A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag

Szerzők: Dr. Szivi József előadásának anyagai alapján írta és szerkesztette dr. Lóth László További közreműködők: Bartók Tamásné, Major Ágnes, Medveczky Zsuzsanna Szakmai lektor: Jókai István

dr. Lóth László

Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014

A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag

Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.

A felnőttképzés tartalmi követelményei

TARTALOM A tartalmi szabályozás célja ....................................................................................................... 4 A képzés szervezése, képzésszervezési komponensek .............................................................. 5 A felnőttképzési szerződés mint kétoldalú megállapodás .......................................................... 6 Az elégedettségmérés ................................................................................................................. 8 A minőségbiztosítás kérdései ..................................................................................................... 9 A minőségbiztosítási keretrendszer elemei .............................................................................. 10 A minőség mérése, jellemzése ................................................................................................. 11 A képzési programok minősége ............................................................................................... 12 Az oktatók mint a minőségbiztosítás kulcstényezői ................................................................ 14 A személyi feltételek: a szakmai vezető .................................................................................. 15 A személyi feltételek: az oktatók ............................................................................................. 16 Tárgyi feltételek a felnőttképző intézménynél ......................................................................... 17 A vagyoni biztosíték értelmezése ............................................................................................. 18 A képzés tartalma ..................................................................................................................... 19 A tartalom és a képzés zárása ................................................................................................... 22 A képzési program előzetes minősítése ................................................................................... 23 A szakértői tevékenység ........................................................................................................... 24 A szakértői tevékenység tartalmi kérdései ............................................................................... 25 A szakértő az ellenőrzés során ................................................................................................. 26 A szakértői munka és a tartalmi követelmények ...................................................................... 27 A szakértői tevékenység alaphelyzetei ..................................................................................... 29 Záró gondolatok a tartalmi kérdésekkel foglalkozó modulhoz ................................................ 30

2


A korábbi modulokban bemutattuk a felnőttképzési tevékenység szabályozására vonatkozó új törvényt, valamint a munkánk alapját képező közigazgatási hatósági eljárásról szóló eljárási törvényt. Ezekben foglalkoztunk a felnőttképzéshez kapcsolódó eljárás- és intézményrendszerrel. Vannak további jogszabályok is, és születnek majd a jövőben is útmutatók, a szakértői munkát meghatározó eljárásrendek, amelyeket minden szakértőnek meg kell ismernie ahhoz, hogy munkáját megfelelően tudja ellátni.

Ebben a modulban a felnőttképzés tartalmi követelményeit részben a joganyagok, részben a szakértői gyakorlatnak a korábbi időszakból átemelhető szakmai tapasztalatai alapján mutatjuk be. A tananyag tudása és a gyakorlatokon való részvétel előfeltétel a vizsgához, de nem pótolja a vonatkozó jogszabályok teljes körű, naprakész ismeretét és megértését. Módszertani megjegyzés A szakértők egy része a munkája során a teljes kinyomtatott joganyagot egy dossziéban magánál tartja. Egyre többen vannak azonban, akik ezt számítógépen viszik magukkal például a helyszíni szemlére is. Az előző előnye, hogy ki lehet emelni a fontos részeket manuális úton, szövegkiemelővel. Az utóbbi előnye a számítógépes keresés lehetősége, s a fájlban szintén lehet előzetesen kiemeléseket végezni. Ez utóbbi egyre jobban terjed a szakértői gyakorlatban.

3


A tartalmi szabályozás célja

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (T.) – bizonyos értelemben ellentétben a korábbi felnőttképzési törvény intézményközpontúságával (lásd az intézményakkreditáció kiemelt jelentőségét) – a T. hatálya alá tartozó képzésekre, azok megfelelő feltételeinek biztosítására, fejlesztésére koncentrál. A T. a tartalmi követelményeket is ennek megfelelően határozza meg azzal, hogy ahol arra szükség van, ott intézményi szintű – a korábbiaknál e vonatkozásban is pontosabb – előírásokat is alkalmaz. A törvényben foglalt tartalmi szabályozás tehát elsősorban képzésekre irányul, s elsősorban azokra a területekre, amelyek a dián is megjelennek. Ennek legfontosabb okai a következők: Szakmai szempontból azokat a területeket kell megragadni, amelyek szabályozásával leginkább biztosítható a cél elérése. A képzés haszna pedig annak tartalmán, minősége elsősorban az oktatókon, a tárgyi feltételek biztosításán és a képzésszervezésen múlik. Nem lehet teljesen elszakadni attól, hogy korábban mely területek és hogyan kerültek szabályozásra, de figyelembe kell venni a korábbi szabályozás hiányosságait is. Jogszabályi követelményeket azonban csak úgy szabad meghatározni, hogy azok jogilag is értelmezhetőek legyenek: bírjanak normatív tartalommal, a norma megszegése értelmezhető legyen, érvényesítéséhez megfelelő eszközök legyenek rendelhetők stb. Ez a szempont is a fenti területek meghatározásához vezet, és indokolja a szabályozás mélységét is.

4


A fentiek miatt a felnőttképzés jogszabályai csak elvétve és érintőlegesen foglalkoznak módszertani kérdésekkel. El kell kerülni azokat a félreértéseket, melyek a képzésszervezésre vonatkozó szabályok oktatási módszerekként történő felfogásából adódnak.

A képzés szervezése, képzésszervezési komponensek

A jogszabályok a képzésszervezés fenti területeire fogalmaznak meg előírásokat. A felnőttképzési szerződés tulajdonképpen a képzésszervezés tevékenységeit foglalja össze a képzésben résztvevő szempontjából. Az előzetes tudásmérésre a képzést megelőzően kell sort keríteni [T. 11. § (1) g) pont], bizonyos esetekben kötelezően. Az előzetes tudás mérésének részletes szabályairól 2014-ben miniszteri rendelet kerül kiadásra, hasonlóan a szintén kiemelten kezelt gyakorlati képzéshez. Felnőttképzést kiegészítő tevékenység – melynek meghatározása hasonló a korábbi felnőttképzési szolgáltatásokhoz – természetesen csak akkor folytatható, ha az intézmény a T. szerint felnőttképzést folytat. Ez nem zárja ki a szolgáltatások nyújtását akkor sem, amikor egy képző a T. hatálya alá nem tartozó oktatást folytat. A résztvevők elégedettségének mérése a tanfolyam lezárásának egyik aktusa. A felnőttképzési információs rendszer működtetése az intézmény szempontjából a képzésszervezés legfontosabb eszköze. Az egységes dokumentum pedig a képzési folyamat áttekinthetőségét szolgálja.

5


Módszertani megjegyzés Előfordul, hogy a szakértők a hasonlóságok alapján azonosnak tekintik a korábbi felnőttképzési szervezést az új rendszer szerintivel. Ez azért tévút, mert a képzésszervezés szinte minden eleme tartalmaz új előírásokat. Például a felnőttképzési szerződés jelentős fogyasztóvédelmi előírásokat is tartalmaz, s valóban kétoldalú jogi kapcsolatot keletkeztet – a maga felelősségeivel – az intézmény és a résztvevő között. Az elégedettségmérés pedig immár törvény által meghatározott tartalom szerint végzendő el. A felnőttképzési információs rendszer működtetése kiemelt jelentőségűvé vált.

A felnőttképzési szerződés, mint kétoldalú megállapodás

A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell a képzési csoport (vagy a képzésben részt vevő felnőtt) ̶

képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját; ̶

haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését; ̶

képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását. Külön ki kell emelni a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését. Meg kell jelölni a megengedett hiányzás mértékét. Amennyiben a képzés vizsgával zárul, meg kell határozni a vizsga szervezésének módját, formáját pedig OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezésével kell a szerződésbe foglalni.

6


A képzési díjat az előzetes tudás eredményének beszámításával kell megállapítani a képzéshez nyújtott támogatás összegének feltüntetésével. Megfizetése a képzés ütemezésével arányosan kell, hogy történjen. Milyen problémák merültek fel, illetve várhatók a felnőttképzési szerződések kapcsán? A felnőttképzési szerződés jogviszonyt keletkeztet, és érvényesek rá a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerződéssel kapcsolatos általános szabályai. (Az új Ptk. 2014. március 15-én lép hatályba.) A felnőttképzési szerződésben ezért – a T.-ben előírt tartalmon túl – elegendő arra utalni, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadóak [lásd a T. 13. § (1) bekezdést]. Amennyiben azonban a felnőttképzést folytató intézmény például a képzésben résztvevő elállási jogát a Ptk. általános szabályaihoz képest pontosabban körül akarja írni, és a képzésben résztvevő a szerződéstől való elállási jogát csak bánatpénz megfizetése mellett gyakorolhatja, akkor kell az intézménynek figyelembe vennie mindazt, amit a T. 20. § (11) i) pontja a bánatpénz maximális mértékére vonatkozóan előír. A szakértőnek az engedélyezéskor a T. 20. § (11) i) pontjában megfogalmazottakkal kapcsolatban nem a felnőttképzési szerződéssel van dolga, hanem azzal, hogy az intézmény a tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz-e, illetve hogyan kíván eleget tenni, biztosítja-e a képzési programjához történő megfelelő hozzáférést az ügyfelei számára. A felnőttképzést folytató intézmény ellenőrzésekor – konkrét, megkötött felnőttképzési szerződések vizsgálata esetén – merülhet fel a T. 20. § (11) bekezdés i) pontjában foglaltak megsértésének kérdése, de az is csak akkor, ha a képző intézmény az elállási jog gyakorlását bánatpénz megfizetéséhez kötötte és annak mértéke érinti a T.ben ezzel kapcsolatban foglalt korlátozó előírást.

Módszertani megjegyzés A szakértői munka a jogszabályok előírásainak alkalmazása során kellő jogi felkészültséget igényel. Miután a szakértő e területen sokszor felkészültebb, mint a mindennapi jogalkalmazó, a jogforrásokat együttesen, összefüggéseikkel együtt kell értelmeznie és a mindennapi munkájában hasznosítania. Olyan kérdésekben, ami a T.-ben nincs szabályozva, a Ptk. általános előírásait kell ismernie, s felhívnia az intézmény figyelmét azokra a hiányosságokra, amelyekből a kétoldalú szerződés során problémák keletkezhetnek. Az engedélyezés, illetve az ellenőrzés során azonban már a T. és a végrehajtási jogszabályok konkrét előírásaiból kell kiindulnia.

7


Az elégedettségmérés

Az elégedettségmérés eredményének a képzés más mérhető jellemzőjével (csoportlétszám, lemorzsolódás, vizsgaeredmény) összefüggésben van relevanciája. Amennyiben azokkal nem koherens, az felveti az elégedettségmérés eredménye manipulálásának gyanúját, ami óvatosságra kell, hogy intse a szakértőt az ellenőrzési eljárás során. Ennél még fontosabb az, hogy történt-e és milyen jellegű intézkedés egy-egy kirívóan negatív elégedettségmérési eredmény után az intézménynél. Az elégedettség mérése nem pusztán egy – sokszor hangulati – állapot megismerése. Fontos visszacsatolás az intézmény és az oktató részére is, hogy milyen eredményt ért el, milyen hatékonysággal végezte a munkáját. Ennek pedig akár piaci hatása is lehet: a magas elégedettségi szintű intézmény vonzza a résztvevőket, s bár a felnőttképzés nemcsak piaci szempontú megítélést igényel, a különböző intézményfenntartói és támogatási formákban is megjelenik. Tipikus példa erre az állami fenntartású felsőoktatási intézmények rangsorvizsgálata. A különböző szempontok szerint kialakított rangsorok szinte meghatározzák a hallgatók érdeklődését, intézményválasztását, ami az intézmények fenntartási forrásainak egyik fontos eleme. Az elégedettségmérést a 393/2013. (XI. 12.) korm. rendelet (K.) 3. sz. melléklete részben meghatározza. A kérdéssor anonim kitöltése után a feldolgozását is vizsgálni kell az ellenőrzési eljárás során. A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer már ma is meghatározza az elégedettségmérés adatainak gyűjtését és feldolgozását, s a mérés kapcsolódik az oktatók teljesítményének a méréséhez úgy, hogy a minőségbiztosítási

8


rendszer elemeihez az intézmény minőségi jellemzőket (indikátorokat) rendel hozzá. Később ezeket a külső értékelés – amely a saját minőségbiztosítási rendszert támogatja – vizsgálni is fogja.

A minőségbiztosítás kérdései

A T. előírja az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmények számára minőségbiztosítási rendszer működtetésének kötelezettségét (kivéve a 4. képzési kört). A felnőttképzést folytató intézmény tevékenysége hatékony, törvényes és szakszerű folytatásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg minőségpolitikáját, amelynek végrehajtása érdekében minőségbiztosítási rendszert épít ki és működtet. Az intézmény minőségbiztosítási rendszere határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézmény minőségbiztosítási rendszerében az intézmény működésének minden tevékenységét átfogó szabályozást kell kialakítani. A rendeletben leírt, felnőttképzésben alkalmazandó keretrendszer kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az nem jelent a hazai képzési minőségirányítási gyakorlatban egy újabb, az eddigiektől lényegesen különböző rendszert, hanem a közös minőségkövetelmények talaján teremti meg a kapcsolatot a különböző – már létező és működő – minőségirányítási rendszerekhez és értékelési modellekhez kapcsolódó követelmények között. Az intézmények a már megkezdett és bevált minőségirányítási gyakorlatukat tovább folytathatják, azonban a minőségirányítási, minőségfejlesztési munkában alkalmazott rendszerek és eszközök párhuzamos működtetésének elkerülése

9


érdekében a keretrendszer tevékenységeit és azok minőségi jellemzőit (indikátorait) be kell építeniük a már alkalmazott rendszerekbe, modellekbe. A minőségbiztosítási rendszer egy olyan szervezetirányítási rendszer, ahol a vezérlő elvet a termék, esetünkben a szolgáltatás minőségének, a követelmények kielégítésének és az ügyfelek elégedettségének szempontjai határozzák meg.

A minőségbiztosítási keretrendszer elemei

A minőségbiztosítási rendszer fentebb felsorolt elemei közül a tájékoztatási kötelezettség, valamint panaszkezelési előírások a negyedik képzési körben működő felnőttképzési intézményre is vonatkoznak. A minőségbiztosítási rendszerben foglalt keretrendszer meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyekből a minőségbiztosítási rendszerben alkalmazott dokumentumoknak fel kell épülniük. A keretrendszer alapján a felnőttképzést folytató intézménynek – a dián szereplő elemeken túl – rendelkeznie kell    

a minőségpolitikára, az intézmény információs rendszerére, a helyesbítő tevékenységekre, valamint az önértékelésre vonatkozó, meghatározott dokumentumokkal.

tartalmi

elemekkel

bíró

Hogyan működik ez a gyakorlatban?

10


MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (eljárások, mechanizmusok,erőforrások, tájékoztatás)

AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE (konkrét folyamatok, fejlesztések, önértékelés, oktatófejlesztés

A minőség mérése, jellemzése

A felnőttképzést folytató intézményeknek az eljárásként meghatározható tartalmi elemekhez minőségi jellemzőket (indikátorokat) és konkrét célértékeket kell hozzárendelniük (felülvizsgálandó tananyagok száma, az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések stb.). Meg kell határozniuk az esetlegesen szükséges helyesbítő tevékenység elvégzésének módját is. Az intézmény önértékelésének gyakoriságáról az intézmény saját maga hozhat döntést, míg minőségbiztosítási rendszerének külső értékelését legalább kétévente el kell végeztetnie. A korábbi felnőttképzési akkreditációs gyakorlatban mindig fontos – és sokszor félreértett – követelmény volt az önértékelés. Minőségügyi szempontok szerint ugyan az intézmény az önértékelés gyakoriságáról ma is maga dönt, azonban most már az

11


önértékelést előre rögzített minőséghez kötődő jellemzők (indikátorok1) alapján kell elvégezni. Ilyenek lehetnek:  olyan célértékek, amelyek a képzés minőségéhez számszerűen köthetők (pl. lemorzsolódási arány csökkenése, részvételi arány növekedése, vizsgaeredmények javulása stb.);  olyan fejlesztések, amelyek a minőségi jellemzőkkel kapcsolatban állnak (például az oktatók képzettsége, a képzések munkaerő-piaci hasznosulása, panaszkezelés, újabb képzési programok kifejlesztése stb.) Megjegyzés: az a jó önértékelési rendszer, ami összhangban van az intézmény stratégiájával, méretével, sajátosságaival, képzési célcsoportjával és környezeti jellemzőivel. A minősítést segíti a kétévenkénti külső értékelés. A célértékek önértékelés keretében történő vizsgálata alapján gyakran szükséges helyesbítő tevékenység végzése: az okok feltárása alapján az intézmény meghatározza, hogy mit kell változtatni és ennek milyen újabb mérhető indikátorai vannak. Az intézmény minőségbiztosítási rendszere saját hatáskörben dolgozandó ki. A szakértő a jogszabályi megfelelőséget az engedélyezés során csak a rendszer létezése és a keretrendszer szerinti tartalmi egységeinek megjelenése alapján vizsgálja: kivéve a kiemelt részeket (minőségcélok megléte, oktatók fejlesztése stb.). A külső értékelés vizsgálja az ennek alapján történő működést.

A képzési programok minősége

Indikátor: események és jellemzők mérőszáma, amely kifejezi azok minőségét, azaz egy ideális állapothoz vagy kialakított középértékhez viszonyítva ad információt azok tartalmi megfelelőségéről. 1

12


A képzési programok minőségbiztosítását szolgáló dokumentum a képzési programok tervezésével, készítésével, megvalósításának feltételeivel, hozzáférhetőségével, a megvalósítás eredményességével kapcsolatos vélemények kezelésével összefüggő eljárások leírását kell tartalmazza. Mivel a képzés eredményessége jelentős mértékben függ a résztvevők teljesítménye értékelésének módszereitől, a képzési programoknak pedig tartalmazniuk kell a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő rendszernek a leírását, e módszereket és alkalmazásuk általános szabályait is e dokumentumban kell meghatározni. Mitől kellően magas egy képzési program minősége? Ez sok tényezőtől függ. A fenti módszerek a minimális keretjellegű meghatározások. Nyilvánvalóan az a képzési program a legjobb minőségű, amely a leghatékonyabban fejleszti a legtöbb munkahelyen, munkakörben, gyakorlati helyzetben, a mindennapi életben szükséges kompetenciákat. Ezt azonban nem lehet minősíteni, legfeljebb hosszú távú képzésmonitoringgal – amit egyébként több intézmény rendszeresen végez. Lehet azonban olyan további elemeket beépíteni, amelyek hozzájárulhatnak valóban minőségi programok kialakításához. Ilyenek:     

a rendszerszemléletű tervezés, kialakított személyes felelősségi rendszerekkel szoros kapcsolat az intézmény általános minőségmenedzsmentjével a megvalósítás feltételrendszerének kialakítása, minőségügyi kontrollja a kor követelményeinek és a képzés tartalmának összhangja: a legmodernebb, teljesítményképes tudást eredményező képzési programok kifejlesztése és alkalmazása összhang a képzésben résztvevők nyílt és látens igényei, illetve a jogszabályok, előírások (pl. vizsgakövetelmények) között.

13


Az oktatók mint a minőségbiztosítás kulcstényezői

Az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket a K. részletesen tartalmazza (lásd később). Ez a dokumentum azon eljárásokat kell, hogy leírja, amelyek az oktatók felvételével, továbbképzésével, tevékenységük minősítésével és ezzel összefüggésben további alkalmazásukkal kapcsolatosak. Oktatói minősítési rendszer működtetését a T. 11. § (1) f) a minőségbiztosítási rendszertől függetlenül is kötelezővé teszi (a 4. képzési kör kivételével). Ezeket az eljárásokat az intézmények maguk alakítják ki. Fő cél azonban itt is a minőségbiztosítás, azaz olyan megoldások kialakítása, amelyek az oktatók menedzselését a lehető legmagasabb színvonalra emelik. Az oktatók alkalmazásának egyik kulcskérdése a kiválasztás. Honnan, milyen körből, milyen követelmények szerint keresi az intézmény a neki megfelelő oktatókat. Az engedélyezésnél két elem vizsgálható: a képzési program megvalósításához előírt minimum feltételek teljesítése, illetve maga az eljárás (keresés, merítés, kiválasztás, mérés és megítélés, esetleg előminősítés, döntés). Itt máris célszerű vizsgálni a követelmények rögzítését, amelynek összhangban kell lenni az intézmény képzési profiljával és fejlesztési elképzeléseivel. A másik sarkalatos elem az oktatói kompetenciák fejlesztése. A jogszabályok csak a fejlesztési módszerek rögzítését követelik meg, de igazán minőségbiztosított akkor lesz az intézmény, ha reális, a saját helyzetéhez igazodó, de jól tervezett és visszamért kompetenciafejlesztést alkalmaz (képzések, továbbképzések, mentori és szupervíziós rendszer, belső és külső módszertani fejlesztések stb.).

14


Ugyancsak az intézményi sajátosságok alapján kell egy koherens visszacsatolási és minősítési rendszert kialakítani (pl. óralátogatások, csoportos minőségügyi megbeszélések, közös eredményértékelések, oktatói teljesítményértékelés stb.) Mindezek az intézményi minőségpolitika részét is képező, oktatói felkészültségfejlesztő és -karbantartó eljárások is.

A személyi feltételek: a szakmai vezető

A felnőttképzési akkreditációs rendszer nem írta elő kellő részletességgel azokat a személyi és különösen tárgyi feltételeket, amelyek a képzések folytatásához nélkülözhetetlenek. Ezért a K. pontosan – az 1. és 2. mellékletében foglalt részletezettséggel és mennyiségi mutatók alkalmazásával – meghatározza azokat a személyi feltételeket, amelyekkel a szakmai vezetőnek (korábban: felnőttképzésért felelős vezető), illetve az oktatóknak rendelkezniük kell. Andragógiai vagy pedagógiai felsőfokú végzettséget kötelező jelleggel a K. csak a felnőttképzést folytató intézmény szakmai vezetője, illetve általános nyelvi oktatója esetében ír elő. Ebben a vonatkozásban andragógiai végzettség az ilyen címen megszerzett vagy a korábban más néven kiadott, de andragógiai tartalmú felsőfokú végzettség (külön elismertetés esetén ilyen lehet például a művelődésszervező, személyügyi szervező, népművelés szakos végzettség). Kétséges esetben az illetékes minisztériumtól állásfoglalást kell kérni. Egyetemi vagy főiskolai pedagógiai végzettség (tanári diploma) esetén három év felnőttképzési gyakorlatot kell igazolni, míg ha valaki akár „frissdiplomásként” is felnőttképzési ismeretekből legalább öt kreditpontot szerzett, szintén megfelel a végzettségi követelményeknek.

15


Természetesen mindezeket igazolni kell: a felnőttképzési gyakorlatot munkaviszonyban vagy ilyen jellegű jogviszonyban, közszolgálati (kormánytisztviselői, köztisztviselői) jogviszonyban közszolgáltató munkáltatónál kell igazolni. A szakmai vezetőnek az intézménynél munkaviszonyban, szolgálati és hasonló jogviszonyban, gazdasági társasági jogviszony keretében alkalmazásban kell állnia és ezt munkaszerződéssel kell igazolnia.

A személyi feltételek: az oktatók

A K. a személyi feltételek vonatkozásában mind a szakmai vezető, mind az oktatók esetében az alkalmazás feltételeként határozza meg a tevékenységnek és az oktatott szakmai, nyelvi területnek megfelelő végzettséget, nyelvismeretet, anyanyelvi oktatók alkalmazása esetén óraszámkorlát kikötését. Ki lehet oktató az OKJ és az egyéb szakmai képzés esetén? Rendelkeznie kell  

elméleti oktatás esetén a szakképzési törvény szerinti oktatásra jogosító szakmai ismeretekkel (ez szaktanári végzettséget vagy legalább kétéves gyakorlattal rendelkező szakirányú felsőfokú végzettséget jelent); gyakorlati oktatás esetében a képzésnek megfelelő szakképesítés és öt év szakmai gyakorlat. Nyelvi képzés esetén:



a dia szerinti végzettségek

16


A felnőttképzési gyakorlat igazolása a munkaviszonyon (munkaszerződésen) kívül lehetséges megbízási szerződéssel vagy az alkalmazást bizonyító egyéb más szerződéssel is. Nyelvtanárok esetében a KER-C1 szint is okirattal bizonyítandó. A fentiekben megjelölt végzettségek, gyakorlati idők, illetve egyéb feltételek az alkalmazás minimális feltételeit jelentik. Módszertani megjegyzés A képzési program és az oktatók viszonya esetében az előzetes minősítés során célszerű, ha az intézmény nem a nála működő legkiválóbb szakember paramétereit rögzíti, hanem az adott képzési programra előírt minimális feltételeket: egy esetleges oktatócsere ilyenkor nem okoz különösebb nehézséget. Helytelen azonban a jogszabályok szövegszerű beidézése: konkrét meghatározásokra van szükség.

Tárgyi feltételek a képző intézménynél

A K. meghatározza az általános tárgyi feltételeket, amelyekkel minden felnőttképzést folytató intézménynek rendelkeznie kell. Ezen kívül előírja, hogy a felnőttképzést folytató intézménynek biztosítania kell mindazon tárgyi eszközöket, felszereléseket is, amelyek az engedélyében szereplő képzések folytatásához nélkülözhetetlenek. A K.-ban hivatkozott nemzeti szabványok, építési és műszaki leírások, tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi jogszabályok, közegészségügyi előírások jelentősége az, hogy felhívja a szakértők és főleg a felnőttképzést folytató intézmények figyelmét arra, hogy ezek betartása kötelező. Hasonlóképpen: az oktatásra használt helyiségekben a hőmérsékletnek, a megvilágításnak és a légcserének meg kell felelnie az oktatási

17


intézményekre előírt szabványoknak. Amennyiben ezek az előírások eltérnek a K. 1. mellékletében foglaltaktól, akkor a mellékletben foglaltak teljesítése a kötelező. A számítástechnikai képzés helyiségeinek felszerelésére vonatkozó előírásokat akkor kell teljesíteni, ha az intézmény olyan képzést kíván folytatni, amelyben szükség van számítástechnikai eszközök használatára. Hasonlóképpen: nyelvi képzésre szolgáló helyiséget akkor kell az előírt eszközökkel felszerelni, ha az intézmény nyelvi képzést kíván folytatni, illetve a mozgáskorlátozottak speciális feltételeit akkor kell biztosítani, ha mozgáskorlátozottakat is képeznek. A 16 fős csoportlétszámkorlát a nyelvi, a 25 fős a számítástechnikai képzésre, a 30 fős minden más csoportos képzésre vonatkozik, kivéve ha az OKJ-képzések szakmai előírásai más előírásokat tartalmaznak. Figyelem! Eddig a maximális csoportlétszám miniszteri rendeletben volt meghatározva, ez most átkerült a tárgyi feltételek közé, amikor a jogalkotó előírta, hogy – a speciális eseteken kívül – maximum 30 fős csoportonként kell egy tantermet biztosítani. Az engedélyezés során ez különös figyelmet érdemel! Bérlés esetén az épület, helyiség bérleti jogát bérleti szerződéssel kell igazolni.

A vagyoni biztosíték értelmezése

Vagyoni biztosíték olyan hitelintézettel vagy biztosítóintézettel kötött szerződés lehet, amely egy vagy több biztosítóintézettel kötött biztosítási szerződésre vagy a felnőttképzést folytató intézmény által hitelintézetnél lekötött, a képzési díj vagyoni biztosíték szerinti céljának visszafizetésére elkülönített és zárolt pénzösszeg elhelyezésére irányulhat. A K. meghatározza a vagyoni biztosíték mértékét, azokat a

18


szabályokat, amelyek biztosítják, hogy összege mindig megfeleljen a jogszabályban előírtaknak, és részletesen szabályozza a biztosíték felhasználására vonatkozó eljárást. Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem tesz eleget a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek, úgy az NMH jogosult a szükséges intézkedések megtételére. A vagyoni biztosítéknak fenn kell állnia az intézmény tevékenységének ideje alatt, illetve a megszűnését követő hat hónapig. A vagyoni biztosíték felhasználásához és megszüntetéséhez az NMH jóváhagyása szükséges. A vagyoni biztosíték mértéke igazodik az üzleti évhez. Az intézmény üzleti évét megelőző évnek a felnőttképzésből származó, a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt, tényleges értékesítési nettó árbevétele (a továbbiakban: árbevétel) két százaléka, de legalább egymillió forint. Megjegyzés Mivel az új felnőttképzési törvény hatályba lépése óta még nem telt el egy üzleti év, a jelen gyakorlat alapján egységesen elfogadnak egy induló, 500 000 Ft-os vagyoni biztosítékot. A következő üzleti év után azonban a főszabály érvényesítésre kerül. Ennek az az oka, hogy jelenleg a felnőttképzési tevékenység megkezdésének üzleti évében a tervezett árbevétel két százalékából, minimum 500 000 Ft-ból kell kiindulni.

A képzés tartalma

A képzési program képzési tartalomra és más területekre vonatkozó szabályozása is nagyrészt megegyezik a régi felnőttképzési törvényben található szabályozással. Ez igaz a tananyagegység fogalmára is azzal a különbséggel, hogy a T. erre a fogalomra

19


meghatározást is ad („a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység”). Ez a meghatározás kellően tág ahhoz, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a képzési programjának önálló tartalmi egységeit (amennyiben azok jogszabályban nincsenek előírva, pl. moduláris rendszer kötelező alkalmazása) maga alakíthassa ki, figyelembe véve az adott képzés tartalmi, képzésszervezési sajátosságait és nem utolsósorban a didaktikai szempontokat. Miután a tananyagegység fogalmában szerepel az, hogy önálló tartalommal bíró képzési egység, így kompetenciakialakítási vagy -fejlesztési cél is rendelhető hozzá. A képzési program tartalmával kapcsolatos szabályozás nem tartalmazza a régi törvény azon előírását, mely szerint „a képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez”. Az előírás elmaradása természetesen nem azt jelenti, hogy ezeket a szempontokat nem kell figyelembe vennie a felnőttképzést folytató intézménynek, hanem csak azt, hogy ezek „kezelése” nem, illetve nem elsősorban a képzési program feladata, amivel a képzési program integritásának védelme valósul meg.

20


Andragógiai szempontból kiemelt fontosságú, hogy a képzés tartalmának a meghatározása (tananyagegységenként és/vagy modulonként) sajátos didaktikai rendszerben, folyamatjelleggel valósul meg. Az ábra azt mutatja be, hogy a tartalom, annak tananyagegységei és moduljai nem különálló rendszert alkotnak: szoros kapcsolatban vannak a képzési célokkal, a módszerekkel, s csak együtt adnak hatékony, teljesítményképes tudást. Mindez pedig az oktató és a résztvevő kölcsönhatásán keresztül valósul meg.

Képzési cél (a célcsoport szerint)

Kompetenciák

A képzés folyamata

Modul Tananyagegység

Tananyagegység

Módszerek, eszközök, képzésszervezés

Tananyagegység

Zárás, értékelés

Oktató–résztvevő kölcsönhatása

21


A tartalom és a képzés zárása

A képzési programhoz kapcsolódó, a képzés tartalmára vonatkozó szabályozás új előírásainak törvénybe foglalására két ok miatt került sor. Az első, hogy legyen összhang a szakképzési törvény modulzáró vizsgákra és a kerettantervre vonatkozó rendelkezéseivel. A második, hogy a képzési program tartalmának szabályozása legyen koherens a felnőttképzés rendszerében megjelenő, teljesen új tartalmi eszközökkel, nevezetesen a szakmai és a nyelvi programkövetelményekkel, amelyek részletes bemutatására a továbbképzés 5. moduljában kerül sor. Itt csak azt emeljük ki, hogy     

a jelenlegi akkreditált programokból a Kamara szakértői javaslatot tesznek azokra, amelyekből a programok „gazdái” szakmai programkövetelményt alakíthatnak ki; szabályozott módon, kidolgozott feltételekkel bárki kezdeményezhet szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételt: ez a támogatott egyéb szakmai képzések követelményegységesítését szolgálja; a programkövetelmények tartalmazzák a szakmai végzettséggel megszerezhető legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírását; a programkövetelmények meghatározzák az előképzettségeket is; az egységesítés alapján a szakmai programkövetelmények szerint kell a képzési programot megalkotnia az intézménynek.

A nyelvi programkövetelmények hasonló módon alakulnak ki, de gondozásukat (nyilvántartás, engedélyezés) az NMH végzi. A 4. képzési körben a képzési program szakmai tartalmára vonatkozóan továbbra sincsenek központi előírások.

22


A képzési program előzetes minősítése

A képzési programokkal kapcsolatos előírások betartásának megítélése miatt az intézmény által kidolgozott programot, annak minden módosítását szakértővel szükséges minősíttetni. A képzési program előzetes, vagyis engedélybe kerülését megelőző minősítését olyan felnőttképzési szakértő vagy programszakértő végezheti, akinek a szakértői nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodik a képzési program szakmai tartalmához, valamint szerepel a Felnőttképzési Szakértői Bizottság által vezetett ajánlási listán. A szakértő az előzetes minősítés során vizsgálja, hogy   

a képzési program tartalma megfelel-e a T.-ben foglaltaknak; a képzési programban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon, valamint a képzéssel érintett célcsoport számára megszerezhetőek-e a programban megjelölt kompetenciák; a képzési program megfelel-e a vonatkozó képzési körbe tartozó képzésekre előírt jogszabályi feltételeknek, a szakmai-tartalmi követelményeket szabályozó dokumentumoknak.

A szakértő csak akkor minősítheti (írhatja alá) a képzési programot, ha azt a fenti szempontok szerint megfelelőnek találta. Az előzetes minősítés során a szakértőnek a képzési program minden oldalát alá kell írnia, ezen kívül szakvéleményt is kell készítenie a megfelelőségekről. Ezzel is igazolja az előzetes minősítés megalapozottságát.

23


A szakértői tevékenység

A szakértői tevékenység – nem csak a tartalmi követelmények vonatkozásában – különböző feladatokat jelent az engedélyezési és az ellenőrzési eljárásban, és ezen eljárásokban különböző a munkamegosztás a programszakértő és a nyelvi szakértő, valamint a felnőttképzési (igazgatási) szakértő között. Az engedélyezési eljárásban a hangsúly a képzéshez szükséges, valamint az általánosan előírt feltételek meglétének vizsgálatán van, az ellenőrzési eljárásban viszont a felnőttképzést folytató intézmény működésének megítélése áll a középpontban. Az engedélyezési eljárás során az előzetesen minősített képzési program is „felülvizsgálatra” kerülhet, így az előzetes minősítés súlyos hiányosságai, valótlan állításai miatt a szakértői bizottság javaslata alapján előfordulhat, hogy az adott képzésre a hatóság nem ad engedélyt az adott eljárásban. Természetesen ez nemcsak „rossz fényt” vet az előzetesen minősítő szakértőre, hanem következményekkel is járhat. Megjegyzés Hamarosan kiadásra kerül az ún. szakértői miniszteri rendelet (e tananyag készítésének időszakában már nyilvános tervezete van), amely szabályozza a szakértői tevékenység kereteit, formáit, folytatásának a feltételeit. Látható, hogy a jogalkotói szándék jelentős felnőttképzési vagy képzés-szervezési gyakorlathoz is köti e tevékenység végzését, mindhárom: felnőttképzési (igazgatási), nyelvi szakterületi és felnőttképzési programszakértői területen.

24


A szakértői tevékenység tartalmi kérdései

A szakértői tevékenység tárgya szerint a szakértőnek rendelkeznie kell a szükséges ismeretekkel, kompetenciákkal, amelyeket az alábbi tevékenységek során hasznosít:2

2

 o o o o o o

Felkészülés a tevékenység elvégzésére aktualizálja jogszabályi ismereteit, elektronikus adatbázisokban tájékozódik, tanulmányozza a szakmai anyagokat, tapasztalatot cserél a szakértő társakkal, továbbképzésen vesz részt, önállóan fejleszti szakmai tudását.

 o o o o o

Felkészülés a konkrét megbízás elvégzésére dönt a megbízás elfogadásáról, tanulmányozza a hatóság által rendelkezésére bocsátott anyagokat, tájékozódik az intézményről, betartja az eljárásrend előírásait, megtervezi a helyszíni szemlét.

 o

Felülvizsgálja az előminősített képzési programot a képzési programot megfelelteti a programkövetelményeknek

Az FSZOE munkacsoport DACUM-elemzése alapján

25


 o o o o o o o o

Lefolytatja a helyszíni szemlét nyitóértekezletet tart, eredeti dokumentumokat vizsgál, óralátogatáson vesz részt, vizsgálja a képzési program(ok) megvalósíthatóságának a feltételeit, jegyzőkönyvet vezet, egyeztet szakértő társával a szakmai megállapításokról, a szakértői javaslatról, záróértekezletet tart, adminisztrációs tevékenységet végez.

 o o o o

Utómunkálatokat végez szakmai monitoring tevékenységet végez, a tapasztalatokat beépíti saját tevékenységébe, közreadja a közérdekű tapasztalatait, javaslatot tehet a tevékenységhez kapcsolódó szakmai anyagokhoz. A szakértői tevékenység végzése során rendkívül fontos a Ket.3 ismerete, mivel tevékenységét hatósági kirendelés alapján végzi. Ennek különösen az engedélyezés és az ellenőrzés helyszíni szemléjén van kiemelt jelentősége. A helyszíni munkát segítik azon eljárásrendek, módszertani útmutatók, amelyeket a kirendelő hatóság készít és alkalmazásukat előírja.

A szakértő az ellenőrzés során

3

A 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

26


Az ellenőrzés során a szakértő – felnőttképzési (vezető) szakértőként, illetve programszakértőként – vizsgálja azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jogszabály előír. Fontos kérdés az analógia és a különbség az engedélyezéshez képest: az ellenőrzés tartományát, jellegét és következményeit a T. V. fejezete határozza meg. A jelen képzésben ezt a 6. modul tárgyalja.

A szakértői munka és a tartalmi követelmények

Az engedélyezési eljárás során a szakértői bizottság elsősorban a dokumentációk alapján végez vizsgálatot, és a dokumentumok, valamint a tárgyi feltételek – helyszíni vizsgálat során szemrevételezett – megfelelősége esetén vélelmezi a jogszabályoknak megfelelő működést. Az engedélyezési eljárásban a programszakértő, illetve a nyelvi szakértő számára – a tartalmi követelmények teljesítésének megítélése szempontjából – a képzési program a legfontosabb dokumentum. Ezért célszerű annak tartalmát a helyszíni szemle előtt áttekinteni. Ez úgy történik, hogy a kirendelés során a FINY rendszerhez kapott azonosító és jelszó segítségével a szakértő hozzáfér az intézmény által feltöltött képzési programokhoz. Ezek megismerése előzetesen ajánlatos, hogy ne a szemlén legyen szükség erre sok időt fordítani.

27


Különösen fontos feladat, hogy az OKJ-hoz kapcsolódó képzések esetén a programszakértő a vonatkozó, hatályos szakmai és vizsgakövetelményeknek (SZVK) való megfelelést is megvizsgálja. A helyszíni szemlén a képzési programhoz kapcsolódó tárgyi feltételeket kell ellenőrizni, és amennyiben a képzéshez már vannak oktatók, akkor alkalmazásuk dokumentumainak áttekintését kell a szakértőnek elvégeznie. A felnőttképzési (igazgatási) szakértő számára a képzőintézmény K. 5. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatai a kiinduló dokumentumok, melyek valóságtartalmát kell ellenőriznie a helyszíni szemlén a 19. dián (e tananyag 23. oldala) megnevezett területeken. Fontos, hogy az intézmény jogállásával, képviseleti jogosultságával kapcsolatban is szerezzen előzetesen információkat. Ehhez használja fel a rendelkezésre álló nyilvános adatbázisokat:

Adatbázisok Gazdálkodási forma

Gazdasági társaságok (zrt., nyrt., kft., bt., kkt., egyéni cég; ezek társulásai)

Társadalmi szervezetek (alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestületek (pl. kamarák, egyházak)

Elektronikus adatbázis

www.ecegjegyzek.hu

www.birosag. hu

Link

http://www.ecegjegyzek.hu/info/page/c eginfo

http://www.birosag.hu/en gine.aspx?page=tarsszervs earch

Elektronikus adatbázis adattartalma

Közérdekű, ha cégbíróság, közjegyző állítja ki, akkor közhiteles is

Közérdekű

Alapítás igazolása

Bejegyzés igazolása

Társasági szerződés, alapító okirat (pl. egyszemélye s kft.)

Cégbírósági végzés, cégkivonat, cégmásolat. A cégbírósági bejegyzés (az újabbaknál elektronikus aláírással ellátott e-akta!) csak a bejegyzést igazolja, a cég aktuális létezését, naprakész adatait csak a cégkivonat, ill. cégmásolat.

Alapító okirat

Nyilvántartásba vételt elrendelő bírósági végzés. A bírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés csak a nyilvántartásba vétel tényét igazolja, a szervezet aktuális létezését, naprakész adatait a honlapon (közhiteles módon csak a nyilvántartást vezető bíróságon)

28


ellenőrizni kell.

Egyéni vállalkozók

www.magyaro rszag.hu

Vállalkozói igazolvány

https://ugyintezes.magyar orszag.hu/szolgaltatasok/e gyenivknyilvtart.html

Közérdekű

(nem kötelező a megléte), honlapon történő adategyeztetéssel

Központi költségvetési szervek

www.allamkin cstar.gov.hu

http://www.allamkincstar. gov.hu/ext/index.php?act= 14

Közérdekű

Alapító okirat

Jogszabályi felhatalmazás

Közoktatási intézmények

www.kir.hu

http://www.kir.hu/intezme ny/kereses.asp

Közérdekű

Alapító okirat

Fenntartó határozata

Alapító okirat

Felsőoktatási tv. 1. sz. melléklete

Felsőoktatási intézmények

–

–

–

Felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása: https://finy1.munka.hu/finy/NyilvantartasNP.aspx Köztartozás-mentesség igazolása: http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes/egyszeru_lekerdezes Eltiltás: http://www.kormany.hu./hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/foglalkoztataspolitikaert-elelosallamtitkarsag/hirek/hatarozatok-a-felnottkepzesi-tevekenysegtol-valo-eltiltasrol

A szakértői tevékenység alaphelyzetei

29


A tartalmi kérdéseket a szakértő két oldalról vizsgálja, az alábbiak szerint:  

a dokumentumokban foglaltak megfelelnek-e a tartalmi követelményeknek: jogszerűség és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek való együttes megfelelés vizsgálata, dokumentumelemzés alapján; a dokumentumokban foglaltak megfelelnek-e a valóságnak: azaz a tapasztalt, megítélhető tények és a dokumentumokban foglaltak összevetése.

Ha a dokumentumok nem felelnek meg a követelményeknek, akkor jogszabálysértés esetén a szakértő jelzését követően a hatóságnak kell intézkednie. Lehet, hogy egyszerű hiánypótlással orvosolható a probléma, de lehet, hogy olyan súlyú, amelyből a kérelem elutasítása következhet. E vonatkozásban külön felelősség terheli a képzési program esetében az előminősítő szakértőt. Módszertani megjegyzés Nyilván vannak olyan tartalmi elemek, amelyeket – a korábbi akkreditációs eljárástól eltérően – előzetesen nem minősített senki (pl. felnőttképzési szerződés, a nyilvántartások megoldási módja stb.). Ezekben különösen fontos szerepe van a körültekintésnek, a pontos jogszabályismeretnek. Ha a dokumentumokban foglaltak megfelelnek a jogszabályoknak, de a gyakorlat azoktól eltért, módosult, rossz irányt vett, fellazult vagy ellaposodott, akkor a szakértőnek kell megítélnie, hogy ez az eltérés milyen mértékű: még elfogadható, vagy már sérti a jogszabályokban foglaltakat.

Záró gondolatok a tartalmi kérdésekkel foglalkozó modulhoz A felnőttképzési szakértői rendszer a felnőttképzés egyik meghatározó eleme. A szakértői működés szabályozása (nyilvántartásba vétel, engedélyezés, ellenőrzés) éppen ezért átfogó, a törvényen kívül miniszteri rendeletben is körülhatárolt és egyértelműsített. A szakértői tevékenység fő célja a hatóság felnőttképzéssel kapcsolatos munkájának támogatása, ebben pedig a tartalmi és minőségirányítási kérdések vizsgálata és hozzájárulás a képzéspolitikai célok teljesüléséhez. Mindezek kiemelt jelentőségűek az engedélyezési és az ellenőrzési eljárások során. A szakértői munka további részei (a többi modul) alapos megismerésén túl nem nélkülözhető a vonatkozó jogszabályok, illetve a szakértői munkát támogató, a hatóság által kiadott útmutatók, eljárásrendek naprakész ismerete sem.

30

A felnőttképzés tartalmi követelményei Tananyag

Recommend Documents