HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Környezettudomány, környezetvédelem tananyag Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához
Készült „A tehetség nem ismer határokat” HURO/1001/138/2.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 pénzalapjaiból történik Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
2012.01.06 - 2013.05.31 között a Szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola és az Eötvös József Iskola (Nyíregyháza, Magyarország) „Talent has no Borders‖, azaz „A tehetség nem ismer határokat‖ HURO/1001/138/2.3.1 címmel pályázatot bonyolít le a MagyarországRománia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében. A projekt fő célja a határmenti térség kiválasztott tehetséges fiataljainak sikeres életpályára terelése valamint a pedagógusok módszertani felkészítése, a tehetségek felkutatása és gondozása. Tervezett közös tevékenységeink: Nyitókonferencia Tehetségprogramok kifejlesztése és megvalósítása Nyíregyházán: francia drámapedagógia, földrajz - ifjúsági turizmus, testnevelés (trambulin-sport) Szatmárnémetiben: angol drámapedagógia, környezetismeretkörnyezetvédelem, fizika Tudástranszfer a tehetségfejlesztések módszertanáról Munkaértekezletek, tanár továbbképzés, hospitálások, vendégoktatások Közös tehetségnapok a partnerintézményekben E-learning fejlesztés Zárókonferencia. Ezen projekt keretén belül készült a határmenti régiókban élő tehetséges gyerekek számára a következő környezetismeret, környezetvédelem tananyag.
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Tartalom
I. Környezettudomány, környezetvédelem program
5. o.
1. A projekt célja
5. o.
2. A pedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén
6. o.
3. Tevékenységek
7. o.
4. A tanulók beválogatása a programba
7. o.
5. A tehetség program fő célja
8. o.
6. A környezetismeret tehetségprogram keretében feldolgozott témakörök 10.o. II. A környezetvédelem története
11.o.
III. A Föld
14.o.
1. A Föld
14. o.
2. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségéve
17.o.
IV. A mikroszkóp felépítése és alkalmazása-mikroszkópikus metszetek elkészítése és tanulmányozása
24. o.
V. Iskolánk és városunk parkjainak megfigyelése, növény- és állatvilágának megismerése
26. o.
VI. Vidékünk természetvédelmi területeinek megismerése
29.o.
1. Szatmár megye természeti rezervátumai
29.o.
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti rezervátumai
38.o.
VII. Ember és környezet kölcsönhatása
48.o.
1. Ember és környezet kölcsönhatása
48.o.
2. Jellegzetes víz, talaj és levegőszennyeződések feltárása, felismerése 3. Vidékünk füszer és gyógynövényeinek megismerése 3
51.o. 55.o.
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
VIII. Életünk környezetbaráttá alakítása
72.o.
1. Globális felmelegedés
72.o.
2. Megújuló energiaforrások
73.o.
3. Családi házak alternatív energia ellátása
76.o.
4. Veszélyben az élővilág!
77.o.
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
4
I. Környezettudomány, környezetvédelem program ―Aki az erdő fáitól, a sziklától, a zuhogó pataktól és a vándorló felhőktől kéri kölcsön a gondolatokat, az nem is fogy ki soha belőlük. ― Mikszáth Kálmán Mindannyian átéljük a globalizációs jelenségeket. A földi környezet -a szaporodó emberiség civilizációs hatásai következtében- zsugorodni látszik. Gyermekeinket olyan időszakra készítjük elő, amelyben saját lakóhelyük környezetét felelősen védő, abban okosan gazdálkodó módon lehet csak élni. Szükséges a hétköznapi életvitel környezeti tudatossága, mert az ökológiai válságaink mélyülnek. A helyi életmód a természeti és épített környezethez fűződő viszonyok, a víz, levegő a talaj, az energia és a hulladékkezelés gyakorlati kérdései, a humán ökológiai sajátosságok mindegyike olyan tényező amelyek a helyi programba beépülve, elmélyítik a gyermekek környezettudatosságát és a környezetvédelem iránti érzékenységét.
1. A projekt célja a tanulók környezettudatos nevelése, egyfajta szemléletformálás, a környezettudatos életvitel kialakítása. A projekt elősegíti, hogy kialakuljon a tanulók környezet iránti érzékenysége, felismerjék a helyi, a regionális és a globális problémákat, azok környezetre és emberre veszélyes folyamatainak mérséklését, megakadályozásuk szükségességét és lehetséges módjait. Tudatosul a tanulókban, hogy az életet társadalmi és természeti katasztrófák fenyegetik, veszélyeztetik, aminek megállításában mindenkinek aktívan részt kell vennie.
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
5 A tanulók megtapasztalják, hogy kevés odafigyeléssel, tudatos viselkedéssel, szokásaik megváltoztatásával eredményt érhetnek el az őket körülvevő természet védelmében. Megértik, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi együttműködésre, összefogásra van szükség. A környezet szennyezés különféle megoldási módjainak keresésénél támaszkodhatnak valamennyi természettudományi tárgyban tanult ismeretre. A környezeti nevelés iskolai alkalmazásánál fontos, hogy nem csak a környezetismereti foglalkozások biztosítják a megvalósítását, hanem annak szelleme, tevékenysége és eszközei az iskola mindennapjait áthatják, azaz komplex módon jelenik meg. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A tevékenységeket a természet nagy körforgásának rendszere, a természet jobb megismerése alapján terveztük.
2. A pedagógus feladatai a környezet megismerésére nevelés területén: • Olyan feltételek, eszközök megteremtése, melyek lehetővé teszik minél több tapasztalat szerzését a természetben, a környezetben. • A tanulók a megfigyelés, a tapasztalatszerzés alapján ismerjék és értsék meg a valóságot a maga egészében. • Ismerni kell a családi hátteret, a társadalmi, környezeti tényezőket, a tanulók szokásrendszerét. • Lehetőség szerint a foglalkozások az eredeti környezetben történjenek a tanulók folyamatos foglalkoztatásával. • Alapvetően építeni kell a spontán érdeklődésre, kíváncsiságra, érzelmeikre, megismerési vágyukra. • A természet szeretetére, a környezet védelmére nevelés példamutatással annak
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
6 értékeinek, szépségeinek megláttatásával.
3. Tevékenységek: •kísérletek, •hajtatások, csíráztatások •gyűjtögetések, •csoportosítás •albumok készítése, plakátfestés •növények, állatok megfigyelése •kirándulások, •munkahely látogatások. Módszerek, eszközök: önálló ismeretszerzés, magyarázat, kiselőadás, egyénipár- ill.csoportmunka, játék, vetélkedés ( egyéni vagy csoportos ), bemutatás, gyakorlati alkalmazás,szövegfeldolgozás, beszélgetés, vita, dramatizálás, szerep- és szituációs játék,élménybeszámoló,
vázlat
ill.
jegyzetkészítés,ötletroham,plakátkészítés,
projektnapló készítés, projekttermék készítés. A gyerekek szervezett keretek között végeznek kutatómunkát a könyvtárban, informatika teremben, ill. kutatómunkájukat az iskola falain kívül is tovább folytatják. Segítségükkel információkat, dokumentumokat, képeket, statisztikai adatokat érhetnek, kérdőíveket,
feladatlapokat
készíthetnek.
Alkalmazzák
a
beszélgetés,
vita,
élménybeszámoló, magyarázat, vázlat ill. jegyzetkészítés módszerét.
4. A tanulók beválogatása a programba A programba való beválogatásnál a következő szempontokat vettük figyelembe: általános intellektuális képességek (lényeglátás, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, kreativitás) színvonala; bizonyos szaktárgyakban nyújtott teljesítmények: (biológia,
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
7 földrajz, matematika); általános tanulmányi átlag, érdeklődési kör, kíváncsiság. E négy tényező együttese alapján kerülnek be a programba a gyermekek.
5. A tehetség program fő célja - Az elsődleges cél a gyermekek képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése keresve a hatékony pedagógiai eszközöket. Ebben fontos szempont az általános intellektuális képességek és a speciális képességek párhuzamos fejlesztése. - Ugyanakkor kiemelt része a célkitűzésnek a személyiségfejlesztés (pl. motiváció, önismeret, alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.) is.
A tehetségfelmérések során a tanulók a következő kérdésekre adtak feleletet: 5 osztály 1.Mi
történne,
ha egy kőolajszállító hajó
elsüllyedne
a tengerben?Milyen
következményei lennének? 2.Osztálykirándulást
szerveztek
az
erdőben.
Hogyan
kell
viselkedjetek,ha
környezetbarátok vagytok? 6 osztály 1.Sorolj fel öt következményt, ami az erdőirtás következtében lép fel. 2.Véleményetek szerint miért fontosak és mi a jelentésük a természetvédelmi rezervátumoknak?
7 osztály
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
8 1.Sorolj fel öt emberi tevékenységet, ami által elpusztult vagy csökkent az egyes növény és állatfajok száma. 2.Amikor az állatok világnapja van, hogy bizonyítod,hogy állatszerető vagy? 8 osztály 1.Amikor vízi környezetben végeztek megfigyeléseket észlelhettétek a vízvirágzás jelenségét. Magyarázzátok meg,hogyan okozhatja a szennyvizek túlfolyása a tóban elő fajok pusztulását? 2. 1992-ben Rio de Janeiróban a környezetvédelem nemzetközi tanácskozásán 27 alapelvet dolgoztak ki és a következő felhívást tették közzé:”A környezetvédelem mostantól kezdve elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől.”Magyarázzátok meg ezt a felhívást. Ezenkívül az osztálykirándulások alatt megfigyeltük a tanulók viselkedését az erdei, tóparti környezetben,felmérve az egyes környezetvédelemi feladatok megoldása során kifejtett hozzáállásukat. Filmvetítéseket rendeztünk tesztelve tanulóink érdeklődési körét. Figyelembe vettük az előző tanévben elért eredményeket,a tanulók szakmai szimpátiáját, pályaválasztási érdekeltségüket, szakórákon (biológia, földrajz, technológia,
kémia,
matematika,
fizikaórán)
környezetvédelmi tevékenységeken való részvételt, ökológiai versenyeken elért eredményüket.
9
kifejtett
tevékenységét,más
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
6. A környezetismeret tehetségprogram keretében feldolgozott témakörök: 1. A környezetvédelem története (2 óra) 2. A Föld (1 óra) 3. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével (1 óra) 4. A
mikroszkóp
felépítése
és
alkalmazása-mikroszkópikus
metszetek elkészítése és tanulmányozása (2 óra) 5. Iskolánk és városunk parkjainaknak megfigyelése,növény és állatvilágának tanulmányozása (4 óra) 6. Szatmár megye természeti rezervátumai (4 óra) 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti rezervátumai (2 óra) 8. Ember és környezet kölcsönhatása (2 óra) 9. Jellegzetes
víz,talaj
és
levegőszennyeződések
feltárása,
felismerése (2 óra) 10.Vidékünk füszer és gyógynövényeinek megismerése (4 óra) 11. Életünk környezetbaráttá alakítása: Globális felmelegedés (1 óra) Megújuló energiaforrások (2 óra) Családi házak alternatív energia ellátása (1 óra) Veszélyben az élővilág! (2 óra)
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
10
II. A KÖRNYEZETVÉDELEM TÖRTÉNETE Tágabb értelemben a környezetvédelem egyidős a modern ember megjelenésével. A kezdetek a jégkorszak utáni időszakra tehetők, amikor az emberi népesség elkezdett növekedni. Ennek következménye a települések, városok kialakulása lett, amelyek környezetében megjelentek az első szántóföldek és legelők. Ez elsősorban a természetes vegetáció átalakulásával járt. Később ez már nem volt elég, az ember környezetének terepét is elkezdte átalakítani bányászati tevékenységgel, erdőirtásokkal, öntözési rendszerek kiépítésével. A városok népességének növekedésével a közegészségügyi problémák is növekedtek, ami megkönnyítette a járványok terjedését. Ezt a viszonylagos stagnáló állapotot az ipari forradalom szakította meg, amely már tényleg jelentős mértékben változtatta meg nem csupán a természetet, hanem a környezetet is. A népesség nagy része a városokba vándorolt az ipari termelés növekedése miatt. Megkezdődtek a széntelepek kiaknázása és fűtésre, gőzgépek működtetésére történő felhasználása. Az ipari termelés hatására megkezdődött a talaj-, a víz- és a levegő szennyezése, illetve megjelentek az első közegészségügyi problémák (pl. az angolkór). A fokozódó problémák fokozatosan a környezetvédelem felé irányították egyes emberek figyelmét. Az első tudatos környezetvédelmi mozgalomnak a Római Klub tekinthető, amelyet 1968-ban Aurelio Peccei olasz közgazdász alapított. Előzménye egyrészt a rovarirtó szerek, elsősorban a DDT káros hatásainak felismerése volt. Ez a
11
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
szer a növényekből az állatok és az ember szervezetébe kerülve a testben felhalmozódik, ahol kóros elváltozásokat okoz, gátolja a szaporodást, illetve a csúcsragadozók szervezetében feldúsulva azok elpusztulását okozza. A klub megalakulását másfelől a Contergán-botrány is elősegítette. A Contergán egy terhes nők számára készített nyugtató volt, aminek a hatása következtében több mint 10 000 gyermek született valamilyen fejlődési rendellenességgel (általában végtaghiánnyal) Nyugat-Európában. 1969-ben az akkori ENSZ főtitkár, U Thant felhívására Párizsban tartottak egy Bioszféra Konferenciát, ahol elsőként hangzott el nemzetközi szinten, hogy a környezetvédelmi problémákat fel kell ismerni és megoldást kell rájuk találni, és ezek a problémák az egész emberiséget érintik. A környezet védelméért tett nemzetközi erőfeszítés egyik fő eredménye volt a Stockholmi Konferencia (1972). Fontos eredménye az a 26 alapelv, ami a modern környezetvédelem alapjait fektette le. Meghatározták például a fenntartható fejlődés fogalmát, vagy azt, hogy minden embernek joga van az egészséges és tiszta környezethez. Sajnos, a kezdeti lelkesedés nagymértékben csökkent, amikor a nemzetek szembesültek azzal a ténnyel, hogy a környezet védelmére tett intézkedések sok esetben ütköznek a gazdasági érdekekkel, és adott esetben jelentős költségvonzatai vannak. 1983-ban jelent meg a Bruntland-jelentés, ami a fenntartató fejlődésben látta a környezetvédelmi problémákra adandó válaszát. A ’80-as évek több tudományos felismerése, mint például az ózonlyuk kialakulása vagy nagyobb környezeti 12
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
katasztrófák, mint Bhophal vagy Csernobil következtében több nemzetközi egyezmény született a károsanyag-kibocsátások megelőzése végett (pl. NOx Egyezmény, VOC Egyezmény (oldószer kibocsátásra vonatkozik)). 1992-ben Rio de Janeiroban zajlott az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája. Programjai a következők voltak: - Agenda 21 (feladatok a XXI. századra) - A bioszféra jogairól szóló okmány, a Föld Charta - A biodiverzitás megőrzése - Az atmoszféra védelme - A trópusi esőerdők irtásának megállítása. A konferencia a fejlődő és fejlett országok között húzódó érdekellentétek miatt nem volt kimondottan eredményesnek tekinthető. Nevezetes dátum 1997, a Kiotói Konferencia éve, aminek az eredménye a Kiotói Jegyzőkönyv lett, amely már konkrét számokat tartalmazott az éghajlatváltozás megelőzése érdekében a szén-dioxid - kibocsátásokra. 2002-ben a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia elsősorban a fenntarthatóság, valamint a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozott, eredménye pár általános nyilatkozat volt. A 2009-ben tartott koppenhágai klímacsúcs a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott. Románia és Magyarország aktívan kíván részt venni a nemzetközi környezetvédelmi tevékenységekben, a Föld természetes környezetét pedig saját intézmények és szervezetek létrehozásával is szolgálni kívánja. 13
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
III. A Föld 1. A Föld A
Föld
a
Naptól
a
harmadik,
méretét
tekintve
ötödik legnagyobb bolygó. Naptól mért közepes távolsága: 149,600,000 km (1.00 CSE) átmérő: 12,756.3 km tömeg: 5.976e24 kg
14
pedig
az
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Az űrutazások és a Holdra szállások mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a Föld is csak a
Naprendszer egyik bolygólya. A Föld tengely körüli forgása
következtében az egyenlítő minden pontja óránként több mint 1600 kilométert tesz meg. Tudjuk, hogy bolygónk 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest belapult, az egyenlítői vidékeken pedig kidudorodott. Így ma a Föld egyenlítői sugara 21,5 kilométerrel hosszabb, mint a pólusokat összekötő szakasz fele. A hegyek csak az emberi időskálán mérve nevezhetők állandónak. Az idők folyamán Földünk felszíne megemelkedett, megrepedezett és felgyűrődött. A Föld születése óta- állandóan fejlődik, változik. Az eróziós erők mindig a tektonikus erők ellen hatnak. Míg az utóbbiak hatalmas csúcsokat hoznak létre, az előbbiek e csúcsokat egyszerű sziklákká pusztítják le. A különböző eróziós erők közül minden kétséget kizáróan
a vízzel kapcsolatosak a leghatékonyabbak. A sarkvidékeken és a nagy
tengerszint feletti magasságban a nagy jégtömegek gleccserekké állnak össze, amelyek igen lassan csúsznak lefelé, letarolva az alattuk fekvő felszíni alakzatokat, és hatalmas U alakú völgyeket vágva a talajba. A tengerek partvidékén a szél hajtotta hullámok és az árapály következtében állandóan változik a partvonal alakja. A szél is nagyon fontos talajformáló, felszínalakító erő. A hőmérsékleti változások ugyancsak eróziós, romboló hatásúak lehetnek: a melegedés hatására bekövetkező tágulás, valamint a lehűlés miatt fellépő összehúzódás során repedések keletkeznek, s a kőzetek lassan elmorzsolódnak. A Föld fiatal korában valószínűleg teljesen hideg volt, belső részeiben mégis volt bizonyos mennyiségű radioaktív anyag, bizonyára urán, tórium és a nátriumnak egyik izotópja. Ezeknek az anyagoknak a radioaktív bomlása során tekintélyes 15
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
mennyiségű hő szabadult fel, így az évmilliók során annyira sikerült felmelegítenie bolygónk belsejét, hogy ott egyes anyagok cseppfolyóssá válhattak. Ez a hőmennyiség felelős az összes vulkáni és gejzírtevékenységért. A Hold és a Nap tömegvonzása (az előbbié nagyobb) apályt és dagályt kelt, amelyek az óceánok és tengerek vízfelszínének süllyedésében és emelkedésében vehetők észre. A földi napok évszázadonként 0,02 másodperccel hosszabbodnak meg. Ha például a teljes napfogyatkozások bekövetkezésének előre kiszámított helyét összevetjük a tényleges hellyel, akár egyórás különbségeket is felfedezhetünk. Ha a Föld forgása lassul, akkor viszont a Hold keringésének kell megfelelő arányban gyorsulnia.
Meglepő módon, ha az égitest mozgása gyorsul, akkor eltávolodik
bolygónktól, s így végeredményben hosszabb időre lesz szüksége, hogy egy teljes keringést végezzen körülöttünk. Számítások szerint a Hold évente 4,5 cm-rel távolodik Földünktől e jelenség hatására. Ez az érték persze szintén elhanyagolhatónak tűnik a Föld-Hold távolsághoz képest. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy a dagálysúrlódás, amely a múltban -amikor a Hold sokkal közelebb volt hozzánklényegesen nagyobb volt, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a két égitestnek egymilliárd évvel ezelőtt olyan közel kellett lennie egymáshoz, hogy szinte összeértek. Nyilvánvaló, hogy valamilyen oknál fogva a súrlódási erő kisebb volt. A kutatók feltételezik, hogy a változás a kontinensvándorlással magyarázható. A Föld őskorában, amikor a kontinensek egyetlen szárazföldet alkottak, a dagálysúrlódásnak sokkal kisebbnek kellett lennie, mint napjainkban, mivel a kontinentális selfek teljes területe akkoriban sokkal kisebb volt. A szárazföld, az úgynevezett litoszféra a Föld felszínének mintegy 30%-a. A fennmaradó 70%-ot tengerek és óceánok borítják. Ez az úgynevezett hidroszféra. 16
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Feladat:1. Számítsátok ki a saját súlyotokat a Földön, ha a gravitációs állandó 9,8 N/kg? a) Mekkora lenne a súlyod a Holdon,ha a Hold felszínén a gravitációs állandó 1,6 N/kg? b) Mennyivel csökkenne a súlyod ,ha felmennél a Holdra? 2.Nézz utána mi okozza az évszakok váltakozását ?
2. Földrajzi helymeghatározás a Nap segítségével Szinte automatikusan felvetődik a kérdés, hogy ma, a GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer) korában, amikor kényelmesen, egy kis készülékkel bármikor egy gombnyomásra (ezred szögmásodperc pontossággal!) megtudhatjuk a helykoordinátáinkat, miért érdemes régi, bonyodalmasabb és pontatlanabb eljárással kísérletezni? Ha tényleg csak a végeredmény érdekelne bennünket, nem lenne érdemes ezt a módszert választani. De ha a Föld mozgásáról, és ezzel összefüggésben a Nap járásáról szeretnénk többet megérteni, érdemes elmélyedni a módszerben, és megtapasztalni, hogy műholdak nélkül, egyetlen függőleges pálca árnyékát figyelve is egészen pontos eredményeket kaphatunk. Ezért érdemes ezt a mérést az iskolában is elvégezni a gyerekekkel.
17
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A mérés elve A földrajzi szélességi és hosszúsági koordináták meghatározásához egy órát, valamint egy függőleges pálcát használunk, amely árnyékát egy vízszintes lapra veti. Ez az úgynevezett gnomón. Az árnyék iránya és hossza a Nap járásával együtt változik. A gnomón árnyéka a Nap delelésekor lesz a legrövidebb. Ilyenkor az árnyék éppen észak-déli irányú (1. ábra).
A földrajzi szélesség meghatározása
18
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A földrajzi szélesség az a szög (lásd a 2. ábrán lévő α szöget), amit az Egyenlítő síkja és a megfigyelőt a Föld középpontjával összekötő szakasz (a Föld sugara)
bezár. Először tekintsünk el a Föld tengelyének ferdeségétől, azaz tegyük fel, hogy a Nap az Egyenlítő irányából süt. A földrajzi szélesség meghatározásához a Nap delelésekor keletkező (a torz méretarányú 2. ábrán és az 1. ábrán is látható) ABC derékszögű háromszög megfigyelése szükséges. Ennek AB oldala maga a pálca, BC oldala pedig az árnyék. Az oldalak hosszának ismeretében a háromszög szögei meghatározhatóak. A háromszög megszerkesztése után méréssel, vagy szögfüggvények segítségével: 19
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Ha tavaszi vagy őszi napéjegyenlőség idején végezzük el a mérést (2.a ábra), a Nap éppen az Egyenlítő fölött delel, tehát a Nap sugarai az Egyenlítő síkjával párhuzamosan érik a Földet. Ilyenkor az ABC háromszög β szöge megegyezik a megfigyelő helyzetét jellemző α szöggel, hiszen váltószögek. Így napéjegyenlőség idején az ABC háromszög β szöge éppen a földrajzi szélesség értékét adja meg. Ha nem napéjegyenlőség idején mérünk, a Föld tengelyferdeségéből adódóan a napsugarak nem az Egyenlítő síkjával párhuzamosan érik a Földet. A 2.b ábra jelöléseit használva ilyenkor α = β-δ, ahol α a keresett földrajzi szélesség, β az ABC háromszögből általunk meghatározott szög, δ pedig az a szög, amit a napsugarak az egyenlítő síkjával bezárnak.
Ez a szög az úgynevezett deklináció, ami az év során napról napra változik (3. ábra). 20
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Legnagyobb a nyári és a téli napforduló idején, amikor δ = ±23,5°. A mérés napjára érvényes δ-értéket táblázatból kereshetjük ki (például a Csillagászati Évkönyvből), vagy leolvashatjuk az úgynevezett analemmáról is (lásd később).
A földrajzi hosszúság meghatározása Az egyszerűség kedvéért először tekintsük úgy, mintha a Föld a Nap körül körpályán, tehát állandó sebességgel haladna. Megegyezés szerint Greenwichen megy át a 0. hosszúsági kör. A megfigyelő hosszúsági koordinátája az a φ szög, amit a megfigyelő helyén átmenő hosszúsági kör és a greenwichi 0. hosszúsági kör síkja alkot (4. ábra). Ennek a szögnek a meghatározására meg kell mérnünk, hogy mikor delelt a nap (vagyis az árnyék mikor volt a legrövidebb, mikor volt éppen észak-déli irányú). Greenwichben pontosan 12 óra 0 perckor delel a Nap. A megfigyelő helyén korábban vagy későbben delel, éppen annyi idővel, amennyi idő alatt a Föld φ szöggel fordul el. A Földön deleléstől delelésig átlagosan egy nap, azaz 24 óra telik el. Ennyi idő alatt a Föld valamivel több, mint 360°-ot fordul, vagyis 1 óra alatt hozzávetőlegesen 15°-ot. Ezért a Földön kijelölt időzónák elvileg 15°-onként követnék egymást, ha az országhatárokra nem lennénk figyelemmel. Az is kiszámítható, hogy a Földnek 1°-os elforduláshoz lényegében 4 percre van szüksége. Az időzónákat úgy jelölték ki, hogy a nyugati határukon 12 óra 0 perckor, a keleti határukon pedig 11 óra 0 perckor deleljen a Nap. Ha mi a GMT+1 időzónában vagyunk, akkor földrajzi hosszúságunk a 15° és a 30° közé esik. A Nap pedig valamikor 11 óra x perckor fog delelni (4. ábra ).
21
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Ez azt jelenti, hogy a 30. hosszúsági körtől x/4 fokkal vagyunk nyugatabbra, tehát a földrajzi hosszúságunk fokban kifejezve:
Ha a delelés időpontját meghatároztuk, akkor a
földrajzi hosszúságot is
megkaphatjuk a fenti képlet segítségével.
Korrekció A kapott eredmény azonban még nem pontos. Tegyük föl, hogy a földrajzi helyzetünknél fogva nálunk a Napnak 11 óra x perckor kellene delelnie. Ha egy éven át minden nap megfigyeljük a gnomón árnyékát 11 óra x perckor, azt látjuk, hogy az nem esik észak-déli irányba, vagyis a Nap 11 óra x perckor még vagy már nem delel (5. ábra).
A delelés hol előbb, hol később következik be. Ennek oka az, hogy a Föld a Nap körüli pályáján az év során hol gyorsabban, hol lassabban halad. Így a Nap két delelése között nem pontosan 24 óra, hanem ennél egy kicsivel több vagy kevesebb telik el. 22
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Az évnek csak négy olyan napja van, amikor a delelés éppen 11 óra x perckor, az úgynevezett középidő szerinti délben következik be: április 16-án, június 14-én, szeptember 1-jén és december 25-én. A többi napon korrekcióra van szükség, ez az időkiegyenlítés. A korrekció értékét táblázatból kereshetjük ki. A korrekció értéke maximálisan 16 perc sietés, vagy 14 perc késés. Ha a korrekciós táblázat szerint a mérés idején a Nap z perccel a középidő szerinti dél előtt delel, és az óránk szerint 11 óra y perckor volt a delelés, akkor a földrajzi hosszúságot fokokban a képlet határozza meg.
Feladat: Végezzétek el a mérést és a számításokat. 23
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
IV. A mikroszkóp felépítése és alkalmazása-mikroszkópikus metszetek elkészítése és tanulmányozása A mikroszkóp (görögül: mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan apró vizsgálati objektumokat. Az ilyen tárgyak
mikroszkóppal
való
tanulmányozásának
tudománya
a mikroszkópia.
A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges. A mikroszkóp több mint 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan. Három szemüvegkészítőt szoktak feltalálóinak nevezni: Hans Lippershey-t (aki az első igazi teleszkópot is kifejlesztette), Hans Janssent, és fiát, Zachariast. A legelterjedtebb mikroszkópféle – az elsőként feltalált – fénymikroszkóp. A fénymikroszkópok,
mivel
látható
fényt
használnak,
a
legegyszerűbb
és
leggyakrabban alkalmazott mikroszkópok. Friss kutatások kimutatták (lásd Brian J. Ford tanulmánya az egyszerű mikroszkópokról), hogy még az olyan egyszerű mikroszkópok is, melyek csupán egy lencsével rendelkeztek, megdöbbentően tiszta képet tártak a korai mikroszkopizálók szeme elé. Manapság több lencséből felépülő összetett mikroszkópok szolgálják a tudományt sok területen, főleg a biológiában és a geológiában. Népszerűségük miatt a mikroszkópoknak sok tartozékuk, kiegészítőjük van, melyek megkönnyítik a használatukat, vagy javítják a képminőséget. Speciális fénymikroszkópok: 24
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Ultraibolya-mikroszkóp
Ultramikroszkóp
Fáziskontraszt-mikroszkóp
Lumineszcencia-mikroszkóp
Konfokális pásztázó mikroszkóp
Polarizációs mikroszkóp
Binokuláris mikroszkóp
Sztereomikroszkóp
Feladat: Készíts mikroszkopikus metszeteket és tanulmányozd őket! 1. A növényi sejt felépítését három fő részét (sejthártya, citoplazma, sejtmag) tanulmányozd a vöröshagyma leveléből készített metszetből. 2.A növényi szövetek szerkezetének megfigyeléséből állapítsd meg, hogy milyen szerepük van a növény életében. 3.A
mikroszkopikus
metszetek
tanulmányozásával
különböztesd
meg
az
alacsonyrendű gombákat (sörtélesztő, fejespenész, ecetpenész). 4.Fedezz fel baktériumokat. 5.Vizsgálj meg egy mohát,amelyben nincsenek szállítóedények és hasonlítsd össze egy hajtásos növénnyel, amelyben találsz fa és háncsedényeket. 6. Ismerd fel a moszatokat, gombákat, zuzmókat mikroszkopikus metszetekből. 7.Vizsgáld meg mikroszkóppal a rovarok szájszerveit, lábait, szárnyait. 8.Vizsgálj meg mikroszkopikus metszetekből állati szöveteket:
25
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
hámszövetet, kötőszövetet (csont, vérszövetet), izomszövetet (harántcsikolt és sima izomszövetet), idegszövetet.
IV. Iskolánk és városunk parkja inaknak megfigyelése, növény- és állatvilágának megismerése A park egy gondozott terület, ami természetes vagy ahhoz hasonló környezetet teremt városokban vagy azokon kívül. Míg a városokban fenntartott parkoknak általában az emberek kikapcsolódásának biztosítása a célja, a városokon kívüliek bizonyos növények és állatok élőhelyének a megőrzésére törekednek. A park, mesterséges szárazföldi ökoszisztéma (ökológiai rendszer), amiben megfigyelhetjük és tanulmányozhatjuk a környezet élettelen (abiotikus) és élő (biotikus) tényezőit. A park élettelen környezeti tényezőinek vizsgálata a) A levegő hőmérsékletét például a park szélén és belsejében levegőhőmérővel mérjük. Vizsgálatok során megállapíthatjuk, hogy a hőmérséklet magasabb a park szélén néhány fokkal, mint a park belsejében. (Mi ennek a magyarázata?) b) Az avarban a levegő hőmérsékletét vízszintesen elhelyezett hőmérővel mérjük. c) a talaj hőmérsékletének méréséhez alkalmas hőmérőt vagy szobahőmérőt használunk. Az eljárás a következő képen történik: ásóval kereszt alakban felvágjuk a talajt, belehelyezzük a hőmérőt és talajjal befedjük. Tíz perc múlva leolvassuk a hőmérsékletet. Vizsgálatok során megállapítjuk, hogy az avarban a hőmérséklet magasabb, mint a talajban. (Mi erre a magyarázat?)
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
26 d) A fényt vizuálisan értékeljük egy 0-tól 10-ig terjedő egységes skála segítségével:
0
1
Derült idő
2
3
4
5
6
Felhős idő
7
8
9
10
Teljesen borult idő
e) A szél erősségét a táblázat adataihoz viszonyítva értékelhetjük. A szél erőssége
Mi figyelhető meg egy fán?
Gyenge szél
A leveleket lebegteti
Mérsékelt szél
Az ágacskákat mozgatja
Erős szél
Az ágakat mozgatja
Nagyon erős szél
Ágakat tör, gyökerestől kitépi a fát
A park élő környezeti tényezőinek vizsgálata a) Fa vizsgálata – felbecsüljük magasságát (matematikai módszerekkel) - megmérjük vastagságát kiszámíthatjuk átmérőjét, megvizsgáljuk a kéreg színét és vastagságát. b) Talajdarab élőlényeinek vizsgálata Egy kiásott földdarabban megfigyeljük a földigilisztát. Nagyító segítségével egy marék talajban megvizsgáljuk a benne lévő élőlényeket. c) Adott területen található növények és állatok mennyiségének felbecsülése A parkban mérőszalaggal kijelöljük a próbanégyzet területét. A próbanégyzetben megszámoljuk a lágyszárú növényeket (pl. gyermekláncfüvet), a cserjéket és a fákat. Ezután meghatározzuk az állatokat és felbecsüljük számukat. Hasonlóképpen értékeljük az élőlények elterjedésének módját: egyenként vagy csoportosan fordulnak-e elő? d) A biológiai anyag begyűjtése
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
27 Leveleket, terméseket, talajon talált kéregdarabokat, a fűből vagy a fák kérgéről rovarokat gyűjtünk műanyag zacskóba. Minden zacskóra címkét ragasztunk, amelyen feltüntetjük a gyűjtés időpontját és helyét. A parkban általában élnek: 1) Fák – növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni. Iskolánk parkjában találhatunk különböző fenyőfajtákat, magnólia fát, lombhullató fafajtákat. Városunk egyik legnagyobb parkja a Kossuth – kert, amely hosszú múltra tekint vissza. Ebben a parkban a faállomány folyamatosan frissül, de találunk itt igazán idős fákat is. Ami a fafajtákat illeti, zömében platánfákat találunk is, de megfigyelhető a nyárfa, több fenyőtípus és más lombhullatók. Ezen fák tanulmányozására célcsoportunkkal kilátogatunk a helyszínre. 2) Cserjék - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni. 3) Lágyszárú dísznövények - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni. 4) Gyomnövények - növényhatározókkal próbáljuk felismerni és egy füzetbe feljegyezni. Számtalan állat talál menedéket és táplálékot a gyepszintben, a fák kérge fölött és alatt, a fák koronájában. Megpróbáljuk felismerni ezeket és feljegyezni egy füzetbe. Felismerjük aztán a talajban és az avarban élő állatokat is. Amit iskolánk parkjában, valamint városunk főparkjában és a Kossuth-kertben végzett megfigyelések eredménye képen kaphatunk az a következő állati fajok diákjaink által való felismerése: mókus, galamb, veréb, fecske, harkály, bagoly, csóka, rengeteg rovar- és bogár – faj.
Feladat: 1.)A megfigyelések után és a jegyzetek alapján, visszatérve az osztályterembe, minden gyermek készít majd egy fogalmazást és egy plakátot a parkról. 28
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
2.) Csoportmunka: madáretető készítése, megfigyelése, majd az észleltekről feljegyzések készítése.
VI. Vidékünk természetvédelmi területeinek megismerése 1. Szatmár megye természeti rezervátumai Természetvédelmi területek és jellemzőik Szatmár megye területén található 3 megyei érdekeltségű védett terület, melyeket a 4 számú 1995. március 7 Megyei Tanácshatározat nyilvánított védett területté és 7 nemzetileg védett természeti övezet. A fontosabb védett övezetek leírása:
Homok dűnék Mezőfény
Mezőfény határát nagy kiterjedésű akácosok, vadban gazdag (vaddisznó, őz, 29
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
szarvas, nyúl, fácán) nyárfa- és tölgyerdők borítják. Az erdő egykor hatalmas területet borított, napjainkban is átnyúlik Magyarország területére. Az erdő mellett a Leánysárga legelő, amely néhány éve rezervátum, de gyakran kirándulások és helyi rendezvények színhelye. Egy másik nevezetesség, a Kenderásztató tó szomszédságában egy több hektárt kitevő homokbánya. A homokbányában él egy madárfaj, amelyik regionális szinten egyedülálló. Nevezetesen a gyurgyalag. Festuca vaginata si Corynephorum canescens.
Vermes Láp
Botanikus rezervátum, a kiterjedése pedig 10,0 h. Fontossága abban rejlik, hogy bizonyos gleccserbeli növények maradtak meg, melyeket ideálisan megőriz, annak ellenére, hogy nagyon alacsonyan helyezkedik el. A Vermes láp területén ritka növényfajokat találunk, mint pl.: Aldrovanda vesiculosa, Euphorbia lucida, Hypericum tetrapterum, Taraxacum palustre, Silene multiflora, Hottonia palustris.
30
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Csanálosi Erdő
A Csanálosi erdő
38 ha területen helyezkedik el és gazdag növényvilágának
köszönhetően természetvédelmi övezet. A csanálosi erdőben 150 növényfajt tartanak nyilván, ezek közül a Fraxineto-Ulmetum Soo a legelterjedtebb. Az erdőben nagy mennyiségű kőrisfa, tölgyfa, nyárfa, mogyorófa, bodza valamint galagonya található.
31
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Túr folyó
A Túr folyó az egyetlen hegyvidéki folyó Szatmár Megyében. Alsó folyása (43 km), Calinesti-től egész a Magyar határig egy „zöld folyosót‖ képez, amelynek mind növény mind állatvilága illetve domborzata elég változatos, fontos mind a madárvonulás szempontjából mind pedig mind menedékhely a megművelt földterületek mentén. A védett terület magába foglal tó rendszereket a következő településekről Adrian, Szárazberek, Porumbesti és menedéket nyújt a vizi madaraknak. Elég nagy területeket borít nád és gyékény, a vízben pedig találunk egy sor különleges nyövényfajt, melyek közül megemlítendő: Trapa natans és a Ranunculus aquatilis. A folyó növényzetét több ás között érdekes növényfajok alkotják mint a fehér tavirózsa (Nymphaeetum alba-lutea) és a sárga tavirózsa (Nuphar lutea).
32
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Az Avas Hegység Tőzeglápjai
Az Avas Hegység Tőzeglápjai védett területté nyílvánítását tudományos jelentőséggel bíró növényzetének és élővilágának köszönheti. A tőzeglápok mérsékelten meredek lejtőkön találhatóak, leginkább kialudt kráterek helyén, természetes vízelvezetés jellemzi a területet és az Osan – Máramaros andezit fennsíkon található nagyrészük: Trestia Tőzegláp: kb. 800 méteres magasságban. A mocsaras vidék kb. 2000 méteren terül el a Trestia Völgy mentén. Növényzetét illetően itt megtalálhatóak a tipikus mocsár vidékre jellemző növények. Mărăuş Tőzeglápjai – Maraus Völgyben kb. 1,5 hektár területen és szintén növényzete miatt védett. Taul Tőzegláp: a Trestia folyó mentén található és egy kb. 0,5 hektáros területen terül el. A területet körülöleli egy bükk erdő. A nedves területet két forrás táplálja az övezetben. A területekhez közeli erdőkben felfedeztek egy olyan hangyabolyt, amellyel ritkán lehet találkozni. Ezek a hangyák jótékony hatással vannak az erdőre, mert elpusztítják azokat
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
33 a rovarokat, amelyek rossz hatással vannak az erdőre.
Runc Erdő
Az erdő teljes területe 68,5 hektár ahol a Quercetum dominál. Az erdő kompaktnak mondható, hatása egyedi különösen magas és egyenes fatörzsekkel. A védett zóna egyes részterületein más erdei fajok is megtalálhatóak, mint a: vadcseresznye, bükk, gyertyán. Aljnövényzet jellemző a természetes regenerálódás a gyertyán (80%) és más cserjék: mogyoró, fagyal, galagonya. Ez a terület azért fontos, mert vetőmagot szolgáltathat egy értékes genetikai alap megőrzéséhez, fontos jelentőségű vadállománya tekintetében is: szarvas, őz.
34
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Dendrológiai Park Nagykároly
A park Nagykároly központjában található és egy 10 hektáros területen fekszik. Körülbelül 110 egyed fajnak biztosít otthont, néhány közülük igen különleges dendrológiai szempontból Románia szinten is. A Park területe kerítéssel van körbekerítve és területén található egy építészeti emlékmű is.
35
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Sárerdő
Dama dama Az erdő Szatmárnémeti városától 12 km-re található, összetételét tekintve: 71% tölgy, 8%-éger, 8% gyertyán, 5% nyárfa, 4% kőris, 2% juhar, 1% platánfa, 1% szilfa. A kisméretű területeken a következők találhatóak még: fekete nyárfa, nyárfa, vörös tölgy, akác, juhar, hárs, fenyő, stb. A Sárerdő tudományos erdészeti kutatásoknak is színhelye kutatások közé sorolható a vetőmag előállítása és tárolása az erdészeti erőforrások konzerválása.
36
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Nagy Erdő
Az erdő 5 km-re található Szatmárnémeti városától É-NY irányba egy kb. 385 hektáros területet foglal el. A Nagy Erdő egy vegyes erdő, a dominánselem főként a tölgy. Az erdő összetétele: éger, gyertyán, kőris, juhar, szil.
Feladat: 1. Látogassatok el megyénk védett területeire és írjatok beszámolót tapasztalataitokról. 2.Soroljátok
fel, milyen védett állattal vagy növénnyel találkoztatok a
kirándulások alkalmával.
37
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti rezervátumai A megyére jellemző, hogy a természeti környezet és a táj megőrizte a korábbi jellegzetes arculatát. A természetvédelmi területek nagysága 3 625 hektár. A tájvédelmi körzet mozaikos szerkezetű, a legértékesebb területek további különálló részeket — benne jelentős védett erdőt, parkot, és fát — foglalnak magukba. A megye Magyarország folyóvizekben, mocsarakban, lápokban leggazdagabb területe. A Kárpátok közelsége, a hűvös-nedves mikroklíma, és a táj viszonylagos zavartalansága számos olyan állat- és növényfaj előfordulását teszi lehetővé, amelyek az Alföld más részein megritkultak vagy kipusztultak, illetőleg számos bennszülött növény és állatfaj számára nyújtanak életfeltételeket.
Természetvédelmi területek Bátorligeti-Ősláp Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése 52,7 ha. A táj jellegzetes arculattal és természeti értékekkel rendelkezik, különös tekintettel az Ősláp jellegzetes pangó vizes, lápos, zsombékos 62 élőhelyeire, az itt előforduló 38
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
különleges vegetációtípusokra (nyírláp, fűzláp, zsombékos lápterületek és láprétek), valamint ezen élőhelyek természetes növény- és állatvilágára.
Fényi-erdő Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 297,7 ha. Egykor a Nyírség nagy részét erdőtársulások borították, amelyek legnagyobb egybefüggő maradványerdejének, az itt előforduló növénytársulásoknak
(nyírlápok,
rekettyefüzesek,
vízkedvelő
tölgy-köris-szil
ligeterdők, homoki tölgyesek, homokpusztagyep társulások) és a rendkívül változatos formájú terület sajátos növény- és állatvilágának védelemre van szüksége.
39
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Kállósemjéni Mohos-tó Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 95,0 ha. A Kállósemjén mellett található egykori folyóvölgyben természetes növénytársulások alakultak ki (ingóláp, égeres fűzláp), melyek megőrzése rendkívül fontos, valamint a terület sajátos növény- és állatvilága is megóvásra szorul.
40
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Cégénydányádi-park Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 12,9 ha. A területen található egy természettudományi és esztétikai szempontból rendkívül értékes növénygyűjtemény. nagyon fontos továbbá az élővilág természet közeli életfeltételeinek biztosítása is.
41
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Tiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 184,9 ha. A területen található szikes tóhoz természetes szikes növénytársulások kapcsolódnak (sziki kákás élőhelyek, szikpusztai gyep, vakszikfoltok) és a területen élő jellegzetes sziki növény- és állatfajoknak biztosít élőhelyet, amihez egy nagyon gazdag madárvilág társul.
Tiszadobi ártér Természetvédelmi Terület
Keleti kontyvirág 42
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A védett terület kiterjedése: 1021,2 ha. A Tisza ártere jellegzetes arculattal, a holtágakkal, nádasokkal, ártéri erdőkkel rendelkezik, melyek természetes növény- és állatvilágnak adnak otthont. Különös tekintettel emelhető ki a területen található tölgyköris-szil
keményfa
ligeterdő,
a
védett
madarak
háborítatlan
fészkelő-
és
táplálkozóhelye, vonulásának biztosítása.
Baktalórántházi-erdő Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 310,9 ha. A Nyírség homokterületeit egykor hatalmas kiterjedésű
gyöngyvirágos-tölgyes
gyertyános-tölgyes
társulások
egyik
utolsó
egybefüggő maradványa borította, a terület sajátos növény- és állatvilággal rendelkezik.
43
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Tiszatelek-Tiszaberceli-ártér Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 1021,3 ha. A Tisza-menti táj jellegzetes tájképi értékeinek és a területen előforduló, az ártérre jellemző természetes növénytársulásoknak (fűz-nyár ligeterdők, tölgy-köris-szil ligeterdők) megőrzése, valamint a terület sajátos növény- és állatvilágának megóvása elsődleges feladatnak számít.
44
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Bátorligeti-legelő Természetvédelmi Terület
Tátogó kökörcsin A védett terület kiterjedése. 23,4 ha. A terület homokpusztai gyeptársulások védett, illetve
fokozottan
védett,
ritka
növényfajait
figyelhetjük
növénytársulásokhoz kapcsolódó állatvilággal is találkozhatunk.
Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület
46
meg,
valamint
a
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A védett terület kiterjedése: 159,8 ha. A Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkánon alakult ki a fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág, az ezüsthársas szurdokerdő habitusú, valamint a kocsánytalan-dárdáskaréjú tölgyesek fás vegetációja, valamint a hegyi gyeptársulások.
Vajai-tó Természetvédelmi Terület
A védett terület kiterjedése: 78 ha. A Vajai-tó az ország azon ritka helyei közé tartozik, ahol még fellelhetők az úszó lápszigetek, s megfigyelhetők az azokon megtelepedett különleges, jégkorszakból visszamaradt ritka növények is. A legkülönlegesebb értékei a tőzegpáfrányos
nádasokban
és
a
füzesekben-égeresekben
találhatók.
Egyik
legértékesebb ritkasága a tarajos pajzsika. A másik érdekessége a kúszó csalán, mely főleg a tőzegpáfrányos nádasokban él. A hagymaburok különleges, egyáltalán nem feltűnő, apró termetű, kis, zöld virágú, fokozottan védett orchidea-féle, alig 3-4 hazai termőhellyel.
Feladat: 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetvédelmi területeinek összefoglaló átismétlése. 47
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
VII. Ember és környezet kölcsönhatása 1. Ember és környezet kölcsönhatása Az
emberi
társadalom
fejlődése,
az
ember
természetet
befolyásoló
tevékenységének állandó növekedése, a természetes ökoszisztémák megváltoztatása, új ökoszisztémák létrehozása szükségessé tették a környezet fogalmának újraértékelését. A természetes ökoszisztémák mellett az antropogén ökoszisztémák is a környezethez tartoznak. Az ember nem áll a „környezetén kívül‖, hanem abba beilleszkedik. Téves az a felfogás, mely szerint az ember, érdekeinek alávetve, a környezetre kívülről képes hatni. Az embernek ismernie kell a környezet összetevőit: bizonyos mértékig és bizonyos körülmények között felhasználhatja azokat. Ismernie kell a környezetbe való beavatkozás határát, valamint annak mértékét, hogy tevékenységének negatív hatásából mennyit „bír el‖ a környezet. Az ember környezetében eddig ismeretlen méretű, mélységű és gyorsaságú változásokat okozott, amelyek az élőlényekre is kihatottak. Egyes élőlények alkalmazkodóképességét már meghaladták ezek a változások. Az emberi tevékenység eredményeként egy egész sor környezetkárosító tényező jelent meg. a) A természetes ökoszisztémák antropogén ökoszisztémákká alakítása a környezetleromlás jelentős tényezője. A biocönózisok trofikus szerkezetének begyűrűsödése és az önszabályozás képességének csökkenése folytán az antropogén ökoszisztémák az ember állandó 48
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
közbelépése nélkül nem maradhatnak fenn. b) Az altalajkincsek, erdők, legelők, talaj, növény- és állatfajok túlzott kihasználása negatív hatással volt. A fosszilis tüzelők, az ásványkincsek, valamint az erdőtartalékok csökkenéséhez, a legelők és talaj tönkretételéhez, a sivatagok kiterjedéséhez és sok faj eltűnéséhez vezetett. c) Egyes fajok véletlenszerű vagy szándékos betelepítése olyan területekre ahol azok eddig még nem éltek, súlyos egyensúlyzavart okozott és okozhat (pl. a filoxéra, a burgonyabogár, a rapana csiga). A természetes ellenségek hiánya folytán (paraziták, ragadozók), amelyek ellenőrzésük alatt tartották ezeket, a betelepített fajok robbanásszerűen elszaporodnak, kiterjedt területeket lepnek el, ültetvényeket, erdőket pusztítanak ki. d)
A
nagyméretű
területátrendezések,
mint
amilyenek
a
felszíni
banyamunkálatok, hidrotechnikai munkálatok (gátak, csatornák, öntöző rendszerek, stb.) a természetes és antropogén ökoszisztémák pusztulásához vezetnek. e) A szennyeződés egyes természete, de főleg az emberi tevékenységből (főleg ipari,
mezőgazdasági,
szállítási)
eredő
mesterséges
szennyezőanyagoknak
az
ökoszisztémákba jutását jelenti. A szennyezőanyagok a környezetben mély változásokat okoznak, amelyek minden trófikus kategóriát érintenek, hatásuk, az élő anyag minden szerveződési szintjén megnyilvánul. A szennyező hatás hónapokig, évekig elhúzódik; tíz, száz, ezer kilométerig terjed a levegőben, vízben, talajban. A szennyeződés veszélye bonyolódik azáltal, hogy a táplálékpiramis csúcsán lévő élőlényekben a szennyezőanyag koncentrációja nő. Így egyes vízi madarakban a szennyező anyag több százezerszer nagyobb koncentrációját mérték, mint az illető helyen a vízben. 49
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Az abiotikus tényezők is szenvednek. Megváltoznak a természetben a biokémiai körforgások. Például a peszticidek új körfolyamatokat alakítanak ki, melyek súlyos következményekkel járnak a jelenlegi és jövőbeli földi életre nézve.
A szennyeződés hatása az élő szervezetre A szennyeződés közvetlenül vagy közvetve a trofikus kategóriák mindegyikét érinti. A szennyező anyagok negatív hatása megnyilvánul egyed-, populáció-, biocönózis- és bioszféra szinten. A termelőkre hatnak a savas esők, a peszticidek, kőolaj, stb. A savas esők az „erdők halálát‖ okozzák, a leveleket, gyökereket pusztítva. A peszticidek csökkentik a fotoszintézist, károsítják a levél szöveteit. A kőolaj csökkenti a fitoplankton fotoszintézisét. A fogyasztókat, az embert is bele értve, az összes szennyező anyag érinti. A savas esők hatnak úgy a vízi állatokra (tavak pusztulása), mint a talajban élőkre. A szmog főleg a légzőkészüléket érinti. A levegőben, vízben, talajban lévő peszticidek tömeges pusztulását okoznak. Az emberbe közvetlenül (a levegőn, vízen keresztül) vagy közvetve a növényi és állati élelmiszerekkel jutnak el, amelyekben felhalmozódnak. A peszticidek súlyos mérgezéseket, mutációkat okoznak. A talajból az ivóvízbe jutó műtrágyák lerontják annak minőségét, néha betegségeket okoznak. A víz felületére jutó kőolaj meggátolja egyes állatok légzését, elrontja az ehető vízi állatok ízét. A háztartásokból, állatfarmokról, ipari létesítményekből kikerülő vízben lévő szerves anyagok a vizek virágzását okozzák, ez pedig oxigénhiányt és a vízi állatok pusztulását eredményezi. A radioaktív szennyeződés a földi élete fenyegeti. A Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák több százezer áldozatot követeltek. Hasonlóan, a napjainkig 20-nál több nukleáris központ balesetei halált, betegségéket kiváltó besugárzásokat okoztak (rák, különösen vérrák); gyermekek 50
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
születési rendellenességekkel jöttek világra. A víz, levegő, talaj különböző mikroorganizmusokkal, élősködő egysejtűekkel, férgekkel való szennyeződése a vírusos májgyulladás, gyermekbénulás, vérhas, hastífusz, gümőkor és más megbetegedések számának növekedéséhez vezet. A talajba vagy vízi üledékbe jutó savas esők, peszticidek, műtrágyák, mérgező fémporok a lebontókat is érintik.
Feladat: Tegyetek látogatást Szatmár víztisztító üzemében. Beszéljétek meg a látottakat.
2. Jellegzetes víz, talaj és levegőszennyeződések feltárása, felismerése A gazdasági fejlődés és a mai profitközpontú gazdálkodás erőteljesen háttérbe szorítja a környezetvédelmi érdekeket. Próbálunk rávilágítani a környezetszennyezés súlyosságára. Minden, amit a Föld ellen teszünk ránk is visszahat, hiszen az ember is csak természeti lény. A környezetszennyezés hatásai: Univerzális hatások Levegőszennyezés
51
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Globális klímaváltozás Vízszennyezés Biodiverzitás megváltozása Talajszennyezés Fényszennyezés Sugárszennyezés Megoldási kisérletek Szelektív hulladékgyűjtés Takarékosság Megújuló energiaforrások használata Magfúzió A szennyeződést a szennyeződés forrásának természete, a szennyező anyagok természete és a szennyezett terep szerint osztályozhatjuk. A szennyeződés forrásának természete szerint beszélünk természetes és mesterséges szennyeződésről. A szennyező anyagok természete szerint a szennyeződés lehet kémiai, fizikai, biológiai. A szennyezett terep szerint van levegő-, talaj- és vízszennyezés. A levegőt lebegő részecskék, kis szemcsék: egyes fémek pora, cement, virágpor, különböző spórák, por, stb. szennyezik. Általában ezek izgatók, allergia keltők, mérgezők. A főbb szennyező gázok: kén, nitrogén, szén oxidjai és az ammónia. A kén és nitrogén-oxidok (amelyek a kőolaj és kőszén égetéséből keletkeznek) a légköri párával kénsavat, salétromsavat hoznak létre, amely savanyítja az esővizet, savas esőket 52
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
eredményez. Egyes fémek mérgezőek (ólom, higany, cink, mangán, kobalt, stb.). Az ólom főleg a gépkocsik motorjából származik. Egyik vegyületet, az ólomtetraetilt a benzinhez adagolják, mint robbanás szabályozót. A nitrogén- és kén-dioxidból, ólomból és más fémekből, tökéletlenül elégetett folyékony tüzelőkből a napsugarak hatására (főleg az ibolyántúli) egy mérgező termék keletkezik, a szmog. A talaj vegyi szennyeződése főleg nitrogén- és foszfortartalmú peszticidekkel és műtrágyákkal történik. Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek:
Hulladéktároló telepek bezárása
Talajerózió növelése fák kivágásával
Műtrágya, rovarirtószerek, a talaj termékenységét javító egyéb szerek ésszerűtlen használata.
Hulladékok lebomlási ideje:
Kötél: 3-14 hónap
Papír: 2-5 hónap
Pamutruha: 1-5 év ( A cellulóz, ha elásod nedves talajba, évekig nem rothad el)
Tejesdoboz: 5 év
Nejlonzacskó: 10-100 év
Pelenka: 50-100 év 53
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Konzervdoboz: 50-100 év
Sörös dobozok műanyag karikája: 450 év
Zöld üveg: 1 millió év
Műanyag flakon: soha A vizek vegyi szennyeződésének több forrása van: a savas esők, a növényekből
és talajból az eső által hozott peszticidek és műtrágyák, a kőolaj, az állattenyésztő és ipari létesítmények szennyvizei, a háztartásokból származó szennyvíz, stb. A fizikai szennyeződés: a hő-, a zaj- és a radioaktív szennyeződés. A folyók és tavak hőszennyeződését a hő- és atomerőművekből kifolyó meleg víz okozza. A zajszennyeződés az iparosodás, urbanizáció és a forgalom növekedésének következménye. A radioaktív izotópokkal való szennyeződés forrása a nukleáris robbantások, radioaktív hulladékok, nukleáris erőművekben történő balesetek. A biológiai szennyeződés a betegséget okozó élőlényeknek tulajdonítható: baktériumok, gombák, egysejtűek, férgek.
Feladat: 1) Figyeljétek meg egy folyó vagy tó szennyeződésének következményeit. Lakmuszpapír segítségével határozzátok meg a víz savasságát! 2) Azonosítsátok a lakhelyetek környékén a szennyeződés forrásait! 3) Figyeljétek meg a szennyeződés következményeit: a) a nagy forgalmú országutak melletti fákon b) ipari létesítmények közelében élő növényeken.
54
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
3. Vidékünk fűszer és gyógynövényeinek megismerése Földünk legkülönbözőbb pontjain található gyógynövények olyan hatóanyagokat tartalmaznak, melyek kémiai úton nem helyettesíthetők. Ezek az anyagok segítenek a szervezetnek a betegségek elleni harcban, a problémák leküzdésében, azonban megelőző hatásuk is számottevő. Amennyiben gyűjtjük a gyógynövényeket, azt is tudnunk kell, hogy melyik időszakban tartalmazzák legnagyobb mennyiségben a hatóanyagukat. Általánosságban elmondható, hogy a gyökereket kora tavasszal vagy ősszel, leveleket virágzás előtt vagy alatt, a terméseket a teljes érés idején célszerű begyűjteni. Virágokat a virágzás kezdetén, és csak teljesen egészséges és féregmentes, száraz állapotában, azaz lehetőleg napsütés idején szedjük. A védett növényeket semmilyen körülmények között ne szakítsuk le.
FOKHAGYMA
55
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A friss, ép fokhagymában található fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin. Ez az elővegyület a hagymacikkelyek felaprítása, összezúzása során az addig elkülönített alliináz nevű enzim hatására allicinné alakul át. A fokhagyma gátolja a szájüregben és a garatban egyes kórokozó baktériumok fejlődését, e hatásra főként a friss fokhagyma fogyasztása során lehet számítani. Erjedéses bélfertőzésekben is jótékony hatású. Kísérleti körülmények között a vérszérum magas koleszterinszintjét csökkenti.
PETREZSELYEM
56
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A gyökereiért termesztett konyhakerti kultúrváltozatok vagy a főleg levelei miatt kinemesített, fűszernövényként ismert fajták különböző részeit egyes országokban a hivatalos gyógyászatban is használják nálunk azonban csak a népi gyógyászatban. Görcsoldó, értágító, vizelethajtó tulajdonságai miatt a leveleket például a magas vérnyomásos betegek használják, de a hatás elérésére olyan nagy adagban kellene alkalmazni, amely már mellékhatásokkal rendelkezne. Fűszerként viszont a levelekből olyan kis mennyiséget használnak, hogy semmilyen károsító hatás nem léphet fel. A termésekből készült hideg vizes kivonat adagja 1 kávéskanálnyi, amelyet fél liter vízzel áztatnak, másnap szűrik és aznap elfogyasztják.
KAKUKKFŰ
57
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Törpe félcserje, részben kúszó, mindössze 5-20 cm magas, 1 mm vastag szárakkal. Forrázatát egymagában - vagy más növényi részekkel együtt - a légutak fertőtlenítő szereként használják légcsőhurut (tracheitis), hörghurut (bronchitis) kezelésekor vagy gyógyításában. Enyhe görcsoldó, hörgőtágító hatása miatt szamárköhögésben (pertussis), tüdőasztmában (asthma bronchiale) kiegészítő kezelésként használják.
MAJORÁNNA
Nálunk egyévesként termesztett, Földközi-tenger környéki, illatos növény. 58
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Szélhajtó tulajdonságú, bélpuffadás esetében alkalmazható, egyenlő arányban székfű virágzataival és a cickafarkfű virágzó ágvégeivel. Reumás testrészek kezelésére használt kenőcsként is felhasználható. Fontos fűszernövény, konyhai felhasználása mellett jelentős mennyiséget igényel a húsipar, mert zamatanyagain túlmenően, savtartalma és más antioxidáns vegyületei miatt tartósító hatása is van. Az illatszeriparban is használják.
BAZSALIKOM
A gyógyászatban ritkábban
használják, vizes kivonatként étvágyjavító,
szélhajtó tulajdonságai miatt, valamint gyomor-, bélzavarok okozta szívpanaszokban hasznosítják. Szeszes kivonatából 10-20 cseppet szájvízbe folyadékba cseppentenek. 59
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
BORSMENTA
A borsmenta fejlődéséhez nagyobb talaj- és légköri nedvesség szükséges. A napi 12-14 órás megvilágítás is előfeltétele a sikeres termesztésnek. A jó fejlődéshez napi 10 °C-os átlagos hőmérsékletre van szükség. Jól áttelel olyan területeken, melyeken a havi középhőmérséklet mínusz 3 °C, a legalacsonyabb érték pedig mínusz 17 °C. Hótakaró alatt mínusz 30 °C-os hidegben is áttelel, de a felmelegedések után visszatérő fagyok ártalmasak.
60
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
CITROMFŰ
A citromfű leveleit más növényi részekkel társítva nyugtató (sedativ) teakeverékek formájában használják. Illatos étkezési tea készítésére is alkalmas. Illóolajat tartalmazó szeszes készítménye 1 ml illóolajból készül 100 ml 70 °-os szesszel. A friss növényből az illóolajat szesszel együtt párolhatják le, más, szintén illóolajos növényi részekkel társítva. A terméket szükség esetén cseppenként adagolják időjárás-változásnak "szívidegesség",
tulajdonított
ideges
eredetű
kellemetlen gyomorpanaszok
közérzet esetében.
(meteoropathia), A
készítmény
szesztartalmát figyelembe kell venni. A citromfű leveleinek illékony anyagain kívül fontos hatóanyaga a nem 61
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
illékony, vízben oldódó rozmaringsav. Ennek és egyéb, szintén fenolos jellegű vegyületeinek köszönhetően egyes vírusok replikációját gátló (virostatikus) hatású, használata ilyen célra különösen az ajaksömör (herpes labialis) esetében vált be.
CSALÁN
Leveleit gyűjtik. Sok A-provitamint és K-vitamint tartalmaznak, de ezek az anyagok vízzel nem vonhatók ki. Az iparban a levélzöld előállításának egyik nyersanyaga. A klorofill és származékai szagtalanító, fertőtlenítő készítmények alkotórészei a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban egyaránt. Számításba jöhet magas luteintartalma is. 62
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Gyakran szerepel a reuma kezelésére szánt külsőleges, de főleg belsőlegesen adagolt szerek összetételében, továbbá köszvényben, a vér húgysavtartalmának (urikaemia) csökkentésére használt készítmények összetételében. A levelek antibiotikus hatásával magyarázható, hogy a népi állatgyógyászatban házi szárnyasok, sertések eledelébe keverik egyes járványos betegségek megelőzésére.
CICKAFARK
Évelő növény.
Ajánlatos a virágzó szárak csúcsi részét gyűjteni minél kevesebb
elfásodó, alsó szárrésszel, ezekről viszont lefejthetők a szintén felhasználható levelek. A gyűjtést a teljes virágzáskor végzik, mert a virágzás kezdetén még igen alacsony a hatóanyag-tartalom. 63
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A
drogok
gyulladáscsökkentő
hatásúak.
Egyes
készítményeinek
vérzéscsillapító, továbbá antibiotikus tulajdonságai is igazoltak. A sötétkék színű illóolajat 0,2-1%-os arányban kenőcsökhöz keverve égési sebek és a különböző bőrgyógyászati folyamatok kezelésére alkalmas készítményeket nyerünk, melyeket például a visszeres lábszárfekély terápiájában is használnak. Nagyobb hígításban testápoló szerek gyakori hatóanyaga. A föld feletti részek hatóanyagai közé tartozik egy gyulladáscsökkentő továbbá görcsoldó hatású flavonoidok.
KAMILLA
Egyéves vagy áttelelő növény, a virágok kétfélék. A kamilla virágzatainak hatóanyagait fizikai tulajdonságaik alapján, két csoportba oszthatjuk: 1. Illékony anyagok és 64
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
2. Nem illékony, ún. kivonatanyagok. Az illóolaj kék színű. Ez is gyulladáscsökkentő és görcsoldó hatású (a hidegen készített kivonatok hatóanyagai közé tartozik). A kamilla illóolajának másik, szintén gyulladáscsökkentő hatóanyaga a biszabolol nevű szeszkviterpén alkohol valamint ennek oxidjai. A nem illékony kivonatanyagok közül legfontosabbak a görcsoldó hatású flavonoidok, melyek egy része vízben, szeszben oldódik. A kumarinok főleg a nyelves virágokban találhatók, szintén görcsoldó hatásúak. A kamilla virágzataiból készített vizes kivonatok gyulladáscsökkentő hatása részben arra vezethető vissza, hogy fokozatosan csökkentik a szervezet érzékenységét a szövetekből felszabaduló hisztaminnal szemben.
HÁRSFA
65
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Három vadontermő hársfánknak van gyógyászati jelentősége. 1. A kislevelű hársfa koronája kúp alakú vagy majdnem gömbölyű, fája puha, könnyű. 2. A nagylevelű hársfa 3. Az ezüsthárs - a virágok illata erősebb, áthatóbb, mint az előző két fajnál. Forrázat alakjában használják melegen, lehetőleg mézzel édesítve, izzasztó tulajdonságai miatt, hűléses, lázas állapotokban. Társítható egyenlő arányban a bodza virágaival. Biztosítja a folyadékpótlást, ezért influenzás betegeknek javallják. A hársfavirág tea enyhe nyugtató hatással is rendelkezik. Élvezeti teaként korlátlan ideig fogyasztható. A szükséges folyadékbevitel céljára használják idült vesemedencegyulladásban húgyhólyaggyulladásban , minél kevesebb cukorral édesítve.
BODZA
66
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Cserje vagy kisebb termetű (6-8 m magas) fa. A bodzavirágból készített teát forrón fogyasztják, lehetőleg mézzel édesítve. Izzasztó hatású, akárcsak a hársfa virágaiból készült tea. Hűléses állapotokban fekvő betegnek javasolják fogyasztását. Étkezési teaként is fogyasztható, tartósan, ilyenkor csak egy-két kávéskanálnyi drogot használnak minden csésze vízre; jól oltja a szomjúságot, naponta ismételten fogyasztható folyadékpótlásra, hidegen is.
ALOÉ
Afrikai eredetű cserepes dísznövény, melyet nálunk lakásokban, üvegházakban, üzletek kirakatában tartanak. Különböző idült (krónikus) bántalmakban használják: gyomor- és patkóbélfekélyben, vastagbélgyulladásban. Egyes országokban ipari úton előállított készítményeket is forgalomba hoznak. 67
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Ezeket külsőlegesen, helyileg, a bőrgyógyászatban, injekciók formájában pedig különböző idült kórfolyamatok kezelésében, a szemészetben
használják. Az élő
növényi részekben kedvezőtlen körülmények között (sötétben, hidegben) karbonsavak és
egyéb
vegyületek
képződhetnek,
melyek
a
szervezet
ellenálló
és
regenerálóképességét fokozhatják. A különböző összetételű ún. svéd-cseppek egyik gyakori alapterméke, amely a kis adagok miatt melléktüneteket nem okoz. A különböző aloe fajok leveleinek sűrűn folyó, nyálkatartalmú, tartósított présnedvét használják égési sebek, sugárártalmakként fellépő bőrgyógyászati folyamatok kezelésére gyulladáscsökkentő,
enyhe
antibakteriális
hatásuk
miatt.
Gyakran
szerepel
kozmetikumok összetételében.
Feladat: Készíts gyógynövényalbumot,préseld le a begyűjtött gyógynövényeket és írd le jótékony hatásukat.
68
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
VIII. Életünk környezetbaráttá alakítása 1.Globális felmelegedés Globális felmelegedésnek a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését nevezzük, amelynek során emelkedik az óceánok és a felszínközeli levegő hőmérséklete. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás kifejezést az ember által okozott klímaváltozásra használja.
A globális felmelegedést a pozitív visszacsatolások okozzák. A legfontosabb ilyen folyamatok: A légkör megnövekedett szén-dioxid-koncentrációja az üvegházhatás miatt közvetlenül felfűti a levegőt, ami magasabb hőmérsékleten több vízpárát vesz fel. Ezzel növekszik a hőelnyelés mértéke is, ami a vízpára további felvételét idézi elő. 69
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A tengervíz és a fölötte elhelyezkedő légrétegek felmelegedésével fokozódhat a párolgás, vagyis nőhet a légkör vízgőztartalma. A vízgőz a leghatékonyabb természetes üvegházgáz. Ha az üvegházgáz légköri koncentrációja nő, felmelegedés következik be, aminek közvetett következményeként nő a légköri páratartalom és ezzel együtt tovább erősödik az üvegházhatás. A légkörben megnövekedett szén-dioxid-mennyiség felmelegíti a Föld felszínét, megolvasztja a jégtömböket. A jég fehér felületként veri vissza a Nap sugarait, és ahogy olvad, helyét a hőt lényegesen jobban elnyelő tenger vagy szárazföld foglalja el. A szén-dioxid koncentrációjának növekedése a talaj hőelnyelő képességére is hat. A talajban a szén igen finom egyensúlyban raktározódik, és már a hőmérséklet egy kis változása is elég ahhoz, hogy a talaj elkezdje kibocsátani a korábban elnyelt szén-dioxidot. A szén-dioxid koncentrációjának növekedése fokozza az esőerdőkben a növények kilégzését. Egy másik pozitív visszacsatolási folyamat során a globális felmelegedés hatására a metán-hidrátból metán szabadulhat fel. A metán-hidrát szilárd anyag, de instabil elegy, amely alacsony hőmérsékleten képződik a tengerek mélyén, a tengervíz keltette nagy nyomás alatt. A metán-hidrát létrejöttének alapvető feltétele a kellően vastag üledékréteg, amelyben a metán keletkezik. Ha ez az anyag kiszabadul a tengervíz nyomása alól szétoszlik a levegőben, üvegházhatást okozva gyorsítja a globális felmelegedés folyamatát.
2. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy 70
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.
A legfontosabb megújuló energiaforrások Szélenergia A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban.
Vízenergia 71
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem széndioxidot,
sem
más,
üvegházhatást
kiváltó
gázt.
A
világ
vízerőműveinek
összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.
Napenergia A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás.
Biomassza A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás lehetőségét. A biomasszából, pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. 72
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.
3. Családi házak alternatív energia ellátása Földünk energiakészletei kimerülőben vannak, már körvonalazódik a gáz, a kőolaj és a szén készletek elfogyásának ideje. Időben gondoskodni kell a természet nyújtotta, szinte kimeríthetetlen energiaforrások, a Nap és a szél energiájának felhasználásával történő áramtermelésről. Gondoljuk végig, hogy akár csak egy adag ruha kimosásához kb. 1 kW/h villamos energia szükséges, amit ha villamos erőműben állítanak elő, 0,5 kg széndioxid keletkezik, és ez szennyezi a Föld légkörét. A Napból a Földre a Nap sugárzásának hatására az emberiség összes energia szükségletének 27szerese érkezik, majd távozik szinte hasznosítatlanul. Ugyancsak a Nap a forrása a másik természetes energiaforrásnak, a szélenergiának. A nap- és szélenergia napelemekkel illetve szélerőművekkel áramtermelésre fogható. Az alternatív energiaforrások hasznosításával pénzt takaríthatunk meg, kíméljük a környezetet és függetleníthetjük magunkat az energiaszolgáltatóktól, díjemeléstől és az áramkimaradástól. A szél- és napenergiát hasznosító rendszerek jól kiegészítik egymást. Míg a napelemek túlnyomórészt nyáron termelik az energiát, napfényben
szegényebb
időszakban
a
szél
rásegít
az
áramtermelésre.
Így
megbízhatóbb, nagyobb teljesítményű villamos energiatermelő rendszer gondoskodik a szükségletekről.
73
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
4. Veszélyben az élővilág! Milyen
növények
és
állatok
vannak
veszélyben
napjainkban?
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) ezt megelőzően két évvel ezelőtt, 2010-ben tette közzé a köznyelvben Vörös Listának nevezett, szokásos összeállítását, amely szerint akkor a világ emlőseinek megközelítőleg egyötödét fenyegette a kihalás veszélye. A tanulmány szerzői ugyanakkor optimisták voltak, mert azt tapasztalták, hogy voltak eredményei a természetvédelmi erőfeszítéseknek: erre az időpontra a különösen
veszélyeztetett
emlősök
öt
százalékát
sikerült
megmenteni.
A lista a ma ismert, 44 838 fajnak a 38 százalékát találta különösen veszélyeztetettnek, vagyis olyannak, amelyet a legkülönfélébb okok miatt a kihalás veszélyefenyeget. Az emlősök között például 188, bajban lévő fajt talált. Ezek közé tartozik a párduchiúz is, amelyből alig százat tartanak ma számon, de veszélyben van a kúposfejű delfin, a narvál és a fakúszó kenguru is. A kétéltűek csoportjának 32 százaléka került a 74
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
kihalás szélére. Így pl. a veszélyeztetett emlősök közül a tasmán ördögre hívták fel a figyelmet. Ez a legnagyobb húsevő erszényes állat, amely ma már kizárólag Tasmania szigetén él, Ausztráliában. Sajnos Tasmánia lakói kártékony állatnak tekintették, mert gyakran megtámadta a marháikat, és ezért 1941-ig rendszeresen vadászták. Ekkor az állatot hivatalosan védetté nyilvánították, így a törvény megállította a fogyásukat. Más okból – a vizes élőhelyek összehúzódása miatt – került veszélybe a Délkelet-Ázsiában élő halászmacska és a kaszpi fóka. Ez utóbbiak létszáma 90 százalékkal csökkent! Ugyanígy kiemelték a világ leglassúbb és legkisebb lajhárát, a háromujjú törpelajhárt, amelynek mérete nagyjából egy emberi újszülöttével egyezik meg. Az állat ma már kizárólag egy kis szigeten él, Panama partjai mentén. Az ázsiai unikornisnak is nevezett antilopféle, a szaola pedig Délkelet-Ázsia legveszélyeztetettebb emlőse. Mára alig tíz-egynéhány egyede maradt fenn. Összességében a világ emlőseinek 40 százaléka szorul a természetes igényeinél jóval kisebb, vagy számára veszélyesebb élettérre. Ezeknek az állatoknak legtöbbje Közép- és Dél-Amerikában, Nyugat-, Kelet és Közép-Afrikában, Dél-, és DélkeletÁzsiában, valamint Madagaszkáron él. Ugyanakkor a természetvédők sok mindent tudnak tenni értük: a visszatelepítési programok révén például tovább élhet tovább a vadonban a feketelábú görény és a vadló is. És amióta a hatóságok szigorúbb intézkedéseket hoznak az elefántcsont-kereskedelemről, az afrikai elefántok száma is megnőtt. De hogy ne csak az emlősökről essék szó: a világ egyik legérdekesebb, élénk színű gombafaja, a Cryptomyces maximus csak Wales egy kis területén fordul elő a világon.
75
HURO/1001/138/2.3.1 “THNB”
Feladat Alkossatok 6 csapatot és minden csapat készítsen egy plakátot, kiválasztva egyet a következő témákból: a) Éghajlatváltozás? b) Veszélyben az élővilág! c) Egy régi, környezetbarát ház felépítése. d) Háztartásunk környezetbarát működtetése. e) Hogyan lesz környezetbarát az életünk? f) Alkalmazkodó építészet.
76
