A HVS tartalmi egységei

A HVS tartalmi egységei    1. Vezetői összefoglaló 

A(z) Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 56.339 fő, a városokban élő lakosok száma 16.929 fő. A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0. A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg. A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 32%-a, 10 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik. A térségben összesen 45 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – az Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik.   1.1

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe    

A térségünk legfontosabb kihívása, az elöregedés és az elvándorlás csökkentése, megállítása, a helyi emberek minél nagyobb számban való munkalehetőséghez juttatása, az informátlsági szint emelése, Abaúj, mint egység megismertetése, és elismertség megszerzése. Ennek érdekében gazdaságélénkítő beruhazásokkal kacsolatos pályázati lehetőségek megadása a III-as tengely keretében. Továbbá térségi információs hálózat kiépítése, egységes arculat, és megjelenés kialakítása a különböző fórumokon.   1.2

Főbb célkitűzések 

Vidéki élet minőségének javítása A térség gazdasági versenyképességének növelése Térségi turisztikai potenciál növelése Civil társadalom erősítése Térségi PR és Marketing A térségben élők kompetencia fejlesztése 1.3

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja 

A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának.  

1

1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők    A HVS felülvizsgálatban való részvétel lehetőségéről először is az Egyesületünk honlapján tájékoztattuk az érdeklődőket. Ezt követően valamennyi egyesületi tagnak, és önkormányzatnak elküldtük e-mailban azt a hírdetményt, amely a HVS felülvizsgálat menetét (két szaklaszát) időbeni sorrendban lépésről lépésre ismerteti. Majd ugyanezt a hírdetmény mind a 81 település – helyben szokásos rendje szerint – hírdetőtábláján elhelyeztük írásos formában, hogy a lakosság is informálódhasson róla. Ezen túl az egyesületünk honlapján a HVS felülvizsgálattal kapcsolatos valamenyi dokumentum megjelenik, a hírek , és dokumentumtár rovatban, az eseménynaptárban pedig folymatosan lehet tájékozódni a leendő fontos történésekről. A honlapon túl a fecebokk közösségi oldalon is folyamatosan megjelennek a HVS átdolgozásával kapcsolatos információk. A minél szélesebb körű társadalmi véleménynyílvánítás esélyét megadva a kistérségi Encsi Hírekben és a Mi Újság? abaújhegyközi lapokban is megjelennek az ezzel kapcsolatos információk, értékelések, hírdetmények. Az utóbbi újság internetes oldalán is folyamatosan frissítik az információkat. A HVS felülvizsgálattal kapcsolatos információkat a térségi, és helyi televíziókban is megtalaáhatóak és informálódhatnak az érdeklődők A három kistérséget 12 mikrotérségre osztottuk, és 13 db HVS felülvizsgáló fórum megtartására került sor ahol a részvevők száma 162 fő vett részt. A fórumokon elhangzott jaavaslatok projektötlet lapon írásban is rögzítve lettek. Eddig 121 projektötlet adatlap került kitöltésre. A civil szervezetek, egyházak az összes adatlap kb. 45 %-át adták. A legtöbb porjektötletet az önkormányzatok kb. 40%, míg a vállakozások a maradék 15 %-ot.       1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások   

2

Helyzetelemzés 

2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése    A térség általános jellemzői 

A(z) Abaúj Leader Egyesület területe 81 települést foglal magába, melyek közül 4 város. A térség lakossága 56.339 fő, a városokban élő lakosok száma 16.866 fő. A térség három mikrotérségre (statisztikai kistérségre) osztható: • Az Encsi kistérség (36 település, 449 km2, 23.544 fő) a Hernád jobb partján található, a területhez tartozik a csereháti dombvidék jelentős része is. • Abaúj-Hegyköz térsége (22 település, 440 km2, 14.296 fő) a Hernád folyó bal partján fekszik és hozzá tartozik a Zempléni hegység egy része is. Ez a mikrotérség jelentős erdőterületekkel rendelkezik. Az aprófalvas településszerkezet jellemzi leginkább e területet, ami a térség hegyvidéki jellegének köszönhető. • Szikszó és térsége (23 település, 300 km2, 18.499 fő) a Cserehát dombságon helyezkedik el, a 3-as fő út, valamint a Bódva és a Hernád folyók völgye között található. A Leader Közösséget alkotó mindhárom statisztikai kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A térség vállalkozásaira a beruházás, korszerűsítés igen szerény mértékben, vagy egyáltalán nem jellemző, ezáltal veszélyeztetett a hosszabb távú versenyképesség. A meglévő szerény fejlesztések sok esetben csak a szinten tartást biztosítják. A térségnek igen gyenge a tőkevonzó képessége.

2

A kistérségekben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot is az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozások száma és foglalkoztatási szerepvállalása sem bővült érdemben, mivel a bővülésnek korlátot szabott az alacsony szintű fizetőképes kereslet. A térség viszonylag nagyobb foglalkoztatói évek óta inkább csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ennek alapvető oka: nem tudják növelni piaci részesedésüket, jövedelmezőségüket, ezáltal elmaradnak az elengedhetetlenül szükséges fejlesztések, mely természetesen kihat jövőbeni versenyképességükre. Egyre jellemzőbbé válik az a cégvezetői gyakorlat, miszerint a megrendelés hullámzása szerint veszik fel, vagy bocsátják el a dolgozókat, lehetőség szerint minimalizálva a kiadási költségeiket. Az időszaki foglalkoztatás bővülést a közmunkaprogramok jelentik. A térség tartós válsághelyzete több irányú és egyre súlyosabb következményekkel jár az itt élők helyzetére • Alacsony iskolázottságuk, képzettségük, • Fokozatos elszegényedésük, • Halmozottan hátrányos helyzetű lakosság növekvő aránya, • Versenyképes szakmák hiánya, • Szakképzett munkaerő elvándorlása.       A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok    

A területet keletről a Zempléni-hegység, északról a Magyar-Szlovák országhatár, nyugatról a Csereháti-dombság határolja. A térség két nagyváros – Miskolc és Kassa – közé ékelődik be, mely városok a térség életére mindig jelentős hatást gyakoroltak. Történelmileg e tekintetben Kassa városának vannak nagyobb hagyományai, de az ismert 20. századi események következtében a térségre gyakorolt hatása csökkent, helyét Miskolc városa vette át. A térségben meghatározó jelentőséggel bír a nemzetközi 3-as számú főútvonal jelenléte, mely az un. Helsinki-folyosó része. A főútvonal a térségen észak-dél irányban halad keresztül, jelentős közúti teherforgalommal. A térségi mellékutak döntően kelet-nyugat irányúak, minőségük kevésbé megfelelő. A Hernád völgyében fut a folyó jobb partján a Miskolc-Kassa közötti, nemzetközi vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat is lebonyolít. A térség számára földrajzilag meghatározó jelentőségű a Szlovákiában eredő, Magyarországon a Sajóba torkolló Hernád-folyó. A térségre az aprófalvas településrendszer a jellemző, a Közösség 81 településéből 68 településen a lakosságszám az 1000 főt sem éri el, így a tömegközlekedés hiányosságaiból, és a zsákfalvas jellegből adódóan az alapellátást biztosító (közoktatási, szociális, és gyermekjóléti ellátás) intézményrendszer szolgáltatásai nem elegendőek és a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb és képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. Az aprófalvas településszerkezet kikényszeríti többek között a közigazgatási, oktatási, gazdasági, üdülő, egészségügyi funkciók megosztását, a települések közti együttműködést.   Demográfiai helyzet  

A térség település száma, földrajzi kiterjedése, lakosság száma: Abaúj-Hegyközi kistérségből 22 település, az Encsi kistérségből 36 település, míg a Szikszói kistérségből 23 település alkotja a közösséget. Összesen 81 település.

3

Az Abaúj-Hegyközi kistérség 440 km2, az Encsi 449 km2, a Szikszói 300 km2. A közösség földrajzi kiterjedése összesen 1189 km2. A lakónépesség száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben 14.296 fő, az Encsi kistérségben 23.544 fő, míg a Szikszói kistérségben 18.499 fő. Összesen 56.339 fő a lakosság száma a közösség területén. Sajnos az eltelt három évben közel 3.000 fővel csökkent a népesség száma a térségben, ezen belül a városok lakossága közel 2.000 fővel Ez köszönhető egyrészt az elköltözéseknek, másrészt pedig az elöregedés miatti népesség csökkenésnek, és a születések csekély számából adódó folyamatnak. A lakónépesség korcsoportos megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a 0-14 éves korosztály aránya itt a legmagasabb a megyében, ami nyilvánvalóan összefügg a roma lakosság magas arányával. Ugyanakkor a 30-59 éves korosztály aránya a legrosszabbak közé tartozik a megyében. A nagyarányú gyermek korosztály mellett jelen van a lakosság elöregedése is. A kistérségben napjainkra egy igen tartós demográfiai trend változott meg, ami ugyanakkor együtt járt egy nagyobb mértékű lakosságcserével, a lakónépesség etnikai összetételének megváltozásával. A térségben a roma lakosok aránya az országos átlagot (10,8%) jóval meghaladó, a 2001. évi népszámlálás alkalmával a lakosság közel 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, ebből adódóan is a térség, jelentős részében fokozottan jelen vannak a társadalmi feszültségek, gazdasági, foglalkoztatási gondok. A lakónépesség 21,5 %-a 500 fő alatti településen lakik, amely a legnagyobb arány a megyében. A 100 fő alatti települések száma 14, amely az összes település 17 %-a   Gazdasági környezet 

A térségben, adottságait tekintve mindig is meghatározó jelentőséggel bírt a mezőgazdasági termelés. A terület termék előállításának többségét ez az ágazat képviselte. Az ipar kisebb jelentőséggel bírt, bár egyes térségközpontokban több évtizedes hagyománnyal és megfelelő termékstruktúrával működő üzemek alakultak ki. A térségben működő vállalkozások helyzete az utóbbi évtizedekben jelentősen romlott. A korábban meglévő ipari üzemek (bútorgyár, mezőgép, fafeldolgozók) túlnyomó része megszűnt, illetve csökkentett termeléssel és létszámmal működik tovább. A térségben egy közepes vállalkozás és több tucat kisvállalkozás található, a vállalkozások többsége mikrovállalkozás az egyéni vállalkozások dominanciájával, amelyeket leginkább az önfoglalkoztatásra hoztak létre kényszermegoldásként. A térségben két ipari park címmel rendelkező ipari terület van, amely beruházók hiányában az elmúlt közel 10 évben markáns fejlődést nem tudott felmutatni. Mivel nem jellemző a térségben meghatározó termék előállítást folytató vállalkozás jelenléte, így a beszállítói hálózatnak még a csírái sem alakultak ki. A vállalkozások közötti együttműködés hiánya tovább rontja a fejlődési esélyeket, ezáltal a vállalkozások versenyképességét. Kedvezőtlen a földrajzi elhelyezkedés tekintettel arra a tényre, hogy az autópályától, illetve városoktól relatív távolságban található a térség. A nagyobb befektetők ide településének az előbbieken túl legfőbb akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. A tulajdonviszonyok megváltozása következtében a korábban elfogadhatóan működő mezőgazdasági nagyüzemek többsége darabjaira hullott szét, jelen állapot szerint a térségben 5 olyan nagyüzem gazdálkodik, amelynek a területe eléri legalább az 1000 ha-t. A mezőgazdasági termelők túlnyomó többsége családi gazdálkodó, illetve őstermelő, amelyek pár száz, pár tucat ha-on gazdálkodnak. Utóbbiakra különösen jellemző a tőkehiány, amely gátat szab az optimális termékszerkezet, ill. gazdaságos termelői egységek kialakításának. A tulajdonviszonyok rendezetlensége ugyancsak gátat szab a fejlődésnek.

4

A szolgáltatás területén működő vállalkozások a helyi igényekre alapozottan végzik tevékenységüket a mikrokörzeti központokban koncentrálódva. A térség vállalkozásai tekintetében nagy elmaradottság tapasztalható a piaci versenyképességet biztosító készségekben, kompetenciákban. A térségben viszonylag kevés az innovatív, modern termékszerkezetet kialakítani képes igazi „menedzser-típusú” vezető. Az utóbbi 10 évben a for-profit cégek nem hoztak létre jelentős többletfoglalkoztatást a térségben. Az eddigi felzárkóztatást elősegítő fejlesztések, állami támogatások és területi preferenciák, kedvezmények mindeddig nem fejtettek ki mérhető eredményt e leszakadó, hátrányos helyzetű kistérségeknél.    

Társadalmi környezet A térségben tevékenykedő jelentősebb non-profit szervezetek: Abaúj Leader Egyesület Az Egyesület 2008-ban alakult, jelenleg 148 tagja (tagszervezete) van, Abaúj felzárkóztatásának elősegítésére az Európai Uniós fejlettséghez, kiemelten az Egyesületet létrehozó Helyi Közösséget alkotó térség önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezeteinek a fejlesztésére, értékeinek, hagyományainak védelmére, és a gazdasági élet élénkítésének szervezésére. Aba Turisztikai Egyesület A térség természeti és kulturális örökségének megóvása érdekében létrejött civil kezdeményezés, mely a magán és közszféra partnerségén, közös érdekeltségén alapuló összehangolt turisztikai termékfejlesztés. Az előre haladás érdekében turisztikai célú pályázatok figyelése, pályázatok kiírásának kezdeményezése, pályázatokon való részvétel, a szereplők tájékoztatása mellett. Csereháti Településszövetség 1989-ben jött létre 46 önkormányzat 44 magánszemély és 2 vállalkozás alkotja a tagságát. A turizmus, felnőttképzés, tájgazdálkodás, szociális gondoskodás és a kézművesség terén valósított meg projekteket és egyfajta szellemi központja a Cserehátnak, ugyanakkor módszertani bemutatóhelyként is funkcionál a hasonló helyzetű kistérségek fejlesztéséhez. Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (ATÖSZ) Az 1997-ben létrejött egyesület tagságát a 3503-as encsi statisztikai kistérségben található 35 önkormányzat alkotja. Fő feladata, hogy a térségfejlesztés egyik központja és szellemi műhelye legyen. A szövetség célja az abban résztvevő települések és gazdasági szereplők összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (AGVA) A teljes térséget lefedő (83 település) szakmai, gazdasági érdekképviselet. Az alapítvány célja: ƒ A régió összehangolt gazdaság- és vállalkozásfejlesztésének segítése, támogatása ƒ Vállalkozóknak nyújtott információ biztosítása 3503-as, 3510-es és 3512-es statisztikai körzetek működési területén a korábbi évek során a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal történt együttműködés kapcsán kialakításra került a vállalkozásokat és vállalkozókat segítő hálózat. A szaktanácsadáson túl forráskutatás, pályázatírási segítségnyújtás is biztosított a vállalkozóknak. Gergelyhegyi Településszövetség Fony központtal működő terület- és térségfejlesztési szervezet

5

A kistérség társadalmi – gazdasági és táji környezeti helyzetének, adottságainak megfelelően a kistérség menedzselése, kistérség jövedelemtermelésének érdekében a bel- és külföldi befektetések támogatása, más bel- és külföldi kistérségekkel való kapcsolattartás. Cigány Kisebbségi Önkormányzatok és Civil Szervezetek Encsi Kistérségi Társulás Egyesülete A 17 tagú egyesületet létrehozók feladatuknak tekintik a térségben élő romák érdekvédelmét, többszörösen hátrányos helyzetük javítását, felzárkóztatását a többségi társadalomba. A Csereháti Egyházközösségek Fejlődéséért Alapítvány Célja a térségben élők, fiatalok esélyének javítása, ezáltal a falvak további elnéptelenedésének megállítása. Szent Ivó Borlovagrend A Szent Ivó Borlovagrendet helyi, szülőföldjüket és a bort szerető emberek hozták létre azzal a céllal, hogy a térség kivételes értékeit széles körben ismertté tegyék. A térségi problémák és lehetőségek összefoglalása jeleníti meg azt a gondolatot, mely alapján készül az Abaúj Leader Egyesület a következő három évre a fejlődés és előre haladás érdekeit szem előtt tartva. Legfontosabb probléma • A térségben a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. • A térség foglalkoztatási helyzetét jellemzi, hogy a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmada egy éven túli tartós munkanélküli, és kétharmada szociális segélyezett, • Jelentősen csökkent a mezőgazdaság eltartó képessége, • A fiatalok a szakképzettség megszerzése után elhagyják a térséget munkalehetőség híján, • A térség elöregedése jellemző, • A roma munkaképes korúak körében 80% az átlag munkanélküliség, sok településen ez 100%-os. Helyzetüket súlyosbítja az alulképzettség, vagy az elavult szakmák megléte. Legfontosabb lehetőség A térség adottságainak maximális kihasználása: ƒ turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, ƒ a gyümölcstermő kapacitásra alapozott, feldolgozás és kereskedelem (pl.: Gönci barackpálinka, Tokaji bor), ƒ a helyi adottságokra alapozott termékek előállítása és piacra juttatása, ƒ az erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, ƒ egységes Abaúji arculattervezés a térség értékei „eladhatósága” érdekében, ƒ a határmentiségből adódó lehetőségek (nemzetközi repülőtér, Kenyheci Iari Park), ƒ nemzetközi közlekedési folyosókból származó előnyök (Helsinki folyosó), ƒ az E95 (M3) számú főútvonal gyorsforgalmúvá tételéből származó gazdaság   2.2

A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség   

Az Abaúj Leader Egyesület tagságát 60 önkormányzat, … civil szervezet, … vállalkozás és … magánszemély alkotja. Az akciócsoport tagságán belül az egyes szférák érdekeiket és véleményüket a tagozatokon és az egyesület közgyűlésén keresztül juttatják érvényre. Az egyesület kifejezett figyelmet fordít a térségben a helyi partnerkapcsolatainak kiszélesítésére. Immár hagyományosan, évente kerül kiírásra az térség iskolái számára egy rajzpályázat, melynek központi témája Abaúj ill. az ÚMVP. Az eddigiekben ….alkalommal

6

került sor olyan térségi jelentőségű rendezvény lebonyolítására, melyben az akciócsoport támogató partnerként jelent meg, továbbá … egészségnap lebonyolítását generáltuk Abaújban. Több, térségi szinten jelentős szervezettel működik közre az akciócsoport, úgymint a Hernádmedence Térségi Közalapítvány, a Fogadó Észak-abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület, Abaúj-hegyközi Térségi Civil Szövetség, a három helyi többcélú kistérségi társulások, a helyi TDM szervezet az Aba Turisztikai Egyesület. Ez utóbbi négy szervezettel közösen hívtuk életre azt a kezdeményezést, melynek segítségével az abaúji térség egységes arculatát kívánjuk megteremteni. 2.3

A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése 

A 2008 évben elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk, melyet 2009 évben több alkalommal módosítottunk – az alapvető prioritások változtatása nélkül – határozta meg az Egyesület eddigi tevékenyégét. A megvalósítás során pályázatok keretében igyekeztünk olyan irányt adni, mely a fő célkitűzéseket tükrözi.   ÚMVP III-as tengely 1. körös meghirdetet jogcímei  

Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése

Összesen

Nyertes pályázatok száma (db)

Kötelezettségvállalás (Ft)

29

329 049 567

23

397 834 412

29

495 206 663

9

274 150 709

90

1 496 241 351

 

Az első körös támogatási kérelmek benyújtásakor összsen 135 db pályázat érkezett, melyből 90 db nyertes pályázat lett közel 1,5 milliárd forint kötelezettségvállalással. Jellemzően a turisztikai pályázatok irányt volt a legnanyobb érdeklődés, melynek keretében a falusi szálláshely szolgáltatások száma bővülhet a legnagyobb mértékben ahol is 21 db pályázat keretében, mintegy 170 falusi szálláshely jön létre. 2 db pályázat keretében mintegy 55 fővel bővül az ifjúsági szálláshelyek száma, egy pályázat esetében a horgászturizmus növelése érdekében 24 db szálláshelyet alakítanak ki. Ugyanakkor bővül a szálláshelyen túl pl. a falusi vendégasztal szolgáltatás több pályázat esetében, a vadászati turizmus, és egyéb turisztikai szolgáltatással is gazdagodik Abaúj térsége, mely az itt eltöltött vendégéjszakák számának növelését célozza meg. A vállalkozások jobb helyzetbe hozása érdekében a térség szolgáltatásának fejlesztése bizonyult a leginkább keresett pályázati alapelvnek, de a beadott pályázatok alapján mintegy 30 új munkahely is létesül, mely az itt élők megélhatési gondjait javítja, ugyanakkor megmarad jelentős számú munkahely a fejlesztéseknek köszönhetően. A vidéki élet minőségének javítása érdekében a falufejleszés és megújítás pályázati kiírásra 29 db pályázat tulajdonosa lett kedvezményzett, ezen belül a térségben megépül 13 db európai szabványoknak megfelelő játszótér (eddig elkészült 5 db). Szintén 13 településen létesül közpark, és e jogcím keretében kerül felújításra 2 település nem műemlék temploma. Továbbá két kegyeleti hely felújítása is megtörténik. Örvendetes.

7

hogy itt kistérségi pályázattal lett nyertes 3 telpülés, ami némi biztatást ad a jövőre nézve. Egy településen pedig a Mezőgadasági Tájmúzeum külső felújítása valósult meg. A vidéki örökség jogcím keretében, amely szintén a telpülés élhetőbbé tételét célozza meg 9 db pályázat lett kedvezményzett. Így felújításra kerül 6 db műemlék templom, melyből elkészült 2 db, míg egy db kb. 70%-ban elkészült, egy darab tájház került kialakításra, és rövidesen kezdődődnek egy kúria helyreállítási munkálatai. Mindezen munkaálatok Abaúj gazdag épített örökségének megóvását, ezáltal a települések életminőségének javítását szolgálják. ÚMVP III-as tengely 2. körös meghirdetet jogcímei

Falumegújítás és fejlesztés Mikro vállalkozások létrehozása és fejlesztése Turisztikai tevékenység ösztönzése Vidéki örökség megőrzése Összesen

Befogadott kérelmek száma (db)

Várható kötelezettségvállalás (Ft)

17

135 424 549

12

121 177 788

14

147 866 707

12

115 730 509

55

520 199 553

A második körben beadott III-as tengelyes pályázatoknál érzékelhető, hogy az első körben viszonylag nagy nagy számú kérelem érkezett, míg e körben mindössze 80 db. Ennek okait elemzve nem jelentett előnyt, az a bizonytalanság amely a megszokottnál hosszab ideig tartó döntés. Ez a kötrülmény kicsit visszavetette a pályázók bizalmát. Azoban a beadott 80 db pályázat értékelsét követően 55 db kérelem esetében várható a kötelezettség vállalás. Továbbra is a falufejlesztés és megújítás a két legnépszerűbb támogatási jogcím a pályázók körében, ugyanakkor a vidéki örökség megőrzésére most bátrabban pályáztak, és minőségben is jobb pályázatok érkeztek. Talán az is visszavetette a pályázói kedvet, hogy pontszámhoz volt kötve a maximálisan pályázható összeg. A falufejlesztés és megújítás keretében e körben a leköthető forrásból most sokkal kevesebben pályáztak játszótér kialakítására, összsen 3 db-ra várható kötelezettség vállalás, Ugyanakkor nem műemlék templom, és parókia felújításra lenyegesen többen, míg a falvak közösségi tereinek parkosítására került beadásra több pályázat. E körben várható kötelezettségvállalás községi piactér kialkítására, és kegyeleti helyek felújítására is. A vidéki örökség megőrzése jogcímben 12 pályázat esetében várható kötelezettség vállalás. Itt egy pályázatkivételével valamennyi kérelem műemlék templom felújítására, vagy állagmegóvó javítására érkezett. Egy pályázat Viszolyban a Vizsolyi Biblia nyomtató műhelyének rekonstrukciójára érkezett. Ez annál is örvedetesebb, mert a magyar nyelv sokszínűségét is bizonyító egyházi irodalmi mű nemzeti örökségünk kincse. A felújítás révén a jelentős turisztikai vonzerővel bíró településre remélhetőleg még több érdeklődő látogat el. A mikrovállakozások fejlesztésénél ismét a szolgáltatásfejlesztés került előtérbe. Ezen belül kereskedelmi és vendéglátó egységek felújítása, bővítése, és olyan hiánypótló tevékenység is amely teljesen újszerű Abaújban, amely például mozgó éttermi szolgáltatást nyújt rendezvények szervezésénél. Ide sorolható a vállakozási alapon működő vidékfejlesztési iroda eszközbeszerzése is.

8

A turisztikai szolgáltatás fejlesztése keretében ismét a szálláshely bővítésé a főszerep, ezzel mintegy 110 férőhellyel bővülhetne a falusi szálláshelyek száma, egy pályázat ifjúságiszálláshely fejlesztésről szól, mely 20 fő számára biztosítana olcsó, komfortos szállás lehetőséget. Itt a turisztikai szolgáltatások sajnos nem a célkitűzésekl szerint valósulnak meg, hiszen turisztikai attrakció fejlesztésére e körben nem történt pályázás.

Jogcím

LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés LEADER vállalkozás alapú fejlesztés LEADER térségen belüli együttműködés LEADER rendezvény LEADER tervek és tanulmányok LEADER képzés LEADER közösségi célú fejlesztés Összesen

Befogadott kérelmek száma (db)

Várható kötelezettségvállalás (Ft)

7

11.690.436

6

117.719.192

4

38.230.573

10 1 5 8

31.539.739 4.137.420 26.669.119 95.174.568

41

325.16 1.047

 

A pályázat kiírásának céljai között szerepelt többek között térségi gazdasági , civil és önkormányzati szféráiban a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és támogatása. (Népi hagyományok felelvenítése, ápolása, magyarság tudat erősítése, tájspecifikus gasztronómiai napok szervezése, az irodalmi nyelv ápolása, vallási kisebbségi kulturák közelítése. Mindez határon átnyúló együttműködés jön létre térségünk szereplői és más külföldi térség szereplői között. A orábban elfogadott HVS-ben szereplő céloknak megfelel a várható kötelezettség vállalás, hiszen 7 pályázatra vonatkoztatva látható, hogy létre jön 5 határon túli kapcsolat, melyből 4 teljesen újszerű. Ugyanakkor megvalósul az a cél is, hogy a civil, a vállalkozói, és az önkormányzati szféra összefogásával kerülnek megrendezésrea kölönböző programok. A magyar nyelv ápolása, más kultúrákkal való megismerkedés, vagy pedig Abaúj értékeinek megismertetése másokkal is teljesül. A vállakozás alapú fejlesztés keretében a termékek elsődleges feldolgozását elősegítő beruházások révén jelentős foglalkoztatás növekedés (főleg képzetlen munkaerő bevonásával) és jövedelemtöbblet érhető el, ezáltal az itt élők jövedelemviszonyaiban is jelentős javulást előidézve volt a cél. A jelenlegi kötelezettség vállalás keretében megvalósul a fenti cél, hiszen helyi termékek elsődleges feldolgozása történik meg. Így többek között Abaúj egyik „záslós hajója” a Gönczi Barack pálinka készítéshez, kereskedelmi forgalomba hozatalát elősegítő beruházók közül kettő is lehetőséget kap a piacra jutáshoz, Abaúj megismertetésére a nagyvilággal. Ezen túl borászati fejlesztés és helyi terméket, különböző lekvárokat, gyümölcsbefötteket készítő vállalkozás is részese a kedvezményezetteknek. Lényeges szempont, hogy 10 új munkahely létesül a fejlesztés hatására. A térségen belűli együtműködések célja, hogy a térségi civileket segítő szakértői hálózati szolgáltatás alakuljon ki, mely alapot teremthet egy szoros civil partnerségi együttműködésnek. Továbbá partneri tevékenységek kialakítását támogató források

9

tegyék lehetővé, hogy az együttműködő termelők nagyobb eséllyel jelenjenek meg a piacon, nagyobb érdekérvényesítő képességgel. Itt is megvalósul a cél hiszen a 4 db kötelzettségvállalás keretében a térségi vállalkozások közelebb kerülnek egymáshoz, megismerhetik mások napi gondjait és egymást segítve kerülhetnek job helyzetbe a piacon. A civilek estében a tervezett fejlesztési folymat által segíthetik a napi gondok megoldását, közösségfejlesztő folyamtok indulnak el, mely hatására a civil szervezetek elláthatják azokat a társadalmi feladatokat, amelyekre létrejöttek. A rendezvények jogcímben található a legtöbb kötelezettség vállalás. Itt a cél Abaúj megismertetése másokkal vonzó programok szervezése, arculat kialakítás éa a marketing eszközökkel a térség ismertségének javítása országos szinten. A kötelzettség vállalással e cél elérhető, hiszen olyan pályázók lettek kedvezményzettek akik e cél kívánják megvalósítani. A képzés keretén belül a cél az alacsonyan képzettek fejlesztése, a hiányos idegen nyelvi ismertek bővítése volt. E célnak valmennyi pályázó megfelelt, hiszen számítástechnikai alapismeretek, alapfokú idegen nyelvi képzések, életviteli, életmód változást segítő képzések, és szakma specifikus képzések is szerepelnek a kedvezményezettek képzési tematijában. Ezek valamennyien hátrányos helyzetű személyek érdekében valósulnak meg, hogy az eleve lemaradással idulók ne kerüljenek hátrányba kerüljenek a munkaerőpiacon. A közösségi célú fejlesztések jogcímben a térség-image és marketing koordinációs tevékenység kialakítása és fenntartása, hatékony térségi marketingszervezés és kapcsolattarttás, valamint információ további tás több irányba volt a cél. A várható kötelzettség vállalás keretében ez megvalósul, továbbá olyan térségi kisebbségi szolgáltató központ is létrejön amely nagy segítségére lesz a halmozottan hátrányos helyzetű embereknek. Továbbá egy Öko-demo bemutatócentrum kialakítása során faelgázosító kazán és hozzá kapcsolódó napkollektor rendszer kiépítésére kerül sor, valamint kiadványok, szórólapok előállítására, terjesztésére, az ismeretek bővítése végett. 2.4

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága  A stratégiát indokolt felülvizsgálni, mivel a helyi adottságok változtak, valamint a külső Tényezők módosulása nagymértékben módosítja a lehetőségeket és igényeket. A meglévő stratégia alapján és azon kívül új igények jelentkeztek, amit új stratégiai Keretek közzé kell foglalni.  

10

2.5

SWOT elemzés  

Példa egy egyszerű SWOT táblázatra: Erősségek ‐ A térség természeti adottságai kedveznek a vizi turizmusnak és a megújuló energia hasznosításnak ‐ Ipari szennyező forrásoktól mentes, jelentős tájképi értéket képviselő természeti környezet a Hernád mentén (nagyarányú erdősültség, hegyvidéki-ligetes tája bal parton, mezőgazdaságilag művelt területek a jobb parton) ‐ Helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések ‐ Gazdag helyi történelem és hagyományok ‐ Négy kis város is a helyi akciócsoport területén belül található ‐ Turisztikai szempontból jelentős az épített örökség (várak, kastélyok,), és kulturális örökség (Rákóczi hagyományok, Vizsolyi Biblia) ‐ Közúti és vasúti közlekedésbe bekapcsolt a térség a fő közlekedési útvonal szintjén ‐ Kiépített telefonhálózat, szélessávú internet, helyi újság

Gyengeségek ‐ A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint ‐ A helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző ‐ A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya ‐ Hiányos tömegközlekedési hálózat a belső területeken ‐ Turistajelezések, esőbeállók, kulcsos házak hiánya ‐ Tőkehiány, kedvezőtlen hitelfelvételek, alacsony pályázati intenzitása térségben ‐ Ipartelepek hiánya, feldolgozó kapacitás hiánya, értékesítési csatorna nincs kiépítve, állattartás elenyészően kicsi ‐ Alapfokú oktatás alulfinanszírozása, működés pénzügyi feltételei a települések jelentős részén nem kielégítő ‐ Kiskereskedelmi ellátás lefedettsége erősen hiányos ‐ A hagyományos falusi ellátás mostoha körülményei ‐ Munkanélküliség demoralizáló hatása erős ‐ Turisztikai „vendégcsalogató” rendezvények hiánya ‐ Turisztikai szolgáltatásszerkezet hiányos, nincs kialakult környezet tudatos szemlélet ‐ a kistérségre jellemző ajándéktárgyak, reklámhordozók hiánya

11

Lehetőségek ‐ Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások ‐ A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás ‐ A térség településein jellemző önkéntes munka, kezdeményezések ‐ Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású élelmiszerekre ‐ A közeli nagyváros, mint felvevő piac szerepének erősödése ‐ Nemzetközi repülőtér (Kassa) közelsége ‐ Országos turista útvonal menti fekvés ‐ Belső területek, elzártsága, érintetlensége ‐ Jó minőségű vadászható vadállomány ‐ Falusi vendéglátás fejlődése, szálláshelyek gyarapodása ‐ Olcsó, üresen álló parasztházak, középületek

  3 3.1

Fenyegetések ‐ A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás ‐ A hátrányos helyzet újratermelődése ‐ A fiatalok elvándorlása a térségből folytatódik, elöregedési folyamat szinte megállíthatatlan ‐ A biodiverzitás csökkenése földterületek termelésből való kiesése (gazdálkodók felhagynak a termeléssel, nincs gazdaságátadás) ‐ Periférikus fekvés, centrumok nagy földrajzi távolsága ‐ Közömbösség, befelé fordulás ‐ Informáltsági szint alacsony ‐ Aktív korosztály hiánya, innovatív lakosság alacsony aránya ‐ A halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia  A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tervezése során törekedtünk a helyzetfelmérés során megfogalmazott térségi nehézségek, problémák széleskörű válaszainak megfogalmazására. A legfontosabb cél ennek a hátrányos helyzetű térségnek a felzárkóztatása az országos átlag figyelembe vételével. A helyzetkép megmutatta azokat a krízis pontokat, melyek felkarolása nélkül a térség felzárkózása megvalósíthatatlan. A vállalkozások tőkehiányos helyzete ellehetetleníti azokat a fejlesztéseket, melyek nélkül nem lehetnek versenyképesek a piaci környezetben és nem tudnak újabb és újabb munkahelyeket létrehozni a térségben élők számára. A települések élhetőbbé tétele nélkül nem adatnak meg azok az emberi minimumok az itt élők számára, melyek az itthon maradás egyik feltételeként elvárhatóak. A közösségi kezdemények ösztönzése nélkül nem alakulnak ki azok a települési, kistérségi szintű emberi kapcsolatok, amik szintén hozzájárulnak a térség megerősítéséhez. A tervezési időszak végére a térség civil szervezetei, vállalkozói, és állami szervei közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi minél több egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében.

12

  3.2

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez  

A tervezési dokumentumban a fő célkitűzésekként megfogalmazott elemek teljes mértékben leképezik a helyzetelemzésben felvázolt problémákra, nehézségekre adandó válaszokat. A rögzített célkitűzések mind a gazdasági környezetben, mind a természeti környezetben, mind pedig a társadalmi környezetben vázolt térségi nehézségekre választ kívánnak adni. A térség egyik legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatás. „A térség gazdasági versenyképességének növelése” fő célkitűzés erre a problémára is választ kíván adni. Ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az UMVP-n túlmutató válaszokat is azonosítottunk az elemzés során, melyekre további források bevonásával is igyekszünk válaszokat adni a térség felzárkóztatása érdekében. „Vidéki élet minőségének javítása” fő célkitűzés arra az igényre kíván választ adni, hogy a térség élhetőbbé tételével járuljon hozzá a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Abaúj felzárkóztatásához. A természeti környezet elemzése során is láthatóvá vált a térség gazdagsága az épített környezet vonatkozásában. Ennek társadalmi, gazdasági kihasználása érdekében született a „Térségi turisztikai potenciál növelése” és a „Térségi PR és Marketing” fő célkitűzés, mely kitörési pontként segítheti Abaúj felzárkóztatását. A közösségi kezdeményezések erősítése, az elszigetelődő kisközösségek együttműködésének elősegítése céljából született a „Civil társadalom erősítése” fő célkitűzés. A célkitűzés hozzájárul a térségi demokráciaépítéshez, az együttműködés erejének elterjesztéséhez, a közösségi aktivitás élénkítéséhez, melyek nélkülözhetetlen katalizátorai a térség felemelkedésének.     3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései     A  mikro‐vállalkozások  általános  támogatását  indokolja  a  vidéki  térségek  alacsonyabb  mérethatékonyságából következő gazdaságossági hátrányok enyhítése.  Fontos  a  mezőgazdaság  és  azon  kívüli  jövedelemszerzési  és  vállalkozási  lehetőségek  elősegítése  nemcsak a gazdálkodók,hanem a munkaképes vidéki lakosság számára is.   A  térség  turisztikai  kapacitása  és  forgalmi  adatai  messze  elmaradnak  a  lehetőségektől.A  potenciál  kihasználáshoz mindenképpen szükséges a vonzerő és más turisztikai szolgáltatások fejlesztése.   Az  életminőség  egyik  legfontosabb  aspektusa  maga  a  települési  környezet,az  élhetőbb  település  kialakítása,  a  közbiztonsági  feltételrendszer  megteremtése.Így  a  sürgős  és  jelentős  intézkedések  elengedhetetlenek.   A  szociális  és  közösségi  szolgáltatások  fejlesztése,  valamint  a  civil  szervezetek  társadalmi  szerepvállalásának  erősítése  feltétele  annak,  hogy  az  életminőséget  javító  új  szolgáltatások  induljanak.  A vidéki környezetben élők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás,illetve képzések biztosítása a  felmerülő  igények  alapján.  A  vidéki  vállalkozók,  önkormányzatok  non‐profit  szervezetek  és  magánszemélyek részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések tartása, ügyfélszolgálati  tájékoztatás, PR és marketing tevékenységek támogatása szükséges.    

13