Közlekedési építmények szakterület TANANYAG. a jogosultsági beszámolóra (vizsgára) felkészüléshez

Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozat

266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet alapján Beszámoló vizsga szakterületi része

Közlekedési építmények szakterület

TANANYAG

a jogosultsági beszámolóra (vizsgára) felkészüléshez

Építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők részére

Összeállította: Vértes Mária és Sümeghy Pál

2014. július



TANANYAG közlekedési építmények szakterületen építészeti–műszaki tervezők, építésügyi szakértők, építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők részére a jogosultsági beszámolóra (vizsgára) felkészüléshez. Bevezető megjegyzés: a Tananyag összeállítása a 266/2013. (VII. 11.), az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben (Jogosultsági Kódex) meghatározott szakterületi ismeretkörök alapján összeállított vizsga (beszámoló) kérdések figyelembevételével készült. A kérdések eredményes megválaszolásához esetenként a vizsgázó gyakorlatából származó ismeretek, és a Tananyagban hivatkozott, röviden ismertetett jogszabályokba történő betekintés is szükséges. Utóbbiak közül elsősorban a Kivitelezési Kódexet (l. később) ajánljuk.

Tartalomjegyzék:

A) fejezet:

A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként hivatkozással az 1977. évi LXXVIII. sz. törvényre (Építési Törvény) és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex)

B) fejezet:

Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és résztvevőinek legfontosabb feladatai és felelőssége, az építőipari kivitelezési folyamat átfogó ismertetése, események, feladatok és dokumentumok, elsősorban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) alapján, esetenként utalva a Ptk.-ra és az Építési Törvényre.

C) fejezet:

Közlekedési jogszabályok: közlekedési törvények, hatósági engedélyezés, közutak igazgatása és üzemeltetése.

D) fejezet:

A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek tartalma, a útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesítés.

E) fejezet:

Minőségügyi kérdések, a megfelelőségigazolás dokumentumai, példák megfelelő-ségigazolás dokumentálására.

F) fejezet:

Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése.

G) fejezet:

Függelék: A közlekedési építmények szakmagyakorlásokhoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok jegyzéke. 2



A) FEJEZET

A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként hivatkozással az 1977. évi LXXVIII. sz. törvényre (Építési Törvény) és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex)

Összeállította: Sümeghy Pál

2014. július



A) A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként hivatkozással az 1977. évi LXXVIII. sz. törvényre (Építési Törvény) és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex) Vonatkozó jogszabályok:  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről – Építési törvény (Étv.) (utolsó módosítás hatályos: 2014. 03. 15.-2014. 12. 31.)  266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről – Jogosultsági Kódex (utolsó módosítás hatályos: 2014. 07. 01.)  191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Kivitelezési Kódex (Épkiv.) (utolsó módosítás hatályos: 2014. 07.01.) 1. Mire terjed ki a Jogosultsági Kódex hatálya? A Jogosultsági Kódex hatályon kívül helyezte az építésügyi jogosultságokra vonatkozó korábbi kormányrendeleteket (beleértve a vizsgáztatást és továbbképzést is). Szűkítette a jogosultságok körét (pl. beruházáslebonyolító) és újraszabályozta azok megszerzési feltételeit, a továbbképzési előírásokat. A Jogosultsági Kódex hatálya kiterjed: a) A településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői, és az energetikai tanúsító tevékenységet folytatók körére, a tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra, b) A szakmagyakorlási szerződésekre, azok teljesítési mellékkötelezettségeire és a szerződés teljesítésére, c) Az összeférhetetlenségi szabályokra, d) Az építészeti-műszaki tervezés során végezhető feladatokra és a tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára, e) A tervezési díjfizetés nem teljesítése kérdésére, f) A szakmai kamarák által kiszabható bírságokra a szabályok be nem tartása esetén. 2. A szakmagyakorlási tevékenységek vállalása A szakmagyakorlások vállalása jogosultsághoz kötött. Jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előirt feltételeknek való megfelelés (ez utóbbi csak az energetikai tanúsítókra vonatkozik). A jogosultságot megállapító és névjegyzéket vezető szerv és illetékessége: A szakmagyakorlás engedélyezésére első fokon a területi kamarák illetékesek, függően a szakterülettől, a végzettség jellegétől (építész v. építőmérnök) és a kamarai tagságtól.

2



A csak engedéllyel folytatható szakmagyakorlási tevékenységeket a rendelet 3. §-a, részleteit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ide tartozik az Étv. (nem szó szerinti) meghatározása az építményekről. Ezek közül az általános építmények az épület jellegűek. A sajátos építmények többnyire épületnek nem minősülő közlekedési, vízellátási és vízgazdálkodási, közmű- és energiaellátási stb., sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésére sajátos, kiegészítő követelmények vonatkoznak (jellemzően műtárgy, nyomvonalas építmény). A már hivatkozott 1. melléklet részletesen tartalmazza a közlekedési építmények szakterületre vonatkozóan az egyes jogosultságokhoz tartozóan vállalható feladatokat, az alábbiak szerint: 2.1. Építészeti-műszaki tervezés: KÉ-VA jelölés: Vasutak, városi közúti vasutak, földalatti vasutak pályatervezése. Vasúti felépítmény-szerkezetek, vasúti műtárgyak (2 m nyílásig), üzemi létesítmények és a vasúti üzem tervezése. Továbbá fogaskerekű, sikló, függőpálya, sífelvonó, szalagpálya tervezése. KÉ-K jelölés: Közút, út, térburkolat, kerékpárút, gyalogút (beleértve csomópontok, vizelvezetés, tartozékok) tervezése. Közúti műtárgy tervezése 4 m nyílásig. Támfal tervezése 2 m magasságig. Forgalomirányítás, forgalomszabályozás tervezése. KÉ-L jelölés: Repülőtér (vízi repülőtér és helioport is) pályarendszerének műszaki tervezése, létesítés, fejlesztés, védőterület kijelölés. Futópálya, gurulóút, járműállóhely, repülőtéri tárolóhelyek tervezése. KÉ-HA jelölés: hajózási építmények tervezése (a vonatkozó kormányrendelet szerint). 2.2. Építésügyi műszaki szakértés: Főbb részterületek: Általános építmények, sajátos építmények, szakági szakterületek, építési beruházási szakértői szakterület. SZÉM1 jelölés: sajátos építmények közül a közlekedési építmények szakértői részterülete: közúti közlekedési, vasúti közlekedési, légiközlekedési, vízi közlekedési építmények, továbbá különleges eszközök és pályák szakértése (tehát nincs részterületi megkülönböztetés). 2.3. Közlekedési építmények építési műszaki ellenőrzése ME-KÉ jelölés: közúti, vasúti (közúti villamosvasúti és földalatti vasúti is) légiközlekedési és hajózási építmények, továbbá ezek műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal), berendezései, tartozékai, vízelvezetése és zajvédelme korlátozás nélküli műszaki ellenőrzése. 2.4. Közlekedési építmények felelős műszaki vezetése MV-KÉ jelölés: közúti, vasúti, (közúti villamosvasúti, földalatti vasúti) repülőtér, kikötő, előzőek műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal stb.) és berendezései, tartozékai, vízelvezetése (épületek nélkül) korlátozás nélküli felelős műszaki vezetése. MV-KÉ-R jelölés: középfokú végzettség esetén a fentiek felelős műszaki vezetése az alábbi korlátozásokkal: gyorsforgalmi utak nélkül, csak 4 m-es híd, 2 m-es áteresz, 3 m-es 3



támfal, ill. vasútnál 1000 m vágányhosszig és 5 csoport kitérőig, csak engedély nélkül létesíthető műtárgyak. Felújítás, karbantartás korlátozás nélkül vezethető. A fenti feladat-felsorolások a Jogosultsági Kódex 1. sz. mellékletében vannak teljes körűen rögzítve. Vitás esetben ajánlható a fenti rendelet szerinti értelmezés. A szakmagyakorlók feladatait, felelősségüket az Építési törvény 32-33. §-a, a 38/A.-38/D. §-a és a 40. § (2) bekezdése, továbbá a Kivitelezési Kódex tartalmazza. Ezekről még a B) fejezetben lesz szó. 3. A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység kezdése és folytatása feltételei Természetes személy akkor folytathat a rendelet 3. §-ában (1. sz. melléklet) foglalt szakmagyakorlási tevékenységet, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével. Cég (gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég) akkor folytathatja a tervezői tevékenységet, ha vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója rendelkezik a megfelelő szakterületi vagy részszakterületi jogosultsággal. Építési műszaki szakértés, építési műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés esetén pedig, ha a személyesen közreműködő tagok vagy munkavállalók rendelkeznek a megfelelő jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. További feltétel, hogy a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztassák. A szakmagyakorlás folytatásának feltételei: Kamarai tagsághoz kötött jogosultság (tervezés, szakértés) esetén: folyamatos kamarai tagság, továbbképzési időszakban a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, jogosultság megállapítása után egy éven belül a kötelező továbbképzés keretében beszámoló teljesítése, továbbá adategyeztetési kötelezettség teljesítése. Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság (műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető), esetén: továbbképzési időszakonként a kötelező továbbképzés teljesítése, jogosultság megállapítása után egy éven belül a kötelező továbbképzés keretében beszámoló teljesítése, továbbá adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése. 4. A szakmagyakorlás engedélyezésének feltételei A jogosultsághoz engedélyezés szükséges, ennek feltételei: a) Megfelelő képesítés. b) Szakmai gyakorlat (részletezve a 9. §-ban), amelynek időtartama a szakirányú diploma megszerzésétől számítva szakterületen, sőt részszakterületen folytatott tevékenységet jelent. c) A kérelmező személy nem áll eltiltás alatt és büntetlen előéletű. A szükséges szakirányú végzettséget és a szakmai gyakorlat időtartamát a Jogosultsági Kódex 1. sz. Melléklete tartalmazza. A közlekedési építmények szakterületen a fenti feltételek a következők:

4



Építészeti-műszaki tervezés:

KÉ-VA és KÉ-K jelölés:

KÉ-L és KÉ-HA jelölés:

okl. közlekedés-építőmérnök

esetén: 3 év,

közlekedés-építőmérnök

esetén: 5 év

okl. közlekedés-építőmérnök

esetén: 3 év

okl. közlekedésmérnök

esetén: 3 év

közlekedés-építőmérnök

esetén: 5 év

közlekedésmérnök

esetén: 5 év

Építésügyi műszaki szakértés: SZÉM1 jelölés:

okl. közlekedés-építőmérnök, okl. közlekedésmérnök

esetén: 8 év

okl. építőmérnök

esetén: 3 év

Építési műszaki ellenőr: ME-KÉ jelölés:

építőmérnök, mélyépítő mérnök, közlekedés-építőmérnök

esetén: 4 év

okl. építőmérnök

esetén: 3 év

Felelős műszaki vezető: MV-KÉ jelölés:

építőmérnök, mélyépítőmérnök, közlekedés-építőmérnök, vízellátási mérnök, csatornázási mérnök, vízgazdálkodási mérnök

esetén: 4 év

MV-KÉ-R jelölés: közlekedésépítő technikus, útépítő technikus, hídépítő technikus, vasútépítő technikus, mélyépítő technikus

5

esetén: 5 év.



5. Az engedélyezési eljárás: A kérelem tartalmazza a kérelmező személyi adatait, a kérelem tárgyát, a tevékenység szakterületének megnevezését, kapcsolattartási módot. Csatolandó dokumentumok: oklevél hiteles másolata (esetleg leckekönyv), szakmai gyakorlat igazolása (részletezve a 12. §-ban), igazgatási szolgáltatási dij befizetésének igazolása, szakértői kérelemnél részletes önéletrajz is, új előírásként hatósági erkölcsi bizonyítvány. A határozat tartalmazza a jogosultságot megalapozó oklevél adatait, a tevékenységi szakterületet, a névjegyzéki jelölést (betűjel-kamarai kód-nyilvántartási szám), az engedély – a továbbképzési kötelezettség teljesítése mellett – határozatlan ideig tartó hatályát, és a továbbképzési (vizsga) kötelezettség elmulasztása esetén a következményeket. 6. A névjegyzék vezetése: A területi kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a szakmagyakorlót nyilvántartásba veszi és a névjegyzéki jelölést a határozattal közli. A névjegyzék nyilvános (elektronikus vezetésű), ebben rögzíteni kell az igazgatási díj megfizetését, a továbbképzés teljesítését és a szakterületi jelöléseket. A szakmagyakorlást végző cégekről is vezetnek névjegyzéket. 7. A szakmagyakorlás folytatásának szabályai: A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, a Jogosultsági Kódex lényegesen megváltoztatta a jogosultságok engedélyezését 2014. 01. 01-től. A korábban megszerzett jogosultságok lényegében – a továbbképzési kötelezettségek teljesítése esetén – megmaradtak, az új jogosultságokat a kamarák megfelelő végzettség és gyakorlati idő esetén megadják azzal, hogy a kötelező továbbképzés keretében egy éven belül beszámolót (tulajdonképpen vizsgát) kell teljesíteni. A jelen TANANYAG elsősorban erre a beszámolóra való felkészülést kívánja elősegíteni. Valamennyi szakmagyakorlás esetén 5 éves továbbképzési időszakok vannak. A továbbképzés teljesítése esetén hosszabbodik meg a jogosultság. A továbbképzés típusai: a) Kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai, b) Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén csak kötelező képzés. A továbbképzéseket az országos és területi kamarák szervezik. A kötelező továbbképzés lehet internet-alapú távoktatásos, vagy hagyományos oktatási formájú, ez utóbbi maximum 8 óra terjedelmű lehet. A beszámoló követelményei és szabályai a rendelet 38-39. §-ában találhatók (ezek sok hasonlóságot mutatnak a korábbi jogosultsági vizsgáztatással). 8. Jogkövetkezmények: A szakmagyakorlóknak be kell tartaniuk a Magyar Mérnöki Kamara Etikai- Fegyelmi Szabályzatában foglaltakat. 6



A területi kamara titkára folytatja le az eljárást és jogkövetkezményt állapít meg a kamarai törvény szerinti ellenőrzés, ill. területi kamara etikai fegyelmi bizottsága döntése, vagy építésfelügyeleti megkeresés, esetleg a tevékenység folytatása feltételeinek hiánya alapján. Az építésfelügyelet a jogosultságokat a helyszínen ellenőrizheti. A jogkövetkezmény lehet: figyelmeztetés, pénzbírság, eltiltás a tevékenységtől (esetleg törlés a Névjegyzékből). 9. Szakmagyakorlók feladata, felelőssége, összeférhetetlenség: Bevezetésként szükséges az építőipari kivitelezési tevékenység (az építési beruházás) résztvevőinek felsorolása a Kivitelezési Kódex szerint: építtető, tervező, vállalkozó kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, tervezői művezető, esetenként építtetői fedezetkezelő, ill. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a tervellenőr és a beruházáslebonyolító 5 év után kimaradt a rendeletből, de az Építési Törvényben továbbra is szerepelnek). A résztvevők kötelesek együttműködni egymással (Ptk. előírás is!) A szakmagyakorlók feladatainak és felelősségük itt nem tárgyalt része a jelen Tananyag B) Fejezetében van részletezve. E fejezetben elsősorban a Jogosultsági Kódex előírásait tárgyaljuk, de történnek hivatkozások a Kivitelezési Kódexre és az Építési Törvényre is. 9.1 Építészeti-műszaki tervezés Az Építési Törvény 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést is csak az adott szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet. Ugyanez vonatkozik a megvalósulási terv készítésére is. Az építészeti-műszaki tervező feladata a Kivitelezési Kódex előírásainak megfelelő, az építtető igényeit kielégítő, a tervezési programnak megfelelő, a vonatkozó előírásokat kielégítő kivitelezési dokumentáció elkészítése. A szakági tervező feladata az általános és sajátos építmények szakági tervének elkészítése. Az engedélyezett tervezési tevékenység lehet teljes körű, vagy korlátozott. A tervezőnek az általa készített terveket, iratokat, számításokat hitelesítenie kell. A tervezőnek az általa készített terveket 10 évig meg kell őriznie. Az Építési Törvény szerint a tervező felel (33. § (1) bekezdés):  Az általa készített tervek tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, építészeti minőségéért, a védett építészeti és természeti örökség megóvásáért.  A megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért.  A szakági tervezők közötti egyeztetés koordinálásáért, terveik összehangolásáért. A tervező szavatossági felelőssége a Ptk. szerint az általa tervezett építmény szavatosságának lejártáig terjed. Ez az időtartam legalább 5 év, de jóval több is lehet.

7



Összeférhetetlenség  Az adott dokumentációt engedélyező, vagy annak a kivitelezésénél építésfelügyeletet ellátó tisztviselő nem vehet részt a tervezésben.  Ugyanez vonatkozik az adott dokumentáció településképi véleményezésében résztvevő főépítészre. Tervezési program A tervezési program korábban is ismert volt (elsősorban épületeknél), de újólag visszatérő és hangsúlyos fogalom lett (feltehetően a beruházások ésszerűbb előkészítése érdekében). Itt idézzük a Jogosultsági Kódex idevonatkozó 16. §-át: „(1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi. (2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások mértékét. (3) A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a beruházás költségkeretét, a tervezés előzményeit, a kiindulási adatokat, a helyszint, a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat, a járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat, az akadálymentesítésre vonatkozó információkat, a közműellátottság mértékét, az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait és műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti kutatási dokumentáció alapján rögzített műemlékvédelmi szempontokat.”

A tervezői művezetés A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban, külön megbízásra tervezői művezetést végezhet (kisebb tervkiegészítések és módosítások elkészítése). Nagyobb építési beruházásnál rendkívül fontos, hogy a tervezői művezetés által a tervező végig figyelemmel kísérje az építést, és elősegítse a sikeres megvalósítást.

8



9.2 Az építésügyi műszaki szakértés Az Építési Törvény 32. § (2) bekezdés szerint az építésügyi műszaki szakértő feladata az építéssel kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggésének magas színvonalú értékelése, a vitatott esetek megítélése, a hibák, károk, ill. ezek okainak feltárása, és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemény készítése. Feladata lehet pl. használatbavételnél hiányzó felelős műszaki vezető nyilatkozatának utólagos pótlása. A Jogosultsági Kódex 20. §-a szerint „(1) Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának az Étv. 32. §-a szerinti tevékenysége során az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke. (2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen: a) méretbeli és állapotfelmérés, b) műszeres vizsgálat és kutatás, c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák, d) számítások és elemzések elvégzése, e) statisztikák vizsgálata és elemzése, f) következtetések levonása. (3) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi dokumentum tárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációt és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján. (4) Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít, amelyen fel kell tüntetni szakértő nevét, szakértő nyilvántartási számát, a szakértő szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés szerint. (5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.” Összeférhetetlenség  Nem lehet szakértő ugyanazon építmény kivitelezésénél az, aki az építmény építési munkáit ellenőrizte, vagy kivitelezte (műszaki vezetője volt).  Nem lehet szakértő ugyanazon tervdokumentációnál az, aki az engedélyezési vagy kivitelezési terv készítésében részt vett.

9



9.3 Az építési műszaki ellenőr Az Építési Törvény rögzíti, hogy jogszabály a műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti (l. Kivitelezési Kódex). Az építtető bízza meg az építési műszaki ellenőrt az építtetői feladatok egy részének átruházásával, mint helyszíni képviselőjét (elsősorban az építési munkaterület átadásával, az építési kivitelezési tevékenység, az építési napló ellenőrzésével, az engedélyben, tervekben foglaltak betartatásával, a járulékos építmények megvalósításával). Feladata, felelőssége elsősorban az építtető érdekeinek képviselete. Törvényi felelőssége olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékű hatáskört az építtető ráruházott. Feladatainak a Kivitelezési Kódex szerinti részletezése a B) Fejezetben található. Összeférhetetlenség  Műszaki ellenőr nem lehet az adott munka engedélyezésében, vagy építésfelügyeletében résztvevő tisztviselő.  A műszaki ellenőr nem végezhet szakértői, kivitelezői, beszállítói és műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött munkán, továbbá akkor sem, ha ezeket olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek ő tagja, vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.  A műszaki ellenőr az általa ellenőrzött beruházásnál nem lehet a műszaki szakértői, kivitelezői, beszállítói és műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, ill. nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban. 9.4 A felelős műszaki vezető A felelős műszaki vezető a kivitelező cég alkalmazottja, vagy tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján látja el. Ez utóbbi esetben nem feladata az alvállalkozói teljesítésigazolás, és a jogszabályok betartásának ellenőrzéséért sem teljes körűen felelős (l. a Jogosultsági Kódex 22. § (1) bekezdését). Az Építési Törvény 38/A. § (3) bekezdése szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása. Az Építési Törvény 40. § (2) bekezdése rögzíti a felelős műszaki vezető törvényi felelősségét, amely szerint felel:  a tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,  a szakmunka irányításáért,  a feladatai körében az építmény építési engedélye, engedélyezési és kiviteli terve szerinti megvalósításáért,  az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért,  a munkálatok végzésének szakszerűségéért. A felelős műszaki vezető feladatainak részletezése a Kivitelezési Kódex szerint a B) Fejezetben található. 10



Összeférhetetlenség  A műszaki vezető nem lehet az adott építéssel kapcsolatos engedélyezési vagy építésfelügyeleti tisztviselő, és nem végezhet szakértői, műszaki ellenőri tevékenységet az általa vezetett munkán.  A műszaki vezető nem láthat el vezetői feladatokat olyan munkán, ahol a szakértői, vagy műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban van.  A műszaki vezető nem lehet ugyanazon a munkán műszaki ellenőr, ahol részben vagy egészben ő vezeti a munkát. Nem lehet ott sem műszaki vezető, ahol a műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, ill. amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A korábbi és a fenti összeférhetetlenségi feltételeket is lerövidítve, egyszerűsítve ismertettük. Célszerű lehet, különösen konkrét esetben a Jogosultsági Kódexből a teljes, eredeti szöveget értelmezni. A lényeg az, hogy senki sem ellenőrizheti önmaga vagy munkáltatója tevékenységét. Az Építési Törvény 40. § (6) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások (elsősorban a Kivitelezési Kódexben foglaltak) megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel és az építési műszaki ellenőrrel szemben kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Idevonatkozóan hivatkozunk az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és előrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben foglaltakra. 10. A szakmagyakorlók szerződéseinek tartalmi követelményei, díjszabások Bevezetőként rövid emlékeztetés szükséges a Ptk. szerinti vállalkozási és megbízási szerződés típusokra, ill. azok különböző jellegére. A vállalkozási szerződés eredmény létrehozására irányul, a vállalkozónak eredményfelelőssége van. A megbízási szerződésben a megbízottnak többnyire személyesen kell bizonyos feladatot ellátnia, szakszerűen, pontosan és lelkiismeretesen, a megbízó érdekében, annak utasítása szerint. A megbízott azonban nem felel az eredményért. 10.1 Az építészeti-műszaki tervezési szerződés A tervezési szerződés vállalkozási típusú szerződés. A Ptk. csak rendkívül röviden foglalkozik nevesítetten ezzel a szerződésfajtával (szerződés tárgya, altervező bevonása, szakaszolás, szavatosság, díj esedékessége, szellemi tulajdon stb.). Az Építési Törvény szerint a tervezési szerződést írásban kell megkötni, társtervező, szakági tervező igénybe vehető, a díj – eltérő szerződéses megállapodás hiányában – a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes. A tervezői szerződés, a Ptk. és az Építési Törvény előírásain túlmenően a Jogosultsági Kódex szerint tartalmazza még a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos 11



tervszolgáltatásra, a díj összege mellett az elszámolás módját és a fizetés módját és határidejét, továbbá az esetleges szakmai biztosíték kikötését. A tervező által kötendő szakmai felelősségbiztosítást sok esetben a megrendelő kiköti, különösen közbeszerzéseknél. Ettől függetlenül javasolható szakmai felelősségbiztosítás megkötése a tervezők részére, ugyanis szavatossági felelőssége és főképp annak hosszú időtartama jelentős kockázatot jelent. További, a tervezési szerződéssel kapcsolatos feltételek a Kivitelezési Kódex szerint a B) Fejezetben találhatók. A tervezési díj magában foglalja az alábbiak együttes összegét: a) a közvetlen költségek keretében a számított munkadíj, és az esetleges szerzői joggal kapcsolatban felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke, b) a közvetett költségek (működési költség, anyagjellegű ráfordítás), c) értékcsökkenési leírások, d) egyéb ráfordítások, e) tervezett nyereség. Elképzelhető átalánydíjas, vagy időráfordításos díjazás is. Lehetséges kamarai ajánlott díjszabás, ennek versenyhelyzetben történő alkalmazása bizonytalan. A Kamarák küzdenek az irreálisan alacsony tervezői díjajánlatokkal szemben. 10.2 Építésügyi műszaki szakértői szerződés A szakértői szerződésre a Ptk. szerinti megbízási szerződést kell alkalmazni, de írásban kell megkötni. A tárgyban meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését. Rögzíteni kell a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait, a műszaki szakértő kötelezettségét, felelősségét és jogait. Meg kell állapodni a díj átadásának időpontjáról. Külön megállapodás hiányában a díj a szakvélemény átadásával egyidejűleg esedékes, és a kifizetés a számla átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg. A szakértői díj lehet időráfordításos (óradíj, mérnöknap), vagy átalányösszegű. Külön költségelszámolás is lehetséges (elsősorban utazási költség, laborvizsgálatok stb.). 10.3 Építési műszaki ellenőri szerződés A műszaki ellenőrt az építtető vagy a beruházás-lebonyolító bízza meg. A műszaki ellenőr megbízási szerződésére a Ptk. szerinti előírások érvényesek, figyelembe veendők a Kivitelezési Kódexben leírtak (l. B) Fejezetet), továbbá a Jogosultsági Kódex szerint még rögzíteni kell a műszaki ellenőrzés és az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát. Meg kell határozni továbbá az építtető tájékoztatásának módját a megtett bejegyzésről. Rögzíteni kell továbbá a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat, felhatalmazásokat.

12



Az építési műszaki ellenőr díjazása (ha nem tag vagy alkalmazott) mérnöknappal, havi díjazással, vagy átalányösszeggel történhet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kivitelezési Kódex friss előírása szerint a műszaki ellenőr alkalmazása a kivitelezésre vonatkozó első szerződés megkötésétől a vállalkozói végszámla kifizetéséig tart! 10.4 Felelős műszaki vezetői szerződés A felelős műszaki vezetőt a fővállalkozó kivitelező, vagy az alvállalkozó kivitelező bízza meg. A felelős műszaki vezetővel is (ha nem alkalmazott vagy tag) a Ptk. szerinti írásbeli megbízási szerződést kell kötni. A megbízási szerződés tartalmazza: a megbízó adatait, a képviseletében eljáró személy adatait, elérhetőségét, a felelős műszaki vezető adatait, névjegyzéki nyilvántartási jelét, számát, díját, a fizetés módját, határidejét és legfőképpen a feladatainak és felelősségének a meghatározását. A felelős műszaki vezető díjazásánál is a műszaki ellenőrnél fent leírtak érvényesek. 11. A Kamarák által adható szakmai címek A területi kamara címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek, amit feltüntetnek a Névjegyzékben, de ez nem eredményez újabb jogosultságot. Az alábbi szakmai címek adhatók: Vezető tervező: 10 éves kiemelkedő tervezési gyakorlat alapján magas szintű tudományosműszaki felkészültség mellett (az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai tervellenőrzését végezheti) kérheti. Tervező gyakornok: a megfelelő végzettség igazolásával a kérelmező előminősítést kérhet a területi kamarától, a címet használhatja, de ez önálló tervezésre nem jogosítja fel. Tervező műszaki ellenőr: tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti. Beruházási tanácsadó: azonos területen tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal és építési beruházások lebonyolításában referenciákkal rendelkező kérheti. A Kivitelezési Kódex néhány helyen nevesíti az elvégezhető feladatát (építési napló, teljesítésigazolás). Mentori cím: a tervező gyakornok szakmai felügyeletét, szakmai fejlődését segítő szakmagyakorló kérheti. Különösen gyakorlott cím: az a szakmagyakorló kérheti, aki kiemelkedően magas színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik. Műemlék területén gyakorlott cím: építész tervező, felelős műszaki vezető és építési műszaki ellenőr kérheti, aki rendelkezik műemlékvédelmi szakmérnök képesítéssel, és igazolja, hogy műemléki védettség alatt álló építményen elvégzett három tevékenységet (tervezés, műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés). A szakmai címek nyilvánvalóan pályázatoknál előnyt jelenthetnek.

13



12. A bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárás A Jogosultsági Kódex 46. §-a rendelkezik a tervezők egymás közötti nem- vagy késedelmes fizetése esetén szükséges eljárásokról, következményekről. A területi kamra titkára a nemfizetéssel kapcsolatos bírói értesítés után nyolc napon belül tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és felhívja a kötelezettet, igazolja, hogy megtörtént-e a fizetés, továbbá tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása esetén felfüggeszti a kötelezett jogosultságát. A nemfizetési jelzést a díját meg nem kapott tervező is megteheti. Az eljárás során, ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a kifizetést, akkor a kamara nyolc napon belül határozatot hoz a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztéséről. További hat hónap nemfizetés után a kamara az engedély visszavonásával egyidejűleg törli a nemfizetőt a szakmagyakorlók Névjegyzékéből.

14



B) FEJEZET

Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és résztvevőinek legfontosabb feladatai és felelőssége, az építőipari kivitelezési folyamat átfogó ismertetése, események, feladatok és dokumentumok, elsősorban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) alapján, esetenként utalva a Ptk.-ra és az Építési Törvényre.


2014. július



B) Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és résztvevőinek legfontosabb feladatai, és felelőssége, az építőipari kivitelezési tevékenység átfogó ismertetése, események, feladatok, dokumentumok, elsősorban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, Kivitelezési Kódex alapján, esetenként utalva a Ptk.ra és az Építési Törvényre. 1. Az építési beruházási folyamat vázlatos, rövid ismertetése és résztvevőinek legfontosabb feladatai 1.1 Bevezető gondolatok az építési beruházásokról Az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, az Építési Törvény – Étv. definíciója az építési beruházásról: Az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági és építésügyi tevékenységek összessége. Ugyancsak az Építési Törvénynek a 39. § (1) bekezdése fogalmazza meg az építőipari kivitelezési tevékenységet: Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége Az építési beruházás igen bonyolult dolog (drága, nyilvánosság előtt zajlik, sok szereplő, hosszú átfutású, terület kell hozzá, egyedi termék jön létre), tehát igencsak meg kell gondolni, hogy mit és hogyan fejlesszünk. Az építési beruházások előkészítettsége mindig probléma volt (kritikus megjegyzés szerint mindig tovább tart és többe kerül a megvalósulás, mint ahogy tervezték). Az építési beruházási folyamat kissé részletesebb ismertetése a résztvevők feladatainak, felelősségi körének jobb megvilágítása érdekében szükséges. Az alábbi, tapasztalatok alapján ismertetendő folyamat részben önkényes és nem mindenkor és mindenhol érvényes. A folyamat ugyanis függ a beruházás (projekt) nagyságrendjétől, bonyolultságától és egyéb számos körülménytől. A folyamat egyes állomásai önmaguk, sorrendjük is, esetleges párhuzamosságaik is esetenként változhatnak (pl. kimarad vagy összevonódik néhány állomás). Természetesen a folyamat nem egyenesvonalú, hanem cikk-cakkok, visszacsatolások (újra visszatérnek korábbi pénzügyi vagy műszaki megoldások) jellemzik. Az egész folyamatra jellemző a fokozatos közelítés. 1.2. A beruházási folyamat egyes fontosabb állomásai (az előkészítéstől az üzembehelyezésig) Egy-egy beruházás, amelynek fő része az építőipari kivitelezés, előkészítési periódusa és megvalósulása esetenként rendkívül hosszú, akár több évtizedes is lehet (pl. M0, M1, M3, M5, M7 autópályák, metrovonalak, atomerőmű, új Nemzeti Színház, vízlépcsők, Hungária krt., budai dunaparti főgyűjtő stb.).

2



1.2.1. Az építési beruházás előkészítésének fontosabb eseményei: Korai előkészítés: a beruházási, fejlesztési cél kialakítása, megfogalmazása („álmodozások kora”) A koncepció meghatározása: fontos szerepet játszanak az előtanulmányok és tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések, a beruházás gazdaságossági számításainak egyéb formái, alternatívák vizsgálata. A tervező bevonása ekkorra már szükséges. A pénzügyi háttér megteremtése: pénzügyi vizsgálatok, az Állam, Önkormányzatok, vagy magánbefektetők (szindikátusok) döntéshozói szervezeteinek határozatai, bekerülés az éves költségvetésbe vagy a magánbefektetők pénzügyi terveibe, pénzintézetek belépése, befektetői csoportok megkeresése, konzorciumok alakítása, esetleg koncesszióban vagy PPP formában való gondolkodás. A finanszírozási, esetleg koncessziós szerződés megkötése. A beruházási terv: nevezhetjük programnak, esetleg jóváhagyási tervnek (mit, mikorra, mennyiért akarok megvalósítani). Ha a befektető nem azonos a beruházóval vagy az építtetővel, akkor az utóbbiak megbízása legkésőbb ebben a fázisban szükséges. Az engedélyezések előtt, de ugyanakkor részben azok eredményeitől is függően (visszacsatolás!) ha a teljes terület nem áll rendelkezésre, meg kell indítani a területszerzést. Ennek természetesen vannak már jóval korábbi előkészítési feladatai is (település és területrendezés, kivonási ügyek stb.). A hatósági engedélyezési tervek elkészíttetése és az engedélyezési eljárások a folyamat egyik legbonyolultabb részét képezik. Ha beruházáslebonyolítót kívánunk bevonni, akkor itt már feltétlenül szükséges a beléptetése. Itt utalok arra, hogy az engedélykérelmek beadása feltételezi a terület feletti rendelkezési jogot, ez jelenti az építési jogosultságot. Ugyanakkor az Építési Eljárási Kódex, a 312/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet ezen a korábbi joggyakorlaton már változtatott, és az engedélyezés előtt nem kell igazolni a rendelkezési jogot. Nyilván az engedélyezéseknek is voltak, vannak előzményei: előzetes egyeztetések, elvi engedélyek, „puhatolózások”. A tervező természetesen már a tanulmánytervek készítése óta folyamatosan részt vesz az előkészítési munkában. Az építőipari kivitelezési folyamat előkészítése megindul, ha a területszerzés és a hatósági engedélyezés már megfelelően előrehaladott állapotban van. A kérdés, hogy saját vagy részben saját kivitelezés, konzorcium, egy vagy több fővállalkozó fog-e működni. Külön-külön bonyolítja a problémát, ha az építés üzemelés mellett történik (bővítés, felújítás). A fennálló üzemnek (ez lehet közúti-vasúti is) ugyanis, ha korlátozásokkal is, de működni kell. A kivitelezés formájának eldöntése után történik a kivitelező kiválasztásának az előkészítése (közbeszerzési eljárás előkészítése, dokumentáció elkészítése, vagy egyéb módok szerint). Koncesszióba adás: ez tulajdonképpen hosszabb időszakra szerzett működtetési jog, amelybe már a létesítmény létrehozása is beletartozhat (pl. autópályák, víz- szennyvízlétesítmények, MÜPA, Sportaréna). Hasonló fogalom a PPP beruházás is, amelyben a közszféra olyan beruházást valósíttat meg és üzemeltet a magánszférával, amelyre az adott 3



időszakban nem volt költségvetési lehetőség. Az elmúlt évek tapasztalatai világossá tették, hogy a koncesszióba adás rendkívül törékeny szerkezet, mert általában nélkülözhetetlen közszolgáltatásról van szó, a koncesszor esetenként csődbe juthat, továbbadhatja a koncessziós jogát, a vállalt kötelezettségek nyomon követése és számonkérése rendkívül bonyolulttá válhat, ugyanakkor a koncesszióba adónak mindig készenlétben kell állnia arra, hogy a működtetést folytassa. (A Ferihegyi Repülőtér koncesszora néhány év alatt háromszor változott, és az Állam ma, ha akarná sem tudná visszaszerezni a működtetés jogát.) A kivitelezési szerződés megkötésének előkészítése: ez a beruházás fajtájától függően a közbeszerzési eljárás valamelyik típusával, a magánbefektető már létező szerződéses feltételei alapján, FIDIC szerződéses feltételek valamelyike alapján történik. A szerződés alapjául szolgáló tervdokumentáció engedélyezési terv, már engedélyezett engedélyezési terv, kivitelezési terv lehet. Természetesen ez utóbbi ad legnagyobb biztonságot a későbbi megvalósításra vonatkozóan. A kivitelezési dokumentáció elkészítése: a kivitelezési szerződés megkötése előtt, vagy azzal párhuzamosan elkészítik a kivitelezési dokumentációt. Sok esetben a szerződés megkötése után a vállalkozó kivitelező készíti a kivitelezési tervdokumentációt. A gyakorlatban ezekben az esetekben mindig késedelem és kapkodás van, és az építtető nem lesz igazán teljes körű meghatározója a mű tartalmának. Mind az új, mind a régi Ptk. a megrendelő kötelezettségeként határozta meg a terv és az engedély szolgáltatást. A kivitelezési szerződés megkötése: a közbeszerzési eljárás vagy egyéb versenyeztetés befejezése után történik a vállalkozóval a szerződéskötés. Jó esetben előzőleg minden tisztázódott (terv és az engedély szolgáltatás, ütemezés, minőségi követelmények, Mintavételi és Megfelelőségigazolási Terv egyeztetése és elkészítése, és legfőképpen a fizetési feltételek stb.). A vállalkozó kivitelező megköti a szerződéseket az alvállalkozó kivitelezőkkel. A műszaki ellenőrnek a szerződéskötés előkészítésében már igen fontos szerepe van, ezért a Kivitelezési Kódex már elő is írta, hogy a műszaki ellenőrt az első szerződéskötéstől a végszámla kifizetéséig alkalmazni kell. 1.2.2. A megvalósulás, az építőipari kivitelezés eseményei A munkaterület átadás során a területtel kapcsolatos kockázat és kárveszély, az esetleges kártérítési felelősség átszáll a vállalkozó kivitelezőre. A fővállalkozó kivitelező részmunkaterületeket ad át az alvállalkozó kivitelezőnek. A munkaterület átadás során nagyon sok érdeket kell figyelembe venni, egyeztetni és kompromisszumokra jutni. Az építési gyakorlat szinte nem ismer feltétel nélküli teljes munkaterület átadást. Ha eddig még nem volt felelős műszaki vezető, ekkor már mindenképpen szerepelnie kell, ugyanis ő és az építési műszaki ellenőr ennek az eljárásnak a főszereplője. Igen komoly szerepe van a munkaterület átadási eljárásban a tervezőnek, ugyanis célszerű a helyszíni szemle elején a meghívottak részére egy rövid ismertetést tartani az építmény műszaki terveiről. A meghívottak igen széles kört ölelnek fel, közelítőleg azt lehet mondani, hogy nagyjából az engedélyezési eljárásban szereplők meghívása célszerű. Természetesen most már a kivitelezőnek, mint a továbbiak főszereplőjének van a döntő szerepe. Igen fontos a közművek kellő tájékoztatása az őket érintő munkáról, valamint az építés során való 4



közreműködésük körvonalazása. A munkaterület átadásról jegyzőkönyv készül (ez majd az építési napló mellékletét képezi), amelyben a meghívottak (hatóságok, közművek, szomszédok, üzemeltetők, stb.) hozzájárulnak a munkaterület átadásához, a kivitelező pedig az eljárás végén átveszi a munkaterületet. Általában része az eljárásnak a kivitelező és az építtető közötti organizációs megbeszélés (felvonulási terület, depóniák helye, stb.). Az építőipari kivitelezés (építés-szerelési munka) teszi ki – ha időben nem is, de értékben és intenzitásban – a beruházás legfontosabb részét. Főszereplője a vállalkozó kivitelező (alvállalkozói) és a felelős műszaki vezető. Természetesen az építőipari kivitelezési tevékenységet nem lehet a fenti módon ilyen röviden elintézni, a valóságban ez egy rendkívül izgalmas folyamat, jelentős műszaki, minőségi, határidő és pénzügyi vitákkal, tervmódosításokkal, nagyobb munkáknál esetleg szerződésmódosításokkal. Menet közben az építtetőnek, beruházás-lebonyolítójának és műszaki ellenőrének szintén döntő szerepe van az építési tevékenység folyamatos ellenőrzésében és elősegítésében. A tervezőnek és legfőképpen a tervezői művezetőnek is feladatai vannak a kivitelezés folyamán. A műszaki átadás-átvételi eljárással fejeződik be az építőipari kivitelezői tevékenység, amelyet esetenként üzempróbák, továbbá a mennyiségi számbavétel és az elkészült mű megfelelőségi igazolása előz meg. Itt megjegyzendő, hogy a Kivitelezési Kódex a műszaki átadás-átvételi eljárást a befejezés eseményei között tárgyalja. A műszaki átadás-átvételi eljárás döntő része annak megállapítása, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A sikeres eljárás végén az építtető átveszi az építményt. Az építőipari kivitelezési folyamat eseményei, a résztvevők feladatai, a dokumentumok a 2. sz. alfejezetben kerülnek tárgyalásra. 1.2.3. A beruházás „utóélete” A Kivitelezési Kódexben az építőipari kivitelezési tevékenység befejezése c. fejezet a következőknél lényegesen szűkebb terjedelmű. Teljesítésigazolás és kifizetés az alvállalkozók részére (részletezve a 2. sz. alfejezetben) Teljesítésigazolás és kifizetés a fővállalkozó részére (részletezve a 2. sz. alfejezetben) A munkaterület átadása a kivitelező részéről az építtető részére (korábban birtokbaadásként definiálták) a műszaki átadás-átvételi eljáráson megállapított hibák és hiányok kijavítása után és az ezt követő teljes szerződéses ellenérték kézhezvételét követően történik meg. Az eljárás keretében adja át a kivitelező a megvalósulási tervet, üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, minőségi bizonylatokat és még számtalan dokumentumot, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek. A kárveszély és a kockázat az átvételt követően átszáll az építtetőre, beleértve az építmény őrzését is. A kivitelezőnek a munkaterület birtoklására vonatkozó joga, amely a munkaterület átvételekor keletkezett, a munkaterület visszaadásával vagy legkésőbb a használatbavétellel szűnik meg. Ekkor válik esedékessé a jelzálogjog törlése, ha ilyen bejegyzésre a kivitelező javára sor került.

5



Próbaüzem lefolytatása egyes építményeknél szükséges lehet. Ez a műszaki átadásátvételt követően történik meg. A használatbavételi engedélyezési eljárás során az illetékes hatóság kiadja a használatbavételi (közúti építménynél forgalombahelyezési, vízi építménynél vízjogi üzemeltetési) engedélyt. Az üzemeltetésre a használatbavételi engedély birtokában kerül sor, ehhez külön eljárás tartozik, ha a későbbi üzemeltető nem azonos az építtetővel. Időközben el kell végezni a pénzügyi üzembehelyezést, az aktiválást, a szükséges statisztikai jelentéseket teljesíteni kell, és nagyobb építési beruházásnál általában Zárójelentés is készül. Állami útépítéseknél a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kezelésbe adja a közútkezelőnek az utat, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig vagyonkezelői szerződést köt az útkezelővel. Egyes építményeknél a koncesszor üzemeltet, de olyan megállapodás is lehetséges, hogy korlátozott ideig (1-3 évig) a kivitelező folytatja az üzemeltetést (pl. szennyvíztelepnél). A jogszabályok előírják az építmény üzemeltetőjének, tulajdonosának az építmény jó karbantartási kötelezettségét, ennek egy viszonylag új dokumentuma, a Kivitelezési Kódexben meghatározott építményeknél a Szervizkönyv. A karbantartás keretében természetesen felülvizsgálatokat (pl. statikai) is kell végezni. A garanciális felülvizsgálatok tulajdonképpen gyűjtőfogalmat jelentenek, mert ezek keretében történik meg az első éves és a három éves szavatossági felülvizsgálat, és amennyiben a kivitelező vállalt jótállási kötelezettséget, akkor a jótállási felülvizsgálatok is. Ha ezek az eljárások eredményesen végződnek, akkor sor kerülhet a szavatossági, jótállási biztosítékok feloldására. Külön kell megemlíteni az építményekre vonatkozó 5 és 10 éves alkalmassági felülvizsgálatok elvégzését is. Egyéb rendezetlen ügyek elintézése is az utóéletbe tartozik, pl. pót-területszerzés, hatóságok esetleges többlet előírásainak teljesítése, szomszédok panaszainak elintézése, peres ügyek lezárása, stb. Összefoglaló gondolatok A fentiekből látszik, hogy egy építési beruházási folyamat 1-2 évtől akár egy-két évtizedig is eltarthat, ezen belül a szorosan vett építőipari kivitelezési tevékenység 1-5 évre tehető. Mindenképpen hosszú időtartamokról van szó, amelyek alatt tapasztalat szerint a következőkben ismertetendő résztvevők és legfőképpen a jogszabályok is cserélődnek. 1.3. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, feladataik és felelősségük röviden A Kivitelezési Kódex fogalmazta meg az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit, ezek az építtető, a tervező, a vállalkozó-kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető, az építési műszaki ellenőr, az építői fedezetkezelő és esetenként a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. 2007-2009-től 2013 év végéig nevesítve volt a tervellenőr és a beruházás-lebonyolító is. Az építési törvényben változatlanul szerepelnek ezek a fogalmak, sőt még a Kivitelezési 6



Kódexben is újra megjelent az építtető feladatainál a beruházáslebonyolító esetleges megbízása. Mindez azt jelenti, hogy egyes jogosultságok megszüntetése a hosszú idő alatt kialakult tevékenységeket nem szünteti meg, ezért az alábbiakban ezeket a tevékenységeket is megemlítjük. A résztvevők kötelesek együttműködni az építőipari kivitelezési folyamat megvalósítása érdekében (Ptk. alapelv is). 1.3.1. A főszereplők és feladataik 1.3.1.1. Az építtető (beruházó, esetleg maga a befektető) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges hatósági engedélyek kérelmezője és jogosultja, az építőipari kivitelezési tevékenység megrendelője (rendelkezik a szükséges pénzeszközökkel és az építési területtel). Az építési beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során főbb feladatai: hatósági engedélyek megszerzése, a tervezői és kivitelezési szerződések megkötése, a kivitelezési dokumentáció elkészíttetése és az abban foglaltak betartatása, a tervező, a tervezői művezető, esetleg beruházáslebonyolító, a műszaki ellenőr megbízása. Legfontosabb feladata gondoskodás a szükséges pénzügyi fedezetről és bizonyos kivételes esetekben fedezetkezelő megbízása. Fontos feladata a teljesítésigazolások, kifizetések elvégzése és a pénzügyi elszámolások ellenőrzése. Feladata az építési folyamat állandó figyelemmel kisérése és a műszaki átadás-átvételi eljárásban és a munkaterület átvételében (visszavételében) való közreműködés. Kiemelt kötelessége a fővállalkozó azonnali értesítése fedezethiány esetén. A folyamatos ellenőrzés során igen fontos feladata az eltakarásra kerülő munkáknál az eltakarási engedély megadása, amelyet 2014. évtől 3 napon belül meg kell adni. Az Építési Törvény 2013. év elejétől kibővítette és szigorította az építtető törvényi felelősségét, amelyet idézünk: „43. (1) Az építtető felel a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért, b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért, c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért, e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben foglaltak betartásáért, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő, jogszabályban előirt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért, g) az építési munkaterület átadásáért, h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,

7



i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. (2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.” 1.3.1.2. A beruházáslebonyolító Az építtető általános megbízottjaként az építtető nevében eljár a fenti építtetői feladatok ellátásában a rá átruházott mértékben. Amint írtuk, ez a tevékenység 2014. január 1-jétől jogosultság nélkül végezhető. Véleményünk szerint ez a tevékenység továbbra is igen fontos, és megfelelő szintű végzése sokat segíthet a 2014-2020. időszak uniós beruházásainak sikeres megvalósításában. Itt csak a beruházáslebonyolító által elvégezhető néhány feladatot említenénk: tervező, műszaki ellenőr, kivitelező kiválasztása, hatósági engedélyeztetés, építési napló ellenőrzése, rendelkezésre állásának biztosítása, adatszolgáltatások és tulajdonképpen szinte valamennyi a Kivitelezési Kódex szerint az építtető feladatai közül. 1.3.1.3. A tervező A tervező jogosultsági feltételeiről, szakmagyakorlásának folytatásáról, felelősségéről már az A) fejezetben részletesen irtunk. Itt elsősorban a kivitelezési dokumentáció készítésével kapcsolatos tervezői feladatokról lesz szó. Az építtető, a fővállalkozó, esetleg a beruházáslebonyolító megbízására a jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező elkészíti a kivitelezési dokumentációt. A tervező az építési beruházás korábbi fázisaiban is közreműködhet (tanulmánytervek, engedélyezési tervek). A kivitelezési dokumentációnak rendkívül fontos része a műszaki leírás. Ebben a tervező kinyilvánítja (a tervezett építési tevékenység adatain, rövid leírásán, a szakági tervezők nevén túlmenően), hogy:  a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, az Építési Törvény 31. §ában meghatározott követelményeknek, a településrendezési és építési követelményeknek, hatósági előírásoknak,  szabványtól eltérés esetén a megoldás egyenértékű a szabvánnyal,  az engedélyezési és kivitelezési terv összhangban van (eltérés ismertetése, ha az jogszabályi kereteken belüli),  műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatóság engedélye rendelkezésre áll, 8



 a betervezett termékek megfelelnek a teljesítménykövetelményeknek. A tervező felelőssége az A) fejezetben található. 1.3.1.4. A kivitelező Néhány definíció a Kivitelezési Kódexből: Vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy, aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye szerint fővállalkozó kivitelező, megrendelő kivitelező, vagy alvállalkozó kivitelező. Alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. A vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari tevékenységet végezhet (az Építési Törvény és a Kivitelezési Kódex szerint):  amely a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara által vezetett, a kivitelezési tevékenységre jogosultak névjegyzékében a rá vonatkozó tevékenységekben szerepel, továbbá a kivitelező megfelelő telephellyel rendelkezik, amely kivitelezői tevékenységben közvetlenül részt vesz,  amelyhez rendelkezik, közvetlen utasítási joggal felhatalmazott felelős műszaki vezetővel, megfelelő számú és szakképzettségű munkaerővel, amelyek vele tagsági, munkavállalói, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, továbbá a kivitelezési dokumentáció a helyszínen van, az építési naplót megnyitották (kivétel a nem engedélyköteles munka, illetve amelyet szakmunkás is vezethet),  amelyhez rendelkezésre áll a hatósági engedély, illetve a bejelentés tudomásulvétele,  amelyre az építtetővel írásbeli szerződést kötöttek,  amelynek megkezdését az építtető az építésfelügyeletnek (kormányhivatal) bejelentette és az nem tiltotta meg (ez a rendelkezés még él a jogszabályokban, de gyakorlatilag már nem szükséges),  amelynek megkezdését, a minimális munkavédelmi feltételek fennállása esetén előzetesen a munkavédelmi hatóságnak bejelentette,  amelyhez rendelkezik az építési munkák elvégzéséhez, de legalább az első részteljesítéshez szükséges pénzügyi fedezettel (beleértve az alvállalkozó kifizetését is, amely mindenkor megelőzi a fővállalkozói kifizetést). A vállalkozó kivitelező feladatai:  a munkaterület átvétele, szükség szerinti lőszermentesítése,  az építési napló megnyitása és vezetése, és abban az építési-bontási hulladék folyamatos rögzítése,  engedélyek rendelkezésre állásának ellenőrzése,  az építés során előkerült természeti, kulturális örökségi, építészeti emlékek megőrzése (költségtérítés mellett),  illetéktelenek távoltartása a munkaterülettől,

9



 a műszaki átadás-átvételi eljárás során a működési próbák elvégzése, hibákhiányosságok megszüntetése,  a kivitelezés befejezésekor a kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek, megfelelőségigazolások, teljesítmény nyilatkozatok átadása,  az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (máshol leirt pénzügyi teljesülése után) az építési munkaterület átadása az építtetőnek,  az építési munkaterület biztonsági őrzése,  a munka befejezése után a levonulás végrehajtása a munkaterületről,  a műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján kiállított számlának az építtető, esetenként a fedezetkezelő részére történő eljuttatása,  fedezetkezelő alkalmazása esetén, ha alvállalkozóként vesz részt a munkában, a szerződés adatainak felvitele az internetes alkalmazású nyilvántartásba,  saját munkájával kapcsolatban köteles az ellenőrzést elvégezni, esetleg további vizsgálatokat elvégezni és mindezeket naplóban rögzíteni,  alvállalkozó kiválasztása (ha az építtető nem jelölte ki),  alvállalkozói egyeztetések, koordináció,  megállapodás esetén a felelős műszaki vezető naplóvezetési megbízása (2013. október 1jétől az általános építményeknél, 2014. január 1-jétől az uniós beruházásoknál is már elektronikus formában történik a naplóvezetés). A kivitelező jogosult a késedelmes eltakarási engedély kiadása miatt felmerülő költségeinek elszámolására. Ugyanakkor, ha az eltakart munkáknál nem az előírások szerint járt el, és a műszaki ellenőr által elrendelt indokolt vizsgálatok szerint az építési rész nem felel meg, akkor további munka nem végezhető a kijavításig. A kivitelező törvényi felelőssége: Az Építési Törvényből idézve: „40. § (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült kivitelezési tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.” 1.3.1.5. A felelős műszaki vezető Az építési munkahelyen végzett építés-szerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja, tevékenysége a szerződéses munkára, vagy annak meghatározott részére terjed ki. A következők egyszerűsítésekkel és összevonásokkal mutatják be a Kivitelezési Kódex előírásai szerint a felelős műszaki vezető feladatait:

10




        



 




a jogszabályok, szakmai és minőségi követelmények, munka- és tűzvédelmi, természet-, környezet- és műemlékvédelmi, közegészségügyi és más hatósági előírások és főképpen az építésügyi hatósági létesítési engedély előírásainak betartatása, az építési napló vezetése, a munkafolyamatok szakszerű megszervezése, a minőségi követelmények biztosítása, minőségi vizsgálatok és mintavételek, technológiai, munka- és egészségvédelmi előírások betartatása, a kitűzés helyességének, talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, az azonnali intézkedést igényelő műszaki feladatok meghatározása és irányítása, a kivitelezési tervektől eltérő (nem engedélyköteles) kivitelezésnek az építési naplóban való feltüntetése, befejezéskor az építési napló alapján a hulladéknyilvántartó lap kitöltése, építtetőnek átadása, menetközben a bontott anyag kezelése, újrafelhasználásáról döntés, a műszaki átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezésben való közreműködés, főképpen a felelős műszaki vezetői nyilatkozat megtétele, az alvállalkozói teljesítés igazolása, amely tartalmazza a teljesített munkákat, azok mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a számlázható összeg esetleges eltérésének indokolását, a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelező részére történő megküldése és esetenként annak adatainak az e-naplóban való rögzítése (a teljesítésről szóló értesítéstől, illetve az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül), a hatóság értesítése, ha az építési-bontási hulladék mennyisége eléri a jogszabályi küszöbértéket, annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, az Étv. 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön szakszerű beépítésre, helyettesítő építési termék tervezői-építtetői jóváhagyásának az építési naplóban való rögzítése.

A felelős műszaki vezetői nyilatkozat a következőket tartalmazza:  az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és engedélyezési tervnek, a kiviteli tervdokumentációnak, az általános érvényű és előírásoknak megfelelően, a törvényi követelményeknek (különösen a statikai és épületenergetikai), a szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelően, szakszerűen végezték,  az alkalmazott műszaki megoldás megfelel az OTÉK (mechanikai, tűzbiztonsági, higiéniai, egészség- és környezetvédelmi, használati biztonsági, zaj- és rezgésvédelmi, energiatakarékossági és hővédelmi, élet- és katasztrófavédelmi) követelményeknek,  az engedélyezési tervtől vagy a kivitelezési tervtől való eltérések felsorolását, 11



 nyilatkozatot arról, hogy a közműellátás biztosított,  nyilatkozatot arról, hogy a hulladékkezelés és elszállítás rendben megtörtént,  annak kinyilvánítását, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének további feladatai Az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetők munkájának koordinálása, a használatbavételhez tőlük a nyilatkozatok bekérése és felhasználása saját nyilatkozatának megtételéhez. A felelős műszaki vezető akadályoztatása esetén helyettesítendő. A felelős műszaki vezető részfeladatokra megfelelő képesítéssel rendelkezőket megbízhat. A felelős műszaki vezető Építési Törvény szerinti felelősségét az A) fejezet tartalmazza. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy a felelős műszaki vezető a sikeres építőipari kivitelezési munka talán legfontosabb szereplője (alkalmasság jelentősége). 1.3.1.6. A tervezői művezető A tervező megbízás esetén a kivitelezési folyamat során is közreműködhet mint tervezői művezető (kisebb tervkiegészítések, módosítások, tervmagyarázatok, a terv szerinti kivitelezés elősegítése stb.) 1.3.1.7. Az építési műszaki ellenőr Kötelező építési műszaki ellenőr alkalmazása, ha több fővállalkozó van, ha közbeszerzés történik, ha az építés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ha műemlék az építés tárgya és ha építtetői fedezetkezelő működik közre. A műszaki ellenőr a teljes építési folyamatban elősegíti és ellenőrzi a jogszabályok, előírások, tervek, szabványok, szerződések betartását. A műszaki ellenőr feladatai:  az építési engedély és engedélyezési terv, kivitelezési terv betartatása, az építés figyelemmel kisérése, a rendeltetésszerű használathoz szükséges (építtetői felelősség körébe tartozó) járulékos építmények megvalósítására „odafigyelni”, használatbavételhez biztosítani az építési naplót,  általában az építtető által átruházott jogok alapján részfeladatok ellátása, (munkaterület átadás, a kivitelezési tevékenység ellenőrzése, építési napló ellenőrzése stb.),  az építési munka szakszerűségének az ellenőrzése (engedélyek, tervek alapján),  a kitűzés ellenőrzése, talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb vizsgálatok meglétének az ellenőrzése,  az építési naplóban a hibák, eltérések feltüntetése,  javaslat a műszaki szükségességből indokolt tervváltoztatásokra,  a munkák eltakarás előtti mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az eltakarási engedélyek megadása, ezek építési naplóban történő rögzítése, esetleg további vizsgálatok, intézkedések meghatározása, 12



 a műszaki átadás-átvételi eljárásban való részvétel, továbbá annak előkészítése a munka bejárásával, a hiányok, hibák kivitelezővel történő megállapítása, a megfelelőségigazolás átvizsgálása, stb.,  a műszaki teljesítményjellemzők ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartatása,  az anyagok, berendezések megfelelőségigazolásának ellenőrzése, a beépített építési termékek teljesítménynyilatkozatai meglétének az ellenőrzése,  építtető részére javaslattételek, döntéselőkésztések,  pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,  teljesítésigazolás kiállítása, megküldése 15 munkanapon belül, továbbá e-naplóban rögzítése (építtetővel történt megállapodás szerint csak műszaki igazolás kiállitása),  a szerződésben meghatározott díj és számlázható összeg esetleges eltérésének indokolása,  helyettesítő termékkel kapcsolatos, a felelős műszaki vezetőt ellenőrző szerep. Több fővállalkozó esetén az építési műszaki ellenőrnek összehangoló szerepe is van, és gondoskodik a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokról. A műszaki ellenőr hiba, hiányosság, tervtől és szerződéstől eltérés esetén haladéktalanul értesíti az építtetőt. A műszaki ellenőr feladatait megbízási szerződésben kell rögzíteni, ezt a A) fejezet ismerteti. 1.3.1.8. Az építtetői fedezetkezelő 2009-ben vezették be a fedezetkezelőt, elsősorban a lánctartozások csökkentésére. 2010ben és 2012-ben feladatai jelentősen módosultak, szerepe rendkívül leszűkült. 1.3.2. Az építési beruházási folyamat mellékszereplői Az építési beruházások főszereplői az építtető és a vállalkozó kivitelező, továbbá ezek megbízottai (beruházáslebonyolító, műszaki ellenőr, alvállalkozók, felelős műszaki vezető stb.) A mellékszereplők jelentősége egyáltalán nem mellékes, mert működésüknek komoly hatása van az építési beruházásra. Ilyen mellékszereplők: pénzintézetek, biztosító társaságok, az építési beruházás szomszédai, engedélyező hatóságok és szakhatóságok, üzemeltetők és kezelők, NAV, önkormányzatok. Külön kell azonban megemlíteni a múzeumokat és kulturális örökségvédelmi szervezeteket, amelyeknek a beruházás korai előkészítésében, a munkaterület átadásnál és az építés során is igen jelentős szerepük lehet. Hasonlóképpen külön kell említeni a közművek tulajdonosait és kezelőit, ezek ugyanis többszörösen érintettek, mivel működésüket az építési területen fenn kell tartani, vezetékeiket ideiglenesen és véglegesen ki kell váltani, továbbá az építést el kell látni felvonulási, majd a végleges építményt végleges közműszolgáltatással.

13



2. Az építőipari kivitelezési tevékenység átfogó ismertetése, események, feladatok, dokumentumok Az 1. Fejezetben az építési beruházási folyamat és a résztvevők ismertetése megtörtént, feladataikkal együtt, továbbá az építési törvénynek néhány legfontosabb előírása az építésre vonatkozó követelményekről, felelősségi körökről. Az alábbiak a Kivitelezési Kódexnek az előzőekben nem említett részeire vonatkoznak. 2.1 A kormányrendelet hatálya kiterjed a) az építőipari kivitelezői tevékenység folytatására, b) a résztvevők feladataira (l. 1. előadást is), c) az építési és felmérési napló vezetésére, az alvállalkozói nyilvántartásra, d) a kivitelezési dokumentáció tartalmára, e) az építési munka pénzügyi fedezetének és a kivitelezői biztosítékok kezelésére, f) az építés megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra, g) a kivitelezés befejezésével kapcsolatos eljárásokra, h) a tervezési, építési (és megbízási) szerződések tartalmi és formai előírásaira, i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra, j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének vezetésére, k) az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra. A fenti felsorolás tulajdonképpen a rendelet tartalomjegyzéke is! A közbeszerzések keretében megvalósuló építési beruházásokra vonatkozóan a Kbt.-ben és a hozzá kapcsolódó további rendeletekben szabályozott eltérésekkel alkalmazandó a 191/2009. Korm. rendelet! 2.2 Az építőipari kivitelezési tevékenység Az 1997. évi LXXVIII. törvény – Étv.) 39. § (1) szerinti definíciója: „Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége.” 2.2.1. A fenti tevékenység üzletszerű folytatásának (vállalkozó kivitelezői tevékenység) feltételei  Szerepelnie kell a tevékenységi körben és alkalmas telephellyel kell rendelkeznie.  Megfelelő szakképesítésű szakmunkások alkalmazása.  Jogosultsággal és közvetlen utasítási joggal rendelkező felelős műszaki vezető alkalmazása.  A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett névjegyzékbe be kell jelentkezni (feltételekhez kötött). A MKIK ellenőrzi a jogosultságot.  Rendelkeznie kell a vállalt kivitelezési munka (vagy részteljesítés) saját költségen történő elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezettel (l. Ptk.)  További feltételek: o Az építési munkaterületen az építtető megbízásából több fővállalkozó kivitelező is végezhet munkát, és ezek alvállalkozókat is alkalmazhatnak. A tevékenység megkezdéséhez az építtető átadja a munkaterületet a fővállalkozó kivitelezőnek, az pedig az alvállalkozó kivitelezőnek. A munkaterület átadásával együtt az építési naplót meg kell nyitni (és rögzíteni a munkaterület átadást). 14



o A tevékenység megkezdésekor annak adatait tartalmazó táblát kell elhelyezni a munkaterületen. o Az építtető köteles az építőipari kivitelezői tevékenység megkezdését előzetesen az építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni. A tevékenység akkor kezdhető meg, ha az építésfelügyelet azt nem tiltotta meg (az Étv.-ben ez a feltétel még szerepel, de a Kormányrendelet szerint az előzetes bejelentés már csak az engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött bontási munkáknál szükséges). o Az építőipari tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel, ő pedig az alvállalkozóval szerződést köt. o Üzletszerűen folytatott építőipari tevékenység esetén a szerződést írásba kell foglalni, fedezetkezelő bevonása esetén ügyvédi-jogtanácsosi záradék szükséges. Az alvállalkozó fizetési határideje megelőzi a vállalkozóét, aki csak akkor jogosult a végszámla teljes körű kiegyenlítésére, ha az alvállalkozók kifizetését igazolta. o Az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményeit, amelyek a tervdokumentáció olyan hiányosságaiból adódnak, amelyeket a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötés előtt nem jelzett. 2.2.2 A kivitelezési szerződés vázlatos tartalmi előírásai (betűjelzések a rendelet szerint!) a) b) az építtető és vállalkozó kivitelező adatai (MKIK nyilvántartási számot is), c) a szerződés tárgyában megjelölni az építőipari kivitelezési tevékenység és a munkaterület pontos megnevezését, mennyiségi és minőségi követelményeket, d) teljesítési szakaszok, határidők, (tervszolgáltatás, munkaterület átadás, tervezett kezdés és tervezett átadás-átvétel, birtokbaadás, stb.) e) a vállalkozói díj, elszámolás és fizetés módja, határidők, f) annak rögzítése, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező alvállalkozó igénybevételéhez nem járul hozzá. g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezés (Ptk. szerint általában építtetői kötelezettség), h) építési hulladékok kezelőjének megnevezése, i) a vállalkozói díj alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírásra hivatkozás, j) esetleg felmerülő pótmunka elszámolásának módja, k) a teljesítés igazolására jogosultak megnevezése (felelős műszaki vezető vagy műszaki ellenőr), l) viták elrendezése (pl. mediátor vagy választott bíróság), m) építtető nyilatkozata a fedezet rendelkezésre állásáról, n) előleg felhasználás és elszámolásának módja, o) teljesítési és garanciális (szavatossági, jótállási) biztosítékok feltételei, p) ha a pótmunkákra tartalékkeret van, ennek felhasználási szabályai, q), qa) és qb) ha a szerződés az Fgyr. szerinti üzlethelyiségen (székhely, telephely) kívüli szerződésnek minősül, akkor tartalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatást és az építtető nyilatkozatát, hogy kívánja-e a kivitelezés megkezdését a szerződéskötéstől számított 14 napon belül. 2.2.3 Szerződésekkel összefüggő további előírások  Alvállalkozói szerződésben rögzíteni kell, hogy mely fővállalkozói szerződés teljesítése érdekében került sor az alvállalkozói szerződésre.  Nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az irányadó.  A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia:

15




 

   




o a közvetlen költséget (anyag költséget, közvetlen gépköltséget, fuvarozással és rakodással együtt, és a rezsióradíj alapján számított munkadíjat), o a fedezetet (a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget, ha a rezsióradíj azt nem tartalmazza) A szerződéses ár mérlegelése tekintetében figyelembe lehet venni az építésügyért felelős miniszter által működtetett elektronikus költségvetési kiírás szerinti élőmunka szükségletet, és az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlását a minimális építőipai rezsiórabérre. A kivitelező és az építtető pótmunka szükségességi igényét haladéktalanul köteles közölni az építési naplóban. Többletmunka (kimutathatóan szerepel a szerződéskötés alapjául szolgáló dokumentációban, de a szerződéses árban nem) elszámolása csak tételes elszámolásnál lehetséges (átalánydíjasnál nem) akkor, ha bizonyítható, hogy a költségvetésben nem szerepelt. Átalánydíj felett csak a pótmunka számolható el. Szerződésmódosítás alapos indokkal lehetséges, ha természeti, építészeti érték kerül elő és annak megőrzése a kivitelező feladata. A vállalkozó kivitelező haladéktalanul tájékoztatja az alvállalkozót, ha a tevékenység ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói munka ellenértéke. Építtető-fedezetkezelő közreműködése esetén a szerződésben rögzíteni kell még: a), b) a fedezetkezelő és a fedezetkezelői számla adatait, c) a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezési jogát a számla felett, d) a teljes fedezetösszeg igazolt forrását, a fedezetkezelői rendelkezés alá helyezés ütemezését, a felhasználás módját, előleg nyújtását, e) a kivitelezői teljesítési biztosíték meghatározását (összeg, forma, cél, felhasználási lehetőség), f) a kivitelezői biztosítéknak kizárólag a fedezetkezelői számlán keresztül való felhasználásának kivitelezői igazolását, g) az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás kódját (fedezetkezelő adja meg). További még fontosnak tartott szerződéses feltételek: jótállási idők rögzítése, szavatossági (jótállási) biztosítékok, kötbérfeltételek, hatósági engedélyekkel kapcsolatos kötelezettségek, megfelelőség igazolással kapcsolatos feltételek (Mintavételi és Megfelelőség igazolási Terv, vizsgáló laboratóriumok stb.), f) előzetes régészeti feltárás volt-e? g) építtetői szolgáltatások, h) építtető által kijelölt alvállalkozó. a) b) c) d) e)

2.3. A tervezői szerződés (a kivitelezési dokumentáció) 2.3.1 A tervezői szerződés tartalma (a szerződést írásba kell foglalni) a) a szerződés tárgyában megjelölve a tervezési tevékenység pontos megnevezését a dokumentáció mennyiségi és minőségi követelményeit, b) határidőket (szakaszolás), c) díj összege, elszámolás, fizetés módja, határideje (a díjban a szerzői jogra is ki kell térni), 16



d) törölve! (tervellenőrre vonatkozott), e) dokumentáció példányszámát és elektronikus formájú átadását is. A tervezői szerződés melléklete a tervezési program. Erről és a tervezői szerződés néhány egyéb feltételéről az A) fejezetben irtunk. Egyéb feltételekre a Ptk. az irányadó. 2.3.2 Egyéb fontosnak tartott tervezői szerződéses feltételek A tervezési program az alábbiakból néhányra már utal. a) előzmények, alapadatok átadása a tervezőnek, b) tervezési határok pontos megadása, c) közbenső konzultációk és részdöntések, jóváhagyások, d) esetleges engedélyezési kérdések (ki szerzi be az engedélyeket, ami esetleg több időt vesz igénybe, mint a teljes tervezési munka). 2.3.3 További előírások A tervező a jogerős építési engedély és záradékolt engedélyezési terv alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.  A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít (l. az 1. fejezetet), felelős továbbá az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért.  A tervező a jogosultságát igazolni köteles (nyilvántartási névjegyzéki számának feltüntetésével).  A tervező aláírásával és nyilatkozatával ellátva a kivitelezési dokumentációt a megrendelőnek átadja.  A tervező az elvárt műszaki teljesítményeket – építtető egyetértése mellett – a megfelelő építési termékek kiválasztásával teljesíti (joga van szükség esetén felülbírálni a korábban meghatározott teljesítményadatokat is). Új előírás: aki tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkezik, ezeket együtt beruházási tanácsadó címen láthatja el. A tervező törvényi felelőssége az A) fejezetben található. 2.4 Összeférhetetlenségi szabályok Az összeférhetetlenségi szabályokat a Jogosultsági Kódex tartalmazza (l. A) fejezet). 2.5 Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződése (írásba kell foglalni) tartalmazza: a), b) az építtető és a műszaki ellenőr adatait, c) fedezetkezelő bevonása esetén annak adatait, d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, kezdési és befejezési időpontját, e) az építési műszaki ellenőr feladatait az építési szerződéshez kapcsolódóan, f) a díjat, a fizetés módját, határidejét, g) a műszaki ellenőr jogszabályban meghatározottakon kívüli további feladatát és felelősségét, továbbá az ellenőrzés és az építési napló ellenőrzésének gyakoriságát. 2.6 Az építtetői fedezetkezelés Kbt. alá nem tartozó, a közösségi értékhatárt meghaladó (jelenleg kb. 1,3 Mrd Ft) építési beruházásnál kötelező az alkalmazása.

17



2.7 A kivitelezési dokumentáció 2.7.1 Általános előírások  Építésügyi hatósági engedélyhez, vagy építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység a rendelet 1. Mellékletében meghatározott tartalmi és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető (műemlék esetén további részlettervek írhatók elő).  A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények (elsősorban OTÉK) és egyéb előírások teljesítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges információkat tartalmazó dokumentum.  A kivitelezési dokumentáció tartalma meghatározott építmény (pl. 300 m2-nél kisebb, legfeljebb 3 szint stb.) esetén, az engedélyezési dokumentációból, továbbá költségvetési kiírásból, esetleg biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.  Az engedélyezési terven és költségvetési kiíráson túlmenően, meghatározott esetekben: a) tartószerkezeti dokumentációt (5,4, ill. 6,6 m oszlopköz felett), b) épületgépészeti dokumentációt (30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezésnél), c) épület villamossági dokumentációt (7 kW-nál nagyobb teljesítményfelvételnél), d) energetikai számítást kell készíteni.  Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni (amely az építők, szerelők, gyártók részére minden információt tartalmaz a gyártmánytervekhez, továbbá igazolja az engedélyezési és ajánlatkészítési dokumentáció követelményeinek teljesítését) a kivételt képező egyszerű eseteken túlmenően közhasznú épület, műemléki területen lévő épület, tömegtartózkodásra szolgáló épület és üzemelési technológiát tartalmazó építmény (gyártás, konyha, stb.) esetén.  A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el az engedélyezési tervtől (ill. csak újabb előzetes hatósági engedéllyel).  A kivitelezési dokumentációnak (is) a munkaterületen rendelkezésre kell állnia.  Magyar nyelven, címlappal, aláíró lappal, tartalomjegyzékkel kell elkészíteni a kivitelezési dokumentációt.  A tervlapokon szerepelnie kell: az építmény megnevezése, a tervrajz megnevezése, méretaránya, tervező neve, aláírása, tervezés dátuma,  A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie. 2.7.2 A kivitelezési dokumentáció tartalma A rendelet 1. melléklete (kb. 4 oldal) lényegében a magasépítési építményekre vonatkozik. Az I. fejezet átfogó előírásokat (minden munkarészre kiterjedés, kellő részletesség, kamarai előírások, egyértelmű jelölések és jelkulcsok, szakaszok jelölése, méretek meghatározása, minőség és mennyiség részletes meghatározása stb.) tartalmaz. A II. fejezet a szakági részletezés: építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági, tűzvédelmi (igen részletes), üzemeléstechnológiai, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, részletes, minden szakágra kiterjedő tételes mennyiségkimutatás és költségvetési kiírás, építésszervezési munkarészek).

18



2.8 Az építési és a felmérési napló Az elektronikus építési naplóról (e-napló) külön előadásokat szervez a Kamara. A téma az általános vizsgakérdések és tananyag területéhez tartozik. Ez a rész igy csak tájékoztató jellegű, mert még sokáig vannak olyan kifutó projektek, ahol a hagyományos építési napló vezetés történik, illetve az e-napló bevezetése még hónapokig tart. Megjegyzendő, hogy az építési napló vezetés tartalmi lényegéből nagyon sok továbbra is érvényben marad. Az elektronikus építési napló bevezetését lépcsőzetesen tervezték. 2013-2016. közötti határidőkkel. A Kivitelezési Kódex legutolsó módosítása szerint (az általános építményeknél 2013. október 1-jétől, az EU-támogatású általános építményeknél 2014. január 1-jétől már bevezetve) a vizi és további sajátos építményeknél 2014. július 1-jétől a honvédelmi, nemzetbiztonsági és elektronikus hírközlési építményektől 2014. október 1jétől, a közlekedési sajátos építményeknél 2015. január 1-jétől, az atomenergiát felhasználó építményeknél 2016. október 1-jétől induló munkáknál kell alkalmazni az elektronikus építési napló vezetést. A korábban megkezdett építések papíralapú naplóval fejezendők be. Az e-naplóval egyidejűleg a felmérési napló, a teljesítésigazolás, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a további dokumentumok is elektronikusan vezetendők. Az elektronikus építési napló vezetésének részletes szabályai a Kivitelezési Kódex 24/A. §, 24/B. §, 25. §, 26. §, 27. § és 27/A. § és 27/B. alatt találhatók. 2.8.1 Az építési naplóval kapcsolatos általános előírások Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó kivitelezésnél kötelező a vezetése. Az építési napló a kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásokban felhasználható dokumentum, amely időrendben tartalmazza az építés-kivitelezés adatait, eseményeit, elszámolásra vonatkozó bejegyzéseket, elsősorban az eltakart munkák átvételét, a teljesítésben felmerült akadályokat stb. A résztvevők a naplón keresztül tájékoztatják egymást. Elektronikus adathordozón a napló részét képezi a fedezetkezelő által internetes alapon működtetett alvállalkozói nyilvántartás. A naplót a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszakai vezetője vezeti, és a műszaki ellenőr korábban legalább 10 naponként köteles volt azt ellenőrizni. Az e-napló vezetésénél folyamatos ellenőrzés szerepel. Egymás bejegyzésére ellenjegyzéssel, vagy észrevétellel reagálnak. A műszaki ellenőr a naplóban a kivitelezőnek utasítást adhat. A naplót a munkahelyen kell tartani, és lezárása után 10 évig meg kell őrizni. 2.8.2 Az építési napló vezetésének szabályai A Kivitelezési Kódex 2. melléklete részletesen ismerteti a formát és a tartalmat. A tartalom a korábbi papíralapú naplóvezetéshez képest nem változott lényegesen, beleértve a naplóba bejegyzési, ill. betekintési joggal rendelkezőket. A naplót magyar nyelven kell vezetni. A fővállalkozó átveheti az alvállalkozó naplójának vezetését. A naplóba bejegyzést tehet: építtető, beruházáslebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői művezető, kivitelező vállalkozó, felelős műszaki vezető, építésfelügyeleti és más hatóság, biztonsági koordinátor. A naplóba betekinthet: építésügyi hatóság, munkavédelmi és munkaügyi hatóság, NAV, építtetői fedezetkezelő. Az e-napló esetén a fővállalkozói, illetve alvállalkozói szerződéses összegeket csak a szerződő partnerek, a fedezetkezelő és a NAV jogosult megtekinteni. Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosítható jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan sorszámozott naplórészekből áll. Továbbá (jegyzékkel) mellékletei vannak: hatósági engedély és záradékolt engedélyezési terv, ellenőrző 19



hatóságok által készített okiratok, a felelős műszaki vezető nyilatkozata, felmérési és egyéb naplók, átadott tervek, megfelelőség igazolások nyilvántartása, kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, rajzok, okiratok stb., alvállalkozó kivitelező által megbízott további (sub) alvállalkozók adatai. A naplót folyamatosan számozott kötetekkel, nyomon követhetően naprakészen kell vezetni, utólagos bejegyzés lehetősége nélkül. A naplórész napi jelentésből – időjárás, gép-, létszámadatok (beleértve az elvégzett munkát is) és eseti bejegyzésekből (munkaterületátadás, kitűzések, kötelező bejelentések közlése, elszámolási ügyek, eltakart munkák bejelentése és ellenőrzése, kifogások a tervekkel, költségvetéssel, de a munkával stb. minőséggel is kapcsolatban, tervek átvétele, vizsgálatok, megfelelőség igazolások átadása, a napló megnyitása és bezárása). Az alvállalkozónál vezetett nyilvántartási rész tartalmazza: az alvállalkozó megnevezése és adatai, a tevékenység rövid megnevezése, kezdés és befejezés időpontja, a fizetési határidő, alvállalkozói díj összege, ha fedezetkezelő működik közre. A nyilvántartás folyamatosan vezetendő. Az alvállalkozói nyilvántartás az építési napló nyilvántartási részében, a subalvállalkozók nyilvántartása a mellékletek között van. Ha fedezetkezelő működik közre, akkor az alvállalkozói nyilvántartás egy részét az alvállalkozó, másik részét a vállalkozó és a fedezetkezelő tölti ki. Alvállalkozó által kitöltendő adatok: A fentieken túlmenően a díj összege, az ellenérték kiegyenlítésének az igazolása. Vállalkozó által kitöltendő további adatok: A kiállított teljesítésigazolásban megjelölt ellenérték. Építtetői fedezetkezelő általi megjelenítés: A visszatartási kötelezettség teljesítése, értesítés, ha a fővállalkozó a kivitelezés felfüggesztésére, vagy a szerződés felmondására válik jogosulttá (az építtetői fedezet nem biztosítása esetén), értesítés, ha az előzőeket az építtető a fedezet biztosításával megszüntette. 2.8.3 Eseti naplóbejegyzésekre példák közlekedési építmények kivitelezése során Útépítés: Terep, geodéziai előfelvétele tényének és eredményének rögzítése. Termőföld leszedés (vastagsággal együtt). Altalaj tömörítés ténye, eredményei. Bevágásoknál a kiemelés után a tényleges talajrétegződés és talajvíz, ill. rétegvíz viszonyok rögzítése. Próbatömörítések megtörténte, eredményei. Földmunka megfelelőségigazoláshoz szükséges mérési eredményeinek rögzitése (tükör, talajjavító, fagyvédő réteg stb.). Burkolatalapok, burkolati rétegek építésének rögzítése, mérések, mintavételek, eredmények, különös tekintettel, hogy eltakart munkákról van szó. Általában építtetői jóváhagyásra, elfogadásra tartozó minőségi ügyek. Általában minden mérés, vizsgálat előzetes bejelentése. Általában minden eltakarásra kerülő munka bejelentése kellő időben. Eltakarási engedélyek, vagy azok megtagadása, kiegészítő vizsgálatok elrendelése, az eltakarás feltételhez kötése. Közművezetékek nyomáspróbáinak, víztartási próbáinak, egyéb vizsgálatainak geodéziai bemérésének bejelentése, eredményei. Ideiglenes forgalomterelések, lezárások bejelentése. 20



Közmű üzemeltetési szüneteltetések, provizóriumok, kiváltott közművek üzembehelyezése, stb. rögzítése. Útkorszerűsítéseknél, megerősítéseknél a meglévő, megmaradó pályaszerkezet feltárása, mérési eredményeinek rögzítése. Városi útfelújításoknál közművek visszatöltésének, helyreállításának dokumentumai. Ugyancsak városi útfelújításoknál a kopóréteg építése előtt az aknafedlapok, szerelvények átvételének rögzítése a közműszolgáltatókkal. Hídépítés Próbacölöpözések, verőszondázások megtörténte, eredményei. Cölöpverés, cölöpfúrás eredményei, esetleg akadályok. Szekrénysüllyesztések előrehaladása, akadályok. Síkalapozásnál az alapozási sík geometriai és főleg geotechnikai megfelelőségének rögzítése. Út, vasút, vízfolyás melletti közművek feltárása, átépítésük szükségessége. Minden beton, vasbeton szerkezet zsaluzásának és vasszerelésének átvétele a betonozás előtt. Betonkeverékekkel és betonozással kapcsolatos észrevételek. Betonacélok vizsgálati eredményei. Előregyártott vasbetonszerkezetek esetleges gyári átvétele. Acélszerkezetek gyári átvétele. Acélszerzetek helyszíni hegesztései, kiegészítő korrózióvédelem. Háttöltés készítése, vizelvezetése (mindig kritikus szerkezet). Hídszigetelés alapjául szolgáló felületek megfelelősége, kellősítése, szigetelő anyagok minőségi bizonylatai. Hídon átvitt burkolat szerkezet különleges építési problémái. Hídkorszerűsítéseknél a meglévő szerkezet feltárása, vizsgálatai. Szükséges forgalomterelések, lezárások. Vasút feletti hidaknál vágányzárak, felső vezeték feszültségmentesítések és feszültség alá helyezés rögzítése. Vízfolyásokat áthidaló hidaknál az építési vízszinthez képest a tényleges vízállás folyamatos rögzítése, árvízhullámok adatai, ártérre felvonulás és kimenekülés. Vasútépítés Az előző eseti bejegyzések döntő többsége érvényes a vasútépítésre is. Eltérő, illetve további bejegyzés típusok lehetnek szükségesek még: A vasútüzemmel kapcsolatban (vágányzárak, szigorú vasútbiztonsági előírások stb.), a speciális vasúti felépítményekre vonatkozóan (pl. rendkívüli pontosságú geodéziai kitűzések és ellenőrzések, anyagvizsgálatok és hegesztési vizsgálatok) adatok rögzítése. A vasúti hídépítés eltérő statikai méretezési előírásai miatti bejegyzések. A villamos felsővezeték, biztosító berendezések, vasúti hírközlés építés alatti megóvása, működésének biztosítása miatti bejegyzések. 2.8.4 A felmérési napló A rendelet 3. melléklete szerinti formában és tartalommal (de fokozatos áttéréssel az elektronikus formára) vezetendő. Ha a felmérés az elvégzett munkák elszámolási alapja (és nem az idomterv, egyszerű felmérés az építési naplóban, vagy szintezés, tömegszámítás). A felmérési naplóban hivatkozni kell a költségvetési tételre, méretkimutatásra, naplóbejegyzésre, vázrajzok, méretes idomtervek, részletszámítások szükségesek.

21



Folyamatosan kell vezetni építményenként, szerkezeti elemenként csoportosítva. A felelős műszaki vezető és a műszaki ellenőr aláírásával (észrevételével, javítással) látja el. 2.9 Az építési kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése Időközben az erre vonatkozó előírásokat a 191/2009. Korm. rendeletből törölték, de az Étv. még tartalmazza ezeket. 2.10 Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezése 2.10.1 Teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétel Fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező, valamint az építtető és a fővállalkozó között teljesítésigazolásra kerül sor, ha a fővállalkozó, illetve az alvállalkozó az építésiszerelési munkát maradéktalanul elvégezte és azt (készre) jelenti. A fővállalkozó és alvállalkozó felelős műszaki vezetője közös helyszíni bejárást tart. Az ennek során rögzített hiányok pótlását követően az alvállalkozó átadja az elvégzett tevékenységeket tartalmazó teljesítési összesítőt. A vállalkozó felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állit ki az elvégzett munka mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és javaslatot tesz az alvállalkozói számla kiállításának tartalmára. A vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizeti az alvállalkozónak. Az alvállalkozó átad minden olyan dokumentumot, amely a vállalkozó és a fővállalkozó közötti teljesítésigazoláshoz szükséges. A teljesítésigazolás „0” értékű, ha azt a műszaki ellenőr, vagy az építtető, vagy a fővállalkozó felelős műszaki vezetője max. 15 napon belül nem küldi meg. Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően műszaki átadás-átvételt kell lefolytatni. (Bevezetés alatt áll az elektronikus műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv.) Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező között a szerződés szerinti építésszerelési munka (vagy a technológiai szerelés) maradéktalanul megvalósult-e (kivitelezési dokumentáció, jogszabályok, előirt műszaki követelmények stb. szerint). A fővállalkozó által megjelölt időpontban, de az építtető által összehívott átadás-átvételi eljáráson az építtető által megbízott műszaki ellenőr köteles megvizsgálni az elkészült munkát, hogy a szerződés szerint teljesült-e. Az eljárásról jegyzőkönyv készül (napló melléklet is). A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen: a) az eljárás kezdésének és befejezésének időpontját, résztvevők adatait, b) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, c) az építtető észrevételeit, d) e-f) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, ezek megnevezésének jegyzékét (lehet külön melléklet is), az ezekre eső költségvetési összeget (beárazás) g) előirt nyilatkozatok (elsősorban a kivitelező, ill. a fővállalkozó nyilatkozata a rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozóan), h) i) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, és hogy igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, j) a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.

22



Célszerű még: a fővállalkozó kifejezett vállaló, aláirt nyilatkozata a hiányok pótlására (határidővel, felelősökkel). Általában szükséges még az építmény adatainak, engedélyeinek, résztvevőknek stb. a felsorolása a teljes, önálló dokumentum érdekében. A fővállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja az elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az építési műszaki ellenőrnek. A műszaki ellenőr az ellenőrzést követően teljesítésigazolást, vagy csak műszaki igazolást állít ki az elvégzett munkáról, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ennek alapján javaslatot tesz a fővállalkozói számla kiállításának tartalmára. Az építtető a teljesítésigazolás alapján – a munkaterület átadásáig, de legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig – kiállított számla ellenértékét kifizeti a fővállalkozónak, de a kifizetés nem történhet a számla kézhezvételétől számított 30 napon túl. Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a (fő)vállalkozó kivitelező köteles a számlája benyújtásának időpontjáig a teljesítésben megjelenő alvállalkozó kivitelező teljesítésének pénzügyi elszámolását (kifizetését) elvégezni. 2013. 10. 01-től az általános épületeknél a teljesítésigazolás és a műszaki átadás-átvételi eljárás is elektronikus uton történik, a korábban leirt nagy összefüggő internetes rendszerben. A műszaki átadás-átvételi eljárás során igen fontos a teljesítménynyilatkozatok átadása a kivitelező részéről. 2.10.2. Munkaterület átadás (visszaadás) és használatbavételi engedély megkérése A műszaki átadás-átvétel, a hiánypótlás (a fedezetkezelői elszámolás) és a műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a szerződés teljesítéseként – a kivitelező az építtetőnek átadja a munkaterületet. Ezzel egyidejűleg átadja az építés-bontási hulladék nyilvántartó lapot (a rendelet 5.sz. melléklete), a megvalósulási dokumentációt, a kezelési-karbantartási útmutatót (az energetikai tanúsítványt), továbbá a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges, a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazoló nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat (tervező, alvállalkozók, beszállítók kötelesek ebben közreműködni!). A birtokbaadás során a fővállalkozó átadja még a fentieken túl az építtetőnek: a) a főbb mozgatható szerkezetek kezelési, használati utasítását, b) az üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, c) d) e) nyomáspróba és egyéb mérési jegyzőkönyveket, villamos berendezések felülvizsgálatát, minősítő iratokat, működési próbák jegyzőkönyveit, f) g) jótállási jegyeket, mérőórák hitelesítését. h) az építmény használatával összefüggő biztonsági és egészségvédelmi tervet. Természetesen a fenti dokumentumok átvizsgálása, pótoltatása a műszaki ellenőr részéről már a műszaki átadás-átvétel előtt és alatt megkezdődik, kiegészítések, pótlások, másolások történnek, ugyanis ezek rendkívül terjedelmes dokumentációt képeznek, nyilván a munkaterület átadáskor már csak ezek átvételének a dokumentálására van lehetőség. A rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válás után az építtető használatbavételi engedélyt vagy tudomásulvételt kér. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt kiadja. 2.10.3 A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervizkönyv A Kivitelezési Kódex előírja az építtető, üzemeltető részére az átvett építmény jókarbantartási kötelezettségét. 23



Szervizkönyvet kell vezetni a korábban a tervellenőrzés hatálya alá tartozó építményeknél (tömegtartózkodásra, katasztrófa kockázatú, honvédelmi és nemzetgazdaságilag kiemelt), egyéb esetekben is, pl. társasházaknál is célszerű lenne (tulajdonos dönt). A szervizkönyv igazolja: a) a rendeltetésszerű és biztonságos használatra, b) a tűzbiztonsági, egészség és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj- és rezgésvédelem, az energiatakarékosság és hővédelem és az élet- és katasztrófavédelem követelményeinek teljesülése érdekében végzett munkákra és c) az építmény állapotára vonatkozó tényeket, szakértői véleményeket. Az építmény tulajdonosa a szervizkönyvet a használatbavételkor nyitja meg (az energetikai tanúsítvány is melléklete). Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni és a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot folyamatosan biztosítani. Időnként (20 évente) az állékonyságra vonatkozóan felülvizsgálatot kell elvégezni. Ennek eredményeként az időközben elvégzett, a tartószerkezetet érintő munkák a szervizkönyv részét képezik. 2.11 A vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentése és a kivitelezők nyilvántartása, ellenőrzése Az Étv. 39. § (3) bekezdésének a lényege: Aki vállalkozói kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A névjegyzék tartalmazza a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult természetes személy adatait is. Jogosultság nélkül csak saját célra lehet kivitelezést végezni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a névjegyzéket és ellenőrzi a tevékenység folytatására való jogosultságot. A bejelentésnek – a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó általános adatokon túlmenően – tartalmaznia kell: a kivitelező adatait (tevékenységi kör, telephely, szakmunkásait, tagsági vagy alkalmazotti viszonyban álló felelős műszaki vezetőit és az ezekhez tartozó tevékenységeket). A telephely akkor alkalmas, ha a cégnyilvántartásba bejegyezték, ha tartós, önálló üzemi letelepedéssel járó hely, amely a tevékenységhez kapcsolódó munkafázisok végzését biztosítja, az eszközök tárolására és előkészítésére megfelelő. A MKIK a nyilvántartással egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki. A nyilvántartás tartalmazza: a bejelentési adatokat, a nyilvántartási számot és hatályának időtartamát, beérkezett panaszokat és kivizsgálásukat, ellenőrzések eredményét, stb. A névjegyzék tartalmazza az eltiltott vállalkozókat is. A nyilvántartás adatai nyilvánosak. Az MKIK megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását és törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha az előírt feltételeket nem teljesíti, vagy valamely hatóság kezdeményezi a törlést. Törlik a névjegyzékből a kivitelezőt, ha kéri, vagy ha megszűnik.

24



Új fogalom a nyilvántartással kapcsolatos megrendelői alkalmassági minősítés a vállalkozó kivitelezőkkel kapcsolatban (tulajdonképpen referencia szolgáltatása). További új fogalom a bírósági értesítéssel és nemfizetéssel kapcsolatos eljárás, vagyis a nemfizető kivitelező (bizonyos határidők utáni nemteljesítés után) törölhető az MKIK nyilvántartásából! Az eljárás hasonló a tervezők egymás közötti nemfizetése esetén a Kamarák által lebonyolított eljáráshoz (l. A) fejezetet). A cél a lánctartozás visszaszorítása. 3. Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos igen fontosnak és aktuálisnak tartott előírások, fogalmak, követelmények 3.1 Fontosnak tartott előírások  A vállalkozó kivitelezőnek rendelkeznie kell az elvégzendő építőipari munka, vagy legalább az első rész-számla összegének megfelelő pénzügyi fedezettel (összecseng a Ptk.-val!).  Az alvállalkozó teljesítésének igazolása és számlájának kifizetése megelőzi a fővállalkozóét, ő csak ezek teljesítése után jogosult a kifizetésre.  Az építőipari kivitelezési tevékenység csak megfelelő szakirányú jogosultsággal rendelkező, személyesen közreműködő, a vállalkozóval tagsági vagy munkavállalói, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, közvetlen utasítási joggal rendelkező felelős műszaki vezetővel folytatható.  Az építésügyi hatósági engedély, a záradékolt engedélyezési terv, a kivitelezési tervdokumentáció a munkahelyen rendelkezésre kell hogy álljon, az építési naplót meg kell nyitni.  A tevékenységi körnek a cégbejegyzésben szerepelnie kell és érvényes kamarai (MKIK) nyilvántartási bejegyzés szükséges, amely tartalmazza a vállalt tevékenységet.  Alkalmas telephely, megfelelő szakmunkás gárda és géppark szükséges, a vállalkozónak a kiviteli tevékenységben (legalább egy részében) közvetlenül részt kell vennie. 3.2 Néhány alapvetőnek tartott és mindig aktuális fogalom, követelmény  A résztvevők kötelesek együttműködni (Ptk. előírás is).  A vállalkozási és így a kivitelezési szerződés alapján elkészült építménynek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasnak kell lennie.  Az építmény minőségének biztosításánál az eltakart munkák átvételének döntő szerepe van.  A műszaki ellenőr ellenőriz és elősegíti a sikeres megvalósítást.

25



C) FEJEZET

Közlekedési jogszabályok: közlekedési törvények, hatósági engedélyezés, közutak igazgatása és üzemeltetése.


2014. július



C) KÖZLEKEDÉSI JOGSZABÁLYOK Közlekedési törvények, hatósági engedélyezés, közutak igazgatása és üzemeltetése TARTALOMJEGYZÉK I. KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS I.1

Közlekedési törvények néhány alapvető gondolata

A közlekedési jogszabályokról általánosságban 1. Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt. – Úttörvény) és a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT. rendelet (hatályos: 2014. 05. 01.) 2. A 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (hatályos: 2014. 03. 15 – 2014. 12. 31.) 3. A 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről (hatályos: 2014. 06. 06.) 4. Az 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről (hatályos: 2014. 07. 01.-2014.12.31.) I.2

A közlekedési engedélyezési kérdésekről

5. A 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról (hatályos: 2014. 05. 04.) 6. A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.) 7. 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének forgalombahelyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2014. 01. 19.) II.

KÖZUTAK IGAZGATÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

8. A 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról (hatályos: 2013. 11. 09.) 9. A 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról (hatályos: 2013. 11. 01.) 10. A 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01.) 11. A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről (hatályos: 1990. 12. 31.) 12. A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közuti jelzések elhelyezéséről (hatályos: 2014. 03. 15.)

Megjegyzés:  A szövegben a jogszabályok után zárójelben irt „hatályos ...-tól” azt jelenti, hogy a legutolsó módosítással egységes szerkezetben kiadott jogszabály milyen időponttól érvényes. Ahol két időpont szerepel, ott a második időpont a következő változást jelzi előre.  A jogszabályok aktualizálásának határnapja: 2014. 07. 01.

2


I.


KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS

I.1 A KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS NÉHÁNY ALAPVETŐ GONDOLAT A közlekedési jogszabályokról általánosságban A közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok is követik az általános jogszabályi hierarchiát: törvény, kormányrendelet, több miniszter rendelete, miniszteri rendelet, főosztályi utasítások (esetenként miniszteri „kísérő rendelettel” kötelezővé téve), műszaki szabályzatok és műszaki előírások stb. A közlekedési törvények közös szellemét, hasonló szerkezetét a következő néhány gondolat mutatja:  A közlekedés szabadsága az ember ősi megismerési, vándorlási (később árucsere – kereskedelmi) ösztönének a kielégítését célozza (l. a tengerek, a tengeri közlekedés szabadságát).  A közlekedésben bárki részt vehet, ha a szabályokat betartja.  A közlekedés összetevő elemei: pálya és tartozékai (a legszélesebb megfogalmazásban), jármű, a járművet vezető vagy azon utazó ember és mindez itthon és külföldön.  A közlekedés közügy, szabályozása, fejlesztése közösségi feladat (állami vagy önkormányzati).  A közösségi (tömeg) közlekedés állami pénzügyi támogatása a fenntarthatóság érdekében nélkülözhetetlen.  Hasonlóképpen állami feladat a járművezetők oktatása, vizsgáztatása, regisztrálása, továbbképzése, úgyszintén a járművek vizsgálata, vizsgáztatása, nyilvántartása, ellenőrzése, jellel való ellátása.  A közlekedés igen veszélyes üzem (nagy tömegek, nagy sebességek), ezért baleseteknél jelentős anyagi és személyi kár keletkezhet, ezért a biztonság állandó növelése szükséges. Ehhez a gondolathoz tartozik még a járművek (esetenként a pályák egy részének) kötelező felelősségbiztosítása is.  Végezetül, miután a közlekedési alágazatok országhatárokon átnyúló tevékenységet folytatnak, a fentiek értelemszerűen kiterjesztett értelmezést nyernek, van „magyar jármű, járművezető külföldön” és „külföldi jármű, járművezető Magyarországon” problémakör. Ebből értelemszerűen következik, hogy a közlekedéssel kapcsolatban folyamatosan nemzetközi egyezmények szükségesek.  A közlekedési szabályok, engedélyezési és kezelési kérdések alsóbbrendű jogszabályokban vannak. A vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése (számozás a tartalomjegyzék szerint) 1. Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt. – Úttörvény) és a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (hatályos: 2014. 05. 01.) Az elmúlt évek főbb módosításai: díjszedés, díjfizetés, pótdíj és bírságfizetés, díjbehajtás, forrásokat és bevételeket kezelő költségvetési szerv feladatai, NIF Zrt. szerepe, vagyonkezelési kérdések, engedélyezések, objektív felelősség, járművekkel kapcsolatos változások, külföldi rendszámú gépkocsikkal kapcsolatos kérdések, önkormányzati területen parkolás rendje, árutovábbítás és autóbuszos személyszállítás, valamint taxizás továbbszabályozása, ellenőrzési, engedélyezési kérdések, bírságnyílvántartások. Módosítások és bővítések kerültek be a parkolással, annak díjfizetésével kapcsolatban. 3



Módosultak a díjfizetési és birság szabályok (üzembentartó a felelős). Bekerült a törvénybe a Távlati Terv és a Fejlesztési Program. A vagyonkezelési kérdéseket pontosították. Bekerültek a törvénybe a km-arányos útdíjfizetési elektronikus rendszer kiépítésével kapcsolatos előírások. Ezen előírások részletezése az un. ED törvényben került meghatározásra 2013 májusában, ezzel, mint kapcsolódó törvénnyel külön részben foglalkozunk. Szigorodtak az útmenti táblaelhelyezési előírások (bírságolás). Gépkocsivezetés oktatásához hatósági engedély szükséges. A közúti ellenőrzést erősítik. A közúti ellenőrök a kötelező felelősségbiztosítás meglétét is ellenőrizhetik. Útdíj fizetés szigorúbb ellenőrzése, ezzel kapcsolatban közigazgatási határozatot adnak ki. Az állam jogosult 2013. évtől az útcsatlakozásért egyes esetekben díjat kérni. 1.1 A törvény célja, hatálya, alapvető jogok és kötelezettségek A törvény célja: a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával elősegíti a közúti személyés áruszállítási szükségletek kielégítését, a korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését. A törvény hatálya kiterjed:  Magyarország területén a közlekedésben résztvevőkre, a járművekre, az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, és a közutakon, valamint az állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő közforgalom elől el nem zárt területeken a várakozás rendjének biztosítására.  Külföldön a magyar járművekre, figyelemmel a nemzetközi egyezményekre is.  Magyarország területén a külföldi járművekre, figyelemmel a nemzetközi egyezményekre is.  Az utakra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az út műtárgyaira és tartozékaira, továbbá a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is. A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei: A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni. A közút kezelője a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről. Aki a közlekedésben részt vesz köteles:  A forgalomra (jelzések és forgalomirányítás) és a közutak környezetére vonatkozó rendelkezéseket megtartani,  Úgy közlekedni, hogy a biztonságot ne veszélyeztesse, másokat ne akadályozzon. A járművek vezetéséhez vizsgához kötött járművezetői engedély szükséges. Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Járművel az úttest menetirány szerinti jobboldalán (jobbra tartva) kell haladni. Az irányváltást előre kell jelezni, és az irányt nem változtatónak elsőbbséget kell adni. Útkeresztezésben – más rendelkezés hiányában – a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége. A törvény felhatalmazása és alapelvei alapján a Közlekedési- és Belügyminisztérium az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelettel szabályozta a közúti közlekedést (KRESZ). A KRESZ legutolsó módosítása 2014. 03. 15-től hatályos. A közutat, a közlekedési jelzéseket megrongálni, beszennyezni nem szabad. 4



A közúti balesettel érintett járművek vezetői kötelesek – ha nincs rendőri intézkedés – egymás számára név, lakcím, rendszám és felelősségbiztosításukat kezelő biztosítójuk adatait megadni. 1.2 A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok A főbb állami és önkormányzati feladatok: A közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, szervezeti és működési feltételeinek meghatározása. Főbb állami feladatok: Hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatok, járművek, járművezetők vizsgáztatása. A közúti közlekedés biztonságát növelő nevelés, felvilágosítás, propaganda. Önkormányzati feladatok: A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló és a forgalom elől el nem zárt magánutakon a várakozás biztosítása. A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint egyéb költségvetési szervek látják el. A közúti közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik. Koncesszióba adás: Az állam a tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, és műtárgyaik működtetésére koncessziós pályázatot hirdethet. Hasonlóképpen az önkormányzat képviselőtestülete a törzsvagyonába tartozó közutak működtetésére szintén koncessziós pályázatot hirdethet. A törvény tartalmazza a koncessziós pályázat és működtetés (díjszedéssel) legfontosabb feltételeit. A közúti közlekedés fejlesztése: A közúti közlekedést a szállítási szükségletek alapján a nemzetgazdasági, terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban, egyéb közlekedési alágazatokkal összhangban kell fejleszteni (hálózat alkotása). Az utakat is összefüggő rendszerben kell fejleszteni. A közutak hálózatának tervezése során a társadalmi költséget, a biztonságot, a környezetvédelmet, a gazdaságélénkítést, a felzárkóztatást, stb. kell figyelembe venni. Az országos közúthálózat fejlesztését a területfejlesztési tervekkel egyeztetni kell. A közúthálózat távlati szerkezetét a Nagytávú Terv határozza meg (15-30 éves távlattal). A közeljövő konkrét feladatait a Fejlesztési Program határozza meg. A közúti forgalom szervezése: Az utak forgalmi rendjét félreérthetetlenül kell kialakítani, a legkevesebb jelzőtáblával, megfelelő tájékoztató jelzésekkel. Tilos a közút környékén zavaró, összetéveszthető, a biztonságot veszélyeztető jelzést, tárgyat elhelyezni. Különös figyelem fordítandó a gyalogos átkelőhelyekre, csomópontokra, vasúti átjárókra, a gyalogos és kerékpár forgalomra és belterületen a közösségiközlekedés zavartalanságára. A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közútkezelő (közúton folyó munka), a rendőrség, honvédség, tűzoltóság jogosult. Egyes járművek közlekedését közútkezelői hozzájáruláshoz és díj fizetéséhez lehet kötni.

5



A közúti közlekedés résztvevőinek oktatása, szakképzése: Nevelés, oktatás, felvilágosító- és propagandamunka, szakemberképzés, járművezetők tanfolyami képzése és továbbképzése, utánképzés stb., illetve ezek ellenőrzése. 1.3 A járművek A járművek üzemeltetését kormányrendelet szabályozza (szolgáltatást és nem szolgáltatást végző járművek). A szabályok megsértői bírságot fizetnek (pl. menetíró-tachográf nem megfelelő működtetése). Az üzemeltetés műszaki feltételei: jármű vizsgálat utáni forgalomba helyezése (jelzés és engedély kiadásával), nyilvántartásba vétel. Az üzembentartó felelős azért, hogy a jármű megfelel a műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek és rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. A megfelelőséget a hatóság időszakos vizsgálatokkal ellenőrzi. 2008. évtől az üzembentartó felelősségi köre nőtt (objektív felelősség). A közforgalmú személyszállításra az üzembentartót szerződéskötési kötelezettség terheli. 1.4 Az utak építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása Utak építése: Az országos közutak építtetője – a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építési feladatainak ellátásáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.). Lehet az út kezelője is építtető a vele megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési munkák vonatkozásában. Az építtető – az általános építményekhez hasonlóan – a beruházás előkészítéseképpen elkészíti a tanulmányokat, terveket, saját nevére megszerzi az engedélyt, elvégzi a terület előkészítését (megszerzés, régészeti feltárás, esetleg közműkiváltás), és lefolytatja a közbeszerzési eljárást, majd szerződést köt a megvalósításra. Gondoskodik a műszaki ellenőrzésről és lebonyolítja a műszaki átadás-átvételi eljárást. A NIF Zrt. az elkészült utak forgalomba helyezése után a felhasznált forrásokkal elszámol, és a földterületet a rajta létesített létesítményekkel együtt átadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, aki azt átadja a kijelölt vagyonkezelőnek, vagyonkezelési szerződés keretében, ingatlan nyilvántartási bejegyzés mellett. Utat létesíteni, korszerűsíteni (együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni, elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. A közforgalom elől elzárt magánutat megnyitni, vagy az el nem zártat a közforgalom elől elzárni szintén a hatóság engedélyével szabad. Járdák és gyalogutak engedélyezése a járási hivatalok, Budapesten az V. ker. Hivatal hatáskörébe tartozik. A fővárosi kerületek tulajdonában lévő közutak engedélyezése az V. ker. Hivatalhoz tartozik. A főváros tulajdonában lévő közutak engedélyezési ügyei a közlekedési hatósághoz tartoznak. A gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére eltérő szabályok állapíthatók meg. Az utak engedélyezéséről, igazgatásáról és kezeléséről külön miniszteri rendeletek intézkednek (lásd a II. Fejezetet). A közút építése érdekében 5-10 évre építési tilalmat kell (lehet) elrendelni.

6



Az úthálózat összetétele: Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak. A közutak országos közutak (kb. 31 700 km) és helyi közutak lehetnek. Az országos közutak állami, a helyi közutak önkormányzati tulajdonban vannak. A teljes úthálózat, a forgalom előtt megnyitott magánutakkal együtt kb. 150 000 km. A közút kezelői lehetnek:  A koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a koncessziós társaság.  Egyéb országos közút vonatkozásában a miniszter által alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100 %-os részesedéssel rendelkezik.  Egyéb helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy az általa alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100 %-os részesedéssel rendelkezik.  Magánutak tekintetében a terület tulajdonosa. Útcsatlakozáshoz a közút kezelőjének, országos közút esetén a vagyonkezelőnek is a hozzájárulása szükséges. Az útcsatlakozáshoz feltételek szabhatók és 2013-tól az országos közúthoz kereskedelmi létesítmény céljából történő útcsatlakozásért díj kérhető. A közút kezelője az út használatáért egyes esetekben külön jogszabályok alapján használati díjat szedhet. Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza, és – az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott – szolgáltatási színvonal megtartását ellenőrzi. Feladata továbbá a díjpolitika kialakítása is. A külön jogszabály szerinti országos közutak (elsősorban autópályák és autóutak) meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az autópályák, autóutak és egyes országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért (3,5 t-nál nagyobb tehergépkocsik) a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni (l. az ED törvényt), technikai eszközzel készített és továbbított felvétel alapján. A használati díjból származó bevétel elsősorban a használati díj és az útdíj beszedésének előkészítésére, a rendszer kiépítésére, működtetésére fordítandó. Másodsorban az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, valamint a NIF Zrt. működési költségeinek kiegészítésére kell felhasználni. A használati díjat a KKK megbízásából az ÁAK Zrt. szedi (szedte) be. A megtett úttal arányos útdíj fizetésével kapcsolatos elektronikus díjfizető és ellenőrző rendszer építtetője az Állami Autópályakezelő Zrt. volt. A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, környezete esztétikus és kulturált legyen, kialakítja a forgalmi rendet. A közút kezelője a megrongálódásokat haladéktalanul köteles kijavítani, gondoskodik a tisztántartásról, a hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről, és nyilvántartásokat vezet (lásd II. Fejezetet).

7



1.5 A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata A közút felbontásához, alatta-felette építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges (feltételeket szabhat). Az igénybevételért díjat kell fizetni. Kezelői hozzájárulás nélkül rendkívüli esetben (üzemzavar) lehet igénybe venni a közutat. Út területén, alatta, felette elhelyezett építmény, valamint az útcsatlakozás fenntartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. A közút melletti ingatlan használata: A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen az úttól 50 m-re, autópályától, autóúttól és főúttól 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez. Fa ültetéséhez 10 méteren belül szükséges a hozzájárulása. Belterületen bármilyen építmény építéséhez, bővítéséhez szintén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Az előírásokat megszegőket birsággal lehet sújtani. A közút kezelője a közút melletti ingatlanon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet helyezhet el. 1.6 Egyebek Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezéséről a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (hatályos: 2014. 01. 19.) szól (l. a I.2 Fejezetet). 1.7 Csatlakozó törvény A már kb. 1 évet késett elektronikus útdíj fizetés bevezetését a 2013. évi LXVII. törvény az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjszedésről – ED törvény (hatálybalépett eredetileg 2013. V. 28-án, jelenleg hatályos 2014. 02. 25.) alapozta meg. A törvény – a végrehajtást tartalmazó kormányrendelet szerint – kb. 6700 km útra vonatkozik, ezek kb. 2000 db elemi útszakaszt tartalmaznak (ezt a közeljövőben mintegy 2300 db-ra növelik). A fenti díjfizetési mód egyelőre a 3,5 t-nál nagyobb tehergépkocsikra terjed ki. Az útdíj megállapítása gk. kategóriák, környezetvédelmi besorolások figyelembevételével, az igénybe veendő elemi útszakaszok szerint történik. A díjfizetés bevallás alapján, fedélzeti eszköz segítségével történik. Értelmező rendelkezések: Útdíjszedő: a díj kivetésére és az útdíjszolgáltatón keresztül beszedésére jogosult, kijelölt szervezet. Úthasználó: az úthasználat során gépjárművet vezető személy. Útdíjszolgáltató: Magyarország területén az úthasználók számára hozzáférést tesz lehetővé az UD díjfizető rendszerhez. Az elektronikus útdíjfizető rendszert a KKK megbízásából az ÁAK Zrt. működtette és szedte az útdíjat. Időközben ez a feladat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt..-hez került. Az útdíj fizethető viszonylati jeggyel, vagy bevallás alapján (jelenleg még kb. 50-50 %-os az arány). Az útdíjból származó bevétel ( korábban becsülve évi kb. 150 Mrd Ft) költségvetési bevétel. Az útdíj felhasználása (egyúttal sorrend is): a rendszer működtetése és fenntartása, a díjköteles úthálózat üzemeltetése és fenntartása, az egyéb országos közúthálózati elemek üzemeltetése és fenntartása, egyéb közúti állami feladatok, koncessziós szerződések rendelkezésre állási díja, útkapacitások bővítése. 8



2. A 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (hatályos: 2014. 03. 15 – 2014. 12. 31.) Az elmúlt évek főbb módosításai: NIF Zrt. szerepe a fejlesztésekben, megszűnt a Magyar Vasúti Hivatal, törölték az 1. és 2. sz. mellékletet (törzshálózat és mellékvonalak), új megnevezésű hálózatfajták, ezeket külön jogszabályban rögzítik, vasúti közlekedési szakértő, biztonsági kamerák elhelyezhetősége, munkajogi kérdések, személyszállítással kapcsolatos díj-, jegy-, bérletkérdések, bírsággal kapcsolatos kérdések. Friss változások: közlekedésszervező, fejlesztési közreműködő, GSM-R fejlesztő belépése, ez utóbbi feladatai beillesztése. További változások: a vagyonkezelési szerződés részletesebb szabályozása, engedélyek egy része csak 1 évre szól, díjazás ellenében hosszabbítható, néhány újabb meghatározás (pl. közmű). Csak megjegyzésként: a törvényt 8 év alatt 520 helyen módosították. 2.1. A törvény célja, hatálya, értelmező rendelkezések, állami feladatok, a vasúti közlekedés igazgatásának szervezete A törvény célja: A nemzeti közlekedéspolitikai elvek érvényesítése, a nemzetközi vasúti rendszerbe illeszkedés, vasúti közlekedés biztonságának növelése. A törvény hatálya: A Magyarországon található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedési tevékenységre, az ezekben közreműködő személyekre és szervezetekre, a magyar vasúti társaságok által külföldön végzett vasúti tevékenységre, a vasúti személyszállítási közszolgáltatásra, a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére, stb. terjed ki. Egyes §-k nem alkalmazandók a GySEV Zrt.-re. Néhány fontosabb értelmező rendelkezés:  Vasúti közlekedés: a vasúti pályához kötött közlekedési rendszer.  Kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti pályahálózat azon képessége, amely lehetővé teszi előírt teljesítményű vonatok biztonságos és zavartalan haladását.  Vasúti tevékenységek, szolgáltatások: a vasúti pályahálózatok működtetése (üzemeltetés és fenntartás, létesítés, felújítás, fejlesztés, megszüntetés, továbbá a 3. sz. mellékletben részletezett nyílt hozzáférési szolgáltatások), valamint a vállalkozó vasúti tevékenység (vasúti személyszállítás, vasúti árutovábbítás, más részére vontatás).  Közforgalmú vasúti szolgáltatás: a vállalkozó vasúti társaság részéről díj ellenében végzett személyszállítás és árufuvarozás, amit bárki igénybe vehet.  Különféle vasúti szervezetek: vasúti társaság (bármely szolgáltatás), pályavasúti társaság, vállalkozó vasúti társaság, integrált vasúti társaság, térségi közforgalmú vasúti társaság, stb. Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok.  Vasúti pályák: országos törzshálózati (transzeurópai áruszállítási, nemzetközi szerződéssel érintett, Budapest vonzáskörzeti és kiemelten fontos hálózat), regionális hálózat, amely az országos törzshálózathoz csatlakozik.  Helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás (pl. villamos).  Különféle pályahálózatok.  Vasúti jármű: vontató, vontatott, vagy önjáró.  Különleges vasút: magasvasút, felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), fogaskerekű, sikló, függővasút, sífelvonó.  Hálózat-hozzáférési díj: a 3. sz. mellékletben felsorolt szolgáltatások ellenében fizetendő díj (pl. kapacitás kérelem kezelése, pályahálózat rendelkezésre bocsátása, használatának biztosítása, vontatási energia nyújtása). 9



A Kormány feladata: a vasúti közlekedéspolitikai koncepció jóváhagyása, a vasúti közszolgáltatás fejlesztése, a nemzeti érdekek érvényesítése, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az országos és egyéb pályák meghatározása. A miniszter feladata: a vasúti közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése, az országos és regionális pályahálózat működtetése és fenntartása (e célból gazdasági társaságok alapítása), vasúti pályahálózat kapacitás elosztása, vasútbiztonsági szabályrendszer érvényesítése. Feladata továbbá a közszolgáltatást végző vasúti társasággal személyszállítási szerződés megkötése (menetrenddel), a bevétellel nem fedezett költségek megtérítése. A pályavasúti társaság meg nem térülő költségeinek megtérítése. A vasúti forgalom lebonyolításának alapvető szabályait a miniszter a vasúti közlekedés biztonságának és nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében az egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével rendeletben állapítja meg. A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete: a miniszter és a közlekedési igazgatási szervezet (NKH). A közlekedési igazgatási szervezeten belül van vasúti igazgatási szervezet és vasúti közlekedési hatóság. A vasúti közlekedési igazgatási szervezet a vasúti társaságoktól függetlenül működik. A vasúti közlekedés igazgatási szervezete az NKH, Központi Hivatal Vasúti Igazgatási Főosztálya. Az önkormányzatok feladata lehet a helyi vasúti közszolgáltatás fejlesztése, működtetése (közös működtetés is lehetséges). 2.2. A vasúti tevékenység végzésének feltételei, működési engedély, műszaki engedély Működési engedély: Szükséges a vasúti pályahálózat működtetéséhez, vasúti személyszállításhoz, árutovábbításhoz és a vontatási szolgáltatáshoz (ezekre külön-külön is lehet engedélyt szerezni). Feltételei: üzleti jóhírnév, pénzügyi teljesítőképesség, szakmai alkalmasság, baleseti károk megtérítésére alkalmasság. Az NKH a működési engedélyt 1 évre adja ki, de visszavonhatja. Műszaki engedély: Az NKH által adandó műszaki hatósági engedélyhez kötött vasúti pálya és tartozékai építése, létesítése, korszerűsítése, átalakítása, használatbavétele, fennmaradása és megszüntetése vonatkozásában, továbbá típus engedélyek kiadása és ezek időszakos vizsgálata, üzembehelyezési engedélyek. 2.3. Az országos közforgalmú személyszállítás, árutovábbítás és vontatás Az országos közforgalmú, fenti cím szerinti tevékenységet a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezheti, valamennyi nyílt hozzáférési pályahálózaton. 2.4. A vasúti pályahálózat működtetése Az országos vasúti törzshálózati pálya működtetését olyan gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. 2.5. A vasúti szolgáltatások Személyszállítási szolgáltatás: a vállalkozó vasúti társaság közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon, az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti. A közlekedési társaságok (autóbusz is) az összehangolás érdekében egyeztetni kötelesek. Áruszállítási szolgáltatás: jóváhagyott általános szerződéses feltételek alapján történik. Vontatási szolgáltatás: szintén általános szerződéses feltételek szerint történik.

10



2.6. Az állam és a vasúti társaságok közötti szerződések Vagyonkezelési szerződés: az országos és az állami tulajdonú egyéb vasúti pálya kezelésére köti a pályavasúti társasággal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Friss módositás: a vagyonkezelési szerződés megkötésének sokkal részletesebb meghatározása.) Működési szerződés: a nem fedezett költségekre, elsősorban a pályahálózat működtetésére kötik. Vasúti közszolgálati szerződés: a vasúti személyszállításra kötik (pályáztatás). 2.7. A vasúti közlekedés biztonsága A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vállalkozó vasúttársaság a vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózatokat kizárólag az NKH által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában lehet használni. A vasúti pályahálózat irányítását, működtetését pedig az NKH által kiadott vasútbiztonsági engedéllyel lehet végezni. 2.8. Egyéb kérdések A vasúti pálya tulajdonjoga: az országos törzshálózati vasúti pálya az állam kizárólagos tulajdona. A regionális és egyéb vasúti pályáknál az államnak többségi befolyással kell rendelkeznie. Idegen ingatlan használata: a szomszédos ingatlan tűrni köteles bizonyos tárgyak elhelyezését és ezek karbantartását. Felszín alatti vasút-létesítési jog: jogerős építési engedély birtokában a létesítő jogosult a nyomvonal által érintett ingatlan felszíne alatt felszín alatti vasúti pályát létesíteni és üzemeltetni (kártérítési felelősséggel). A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés, kapacitás elosztás: Vasúti Pályakapacitás- elosztó Szervezet (VPSz) feladata. A kapacitás foglaláshoz EKG szervezetek juthatnak hozzá, de kapacitásfoglalási keretszerződés szükséges. 2.9. A vasúti igazgatási szerv és a vasúti hatóság (NKH) feladatai Igazgatási jellegűek: működési engedélyek (1 évre szólnak, díj ellenében hosszabbíthatók), vasúti közlekedési piac felügyelete, nyílt hozzáférés és kapacitáselosztás felügyelete, jogviták eldöntése, stb. A működési engedélyekről vezetett nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül. Műszaki, biztonsági jellegűek: műszaki engedélyek, vasútbiztonsági tanúsítvány, vasútbiztonsági engedély, biztonsági vizsgáztatás, vasúti pályák és járművek felügyelete, ezek nyilvántartása, nemzetközi együttműködés, stb. A vasútbiztonsági engedély, illetve tanúsítvány 1 évig érvényes, díj ellenében hosszabbítható. 2.10. Kiegészítő megjegyzések A vasúti pályák és tartozékainak hatósági engedélyezésére vonatkozóan külön kormányrendelet van hatályban: 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet (hatályos: 2014.01.01.) a vasúti építmények építésügyi engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól. A 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet (hatályos: 2011. 05. 11.) a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 4. sz. melléklete az Országos Vasúti Szabályzat I. kötetét tartalmazza (kb. 100 oldal), fontos eljárási szabályokkal, meghatározásokkal. 11



Az OVSZ tartalomjegyzékéből idézünk: A. Általános rendelkezések B. A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere 1. Infrastruktúra 1.1 Vasúti pályák 1.2 Vasúti hidak 1.3 Vasút keresztezése és megközelítése 1.4 Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő- és egyéb kiszolgáló berendezések, építmények 2. Energiaellátás 2.1 Vasúti villamos felsővezeték 2.2 Térvilágítás 3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések 3.1 Vasúti jelző- és biztosítóberendezések 3.2 Vasúti távközlő berendezések 3.3 Vasúti informatika 4. Forgalmi szolgálat és üzemvitelirányítás 4.1 Forgalmi szolgálat 4.2 Rendkívüli események 5. Vasúti járművek 3. A 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről – Vkt. (hatályos: 2014. 06.06.) Az elmúlt évek módosításai: víziközlekedési szakértő fogalma, hajóvezetővel kapcsolatos előírások, veszélyes áruk szállítása, katasztrófavédelmi vonatkozások, bírság behajtása adóként, operatív információs rendszer, bírságolás, hajóparancsnok személyi megfelelőségének szigorítása, stb. 3.1 A törvény célja, hatálya, az állam feladata, az önkormányzatok feladatai, a hajózás igazgatása A törvény célja: a környezetkímélő és energiatakarékos víziközlekedés fejlődésének elősegítése, a hajózási tevékenységnek a nemzetközi közlekedési rendszerbe illesztése, a nemzetközi szerződések teljesítése, a víziközlekedés igazgatásának szabályozása, stb. A törvény hatálya: Magyarország területén folytatott hajózási tevékenységre, a mederben és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a víziutakra és a kikötőkre, a hajózásban résztvevő személyekre és gazdálkodó szervezetekre, továbbá a kedvtelési célú hajózásra és az abban résztvevő személyekre terjed ki. Részben kiterjed a törvény hatálya a külföldön történő magyar hajózási tevékenységre és az ország területén folytatott külföldi hajózási tevékenységre is. Az állam feladata: a víziközlekedési koncepciók jóváhagyása, hatósági feladatok (NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal), nemzetközi téren az érdekek és kötelezettségek érvényesítése, a hajózási rend meghatározása, a hajózási operatív információs rendszer kiépítése és működtetése, a kikötőkhöz szükséges közúti és vasúti összeköttetés létesítése és működtetése, az állami tulajdonú hajózható vizeken a vízút fenntartása, stb. Az önkormányzatok (Fővárosi is) feladatai: a helyi komp és révközlekedés működtetése, a kikötőkhöz parti területek kijelölése, megyei önkormányzat bevonásával. 12



A hajózás igazgatása: miniszter – egységes közlekedési igazgatási szervezet – vízügyi igazgatósági szervezet (víziút kitűzése). 3.2 Az úszólétesítmény Nyilvántartásba vétel: tengeri nagyhajó, belvízi nagyhajó, kishajó (tengeri is), komp, úszómunkagép, úszómű. Az állami hovatartozást a farrészen lévő lobogó jelzi. A hajózásra alkalmasságot a hatósági hajóokmány tanúsítja. Az alkalmas állapotban tartás az üzembentartó feladata. A hajó felelősségbiztosítása kötelező. Hajónapló vezetése kötelező. Úszólétesítményt csak megfelelő képesítéssel rendelkező egészséges és biztonságos munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet. A kiadott szolgálati könyvek közhiteles dokumentumok. 3.3 Hajózási tevékenység A hajózási hatóság által az úszólétesítményt üzemeltető részére engedély adható ki, szükség esetén a tevékenység korlátozható. Az engedélyek nyilvántartása közhitelesnek minősül. 3.4 Víziút, hajóút A hajózható vizeket vízi úttá minősíthetik, nemzetközi hajóutat nemzetközi szerződés alapján. A víziúton meghatározzák a hajóút jellemző méreteit (a legkisebb és legnagyobb hajózási vízszintet is.). A víziutakat ki kell tűzni (vízügyi hatóság), nyilvántartásukat a Hatóság (NKH) végzi. Nemzeti víziutat idegen hajók díj és engedély ellenében vehetnek igénybe. 3.5 A kikötő Lehet közforgalmú és saját használatú. Kikötő a hajózási hatóság engedélyével létesíthető, bővíthető, tartható üzemben. A határkikötő vámúttá nyilvánított kikötő. 3.6 Értelmező rendelkezések Összesen 48 db meghatározás (víziút hajóút, kikötő, stb.) 3.7 Egyebek Az 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (hatályos: 2009. 10. 01.) vonatkozik a kikötők és más hajózási létesítmények engedélyezésére, a mellékletek lényegében részletes műszaki előírások. 4. Az 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről (hatályos: 2014. 07. 01-2014. 12. 31.) Az elmúlt évek főbb módosításai: engedélyek, repülőtér használat, a magyar légtér meghatározásának módosítása, katasztrófavédelmi kérdések, munkajogi, személyzettel kapcsolatos kérdések és utalás arra, hogy a honvédelemért és a légügyért felelős miniszter az állami repüléseket szabályozó rendeletet fog kidolgozni. Friss változás: a navigációs személyzet vonatkozásában a Munka Törvénykönyve egyes előirásai eltéréssel alkalmazhatók. A szakszolgálati engedélyek személyi feltételei szigorodtak, ellenőrzések lehetnek, utólag visszavonások is.

13



4.1 A törvény célja, hatálya, az állam feladatai A törvény célja: a Magyarország légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedés biztonságának fejlesztése, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, valamint a polgári és az állami légiközlekedési együttműködés továbbfejlesztése. A törvény hatálya: a magyar légtéri légiközlekedés, magyar légi jármű külföldi és külföldi légi jármű magyar légtérben való közlekedése, a légiközlekedésben résztvevő személyek, légi járművek, repülőterek és egyéb berendezések jogviszonyai. Légi szabadságjog: a légi fuvarozó szállítási joga (utas, poggyász, áru, vagy postai küldemény). Az állam feladatai: a fejlesztési koncepciók jóváhagyása és koordinálása, hatósági feladatok, rendészeti feladatok, nemzetközi viszonylatban érdekek és kötelezettségek érvényesítése, biztonsági feladatok koordinálása (a légi közlekedés védelmével kapcsolatban), honvédelemmel összefüggő feladatok, a létesítések engedélyezése és szakmai felügyelete, képzés. 4.2 Hatósági jogkör A légiközlekedési hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala) látja el. A hatóság jogosult a külföldi légi járművet is ellenőrizni, járművekre, alkatrészekre lajstromba vételt eszközölni. További feladatok: baleseti eljárás, repülőterek építésének engedélyezése, stb. A kiadott engedélyek közhitelesnek minősülnek. 4.3 A magyar légtér A magyar légtérben az állam légi navigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát el. A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és esetenként a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben jelöli ki a légtér igénybe vehető, korlátozottan igénybe vehető, tiltott és egyéb szempontok szerint szabályozott részét. 4.4 A légiközlekedésre vonatkozó egyes szabályok A légi jármű lajstromozása, nyilvántartása, felségjele. Üzemben tartási engedély légi járműre, repülőtérre, és légiközlekedést szolgáló földi berendezésekre. Légi tevékenységre engedély: személyszállításra, árufuvarozásra, munkavégzésre stb. A menetrend szerinti légi személyszállítási és áruszállítási szolgáltatást bárki igénybe veheti. 4.5 A repülőtér Kizárólagos állami tulajdonban van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (működtetése koncesszióban – PPP konstrukcióban). A repülőtér lehet nyilvános (kereskedelmi és nem kereskedelmi), továbbá nem nyilvános (polgári célú és állami repülések céljára szolgáló). 4.6 A légiközlekedés biztonsága Légi jármű műszaki alkalmassága, a repülőtér biztonságos használata, légiközlekedési szabályok, a légiközlekedés védelme. A repülőterek és légi járművek részére kötelező a felelősségbiztosítás.

14



4.7 Fogalommeghatározások A törvény része a 32 db fogalommeghatározás. 4.8 Egyebek A 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (hatályos: 2014. 01. 01.) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól a tervezők részére igen fontos. I.2 A KÖZLEKEDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI KÉRDÉSEKRŐL 5. A 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról (hatályos: 2014. 05. 04.) Az elmúlt évek fontosabb módosításai: regionális helyett megyei szervezetek (a megyei és fővárosi Kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei és fővárosi Közlekedési Felügyelőségek) jöttek létre, a központi részlegek is alapvetően megváltoztak, a 3-5. sz. mellékletben az engedélyezésben közreműködő szakhatóságokat sorolta fel a rendelet, 2011. évben a környezetvédelmi hatások jelentőségének vizsgálata nagyobb hangsúlyt kapott, 2012. évben mezőgazdasági és erdészeti szakhatósági változások, közben néhány újabb szakhatósági illetékességi változás. Újabb változások: a megyei és fővárosi Kormányhivatalok alatt létrejöttek a járási (fővárosban kerületi) hivatalok. A Központ feladata kibővült az autóbuszos közlekedéssel kapcsolatos üzletszabályzatok jóváhagyásával, az utasok jogvédelmével és panaszaival kapcsolatos ügyintézésekre. További változás: Budapesten a kerületi tulajdonban lévő utak és járdák elsőfokú építési hatósága az V. Kerületi (Járási) Hivatal. A 358/2013. (X. 9. ) Korm. rendelet a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról jelentősen érintette az NKH-t. Ezzel kapcsolatos jelentősebb változások: az 1. sz. Mellékletben jelent meg a felszín alatti vasút állomásainak, vasút üzemi létesítményeinek, mozgólépcsőinek stb. engedélyezési eljárásaiban közreműködő szakhatóságok felsorolása. A felszín alatti vasúti engedélyezés ügyét nyilván az M4 metró létesítése tette aktuálissá, ezzel függ össze a fővárosi engedélyezésekben közreműködő szakhatóságok pontosítása is. Itt jegyzendő meg, hogy a 358/2013. (X.9.) Korm. rendelet intézkedett további kormányrendeletek módosításáról is, amelyek kapcsolatban vannak a felszín alatti vasutak engedélyezési ügyeivel, ennek alapján az M4 metró engedélyezése kiemelt ügy lett. 5.1 A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) A közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő, budapesti székhelyű központi hivatal, tulajdonképpen egységes közúti, vasúti, vízi- és légi közlekedési hatóság. A hatóság élén az elnök áll, ő vezeti a hatóság központi szervét a Központot (Központi Hivatal). A hatóság országos hatáskörű elsőfokú szervei, amelyeket elnökhelyettesek vezetnek: a) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal, b) Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, c) Légügyi Hivatal. A hatóság „helyi szervezetei” a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek, amelyek a fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei. Ezen helyi

15



szervezetek szakmai irányítását a Hatóság elnöke látja el. Ügyeikben másodfokon a Hatóság jár el. 5.2 A közlekedési hatóságok kijelölése, hatáskörük Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal:  Gyorsforgalmi utak környezeti hatásvizsgálatához szakvélemény készítése.  Autópályák, autóutak, határátkelőhelyek és önálló beruházásként megvalósuló 30 m szabad nyílást meghaladó híd engedélyezése, beleértve a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó szintbeni csomópontokat is.  Egyéb utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású hídjainál szakhatóságként jár el.  Transzeurópai közúthálózat részét képező 500m-nél hosszabb alagutak engedélyezése.  Vasúti átjárók engedélyezése.  Vasúti engedélyezési ügyek (kivéve az egészségügyi alkalmassági és vizsgáztatási feladatokat, továbbá a Központ által ellátandó vasúti igazgatási ügyeket).  Hajózási létesítmények, úszó létesítmények engedélyezési ügyei (1-30. tétel alatt részletezve).  Egyéb ügyekben is az elsőfokú eljárásban szakhatóságként jár el. Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal: Az 1-26. sz. alatt tételesen felsorolt gépjármű ügyek (autóbuszokkal és áruszállítással kapcsolatos engedélyek, típusbizonyítványok - trolibuszra is - túlméretes és túlsúlyos járművek forgalomba helyezése, túlsúlyos járművek korlátozás alóli felmentése stb). Légügyi Hivatal: Légiközlekedéssel, légi járművekkel, lajstromozással, repülőterekkel és egyéb földi létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési kérdések, képzések felügyelete. A fenti kérdések 54 tételben vannak részletezve a rendeletben. Állami, katonai repülési ügyekben másodfokon a honvédelmi miniszter jár el. Főváros V. Kerületi Hivatala: Kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő utak és járdák engedélyezése első fokon. Megyei és Fővárosi Közlekedési Felügyelőségek: Az előzőekben felsorolt szervezetekhez nem tartozó (tehát lényegében közúti vonalon a teljes nem gyorsforgalmi úthálózat) ügyek engedélyezése. Közúti járművekkel kapcsolatos egyes feladatok (pl. úthasználati díjjal kapcsolatos ellenőrzés, vizsgáló állomások ellenőrzése, járművek közlekedésbiztonsági ellenőrzése, gépkocsik környezetvédelmi ellenőrzése, stb.). Járdák stb. engedélyezése a Járási Hivatalok, Budapesten az V. kerületi Hivatal jogköre. 5.3 A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeleti feladatainak ellátása Ezeket a feladatokat az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a megyei (Fővárosi) Közlekedési Felügyelőségek, illetve a Légügyi Hivatal látja el. 5.4 Szakhatóságok kijelölése Felszín alatti vasúti létesítmények: 1. sz. Mellékletben Közúti létesítmények: 3. sz. Mellékletben Vasúti létesítmények: 8/D. paragrafusban Légiforgalmi létesítmények: 4. sz. Mellékletben Hajózási létesítmények: 5. sz. Mellékletben. 16



6. A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.) Az új jogszabály magasabbszintű, jóval terjedelmesebb (24 oldal) és pontosabb (feltehetően ebben szerepe van az építésügyi engedélyezés 2012. őszi újraszabályozásának is). A régi 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM rendelet 25 éves volt, sok részt ki kellett már hagyni belőle, és sok előírása túlhaladott is volt. Az új rendelet hatálya körültekintőbben van megfogalmazva, bővültek az engedélyfajták. Az új rendelet eredetileg 2013. 07. 01-jén lépett hatályba. A viszonylag rövid időn belüli módosítás oka az volt, hogy a felszín alatti (föld alatti) vasúttal kapcsolatos engedélyek ügyében kiadott kormányrendelet, több más rendelet mellett ezt is lényegesen módosította. 6.1 A rendelet hatálya, megfogalmazások A rendelet hatálya a vasúti pálya és a vasúti pálya tartozékai, különleges vasutak, a vasúti létesítmények, az ezekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák és a felszín alatti vasutak vasúti állomásai engedélyezési eljárásaira terjed ki. Biztosítóberendezésekre és egyes tartozékokra csak korlátozottan, vasúti üzemi épületekre, polgári védelmi berendezésekre, honvédségi vasúti építményekre nem terjed ki. A megfogalmazásokban szerepel többek között az átalakítás, az áteresz, a korlátozott szolgáltatási szintű forgalom, valamint a feltétfüzet (ez utóbbi a Magyarországon első alkalommal létesített vagy alkalmazott berendezés, szerkezet stb. műszaki és biztonsági követelményeinek leírása). 6.2 Engedélyezés, engedélyfajták Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéséhez (kivéve a később tárgyalt, csak bejelentéshez kötött munkákat) hatósági engedély szükséges. Az engedély fajták (vasúti hatósági engedélyek) a következők: a) feltétfüzet alkalmazási engedély, b) elvi építési engedély, c) vasút építési engedély d) átalakítási, korszerűsítési engedély, e) használatbavételi engedély, f) ideiglenes használatbavételi engedély, g) fennmaradási engedély, h) megszüntetési vagy bontási engedély, i) üzemszünet engedély, j) eltérési engedély. 6.3 Közös eljárási szabályok Hatásterület: a tervezett tevékenység területigénybevétele és a közvetlenül határos ingatlanok. A hatóság a döntését írásban közli (egyes ügyfelek részére hirdetményben). A kérelemhez csatolni kell:  Az 1-3. Mellékletben meghatározott dokumentációt (iratok és tervek).  Átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítványt és megfelelőség értékelést.  Üzemeltetővel kötött együttműködési szerződést.  Gépészet műszaki dokumentációját.  Szakhatósági állásfoglalásokhoz átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást.  Felszín alatti vasutak állomás épületeihez a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 5. és 8. Melléklet szerinti dokumentumait. 17



Az elvi építési engedély a hatósági engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából kérhető. 6.4 A vasúti építési engedélyezési eljárás Az engedély kérhető a vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamelyik alrendszerére. Az építési engedély kérelemhez az 1. sz. melléklet szerinti dokumentációt (iratok és tervek) kell csatolni. A vasúti közlekedési hatóság akkor adja meg az engedélyt, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályoknak, a biztonsággal kapcsolatos, a pályahálózat működtetője által megállapított és a hatóság által jóváhagyott szabályokban foglaltaknak megfelel. A hatóság a használatbavétel előtt üzemi próbát is előírhat. Az engedélyezési határozatnak, többek között, tartalmaznia kell:  Az építési feltételeket, a szakhatósági előírásokat.  Az engedély hatályának időtartamát.  A használatbavétel feltételeit.  Az engedély alapján kiviteli tervet kell késziteni (az épités csak jogerős engedély és a kiviteli terv alapján kezdhető meg). Az engedély kiadását követően 5 éven belül meg kell kezdeni az épitést, és a kezdés után 5 év alatt be is kell fejezni. 6.5 Használatbavételi engedély A megépült vagy átalakított vasúti építmény használatbavételi engedély birtokában használható. A kérelmet a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése után legkésőbb 30 napon belül be kell nyújtani. A hatóság akkor engedélyezi a forgalombahelyezést, ha az elkészült munka rendeltetésszerű használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. A használatbavételi engedélyt határozott vagy határozatlan időre adják ki. A kérelemhez, többek között, mellékelni kell:  2. sz. Melléklet szerinti dokumentációt.  Megvalósulási terve a felelős műszaki vezető nyilatkozatával, hogy az elkészült vasúti építmény a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a pályahálózatot működtető, és a vasúti hatóság által jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.  Építtetői nyilatkozatot arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg.  A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet és mellékleteit.  Az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előirt szakmai és szervezeti feltételeket. A határozatnak, többek között, tartalmaznia kell:  A kezelő, tulajdonos megnevezését.  A hibák felsorolását és megszüntetésüknek határidejét.  Az ingatlan vonatkozásában fennálló átvezetési kötelezettség előírását. Van ideiglenes használatbavétel is. 6.6 Bejelentési eljárás Vasútbiztonsági engedély birtokában a 4. Mellékletben felsorolt tevékenységek megkezdését a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni. 18



A bejelentés alapján végzett építési vagy karbantartási munka egy évig folytatható. A bejelentésnek, többek között, tartalmaznia kell:  A pályahálózat-működtető hozzájáruló nyilatkozatát a munkához.  Tervezői nyilatkozatot.  A bejelentés 4. Melléklet szerinti megnevezését. A bejelentési kötelezettség alá tartozó munkák a 4. Mellékletben (2 oldalon) vannak felsorolva. Ide tartoznak pl. a vágány átalakítási munkák, ha a főbb geometriai jellemzők, a sebesség vagy terhelés nem változik, illetve nem változik a vágányszerkezet. Ide tartoznak továbbá a vasúti átjárók, az 5 m nyílásnál kisebb hidak, a 10 m-nél kisebb típusterv szerinti hidak, kizárólag építési forgalom lebonyolítása, biztosító berendezések és felsővezetékek kisebb munkái, stb 6.7 Mellékletek 1. Melléklet: a vasúti építmények engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként. 2. Melléklet: a vasúti építmények használatbavételi engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként 3. Melléklet: a vasúti építmények megszüntetési engedélyezési eljárásaiban benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként. 4. Melléklet: bejelentés köteles tevékenységek

7.

A 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet az utak építésének, és forgalombahelyezésének megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2014. 01. 19.)

Tervezők részére rendkívül fontos rendelet! Módosítás: bővült a 4. § (1) bekezdése az af) ponttal, amely szerint nem szükséges engedélyezés az elektronikus útdíj beszedési és ellenőrzési létesítményekhez. 2014. év elejétől az elvi engedélyezési és engedélyezési tervekhez előzetes régészeti dokumentációt vagy örökségvédelmi hatástanulmányt kell csatolni. Az új kormányrendelet felépítése és tartalma hasonló a korábbi miniszteri rendelethez (15/2000. (XI. 16.) KöViM)). Néhány főbb változás: kerékpár és gyalogútra nem terjed ki, bővültek a fogalommeghatározások, az engedély fajták, az engedélykérelmekhez csatolandó mellékletek, a tervdokumentációk tartalmi előírásai, de kiemelték a hatósági jogkörök ismertetését és új fejezetek kerültek be a műtárgyak kivitelezési dokumentációjának tartalmi előírásairól és engedélyezéséről. A szakhatóságokra vonatkozó pontok és mellékletek a korábbi rendelethez hasonlóan, átkerültek a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló kormányrendeletbe. 7.1 A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések A rendelet hatálya: a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint ezek műtárgyai és tartozékai építése, korszerűsítése, forgalomba helyezése és megszüntetése. Értelmező rendelkezések: pl. híd szabad nyílása (úttengelyben mérve), építtető (az építési engedélyt kérő), stb.

19



7.2 A z építés engedélyezésének alapelvei, hatósági jogkörök Az utak építéséhez, forgalombahelyezéséhez és megszüntetéséhez – néhány kivétellel engedély szükséges. A közlekedési hatóság az engedélyező. Ha a munkálatok során közműépítés nem szükséges és az út közúthálózatba történő besorolása nem változik, a meglévő út területén történik a beavatkozás, többnyire nincs szükség közlekedési hatósági engedélyre. A rendelet 4. §-a részletezi az engedély nélkül végezhető munkákat kül- és belterületen (pl. út szélesítése, forgalomtechnikai berendezések elhelyezése, jelzőlámpás csomópont létesítése, áteresz építése, 50 méternél nem hosszabb sárrázó építése, stb). Az engedélyezési eljárásba az érintett szakhatóságokat bevonják a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet melléklete szerint. Szükséges még a közművek üzemeltetőinek, a közösségiközlekedési szolgáltatóknak és közútkezelőknek a bevonása az eljárásba, és nyilatkozataik megkérése. Az érintett tulajdonosok nyilatkozata is szükséges. 7.3 Az engedélyek fajtái, az engedély iránti kérelem Az engedélyek fajtái: elvi építési, építési, forgalomba helyezési, fennmaradási, megszüntetési engedély, és a műtárgy kiviteli tervének a jóváhagyása. Az engedélyezésért díj fizetendő. Az engedély iránti kérelem: építtető adatai, a kérelem tárgya, a mellékletek felsorolása. A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az egyes engedélyezési fajták esetén az engedélykérelmekhez benyújtandó tervdokumentációk tartalmi követelményeit, ezeket a korábbi rendeletnél részletesebben tartalmazza a melléklet. A kérelmekhez mellékelendő egyéb iratok a rendeletben engedélyfajtánként szerepelnek. Ugyancsak rögzített a határozatok tartalma is. Néhány fontosabb kérelem melléklet az építési engedélyekhez:  Tervezői nyilatkozat a megfelelőségről.  Az érintett közművek, érintett ingatlantulajdonosok jegyzéke.  Közművek, stb. nyilatkozatai.  Előzetes környezetvédelmi vizsgálat határozata. Helyszíni szemle szükséges, ha az építés nem csak közterületet érint. 7.4 Az engedély kiadása Az engedély tartalma: építtető adatai, az építmény pontos megnevezése utalással a tervre, a munka rövid leírásával, a tulajdonos, a kezelő megnevezése, az építés feltételei, az engedély érvényességének időtartama, híd vázlattervi jóváhagyása (kiviteli terv jóváhagyására való utalással), stb. A jogerős építési engedély 3 évig érvényes (ezen belül az építést meg kell kezdeni). 7.5 A forgalombahelyezési eljárás Az építtető legkésőbb a forgalombahelyezést megelőző helyszíni szemlén köteles átadni, többek között, a hatóságnak:  megvalósulási terv, felelős műszaki vezető nyilatkozatával a jóváhagyott terv szerinti megvalósulásról, 20


   


építtető nyilatkozata az építési engedély szerinti építésről, lezárt műszaki átadási jegyzőkönyv és mellékletei, előírás esetén kezelési, és karbantartási kézikönyv, közművek, közútkezelők, vagyonkezelő nyilatkozata.

Van ideiglenes forgalombahelyezés is. 7.6 Műszaki előírások alkalmazása Az építtető, a tervező és a hatóság a műszaki előírások szerint fogja az eljárásokat lebonyolítani. II.

KÖZUTAK IGAZGATÁSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI

8.

A 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról (hatályos: 2013. 11.09.től) 8.1 Az igazgatás alapfogalmai A rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén lévő országos és helyi közutakra és a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, ezek műtárgyaira és tartozékaira. Az állami tulajdonban lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak (kb. 31700 km), ezek hálózati útosztályai: gyorsforgalmi utak, főutak (első és másodrendű), mellékutak. Az önkormányzatok tulajdonában lévő közutak a helyi közlekedéshálózatot alkotják. Ezek útosztályai: belterületi közutak, külterületi közutak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák. Az országos közutakat útszámozzák (egytől öt számjegyig), és adott esetben nemzetközi jellel is ellátják. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) végzi az útosztályba sorolást és az útszámozást is. Az autópályákat, autóutakat egy- vagy kétszámjegyű számmal, az első- és másodrendű főutakat egy-, két- vagy háromjegyű számmal, az egyéb országos közutakat négy-, vagy ötjegyű számmal kell jelölni. A gyorsforgalmi utakat M betűjellel is jelölik. 8.2 Mellékletek 1. sz. melléklet: útosztályok jellemzői, osztálybesorolás feltételeinek részletezése (autópályák, autóutak, gyorsforgalmi utak, csomóponti elemek, elsőrendű főutak, másodrendű főutak, összekötő utak, bekötő utak, vasútállomáshoz vezető utak, gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai, egyéb országos közutak és a belterületi utak). 2. sz. melléklet: az országos közúthálózat számozási rendszere (a gyorsforgalmi utak és az elsőrendű főutak felsorolásával). 3-4. sz. melléklet: a nem közlekedési célú igénybevételre és útcsatlakozásra vonatkozó kérelem tartalma és az igénybevétel díjai (igen fontos műszaki szempont a vízelvezetés megoldása). 2013-tól a deregáció alá tartozó beruházások rövidített idő alatt kapnak hozzájárulást. 9. A 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról (hatályos: 2013. 11. 01.) Módosítások: a közútkezelők építtetői jogkörét bővítették további munkákkal. Kiegészítették a fogalommeghatározásokat. A feladatokat (melléklet, függelék) kismértékben átcsoportosították és bővítették.

21



9.1 A rendelet szerkezete: Mintegy kétoldalas törzsszöveg az alapelvekről, és kilenc oldalas melléklet, amely az Országos Közutak Kezelési Szabályzata (OKKSz). Ez a szolgáltatási osztályba sorolást, a feladatok elvégzésének kategóriáit, a nyilvántartási feladatokat, az útellenőrzés gyakoriságát stb. tartalmazza. A hatoldalas Függelék fogalom meghatározásokat, a közútkezelői tevékenységek jogcímek szerinti besorolását tartalmazza. 9.2 A rendelet hatálya kiterjed: a) a közútkezelőkre, b) a közutakra (tartozékaikra, műtárgyaikra, a folyami és folyó hidakra, valamint a közút területén lévő, azzal együtt kezelt járdákra, kerékpárutakra, azok rámpáira), c) a közútkezelők nyilvántartási, ellenőrzési, üzemeltetési és fenntartási feladataira. Nem terjed ki a rendelet hatálya a közutak területén lévő közvilágítási és hírközlési berendezések üzemeltetésére. 9.3 A közútkezelők Országos közutak (gyorsforgalmi utak nélkül): Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) kötött szerződés alapján. Gyorsforgalmi utak (a koncessziósok nélkül): szintén a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a KKK-val kötött szerződés alapján. Koncessziós útszakaszok: a koncessziós szerződések alapján a koncessziós társaságok. Egyéb útszakaszok: a miniszter kivételes esetben egy adott országos közúti szakasz kezelésére 100 % állami tulajdonban lévő társaságot is létesíthet. A közútkezelői feladatok ellenőrzését a KKK látja el. A közútkezelő jogosult, építési engedélyhez nem kötött, továbbá a rendelet 1/B. §-ának (2) és (3) bekezdésében (a miniszter által jóváhagyott projektlistát tartalmazó szerződés szerint) felsorolt munkák építtetői feladataira is (pl. elválasztó sáv átépítése, közvilágítás kiépítése, jelzőlámpák telepítése, zajvédő falak építése, mérnökségek építése, közúti hidak rekonstrukciója, a tartószerkezet megváltoztatása nélkül, gyorsforgalmi utak és főutak rekonstrukciója max. 10 km hosszig). 9.4 Fogalommeghatározások a közutak kezelésével kapcsolatban 1. Fejlesztés: uj út, stb. létesítése a közúthálózat bővítése céljából. 2. Felújítás: eredeti műszaki állapot létrehozása, az út használati értékének növelése. 3. Fenntartás: a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása (a felújítási és karbantartási beavatkozások együttese). 4. Információ szolgáltatás: az országos közúthálózat közlekedési viszonyait érintő forgalmi és pályaállapoti információk összessége. 5. Karbantartás: az úttesten, stb. évente vagy évente több alkalommal a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett beavatkozás. 6. Rekonstrukció: a megváltozott forgalmi igények kiszolgálása érdekében végzett burkolatmegerősítési, geometriai változatás, hidak átalakítása. 22



7. Üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége. 9.5 A közutak kezelése A közutak kezelésével összefüggő nyilvántartási, ellenőrzési, tisztítási, üzemeltetési és fenntartási feladatokat, azok elvégzési határidejét, valamint az egyes fogalmak meghatározását az Országos Közutak Kezelési Szabályzata (OKKSz) tartalmazza a rendelet melléklete szerint. A közútkezelők kötelesek az OKKSz-ben meghatározott feladatokat a szolgáltatási osztálynak megfelelő szinten ellátni. A közutakat évente közútkezelői szolgáltatási osztályba sorolják (a közútkezelő tesz javaslatot az előző év október 15-ig, a jóváhagyást a KKK adja meg, az osztályba sorolás január 1-től egy évig érvényes). A besorolásnál figyelemmel kell lenni a közút kategóriájára, kiépítettségére, forgalom nagyságára és a forgalom időszakos változásaira. 9.6 Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata A szolgáltatási osztályok és a feladatok elvégzésének kategóriái: I. Autópályák, autóutak és ezek csomóponti ágai II. Az elsőrendű főutak III. A másodrendű főutak és az összekötő és mellékutak, ha az ÁNF nagyobb 5000-nél IV. Az összekötő és mellékutak, ha az ÁNF 2000 és 5000között van V. Összekötő és mellékutak, az ÁNF 2000 alatt van VI. Gyalog- és kerékpárutak VII. Földutak A feladatok elvégzése színvonalának kategóriája – a kezelői szerződés függvényében – lehet teljes körű (A), egyes feladatoknál csökkentett (B) és csak a működőképesség fenntartását szolgáló (C). Nyilvántartási adatok: a közútkezelő egységes rendszerben, folyamatos nyilvántartást köteles vezetni a közútról. Az út- és műtárgy ellenőrzési és az út-, környezet- és hídvizsgálati feladatok: A feladatok gyakoriságát határozták meg (pl. autópályáknál útellenőrzés naponta kétszer, átereszek állapotvizsgálata évente legalább egyszer, hidak vizsgálata külön jogszabály szerint). Út- és műtárgy tisztítási és üzemeltetési feladatok: Alapszabály: működőképes állapotban tartás. Tisztítás: legalább kéthavonta – legalább évente két alkalommal határok között. A forgalomra veszélyes helyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni (esetenként jelzés, lezárás elterelés mellett). A biztonságot közvetlenül befolyásoló jelzéseket haladéktalanul helyre kell állítani, pótolni kell. A növényzet gondozásánál – pl. fűkaszálás – évente 1-4 alkalommal. Téli tisztántartás: tisztántartási terv szerint történik. (Beleértve a síkosságmentesítő anyag beszerzését.) Síkosság elleni védelem: szolgáltatási kategóriák szerint részletesen meghatározott módon. Út- és műtárgy fenntartási feladatok: Burkolathibák javításai lehetnek 2. fokozatúak (a hibák lokálisak, balesetet okozhatnak) és 1. fokozatúak folyamatosan kialakuló, főleg elöregedésből származó hibák. A fentieknek 23



megfelelően igen eltérőek a javítások megkezdésének időpontjai: 1-30 napon belül, ill. az 1. fokozatnál éves program szerint. Hidaknál is van 1. és 2. fokozatú javítás. 9.7 Függelék a rendelethez Közútkezelői tevékenységek besorolása a műszaki felhasználási jogcímek szerint (decimális számmal és megnevezéssel): Valamennyi szolgáltatási kategóriában azonos színvonalon, folyamatosan, ill. rendszeresen elvégzendő feladatok: 2.1 – 1.3 Üzemeltetés 1.4 Tisztítás Szolgáltatási kategóriánként változó, a szerződésben tevékenységek: 1. Üzemeltetés 2. Fenntartás (Bővült környezetvédelmi feladatokkal is.)

meghatározott,

színvonalú

10. A 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01-től) Az ebben a rendeletben foglaltak szervesen hozzátartoznak a közutak üzemeltetéséhez mind a közútkezelő üzemeltetési, fenntartási munkái, mind a közúton (mellette, alatta, felette) végzett egyéb munkák vonatkozásában. A rendelet a megjelenése óta gyakorlatilag nem változott. 10.1 A rendelet szerkezete Mintegy 1 oldalnyi törzsszöveg, amely a rendelet hatályát kiterjeszti a Magyarország területén lévő közutakra és a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, valamint az utak kezelőire, tulajdonosaira, valamint az úton munkát végzőkre. A rendelet a törzsszövegben elrendeli a Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSz), mint a rendelet melléklete kötelező alkalmazását. A melléklet mintegy 20 oldal terjedelmű, ábrákkal. 10.2 A rendelet törzsszövegében foglaltak Az EFSz tartalmazza az úton végzett munkák során a jelzőtáblák, az útépítési elkorlátozó elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák alkalmazásának előírásait. Ugyanakkor nem vonatkozik a jelzőtáblák, a forgalomirányító jelzőlámpák alak- és méretelőírásainak, továbbá erőtani és fénytechnikai követelményeinek meghatározására, valamint az útnak vasúttal való keresztezésében végzett munka esetén a vasúti forgalom számára szükséges jelzések meghatározására. A munkát végző kivitelező felelős az út kezelője által meghatározott feltételeknek megfelelően az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érintő munka miatt szükséges közúti jelzőtáblák, elkorlátozó elemek, forgalomirányító jelzőlámpák és útelzáró jelzőlámpák elhelyezéséért és fenntartásáért, továbbá eltávolításáért.

24


10.3


Az EFSz néhány előírásának vázlatos ismertetése

I. Fejezet. Általános előírások A közúton végzett munkákkal érintett területet külön kell választani és jelezni. A kihelyezett eszközöket stabilan kell elhelyezni, a szél ne döntse fel, ne fordítsa el, stb. Az elkorlátozás kezdetétől a végéig gyorsforgalmi utakon max. 3 km lehet (átterelés esetén 9 km), egyéb utakon 500-1000 m. Jelzőlámpás forgalomirányításnál 2,5-3 perc lehet a periódusidő. A kialakított forgalmi sáv szélessége 2,5-3 m lehet. Különös gond fordítandó a gyalogosokra. A munkahely kialakítás időbeni sorrendje: Váratlanul előállt balesetveszélyes akadály esetén: elkorlátozás, jelzés, előjelzés. Tervezett munka esetén: előjelzés, munkahely jelzése, elkorlátozó elemek elhelyezése. A munkák megkezdése előtt az elkorlátozást, illetve a forgalomszabályozást minden esetben ellenőrizni kell. Igen fontos az éjszakai láthatóság, figyelemfelhívás biztosítása II. Fejezet. Jelzőtáblák és elkorlátozó elemek alkalmazása Igen részletes előírások (méretekkel, távolságokkal stb.) vonatkoznak az állandó és a mozgó munkahelyekre. A munkahelyeket jelezni és előjelezni szükséges. A jelzőtábláknál több esetben hivatkozás történik a KRESZ-re. Az elkorlátozás lehet folyamatos és szakaszos. III. Fejezet. Ideiglenes forgalmi sávok kialakítása Történhet ideiglenes útburkolati jelekkel, burkolati jelzőtestekkel, ill. egyéb elválasztó elemekkel. IV. Fejezet. Útszűkület forgalomirányítása Bevezetőben a forgalomirányítás bevezetésének szükségességét részletezi a rendelet. A forgalomirányítás történhet jelzőőrökkel, vagy fényjelző készülékekkel. V. Fejezet. Ideiglenes forgalomszabályozási terv A közutat, ill. annak űrszelvényét érintő bármilyen munka végzéséhez ideiglenes forgalomszabályozási terv szükséges. A tervet az út kezelőjének az előírásai szerint kell elkészíteni. Építési engedélyhez kötött munkánál az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a közlekedési hatóság, egyéb esetben az út kezelője hagyja jóvá. 10.4 Függelék az EFSz-hez A Függelék az ideiglenes forgalomszabályozási terv elkészítésének útmutatóját tartalmazza. Ismerteti a terv munkarészeinek tartalmi előírásait. Tartalmaz továbbá, 49 db fogalommeghatározást. Meghatározza a jelzőtáblák oldalirányú és magassági elhelyezését, mérettáblázatokkal. A munkaterület elkorlátozásokra ábrás példákat tartalmaz a Függelék (átmenettel, szakaszosan, pontszerűen kialakított munkahelynél). Foglalkozik továbbá a Függelék a jelzőlámpák felállítási, vagy a jelzőőrök felállási helyével. Végezetül példákat hoz a gyalogosközlekedést érintő elkorlátozásokról.

25



11. A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet az egyes nyomvonaljellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről (hatályos: 1990. 12. 31-től) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, tartós használatra rendelt, nyomvonal jellegű építményszerkezetekre terjed ki. Ezekre 10, ill. 5 év a megkövetelt alkalmassági idő, amely meghaladja a Ptk. szerinti, 3 éves szavatossági igény érvényesítési határidőt. Az alkalmassági idő szorosan hozzátartozik a közutak üzemeltetéséhez. 10 év a kötelező alkalmassági idő: 1. Utak és műtárgyaik: alépítmények, felszerkezetek, burkolatok (kopóréteg nélkül). 2. Közforgalmú vasutak és műtárgyaik: alapépítmények, víztelenítések, felépítmények, alagutak, villamos felsővezetékek, stb. 3. Járdák, térburkolatok, kerékpárutak (burkolatok nélkül). 4. Csővezetékek és műtárgyaik. 5. Földbe fektetett erős- és gyengeáramú kábelek és vezetékek. 6. Árvízvédelmi vonalak és műtárgyaik. 7. Öntöző főművek. 5 év a kötelező alkalmassági idő: 1. Járdák, térburkolatok, kerékpárutak burkolatai, utak kopórétegei. 2. Erősáramú és távközlési szabadvezetékek. 3. Közúti vasút, trolibusz felsővezetéke. 4. Közforgalmú vasút sínkapcsoló szerkezetei, kitérő alkatrészek és keresztezések. 5. Szenny- és csapadék-csatornahálózatok gépészeti berendezései. 6. Forróvíz- és gőzvezetékek. A fenti felsorolás nem teljes részletességű! Az alkalmasság kérdése szabványok, műszaki előírások, egyéb műszaki megfontolások alapján határozható meg. 12

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről (hatályos: 2014. 03. 15.)

A 30 éves, mintegy 35 oldal terjedelmű jogszabály sok módosítást megért, de igen jelentős része változatlan maradt. A főbb módosítások a vasúti átjárókkal, kerékpárutakkal, körforgalmakkal, autóbuszsávokkal, várakozással és sebességszabályozással kapcsolatosak. A jelzőtáblák és útburkolati jelek alkalmazása és elhelyezése más jogszabályba került át. 12.1 A rendelet hatálya A rendelet hatálya a Magyarország területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (együtt a továbbiakban: út), valamint az ezeket az utakat keresztező vasúti átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki. 12.2 Hatáskörök, feladatelhatárolások Az utak forgalmának szabályozása – a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely kivételével -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása és üzemeltetése az út kezelőjének a feladata.

26



Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton, az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges közúti jelzéseket a keresztező út kezelője határozza meg és helyezi el. A gyalogos átkelőhelyek megvilágításáról, a hozzávezető járdáról a települési önkormányzat képviselő-testülete gondoskodik. Autóbusz (trolibusz) megállóhely létesítése a kérelmező kötelessége. Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával az út nem közlekedési célú igénybevétele lehetséges, de a szükséges lezárás vagy terelőút, illetve jelzések létesítése az igénybevevő feladata. Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges a közösségiközlekedési járat útvonalának és megállóhelyeinek kijelöléséhez. A fenti felsorolás nem teljeskörű. Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges vasúti átjáró létesítéséhez, és bármely országos közút és vasútvonal kereszteződéséhez. 12.3 Az utak forgalomszabályozásának alapelvei Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek. A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezéséből, megvalósításából (közúti jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és szükség esetén módosításából áll. A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út, (útszakasz, útkereszteződés):  Közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,  Forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezetet,  Forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait,  Műszaki jellemzőit,  Környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait. A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére, az útkereszteződésekre, a vasúti átjárókra. A közúti jelzésekről a külön jogszabályban (1988. évi I. törvény) meghatározott nyilvántartást az út kezelője vezeti. A vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek és a kijelölt gyalogosátkelőhelyek forgalmi rendjéről a területi közlekedési hatóságnak is nyilvántartást kell vezetnie. Az eltávolított jelzésekre vonatkozó nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni. 12.4 Egyes forgalomszabályozási előírások Ez a jogszabály rész az útkereszteződések forgalmi rendjéről, a vasúti átjárók létesítésének igen részletes szabályairól, forgalomterelésekről és a fenntartási munkákkal kapcsolatos előírásokról szól. A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását – időszakos vagy állandó jelleggel – korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik közlekedését tiltó korlátozott forgalmú övezetet alakíthat ki.

27



12.5 A közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, bármely napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból – helyismeret hiányában is – a forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék. A forgalomirányitó fényjelző készülékek és a közúti jelzőtáblák elhelyezésénél ügyelni kell arra is, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés nem vonatkozik. Tilos a KRESZ-ben, illetve a szabványokban nem említett közúti jelzések alkalmazása, továbbá egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazása. 12.6 Jelzőőrök, úton folyó munkák A jelzőőrnek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpával, egyébként jelzőtárcsával kell jelzést adnia. Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfüzérrel, terelőkúpokkal el kell keríteni. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az elkorlátozott terület kezdetét és végét folyamatos piros, vagy villogó sárga fényt adó lámpával meg kell jelölni. A közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és forgalombiztonságáról a 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet szól, amely a 10. pont alatt van röviden ismertetve. 12.7 Forgalomszabályozási műszaki szabályzat (FMSZ) – Melléklet A Melléklet áttekintő tartalomjegyzéke: I. Fejezet: az útburkolat hosszirányú felosztása II. Fejezet: útvonaltípusok és különleges forgalmi sávok III. Fejezet: lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése IV. Fejezet: útkereszteződések forgalomszabályozása V. Fejezet: forgalomirányító fényjelző készülékek VI. Fejezet: gyalogos- és kerékpáros forgalom szabályozása VII. Fejezet: tömegközlekedési járatok megállóhelyei VIII.Fejezet: vasúti átjárók forgalomszabályozása IX. Fejezet: egyedi (helyi) forgalomszabályozás 12.8 A rendelet függelékei I. függelék: közúti fogalmak II. függelék: vasúti fogalmak 12.9 Kapcsolódó jogszabályok, szabályzatok  A 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelete a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről (a rendelet 2004-2011. közötti módosításai elsősorban az időközben megjelent e-UT jelzésű közúti szabályzatok következménye, 2012. 01. 01-jétől csak a „Magyarország” megnevezés jelentett módosítást.  A Magyar Útügyi Társaság (MAUT) gondozásában megjelenő, e-Ut digitális útügyi előírások további számos szabályozást tartalmaznak (l. D) Fejezetet).

28



D) FEJEZET

A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek tartalma, az útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentesítés.

Összeállította: Vértes Mária

2014. július



D) A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek tartalma, a útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő személyek számára akadály-mentesítés. 1. Bevezetés, hivatkozás egyéb fejezetekre A tervezéssel kapcsolatban hivatkozunk az A), B) és C) fejezetekben leírtakra, megemlítve a településrendezési tervezést is, és részletesen tárgyalva az építészeti-műszaki tervezést (továbbiakban: tervezés). Az eddigi fejezetekben tárgyalt témák:  A tervező helye az építési beruházási és az építőipari kivitelezési folyamatban, annak résztvevői között.  A tervező feladatai és felelőssége, összeférhetetlenségi előírások.  A tervezési szerződés tartalma, a tervezési díj, ennek kifizetése.  A tervezési program.  Az általános építmények (épületek) kivitelezési terveinek tartalma.  A közlekedési építmények tervezőinek részterületei, jogosultságaik feltételei.  A közlekedési építmények engedélyezési terveinek részterületi tartalmi előírásai a vonatkozó közúti, illetve vasúti engedélyezési rendeletek mellékleteinek felsorolásával (l. C) fejezetet).  Eljárás a tervezők egymás közötti nemfizetése esetén. Kiegészítő megjegyzés a korábban leírtakhoz, hogy az új Ptk. (a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) a tervező részére előírja, hogy a tervdokumentáció műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldást tartalmazzon (megvalósítás és üzemeltetés), és ezen túlmenően alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából következő igényeinek a kielégítésére is. Az előzőekben leírtak mutatják a tervező kiemelt fontosságát és felelősségét a megvalósuló építmény végső hasznosságát illetően. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell a megrendelő (építtető, esetenként kivitelező) tájékoztatási kötelezettségét, ezt szolgálhatja a tervezési program is (l. A) fejezetet). A fenti gondolatok egy része már szerepel is a vonatkozó kormányrendeletekben. A tervező természetesen nem az engedélyezési tervek készítésekor lép be az építési beruházás folyamatába, hanem sokszor már évekkel előbb részt vesz a megvalósíthatósági tanulmányok, az előtanulmány tervek és a tanulmánytervek továbbá az alternatív megoldások kidolgozásában. Feladata a területszerzési tervek elkészítése is. A fenti előkészítő tervezési munka különös jelentőséggel bír a közlekedési építmények szakterületen, ugyanis ezek a nyomvonalas (út, vasút) illetve kiemelt telepítésű (kikötő, repülőtér) létesítmények évtizedekre meghatározhatják egy-egy régió fejlődését.

2



2. A közlekedési építmények engedélyezési (elvi engedélyezési) és kivitelezési terveinek tartalma Az engedélyezési tervek tartalmát a rész-szakterületekre vonatkozó, a hatósági engedélyezési eljárás jogszabályai (túlnyomórészt kormányrendeletek), részleteiben pedig ezek mellékletei határozzák meg. Ezeket a rendeleteket a közúti és a vasúti részszakterülettel kapcsolatban részletesen megtaláljuk a C) fejezetben (a 93/2012. és a 289/2012. Korm. rendeletek). A hajózási és légügyi építményekre vonatkozóan ugyanott csak hivatkozások vannak az 50/2002. és a 159/2010. rendeletekre (l. még a G) fejezetben közölt jogszabály jegyzéket is). Ezek a mellékletek részletes tervjegyzékeket közölnek, és például a hajózási létesítményeknél műszaki előírásokat, szabályozásokat is tartalmaznak. Külön javasolt a fenti korszerű út és vasútépítési jogszabályok mellékleteinek részletes tanulmányozása, részben szakmai továbbképzés, részben a beszámoló (vizsga) kérdésekre felkészülés céljából. A kivitelezési tervek célja az, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a megvalósításhoz – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel – a szükséges információt, utasítást tartalmazza. Szükséges továbbá, hogy meghatározza az elhelyezéseket, méreteket, tűréseket, minőségi előírásokat és a beépített termékek teljesítmény követelményeit. A kivitelezési tervek alapján tudják a kivitelezők az ő feladatukat képező, elsősorban technológiai és műhely terveket elkészíteni (állványtervek, provizóriumok, organizációs tervek, acélszerkezeti műhelytervek, stb.). A kivitelezési tervek szerint történik a helyszíni műszaki ellenőrzés is. Az utak kivitelezési terveinek tartalmát, részletes szakmai előírásait, követelményeit az útügyi szabályozási rendszer szabályzatai (l. ezen fejezet következő részét) határozzák meg, utalunk itt elsősorban az e-UT 03.01.10 Közutak Tervezése (KTSZ) és az e-UT 07.01.10 Közúti Hidak Tervezése (KHT) szabályzatokban foglaltakra. Megjegyzendő, hogy fontosságukra tekintettel a közúti híd és a közúti alagút kiviteli terveinek tartalmát (terv jegyzékét) már a 93/2012. Korm. rendelet 1. Melléklete is tartalmazza. A vasútépítési kivitelezési tervek részletes tartalmát az Országos Vasúti Szabályzat (OVSZ), illetve az ehhez kapcsolódó további MÁV szakmai előírások, szabályzatok határozzák meg. A tervező feladata lehet még a tervezői művezetés és esetenként a Megvalósulási Dokumentáció elkészítése is. 3. A területfejlesztés és a közlekedési építmények tervezésének kapcsolata A területfejlesztési és területrendezési tevékenység szoros kapcsolatban van a közlekedési létesítmények előkészítő és engedélyezési tervezésével. A 314/2012. Korm. rendelet, a Településrendezési Kódex szinte minden dokumentációjában és minden fázisban szerepel közlekedési tervezési munkarész. Így a településfejlesztési koncepció megalapozó 3



vizsgálatában, az alátámasztó javaslatban, a településszerkezeti tervben, a települési tanulmánytervben és a közterület alakító tervekben is van közlekedési munkarész. Ezen dokumentációkkal kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság és helyi szervei is véleményt nyilváníthatnak. Ha a közlekedési fejlesztések felől nézzük a kérdést, akkor megállapítható, hogy a közúthálózat fejlesztését a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell végrehajtani (l. Úttörvény). A 93/2012. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a gyorsforgalmi út, települést elkerülő út, határhíd és 500 m hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti hatásvizsgálathoz kötött út esetében a településrendezési követelmények tisztázása érdekében elvi építési engedély kérése szerepel. 4. A környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás a közlekedési építményekkel kapcsolatban A környezetvédelmi engedélyezési eljárással a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (l. a G) fejezetet is) foglalkozik. A rendelet 1. Mellékletében felsorolt tevékenységek (létesítések) környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi engedélyt kapnak. Közlekedési (szállítási) területen ide tartozik az országos törzshálózati vasúti pálya (kivéve a Budapest vonzáskörzetét szolgálót), a gyorsforgalmi út csomópontokkal együtt, a négy vagy több forgalmi sávos út 10 km egybefüggő hossztól, vagy ugyanilyen hosszban meglévő út bővítése négy vagy több sávra, viziút 1350 t-nál nagyobb hajókra, illetve kikötőikre, repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától. A rendelet 3. Melléklete az előzetes vizsgálatra kötelezett tevékenységeket (létesítéseket) sorolja fel, ahol az előzetes vizsgálat eredményétől függően kell a környezeti hatásvizsgálatot lefolytatni. Közlekedési (szállítási) tevékenységek közül ide tartozik a többi vasúti pálya (regionális, csatlakozó, összekötő, helyi vasúthálózat, földalatti is, védett területen vezető egyéb vasút), országos közút építése és fejlesztése 1 km-től, védett területen egyéb út, viziutak, vasúti pályaudvar, vasútállomás, autóbusz pályaudvar, parkolók (teljesítménytől függően), kikötők, kisebb repülőterek. Ide tartozik még bármely építmény, ami 3 ha-nál nagyobb területet foglal el, ez lényegében szinte minden közlekedési építménynél fennáll! A rendelet 4. Melléklete tartalmazza az előzetes vizsgálathoz szükséges dokumentáció tartalmát. A hatásvizsgálati eljárás hatástanulmány benyújtásával indul. A hatásvizsgálat szükségességének és a hatástanulmány általános tartalmi szempontjait a rendelet 5. És 6. Melléklete tartalmazza. A 7. Melléklet tartalmazza a hatásterületek meghatározását, a környezeti hatástanulmány készítéséhez. Hatásterület típusok: közvetlen hatások, közvetett hatások területei, a fentiek együttes területe a teljes hatásterület.

4



5. Útügyi műszaki szabályozás 5.1. Az útügyi műszaki szabályozás szükségessége Az egyes közlekedési nemzeti szabványok korszerűsítését nemcsak a műszaki-tudományos fejlődés indukálta, hanem a fejlett piacgazdaságú országokhoz való közeledésünk, az EU-ba való belépés szándéka is, amelynek következtében elkerülhetetlen mind a jogi, mind a műszaki szabályozási rendszerünk harmonizációja. Ismeretes, hogy 1994. előtt a szabványok az államigazgatás eszközei voltak. A szabványok betartása, tekintettel jogszabályi státusukra a gazdaság minden területén kötelező volt. A 42/1994. (III. 25.) Korm. számú rendelet, valamint az azt hatályon kívül helyező, A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény megszüntette a szabványok - 1994. március 31-ig még érvényben volt - hatósági, államigazgatási jellegű hatályát, valamint megszüntette a kétszintű szabványosítási rendszert és kialakította az egyszintű, önkéntes alkalmazású nemzeti szabványrendszert (a szabványalkalmazást szerződések, vagy egyéb az illetékességi körben hozott jogszabályok rendezik). Tekintve, hogy a régi rendszer szabványaiban keveredtek az állami felelősségi körbe tartozó követelmények (az ún. lényeges követelmények) az inkább a megrendelők illetékességébe tartozó feltételekkel, az egyes tárcák illetékességi körükben a szakterülethez kapcsolódó legfontosabb szabványokat ideiglenesen, átmenetileg kötelezővé tették. A kötelező hatály korlátozott idejű és arra szolgált, hogy a szabványok arra érdemes, állami illetékességbe tartozó szakaszait hatósági eljárási jogszabályokkal, vagy más módon pl. szabályzattá alakítva tegyék kötelezővé. A kötelező nemzeti szabványok kiváltása– az illetékes minisztériumi Főosztállyal egyeztetetten – az érintett anyagok szabályzattá alakítása révén történik. Ennek figyelembevételével a készítendő műszaki alapdokumentum a következő két fő részből áll: • útügyi műszaki szabályzati rész, amely az általános érvényű, alapvetően fontos, teljes körűen és egységesen alkalmazandó, közérdekű előírásokat tartalmazza az országos közutak, a helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak számára (miniszteri rendelet mellékleteként jelenik meg). • útügyi műszaki előírási rész, amely a közutak kezelésének részletes feltételeire vonatkozó műszaki-technikai normákat tartalmazza a közútkezelők számára (az illetékes minisztériumi Főosztály adja ki). Az útügyi műszaki előírások készítését, alkalmazását és fontosságát alátámasztja a 275/2013( VII.16) Korm. rendelet, amely az építési termékek építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályaira vonatkozik. A 3.§.(1)a) bekezdés szerint a tervezőnek az építési-műszaki dokumentációba be kell terveznie a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét. A (4) bekezdés szerint, ha az épületszerkezet nem egy építési termékből, hanem több építési termékből az építés helyszínén az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelményt a tervező az építési-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint adja meg.

5



5.2. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok készítésének folyamata Az útügyi műszaki szabályozás dokumentumainak készítési folyamata a dokumentumok előkészítését, készíttetését, jóváhagyását, elfogadását tartalmazza. Ennek lényeges tudnivalói a következők:  A műszaki szabályozás előkészítése, így a tervezési, építési és fenntartási gyakorlat, a hatályos jogi-műszaki szabályozás figyelése, a műszaki szabályozási igények felmérése, összegyűjtése, az igények rendszerezése, rangsorolása, a szabályozás formája, szempontjaira vonatkozó javaslat elkészítése Magyar Közút NZrt. feladata.  Az újonnan felmerült szabályozási igények esetében a szabályozás formájáról, szempontjairól az illetékes minisztérium szakmai Főosztály a Jogi Főosztállyal egyeztetve dönt.  A szabályozás tervezetének – az előző pontban foglaltak szerint meghatározott – formában és szempontok szerint történő összeállítása, szakmai (műszaki, jogi) zsűriztetése és előterjesztése az Magyar Közút NZrt. feladata.  A műszaki szabályzat tervezetének elfogadásáról, átdolgozására (módosításra, kiegészítésre) való visszaadásáról vagy elutasításáról a Jogi Főosztály – a szakmai Főosztállyal egyeztetve – dönt. A műszaki előírás tervezet elfogadásáról, átdolgozására (módosításra, kiegészítésre) való visszaadásáról vagy elutasításáról a szakmai Főosztály dönt.  A jogszabályi formában kiadandó műszaki szabályozás további ügyintézése az illetékes minisztérium ügyrendje, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. és a végrehajtása tárgyában kiadott 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet szerint történik. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok kidolgozását a Magyar Közút Közhasznú Társaság megbízása alapján munkabizottságok végzik. E tevékenység folytatását a minisztérium, mint a közúthálózat tekintetében a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezet és az Magyar Közút NZrt., mint az országos közutak központi kezelői feladatainak ellátására létrehozott szervezet közötti – a közútkezelés általános feltételeiről létrejött – szerződés is rögzíti. E szerint feladata a szabályozás szintjétől függően az országos közutakra érvényes útügyi műszaki szabályozási dokumentumok tervezeteinek készíttetése, jóváhagyatása és/vagy jóváhagyása, kiadása és megjelentetése. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok megszövegezésénél biztosítható a szakmai közmegegyezés - azaz, hogy az adott szakterület egyetlen jelentős szakértői csoportja sem él majd különvéleménnyel a véglegesített útügyi műszaki utasítással szemben. A szakmai közmegegyezés biztosítása érdekében az Magyar Közút NZrt. dokumentumok kidolgozásába bevonja a Magyar Útügyi Társaságot, amely az útügyi szabályozásban érdekelt szakemberek integráló fóruma. A MAÚT részt vesz a hasonló szakterületen működő európai és nemzetközi szervezetek munkájában. A Magyar Közút NZrt. felterjeszti az elkészült műszaki dokumentumokat a illetékes szakmai Főosztálynak, amely közzéteszi, és alkalmazásukat elrendeli A Magyar Közút NZrt. a hatályba helyezett dokumentumokat az érintett területi igazgatóságoknak közvetlenül megküldi, a szakmai Főosztály egyúttal a megjelenés tényét közzéteszi a Közlekedési Értesítőben, és ezzel az önkormányzati utakon való alkalmazás érdekében – ajánlás formájában – tájékoztatja az önkormányzatokat is.

6



5.3. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok jelzésrendszere A MAUT 2009. január 1-től digitális előírástárat kezdett alkalmazni, amelyet folyamatosan vezetett be. 2012.12.15-től kizárólag a digitális rendszer számai élnek. A jelzésrendszer betűkből és számokból áll. A számok az alapdokumentum szintjét, témakörét és azon belül sorszámát jelölik, végül a kidolgozás évszáma zárja a jelet. Részleteiben: 

kibocsátói jel e-UT



az alapdokumentum szintje (a témakör jele után): 00 01-07



útügyi műszaki szabályzat, útügyi műszaki előírás,

a témakör jele és sorszáma

01 Általános témakör

[01 Szerződések (11,12,21)]

02 Közlekedéstervezés

[01 Forgalmi vizsgálatok (11,21-23,31,41,42)]

03 Úttervezés

[01 Utak tervezése (11-13) 02 Belterületi utak tervezése (11,12,21,31,32,41,42), 03 Csomópontok tervezése (11,21,22,31,41), 04 Kerékpárutak és gyalogjárdák tervezése (11,12), 05 Akadálymentes közlekedés (11,12), 06 Vasúti keresztezések tervezése (11), 07 Egyéb tervezési feladatok (11-14,21-24,31,41-46, 51,52]

04 Forgalomszabályozás [01 Forgalomszabályozó berendezések (11-13,21), 02 Közúti jelzőtáblák (11,12,21-26,31-35,41,42), 03 Burkolati jelek (11,21), 04 Járművisszatartó berendezések (12,21,22), 05 Elkorlátozás (11-13)]

05 Építőanyagok

[01 Alapanyagok (11-14,21-25), 02 Keverékek (11-16,31,41-43,51-55)]

06 Útépítés

[01 Építés-előkészítő munkák, 02 Földművek (11) , 03 Pályaszerkezetek (11-16,21-24,31-35,41 42,51, 52, 61, 62)]

07 Hidak és műtárgyak

[01 Hidak és műtárgyak tervezése (11-18), 02 Hidak és műtárgyak építése (11-15), 03 Hídszerkezetek (11,21-24), 04 Korrózióvédelem (11-13), 05 Hídtartozékok [(11)]

7



08 Fenntartás és útüzemeltetés

[01 Közútkezelés 811,21-26,31,41,51-53,61,63), 02 Fenntartás (11,21,22,31-33,41,42), 03 Üzemeltetés (11,12,21,22,31)]

09 Mérések és vizsgálatok

[01 Anyagvizsgálatok (11,12,31), 02 Szerkezetek vizsgálatai (11,12,21-27,31-35,41), 03 Hídszerkezetek vizsgálatai (11,21-23), 04 Egyéb vizsgálatok (11-13)]

99 Előkészületben

[01 Előterjesztések]

 kiadás éve.

Az azonosító jel együttesen pl. e-UT 07.02.11:2011

5.4. Tájékoztatásul és további alkalmazáshoz csatoljuk az e-UT Digitális útügyi előírástár tartalomjegyzékét (2014.07.10.-i állapot)

8

TARTALOMJEGYZÉK e-UT Digitális útügyi előírástár Érvényesség*: 2014.07.10.

01

1. oldal

Általános témakör

01.00 Általános szabályok 01.00.10 Szabályzatok 01.01 Szerződések 01.01.10 Szerződési feltételek 01.01.11 01.01.12

Útépítési Szerződések Egységes Műszaki Feltételei USZEF® (2006. január) Vizsgálati kézikönyv 2009 (2009. december)

01.01.20 Műszaki-gazdasági vizsgálatok 01.01.21

02

Értékelemzés alkalmazása az útügyi projekteknél (2008. október)

Közlekedéstervezés

02.00 Általános szabályok 02.00.10 Szabályzatok 02.01 Forgalmi vizsgálatok 02.01.10 Kapacitás 02.01.11

Közúthálózati elemek kapacitása (1998. január)

02.01.20 Forgalomszámlálás 02.01.21 02.01.22 02.01.23

Országos közutak keresztmetszeti forgalmának számlálása és a forgalom nagyságának meghatározása (2009. április) Helyi közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása (1998. január) Automatikus forgalomszámláló állomások adatainak felhasználása a közúti szolgáltatási szint megállapítására (2009. július)

02.01.30 Forgalom előrebecslése 02.01.31

Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel (2005. május)

02.01.40 Közlekedéstervezési munkarészek 02.01.41 02.01.42

03

A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei. Tartalmi követelmények (A KTSZ kiegészítése) (2003. szeptember) Közúti biztonsági audit. Módszertan (2009. február)

Úttervezés

03.00 Általános szabályok 03.00.10 Szabályzatok 03.00.11

A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzata (FISZ) [A 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet melléklete] (2003. június)

03.00.20 Rajzok 03.00.21

Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei (A KTSZ kiegészítése) (2006. január)

03.01 Utak tervezése 03.01.10 Közutak tervezése 03.01.11 03.01.12 03.01.13

Közutak tervezése (KTSZ) (2008. december) Vonalvezetés tervezése, a vízszintes és magassági vonalvezetés összehangolása (2003. január) Mezőgazdasági utak tervezési előírásai (A KTSZ kiegészítése) (2008. december)

03.02 Belterületi utak tervezése 03.02.10 Forgalomcsillapítás 03.02.11 03.02.12

A közúti forgalom csillapítása (1998. január) Közúti forgalom csillapítása (A KTSZ kiegészítése) (2008. november)

03.02.20 Útcsatlakozások tervezése 03.02.21

Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása (2004. május)

03.02.30 Parkolók tervezése Nyomtatás dátuma: 2014.07.10. *A tartalomjegyzék és az adatok állapota csak akkor aktuális az érvényességi idõpontban, ha teljeskörûen és sikeresen elvégezte az állományok frissítését!

Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) - 1024 Budapest, Lövõház utca 37. - Tel.: (1) 336 0230 - e-mail: [email protected]

TARTALOMJEGYZÉK e-UT Digitális útügyi előírástár Érvényesség*: 2014.07.10. 03.02.31 03.02.32

2. oldal

A parkolási létesítmények geometriai tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2005. január) Mélygarázsok tervezése (1998. január)

03.02.40 Közterületek és közművek 03.02.41 03.02.42

Közterületek tervezése (26. tervezési útmutató) (2012. november) Közművek elhelyezése közterületen (27. tervezési útmutató) (2012. november)

03.03 Csomópontok tervezése 03.03.10 Körforgalmú csomópontok 03.03.11

Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. június)

03.03.20 Szintbeni csomópontok tervezése 03.03.21 03.03.22

Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2004. október) Szintbeni közúti csomópontok tervezése és méretezése (A KTSZ kiegészítése) (2005. január)

03.03.30 Jelzőlámpás csomópontok tervezése 03.03.31

A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése, telepítése és üzemeltetése (2009. október)

03.03.40 Különszintű csomópontok tervezése 03.03.41

Különszintű csomópontok tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2004. január)

03.04 Kerékpárutak és gyalogjárdák tervezése 03.04.10 Kerékpárutak tervezése 03.04.11 03.04.12

Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. április) Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója (KLTÚ) (A KTSZ kiegészítése) (25. tervezési útmutató) (2012. szeptember)

03.05 Akadálymentes közlekedés 03.05.10 Akadálymentes létesítmények tervezése 03.05.11 03.05.12

Mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítása (2000. január) Akadálymentes közúti létesítmények (A KTSZ kiegészítése) (2009. augusztus)

03.06 Vasúti keresztezések tervezése 03.06.10 Szintbeni átjárók tervezése 03.06.11

Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása. Geometriai kialakítás, pályaszerkezet, víztelenítés, forgalomszabályozás, üzemeltetés (2005. május)

03.07 Egyéb tervezési feladatok 03.07.10 Vegyes feladatok 03.07.11 03.07.12 03.07.13 03.07.14

Előzési és kapaszkodószakaszok tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2009. május) Közutak víztelenítésének tervezése (2004. január) Közutakon alkalmazható sebességcsökkentő eszközök (1998. január) Üzemi utak létesítése közúti völgy- és folyami hidak mellett (A KTSZ kiegészítése) (2009. március)

03.07.20 Létesítmények tervezése 03.07.21 03.07.22 03.07.23 03.07.24

Üzemi létesítmények tervezése. Autópálya-mérnökségek (2008. július) Pihenőhelyek és szolgáltató létesítmények telepítése gyorsforgalmi közúthálózat mellé (A KTSZ kiegészítése) (2007. július) A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítményeinek tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2009. június) A közúti közösségi közlekedés (tömegközlekedés) pályáinak, utas- és járműforgalmi létesítményeinek tervezése (2009. május)

03.07.30 Közúti alagutak tervezése 03.07.31

Közúti alagutak létesítésének általános feltételei (A KTSZ kiegészítése) (2008. szeptember)

03.07.40 Zajvédelem tervezése 03.07.41 03.07.42 03.07.43 03.07.44 03.07.45 03.07.46

A közlekedési zaj csökkentése úttervezési módszerekkel (1981. január) Közúti közlekedési zaj számítása (2003. szeptember) Közúti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás (2006. május) Közúti zajcsökkentési katalógus (1998. január) A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési módszerekkel. Zajtérképek (24. tervezési útmutató) (2012. augusztus) Keskeny közúti zajárnyékoló falak (28. tervezési útmutató) (2013. április)

03.07.50 Vadvédelem tervezése Nyomtatás dátuma: 2014.07.10. *A tartalomjegyzék és az adatok állapota csak akkor aktuális az érvényességi idõpontban, ha teljeskörûen és sikeresen elvégezte az állományok frissítését!



04

3. oldal

Ökológiai átjárók (2007. december) Védőkerítések kialakítása közutak mellett (2007. december)

Forgalomszabályozás

04.00 Általános szabályok 04.00.10 Szabályzatok 04.00.11 04.00.12 04.00.13 04.00.14 04.00.15

A közúti jelzőtáblák műszaki szabályzata (JTSZ) [A 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet, illetve módosításának, a 64/2007. (VII. 2.) GKM rendeletnek a melléklete] (2007. július) Közúti jelzőtáblák. A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményei (JETSZ) [A 83/2004. (VI. 4.) GKM r. és módosításának, a 84/2004. (VI. 4.) GKM r. melléklete (2004. június) A közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek követelményei (ÚTIR) [A 40/2001. (XI. 23.) KöViM rendelet melléklete] (2001. november) A közúti útburkolati jelek szabályzata (ÚBJSZ) [A 11/2001. (III. 13.) KöViM r. és első módosításának, a 46/2001. (XII. 20.) KöViM r., és második módosításának, a 65/2007. (VII. 2.) GKM r. melléklete] (2007. július) A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági szabályzata [A 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet melléklete] (2001. január)

04.01 Forgalomszabályozó berendezések 04.01.10 Forgalmi telematika 04.01.11 04.01.12 04.01.13

Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák (VJT) követelményei (2008. szeptember) Jármű- és gyalogosérzékelők (detektorok) alkalmazása (2007. április) Intelligens forgalomszabályozó és információs rendszerek alkalmazása (2009. január)

04.01.20 Jelzőlámpás forgalomirányítás 04.01.21

Közúti forgalomirányító berendezések. Fényjelző készülékek (2003. május)

04.02 Közúti jelzőtáblák 04.02.10 Közúti jelzőtáblák megtervezése 04.02.11 04.02.12

Közúti jelzőtáblák (T). A jelzőtáblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése (2012. január) Közúti jelzőtáblák (Y). A feliratok betűi, számjegyei és írásjelei (2012. január)

04.02.20 Közúti jelzőtáblák 1. 04.02.21 04.02.22 04.02.23 04.02.24 04.02.25 04.02.26

Közúti jelzőtáblák (A). Veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (B). Elsőbbségi jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (C). Tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (D). Kötelező jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (F). Tájékoztató jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (H). Kiegészítő táblák és jelképeik (2012. január)

04.02.30 Közúti jelzőtáblák 2. 04.02.31 04.02.32 04.02.33 04.02.35

Közúti jelzőtáblák (E). Különleges szabályokat jelző táblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák (G). Útbaigazító és utaló jelzőtáblák és jelképeik (2012. január) Közúti jelzőtáblák. Idegenforgalmi jelzőtáblák és alkalmazásuk (2006. december) A követési távolság útburkolati jeleinek értelmező táblái (2005. szeptember)

04.02.40 Egyéb jelzőtáblák 04.02.41 04.02.42

Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése (1998. szeptember) Útépítési adatközlő táblák alkalmazása (2002. január)

04.03 Burkolati jelek 04.03.10 Burkolati jelek tervezése 04.03.11

Útburkolati jelek tervezése (ÚBJT) (2001. szeptember)

04.03.20 Burkolati jelek alakja 04.03.21

Közúti útburkolati jelek alakja, mérete, színe és elrendezése (2001. április)

04.04 Járművisszatartó berendezések 04.04.10 Járművisszatartó berendezések tervezése 04.04.12

Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés közutakon (2010. március)

Nyomtatás dátuma: 2014.07.10. *A tartalomjegyzék és az adatok állapota csak akkor aktuális az érvényességi idõpontban, ha teljeskörûen és sikeresen elvégezte az állományok frissítését!



4. oldal

04.04.20 Vezetőkorlátok 04.04.21 04.04.22

Közúti vezetőkorlát. Acél vezetőkorlát (1982. január) Közúti vezetőkorlát. Acél vezetőkorlát. (Kiegészítés) (1998. január)

04.05 Elkorlátozás 04.05.10 Útelzárás 04.05.11 04.05.12 04.05.13

05

A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei (2001. május) Közutakon folyó munkák elkorlátozása és ideiglenes forgalomszabályozása (2010. május) Közúti jelzőtárcsa (2002. január)

Építőanyagok

05.00 Általános szabályok 05.00.10 Szabályzatok 05.01 Alapanyagok 05.01.10 Ásványi anyagok 05.01.11 05.01.12 05.01.13 05.01.14

Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 3. rész Útalapok (2009. október) Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 1. rész Kőanyaghalmazok utak, repülőterek és más közforgalmi területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz (2008. május) Kőlisztek. Kőanyaghalmazok utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz (2008. május) Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 2. rész. Zúzott kőanyaghalmazok út-, pálya- és hídbetonokhoz (2009. június)

05.01.20 Bitumenes kötőanyagok 05.01.21 05.01.22 05.01.25

Kationaktív bitumenemulziók. Követelmények (2009. november) Útépítési modifikált bitumenek. Követelmények (2007. november) Gumival modifikált bitumen (GmB) (29. tervezési útmutató) (2013. szeptember)

05.02 Keverékek 05.02.10 Aszfaltkeverékek 1. 05.02.11 05.02.12 05.02.13 05.02.14 05.02.15 05.02.16

Útépítési aszfaltkeverékek. Aszfaltbeton (AC) (2010. február) Útépítési aszfaltkeverékek. Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM) (2010. február) Útépítési aszfaltkeverékek. Zúzalékvázas masztixaszfalt (SMA) (2010. február) Útépítési aszfaltkeverékek. Öntött aszfalt (MA) (2010. február) Útépítési aszfaltkeverékek. Visszanyert aszfalt (2008. május) Kationaktív bitumenemulzió kötőanyagú alaprétegek, útburkolatok és kátyúzókeverékek (2004. január)

05.02.20 Aszfaltkeverékek 2. 05.02.30 Betonkeverékek 05.02.31

Útbeton betonhulladék újrahasznosításával (2008. december)

05.02.40 Egyéb anyagok, keverékek 05.02.41 05.02.42 05.02.43

Pernye alkalmazása útépítési kötőanyagként (2002. június) Útburkolatok hézagkitöltő anyagai (2008. július) Útburkolati jelek anyagai. Az útburkolati jelek felhasználói követelményei (2006. május)

05.02.50 Bontott anyagok 05.02.51 05.02.52 05.02.53 05.02.54 05.02.55

06

Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek (2003. május) Bontott útépítési anyagok újrahasználata I. Pályaszerkezet helyszíni hideg újrahasznosítása (2008. július) Bontott útépítési anyagok újrahasználata II. Telepen történő hideg újrahasznosítás (2009. április) Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása (2006. július) Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek helyszíni újrafelhasználása melegremix eljárással (2008. december)

Útépítés

06.00 Általános szabályok 06.00.10 Szabályzatok Nyomtatás dátuma: 2014.07.10. *A tartalomjegyzék és az adatok állapota csak akkor aktuális az érvényességi idõpontban, ha teljeskörûen és sikeresen elvégezte az állományok frissítését!



5. oldal

06.01 Építés-előkészítő munkák 06.02 Földművek 06.02.10 Földművek építése 06.02.11

Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai (2007. április)

06.03 Pályaszerkezetek 06.03.10 Pályaszerkezetek méretezése 06.03.11 06.03.12 06.03.13 06.03.14 06.03.15 06.03.16

Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete (2010. január) Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése (2009. július) Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése (2005. július) Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezésének segédlete (1998. január) Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése (2006. július) Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek tervezése (2010. július)

06.03.20 Aszfaltrétegek 06.03.21 06.03.22 06.03.23 06.03.24

Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek. Építési feltételek és minőségi követelmények (2010. február) Hígított bitumenes aszfaltmakadám pályaszerkezeti rétegek (1989. január) Kohósalakaszfalt útpályaalapok és -burkolatok (1992. január) Habosított bitumennel keverőtelepen készülő út-pályaszerkezeti alapréteg (2009. március)

06.03.30 Beton pályaszerkezeti rétegek 06.03.31 06.03.32 06.03.33 06.03.34 06.03.35

Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények (2006. július) Útépítési beton burkolatalapok. Követelmények (1993. január) Útépítési beton burkolatalapok. Tervezési előírások (2006. július) Kompozit burkolatú (merev) útpályaszerkezetek építése. Építési előírások, követelmények (2007. július) Hézagaiban vasalt, kétrétegű, mosott felületképzésű betonburkolatú merev útpályaszerkezet építése (2008. szeptember)

06.03.40 Kő-, betonkő és műkő burkolatok 06.03.41 06.03.42

Kő- és műkő burkolatok építése (2006. május) Betonkő burkolatú pályaszerkezetek tervezése és építése. Követelmények (2007. július)

06.03.50 Kötőanyag nélküli alaprétegek 06.03.51 06.03.52

Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Építési előírások (2007. július) Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Tervezési előírások (2007. július)

06.03.60 Felületi bevonatok 06.03.61 06.03.62

07

Útburkolatok felületi bevonata. Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok (2000. május) Útburkolatok felületi bevonata. Hideg keveréses és terítéses technológiával készült felületi bevonatok (2007. szeptember)

Hidak és műtárgyak

07.00 Általános szabályok 07.00.10 Szabályzatok 07.00.20 Általános tervezési előírások 07.01 Hidak és műtárgyak tervezése 07.01.10 Közúti hidak tervezése 07.01.11 07.01.12 07.01.13 07.01.14 07.01.15 07.01.16 07.01.17 07.01.18

Közúti hidak tervezése (KHT) 1. (2011. augusztus) Erőtani számítás. Közúti hidak tervezése (KHT) 2. (2011. augusztus) Acélhidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 3. (2011. augusztus) Beton, vasbeton és feszített vasbeton hidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 4. (2011. augusztus) Öszvérhidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 5. (2011. szeptember) Közúti hidak tervezési előírásai VI. Beavatkozások tervezése meglévő hidakon (2002. szeptember) Szigetelés és aszfaltburkolat nélküli NT-betonból készülő hídfelszerkezetek tervezése és építése (2010. augusztus) Fahidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 8. (2011. szeptember)




6. oldal

07.02 Hidak és műtárgyak építése 07.02.10 Közúti hidak építése 07.02.11 07.02.12 07.02.13 07.02.14 07.02.15

Közúti hidak építése 1. Beton, vasbeton és feszített vasbeton hídszerkezetek (2011. szeptember) Közúti hidak építése II. Acélhidak gyártása és szerelése (2002. szeptember) Közúti hidak építése III. Fahidak és hídállványok (2003. január) Közúti hidak építése IV. Nyitott munkagödör kialakítása, víztelenítése (2001. augusztus) Közúti hidak építése V. Alapozások (2001. augusztus)

07.03 Hídszerkezetek 07.03.10 Hídsaruk és dilatációs szerkezetek 07.03.11

Hídtartozékok I. Közúti hidak sarui és dilatációs szerkezetei (2003. január)

07.03.20 Hídszigetelések 07.03.21 07.03.22 07.03.23 07.03.24

Közúti hidak szigetelése I. Vasbeton pályalemezű hidak felszerkezetének szigetelése és aszfaltburkolata (2004. május) Közúti hidak szigetelése III. Vasbeton pályalemezű közúti hidak szigetelésének készítése bitumenes lemezekkel (2006. július) Közúti hidak szigetelése II. Acél pályalemez szigetelése és burkolata (2006. január) Közúti hidak szigetelése IV. Vasbeton pályalemezű hidak szigetelése és pályabeton burkolata (2007. november)

07.04 Korrózióvédelem 07.04.10 Szerkezetek korrózióvédelme 07.04.11 07.04.13

Közúti hidak korrózióvédelme 3. Acélszerkezetek (2011. július) Közúti hidak korrózióvédelme 2. Kész betonszerkezetek (2011. július)

07.05 Hídtartozékok 07.05.10 Korlátok 07.05.11

08

Közúti visszatartó rendszerek II. Követelmények hidakon (2010. május)

Fenntartás és útüzemeltetés

08.00 Általános szabályok 08.00.10 Szabályzatok 08.00.11

Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete [Az 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet melléklete] (1999. január)

08.00.20 Áttekintés 08.00.21

Utak üzemeltetése és fenntartása (1998. január)

08.01 Közútkezelés 08.01.10 Helyazonosítás 08.01.11

Az azonosítópont típusú helyazonosítási mód (1995. január)

08.01.20 Nyilvántartás 08.01.21 08.01.22 08.01.23 08.01.24 08.01.25 08.01.26

Országos közutak nyilvántartása. Kettős helyazonosítás szabályozása (2003. május) Az Országos Közúti Adatbank működési rendje (2002. június) Országos közutak nyilvántartása. Közúti hidak helyazonosítása (2000. december) Országos közutak nyilvántartása. Közutak feletti akadályok (1999. december) Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete. Kiegészítő adatok és vizsgálati szempontok (2004. október) A Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer (KeNyi) adatfeltöltési és működési rendje (2010. április)

08.01.30 Útinform 08.01.31

Az Útinform számára történő számítógépes információszolgáltatás módja és rendje (1999. június)

08.01.40 Útkísérletek 08.01.41

Útkísérletek lebonyolítása (2001. április)

08.01.50 Úthálózat védelme 08.01.51 08.01.52 08.01.53

Statikus tengelyterhelés-mérés (2004. január) Közúti hidak védelme járművek okozta károk ellen (2007. április) Tengelyterhelés-mérő hálózat kialakításának feltételei (A KTSZ kiegészítése) (2009. január)




7. oldal

08.01.60 Hídvizsgálatok 08.01.61

Hídvizsgálat I. Megépült közúti hidak teherbírás-vizsgálata (2002. szeptember)

08.01.70 Helyi közutak 08.01.71

Helyi közutak kezelése (2009. augusztus)

08.02 Fenntartás 08.02.10 Burkolatfenntartás 08.02.11

Aszfaltburkolatok fenntartása (2007. szeptember)

08.02.20 Aszfaltburkolatok fenntartása 08.02.21 08.02.22

Aszfaltburkolatok repedéseinek, hézagainak kitöltése (2008. július) Hidegen bedolgozható kátyúzó anyagok (hígított bitumen, bitumenemulzió és speciális kötőanyagú keverékek) összetétele, gyártása, bedolgozása, minősítése (2002. június)

08.02.30 Beton- és kőburkolatok fenntartása 08.02.31 08.02.32 08.02.33

Betonburkolatok fenntartási technológiái (2007. szeptember) Kő-, betonkő és műkő burkolatok fenntartása (2008. július) Betonburkolatok repedéseinek, hézagainak kitöltése (2008. július)

08.02.40 Hidak és műtárgyak fenntartása 08.02.41 08.02.42

Közúti hidak fenntartása (2003. május) Téglaboltozatos közúti hidak (23. tervezési útmutató) (2012. július)

08.03 Üzemeltetés 08.03.10 Téli útüzemeltetés 08.03.11 08.03.12

Szórósó. Technikai nátrium-klorid (2010. április) Hóvédművek. Műanyaghálós hóvédművek (1983. január)

08.03.20 Növényzet telepítése 08.03.21 08.03.22

A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok figyelembevételével (2005. szeptember) Hófúvás ellen védő növénysávok (2008. december)

08.03.30 Hidak és műtárgyak üzemeltetése 08.03.31

09

Közúti építmények felületvédelme antigraffiti (AG) rendszerekkel (2012. június)

Mérések és vizsgálatok

09.00 Általános szabályok 09.00.10 Szabályzatok 09.01 Anyagvizsgálatok 09.01.10 Alapanyagok vizsgálata 09.01.11 09.01.12

Modifikált útépítési bitumenek rugalmas visszaalakulás-vizsgálata (1998. december) Kationaktív bitumenemulziók vizsgálata (2002. január)

09.01.20 Keverékek vizsgálata 09.01.30 Egyéb anyagok vizsgálata 09.01.31

Út- és hídépítési betonok párazáró anyagainak minőségi követelményei és vizsgálati módszerei (1990. január)

09.02 Szerkezetek vizsgálatai 09.02.10 Földművek vizsgálatai 09.02.11 09.02.12

Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötőanyagú útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása (1999. március) Közúti töltéssüllyedések mérése (2000. december)

09.02.20 Útpályaszerkezet felületének vizsgálatai 09.02.21 09.02.22 09.02.23 09.02.24 09.02.25

Hosszirányú útpálya-egyenetlenség mérése Bump-integrátorral (1999. június) Hosszirányú pályaegyenetlenség mérése mozgóbázisú mérőkészülékkel (2002. június) Az útburkolat-felület csúszásellenállásának vizsgálata. Mérés Scrim-mérőkocsival (1999. június) RST-mérés és -értékelés (1999. március) RST-mérés eredményeinek feldolgozása (2000. október)




8. oldal

Burkolatfelület állapotának minősítése Roadmaster rendszerrel (2008. november) Az útburkolat-felület csúszásellenállásának vizsgálata. Mérés ASFT-berendezéssel (2009. október)

09.02.30 Útpályaszerkezetek teherbírásának vizsgálatai 09.02.31 09.02.32 09.02.33 09.02.34 09.02.35

Dinamikus teherbírásmérés (1998. január) Teherbírásmérés könnyű ejtősúlyos berendezéssel (1999. március) Dinamikus behajlásmérés méretezéshez (KUAB) (2000. május) Dinamikus teherbírásmérés (KUAB). Mérési eredmények feldolgozása (2000. május) Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés kistárcsás könnyű ejtősúlyos berendezéssel (2005. május)

09.02.40 Út-pályaszerkezeti rétegek 09.02.41

Aszfaltrétegek tapadásvizsgálata nyírással (2010. március)

09.03 Hídszerkezetek vizsgálatai 09.03.10 Betonkorrózió vizsgálata 09.03.11

Beton-, vasbeton és feszített vasbeton hidak betonkorróziós vizsgálata. Karbonátosodás, a kloridbehatolás mélységének és a kloridtartalom mennyiségének meghatározása (1999. december)

09.03.20 Hídszigetelések vizsgálata 09.03.21 09.03.22 09.03.23

Közúti hídszigetelések felülettel párhuzamos tapadószilárdságának laboratóriumi vizsgálata (1999. december) Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési anyagok hőtűrő képességének laboratóriumi vizsgálata (1999. december) Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési rendszer hőtűrő képességének és vízállóságának laboratóriumi vizsgálata (2006. december)

09.04 Egyéb vizsgálatok 09.04.10 Egyéb helyszíni mérések 09.04.11 09.04.12 09.04.13

99

Közúti betonburkolatok és műtárgyak roncsolásmentes vizsgálata Schmidt-kalapáccsal és ultrahanggal (1999. június) Burkolatkeménység mérése PTS-berendezéssel (2001. április) Zajárnyékoló falak helyszíni vizsgálata (1998. január)

Előkészületben

99.00 Előterjesztések (2011) 99.00.11 99.00.12

Közúti jelzőtáblák (T). A jelzőtáblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése - Előterjesztés (2011. november) Közúti jelzőtáblák (Y). A feliratok betűi, számjegyei és írásjelei - Előterjesztés (2011. november)

99.01 Előterjesztések (2012) 99.01.11 99.01.12 99.01.13 99.01.21 99.01.22 99.01.31 99.01.32 99.01.41 99.01.42 99.01.43 99.01.51 99.01.52 99.01.53 99.01.61 99.01.62 99.01.63

Közúti járművek tengelyterhelésének és össztömegének ellenőrzése – Előterjesztés (2012. július) Kompaktaszfalt burkolatok. Építési feltételek és minőségi követelmények – Előterjesztés (2012. július) Meszes talajjavítás és -stabilizálás. Tervezési és építési előírások – Előterjesztés (2012. július) Útburkolatok felületi bevonata – Előterjesztés (2012. augusztus) Hidegaszfalt vékonyréteg (HAV) – Előterjesztés (2012. augusztus) Közúti hidak szigetelése 1. Vasbeton pályalemezű hidak szigetelése és aszfaltburkolata Előterjesztés (2012. szeptember) Közúti hidak szigetelése 2. Acél pályalemez szigetelése és aszfaltburkolata - Előterjesztés (2012. szeptember) Polimerrel modifikált útépítési bitumenek. Követelmények - Előterjesztés (2012. október) Útépítési bitumenek. Követelmények - Előterjesztés (2012. október) Kemény útépítési bitumen. Követelmények - Előterjesztés (2012. október) Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete 2. Hídmesteri feladatok - Előterjesztés (2012. november) Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete 3. Fővizsgálat szakértői jelentés - Előterjesztés (2012. november) Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete 4. Üzemeltetési és karbantartási utasítás (ÜKU) Előterjesztés (2012. november) Előzési szakaszok tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2012. december) A nemzeti ITS keretterv (HITS) (2012. december) Hosszirányú útburkolati jelek láthatóságának mérése (2012. december)




Tervezési útmutató 1. A tervezési útmutatók az e-UT Digitális Útügyi Előírástárban (2013. április) 1. A tervezési útmutatók az e-UT Digitális Útügyi Előírástárban (2013. szeptember)



9. oldal



6. AKADÁLYMENTES KÖZLEKEDÉS 6.1. Jogszabályi alapok A fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról az 1998. évi XXVI. törvény intézkedik Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékossággal élő emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. A fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. A fogyatékossággal élő személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. Az állam köteles gondoskodni a fogyatékossággal élő személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékossággal élő személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. A fogyatékossággal élő személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. 6.2. Akadálymentes közlekedés biztosítása A mozgáskorlátozottak részére pl. akadálymentes közlekedést kell biztosítani. Az „akadálymentes” szó fogalmát az 1997.évi LXXVIII. törvény (Étv) adja meg. Akadálymentes az épített környezet: akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük. A mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítására az e-UT 03.05.11:2000 számú Tervezési útmutató és az e-UT 03.05.12:2009 útügyi műszaki előírás (ÚME) intézkedik. Az ÚME alkalmazása az országos közutakon kötelező, a helyi közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon ajánlott és indokolt.

19



Az ÚME az akadálymentes gyalogosközlekedést szolgáló létesítmények speciális tervezési követelményeit tartalmazza. Kitér a közlekedési létesítményeknél szükséges műszaki megoldások alkalmazására:  a települések belterületén a gyalogjárdákon, a gyalogutakon, lépcsőkön és lejtőkön, valamint a gyalogoskörzetekben,  a közösségi közlekedés megállóinak és állomásainak kialakításánál és a megközelítésükre szolgáló gyalogosútvonalakon,  a közlekedési pályát keresztező, kijelölt szintbeni gyalogos-átkelőhelyeken és az útkereszteződésekben (csomópontokban) létesített gyalogos-átkelőhelyeken, függetlenül attól, hogy azok jelzőlámpával irányítottak-e vagy sem,  a különszintű gyalogosműtárgyak (aluljáró, felüljáró) esetében,  a közhasználatú építmények (közintézmények, különösen az egészségügyi szolgáltató létesítmények) megközelítő útvonalain, bejáratánál,  a közutak külterületén elhelyezkedő közhasználatú melléklétesítményeknél (pihenő- és vendéglátóhelyek, parkolók, közúti határátkelőhelyek) létesített gyalogos útvonalakon. A műszaki megoldásoknál fontos az űrszelvény, a keresztmetszet, a hossz-szelvény megtervezése, a sebességek, a látótávolság, az olvasható betűméretek, fej feletti magasság, kezelési magasság, stb. figyelembe vételével. A Tervezési útmutató sorra veszi a műszaki megoldások tervezési szempontjait, egyúttal idézve a 253/1997(XII.20) Kormány rendelet (OTÉK) kapcsolódó előírásait.

20



E) FEJEZET

Minőségügyi kérdések, a megfelelőségigazolás dokumentumai, példák megfelelőségigazolás dokumentálására.

Összeállította: Vértes Mária

2014. július



E) Minőségügyi kérdések, a megfelelőségigazolás dokumentumai, példák megfelelőségigazolás dokumentálására.

1. Az építmények megfelelőség igazolása 1.1. A 93/2012. (V.10.) Kormányrendelet az utak építésének forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről intézkedik. A 18.§.(6) bekezdés szerint: (6) Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a hatóságnak: a) az elkészült közlekedési építmény tényleges állapotát feltüntető megvalósulási terv egy példányát, a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az építmény a jóváhagyott tervnek megfelelően épült meg, b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg, c) a műszaki átadás-átvételéről készült lezárt jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, d) amennyiben a hatóság az építési engedélyben előírta, az útkezelő által jóváhagyott kezelési és karbantartási kézikönyvet, e) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, az 5. §-ban megjelölt közműszolgáltatók, útkezelők, a vagyonkezelő nyilatkozatát, f) több útkezelő esetében az összes érintett útkezelő által jóváhagyott, kezelői lehatárolási tervet, valamint g) amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, a hatóság erre irányuló felhívására az útterülettel érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról kiállított, egy hónapnál nem régebbi, papíralapú hiteles másolatot. 1.2. A 191/2009.(IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről intézkedik. A 12.§. a vállalkozó kivitelező, a 13.-14.§. a felelős műszaki vezető feladatait részletezi. 1.2.1. A vállalkozó kivitelező feladata többek között: g) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba megismétlése, h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítmény nyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása 1.2.2. A felelős műszaki vezető feladatai közé tartozik pl.: d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, 2



f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyi eljárásba való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, 14.§ Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az építési napló összesítő lapjára arról nyilatkozik, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően, c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének ismertetésével, h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. 1.3. Megfelelőség igazolási dokumentáció részei:  Kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,  Megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (pl. földmunkánál beépített termékek teljesítmény nyilatkozatai, talajvizsgálati, tömörség, és E2 mérési jegyzőkönyvek, geometriai ellenőrzés stb.),  Megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),  Szükség szerint a kezelési és karbantartási kézikönyv,  Technológiai utasítások,  MMT-k,  Építési Napló oldalak.

3



2. Mintavételi és megfelelőségigazolási terv Az e-UT 07.02.11:2011 útügyi műszaki előírás szerint pl.: Mintavételi és megfelelőségigazolási terv (MMT) Az építési munka megkezdése előtt meg kell tervezni a munka során elvégzendő alkalmassági, technológiai, gyártásellenőrző és minősítő vizsgálatokat. Ez a mintavételi és megfelelőségigazolási terv, amelynek elkészítésébe a betontechnológust be kell vonni. A mintavételi és megfelelőségigazolási tervnek a következőket kell egyértelműen tartalmaznia:          

a megfelelőségigazolási tétel megnevezését a megfelelőségigazolási tétel mennyiségét a minősítendő anyag vagy munkafolyamat pontos megnevezését (pl. betonozás) a vizsgálat jellegét (pl. gyártásellenőrző) a vizsgálatra vonatkozó előírást (szabvány, ÉME, CE-jelzés stb.) a vizsgálat elvégzőjét (pl. saját vagy külső laboratórium, közös helyszíni mérés a műszaki ellenőrrel stb.) a fajlagosan elvégzendő vizsgálatok mennyiségét az összes elvégzendő vizsgálat darabszámát minden olyan értéket, amit a megfelelőségértékelésnél használni akarunk, és azok megengedett eltéréseit – különösen a helyszínen végzendő mérésekre vonatkozóan a vizsgálat eredményének megadási módját (vizsgálati jegyzőkönyv, megfelelőségigazolási dokumentumok, építési naplóbejegyzés stb.)

A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet olyan részletességgel kell kidolgozni, hogy abból az építés helyszínén – szabványok és egyéb műszaki előírások további tanulmányozása, valamint további számolás nélkül – a munka felelős vezetője, illetve a műszaki ellenőr egyértelműen megállapíthassa a szükséges vizsgálatok és mérések mennyiségét, az elkészítendő ellenőrző próbatestek, próbakockák, kiveendő próbadarabok darabszámát, a vizsgálati eredmények értékelésének módját. Az építési munka befejezése után az építmény megfelelőségigazolási dokumentációjának összeállításánál a minősítő iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek tartalomjegyzékeként szolgáljon az MMT. A munka egyszerűsítése és egyúttal jobb áttekinthetősége érdekében a mintavételi és megfelelőségigazolási tervet célszerű táblázatos formában, építményenként külön-külön táblázatban elkészíteni. A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet azokra a munkanemekre is ki kell terjeszteni, amelyek készítését más előírások szabályozzák. A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet a műszaki ellenőrrel jóvá kell hagyatni a munkák megkezdése előtt.

4



Tájékoztatásul bemutatjuk a hídépítési munkanemekre és tételekre összeállított MMT adatlapok egy oldalát. Tétel

Szerkezet anyag megnevezése

1.

2.

Mennyiség Megnevezése /db/ /fm/ /m2, m3/

3.

Vizsgálat,ellenőrzés vonatkozó előírás

4.

Gyakorisága száma /db/

5.

6.

Jellege, elvégzője, megoldási formája

7.

Követelmény tervezett megengedett értéke eltérés

8.

9.

1. ALAPOZÁS 1.1. FÚRT CÖLÖPALAPOZÁS TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS 1993. évi XCIII. tv. MSZ 14399-80

Fúrt cölöpalap. 1.

............db O:...........mm

............fm

T-V-Ki

M Jóváhagyás

1.1.

Próbacölöp

cölöp próbaterhelés

kiviteli terv, e-UT 07.02.15 MSZ EN 1536

készült

db

Ér-MV-Ki

Szakvélemény

1.2.

Kitűzés

kitűzés

MSZ EN 1536

cölöpönként

É-MV-ÉN

Kiv.terv

1.3.

Fúrás

fúrás

talajrétegzôdés

cölöpönként

Ér-V-Jkv

Kiv.terv

1.4.

Betonacél

méret, mennyiség

e-UT 07.02.11.

cölöpönként

Ér-MV-ÉN

Kiv.terv

elhelyezés

e-UT 07.02.11.

cölöpönként

Ér-MV-ÉN

Kiv.terv fôacél kengyel

B.........................

1.5.

1.1.6.

**

+10;-10mm

.........t

Betonkeverék

Kész szerkezet

+1;-1 cm +3;-3 cm

betonfedés

e-UT 07.02.11 e-UT 07.01.14

cölöpönként

Ér-MV-ÉN

Kiviteli terv +10;- 5 mm

szilárdság

MSZ 339

Ér-L-Jkv

Kiv.terv

konzisztencia

MSZ EN 12350-5

átmérőnként 5-5 db cölöpönként

É-MV-ÉN

Technológiai utasítás

szilárdság

MSZ EN 12390-3 MSZ EN 12699

betonozási naponként

M-L-Jkv T-L-Jkv

C .................

folytonosság

izotópos tömörség vagy integritás

cölöpönként**

Ér-L-Jkv

felsô sík (visszavésett)

e-UT 07.02.15

cölöpönként

Ér-MV-ÉN

Kiviteli terv+50;-50mm

cölöp tengely eltérés

MSZ EN 1536

cölöpönként

Ér-MV-ÉN

Kiviteli terv+10;-10mm

cölöp tengely eltér.a függôlegestôl

MSZ EN 1536

cölöpönként

Er-MV-ÉN

Kiviteli terv

a kiválasztott cölöpöknél

5

max.0,02



3. Földmunkák megfelelőség igazolása 3.1.

Műszaki szabályozás

Az e-UT 06.02.11:2007 (április 1-től érvényes) útügyi műszaki előírás intézkedik az „Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai” és többek között a földmunkák megfelelőség igazolásáról is. Kidolgozásánál a munkabizottság figyelembe vette az Eurocode 7. (MSZ EN 1997-1, -2), valamint egyéb EN jelzetű termék- és vizsgálati szabványok előírásait. Ezt az útügyi műszaki előírást a GKM adta ki és egyfajta nemzeti alkalmazási dokumentumnak tekinthető, amelynek alkalmazása az országos közutakon kötelező. Az útügyi műszaki előírás tárgya:  földművek anyaga, szerkezete és építése,  természetes lejtők, a bevágási és sziklarézsűk, a töltésrézsűk és a töltésszélesítések állékonysága,  töltésalapozás kedvezőtlen altalajon,  földet megtámasztó támszerkezetek. Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazási területe az országos és helyi közutak, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánutak. 3.2.

Talajok megfelelősége

3.2.1. A talajok megnevezése A talajok megnevezése is változott az új EN-ek szerint 4.1, 4.2, 4.3 táblázat és 4.1 ábra

6



A talajokat az MSZ 14 043-2 szerint a következő módon kell osztályozni, megadva a besorolás alapját:  a durva szemcséjű (szemcsés) talajokat a szemeloszlás alapján, ha az iszap-anyagtartalmuk S0,063 ≤ 40% és a plaszticitási indexük Ip ≤ 10%;  a finomszemcséjű (kötött) talajokat a plaszticitási jellemzők alapján, ha az iszap-anyagtartalmuk S0,063 ≥ 40% és a plaszticitási indexük Ip ≥ 10%;  a vegyes szemcséjű talajok esetében a szemeloszlás és a plaszticitási jellemzők egyidejű figyelembevételével, ha az előbbi két szempont szerint nem egyértelmű a besorolás.

7



3.2.2. Földmű anyagok osztályozása a felhasználhatóság szempontjából Kiváló földműanyagok (M-1)  a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos. Jó földműanyagok (M-2)  a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok(kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk folytonos,  a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos,  a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretűk nem nagyobb 200 mm. Megfelelő földműanyagnak minősítendők (M-3)  a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok, ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk hiányos,  a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos,  a vegyes szemcséjű, 15 ≤ S0,063 ≤ 40% és Ip ≤ 10% jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és / vagy homokok), ha 8 ≤ w ≤ 18%,  a finom szemcséjű talajok, 10 < Ip ≤ 25% jellemzőjű talajok, ha 10 ≤ w ≤ 20%,  a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretűk nem nagyobb 200 mm. Elfogadható földműanyagnak minősítendők (M-4)  a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu> 3  a finom szemcséjű a 25 18%,  a finom szemcséjű 10
8



Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők (M-6)       

a finom szemcséjű 10 40% jellemzőjű talajok, a közepesen és nagyon szerves talajok, a szikes talajok, mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek, azok a talajok, melyeknek a módosított Porctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége (ρdmax)< 1,65 g/cm3.

3.2.3. Talajok tömöríthetősége A földanyagokat a tömöríthetőség szempontjából a következők szerint kell minősíteni: Jól tömöríthető talajok (T-1)  durva szemcséjű,talajok, ha Cu ≥ 15 illetve ha 6 ≤ Cu < 15 és szemeloszlásuk folytonos,  a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,063 ≤ 40% és a víztartalom is kedvező. Közepesen tömöríthető talajok (T-2)  durva szemcséjű,talajok, ha egyenlőtlenségi mutatójuk: 6 ≤ Cu < 15,  a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,063 ≤ 40% és a víztartalom még elfogadható,  a finom szemcséjű talajok, ha Ip ≤ 25% és a víztartalom kedvező. Nehezen tömöríthető talajok (T-3)  durva szemcséjű,talajok, ha 3 < Cu < 6  a finom szemcséjű talajok, ha Ip ≤ 25% és a víztartalmuk még elfogadható,  a finom szemcséjű talajok, ha 25 ≤ Ip < 40% és a víztartalom kedvező. Nem tömöríthető talajok (T-4)  durva szemcséjű,talajok, ha Cu < 3, és kezeléssel nem javítható,  a finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel sem javítható,  választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcséket tartalmazó anyag.

9



3.2.4. Talajok fagyveszélyessége

3.2.5. Talajok térfogatváltozása A vízfelvétel hatására bekövetkező duzzadás és a vízeladás miatti zsugorodás szempontjából a talajok a következők szerint minősítendők: Nem térfogatváltozó talaj (D-1)  plaszticitási indexe Ip < 15%  iszap + agyagtartalma S0,063 < 40% Kissé térfogatváltozó talaj (D-2)  plaszticitási indexe: 15 < Ip < 20%  lineáris zsugorodása εl < 3% Közepesen térfogatváltozó talaj (D-3)  plaszticitási indexe: 20 ≤ Ip < 30%  lineáris zsugorodása 3 ≤ εl < 6% Nagyon térfogatváltozó talaj (D-4)  plaszticitási indexe: 30 < Ip < 40%  lineáris zsugorodása 6 < εl < 9%

10



Különösen térfogatváltozó talaj (D-5)  plaszticitási indexe: Ip ≥ 40%  lineáris zsugorodása εl ≥ 9% 3.3. Földmű megfelelőség ellenőrzése és értékelése 3.3.1. Tömörség és teherbírás előírt értékei

 Töltés

Töltés tömörsége alsóbbrendű útnál>86%. Padka tömörsége és teherbírása a tükörszinttel azonos. A mérések, vizsgálatok gyakorisága az ÚME szerinti legyen.

11



 Bevágás

 Háttöltésnél Trρ>96%, [1db/250m3-ként] úszólemez alatt 2db E2 mérés.  Visszatöltés - csatorna körül Trρ>93%, - pályaszerkezet alatt [1db/100fm-ként] [E2 1db/500m2-ként]. Értékük, mint fent a tükörszinten. 3.3.2. A megfelelőség ellenőrzés alapja A megfelelőség ellenőrzés alapja mindig az építtető, a mérnök által elfogadott Mintavételi és Megfelelőség igazolási Terv (MMT). Csatolt példa a 83. sz. út MMT táblázata. 3.3.3. A tömörség értékelése  Nagytömegű földmunkánál: ___

T    T  1,28 

1  1  ST n

 = 3%

 Egyedi értékelésnél a mért értékek 90%-a nagyobb legyen az előírt értéknél és 10% lehet ennél kisebb, de az eltérés legfeljebb 3% lehet.

12



3.3.4. A teherbírás értékelése  Nagytömegű földmunkánál:

__

E2    E 2 1,28 

1  1  S E  = 5 MPa n

 Egyedi értékelésnél a mért érték mindenütt haladja meg az előírt teherbírási értéket, és a mért tömörség eléri, de legfeljebb csak 4%-al haladja meg az előírt értéket.

3.4. Megfelelőség igazolási dokumentáció  Kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,  Megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (beépített termékek megfelelőségi bizonylatai, talajvizsgálati, tömörség, és E2 mérési jegyzőkönyvek, geometriai ellenőrzés),  Megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),  Technológiai utasítások,  MMT-k,  Építési Napló oldalak.

13

Magyar Mérnöki Kamara Beszámoló vizsga szakterületi része

Közlekedési Tagozat

266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet alapján

Mintavételi és Megfelelőség igazolási Terv (83. sz. főút) Sorszám I. A. 1.

2. 3. B. 1.

2. 3. C.

Munkanem Vizsgálat megnevezése FÖLDMUNKA Altalaj és töltés a felső 0,5 m nélkül Alkalmassági vizsgálat – szemeloszlás – plasztikus index – legn. száraz térf. sűrűség – szervesanyag tartalom – szemcsés talaj – kötött talaj Altalaj tömörségvizsgálat töltés tömörség

A munka mennyisége

Mérés, illetve vizsgálat Módszere

Mérés, illetve vizsgálat Előírt Tűrés Száma Értéke

Gyakorisága

Jellege

Végzi

MSZ 14043/3:79 MSZ 14043/4:80 MSZ 14043/7:81

1 db/1000 m 1 db/1000 m 1 db/1000 m

É É É

L L L

950 fm 950 fm 950 fm

1+3 1+3 1+3

Cu  3 Ip=(25-40%)  1650 kg/m3

MSZ 14043/9:82 MSZ 14043/9:82 MSZ 14043/7:81 e-UT 09.02.11:99

1 db/1000 m 1 db/1000 m 1 db/200 m 1 db/100 m

É É Ér Ér

L L L L

950 fm 950 fm 950 fm 950 fm

1+3 1+3 5 10

max. 3% max. 5%

É

L

950 fm

2

Trρ  85% Trρ  90% E2 = 20 MPa

Teherbírás mérés Földmű felső 0,5 m és védőréteg, padka Alkalmassági vizsgálat – szemeloszlás – agyag-iszap tartalom

MSZ 2509-3: 98

MSZ 14043/3:79 MSZ 14043/4:80

1 db/2000 m3 1 db/2000 m3

É É

L L

1400 m3 1400 m3

1 1

S0,063 ≤ 15m%

– legn. száraz térf. sűrűség – szervesanyag tartalom – szemcsés talaj – kötött talaj Tömörség vizsgálat

MSZ 14043/7:81

1 db/2000 m3

É

L

1400 m3

1

 1650 kg/m3

MSZ 14043/9:82 MSZ 14043/9:82 MSZ 14043/7:81 e-UT 09.02.11:99

1 db/2000 m3 1 db/2000 m3 1 db/50 m 1 db/50 m

É É Ér Ér

L L L L

1400 m3 1400 m3 950 fm 950 fm

1 1 19 19

max. 3% max. 5%

1 db/50 m

Ér

L

950 fm

19

keresztszelvényenként50 fm

Ér Ér Ér Ér

V V V V

950 fm 950 fm 950 fm

40 40 40

Teherbírás mérés MSZ 2509-3: 98 Alakhűség vizsgálata – koronaszint magasság Mérnök geodézia – koronaszélesség – rézsű hajlásszöge – vízelvezető árok fenék Mérnök geodézia szintmagassága

14

-3%

Minősítési előírás megnevezése

e-UT 06.02.11:07

-5 MPa

Cu  6

Trρ  93% Trρ  96% E2 = 40 MPa

-5 MPa

terv sz. terv sz. terv sz. terv sz.

 30 mm  100 mm  10%  20 mm

-3%

e-UT 06.02.11:07

e-UT 06.02.11:07



4. Vasbeton hidak megfelelőség igazolása 4.1. Műszaki szabályozás A beton, vasbeton és feszített vasbeton közúti hídszerkezetek építéséről és megfelelőség igazolásáról az e-UT 07.02.11:2011 (ÚT 2-3.402:2011) útügyi műszaki előírás intézkedik. A módosított ÚME 2011.09.15-től érvényes. Az átdolgozás során beépítették a hidak általános létesítési előírásai közül (ÚT 2-3.401) a vonatkozó fejezeteket, a primer betonvédelem (ÚT 2-2.203) előírásait, az EUROKOD-okat, az MSZ 4798-1:2004-et (azaz az EN 206-1 NAD-ot), valamint egyéb EN szabványokat, köztük az MSZ EN 13670:2010-et. Utóbbi EN szabvány a betonszerkezetek kivitelezésére vonatkozik és az építményeket 1-2-3 felülvizsgálati osztályba sorolja. A közönséges hidak (monolit és előregyártott <30 m fesztávig) 2., a speciális hidak a 3. felülvizsgálati osztályba tartoznak. A transzportbetonok megfelelőség igazolása a 2. és3. felülvizsgálati osztályba csak 2+ szerint az MSZ 4798-1 előírása alapján. Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazása az országos közutakon kötelező. A műszaki előírás tárgya a közúti hídszerkezetek és egyéb műtárgyak (átereszek, támfalak, stb.) beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezeti elemeinek építéséhez felhasználható anyagok és termékek megfelelőségére (minőségére), valamint az építésre vonatkozó előírások. Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazási területe az országos és a helyi közutak, valamint a közfogalom elől el nem zárt magánutak. 4.2. A vasbeton hidakhoz felhasznált anyagok, termékek és betonkeverékek megfelelősége 4.2.1. A hídépítéshez kiszállított építési termékeket (pl.: betonacél, feszítőacél, előre gyártott feszített vb. hídgerenda, betonkeverék, stb.) minden esetben csak teljesítmény nyilatkozat és megfelelőséget igazoló dokumentumok birtokában szabad átvenni és beépíteni. Meg kell győződni szemrevételezéssel a termékek épségéről, továbbá a termékek és a megfelelőséget igazoló dokumentumok összetartozásáról, valamint arról, hogy a megrendelt (terv szerinti) terméktípus került e leszállításra. 4.2.2. Megfelelőség ellenőrző vizsgálatok az építési termékeknél A közúti hidakat legalább 100 év élettartamra építjük. A kivitelezés megkezdésének feltétele többek között a megrendelő által elfogadott technológiai utasítás, mintavételi és megfelelőség igazolási terv. A hidak megfelelőség ellenőrzése és a megfelelőség igazolása szerkezeti elemenként történik, ennek figyelembe vételével kell összeállítani a TU-t és az MMT-t is. Az MMT-ben kell rögzíteni az ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát is.

15



4.2.2.1. A betonacélból gyártási adagonként és átmérőnként kell mintát venni az útügyi előírás 3.1.2. pontja szerint , 30 tonnánként 3-3 db-ot, és 5 db-ot ha a tétel tömege 30 tonna feletti. A fizikai tulajdonságok és a vegyi összetétel előírt értékeit a termékszabványok, illetve az ÉME és az ETA tartalmazzák. Alacsonyabb szakítószilárdság, és folyáshatár esetén a beépítés feltétele a tervezői hozzájárulás. Az előírt nyúlásnál kisebb értékkel rendelkező termék nem építhető be az útügyi előírás 3.1.4.pontja szerint. 4.2.2.2. Feszítőacélból tekercsenként, illetve kötegenként kell legalább 1 db. mintát venni. Az előírtnál kisebb szakítószilárdságú és folyáshatású, kisebb nyílású termék nem építhető be. (3.2.1. pont) A lehorgonyzó elemek , kábelburkoló csövek ellenőrző vizsgálatát-gyanú esetén-a műszaki specifikáció szerint kell elvégezni. 4.2.2.3. Ha a betonkeveréket nem minősített transzportbeton üzemben, hanem helyszíni betonkeverő üzemben gyártják, szükséges az alapanyagok rendszeres gyártásellenőrző vizsgálata. A mintavételi gyakoriságok pl. az MSZ 4798-1:2004 szerint:  adalékanyagnál az első felhasználásnál, későbbiekben kétség esetén, vagy időszakonként a szállítási körülményektől függően,  a cementből hetenként egyszer mintát venni és tárolni,  az adalékszerekből szállítmányonként mintát venni és tárolni és a cementtel együtt csak a kétséges esetekben vizsgálni,  ha nem ivóvizet használunk első alkalommal, vagy kétség esetén. Az alapanyagok tulajdonságának előírt értékeit a termékszabványok, illetve az MSZ 4798-1:2004 és az e-UT 07.02.11. tartalmazza. 4.2.2.4. A betonkeverékek összetételét és tulajdonságait kezdeti vizsgálattal, próbakeveréssel kell meghatározni. Az összetétel megválasztásánál figyelembe kell venni a tender kiírás szerinti értékeket a v/c értékre, cementadagolás max. és min. értékére, cement típusára, adalékanyag szemeloszlási görbéjére, stb. Továbbá figyelembe kell venni az e-UT 07.02.11:2011 az MSZ 4798-1:2004 erre vonatkozó részeit is De fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az érvényes szabályozás szerint a közúti hidak egyes szerkezeti elemeibe beépítendő betonkeverék jele, és minimális nyomószilárdsági követelménye feleljen meg az e-UT 07.01.14:2011, (ÚT 3-3.414:2011) 1. sz. táblázatában foglaltaknak, amelyet csatolunk. Ezenkívül a hidaknál csak az a betonkeverék összetétel fogadható el, amely a próbakeverés során biztosítja, hogy a beton jeléhez tarozó nyomószilárdság jellemző értékét a próbakockák 28 napos nyomószilárdsága legalább 12 N/mm2 értékkel meghaladja az MSZ 4798-1:2004 szerint. Légbuborékképző szerek alkalmazása hidak teherhordó szerkezeteiben nem megengedett a 2.1.5.2.pont szerint.

16



4.2.2.5. Az építés helyszínére kiszállított betonkeverék gyártásellenőrző vizsgálata során mixerenként el kell végezni a konzisztencia vizsgálatot (terülés vagy roskadás mérés) és a levett próbatesteknél a friss beton testsűrűségének meghatározását. A minősítő vizsgálatok céljára tételenként illetve szerkezeti elemenként 60 m3-ként 6-6 db. próbatestet kell készíteni nyomószilárdság vizsgálathoz, 3 db-ot a vízzáróság meghatározásához és 2x3 db-ot a fagyállóság vizsgálathoz. A próbatestek tárolását vagy végig(20 ± 5) C°-os vízben, vagy vegyes tárolással kell elvégezni. Nagyobb betonmennyiségek esetén a próbatestek száma az 1/a és 1/b táblázat szerinti legyen. 4.2.2.6. Az injektáló cementhabarcs alapanyagai feleljenek meg az 1. pontban hivatkozott műszaki előírás 4.1. pontjában előírtaknak. A tervezett keverékösszetétellel próbakeverést (alkalmassági vizsgálatot) kell készíteni az MSZ EN 445 szabvány szerint (folyósság, vérzési hajlam, térfogatváltozás, nyomószilárdság vizsgálata). A nyomószilárdság 7 napos korban legalább 27 N/mm2, 28 napos korban legalább 30 N/mm2 legyen. Injektáláskor a helyszínen kevert injektáló cementhabarcsoknál el kell végezni a gyártásellenőrző vizsgálatokat(konzisztencia, vérzési hajlam) és el kell készíteni a minősítő vizsgálathoz szükséges próbatesteket, injektálási ütemenként legalább 3 db 4x4x16cm-es hasábot, és 24 óráig 90% relatív nedvességtartalmú (20 ± 5) C°-os térben, majd a vizsgálatig (20 ± 1) C° hőmérsékletű vízben kell tárolni.

17



4.3. A monolit vasbeton hídszerkezet megfelelőségének ellenőrzése és értékelése 4.3.1. A monolit vasbeton hídszerkezet építése során tételenként, szerkezeti elemenként különböző gyártásközi méréseket, ellenőrzéseket kell elvégezni, amelyek megfelelőségét az Építési Naplóban rögzíteni kell, és ezek alapján adhat engedélyt a műszaki ellenőr a továbbépítésre. Ilyen mérések, ellenőrzések pl.:  kitűzés (helyszínrajzi, magassági ellenőrzése),  állványozás megfelelősége (terv szerinti anyagok, méretek, túlemelés, állékonyság stb.),  zsaluzat méretei, zártsága, tisztasága,  betonacélok terv szerinti mérete, mennyisége, toldása, elhelyezése, betonfedése,  a feszítőacélok, szerelvények terv szerinti elhelyezése,  a fentiek megfelelősége esetén a betonozási engedély megadása ÉN-ben,  betonozásnál a műszaki ellenőr állandó jelenléte szükséges és az elfogadott TUban részletezett tevékenységek (betonszállítás, bedolgozás, tömörítés, felületképzés, takarás, utókezelés, stb.) megfelelőségének ellenőrzése,  a tájékoztató próbatestek nyomószilárdsági értékei alapján az utófeszítés elvégzése a jóváhagyott TU szerint,  állványleeresztés, kizsaluzás a tájékoztató próbatestek nyomószilárdsági eredményei alapján. 4.3.2. El kell végezni a 2.2.5 és a 2.2.6. pontban részletezett és elkészített próbatestek minősítő vizsgálatát. 4.3.2.1. A nyomószilárdság az egyes szerkezeti elemeknél betonkeverék esetében akkor megfelelő az e-UT 07.02..11:2011 M1 melléklete szerinti számpéldát alkalmazzák, amelyet csatolunk a túloldalon. A vízzáróság vizsgálat során a próbatest elhasítása után a vízbehatolás mértéke nem lehet több az előírt 20 vagy 40 vagy 60 mm-nél. Az f50 fagyállósági előírás szerint az 50 fagyasztási ciklus alatt a vízben tárolt 3 db etalon próbakockán mért nyomószilárdság értékhez képest a fagyasztott minták szilárdságcsökkenése legfeljebb 25% lehet, a tömegvesztesége pedig legfeljebb 5 m%. Ha a fagyállóság vizsgálatát a lehámlás vizsgálatra írták elő, aszerint kell elvégezni.

4.3.2.2. Az injektálóhabarcs mintatestek hajlító-húzószilárdsági és nyomószilárdsági értéke feleljen meg az előírtnak. 4.3.3. Az elkészült hídszerkezeten tételenként, szerkezeti elemenként meg kell állapítani a szintbesorolástól független minőségi követelmények teljesülését:  betonfelület homogenitását szemrevételezéssel,

18



 betonfelület épségét (repedések, fészkesség, csorbulás) az útügyi előírás 9.1. pontja szerint szemrevételezéssel, szükség esetén méréssel,  a hídpálya hossz- és keresztirányú esését szintezéssel,  a hídszerkezet magassági helyzetét, felfekvését (± 10 mm, ill. ± 5 mm legfeljebb),  a dilatációs szerkezetnél kialakult lépcső legfeljebb 2 mm lehet,  saruk és dilatációs hézag beállításakor az eltérés legfeljebb ± 5C° hőmérséklethez tartozó hőtágulásnak felelhet meg.

19



4.3.4. Vizsgálni, mérni kell a vasbeton szerkezet alak és mérettűréseire vonatkozó minőségi követelmények teljesülését is. Az alak és mérettűréseket az ÚME 2.számú táblázata tartalmazza, amelyet csatolunk.

20



A 2.számú táblázat mérettűrései az MSZ EN 13670 szabvány szerint 2. ellenőrzési osztályba tartozó hidakra vonatkoznak. A 3. ellenőrzési osztályba tartozó speciális hidakra ennél szigorúbb tűréseket kell megadni, amelyek meghatározása tervezői feladat. A nem megfelelő szerkezeti elem átvételéről, az átvétel feltételeiről külön tervezői állásfoglalás alapján az építtető dönt. Csökkentett minőségű szerkezeti elem esetén a minőségcsökkentés mértékét táblázatból kell meghatározni. 4.3.5. El kell végezni a kész monolit vasbeton híd próbaterhelését is 20 m feletti támaszköz, vagy különleges szerkezet, illetve anyag esetén. A tervezett teherállás mellett meg kell mérni a jellemző keresztmetszetekben a lehajlási értékeket és összehasonlítani a tervezettel. A próbaterhelés (statikus és dinamikus) elvégzésére és értékelésére az e-UT 08.01.61:2002 (ÚT 2-1.406:2002) és e-UT 08.01.25:2004( ÚT 2-2.208:2004) intézkedik.

4.4. Megfelelőség igazolási dokumentáció  kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,  a megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (beépített termékek teljesítmény nyilatkozata, anyagok, keverékek, termékek vizsgálati jegyzőkönyvei, a gyártásellenőrző vizsgálatok bizonylatai, a kész építményen, illetve szerkezeti elemeken végzett minőségi szinttől független, illetve minőségi szinttől függő mérések, ellenőrzések jegyzőkönyvei),  záradékolt megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),  próbaterhelési dokumentáció,  kezelési és karbantartási utasítások (pl. sarukra, dilatációs szerkezetekre)  technológiai utasítások,  mintavételi és megfelelőség értékelési terv (MMT),  építési napló másolata.

5. Aszfalt útpályaszerkezet megfelelőség igazolása 5.1. Műszaki szabályozás Az aszfalt útpályaszerkezet építésére és megfelelőség igazolására vonatkozó útügyi műszaki előírások:  Útépítési aszfaltkeverékek, aszfaltbeton (AC) e-UT 05.02.11:2010 (ÚT 2-3.301-1:2010)  Útépítési aszfaltkeverékek, aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM) e-UT 05.02.12:2010  Útépítési aszfaltkeverékek, zuzalékvázas masztixaszfalt (SMA) e-UT 05.02.13:2010 (ÚT 2-3.301-5)

21



 Útépítési aszfaltkeverékek,öntöttaszfalt (MA) e-UT 05.02.14:2010 (ÚT 2-3.301-6)  Útépítési aszfaltkeverékek, visszanyert aszfalt e-UT 05.02.15:2010 (ÚT 2-3.301-8)  Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek. Építési feltételek és minőségi követelmények. e-UT 06.03.21:2010 (ÚT 2-3:302). Az útügyi műszaki előírások alkalmazása az országos közutakon kötelező, a helyi közutakon és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon pedig ajánlott. Az útügyi műszaki előírások alkalmazási területe az országos és a helyi közutak, valamint a közfogalom elől el nem zárt magánutak. Az aszfaltkeverékekre vonatkozóan az ÚME-kbe beépítették az MSZ EN 13108-1,-8, harmonizált szabványsorozat előírásait is, figyelembe véve a magyar gyakorlat tapasztalatait is, továbbá a típusvizsgálatra vonatkozó MSZ EN 13108-20 szabványt is. Az aszfaltrétegek építésére vonatkozó ÚME a magyar gyakorlati tapasztalatokra épült, harmonizált EN szabvány az építésre nincsen. 5.2. Az aszfalt útpályaszerkezeti rétegekhez felhasznált anyagok, termékek és aszfaltkeverékek megfelelősége 5.2.1. A kiszállított építési termékeket (pl.: bitumenemulzió, beton szegélyelemek, aszfaltkeverék, betonkeverék, stb.) minden esetben csak teljesítmény nyilatkozat és megfelelőséget igazoló dokumentumok birtokában szabad átvenni és beépíteni. Meg kell győződni szemrevételezéssel a termékek épségéről, továbbá a termékek és a megfelelőséget igazoló dokumentumok összetartozásáról, valamint arról, hogy a megrendelt (terv szerinti) terméktípus került e leszállításra. 5.2.2. Megfelelőség ellenőrző vizsgálatok az építési termékeknél A kivitelezés megkezdésének feltétele többek között a megrendelő által elfogadott technológiai utasítás, mintavételi és megfelelőség igazolási terv. A megfelelőség ellenőrzése és a megfelelőség igazolása értékelési szakaszonként és szerkezeti rétegenként történik, ennek figyelembe vételével kell összeállítani a TU-t és az MMT-t is. Az MMT-ben kell rögzíteni az ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát is. 5.2.2.1. Az aszfaltkeveréket minősített aszfaltüzemben kell előállítani a megrendelő által elfogadott keverékterv alapján. Az üzemi gyártásellenőrzés vizsgálatát és értékelését az MSZ EN 13108-21:2006 szerint erre kijelölt szervezet végzi. Ez esetben az alapanyagok külön ellenőrző vizsgálata nem szükséges. Az aszfaltkeverék tervezése, összetételének meghatározása, típusvizsgálata az MSZ EN 13108-20:2006 szerint történik, de figyelembe kell venni az 1. pontban felsorolt, az aszfaltkeverékekre vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltakat is.

22



5.2.2.2. Az aszfaltrétegek közötti tapadás biztosításához felhasznált és kipermetezett bitumenemulzió feleljen meg az e-UT 05.01.21:2009 előírásainak és legalább 0,20,35 kg/m2 maradó bitument tartalmazzon. 5.3. Az aszfaltrétegek megfelelőségének ellenőrzése és értékelése. 5.3.1. Általános követelmények  A réteg felülete egységes szerkezetű legyen.  A réteg felületéről a víznek a tervezett esés irányába maradéktalanul el kell folynia.  A terítési sávok összedolgozásánál, valamint azok egyéb felületekhez való csatlakozásánál hézag vagy repedés nem lehet.  A réteg hatékonyan tapadjon az alatta lévő aszfaltréteghez.  A kopóréteg terítési sávjainak hosszirányú összedolgozásánál 3 mm-nél nagyobb szintkülönbség nem lehet.  Kiszórt zúzalékkal érdesített kopóréteg felületén érdesítetlen foltok, sávok, vagy zúzalékfészkek nem lehetnek.  Az aszfaltréteg megfelelőségét az e pont szerinti általános követelmények szempontjából a megrendelő műszaki ellenőrzései alapján dönti el. 5.3.2. A hengerelt aszfalt rétegekből legalább 150 mm átmérőjű mintát kell fúrni és megvizsgálni:  a vastagságot és hézagtartalmat 3000m2-ként fúrt mintán kell vizsgálni,  az aszfaltkeverék összetételét pedig 6000m2-ként kifúrt mintákon vizsgáljuk, de a megrendelő és a kivitelező külön megállapodása alapján ömlesztett aszfaltkeverékből is vizsgálható. A vastagság eltérése a tervezett értéktől:  

egy réteg esetén legfeljebb 15%-al lehet kisebb, két vagy több réteg esetén legfeljebb 10%-al lehet kisebb rétegenként és az összvastagság esetében is. A réteg hézagtartalma legfeljebb 3%-al lehet nagyobb a keverékterv szerinti hézagtartalomnál. A hengereltaszfalt keverék összetételének követelményeit az e-UT 06.03.21:2010 3.4.1 pontja tartalmazza:

23



5.3.3. A hengerelt aszfalt kopórétegen az ÚT-02berendezéssel mért felületi egyenletesség előírt követelményeit egy réteg építése esetén a 6. táblázat, két vagy több réteg esetén pedig a 7. táblázat tartalmazza.

5.3.4. A kopóréteg makróérdességét jellemző értékek a 12. táblázatban előírt követelményeket elégítsék ki.

24



5.3.5. Geometriai követelmények Új utak építése estén és meglévő utak módosított nyomvonalú szakaszán a kopóréteg tengelye, valamint a kopóréteg szélei vízszintes értelemben legfeljebb +50 mm-rel térhetnek el a kiviteli tervben előírt értékektől. Az útpályaszint a tervezett értéktől legfeljebb +20 mm-rel térhet el. Hidak, felüljárók alatti kopóréteg szintje a tervezettnél magasabban nem lehet. 5.3.5.1.

Keresztirányú esés követelménye egy aszfaltréteg építése esetén

A megépült aszfalt útpályaszerkezet keresztirányú esése az ajánlati kiírásban, illetve a kiviteli tervben előírt értéktől az alábbiak szerint térhet el. 5.3.5.1.1. Gyorsforgalmi utakon, I. és II. rendű külterületi főutakon:  három és négy forgalmi sáv azonos irányú esésben:  két forgalmi sáv azonos irányú esésben:  tetőszelvény egy-egy forgalmi sav esetén:

legfeljebb +0,20 százalékkal, legfeljebb +0,30 százalékkal, legfeljebb +0,50 százalékkal,

5.3.5.1.2. Belterületi főutakon, mellékutakon:  tetőszelvény egy-egy forgalmi sav esetén:  két forgalmi sáv azonos irányú esésben: 5.3.5.2.

legfeljebb +0,50 százalékkal, legfeljebb +0,50 százalékkal.

Keresztirányú esés követelménye két vagy több aszfaltréteg építése esetén

A megépült aszfalt útpályaszerkezet keresztirányú esése az ajánlati kiírásban, illetve a kiviteli tervben előírt értéktől az alábbiak szerint térhet el. 5.3.5.2.1. Gyorsforgalmi utakon, I. és II. rendű külterületi főutakon:  három és négy forgalmi sáv azonos irányú esésben:  két forgalmi sáv azonos irányú esésben:  tetőszelvény egy-egy forgalmi sav esetén:

legfeljebb +0,15 százalékkal, legfeljebb +0,25 százalékkal, legfeljebb +0,40 százalékkal,

5.3.5.2.2. Belterületi főutakon, mellékutakon:  tetőszelvény egy-egy forgalmi sav esetén:  két forgalmi sáv azonos irányú esésben:

25

legfeljebb +0,50 százalékkal, legfeljebb +0,40 százalékkal,



5.4. A megfelelőséget igazoló dokumentáció tartalma -

Keverékterv, amely a megfelelőségigazolás alapdokumentuma. Tartalmaznia kell:      

-

az aszfaltgyártó megnevezését, azonosító adatait, keverőtelep helyét a keverőtelep üzemi gyártásellenőrzését tanúsító szervezet megnevezését az aszfalt típusát, a típusvizsgálat és a gyártási utasítás azonosító számát a gyártási időpontot a felhasznált alapanyagok megnevezését a gyártott aszfaltkeverék összetételi jellemzőit.

A vállalkozó cégszerű nyilatkozata arról, hogy az elkészült munka minősége:   

a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás szerint mindenben megfelel vagy a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás szerint minőségcsökkenéssel felel meg vagy a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás melyik előírása szerint nem felel meg.

-

A minőségcsökkenési számítás összesítője

-

Mellékletek:    

Tartalomjegyzék Mintavételi és megfelelőségigazolási terv (ha előírt) Vizsgálati jegyzőkönyvek a fúrt minták vizsgált jellemzőiről Vizsgálati jegyzőkönyvek a rétegek aszfaltkeverékeinek összetételi vizsgálati eredményeiről, rétegenkénti összesítő és értékelő táblázatokkal

    

Felületi egyenetlenség mérésének jegyzőkönyvei Vizsgálati jegyzőkönyvek a felületi egyenletesség megfelelőségének igazolásához Vizsgálati jegyzőkönyvek a tapadószilárdság méréseiről (ha szükséges) Homokmélység-mérési jegyzőkönyvek (ha előírt) Geometriai paraméterek (ami előírt) mérési eredményei a tervezett és számított értékek feltüntetésével



Alapanyagok (ebbe beleértendő az aszfalt keverékek is) megfelőségigazolási dokumentumai, teljesítmény nyilatkozatai.



Egyes rétegek aszfaltkeverékeinek típusvizsgálatai, keveréktervei.

Továbbá csatolni kell:    

a kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozatát, a záradékolt megvalósulási tervet, a beépítés technológiai utasításokat, építési napló másolatát.

26



F) FEJEZET

Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése.


2014. július



F) Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése. A felelős műszaki vezető feladatainál már említésre került az építési hulladék nyilvántartása, kezelése (Kivitelezési Kódex 13. § (3) bekezdés i), n) és 14. § g)). Ezek a feladatok a B) Fejezetben vannak részletezve. Szükséges azonban összefoglalni és kiegészíteni az építési-bontási hulladék nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályozást a Kivitelezési Kódex és egyéb jogszabályok alapján. Az építőipari kivitelezés során az építési tevékenységnél építési hulladék, és a bontási tevékenység keretében bontási hulladék keletkezik. Ezek nyilvántartása, kezelése, esetleges részbeni felhasználása, majd a kivitelezés befejezésekor az elszállítása a vállalkozó kivitelező, illetve a felelős műszaki vezető feladata és felelőssége. A Kivitelezési Kódex, vagyis a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5.sz. melléklete tartalmazza az I. Építési hulladék és a II. Bontási hulladék nyilvántartó lapot. Mindkét lap bevezető része tartalmazza az építtető adatait (név, cím), a vállalkozó adatait (név, cím, KÜJ, KTJ szám), továbbá az építési-bontási tevékenység címét, helyrajzi számát, a dátumát. Fel kell tüntetni ezenkívül a tevékenység jellegét (építés, átalakítás, bővítés, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, továbbépítés, illetve teljes vagy részleges bontás). Mindkét hulladéknál a következő anyagfajták szerinti csoportosítás van, a nyilvántartást így kell vezetni: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Kitermelt talaj Beton törmelék Aszfalt törmelék Fahulladék Fémhulladék Műanyaghulladék Vegyes építési és bontási hulladék Ásványi eredetű építőanyag hulladék.

A táblázat fejlécében a hulladék EWC kódját (EU hulladék kód), a tömegét (t) és a kezelés módját (megnevezése, helyszíne) kell szerepeltetni. A nyilvántartás a fenti fejlécnek megfelelően kell hogy történjen a felsorolt hulladék fajtákra, esetenként külön EWC kóddal ellátott alfajtákkal. A nyilvántartó lapokat folyamatosan kell vezetni az építési naplóban, illetve az építési napló mellékleteként. Az építőipari kivitelezési szerződésben rögzíteni kell, hogy a keletkezett hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) ki kötelezett. Ez a Kivitelezési Kódex 3. § (2) bekezdés h) pontjában van szabályozva. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet tartalmazza. A hulladékok gazdálkodásáról a 2000. évi XLIII. törvény rendelkezik.

2



A kivitelező feladatainál a Kivitelezési Kódex külön is meghatározza a keletkezett építésibontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetését az építési naplóban. A felelős műszaki vezetőnek külön előirt feladata, hogy értesítenie kell az illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az építési munkáknál keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri a már hivatkozott 45/2004. (VII. 26.) rendeletben előirt küszöbértéket (pl. betontörmeléknél ez 20 t, fémhulladéknál 2 t). Nyilvánvaló, hogy az építési és bontási hulladékokat fajtánként elkülönítve kell tárolni. A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedélyhez szükséges nyilatkozatban külön le kell írja, hogy az építési-bontási hulladék elérte-e az előirt határértéket, azt az előírtak szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a fenti jogszabály szerint elszállították. A munkaterület építtetőnek történő átadásakor a kivitelező átadja az építtetőnek a már hivatkozott 5.sz. mellékletnek megfelelő hulladék nyilvántartó lapokat. Az Építési Törvény az építtető és a kivitelező közös törvényi felelősségeként határozza meg az építés során keletkezett hulladék elszállíttatását. A veszélyes hulladékok kezeléséről külön jogszabály intézkedik. A 72/2013. (VIII. 21.) VM rendelet a hulladékjegyzékről sorolja fel a hulladékokat (köztük az építési-bontási hulladékokat is) csoportok és alcsoportok szerinti EWC kóddal, csillaggal jelölve a veszélyes minősítésűeket. Közlekedési építmények szakterületre vonatkozóan pl. a bitumenes aszfalt törmelék már nem veszélyes hulladék, de általában az építési-bontási hulladékok jó része sem az. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 281/A. §-a szerint a hatóság által nem engedélyezett hulladék elhelyezés, továbbá az engedély kereteit túllépő hulladék kezelési tevékenység bűntettet jelent és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Szükségesnek tűnik megemlíteni a fentiek kiegészítéseképpen az elsősorban útvasútépítéseknél jelentkező humuszgazdálkodást. Ilyen munkáknál nagy tömegben (tízezer köbméterekben) van humusz letermelés, majd az építés befejező fázisában humusz terítés. A mérlegben általában humusz felesleg jelentkezik. Humuszgazdálkodási tervet kell készíteni, és ezt a felesleg hasznosítása érdekében, egyeztetni kell a termőföld védelemért felelős hatósággal (Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága). A termőtalaj védelme nemzetgazdasági érdek, ezért deponálása vagy más helyen való használása szakszerűen kell hogy történjen. A szakszerűtlenül deponált humusz egy-két év alatt elvesztheti termőképességét. A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a 400 m2-t meghaladó terület építési célú igénybevétele esetén Talajvédelmi Terv készítését írja elő.

3



G) FEJEZET

Függelék:

A közlekedési építmények szakmagyakorlásokhoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok jegyzéke.


2014. július



G) FÜGGELÉK A közlekedési építményekkel összefüggő szakmagyakorlással kapcsolatos, fontosnak tartott jogszabályok jegyzéke Megjegyzés: A jogszabályok után zárójeles „hatályos:” jelölés azt jelenti, hogy a legutolsó módosítás mely időponttól lépett hatályba. Ha „-tól-ig” jelölés van, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szöveg ezen időpontokon belül hatályos, és a második időpont után változás lesz. A fenti hatályossági időpontok az MHK Jogszabálytárjában ingyenesen letölthető jogszabályok címlapján vannak feltüntetve. A jelen jegyzékben feltüntetett hatályosságok a 2014. július 1-i állapotnak felelnek meg. A jogszabályok jó része már szerepel a Tananyag A)-F) fejezetében. 1. Általános építési ismeretekkel kapcsolatos jogszabályok: 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról (hatályos 2012. 03. 01.). 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, Építési Törvény, Étv. (hatályos: 2014. 03. 15. – 2014. 12. 31.). 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, Kivitelezési Kódex, Épkiv. (hatályos: 2014. 07. 01.). 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről, Jogosultsági Kódex, Szakmagyakorlási Kódex (hatályos: 2014. 07. 01.). 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról, Eljárási Kódex (hatályos: 2014.06. 05 - 2014. 12. 30.). 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Településrendezési Kódex (hatályos: 2014. 03. 15.). 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól (hatályos: 2010. 01. 01.) 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről (hatályos: 2013. 09. 05.) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, OTÉK (hatályos: 2014. 03. 15.). 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről (hatályos: 2011. 01. 01.). 2



238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti birságról (hatályos: 2014. 03. 15.). 245/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet az építésügyi birság megállapításának szabályairól (hatályos: 2014. 05. 17.). 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól (hatályos: 2014. 03.15.). 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről , Kult. tv. (hatályos: 2014. 03. 15.). 181/2003. (XI. 15.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról (hatályos: 2014. 04. 09.). 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (hatályos: 2014. 03. 15.). 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (hatályos: 2014. 05. 01.). 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról, Khvr. (hatályos: 2014. 04. 02.). 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről, Kbt. (hatályos: 2014. 06. 06.). 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól (hatályos: 2014. 03. 15.). 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról (hatályos: 2014. 03. 15.). 2. Szakterületi jogszabályok a közlekedési építményekkel kapcsolatban 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, Úttörvény, Kkt. (hatályos: 2014. 03. 15 –2014. 12. 31.). 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről, Vasúti törvény, Vt. (hatályos: 2014. 03. 15- 2014. 12. 31.). 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról (hatályos: 2014. 05. 04.).

3



93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2014. 01. 19.).

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.). 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról (hatályos: 2014. 05. 05.). 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról (hatályos: 2013. 11. 09.). 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról (hatályos: 2013. 11. 01.). 3/2001. (I. 13.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01.). 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről (hatályos: 1990. 12. 31.). 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről (hatályos: 2014. 03. 15.). 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól KRESZ (hatályos: 2014. 03. 15.). 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének és elhelyezésének követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01.). 2013. évi LXVII. törvény az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjfizetésről, ED törvény (hatályos: 2014. 02. 25.). 2000. évi XLII. törvény a viziközlekedésről (hatályos: 2014. 06. 06.). 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről (hatályos: 2009. 10. 01.). 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről (hatályos: 2014. 07. 01 – 2014. 12. 31.). 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.). 4

Közlekedési építmények szakterület TANANYAG. a jogosultsági beszámolóra (vizsgára) felkészüléshez

Recommend Documents