KÖZLÖNY A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA

KÖZLÖNY

PARTIUMI

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM

A szerkesztõbizottság elnöke CSÛRY ISTVÁN Felelõs szerkesztõ WAGNER ERIK

2008. MÁJUS 30.

JEGYZÕKÖNYV, mely felvétetett 2007. december 7-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyûlésén a Nagyvárad-újvárosi református templomban Közgyûlés Csûry István, egyházkerületi lelkészi fõjegyzõ igei szolgálatával kezdõdik, aki a Zsid. 8,1-2 versei alapján hirdeti Isten Igéjét. Jelen vannak: Tõkés László püspök-elnök, Csûry István fõjegyzõ, Csomay Árpád generális direktor, Varga Károly, Szekeres Sándor, Sipos László, Püsök Sándor Csaba, Fülöp János, ifj. Tolnay István, Czapp István, Kovács Gyula, Oláh Mihály, Fazakas Sándor, Tasnádi András lelkipásztorok, Sipos Miklós az Esperesek Kollégiumának elnöke, Kovács Zoltán fõgondnok, dr. Kovács Béla, Csûry Miklós, dr. Vajda Sándor, dr. Székely Szentmiklósi István, Halász György, Fiók Imre, Török Ferenc világi küldöttek, Gellén Sándor, Földes Márta lelkipásztorok, Venter Miklós, Salánki Lóránt gazdasági elõadótanácsos, László Kálmán, a Presbiteri Szövetség elnöke, Forró László, Vinczéné Pálfi Judit, dr. Hermán M. János, Antal János elõadótanácsosok, Szûcs Éva osztályvezetõ, Vetési László szórványügyi elõadó.

Tárgy: Számbavétel Tõkés László püspök-elnök megállapítja, hogy Közgyûlés – a rendkívüliségét figyelembe véve – szabályszerûen hívatott össze és határozatképes. A jegyzõkönyv hitelesítésére felkéri Botos András és Pénzes Lajos közgyûlési tagokat. Tudomásul szolgál.

igazgatáshoz való jogot, ám ismerjük a végeredményeket... A mai román kormány hasonló hátsó szándékkal próbája az erdélyi magyarok önrendelkezését visszafojtani. 2. 2002. december 1-jén, Budapesten együtt ünnepelte Románia nemzeti ünnepét a két ország miniszterelnöke: Adrian Nãstase és Medgyessy Péter. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a pezsgõs koccintásnál ott voltak az RMDSZ vezetõ személyiségei is, ezzel is cinkosságot vállalva ez ügyben. 3. 2004. december 5-én egy sikertelen népszavazás volt Magyarországon a kettõs állampolgárság kérdésében. Nyilvánvalóvá vált, hogy az anyaországiak nem vállalnak testvéri közösséget a határon túliakkal. 4. 1989. decemberében a temesvári eseményeknek köszönhetõen, a bátrak kiállásával és kitartásával megtört a több évtizedes diktatúra. Püspökünk külön köszöntötte a közgyûlés temesvári tagjait, akik akkor is és most is kiállnak mellette. 5. 2003. februárja is ide illik a sorba, hisz a temesvári események után ez volt a második nagy lépés az igazi demokrácia felé. A Szatmárnémeti Bõvített Közgyûlésen elhatározás született a nemzeti önrendelkezés gyakorlásának, az erdélyi magyar értékek visszaszerzésének, valamint az emberi és állampolgári jogok gyakorlásának demokratikus életbe léptetésérõl. Püspök külön köszönti a Közgyûlés szatmárnémeti tagjait. Tudomásul szolgál.

Szám: 39/2007

Szám: 41/2007

Tárgy: Napirend megállapítása Tõkés László püspök „A szekus-dossziék megbeszélése” címû ponttal javasolja kiegészíteni a napirendet. Közgyûlés a napirendet a kiegészítéssel együtt egyhangúan elfogadja.

Tárgy: Köszöntés – elõterjeszti Kovács Zoltán fõgondnok Kovács Zoltán egyházkerületi fõgondnok köszöntésében hangsúlyozza e nap jelentõségét, amely egyedi egyházkerületünk életében. A november 25-i választások igazolták: „Ember tervez, Isten végez!”. Bár nem lesz könnyû a további út a püspök távozása után, de Isten áldásával, közös összefogással és tenni-akarással egyházi dolgainkat tovább kell vinni. A Közgyûlés nevében gratulál Tõkés László püspöknek az elért kiváló eredményért, és sok sikert kíván további szolgálatához. Tudomásul szolgál.

Szám: 38/2007

Szám:40/2007 Tárgy: Püspöki bejelentések – elõterjeszti Tõkés László püspök-elnök Tõkés László püspök a decemberi hónap évfordulóit és emlékünnepeit emeli ki, amelyek között vannak mind szomorú, mind pedig örömteli események. 1. Az 1918. december 1-jén történt gyulafehérvári – a román nemzetet egyesítõ – nagygyûlésre emlékezve hangsúlyozta, hogy a nagy ígéretekbõl sok minden nem valósult meg: nemzeti szabadságot hirdettek, valamint az anyanyelvi oktatáshoz és köz-

Szám: 42/2007 Tárgy: Az európai parlamenti választások eredményének tükrében kialakult egyházkerületi helyzet megbeszélése – elõterjeszti Tõkés László püspök-elnök

Tõkés László püspök a temesvári eseményekhez hasonlítja a közelmúlt eseményeit: „Újra hallattuk a hangunkat” – mondja. Romániában újra beszéltek Tõkés Lászlóról, valamint a nagyváradi (régen még Oradeai-nak mondták) egyházkerületrõl. Püspök szerint akkor sem egyéni harc és kezdeményezés volt a kiállása, és most sem az. Mögötte egy bátor, 30 tagú Presbitérium állt akkor, most pedig örül annak, hogy mellette áll az Egyházkerület és a Közgyûlés. 2003 februárjában a Szatmárnémeti Bõvített Közgyûlés megmentette a magyar politikát Erdélyben, hisz az autonómia, az önrendelkezés eszméje újjászületett. Az akkori és a mostani siker közös siker, az egész egyházkerület eredményes munkája. 2006-2007-ben Tõkés László többször is megpróbált megegyezni az RMDSZ országos vezetõségével egy közös EP-lista (egy nemzeti lista) állításáról, hogy azon ne csupán „RMDSZ pártaktivisták” legyenek rajta. Ezt az összefogást nem õ hiúsította meg, hanem az RMDSZ. Amikor az Erdélyi Református Egyházkerület kiállt Tõkés László mellett, az RMDSZ velük is szembe fordult . Az erdélyi magyarok eddigi brüsszeli képviselete „nagyon halvány” volt. Ez meglátszik abból is, hogy az erdélyiek semmit nem hallottak arról, hogy mit értek el eddigi munkájuk alatt az RMDSZ küldöttei. Semmi érdemszerût nem tudnak felmutatni. A brüsszeli magyar képviseletet egyik párt sem sajátíthatja ki magának, még az RMDSZ sem. Tõkés László püspök beszámolt a Traian Bãsescu államfõnél tett látogatásáról. Tájékoztatta az államfõt céljairól: Románia és az erdélyi magyarok érdekeit szeretné képviselni Brüsszelben. Továbbá – függetlenként – tagja kíván lenni mind a magyar, mind a román delegációnak. „A Jóisten a legjobbat adta nekünk a választáson: mindketten bejutottunk!” – mondta Tõkés László. Egyezségre kíván törekedni, de nem monolitikus egyezségre, hanem plurális egyezségre. Elvi, erkölcsi alapon álló politikát kell folytatnia minden magyarnak: a politikusnak is, a lelkésznek is és a polgároknak is. Tõkés László püspök, megválasztott független EP-képviselõ köszönetet mondott az egész egyházkerületnek a támogatásért: lelkipásztoroknak, gondnokoknak, különbözõ szövetségeknek. Továbbá azoknak a munkatársainak, akik a kampány során sok fáradsággal és veszõdséggel járó munkát vállaltak. Püspök felhívta Közgyûlés figyelmét a szekularizáció veszélyére: „Nagy veszélyben vannak egyházaink!”. Felbomlanak a közösségek, a családok, 5-10 év múlva nem fogunk ráismerni egyházunkra. A napi politika megosztja a közösségeket. Az RMDSZ nyomást gyakorol az egyházakra, gyülekezetekre, (Folytatása a 2. oldalon)

2. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

lelkipásztorokra. Kialakítják a saját gyülekezeti klientúrájukat. Ami nem sikerült Ceauºescunak, sikerülni fog a liberalista gondolkodású politikának. Hozzászólások: Kovács Zoltán, egyházkerületi fõgondnok a sikeres EP-választáshoz nyújtott segítségéért és támogatásáért az Egyházkerület Közgyûlése nevében köszönetet mond Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, a Fidesz elnökének, valamint Szilágyi Zsolt kampányfõnöknek és stábjának. Zalatnay István lelkipásztor gratulál Tõkés Lászlónak a budapesti Erdélyi Gyülekezet nevében. Említést tesz arról, hogy a Magyarországon élõ román állampolgárok többsége Tõkés Lászlóra szavazott. Ezzel a pozitív eredménnyel az erdélyi magyarság és az európai kereszténység nagy lépést tett elõre, hisz püspökként kerül Tõkés László abba a Parlamentbe, amelyben a kereszténységrõl szóló cikkelyek Alkotmányba való felvételérõl sok vita folyt. A másik jelentõsége az, hogy míg a többi EP-képviselõ országos érdekeket képvisel, addig Tõkés László nemzeti politikát folytat (ha kell, az erdélyi magyarokért, de ha kell, akár a szlovákiai magyarokért is). Tõkés László szerint a román politikusok azzal vádolják most, hogy szélsõséges és szecesszionista politikát folytat. Varga Károly lelkipásztor javasolja, hogy állítsanak össze egy úgynevezett Fekete könyvet, amely a visszaéléseket tartalmazná. Román lapok többször is becsmérelték Tõkés László független képviselõt. 1. Egyházkerületi Közgyûlés mindenek felett Istennek ad hálát az európai parlamenti választáson elért sikeres eredményért. 2. Egyházkerületi Közgyûlés köszönetét fejezi ki Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, a Fidesz elnökének, valamint Szilágyi Zsolt kampányfõnöknek és stábjának, az EPválasztások elõtt nyújtott támogatásukért és szolgálatukért; továbbá mindenkinek, aki tett azért, hogy ez a siker megvalósuljon. 3. Egyházkerületi Közgyûlés ezúton erõsíti meg azon szándékát, hogy – a maga sajátos módján – tudatosan vállalja a pártpolitika fölött álló közéleti szolgálatot a társadalom és a nemzet érdekében. 4. Egyházkerületi Közgyûlés megbízza Forró László közigazgatási elõadótanácsost és Csûry István lelkészi fõjegyzõt azzal, hogy egyházkerületi szinten dolgozzák fel a választások eredményeit, valamint vonják le a tanulságokat. 5. Egyházkerületi Közgyûlés elhatározza, hogy kiadja azt a „Fekete könyv”-et, amely a választás fonákságait és visszaéléseit tartalmazza. 6. Egyházkerületi Közgyûlés a választások után kialakult helyzetre való tekintettel javasolja az RMDSZ-szel való párbeszéd újrafelvételét, és a plurális egység megvalósítását, tekintettel a következõ évi választásokra. Nemcsak a politikum, de a civil társadalom képviselõivel is párbeszédet kell folytatni. 7. Egyházkerületi Közgyûlés Makkai Sándor egykori püspök szavaival ért egyet, melyek szerint: „Az erdélyi magyarság ügye nem politikai, hanem erkölcsi ügy!” Erkölcsi kérdés tehát a közéleti szolgálat, ezért meg kell erõsíteni az egyház erkölcsi szilárdságát. Közgyûlés visszautasít minden olyan külsõ politikai hatást, amely egyházunk önállóságát veszélyezteti és sérti.

Az Igazgatótanács és az Esperesek Kollégiuma többrendbéli határozatának megfelelõen (2/2007, valamint 30/2007) Tõkés László püspök a 2007. évi romániai európai parlamenti választások során független jelöltként indult. Az elõzetes testületi határozatok egyrészt felkérték Tõkés László püspököt, hogy vállalja el a jelöltséget, másrészt pedig támogatásukról biztosították, mind a jelöltséghez szükséges aláírások összegyûjtése, mind a szavazatok megszerzése vonatkozásában. Az egyházi testületek említett határozatait 2007. november 8-án elfogadott támogató nyilatkozatával a Lelkészértekezlet is megerõsítette. Ezen elõzmények után a 2007. november 25-i választásokon Tõkés László püspök európai parlamenti mandátumot szerzett. Az elõállt új helyzetben dönteni kell a püspöki tisztségviselés szabályozásáról. A Kánon 116.§ kimondja: „A püspök törvényes helyettese a lelkészi fõjegyzõ (püspök-helyettes), szükség esetén jog- és hatásköre gyakorlásának egy részét a lelkészi fõjegyzõre átruházhatja”. Ugyanezen jogszabály 121.§ megerõsíti az elõzõt: „A lelkészi fõjegyzõ a püspök helyettese a 116.§ figyelembevételével”. Közgyûlés két tartózkodás mellett a következõket határozza el: 1. Közgyûlés Isten iránti hálával veszi tudomásul, hogy Tõkés László püspök az Európai Parlamentben képviselheti Anyaszentegyházunk és Nemzetünk érdekeit. Egyházkerületi Közgyûlés Isten iránti hálával állapítja meg, hogy Tõkés László európai parlamenti mandátuma révén az elsõ számú európai politikai fórumon leghitelesebb módon történhet meg keresztyén hitbõl fakadó értékrendünk képviselete, és úgy ítéli meg, hogy ezáltal erdélyi magyarságunk alkotó módon tud majd részt vállalni egész Európa jövõjének formálásában. 2. Közgyûlés jóváhagyólag tudomásul veszi és megerõsíti a püspök azon döntését, hogy a Kánon 116.§ értelmében, európai parlamenti szolgálata idejére a püspöki tisztség viselését, valamint püspöki jog- és hatáskörének gyakorlását, a 117.§-nak megfelelõen Csûry István püspök-helyettesre ruházza át. 3. A 117.§ második pontjának értelmében, mely egyebek mellett az Egyházkerület képviseletérõl rendelkezik, püspök fenntartja magának az Egyházkerület külügyi és ökumenikus képviseletének szolgálatát, összhangban európai képviselõi tevékenységével. Ezen túlmenõen gyakorolja az igehirdetés szolgálatát.

Szám: 43/2007

Tárgy: Fizetési sávok megállapítása – elõterjeszti Forró László, közigazgatási elõadótanácsos Forró László beszámol arról, hogy a lelkészi fizetések messze elmaradtak az országos átlagfizetésektõl, még a tanári fizetésektõl is, amelyekkel

Tárgy: A püspöki tisztségviselés szabályozása – elõterjeszti Forró László elõadótanácsos és Máthé Edith jogtanácsos

Szám: 44/2007 Tárgy: Költségvetés és központi járulékok megállapítása a 2008. évre – elõterjeszti Salánki Lóránt gazdasági elõadótanácsos. A 2008. évi költségvetést a 2007. év inflációval átszámolt értéke szabályozza. Ennek megfelelõen az egyházkerületi fenntartói járulékok 0,2 lej/fõ emelésére lesz szükség 2008-ban. Egyházkerületi Közgyûlés egy ellenszavazat mellett elfogadja az Egyházkerület 2008. évi költségvetési tervezetét.

Szám: 45/2007

sokáig megegyeztek. Ismerteti a Közgyûlés tagjaival az új fizetési sávokat, amelyeket 2008. január 1-jétõl lehet alkalmazni egyházkerületünkben, de csakis azokban az egyházközségekben, amelyek a 2007. évvel bezárólag kifizették egyházkerületi központi járulékukat. A fizetési sávok a következõk: 1. Kezdõ lelkészi fizetés (1-6 év szolgálat) 600-1000 RON 2. Rendes lelkészi fizetés (6-10 év szolgálat) 700-1200 RON 3. Minõsített lelkészi fizetés (10-20 év szolgálat) 900-1800 RON 4. Minõsített lelkészi fizetés (20 év szolgálat után) 900-1800 RON Közgyûlés a fizetési sávokról szóló határozati javaslatot egy tartózkodás mellett elfogadja.

Szám: 46/2007 Tárgy: Csûry István helyettes püspök beköszönõ szavai Csûry István, egyházkerületünk helyettes püspöke megköszöni Tõkés Lászlónak a bizalmat és azon döntését, amellyel átruházta püspöki jog- és hatáskörének nagy részét személyére. Továbbá köszönetét fejezi ki a Közgyûlésnek is, amely ezt a döntést jóváhagyta és bizalmáról biztosította a helyettes püspököt. Csûry István elkövetkezendõ munkálkodásának kulcsszavaként a folytonosságot jelölte meg. Amit elkezdtünk – és az jó – azt tovább kell vinni, nem szabad abbahagyni az építkezést, mert csak így lehet eredményeket elérni. Ajtókat kell nyitogatni, egymás felé oda kell hajolni, hogy a problémák megoldódjanak. Egyházkerületünk lelki és anyagi terheit közösen kell hordoznunk. Ki kell nyújtanunk a kezünket mások felé, ha azt akarjuk, hogy õk is kinyújtsák kezüket felénk, hogy õk is benyissák ajtóinkat. Körültekintõnek kell lennünk. Az Ige szavával a szívünkben és ajkunkon kell végeznünk a dolgunkat (mind egyházi, mind pedig társadalmi téren). Az Ószövetségben a gyülekezet „egésze” készítette a páskát, azaz együtt készültek, együtt ünnepeltek. Isten parancsolta meg nekik ezt az egységet. Ezen az egységen munkálkodjunk mi is közösen. Csûry István helyettes püspök baráti, szolgatársi hangon arra kérte Közgyûlés tagjait, hogy figyelmeztessék, ha valamit nem jól cselekszik, ugyanis minden építõ jellegû kritikát szívesen fogad. Kovács Zoltán, egyházkerületi fõgondnok a Közgyûlés nevében Isten áldását kéri Csûry István helyettes püspök életére és szolgálatára. Több tárgy nem lévén Kovács Zoltán, egyházkerületi fõgondnok az ülést bezárja. K.m.f.: TÕKÉS LÁSZLÓ püspök-elnök

CSÛRY ISTVÁN fõjegyzõ

KOVÁCS ZOLTÁN SZÕNYI LEVENTE egyházkerületi fõgondnok lelkészi aljegyzõ Hitelesítõk BOTOS ANDRÁS közgyûlési tag

PÉNZES LAJOS közgyûlési tag

PARTIUMI KÖZLÖNY

3. OLDAL

JEGYZÕKÖNYV, mely felvétetett az Igazgatótanács és az Esperesek- és Fõgondnokok Kollégiumának kihelyezett ülésén, 2008. február 1-jén, Szatmárnémetiben Jelen vannak: Csûry István helyettes püspök, Kovács Zoltán fõgondnok, Tolnay István világi fõjegyzõ, Szõnyi Levente lelkészi aljegyzõ, Csomay Árpád generális direktor, Varga Károly, Szekeres Sándor, Fülöp János, ifj. Tolnay István, Czapp István, Baracsi Levente, Fazakas Sándor, Oláh Mihály, Tasnádi András, Sipos Miklós lelkészi jellegû tagok, Geréb Miklós, Csûry Miklós, dr. Székely Szentmiklósi István, Pénzes Lajos, Halász György, Fiók Imre, Kovács Jenõ világi igazgatótanácsosok, Gellén Sándor lelkészi póttag, Pataki Károly és Elekes Gyula világi póttagok, valamint tanácskozási joggal: Fodor Lajos katekétikai elõadó, Salánki Lóránt gazdasági elõadótanácsos, Bara Csaba, a Gondnokok Kollégiumának elnöke, László Kálmán, a Presbiteri Szövetség elnöke, Forró László, Antal János elõadótanácsosok. Távolmaradásukat igazolták: Püsök Sándor Csaba, dr. Kovács Béla, dr. Vajda Sándor, Csapó Ernõ, Török Ferenc, Földesi Márta, dr. Hermán M. János, Máthé Edith, dr. Geréb Zsolt és Szûcs Éva. Nem indokolták távolmaradásukat: Koszorús István, Szilágyi Béla, Sipos László, Józsa Ferenc, Baracsi Levente, dr. Zalatnay István, Mihály István, Czaholi Tibor, Venter Miklós, Lucza István, Vetési László. Az Esperesek és Gondnokok Kollégiumának tagjai közül jelen vannak: Sipos István, Sipos Miklós, Nagy Sándor, Gellért Gyula, Seres Géza, Fazekas Csaba, Bogdán Zsolt esperesek, Nagy József, Bara Csaba, Geréb Miklós, Pataki Károly, Pesti János fõgondnokok. Igazolta távolmaradását: Lukács József esperes. Igazolatlanul hiányoznak: Mikló Ferenc esperes, Czaholi Tibor, Szilágyi Péter, Czinczér Attila, Márkus László gondnokok. Csomay Árpád generális direktor a Máté 9,3538 versei alapján tartott igehirdetését követõen Sipos Miklós esperes és házigazda köszönti az ülésen megjelenteket. Csûry István helyettes püspök üdvözli az ülés résztvevõit, és köszönetet mond Csomay Árpád igehirdetési szolgálatáért, és a házigazdáknak a helyszín biztosításáért és a vendéglátásért.

Szám: 1/2008 Tárgy: Számbavétel Forró László közigazgatási elõadótanácsos megállapítja, hogy 33 szavazatra jogosult igazgatótanácsos közül 13 lelkészi és 11 világi, a tanácskozási joggal bírók közül pedig 6 tag van jelen. Ez a létszám kibõvül még az Esperesek- és Gondnokok Kollégiumával (jelen van 7 esperes és 5 fõgondnok). Fentiek alapján Csûry István helyettes püspök megállapítja, hogy az ülés a 17/2008-as számú meghívó alapján szabályszerûen hivatott össze és határozatképes. A jegyzõkönyv hitelesítésére felkéri Szekeres Sándor lelkészi és Pénzes Lajos világi tagot.

Szám: 2/2008 Tárgy: Az ülés megnyitása – Kovács Zoltán egyházkerületi fõgondnok

Kovács Zoltán fõgondnok megnyitójában elmondja, hogy rendhagyó tanácskozás ez a mostani. Nemcsak azért, mert az öt évvel ezelõtt tartott Szatmári Rendkívüli Közgyûlés évfordulója van, hanem azért is, mert az Egyházkerület vezetõsége új struktúrában mûködik. Tõkés László püspök brüsszeli szolgálata miatt átadta a püspöki teendõket Csûry István fõjegyzõnek. Ebben a helyzetben egyházunk elõtt új kihívások vannak, éppen ezért állandó készenlétben kell lenni. Stratégiánk, illetve céljaink továbbra is egyértelmûek, fel kell vennünk a harcot a visszahúzó erõkkel. Ezért legyünk tevékenyek ne csupán a költségvetés megvitatásában, hanem a misszió területén is. Isten áldását kéri a mai tanácskozásra.

dott a sportpályáról, és a Nagyváradi Városi Tanácsra bízta az ügy további megoldását. ● 2008. január 30-án dr. Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével találkozott Kolozsváron. ● 2008. január 31-én a Nagyváradi Városi Tanács döntése alapján Egyházkerületünk 49 évre megkapta a Lorántffy-sportpálya használati jogát. A hozzászólások rendjén Kovács Zoltán fõgondnok javasolja, hogy Igazgatótanács fejezze ki köszönetét a Városi Tanácsnak, különösen Mihai Groza polgármesternek a visszaszolgáltatott sportpályáért. Varga Károly igazgatótanácsos javasolja, hogy a köszönõlevelet Antal János fogalmazza meg. Tudomásul szolgál.

Szám: 3/2008

Szám: 5/2008

Tárgy: Napirend megállapítása – Csûry István helyettes püspök Csûry István felkéri az Igazgatótanács tagjait, hogy tegyenek javaslatot a napirend kiegészítésére, s ezután szavazásra bocsátja az elhangzottakat.

Tárgy: A Szatmári Rendkívüli Közgyûlés 5. évfordulója – elõterjeszti Antal János külügyi elõadótanácsos. Antal János elõadótanácsos megemlékezik az öt évvel ezelõtt tartott sorsdöntõ, rendkívüli közgyûlésrõl, majd felolvassa az erre az alkalomra elkészített nyilatkozatot. A hozzászólások rendjén Sipos Miklós esperes jó érzéssel emlékezik arra, hogy milyen nagy tömeget vonzott az egykori gyûlés. Isten kegyelmébõl meg tudtuk szervezni, bár a rendõrség sokat zaklatta a szervezõket. A Kölcsey Gimnázium igazgatóját le akarták váltani, mert megengedte a közgyûlés résztvevõinek, hogy átvonuljanak az iskola udvarán. Hangsúlyozza, hogy nem elég visszatekinteni, hanem elõre is kell nézni. Varga Károly lelkipásztor elmondja, hogy az elmúlt öt évben az RMDSZ nyomása fokozódott az egyházzal szemben. Nehezményezi, hogy a nemrég lezajlott európai parlamenti választási kampányban egyes egykori igazgatótanácsi tagok az RMDSZ gyûlésein vettek részt. Furcsának találja azt is, hogy az RMDSZ már a lelkészválasztás folyamatába is beleszól. A 2009. évi presbiter-választásra oda kell figyelni, hogy olyan személyek ne legyenek presbiterek, akik „nem az egyház szekerét húzzák”. Forró László elõadótanácsos véleménye szerint a presbitériumot nem lehet politikailag megosztani. A pluralizmus szellemében a presbitereknek a gyülekezet teljességét kell képviselniük. Javasolja, hogy az Egyházkerület foglaljon állást a helyhatósági választások elõtt, és ezt az Igazgatótanács erõsítse meg. Ugyanakkor szorgalmazza, hogy bocsássunk ki egy nyilatkozatot az Európai Néppárt felé, amelyben kérjük, hogy támogassa, illetve vegye soraiba Tõkés László püspök-képviselõt. Kovács Zoltán fõgondnok megállapítja, hogy öt évvel ezelõtt az RMDSZ hibás döntést hozott, amikor megfosztotta Tõkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki tisztségétõl. Legújabban pedig az a döntés született, hogy Toró T. Tibor parlamenti képviselõtõl megvonják a bizalmat. Ha békét akarunk magyar közösségünk körében, akkor a két oldalnak közelednie kell egymáshoz, és akár helyi, akár megyei, akár országos szinten keresni kell a megbékélést. László Kálmán hangsúlyozza, hogy a Presbiteri

– Az Egyházkerület személyi állományának megváltozása – Forró László közigazgatási elõadótanácsos – Nyugdíjazási kérdések – Sipos Miklós esperes – A külügyi osztály javaslatai – Antal János osztályvezetõ Igazgatótanács a kiegészítésekkel együtt elfogadja a napirendet.

Szám: 4/2008 Tárgy: Püspöki bejelentések – Csûry István helyettes püspök Helyettes püspök a bejelentések során a következõket emeli ki: ● 2007. december 16-án kezdte el a helyettes püspöki szolgálatot. Elsõ megbeszélései között szerepelt a nagyváradi városi vezetéssel való tanácskozás. Eredményesnek tekinthetõ a Mihai Groza polgármesterrel és Biró Rozália alpolgármesterrel folytatott megbeszélés. ● 2008. január 7-én részt vett az Esperesek Kollégiumának ülésén, ahol többek között felhívta a figyelmet a kicsi gyülekezetek helyzetére: fel kell karolni õket és ki kell mozdítani a holtpontról. Körülbelül 40-50 „csõdközeli” gyülekezetünk van, amelyeket a közlejövõben szeretne meglátogatni püspöki vizitáció keretében. ● 2008. január 16-án Bukarestben járt, ahol Gigel Sorinel ªtirbu kultuszminisztériumi államtitkárral folytatott megbeszélést. A beszélgetés során kiderült, hogy 200 kongruát ígértek az idei évben az egyházaknak, amelybõl a mi egyházkerületünk is részesül. ● 2008. január 29-én Nagyváradon négyszemközti tanácskozást folytatott Sofronie Drincec ortodox püspökkel a Lorántffy-sportpálya ügyében. Az ortodox püspök kijelentette, hogy egyháza lemon-

(Folytatása a 4. oldalon)

4. OLDAL Szövetségen belül nem szabad a politikai színezet szerinti megosztást megengedni, mert az széthúzáshoz vezet, és a gyülekezet látja a kárát. Kovács Jenõ fõgondnok szerint Nagykárolyban és Szatmárnémetiben is megegyezésre van szükség ahhoz, hogy a két város ne veszítse el magyar vezetõit. Bogdán Zsolt esperes is szorgalmazza állásfoglalás kibocsátását a helyhatósági választásokra nézve. Nagyon fontosnak véli, hogy az egyház talaján maradjunk, és ne dõljünk el se jobbra, se balra. Ne álljunk pártok mögé. Forró László elõadótanácsos kéri, hogy Igazgatótanács bízza meg az Egyházkerület Elnökségét és az Esperesek és Gondnokok Kollégiumát, hogy fogalmazzák meg az ide vonatkozó nyilatkozatot. Igazgatótanács és az Esperesek és Gondnokok Kollégiuma állásfoglalást bocsát ki a helyhatósági választásokkal kapcsolatban. Továbbá felkéri az Egyházkerület Elnökségét, hogy Nyilatkozatot fogalmazzon meg az Európai Néppárt felé, melyben kéri a Néppárt támogatását Tõkés László európai parlamenti képviselõ számára és hogy vegye fel õt a párt soraiba.

Szám: 6/2008 Tárgy: A Biblia Éve – 2008 – elõterjeszti Csomay Árpád generális direktor. Csomay Árpád elmondja, hogy a Keresztyén Egyházak Tanácsa a 2008. évet a Biblia Évének nyilvánította. Ennek fényében a Missziói Ügyosztály javaslat-csomagot terjeszt az Igazgatótanács elé (lásd a mellékletet). A hozzászólások rendjén Gellért Gyula esperes javasolja, hogy a gyermekek számára forgalmazzák újra a közismert Képes Gyermekbibliákat, amelyekre nagy igény van a gyülekezetekben. Forró László elõadótanácsos bejelenti, hogy a Biblia Évében az Egyházkerületi Közgyûlés õszi ünnepi ülését Nagykárolyban, Károli Gáspár városában szervezzük meg. Oláh Mihály lelkipásztor tájékoztatja a jelenlévõket arról, hogy az interneten megtalálható a Biblia Évének programtervezete, a http://www. biblia-tarsulat.hu/bibliaeve.htm honlapon. Javasolja továbbá az újfordítású biblia használatát is, hangsúlyozza, hogy inkább ezt ajánlja a fiataloknak. Bogdán Zsolt esperes elmondja, hogy a Zilahi Református Egyházmegye a 2008. évet az Ifjúság Évének nyilvánította, de ezzel egyidejûleg csatlakoznak a Biblia Évéhez, és nagyszabású ifjúsági rendezvényekre készülnek. Fazakas Sándor lelkipásztor javasolja, hogy minden más szövetség (ifjúsági, nõszövetségi, presbiteri) az idei konferenciák keretében a Biblia Évének tükrében tartsanak elõadásokat. Igazgatótanács a Missziói Ügyosztály elõterjesztése alapján a következõket határozza el: a) a gyülekezetekben interaktív bibliaórákat kell bevezetni a különbözõ korosztályoknak; b) egyházmegyéinkben tájegységenként közös bibliaórákat kell szervezni; c) 2008. március 2-án a Biblia-vasárnap alkalmával az igehirdetésben a Szentírás jelentõségére kell fektetni a hangsúlyt, a perselyes adakozásból pedig Bibliákat kell vásárolni; d) az idei évben minél több Bibliát kell árusítani az egyházkerületi iratterjesztés bõ választéka alapján;

PARTIUMI KÖZLÖNY e) egyház és iskola kiemelt módon hangolja össze tevékenységét a Biblia Évében; f) a Reformáció-hete a Biblia Évének fényében teljen az elkészített Ige-fûzér alapján.

Szám: 7/2008 Tárgy: Közigazgatási ügyek – elõterjeszti Forró László közigazgatási elõadótanácsos Személyi kérdések: Fazakas Sándor, volt nagyváradi lelkipásztor jelenleg Skóciában szolgál, és ezt a szolgálatát szeretné egy évvel meghosszabbítani. Csíki Emõke teológus házasságkötése miatt szeretne átjönni az Erdélyi Református Egyházkerületbõl a mienkbe, és ehhez kér bebocsátást. Orosz Rajmond nagykárolyi lelkipásztor külföldre távozott orvosi kezelésre hivatkozva. Kéri Igazgatótanácsot, hogy lelkészi státusát Egyházkerületünkben megõrizhesse. Nagy Sándor esperes megerõsíti nevezett lelkipásztor távozását a gyülekezetbõl. Véleménye szerint, mivel Orosz Rajmond nem várta meg az Igazgatótanács döntését, így távozása a szolgálati hely hûtlen elhagyását jelenti. Csûry István helyettes püspök véleménye szerint a lelkipásztor megtarthatja lelkészi státusát, de csak akkor fogadjuk vissza Egyházkerületünkbe, ha az Igazgatótanácstól majd bebocsátást kér. Sipos Miklós esperes szerint a szolgálati hely hûtlen elhagyása automatikusan fegyelmi eljárás elindítását vonja maga után. Igazgatótanács az elõterjesztett személyi ügyekben a következõk szerint dönt: a. Elfogadja Fazakas Sándor nagyváradi lelkipásztor skóciai szolgálatának meghosszabbítását egy évvel. b. Jóváhagyja Csíki Emõke teológus befogadását a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kebelébe. c. Három tartózkodás mellett elhatározza, hogy Orosz Rajmond lelkipásztor ellen fegyelmi eljárást indít a szolgálati hely hûtlen elhagyása miatt. A lelkész további státusáról majd a Fegyelmi Bizottság határozata alapján dönt az Igazgatótanács. Egyházkerületi átszervezések: Elõadótanácsos ismerteti a Tõkés László püspök európai parlamenti képviselõvé választása nyomán tervezett személyi jellegû átszervezéseket. Tekintettel arra, hogy Tõkés László képviselõ Nagyváradon és Budapesten is parlamenti irodát nyit, ezeken a helyeken az eddigi munkatársait kívánja alkalmazni, ehhez kéri az Igazgatótanács jóváhagyását. Másfelõl gazdaságossági szempontok figyelembevételével egyéb vonatkozású átszervezési javaslatokat tesz az Igazgatótanácsi Hivatal munkatársai vonatkozásában. Igazgatótanács egyhangúlag jóváhagyja az Egyházkerület személyi állományában történõ módosításokat a következõk szerint: 1. Tóth Rozália, volt püspöki titkárnõ átkerül a nagyváradi európai parlamenti irodához. 2. Kuncser Ferenc gépkocsivezetõ átkerül az európai parlamenti irodához; 3. Nagy Attila közéleti elõadó átkerül az európai parlamenti irodához; 4. Antal János külügyi elõadótanácsos részmunkaidõben az európai parlamenti iroda vezetõje, megtartva külügyi elõadótanácsosi tisztségét;

5. Nemes Csaba, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze a budapesti európai parlementi iroda vezetõje lesz; 6. Anca Tibor Attila egyetemi lelkész, az Egyházkerület Külügyi Osztályának referense lesz; 7. Szûcs Éva a Katekétikai Ügyosztály és az Iratterjesztés vezetõje lesz; 8. Mátyus Ernõ, volt karbanartó az Igazgatótanácsi Hivatal éjjeliõre lesz; 9. Barabás Zoltán – volt egyházkerületi szóvivõ és a Közlöny fõszerkesztõje – szolgálatára egyházkerületünk nem tart igényt. A továbbiakban Barabás Zoltán a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh igazgatójaként fog tevékenykedni. Kádár Miklós lelkipásztor beadványa: A Nagybánya-Óváros Református Egyházközségben szolgáló lelkipásztor elérte a nyugdíjkorhatárt, de különbözõ személyes okokra hivatkozva szeretné szolgálatát egy évvel meghosszabbítani. Kérését a gyülekezet presbitériuma támogatja. Sipos Miklós esperes példaként említi az Erdélyi Református Egyházkerületben alkalmazott gyakorlatot, miszerint következetesen betartják a nyugdíjazási korhatárt. Indokolt esetben fél évi hosszabbítást engedélyeznek a lelkipásztoroknak. Mivel fent nevezett lelkipásztor már kapott egy év hosszabbítást, a mostani kérés elutasítását javasolja. Szorgalmazza, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben is tartsák be a 65 évet meghatározó nyugdíjkorhatárt. Igazgatótanács egyhangúlag elhatározza, hogy nem hosszabbítja meg Kádár Miklós lelkipásztor szolgálatát egy évvel, de megengedi neki, hogy az idei ünnepes félév végéig szolgálhasson gyülekezetében. Igazgatótanács egyértelmûen kijelenti, hogy a lelkipásztorok nyugdíjkorhatára 65 év. Ezt, indokolt esetben maximálisan fél évvel hosszabbíthatják meg.

Szám: 8/2008 Tárgy: Költségvetés; egyházkerületi alkalmazottak javadalmazása – elõterjeszti Salánki Lóránt gazdasági elõadótanácsos Elõadótanácsos a költségvetés ismertetése elõtt emlékeztet arra, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2008. évi költségvetés-tervezetét minden igazgatótanácsi tagnak alkalma volt áttanulmányozni. A továbbiakban részletesen ismerteti a költségvetés bevételi és kiadási tételeit. A költségvetés fõ tételei a következõk: Bevételek: – egyházkerületi járulék: 480.000 – kiadások: 315.000 – államsegély: 380.000 – bérleti és koncessziós díjak: 205.000 – pályázatok, adományok: 250.000 – más: 410.000 Összesen: 2.040.000 Kiadások: – személyi jellegû kifizetések: 680.000 – anyagi kiadások: 80.000 – szolgáltatások: 412.000 – teológiai szubvenció: 200.000 – missziói kiadások: 302.000 – más: 366.000 Összesen: 2.040.000 Salánki Lóránt gazdasági elõadótanácsos tájékoztat arról, hogy az egyházkerület alkalmazottainak fizetésemelése részét képezi a költségvetés személyi

PARTIUMI KÖZLÖNY jellegû kifizetések tételének. A költségvetés az elfogadást követõen érvénybe lép és 2008. január 1-jétõl visszamenõlegesen alkalmazásra kerül. A hozzászólások rendjén Fazakas Sándor lelkipásztor a missziói kiadásokra szánt költségek közül hiányolja az ifjúsági misszióra szánt költségtételt. Ezért javasolja, hogy 5.000 lejt foglaljunk bele a költségvetésbe ifjúsági rendezvények támogatására. László Kálmán elnök a Presbiteri Szövetség éves konferenciája megszervezéséhez kér 3.000 RON támogatást az egyházkerülettõl. Kéri az összegnek a költségvetésbe való belefoglalását. Szekeres Sándor lelkipásztor véleménye szerint a Közlöny nagy példányszámú kiadása pénzkidobás. Javasolja a megrendelõk pontos számának felmérését, és azt követõen igény szerint kell megállapítani a példányszámot. Igazgatótanács egyhangúlag elfogadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2008. évi költségvetését a következõ módosításokkal: – A 2008. évi ifjúsági rendezvények támogatására 5.000 RON összeget ír elõ. – A Presbiteri Szövetség éves konferenciájára 3.000 RON összegû támogatást hagy jóvá. – Meghagyja a Sajtó- és Kiadói Ügyosztálynak, hogy készítsenek felmérést az egyházkerület hivatalos lapjának, a Közlönynek minél gazdaságosabbá tétele vonatkozásában, elõfizetéses rendszerben.

Szám: 9/2008 Tárgy: Iskolaügyek – elõterjeszti Tolnay István tanügyi elõadótanácsos. 1. Szatmári Református Gimnázium épületének ügye Tolnay István elõadótanácsos ismerteti a Szatmárnémetiben kialakult helyzetet. A református egyház visszakapta ugyan hajdani iskolaépületét, mégsem használhatja, mert a Kölcsey Fõgimnázium, amely jelenleg az épületben mûködik, vonakodik a 2004. szeptember 22-én megkötött Egyetértési nyilatkozat által elõírtakat betartani, miszerint a két magyar középiskola – Református Gimnázium és Kölcsey Fõgimnázium – egy közös Református Oktatási Központ részeiként kívánnak együttmûködni és osztozni a visszakapott református egyházi épületeken. Sipos Miklós esperes kéri az Igazgatótanács támogatását a szatmári iskolaügy rendezésére. Elmondja, hogy a helyi RMDSZ fegyverként használta az ügyet Tõkés László ellen a kampányban, azt hangoztatva, hogy a püspök ki akarja tenni a magyar gimnáziumot az utcára. Tolnay István elõadótanácsos célszerûnek látja, hogy Igazgatótanács megkereséssel forduljon a szatmári önkormányzathoz, hogy hathatósan segítsen egyházunknak a megegyezésben rögzítettek végrehajtásában. Egyházunk felajánlotta közös használatra a fõépület mellett a másik két visszakapott épületet is, de a Fõgimnázium vezetõsége nem mutat hajlandóságot a javaslat elfogadására. Igazgatótanács ragaszkodik azokhoz az alapelvekhez, amelyeket 2004. szeptember 22-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, a Szatmár megyei Tanfelügyelõség, a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium, a Szatmári Református Egyházmegye, a SzatmárLáncos Református Egyházközség, és a Szatmárnémeti Református Gimnázium képviselõi írtak alá.

Igazgatótanács sajnálattal állapítja meg, hogy az érintettek többszöri tanácskozása, érdekegyeztetése ellenére nem történt konkrét lépés abban az irányban, hogy az érintett tanintézmények közösen „belakják” az egyházunk tulajdonába visszakerült épületeket, különös tekintettel a fõépületre. Igazgatótanács hivatalos megkereséssel fordul Szatmárnémeti megyei jogú város Önkormányzatához, melyben utólag benyújtja igényét a fõépületre, és sürgeti a minden érdekelt fél számára elõnyös megoldást – a közös oktatási központ létrehozását. Kifejezi azon reményét, hogy a 2009 júniusában lejáró határidõ elõtt megtaláljuk a megoldást, és megelõzzük a konfliktushelyzet kialakulását két magyar tanintézmény között. Igazgatótanács meghagyja a Szatmári Református Egyházmegyének, a Szatmár-Láncos Református Egyházközségnek és a Szatmári Református Gimnáziumnak, hogy éljenek az EU által kiírt pályázati lehetõségekkel, és az önkormányzattal együttmûködve tegyenek meg mindent az Egyházi Oktatási Központ infrastrukturális fejlesztése vonatkozásában, beleértve a Rákóczi Kollégium új épületét is. 2. Nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája Tolnay István elõadótanácsos elmondja, hogy – Istennek hála – Egyházunk több éves küzdelme az elorzott Lorántffy-sportpályáért eredményes volt: a Városi Tanács legutóbbi döntése alapján Egyházkerületünk 49 évre bérleti szerzõdést köthet a sportpálya használata vonatkozásában az önkormányzattal. A továbbiakban arról is beszámol, hogy az egyházkerület Tanügyi Osztálya megkereséssel fordult a nagyváradi és Bihar megyei önkormányzatokhoz, valamint az illetékes minisztériumokhoz, melyben nyomatékosan kérte, hogy református gimnáziumunk számára biztosítsanak olyan nagyságrendû beruházási támogatásokat, mint amilyeneket a megye más iskolái számára biztosítottak. Csûry István helyettes püspök hozzáteszi, hogy az épület felújítása érdekében a Gimnázium partnerségi szerzõdést kell, hogy kössön a nagyváradi helyi önkormányzattal annak érdekében, hogy EU-s pályázati támogatásokhoz hozzáférhessen. Igazgatótanács megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Egyházkerület 3 évig tartó küzdelme eredményeképpen, 2008. február 1-jén a nagyváradi önkormányzat pozitív döntést hozott és 49 évre a Lorántffy Gimnázium használatába adta a vitatott sportpályát. Igazgatótanács meghagyja az Egyházkerület vezetõségének, jogtanácsosának, hogy a határozat kézhezvétele után tegye meg a szükséges jogi- és adminisztratív lépéseket a sportpálya használatbavételére, bekebelezésére. Igazgatótanács ugyanakkor meghagyja, hogy megfelelõ partneri szerzõdés megkötésével – az egyházi autonómia biztosítása mellett – tegyen konkrét lépéseket az EU által biztosított források megszerzésére. 3. Zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye Tolnay István elõadótanácsos a Tanügyi Osztály által bekért egyházmegyei, illetve egyházkerületi beszámolók alapján megállapítja, hogy a Zilahi Református Wesselényi Kollégium egykori épületét azért nem kaptuk vissza, mert a jogi dokumentáció nem teljes: hiányzik egy döntõ bizonyíték,

5. OLDAL ami azt igazolná, hogy a református egyház a tulajdonos. Az épület ugyanis a Wesselényi Kollégium tulajdonában volt, de nem szerepel benne a „református” elnevezés, így nehéz bebizonyítani, hogy a mienk volt. Bogdán Zsolt esperes szerint a zilahi épületügy bonyolult jogi problémát vet fel, amelynek megoldására komoly ügyvédi munkára és politikai jószándékra lesz szükség. Nehezményezi, hogy az Egyházkerület jogtanácsosa sem tett meg mindent az ügy jó kimenetele érdekében. Igazgatótanács sajnálattal állapítja meg, hogy lassan halad a Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása. Felkéri az egyházkerület jogtanácsosát, a Zilahi Református Egyházmegyét és az Egyházmegye által megbízott jogászt, hogy záros határidõn belül tegye meg a szükséges lépéseket, egészítse ki a visszaszolgáltatáshoz szükséges dokumentumokat, sürgessék meg a jogi eljárást. Meghagyja, hogy Egyházkerület és Egyházmegye olyan földmérõ szakembert és ügyvédet bízzon meg, aki a Zilahi Református Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatási folyamatát lépésrõllépésre nyomon követi és képviseli. Igazgatótanács felkéri Tõkés László európai parlamenti képviselõt, hogy szükség esetén járjon közbe az épület visszaszolgáltatása ügyében. 4. Tanügyi törvénytervezet A Felekezetek Konzultatív Tanácsa átvizsgálta a Tanügyi Törvénytervezet közoktatásra és felsõfokú oktatásra vonatkozó szöveg-tervezetét és sok hiányosságot talált benne. A felekezeti oktatás nem kap benne kellõ súlyt, csak néhány sorban említik, nem tárgyalják külön fejezetként, mintegy besorolva ezt a fajta oktatási alternatívát az úgynevezett speciális iskolák (pl. zeneiskola, kisegítõ iskola, sportiskola stb.) sorába. A Romániában elismert felekezetek tanügyi szakemberei bukaresti, illetve nagyváradi munkaülésükön módosították az Oktatási Minisztérium által kibocsátott szöveget, külön fejezetet alakítva ki a felekezeti oktatás számára. Az egyházak módosító javaslata orvosolná a törvénytervezetben azt a diszkriminatív kitételt, hogy a felekezeti oktatást csak a 10. osztályig támogatják állami költségvetésbõl, a további oktatást az egyházak saját alapból kell fedezzék. A legfontosabb módosító javaslat pedig az, hogy a törvény biztosítsa a teljes körû felekezeti oktatást és annak mindhárom szintû finanszírozását. A hozzászólások rendjén Tasnádi András lelkipásztor megjegyzi, hogy szerinte az is nagy hiba a törvénytervezetben, hogy nem teszik kötelezõvé a vallásoktatást az iskolában. Tolnay István elõadótanácsos válaszával megnyugtatja a hozzászólót, hogy a módosított szöveg kötelezõvé teszi a vallásoktatást. Bízni kell ez esetben a közel 5000 ortodox felekezetû vallástanár támogatásában is. Tudomásul szolgál.

Szám: 10/2008 Tárgy: Egyházkerületi átvilágítások ügye Csûry István helyettes püspök javasolja – mivel az ügy egyik elõadója, Máthé Edith jogtanácsos hiányzik –, lévén, hogy kevés információval bírunk az ügyek tekintetében, Igazgatótanács napolja el ezt a témát. Helyettes püspök másfelõl hangsúlyozza, hogy Tõkés László püspök-képviselõ nagyon szeretett volna megérkezni az Igazgatótanács ülésére, de a (Folytatása a 6. oldalon)

6. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

váratlanul meghosszabbodott budapesti programja miatt ez nem sikerült. Azt kéri, hogy 2008. február 8-án Nagyváradon folytatódjon az ülés, az elmaradt napirendi pontokkal, valamint az õ személyes beszámolóival. Fazakas Csaba esperes javasolja, hogy a következõ Igazgatótanácsi ülésen kerüljön újra napirendre az átvilágítások ügye. Bogdán Zsolt esperes furcsának találja, hogy õ maga is kapott megkeresést az átvilágító bizottságtól, holott abban az idõben õ még igen fiatal volt. Kérdezi, hogy ki hatalmazta fel az egyházkerületet, hogy beindítsa lelkészei ellen az átvilágítást. Nem tud róla, hogy valamely döntéshozó szervünk engedélyt adott volna erre. Sipos Miklós esperes szerint az átvilágítások ügye komoly problémákat vet fel. Egy nagy purgatóriumon fog átmenni az egyház, amelyben lelkipásztorok fognak megégni, és gyülekezetek fognak megpecsételõdni. A furcsa az, hogy a hatályban lévõ Zsinati döntés szerint nem kérnek ki senkirõl dossziékat az átvilágító bizottságtól (CNSAS). Igazgatótanács az ügy bonyolultsága, az elõterjesztõ távolléte, és a rendelkezésre álló elégtelen információk miatt az átvilágítás ügyét elnapolja a testület következõ üléséig. Hasonlóképpen elnapolja az ingatlan és kárpótlások ügyének megvitatását Máthé Edith jogtanácsos távolléte miatt. Igazgatótanács fontosnak tartja az elmaradt ügyek megvitatását, de a bûnbánati hétre való tekintettel – a nagyszámú hiányzás elkerülése végett – felkéri Tõkés László püspökképviselõt, hogy nevezzen meg egy másik idõpontot az Igazgatótanács következõ ülésére nézve. Csûry István helyettes püspök áldással zárja az Igazgatótanács ülését. K.m.f. CSÛRY ISTVÁN helyettes püspök

KOVÁCS ZOLTÁN fõgondnok

TOLNAY ISTVÁN világi fõjegyzõ

SZÕNYI LEVENTE lelkészi aljegyzõ

Hitelesítõk: SZEKERES SÁNDOR igazgatótanácsos

PÉNZES LAJOS igazgatótanácsos

NYILATKOZAT 1990-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti listáira még több mint egymillió magyar választó szavazott. Tizenhét év után, a tavaly õszi európai parlamenti választáson az RMDSZ jelöltjei mindössze 283 ezer szavazatot szereztek. A különbség sokkoló. Ennek ellenére az RMDSZ a legutóbbi idõkig azzal áltatta magát és vezette félre a közvéleményt, hogy egyedüli és kizárólagos képviselõje az erdélyi magyarságnak. Az EP-választások kudarcát is sikerként könyvelve el, tovább folytatja egypárti kirakatpolitikáját. A posztkommunista magyar egypártrendszer másfél évtizedes vesztesége azonban nem csupán az elvesztett szavazatokkal mérhetõ. Nemcsak a magyar politikai közképviselet puszta létét sodorta veszélybe, hanem – ezzel együtt – azokat a célokat is, melyek egyáltalán létjogosultságot kölcsönöznek neki. Alapvetõ nemzeti érdekeink forognak kockán. Az RMDSZ-politika legnagyobb deficitjét a közösségi önrendelkezés tudatos és szándékos feladása jelenti. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács éppen ennek az önveszejtõ politikának a feltartóztatása és korrekciója végett jöttek létre. Az EMNT nem politikai párt, nem indul a választásokon. A magyar autonómia megvalósításának céljából eredõen viszont elsõrendû érdekének tartja, hogy minél több, a nemzeti önrendelkezés ügye iránt elkötelezett személy jusson önkormányzati – polgármesteri, tanácsosi – tisztségbe, hiszen az önkormányzatok rendelkeznek leginkább azokkal az eszközökkel, amelyekkel az autonómia iránti közakaratot megjeleníthetik. Éppen ezért, az EMNT kezdettõl fogva természetes szövetségesnek tartja a nemzeti önrendelkezés iránt elkötelezett Magyar Polgári Szövetséget, valamint az ennek nyomába lépõ Magyar Polgári Pártot. Közismert viszont, hogy az autonómia hívei az RMDSZ soraiban is megtalálhatók, másfelõl, hogy a Szövetség az utóbbi idõszakban kénytelen-kelletlen módosított eddigi autonómiaellenes politikáján. Mindezeket figyelembe véve, az EMNT kész mindazokat a jelölteket támogatni a helyhatósági választásokon, akik a magyar közösségi önrendel-

LORÁNTFFY ZSUZSANNA REFORMÁTUS GIMNÁZIUM

Felvételi tételek Bibliaismeret ÓSZÖVETSÉG

1. A teremtéstörténet 2. A bûneset 3. Káin és Ábel 4. Nóé története 5. Ábrahám próbatétele 6. Ézsau és Jákób 7. József a családi házban 8. József Potifár házában 9. József a börtönben 10. Mózes születése és elhívása 11. A Vörös-tengeren való átkelés 12. A Tízparancsolat 13. Dávid és Góliát 14. Illés a Kármel-hegyen

ÚJSZÖVETSÉG

1. Keresztelõ János születése 2. Jézus születése 3. Jézus megkeresztelése 4. Jézus megkísértése 5. A kánai mennyegzõ 6. Az irgalmas samaritánus példázata 7. A tékozló fiú példázata 8. Virágvasárnap 9. Az utolsó vacsora 10. Jézus keresztre feszítése 11. Húsvét 12. Jézus mennybemenetele 13. Pünkösd

Ének

5 Zsoltár – választható 5 Dicséret – választható

kezés mellett kiállnak – legyenek azok akár az MPP, akár az RMDSZ színeiben. Ez a meggondolás késztetett bennünket arra, hogy évek óta a nemzeti önrendelkezés érdekében való összefogást, a párbeszédet és a megegyezést szorgalmazzuk. Sajnálatos, sõt egyenesen fájdalmas, hogy nemzeti összefogásra szóló felhívásunk mind ez ideig süket fülekre talált, és erre irányuló erõfeszítéseink minden esetben az RMDSZ-vezetõség pártos kizárólagosságának a falába ütköztek. Pár nappal a helyhatósági választási kampány kezdete elõtt sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az RMDSZ és az MPP közötti országos megállapodás a választásokon való együttmûködésrõl nem jött létre, sõt az RMDSZ központi pártvezetése a helyi szintû megállapodásokat sem bátorította, a kialakulni látszó magyar koalíciót pedig akadályozta (lásd Kolozs és Bihar megyék). Az országos szintû megegyezés hiánya a helyi viszonyokra is hátrányosan hatott ki. Ugyanakkor bíztató a jövõre nézve, hogy sok helyi vezetõben több volt a bölcsesség és a felelõsségérzet, és a közérdeknek alá tudták vetni pártbeli különérdekeiket. Míg egyfelõl csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy az MPP bejegyeztetésével magyarságunk körében is megvalósulóban van a választás szabadsága, és a demokratikus pluralizmus az intézményesülés útjára lépett – másfelõl viszont a plurális egység jegyében minden eddiginél nagyobb szükség van az erdélyi magyar összefogásra: éppen a magyar közképviselet megõrzése, valamint az autonómia eredményes képviselete érdekében. Hadd legyenek a mostani helyhatósági választások az õsszel esedékes országos választásoknak mintegy a fõpróbája. Erdélyi magyarságunk számára ma kettõs korparancs: a demokrácia és az összefogás. Korunk Romániájából csak ezen az úton juthatunk el a jövõ Európájába. Nagyvárad, 2008. április 30. TÕKÉS LÁSZLÓ, az EMNT elnöke EP-képviselõ

PÁLYÁZAT kántorok számára A Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot hirdet az egyházkerület területén szolgálatot teljesítõ kántorok számára. Pályázhatnak: a 2008-as kántorképzõre beiratkozott kántorok. Maximálisan pályázható összeg: 400 RON. Pályázati keret: 6000 RON. A pályázás az egyházkerület honlapján található pályázati ûrlap letöltésével történik (www.kiralyhagomellek.ro). Pályázási határidõ: augusztus 15. (postabélyegzõ dátuma). A pályázatok beadása postai úton történik. A kitöltött ûrlapot kérjük Dénes István Lukács pályázati referensnek címezni: 410210 Oradea, str. Jean Calvin nr.1, jud.Bihor.

7. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács ZÁRÓNYILATKOZATA A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élõ magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztetõ, összehangoló és közös képviseleti fóruma. Tudatában van annak, hogy a közösségi autonómiák törvényi kereteinek megteremtése az utódállamok törvényhozásainak feladata, ezért a társult tagszervezetek ez irányú törekvéseit elsõsorban a nemzetközi integrációs fórumokon – kiemelten az Európai Unió intézményeiben – kívánja aktív külpolitikai tevékenységével segíteni. Az ülésen résztvevõ társult szervezetek képviselõi megelégedéssel állapították meg, hogy Tõkés László püspök, EP-képviselõ elnökké választásával új korszak kezdõdött a Tanács tevékenységében. A KMAT a legutóbbi ülésén hozott határozatainak végrehajtását áttekintve: · Sikerként könyveli el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetõihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében. · Értékeli a magyar EP-képviselõk pozitív hozzáállását az európai kisebbségvédelmi rendszer

kidolgozásához, és üdvözli az Európai Parlament kisebbségi Intergroup munkacsoportjának az európai párbeszéd fórumának létrehozására irányuló kezdeményezését. · Példaértékûnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és rendkívüli fontosságúnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését. A kétnapos tanácskozás során a KMAT a következõket határozta el: · Módosítja alapszabályzatát, külön teret szentelve a munkáját segítõ civil szervezetek védnöki státusának, ami az üléseken megfigyelõként való részvételi lehetõséget jelent. · Felveszi tagjai sorába az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét. · Az európai népcsoportok alapvetõ jogairól szóló Bolzanoi tervezetbõl kiindulva a kisebbségvédelmi alapelvek és közösségi autonómiák sarokpontjait tartalmazó dokumentumot állít össze, és ezt eljuttatja az illetékes nemzetközi intézményekhez. · Megbízza Tõkés László elnök urat, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozását célzó erõfeszítések rendjén.

· Munkacsoportot hoz létre a fontosabb kisebbségvédelmi alapiratokat tartalmazó dokumentumtár megszerkesztésére, illetve egy többnyelvû honlap létrehozására és mûködtetésére. · Elfogadja a KMAT ez évi eseménynaptárát, elfogadja Tõkés László EP-képviselõ meghívását az Európai Szabad Szövetség Romániában tartandó kihelyezett frakciógyûlése alkalmából rendezett konferenciára, illetve egy brüsszeli nyilvános közmeghallgatásra. · Kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít berni központtal, Svájcban. · Az EU Lisszaboni szerzõdésében foglaltak alapján európai állampolgári kezdeményezést indít az Unió kisebbségvédelmi rendszere jogi kereteinek megteremtésére. · Megbízza Tõkés László elnök urat, hogy Horvátország EU-csatlakozásának folyamatában kövesse figyelemmel a kisebbségi jogok érvényesítését. Az ülésen kiemelt napirendi pontként szerepelt a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciója. A KMAT megbízza Tõkés László elnök urat, hogy az Európai Parlament Dél-KeletEurópa országaival fenntartott kapcsolatokért felelõs interparlamentáris küldöttsége tagjaként képviselje ezt az autonómia-dokumentumot, és törekedjen annak érvényesítésére Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának tárgyalása során. Hódmezõvásárhely, 2008. május 1.

I. EMLÉKEZTETÕ

II. EMLÉKEZTETÕ

a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Vezetõtanácsának 2008. január 8-án tartott munkaülésérõl

a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Vezetõtanácsának 2008. január 11-én tartott munkaülésérõl

Jelen vannak: Csûry István helyettes püspök, Csomay Árpád generális direktor, Forró László, Salánki Lóránt, Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsosok, Máthé Edith jogtanácsos, Szûcs Éva osztályvezetõ, Wagner Erik püspöki titkár. 1. Szekusmúlt és átvilágítás Vezetõtanács az Esperesek Kollégiuma határozatának megfelelõen az Igazgatótanács elé rendeli az átvilágítás ügyét, javasolva, hogy jöjjön létre egy három tagú bizottság, amely megfelelõ diszkrécióval kezeli a CNSAS által leküldött dokumentumokat. Felelõs: Forró László 2. Új évi fogadás Vezetõtanács számba veszi a január 13-án tartandó fogadással kapcsolatos teendõket és feladatokat. Nagy Attila közéleti elõadó tájékoztatása szerint a meghívókat kellõ idõben kiküldték, és minden az elõzõ munkaüléseken megbeszéltek szerint, a megfelelõ ütemben halad. A felszolgálással kapcsolatos szervezési munka azonban még mindig folyamatban van. A stewardok díja Vezetõtanács javaslata alapján 40 lej lesz. Felelõs: Nagy Attila 3. A Sajtó- és Kiadói Ügyosztály megerõsítése Vezetõtanács szükségesnek látja a Sajtó- és Kiadói Ügyosztály, valamint a Szenczi Kertész Ábrahám Sajtóház tisztviselõinek, alkalmazottainak a munkaköri leírásának, feladatkörének, felelõsségének és elvégzett tevékenységének felülvizsgálását, az elmúlt hónapokban felgyûlt gondok és hibák miatt. Továbbá igen fontosnak tartja az iratterjesztés hatékony megszervezését. Ezzel Babes-Ardai Erikát bízza meg. Ugyanakkor halaszthatatlanul sürgõssé vált a nyomda telkének megnyugtató rendezése. Vezetõtanács javasolja, hogy Máthé Edith jogtanácsos minél hamarabb indítsa be a telek elbirtoklási perét. Felelõs: Máthé Edith jogtanácsos Lejegyezte:

WAGNER ERIK püspöki titkár

Jelen vannak: Tõkés László püspök, Csûry István helyettes püspök, Csomay Árpád generális direktor, Forró László, Tolnay István, dr. Hermán M. János, Salánki Lóránt, Antal János, Vinczéné Pálfi Judit elõadótanácsosok, Máthé Edith jogtanácsos, Szûcs Éva osztályvezetõ, Wagner Erik püspöki titkár. 1. Személyi ügyek Az európai parlamenti hivatal viszonylatában a következõ személyi változások történnek az egyházkerületnél: • Antal János megmarad a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elõadótanácsosa, a KRE fizetési állományában, és ezzel együtt a Közgyûlés határozatával összhangban a nagyváradi EP-iroda vezetõjeként kettõs feladatot lát el. • Anca Tibor egyetemi lelkészi státusa mellett, az eredeti terveknek megfelelõen, a Külügyi Osztályon referensi tisztséget tölt be. • Nagy Attila, Tóth Rozália és Kuncser Ferenc átkerülnek Tõkés László EP-hivatalába, és javadalmazásuk is ott történik. • Barabás Zoltán állásáról egyeztetés történik a következõ héten, és január 18-án a PUPA ennek megfelelõen hoz határozatot ügyében. Az ügyet intézi Csûry István és Tolnay István. • Wagner Erik és Joó Ágnes megmaradnak a püspöki hivatal kötelékében és ez ügyben a következõ héten Csûry István és Forró László tájékoztatást nyújtanak nekik. • Nemes Csaba, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze tagja marad a lelkészi állománynak, de ugyanakkor átkerül Tõkés László budapesti parlamenti irodája élére. 2. EP irodahelyiség A Gyagyovszki-ház lehetõ leghamarabb történõ átvétele elengedhetetlenül szükséges. Ebben az ügyben járjon el hatékonyan a KRE. Felelõs: Salánki Lóránt

3. Egyházkerületi szolgálat Antal János külügyi elõadótanácsos megtervezi Tõkés László püspök külügyi és ökumenikus szolgálatát az EP-képviselettel összefüggésben, a közgyûlési határozat értelmében. Wagner Erik püspöki titkár Csûry István beosztottjaként teljes felelõsséggel átgondolja és végrehajtja a közgyûlési határozat Tõkés László igehirdetési szolgálatára vonatkozó részét (meghívások kezelése). 4. Eseménynaptár Január 18. – Tolnay István elõadótanácsos délután összehívja a PUPA Kuratóriumát, mely elsõrenden a PMMC munkája vonatkozásában határoz, továbbá a PKE Vezetõ Tanácsát, mely a PKE további sorsára nézve hoz döntést. Január 22. – Magyar Kultúra Napja Február 1. – Zsuzsanna Bál Február 25. – Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Április 5. – Jótékonysági rendezvény Budapesten 5. Egyházkerületi prioritások A püspöki tisztség átvételével párhuzamosan a Vezetõtanács számba veszi azokat a fontosabb ügyeket, amelyeknek folyamatos kezelése és megoldása nem tûr halasztást, nevezetesen a zsinagóga kérdése, Szenczi Kertész Ábrahám Nyomda, átvilágítás, MRVSZ, Egyetemes Zsinat, Generális Konvent ügyköre, könyvkiadás, LZSG sportpálya, stb. Lejegyezte: WAGNER ERIK püspöki titkár

8. OLDAL

PARTIUMI KÖZLÖNY

NYILATKOZAT a romániai helyi választások tárgyában Múlt héten, pártja megtépázott hírnevének a kifényezése, valamint erõtelen választási kampányának a felélénkítése végett Markó Béla RMDSZ-elnök szükségesnek találta Budapestre kiszállni és az RMDSZ számára külhoni médiatámogatást, valamint a magyar kormány vezetõ képviselõinek a segítségét megszerezni. Az RMDSZ elnöke, miként a tavalyi európai parlamenti választások esetében tette, ez alkalommal is a romániai – helyhatósági – választásokba való beavatkozással vádolta meg Orbán Viktor elnököt, illetve a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget. Fonák dolog, hogy miközben az RMDSZ Gyurcsány Ferenc, illetve a magyar kormány teljes – politikai és anyagi – támogatásával kampányol, ezzel szemben a Fideszt támadja a Magyar Polgári Párt választási kampányának a támogatása miatt. Méltó volna, hogy az RMDSZ elnöke megkövesse Orbán Viktort és a Fidesz politikusait az európai demokráciától teljességgel idegen viselkedéséért. Ugyanakkor éppen ideje volna, hogy az RMDSZ végre felhagyjon eddigi félrevezetõ és nemzetmegosztó politikájával, és az erdélyi magyarság körében is utat engedjen a választás szabadságának és a demokratikus pluralizmus érvényesülésének. · Az RMDSZ az utóbbi esztendõben már két ízben vezette durván félre az erdélyi magyar választókat. Tavaly belerángatta a magyarságot a Traian Bãsescu államelnök elleni értelmetlen népszavazás kudarcába, ezt követõen pedig az EP-választások alkalmával vitte jégre megtévesztett szavazóit. Szemmel láthatóan most ugyanezen ügyködik – a helyhatósági választások esetében. · Szintén szándékosan félrevezetõ az RMDSZ elnökének bármely valós alapot nélkülözõ választási siker- és hazugság-propagandája. Markó Béla ugyanis egyebek mellett azt állítja, hogy: – Az elmúlt fél esztendõben az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie elpártolt választóit, mert úgymond: „jól kommunikáltak”. – „Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” (sic!). – „Ma, 2008-ban minden feltétele adott annak, hogy... továbbvigyük az egységes politikai érdekképviseletet.” · Az RMDSZ által megrendelt, áprilisi közvélemény-kutatásra hivatkozva, a pártelnök újból csak szemfényvesztõ adatokkal próbálja megtéveszteni saját népét, amikor is azt hangoztatja, hogy: – „Az erdélyi magyarság döntõ többsége támogatja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, szám szerint 85%-os arányban” (sic!). – A romániai magyarság választóinak körében az RMDSZ támogatottsága 76%-os, ezzel szemben viszont az MPP támogatóinak aránya csupán 12%. Címünk: 410210 ORADEA str. Jean Calvin nr. 1, jud. Bihor Telefon/Fax: 0259/432-837 E-mail: [email protected]

· A valóság az, hogy a kezdeti, több mint egymillió, valamint az 1996-ban megszerzett 812 ezer szavazattal szemben a tavalyi EP-választásokon az RMDSZ mindösszesen 283 ezer voksot gyûjtött be – ami, több más, erre utaló jelzéssel is egybevetve arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nagy mértékben elveszítette hitelét és támogatottságát az erdélyi magyarság körében. · Az a váltig hangoztatott kampányüzenet is teljességgel hamis, hogy az RMDSZ elõválasztásain begyûjtött 150 ezernyi szavazat a szervezet legitimitását és választási támogatottságát bizonyítja. Valójában az elõválasztásoknak nevezett párton belüli színjáték teljesen értelmét vesztette attól a pillanattól fogva, hogy az MPP megalakulásával az erdélyi magyarság körében is megteremtõdött: a választás szabadsága. Ennek utána az ún. elõválasztások nem jelentenek többet és mást, mint olcsó, áldemokratikus kampányfogást a jóhiszemû magyar választópolgárok megtévesztése céljából. · Markó Béla siker- és egység-propagandája alátámasztására álságos és cinikus módon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület félremagyarázott esetét is bedobja. Azt tudniillik, hogy – véleménye szerint – az egyházak RMDSZ iránti elkötelezettségét bizonyítaná az a körülmény, hogy: „a Királyhágómelléki Református Egyházkerületbõl ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-an az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin”. Ebben a vonatkozásban az RMDSZ elnöke jobban tette volna, hogyha hallgat. Az adatok pontatlan voltáról ezúttal nem szólva, a valóság ugyanis az, hogy a királyhágómelléki lelkészek közötti jelöltek nagy száma nem a Református Egyház masszív támogatását, hanem azt a diverziós taktikát és megosztó politikát tükrözi, melyet az RMDSZ a KRE esetében foganatosított. A módszer ugyanaz, mint amikor – a tavalyi EP-választásokon – az RMDSZ Sógor Csaba királyhágómelléki klerikust vetette be az erdélyi nemzeti oldal európai parlamenti jelöltje ellenében. · A tavalyi választások vonatkozásában egyébként az RMDSZ váltig azt hangoztatta, hogy: „az Egyház ne politizáljon”. A pártszövetség mostanra taktikát váltott, és õ maga igyekszik az Egyházat a maga oldalán beölelni a politikába. Perverz eljárása messzemenõ pártpolitikai profizmusra vall, másfelõl pedig a kommunizmus idejében alkalmazott titkosszolgálati módszerekre emlékeztet... Továbbá az is megállapítható, hogy – a jelek szerint – valójában nem az Egyház avatkozik be a politikába, hanem pont fordítva: lépten-nyomon a politikum egyházi életbe való beavatkozásának lehetünk tanúi. · Ennek a beavatkozásnak a lehetõ legegyszerûbb és leggyalázatosabb módszere és eszköze:

PARTIUMI KÖZLÖNY www.kiralyhagomellek.ro ISSN 1583 - 5782 8 oldal ára 1 lej

a leszegényedett és a hatalomnak kiszolgáltatott gyülekezeteknek és lelkipásztoraiknak a megvásárlása. Az RMDSZ erkölcstelenségét e téren még az sem menti, hogy a jelöltséget vállaló lelkészek nagy része jóhiszemûségbõl, közössége rosszul felfogott érdekébõl vállal politikai szerepet. A gyülekezetek, illetve lelkészek lekenyerezésének karikaturisztikusan tragikomikus, morbid példaesete a bályoki (Bihar megye) ravatalozó alapkõletétele. Említésre méltó, hogy a román „MSZP” (PSD) által támogatott kisebbségi román kormány tagjaként az RMDSZ állami közpénzekbõl – az egyházi autonómia sérelmére – igyekszik vazallusává tenni az erdélyi magyar történelmi egyházakat. *

*

*

Az erdélyi magyarságnak közös szégyene, hogy a képviseletét kisajátító Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a totalitárius kommunizmus utolsó csatlósaként, mind ez ideig eredményesen tartotta fenn a politikai egypártrendszert. Közel húsz év múltán eljött az ideje a változásnak. Az erdélyi magyarságra román hatalmi segédlettel ráerõltetett politikai infantilizmussal szakítanunk kell. A küszöbön álló helyhatósági választások kapcsán és keretében a demokrácia kivívásáért folyik a küzdelem. Az egypárti RMDSZ-diktatúrára döntõ csapást mértek a tavalyi európai parlamenti választások. A Magyar Polgári Párt színrelépésével végképp megteremtõdik a demokratikus pluralizmus és a választás szabadsága. Az egymásutánban sorra kerülõ helyi, országos és európai választások igazi tétje: az erdélyi magyarság megmaradása és jövõje. Demokrácia nélkül nincs szabadság. Szabadság nélkül nem lesz magyar önrendelkezés, erdélyi és székely autonómia. A választás szabadsága nélkül pedig nem beszélhetünk a mindehhez szükséges demokráciáról. Orbán Viktor „új egységet” – demokratikus egységet – hirdetett, mely nem az „egyféleségbõl”, hanem a „sokféleségbõl” születik. Az MPP „Új lehetõségrõl” szóló programja ennek a demokratikus összefogásnak az útját egyengeti – a szabad választások révén. Húsz év után legyen ez az esztendõ az újulás, a változások, a demokratikus rendszerváltozás és a nemzeti összefogás éve – nemcsak az erdélyi, hanem az egész Kárpát-medencei magyarság életében! Budapest, 2008. május 27. TÕKÉS LÁSZLÓ EMNT-elnök Készült: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szenczi Kertész Ábrahám Nyomdájában