TANÜGYI
KÜLÖNSZÁM
KÖZLÖNY
PARTIUMI
A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM
A szerkesztõbizottság elnöke CSÛRY ISTVÁN Felelõs szerkesztõ WAGNER ERIK
2008. DECEMBER 11.
Fogadjátok az Urat! Nem egyszer tanúi lehetünk annak, hogy egy-egy világi nagyság hivatalos látogatását emberfeletti lényeknek kijáró, felfokozott lelkesedés övezi. Az önistenítõ zsarnokok egyenesen megkövetelik maguknak az ünneplés kultuszát. (Ceauºescu idejében bõven volt részünk ebbõl…) Isten egyszülött Fiának jövetele teljességgel elütött ettõl. A karácsonyi népi ének tanúsága szerint: „Nem volt, aki befogadja / Õt, ki égnek s földnek Ura”. A világ azóta sem tanult a szégyenletes esetbõl… Miképpen a sötétség nem fogadta be a világosságot (Jn 1,5), a mindenkori ember nehezen fogadja be „a világ világosságát”: élete Krisztusát. Pál apostol azt tartja a vendégszeretetrõl, hogy „ezáltal némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégelnek meg” (Zsid 13,2).
A karácsonyi „angyaljárás” idején ilyenképpen fogadjuk istenarcú embertestvéreinket, és fogadjuk szeretetünkbe õket! Isten küldötteiként (am. ángélosz) érkeznek hozzánk… „Az Ige testté lett, és lakozék mi közöttünk” – hirdeti hirdetvén János apostol (Jn 1,14). A Biblia Esztendejében az Írás „holt betûinek” a sûrûjébõl hús-vér valóságában lép elõ és érkezik hozzánk Megváltó Jézusunk, hogy velünk járjon-lakozzon, életünkben boldogítson, s a halálból üdvözítsen. Fogadjuk Õt szívünkbe, templomainkba, otthonainkba – hogy Õ áldja és szentelje meg szeretetben a mi ünnepünket, egész életünket! 2008 Karácsonyának Adventjében TÕKÉS LÁSZLÓ
A Tanügyi Osztály jelentése a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2008. május 28-án tartott Közgyûlésén 1. Az egyházi közoktatás és felsõoktatás törvényi keretei Évek óta megszoktuk már, hogy a felekezeti oktatást szentesítõ törvény egyre késik. A Romániában elismert felekezetek által kidolgozott, az egyházak által alapított és fenntartott tanintézményekre részletesen kitérõ új oktatási törvény körül megint gyanúsan nagy a hallgatás Bukarestben. A törvény elõkészítése is hosszadalmas volt, többszöri egyeztetés elõzte meg 2006-ban, 2007-ben, Bukarestben, Kolozsváron és Nagyváradon, majd 2008 elején – szinte egy éves csend után – újra elõvettük és átdolgoztuk, részleteiben is konszenzusos megoldásokat találtunk és eljuttattuk a – szerintünk – végleges törvénytervezetet minden illetékes fórumhoz, az összes romániai egyházi vezetõk kézjegyével és pecsétjével ellátva. Megint eltelt egy félév, és a törvényrõl csak annyit hallani, hogy közvitára bocsátották, és többen bírálták, illetve megjegyzéseket fûztek hozzá. Sokaknak nem tetszik a törvénynek a központosítás megszüntetését szorgalmazó szelleme, a szakszervezetek a finanszírozás részleteit firtatják, mások az egyházak „beleszólását” nehezményezik a tanszemélyzet kinevezésébe és visszahívásába. Az „európai trend”-re való hivatkozás nem sok jót ígér az iskolai vallásoktatás vonatkozásában: vannak, akik alternatív tantárgyat vezetnének be helyette vagy mellette. Ebben a vonatkozásban viszont az egyházak erõteljesen hallatták szavukat, remélhetõleg eredményesen is. A közoktatási törvénytervezetnek a felekezeti oktatásra vonatkozó cikkelyei három alapelvet tartalmaznak:
· Az egyházaknak joguk van minden fokon, szinten és szakon az intézményalapításhoz. · Az állam finanszírozza a felekezeti oktatást. · A törvény szavatolja az egyházi oktatás autonómiáját. A törvénytervezetbe kerültek többek között a következõk: 7. cikkely (1) …Az egyetem elõtti oktatás három formában lehetséges: állami, magán és felekezeti. (2) Az állami és a felekezeti oktatás ingyenes. (3) Az állami és egyházi tanintézmények finanszírozása állami, önkormányzati és más alapokból történik. A tanügynek szánt alapok megjelennek az állami, valamint a megyei és városi tanácsok költségvetésében. 10. cikkely (1) Az általános, a gimnáziumi és a középiskolai kerettantervek magukba foglalják a vallás tantárgyat. (6) A vallásórákon való részvételt biztosítani kell mindazoknak a tanulóknak a választott felekezet szerint, akik a vallás tantárgyat választották. 58. cikkely (1) Az államilag elismert felekezeteknek joguk van létrehozni és megszervezni tanintézményeket minden szinten, szakon és profillal az érvényben lévõ törvények szerint. A felekezetek által létrehozott intézmények alkotják a felekezeti oktatást. 51. cikkely (1) A felekezeti oktatásban, valamint az állami és a magán iskolákban vallást oktató tanszemélyzet
számára meghirdetett versenyvizsgákon való részvétel feltétele az egyházi ajánlás. 54. cikkely (1) A felekezeti tanintézmények vezetõ állásaira meghirdetett versenyvizsgán való részvétel feltétele az egyházi ajánlás. 71. cikkely (3) A munkaviszony megszûnik, ha az egyház visszavonja az ajánlást, azokban az esetekben, amikor az alkalmazás feltétele volt az ajánlás. 113. cikkely (1) Az egyetem elõtti képzés finanszírozása magába foglalja: az alapfinanszírozást, kiegészítõ és…. A közoktatási törvénytervezettel párhuzamosan dolgozta ki az Oktatási Minisztérium a felsõoktatásra vonatkozó törvénytervezetet, amelynek szövegéhez az egyházak is módosító javaslatokat terjesztettek fel. E tervezetnek viszont az alapkoncepciójával és strukturálásával igen nagy bajok vannak, ezért a nyilvános közvita és a törvényhozási folyamat várhatóan még hosszabb lesz. Összegezve: nagyon optimista számítás szerint 2008 végére, de inkább csak 2009-ben lesznek új tanügyi törvényeink. S hogy milyen lesz a tanszemélyzet státusát szabályzó törvény, illetve milyen alkalmazási szabályozásokat csatolnak a kész törvényekhez, azt jelenleg senki nem tudja megmondani. Ebben a – jó hosszúra nyúlt – „átmenetinek” nevezett idõben is mûködnie kellett óvodáinknak, (Folytatása a 2. oldalon)
2. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
iskoláinknak és egyházi alapítású felsõoktatási intézményeinknek: a Partiumi Keresztény Egyetemnek, a Protestáns Teológiai Intézetnek és a SapientiaErdélyi Magyar Tudományegyetemnek. Ez utóbbiak az akkreditáció megszerzésén fáradoznak hosszabbrövidebb ideje, másfelõl anyagi-finanszírozási problémákkal küszködnek, s közben az õket ért nemtelen támadások ellen is védekezniük kellett és kell.
Nincs új a Nap alatt. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja 2004 óta húzódik. Nincs Romániában még egy egyetem, amelyrõl a szakmai testület (Országos Akkreditációs Bizottság) egyértelmûen megállapította, hogy alkalmas az akkreditációra és a politikum négy év alatt sem képes meghozni a döntést, befejezni a folyamatot. Az elsõ önálló romániai magyar egyetem törvény
általi létrehozása nyilvánvalóan kemény falat. A Szenátuson már „átment” ugyan, de a döntõ szó a Képviselõházé; jelenleg annak Tanügyi bizottságában kellene végre letárgyalni, majd a Parlament plénuma elé vinni az ügyet. Választási év van – én már semmiféle prognózist nem merek felállítani a döntés végsõ határidejére vonatkozóan…
2. A 2007/2008-as tanév fontosabb adatai, eseményei tanintézeteinkben Három középiskolánk a 2007/2008-as tanévben a következõ osztályokkal és diáklétszámmal mûködik:
Iskola neve
Osztályok száma
Az osztályok szakiránya
Létszám
Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad
IX. – 2
Teológia Matematika-inf. Teológia Matematika-inf. Teológia Matematika-inf. Teológia Matematika-inf.
28 29 22 16 26 16 21 21
X. – 2 XI. – 2 XII. – 2
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Összesen: Szatmári Református Gimnázium
–1 –1 –1 –1 –2 –1 –1 –1
17
XI. – 3 XII. – 3
V. – 1 VI. – 1 VII. – 1 VIII. – 1 I. év II. év Esti tagozat XI. Esti tagozat XII. Esti tagozat XIII. Összesen:
57 38 42 42
197 376
IX. – 3 X. – 3
Zilahi Református Wesselényi Kollégium
13 20 20 21 37 27 30 29
Tanulók száma össz.
Filológia Teológia Matematika Filológia Teológia Matematika Filológia Teológia Matematika Filológia Teológia Matematika
Irodavezetés Irodavezetés Filológia Filológia Filológia
28 28 28 30 29 30 21 20 24 25 29 26 30 30 30 31 28 5 30 26 26
Matematika-inf. Teológia Matematika-inf. Teológia Matematika-inf. Matematika-inf. Teológia Matematika-inf. Teológia Teológia Filológia Filológia Filológia Társadalomtudomány Társadalomtudomány
30 28 28 30 21 23 30 30 28 27 28 20 26 30 23
21
84
89 65
80
121 33 82 554
IX. – 2 X.
–2
XI.
–3
XII. – 3 Esti tagozat XI. Esti tagozat XII. Esti tagozat XIII. Csökkentett látog. XI. Csökkentett látog. XII.
58 58
74 85
74 53
Összesen:
15
402
Mind összesen:
53
1.332
3. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY A tantestület és adminisztratív személyzet összetétele a következõ: Iskola neve
Tanárok Rendes Helyettes
Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium
11
16
Szatmári Református Gimnázium Zilahi Wesselényi Református Kollégium
15 14 40
14 9 39
Tanítók Rendes
Helyettes
2 tanítónõ 4 óvónõ 2 nevelõnõ
2 tanítónõ 1 óvónõ
1 nevelõnõ 9
3
Adminisztratív személyzet
Összesen
3
41
6 5 14
35 29 105
Érettségi eredmények (2007): Iskola neve
Sikeresen érettségizettek
Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium
45
Szatmári Református Gimnázium
82
Zilahi Wesselényi Református Kollégium
83
Mint köztudott: Nagyváradon elsõnek sikerült megvalósítani a teljes körû képzést, óvodától a tizenkettedik osztályig. A nagyvárad-réti Csillagocska Zeneóvoda intézményi szempontból a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumba integrálódott. Most azt szeretnénk elérni, hogy a zeneoktatást hivatalos és államilag finanszírozott formában bevezethessük a Lorántffy Gimnáziumban, ezzel mintegy utánpótlást biztosítva a Partiumi Keresztény Egyetem Zenepedagógia szakának. Hasonlóan fejlõdik a teljes körû oktatás irányába a Szatmárnémeti Református Gimnázium, amely I-IV. osztályos tagozat nélkül is jelenleg a legnagyobb középfokú tanintézménye a Romániai Református Egyháznak. Kiteljesedése akkor következik be, ha megvalósul a Szatmári Református Oktatási Központ. E vonatkozásban többrendbéli tárgyalásunk volt a szatmári önkormányzattal, a tanfelügyelõséggel és az érintett két tanintézménnyel, úgymint a Szatmári Református Gimnáziummal és a Kölcsey Ferenc Fõgimnáziummal, eredménytelenül. Félõ, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, egyházunk a törvény adta keretek között lesz kénytelen eljárni. Infrastruktúra szempontjából zilahi iskolánk mûködik a legszûkösebb körülmények között, ám a helyi közvélemény szerint és a felvételire jelentkezõk számát illetõen a város és a megye legkeresettebb magyar nyelvû tanintézménye. A jelenlegi méltatlan infrastrukturális helyzeten az változtat, ha visszakapjuk jogos tulajdonunkat, a Wesselényi Kollégium épületét. Az ezzel kapcsolatos jogi eljárás viszont igen vontatottan halad. Középiskoláink tanárainak fizetését és a tanintézmények mûködési költségeit az állami költségvetésbõl biztosítják. Az Egyházkerület a maga rendjén és kapcsolatai révén az épületek állagmegóvása, a laboratóriumok, könyvtárak fejlesztése, szociális és tanulmányi ösztöndíjak, rendezvények támogatása, utazási költségek támogatása terén hozott anyagi áldozatot. Külön kiemelendõ, hogy számos ösztöndíjat tudunk biztosítani a diákoknak: egyházközségit, egyházmegyeit, alapítványit. A 2006/2007-es tanévben az egyházkerület tanügyi osztálya külföldi alapítványi forrásból a három gimnázium 180 diákjának biztosított ösztöndíjat, és ezen kívül támogatni tudta az iskolák különbözõ rendezvényeit, versenyeit, színházbérleteit, javítani tudta az iskolák felszereltségét. Ugyanezen alapból tudtunk esetenként támogatást nyújtani szociális vagy egészségügyi problémákkal küszködõ tanulóknak. Újdonságot jelentett egyházi középiskoláink életében, hogy az idén elõször megrendezték az Országos Tantárgyolimpiát vallástárgyakból. A magyar egyházi tanintézmények versenyére külön került sor május 15-17-én, Kézdivásárhelyen. A kerületünk kebelébe tartozó iskolák tanulói egy elsõ és
Sikertelen érettségi
egy harmadik helyezést értek el, míg öt tanuló dicséretben részesült. A versenyen részt vett egyházi szakemberek kifogásolták, hogy a megmérettetésre felekezetekre való tekintet nélkül, közös tételek alapján került sor, ami negatívan befolyásolta a pontozást. Kértük a Tanügyminisztériumot, hogy a jövõben változtasson a lebonyolításon.
Református óvodáink A tanügyi törvény nem tiltja református óvodák létrehozását, de nem intézkedik egyértelmûen az intézmények finanszírozása vonatkozásában, úgyhogy ez esetben is marad a félmegoldás: az infrastruktúrát az egyház, az alkalmazottak fizetését jó esetben az állam, rosszabb esetben bel- vagy külföldi alapítvány vagy egyház biztosítja. Jelenleg az egyházkerület nyilvántartásában a következõ óvodák szerepelnek: Nagyváradon a Csillagocska Református Zeneóvoda, Szatmáron a Szivárvány és Árva Bethlen Kata Református Óvoda, Mezõtelkiben a Református Óvoda és Játszóház, a Biharszentjánosi Református Óvoda, valamint az Érmihályfalvi Református Óvoda és a Zilah-Ligeti Református Óvoda. Az új tanügyi törvénytervezet – amennyiben abban a formában szavazzák meg, ahogyan a romániai egyházak közös törvénytervezetében magfogalmazták – nagyobb lehetõséget biztosít újabb óvodák létrehozására, és általában az egyházi iskolarendszer bõvítésére, kiteljesítésére. Általánosságban elmondható, hogy a törvényi keretek létrejöttével és az ingatlan-visszaszolgáltatás nyomán iskolarendszerünk bõvíthetõ lesz.
A Partiumi Keresztény Egyetem Az Egyetem életében rendkívül fontos tanévet zárunk, hiszen az akkreditáció elérhetõ közelségbe került. A Partiumi Keresztény Egyetem vezetõsége minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy az intézmény elnyerje a végleges akkreditációt. 1999-es alapítása óta Egyetemünk 19 alkalommal esett át akkreditációs értékelésen, mindannyiszor sikeresen! Így került sor a PKE és 12 egyetemi szak mûködési engedélyének megszerzésére. Az Egyetem alapítói és a finanszírozó magyar állam által kitûzött legfontosabb célt, az intézményi akkreditáció elnyerését intézményünk már 2004-ben teljesítette, amikor is sor került három szaknak (református didaktikai teológia, német nyelv és irodalom, szociális munka) és magának az Egyetemnek az akkreditálására. Ezáltal az Országos Akkreditációs
Továbbtanulók száma
Tanács (CNEAA) elismerte az egyetemen folyó oktatás és az oktatók által kifejtett tudományos kutatási tevékenység minõségét, valamint az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér megfelelõ voltát. A közszájon forgó félreértésekkel vagy szándékos félremagyarázásokkal ellentétben tudni való, hogy az akkreditáció törvény általi szentesítése nem az Egyetem hibájából, hanem az útjában álló politikai akadályoztatás következtében várat magára. Immár közel négy éve annak ugyanis, hogy a román törvényhozás egyre halogatja az Egyetemünk akkreditációjára vonatkozó törvény napirendre tûzését – ami viszont komoly akadályt jelent tanintézetünk további fejlõdésében. Viszonylagosan kedvezõ fejlemény az elõbbiekhez képest, hogy az akkreditációs törvénytervezetet tavaly õsszel – végre – sok huzavona után elfogadta Románia Szenátusa jelenleg pedig a tervezet a Képviselõház tanügyi szakbizottságának jóváhagyására vár. A tovább folytatódó halogatások ellenére bizakodásra ad okot az a tény, hogy kétszeri kiszállása alkalmával a szakbizottsági küldöttség akkreditációra ajánlotta Egyetemünket. 2007-ben a filozófia szak is elnyerte a végleges akkreditációt. A menedzsment szak akkreditációs dossziéját június folyamán tesszük le a szakhatóság asztalára. Ezzel párhuzamosan készül az angol nyelv és irodalom, valamint a zenepedagógia szak akkreditációs dossziéja is. Egyetemünk fejlesztési terve ugyanakkor új szakok indítását is kilátásba helyezi. Ennek értelmében az Egyetemi Tanács jóváhagyta egy önköltségesen mûködõ pénzügyi szak indítását a 2009/2010es tanévtõl. 2008. május 21-én ülésezett a Partiumi Keresztény Egyetem Szenátusa, melyen a legutóbbi vizsgaidõszak eredményeit tekintettük át. Örömünkre szolgált, hogy az elõzõ évekhez viszonyítva jobb a tanulmányi helyzet, kisebb a hallgatói lemorzsolódás. Az államvizsga vonatkozásában: mindegyik szak megkötötte a keretszerzõdést a vizsgáztató egyetemekkel. Egyébként az idén, kivételes módon – az ún. bolognai rendszer bevezetésének tulajdoníthatóan, valamennyi szakon két-két évfolyam búcsúzik ki, vagyis összesen mintegy 530 végzõs hallgató! Az oktatói-kutatói munka színvonalának folyamatos értékelése érdekében Egyetemünk kidolgozta saját minõségbiztosítási rendszerét, amelynek életbe léptetésével folyamatosan zajlik az oktatási és a tudományos munka minõségének a felmérése és értékelése. A felmérés pozitív eredményeit erõsíti meg az a tény is, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatói a kolozsvári, temesvári, bukaresti, és nagyváradi állami egyetemeken bizonyították tudásukat és képzettségüket. A sikeres licencvizsgák aránya egyetemi szinten megközelíti a 90%-ot, és minden szakon messze fölülmúlja az akkreditációs el(Folytatása a 4. oldalon)
4. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
várásokat. Másrészt pedig intézményünk immár a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe is bekerült: csupán az idei év elején már öt nagyszabású tudományos konferenciára került sor, melyekre Európa majd minden országából, sõt Európán kívülrõl is érkeztek elõadók. A Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása továbbra is az anyaország kormányának költségvetésébõl történik, a Sapientia Alapítványon keresztül. Sajnos az összeget – amely egyébként sohasem volt kétmilliárd forint – a 2007-es évre lecsökkentették 1,25 milliárdra, miközben négy helyszínen (Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) diákjaink száma megháromszorozódott. Ilyen körülmények között éppen csak a mûködést tudjuk biztosítani, fejlesztésre nem jut, új szakokat csak önköltségesen indíthatunk. A Sapientia Egyetemmel közösen kidolgozott hosszú távú fejlesztési stratégiát ezen megkötöttségek figyelembevételével tudtuk kidolgozni, és e vonatkozásban 2007. május 9-én Megállapodási szerzõdést kötöttünk. Örömmel hozzuk a Közgyûlés tudomására, hogy a Sapientia Alapítvány és a Pro Universitate Partium Alapítvány, illetve a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetõi hivatalos formában rögzítették az egyetemi beruházások ütemezésérõl és finanszírozásáról szóló Egyezséget. Ennek keretében lehetõvé válik a PKE új székházának felépítése, a már meglévõ kivitelezési terv és a szükséges engedélyek alapján. Ennek köszönhetõen az utóbbi két évben történt költségvetési elvonások miatt félbemaradt infrastrukturális fejlesztés most új lendületet nyerhet.
A Partiumi Keresztény Egyetem 2007/2008-as statisztikai adatai a következõk: – Bölcsészettudományi Kar, összesen: 503 hallgató (Német nyelv és irodalom – 77, Angol nyelv és irodalom – 85, Angol–Román nyelv és irodalom – 31, Román nyelv és irodalom – 2, Szociális munka – 108, Szociológia – 92, Református vallástanár – 33, Református vallástanár–Szociális munka – 30, Filozófia – 45). – Alkalmazott Tudományok Kara, összesen: 603 hallgató (Menedzsment – 233, Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana –
226, Zenepedagógia – 43, Képzõmûvészet – 101). Az Egyetemen a 2007/2008-as tanévben 73 fõállású, 11 társult és 55 óraadó oktató tanít. A 2008/2009-as tanévre a mellékelt táblázat szerint hirdetnek felvételit. Nagyvárad, 2008. május 23. TOLNAY ISTVÁN tanügyi elõadó-tanácsos
SZAK
BEISKOLÁZÁSI SZÁM ÖSSZESEN
Menedzsment
Menedzsment
75
Közgazdaság
Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana
75
Zene
Zenepedagógia
25
Képzõmûvészet
Képzõmûvészet
30
Agrár
Mezõgazdasági mérnöki szak
50
Teológia
Református didaktikai teológia
35
Filozófia
Filozófia
30
Német nyelv és irodalom
40
Román nyelv és irodalom
25
Angol nyelv és irodalom
40
Angol nyelv és irodalom – Román nyelv és irodalom
35
Szociális munka
Szociális munka
35
Szociológia
Szociológia
35
ÖSSZESEN
530
KÉPZÉSI ÁG
Filológia
AKKREDITÁLT EGYETEM A PKE Újra van államilag elismert magyar egyetem Erdélyben. Annak ellenére, hogy az RMDSZ is tagja volt a román kormánynak – mégis közel négyéves politikai küzdelmet kellett folytatni az akkreditációs törvény megszületéséért a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek és az alapítóknak. E folyamatban az RMDSZ illetékes képviselõi részt vállaltak, s magas szintû magyar parlamenti közbenjárás is segítette a törvény megszületését. A román képviselõház 185 igen, 15 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Többszöri elnapolás után, RMDSZ kezdeményezésre foglalkoztak a javaslattal. Egyenlõre négy szak elismerése végleges. A Romániai Akkreditációs Tanács már 2004 júniusában elismerte a Partiumi Keresztény Egyetemen folyó oktatás jó minõségét, és akkreditálásra méltónak értékelte az intézményt. Az 1990-ben alapított Sulyok István Református Fõiskolából kifejlesztett egyetemen 2000 óta folyik egyetemi szintû képzés. A Tõkés László és Tempfli József püspökök patronálásával alakult Partiumi Keresztény Egyetem a magyar állam, illetve a romániai, magyarországi és különbözõ nyugati civil szervezetek, alapítványok, egyházak támogatásával mûködik. A nagyváradi magyar egyetem ezentúl önállóan szervezheti az államvizsgákat, ösztöndíj-programok-
ban vehet részt, a fejlesztésekhez pedig állami és uniós forrásokra is pályázhat. Ez az elsõ magyar nyelvû alapítványi magánegyetem, amely végleges engedéllyel bír, ám remélhetõ, hogy az elismerést a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem is hamarosan megkapja. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt években nyújtott támogatásaival Alapítványunk hozzájárulhatott a Partiumi Keresztény Egyetem minõségi fejlesztéséhez, akkreditációjához. Ebben a folyamatban kurátor-társunk, Tõkés László európai parlamenti képviselõi tagsága is komoly szerepet játszott. Az elvetett mag jó talajba került, amiért hálásak vagyunk Istennek. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki adományozóinknak, az intézmény többi támogatójának, illetve az Egyetem vezetõinek, tanárainak, diákságának, valamint a pozitív döntést hozó parlamenti képviselõknek, hogy közremûködésük eredményeként – fél évszázados hiátus után – ismét van államilag elismert magyar tannyelvû egyetem Romániában. Eredményeiket megbecsülve és méltányolva reméljük, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását adományozóink segítségével a jövõben célirányosabban folytathatjuk. Budapest, 2008. október 1. A PARTIUMI EGYETEM ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA
A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs folyamatának fõbb mozzanatai A Partiumi Keresztény Egyetem jogelõdje, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1991-ben alapított Sulyok István Református Fõiskola a Vallásügyi Államtitkárság 4805/1991-es mûködési engedélye alapján indult be. A teológiai jellegû képzést nyújtó Református didaktikai teológia szakhoz három, világi jellegû szak társult: Szociális munka, Német nyelv és irodalom, valamint Jogtudomány.
A 88/1993-as számú Törvény hatályba lépése után Intézményünk benyújtotta a már létezõ szakok mûködési engedélyének kibocsátására vonatkozó kérését, amelyet az Országos Akkreditációs Tanács pozitívan bírált el. A 84/1995-ös törvény módosításából adódó lehetõségek arra késztették az Intézmény vezetõségét, hogy létrehozza a Pro Universitate Partium Alapítványt, amelynek fõ célja – az alapítvány Statútumának
értelmében – hogy részt vállaljon a romániai magyar közösség kultúrájának, oktatásának és tudományának terjesztésében és fejlesztésében, egy komplex képzést nyújtó felsõoktatási intézmény létrehozása és mûködési körülményeinek biztosítása által. A Bihar Megyei Törvényszék 118/N/1999-es számú határozata kimondja a Pro Universitate Partium Alapítvány megalakulását és jogi személyként történõ bejegyzését. A non-profit szervezetként mû-
5. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY ködõ, jogi személyként mûködõ alapítvány székhelye Nagyváradon, a Mihai Pavel utca 10. szám alatt található. 1999. október 1-jén sor kerül az alapító tagok, valamint a PUPA Vezetõ Tanácsának együttes ülésére, amely elhatározza a Partiumi Keresztény Egyetem megalapítását, nagyváradi székhellyel, a Városháza utca 36. szám alatt. Az új Intézmény három ideiglenes mûködési engedéllyel rendelkezõ szakkal indul, amelyekhez az évek során más szakok is társulnak, ennek következtében a mûködési engedéllyel rendelkezõ szakok száma elérte a tizenkettõt: l Filozófia – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, az 1215/29. 11. 2000 Kormányrendelet alapján; l Román nyelv és irodalom – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, az 1215/29. 11. 2000 Kormányrendelet alapján; l Menedzsment – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, az 1215/29. 11. 2000 Kormányrendelet alapján; l Angol nyelv és irodalom – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 410/2002 Kormányrendelet alapján; l Német nyelv és irodalom – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 944/2002 Kormányrendelet alapján; l Kereskedelmi és szolgáltatási egységek gazdaságtana – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 944/2002 Kormányrendelet alapján; l Református didaktikai teológia – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 944/2002 Kormányrendelet alapján; l Képzõmûvészet (grafika) – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 944/2002 Kormányrendelet alapján; l Zenepedagógia – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 410/2002 Kormányrendelet alapján;
l Szociális munka – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 693/2003 Kormányrendelet alapján; l Szociológia – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 693/2003 Kormányrendelet alapján; l Angol nyelv és irodalom – Román nyelv és irodalom – 2000. november 29-én kapta meg mûködési engedélyét, a 693/2003 Kormányrendelet alapján; 2004. március 5-én az Egyetem két dupla szak akkreditációs dossziéját nyújtotta be: Református didaktikai teológia – Szociális munka és a Református didaktikai teológia – Német nyelv és irodalom. Az Országos Akkreditációs Tanács elfogadta és pozitívan értékelte a szakok és az intézmény akkreditációs dossziéját még ugyanabban az évben (az erre vonatkozó 1609/2004-es Kormányrendelet a Hivatalos Közlöny 950/2004. október 18-i számában jelent meg). A 288/2004-es Törvény, valamint a 88/2005-ös Kormányrendelet értelmében a két dupla szak három önálló szakká alakult át a következõképpen: Református didaktikai teológia, Szociális munka, Német nyelv és irodalom. A 356/12.05.2005-ös számú értesítõ az Országos Akkreditációs Tanács ezen javaslatára vonatkozik. Az Országos Akkreditációs Tanács dokumentumaiból kitûnik, hogy Egyetemünk teljesíti az akkreditáció összes szakmai feltételét. Sajnos a jelzett idõpont után az akkreditáció halogatásának hosszú idõszaka kezdõdött el, az Egyetem vezetõségének minisztériumi és parlamenti fellépései ellenére. Végül a törvényhozási folyamat 2007. májusában indult be a Szenátus Tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottságában, majd késõbb a Szenátus plénumában. A Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet a Szenátus 2007. október 8-i ülésén fogadta el, Románia Alkotmánya 76-os cikkelyének 2-ik bekezdése értelmében. 2007. októberében az iratcsomó a Képviselõház illetékes bizottságához került. A bizottság küldöttsé-
gének 2007. november 5-i látogatása Egyetemünkön annak a reményét keltette, hogy a törvényhozási folyamat rövid idõn belül lezárul. 2008. február 19-én a Képviselõház Tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága napirendre tûzte Egyetemünk akkreditációjának kérdését. Egyetemünk küldöttsége leutazott Bukarestbe, de a bizottság ülése határozatképtelenség miatt elmaradt. 2008. március 26-án a Képviselõház szakbizottságának újabb látogatására került sor Egyetemünkön, amelynek eredményeképpen újból pozitív jelentés született. 2008. április 22-én Egyetemünk küldöttsége újból meghívást kapott a szakbizottság ülésére, amelyet újból felfüggesztettek, szintén határozatképtelenség miatt. Tehát, figyelembe véve az Országos Akkreditációs Tanács Egyetemünk akkreditálására vonatkozó pozitív döntésének idõpontját (1609/2004-es Kormányhatározat), arra a következtetésre juthatunk, hogy a folyamat majdnem négy évig tartott, amibõl több, mint nyolc hónap a Képviselõházi szakbizottságot terheli. 2008. szeptember 9-én a Parlament Tanügyi, ifjúsági és sport bizottsága egyhangú szavazással jóváhagyta a Partiumi Kresztény Egyetem intézményi akkreditációját, három szakkal, úgymint: szociális munka, református vallástanár és német nyelv és irodalom. A bizottság munkálatain meghívottként Egyetemünket dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István, a PKE Vezetõtanácsának mb. elnöke képviselte. 2008. szeptember 30-án a román Képviselõház plenáris ülése 185 igen, 15 nem és 10 tartózkodás mellett elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. A törvény értelmében az Egyetem önállóan szervezhet záróvizsgákat, beindíthatja a mesterképzést, kiteljesítheti a bolognai rendszert, nemzetközi pályázatokon vehet részt. Nagyvárad, 2008. október 1. A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM VEZETÕTANÁCSA
Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen A KITARTÓ KÜZDELEM JUTALMA Kedves Testvéreim! Azt hiszem, ritkán adatik meg, hogy egy egyetemi évnyitó történelmi jelentõséget kapjon. A Sulyok István Református Fõiskola – Partiumi Keresztény Egyetem tizennyolc éves történetében minden tanév kezdetén számba vettük az intézményben megtett utat, együtt örvendeztünk az eredményeknek, vagy éppen arról panaszkodtunk, hogy mit nem sikerült elérnünk. Ma, 2008. október 3-án – Istennek hála – olyan hivatalos bejelentést tehetünk ebben az ünnepi gyülekezeti közösségben, aminek mindnyájan örvendeni tudunk, mert sokéves közös küzdelmünk eredménye: 2008. szeptember 30-án Románia Képviselõházának plenáris ülése 185 igen, 15 nem szavazat és 10 tartózkodás mellett elfogadta a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjáról szóló törvényt. Ezzel a törvénnyel elismertetett az 1989-es változások utáni elsõ önálló magyar nyelvû felsõoktatási intézmény Romániában. Hosszú volt – túlságosan is hosszú és rögös – az az út, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem megtett az ideiglenes mûködési engedélyek megszerzése és a végleges akkreditációról szóló törvény megszületése között. Az elismertetés folyamatának mozzanatait, történéseit igen hosszú volna felsorolni, talán estig sem érnénk a végére. Ki volna képes felmérni azt a rengeteg energiát, amit az alapító és fenntartó egyház, a késõbbiekben a jogi hátteret biztosító Pro Universitate Partium Alapítvány, a Partiumi Keresz-
tény Egyetem vezetõsége és munkatársai az évek során az akkreditáció ügyébe fektettek? De a mai napon ne gondoljunk se a befektetett szellemiekreanyagiakra, se a Nagyvárad-Bukarest között megtett tíz-meg tízezres nagyságrendû kilométerekre, se az üggyel kapcsolatban született papírok köbmétereire. Most a hálának és a köszönetnek van ideje! Köszönjük meg elõször is a megtartó, örökkévaló Istennek, hogy eljuttatott ennek az útnak a végére! Hiszem, hogy a Gondviselésen túl, az immár törvény szerint is elismert Partiumi Keresztény Egyetem a Temesváron elindult forradalmi változások szülöttének tekinthetõ. Köszönettel tartozunk a Sulyok István Református Fõiskolát megalapító Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, az Igazgatótanácsnak, hogy 1990-ben hozott döntésével elindította útjára az önálló erdélyi magyar egyetemet, és 1999-ig saját költségvetésébõl fenntartotta azt. Köszönettel tartozunk anyaországi és nyugati testvéreinknek az önzetlen erkölcsi és anyagi támogatásért, amelyben zsenge tanintézményünket részesítették. Köszönettel tartozunk a testvéregyházaknak az intézményalapításban és fenntartásban vállalt szolgálatukért. Köszönjük a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetnek, hogy az intézmény elsõ éveiben a Sulyok István Református Fõiskola mellé állt, jogi hátteret biztosított a váradi kezdeményezésnek, szakmai-erkölcsi tekintetben mind a mai napig támogatja egyetemünket.
Köszönjük a hazai és az anyaországi testvéregyetemeknek – a Babeº-Bolyai Tudományegyetemtõl a Temesvári Egyetemig, a Debreceni Egyetemtõl a Károli Gáspár Református Egyetemig – az eltelt idõszakban nekünk nyújtott szakmai-erkölcsi segítséget. Köszönjük a Pro Universitate Partium Alapítvány alapítóinak, a Kuratórium tagjainak áldozatos munkáját, szolgálatát. Köszönjük a mindenkori magyar Kormánynak, a magyar Országgyûlésnek az Egyetem mûködését biztosító költségvetési támogatást, politikai téren nyújtott segítséget, az erdélyi-partiumi felsõoktatási rendszer kiépítésében biztosított és az elkövetkezõ idõszakra is elõirányzott erkölcsi-anyagi segítséget. Köszönjük testvéralapítványunknak, a Sapientiának és testvéregyetemünknek a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek az együttmûködés, együttgondolkodás, közös intézményépítés lehetõségét. Biztos vagyok benne, hogy erre a szoros együttmûködésre az elkövetkezõ években még inkább szükség lesz. Köszönjük a politikumnak, Románia Szenátusának, Képviselõházának, ezek szakbizottságainak, az RMDSZpolitikusoknak hathatós közbenjárását és érdemi munkáját az akkreditációs folyamat kiteljesítésében. Végül, engedjék meg, hogy ez alkalommal is megköszönjük azoknak a munkáját, szolgálatát, akik az akkreditációs folyamat mindennapi, nem látványos, de feltétlenül szükséges munkáját végezték. (Folytatása a 6. oldalon)
6. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Gondolok itt elsõsorban néhai dr. Mester Zsoltra, egyetemünk elsõ rektorára, Méder Zsolt egyetemi fõtitkárra, akikkel hármas-csapatban elkezdtük az akkor teljesen új akkreditációs folyamatot. Jó érzésekkel gondolunk vissza dr. Kovács Béla rektor úr nyolc éves szolgálatára, szakmai hozzáértésére, aminek következtében jelentõs elmozdulás történt az akkreditációs folyamatban, amely azután dr. Geréb Zsolt professzor rektorsága idején teljesedett ki. Egyetemi kancellári minõségében Szûcs István volt az akkreditációért közvetlenül felelõs „Bukarestet járó emberünk.” Illesse elismerés mindnyájuk munkáját. De illesse elismerés a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsának tagjait, a rektori és dékáni hivatalokat, a tanszékeket, az Egyetem minden munkatársát, akik ilyen vagy olyan formában elõse-
gítették az akkreditációt. A tanév nemcsak az akkreditáció elnyerésével, hanem új vezetõség kinevezésével veszi kezdetét. A Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõtanácsa nevében hálásan megköszönöm dr. Geréb Zsolt professzor úrnak, hogy négy éven keresztül ellátta az Egyetem rektori teendõit. További szolgálatára a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben Isten áldását kérjük. Köszöntjük dr. Eszenyeiné Széles Mária professzorasszonyt, a Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének vezetõjét, akinek szolgálatát a profesor emeritus cím odaítélésével ismertük el. Köszönetet mondunk a Nagyvárad-Újvárosi Református Egyházközségnek, hogy templomukban, melyet egyetemi templomként tartunk számon, helyet adnak ünnepi rendezvényeinknek.
Az Egyetemnek új rektora van, dr. Horváth Gizella docens személyében. Vele a Partiumi Keresztény Egyetemnek váradi illetõségû vezetõje lett. Új tisztségében kívánunk neki sok sikert, áldásokban gazdag szolgálatot, kitartást a megnövekedett feladatokban. Új fejezet kezdõdik a Partiumi Keresztény Egyetem életében, amelynek meghatározója az elnyert akkreditáció. Egyetemi vezetõkként, tanárokként, az egyetem munkatársaiként, hallgatókként legyünk tudatában ennek, amikor Isten áldásával elkezdjük a 2008/2009-es tanévet! TOLNAY ISTVÁN, a PKE Vezetõtanácsának mb. elnöke
ÉRTELMESEN TÖLTSÉTEK AZ ÉVEKET Tisztelt egyházi méltóságok! Tisztelt vendégek! Kedves tanártársak, kedves hallgatók! Örömmel köszöntöm Önöket az elsõ akkreditált romániai magyar egyetem ünnepélyes évnyitóján! Bevallom, kisebb csodaként éltem meg azt a hírt, hogy Románia parlamentjében elfogadták azt a törvénytervezetet, amely létrehozza a Partiumi Keresztény Egyetemet Nagyváradon, Bihar megyében. A Pro Universitate Partium Alapítvány által hitbõl, reménybõl, a közösség akaratából és nem utolsó sorban az anyaország támogatásával létrehozott szellemi központ a romániai törvények szerint is elismertetett, mint Egyetem: mint önálló, a többi akkreditált egyetemmel egyenértékû felsõoktatási intézmény. Ezzel az aktussal Románia Parlamentje elismerte az egyetem létjogosultságát, miután a szakmai grémiumok (a Tanügy-minisztérium, az Országos Minõségbiztosítási Tanács) már elismerték az itt folyó munka minõségét. Tulajdonképpen nem kellene csodálkozzunk azon, hogy egy szakmailag elismert egyetemet a Parlament akkreditál. Ez egy teljesen természetes és hétköznapi dolog kellene legyen. Az igazi nagy kihívás éppen a szakmai kritériumoknak való megfelelés. Ezt a stádiumot egyetemünk már 2004-ben elérte. A józan ész elvárná, hogy amennyiben az országos minõségbiztosítási ügynökség pozitív elõterjesztését a kormány különbözõ minisztériumai ellenõrizték, és ennek alapján a kormány törvénytervezetet terjesztett elõ, a parlament szakbizottsága pedig helyszíni ellenõrzések után ezt a javaslatot elfogadta, a parlamenti voksolás puszta formalitássá váljon. Ennek ellenére mégis kisebb csodaként éltük meg a héten az akkreditáció hírét. És ha belegondolunk, hogy 50 éve Romániában a Partiumi Keresztény Egyetem az elsõ akkreditált magyar egyetem, hogy ezt úgy értük el, hogy közben a statisztikák állandó népességfogyatkozásról számolnak be, és
tanúi vagyunk annak is, hogy a romániai fiatalok jelentõs része inkább külföldön folyatatja tanulmányait, akkor tudjuk csak felmérni, mennyire fontos a romániai magyar közösség számára, hogy elismert, önálló magyar egyetemmel rendelkezzen. Az egyetem intézményi akkreditációja egyben érvénybe lépteti annak a négy szaknak az akkreditációját is, amelyeket az országos minõségbiztosítási ügynökség megfelelõnek talált: református didaktikai teológia, német nyelv és irodalom, szociális munka és filozófia. Ezeken a szakokon már ebben az évben itthon szervezhetjük meg a záróvizsgát végzõseink számára, és elõkészíthetjük a mesteri képzésre vonatkozó dokumentációt, amit az országos minõségbiztosítási ügynökség jóvá kell hagyjon. Egyetemünk most már könnyebben bekapcsolódhat az egyetemek nemzetközi hálózatába, hallgatóink és oktatóink könnyebben vehetnek részt különbözõ csereprogramokban, közös projektekben más egyetemekkel együtt. Ebben az egyetemi évben újabb két szak akkreditációját tervezzük: az Angol nyelv és irodalom szak oktatói most készítik a dokumentációt, a Menedzsment szak dokumentációja pedig jövõ héten kerül fel Bukarestbe. Jelenleg az egyetemen három kar mûködik, összesen 12 szakkal. A Bölcsészettudományi Karhoz tartozik 8 szak: a Református didaktikai teológia, a Filozófia, az Angol nyelv és irodalom, az Angol nyelv és irodalom és Román nyelv és irodalom dupla szakunk, a Román nyelv és irodalom, a Német nyelv és irodalom, a Szociális munka és a Szociológia szakok. A Közgazdaságtudományi Karhoz két szak tartozik: a Menedzsment és a kereskedelmi, turisztikai és szolgáltató egységek gazdaságtana. Végül a Mûvészeti Kar magába foglalja a Zene és a Képzõmûvészeti szakokat. Ugyanakkor Egyetemünk ad helyet a Mezõgazdasági mérnöki szaknak, amely a Debreceni Egyetem Agrártudományi Cent-
rum Mezõgazdaságtudományi Kar kihelyezett képzési formája. Egyetemünk kis egyetem: idén összesen 74 fõállású oktatója és 859 hallgatója van. Másrészt egyetemünk fiatal egyetem: Partiumi Keresztény Egyetemként alig nyolc éve létezik. Mégis, jelenlétének hatása a partiumi térségben letagadhatatlan: volt hallgatókkal találkozunk az iskolákban, az üzleti szférában, a civil szférában. Volt hallgatóink zenélnek a filharmónia zenekarában, kórusokban, vagy tevékenykednek reklámgrafikusként. A sajtósok között is sok a volt hallgatónk. Sokan közülük továbbtanulnak, beiratkoztak mesteri képzésekre, de vannak volt hallgatóink között doktorjelöltek és tanárkollegák is. Volt hallgatóink jelenléte Nagyvárad és környéke kulturális és gazdasági életében azt a reményt erõsíti meg bennem, hogy kitartó, sokszor kilátástalannak tûnõ oktatói munkánk, amely ismereteket és értékeket szeretne átadni és nem pusztán egy diplomát – nem hiábavaló. Ezzel az üzenettel fordulnék az elsõéves hallgatók felé. Fogjátok fel ezt az egyetemet, mint egy lehetõséget arra, hogy ismereteket szerezzetek, értékekkel gazdagodjatok, kétségeket fogalmazzatok meg és dilemmákat oldjatok meg, barátságokat kössetek és szerelmeket éljetek át – röviden, hogy értelmesen töltsétek el a fiatalság azon éveit, amikor még nem késõ képességeiteket kifejleszteni és jellemeteket megszilárdítani. Diplomát szerezni nem olyan nagyon nehéz, jó emberré válni sokkal nehezebb. Ebben is szeretnénk a segítségetekre lenni. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg a 20082009-es tanévet. DR. HORVÁTH GIZELLA rektor Elhangzott a Nagyvárad-újvárosi templomban, 2008. október 3-án, a PKE tanévnyitó ünnepségén.
A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK ORSZÁGOS TANÉVNYITÓJA Fõtiszteletû Püspök úr! Tisztelt és szeretett vendégeink! Kedves diákok, szülõk, tanárok! Tisztelt ünneplõ gyülekezet! Iskolánk vezetõsége nevében szeretettel és tisztelettel köszöntöm önöket tanévnyitó ünnepségünkön! Mindenekelõtt szeretném megköszönni fõtiszteletû Tõkés Lászlónak, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének, a romániai magyarság európai uniós képviselõjének igehirdetését, amely ez alkalommal is az élõ, megélhetõ hitre tanít.
Wass Albertet idézem: „...a tiszta tükör útjára engedi a napfényt, odatükrözi, ahova irányítod. A tiszta tükör. Vakult tükörben elvész a napfény... Igyekezz hát, hogy tiszta tükör lehess, amilyennek Isten megteremtett, s akkor tied lesz az Õ jóságos ereje, tied lesz mindég, továbbsugárzásra...” Úgy érzem, ismét tisztult a tükör, közelebb került hozzánk a lelket, szellemet éltetõ napfény. Mi, szilágyságiak sohasem felejthetjük el, hogy a hitetlenség és kiábrándulás évtizedei után Püspök úr bíztatása, támogatása nélkül megyénk magyar ajkú közössége nem mondhatná ma ismét magáénak a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, egy olyan tanintézményt, amely
Erdélynek ezen a csücskén kiemelt feladatként felvállalta a hagyományos keresztyén értékek érvényesítését az oktatásban. Ezt az ünnepélyes alkalmat szeretném felhasználni arra is, hogy iskolánk tantestülete és szülõi közössége nevében megköszönjem a Püspök úrnak, hogy nemcsak a belpolitikai, hanem a nemzetközi színtéren is elvállalta az itt élõ magyarság identitásának megõrzéséért, s az ezzel szorosan összetartozó anyanyelvhasználatért való nehéz harcot. Köszönjük! Meleg szeretettel üdvözöljük körünkben a Erdélyi és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselõit, a Református Pedagógiai
7. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY Intézet igazgatóját, a református kollégiumok vezetõit, a nagytiszteletû esperes urakat, a zilahi és szilágysomlyói egyházmegyékben szolgáló lelkészeket, a helyi önkormányzat és tanfelügyelõség nagyra becsült képviselõit és a tisztelt egybegyûlteket! Az önök jelenléte itt, ezen az ünnepségen nem pusztán fizikai ittlétet jelent számunkra, hanem segítõszándékot, szellemi, lelki energiaforrást sugall, azt, hogy nem vagyunk egyedül, társaink vannak, akikre bármikor számíthatunk. Akik mellettünk állnak gondjainkban jó szóval, de ha kell, akár anyagilag is támogatnak a nehézségeinkben, akik nemcsak a tudomány szavát és a mûvészet üzenetét értik, hanem sajátos szellemiségû értékrendszerünket. Hitre, biztatásra, megerõsítésre, társakra nagy szükségünk van, hiszen a református kollégiumok újraindításakor nagy feladatot vállaltak magukra: sok tekintetben folytatói és õrzõi akarnak lenni a régi hagyományoknak, ugyanakkor új értékeket is kívánnak teremteni, mert versenyt kell futnunk az idõvel, az igényekkel, a követelményekkel. A változás körülvesz minket: gondoljunk csak a tudásra, amelyben gyarapodhatunk, emberi kapcsolatainkra, barátságokra. A gyarapodáshoz sokszor támogatók, megértõ társak kellenek, és természetesen hit: erõ és hit. (Erõs vár a mi Istenünk, mondja a zsoltáros). Intézményünkben a tanítás-neveléstanulás hármas egysége nemcsak a napi kötelessé-
gek teljesítését jelenti, hanem sok energiát felhasználó és reményeink szerint új energiákat felszabadító, létrehozó folyamatot. Tudjuk, hogy az olyan hagyományos értékek, mint a kötelességtudat, a felelõsség, a szorgalmas munka, az egyéni és közösségi tulajdon tisztelete elõre visz, ugyanakkor egyre erõteljesebben hozza napvilágra a vallási és kulturális örökség kincseit. Azt szeretnénk, hogy végzettjeinkben életre szóló, mély barázdákat hagyjon az iskola. Hogy elégedetten és büszkén idézzék majd fel, hol tanultak, önazonosságuk részévé váljék, hogy hozzánk tartoztak, mert olyan tanárok oktatták õket, akik jól követhetõ és követendõ példát adtak szakmai felkészültségbõl, gondolkodásmódból, elkötelezettségbõl, és nem utolsó sorban technikailag is képesek voltak bekapcsolni õket az „információs társadalomba”, megtanították õket az információáradat helyes kezelésére, hogy meg tudják különböztetni a jót és a rosszat, az értékeset és az értéktelent. Számomra rendkívül felemelõ érzés, ezért nem titkolt büszkeséggel mondom el, hogy a visszajelzések szerint a nálunk végzett diákok többsége felnõtt emberként is megállja a helyét. Megbecsüli, tiszteli õket a közösség, amelyben élnek, mert tudatában vannak rendeltetésüknek, az általuk végzett munkát az iskola falai között elsajátított szellemiség és elkötelezettség hatja át.
Kedves diákjaink: régiek és gólyák! Szeretném, ha tudnátok, hogy mi, akik most itt vagyunk, elsõsorban értetek vagyunk itt, mert nélkületek semmilyen pedagógiai programot, iskolai elképzelést sem lehetne végrehajtani. A református kollégium mindig az a hely volt, ahol nem a diploma a legfontosabb, hanem a keresztyén emberre jellemzõ életszemlélet és a valódi, használható tudás elsajátítása. Vállaljátok, kövessétek ezt a nemes örökséget, s ne keressétek a pénzen, kapcsolatokon keresztül elérhetõ könnyebb utakat! Szorgalmas munkátokkal és jó magaviselettel szerezzetek örömet szüleiteknek, tanáraitoknak! Legyen nemes, tiszta verseny közöttetek, és ne engedjétek, hogy a könyörtelenné váló egyéni versengés megbontsa a kialakuló közösségeket. Ne engedjétek, hogy a világhálóról, a tévébõl, a filmekbõl, a sajtóból áradó szennyhullám, agresszivitás személyiségeteket, kapcsolatrendszereteket deformálja. Tartsátok magatokat az igei tanításhoz: Minden dolgotok szeretetben menjen végbe! Mindannyiunk – diákok, szülõk, tanárok – életére Isten áldását kérve, terveink és szándékaink megvalósulásában bízva, jó tanévet kívánok mindenkinek! KOVÁCS IRÉNKE, a ZRWK igazgatója
ISTEN URALMÁNAK ÉS DICSÕSÉGÉNEK SZOLGÁLATA Tisztelt ünneplõ gyülekezet! A 2008-2009-es tanév kezdetekor, erdélyi és királyhágómelléki, magukat református kollégiumnak valló intézményeink tanárai, tanulói és azok szülei számára egy sarkalatos kérdésrõl szeretnék egy pár gondolatot elmondani. Ez a sarkalatos kérdés így hangzik: Miért fontos, hogy legyenek magyar református iskolák? A kérdés azért indokolt, mert számtalan vita folyt és folyik errõl ma is egyházi és világi körökben hazánkban, és éles véleménykülönbségek tapasztalhatók az e kérdésre adott válaszokban. Kezdjük tehát azzal, hogy miért indokolt a felekezeti oktatás bevezetése és fejlesztése? Azért, mert fél évszázad során vallástalanul nevelt s az „ellenvallásnak” ajánlott kommunizmusban csalódott milliónyi erdélyi (és nemcsak) magyar ember keres hiteles világnézetet. A magyar tudat jövõje szempontjából létkérdés, hogy a magyar történelmi egyházak képesek lesznek-e hiteles értékekkel táplálni a mostani ifjú nemzedéket. A mai kornak a keresztyén értékrenddel ellenkezõ, kizárólagosan teljesítményorientált értékrendje (többet, jobbat, szebbet stb.) útvesztõjében igazi iránytûvel csak a felekezeti oktatás szolgálhat. Azt kell mondjam, hogy ezen múlik a magyar keresztyén kultúra kontinuitása. És most beszéljünk a református oktatás, a református iskolák „felette szükséges voltáról”. Több, mint félmillió erdélyi és királyhágómelléki magyar reformátusnak nincs más szellemi öröksége, mint a tudatosan vagy öntudatlanul õrzött kálvinizmusa. A magyar kultúrában és oktatásügyben a 16. század óta sajátos értékrendszert, jellegzetes nemzeti karaktert képvisel a református szellemiség. Mindvégig jellemezte a népben-nemzetben gondolkodás, a tolerancia, a szociális igazságosság, a tudományos kutatás, a szabad gondolkodás eszméje. Ezeknek az értékeknek a megõrzésére, a jelen kor követelményeinek megfelelõ ápolására most nagy szükség van. Egyházunk ez iránti felelõssége a Heidelbergi Káté negyedik parancsolatában gyökerezik: „...az igehirdetést és az iskolákat fenntartsák...” „Az iskolák mindenestõl fogva az egyház testéhez tartoznak – vallják egyházi törvényeink. Az egy-
ház pedig a Krisztus teste, tehát az iskolák Krisztus testéhez tartoznak, abban az értelemben, hogy Krisztushoz való hûségben kell hogy éljenek és dolgozzanak. Így válik az iskola a magyar nemzeti szellem és mûveltség leghûségesebb és egyben legmegbízhatóbb hordozójává” – írta egy neves református gondolkodónk a 40-es években. Világosan kitûnik e sorokból, hogy egyházunk felelõsséggel tartozik az oktatásért, a magyar iskolákért, és erõsítenie kell szerepét elsõsorban az oktatás minõségének emelésében. És mindezt egy olyan korban, amikor több jel is arra mutat, hogy a nemzeti lelkiismeret egyre gyengül, amikor az odaadás – tanár és diák részérõl egyaránt – csökken. Pedig az oktatás, az iskoláink jövõnket hordozzák magukban. Mi ad a református iskolának létjogosultságot a más felekezetû vagy állami magyar nyelvû iskolák mellett? Mi is az a sokat emlegetett református hitvallásos szellem, melynek újraélesztésére, erõsítésére törekszünk? Ma is érvényesek a közel 60 éve leírt sorok: „A református iskola nem azért van az egyházzal kapcsolatban, mintha ez az iskola az egyháznak, mint egy társadalmi közösségi formának hatalmi vagy anyagi érdekeit kívánná szolgálni. Az egyház nem azért tart iskolát, hogy ezzel hatalmi, önzõ érdekek szolgálatába állítson egyéneket, hanem sokkal mélyebb és komolyabb indokból. Nem is világnézeti súlyát akarja az iskola útján erõsíteni, vagy politikai súlyt szerezni ezáltal. A mi iskoláink a református szellemet kell a diákok lelkében meggyökereztessék és ápolják. Azt a kálvinista református szellemet, amely a mi nemzetünk életében a történelem folyamán annyi áldást hozott. A református szellem nem egy világnézet, nem egy politikai, gazdasági vagy társadalmi rendszer kifejezése vagy hordozója, hanem egy belsõ erõ, egy határozott törekvés egyetlenegy dologra: Isten uralmának és dicsõségének szolgálatára az egyes ember, a népek és nemzetek és az egész emberiség életében. A református szellem nem felekezetieskedõ szellem, amely egy vallási közösség, egy egyház uralmát akarja szolgálni, nem nacionalista szellem, hogy egy nemzet vagy faji kö-
zösség egyeduralmát hirdesse. Az igazi református szellemtõl távol áll mindenfajta sovinizmus. Az, amiért a református szellem küzd, Isten uralmának hirdetése és szolgálata. Azt vallja, hogy az ember a maga hivatását úgy tudja igazán szolgálni, ha az életét Istennel való közösségbe, Isten szolgálatába állítja, s ezzel biztosítja azt a belsõ erõt, amellyel a neki adott hivatást teljesítheti. A belsõ változás, az élet Isten szolgálatába való állítása ad erõt a személyes felelõsség megérzésére, a köz önzetlen szolgálatára, az egyéni érdekekrõl a köz érdekében való lemondásra.” Különösen megszívlelendõ ez az utolsó mondat a mai teljesítmény-orientált társadalom egoizmusba, önzésbe torzult embertípusának elterjedése láttán. A református hitvallásos szellem az, aminek érvényesülnie kell iskoláinkban, ha valóban református iskolák akarnak lenni. Ez pedig úgy valósulhat meg, ha elsõsorban azok, akik ott a nevelés munkáját végzik, ezt a szellemet a magukénak tartják. Mert alapjában véve a tantestületen fordul meg, milyen szellem él az iskolában. E téren még sok a tennivaló! Úgynevezett „református” iskoláink ma felemás helyzetben vannak, hiszen a felekezeti oktatást szabályozó törvények még váratnak magukra. A részben egyházi tulajdonba visszakerült iskolaépületekben állami rendszerben mûködik az oktatás, amely ugyanakkor református hitvallásos szellemben való nevelésre is törekszik. Az elhangzottakból egyértelmûen kiviláglik, hogy megmaradásunk, létünk kérdése a magyar református iskolák fenntartása és fejlesztése. Kedves tanárok, diákok és szülõk! Ehhez a mindennapos harchoz adjon a jó Isten mindannyiuknak, mindannyiunknak hitben gyökerezõ erõt és jó egészséget az elõttünk álló tanévben! TONK ISTVÁN, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezetõ fõgondnoka Elhangzott Zilahon, 2008. szeptember 21-én, a Református Kollégiumok Országos Tanévnyitóján.
8. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
ADAKOZÓK NÉVJEGYZÉKE 2008-ban a Partiumi Egyetem Alapítvány útján a magyar oktatásügyre, a gyantai templomépítésre és egyéb közérdekû célokra áldoztak NÉV
Ágai Karola Ajtay Sándor Alföldy Jenõ Apáthy Ágnes, dr. Babos Sándor Bajkó Éva, dr. Bakos István Balassa Sándor Balpataki Ferenc Banai Miklós, dr. Baranyai Máté Bardócz Ágnes Bartha Antal Bebes István Beleznay Zsuzsa Benõcs Katalin Bíró Magdolna Bódi András Boleratzky Loránd, dr. Bordács Miklós Boros László Boytha Dóra, dr. Brassai Klára Buzánszky Jenõ Cey-Bert Róbert, dr. Czobor Péter Cseh Attila Csíky Gábor Csorba Edéné, dr. Csulak Levente, dr. Delbács Endre Dobos Tibor Döbrentei Kornél E. L'Ami Eckhardt Mária, Ehal Zsuzsanna Engelleiter és Tsa. Bt. Extractum Pharma Rt. Fehér Dezsõ, dr. Fekete Éva, dr. Fráter Tamás Füstös Ildikó Geszler Ödön Greschik Gyula Gyõrfi Sándor Hager Ritta Hámos Árpád és neje Harmathy Attila, dr. Herczegh Gézáné Horváth Zoltán Horváth Sándor Hrivnyák Zoltán Huszta István Ihász Richárd Izsó Lajos és neje Jódi Pál, dr.
HELYSÉG
Budapest Budapest Kecskemét Budapest Bük Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Landshut Körmend Budapest Budapest Budapest Gyõr Budapest Budapest Kõszeg Budapest Budapest Dorog Siófok Budapest Budapest Piliscsaba Budapest Székesfehérvár Szigetszentmiklós Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budakeszi Budapest Budapest Budapest Costa Rica Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Gödöllõ Budapest Budapest Szárliget Budapest Karlsruhe Budapest Budapest Budapest Mezõtúr
Címünk: 410210 ORADEA str. Jean Calvin nr. 1, jud. Bihor Telefon/Fax: (+40)259/432-837 E-mail:
[email protected]
Johannita Segítõ Szolgálat Juhász Éva, dr. Kabdebó Judit Kalász Márton Karpéter István, dr. Kenessey Béla Kertész Ádám Kiss Júlianna Klauz István Kling Béla Kokas Péter, dr. Koncz Nándor Kossuth Eszter Kosza Ida, dr. Kotris Lajos, dr. Kovács József Kovács Gabriella Kovács Attila Kozma Tamás, dr. Körtvélyesi Gáborné Kövesdy Zsuzsa Krempels Mária Krómer Márta Kubinyi Andrásné Kun Csaba Laczkovich Endre Lefler Lászlóné, dr. Lelkes György Lendvay Elemérné Lestál Erzsébet Locsmándi Miklós és neje Lontai István Lotz Lászlóné Lovas Judit Lõrincze Zsuzsanna Móczán Péter Moharos Józsefné Moravek László Mózes Károly Nagy Katalin Nagy Attila, dr. Nagy Miklós Nemes Károly Nemesánszky Elemér, dr. Ocskay Gáborné Ónody Márta Orbán Balázs Orosz Julianna Oszoly Tamás, dr. Palásthy Kozma Éva Pálffy István Pap Tibor József Papp Zoltán, dr. Petneházy Judit Petõ Anna Pittner Sándor és neje Pócs Tamás, dr. Prekrit Judit
Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Pomáz Csitár Budapest Leányfalu Budakalász Budapest Budapest Budapest Freiburg Gyöngyöspata Budapest Szentendre Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Kazincbarcika Pomáz Budapest Budapest Budapest Gödöllõ Budapest Budapest Budapest Martonvásár Budapest Budapest Csömör Budapest Deggendorf Hódmezõvásárhely Debrecen Heves Felsõtárkány Székesfehérvár
PARTIUMI KÖZLÖNY www.kiralyhagomellek.ro ISSN 1583 - 5782 8 oldal ára 2 lej
Prémiumland Kft. Prolan Rt. Sörös Ferenc Pruzsinszky Sándor, dr. Reile Éva Réthy Lajos, dr. Rochlitz Miklós Rözer Norbertné Ruszkay András Salamon Konrád Sallay László Schmidt Beatrix, dr. Schulek Rita Sebestyén Anna Sere Gabriella, dr. Simon Ibolya Sportmarketing Kft. Stomfai László Szász Árpád, dr. Széchy Gábor, dr. Székely Gábor Szemessy Ágnes Szénási Sándorné Szendrey Zsuzsanna Szent L. Alapítvány Szilvási Ferencné Tauffer Ferenc Tili Edina, dr. Tilly Károlyné Tímár Sándorné, dr. Tomcsányi Pál, dr. Tóth Zsuzsanna Tóth Gábor Sándor Tõkés József Törpényi Sándor Tradexact Kft. Simon Ferenc Troperczer Ferenc Turós Lásztóné Vajda László, dr. Valiskó Ferenc Vandi Bt. Varga Emil Vax XII. Zrt. Vidra Sándor Vitályos László Víz-Inter Kft Éhn József Wanek Péter Weszta -T Kft. Zábó Istvánné, dr.
Budapest Budakalász Göd Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Diósd Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Blakehurst Sopron Budapest Budapest Vereb Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Gödöllõ Budapest Budapest Budapest Budapest Salgotarján Budapest Budapest Szolnok Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest
Az adakozói névjegyzéket 2008. november 30-án zártuk le. A Partiumi Egyetem Alapítvány Kuratóriuma ezúton is elismeréssel és testvéri szeretettel köszöni meg minden egyes támogatónak közhasznú, szíves adományát! TÕKÉS JÓZSEF titkár
Készült: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám Nyomdájában Tördelõszerkesztõ: Kraftsikné Petrikó Ildikó Korrektor: Pap Judith
