KÖZLÖNY
PARTIUMI
A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
Húsvéti üdvözlet Volt egyszer egy király, akinek halálakor így sóhajtott fel gyászoló népe: „Meghalt Mátyás, oda az igazság“. Az „igazságos Mátyás“ (1443-1490) halálát népünk mind a mai napig az általa megtestesített Igazság halálaként éli meg. Volt egyszer egy Király, aki meghalt, és feltámadott. Holtával nem halt meg az Igazság, mert Õ maga „az út, az igazság és az élet“ (Jn. 14,6). A Feltámadás közelgõ ünnepe arra indítson bennünket, hogy Krisztus királykövetõiként járjunk az Igazság és az Élet dicsõséges virágvasárnapi útján. Feltámadott Királyunk „gazdag szegénysége“ halála és élete Salamon példabeszédének szavaival hirdesse: „Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a haláltól“ (Pd. 10,2). Kegyelemben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kívánok – szeretettel: 2008. Húsvétjának havában TÕKÉS LÁSZLÓ püspök, európai parlamenti képviselõ
A szerkesztõbizottság elnöke CSÛRY ISTVÁN Felelõs szerkesztõ WAGNER ERIK
2008. MÁRCIUS 31.
Húsvéti biztatás A húsvét azt igazolja, hogy Krisztus Jézus mindenütt elõttünk jár. A húsvét utáni megjelenései pedig azt is, hogy az emberrõl gondoskodni akar azután is, hogy a legnagyobb ellenség felett gyõzedelmeskedett. Ebbõl a gondoskodó szeretetbõl jut mindennapra annyi, hogy az állandó veszélyt jelentõ halál és halálos fenyegetettség ne tegye tönkre sem egyéni, sem közösségi életünket. Húsvétunk legyen most is lélekerõsítõ alkalom, legyen az életöröm forrása. Sokan hasonlítunk a Tibériás tengeren halászó tanítványokhoz. Éjszaka is halászunk ijesztõ sötétségben, mégis üres hálóval talál ránk a reggel. Földjeink fösvényen viszonozzák a szántó-vetõ verítékezõ buzgalmát. A munkást alapbéren dolgoztatják kimerülésig. Lassan az iskolák is elnéptelenednek. A falvak lelkészei, mint utolsó bástyaõrök a visszaszámláló statisztikák felett keseregnek. A háló üresen marad, viszont az élelem ára egyre nõ, de a családra, a gyülekezetre önvédelembõl is vigyázni kell. A húsvét szavatolja, hogy lesz ki megálljon életünk vízpartján. Lesz, ki a sötétben megszólít és céltudatos nyugalommal tanácsot ad. Õ mindig jobbat, emberhez illõbbet, azaz mennyei ajándékot kínál. A Tibériás tengeren a hajó jobb oldalán ta-
láltak a tanítványt megilletõ hasznot. Nem mindig az ellenkezõ oldalon kell keresni a megoldást, hanem mindig Krisztus akarata nyomán. Õ akkor is megszégyenítette a tapasztalatból vagy csak megszokásból erõlködõket. A józan ész ellenében az engedelmeskedõ hitet jutalmazta. Isten szeretete nem szokott félúton megbicsaklani. Ott, ahol folyamatosan készséges az elfogadó, ott állandó a viszonzás. Ennek lélegzetelállítóan szép példája volt a Jézus által elkészített parázs, azon a hal és mellette a kenyér. A tanítványoknak hozniuk kellett az általuk kifogott halakból is, mert Krisztus igényelte, ugyanakkor megbecsülte az engedelmeskedõket. Valahol ekkor kezdõdött a húsvét utáni egyházi élet. Isten munkája és az emberé egymás mellett arról szólt, hogy ennek így kell lennie, és akkor van áldás, van siker és öröm. Kedves Testvéreim! Fogadjátok ezeket a gondolatokat, mint egyházunk jövendõjében derûlátó bizonyságot. Ugyanakkor fogadjátok a szeretet figyelmeztetõ hangját, amely most is közös holnapunkért szólít meg, és szüntelenül kezdeményez. Nagyvárad, 2008. Húsvétján CSÛRY ISTVÁN helyettes püspök
ZSINATI JOGSZABÁLYOK ÉS HATÁROZATOK 2007. ÉVI 1. JOGSZABÁLY A lelkipásztorok képesítésérõl és alkalmazásáról És Õ adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: a szentek tökéletesbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. (Ef 4,11–12) ELSÕ RÉSZ A LELKIPÁSZTOROK KÉPESÍTÉSÉRÕL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL
Elsõ fejezet A lelkipásztorok képesítésérõl 1. §. Lelkészi szolgálatra képesítést nyer az, aki: a. a Magyar Református Egyház valamelyik teológiai intézetében végleges lelkészi képesítést
nyert, és azt a Romániai Református Egyház Zsinata végrehajtási utasítása szerint érvényesíti; b. bármely más református teológiai intézetben végleges lelkészi képesítést szerzett, és azt a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és az illetékes egyházkerület Igazgatótanácsa elfogadja, az elõírt különbözeti vizsgák sikeres letétele után pedig a Zsinat az a) pont szerint érvényesíti. A különbözeti vizsgákat a II. lelkészképesítõ vizsgabizottság elõtt kell letenni; c. más keresztyén egyházban szerzett lelkészi képesítést és egyházunkban kíván lelkészi szolgálatra jelentkezni. Ebben az esetben igazolnia kell, hogy áttért református egyházunkba, konfirmált, és valamelyik református egyházközség önálló tagjai közé felvette. Az igazolások beérkezése után a kérvényezõ köteles két évi kiegészítõ tanulmányt végezni a Protestáns Teológiai Intézetben, mint rendes hallgató. A kiegészítõ tanulmányok diszciplínáit a Teológia állapítja meg. A kérvényezõnek a kijelölt diszciplí-
nák anyagából vizsgáznia kell. A különbözeti vizsgák letétele, képesítésének Zsinat elõtti érvényesítése és valamelyik egyházkerületbe való befogadása után 2 évi segédlelkészi szolgálatot teljesít, utána II. lelkészképesítõ vizsgát tesz és a 4. cikkely értelmében kérheti felszentelését. 2. §. Aki a Protestáns Teológiai Intézetben szerez végbizonyítványt, ennek keltétõl számított 16 hónap alatt I. lelkészképesítõ vizsgát kell tennie az érvényben levõ vizsgaszabályzat szerint. Amennyiben a 16 hónap alatt nem tette le I. lelkészképesítõ vizsgáját, az egyházkerületi közgyûléstõl megfelelõ indoklással kérheti annak engedélyezését a következõ egyszeri alkalomra. Ha ez alkalommal sem sikerül vizsgáját letennie, végbizonyítványa érvényben marad, de lelkészként semmilyen minõségben nem alkalmazható. Az I. lelkészképesítõ vizsga a Protestáns Teológiai Intézet által összeállított szabályzat szerint történik. (Folytatása a 2. oldalon)
2. OLDAL Az I. lelkészképesítõ vizsga letétele után a segédlelkészi szolgálatra jelentkezõ ünnepélyesen fogadalmat tesz és az illetékes egyházkerület joghatósága alá kerül. Abban az esetben, ha az illetékes egyházkerületnek nem áll módjában az I. lelkészképesítõ diplomával rendelkezõ segédlelkészeket azonnal kinevezni gyülekezeti szolgálatra, akkor ezek a segédlelkész-jelöltek legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kerülnek. A II. lelkészképesítõ vizsgát ennek függvényében fogják letenni. 3. §. Aki az I. lelkészképesítõ vizsgáját sikeresen letette, 2 év kötelezõ segédlelkészi szolgálat és ez idõ alatt 4 segédlelkész-továbbképzõ tanfolyamon való részvétel után egy éven belül köteles II. lelkészképesítõ vizsgára jelentkezni. Amennyiben ezt elmulasztja, a legközelebbi egyházkerületi közgyûléstõl engedélyt kell kérnie a vizsga letételére. A kitûzött vizsga idõpontja egyszeri és utolsó. Ha ezen a vizsgán több mint 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, többé nem ismételheti meg, és lelkészi szolgálatra nem alkalmazható. A II. lelkészképesítõ vizsga az egyházkerületek által összeállított szabályzat szerint történik. A II. lelkészképesítõ vizsgára jelentkezõk kötelesek parókus lelkészüktõl, a helyettesként szolgáló segédlelkészek vagy esperesi segédlelkészek az esperesüktõl minõsítõ és szolgálati bizonyítványt mellékelni. Annak, aki az I. lelkészképesítõ vizsga letétele után igazgatótanácsi engedéllyel tanulmányokat folytatott valamelyik külföldi, hivatalosan elismert teológiai fõiskolán, ez az idõ segédlelkészi szolgálatnak számít. A gyermeknevelési szabadság nem számít segédlelkészi szolgálati idõnek. Aki segédlelkészi éveit hivatalos kinevezéssel egyéb egyházi szolgálatban vagy kiküldetésben töltötte, az illetõ intézménytõl és az illetékes esperestõl, illetve püspöktõl, valamint az Igazgatótanács illetékes ügyosztályától nyer minõsítõ és szolgálati igazolást. 4. §. Akik lelkészi képesítést nyertek, és az Anyaszentegyház szolgálatában állnak, a legközelebbi Egyházkerületi Közgyûlés alkalmával tartott ünnepélyes istentiszteleten lelkészi esküt tesznek, lelkésszé szentelik. A lelkésszé szentelést (ordinációt) az Egyházkerületi Igazgatótanács útján az Egyházkerületi Közgyûléstõl kell kérni a teljes képesítés igazolása, valamint az esperesi és presbitériumi ajánlás alapján. Aki lelkésszé szentelését kérte, de arról elmaradt, a legközelebbi közgyûléstõl, távolmaradásának igazolása mellett, azt újból kérheti. Aki a II. lelkészképesítõ vizsga letételét követõ két közgyûléstõl lelkésszé szentelését nem kérte, vagy nem kapta meg, az lelkészként való alkalmazásának jogát elveszti. Önálló lelkipásztori és lelkész jellegû teológiai tanári állást csak felszentelt lelkészek tölthetnek be. Ha alkalmazásukkor még nem volnának felszentelve, állásukat az Egyházkerületi Igazgatótanács engedélyével csak ideiglenesen foglalhatják el. Véglegesítésükre nem kerülhet sor mindaddig, míg lelkésszé szentelésüket nem igazolják. Akit lelkésszé szenteltek, a jogszabály rendelkezései szerint választásra jogosult, illetve választható azokra a tisztségekre, amelyeket lelkészekkel kell betölteni. 5. §. A tudományos képzés és szakosodás a jelen jogszabály által biztosított joga minden lelkipásztornak. A szakmai továbbképzésen való részvétel kötelezõ és minden egyes alkalommal minõsítéssel jár. Ezek rendszerét az egyházkerületek Igazgatótanácsának és a Protestáns Teológiai Intézet tanári karának javaslatai alapján kidolgozott és a Zsinat által elfogadott rendelet szabályozza.
PARTIUMI KÖZLÖNY Második fejezet A lelkipásztorok alkalmazásáról 6. §. 1. Önálló (teljes jogú) lelkipásztori állást tölt be: a. az egyházközség önálló lelkipásztora/lelkipásztorai; b. az egyház joghatósága alá tartozó oktatási és karitatív intézmények teljes lelkészképesítéssel rendelkezõ lelkipásztorai, akik az illetékes egyházmegyébe bekebelezést nyertek; c. a missziói lelkipásztor, aki teljes lelkészképesítéssel rendelkezik, és valamelyik missziói egyházközségben vagy más missziói szolgálatban mûködik; d. állami (kórház, börtön, hadsereg) vagy magánintézményekben alkalmazott lelkipásztor, aki teljes lelkészképesítéssel rendelkezik, és aki az illetékes egyházmegyébe bekebelezést nyert. 6. §. 2. Lelkészi állást tölt be a. a helyettes lelkész, aki a lelkész akadályoztatása, közegyházi tisztségbe való megválasztása, tartós munkaképtelensége, hivatalból való felfüggesztése vagy a lelkészi állás megüresedése esetén a lelkészi feladatok önálló végzésére ideiglenes kinevezést kap; b. a segédlelkész, aki a lelkipásztor mellett, ennek felügyelete alatt teljesíti a lelkészi munkának rábízott részét. Legfeljebb 2 évre nyerhet kinevezést egyazon helyre. A II. lelkészképesítõtõl a helyettes és segédlelkészi szolgálatban eltöltött idõ önálló lelkipásztori szolgálati idõnek számit. 7. §. a. Egyházközségekben új lelkipásztori állás létrehozását – a 2006/1. jogszabály 3. cikkelyében rögzített eseteken kívül – a presbitérium kezdeményezésére az Egyházközségi Közgyûlés hagyja jóvá. Az állás szervezésének törvényességét a felsõbb egyházi testületek (az egyházmegyei tanács és az Igazgatótanács) ellenõrzik, és nyilvántartásba veszik. b. Más lelkészi állások létrehozását az érintett intézmény vagy intézet kezdeményezi, és a közvetlen felsõ egyházi hatóságok hagyják jóvá.
Harmadik fejezet A lelkészi jelleg hatályban tartása, illetve megvonása 8. §. Annak, aki sem lelkipásztori, sem lelkész jellegû tanári állást nem tölt be, vagy attól megfosztották, lelkészi jellege megszûnik. Aki lelkészi jellegét hatályban kívánja tartani, a lakóhelyén illetékes egyházmegye közgyûléséhez kell folyamodnia. Ha a folyamodó foglalkozása a lelkészi hivatással összeegyeztethetõ és erkölcsi élete megfelelõ, lelkész jellegének fenntartásáról, az igazolt és tényleges lakhelye vagy volt szolgálati helye szerint illetékes egyházmegyei közgyûlés javaslatára az Egyházkerületi Közgyûlés véglegesen határoz. A folyamodó köteles az illetékes presbitérium által kiállított, a lelkészi képesítés megszerzésének idejétõl a folyamodás idejéig teljesített mindennemû szolgálatáról és erkölcsi életérõl szóló bizonyítványt benyújtani. Az így megszerzett lelkészi jelleg 5 évig érvényes. Ha ez alatt az 5 év alatt a lelkipásztor nem áll vissza a szolgálatba, lelkészi jellegének hatályban tartását újból kérvényeznie kell.
Akinek lelkészi jellegét az Egyházkerületi Közgyûlés hatályban tartotta, megõrzi választhatósági jogát. Amennyiben újból lelkészi, illetõleg lelkészjellegû állást kíván elfoglalni, a nem lelkészi éveirõl munkahelyi igazolást és a lakhelye szerinti presbitérium által kiállított erkölcsi bizonyítványt kell benyújtania az egyházmegye elnökségéhez. A megválasztás és az állás elfoglalása után az illetékes egyházmegyében bekebelezést nyer. Az egyházi intézmények adminisztrációjában dolgozó és a nyugalomba vonult lelkipásztorok lelkészi jellege hatályban marad. 9. §. Ha lelkészi jellegû személy a lelkészi hivatással össze nem egyeztethetõ foglalkozást folytat, errõl az illetékes egyházmegyei tanács, elõzetes felszólítás után, köteles jelentést tenni az Egyházkerületi Közgyûlésnek, mely az illetõ lelkészi jellegét felfüggeszti. Ha valakit az egyházi fegyelmi bizottság a lelkészi hivatás viselésének jogától véglegesen megfoszt, annak lelkészi jellege is megszûnik. Az erre vonatkozó ítéletet az egyházkerület elnökségével közölni kell. Az egyházkerület elnöksége ezt a tényt tudomásulvételre közli a testvér egyházkerületek elnökségeivel.
MÁSODIK RÉSZ A LELKÉSZI ÁLLÁSOK BETÖLTÉSÉRÕL Elsõ fejezet Általános rendelkezések 10. §. Önálló lelkipásztorrá választható az, aki teljes lelkészi képesítéssel rendelkezik, lelkészi szolgálatban áll, lelkészi jellegû tanári állást tölt be, vagy lelkészi jellegét hatályban tartotta és református egyházunk valamelyik egyházmegyéjének bekebelezett tagja. Az önálló lelkipásztorok elsõ alkalmazását követi az illetékes egyházmegyébe történõ bekebelezése, mely annyiszor megismétlõdik, ahányszor a lelkipásztor más egyházmegyében nyer alkalmazást. Önálló lelkipásztorok, missziói lelkipásztorok, intézmények lelkipásztorai, lelkészjellegû tanárok, segédlelkészek és helyettes lelkipásztorok, egyházi adminisztrációban dolgozó lelkészjellegû tisztviselõk alkalmazásuk elõtt, minden alkalommal, a hatályos munkatörvénykönyv által elõírt egészségi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. 11. §. Önálló lelkipásztor csak fegyelmi úton, jogerõs ítélettel mozdítható el állásából. Az önálló lelkipásztori állást, lelkészjellegû tanári állást betöltõ lelkipásztorok nyugdíjazási korhatára 65 év (életév), ez nem érinti az állami törvények szerinti nyugdíjazási jogot. A nyugalomba vonult lelkipásztor alkalomszerûen, püspöki vagy esperesi megbízatással meghatározott ideig lelkészi szolgálatot végezhet. 12. §. Az Egyházkerületi Közgyûlés az érintett egyházközségi közgyûlés, illetve az illetékes egyházmegyei tanács javaslata alapján minõsített egyházközségeket jelöl ki, amelyekbe önálló lelkipásztorrá csak az választható, aki elõzõleg legalább 5 éven át önálló lelkipásztori szolgálatot teljesített. A gyermeknevelési szabadságon lévõk és a lelkészjellegû tanári állásban, valamint az egyházi joghatóság alatti intézményekben dolgozó, lelkészjellegû, de nem lelkipásztori szolgálatot végzõ alkalmazottak így letöltött ideje nem számítható be ebbe az 5 évbe.
PARTIUMI KÖZLÖNY Az egyházközségek minõsítését az egyházkerületi közgyûlés az egyházmegyék meghallgatása mellett 6 évenként végzi, alkalmilag meg nem változtathatja. A minõsített egyházközség megosztása esetén az új egyházközség is minõsített. Második fejezet A lelkészi állás betöltésének elõkészítése 13. §. A lelkészi állás betöltendõ: a. új állás szervezése, b. az állás megüresedése, c. csere esetén. 14. §. A lelkészi állás megüresedik: a. a lelkipásztor más lelkészi állásba való megválasztása esetén, a megválasztás jogerõre emelkedésével; b. a lelkipásztor az illetékes egyházmegye elnökségéhez benyújtott lemondása esetén, miután a lemondást tudomásul vette az elnökség; c. a lelkipásztor nyugdíjazása esetén, a nyugdíjvégzésben jóváhagyott idõponttól; d. fegyelmi ítélet következtében történt áthelyezés vagy elmozdítás esetén, az ítélet jogerõre emelkedésével; e. halál esetén, a temetést követõ naptól. 15. §. Csere útján akkor történik lelkipásztorváltás, ha az érintett egyházközségek lelkipásztorai és presbitériumai közmegegyezéssel kérik, és az egyházközségek közgyûlései jóváhagyják. A csere érvényességéhez az illetékes egyházmegyei elnökség engedélye szükséges. Cserét az egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökség is javasolhat az egyházközségek érdekében. A cseréhez a lelkészek, presbitériumok és a közgyûlések beleegyezése szükséges. Ha a cserét kívánó egyházközségek más-más egyházkerületben vannak, az illetékes esperesek tartoznak mindkét Egyházkerületi Igazgatótanács beleegyezését kérni. A cserét engedélyezõ egyházhatósági határozatot annak keltétõl számított 15 napon belül a templomi szószékrõl az érintett gyülekezetek elõtt ki kell hirdetni. 16. §. A lelkipásztori állás megüresedése után az esperes 8 napon belül kiszáll az egyházközségbe, vagy megbízottat küld ki: a. intézkedik a szükséges leltározásról: az egyházközség ingó és ingatlan javainak leltár szerinti számbavételérõl; b. elrendeli a lelkészi fizetés és az egyházközség tartozásainak kiegyenlítését; mert addig a lelkészi állás nem tölthetõ be, amíg az egyházközség tartozásait nem rendezte; c. intézkedik a lelkészi teendõk ideiglenes ellátásáról az érvényben lévõ szabályok értelmében; d. gondoskodik a lelkipásztori díjlevél csonkítatlan fenntartásáról; ha a presbitérium az érvényben levõ díjlevelet csonkítani akarná, akkor a díjlevelet a pályázat meghirdetéséhez az esperes állítja ki az egyházmegye levéltárában õrzött, egyházhatóságilag megerõsített érvényes díjlevélrõl; e. elhalálozás esetén a kegyeleti idõ tekintetében az egyházközséget a jogszabályok betartására utasítja; f. elrendeli a lelkipásztor-választási eljárás beindítását a jelen cikkelyben megszabott intézkedések megtételétõl számított 8 napon belül. 17. §. A lelkipásztort az anyaegyházközségben választják az anya- és leányegyházközség érvényes választói névjegyzékében szereplõ egyháztagok. 18. §. Lelkipásztort választani lehet: a. meghívás, b. pályázat útján.
A lelkipásztort választó egyházközség presbitériuma az esperesi felhívás után 15 napon belül köteles határozni arról, hogy a fenti eljárások közül melyikkel akarja betölteni a megüresedett lelkipásztori állást. 19. §. A meghívási, illetve pályázati eljárásból hivatalból ki kell zárni azt a lelkipásztort: a. aki az elõírt okmányokat nem mellékelte; b. aki szolgálati bizonyítványának tanúsága szerint fegyelmi eljárás alatt vagy állásváltoztatást kizáró fegyelmi ítélet hatálya alatt áll; c. akinek a törzskönyvi lapjából megállapítható, hogy a segédlelkészi 2 évet nem töltötte le, legutóbbi szolgálati helyét 2 éven belül foglalta el; d. akinek nincs meg a kellõ szolgálati ideje (2 + 5 év) – ha minõsített egyházközségbe pályázik; e. aki a megüresedett egyházközségben a megüresedést követõen az esperes által kijelölt kísérõ lelkész nélkül tartózkodott, vagy bármilyen lelkipásztori szolgálatot végzett. Aki választható és pályázni kíván, a megüresedett egyházközségben segédlelkészi, helyettes vagy beszolgáló lelkészi megbízatást nem vállalhat. Ha pedig ilyen segéd- vagy helyettes lelkész szolgál az egyházközségben, az pályázási szándékát a megüresedés után azonnal köteles az esperesnek bejelenteni. Az egyházközség területén állandó hivatali szolgálatra alkalmazott lelkipásztor, teológiai tanár, segédlelkész, helyettes lelkész, aki pályázni óhajt, a megüresedés ideje alatt is mûködési helyén maradhat, de az egyházközségben semmiféle szolgálatot nem végezhet. E tilalom megszegése hivatalból való kizárási ok. A meghívási, illetve pályázati eljárásból való kizárás ügyében a meghívandó okmányait felülvizsgáló bizottság (21. §) vagy a minõsítõ bizottság (27–28. §) szótöbbséggel dönt. A kizárt lelkész a kizárási határozat kézhez vételétõl számított 8 napon belül az egyházmegyei fegyelmi bizottsághoz fellebbezést nyújthat be. Bizonyító nyilatkozatához köteles mellékelni a tanúk névsorát és a felmerülõ költségek befizetését igazoló elismervényt. Az egyházmegyei fegyelmi bizottság az ügyet 21 napon belül köteles ítélettel eldönteni. Ha a fellebbezõ lelkészt vétkesnek találják, büntetése: egy évre szóló eltiltás bármilyen állásváltoztatástól. Az ítélet megfellebbezhetõ az egyházkerületi fegyelmi bizottságnál a költségek elõzetes befizetésével. Az egyházkerületi fegyelmi bizottság 15 napon belül köteles jogerõs határozatot hozni. A fegyelmi eljárás ideje alatt az állás betöltésének folyamata szünetel. Ha a fellebbezõ jogerõs ítélettel felmentést nyer, az állás betöltésének folyamatát azonnal újra kell indítani, és a további eljárásban teljes joggal részt vesz a felmentett is.
Harmadik fejezet Választás meghívás útján 20. §. A lelkipásztori állás meghívás útján a következõképpen tölthetõ be: A presbitérium összes, teljes jogú tagjainak kétharmada határozatilag, titkos szavazással a meghívást kimondja, és a meghívandó személyt általános többséggel, titkos szavazással megnevezi. Az egyházközség presbitériuma a megnevezett jelöltet az esperes által bemutatkozó szolgálatra felkérheti, amely kizárólag közönséges vasárnapi istentisztelet végzésére szorítkozhat. Az esperes a presbitérium kérésének kézhezvétele után, figyelembe véve a 21. cikkelyt, köteles a bemutatkozó szolgálatra felkért jelöltet azonnal érte-
3. OLDAL síteni, és a bemutatkozó szolgálat pontos idejét közölni. Intézkedik, hogy a bemutatkozó jelölt a választó egyházközségben egy lelkipásztor kíséretében jelenjék meg, aki a bemutatkozó jelölt magatartását köteles ellenõrizni, és az esetleges visszaélésekért felelõsséggel tartozik. A beszolgáló lelkipásztor a bemutatkozó szolgálatra presbiteri gyûlést hív össze, amelyen a bemutatkozó a kísérõ lelkipásztorral együtt jelenik meg. A presbitérium tagjai a bemutatkozó lelkipásztorhoz kérdéseket intézhetnek, amelyekre õ a kísérõ lelkipásztor jelenlétében felel. Ezek a kérdések és feleletek a lelkészi szolgálattal kapcsolatosak, de a díjlevél tartalmára nem vonatkozhatnak. A bemutatkozó jelölt és kísérõje utazási költségeit a választó gyülekezet pénztára köteles megtéríteni. 21. §. Az esperes a presbitérium jelentésének beérkezése után a meghívottat felszólítja, hogy 8 napon belül terjessze be iratait. Beterjesztendõ: a. önéletrajz; b. mindkét lelkészi oklevél másolata; c. felszentelési bizonyítvány másolata, vagy annak elmaradását igazoló irat; d. egészségi alkalmassági vizsgálatról szóló igazolás; e. az esperes által kiállított szolgálati bizonyítvány, melyben igazolni kell azt is, hogy a meghívott nem áll fegyelmi vizsgálat vagy választhatóságát korlátozó ítélet hatálya alatt; f. az esperes által záradékolt törzskönyvi lap másolata; g. a meghívott nyilatkozata arról, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja és elfoglalja; h. a szakmai továbbképzéseken való részvételt igazoló okirat. Az iratok beérkezésétõl számított 8 napon belül az esperes egy lelkészi és egy presbiteri fegyelmi bizottsági taggal együtt megvizsgálja az iratcsomót, és minõsíti a meghívott választhatóságát. 22. §. Az egyházközség által megnevezett lelkipásztor meghívásra való jogosultságának megállapítása után az esperes egy lelkészi és egy nem lelkészi tagból, lehetõleg egyházmegyei tanácsosból vagy fegyelmi bizottsági tagból álló bizottságot küld ki az egyházközségbe. A bizottság lelkészi tagja nem lehet a beszolgáló lelkipásztor. Az elõzõleg két vasárnap a szószékrõl kihirdetett választás napján a bizottság a presbitériummal együtt megjelenik a választók gyülekezetében. A lelkipásztort választó közgyûlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A bizottság lelkipásztor tagja istentiszteletet tart, melyen imádkozik a gyülekezet békéjéért és egyetértéséért. Ezután a bizottság ismerteti és megmagyarázza a jelen jogszabály meghívási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit. Ezt követõen titkos szavazást rendel el. A szavazáson csak a választók névjegyzékében szereplõk vehetnek részt. Szavazati jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. A választáson a jelölt meghívását óhajtók „igen”-nel, az azt ellenzõk „nem”-mel szavaznak. Amennyiben a jelenlevõk többsége (fele + egy) „igen”-nel szavazott, a meghívást sikeresnek, ellenkezõ esetben meghiúsultnak kell kijelenteni. A szavazólapokat elõzõleg le kell pecsételni. A szavazólapra az igen-t vagy a nem-et a szavazó írja rá. Az a szavazólap, melyen sem az „igen”, sem a „nem” nem szerepel, vagy mindkettõ egyszerre jelenik meg, vagy amelyen egyéb feljegyzés is található, érvénytelen. A választók személyazonosságának ellenõrzésével a presbitérium a gondnok mellett két presbitert (Folytatása a 4. oldalon)
4. OLDAL is megbíz, akik megbízólevelüket a választást vezetõ bizottságnak bemutatják. A szavazás módjára és a jegyzõkönyv vezetésére a jelen jogszabály idevonatkozó utasításai irányadóak (35–38. §). A szavazást az elrendeléstõl számított 3 óra elteltével le kell zárni. Az elnökség a szavazás idejére a gyûlést felfüggeszti. 23. §. A megválasztott lelkipásztor csak akkor hagyhatja el elõzõ szolgálati helyét, ha azt az egyházmegyei bizottság jelenlétében hivatalosan átadta, és az elbocsátó levelet az esperestõl megkapta. A concessa (esperesi engedély) csak ezután adható ki. 24. §. Ha a választás meghívás útján meghiúsult, az esperes köteles haladéktalanul intézkedni a lelkészi állás pályázat útján való betöltésérõl. Abban az esetben, ha a meghívott vagy már megválasztott lelkipásztor valamilyen rendkívüli okból visszamondta a meghívást, a meghívási eljárás megismételhetõ. Ilyenkor a meghívást elfogadó, de azt a választás elõtt visszamondó lelkipásztor 1 évre, a megválasztását visszamondó lelkipásztor 3 évre elveszti helyváltoztatási jogát, és a választással kapcsolatos költségeket köteles megtéríteni.
Negyedik fejezet Választás pályázat útján 25. §. Ha a lelkipásztort választó egyházközség presbitériuma a pályázat mellett dönt, vagy ha a meghívás meghiúsult, az esperes 8 napon belül köteles pályázatot kiírni. Az esperes jelentésére a püspök 8 napon belül a pályázatot nyilvánosságra hozza. Ennek tartalmaznia kell: – az egyházközség, valamint a hozzá tartozó leányegyházak és szórványok nevét és lélekszámát; – a munkaszerzõdés tervezetét, melynek tartalmaznia kell a presbitérium sajátos elvárásait is a lelkipásztori munkával kapcsolatosan (ha ilyenek vannak); – a gyülekezet által havi rendszerességgel folyósított lelkészi javadalmat, valamint a díjlevél tartalmát; – a pályázati határidõt, amely a közzététel dátumától számított 30 nap; – az illetékes esperesi hivatal címét. A pályázók iratgyûjtõje a következõket kell tartalmazza: a. önéletrajzot; b. mindkét lelkészi oklevél másolatát; c. felszentelési bizonyítvány másolatát, vagy annak elmaradását igazoló iratot; d. a pályázó nyilatkozatát a presbitérium elvárásainak elfogadásáról; e. egészségi alkalmassági vizsgálatról szóló igazolást; f. az esperes által a pályázat közzététele után kiállított szolgálati bizonyítványt, melyben igazolni kell azt is, hogy a pályázó nem áll fegyelmi vizsgálat vagy választhatóságát korlátozó ítélet hatálya alatt; g. az esperes által a pályázati hirdetés megjelenése után záradékolt törzskönyvi lap másolatát; h. a szakmai továbbképzéseken, valamint a lelkészértekezleteken való részvételt igazoló okiratot; i. a pályázó tudományos, közéleti vagy más nem lelkészi tevékenységérõl szóló beszámolót; j. nyilatkozatot arról, hogy megválasztása esetén az állást elfogadja és elfoglalja. 26. §. Az esperes a pályázati határidõ letelte után 3 napon belül felkéri a választó egyházközség
PARTIUMI KÖZLÖNY presbitériumát, hogy a minõsítõ bizottságban a 27. cikkely alapján résztvevõ képviselõit és pótképviselõit 8 napon belül válassza meg. 27. §. A minõsítést bizottság végzi, melynek elnöke az egyházmegye esperese vagy annak helyettese. A minõsítõ bizottság az elnökön kívül az esperes által behívott egy lelkészi és egy presbiteri fegyelmi bizottsági tagból, valamint a választó egyházközség presbitériuma által kiküldött két képviselõbõl áll. Ez utóbbiak megbízólevele a küldõ presbiteri gyûlés jegyzõkönyvének hiteles kivonata. A bizottságot az esperes hívja össze, érvényes határozathozatalához a tagok általános többségének jelenléte szükséges. A bizottságban nem vehet részt az, aki valamelyik pályázóval a jogszabály szerint érdekeltségben áll. A bizottság munkájáról pontos jegyzõkönyvet készít, amelyet egy tag hitelesít és a bizottság elnöke aláír. 28. §. A minõsítõ bizottság ülésén az összes pályázó teljes iratcsomóját ismertetni kell. Meg kell állapítani, hogy a 19. cikkely alapján kiket kell hivatalból kizárni. A kizárás tényét és okait jegyzõkönyvbe kell foglalni, és a kizárt pályázókkal haladéktalanul közölni kell. A minõsítõ bizottság döntése ellen a kézhezvételtõl számított 8 napon belül az egyházmegyei fegyelmi bizottságnál lehet fellebbezni. A bizottság határozatát és a minõsített pályázók névsorát a jogerõre való emelés után haladék nélkül közölni kell az egyházközség presbitériumával és az egyházkerület püspökével. 29. §. A minõsítés jogerõre emelkedése (8 nap) után a pályázók egymást követõ hétköznapokon a presbitérium által meghatározott idõpontban bemutatkozó szolgálatot végeznek a délutáni liturgia szerint. A sorrendet sorshúzással az egyházmegye elnöksége dönti el a presbitérium küldötteinek jelenlétében. Amennyiben 6-nál több pályázó van, a bemutatkozó szolgálatok a következõ héten folytatódnak. A pályázók a bemutatkozó szolgálat után elbeszélgetnek a presbitériummal a kísérõ lelkipásztor jelenlétében. A kérdések és feleletek a lelkészi szolgálattal kapcsolatosak, és nem vonatkozhatnak a díjlevél tartalmára. 30. §. A választás napját az esperes tûzi ki a minõsítõ bizottság határozatának jogerõre emelésétõl számított legtöbb 45 napra. A választói közgyûlés helyét és idejét két megelõzõ vasárnapon a szószékrõl a pályázók nevével és bemutatkozási sorrendjével együtt ki kell hirdetni. 31. §. A választás vezetésével az esperes megbíz egy lelkészi és egy presbiteri küldöttet. Ha a választói névjegyzékben szereplõk száma 1000-en felül van, minden 1000 jogosult választó után még egy lelkészi és presbiteri küldöttet, mint szavazatszedõ bizottsági tagot bíz meg. Egyik lelkészi küldött sem lehet azonos a beszolgáló lelkipásztorral. A választók személyazonosságának ellenõrzésére a presbitérium minden szavazatszedõ bizottság mellé 2–2 tagot küld ki. A választási eljárás ellenõrzésére minden küldöttséghez a jelöltek 1–1 bizalmi embere is küldhetõ. 32. §. A választás vezetésével megbízott lelkipásztor a választásra kitûzött helyen és idõben istentiszteletet tart, melyen imádkozik a gyülekezet békéjéért és egységéért. Ezután a bizottság elnöke ismerteti és megmagyarázza a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. Felolvassa az összes minõsített pályázó lelkipásztor nevét, és felhívja a választókat a választásra. Az elnök elrendeli a választás elkezdését, a választás idejére a gyûlést felfüggeszti.
33. §. A választás titkosan történik. A presbitérium által összeállított szavazólapon minden választásra jogosult pályázó lelkipásztor nevének szerepelnie kell, a bemutatkozó szolgálat sorrendjében. Választói jogát mindenki csak személyesen gyakorolhatja. 34. §. A társegyházközségek esetében a választói közgyûlés egyidejûleg zajlik mindkét egyházközségben. A leányegyházközségeknél a szavazati jog kérdését a 17. cikkely szabályozza, amit az egyházmegye elnöksége a választás elõkészítése során köteles figyelembe venni. 35. §. A szavazók személyazonosságát a presbitérium küldöttei és a bizalmi emberek ellenõrzik. Szavazásra a választók névjegyzékében szereplõk jogosultak. A választást vezetõ bizottság ellenõrzi és a választói névjegyzékben megjegyzi azokat a választásra jogosultakat, akik szavazatukat leadták. Ezt a névjegyzéket csatolják a választási jegyzõkönyvhöz. A szavazást az elrendeléstõl számított 3 óra elteltével le kell zárni. Ezt a választókkal elõre közölni kell. Amennyiben a szavazásra jelentkezõk ellen a presbitérium küldöttei vagy a bizalmi emberek részérõl kifogás merül fel, a szavazás elfogadása vagy elutasítása fölött az egyházmegyei bizottság dönt. A kifogás ellenére elfogadott, valamint a visszautasított szavazatokat az okok megjelölésével jegyzõkönyvbe kell foglalni. 36. §. A leadott szavazatokat és a fel nem használt szavazólapokat a bizottság összeszámlálja. Érvénytelen az olyan szavazat, amely egynél több névre szól, vagy amelyen nem minõsített pályázó neve szerepel. Az érvénytelen szavazatokat az érvénytelenség okának megjelölésével jegyzékbe kell foglalni és megõrizni. Szavazólapot a kijelölt helyiségbõl kivinni nem lehet. 37. §. Azt a pályázót, aki a beadott érvényes szavazatok általános többségét (fele + egy) megnyerte, a választási elnökség az egyházközség megválasztott lelkipásztorának jelenti ki. Ha a szavazatok csak két pályázó közt oszlottak meg, s azok egyenlõ számú szavazatot nyertek, az azonnali sorshúzás dönti el, hogy ki legyen az egyházközség lelkipásztora. Ha azonban a szavazatok többfelé oszlottak, s általános többséget egyik pályázó sem nyert, a legtöbb szavazatot nyert két pályázóra új szavazást kell elrendelni. Ha a második helyen egynél több pályázó ugyanannyi szavazattal bír, sorshúzás dönti el, hogy közülük melyiket vegyék fel a szûkebb szavazásra. A szûkebb szavazást megszakítás nélkül azonnal le kell folytatni. Amennyiben a szavazók egyszerû többsége a leadott szavazólapon minden pályázót kihúzott, a pályázat meghiúsult. 38. §. A választás eredményét a választási elnökség a helyszínen kihirdeti. A választás lefolyásáról három példányban részletes és pontos jegyzõkönyvet kell felvenni, melyet a bizottság tagjai és a presbitérium küldöttei aláírnak. Az utóbbiak aláírás-megtagadása a választás érvényét nem érinti. A jegyzõkönyv mindhárom példányát 3 nap alatt fel kell terjeszteni az összes iratokkal együtt az esperesi hivatalhoz. Az esperes a választás jogerõre emelkedése után a választás eredményét azonnal megerõsíti, és a jegyzõkönyv egy példányát az egyházközségnek visszaküldi. Az egyházközségbe küldött példányt meg kell õrizni. Az esperes a jegyzõkönyv egy példányát 3 napon belül az Igazgatótanácshoz felterjeszti.
PARTIUMI KÖZLÖNY Ötödik fejezet Az esperesi engedély (concessa) 39. §. A választási eljárás akkor ér véget, ha az esperes annak lefolyását a választási jegyzõkönyv átvizsgálása után a jelen jogszabállyal megegyezõnek találja, és ha a választás ellen 15 napon belül nem fellebbeztek. Ekkor az esperes a megválasztott lelkésznek állása elfoglalására az engedélyt (concessa) kiadja. Ezt az engedélyt az esperes a díjlevél hivatalos másolatával és a választási jegyzõkönyv egy példányával a megválasztott lelkésznek – kézbesítési ív mellett – haladéktalanul megküldi. Ennek megtörténtérõl az engedély másolatának csatolásával a választó gyülekezet presbitériumát is értesíti, és felszólítja, hogy az egyházközség lelkipásztori hivatalát és a lelkészi lakást a lelkésznek adja át, beköltözésérõl gondoskodjék. Az esperes a concessát addig nem adhatja ki, míg a megválasztott lelkipásztor volt egyházközségének átadásáról hivatalos esperesi igazolást nem hoz. Az átadást mindkét egyházközségben akkor lehet megejteni, ha az ingó és ingatlan javak átvétele mellett a bizottság igazolja azt is, hogy a levéltár és az egyházi nyilvántartások rendben vannak. Az esperes az engedély megadásáért vagy megtagadásáért, valamint a jogszabályban kijelölt határidõk betartásáért az illetékes fegyelmi bizottság elõtt felelõs. Hatodik fejezet
presbiteri gyûlésen, hivatalos esperesi küldött jelenlétében adja át az új lelkipásztornak. Az átadás után az új lelkipásztort az esperes, illetve megbízottja ünnepélyes keretek között, istentiszteleten iktatja be hivatalába. 45. §. Az egyházközség köteles új lelkipásztorát családjával és minden ingóságával együtt beköltöztetni, esetleg annak megegyezés szerint útiköltségét elõre megküldeni. Az egyházközség segédlelkészének költöztetési költségeit is fedezi, és számára szolgálati lakást biztosít. 46. §. A lelkipásztor az új egyházközségben legalább 3 évig köteles szolgálni. Ez idõ alatt más állásra sem meghívás, sem pályázat útján meg nem választható. E tilalom alól az egyházkerületi elnökség 2 év után indokolt esetben felmentést adhat. Ha azonban az illetõ szolgálati helyet változtat, köteles az elõbbi egyházközségnek megtéríteni a megválasztásával és költöztetésével kapcsolatban annak idején felmerült összes költséget. 47. §. Az újonnan megválasztott lelkipásztor köteles alávetni magát a kegyeleti idõre vonatkozó rendelkezéseknek. Kilencedik fejezet A lelkipásztorok és lelkészek fegyelmi úton való áthelyezése 48. §. A lelkipásztorok és lelkészek fegyelmi úton való áthelyezését a Fegyelmi Szabályzat vonatkozó cikkelyei szabályozzák.
A választás jogának átruházása 40. §. Ha valamelyik egyházközségben a lelkipásztori állást sem meghívás, sem pályázat útján nem sikerült betölteni, akkor a lelkipásztori állás betöltésének joga kifejezetten erre az egy alkalomra a püspököt illeti, aki az egyházközségbe lelkipásztort nevez ki. A kinevezésrõl az egyházközséget és a lelkész megelõzõ esperesét hivatalosan értesíti, és a szükséges további lépéseket megteszi. 41. §. Ha valamely egyházközségben a megüresedett lelkipásztori állást az egyházközség sem meghívással, sem pályázat útján nem akarja betölteni, akkor az egyházmegyei tanács javaslata alapján a legközelebbi Egyházmegyei Közgyûlés titkos szavazással választ lelkipásztort. Az ily módon véghezvitt választás eredményét a gyülekezet elõtt a legközelebbi vasárnapon a templomi szószékrõl ki kell hirdetni. Hetedik fejezet A választás költségei 42. §. A lelkipásztori állás betöltésével járó minden költséget a választó egyházközség köteles viselni. Nyolcadik fejezet Az állás elfoglalása 43. §. Ha a megválasztott lelkipásztor elõzetes nyilatkozata ellenére az állást nem foglalja el, köteles a választással kapcsolatos kiadásokat a választó egyházközségnek megtéríteni, és állásváltoztatási jogát 3 évre elveszti. 44. §. Ha a megválasztott lelkipásztor a választást elfogadta, köteles új szolgálati helyét a kitûzött határidõre elfoglalni. Az egyházközség ingó és ingatlan javait, levéltárát és kimutatásait az addigi beszolgáló lelkipásztor
Tizedik fejezet Szabálytalan választások 49. §. Ha a meghívás, illetõleg a pályázási eljárásról felvett jegyzõkönyvbõl és egyéb iratokból kétségkívül megállapítható, hogy az eljárás során lényeges alaki hibákat követtek el, nevezetesen: a. ha a meghívást kimondó presbiteri határozat nem volt szabályszerû; b. ha a meghívott a 19. cikkelyben megszabott követelményeknek nem tett eleget; c. ha a minõsítõ bizottság minden tagját nem hívták meg; d. ha a minõsítõ bizottságban az Alkotmány (Statútum) 8. cikkelyének 9. bekezdésében megjelölt személy is részt vett; e. ha a választást a szószékrõl nem hirdették ki szabályszerûen; f. ha a titkos szavazás érvénytelen választói névjegyzék vagy szavazólap alapján történt; g. ha a 22. és 31–38. cikkelyekben a titkos szavazásra elõírt szabályokat nem tartották be. Mindezekben az esetekben, és bármely más törvénybe ütközõ eljárásban az egyházmegye elnöksége megállapítja a szabálytalanságot, és az eljárást az elsõ szabálytalanság elkövetése elõtt hozott határozatok érvényben hagyásával megismételteti. Az egyházmegyei elnökség határozata ellen az 53. cikkely figyelembe vételével, 15 napon belül az illetékes fegyelmi bizottsághoz lehet fellebbezni. Az espereshez benyújtott fellebbezés tárgyában a fegyelmi bizottságnak 15 napon belül döntenie kell. Tizenegyedik fejezet Választás elleni panasz 50. §. A lelkipásztori állás betöltése tárgyában a meghívás vagy a választás eredményének kihirdetésétõl számított 15 napon belül panaszt emelhetnek: a. a választó egyházközség szavazásra jogosult összes választóinak legalább 10%-a;
5. OLDAL b. a választó egyházközség presbitériuma, egyszerû szótöbbségi határozattal; c. az egyházmegye és az egyházkerület jogtanácsosa; d. a választás vezetésére kiküldött egyházmegyei megbízottak; e. akit jogsérelem ért. A panaszt az illetékes egyházmegye espereséhez kell benyújtani, aki köteles azt 8 napon belül, ha fegyelmi jellegû, az egyházmegyei fegyelmi bizottság elé, ha közigazgatási jellegû, akkor az egyházmegyei tanács elé terjeszteni. 51. §. Ha a lelkészi állás betöltése ellen a törvényes határidõn belül panaszt adnak be, az engedély (concessa) kiadását az esperes az ügy lezárásáig felfüggeszti. 52. §. A vizsgálat elrendelésére és lefolytatására a jelen jogszabály és a fegyelmi szabályzat irányadó. 53. §. A választást semmissé kell nyilvánítani: a. ha a 49. cikkelyben felsorolt szabálytalanságokat elkövették, és az egyházmegyei elnökség nem rendelte el az eljárás megismétlését; b. ha a pályázatból egyeseket szabálytalanul kizártak; c. ha a megválasztott lelkipásztornak nem volt szabályos minõsítése; d. ha a megválasztott lelkész a meghívás vagy pályázathirdetés napjáig elõbbi szolgálati helyén 3 évet nem töltött el, s ez alól elõzetes felmentést nem nyert; e. ha a bizottság nem a törvényesen megválasztottat hirdette ki a választói közgyûlésnek; f. ha a megválasztott lelkipásztor a lelkészi állás megüresedése után az egyházközségben lelkészi szolgálatot végzett; g. ha a megválasztott lelkipásztor lelkésztársainak tisztességét, jó hírnevét csorbította; h. ha a megválasztott lelkipásztor szavazatokat vásárolt vagy a választókat megvesztegette; i. ha megállapítható, hogy az eljárás során azért követtek el a választás befejezését késleltetõ hibát, vagy azért választottak olyan lelkészt, aki a választást késõbb visszautasította, hogy az így nyert idõvel választható legyen valaki, aki a szabályszerûen megtartott választáson választható nem lett volna, s azt utóbb meg is választották. Tizenkettedik fejezet Büntetõ intézkedések 54. §. Azt a lelkipásztort, tekintet nélkül arra, hogy megválasztották vagy sem, aki az 53. cikkely c., d., f., g., h., i. pontjában találtak vétkesnek, a választási eljárás további részébõl ki kell zárni, és ellene fegyelmi eljárást kell indítani. 55. §. Ha a lelkészválasztási visszaélések megállapítása rendjén a fegyelmi bizottság valamely lelkipásztor vagy lelkész jellegû személy választhatósági jogát felfüggesztette, az illetékes esperes tartozik ezt a rendelkezést jogerõre emelkedés után az illetõ lelkipásztor törzskönyvi lapjába bejegyezni, és arról a püspöki hivatalt értesíteni. 56. §. Ha a választás elleni panaszt késés miatt elutasították, de az fegyelmi vétséget tartalmaz, a fegyelmi eljárást határidõn belül meg kell indítani. Tizenharmadik fejezet A segédlelkészek és a helyettes lelkipásztorok alkalmazása 57. §. A segédlelkészt a püspök nevezi ki. A segédlelkész megbízatása egyazon helyen 2 évre szól, a segédlelkész bármikor áthelyezhetõ. (Folytatása a 6. oldalon)
6. OLDAL 58. §. Helyettes lelkészt a püspök nevez ki, az esperes ajánlására. Ilyen minõségben csak az alkalmazható, aki mindkét lelkészképesítõ vizsgáját sikeresen letette. Kivételes esetekben, amikor ilyenek nem állnak rendelkezésre, a püspök segédlelkészt nevez ki a lelkészi állás betöltéséig. A felügyelõ lelkészét az esperes jelöli ki. A helyettes lelkészek tisztüket a rendes lelkészek önállóságával és felelõsségével viselik, szolgálati bizonyítványukat az esperestõl kapják. 59. §. A helyettes lelkipásztoroknak szolgálati helyükre való költözésük költségeit az érdekelt egyházközségek fedezik. 60. §. A segédlelkészeknek és helyettes lelkipásztoroknak fegyelmi eljárás tekintetében az önálló lelkipásztorokkal azonos illetékesség és fegyelmi jogszabályok alá tartoznak.
PARTIUMI KÖZLÖNY az illetõ intézmény hirdet pályázatot, és azt a létrehozó egyházi testülettel közösen bírálja el. A pályázat nyertesét a püspök nevezi ki. A püspök a kinevezett lelkipásztor személyi adatait törzskönyvezés végett közli az illetékes egyházmegye esperesével, és ennek alapján õt az egyházmegyébe bekebelezik. 64. §. Az állam által fenntartott intézményekben létezõ lelkipásztori állásra az egyházmegye hirdet pályázatot, melyet az egyházmegyei tanács bírál el. A pályázat nyertesét a püspök nevezi ki. A püspök a kinevezett lelkész személyi adatait törzskönyvezés végett közli az illetékes egyházmegye esperesével, és ennek alapján õt az egyházmegyébe bekebelezik.
A missziói lelkészi állás betöltése 61. §. A missziói lelkipásztori állásra az egyházmegyei tanács hirdet és bírálja el a pályázatot. A pályázat nyertesét a püspök nevezi ki. 62. §. A missziói lelkipásztorok pályázatának elbírálásakor figyelembe kell venni: a. a missziói munkakörben már eltöltött idõt; b. a huzamosabb önálló lelkészi szolgálatot; c. a szükséges nyelvismeretet. Tizenötödik fejezet Intézeti, egyesületi lelkipásztori állások betöltése 63. §. Az egyházi intézmények, intézetek és egyesületek által fenntartott lelkipásztori állásokra
A ROMÁNIAI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATA Zsinati Határozat – 10/2007 A Romániai Református Egyház szervezetérõl és kormányzásáról szóló 2006/1-es jogszabály Elsõ rész negyedik fejezet 45. cikkelye elsõ mondatának változásáról. A 45. cikkely elsõ mondata változtatás után: „A választás istentisztelettel kezdõdik és a szavazás elrendelésétõl számított 3 óra elteltével befejezõdik.” Jelen jogszabály-módosítási határozat 2008. március 31-én lép hatályba. Elfogadta a Romániai Református Egyház 2007. február 12-én, Kolozsváron megnyílt Zsinata 1. ülésszakának 2. ülésén a 10/2007-es jegyzõkönyvi szám alatt. Kelt Kolozsváron, 2007. december 5-én. Dr. PAP GÉZA püspök Erdélyi Református Egyházkerület elnök D. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök TONK ISTVÁN fõgondnok Erdélyi Református Egyházkerület elnök KOVÁCS ZOLTÁN fõgondnok Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök
ZÁRÓ RENDELKEZÉS 68. §. Jelen jogszabály 2008. március 31-én lép hatályba. Az 1948-as Statútum és a 2000. évi Kánon ezzel ellentétes cikkelyei érvényüket vesztik. A 2000. évi Kánon 2. fõrészének 3. része (74–87. §) érvényben marad. Elfogadta a Romániai Református Egyház 2007. február 12-én Kolozsváron megnyílt Zsinata 1. ülésszakának 2. ülésén
Tizenhatodik fejezet Tizennegyedik fejezet
jogszabályok értelmében az egyházközség köteles beindítani a kilakoltatási eljárást. Elhunyt lelkipásztor lakással nem rendelkezõ özvegye és eltartott gyermekei elõjogot élveznek az egyházi tulajdonban levõ lakások igénylésénél.
A kegyeleti idõ 65. §. A lelkipásztor özvegyét és kiskorú árváit a halál napjára következõ hónap elsejétõl számított fél éven át (kegyeleti idõ) megilleti a parókián az addig biztosított szolgálati lakás egy részének, illetve a kert használatának joga. A kegyeleti idõ alatt a jövedelem nélküli özvegyet segély címén megilleti az egyházközség részérõl az országos minimálbérnek megfelelõ összeg. 66. §. Ha a lelkipásztor állásváltoztatás közben hal meg: ha már elfoglalta új szolgálati helyét, a kegyeleti idõben járó kötelezettség az új egyházközséget, ha még nem foglalta el, a régi egyházközséget terheli. 67. §. A kegyeleti idõ lejártával a lelkipásztor hátra maradt hozzátartozói kötelesek a szolgálati lakást elhagyni és személyi ingóságaitól kiüríteni. Ellenkezõ esetben a szolgálati lakásokra vonatkozó
Kelt Kolozsváron, 2007. december 5-én. Dr. PAP GÉZA püspök Erdélyi Református Egyházkerület elnök D. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök TONK ISTVÁN fõgondnok Erdélyi Református Egyházkerület elnök KOVÁCS ZOLTÁN fõgondnok Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök
A ROMÁNIAI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATA Zsinati Határozat – 12/2007 A Romániai Református Egyház Alkotmánya 7. és 8. cikkelyének, valamint a Romániai Református Egyház szervezetérõl és kormányzásáról szóló 2006/1-es jogszabály 116. és 126. cikkelyében foglalt, az egyházkerületi fõjegyzõ megbízatásaira vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról. A püspök törvényes helyettese a lelkészi fõjegyzõ (püspök-helyettes). A püspök jog- és hatásköre gyakorlásának egy részét szükség esetén átadhatja a lelkészi fõjegyzõnek. Egyedül a püspök dönt, hogy hatásköre gyakorlásának melyik részét, milyen megbízatásokat ad át a lelkészi fõjegyzõnek. A püspöknek ilyen irányú elhatározásáról jelentést kell tennie az Egyházkerületi Közgyûlésnek. Ezen megbízatások átadásának kezdetét a püspök határozza meg, és a ciklus ideje alatt bármikor részben vagy teljes egészében visszavonhatja. A lelkészi fõjegyzõnek püspöki felkérésre, bármikor jelentést kell tennie munkájáról. A megbízatások egy részének átadása csak a püspök szolgálati ciklusa végéig tarthat. Ha a püspök jog- és hatásköre gyakorlásának egészét átadja a szolgálati ciklus végéig, akkor ez maga után vonja az idõközi tisztújítás, püspök-
választás elrendelését a csonka ciklus idejére. Jelen jogszabály-módosítási határozat 2008. március 31-én lép hatályba. Elfogadta a Romániai Református Egyház 2007. február 12-én Kolozsváron megnyílt Zsinata 1. ülésszakának 2. ülésén a 12/2007-es jegyzõkönyvi szám alatt. Kelt Kolozsváron, 2007. december 5-én.
Dr. PAP GÉZA püspök Erdélyi Református Egyházkerület elnök D. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök TONK ISTVÁN fõgondnok Erdélyi Református Egyházkerület elnök KOVÁCS ZOLTÁN fõgondnok Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnök
7. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Nemzeti imádságunk – a Himnusz Tisztelt Gyülekezet! Nagyváradi Barátaink! Pápay Szabó György velencei lelkipásztor írja jeles dolgozatában: Kölcsey életmûvében 1816/17 körül éles választóvonal tapintható ki. Mûveinek korábbi klasszicista zártságát egy másik világérzés bontja meg: a romantika. Szubjektív költészete közösség-centrikus, objektív költészetté alakul át. Érdeklõdése egyre inkább a nemzeti múlt, s a magyar függetlenség kérdése felé fordul. A mindenség birtoklásának végtelen vágyát a népét közelrõl is ismerõ érett férfi a hazaszeretet szent érzésében oldja fel és szorítja határok közé. Úgy gondolja, hogy az író minden tollvonásával és cselekedetével a nemzet egészének tartozik felelõsséggel. Ebbõl az erkölcsi kötelességtudatból vállalja a sokszor gyötrelmes politikusi pályát is. Szerb Antal írja róla irodalomtörténetében: „A hazaszeretetet õ emelte fel a filozófiai gondolat és a vallási világkép síkjába, õ talált szavakat a magyar idealizmus számára és – mint a nemzet legfájdalmasabb embere – õ alkotta meg a nemzet imáját.“ Az 1817 táján írt Rákóczi hajh... kezdetû ódájában Kölcsey már aktuális nemzeti érzéseket fogalmaz meg, s a szabadságharc eszményét eleveníti fel a nemzeti emlékezet elõtt. A Himnusz Szatmárcsekén, a költõ házában, 1823. január 22-én született. Maga a költõ sem gondolhatta, hogy verse milyen utat fut be. Nincs olyan nap, hogy a vers sorait nemzeti imádságként ne szavalnák e hazában, s Erkel Ferenc dallamaival ne énekelnék. (Erkel 1844-ben szerzett hozzá dallamot, elnyervén a vers megzenésítésére kiírt pályázatot.) A Himnusz belegyökerezett a magyar nép lelkébe, hisz a vers magába zárja a nemzet múltját, jelenét és jövõjét. A Himnusz a kálvini reformáció történetszemléletét tükrözi. Nemzeti múltunk kollektív tragédiáit Isten büntetéseként, figyelmeztetéseként értékeli. A csüggedésen azonban felülemelkedik az isteni kegyelemben való hit és reménység. A magyarság nem veszhet el, hisz' „megbûnhõdte már e nép a múltat s jövendõt...“ A megélt szenvedések, sorsváltozások után – mint a bibliai özönvíz után – e népnek is feltûnik az égen a szivárvány, Isten szövetségének jelképe. A debreceni kollégium szelleme, az ott ápolt kuruc hagyományok döntõ hatással voltak a Himnusz keletkezésére. Debrecenben is elevenen élt a Kölcseyék korában szigorúan tiltott Rákóczinóta kultusza, melynek szelleme tagadhatatlanul ott lüktet a Himnusz soraiban. A tudósok megállapítása szerint is a Himnusz csak egy kálvinista lélekbõl fakadhatott fel. Károli Bibliájának és Szenczi Molnár Albert zsoltárainak „az egész világirodalmunkban igeibb Himnusz nincs – írja s vallja õszinte meggyõzõdéssel dr. Hegedûs Loránt, dunamelléki református püspök, majd ekképpen folytatja: isteni – szentlelkesebb imádság nem képzelhetõ, és nem létezik a Szentháromság Istenre jobban támaszkodó
áhítat, mint a magyar nép zivataros századaiból származó, fohászkodó költemény.” Az eleve elrendelõ isteni kegyelemnek egyetlen fundamentumán állva, hitünkben, gyõzelmes reménységünkben és a szeretetben megerõsödve vallhatjuk mindannyian Kálvin Jánossal: „Recseghetnek, ropoghatnak a világ eresztékei, egyetlenegy hívõ lélek üdvössége meg nem rendül.” Kölcsey Ferenc Himnusza bibliás bizonysággal hirdeti: „...pusztíthatatlanul áll meg az a nép, aki így óhajt, remél, hisz és imádkozik. Az agónia népébõl egyedül az Isten-perspektíva népévé válva maradhat meg a magyar.” És tesszük hozzá: a világ népeinek nagy családjában, a világ egyik legnagyobb ütközõpontján kell megmaradnunk. Ünneplõ Gyülekezet! Kedves Testvéreim! Mai emlékünnepélyünk nemcsak Kölcsey Ferencrõl és az általaörökbecsûvé tett Nemzeti imádságunkról üzen a mának s a jövendõnek, hanem arról a nagy magyar költõrõl is, akinek léte bár harminc esztendõvel ezelõtt „végleg lemerült”, azonban utolsó lélegzetéig fogában tartotta a szerelmet. Nagy László a magyar líra egyik legkiemelkedõbb alakja volt. Õ lett és maradt a versben bujdosó. Karakteres arca ma is eleven fénnyel süt felénk. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, József Attila után jött, új, nagy költõi fényudvart teremtve, és verseit olvasva ma is a csoda bûvöletébe esik az ember. „Nagy fájdalmakból, történelmi és személyi krízis-hangulatokból érkeztek felém e költemények – írja róla egyik legkiválóbb értelmezõje, az erdélyi Farkas Árpád – dubogó erõvel, pompázatosan. E líra oly korban töltötte fel robajló vérrel a nyelv véredényeit, midõn a költészet válságtünetei már világszerte mutatkoztak, midõn már többnyire dadogóan, technokrata rázkódtatásoktól elharapott nyelv alól töltetett fel az ének...” Nagy László képzeletgazdagsága nehezen felülmúlható, hiszen Csokonait, vagy éppenséggel József Attilát meghaladó hatalmas „erõvel emelte rangra a költõi képet s virágzását: a metaforát”. Ugyancsak Farkas Árpád írja róla: „Magasra jutott, kétségtelen. S nemcsak mert éltében több hazai s nemzetközi babér koszorúzta homlokát, de mert haláláig hõse tudott maradni a hûséges megújulás, a «lerogyni nem szabad élve» maga szabta, fogat szorító kényszerének, s megújítója és egyetemessé lombosítója egy nemzeti költészetnek.” Egyetlen verssorba sûrített intelme irányadó kell legyen a jelenben s a jövendõ költészetének: „ne magyarázd, mûveld a csodát”. BARABÁS ZOLTÁN (Elhangzott 2008. január 20-án, a Magyar Kultúra Napján a Nagyvárad-újvárosi református templomban.)
Lelkészi jubileum Dr. Molnár János, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja, Réteboldogfai lelkipásztor január 16-án töltötte be hetvenedik életévét. A teológiai karon dr. Erdélyi Géza mint barátot, kollégát, szolgatársat köszöntötte és adott hálát Istennek azokért a megélt és megvalósult eseményekért, melyeket a jubilánssal közösen élhettek meg. A kar elõadói ajándékkal kedveskedtek, a köszöntés díszebéddel fejezõdött be.
A jubilánst január 20-án a gyülekezet közösségében köszöntötték, ahol dr. Karasszon István teológiai tanszékvezetõ szolgált igehirdetéssel, és dr. Bándy György professzor a szolgatársak, Somogyi Alfréd és Iliás Tamás lelkipásztorok pedig a volt hallgatók nevében köszöntötték a dékánt. A jubiláns további életére és sokrétû szolgálatára a mindenható Isten áldását kérjük. (KÁLVINISTA SZEMLE, 2008. március)
A MAGYAR REFORMÁTUSOK VILÁGSZÖVETSÉGE TAGEGYHÁZKERÜLETEINEK ÉS TAGSZERVEZETEINEK Székhelyükön TISZTELT CÍMZETTEK! A Magyar Reformátusok Világszövetségének mûködése és tevékenysége a mindnyájunk által ismert módon és okokból az utóbbi esztendõkben teljességgel ellehetetlenült. Mûködtetésére és életben tartására irányuló valamennyi próbálkozásom kudarcot vallott. A Világszövetséget sorsára hagyták alapító Tagegyházai. Ennek következtében az utóbbi idõben már a puszta vegetálás szintjét sem tudtuk tartani, testületi üléseinket sem volt lehetséges összehívni, az elnöki és a fõtitkári irodát sem voltunk képesek mûködtetni. Az üdítõ kivételeket leszámítva, az Elnökség és a Választmány Tagjai rendre nem gyûltek össze határozatképes létszámban. Legutóbb – elõzetes egyeztetés nélkül – fõtitkára is cserben hagyta a Világszövetséget. Mindezek következtében az a helyzet állott elõ, hogy az MRVSZ képtelen teljesíteni alapvetõ célkitûzését, mely Alapszabálya szerint a következõ: „a világ bármely részén élõ református magyarok között a testvéri kapcsolatok szervezett építése és ápolása” (II. fejezet, 3. cikkely). Az ilyenképpen kialakult helyzet megelõzése és kivédése céljából az elmúlt évek során minden lehetõt megtettem. A Világszövetség nemes ügyének és eszmeiségének a szolgálatában – alázatos lélekkel és öntudatos ügyszeretettel – a legdurvább „testvéri” megalázásokat is kész voltam elszenvedni. Mindhiába. Évekkel ezelõtt – a testvérietlen akadályoztatások láttán – lemondtam az MRVSZ elnöki tisztségérõl. A Tagegyházak viszont bizalmukkal és kötelezettségvállalásukkal rávettek a szolgálat folytatására. Átmeneti jobbulás után azonban a Világszövetséget a hanyatlás útján nem lehetett megállítani. A jelenlegi helyzet elõidézésének felelõsségét minden bizonnyal kellõ pontossággal meg lehet állapítani. Ez azonban nem célom. Ezen a helyen csupán annak megállapítására szorítkozom, hogy: a tagegyházak, illetve a tagszervezetek részérõl nem rendelkezem a szükséges bizalommal az elnöki szolgálat teljesítéséhez. Ennek alapján, ezennel tisztelettel bejelentem azonnali lemondásomat az MRVSZ elnöki tisztségérõl. Mivel hasonló esetekre nézve az Alapszabály semmilyen formában nem rendelkezik – lemondásomat közvetlenül a Tagegyházaknak, illetve a Tagszervezeteknek nyújtom be. Az eset, illetve a helyzet kezelésére nézve halvány támpontot nyújtanak a következõ alapszabályi elõírások: – IV. fejezet, 25. cikkely, 2. bekezdés: „Az elnököt akadályoztatása esetén a korban idõsebb alelnök helyettesíti”. – 28. cikkely: A jegyzõ „a fõtitkár akadályoztatása esetén eljár a fõtitkár feladatkörében”. Mintegy két hónappal ezelõtt hasonló körlevéllel fordultam a tisztelt Címzettekhez, a fõtitkár lemondása kapcsán. Megkeresésemre azóta se, egyetlen egy válasz sem érkezett. Talán ez esetben is teljességgel fölösleges írással fárasztanom magam. Mindazonáltal hivatali kötelességemnek esmérem lemondásomat bejelenteni. A többi már talán az egyháztörténészekre tartozik... Tisztelettel küldöm köszöntésemet: 2008. február 27. TÕKÉS LÁSZLÓ
8. OLDAL 2007. DECEMBER 12. – 2008. január 10. között Tõkés László püspök családja körében szolgálattal egybekötött utazást tett Ausztráliában, a Magyar Református Egyház meghívására. (Az ausztráliai útról szóló Közlemény a Partiumi Közlöny 2008/1. lapszámában olvasható.) JANUÁR 6-án, az esztendõ elsõ vasárnapján Csûry István helyettes püspök Érdengelegen hirdette Isten Igéjét. A 78. zsoltár áldásmondását értelmezve prédikációjában hangsúlyozta, hogy van miért hálát adunk valamennyiünknek. Az érdengelegiek felépítették a templomuk tornyát, az ablakok is a helyükre kerültek. Az alig másfélszáz lelket számláló közösség – ha lassan is – most már közeleg a munkálatok befejezéséhez. A h.püspök a templom külsõ és belsõ felújítására, valamint a parókia modernizálására bátorította Sámi Vilmos lelkészt és a presbitériumot. A gyülekezet Isten üzenetét viheti magával a 2008-as évre: „Áldott az Úr, aki csuda dolgokat cselekszik egyedül!” (Zsolt. 78,18) JANUÁR 7-én Nagyváradon került sor az Esperesek Kollégiumára. JANUÁR 9-én másodfokon tárgyalta a Nagyváradi Ítélõtábla a Báthori Gyula által indított munkajogi pert, melyet február 27-re napoltak el. Egyházkerületünket Máthé Edith jogtanácsos képviselte. JANUÁR 10-én Máthé Edith jogtanácsos a nagykárolyi rendõrségen szorgalmazta az egyházkerület által Báthori Gyula ellen benyújtott büntetõ feljelentés kivizsgálásának a mielõbbi lezárását, és Báthori Gyula vád alá helyezését. JANUÁR 11-én dr. Hermán M. János Budapesten folytatott megbeszélést dr. Zalatnay István lelkipásztorral a Reménység Szigetén. Átvette a Magyarországi Lutheránus Egyház Teológiai Bizottságának az egyházi besúgókra és az egyházi vezetõknek az elmúlt rendszerben tanúsított magatartására vonatkozó írásos anyagát. JANUÁR 12-én, Csomay Árpád generális direktor szervezésében, Biharszentjánoson ifjúsági csendesnap volt. Témája: a megtérés. Deák Fogarasi András biharugrai (Magyarország) lelkipásztor nagyon szemléletesen beszélt a megtérésrõl. A református és baptista fiatalok (nagyszántóiak, kisszántóiak, borsiak, biharszentjánosiak, biharugraiak és nagyváradiak) nagy érdeklõdéssel hallgatták a lelkipásztor elõadását. JANUÁR 13-án püspökünk saját anyagyülekezetében, Nagyvárad-Olasziban hirdette Isten Igéjét – Újév alkalmából. Délben a Partiumi egyházi és mûvelõdési központban vett részt Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke Márton nevû kisfiának keresztelõjén, és Gergely István plébánossal valamint Fejes Anzelm premontrei apáttal együtt adott áldást az újszülöttre. Délután annak a hat szervezetnek a képviselõi tartottak megbeszélést, melyek az õszi EP-választáson Tõkés László megválasztását támogatták. Jelen volt Németh Zsolt magyar országgyûlési képviselõ, a parlamenti külügyi bizottság elnöke. Este Egyházkerületünk Székházának dísztermében került sor a hagyományos újévi fogadásra, Nagyvárad egyházi és közéleti képviselõinek részvételével. Az újévköszöntõ ünnepélyt a kalocsai Kiss István képzõmûvész kiállításának a megnyitója elõzte meg. Az ünnepi beszédek rendjén Tõkés László püspök Csûry István megbízott püspökre ruházta át a püspökséget, aki a reá váró szolgálatról vallott a közönségnek. Alkalmi beszédet tartottak még: Kovács Zoltán fõgondnok, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök és Gergely István Csíksomlyóról Jegenyére áthelyezett római katolikus pap, erdélyi közéletünk jeles képviselõje. Halmos Sándor egyetemi tanár a debreceni zsidó hitközség jókívánságait tolmácsolta. Rendhagyó módon itt került sor az Erdélyi Szövetség Nagydíjának átadására, melyet Tõkés László kapott. Laudatiót mondott Székelyhídy Ágoston író.
PARTIUMI KÖZLÖNY
ESEMÉNYNAPTÁR (Lásd: Partiumi Közlöny 2008/1. számában.) A Közjó Szolgálatában elnevezésû díjban idén Egyházkerületünk a nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak szervezetét részesítette, melynek elnöke, Nagy József Barna programbeszédével köszönte meg a kitüntetést. Ebben az évben a népes vendégsereg az egyházi misszió céljaira ajánlotta fel adományait. A mûsoros elõadásban a nagyváradi Kiss Stúdió mûvészei, a Varga-Kiss mûvészházaspár lépett fel és Lászlóffy Zsolt zenemûvész zongorázott. JANUÁR 14-én Strasbourgban kezdte el újesztendei európai parlamenti tevékenységét Tõkés László püspök. Tudnivaló, hogy az Európai Parlament munkarendje – átlagosan – havi három brüsszeli és egy strasbourgi heti munkaidõszakból áll. Ezen ülésszakok közé illeszkedik be mintegy negyven naponként egy-egy választókerületi hét, melynek programját az EP-képviselõk maguk alakítják ki. A rendes idõszakok hetente hétfõtõl csütörtökig tartanak. Egyes képviselõk hetente hazaingáznak. Vannak, akik Brüsszelbe tették át lakhelyüket. Tõkés László az elõbbiek csoportjába tartozik. A hétvégéket itthon tölti – általában véve szintén munkával. JANUÁR 14-én Kisnyégerfalván szolgált Csûry István helyettes püspök az egyetemes imahét keretében. A Bihari Egyházmegye kicsi, de annál lendületesebb gyülekezete érezhetõ lelkesedéssel kapcsolódott be a világ imaközösségébe. Filep Attila Zoltán lelkipásztor a szépen felújított lelkészlakban sorolta az elmúlt év megvalósításait és a következõ esztendõ feladatait. A presbiterek következetes egyházépítõ munkatervet készítenek elõ. Elhatározták, hogy a kicsi közösséget minden erejükkel megvédik a beolvadástól. JANUÁR 14-17. napjain a strasbourgi munkahét az EP plenáris üléseivel telt. Rendszerint az EP strasbourgi ülésszaka szolgál szavazásra. Brüsszelben az EP „hétköznapi” munkája zajlik: bizottságiés frakcióülések keretében a döntés-elõkészítés; irodai munka és különféle tevékenységek. (A továbbiakban Tõkés László püspök európai parlamenti tevékenységének csupán az idõkereteit jelezzük. Annak érdemi tartalmáról kapcsolatos írások és dokumentumok révén nyújtunk tájékoztatást – amiképpen ezt megelõzõ lapszámainkban is tettük. Szintén európai parlamenti munkájának bemutatására szolgál dEPutáció címû EP-hírlevele, melyet a Közlöny mellékleteként küldünk.) JANUÁR 15-én Forró László elõadó-tanácsos részt vett a Bihari Egyházmegye közigazgatási gyûlésén. JANUÁR 16-án Forró László elõadó-tanácsos Bukarestben folytatott tárgyalást a Kultuszminisztérium illetékeseivel a kongruákról és az építkezési támogatásokról. JANUÁR 18-án Tõkés László püspök részt vett az Igazgatótanács tanácstermében tartott egyházkerületi munkaülésen. Délután a Székház Bartók-termében tartotta idei elsõ ülését a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma, püspökünk elnökletével. Este a Partiumi Keresztény Egyetem Vezetõ Tanácsa ülésezett a Rektori Hivatal tanácstermében. Ez alkalommal Tõkés László Tolnay István alelnökre ruházta át a VT elnöki teendõinek napi, ügyviteli részét. Ugyanakkor elnöki javadalmát – EP-mandátumának idõszakára – az Egyetem javára ajánlotta fel. JANUÁR 18-án dr. Hermán M. János irodabútort és könyveket vett át Urbán Ákos mérnök testvérünktõl. A hollandiai szállítmány költségeit az ajándékozó fedezte. E helyen is köszönetet mondunk az adakozóknak.
JANUÁR 18-án Forró László elõadó-tanácsos Avasfelsõfaluban hirdette Isten Igéjét az imahét alkalmából. JANUÁR 20-án Tõkés László Nagyvárad-Szõlõsi Egyházközséget látogatta meg, és tavaly elmaradt szolgálata pótlásaképpen hirdette Istennek Igéjét. A vendéget és az egybegyûlteket Szûcs Imre lelkipásztor köszöntötte. Az újévi istentiszteleten jelen voltak a MIT szervezésében Nagyváradon megrendezett Civilsuli-konferencia diákrésztvevõi. A Gyülekezetet köszöntötte Sándor Krisztina MITelnök. Az istentiszteletet követõ szeretetvendégségen kötetlen beszélgetés alakult ki az erdélyi magyar közéletrõl, a MIT tevékenységérõl, valamint Tõkés László európai parlamenti képviselõi munkájáról. JANUÁR 20-án, Nagyvárad-Réten, az imahét záró-istentiszteletén Kovács Gyula baptista lelkipásztor prédikált, valamint a baptista gyülekezet kórusa énekelt. Az imahét alkalmával a Nagyváradréti Református Egyházközség látta vendégül a város gyülekezeteit. Pálfi József lelkipásztor vezetésével a presbitérium – minden nap más nagyváradi gyülekezet bevonásával – méltó körülmények között fogadta a mindig más egyházmegyébõl érkezõ vendég-lelkészeket és kíséretüket. A záró-istentiszteleten az úrvacsora közösségébe a baptista testvéreket is meghívták. Nagyváradon elsõ alkalommal történt meg, hogy a református lelkészekkel együtt osztotta a szent jegyeket a baptista lelkipásztor is. Az ökumenikus istentiszteleten Csûry István mondott úrvacsorai beszédet. JANUÁR 21-én Csomay Árpád generális direktor Biharszentjánoson, a római katolikus templomban az ökumenikus imahét alkalmából szolgált. JANUÁR 21-22-én Tõkés László brüsszeli munkanapjait töltötte. JANUÁR 22-én Salánki Lóránt elõadó-tanácsos részt vett a Bihar megyei könyvelõi kamarák eligazító megbeszélésén, amelynek fõ tárgyát az egyházi intézmények könyvvitele képezte. Bebizonyosodott, hogy azon egyházi intézményeket, amelyek egyéni könyvelési rendszert használnak, a 2008-as évben sem kötelezik cégszerû éves mérleg leadására. JANUÁR 22-én dr. Hermán M. János Szilágyzoványban, Kiss Miklós lelkipásztor meghívására id. Nagy Zoltán temetésén prédikált. Elhunyt testvérünk családja jelentõsen járult hozzá a KREDOK bútorzatának készítéséhez. JANUÁR 22-én Forró László elõadó-tanácsos Nyíregyházán járt a Biblia-utánpótlás rendezése és rendszeresítése érdekében. JANUÁR 22-én Csomay Árpád generális direktor Körösnagyharsányban és Biharugrán (Magyarország) a református és a baptista testvérek közös imahetén szolgált. Mindkét helyen örvendetesen sokan vettek részt az istentiszteleten. JANUÁR 23-án püspökünk Nagyváradon látta vendégül Szili Katalin országgyûlési elnököt, közéleti, egyházkerületi és egyetemi munkatársai társaságában. (Lásd: Partiumi Közlöny 2008/1. lapszámában.) FEBRUÁR 23-án Salánki Lóránt elõadó-tanácsos Csûry István helyettes püspökkel részt vett a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet gyûlésén, amelynek tárgya a ft. Pap Géza püspök által összeállított, a fenntartó egyházak püspökei által támogatólag aláírt és A Teológia átszervezésének szükséges voltáról címet viselõ tervezet megvitatása volt. A püspök által elõterjesztett elképzelés teljes és egységes ellenállást váltott ki a Teológiai Intézet tanáraiból. Ezért a tervezet kapcsán érdemi vita nem jött létre. Éles vita alakult ki a KRE szubvenciótartozása tárgyában, melynek során nyilvánvalóvá vált, hogy a Teológia jelen formában és struktúrában való fenntartásának költség-vonzatai már évek óta meghaladják a gyülekezetek teherbíró képességét.
PARTIUMI KÖZLÖNY JANUÁR 24-én Tõkés László püspök és Antal János, a nagyváradi EP-iroda vezetõje Székházunk Bartók-termében tartottak sajtótájékoztatót európai parlamenti tárgykörben. JANUÁR 24-én, Hegyközszáldobágyon, az imahét alkalmával Csûry István helyettes püspök szolgált. A szépen felújított templomot a hívek sokasága tette igazán lelket gyönyörködtetõvé. A város szomszédságában élõ közösség gyülekezeti termet alakított ki, amelyben a szeretetvendégség alkalmával a presbitérium bemutatta a falu életét, felvillantva a gondokat és kiemelve a sikereket. Kelemen István lelkipásztor vezetésével, fiatalok bevonásával aktív presbitérium és szorgalmas nõszövetség végzi áldozatos szolgálatát. JANUÁR 25-én Forró László elõadó-tanácsosMargittán szolgált az imahét alkalmával. JANUÁR 26-án Tõkés László a Bihar megyei Magyar Polgári Egyesület Választás után, választás elõtt címû lakossági fórumán vett részt az Egyházkerületi Székház dísztermében. A találkozón Kóródi László, az MPE megyei vezetõje elnökölt. Beszédet mondtak: Tõkés László EP-képviselõ, Toró T. Tibor parlamenti képviselõ, Lengyel György MPE-elnökségi tag és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök. JANUÁR 27-én püspökünk a Budapest-Józsefvárosi Jézus Szíve templom imaheti záró-istentiszteletén hirdette Isten Igéjét. A népes gyülekezetet és a vendég-igehirdetõt Vértesfalvai László jezsuita atya köszöntötte, aki az 1956-os forradalom félszázados évfordulóján tanúsított kiállásáról vált ismertté országszerte. JANUÁR 27-én Margittán végzett imaheti szolgálatot Csûry István helyettes püspök. A templomot és környékét igényesen felújíttatta a gyülekezet. JANUÁR 27-én, a délutáni istentiszteleten Réven szolgált Csûry István helyettes püspök. Boros József Attila lelkipásztor – a presbiterekkel együtt – tájékoztatta a vendéget a gyülekezet életérõl. Az utóbbi években itt is megmutatkozik a lélekszám apadása. Egyre gyakoribb a vegyesházasság. A felújítások terén szépen haladnak, a templom után a parókián van a sor. A révi adottságok és a reformátusok szorgalma remélhetõleg tovább engedi javulni az itt élõ családok életminõségét. A fiatalok jelenléte, a lelkipásztor lendülete reménységet ad erre. JANUÁR 28-án az imahét keretében Szilágycsehben szolgált Csûry István helyettes püspök. Tóthné Molnár Emese lelkipásztor köszöntõjében a gyülekezet életérõl is beszámolt. JANUÁR 28-31-én Tõkés László EP-képviselõ brüsszeli munkahetét töltötte. JANUÁR 30-án Sarmaságon szolgált Csûry István helyettes püspök. JANUÁR 31-én Forró László elõadó-tanácsos szolgált Szilágycsehben az egyetemes imahét alkalmából. FEBRUÁR 1-jén került sor az Egyházkerület hagyományos jótékonysági rendezvényére, a Zsuzsanna Bálra. FEBRUÁR 1-jén Csomay Árpád generális direktor Szatmárnémetiben, az Igazgatótanács ülésén a Mt 9,35-38 alapján szolgált igehirdetéssel. FEBRUÁR 2-án Tõkés László a NagyváradOlaszi Egyházközség – saját gyülekezete – presbitériumának a farsangi rendezvényén vett részt, felesége társaságában. FEBRUÁR 2-án Szûcs Éva katekétikai elõadó részt vett a PKE és a SITTI által szervezett nagyváradi ACSI (Keresztyén Iskolák Nemzetközi Szövetsége) keresztyén pedagógia elõadásain. FEBRUÁR 3-án, a helybeli egyházközség meghívására, püspökünk a békéscsabai református templomban hirdette Isten Igéjét. A vendéget és a népes gyülekezetet Marti Miklós lelkipásztor köszöntötte, külön is kitérve erdélyi magyarságunk európai kép-
viseletének fontosságára. Az istentiszteletet meghitt hangulatú szeretetvendégség követte. FEBRUÁR 4-én Csomay Árpád generális direktor áhítat keretében a Mt 10,34-42 alapján szolgált az Igazgatótanács Székházának tanácstermében. FEBRUÁR 4-én Tõkés László püspök egyházkerületi munkaülésen vett részt az Igazgatótanács tanácstermében. FEBRUÁR 4-én Csomay Árpád generális direktor Berekböszörményben (Magyarország) végzett imaheti szolgálatot. FEBRUÁR 5-én Tõkés László EP-képviselõ meghívására egyházfõi találkozóra került sor a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ Múzeum-termében abból a célból, hogy erdélyi magyar történelmi egyházaink vezetõi egyeztetett formában fejezzék ki álláspontjukat európai képviseletünk kialakítása tárgyában. A nyitóáhítatot Csûry István helyettes püspök tartotta. Tõkés László képviselõi beszámolója nyomán egyházaink püspökei fejtették ki véleményüket. A találkozón Gergely István prédikátor, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke is részt vett. Tolnay István a tanügyi törvény folyamatban lévõ módosításáról nyújtott tájékoztatást. Egyházi elöljáróink két dokumentumban foglalták össze a tanácskozás tanulságait. (Lásd: Partiumi Közlöny 2008/2. lapszámában.) FEBRUÁR 5-én Csomay Árpád generális direktor Tenkén végzett imaheti szolgálatot. FEBRUÁR 6-án Tõkés László püspök és Antal János külügyi elõadó-tanácsos, EP-irodavezetõ újabb sajtóértekezleten tárták a nyilvánosság elé a folyamatban lévõ titkosszolgálati átvilágítások újabb leleteit és következtetéseit. (Lásd: Partiumi Közlöny 2008/2. lapszámában.) FEBRUÁR 7-én az EMNT és a – bejegyzés elõtt álló – Magyar Polgári Párt vezetõ képviselõi Székelyudvarhelyen tartottak egyeztetõ megbeszélést Tõkés László és Szász Jenõ vezetésével. Tanácskozásuk az idén sorra kerülõ helyhatósági, valamint országos választásokra tekintettek. Megegyezésükrõl közös nyilatkozatot tettek közzé. Kora délután Sepsiszentgyörgyön került sor Tõkés László helybéli európai parlamenti irodájának a megnyitójára. A vendégeket Kulcsár-Terza József irodavezetõ köszöntötte. Beszédet mondott Tõkés László, valamint Szilágyi Zsolt, az EP-képviselõ kabinetfõnöke. Az avatót sajtóértekezlet követte. EP-képviselõnk bejelentette, hogy a párbeszéd azonnali megkezdését indítványozza az RMDSZ és az MPP között, továbbá azt, hogy tavaly decemberi találkozásukat követõen javaslat-csomagukkal keresik meg Traian Bãsescu államelnököt. Az eseménysorozat alkalmi fogadással zárult, melyre a helybeli közélet képviselõi nyertek meghívást. FEBRUÁR 7-én, Nyíregyházán Szûcs Éva katekétikai elõadó régóta hiányzó kiadványokkal gazdagította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület iratterjesztési osztályát. FEBRUÁR 8-án ünnepélyes keretek között nyitották meg az Egyházkerületi Székház aulájában Kristófi János festõmûvész tárlatát. FEBRUÁR 8-án Szûcs Éva katekétikai elõadó részt vett a Missziói Ügyosztály által szervezett találkozón, melyen a református iskolák küldötteivel beszélgetve megismerték az iskolákban folyó missziói szolgálatot, ugyanakkor az iskolák képviselõi beszámoltak a Biblia Évében tervezett programjaikról. A találkozón jelen volt Tolnay István tanügyi elõadótanácsos, akivel az intézmények küldöttei a tanügyi törvény-tervezetrõl beszélgettek. FEBRUÁR 10-én, Böjtfõvasárnapon a Szatmári Egyházmegyéhez tartozó Egri Egyházközségben szolgált Csûry István helyettes püspök. Kovács Sándor helybeli lelkipásztor mondott úrvacsorai
9. OLDAL beszédet. A gyülekezeti házban az egyház idõszerû kérdéseirõl beszélgettek a presbitérium tagjaival. FEBRUÁR 11-én Forró László elõadó-tanácsos Mezõtelkiben végzett imaheti szolgálatot. FEBRUÁR 11-én a Nagyváradi Törvényszék tárgyalta a Kalota Bau KFT által az egyházkerület ellen indított kereskedelmi pert, melyet folyó év március 10-re halasztott. FEBRUÁR 11-13. között Tõkés László EP-képviselõ brüsszeli munkanapjait töltötte. FEBRUÁR 12-én Forró László elõadó-tanácsos Nyüveden hirdette Isten Igéjét az imahéten. FEBRUÁR 12-én Csomay Árpád generális direktor imaheti szolgálatot végzett Szamosdobon. FEBRUÁR 12-14. között Budapesten, az ACSI intézményvezetõi konferenciáján vett részt Szûcs Éva katekétikai elõadó. Jelen voltak még Szabó Zsuzsa, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium igazgatónõje, Kovács Irénke, a zilahi Wesselényi Református Gimnázium igazgatónõje, valamint Tornai Melinda, a nagyszalontai Péter Iskola igazgatónõje. FEBRUÁR 14-én, Nagyváradon rendkívüli igazgatótanácsi ülésre került sor a titkosszolgálati átvilágítások (1) és a 2008-as választások (2) tárgyában. Igét hirdetett Vinczéné Pálfi Judit. Elnökölt Csûry István helyettes püspök. FEBRUÁR 14-én tárgyalta a Nagyváradi Törvényszék a Kalota Bau Kft. által az egyházkerület ellen indított perben az egyházkerület által kért végrehajtás-felfüggesztési bírói rendelet ügyét. FEBRUÁR 15-én Temesváron került sor a Szembenézés a kommunista múlttal címû konferenciára. FEBRUÁR 17-én Tamáshidára volt hivatalos Csûry István helyettes püspök. A régi idõket idézõ hatalmas épületek ma komoly fenntartási gondokat okoznak a gyülekezet számára. Nem könnyû a kisebbségi lét az itt élõknek, nem könnyû a lelkészi szolgálat sem. Éppen ezért külön dicséretes a fiatal lelkész, Pázmány Attila és felesége áldozatos szolgálata. FEBRUÁR 17-én ünnepelte Toldinagyfalu gyülekezete alapításának elsõ évfordulóját. A tarjáni római katolikus iskolában kialakított gyülekezeti teremben Csûry István helyettes püspök szolgált. A környékbeli falvak református és más felekezetû hívei számára kicsinynek bizonyult a helyiség. Farkas Zsolt lelkipásztor munkája máris szép eredményeket hozott. Németh László, helybeli római katolikus esperes köszöntötte a gyülekezetet, majd a plébánián vendégül látta a meghívottakat. FEBRUÁR 17-én Forró László elõadó-tanácsos Vámfaluban végzett imaheti szolgálatot. FEBRUÁR 18-án Máthé Edith jogtanácsos részt vett Kolozsváron a Kánonjogi Bizottság ülésén. FEBRUÁR 18-án Csomay Árpád generális direktor lelkészi csendesnapon vett részt Hajdúböszörményben. FEBRUÁR 19-én Csomay Árpád generális direktor Várasfenesen végzett imaheti szolgálatot. FEBRUÁR 20-án Csomay Árpád generális direktor meghívására Biharszentjánoson, Berke Sándor tenkei lelkipásztor szolgálata után Balla Tibor, ötszörös Arany Páva díjas magyarországi mûvész szolgált, aki tekerõlanton és citerán zsoltárokat, lelki énekeket játszott. Ezen az esten részt vett Bátori Géza borsi polgármester, valamint Lõrincz Lajos alpolgármester is. FEBRUÁR 22-ére a Szatmári Egyházmegye pettyéni gyülekezete hívta imaheti szolgálatra Csûry István helyettes püspököt. Genda Árpád Szabolcs lelkipásztor hálaadással beszélt az eddigi építkezésekrõl és a jövõbeli tervekrõl. FEBRUÁR 22-én Forró László elõadó-tanácsos Kismajtényban szolgált az imahéten. FEBRUÁR 22-én Csomay Árpád generális direktor szolgált Tamáshidán az imaheti istentiszteleten. (Folytatása a 10. oldalon)
10. OLDAL FEBRUÁR 24-én Csûry István helyettes püspök szolgált Hegyközszentimrén az imahét záróistentiszteletén. Kucharszki Zoltán helybeli lelkipásztor meghívására örömmel teljesítette a felkérést. A presbiterek közösségében szóba került a gyülekezet újabb terve, az idõsek otthonának kialakítása. Az eddigi megvalósítások láttán nincs miért kételkedjünk az újabb siker elérésében. FEBRUÁR 24-én, Biharszentjánoson hálaadó istentiszteletre került sor. A két évvel ezelõtt felújított templombelsõ után mára a templom külsejét is tatarozták, sõt, az orgonát is restaurálták. Az Igét Csûry István helyettes püspök hirdette Máté evangéliuma 16, 18-19 alapján. Isten ígérete az, hogy a templomban mindig megtudhatjuk, hogyan jelölte ki a jövõnket. A templomnak méltónak kell lennie Istenre és emberre nézve egyaránt. Csomay Árpád helyi lelkipásztor megköszönte a gyülekezet által hozott áldozatot, ezután a vendég-lelkészek igei köszöntéseket tolmácsoltak. Hajdú Géza színmûvész, a falu szülötte, versajándékkal kedveskedett. A fiatalok mûsora után a helyi mûvelõdési házban vacsorával fogadták a vendégeket. FEBRUÁR 24-én dr. Hermán M. János dr. Pekucs Ottó lelkésszel, a Magyar Bibliatársulat fõtitkárával találkozott Budapesten, ahol közös terveket beszéltek meg a Biblia Éve vonatkozásában. Ezt követõen a Skót Misszió épületében tartott istentiszteleten vett részt és köszöntötte a gyülekezetet. FEBRUÁR 25-én Csomay Árpád generális direktor Hegyközcsatárban imahéten szolgált. Boldogan tapasztalta, hogy a gyülekezet tagjai megbecsülik templomukat és a nõszövetség buzgón szolgál Isten dicsõségére. Ez a nõszövetségi elnök és a lelkész-házaspár áldozatos szolgálatának köszönhetõ. FEBRUÁR 25-29. között a Tanügyminisztérium meghívására a Drãgan-völgyi üdülõtelepen ülésezett a tantervek revízióját végzõ munkacsoport. Három gyakorló vallástanár (Pap Anikó – Nagyvárad, Bihar megye, Péntek Melinda – Körösfõ, Kolozs megye, Lázár Emõke – Nagyenyed, Fehér megye) és Szûcs Éva katekétikai elõadó, mint a Református Egyház képviselõje az ott eltöltött idõben a teljes 1-12. osztályos érvényben lévõ tantervet áttekintették, a lehetõségekhez mérten, valamint a vezetõk utasításainak megfelelõen elvégezték a tantervek revízióját. FEBRUÁR 26-án Csomay Árpád generális direktor Szilágyszéren szolgált. FEBRUÁR 27-én Kolozsi Árpád ügyvéd és Máthé Edith egyházkerületi jogtanácsos a Nagyváradi Ítélõtáblánál képviselte az egyházkerületet a Báthori Gyula által az egyházkerület ellen indított munkajogi perben. Az ügyet az Ítélõtábla felfüggesztette mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság megejti a Kánon Fegyelmi Szabályzata, illetve a Munkatörvénykönyv és Kultusztörvény rendelkezéseinek jogértelmezését. FEBRUÁR 28-án Csomay Árpád generális direktor Anton szolgált. FEBRUÁR 29-én Csomay Árpád generális direktor Szilágyszegen imaheti szolgálatot teljesített. A parókus lelkész, Sipos András mentõ missziót is végez az alkoholisták között. FEBRUÁR hónap folyamán Szûcs Éva katekétikai elõadó koordinálta a dr. Hermán M. János által szerkesztett Bibliával a kezünkben hat kötetes sorozat nyomdai elõkészítését és megjelenését. MÁRCIUS 1-jén dr. Hermán M. János a kolozsvári Törökvágási Református Egyházközségben adta át a zwollei református gyülekezet ajándékát a templomépítõ gyülekezetnek. MÁRCIUS 1-jén Csomay Árpád generális direktor Biharugrán presbiteri konferencián szolgált a Róm 14,9 alapján. A konferencián részt vett Szilágyi Péter, a Bihari Református Egyházmegye fõgondnoka és tizenöt biharszentjánosi presbiter.
PARTIUMI KÖZLÖNY MÁRCIUS 2-án, Bibliavasárnapon Csûry István helyettes püspök Nagyszalontán hirdette Isten Igéjét. Ez az alkalom egybeesett Arany János születésének 191. évfordulójával. Pelók Gabriella magyartanár emlékezett meg a hajdúváros világhírû szülöttérõl. A gyülekezet fiataljai ünnepi mûsorral szolgáltak. Mikló Ferenc esperes-lelkipásztor köszöntötte a vendégeket, a város polgármesterét, valamint a gyülekezetet. Az istentisztelet után a templomkertben megkoszorúzták Arany János szobrát. MÁRCIUS 3-án Csomay Árpád generális direktor Hegyközpályiban szolgált az imahéten. MÁRCIUS 4-én dr. Hermán M. János Lele gyülekezetében végzett igehirdetési szolgálatot. MÁRCIUS 4-én Csomay Árpád generális direktor Tenkén csendesnapon vett részt. Délután Székelyhídra utazott, ahol imahét keretében hirdette Isten Igéjét. MÁRCIUS 6-án Salánki Lóránt gazdasági elõadó-tanácsost fogadta Szabó Géza, a nagyváradi OTP Bank vezérigazgatója. A beszélgetés tárgya a két intézmény közötti rövid- és hosszú távú együttmûködés körvonalazása volt. MÁRCIUS 6-án dr. Hermán M. János, kiadói és sajtóügyi tanácsos a missziói célra szánt könyvanyagot vitte el a nagykárolyi és a szilágysomlyói egyházmegyék missziói elõadóihoz. Mély fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, testvér és rokon
GERGELY ISTVÁN tanár, szobrászmûvész 2008. március 9-én, életének 69. esztendejében, türelemmel viselt hosszú betegség után visszaadta lelkét Teremtõjének. Életét teljessé tette család- és emberszeretete, az alázattal és igényesen végzett tanári és mûvészi munka. Szomorú húsvétvárásunkban a költõ szavaival vigasztaljon a Krisztussal való találkozás bizonyossága: Benyit az ajtón, fénylõ lesz az arca, lelkem fala sugárzón hirdeti, hogy megbékéltünk, nincsen haragunk... Künt körmenet lesz, kongnak a harangok, de mi Krisztussal, a drága Krisztussal nagyszombat este ketten maradunk. Drága halottunkat március 14-én pénteken délután 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a Házsongárdi temetõben, a római katolikus egyház szertartása szerint. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! Kolozsvár, 2008. március 10. Gergely Istvánné Tõkés Erzsébet felesége Balázs, Kata és Bálint-Ákos gyermekei
Gergely Jakab testvére
Tõkés István Gergely Csaba és Gergely Zoltán apósa unokaöccsei Zsigmond Anna, Tõkés Eszter, Gergely Jakabné Cseke Rozália sógornõi és családjaik, ifj. Tõkés István, Tõkés András, Tõkés József, Tõkés László, Tõkés Zsolt sógorai és családjaik, valamint barátai, munkatársai, tanítványai
MÁRCIUS 6-án dr. Hermán M. János a Nagyvárad-hegyaljai gyülekezetben végzett igehirdetési szolgálatot. MÁRCIUS 6-án Csomay Árpád generális direktor Kolozsváron, a Zsinati Missziói és Diakóniai Bizottsági ülésen vett részt Vinczéné Pálfi Judit missziói elõadó-tanácsossal, Gergely Andrea diakónussal, valamint Józsa Ferenccel, az Aradi Egyházmegye missziói elõadójával. MÁRCIUS 7-én a Nagykárolyi Egyházmegyébe kebelezett Lele Egyházközség meghívására imaheti szolgálatra érkezett Csûry István helyettes püspök. Nagy Sándor esperes-lelkipásztor örömmel mutatta be a felújított templombelsõt, dicsérve a presbitériumot, a nõszövetséget és a gyülekezet tagjainak áldozatos munkáját. A presbiterek társaságában szóba került a gyülekezet visszaszolgáltatott vagyona, valamint annak hasznosítása. Boldogan mutatták meg a most épülõ gyülekezeti termet és a vendégszobákat. A leleiek mégis a gyülekezet diakóniai alapítványára a legbüszkébbek. Példaértékû, amint felvállalják az idõsek és betegek gondozását, beleértve a gyógyszerekrõl való gondoskodást is. Az iskolás gyermekeket megebédeltetik az alapítványi házban, ahol az idõsek napközije is mûködik. MÁRCIUS 7-én Szûcs Éva katekétikai elõadó részt vett a Missziói Ügyosztály által összehívott találkozón, ahol a tanintézmények, a presbiteri szövetség, a nõszövetség képviselõivel egyeztettek a Biblia Éve keretében az egyházkerületben megrendezésre kerülõ programokról. MÁRCIUS 7-én Máthé Edith jogtanácsos tárgyalást folytatott a Nagyváradi Polgálmesteri Hivatal képviselõivel a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium Sportpályájára vonatkozó haszonbérleti szerzõdés feltételeirõl. MÁRCIUS 7-én Csomay Árpád generális direktor szervezésében Biharszentjánoson megtartották Nagyszántó, Kisszántó és Bors gyülekezeteinek nõtestvéreivel, valamint a baptista nõtestvérekkel az Ökumenikus Nõi Világimanapot. Földesy Márta Katalin, belényessonkolyosi és jánosfalvai lelkipásztor, a testvérgyülekezet lelkésze hirdette Isten Igéjét. MÁRCIUS 8-án Vedresábrányban hirdette Isten Igéjét Csûry István helyettes püspök. Az alig 120 lelket számláló gyülekezet hõsies odaadással küzd, hogy lelkipásztorát meg tudja tartani. Árus László Csongor szolgálata alatt befejezéshez közeledik a lelkészlak. A presbiterekkel folytatott beszélgetésbõl kiderült, hogy a természeti adottságokban bõvelkedõ vidék sajnos nem biztosít annyi munkahelyet, amennyire szükség lenne. A faluból Margittára ingáznak az iskolások is. MÁRCIUS 9-én a nagyszalontai baptista gyülekezetben istentiszteleti szolgálaton vett részt Csûry István helyettes püspök. Kovács Gyula baptista lelkipásztor a januári nagyváradi imahéten szolgált a reformátusok meghívására. MÁRCIUS 10-én tárgyalta a Nagyváradi Törvényszék a Kalota Bau Kft. által, az egyházkerület ellen indított kereskedelmi pert. MÁRCIUS 11-én dr. Hermán M. János a Zilahi Egyházmegye lelkészértekezletén elõadást tartott a Biblia keletkezésérõl. Ezt követõen bemutatta az egyházkerület gondozásában megjelent Bibliával a kezünkben címû, hat füzetbõl álló kiadványt. MÁRCIUS 13-án dr. Hermán M. János a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Dokumentációs Könyvtárának olvasótermében Felvidékrõl érkezett diákcsoportnak tartott elõadást az erdélyi vallásszabadság történetérõl. MÁRCIUS 13-án tárgyalta a Nagyváradi Törvényszék a Kalota Bau Kft. által, az egyházkerület ellen indított perben, az egyházkerület által kért végrehajtás-felfüggesztési bírói rendelet ügyét.
11. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Szembenézés a kommunista múlttal Új évszázadunk kezdetétõl fogva hagyománnyá vált Magyarországon és a határain kívülre szakadt magyarok között A Kommunizmus Áldozatai Emléknapjának a megtartása. Annak kapcsán, hogy 1945. február 25-én a megszálló szovjet hatalom pribékjei Budapesten letartóztatták és idegen fogságba hurcolták Kovács Béla jeles kisgazdapárti politikust – ezen a napon évrõl évre kegyelettel emlékezünk meg az Isten- és embertelen totalitárius diktatúra több tízmilliónyi, ártatlan áldozatáról. Ez az alkalom adta az ötletet, hogy idén az Európai Parlamentben is megidézzük a kommunista elnyomás hõseinek és áldozatainak emlékét, sõt, ennél tovább menve, szakmai jellegû konferenciát rendezzünk a kommunista múlt tárgyában. (Kizárólag gyakorlati, technikai okai vannak annak, hogy rendezvényünket végül is nem az áldozatok emléknapján, hanem csupán ma, egy hét késéssel tudtuk megszervezni.) Amikor tavaly novemberben Románia képviseletében mandátumot szereztem az Európai Parlamentbe, elsõrendû feladataim között tûztem ki célul a keletközép-európai térség, a volt kommunista országok ügyének európai képviseletét. Egészen világos ugyanis, hogy a kommunista diktatúrák megdöntése és országaink szervezeti – formai – csatlakozása az Unióhoz még nem jelenti magától értetõdõ módon „európaivá“ válásunkat. Másfél évtized után, láthatatlan módon posztkommunista társadalmaink és a szabad, demokratikus Nyugat-Európa között még mindig ott magasodik a „Berlini fal“. Kommunizmus sújtotta térségünk csak úgy és azáltal válhat igazán „európaivá“, integráns részévé az Uniónak, hogyha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, és az európai, keresztény értékek mentén és rendjén a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé. A romániai rendszerváltozás 1989 decemberében Temesvári Református Egyházunknál vette kezdetét – ott, ahol a Ceauºescu-diktatúrát megbuktató népfelkelés kirobbant. Ott és akkor – a „hallgatás falának“ áttörésével – az elsõ lépéseket tettük meg az újraegyesülõ Európa felé. Ezen az úton kell tovább haladnunk. „Temesvár szelleme“ is arra kötelez bennünket, hogy szembenézzünk múltunkkal, és végképp eltávolítsuk az útból a régi rezsim romjait és mindazokat az akadályokat, melyek elõrehaladásunkat gátolják. Brüsszelbe jövet örömmel szereztem tudomást azokról a törekvésekrõl, melyek a 20. században tragikus módon megosztott kontinensünk egységének helyreállítására, illetve megteremtésére irányulnak. Az Egységes Európa – Egységes Történelem elnevezésû munkacsoport, valamint az Igazság, Igazságosság és Megbékélés nevû parlamenti bizottság létrehozásának terve egyaránt elõirányozza Kelet-Közép-Európa, a volt szovjet birodalom közelmúltjának feldolgozását és a totalitárius kommunizmus máig ható következményeinek a felszámolását. Ezen a ponton valamennyiünk szándékai találkoznak. A legutóbbi balkáni háborúból kölcsönzött képpel élve: az új, egységes Európát csak úgy leszünk képesek felépíteni, hogyha a világháborúk és a hidegháború elmúltával eltávolítjuk az útból a harcok idején elhelyezett „taposóaknákat“, és kontinensünk múltban „elaknásított“ földjét megtisztítjuk és szabaddá tesszük a jövõ számára – az építkezésre. A múlttal való õszinte szembenézés és a kommunizmus visszahúzó örökségével való leszámolás – az elmúlt közel húsz esztendõben – a vártnál sokkal nehezebb feladatnak bizonyult. Mi, akiknek a kommunista elnyomás korszaka után a kínkeserves posztkommunista átmenet megpróbáltatásait is el kell szenvednünk, ezt mindenkinél jobban érezzük. A puszta tényfeltárás terén még csak elértünk némi eredményt. Az elhallgatás kényszerének megszûntével emlékiratok, könyvek és kiadványok százai láttak nyilvánosságot, alapul szolgálva a hiteles történelmi megismerésnek. Ez azonban még mind kevés. A megismerést ugyanis nem követte az erkölcsi megtisztulás: a belátás, az önkritika, a bûnbánat, a bocsánatkérés, a meg-
térés – az erkölcsi ítélet kimondása, a társadalom erkölcsi értékrendjének a helyreállítása. Sõt, mi több, alattomosan, kerülõ utakon, változatos színekben és formákban – csúfos bukását túlélve – volt szállásterületeire újból visszatért a kommunizmus, hatalomba és pozícióba visszakapaszkodott képviselõi és tovább élõ mentalitása által gátat vetve az igazság kimondásának, a tényleges rendszerváltozás folytatásának, a társadalom átalakulásának és erkölcsi megújulásának. Következtetésképpen, az elért eredmények és sikerek ellenére, az 1989 óta eltelt idõszak legnagyobb hiányossága és „deficitje“: az erkölcsi igazság- és jóvátétel elmaradása, illetve végletes fogyatékossága. A náci Németországnak és csatlósainak az összeomlását a „Nürnbergi per“ követte. A tömeggyilkos „fasiszta kommunizmus“ pere (József Attila megfogalmazása) viszont mindmáig várat magára. A volt kommunista országok hatalmasai kezdettõl fogva vonakodnak szembenézni a múlttal. A diktatúrában szocializálódott, sokszorosan manipulált posztkommunista társadalmak szintén hajlamosak „fátylat borítani“ a múltra, sõt többszörös egymásutánban maguk segítették újból hatalomba régi elnyomóikat, illetve azoknak jogutódait. De a fasizmus fölött példásan ítélkezõ demokratikus világ kommunizmushoz való viszonyáról sem
Cselekvési program I. Az 1989-es európai rendszerváltozás 20. évfordulója közeledtén a következõ alkalmak és rendezvények hivatottak szolgálni a kommunista múlttal való szembenézést: 1. 2008. február 14., Nagyvárad A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának rendkívüli ülése az Egyház titkosszolgálati múltja átvilágításának tárgyában 2. 2008. február 15., Temesvár Szembenézés a kommunista múlttal – konferencia 3. 2008. február 19., Strasbourg, Európai Parlament Felszólalás az Európa jövõjérõl szóló európai parlamenti vitában 4. 2008. február 24., Nagyvárad Megemlékezés és koszorúzás A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából 5. 2008. március 5., Brüsszel, Európai Parlament Szembenézés a kommunista múlttal – konferencia 6. 2008. május 2., Nagyvárad A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli lelkészértekezlete – a titkosszolgálati átvilágítás és a múlttal való szembenézés tárgyában 7. 2008. szeptember 13., Arad A Ceauºescu-rezsimmel szembeni egyházi ellenállás – konferencia és megemlékezés a kommunista falurombolás elleni fellépés 20. évfordulója alkalmából 8. 2008. szeptember 14., Temesvár Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól Megemlékezés Újvárossy Ernõ haláláról 9. 2008. október 23., Temesvár Megemlékezés az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc kitörésének évfordulójáról 10. 2008. december 19-20., Temesvár Az 1989-es temesvári népfelkelés évfordulója – megemlékezés és konferencia II. A kommunista múlttal való szembenézés programja keretében a kitûzött további tervek a következõk: 1. A 2007-ben elkezdett egyházi titkosszolgálati átvilágítás folytatása 2. A felsorolt rendezvények, konferenciák anyagának nyomtatásban való megjelentetése 3. Összefoglaló tanulmány írása a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek a kommunista múlttal való szembenézés érdekében végzett tevékenységérõl – nemzetközi, ökumenikus téren 4. Országos jelentés készíttetése a romániai kommunista rezsim magyarságunk és magyar egyházaink ellen elkövetett bûncselekményeirõl.
mondhatunk lényegesen jobbat. „Európa hallgat, újra hallgat“ – állapíthatjuk meg erre nézve, a nagy magyar költõt, Petõfi Sándort parafrazálva. Erdélyi Református Egyházunk – példának okáért – kiábrándultan tapasztalja, hogy nemzetközi felekezeti és ökumenikus szervezeteink közel két évtized múltán is adósok az ateista kommunista diktatúra bûntetteinek az elítélésével. Ahhoz is több mint másfél évtizedre volt szükség, hogy az Egyesült Államok elnöke világos érték- és erkölcsi ítéletet mondjon – Vilniuszban – a szovjet kommunizmus rémtetteirõl és saját országának ebben hordozott felelõsségérõl. Ugyanennyi idõbe telt az is, hogy Washingtonban A Kommunizmus Áldozatai Emlékmûvének a felállításával tavaly végre megkövessék a totalitárius világrendszer százmilliónyira becsült halálos áldozatainak az emlékét. Sajnos azonban a rossz példáért nem szükséges ilyen messze mennünk. Annyi évvel a bolsevista diktatúra bukása után ugyanis még az Európai Unió is adósa a világnak, a kommunizmus mártírjainak és túlélõinek, nem utolsó sorban pedig önmagának azzal, hogy mértékadó határozatban foglaljon állást a kommunizmus ellen. Ebben a tekintetben változatlanul érvényes az Igazság, Igazságosság és Megbékélés EPmunkabizottság kezdeményezõinek azon indítványa, hogy az Európai Parlament – az Európai Néppárt 2004-es kongresszusához hasonlóan – határozati úton mondjon ítéletet a totalitárius kommunizmus felett. A Parlament épületében tegnap megnyitott lengyel dokumentumkiállítás a jó példa erejével figyelmeztet bennünket arra, hogy végre szakítanunk kell a „kettõs mérce“ használatának képmutatásával, és a német nácizmus, valamint a szovjet kommunizmus azonos tõrõl fakadó embertelenségét azonos elbírálásban kell részesítenünk. A „keresztény Európa“ történelmi távlatából nézve az elmúlt években okkal és joggal érezhettük úgy, hogy keresztény gyökereinknek, hagyományainknak és értékeinknek az Európai Alkotmányból való kimaradása mindnyájunk közös veszteségének számít. Az igazi baj viszont nem annyira az alkotmányos megfogalmazásokban keresendõ, hanem sokkal inkább abban az erkölcsi válságban, mely európai társadalmainkat és kultúránkat jellemzi – melyrõl az alkotmányozással kapcsolatos viták is árulkodtak. A második világháborún, a fasizmus okozta mélységes válságon Európa – ez utóbbi elítélése által – még képes volt felülemelkedni. Ezzel szemben viszont kommunista múltjával nem tud mit kezdeni, és a tovább élõ múlttal saját válságát hosszabbítja meg. Mindezeket figyelembe véve világosan kell látnunk, hogy a kommunista múlttal való szembenézés, a totalitárius kommunizmus bûneivel való leszámolás nem csupán az érintett országok, hanem egész Európa jövõje szempontjából is parancsoló erkölcsi kérdés. Közel húsz éve tartó kitérés, bizonytalankodás és veszteglés után a kommunizmus – történelmi, politikai – perét ideje végre újból felvennünk, és itt az ideje, hogy a végére járjunk. A 20. század történetét bemutató Paul Johnson a mögöttünk hagyott korszakot „a nagy hazugságok századának“ nevezte. Végre a végére kell járnunk az öldöklõ 20. század jelenkorunkat is megmételyezõ hazugságainak, hogy ezt az új századot – ameddig még nem késõ – ,,tiszta lappal“ folytathassuk. „Hazugsággal gyógyítgatják az én népem leányának romlását – panaszkodik Jeremiás próféta. Azt mondják: Békesség, békesség, és nincsen békesség“ (Jer. 6,14). Európában is megérett az idõ az igazság kimondására. Békéjének és biztonságának csak ez lehet a szilárd alapja. Mert úgy igaz, amint Ésaiás próféta mondja: „És lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké“ (És. 32, 17). Úgy legyen! Brüsszel, 2008. március 6. TÕKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselõ
12. OLDAL
PARTIUMI KÖZLÖNY
Nyilatkozat Erdélyi magyarságunk mélységes megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári Széchenyitéren megtartott fasisztoid jellegû magyarellenes tüntetésrõl, valamint a nemzeti ünnepünk, Március 15-e 160. évfordulójával kapcsolatos, országszerte tapasztalható, többi román ultranacionalista megnyilatkozásról. Az Új Jobboldal legionárius szervezet, valamint a Sarmisegetuza Alapítvány által szervezett kolozsvári demonstráció, különösképpen pedig az ifj. Lészai Lehel magyar középiskolai diák ellen elkövetett brutális erõszakos cselekmény nagy mértékben emlékeztet bennünket az 1990-es marosvásárhelyi „Fekete március“ véres magyarellenes cselekményeire. Méltó, hogy egész erdélyi magyarságunk erélyesen tiltakozzon a nemzeti ünnepünket megszentségteleníteni akaró és a nemzeti méltóságunkat sértõ, egymással összefüggõ magyarellenes provokációk és atrocitások ellen. A kialakult helyzetért súlyos felelõsség terheli azokat az Európa-, valamint a demokrácia szellemiségétõl elrugaszkodott vezetõ román politikusokat, akik nyílt politikai uszítással és fasisztoid törvénytervezeteikkel folyamatosan gerjesztik a romániai magyarellenes közhangulatot. A demokratikus szabadság, az emberi és nemzeti méltóság, valamint az emberi és közösségi jogok elleni súlyos sérelmet jelentenek azok a körülmények, hogy: Emil Boc polgármester – a Demokrata Liberális Párt elnöke – engedélyezte a kolozsvári legionárius tüntetést, továbbá az, hogy a polgármesteri hivatal protokollfõnöke egyik legfõbb hangadója volt a szélsõséges, magyargyûlölõ rendezvénynek, továbbá, hogy az Apáczai Csere János Líceum diákját fényes nappal, a Magyar utcai rendõrõrs épülete elõtt verték eszméletlenre. A polgári hatóságok hallgatólagos cinkossága, másfelõl a rendfenntartó hatóságok passzivitása jelentõs mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a demonstráción meghirdetett önbíráskodás szelleme egy ártatlan magyar diák megveretésébe torkollott. Egyházam közösségében õszinte együttérzésemet fejezem ki ifj. Lészai Lehel és Családja iránt. A történtekkel kapcsolatban közvetlen úton fejezem ki tiltakozásomat és fordulok méltó orvoslatért Traian Bãsescu államelnökhöz, valamint az Európai Parlamenthez. 2008. március 17. TÕKÉS LÁSZLÓ püspök EP-képviselõ
PÁLYÁZAT A Johannita Rend Magyar Tagozata pályázatot hirdet a Biblia éve alkalmából a Kárpát-medencében mûködõ református és evangélikus középiskolák 9-12-es tanulói számára az alábbi témában írandó dolgozatra: „A Bibliában használt szófordulatok és képek megjelenése a magyar irodalomban, a történelmi Magyarország területén“. A beadandó pályamunkák terjedelme ne legyen kevesebb tíz oldalnál, de ne haladja meg jelentõsen a tizenöt oldalt sem (12 betûméret). Konzulens tanár segítségének igénybevétele megengedett. Az irodalmi hivatkozások, a felhasznált írásos dokumentumok hivatkozási helyét kérjük pontosan megadni az erre szolgáló jegyzékben. (Ezen jegyzék terjedelme nem korlátozott.) A pályamûvek kötésére külön elõírás nincs. Egy példány nyomtatott és egy példány elektronikus adathordozón (CD) rögzített pályamû helyszíni
beadásának, vagy postára adásának határideje: 2008. május 19. (Postacím: 1056 Budapest, V. kerület Váci utca 62-64/16., a Johannita Rend Magyar Tagozata. Személyesen beadható a rend titkárságán, hétfõn 10 és 13 óra között ugyanott.) A pályamû címoldalán kérjük feltüntetni a pályamû készítõjének a nevét, lakcímét (telefonos elérhetõségét), illetve a konzulens tanár nevét és elérhetõségét (amennyiben konzulens tanárt vett igénybe a pályázó). Az elsõ három legjobb pályamû készítõje között összesen háromszázezer forint kereskedelmi értékû jutalomtárgyat oszt ki a Johannita Rend. Elsõ díj: Egy hordozható számítógép (laptop). Második és harmadik díj: Értékes tárgyjutalom. Budapest, 2008. március 3. NAGY ÁRPÁD TL
BÁNFFY MIKLÓS kommendátor
Jótékonysági hangverseny Erdélyi kisebbségi magyarságunk sajátos kisrégiója a Bihar megyei Fekete-Körös mente. A török pusztítások korát is túlélve, õshonos magyarsága mindmáig megõrizte szülõföldjén való folytonosságát. A múlt századi impériumváltozások idején a bevonuló román szabadcsapatok tömeggyilkosságai tizedelték meg egyes falvai népét. A Fekete-Körös menti magyar „szigetfaluk“ egyike a gyönyörû fekvésû Gyanta. Életerejét a Maniugárdisták 1944. szeptemberi vérengzései törték meg. Azóta lakossága vészesen megfogyatkozott. Református népében a Hit és az Egyház tartja a lelket. A kicsiny Gyülekezet 1989 után nagy vállalkozásba fogott. Felégetett papi lakása helyén új parókia építésébe kezdett; 150 éves monumentális templomát pedig idén, az évforduló alkalmából szándékozik felújítani. Ezennel szeretettel meghívjuk arra a JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYRE, melyet önzetlen odaadással a Liszt Ferenc Zeneakadémia, személy szerint dr. Batta András rektor ajánlott fel a poraiból megépülõ, mártír sorsú gyülekezet javára. A jótékonysági célú elõadáson Vashegyi György vezényletével a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara lép fel Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart rangos mûveivel.
Hangverseny elõtt és után, valamint a szünet idején az elõcsarnokban felállított képernyõkön folyamatosan megtekinthetõ Boros Zoltán jeles erdélyi filmrendezõ Fekete vasárnap címû rövidfilmje, mely az 1944. szeptember 24-i, gyantai drámai eseményeknek – és magának a falunak – állít maradandó emléket. Az „élni akaró életet“ segíti az, aki a Phoenix-madárként, tûzbõl újjászületõ gyülekezeti otthonra, valamint a másfélszáz éves Templom felújítására adakozik. A tragikus sorsú falu jövõjének reménysége Egyházának és Templomának megépülésében ölt testet. Isten áldását kérve életére és szeretteire, szeretettel kívánok kegyelemben gazdag, áldott húsvéti ünnepeket. 2008. március 11. TÕKÉS LÁSZLÓ európai parlamenti képviselõ Jegyek kaphatók, illetve megrendelhetõk: – A Zeneakadémia pénztáránál: Bp. VI. Liszt Ferenc tér 8. szám, tel.: (1) 342-01-79 – Schmidt Ágotától, tel.: 06-20-911-58-98, vagy e-mail:
[email protected] – Tõkés Józseftõl, fax: (1) 3430-415, e-mail:
[email protected]
HÍREK Hálaadás a határ megnyitásáért Hálaadó istentiszteletet tartottak 2008. január 5-én Putonon. Bölcskei Gusztáv püspök, az MREZS lelkészi elnöke hirdette Isten Igéjét. A bánrévi határátkelõhelyen folytatódott az ünnepség, ahol Csomós József, a Tiszáninneni Egyházkerület és Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képviseletében leleplezték és megáldották azt a mintegy négy méter magas kovácsoltvas életfát, melyet László Ottó hanvai kovács-iparmûvész készített.
Címünk: 410210 ORADEA str. Jean Calvin nr. 1, jud. Bihor Telefon/Fax: 0259/432-837 E-mail:
[email protected]
Ezt követõen a hanvai Diakóniai Központban Ekhardt Júlia fotómûvésznek Borsod és Gömör református mûemlék-templomairól készített fotókiállítását nyitotta meg a két egyházmegye esperese. A közös rendezvény szeretetvendégséggel zárult, amelyen gazdag és változatos asztaltársaságban egyházi tisztségviselõknek, lelkipásztoroknak, gyülekezeti tagoknak, parlamenti képviselõknek, polgármestereknek – a határ két oldaláról érkezett vendégeknek – alkalmuk nyílt egymás jobb megismerésére. (A KÁLVINISTA SZEMLE nyomán)
PARTIUMI KÖZLÖNY www.kiralyhagomellek.ro ISSN 1583 - 5782 12 oldal ára 2 lej
Aggasztó statisztika Évente fél százalékkal növekszik az Európai Unióban elkövetett bûncselekmények száma – állítja az EU statisztikai hivatala (Eurostat). Az átlagnál lényegesen gyorsabban – évi 4 százalékkal – emelkedett a vizsgált idõszakban a rablások, erõszakos bûncselekmények és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bûncselekmények száma. Csökkent viszont évi 3 százalékkal a lakásbetörések, 3,3 százalékkal az emberölések, évi 5 százalékkal pedig a jármûlopások száma. A bebörtönzöttek száma viszont 2 százalékkal emelkedett. (MTI)
Készült: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám Nyomdájában
