a következõ felirattal: „Károli Gáspár gönci papnak, a Vizsolyi Biblia fordítójának, Nagykároly város szülöttének emlékezetére”. A Vizsolyi Biblia megjelenésének 400 éves évfordulóján, 1990. október 18-án a Károli-ünnepségsorozat keretében került sor a két romániai református egyházkerület lelkészeinek ünnepélyes találkozójára. A találkozót megtisztelte jelenlétével dr. Kocsis Elemér debreceni püspök, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kocsis Attila berekfürdõi lelkipásztor, a II. Református Világtalálkozó szervezõbizottságának titkára. Károli Gáspár – mint bibliafordító, mint teológus, mint pásztor és mint ember – több az egyénnél. A Vizsolyi Bibliában kinyilatkoztatott szavával, Isten a magyar nemzetet is megszólította, hogy népünk „lelkébõl lelkedzett” szaván értse az Igét. KOMÁDI SÁNDOR
BIBLIA ÉVE 2008
BIBLIA-KIÁLLÍTÁS BRÜSSZELBEN „És az Ige testté lett…” „Az imént rájöttem, hogy Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul” – kezdte megnyitó beszédét Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke az A Könyv címet viselõ európai Bibliakiállításon, 2008. december 9-én, az Európai Parlament épületében. Az EP elnöke ezzel visszautalt a Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ köszöntõ beszédében idézett Reményik Sándor-verssorra, amelyben a bibliafordítók munkája kapcsán szól így a költõ: „Az örök Isten beszél – magyarul”. Hans-Gert Pöttering többször is eltért elõre megírt szövegétõl, egyfajta párbeszédet folytatva Tõkés László gondolataival. Az Európai Parlament elnöke kifejtette: „Európát nem lehet megérteni keresztény gyökerei nélkül. Partium ennek a változtathatatlan igazságnak élõ példája. Élõ példája annak is, hogy a világot Krisztus szellemében kell formálni, amiképpen ezt XVI. Benedek pápa is leszögezte. Nagyon köszönöm Tõkés László püspöknek, hogy beszédében II. János Pál pápáról is megemlékezett, hiszen nélküle ma nem lehetnénk itt együtt. II. János Pál pápa arra biztatta a lengyeleket, hogy ne féljenek, és így elindulhatott a Szolidaritás szabadságmozgalom. Ugyanígy tett Ön is, Tõkés László püspök úr, amikor saját országában küzdött az ellen a rendszer ellen, amely Németország keleti részében is létezett...” Az Európai Unió összes hivatalos, illetve az „országok nélküli nemzetek” nyelvén (mint például a baszkok, katalánok, frízek, skótok, velsziek, lappok, cigányok stb. nyelvén) kiállított Bibliák között külön teret kapott a magyar Biblia-örökség, tekintettel arra, hogy Partiumot akár a „Biblia földjének” is nevezhetjük az ott született Biblia-fordítások, vagy azok szerzõinek kötõdése révén. Tõkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke beszédében ehhez kapcsolódva zárta le a történelmi idõ ívét. A Bibliáról a kiállítás fõvédnöke, Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke a megnyitóra összegyûlt népes közönséghez intézett levelében a következõképpen fogalmazott: „A Biblia a hívõ ember számára Isten szava. Mindaz, amit jelent, amit képvisel, de még az is, ahogyan megszólít: évszázadok alatt az európai kultúra szövetébe fonódott...” A kiállításra készült könyvjelzõn mottóként az „És az Ige testté lett…” (János 1,14) klasszikus alapige szerepelt, Európa nyelveinek változatosságában. Tõkés László, az erdélyi magyarok európai képviselõje az 1660-1661-es Váradi Biblia facsimile kiadásával ajándékozta meg Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament elnökét. A kiállítás alkalmából látott napvilágot egy másik, nagyon fontos magyar bibliatörténeti „mérföldkõnek” számító bibliafordítás: a Méliusz Juhász Péter, néhai debreceni református püspök Szent Jób Könyvének 1565-ben készített magyar fordításának hasonmás kiadása, Ötvös László professzor szeretõ gondozásában, amely kiadványt a megnyitón be is mutattak. A Belga Királyi Könyvtár által biztosított tárlókban mindezek mellett még helyet kaptak az ún. „Képes Bibliák”, valamint a holland nyelvû Rembrandt Biblia (Rembrandt Bijbel), a Chagall képeivel illusztrált Biblia, illetve egy Braille-írásos magyar Újszövetség is. A maga nemében páratlan kiállítás fõszervezõje és mindenese dr. Hermán M. János egyháztörténész volt. Ferenczy Miklós kolozsvári lelkész, a hagyaték gondnokának hozzájárulásával, a gazdag Biblia-
gyûjteményt szerencsés módon egészítették ki Gy. Szabó Béla János Jelenéseibõl ihletõdött remek fametszetei. A kiállítást Hévézi Ö. Endre magyar származású, ma Londonban élõ képzõmûvész Képek címû animációs trilógiájának folyamatos vetítése tette még gazdagabbá, amelynek képi üzenete a maga elvontságában kitûnõ lehetõséget biztosított az elmélyedésre. Tõkés László megnyitó beszédében megemlékezett II. Alekszej pátriárkáról, II. János Pál pápáról, valamint a Dalai Láma brüsszeli látogatásáról. A kiállítás lelki védnökségét Bartholomeiosz ökumenikus pátriárka vállalta. Európai parlamenti képviselõnk ennek a széles körû, ökumenikus „együttállásnak” az összefüggésében hirdette meg a Keresztény Európára nézõ programjának a továbbvitelét. Ugyanezen program további kiemelkedõ állomását képezte a másnapi, 2008. december 10-i Kereszténység és Európa címû nemzetközi konferencia, amelyet ugyancsak az Európai Parlament brüsszeli épületében tartottak. Mind a kiállítás, mind pedig a konferencia jól illeszkedik a magyar keresztény egyházak által Kárpát-medence szerte megrendezett Biblia Éve (2008) keretébe. Az Európai Parlament épületében igencsak rendhagyó módon az ökumenikus értekezlet Sipos Miklós esperes, az Esperesek Kollégiuma elnökének nyitó-áhítatával kezdõdött, és Püsök Csaba lelkipásztor, a Lelkészértekezleti Szövetség elnökének igehirdetésével végzõdött. A nyitó-áhítatot követõen Tõkés László rövid felvezetõ elõadásában vázolta azt az eszmei-lelki erõteret, amely alapján sor került a Keresztény Európát! program meghirdetésére. A továbbiakban jeles meghívottak tartottak elõadásokat. Név szerint: prof. dr. Piotr Mazurkiewicz, az Európai Közösség Püspökkari Konferenciái Szövetségének (COMECE) fõtitkára, Hannu Takkula európai parlamenti képviselõ, Fejes Anzelm Rudolf, a Premontrei Rend nagyváradi fõapátja, Gál Kinga és Surján László európai parlamenti képviselõk, valamint Rüdiger Noll, az Európai Egyházak Konferenciájának társult fõtitkára. A konferencia alcíméhez illõen – Európai keretek és helyi távlatok – Antal János moderátor, a KRE külügyi elõadótanácsosa szót adott a külön ezen alkalomra kiutazott egyházi delegáció több képviselõjének, úgymint dr. Anca Tibor ökumenkius referensnek, aki Csûry István helyettes püspök hozzászólását tolmácsolta, Incze Zsolt sepsiszentgyörgyi lelkipásztornak, Forró László elõadótanácsosnak, valamint Csiki Sándornak, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetsége képviselõjének. A konferencia résztvevõi Zárónyilatkozatban összegezték az elhangzottakat. Ebben – kapcsolódva a 2008. október 17-18-án Nagyváradon tartott nemzetközi ökumenikus értekezlet javaslatához – a résztvevõk indítványozták, hogy „a krisztusi szeretet hivatalos formában is váljon az európai oktatás részévé és egyik alapvetõ értékévé”. Tõkés László püspök, EP-képviselõ a konferencia utáni sajtótájékoztatón bejelentette, hogy kezdeményezi egy Keresztény Frakcióközi Munkacsoport megalakítását a Keresztény Európát! program szellemében. Brüsszel, 2008. december 10. TÕKÉS LÁSZLÓ EP-képviselõ sajtóirodája
PARTIUMI KÖZLÖNY Tisztelt Elnök úr! Fõtisztelendõ Püspök és Fõapát urak! Nagytiszteletû Szolgatársaim! Tisztelt Képviselõ hölgyek és urak! Hölgyeim és uraim! Kedves Testvéreim! Nemzetközi Biblia-kiállításunk megnyitásának bevezetéseképpen engedjék meg, hogy rendkívüli módon, mindenekelõtt az Orosz Ortodox Egyház most elhunyt elöljárójáról, II. Alekszej pátriárkáról emlékezzem meg, és mindannyiunk õszinte részvétét és együttérzését fejezzem ki Oroszország hívõ népe iránt. Moszkva és „minden oroszok pátriárkájának” nagy érdemei voltak az ateista-kommunista diktatúra bukását követõ egyházi és polgári igazságés jóvátételben. E jeles alkalommal arról is szólni kívánok, hogy az Európai Parlamentben egy hónappal ezelõtt emlékeztünk meg a boldog emlékezetû II. János Pál pápa megválasztatásának 30. évfordulójáról. Az emlékét idézõ rangos kiállítást szintén Hans-Gert Pöttering elnök úr nyitotta meg. A lengyel pápa örökre beírta nevét a történelembe, egyebek mellet azáltal, hogy kiemelkedõ szerepet vállalt az istentelen totalitárius szovjet birodalom hatalmának megdöntésében, valamint az európai egység építésében. Múlt héten, az évvégi Európai Imareggeli keretében szintén Hans-Gert Pöttering elnök úr köszöntötte a sokféleség egységében egybegyülekezett vendégsereget, keresztény hitünk és közösségünk szellemének és szerepének fontosságát hangsúlyozva az egységes, új Európa kialakulásának folyamatában. De a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejében a Dalai Láma brüsszeli látogatása is ideillik ebbe a felsorolásba, hiszen az elnyomott tibeti nép és annak vezetõje szintén a tolerancia és a párbeszéd erõszakmentes eszközeivel folytatja hõsies felszabadító harcát az egyetlen, még létezõ kommunista világhatalom – a kínai birodalom – ellen. Istennek adjunk hálát, hogy közel húsz esztendõvel a kelet- és közép-európai rendszerváltozás kezdete után, íme, a fél évszázadon át mesterségesen megosztott Kelet és Nyugat népeinek, országainak
Megnyitóbeszéd és egyházainak közösségében, a mai napon együtt hajolhatunk közös kincsünk, a Szent Biblia fölé, töretlen hittel bízva az örök isteni igazságban és kegyelemben. Ezelõtt alig több, mint húsz esztendõvel az én erdélyi – romániai – egyházamban, volt püspököm hathatós közremûködésével, még papírmalomban zúzták be a nyugati Testvéreink ajándékaképpen érkezett, mintegy tízezer bibliát, és WC-papírt gyártottak belõlük. Istennek csodája, hogy ilyen elõzmények után, most egy nemzetközi Biblia-kiállítás szervezésében vehet részt kétszeres kisebbségben élõ, elnyomott – királyhágómelléki – református magyar egyházam és az a Nagyvárad, mely a „magyar Biblia földjének” központja, és amelynek nevéhez az egyik legértékesebb magyar nyelvû bibliakiadás: az 1660ban megjelentetett Váradi Biblia fûzõdik. Tisztelt Elnök úr! Ezúton is megköszönöm, hogy személyes jelenlétével tiszteli meg Biblia-kiállításunk megnyitóját. Köszönöm, hogy közvetlen munkatársaival együtt támogatásában részesíti a Keresztény Európáért indított programunkat. Ezen a helyen mondok köszönetet ugyanakkor Sólyom László államelnök úrnak azért, hogy kiállításunk fõvédnökségét elvállalta. Keresztény egyházaink ökumenikus közösségében szintén köszönettel tartozom I. Bartolomeiosz konstantinápolyi pátriárka lelki védnökségéért, valamint Kiss-Rigó László magyarországi megyéspüspök, Fazekas László felvidéki református püspök és Fejes Anzelm nagyváradi premontrei fõapát, továbbá európai testvéregyházaink és ökumenikus szervezeteink képviselõinek erkölcsi támogatásáért. Nem utolsósorban illesse köszönet a kiállítás valamennyi szervezõjét, kedves munkatársaimat és barátaimat, akik önzetlen odaadással járultak hozzá ennek a „pünkösdi csodának” a létrejöttéhez,
A Könyvek Könyvének példamutató értéke Tisztelt Püspök urak! Tisztelt Kollégák! Hölgyeim és Uraim! Az imént rájöttem, hogy Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy ma e csodálatos kiállítás megnyitóján szólhatok Önökhöz. Gratulálok és megköszönöm kollégámnak, Tõkés László püspöknek, hogy az Európai Parlamentbe hozta ezt a kiállítást. A valódi európai mûvészet és lelkiség számos kiemelkedõ példája, amelyet ma itt megtekinthetünk, Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amelynek népe évszázadokon keresztül harcolni kényszerült vallási és személyi szabadságáért. Külön köszönöm Tõkés László püspöknek, hogy a Dalai Lámát is említette, aki buddhista vezetõ. Úgy gondolom, nekünk keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyõzõdés védelméért, ez hozzátartozik minden ember méltóságához. Mindenkinek joga van saját hitéhez, nekünk ezt védelmeznünk kell. A jelen Biblia-kiállítás, karácsony elõtt néhány héttel, kiválóan alkalmas arra, hogy a kiállított könyvek által emlékeztessen bennünket az Európai Parlamentben a Könyvek Könyvének példamutató értékére.
Mi, az Európai Parlamentben a mindennapi munkában hosszú és bonyolult szövegeket fogalmazunk, különbözõ megfogalmazásokkal küzdünk, körültekintõen mérlegeljük a szavakat. Ma óriási kihívásokkal szembesülünk, és fontos döntéseket kell hoznunk a jövõ érdekében. Igen gyakran megfeledkezünk arról, hogy európai uniós munkánkra nézve is számtalan mély igazság rejlik a Bibliában. Európát nem lehet megérteni keresztény gyökerei nélkül. Partium ennek a változtathatatlan igazságnak élõ példája. Élõ példája annak is, hogy a világot Krisztus szellemében kell formálni, ahogyan ezt XVI. Benedek pápa is leszögezte. Nagyon köszönöm Tõkés László püspöknek, hogy beszédében II. János Pál pápáról is megemlékezett, hiszen nélküle ma nem lehetnénk itt együtt. II. János Pál pápa arra biztatta a lengyeleket, hogy ne féljenek, és így elindulhatott a Szolidaritás szabadság-mozgalom. Ugyanígy tette Ön is, Tõkés László püspök úr, amikor küzdött saját országában az ellen a rendszer ellen, amely Németország keleti részében is létezett. Mi, keresztények és azok is, akik nem hisznek, összefogunk itt Brüsszelben. A keresztény hitünk ereje formálta kontinensünk arculatát. Isten a saját képére teremtette az embert – ezért is védenünk kell minden ember méltóságát. Ebben a
3. OLDAL melynek révén valamennyi európai nép és nemzet a saját nyelvén hallja Isten Igéjét szólani. A világ elsõ nyomtatott könyve volt: a Guttenbergféle Biblia. A Szentírás a világ legtöbb nyelvére lefordított, legnagyobb példányszámban megjelentetett könyveként ölel bennünket egységbe: Isten gyermekeinek közösségébe. A Guttenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a velsziek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által. Engedjék meg, hogy külön is szíves figyelmükbe ajánljam Méliusz Juhász Péter, néhai debreceni református püspök Szent Jób Könyvének magyar fordítását, melynek hasonmás kiadása erre a jeles alkalomra készült el. „Ez a könyv a könyvek könyve, / Szegény ember drága gyöngye” – írta nagy regényírónk, Gárdonyi Géza egyik versében. A bibliafordítók jóvoltából, Luther Mártonnak, Károli Gáspárnak és társainak köszönhetõen: „Az örök Isten beszél – magyarul”, és a világ minden nyelvén –, mondhatjuk Reményik Sándor erdélyi költõvel, az Európai Parlament soknyelvûségének szellemében. Azért szintén egy erdélyi költõ, Kiss Jenõ szavával adjunk hálát Istennek a bibliafordítók maradandó munkájáért: „Fennen dícsértessék a Fordító, A vágó fegyver nélkül hódító! Dícsértessék a szent, dicsõ idõ, Mely fénylõ könyvek által lett dicsõ, A lélek által gyõzõ és gyarapító!” Végezetre pedig engedjék meg, hogy korunk és társadalmunk erkölcsi válságában John Thissen vallomásával emlékezzem meg Édesanyámról – a bibliás Édesanyákról: „Anyám volt a legjobb bibliafordító. Õ az élet nyelvére fordította le a Bibliát.” TÕKÉS LÁSZLÓ püspök, EP-képviselõ
szellemben védjük mi is politikánkban az emberek elvitathatatlan jogát a méltósághoz. Semmilyen más vallás vagy spirituális erõ nem hagyott ránk ilyen erõs hagyatékot, olyan örökséget, amely felszabadít és egyben kötelez is bennünket. Nekünk, keresztényeknek tovább kell dolgoznunk Európa egységén az ökuménia jegyében. Ezt az egységet Európa egyesülésén keresztül érhetjük el, még akkor is, ha mindez csak nagy erõfeszítések árán sikerülhet. Európa jövõje a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk – keresztény gyökereink nagyon erõsek, és kötelességünk azokat védelmezni. Ne a világot kritizáljuk, hogy milyen rossz lehet – rajtunk áll, a mi hozzájárulásunkra van szükség, hogy jobbá tegyük. Mi kitartunk elkötelezettségünk mellett, így a legjobb úton járunk közös Európánk jobb jövõjét illetõen. Ebben az értelemben újból szeretném megköszönni Tõkés László püspöknek az erõfeszítéseit, és hozzájárulását az emberek szabadságának kivívásához saját országában és összeurópai viszonylatban is. HANS-GERT PÖTTERING, az Európai Parlament elnöke
4. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
A Biblia – Isten szava A magyar nyelvterületeken 2008 a Biblia esztendeje. Szerte a Kárpát-medencében – a keresztény felekezetek közös felhívása nyomán – kiállításokon, képzõmûvészeti tárlatokon, koncerteken és tudományos konferenciákon, kis közösségekben és nagyszabású rendezvényeken emlékeznek meg a legismertebb könyvrõl. Történetérõl, sorsáról, hatásáról. Kórusmûvek csendültek a Mûvészetek Palotájában, gyerekek rajzoltak a könyvtárakban, tudósok cseréltek eszmét. A Biblia a hívõ ember számára Isten szava. Mindaz, amit jelent, amit képvisel, de még az is, ahogyan megszólít: évszázadok alatt az európai kultúra szövetébe fonódott. A Biblia ezernyi módon van jelen még a nem hívõ emberek tudatában is. A tízparancsolati „ne ölj”, a „ne lopj”, a „ne hazudj” az élhetõ világ elemi építõkövei. Károli Gáspár, az elsõ teljes magyar nyelvû Biblia-fordítás készítõje egy írásában kenyérnek, vagyis tápláléknak, az élet elemi szükségletének nevezte a Könyvek Könyvét. A Biblia olyat tud mondani, amire mindenkinek szüksége lehet. Az Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, mûvészeti forrás, amelybõl gazdagon merítettek Európa népei. A magyar nyelv különösen sokat kapott a Bibliától: magyarul a kételkedés egyik szinonimája Tamás apostol történetébõl ered („tamáskodik”), és a „júdáspénz” jelentését sem kell senkinek elmagyarázni. Ez a kiállítás példázza, hogy a magyar kultúra az elsõ nemzeti fordítások óta eleven szellemi-lelki párbeszédben él a Bibliával. A történelmi szövegek mellett most Gy. Szabó Béla erdélyi fametszõ grafikái kaptak helyet, és zene segíti az elmélyülést. Általuk az Interkulturális Dialógus Évében bárki meggyõzõdhet a közös európai örökség összekötõ erejérõl. SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök üzenete a Biblia-kiállítás ünnepélyes megnyitójára.
„Két pogány közt“ Európai kereszténységünk mai helyzetének az általános jellemzésére – a Kelet és Nyugat viszonyát jellemzõ hagyományos különállás továbbélésének a körülményei között – egy távoli történelmi analógia kínálkozik. A török és a Habsburg birodalom vetélkedésének színterévé vált Kárpátmedencében a korabeli Magyarország – a krónikás megfogalmazása szerint – „két pogány közt“ õrlõdött. Más szóval szólva: a kereszténység „bajnokának“ számító Habsburg-ház „apostoli“ császáraitól sem számíthatott jobb bánásmódra, mint a létét fenyegetõ „pogány“ törökök részérõl. Mutatis mutandis: a kommunista-ateista diktatúra kegyetlen vallás- és egyházellenessége alól szabaduló kelet-közép-európai – kis – nemzetek a Berlini fal leomlása és a mesterségesen megosztott Európához való visszacsatlakozásuk után, egy kis túlzással szólva, vallási szempontból úgy érezhették, hogy „cseberbõl vederbe estek“. A volt kommunista tábor vallási tilalmát és keresztényüldözéseit elszenvedõ keresztény egyházak és a hitükben megalázott hívõ emberek a lelkiismereti és vallásszabadság eszményi világát látták a nyugati demokráciákban, és nemes irigységgel néztek fel reájuk. Az igencsak korlátozott, de mégiscsak létezõ kelet-nyugati egyházi kapcsolataink évtizedeken át az ateista diktatúra alóli felszabadulás ígéretét hordozták magukban, és ennek reménységét éltették bennünk. Utóbb azonban, a kommunista diktatúra bukását követõen, a szabad nyugati kapcsolattartás viszonyai között hamar rá kellett jönnünk, hogy az eszményeinkben élõ „szabad világ“ vallásszabadságának nem sok köze van az – egykori – „keresztény Európához“; hogy az a szabadság inkább jelenti a vallástalanság, mint a vallás szabadságát; inkább, mintsem a nagy múltú nyugati kereszténység nemes örökségének a folytatását. Európai parlamenti képviselõként vegyes érzésekkel kellett tapasztalnom, hogy az ideológiai alapokon álló ateista materializmus – keleti – világából a szekularizálódott, nyugat-európai fogyasztói társadalom vulgáris materializmusának a világába csöppentem. 1989 után, egyházi kapcsolataink terén is ugyanennek a valóságnak a sokkoló hatásával kellett szembesülnöm. Ez azonban még nem minden. A kép teljességéhez az a francia for-
radalom hagyományaira visszavezethetõ, liberális vétetésû keresztényellenesség is hozzátartozik, mely intoleráns módon a politikai és a közéletbõl is messzire számûzné az Egyházat, és valahol a civil szféra és a társadalmi élet perifériájának a határán jelölné ki annak helyét. Ezen a ponton viszont már egymásra is talál, ami egymáshoz illik, és a keresztényellenesség nyugati hagyománya, valamint a kelet-európai diktatúrák harcos egyházellenessége anakronisztikus összhangban találkozik egymással. Európai parlamenti képviselõként ebben a sajátosan ellentmondásos helyzetben ébredtem rá annak szükségességére és tûztem ki hivatásomul, hogy keresztény hitünk és értékeink szószólójává váljak ebben a kétszeresen keresztényietlen európai uniós légkörben. Ebbõl az alapvetõ elõzménybõl és felismerésbõl kiindulva hirdettem meg a Keresztény Európát! elnevezésû programot – és ennek a missziói tervnek a mentén és részeként kerül sor 2008 Adventjében brüsszeli nemzetközi Biblia-kiállításunkra, valamint Kereszténység és Európa címû európai parlamenti konferenciánkra. Honi egyházi életünk ökumenikus összetételû, népes küldöttsége – ebben az összefüggésben – a nacionál-kommunista diktatúrában megpróbált keresztény hitünk ügyében vállal követséget az Európai Parlamentben. Talán ez az a többlet, mellyel az elvallástalanodott Nyugat-Európának mi szolgálhatunk. Ez lehet a mi „gazdag szegénységünk“ szellemi-lelki hozzájárulása – apportja – az egyesült Európához. Ezzel együtt igaz szövetségeseket keresünk és találunk magunknak a szekularizáció lélektelenségét túlélt és a jóléti társadalmak anyagiasságán felülemelkedni képes, nyugati egyházainkban és Testvéreinkben – akikkel összefogva, ilyenképpen most már végképp reménykedni és cselekedni merünk és tudunk egy lélekben megújuló, más Európáért. Brüsszel, 2008. december 10. TÕKÉS LÁSZLÓ Elhangzott a Kereszténység és Európa címû nemzetközi konferencia megnyitása alkalmából, az Európai Parlamentben.
Európai keretek és helyi távlatok ZÁRÓNYILATKOZAT A magyar keresztény egyházak által meghirdetett Biblia Éve (2008) keretében megrendezett európai parlamenti Nemzetközi Biblia-kiállítás, valamint az ehhez kapcsolódó Kereszténység és Európa címû ökumenikus konferencia alkalmából Istennek adunk hálát nagy ajándékáért: a világ összes népének nyelvén szóló isteni Igéért, a nagyvilág és Európa közös kincsének számító Szentírásért. Az Európai Unióban érvényesülõ sokféleség és multikulturalitás szellemében az elsõ Pünkösd csodáját látjuk abban, hogy a Szent Biblia egyetemes üzenetét „mindenki a maga nyelvén hallja szólni“ (ApCsel 2,6-11). Adventi várakozásunk idejében Karácsony ünnepének csodáját készülünk ünnepelni. „Az Ige testté lett, és lakozék mi közöttünk“ – mondja az Írás (Jn 1,14).
Istennek a Bibliába foglalt szent Igéjére, valamint Jézusnak, „a testté lett Igének“ a szavára figyelve – kinyilvánítjuk a következõket: 1. Jézus példázatos tanítása szerint: a bölcs ember kõsziklára építi az õ házát, hogy azt ne döntsék össze az idõ viszontagságai (Mt 7,24-27). Ezzel egybehangzóan az Európai Unióról szóló – lisszaboni – szerzõdés preambuluma is annak „szükségességére“ mutat rá, hogy „a jövõ Európájának kialakításához szilárd alapokat teremtsünk“. Meggyõzõdésünk, hogy az Európai Unió nem lehet csupán egy gazdasági szövetség, hanem ezzel együtt mindannyiunk történelmi, kulturális és vallási értékekben gazdag közös otthona, melyben a közös vagy éppenséggel egymással szembeállító gazdasági érdekeken túlme-
nõen az egymással egyesítõ, közös értékeknek kell érvényesülniük. Konrad Adenauer 1952-ben – az Európai Unió születésekor – elhangzott szavai csak ilyenképpen válhatnak valóra, melyek értelmében: „Reménységünk szerint földrészünkön egy új korszak kezdõdött el, a békének, az egyetértésnek és egy újfajta jólétnek a korszaka...“ 2. Ésaiás próféta jövendölése arról szól, hogy: „lakozik a pusztában jogosság... és lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké“ (És 32,16-17). Ezzel egybehangzóan, a lisszaboni szerzõdés az európai országok azon elhatározását mondja ki, hogy: „közös kül- és biztonságpolitikát valósítsanak meg, ... Európa és a világ békéjének, biztonságának
5. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY és fejlõdésének elõmozdítása érdekében“, és hogy „egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget hozzanak létre“. A prófétai Ige, másfelõl az európai szerzõdés szellemében – az európai Ökumenikus Charta szavaival valljuk és vállaljuk, hogy: „az Evangélium segítségével lépünk fel az emberi személy, mint Isten képmása méltóságáért, egyházakként pedig közösen kívánjuk elõsegíteni a népek és kultúrák közötti megbékélést“. – Ez az elkötelezettségünk különösen idõszerû éppen most, A Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Esztendejében. 3. Pál apostol Igéjével valljuk továbbá azt, hogy: „Senkinek semmivel ne tartozzunk, hanem csak azzal, hogy egymást szeressük; mert aki szereti felebarátját, az a törvényt betöltötte“ (Róm 13, 8). Meggyõzõdésünk, hogy a béke, a biztonság, az igazság és a jogosság alapértékeinél is fontosabb a szeretet evangéliumi törvénye. A lisszaboni szerzõdés preambuluma „Európa kulturális, vallási és humanista örökségének“, „a népek közötti szolidaritásnak“, „a sokféleségben való egyesülésnek“ a fontosságát hangsúlyozza. Ezen túlmenõen valljuk, hogy a kölcsönös tiszteletnél és toleranciánál is fontosabb a testvéri szeretet. Éppen ezért az idén októberben tartott, nagyváradi – romániai – ökumenikus értekezlet javaslatának értelmében indítványozzuk, hogy: „a krisztusi szeretet hivatalos formában is váljon az európai oktatás részévé és egyik alapvetõ értékévé“ (idézet az értekezlet zárónyilatkozatából). 4. A Cselekedetek Könyvének tanúsága szerint Troászban – éjszakai látásban – egy makedón férfi jelent meg Pál apostol elõtt, és ekképpen szólott hozzá: „Jer által Makedóniába, és légy segítségül nékünk“ (ApCsel 16,9). A régi múltra visszanyúló, a második világháborút követõ hidegháborús viszonyok között pedig végletesen elmélyülõ keleti-nyugati megosztottság mindmáig érezteti hatását Európában. Hitbeli, szellemi téren az ideológiai alapokon nyugvó, keleti ateista materializmus, másfelõl a nyugati fogyasztói társadalmakat jellemzõ vulgáris materializmus viszont egyként fejti ki romboló hatását Európa mindkét részén. Meggyõzõdésünk, hogy a Kelet- és NyugatEurópa közötti megosztottság visszahúzó örökségét csak olyanképpen tudjuk leküzdeni, hogyha keresztény hitünk és értékeink ökumenikus közösségében – az Európai Unió keretében – a két szembenálló térség lelki-szellemi egységének a kialakításán fáradozunk. Jelképes értelemben ezért kívánjuk ma is, hogy Pál apostol jöjjön át Európába, hogy: nemes európai törekvéseink megvalósításában Isten Igéje és Anyaszentegyháza „legyen segítségül nékünk“. Az Ökumenikus Charta szavaival szólva, Egyházaink „minden ember elõtt bizonyságot kívánnak tenni a szeretetrõl és a reménységrõl, mégpedig úgy, hogy közösen hallgatunk Istennek a Szentírásban hangzó Igéjére, és elkötelezzük magunkat közös hitünk megvallására és az együttes cselekvésre“. Brüsszel, Európai Parlament, 2008. december 10. A KONFERENCIA ELÕADÓI ÉS RÉSZTVEVÕI
ESEMÉNYNAPTÁR MÁJUS 1-jén Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ a Kárpát-medencei Magyar AutonómiaTanács bõvített ülésén vett részt Hódmezõvásárhelyen. MÁJUS 2-án Tõkés László püspök részt vett a Nagyváradon megrendezett Rendkívüli Egyházkerületi Lelkészértekezleten. MÁJUS 3-án Csûry István helyettes püspök áhítatot tartott a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szövetség (KRISZ) közgyûlésén. MÁJUS 5-7. között Tõkés László püspök Brüsszelben európai képviselõi teendõit látta el. (Eseménynaptárunkban Tõkés László brüsszeli és strasbourgi tevékenységét csak vázlatosan közöljük. A Tõkés László Sajtóirodája által szerkesztett Deputáció c. kiadványban bõvebben olvashatunk parlamenti képviselõi minõségében végzett munkájáról. [szerk. megj.]) MÁJUS 6-án csendõri segédlettel próbálták belakoltatni a gencsi parókiára Bátori Gyulát. Az eseményeket Máthé Edith jogtanácsos kérésére jegyzõkönyvben rögzítették. MÁJUS 7-9. között Szûcs Éva osztályvezetõ elvégezte az egyházkerületi irattár felleltározását. MÁJUS 7-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ az Európai Kisebbségügyi Konferencián vett részt Brüsszelben. Még aznap felköszöntötte Sugár Andrást 75. születésnapján Budapesten. MÁJUS 8-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Bukarestben látogatást tett a Magyar Kulturális Központban, majd sajtótájékoztatót tartott. Ugyanaznap választási fórumon vett részt Sepsiszentgyörgyön és Baróton. MÁJUS 8-án Csûry István helyettes püspök Nagyszalontán, a Hajdúvárosok Szövetségének megalakulásán tartott elõadást. MÁJUS 9-én Tõkés László püspök Csángóföldön, Bákóban járt, ahol részt vett egy nemzetközi tudományos csángó-konferencián, valamint látogatást tett a Moldvai Magyar Csángók Szövetségének székházában. A nap folyamán EP-képviselõi minõségében Pusztinán járt és választási fórumokon vett részt Kézdivásárhelyen és Csíksomlyón. MÁJUS 10-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a csíksomlyói búcsún. MÁJUS 11-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ a Nagyvárad-Olaszi Egyházközségben pünkösdi ünnepi istentiszteletet tartott, majd Paptamásiban ünnepi konfirmációi istentiszteleten vett részt. MÁJUS 12-én Tõkés László püspök felavatta az újsemjéni templomot, majd úrvacsorát osztott; még aznap Börvelyben ünnepi istentiszteletet tartott. MÁJUS 13-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ megnyitotta a kolozsvári EP-irodáját, valamint Tordaszentlászlón választási fórumon vett részt. MÁJUS 14-én Tõkés László püspök Magyarlapádon kortestalálkozón volt, majd Körösfõn választási fórumon vett részt. Este Kolozsváron vállalkozói vacsorán volt jelen. MÁJUS 15-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ korteskörúton járt Nyikó-mentén, Siménfalván, Fiatfalván és Székelykeresztúron. MÁJUS 15-17. között Szûcs Éva katekétikai osztályvezetõ részt vett a Magyarországi Református Pedagógiai Intézet által szervezett konferencián Berekfürdõn. A Sikeres hittankönyveink titka elnevezésû értekezleten kiértékelték a magyarországi református tankönyvcsaládot. MÁJUS 16-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Székelyberén, Kendõn, Balavásáron, Küküllõszéplakon és Dicsõszentmártonban folytatta korteskörútját. MÁJUS 17-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Mezõpaniton és Csittszentivánon volt szabadtéri kortesgyûlésen, majd Kolozsváron kórházavatáson vett részt.
MÁJUS 17-én Csûry István helyettes püspök Vérvölgyön a kultúrotthon avatásán hirdette Isten Igéjét. MÁJUS 18-án Tõkés László püspök alkalmi istentiszteletet tartott Sóváradon és Makkfalván, valamint kortestalálkozókon vett részt Kibéden és Abodon. MÁJUS 18-án Csûry István helyettes püspök istentisztelet tartott a Nyíló Akác ünnepélyen Érmihályfalván. Délután Nyüveden a templomtorony- és emlékmûszentelésen hirdette az Igét. MÁJUS 19-21. között Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Strasbourgban európai képviselõi teendõit látta el. MÁJUS 22-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ nemzetpolitikai fórumon vett részt Nagyváradon. MÁJUS 23-án az egyházkerületi tiszt- és tisztségviselõk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyûlésén vettek részt. MÁJUS 23-án Tõkés László püspök sajtótájékoztatót tartott a Partiumi Keresztény Egyetemen, majd megnyitotta a Zene- és Képzõmûvészeti Napok rendezvénysorozatot. MÁJUS 23-án délután Szûcs Éva osztályvezetõ a nagyváradi O. Ghibu Líceumban részt vett a nagyváradi Fõtanfelügyelõség által szervezett találkozón Vasile Timis vallásügyi fõtanfelügyelõvel, valamint Stelian Gomboº-sal, a Kultuszminisztérium munkatársával. MÁJUS 24-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ folytatta korteskörútját a következõ helységek érintésével: Szalárd, Érszõlõs, Bályok, Margitta, Berettyószéplak, Pusztaújlak. MÁJUS 25-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ köszöntötte a nyugdíjba vonuló Molnár Kálmán esperest Szilágycsehben. Ezt követõen Sarmaságon alkalmi istentiszteletet tartott. Ugyanaznap Székelyudvarhelyen felavatta a Millenniumi Emlékmûvet, majd megnyitotta EP-irodáját. MÁJUS 25-én Csûry István helyettes püspök az AradBelvárosi Református Egyházközségben hirdette az Igét Fábián Gábor szobrának felavatásán. MÁJUS 26-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ kortestalálkozókon vett részt Farkaslakán és Korondon. MÁJUS 27-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett az Európai Parlament brüsszeli ülésén, valamint Budapesten sajtótájékoztatót tartott. MÁJUS 28-án Tõkés László választási rendezvényeken vett részt: Csíkszéken, Csíkszentimrén, Csíkszentsimonon, Csíkszentdomokoson és Gyergyószentmiklóson. MÁJUS 29-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ választási kampányzáró rendezvényen vett részt Marosvásárhelyen, majd sajtótájékoztatóval egybekötve megnyitotta helyi EP-irodáját. Gernyeszegen korteslátogatást tett. MÁJUS 30-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ választási kampányzáró rendezvényeken vett részt Szovátán és Csíkszeredán. MÁJUS 30-án Szûcs Éva osztályvezetõ részt vett a KRE vallástanárainak mini-konferenciáján a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban, melyet közösen szervezett a Missziói- és a Katekétikai Ügyosztály. A találkozó központi témája a Biblia Éve; meghívott elõadó dr. Hézser Gábor volt. JÚNIUS 1-jén Csûry István helyettes püspök hirdette Isten Igéjét Sipos László szamoskrassói lelkész beiktatásán. JÚNIUS 2-3-án Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. JÚNIUS 2-4. között Tõkés László Brüsszelben fogadta a Partiumi Keresztény Egyetem–Sapientia egyetemi küldöttséget. JÚNIUS 4-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Trianoni Emlékparkot avatott Dunavarsányban. JÚNIUS 5-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ EP-fogadónapot tartott Budapesten. (Folytatása a 6. oldalon)
6. OLDAL JÚNIUS 5-én Forró László elõadótanácsos Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen megbeszélést folytatott a Hegyköz modernizációjának lehetõségeirõl. JÚNIUS 6-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, valamint a PKE tanévzáró, illetve ballagási ünnepségein, majd sajtóértekezletet tartott. JÚNIUS 7-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Tiszalúcon Trianoni Emlékparkot avatott. JÚNIUS 7-én Csûry István helyettes püspök a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes tanévzáróján hirdette Isten Igéjét. JÚNIUS 8-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett Pécsett a trianoni megemlékezési ünnepségen, majd látogatást tett Mayer Mihály megyéspüspöknél. Késõbb áhítatot tartott a hirdi református templomban, valamint Vasason részt vett a római katolikus templomban tartott trianoni megemlékezésen. JÚNIUS 9-én a Nagyváradi Törvényszék az Egyházkerület számára kedvezõ határozatot hozott a barátkai ingatlan ügyében. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. JÚNIUS 9-12. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. JÚNIUS 11-én került sor a Sajtó- és Kiadói Osztály munkaértekezletére dr. Hermán M. János vezetésével. JÚNIUS 12-én Csûry István helyettes püspök részt vett a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végzõs diákjainak ballagásán. JÚNIUS 14-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a Partiumi Egyetem Alapítvány kuratóriumi ülésén Budapesten. BudapestKelenföldön esketési istentiszteletet tartott. JÚNIUS 15-én Csûry István helyettes püspök Kossuth Lajos szobrának felavatásán Igét hirdetett Tenkén. JÚNIUS 16-19. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Strasbourgban. JÚNIUS 17-én Forró László elõadótanácsos részt vett az Esperesek Kollégiumának ülésén. JÚNIUS 19-én Csûry István helyettes püspök igehirdetéssel vigasztalta a gyászolókat Lugosi Mihály lelkipásztor temetésén Élesden. JÚNIUS 19-én Máthé Edith jogtanácsos a Szatmári Törvényszéken képviselte Egyházkerületünket a Bátori Gyula alapfokra visszautalt perének tárgyalásán, melynek során Bátori megfellebbezte az egyházi Fegyelmi Bizottság határozatait. JÚNIUS 19-én rohamrendõrök, csendõrök és rendõrök segítségével a hatóságok újra megkísérelték belakoltatni Bátori Gyulát a gencsi parókiára. JÚNIUS 20-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon részt vett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtótájékoztatóján, valamint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Vezetõtanácsának és a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsának ülésén. JÚNIUS 20-21-én Csûry István helyettes püspök képviselte Egyházkerületünket a Generális Konvent ülésén Pápán. JÚNIUS 22-én Csûry István helyettes püspök Igét hirdetett Belényesen a templomfelújítás alkalmából rendezett ünnepi istentiszteleten. Ezt követõen lelkészbeiktatásra került sor, majd a gyülekezeti ház alapkõletételére. JÚNIUS 22-én gyülekezeti fórumot tartottak Gencsen, melyen Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ rendkívüli istentiszteleti szolgálatot végzett. JÚNIUS 22-én Forró László elõadótanácsos az önkormányzati választások utáni viszály rendezése érdekében végzett szolgálatot Paptamásiban. JÚNIUS 23-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány kuratóriumi ülésén. JÚNIUS 22-26. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben, valamint fogadta az erdélyi egyházi vezetõk küldöttségét (lásd: Partiumi Közlöny 2008/7. számát).
PARTIUMI KÖZLÖNY JÚNIUS 27-én Tõkés László európai parlamenti képviselõ megnyitotta Szatmárnémetiben EP-irodáját, ezt követõen pedig sajtóértekezletet tartott. JÚNIUS 27-én Forró László elõadótanácsos Kolozsváron részt vett a Nyugdíjpénztár gyûlésén. JÚNIUS 28-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon sajtóértekezletet tartott a Partiumi Keresztény Egyetemen, melyen bejelentette, hogy aznap aláírták az egyetemközi együttmûködési egyezményt a Sorbonne Egyetem Társadalomtudományi Intézetével (lásd: Partiumi Közlöny 2008/7. számát). JÚNIUS 29-én Tõkés László püspök a NagyváradOlaszi Református Egyházközségben hirdette Isten Igéjét. JÚNIUS 29-én Csûry István helyettes püspök hirdette az Igét a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet évzáróján. JÚNIUS 30-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsának ülésén, majd megnyitotta az egyházkerületi Lelkész- és Vallástanár-továbbképzõ tanfolyamot. JÚLIUS 1-jén Forró László elõadótanácsos a Hegyköz természetföldrajzi felmérése címû tanulmánykötet elõkészítésén dolgozott. JÚLIUS 1-4. között Csûry István helyettes püspök a Lelkész- és Vallástanár-továbbképzõ tanfolyamon tartott áhítatot és elõadásokat. JÚLIUS 2-3-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Marosvásárhelyen vett részt az Európai Szabad Szövetség (EFA) EP-frakciójának kihelyezett ülésén. A konferencia témája a kisebbségés természetvédelem volt. JÚLIUS 2-án Csûry István helyettes püspök elnökölt a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Második Lelkészképesítõ (nagypapi) vizsgán. JÚLIUS 3-4-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ székelyföldi tanulmányútja során Sepsiszentgyörgyön EFA-MPP sajtóértekezleten vett részt, majd meglátogatta a Székely Nemzeti Múzeumot. JÚLIUS 4-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Marosvásárhelyen részt vett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt találkozóján. Ugyanaznap került sor az EP-irodák irodavezetõinek találkozójára. JÚLIUS 5-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Marosvásárhelyen részt vett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ találkozóján. JÚLIUS 9-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos részt vett Árpádon az idei Erdõháti Napok megszervezésében. JÚLIUS 7-10. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Strasbourgban. JÚLIUS 10-én került sor a Nagyváradi Ítélõtáblától a Szatmári Törvényszék polgári- és munkajogi részlegére visszautalt Bátori-per tárgyalására, melyet a bírói testület elhalasztott. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. JÚLIUS 10-én Csomay Árpád generális direktor tanácskozást folytatott az egyházkerületben szolgálatot végzõ kórházlelkészekkel. A Missziói Ügyosztály a HOE jóvoltából minden kórházlelkésznek számítógépeket ajándékozott. JÚLIUS 11-én Csomay Árpád generális direktor a diakónusokkal folytatott tanácskozást. JÚLIUS 11-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Budapesten részt vett az EP-Cigányügyi kerekasztal-találkozóján, majd EP-sajtóértekezletet tartott. Ugyanaznap a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsának ülésén elnökölt. JÚLIUS 12-én Tõkés László püspök keresztelési istentiszteletet tartott Nagyváradon. JÚLIUS 12-én Csomay Árpád generális direktor részt vett a nagyvárad-csillagvárosi gyülekezet által rendezett Nõk Ökumenikus Találkozóján. JÚLIUS 13-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon fogadta a Kanadai Presbiteriánus Egyház vezetõit.
JÚLIUS 13-15. között a Kanadai Presbiteriánus Egyház moderátora, Cheol Soon Park hivatalos látogatást tett a Romániai Magyar Református Egyházban. Útjára elkísérte felesége, Karen Mi Ryoung, valamint Ron Wallace, a Kanadai Presbiteriánus Egyház Külügyi Osztályának vezetõje. Vendégeink július 13-án, vasárnap délután Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõvel és Antal János elõadótanácsossal áttekintették egyházkerületünk és a kanadai testvéregyház eddigi közös szolgálatát, és a kidolgozott testvéregyházi szerzõdés keretében való további közös missziós munka lehetõségeirõl tanácskoztak. A küldöttség másnap a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban, az egyházkerületi Cigánymissziós Központban és a Partiumi Keresztény Egyetemen ismerkedett egyházunk életével. JÚLIUS 14-én Csomay Árpád generális direktor fogadta a Kanadai Presbiteriánus Egyház küldöttségét, majd együtt látogatást tettek a Lorántffy Gimnáziumba. JÚLIUS 14-17. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. JÚLIUS 14-én Csûry István helyettes püspök a Magyar Népfõiskolai Collegium Konferenciáját megnyitó ünnepi istentiszteleten végzett szolgálatot Balatonszárszón. JÚLIUS 15-én Kolozsváron került sor a Kanadai Presbiteriánus Egyház és a Romániai Magyar Református Egyház testvéregyházi szerzõdésének ünnepélyes megkötésére. Egyházkerületünk részérõl Kovács Zoltán fõgondnok és Csomay Árpád generális direktor látták el kézjegyükkel a dokumentumot. JÚLIUS 15-én Csomay Árpád generális direktor elnökölt a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Második Lelkészképesítõ (nagypapi) vizsgán. JÚLIUS 18-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a tusnádfürdõi Kárpátmedencei Magyar Autonómia-Tanács ülésén. JÚLIUS 18-án Tolnay István tanügyi elõadótanácsos elõadást tartott a romániai egyházi oktatás helyzetérõl Tusványoson. JÚLIUS 19-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a tusnádfürdõi Nyári Szabadegyetem Nemzetpolitikai Fórumán. JÚLIUS 19-én Csûry István helyettes püspök képviselte egyházkerületünket a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatán Balatonszárszón (lásd: Partiumi Közlöny 2008/7. számát). JÚLIUS 19-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Bálványosfürdõn részt vett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ csúcstalálkozóján. JÚLIUS 19-én Csomay Árpád generális direktor részt vett az Egyházkerületi Nõszövetségi Konferencián Szatmárhegyen. JÚLIUS 22-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ vezetésével Nagyváradon tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának és Esperesek Kollégiumának rendkívüli ülését. Késõbb Tõkés László részt vett az önkormányzati lelkészképviselõk tanácskozásán, valamint a Pro Universitate Partium Alapítvány ülésén. JÚLIUS 22-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos részt vett a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium iskolaszéki ülésén. JÚLIUS 23-án találkozóra került sor Budapesten Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ között. A találkozó sajtóértekezlettel zárult. Ezen a napon ülésezett Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem Egyetemi Tanácsa, melyen Tolnay István tanügyi elõadótanácsos képviselte egyházkerületünket. JÚLIUS 25-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon részt vett az EP-Gazdasági szakértekezletén és az azt követõ sajtótájékoztatón. JÚLIUS 26-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Temesváron megnyitotta helyi EP-irodáját és sajtófogadáson vett részt. JÚLIUS 27-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Várasfenesen tartott alkalmi istentiszteletet.
PARTIUMI KÖZLÖNY JÚLIUS 28-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon részt vett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt találkozóján, mely sajtótájékoztatóval zárult. JÚLIUS 29-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ temetési szolgálatot végzett Szilágysomlyón. AUGUSZTUS 1-jén Csomay Árpád generális direktor és Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos részt vettek a Vadászon megrendezett Erdõháti Napok megszervezésében. AUGUSZTUS 2-án Csomay Árpád generális direktor a Biblia éve kapcsán gyülekezeti kirándulást szervezett Vizsolyba. AUGUSZTUS hónapban az Európai Parlament képviselõi – köztük Tõkés László püspök – nyári pihenõszabadságukat töltötték. AUGUSZTUS 3-án Tõkés László püspök alkalmi vasárnapi istentiszteletet tartott Temesváron. AUGUSZTUS 3-án Csûry István helyettes püspök ünnepi istentiszteleten szolgált Szentleányfalván AUGUSZTUS 5-én Csomay Árpád generális direktor tanácskozást folytatott Nagyváradon a katekétikai és ifjúsági elõadókkal. Csûry István helyettes püspök elõadást tartott a Fenesi Ifjúsági Táborban. AUGUSZTUS 6-án Csomay Árpád generális direktor a biharugrai testvérgyülekezettel közös kirándulást szervezett Nagykárolyba és vidékére, mely út során érintették Érmindszentet, Ady szülõfaluját is. AUGUSZTUS 7-9. között Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos Kolozsváron a Healing of Memories konferenciasorozat megbeszélésén vett részt. AUGUSZTUS 17-én a Kiskövesdi Falunapok záróeseményeként a templomi ünnepségen alkalmi istentiszteletet tartott Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ. Csûry István helyettes püspök a templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten hirdette Isten Igéjét Jánosfalván. Délután, közelgõ Nemzeti Ünnepünkre való tekintettel Baktalórántházán tartott elõadást. AUGUSZTUS 20-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Hódmezõvásárhelyen, a Nemzeti Ünnep során világháborús emlékmûvet avatott. Ezt követõen Ópusztaszeren részt vett a Csongrád Megyei Napok Szent István Napi Ünnepségén. (lásd: Partiumi Közlöny 2008/8. számát). AUGUSZTUS 20-án Csomay Árpád generális direktor Biharugrán hirdette Isten Igéjét. AUGUSZTUS 20-25-én Forró László elõadótanácsos gyülekezeti kiránduláson vett részt (Debrecen – Balatonakali – Ekel). AUGUSZTUS 21-én a Szatmári Törvényszék napirendre tûzte a Nagyváradi Ítélõtáblától visszautalt Bátori-pert, melyet ismételten halasztottak. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. AUGUSZTUS 23. és SZEPTEMBER 2. között Csomay Árpád generális direktor a biharszentjánosi IKÉ-vel a hollandiai testvérgyülekezetbe látogatott. AUGUSZTUS 24-én Csûry István helyettes püspök Szilágyzoványon hirdette az Igét a Diakóniai Központ felszentelésén. Délután a Szilágymocsolyai falunapon végzett igehirdetési szolgálatot. AUGUSZTUS 27-én Csomay Árpád generális direktor Ijzendoornban (Hollandia) hirdette Isten Igéjét. AUGUSZTUS 31-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Brüsszelben ökumenikus templomi ünnepségen vett részt. Csûry István helyettes püspök hirdette Isten Igéjét Hiripen, a templom felújításáért tartott ünnepi istentiszteleten. Délután jótékonysági szeretetvendégségen vett részt Kémeren. SZEPTEMBER 1-jén ülésezett a Partiumi Keresztény Egyetem Egyetemi Tanácsa Tolnay István tanügyi elõadótanácsos elnökletével. SZEPTEMBER 1-jén Forró László elõadótanácsos átvette a Szenczi Kertész Ábrahám Nyomda és Sajtóház ideiglenes vezetését. SZEPTEMBER 1-3. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el.
SZEPTEMBER 3-án Forró László elõadótanácsos Budapesten tárgyalt az egyházkerületi nyomda fejlesztése ügyében. SZEPTEMBER 4-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nyíradonyban Egyházi Ökumenikus Fórumon vett részt. SZEPTEMBER 5-én Csûry István helyettes püspök a Partiumi és Bánsági Mûemlék és Emlékhely Bizottság ülésén vett részt Érsemlyénben. SZEPTEMBER 6-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ az Erdõháti Napok keretében alkalmi istentiszteletet tartott Vadászon. Ezt követõen részt vett a Kárpát-medencei Borászok 3. Találkozóján Budafokon. SZEPTEMBER 6-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet és a Partiumi Keresztény Egyetemet meglátogató Dán Evangélikus Egyház küldöttségét fogadta Tolnay István tanügyi elõadótanácsos, egyházkerületünk világi fõjegyzõje. SZEPTEMBER 6-án Csûry István helyettes püspök igei szolgálatot végzett a Szilágyvarsolci Néptánctalálkozón. SZEPTEMBER 7-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Kötcsén Fidesz-Polgári Találkozón vett részt. SZEPTEMBER 7-én Csûry István helyettes püspök hálaadó istentiszteleten hirdette Isten Igéjét Ákoson. SZEPTEMBER 8-án Forró László elõadótanácsos rendkívüli vizitációt végzett Domahidán. SZEPTEMBER 8-11. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. SZEPTEMBER 9-én Csûry István helyettes püspök a Nagybányai Egyházmegye Lelkészértekezletén hirdette az Igét Sülelmeden. Itt templomszentelésre, majd Kátai Tibor lelkész felszentelésére is sor került. SZEPTEMBER 9-én Csomay Árpád generális direktor Kolozsváron részt vett a Zsinat Missziói és Diakóniai Bizottságának ülésén. SZEPTEMBER 11-én Forró László elõadótanácsos Nagyváradon tárgyalt ingatlanhasznosítás ügyében a Campona Media Center képviselõivel. SZEPTEMBER 12-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Budapesten jelen volt a Kárpátmedencei Képviselõk Fórumának állandó bizottsági és plenáris ülésén. SZEPTEMBER 12-én Csûry István helyettes püspök Érmihályfalván, a Partiumi Presbiteri Szövetség IV. Konferenciájának nyitó-istentiszteletén végzett igei szolgálatot. A konferencián részt vett Csomay Árpád generális direktor is. SZEPTEMBER 12-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos találkozót szervezett az egyházkerületi vallástanárok számára, melyen az elõadó dr. Hézser Gábor volt. SZEPTEMBER 12-13-án Máthé Edith jogtanácsos részt vett Komáromban a Generális Konvent Egyházalkotmányi Bizottságának ülésén. SZEPTEMBER 13-án dr. Hermán M. János elõadótanácsos elõadást tartott – Politizáló egyház a múltban címmel – Érmihályfalván, a IV. Partiumi Presbiteri Konferencián. Tõkés László püspök is részt vett a konferencián és az ezt követõ sajtótájékoztatón. SZEPTEMBER 14-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ gyülekezeti otthont és parókiát avatott Batizon. Csûry István helyettes püspök délelõtt Nyüveden hirdette Isten Igéjét. Délután a Szilágysámsonban megrendezett falunapon végzett igei szolgálatot. SZEPTEMBER 15-én tárgyalta a Nagyváradi Bíróság az Egyházkerület által a Bukaresti Ingatlanvisszaszolgáltató Bizottság azon végzése ellen benyújtott fellebbezését, melyben a Bizottság elutasította a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ingóságainak visszaszolgáltatását. Az ügyet halasztotta a bíróság, mivel nem a megfelelõ alperest idézte be. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. SZEPTEMBER 15-én Csomay Árpád generális direktor Szatmár-Láncos templomában szolgált a tanévnyitó istentiszteleten. SZEPTEMBER 15-18. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben.
7. OLDAL SZEPTEMBER 16-án Csomay Árpád generális direktor részt vett Mezõtelegden az Egyházmegyei Lelkészértekezleten. SZEPTEMBER 16-án Forró László elõadótanácsos egyházkerületünkhöz látogató amerikai vendégeket fogadott. SZEPTEMBER 17-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos részt vett a nagyváradi Arany János Kollégium Vezetõtanácsának ülésén. SZEPTEMBER 18-án Máthé Edith jogtanácsos a Szatmári Törvényszéken képviselte az Egyházkerületet a Bátori Gyula elleni perben, amely során a Szatmári Törvényszék elutasította Bátori Gyulának az egyházi fegyelmi bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseit, és helyt adott a Református Egyház Zsinata, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagykárolyi Egyházmegye által emelt kifogásoknak. SZEPTEMBER 19-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Temesváron részt vett a bánsági magyarság jövõképével foglalkozó Bánsági EPFórumon. Nagyváradon Csomay Árpád generális direktor képviselte egyházkerületünket a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumhoz tartozó Szociális Napközi átadásán. SZEPTEMBER 20-án Tõkés László püspök részt vett Aradon a kommunista falurombolás elleni fellépés 20. évfordulójára megrendezett konferencián és megemlékezésen. A Ceauºescu-rezsimmel szembeni egyházi ellenállás címet viselõ értekezleten dr. Hermán M. János elõadótanácsos is elõadást tartott a Falurombolás, ahogyan a nyugatiak látták címmel. Az esemény hálaadóés megemlékezõ istentisztelettel zárult. SZEPTEMBER 21-én Tõkés László püspök és Tolnay István tanügyi elõadótanácsos részt vettek Zilahon az erdélyi és partiumi református gimnáziumok közös tanévnyitó ünnepélyén. Csûry István helyettes püspök az érszõlõsi templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten hirdette Isten Igéjét. Délután a székelyhídi református óvoda átadásán végzett igei szolgálatot. Dr. Hermán M. János elõadótanácsos Temesváron az Újvárosy Ernõ mártír presbiterre való megemlékezésen vett részt. SZEPTEMBER 22-25. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Strasbourgban, ahol erdélyi polgári utazócsoportot is fogadott. SZEPTEMBER 23-án tárgyalta a Szatmári Törvényszék a Szatmári Református Gimnázium ingóságaira vonatkozó pert, melyet folyó év október 14-ére halasztott. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. Ezen a napon volt az Esperesek Kollégiumának ülése Nagyváradon. SZEPTEMBER 24-én tartották a Királyhágómelléki Református Lelkészértekezleti Szövetség ülését Nagyváradon (lásd: Partiumi Közlöny 2008/9. számát). SZEPTEMBER 25-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai számára szervezett gyantai Gólya-tábort nyitotta meg. Forró László elõadótanácsos megbeszélést folytatott a Magyar Környezetvédelmi Minisztérium megbízottjával az egyházi földek hasznosításának (klímaerdõ telepítése) ügyében. Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos tartalmas beszélgetést folytatott az 1981 és 1985 között végzett lelkipásztorokkal való találkozón. SZEPTEMBER 26-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ részt vett a Miskolci Közéleti Akadémia nyitórendezvényén, majd harangavató istentiszteletet tartott a Miskolci Megyei Kórház imaházában. Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos Berekfürdõn vett részt a gyermekmunkával kapcsolatos KOEN-tanácskozáson. SZEPTEMBER 27-én Csomay Árpád generális direktor Biharszentjánoson tartott szüreti hálaadó istentisztelet. SZEPTEMBER 27-28-án Tõkés László püspök és dr. Hermán M. János elõadótanácsos részt vettek a (Folytatása a 8. oldalon)
8. OLDAL III. Felvidéki-Partiumi Találkozó során létrejött testvéregyházi találkozón, valamint a dunaszerdahelyi református templom felépítésének 10. évfordulója és a Biblia éve alkalmából rendezett Biblia-kiállításon (lásd: Partiumi Közlöny 2008/9. számát). SZEPTEMBER 28-án délelõtt Csûry István helyettes püspök a Mozgássérültek Vasárnapján hirdette Isten Igéjét Koltón. Délután a gyantai gyülekezet hálaadó istentiszteletén szolgált. SZEPTEMBER 29-én Csûry István helyettes püspök részt vett a Romániai Református Zsinat ülésén. SZEPTEMBER 30-én Csûry István helyettes püspök a Generális Konvent elnökségének gyûlésén volt Budapesten. SZEPTEMBER 30-án Csomay Árpád generális direktor a Nagyvárad-újvárosi gyülekezetben tartott evangelizációs istentiszteleten szolgált. SZEPTEMBER 30-án Csomay Árpád generális direktor Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos társaságában látogatást tett a nagyváradi Hajléktalan Missziós Központban. OKTÓBER 1-jén Tõkés László püspök és Tolnay István tanügyi elõadótanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem Egyetemi Tanácsának ülésén vettek részt. Az ülés napirendjén az új rektor megválasztása szerepelt. A gyûlést követõen sajtótájékoztatót tartottak. OKTÓBER 3-án Tõkés László püspök elnökletével Nagyváradon tartották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának ülését. Tõkés László részt vett a PKE tanévnyitó ünnepélyén, valamint megnyitotta a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh által rendezett kiállítást is. OKTÓBER 4-én Forró László elõadótanácsos Érmihályfalván megbeszéléseket folytatott INTERREG pályázati lehetõségek ügyében. OKTÓBER 5-én Tõkés László püspök Szatmárnémetiben hálaadó istentiszteletet tartott a parókiális épületek felújításáért. OKTÓBER 5-én Csûry István helyettes püspök a pusztaújlaki templom felújításának ünnepén hirdette az Igét. OKTÓBER 6-án Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos megbeszélést tartott a Hulp Oost Europa két képviselõjével. OKTÓBER 6-9. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. OKTÓBER 6-8. között Csomay Árpád generális direktor részt vett Berekfürdõn a Kárpát-medencei Missziói és Diakóniai Vezetõk Konferenciáján. OKTÓBER 6-27. között rendezték meg a III. Nemzetközi Orgonafesztivált a Nagyvárad-Rogériuszi Református Egyházközségben. OKTÓBER 7-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos beszámolót tartott a Berekfürdõn megszervezett Kárpát-medencei Diakóniai találkozón. OKTÓBER 8-10. között Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos Németországban, Hofgeismarban volt, az Europa mal anders projekttel kapcsolatos megbeszélésen. OKTÓBER 9-én Csomay Árpád generális direktor Nagyváradon elõadást tartott a Felekezetközi Biblia-Társulat Konferenciáján, A Biblia – az élet könyve címmel. OKTÓBER 10-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ EP-sajtóértekezletet tartott. OKTÓBER 10-én Forró László elõadótanácsos a lelkészi állás betöltése ügyében tartott rendkívüli presbiteri gyûlésen vett részt Tasnádon. OKTÓBER 10-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos fogadta a párizsi Kulturális Központ képviselõjét a Partiumi Keresztény Egyetemen. OKTÓBER 11-én Tõkés László püspök Kaposváron részt vett a IV. Klebelsberg Pedagógiai Napon, ez alkalommal megkoszorúzta Klebelsberg Kunó gróf szobrát. OKTÓBER 12-én Csûry István helyettes püspök a kiskolcsi templom felújítási munkálatainak befejezését ünnepelte a gyülekezet közösségében OKTÓBER 13-16. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. OKTÓBER 14-én Szûcs Éva osztályvezetõ részt vett a nagyváradi vallástanárok elsõ találkozóján, melynek témája: a Biblia Éve és a Biblia-busz város-evangelizációs program elõkészítése volt.
PARTIUMI KÖZLÖNY Ezen a napon ismét napirendre került a Szatmári Református Gimnázium ingóságainak visszaszerzése ügyében az Egyházkerület által indított per a Szatmári Törvényszéken, melyet ismételten elhalasztottak. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. OKTÓBER 16-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ jelen volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Gólyabálján. OKTÓBER 16-án Csûry István helyettes püspök Bogdándon, Nagy Sándor esperes édesapjának temetésén végzett szolgálatot Bogdán János lelkipásztorral és a Nagykárolyi Egyházmegye lelkészeivel együtt. OKTÓBER 15-én Máthé Edith jogtanácsos képviselte az Egyházkerületet a Nagyváradi Ítélõtáblánál abban a Bátori-perben, amely során az Egyházkerület fellebbezett a Szatmári Törvényszék kedvezõtlen határozata ellen. Az Ítélõtábla helyt adott az Egyházkerület fellebbezésének és megítélte a perköltséget az Egyházkerület javára. OKTÓBER 17-én Csomay Árpád generális direktor Budapesten részt vett a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve kapcsán megrendezett 15. Jubileumi Nemzetközi Konferencián. Köszöntése rendjén Tõkés László püspök üdvözletét is tolmácsolta. OKTÓBER 17-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos részt vett a Partiumi Keresztény Egyetem vezetõségének megbeszélésén a budapesti Miniszterelnöki Hivatalban az egyetem költségvetésével kapcsolatban tartott egyeztetésen. OKTÓBER 17-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos találkozót tartott az Egyházkerületben mûködõ diakóniai intézmények munkatársaival. OKTÓBER 17-18-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ, valamint más egyházi elöljárók ökumenikus konferencián vettek részt Nagyváradon, melynek címe: Kereszténység és Európa (lásd: Partiumi Közlöny 2008/9. számát). OKTÓBER 18-án Tolnay István tanügyi elõadótanácsos a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szenátusának ülésén vett részt. OKTÓBER 18-án Csûry István helyettes püspök elõadást tartott az Újszentesen megrendezett Nõszövetségi Vezetõk Konferenciáján. Az értekezleten Csomay Árpád generális direktor is részt vett. OKTÓBER 20-án került sor a Nagyváradi Bíróságon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ingóságaira vonatkozó per tárgyalására, melyben a Visszaszolgáltató Bizottság kérésére ismét halasztott a bíróság. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. OKTÓBER 20-22. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Strasbourgban. OKTÓBER 21-én Csomay Árpád generális direktor Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsos kíséretében Nagykárolyban járt, hogy elõkészítse az Egyházkerületi Közgyûlést és megszervezze az ún. Biblia-buszt. OKTÓBER 21. – NOVEMBER 6. között Csûry István, egyházkerületünk helyettes püspöke szolgálati úton felkereste a Kanadában élõ református gyülekezeteket a következõ városokban: Toronto, Delhi, Edmonton, Calgary, Vancouver. A szolgálati út elsõ állomáshelyén a Torontói Elsõ Magyar Presbiteriánus egyházközség templomában igehirdetésre került sor. Ezt követõen a gyülekezet közös ebédjén a helyettes püspök Károli Gáspár Biblia-fordításáról tartott elõadást. Délután a Torontói Magyar Házban megemlékeztek az 1956-os eseményekrõl. Vass Zoltán lelkész bemutatta a város nevezetességeit, meglátogatták a Cnox Teológiát. A reformáció és a forradalom jegyében a Delhi gyülekezetben hirdette Isten Igéjét Csûry István. Ezt követõen a gyülekezeti tagokkal együtt szeretetvendégségen vett részt. A Reformáció Emléknapjának elõestéjén a helyettes püspök Edmontonban prédikált. Pungur József lelkipásztor és Faluvégi Péter presbiter családjával fogadta nagy vendégszeretettel. Meglátogatták az edmontoni egyetemi kampuszt. Calgaryban a helyettes püspök a Reformáció Emléknapján hirdette Istennek Igéjét. A gyülekezet vacsoráján összegyûjtött adományból összesen négy ösztöndíjjal ajándékozták meg a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóit és egy tanárát. Gödöllei Károly lelki-
pásztor meghívására Csûry István részt vett a gyülekezet presbitergyûlésén. Vancouverben Szigeti Miklós és családja fogadta a helyettes püspököt. A vasárnap délelõtti istentisztelet folytatásaként a gyülekezet évi Nagyvacsoráján Románia helyzetérõl, valamint a magyarok sorsáról szólt a beszámoló. A szolgálati út Torontóban fejezõdött be. Itt tartotta a Kanadai Magyar Lelkészegyesület évi közgyûlését. Csûry István h. püspök tájékoztatta lelkésztársait a Kárpát-medencei egyháztestek életérõl és munkájáról. OKTÓBER 22-én Forró László elõadótanácsos Budapesten pályázati ügyeket tárgyalt a Corvinus Zrt-vel. OKTÓBER 23-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ a Nemzeti Ünnepünk alkalmával szervezett rendezvényeken vett részt. OKTÓBER 24-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Székelyudvarhelyen munkamegbeszélést folytatott a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének vezetõivel. Ezt követõen EP-közéleti fórumon vett részt. Utána Csíkszeredába utazott, ahol találkozott Sólyom László államelnökkel. OKTÓBER 24-én Csomay Árpád generális direktor részt vett a Bihari Egyházmegye Tanácsülésén Nagyváradon. OKTÓBER 25-én Csomay Árpád generális direktor zsûrizett az Egyházmegyei Bibliavetélkedõn Nagyvárad-Velencén. Forró László elõadótanácsos a temetõkápolna avatásán vett részt Kügypusztán. Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos Igét hirdetett az Egyházkerületi Presbiteri Szövetség vezetõségi találkozóján, majd Nagyvárad-Réten szolgált. OKTÓBER 25-26-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ egyházi-közéleti látogatást tett Kárpátalján dr. Hermán M. János elõadótanácsos társaságában. Nagydobronyban református iskolai csendesnapon és konferencián vettek részt, ahol a püspök-képviselõ az 1989-es temesvári forradalomról tartott elõadást a népes gyülekezet elõtt. Az ünnepségen jelen voltak Fábián Tibor és Wagner Erik egyházi lapszerkesztõk is. Az iskolások mûsorát követõen egyházi elnökségi találkozóra került sor. Vasárnap Tõkés László püspök alkalmi istentiszteletet tartott, majd Ungváron találkozott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetõségével. OKTÓBER 27-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon részt vett a III. Nagyváradi Nemzetközi Orgonafesztivál záró-hangversenyén. OKTÓBER 27-én Forró László elõadótanácsos ingatlanhasznosításról tárgyalt a budapesti Architecteam céggel. OKTÓBER 28-29. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. OKTÓBER 30-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon EP-sajtóértekezletet tartott, majd részt vett Tolnay István tanügyi elõadótanácsossal a Partiumi Keresztény Egyetem tanári és hallgatói fórumán. OKTÓBER 31-én Tõkés László püspök együtt imádkozott az Egyházkerület elöljáróival és a nagyváradi reformátusokkal a Nagyvárad-újvárosi templomban tartott reformációi ünnepségén. Az istentiszteleten Igét hirdetett Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök. Az ünnepséget követõ szeretetvendégségen megbeszélést folytattak a kárpátaljai magyar reformátusok megsegítésének lehetõségeirõl. NOVEMBER 1-2-án dr. Hermán M. János elõadótanácsos Igét hirdetett és úrvacsorát osztott Koltó és Katalin egyházközségeiben. NOVEMBER 2-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyvárad-olasziban reformációi istentiszteletet tartott. Csomay Árpád generális direktor a Halottak Napja alkalmával gyászistentisztelet tartott a biharszentjánosi temetõben. Délután Isten Igéjét hirdette az AradBelvárosi Egyházközségben, ahol harangot szenteltek. NOVEMBER 3-6. között Tõkés László európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. NOVEMBER 4-én a Szatmári Törvényszék napirendre tûzte a Szatmári Református Gimnázium ingóságaira
PARTIUMI KÖZLÖNY vonatkozó pert, melyben határozatot hozott az illetékességre vonatkozóan, és átutalta az ügyet a Nagyváradi Ítélõtábla hatáskörébe. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. NOVEMBER 7-én Tõkés László püspök, valamint több egyházkerületi elöljáró részt vett az egyházi iskoláink államosításának 60. évfordulója alkalmából Nagyváradon, az Egyházkerületi Székház Dísztermében megrendezett konferencián (lásd Partiumi Közlöny 2008/10. számát). Csûry István helyettes püspök a Tiszántúli Presbiteri Szövetség berekfürdõi konferenciáján tartott elõadást. Forró László elõadótanácsos Budapesten tárgyalt az Új Kézfogás Közalapítványnál a földpályázatok lezárásának ügyében. NOVEMBER 9-én Tõkés László püspök Paptamásiban megemlékezõ istentiszteletet tartott, majd a második világháború áldozatául esett honvédek és polgárok emlékmûvét avatta fel. Forró László elõadótanácsos Kótaj Református Egyházközség lelkészbeiktatásán vett részt. NOVEMBER 10-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ látogatást tett Radu Þârle Bihar megyei tanácselnöknél. Csûry István helyettes püspök Szilágysámsonban szolgált az õszi imahét elsõ napján. NOVEMBER 10-13. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el, és fogadta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács küldöttségét Brüsszelben. NOVEMBER 11-én dr. Hermán M. János elõadótanácsos Debrecenben az Akadémiai Bizottság Házában vett részt a Michiel de Ruyter és Magyarország címû könyv bemutatóján. Csomay Árpád generális direktor részt vett az egyházmegyei lelkészértekezleten Biharszentjánoson. Máthé Edith jogtanácsos az ausztriai Badenbe utazott Susanne von Zahna asszony hagyatékának intézése ügyében, és átvette a kb. 400 könyvet tartalmazó hagyatékot. NOVEMBER 13-án Forró László elõadótanácsos Bihardiószegen, Székelyhídon és Nagykárolyban gyülekezeti ügyeket rendezett, valamint elõkészítette a közelgõ egyházkerületi közgyûlést. Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos Brüsszelben a Európai Parlamentben tartott elõadást A protestáns nõ spiritualitása és ennek hatása a 21. században címmel. Csomay Árpád generális direktor a Gustav Adolf Werk (GAW) közgyûlésén vett részt Kolozsváron. NOVEMBER 14-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban tartott Fejedelmi Emléknapon megkoszorúzta Bethlen Gábor fejedelem szobrát. NOVEMBER 14-én került sor az Esperesek Kollégiumának ülésére. NOVEMBER 15-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának 5. évfordulóján jubileumi ülést tartott Kolozsváron (lásd: Partiumi Közlöny 2008/10. számát). Tõkés László püspök-elnök sajtótájékoztatót tartott az ülés után, majd Marosszentgyörgyön közösségi választási fórumon vett részt. Csûry István helyettes püspök részt vett a Segítõ Jobb és a Római Katolikus Egyház Szemészeti Klinikájának átadásán. NOVEMBER 16-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Mezõpaniton és Nyárádszentbenedeken közösségi választási fórumon vett részt. NOVEMBER 16-án Csûry István helyettes püspök Lázáriban hirdette Isten Igéjét. NOVEMBER 16-án dr. Hermán M. János elõadótanácsos Hegyközszáldobágyon prédikált. NOVEMBER 17-én döntést hozott a Nagyváradi Bíróság a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium ingóságaira vonatkozó perben az illetékességet illetõen, és átutalta az Ítélõtábla hatáskörébe az ügyet. Egyházkerületünket ez alkalommal is Máthé Edith jogtanácsos képviselte. NOVEMBER 17-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos részt vett a 2000-ben és 2001-ben végzett kollégákkal rendezett lelkésztalálkozón.
NOVEMBER 17-18 között Csûry István helyettes püspök részt vett a Diaszpóra Konferencia budapesti ülésén, ezt követõen pedig a Generális Konvent elnökségi ülésén. NOVEMBER 17-20. között Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Strasbourgban. NOVEMBER 18-án Forró László elõadótanácsos a Vidékfejlesztési konferencia – Tövishát kisrégió létrehozása elnevezésû rendezvényen vett részt Hadadon. Csomay Árpád generális direktor és Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos részt vettek a Zsinat Missziói és Diakóniai Bizottságának munkaülésén Kolozsváron. NOVEMBER 18-19-én dr. Hermán M. János elõadótanácsos Család – Egyház – Társadalom címû keresztyénpolitikai konferenciát szervezett és moderált. NOVEMBER 19-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos megszervezte az elsõ találkozót a nagyváradi lelkipásztorok és vallástanárok számára. Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Kristófi János orgonaestjén vett részt. NOVEMBER 21-én Egyházkerületi Közgyûlésen vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárói. Délelõtt Igét hirdetett Forró László elõadótanácsos. Délután lelkészszentelésre került sor, melyen Csûry István helyettes püspök végzett igei szolgálatot. Ezt követõen átadták az idei Pro Ecclesiaés Pro Partium-díjakat, az ünnepség után pedig az érdeklõdõk megtekinthették a dr. Hermán M. János által szervezett Biblia-kiállítást, majd Tõkés László püspök és az egyházkerületi elöljárók megkoszorúzták Károli Gáspár szobrát. NOVEMBER 22-én Forró László elõadótanácsos Debrecenben INTERREG pályázati lehetõségeket egyeztetett. NOVEMBER 22-én Érmindszenten, Ady Endre születésének 131. évfordulójára rendezett ünnepségen Csûry István helyettes püspök hirdette Isten Igéjét (lásd összeállításunkat a 10. oldalon). NOVEMBER 23-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nyárádszeredán alkalmi istentiszteletet tartott, majd itt és Erdõszentgyörgyön közösségi választási fórumon vett részt. NOVEMBER 23-án Csomay Árpád generális direktor hirdette Isten Igéjét a nagyváradi Ady-szobornál, valamint Kisnyégerfalván a szórványközpont-avató hálaadó istentiszteletén. NOVEMBER 24-25-én Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõi teendõit látta el Brüsszelben. NOVEMBER 25-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ közösségi választási fórumokon vett részt Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen. NOVEMBER 25-én Tolnay István tanügyi elõadótanácsos részt vett a Romániai Református Pedagógiai Intézet konferenciáján. NOVEMBER 26-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ látogatást tett a tusnádfürdõi önkormányzatnál; sajtótájékoztatót tartott Sepsiszentgyörgyön, majd közösségi választási fórumokon vett részt Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. NOVEMBER 27-én Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Oroszhegyen tartott alkalmi látogatást, majd Zetelakán, Gyergyószentmiklóson és Szovátán közösségi választási fórumon vett részt. NOVEMBER 27-én Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadótanácsos részt vett a Healing of Memories megbeszélésén. NOVEMBER 28-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ Nagyváradon a Pro Universitate Partium Alapítvány Alapítóinak Közgyûlésén vett részt, majd a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh évfordulói Schubert-estjén volt. NOVEMBER 30-án Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ hálaadó úrvacsorai istentiszteletet tartott Köröstarjánban, Oláhszentmiklóson, valamint Budapesten a Julianus Alapítvány jótékonysági hangversenyén volt jelen, melyet a csángó-magyarok javára szerveztek. NOVEMBER 30-én, advent elsõ vasárnapján, Csûry István helyettes püspök Szatmárnémeti gyülekezetében szolgált.
9. OLDAL
KÖZLEMÉNY A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 2008. december 14-én, Pélmonostoron ünnepelte meg fennállásának 15. évfordulóját. A Pátria Szálloda Kristálytermében megtartott ünnepi alkalomra a határon túli magyar testvérszervezetek és pártok vezetõi is meghívást nyertek. Az évfordulói díszgyûlést megtisztelték jelenlétükkel, és alkalmi beszédben köszöntötték a HMDK születésnapját: Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártjának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnöke és Szép Gyula RMDSZ-alelnök. Szintén jelen voltak még és ünnepi beszédet tartottak Davorin Bubaloviæ, Pélmonostor polgármestere, Kresimir Bubalo, a horvátországi Baranya megye fõispánja, Györkös Péter, Magyarország zágrábi nagykövete és Tiffán Zsolt, a Fidesz – Magyar Polgári Párt képviseletében. Az ünnepi díszülés népes közönségét Pasza Árpád elnök köszöntötte. Az eltelt „15 esztendõrõl 15 percben“ számolt be Jakab Sándor ügyvezetõ elnök. A HMDK a történelmi VMDK mintájára, hosszas vajúdás és akadályoztatás nyomán – hivatalos formában – végre 1993-ban jöhetett létre. „Az elsõ, az 1997-ig tartó, általunk hõsinek nevezett idõszak legfontosabb feladatai közé tartozott a háború miatt szétszakadt magyarság összetartása, a menekültjeink és az elfoglalt területen maradt nemzettársaink gondjainak enyhítése… az oktatás és a hitélet mostoha körülmények között való megszervezése, a politikai tevékenység felvállalása…“ – mondotta egyebek mellett Jakab Sándor. A máig tartó, második korszakban a HMDK aktív szereplõje lett a visszatérés, a békés reintegráció megszervezésének. Kivette a részét a háború utáni újjáépítésbõl, újjászervezte és felélesztette a közmûvelõdést, az anyanyelvû oktatást és a kisebbségi érdekvédelem egészét. 1992-ben, 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban sorozatban megszerezte a horvátországi magyarság rendelkezésére álló, egyetlen parlamenti képviselõi helyet. A nagy vérveszteséget szenvedett és lélekszámában igencsak megcsappant, mintegy húszezernyi drávaszögi és szlavóniai magyar ugyan alkotmány biztosította jogokkal és kulturális autonómiával rendelkezik, valóságos helyzete azonban már távolról sem mondható ilyen jónak. Ez különösképpen az eszéki magyar oktatási és mûvelõdési központ jelenlegi válságában érhetõ tetten. A HMDK másfél évtizedes fennállását Tõkés László püspök, európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is sorstársként, testvéri hangon üdvözölte. Megelõzõ délvidéki, ausztriai, felvidéki és kárpátaljai látogatásai sorában, Pélmonostoron – egyebek mellett – azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben a horvátországi magyarság ügyének képviseletét is hivatásának tartja. A Kárpát-medencében egyetlen közös magyar nemzeti ügy létezik – és ennek szellemében járt követségben idén novemberben, Brüsszelben a Kárpát-Medencei Magyar AutonómiaTanács küldöttsége, – többek között – Jakab Sándor ügyvezetõ elnök részvételével. A kicsiny horvátországi magyar közösség ügye éppen azáltal válik európai üggyé, hogyha tizennégy-tizenöt milliónyi magyarságunk érdekeit nemzetközi szinten egymással összefogva tudjuk képviselni – mondotta európai képviselõnk. Tõkés László külön is kiemelte, hogy hosszú idõ után végre a horvát és a magyar érdekek – egészükben véve – egybeesnek. Schmitt Pál, a magyar néppárti EP-delegáció elnökének üzenetéhez kapcsolódva, azt is kihangsúlyozta, hogy az elválasztó határok megszûnésével maga az ún. határkérdés is megszûnik – és ezáltal megnyílik az út Trianon „gyógyítása“ irányába. Az évfordulói ünnepség végeztével, budapesti vendégmûvészek reneszánsz zenei mûsorát követõen az Ács Gedeon életmûdíj átadására került sor. Post mortem kitüntetésben részesült Szloboda János, a HMDK egyik jeles alapítója. Pélmonostor, 2008. december 14. TÕKÉS LÁSZLÓ EP-képviselõ Sajtóirodája
10. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
ADY-EMLÉKÜNNEP A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh és Tõkés László Európai Parlamenti Irodája emlékprogramokat szervezett Ady Endre születésének 131. évfordulója alkalmából. November 22-én tíz órakor az érmindszenti református templomban istentisztelettel kezdõdtek az ünnepi események, ahol Csûry István helyettes püspök hirdette Isten Igéjét. Az egybegyûlteket Nagy Sándor nagykárolyi esperes köszöntötte, majd Kovács Zoltán egyházkerületi fõgondnok, Érmihályfalva polgármestere beszélt a nagy költõ életmûvének társadalmi jelentõségérõl, a magyar sors költõjérõl. Tizenegy órától Ady Endre szobránál emlékbeszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Szilágyi Mátyás, a kolozsvári magyar fõkonzul, Varga Attila szatmári RMDSZ-es képviselõjelölt és Tõkés László püspök, EP-képviselõ. Ady munkás-
ságáról értekeztek: Székelyhidi Ágoston író, politikus, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke – majd sor került a költõóriás szobrának megkoszorúzására. November 23-án, vasárnap tíz órától a Nagyvárad-újvárosi református templomban került sor az ünnepi istentiszteletre, majd dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész bemutatta a Babits és Erdély címû kötetet. Ezután megkoszorúzták a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának belsõ udvarán felállított Ady-emléktáblát. Itt Barabás Zoltán költõ tolmácsolta Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnökének üzenetét, és Kiss Attila magyarországi képviselõ, Hajdúböszörmény polgármestere mondott ünnepi beszédet. Ezt követõen az emlékezõk a nagyváradi Ady Endre szoborhoz és Emlékmúzeumhoz zarándokoltak, hogy elhelyezzék a kegyelet koszorúit.
Nyilatkozat Ady Endre születésének évfordulóján az érmindszenti zarándoklat résztvevõi arról gyõzõdhettek meg, hogy – ha lehet – a Költõ szülõfalujának helyzete ma rosszabb, mint 131 évvel ezelõtt volt. Akik viszont a székelység helyzetérõl szóló legújabb felmérés adataival találkoznak, szintén azt látják, hogy Székelyföld gazdasági lemaradottságán az utóbbi mintegy két évtizedben sem sikerült változtatni, s az országos átlagnál itt jóval nagyobb a szegénység. Szórvány- és tömbmagyarságunk elszomorító állapota híven tükrözõdik ebben a két mintaesetben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási sikerpropagandájával éles ellentétben álló helyzet a magyar politikai képviseletet kisajátító szervezet két évtizedes regnálásának a képét is híven tükrözi. Erdélyi magyarságunk helyzete változásért kiált. Ugyanez mondható el az egész országról – az 1989ben elkezdõdött rendszerváltozás viszonylatában. Mindezek ellenére a küszöbön álló országos választások politikai színterén tovább folyik a versenypártok – köztük az RMDSZ – tülekedése a koncért, a hatalomért. A magyar „érdekszervezet” képtelen a változásra, a megújulásra, az összefogásra. Nemzeti érdekeink képviseletét a szûkkeblû pártérdekek javára rendre szem elõl téveszti, és egész politikáját, mostani választási korteshadjáratát a hatalomhoz – az újbóli kormányrajutáshoz – való görcsös ragaszkodás jellemzi. Ebben a tekintetben is mementóul szolgál a Neptun-gate 15. évfordulója. A parlamenti választások továbbra is az RMDSZ hatalmi egyeduralmának, illetve romániai magyar totalitárius egypártrendszerünknek az átmentésérõl szólnak. Ebbõl a szempontból – a demokratikus jogállamiság útján – még a román politikum is megelõz bennünket. Ez az oka annak, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a polgári erõk minden igyekezete ellenére sem tavaly õsszel, sem idén nyáron nem valósulhatott meg az erdélyi magyar nemzeti összefogás, és a tárgyaló felek között nem jöhetett létre a választásokra tekintõ megegyezés. Egészében véve ezeket az állapotokat tükrözi a folyamatban lévõ választási kampány. A hatalmát és egyeduralmát átmenteni akaró RMDSZ-nomenklatúra nem válogat az eszközökben. Beszédes jellemvonásai és kirívó példái ennek: a hamis siker- és egységpropaganda; a Nyakó–Újhelyi-féle gátlástalan szavazatszerzõ ellenségképfestés; egyházaink pártpolitikai célokra való szentségtelen felhasználása, illetve azok kormánypénzekbõl való „megvásárlásának” nemtelen eszközei; a hazai magyar sajtó monopóliumának birtoklása; vagy az olyanfajta botrányos esetek egész sora, mint például a sorozatos ravatalozó-avatások és halottasház-alapkõletételek alkalmai, melyeken az RMDSZ magas rangú tisztségviselõi a „magyar jövõ” morbid meghirdetésével próbálnak még több szavazatot begyûjteni. Az RMDSZ választási kampánya mostanra már egy „Megéneklünk, RMDSZ!” fesztivitás-sorozattá alakult át – a Cântarea României mintájára. Ebben az összefüggésben még Reményik Sándor versének parafrázisa is idetalál, ti. az RMDSZ-propaganda a mohó szavazatszerzés céljából még „a Templomot és az Iskolát sem
hagyja” – nem kíméli. Ez utóbbi, vagyis a magyar tanintézetek átpolitizálása maholnap már-már a „politikai pedofília” szintjét is eléri. A versenypárti, önreklámozó „hazugságbeszéd” politikai diskurzusában mint mindig, most is elsikkad a lényeg, a magyar képviselet tulajdonképpeni tétje: – egyebekkel együtt – Trianon gyógyítása és a nacionálkommunizmus utáni jóvátétel; elszegényedett népünk, a bérbõl és fizetésbõl élõk, falvaink és parasztjaink siralmas helyzete; az asszimiláltak és a kivándoroltak sorsa; a kulturális, tanügyi, önkormányzati és területi autonómia ügye; magyar történelmi egyházaink hátrányos megkülönböztetése; Székelyföld és Erdély más magyar vidékei és települései románosításának a folytatódása, vagy éppenséggel az önálló magyar felsõoktatás és a Parlament asztalán elfektetett kisebbségi törvénytervezet akut kérdése. Az ilyenképp körvonalazódó körülmények, az utóbb bevezetett egyéni szavazókörzetes választási rendszer keretei, és az RMDSZ által reánk kényszerített, antidemokratikus egypártrendszer korlátai között nem marad más lehetõségünk, mint az, hogy élve a lelkiismereti szabadság és a korlátozottan szabad választás jogával: megválasszuk azokat az emberileg, erkölcsileg és politikailag hiteles parlamenti képviselõés szenátorjelölteket, akikben megbízhatunk – legyenek azok akár az RMDSZ színeiben, akár függetlenként induló jelöltek. Ennek kapcsán tisztán kell látnunk, hogy nem mindenki, aki magyar, hiteles jelölt, másfelõl pedig, hogy az RMDSZ-jelöltség önmagában nem hitelesíti – nem legitimálja – a magyar jelölteket. Ennek megfelelõen, az RMDSZ által sulykolt, hamis pártegység sem igazolhatja olyan hitelét vesztett, levitézlett, korrupt, érdemtelenül futtatott pártkatonák megválasztását, akik az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetének és az RMDSZ elhibázott politikájának a kialakulásáért – elsõrenden – felelõsek. Ne szavazzunk vakon a „Pártra”! Egy népes, de felhígult képviseletnél jobb egy kisebb, de minõségi parlamenti jelenlét. Nem igaz az, hogy: „A független jelöltekre leadott szavazatok elvesznek” – amint ezt az RMDSZ-propaganda állítja. Inkább szavazzunk a hiteles független, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-jelöltekre. Ezt a szabad és demokratikus jogunkat maga a törvény biztosítja. Emlékeztetésképpen: gondoljunk az RMDSZ által félresiklatott 2004-es államelnök-választásra (1), valamint a Bãsescu elnök menesztésére kiírt, RMDSZ által elhibázott népszavazásra (2) – pozitív példaként pedig a Magyar Polgári Párt által idén elért székelyföldi helyhatósági eredményekre (1), nem utolsó sorban pedig a tavaly novemberi európai parlamenti választásokra (2). Erdélyi magyarságunk jövõje a választás tétje! Sepsiszentgyörgy, 2008. november 26. TÕKÉS LÁSZLÓ, az EMNT elnöke, EP-képviselõ
LEVÉLFÉLE ODAÁTRA Ady Endre születésének 131. évfordulója alkalmából „Kisértetes nálunk az Õsz / S fogyatkozott számú az ember: / S a dombkerítéses síkon / Köd-gubában jár a November.” – mormoltam magamban sokszor elmondott nagy versed sorait, miközben a hideg holdfénybe ájult, alvó Érmindszentre gondoltam és Reád, aki már csaknem kilencven esztendeje „ott magadban fekszel” és nem is sejted „hogy rádió van és hogy / a tengert átrepülték / és drót nélkül beszélnek / ma Pestrõl Hollywooddal”. „És nem tudod, hogy itt fent / mi mindent írtak össze / Felõled már azóta…”, s rajtad már senki, de senki sem kérheti számon, hogy „lesz-e holnap / új, mûvelt Magyarország / és emberséges élet? / és érdemes-e itt még / kiállni tiszta szívvel / és megbûnhõdni versben / a múltat és jövendõt?” (Emõd Tamás). Hibbant, vak éjszaka volt. Álmatlanul kókadozva ültem kopott íróasztalomnál. Olvasólámpám gyér fénye lidércesen vetült az üres papírlapra. Hirtelen elfogott a borzongás. Úgy éreztem magam, mint egy réges-régen magára hagyott tárnalakó, akinek váratlanul arcába csap egy bányászsisakra szerelt lámpa fénycsóvája… Látod, tehetetlenségemben mennyi mindent összefecsegek magamról, ahelyett, hogy leírnám Neked: itt és most gyász és bányászhalál híre járja. De mifelénk most ez a legkevésbé fontos. Mit nekünk a nyomor, a húsevõ virágként tenyészõ kelet-közép-európai kiszolgáltatottság, az újan globalizálódó rabszolgaság! Egész este a televízióban gõzerõvel folyt a választási kampány. Kis balkáni senkik, dölyfös perc-emberkék, a mindegybõl is pompásan megélõ kufárok szorongatták egymás torkát, igyekezvén egymás elõl elhappolni a még lophatót. Ezzel egyidõben minden „magyar csatornán” két eszelõs kormányfõ mocskolta egymás népét – fõ mûsoridõben és közpénzen! Nem kétséges: ismét mélypontra kerültünk. Arany János, József Attila és Illyés Gyula fajtája maholnap elfeledi anyanyelvét is, mert nap mint nap romló írással, igénytelenül összezagyválva hetet-havat, immár ékezetek nélkül üzenget egyik mobiltelefonról a másikra. A bajt csak bokrosítja, hogy ma-
PARTIUMI KÖZLÖNY gyarjainkból lassan kihalnak „az erkölcsképzõ szervek” (Dr. Hegedüs Loránd)! És mindez mintha valami elõre megírt, ördögi terv szerint történne. Már mint a mélymagyarosítás. Józan ésszel végiggondolva az egészet, már azon sem csodálkozik az ember, hogy a valamikori történelmi határaink szélére telepedett, ott sokáig meghúzódott nációk – elesett állapotunkon felbuzdulva – ezzel visszaélnek, és már jóideje velünk járatják a bolondját. Gyalázat, hogy a harmadik évezred elején – vérzivatarok, padlássöprések, gulágok, temérdek szenvedés, megannyi kismacska módjára vízbefojtott so-
vány remény pusztulása nyomán – ismét országrontásban élünk. Gyalázat, hogy az elvesztett erdélyi „bölcsõháború” után már önmagunkat is kezdjük odahagyni. Mindannyiszor beleborzongok, ha arra gondolok, hogy hol, miért és legfõképpen „kikkel zabáltatom a szívverésemet” (Pilinszky János). Hidd el nekem, mostanság egyre többször ötlik fel bennem a Te nagy, mindmáig egyetemes érvényûvé kiterjeszthetõ látomásod. „Vak ügetését hallani / Eltévedt, hajdani lovasnak, / Volt erdõk és ó-nádasok / Láncolt lelkei riadoznak.” – írtad a ki-
11. OLDAL lencvennégy esztendõvel ezelõtti Nyugat egyik novemberi számában. Ismét november hava járja. Köröttem csupa jóarcú emberek állnak a morózus nagyváradi ég alatt, és kérve kérünk: kelj föl és indulj, Ady Endre! Keresd meg a hínárúton és vezesd vissza az eltévedt lovast! BARABÁS ZOLTÁN Elhangzott 2008. november 23-án Nagyváradon, Ady Endre emléktáblája elõtt.
A Magyar Sors költõje Mottó: „Be szép oly végzetes néppel Ugyanaznak tudni magunkat.” Tisztelt ünneplõ gyülekezet! Szeretett emlékezõk! Kedves magyar gondolkodást és magyar lelket ápoló és megtartó hallgatóság! Nekünk kötelességünk a magyar zarándokhelyeken megjelenni, emlékezni és az õsi magyar nagyság, az ösztönösen magyar lélek elõtt fejet hajtani. Igen, mert a 21. század elején Mindszent már nemzetünk zarándokhelyévé vált. Mindszent... Mindszent... A név olyan Adysan hangzik. Sokan azt gondolják, hogy maga a költõ adta ezt a nevet a szülõfalujának. Pedig õ is csak örökölte ezt, mint a magyar falut, a magyar patakot, a magyar tájat, a magyar nyelvet, a magyar lelket, a magyar gondolkodást, a magyar tragédiát. Örökségét megtartotta, ápolta, szerette, féltette, gazdagította, pallérozta és továbbadta az õt követõknek, az õt szeretõknek. Igazi örökös, igazi tulajdonos, aki tudja, hogy joga és kötelessége is szót emelni, ítéletet mondani, hangját hallatni az örökség védelmében. Az örökség nemcsak felhatalmaz, de kötelez is. Kötelez az õsökkel és az utódokkal szemben. Költõi nyelve sajátosan magyar, magyarul gondolkodó és beszélõ emberé. Az ösztönösség biztonságával és hatalmával gyakorolja az õsi örök magyarság uralkodó hatását. Így csak magyar lélek beszélhet, így csak magyar gondolkodásra simulhat a nyelv magyar ruhája, ez a költõ nem mesterkedéssel, nem is egy régi magyar nyelv tudatos utánzásával, hanem vére és lelke szerinti õs-ösztönnel beszéli az örök magyar nyelvet. (Makkai Sándor: Ond vezér unokája) Ezt a költõi öntudatot kell megértenünk, hogy érezhessük Ady költészetének, versei mondanivalójának mozgató rugóját. Ady „önlelkében élte át s mint saját tragikumát jajgatta el annak a nemzetnek végzetét, amely nem tud se élni, se halni”. Az Ótestamentum prófétáihoz hasonlóan ostorozza népe bûneit, és mint Jeremiás, személyi élményévé tette népe tragédiáját. Sorstragédia szerint élte meg nemzete tragédiáit. Ezeket felismerve, megértve mindenki felteheti a kérdést: Ki és mi neki ez a költõ? Hiszem és vallom, hogy minden korosztály mind a 20. században, mind a 21-ben megfogalmazta és megfogalmazza álláspontját, fenntartásait, kritikáit, csodálatát, elismerését költészetével szemben. Az az egy bizonyos, hogy aki Adyt hallja, ha ösztönösen magyar a lelke, ha erõszakkal nincs megrontva a hallása és ha nem hazudik,... tudja, hogy magyar lélek gondolkodásának és érzésének magyar muzsikáját hallja. Olyan muzsikát, amely nem mindennapi, amelyet ízlelgetve, hallgatva lehet megérteni, megfejteni. Ady Endre költészete lehet korkép, de mindenesetre kórkép is, „a mi szomorú és beteg korunk képe” – vallja Makkai Sándor kilencven évvel ezelõtt, de ma is érvényes megállapítással.
„Sósabbak itt a könnyek S a fájdalmak is mások Ezerszer Messiások A magyar Messiások Ezerszer is meghalnak S üdve nincs a keresztnek, Mert semmit se tehettek Oh, semmit se tehettek.” (Ady: A magyar Messiások) Ám ezerszer is vállalják megváltást ígérõ küldetésüket. Ez a konok mégis-kiállás jellemzõ kell legyen minden mai vezetõre, tisztséget vállaló magyarra, akik küldetésüket aprópénzre nem váltják. A nemzetért erõt, idõt, tudást, áldozatot kell bemutatni. Hisz Ady nem véletlenül ostorozza az uralkodó osztályt, amely szerinte méltatlan az uralomra, mert nem elég nagyszabású, nem elég tág horizontú, nem elég tehetséges ahhoz, hogy emberi módon tudjon uralkodni és vezetni. Általános bûnét ostorozza a magyar nemzetnek, amikor a történelem során a vezetést nem volt képes a „szellemi arisztokrácia legtehetségesebb, a legegyetemesebb látású és lelkületû, legmûveltebb és legkiválóbb jellemû fiainak kezébe tenni”. Korlátoltsággal, szûkkeblûséggel, pártoskodással nem csak porba hullatták, de el is taposták a tehetségeket, a talentumokat. „Senkinek sincs joga egy nemzeten uralkodni, csak a szellembeli és a jellembeli kiválóságnak. Minden egyébnek eszköznek kell lennie a szellem kezében.” Ezért üzenjünk mi is hadat „a törpeségnek, a szûkkeblû kicsinyességnek, elmaradottságnak, szellemi tunyaságnak, rosszakaratú butaságnak, hazudozásnak. Szegény és kicsi nemzet kisszerû, vagy középszerû szellemiség mellett nem élhet meg.” Tisztelt hallgatóság! Kedves testvéreim! Ma, Ady Endre 131. születésnapján, itt Érmindszenten, Ady kis református templomában, szülõfalujának közösségében, meg kell erõsítsük, hogy számunkra Õ az õsmagyar, aki Verecke híres útján jött és fülébe õsmagyar dal rivall, lelkének õsi gyökerei a „Szent Napkelet”. „A dal és szépség nyugtalan magyarját” váteszi sorslátással áldotta meg az Isten. Látta, hogy hiába fordulnak sikoltva Nyugat felé a Magyar szabadításért. A Kelettõl elszakadt magyar önmagától szakadt el, Nyugattal szemben idegen maradt. Erõit idegenek használták fel a saját céljaira. Az örök magyar tragédia Muhi és Mohács után, Adyban harmadszor jut öntudatra. Nyugat sokadszor tolta el a magyar nemzetet, és nem érkezett meg a nyugati szabadítás. Ady prófétai sorslátása által megjósolja, õsösztönösséggel megérzi a nemzet összeomlását és elõ-
revetítette azt, ami a 20. század elején be is következett, a jövendölés, a végzet. A magyarság utat tévesztett, mert idegent utánzott és szolgált, elvesztette élete sajátos célját, eredeti hivatását. „Pimasz, szép arccal látszik, hogy akar, De közben búsan lekönyökölt, Nyög, sír, ez az én fajtám, a Magyar. Olykor utálom, néha szeretem, Ennyi emberséges bánatot Nem adott volna más fajta nekem.” (Ady: Pimasz, szép arccal) Nemzet-féltésében szeretet, kétségbeesés van. Magyar költõ akart lenni, a magyaroknak írni, magyarul, magyar kezekkel. Nem büszkén, dicsekedve, de meghasonlottan, szomorúan megvallja, vállalja magyarságát. „Kicsi országom, újra meg újra Haza jön a fiad.” „Tied vagyok én nagy haragomban Nagy hûtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan Magyar.” „És jaj, hiába minden szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék, Százszor is, végül is.” Ma az új század kezdetén, mindenki, akinek füle van hallja meg a költõ sorshirdetésének élõ tanulságát: „a magyarságnak mássá, újjá kell lennie“. Valóban, a magyarságnak el kell hagynia azt a gyávaságot, hogy a mások életének, hátul cammogó, elkésett és majmoló utánzója legyen, tényleg föl kell szabadulnia abból a szolgaságból, hogy a maga bûneinek, akár a mások önzõ érdekeinek öntudatlan, léha szolgája legyen. Igaz, hogy a magyarságnak a maga életét kell élnie. Azaz a saját nemzeti jelleme és kultúrája által egyetemesen emberi értékû életet kell önmagából kitermelnie, s az élet minden területén megvalósítania. Vallotta 90 évvel ezelõtt nagy püspökünk, Makkai Sándor, és hazamenve az otthon maradottaknak elmondhatjuk, hogy a nemzet örök kérdéseiben 50, 90, 150 vagy 1000 éve megfogalmazott igazságok örök érvényûek. Csak a történelem színpadai és a szereplõk változnak. „Vidámuljunk, ha a bánat Fülünk közé vág is néha, Kín volt mindig itt a dacnak Legízesebb tápláléka.“ (Ady: Kín és Dac) Légy bizalommal Istenhez. (Jób 22,21) Érmindszent, 2008. november 22. KOVÁCS ZOLTÁN, a KRE fõgondnoka
12. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Ady történelmi fellebbezése Ünnepi beszéd születése 131. és utolsó megszólalása 90. évfordulóján Születése 131. évfordulóját üljük. Ez immár örök nemzeti emléknapnak számít. Most, 2008. november 22-én azonban Ady utolsó megszólalásának 90. évfordulójához is érkeztünk. Figyelmünket fordítsuk hát erre – hiszen az utolsó megszólalást okkal tekinthetjük szellemi végakaratnak. Ady utolsó megszólalása 1918 õszén és telén zárult. Abból az évbõl ez volt az utolsó maga válogatta kötet; A halottak élén megjelenését követõen még néhány költeményt, jegyzetet, nyilatkozatot ismerünk, no meg a közeli emberek emlékezéseit. Minden arra vall, hogy ebben az utolsó megszólalásban a költõi és eszmei azonosságélmény és azonosságtudat fordulata és összegzése látott napvilágot. Azonosságélményt és azonosságtudatot említünk. Ady mûvének eredetiségét és nagyságát ugyanis az alkotói személyiség különösen mély és gazdag azonosságélménye és azonosságtudata táplálta. Hatása is ebben és ezáltal nõtt történelmivé. De az utolsó megszólalásban mi is keltette azt a bizonyos fordulatot és összegzést? Tárgyi oldalon a külsõ körülményekre utalhatunk – az elsõ világháború 1914-es kitörésére, Magyarország és az osztrák-német-olasz katonai szövetségesi „tengely” 1918-as vereségére, a Kárpát-medencei magyarság nemzeti, területi, állami széthullására, végül az addigi világrend gyökeres változására. Ady aztán ebbõl a pusztító és véres kavargásból bontotta ki az azonosságélmény és az azonosságtudat érzelmi, eszmei, emberi, nemzeti, történelmi elemeit. Költõi és szellemi teljesítményének egyedülisége és maradandósága abban áll, hogy oly sok kortársi hagyatékkal szemben nyolcvan év múlva is érvényesnek bizonyult, bizonyul. Most, a 2008-as évfordulón, éppen ezért eredeti mivoltában érdemes felidéznünk. Ennek az utolsó megszólalásnak a forrását 1916-ban találhatjuk meg, a Csucsán töltött nyári hónapokban. Ady a háború közepette sûrûn húzódott el felesége családi birtokára, a Boncza-kastélyba. A zajongó és megrendítõ események azonban ott is utolérték, sõt legnagyobb teherrel éppen ott zúdultak rá. Augusztus 27-én Románia hadat üzent a már gyengülõ Osztrák-Magyar Monarchiának, és elfoglalta Erdélyt. A csucsai hegy lábánál kanyargó országúton nemsokára menekülõ magyarok ezrei vonultak éjjel-nappal. Ady felesége, Csinszka a naplójában ezt így örökítette meg: „Láttuk a hontalanná váltak karavánját, elnyomorodott öreg székelyeket, és éjszakánként hallgattuk a sebesültszállító vonatok halálsikolyait”. Ady maga levelekben panaszkodott hozzátartozóinak, barátainak: „Katonákat, menekülõket vendégeltem, s félig megõrültem... Az események, s amiket látnom kellett, tönkretettek. Semmi hitem. Minden ellenem és életem eredményei ellen van”. Igen, ezek az „ellene és élete eredményei ellen” irányuló események indították az utolsó megszólalás fordulatára és összegzésére. Az 1914-tõl 1918-ig összegyûjtött verseskötet, A halottak élén még a Mag hó alatt és A megnõtt élet ciklusokra épült. Ady a maga ,,fájdalmas, nagy életének” teljesedésérõl tett vallomást, arról, hogy ,,e tavaszt lombosan állom”, és „olyan nagy most az életem...“ Ezen a szilárd alapon szállt szembe a háborúval, és még élesebben a háború híveivel. De bizony az utolsó megszólalás 1918 õszén és telén már az alkotói személyiség különállásának feladását és az alázatos, önzetlen, hûséges szolgálat vállalását
mutatta. Adyt ez az új azonosságélmény és azonosságtudat a magára hagyott, mindenét elvesztõ, szenvedõ, de emberségében értéket hordozó és támaszra méltó magyarsághoz kötötte. Bölöni György szerint azokban a hónapokban Csucsán, majd Budapesten Ady „túlfeszített szenvedéssel és éberséggel” követte a katonai és a politikai eseményeket, azt, hogy „itt hullott össze a lábainál a régi Magyarország”. Lássuk a tényeket: 1918. június és szeptember között a gyõzelemre készülõ hatalmak Párizsban ülésezõ döntéshozói elismerték a csehszlovák, a szerb, a román nemzeti tanácsot – ezzel a történelmi Magyarország részein osztozkodó új államokat. Augusztustól ezek a nemzeti hadseregek be is nyomultak Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre. Október 31-én bizonytalan területtel és bizonytalan jogkörrel megalakult az „elsõ magyar népkormány”. November 2-án ez a „népkormány” kihirdette a fegyverletételt, 3-án pedig egyeztetõ tárgyalásokat kért a gyõztesektõl és a megszállóktól. A vereség és a büntetés útján attól fogva nem volt megállás. Közben Adynak magának is szembe kellett néznie „élete eredményeivel” és azok elenyészésével vagy maradandóságával. Semmit nem kellett megtagadnia, és semmit nem is tagadott meg. Inkább mindenbõl új fordulat és összegzés építésére gondolt. Két évtizedes nyilvános pályáján a régies zárt egységes nemzetállam eszméjétõl eljutott a modern befogadó nemzeteszméig, majd a háború erõszakos ütközései még tovább késztették. Hagyomány és újulás viszonylatában a keletiség és a nyugatiság szélsõ pontjait is érintette, hogy aztán felhagyjon minden kizárólagossággal. Azonosságélménye és azonosságtudata a magyar és az európai költészetben ezáltal tágult és emelkedett különleges szellemi szintre. És most, az utolsó megszólalásában ehhez növesztett hozzá sajátos érzelmi és eszmei elemeket. Emberi és nemzeti lelkiség, emberi és nemzeti méltóság, emberi és nemzeti sors együttes azonosságélményét és azonosságtudatát érlelte meg magában, és fejezte ki világos, súlyos egyszerûséggel. Õsi énekek kikristályosodott szakrális felépítését, régies szókincsét, magyar zsoltáros dallamát teremtette újjá ebben a pályaszakaszban. Ez az utolsó megszólalás így egyén és közösség történelmi szakrális összetartozását élesztette fel. Ha ebben a komor hangulatban a nemzetérõl beszélt, mintha sírfeliratnak szánt jelzõket hagyott volna az utókorra: „Mikor most szinte minden nemzet temet, / Sirathassam meg mégis csudálatos, / Dacos, kicsi, árva én nemzetemet. / Békételen, bûnös, büszke, bánatos... / Mit tagadjam? – siratom és szeretem. / Mit tagadjam? – talán ez az igazi / S ez is oktalan, de legszebb szerelem”. Felvállalta megint a kurucdalok kuruc szerepét is. De most már éppenséggel avégre vállalta, hogy a nemzet sorsát a magányos és dacos függetlenségi harcosok helyett a jótevõ Isten kezébe ajánlja: „Merre, Balázs testvér, de merre, de merre? / Azt mondom én, testvér, jobb lesz, ha semerre. / Sorsunknak sorsával már régen számoltak, / Már nem a mi dolgunk, hogy mi lesz a Holnap... / Ha az isten látná, látná az én gondom, / Látná, hogy ezeket keservesen mondom. / Hát így lakik benned a jóságos isten? / Hát hogyha jóságas, jöjjön és segítsen...” Nem kétséges, hogy ebben a képzelt balladás párbeszédben mind a lemondás, mind a reménykeresés Ady vívódásait fejezte ki.
Sûrûsödtek a külsõ ellentétek és dilemmák is. Ebbõl a folyamatból az Adynak legfájdalmasabb pillanat hatásáról árulkodik az utolsó költemény, az Üdvözlet a gyõzõnek. November elején Ignotus verset kért Adytól a Nyugat következõ számába. Kegyetlenül õszinte feljegyzésébõl megtudhatjuk: „Lehetetlen volt nem látnom, hogy vége s jobb volna... minél elõbb egészen elpusztulnia”. Adyra valóban lélekölõ események vártak. November 13-án a „népkormány” nemzetiségi minisztere, Jászi Oszkár Aradon találkozott a román nemzeti tanács vezetõjével. Jászi azt javasolta: „Legyen svájci típusú keleti együttmûködési forma köztünk”. Maniu így válaszolt: „Csak teljes elszakadás lehet”. Még aznap esti mozzanatokat tár elénk Csinszka naplója: „Jászi Aradról egyenest hozzánk jön. Információt akar nyújtani, de Ady elvágta a szavát, és csak annyit mondott: késõ, késõ..., és sírva fakadt”. Ezekbõl az élményekbõl szakadt fel az utolsó költemény könyörgése és vallomása: „Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon / ...Mi voltunk a földnek bolondja, / Elhasznált, szegény magyarok”. Belsõ formában és hangnemben valóban halotti könyörgéssel és búcsúztatóval rokon az Üdvözlet a gyõzõnek. Ady a gyõztesekhez fordult, hogy a vesztes magyarságot védje. De nem bûnösökrõl és büntetésrõl beszélt, hanem az „Elhasznált, szegény magyarokkal”, az erejétõl és javaitól megfosztott emberi és nemzeti közösséggel azonosult. A korábbi politikai és eszmei küzdelmek Adyja ezzel más életsíkot, más személyes és közös azonosságot választott. Ez már ember és nemzet egybefonódó világa, itt már az emberi és a nemzeti lét egymást alakítja és tartja. Ebben a világban az ellentét az emberi és az embertelen határán válik el. Az összegzés tehát ebbe az életsíkba torkollott bele. Kössük is össze itt a szálakat. Ady tõle szokatlanul „1916. szeptember” keltezéssel tette közzé korszakos költeményét, az Ember az embertelenségben-t. Ez az idõpont az erdélyi magyarok meneküléséhez, a Csucsán átélt emberi és nemzeti valósághoz kötõdött, amikor Ady úgy érezte: „Minden ellenem és életem eredményei ellen van”. Ott és akkor jellemezte elõször így magát: „Ember az embertelenségben”. Attól fogva, 1916 nyarától ezt az azonosságot és szerepet választotta, ezt az utat járta – életre-halálra. Így érlelõdött olyan súlyossá, világossá és egyszerûvé 1918 novemberére az utolsó költemény, az Üdvözlet a gyõzõnek. Mindez már Ady új személyes és történelmi idõszámításába tartozott bele. Ebben az idõszámításban a szereplõk, a szerepek, az események ember és nemzet egybeforrott sorsához igazodtak. Része ennek az is, ahogy Ady a kuruc szerepet magányos és dacos harcosból megtört lelkû és mégis reménykedõ istenkeresõvé formálta. Az 1916-os fordulatot akkor már a világrend gyökeres változásának jeleként ítélte meg. A létezõ hatalmi teret tudomásul vette, költõi és szellemi szerepet azonban más, magasabb távlatú színtéren vállalt. Emlékezzünk csak, hogy 1918. november 13-án a megalázott, tehetetlen, kicsinyesen taktikázó „népkormány” miniszterének mondókáját azzal szakította félbe: „késõ, késõ”. De akkor mivel mérte saját szerepét és feladatát? Ady a nemzet sorsáról akkor már az emberi és közösségi értékek terében gondolkodott. Értékõrzõ, értékteremtõ, értékhordozó emberi és
13. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY nemzeti létállapotot emlegetett. Ha a magyarság megmaradásáért és emelkedéséért érvelt, az értékvilág érveihez folyamodott: „És mégis muszáj minden fajnál / Jobbnak lenni” – fordult a nemzettársakhoz. Másutt a magyarság védelmében a nemzeteket magába foglaló emberiséghez fordulva is az értékekre hivatkozott: „A magyarság szükség és érték az emberiség és az emberiesség csillagokhoz vezetõ útja számára”. Tegyük hozzá, hogy ez az érvelés, ez a megközelítés az értékelvû nemzeteszme megjelenését bizonyította Ady gondolkodásában. Ez a szerep és feladat még egyszer a fogyatkozó lelki és szellemi erõt is feltámasztotta. December közepén Magyarország politikai és területi függetlenségének biztosítékai elvesztek. A „népkormány” tétova érdeklõdésére a gyõztes hatalmak Párizsban tanácskozó döntéshozói megerõsítették az amerikai elnök októberi üzenetét, hogy a maradék országot nem illeti meg egyenjogú önrendelkezés. Ady ezt nem fogadta el. A hazai politikai meghátrálásba még kevésbé nyugodott bele. Végveszélyben, úgyszólván a halálos ágyon vállalkozott pályája legmagasabb szellemi és erkölcsi tisztének betöltésére. December 29-én alakult meg Budapesten a jelképesen csak a történelemnek felelõs irodalmi és mûvészeti testület, a Vörösmarty Akadémia. Elnöknek Adyt választották. Székfoglaló beszédét ugyan más olvasta fel, de elnöki nyilatkozatként mondott néhány szót: „Nem dalidózást, nem búsmagyarkodást akarunk, hanem protestációt, fellebbezést és bátor kiállást a Népek hazája nagyvilág-hoz”. „Népek hazája nagyvilág”? Ady utolsó nyilvános megszólalásában a Vörösmarty Akadémia elnö-
keként Vörösmarty Mihályt idézte. Az 1836-os költeményhez, a Szózathoz nyúlt vissza, az európai nagyhatalmak akkori Szent Szövetségének szorításában vergõdõ magyarság nemzeti fohászához. Ady a nemzetvesztés 1918-as fenyegetésére azonban már nem fohásszal válaszolt. Éppen a végveszélyt felmérve „fellebbezést és bátor kiállást” hirdetet meg saját kora „nagyvilágához”, vagyis a gyõztes és a vesztes hatalmaknál szélesebb és fontosabb történelemalakító erõhöz. Ebben az összefüggésben kapott értelmet az emberi és a nemzeti sors mércéjévé tett értékelvûség. Ady a Kárpát-medencei magyarság értékhordozó emberi és nemzeti közössége érdekében és nevében fellebbezett a nemzetvesztés ellen. Mi most, 2008-ban a születési évforduló mellett Ady utolsó megszólalásának kilencvenedik évfordulójára is emlékezünk. Ezt az utolsó megszólalást Ady történelmi fellebbezése avatta történelmi jelentõségûvé. A magyarság nemzetvesztésének fenyegetése azóta sem múlt el. Ady történelmi fellebbezését és követelését a bátor kiállásra így ma is érvényesnek kell tekintenünk. Tiszteletben kell tartanunk azt is, hogy ebben a történelmi fellebbezésben öltött testet nyilvános szellemi végakarata. Megtoldani ezt senkinek nem áll jogában. A megcsonkításért mindenki a lelkiismeretével felel. Bízzunk a történelmi fellebbezés érvényességében és hiteles, teljes megértésében! Érmindszent, 2008. november 22. SZÉKELYHIDI ÁGOSTON, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke
ÜZENET ÉRMINDSZENTRE ÉS NAGYVÁRADRA
A Nyugat és a Biblia Bölcsek voltak elõdeink, amikor úgy gondolták, hogy nem csak saját maguk sorsára, hanem az õsökére is szükséges emlékezni, hogy a múltat is magukba kell építeni, mert különben a saját sorsuk félelmetesen csonka marad. Kulturális emlékezete nélkül egyetlen nép sem maradhat meg, s természetesen az emberiség sem. Az emberi közösségek ugyanakkor, sajnos, hajlamosak a felejtésre, ezért is szükséges, hogy legalább jeles évfordulók alkalmából emlékeztessünk a különleges értékekre. Az idei esztendõ, 2008, a Biblia éve, valamint a Nyugat címû folyóiraté. A Biblia több ezer éves szent szövegek gyûjteménye, s az egész emberiség közös kincse. A Nyugat esetében századik születésnapjára emlékezünk, s ez csak a magyarság ünnepe. Ha Ady Endrére gondolunk, Érmindszenten, Debrecenben, Nagyváradon, Budapesten vagy Párizsban akár, tudjuk, hogy az õ életmûve és a Biblia elválaszthatatlanul összefonódik. Ha a 125 éve született Babits Mihályt idézzük meg, ugyanezt tapasztaljuk. Nem véletlen, hanem szükségszerû, hogy amikor a Nyugat elsõ korszakának két legnagyobb költõje, Ady és Babits közös fényképet készíttetett magáról Székely Aladárral, akkor azon a Biblia fölé hajolva örökítõdtek meg. A református és a katolikus, a vátesz és az esztéta. Két élesen eltérõ személyiség, kétfajta költõi program, látszólag a tûz és a víz, ám mindketten pontosan tudták, hogy az élethez, az emberiségéhez s azon belül a magyarságéhoz tûz is meg víz is kell. Szövetségessé, testvérré váltak a Nyugat szellemiségében és a Biblia igézetében.
Miként lehetne ennek a szellemiségnek és igézetnek a lényegét úgy megfogalmazni, hogy az a jelenkort is figyelmeztesse? Az egyes ember nem a pusztába kivetve növekszik fel, hanem közösségekben él, s még ha olykor végzetesen magára marad is, közösségekhez kötõdik. Azok felelõsek érte, s õ is felelõs e közösségekért. A mikroközösségek mellett az anyanyelvi-nemzeti közösséghez és az emberiséghez tartozásunk is meghatározó. Ha a magyarság fogyatkozik, akár lélekszámban, akár értékekben, az emberiség is szegényedik ezáltal, s ha bárhol éri az emberiséget károsodás, az mindenhol megérezhetõ. Az emberiségért tenni azonban a kisebb közösségeket segítve tudunk. A családunkban, a munkánkban, a barátaink közt, a hazánkban kell helytállnunk, õrizve és gyarapítva az értékeket. Mindannyian felelõsek vagyunk. A nyilvánosság elé lépõ ember fokozottan az. Így az író is, aki nem a percnyi kívánalmak szerint fogalmaz, hanem az idõtálló értékekre ügyelve. S akkor nemcsak szépen kell szólnia, hanem igaz módon is. S így az esztétikai értéket át meg átjárja – persze sokféle módon érhetõ ez el – az etikai érték. A Nyugat-nemzedék legnagyobbjai ebben az igényben mind egyek voltak. Erre kötelezte õket a magyarság történelme, irodalma, sorsa, s ezt a tanítást hallották ki a Bibliából is. VASY GÉZA irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke
A Pece-parti Párizs költõje Tisztelt egybegyûltek! A 20. század elsõ éveinek a mai napig legendás városa Nagyvárad, Ady Endre, a „holnaposok” és kortársaik városa. A kávéházaké és a magyar szecessziós építészeté. A város nem szülte, de befogadta Ady Endrét. Nem csalódott Nagyváradban, a város sem õbenne. Életre szóló hatások érik a „Pece-parti Párizsban”. A vonzalom történelmileg igazolható – kölcsönösnek bizonyult. A város iránt érzett rajongása nem lokálpatrióta természetû, hiszen így ír Nagyváradról: ,,Nálam ez nem lokálpatrióta rajongás, mert én nem vagyok õsváradi,... sõt nem is kötöttem és nem is szándékozom kötni Nagyváradhoz az életem sorát”. „De szeretem, becsülöm és sokra tartom e várost, mert merész, munkás és modern. E város lelkében benne van az én credom”. Nagyváradon ismeri fel „Egy új világ reszketve készül, s készül õ is, hogy kifejezze ezt az új világot”. Minden nép természetes igénye, hogy legyen nemzeti emlékhelye, amely megidézi a múltat. A Mülleráj szorosan kapcsolódik A Holnap költõjéhez, a város irodalmi életének Ady-kultuszához. A Mülleráj – Ady emlékhely; Isten adja, hogy így maradjon! SZABÓ ZSUZSA (Elhangzott a Mülleráj elõtt, Ady Endre szobránál.)
KÖZLEMÉNY Bátori Gyula, volt gencsi lelkipásztor 2007 februárjában bûnvádi panaszt nyújtott be a Legfelsõbb Semmítõ Bíróság mellett mûködõ Legfelsõbb Ügyészségen Tõkés László püspök ellen. A lelkészi állásától és lelkipásztori minõségétõl fegyelmi úton megfosztott Bátori Gyula azzal vádolta be elöljáróját, hogy nem tartja tiszteletben és nem hajtja végre az õ munkaügyi perében hozott bírósági határozatot. Végre, közel két esztendõ eltelte után, a Legfelsõbb Ügyészség végzésben utasította el az eljárás beindítását Tõkés László ellenében. Az ügyészségi végzés – egyebek mellett – megállapítja, hogy a méltatlanul bepanaszolt püspök nem követett el bûncselekményt, hiszen Bátori Gyulát az egyház illetékes hatóságai jogerõs határozattal, törvényes módon zárták ki a lelkészek sorából és tiltották el a lelkipásztori szolgálattól. Szinte elõzmény nélküli és erkölcsileg igen káros Bátori ex-lelkész azon igyekezete, hogy a rágalmazás, a becsületsértés és a hitelrontás bûncselekményeinek sorozatos elkövetésével ártson saját – volt – gyülekezetének, Egyházának és egyházi elöljáróinak. Nagyvárad, 2008. november 28. A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET ELNÖKSÉGE
14. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Választások Romániában KAMPÁNY A HALOTTASHÁZBAN Ravatalozó épül
Kürtöltetés Valóságos áldás, ha az önkormányzatok, vagy az adott régióból elszármazott politikusok anyagilag segítik az egyházat. Sõt, bizonyos esetekben természetes is, hiszen ahol a fõgondnok polgármester is, esetleg képviselõ, vagy a lelkipásztor tanácsos stb., elvárható, hogy éljenek a (politikai) lehetõségekkel és minden lehetséges módon támogassák Anyaszentegyházukat és népüket. Mindez rendben is volna. Még az is, hogy köszönetet kell mondani azoknak, akik segítenek, bár eszünkbe juthat Jézus Urunk mondása: „mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad elõtt, ahogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utcákon, hogy az emberektõl dicséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat” (Mt 6,2). Igen: elveszik jutalmukat. A csendes, nem hivalkodó adakozók, akik tényleg szívbõl és szeretetbõl segítenek az Istentõl és az emberektõl a nyomorú szavazatokat, a hajlongásokat, a csepegõ kézcsókokat és a fáradt tapsokat azok, akik kürtöltetnek maguk elõtt. Én mégis megkérdezném a kürtöltetõ politikusoktól: meddig lehet elmenni a süket esztrádmûsorrá degradált kampányok során, hol van az a határ, amit már nem illik túllépni? Tudjátok-e még? Tudjátok, mi az, ami csak enyhén gusztustalan, de mi az, ami már kegyeletsértés, ordas istentelenség, sõt szánalmas tahóság? Tudjátok még, mikor csap át a diadalmat hirdetõ kürt komikusan recsegõ puzonná? Bizonyára nem tudjátok, ezért tetszelegtek az egyház patrónusainak, lord protektorainak, jótevõinek szerepében. Mert nem érzékelitek a disszonanciát, hogy míg ti közpénzbõl alamizsnát dobtok, addig híveink, akik keményen adóznak (hogy legyen, amit elosszatok), megmaradt kicsi pénzükbõl ADAKOZNAK is az egyháznak. És ezt csupán azért teszik, mert istenfélõ emberek. Nem négyévenként, hanem folyamatosan. A bennetek, „választottainkban” falsul nyekergõ fanfár teljesen összezavarta gondolataitokat. Csak ezzel tudom magyarázni, hogy újabban rava-
talozók alapköveit teszitek le kampánycélból. Ez ugyanis Rejtõ Jenõ könyveibe illik. Abba a miliõbe teljesen passzol a kép. Ha ezen a vonalon akartok továbbhaladni, ajánlhatom még az adósok börtönének ünnepélyes felavatását, no meg diliházak frissen meszelt kerítésének fennkölt megnyitását. Tudom én, hogy szívesebben tennétek le múzeumok, kórházak, óvodák, vagy egy magyar egyetem alapkövét, örömmel beszélnétek új magyar szobrok mellett, szónokolnátok nagyszerû és felemelõ dolgokról. Csak ahhoz minden jel szerint nincs elég erõtök. Ezért azt gondoltátok, ha ló nincs, a szamár is jó. De miközben mindenkit szamárnak néztek és lóvá tesztek (vagy avattok, már nem is tudom), ti magatok is egyedei lesztek egy olyan faunának, amely egyre inkább rezervátumba való. A magyar népünk nem agyalágyult, a református egyház pedig nem kampányzászló, amit egy-két napig lengetünk, aztán sutba dobjuk. Kérünk Benneteket: cselekedjetek Isten dicsõségére, népünk javára, ne a talmi dicsõségért. Hozzátok fordulunk, de ti ne ereszkedjetek le, mert nincs honnan: nem felemeltünk, hanem megbíztunk titeket. Ti is bízzatok bennünk: higgyétek el, tudjuk, hogy sok minden kell. Ravatalozó is. Ahol kilométereket kell caplatni a sárban a temetõig, ott nagy szükség van rá. De azt csendesen, kegyelettel és imádsággal kell felavatni. Nem politikai maszlaggal fûszerezett ostoba csinnadrattával. Ezt egyébként a lelkészek is tudják: ne éljetek vissza kiszolgáltatott helyzetükkel. Meg aztán adósok börtöne is kell, meg minden jel szerint bolondokházára is szükség van. Valami mégis azt súgja, ezeknek nem ildomos ünnepélyesen letenni az alapkövét. Még akkor sem, ha jól lehet „mediatizálni”. De ha négy év múlva is jónak látjátok európai színvonalú halottasházakat avatni, akkor teljesen világos, hogy mennyire belevalók vagytok. VÍG GYÕZÕ
Megvalósítások a közösség erejébõl Biharban Ravatalozó-avatás és mintegy 40 borpince (kiemelések tõlem, szerk. megj.) ünnepe egyaránt szerepelt Cseke Attila kormányfõtitkár-helyettes, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke hétvégi Bihar megyei programjában. A két eseményben van még egy közös pont: mindkettõben jelentõs szerepet játszott a közösség összefogása. A Paptamásihoz tartozó Kügypusztán fõleg a falu lakosságának köszönhetõ, hogy felépült az új ravatalozó, amelynek szombat déli ünnepélyes átadásán a helyiek meghívására Cseke Attila is részt vett. Az államtitkár a Lélek-jelenlétrõl, a Lélek munkálkodásáról beszélt, valamint arról, hogy mennyire fontos, hogy nyugodt körülmények között tudjuk megadni a végtisztességet szeretteinknek. Ehhez járul most hozzá az új ravatalozó, amelynek megépítésére nem költöttek pénzt: a helybéliek közmunkában dolgoztak az építkezésen. Délután Székelyhídon az államtitkár együtt ünnepelte a helybéliekkel a pincesor újbóli megnyi-
tását. Mint mondta, véleménye szerint egy pince még nem gazdagság, csak a gazdájának érték. „De egy ilyen szép pincesor már látványosság, az már turistacsalogató, vagyis már bevételt teremt és megélhetést jelent a közösségnek. De ehhez úgy kell kitartaniuk egymás mellett jóban-rosszban a gazdáknak, a falubelieknek, az egész közösségnek, ahogyan a pincék sorakoznak egymás mellett a domboldalban” – mondta Cseke Attila. A több mint 40 pincét számláló domboldal helyreállítása egyébként, Lakatos Péter képviselõ ötlete nyomán, nem csak a pincék rendbetételét, kifestését-csinosítgatását jelentette, hanem azt is, hogy a hozzájuk vezetõ utat a közösség járhatóvá tette és lekövezte a célforgalom számára. (www.rmdsz.eu, 2008. október 26.)
Madéfalván októberben elkezdõdnek a ravatalozó építési munkálatai. A tervezési dokumentáció elkészítése szeptember elején fejezõdött be és a napokban zárul le a közbeszerzési eljárás is. A ravatalozó a temetõ mellett kijelölt helyre épül. 2008. szeptember 28-án (vasárnap) megtörtént az épület alapkövének letétele a 11 órakor kezdõdõ szentmise keretén belül, amelyet szintén a helyszínen mutattak be. Az alapkõletételt Kelemen Hunor parlamenti képviselõ, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Szentes Antal megyei tanácsos, Szentes Csaba polgármester, Bartalus Zoltán plébános végezték, mindannyian olyan intézményeket képviselve, amelyek támogatják az építést. (Figyelõ.ro, 2008. szeptember 29. )
Kis gyülekezet nagy eredménye A Szatmár–Nagyvárad országút mentén lévõ Kügypuszta (Paptamási község) szintén út menti temetõjében ravatalozót avattak a hét végén. A kis közösség minden tagja kivette részét a nagy erõfeszítést igényelt kivitelezésbõl. Az ünnepség a falu központjában lévõ kultúrháznál, a vendégek fogadásával kezdõdött. A megjelentek ezt követõen az országúton a falu északi végétõl pár száz méterre lévõ temetõbe vonultak, és ezen a viszonylag rövid úton is bebizonyosodott, milyen nagy szükség van a ravatalozóra. Nem csak azért, mert megléte már a kor követelménye, de azért is, mert az ugyanezt az útvonalat használt gyászmenetek állandó balesetveszélynek voltak kitéve a nagy forgalom miatt. Cseke Attila államtitkár arról beszélt, hogy az emberhez méltó bánásmódhoz mindenkinek joga van az utolsó pillanatig, ehhez járul hozzá a ravatalozó, mely elõtt – mint Lakatos Péter képviselõ mondta – ezúttal elsõ és egyben utolsó alkalommal állnak úgy a kügyiek, hogy mosolyognak, és nem könnyeikkel küszködnek. A ravatalozó átadását egyben lehet – a hely szelleméhez igazodva – a ma már nem divatos közmunka „feltámadásának” is nevezni, utalt a megyei RMDSZ ügyvezetõje, Szabó Ödön arra, hogy az épületet a helyiek kalákában építették fel. A beszédek után fiatalok verses-zenés mûsora következett, késõbb a paptamási baptista közösség fúvószenekara szolgált. A ravatalozó építésének történetét Maksai Árpád helyi lelkész ismertette, részletezve, hogy az építkezés gondolata 2007 nyarán fogant, a rávalót földterület eladásából (24 ezer lej), adományokból (16 ezer lej) és a Megyei Tanácstól kapott támogatásból (10 ezer lej) fedezték. Megköszönte mindenki hozzájárulását, külön kiemelve Matyi Miklós gondnok (és pár hónap óta a község alpolgármestere) szerepét. Az avatás alkalmát megörökítõ emléktáblát a ravatalozó falánál Mikló Ferenc, Cseke Attila és Matyi Miklós leplezte le, jelképezve az egyháziállami-helyi összefogást, a megjelent környékbeli lelkészek pedig egy-egy bibliai Igével kértek áldást az épületre, melybe késõbb be is lehetett menni, amint elhangzott, ezúttal még nem könnyekkel, de mosolyogva. (www.erdon.ro, 2008. október 28.)
15. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
A keserûi ravatalozó alapköve már a helyén van Az utóbbi napokban, hetekben – kissé morbid képzavarral élve – megélénkült az élet a ravatalozók ügyében a megye több településén is (átadás, birtokbavétel). Szombat délután Érkeserûben volt alapkõletétel. A nemrégiben újraaszfaltozott érkeserûi fõúttól pár lépésre van a temetõ, melyben a római katolikus és a református részt elválasztó út mellett (utóbbi területén) gyülekeztek a hívek szombat délután, hogy tanúi legyenek a tervezett ravatalozó alapkõletételének. Elsõnek Cseke Attila kormányfõtitkárhelyettes, az RMDSZ szenátorjelöltje beszélt arról, hogy egy új építmény átadása, de már az alapkövének a letétele is azt bizonyítja, hogy az illetõ közösség helyben képzeli további jövõjét is, jobb körülmények között, a választott vezetõk dolga pedig, hogy hozzásegítsék õket ennek megvalósításához. Ahogyan – egy arab közmondás szerint – a világkörüli út is az elsõ lépéssel kezdõdik, az alapkõletétel is a kivitelezés elsõ mozzanata. Régen várt építkezés Oroszi Magda helyi lelkipásztor Ezsdrás könyvébõl vette prédikációjának alapigéjét („... És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!”), megemlítve, hogy régóta várt esemény lesz a faluban a ravatalozó építése. Az
alapkövet Nyiri Sándor polgármester tette az elõre megásott gödörbe, Cseke Attila és Lakatos Péter képviselõ pedig kõmûves kanalat ragadva, helyére betonozták azt. A tiszteletesnõ mellett Mihály Balázs tisztelendõ is áldását adta az alapkõre, majd a polgármester, utána pedig Lakatos Péter szóltak a közelgõ parlamenti választás jelentõségérõl, az azon való részvétel fontosságáról. Az eseményen közremûködött a helyi református egyházközség kórusa. www.erdon.ro (2008. november 16.)
Letették a síteri ravatalozó alapkövét Igazi télies idõben gyülekeztek Síter lakosai a református templomban, hogy részt vehessenek azon az ünnepi istentiszteleten, amelyen hivatalosan is bejelentették a temetõkápolna alapkõletételét. Az istentiszteleten jelen volt Lakatos Péter, az RMDSZ parlamenti képviselõje, Vitályos Barna, Hegyközcsatár polgármestere, Tóth Gyula alpolgármester, tanácsosok, presbiterek és a gyülekezet több tagja. Gavrucza Nagy Emese, a Síteri Református Egyházközség lelkipásztora alapigéje Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levelének a 12. fejezet 1-2. versét idézte a Szentírásból: „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára (...)”. „Minden építkezés azt sejteti, hogy aki nekikezd, az bízik a jövõben, reménységgel, jó reménységgel van afelõl, hogy azt az építkezést be tudja fejezni, hogy az elkezdett dolgokat véghez tudja vinni” – mondta az igehirdetõ.
Az istentisztelet végeztével a lelkipásztornõ köszöntötte a meghívott vendégeket, a gyülekezet jelen lévõ tagjait, majd Vitályos Barna, Hegyközcsatár polgármestere ismertette az ünnepi esemény jelentõségét, hiszen nagyon fontos momentuma ez egy településnek. Majd arra kért mindenkit, hogy: „november 30-án menjünk el szavazni, és szavazzunk magyarjainkra, kihangsúlyoznám, hogy a mi magyarjainkra nem pedig azokra, akik csak két hétig tudnak magyarul, azután elfelejtenek bennünket, nem érdekli õket, hogy Síterben lesz-e iskola, óvoda, vízhálózat, kápolna; mi mindent megteszünk érdekeinkért, de ez nem elég, ehhez az Önök segítségére is szükségünk van, hiszen Önök nélkül semmit nem érünk mi sem...” – mondta a polgármester. A jelenlévõk a temetõkertbe vonultak, ahol Lakatos Péter képviselõ beszélt a temetõkápolna jelentõségérõl egy település életében, valamint arról a sok küzdelemrõl a polgármester részérõl, amíg eljutottak a mai pillanathoz, amikor megadatott a síteri kápolna alapkõletétele. Ezt követõen a nagyon hideg, szeles idõjárás viszontagságai közepette Lakatos Péter képviselõ kezébe vette a malteres kanalat, a serpenyõt és Vitályos Barnával, Tóth Gyulával, Gavrucza Nagy Emese lelkésszel, valamint Brád Gyula gondnokkal beépítették a már elõkészített gödörbe azt a nemzetiszalaggal átkötött hengert, amelyben elõzõleg elhelyeztek az utókor számára egy alapdokumentumot, az egyházközség életét bemutató írást, valamint egy friss Bihari Naplót. Ezt követõen Lakatos Péter és Vitályos Barna bemutatta a ravatalozó látványrajzát. TÓTH ZSIGMOND (BIHARI NAPLÓ, 2008. november 26.)
KÖZÉPKERESZT A KÖZÉPSZERÉRT Cseke Attila államtitkár Nagyváradon kapta elsõ elismerését 2003-ban. Akkor a Magyar Országgyûlés jegyzõi karától vette át a Szacsvay-díjat. A fiatal politikus több más elismerést is mondhat magának. Cseke Attilát Székelyhíd és szülõvárosa, Margitta is jutalmazta a bihari magyarságért folytatott tevékenységéért, illetve megkapta a Scripta Kiadó Aranyalma-díját és az RMDSZ Ezüstfenyõ-díját. A hét elején újabb anyaországi kitüntetésben részesült: Sólyom László köztársasági elnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. Ezt követõen nyilatkozott lapunknak. – Ez a kitüntetés csak név szerint az enyém. Úgy érzem, mindazoké ez a díj, akik hittek bennem, megbíztak bennem és támogattak. Tehát ugyanúgy a bihari és erdélyi magyaroké is. Köszönettel tartozom érte mindazoknak, akik segítettek, támogattak
„Csak név szerint az enyém” közéleti szerepvállalásomban mindannyiszor, amikor szükségem volt rá. Köszönöm mindannyiuknak a szeretetet, a bizalmat és a támogatást. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Bihar megyében Tempfli József római katolikus megyéspüspök és Tõkés László református püspök urak után a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje lehetek. – Meglepõen fiatalon kapta meg ezt a magas rangú elismerést... – Fiatalon vagy idõsebben, egy közéleti szereplõnek – legyen az egyházi vagy világi vezetõ, vagy akár mûvész – szüksége van, lehetõleg minél kisebb idõközönként, visszajelzésekre, visszacsatolásokra a
közössége részérõl. Ez a díj eddigi közéleti tevékenységemnek a legfontosabb „visszajelzése”. Számomra nemcsak óriási megtiszteltetés, hanem kihívás, felkérés is, sõt annál is több: feladat. Azt jelenti, hogy tovább kell menni azon az úton, amelyen elindultunk, hogy magyar közösségünk megmaradásáért és fejlõdéséért továbbra is mindent meg kell tennünk. Ezt az elhatározást csak erõsíti, fokozza az, hogy az anyaországtól kapott díjról van szó. Egy biztos: az ember ilyenkor mindig úgy érzi, hogy megérte mindaz a meghurcoltatás, a sok munka és idegesség, amely – a sok öröm mellett – az érdekképviseletben fontos munka során ért az elmúlt években. DÉRER FERENC (BIHARI NAPLÓ, 2008. november 15.)
Kitüntetések erdélyieknek A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke, Cseke Attila, Románia Kormánya Fõtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselõházi frakcióvezetõje tegnap délután a magyar Parlament Munkácsy Termében. A Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke által – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elõterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar-román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett
tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetõségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, Románia magyarországi nagykövete, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezetõ miniszter és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettõs identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki kifejtette azt is, hogy nagyon nehéz ebben a régióban okosan és felelõsen politizálni. manna.ro, 2008. november 17.
16. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
(Nem) cipelik középkeresztjüket Magyarország miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc. Tetszik, nem tetszik, ez tény. Érzelmileg nem viszonyulok hozzá, nem utálom, nem szeretem, de kitüntetést nem fogadnék el tõle. Viszont Gyurcsány Ferenc kitüntetéseket osztogat, mondhatni, ez a dolga, három RMDSZ-es politikus meg átveszi, nekik meg az a dolguk, biztos megérdemelték. Nézzük csak a rövidhírt: „A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl Cseke Attila, Kelemen Hunor és Márton Árpád. Az állami kitüntetéssel a romániai magyarság szolgálatában, a magyar-román államközi kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységüket ismerte el a Magyar Köztársaság.” (A hivatalos anyagot lásd a kormányszóvivõ honlapján.) Ez eddig rendben is van, mint mondtam, számomra ugyan gusztus kérdése lenne, de ha egy miniszterelnök kitüntet egy politikust, tegyük fel, megérdemelten, és a politikus ezt el is fogadja, akkor, legalábbis a politikai álmoskönyv szerint, ennek politikai hozadéka is van. A kitüntetett politikusaink, úgy tûnik, nem büszkék a kitüntetésre (kivéve Cseke Attilát, de errõl kicsit késõbb), vagy a kitüntetõvel lehet bajuk. Ugyanis sem Kelemen Hunor honlapján, sem Márton Árpád honlapján nem díszeleg a digitális középkereszt, egészen pontosan egy mukk sincs az egészrõl. (Cseke Attila a sajtószemléjében említi.)
Ezt még megértem, én sem nagyon dicsekednék vele. Nem igazán hoz szavazatokat, ha kiderül, hogy Gyurcsány Ferenccel parolázok. A pártsajtó viszont ennek tudatában hazudik is egy nagyot, az ÚMSZ tudósításából idézek: „A Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke által – Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elõterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket...” Hoppá, mondok, Sólyom elnök úr adta át, akkor miért nem volt körbehozsánna a honi sajtóban? Nézem a Miniszterelnöki Hivatal honlapját, ott a köztársasági elnökrõl egy szó sincs, elõkapom az MTI tudósítását, Sólyom László neve elõ sem fordul. Ott tartunk, hogy a – tegyük fel – megérdemelt kitüntetéseket csak úgy vesszük át Gyurcsány Ferenctõl, hogy Sólyom Lászlóval takarózunk. Hát akkor ne vegyük át. Vagy ha igen, akkor vállaljuk, mert mégiscsak egy hivatalban lévõ miniszterelnök adta át, nem valami utcai hazudozó. Megsértik Magyarország miniszterelnökét, semmibe veszik Magyarország államfõjét. Inkább legyenek büszkék rá. Például mint Cseke Attila, aki a Bihari Napló november 15-i számában még nyilatkozott is errõl (bár a felvezetõben ott is úgy tudják, hogy „Sólyom László köztársasági elnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át”!), idézem: „Ez a kitüntetés csak név szerint az enyém. Úgy érzem, mindazoké ez a díj, akik hittek bennem, megbíztak bennem és támogattak. Tehát ugyanúgy a bihari és erdélyi magyaroké is.”
Hát ez a bajom. Mert az is dühítõ, hogy az újságíró butaságból, információhiányból vagy csak rosszul értelmezett párthûségbõl hazudik a lapjában, tényeket ferdít, Sólyom László köztársasági elnököt használja fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „eltakarására”. Azt is nehezen viselem, hogy kitüntetett politikusaink Pesten paroláznak, itthon meg inkább csendes magányukban pökik és fényesítik a középkeresztet, nehogy véletlenül a választópolgár ebbõl ítélje meg értéküket. De az én nevemben ne vegyenek át kitüntetést. Pláne ne olyan ember, aki egy ravatalozó alapkõletételénél a következõket képes mondani: „egy új építmény átadása, de már az alapkövének a letétele is azt bizonyítja, hogy az illetõ közösség helyben képzeli további jövõjét is, jobb körülmények között, a választott vezetõk dolga pedig, hogy hozzásegítsék õket ennek megvalósításához.” És ez az ember játszott „kiemelkedõ szerepet a magyar-román együttes kormányülések sikeres elõkészítésében és lebonyolításában, a Magyarország és Románia, valamint az országainkban élõ nemzeti közösségek számára egyaránt kiemelkedõen fontos megállapodások létrehozásában” (lásd a középkereszt indoklását). Mit mondjak – olyanok is lettek. 2008. november 17. DEMETER SZILÁRD (www.erdely.ma – tempetofi.freeblog.hu)
A PAP, AKI MEGBIZTATTA AZ RMDSZ-T „80 emberbõl 90 az RMDSZ-re szavaz” Nem politikai beszéd ez, hanem egy pap mondja, egy közösségnek a vezetõje: gyerekek, miért vagytok beszarva? – magyarázza Markónak Deményháza papja, Rózsa Gáspár, ilyen módszerekkel éri el õ, hogy 180-ból 160 ember elmenjen szavazni az RMDSZ-re. Újabb kupica után már határozottabban fogalmaz: 80-ból 90 ember fog Markóra szavazni, különben vasárnap megmondja nekik, hogy agyonveri az egészet. Így megy ez Erdélyben már jó ideje, ez a kis videó pontos keresztmetszet. (Mint ismeretes, Markónak kemény ellenfele lesz ezúttal Tõkés egykori ügyvédje, Kincses Elõd személyében.) Ahogy az is, amint a pap szidja Tõkést és a reformátusokat, amiért annak idején rendet akartak rakni a velejéig romlott katolikus egyházban (válaszként Rózsa szerint agyon kellett volna ütni három püspököt s két papot). Hitvitákba nem megyünk bele, azonban tény, hogy napjainkban és a közelmúltban éppen a katolikus egyház vezetése hagyta cserben népét, nem vállalva a nemzet szolgálatát, elég ha csak a csángók ügyére, az erdõpéterekre, az erdélyi nemzeti érzelmû papok elmozdítására vagy mindennapjainkra gondolunk. Rózsa alázkodása sajnos tipikus példája a mindenkori hatalom elõtt alázkodó jellemtelen katolikus papnak. Márton Áron példája valahol elvész a sûrû hóesésben... (www.erdely.ma, 2008. november 26.) Címünk: 410210 ORADEA str. Jean Calvin nr. 1, jud. Bihor Telefon/Fax: (+40)259/432-837 E-mail:
[email protected]
NYILATKOZAT Rózsa Gáspár deményegyházai plébánosnak szíve joga, más szóval szólva lelkiismereti és szólási szabadságának körébe tartozik, hogy az RMDSZ pártelnöke és választási kampánygarnitúrája elõtt miképpen szól, miket nyilatkozik. Fájlalhatjuk ugyan, de becsületsértési eljárást nem érdemes indítanunk ellene amiatt, hogy – úgymond – a 180 választópolgárból csak az általa „garantált” RMDSZ-re szavazó 160-at tartja említésre méltónak (1); hogy a „két hidegvérû MPP-ést” az egyház és a magyarság „ellenségének” minõsíti (2); vagy hogy Kincses Elõd szenátorjelöltet ok nélkül becsmérli (3). Életet veszélyeztetõ fenyegetés okán sem tûnik szükségesnek a plébános úr ellen feljelentést tenni, amikor is – úgymond – „nyolcvan szavazóból kilencvenet” (sic!) – ha nem szavaznak helyesen – „agyonveréssel” kecsegtet. A tévedés jogát sem vonhatjuk meg Rózsától, annak hallatán, hogy 1546ra datálja a reformációt, továbbá, hogy hazug módon azt állítja: Luther „kiállt az Egyházból”. (Tudnivaló, hogy a reformáció helyes idõpontja 1517; Luther Mártonnak pedig esze ágában sem volt „kiállni az Egyházból”, hanem éppen ellenkezõleg, õt V. Leó pápa átkozta ki az igazhitûek sorából.) Mindezeken túlmenõen, azt viszont lelkiismereti kötelességünknek tartom megtenni, hogy fel-
PARTIUMI KÖZLÖNY www.kiralyhagomellek.ro ISSN 1583 - 5782 16 oldal ára 2 lej
emeljem szavam a deményházi plébános saját egyházát kompromittáló, testvéri ökumenikus egyházközi kapcsolatainkra nézve káros, valamint erdélyi magyar nemzeti közösségünket sértõ, nyilvánosan hangoztatott, mosdatlan kijelentései ellen. Megítélésem szerint azonban még a plébános testvérietlen és keresztényietlen megnyilatkozásainál is súlyosabb erkölcsi elbírálás alá esik – az egyébként református felekezetû – Markó Béla RMDSZ-szenátorjelölt, valamint Kerekes Károly képviselõjelölt cinkos asszisztálása Rózsa plébános minõsíthetetlen magatartásához. Az ominózus jelenetrõl készült és nyilvánosságra került videofelvétel tanúsága szerint (lásd: http://www.youtube.com/watch?v=647LYkhUlOU) Markó Béla pártelnöknek az elhangzottakhoz csupán annyi hozzáfûznivalója volt, hogy – úgymond –: úgy „biztassa meg” a plébános a választókat, ahogyan „minket is fellelkesített” (ti. Markó Béláékat). Ez a fajta, cinkos pártvezéri „áldás” rossz ómen a küszöbön álló választásokra nézve. Székelyudvarhely, 2008. november 27. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök, az EMNT elnöke, EP-képviselõ
Készült: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám Nyomdájában Tördelõszerkesztõ: Kraftsikné Petrikó Ildikó Korrektor: Pap Judith
