A tananyag célja: Bemutatni a műszaki vizsgáztatásban közreműködő vizsgabiztos (VB) jogalkalmazói és szakmai tevékenységének gyakorlatát egy speciális területen. A rutinszerű vizsgáztatásban rejlő csapdákat és egyéb fontos részleteket, amelyek lényeges hatással bírnak a munka minőségére és a vizsgabiztos, rajta keresztül a vizsgálóállomás megítélésére.
Az előbbi cél végeredményben a hatósággal kapcsolatos közbizalom helyreállítása, vagy ha úgy tetszik, elvárható szinten tartása. Megmutatni azokat a tapasztalatokat, amelyek segítenek az elvárt színvonalú jármű minősítés megvalósításában. Segítséget adni az egyéni munkamódszerek kialakításához. A tananyagban kidolgozott témák: Mit jelent a járművek alsó átvizsgálása? Milyen szabályozások ismerete szükséges? tárgyi- és személyi feltételek munkavédelem járműfenntartói tevékenység járművizsgáztatási tevékenység Járművizsgálat gyakorlata. Munkamódszerek elemzése. Tanulságok összefoglalása.
2
Definíció, azaz tevékenység?
miként
fogalmazható
meg
a
lehető
legtömörebben
a
Jellemzők: •
a tevékenység célja a jármű műszaki megfelelőségének vizsgálata
•
a tevékenység tárgya a jármű azon alkatrészei, tulajdonságai, amelyek vizsgálata a talajon álló járművet körüljárva, illetve abban, azon tartózkodva nem hozzáférhetők, nem vizsgálhatók, vagy csak részben vizsgálhatók
•
a vizsgálatot végző a tevékenységet a jármű alatt elhelyezkedve, lehetőleg függőleges testhelyzetben végzi
•
a tevékenység szemrevételezéssel és arra alkalmas eszközök használatával, illetve a jármű részegységének működtetésével hoz létre információt a pillanatnyi állapotról
•
a tevékenységet végző a megállapított információt veti össze az adott tárgyban meghatározott követelményekkel
•
a tevékenység végén választ kell adni a megfelelőségre
A jármű megfelelőségének kérdésére adott választ – különösen a következményeit – az határozza meg, hogy a jármű vizsgálata járműfenntartói jogkörben, vagy hatósági eljárásban közreműködve történt. Ez alatt azt kell érteni, hogy a járműfenntartói átvizsgálás eredménye nem jelent joghatást a jármű közlekedési jogosultságával kapcsolatban, azonban sokkal részletesebb hibafeltárás előzi meg, különösen, ha például javítási árajánlat összeállítása a cél. A hatósági műszaki vizsgálat joghatása a jármű tulajdonosára, üzemeltetőjére, a vizsgálatot végző személyre és szervezetre is kiterjed.
3
A járművizsgáztatással összefüggő, illetve valamilyen kiegészítő rendelkezést tartalmazó jogszabályok, vagy más kifejezéssel: jogi aktusok száma több tucatnyi, tételes ismerete meghaladja a vizsgabiztosoktól elvárható szintet. A jogalkalmazást a vizsgáztatáshoz biztosított informatikai felület is nagyban támogatja. Kétely esetén működnek a Hatósági Szerződésekben rögzített kapcsolattartási formák, a vizsgabiztosokkal kapcsolatban a „jogászkodás” nem elvárás. A tananyag összeállításában alkalmazott jogforrások és szokásos rövidítésük: •
Ket. 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
•
Kkt. 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről
•
Kknyt. 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
•
Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
•
ER. 5/1990. (IV.12.) megvizsgálásáról
•
MR. 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
•
GR. 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről
•
IGR. 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
•
BR. 156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról
•
HSZ. a vizsgáló állomással kötött, hatályos Hatósági Szerződés és mellékletei
KöHÉM
rendelet
a
közúti
járművek
műszaki
4
Az alsó vizsgálat elvégzésére az ER. 5.sz. mellékletében két megoldás létezik: 1.2.1. Vizsgálóakna: a) gépi működtetésű aknaperem-emelővel, b) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és c) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal). 1.3.1. Kizárólag motorkerékpárok tanúsítását végző vizsgálóállomások esetén vizsgálóakna nem szükséges. A gépkocsi vizsgálata esetén a 1.2.1. pont szerinti vizsgálóakna helyettesíthető olyan gépi működtetésű emelőpaddal (oszlopos vagy ollós emelővel), amely rendelkezik: a) a vizsgálószemély részére szolgáló feljáróval, b) gépi működtetésű kiegészítő emelővel, c) kiegészítő eszközzel a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatához, és d) a vizsgáló által vezérelt, gépi működtetésű futómű mozgatóval (mozgatópaddal). 1.2.16. A vizsgálathoz szükséges egyéb eszközök: a) mérőszalag (2 m és 20 m hosszúságú), stopperóra, kézilámpa (szerelőlámpa és zseblámpa), nagyító, kézitükör, csiszolóvászon, drótkefe, tisztítórongy, b) gumiabroncs légnyomását ellenőrző- és töltő műszer, c) mechanikai vizsgáló eszközök: feszítővas, csavarhúzó, kalapács, d) UV-lámpa, e) kézi gázszivárgás-ellenőrző. 1.2.19. ...digitális fényképezőgép...
5
Általános előírások ER. 5. sz. melléklete 3. Az általános technológia 3.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálatok során az 1. számú táblázatban foglalt tárgyban és körben, illetve - a vizsgáló állomáson elvégzett vizsgálat esetében - a meghatározott eszköz és módszer alkalmazásával kell ellenőrizni, hogy a vizsgált jármű meghatározott jellemzői megfelelnek-e a 10. és 12. §-ban foglalt követelményeknek. 3.2. A vizsgálatok során a jármű egyes műszaki jellemzőire vonatkozó követelményeket az MR. tartalmazza, azonban egyes - az 1. számú táblázatban meghatározott - esetekben a külön jogszabályokban foglalt előírások teljesülését is vizsgálni kell. 3.3. Az egyes vizsgálati tárgyak és vizsgálati körök esetében az általánosan előforduló hibákat, hiányosságokat a 2. számú táblázatban meghatározott minősítés szerint kell értékelni. 4.1. A vizsgálati módszerek értelmezése 4.1.1. Szemrevételezés (közvetlen érzékelés) 4.1.2. Mechanikai vizsgálat (mech. vizsg.) 4.1.3. Egyeztetés 4.1.4. Próba 4.1.5. Mérés 4.1.6. Megfelelőség ellenőrzése
6
ER. 5. sz. melléklete 4.2. A járművön feltárt hibák minősítése 4.2.1. A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat során „Hibá”-nak kell tekinteni a jármű (annak meghatározott részegysége vagy tulajdonsága) olyan jellemzőjét, amely tekintetében nem teljesíti az MR. vagy külön jogszabály egyes kötelező rendelkezését, illetőleg amely a jármű üzemeltetése során a jármű típusára jellemző közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi tulajdonság lényeges romlásában nyilvánul meg. 4.2.2. A vizsgálat során a feltárt hibákat a 2. számú táblázatban foglalt minősítések alkalmazásával kell értékelni abból a szempontból, hogy
a) a hiba a jármű közúti forgalomban való részvétele esetén közvetlen balesetveszélyt okozhat-e, vagy a hiba szakműhelyben történő kijavíttatása szükséges ahhoz, hogy a jármű további üzemeltetése során megőrizze üzem- és forgalombiztonsági jellemzőit, az ilyen jármű minősítése: a hiba miatt ALKALMATLAN a közúti forgalomban való biztonságos részvételre (minősítése: „A”), b) a hiba nem befolyásolja érdemi módon a jármű közúti forgalomban való részvételének biztonságát (minősítése: „H”). 5. A jármű minősítése a hibák minősítése alapján 5.1. A járművön feltárt hibák együttesen határozzák meg a jármű forgalmi engedélyének meghosszabbításáról hozott döntést, a következők szerint: a) a jármű minősítése: ALKALMATLAN („A”), ha a feltárt hibák között „A” minősítésű hiba van, b) a jármű minősítése MEGFELELŐ („M”), ha az a) pontban foglalt feltétel nem áll fenn. 5.2. A 2. számú táblázatban M(R) jellel jelölt minősítés esetén a jármű forgalmi engedélye érvényességét a kijelölt vizsgálóállomáson nem lehet meghosszabbítani
7
A vizsgálatok tárgya és köre az ER. 5.sz. melléklet 1.sz táblázat sorrendjében. Okmányolás (MR. 3.§, 5.§, 25.§)
00 Okmányok
2. Egyéb okmányok / engedély
Ide tartozik minden olyan hatósági engedély, amely hatással van a műszaki vizsgálatra, a jármű minősítésére (pl. forgalomba helyezés, átalakítási, egyedi-, vagy sorozat engedély) Előfordulhat, hogy az engedély olyan feltételt, záradékot tartalmaz, amelyek ellenőrzése csak alsó vizsgálattal tehető meg minden részletre kiterjesztve. 01 Jármű
1. Alvázszám
Az alvázszám fonákoldala esetenként csak alulról vizsgálható. Szemrevételezéssel ellenőrizni kell a környezetét (friss bevonat, javítás nyoma, deformáció, korrózió) 2. Motorszám Burkolt motortérben nehézséget jelenthet a motorszám/motorkód leolvasása, ezért az alsó vizsgálat lehetőségét is figyelembe kell venni. A hiányosságokról tehető megállapításokat részletességgel dokumentálni kell a HKR-ben.
a
lehetőségek
szerinti
8
Kormányzás (MR. 33.§) 30 Kormányozhatóság
1. Elkormányozhatóság / működés 2. Kormány holtjáték 4. Kormányoszlop / csuklók
31 Kormánymű
1. Kormányberendezés / működés / rásegítő 3. Kormányrásegítő csővezeték 4. Kormánymű rögzítés 5. Kormánymű porvédők 6. Kormánymű tömítettség
32 Kormányrudazat / csuklók
1. Kormányrudazat / gömbcsuklók 2. Kormánytolórúd / nyomtávrúd 3. Kormány irányítókar 4. Kormányrudazat / kötél
5. Kormány lengéscsillapítás A vizsgálatot segítő személy igénybevételével célszerű végezni. mozgatópadok nem képesek a teljes kormányút próbájához.
A futómű
A kormányzásban közreműködő alkatrészek egyedi vizsgálatát a működési próba közben kell elvégezni. Megjegyzés: a tömítetlenségek környezetszennyezést okoznak, a minősítésnél ezt is figyelembe kell venni.
9
Fékezés (MR. 9.§, 29.§, 31.§) 40 Üzemi / biztonsági /rögzítőfék
5. Fékrendszer tömítettség
41 Fékműködés
1. Fékpedál / fékkar működés 2. Kézifékkar / kézifékszelep működés 3. Ráfutó fék – mechanizmus 4. Fékhenger / légfékszelep / fékrásegítő 5. Fékkötelek / rudazat 8. Fékerőszabályozó
A felsorolt vizsgálati tárgyak azok, amelyek minősítése részben, vagy egészében alsó vizsgálat alapján történhet. A vizsgálatokat segítő személy igénybevételével célszerű végezni. A minősítés során az egyes alkatrészeket az elhasználtságukra is figyelemmel kell értékelni. Az alkatrészek vizsgálata akkor is elvégzendő, ha egyébként a fékhatásmérés „A” minősítést indokol. A hibalista a hatósági döntés melléklete, a jármű összes hiányosságát tartalmaznia kell!
10
Fékszerkezet (MR. 29.§) 43 Fékcsövek
1. Merev csővezeték 2. Féktömlők
44 Kerékfék-
szerkezet
1. Fékmunkahenger / fékkamra
2. Rögzítőfék / rugóerő tároló berendezés 4. Fékdobok / féktárcsák / fékbetétek / féktuskók 5. Fékszerkezet szabad mozgása
A felsorolt vizsgálati tárgyak azok, amelyek minősítése részben, vagy egészében alsó vizsgálat alapján történhet. A vizsgálatokat segítő személy igénybevételével célszerű végezni. A minősítés során az egyes alkatrészeket az elhasználtságukra is figyelemmel kell értékelni. Az alkatrészek vizsgálata akkor is elvégzendő, ha egyébként a fékhatásmérés „A” minősítést indokol. A hibalista a hatósági döntés melléklete, a jármű összes hiányosságát tartalmaznia kell!
11
Futómű (MR. 9.§) 50 Tengelyek
1. Futómű tengelytest / felfüggesztés
/ felfüggesztés
2. Rugózás állapota 3. Rugók / bekötési pontok
4. Lengéscsillapítók / bekötési pontok 5. Stabilizátor / bekötési pontok A futómű minősítése az a terület, amely túlnyomó részben alsó vizsgálattal végezhető el. Az egyes alkatrészek minősítését megelőzően szemrevételezéssel kell egy általános képet kialakítani a jármű „állásáról”. Ennek során árulkodó lehet a gumiabroncs kopás, a többitől eltérő kerékdőlés, valamilyen sérülés a karosszérián, padlólemezen, vagy valamely futómű alkatrészen. A korszerű járművek elasztikus futóműveinek minősítése különös figyelmet igényel, ugyanis egy lágy felfüggesztés könnyen „kopott / nagy holtjáték” értékelést kaphat, indokolatlanul. A vizsgálat típusismeretet, vagy a működési elvek ismeretét igényli. Egy jó megközelítése lehet a hibafeltárásnak, ha egy futómű elemet az üzemszerű működési (terhelési) hatásvonalára merőleges irányban vizsgálok. Ha ebben a merőleges irányban működési próba közben elmozdul: „A”, ha kézi erővel el tudom mozdítani: „H”.
12
Kerekek (MR. 36.§) 51 Gumiabroncsok
1. Gumiabroncs állapota 2. Gumiabroncs mintázat magassága 3. Gumiabroncs típusa / mérete
4. Gumiabroncs szerelés / párosítás 52 Keréktárcsák
1. Keréktárcsák mérete, kivitele 2. Keréktárcsák sérülése 3. Keréktárcsák rögzítése
53 Csapágyazás
1. Kerékagy csapágyak
A kerekek jelentik a kapcsolatot a jármű és az út között, ezért a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus az állapotuk. A járművek „optikai tuningjának” kedvenc területe a különféle kerék kombinációk felszerelése. A jármű szemrevételezése során általában könnyű észrevenni a nem odaillő kerékméretet. Ilyenkor be kell azonosítani az adott típushoz tartozó gyári lehetőségeket és a vizsgált kerekeket aszerint kell értékelni. Az eltérő méretű kerekektől megváltoznak a jármű egyenesfutási-, kormányzási tulajdonságai. Ezek a körülmények kielégítik a nem engedélyezhető módosításokra vonatkozó ER. 16.§ (6) bekezdésében foglaltakat.
13
Felépítmény (MR. 9.§, 80.§, 86.§, 95.§, 99.§, 111.§) 60 Alváz / segédalváz
1. Alváz hossztartók 2. Alváz kereszttartók 3. Alváz csavarzat / szegecs / hegesztés
4. Önhordó alváz 61 Vezetőtér / utastér
1. Ülések / lábtartók 5. Biztonsági öv / bekötési pontok 6. Pedálzat
62 Külső kialakítás
1. Veszélyes járműrészek 2. Kerékborítás / sárvédő 3. Légterelő / hálókabin / mkp. légterelő 4. Küszöb 6. Pótkerék rögzítése
63 Raktér / rakfelület
2. Raktér padozat / falak / zár állapot
A hibák feltárásában segítségünkre lehet minden „oda nem illő” látvány elem. Horpadás, szakadás, elválás, lazulás, hiányzó burkolat, hiányzó alkatrész, friss javítás (új kötőelem, új alkatrész, friss bevonat stb.), korrózió, kopás, dörzsölődés.
14
Vonóberendezés (MR. 23.§) 64 Vontatás
1. Vonóberendezés / nyeregszerk. kivitel 2. Vonóberendezés rögzítés 3. Vonóberendezés sérülés / kopás
5. Vontatás / másodlagos kapcsolószerkezet A vonóberendezést a járművek üzemeltetői ritkán kapcsolószerkezetet és az elektromos csatlakozót.
ellenőrzik,
legfeljebb
a
Az alsó vizsgálatnak feltétlenül ki kell terjednie a tartószerkezet, a kapcsolódó karosszériarészek sérüléseire, kopásaira. A kötőelemek lazulására a kopások mellett a korróziós nyomok is utalhatnak. A vonószerkezet állapota alapján a karosszéria esetleges sérüléseire is lehet következtetni. A vonószerkezet túlterhelései a vontatmányhoz és ütközésekhez vezethetők vissza. Ezeket a szempontokat a hibakeresésnél figyelembe kell venni. A minősítést aszerint kell megtenni, hogy a vonószerkezetet a következő műszaki vizsgáig senki nem fogja ellenőrizni!
15
Erőátvitel (MR. 9.§) 65 Erőátvitel
1. Motor / hajtómű felfüggesztés 2. Motor / hajtómű olajfolyás 3. Tengelykapcsoló / sebességváltó
4. Kardántengely / láncvédő 5. Vontatókötél rögzítési pont Az alsó vizsgálat a gépegységek beépítési állapotára is ki kell terjedjen. A tartóbakok állapota árulkodhat más sérülésekről, deformációról. Alulról észrevehetők olyan módosítások, amelyek nemkívánatos módon befolyásolják a működést (pl. kartergáz kivezetés, kipufogógáz visszavezetés kiiktatása). Az ER. táblázata nem tartalmazza a személygépkocsiknál leginkább alkalmazott erőátviteli megoldást, nevezetesen a féltengelyt. A legközelebbi gépelem a működés szempontjából a kardántengely, ezért az esetleges hiányosságokat ide kell besorolni. Megjegyzés: az esetleges porvédő szakadást a „9 Általános hiba” valamelyik kategóriájába kell besorolni az állapottól függően.
16
Tüzelőanyag-ellátó berendezés (MR. 74.§) 70 Tüzelőanyag-ellátó berendezés
1. Tüzelőanyagtartály 2. Gáz-üzemanyagellátó 3. Tüzelőanyag-vezetékek
Az üzemanyagok fizikai és kémiai jellemzői miatt nem engedhető meg semmilyen szivárgás, párolgás. A fokozott tűzveszély és környezetszennyezési veszély a vizsgáztatás folyamatára is érvényes. A technológiai műveleteket is erre figyelemmel kell elvégezni. A folyékony üzemanyagok észlelése szaglás útján egyszerűbb, illetve a gázolaj nyomai szemrevételezéssel észlelhetők. Az autógáz rendszerek tömörségi vizsgálata gázszivárgás ellenőrző műszerrel végezhető. Szivárgás észlelése esetén az ilyenkor szokásos szellőztetést el kell végezni és a vizsgáztatást a rendelkezésre álló adatok alapján „ALKALMATLAN” minősítéssel végigvinni. A gáz-üzemanyag tároló(k) azonosítását a lehetőségekhez képest el kell végezni. Ez a művelet a CNG palackkötegek elhelyezése miatt nem minden esetben végezhető el megbontás nélkül. Hatósági műszaki vizsga a jármű megbontása nélkül végzendő. Legfeljebb szerszámok nélkül eltávolítható burkolóelemekről lehet szó.
17
Kipufogó rendszer / Környezetvédelem (MR. 76.§) 80 Kipufogó rendszer / Körny. véd.
1. Kipufogó kivitele 2. Kipufogó berendezés állapota
A vizsgálatot indokolt esetben segítő személy igénybevételével, a meghajtómotor működtetésével is el kell végezni, célzottan a rendszer tömítettségének ellenőrzésére. Amennyiben a rendszer bármely elemén, vagy annak közelében kifújási nyom észlelhető, a tömítettség vizsgálatát el kell végezni és szükség esetén a környezetvédelmi mérés eredményét is át kell értékelni. A kipufogórendszer „átalakítását” eredményezheti az anyagiak hiánya, vagy a tuning. A kiiktatott alkatrészek között a borsos áron beszerezhető kipufogógáz utókezelő berendezések vezetik a listát. Előfordul a „kibelezett” katalizátor is a palettán. A jármű szemrevételezése során általában könnyű észrevenni a nem odaillő alkatrészeket, illetve a szakszerűtlen javításokat, alkatrész(ek) hiányát. Ilyenkor az adott típushoz tartozó gyári kivitel szerint kell értékelni a rendszert. A katalizátor, utánégető, koromszűrő, lambda szonda (szondák) és egyéb segédrendszerek ellenőrzését a vizsgált jármű környezetvédelmi jóváhagyási szintjéhez igazodva kell elvégezni!
18
A minősítés céljai A jármű minősítés tartalma. 1. Annak eldöntése, hogy a vizsgált jármű a bemutatott állapotban alkalmas-e az ERben meghatározott ideig a közúti közlekedésben való részvételre. 2. Annak eldöntése, hogy a vizsgált járműhöz tartozó okmányok alapján a Kknyt. szerinti nyilvántartás a megfelelő adatokat tartalmazza-e. Figyelembe kell venni, hogy a járművek alsó vizsgálata a vizsgasori tevékenység olyan speciális területe, amely kiegészítő információkat szolgáltat a vizsgáztatáshoz.
Itt arra kell figyelemmel lenni, hogy egy műszeres mérés, vagy egy vizsgálat alapján kialakult egy kép a jármű valamely részegységének, tulajdonságának állapotáról. Ha az alsó vizsgálat ettől eltérő információval szolgál, akkor előfordulhat, hogy a korábbi megítélést át kell értékelni. Ennek az átértékelésnek kell figyelembe vennie azokat az elvárásokat, követelményeket, amelyeket a közúti közlekedésben való részvételhez a jogszabályok feltételként határoznak meg. Az ide kapcsolódó erkölcsi mérce (amely nem jogi kategória): „Olyan járművet nem minősítek alkalmasnak, amelybe nem ültetném be a családomat, hogy egy hétvégi kirándulást tegyünk.” „Olyan járművet sem minősítek alkalmasnak, amelyből dől a füst, folyik az olaj és ezért nem szívesen haladnék mögötte.” Mivel az eddigiekben tárgyalt vizsgálatok túlnyomó része a VB megítélésétől függő minősítéssel zárul, ennyi szubjektivitás még elfér az érvek között.
19
Meghatározó tényezők a saját munkamódszer kialakításához: •
vizsgasor fizikai kialakítása
Attól függően, hogy például hol található a vizsgálóaknába levezető lépcső, vagy honnan lehet bemenni a járműemelő alá, úgy kell felépíteni a szemrevételezéses vizsgálat sorrendjét, tematikáját. Az semmiképpen nem kerülhető el, hogy a jármű alatt mindkét irányban végighaladva figyelmesen át kell tekinteni az alulról szemmel látható szerkezeti részeket. A tananyag az ER-ben rögzített sorrendhez igazodott, azonban ez sem a járművek felépítésével, sem az egyes vizsgahelyek kialakításával nem feltétlenül egyezik. •
a technológiai eszközök sorrendje
A vizsgálatoknak egymásra kell épülniük, elő kell készíteni a következő fázist attól függően, hogy például a mérés, vagy a szemrevételezés végezhető el előbb. •
a vizsgáztatásban közreműködők
A „bizalmi elv” segít a megfelelően összehangolt folyamatban. Ez igaz az adminisztratív előkészítésre és a technológiai műveletek összehangolására is. •
a vizsgáztatásban segítők
Egy összeszokott páros a jármű kezelőszerveinek működtetésében, a speciális vizsgálatok végrehajtásában hatékony vizsgálati folyamatot tud kialakítani. Ebben kiemelt szerepe van az egyértelmű kommunikációnak. •
VB saját adottságai
•
gyakorlat
•
munkabírás
•
psziché
Ez utóbbi tényező elsősorban a VB önvizsgálatát igényli. „Ha nem ismerem magamat, vagy nem ismerem be magamnak amit tudok magamról, akkor lesznek még nehézségeink”.
20
Összefoglalás: A közúti járművek hatósági vizsgálatában az alsó vizsgálat kitüntetett szereppel bír. A tevékenység feltételezi a szakértelmet és a gyakorlatot. A feladatot nehezíti, hogy az üzemszerű próbára korlátozott lehetőségek vannak. A járműfenntartói átvizsgálásnál jelen van általában a jármű használója, aki az esetleges hibajelenségekről nyilatkozni tud. A hatóság vizsgálóállomásán ez már nem működik, ott minden „élesben” megy.
Kevesen vannak, akik önszántukból kerülnek egy jármű alá és épségben ki is jönnek onnan. •
A jármű tulajdonosa, üzemeltetője igen ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy ellenőrizze járművét ebből a nézőpontból. De mit is nézne Ő, mi az ami elvárható egy laikustól, aki csak a koszos, büdös vasat látja?
•
A kötelező szervizek leteltével egyre ritkább az igény a jármű szakszerű átvizsgálására. Majd ha elromlik valami, akkor vagy otthon megjavítja a gazdi, vagy valamelyik ismerőssel „megoldják ÁFA-mentesen”.
•
A járműfenntartókhoz az indokoltnál kevesebb javítási igény jut el az illegális szerelők tevékenysége miatt.
A hatósági műszaki vizsga megkerülhetetlen eleme a jármű alsó vizsgálata. A vizsgálat során megállapított esetleges hiányosságokat az előzőekben részletezettek miatt úgy kell minősíteni, hogy a műszaki érvényességi idő végéig senki nem fogja ellenőrizni a jármű olyan alkatrészeit, amelyeket csak alulról lehet szemrevételezni. Az alsó vizsgálat eredményeként hozott döntés ezért jelent fokozott felelősségvállalást!
21
22
