A tananyag és a tevékenységek viszonya Javasolok egy tevékenységlistát azokból a tevékenységekbıl amelyek felhasználását az 1-4. osztályban célszerőnek és jónak tartok. Az egyes témák feldolgozásához ezekbıl lehet válogatni. Az itt adott ötletek azonban – ha szükséges – a helyi igényeknek megfelelıen alakíthatók, bıvíthetık másokkal is. A szövegek olvasása, mondása • különbözı tempóban, ritmusban, hangmagasságban, hangerıvel, hangsúllyal, • egyénileg, kórusban (kisebb, nagyobb csoportokban), ezek váltogatása. A szöveg tartalmi, formai elemeinek „felfedezése” • szerzı, cím, téma megnevezése, • a tartalom elmondása (érzelmi, gondolati, történési, cselekvési elemek, ezek sorrendje, szereplık külsı, belsı tulajdonságai, kapcsolataik), • a kifejezés eszközeinek győjtése (hangot, színt, alakot, hangulatot, gondolatot, történést, magatartást stb. megjelenítı stilisztikai eszközök, formák megkeresése), • az alapvetı mőformák, mőfajok megkülönböztetése (vers, próza, mese, novella, népköltészet, mőköltészet stb.). A szöveg megjelenítése, interpretálás • • • •
mővek elıadása másoknak (szavalat, felolvasás), dramatizálás (bábjáték, mesejáték, a tanulók saját elıadásában), gyerekjátékok, jeles napokhoz főzıdı népszokások eljátszása, verbális élmény transzponálása más közegbe (képi megjelenítés, illusztráció, mozgásos, zenei kifejezés, illetve ezek összekapcsolása).
A szöveg hallgatása „nézése” • • • •
a társak szövegmondásának hallgatása (szavalat, felolvasás), dramatizált elıadások, gyerekjátékok nézése, hallgatása, élı színházi, bábszínházi elıadás, irodalmi mősor hallgatása, nézése, rögzített, „transzponált” szövegek (hanglemez magnószalag, videó, rádió, film, dvd) nézése, hallgatása.
3
Önálló, alkotó tevékenységek • élménybeszámoló szóban, írásban ( olvasott, hallgatott, látott élmények ) • természeti jelenségek megjelenítése szavakban ( megnevezéssel, hangutánzással ), • a „ felfedezett” kifejezési eszközök utánzásával való próbálkozás, • szövegalkotási próbálkozás saját élmény kifejezésére, • mese, történet folytatása, befejezése egyénileg és csoportosan, • szövegtömörítés, egy-egy részlet „továbbfejlesztése”, bıvítése, • mesealkotási próbálkozások megadott elemekkel vagy önállóan, • elképzelt vagy élı személy jellemképének megrajzolása a tanult eszközökkel, • önálló „mőalkotás” önkéntes alapon, • mesenapló készítése az olvasott mővekrıl, illusztrációval, • „Kedves meséim, verseim” címmel egy elképzelt antológia tartalomjegyzékének megtervezése, • adott szituációban a szükséges viselkedés „rögtönzése”, verbális, nonverbális eszközökkel, • az olvasott, látott, hallott mővekrıl, élményekrıl spontán véleménynyilvánítás (a mő keltette érzés, hangulat, tetszés, nemtetszés, az értékrıl alkotott ítélet kifejezése), • népköltészeti alkotások, szokások győjtése a helyi környezetben, a győjtött anyag feldolgozása, • ünnepségeken, egyéb mővészeti eseményeken való aktív részvétel (rendezés, szereplés), • iskolaújságba, iskolarádióba különbözı típusú, mőfajú szövegek írása önkéntes alapos.
4
Javaslatok az olvasmányok feldolgozásához
1. Elıkészítés, célkitőzés, bemutatás – a hagyományos módon.
Utána közös munkával, kérdések alapján: az olvasmány tárgya, fı gondolata, szereplıi, a cselekmény helye és ideje, a szerkezeti egységek, fı gondolata (vázlatkészítés). Azután az egyes részegységek feldolgozása és az összefoglalás a szokott módon.
2. Elıkészítés, célkitőzés, bemutatás a hagyományos módon
Utána közös munkával, kérdések alapján: az olvasmány tárgya, fı gondolata, szereplıi, tagolódása, a részegységek fı gondolata. A részegységek feldolgozása váltakozva: az egyik részletet közös munkával a másikat önállóan a tanulók dogozzák fel, néma olvasás alapján megadott szempontok szerint. Összefoglalás a szokott módon, közös munkával, tartalom elmondás.
3. Elıkészítés, bemutatás a hagyományos módon
Közös munkával: fı gondolat, szereplık, a cselekmény helye, ideje, tagolódása. A részegységek feldolgozása csoportos munkával: mindegyik részegységet egy-egy csoport dolgoz fel a megadott szempontok szerint. A csoportok 10-15 percig önállóan dolgoznak. Utána mindegyik csoport beszámol. A beszámolókat közösen értékelik, az eredményt vázlatban rögzítjük. A beszámolók után hangosan végig olvastatjuk az olvasmányt, és elvégezzük az összefoglalást.
4. Olvasmány tárgyalás elızetes otthoni felkészülés alapján
A tanulók odahaza megadott szempontok alapján feldolgozzák az olvasmányt. (vázlatkészítés, rövid tartalom, a szereplık jellemzése, elızmény, vagy következmény elképzelése, egyéni megfigyelésekkel való kiegészítése, összehasonlítás, párhuzam egy másik olvasmánnyal, hıssel, stb.) Az óra elején a tanulók beszámolnak munkájukról. Utána végig olvastatjuk az olvasmányt 5
hangosan, s ellenıriztetjük: helyesek voltak-e az otthoni megoldások? A tárgyalás módja a feladatok jellegétıl függ: lehet esetleg részegységenként is haladni. Összefoglalás, vázlatkészítés zárja az órát.
5. Olvasmány tárgyalás csoportos foglalkoztatással önállóan
Rövid elıkészítés után a tanító kijelöli a feladatokat és a csoportokat. A tanulók némán elolvassák a szöveget és az egyes csoportok megkezdik a kapott feladat önálló megoldását. A csoportok meghatározott ideig (legfeljebb 15-20 percig) zavartalanul dolgoznak. A munkaidı végén a csoportok egymás után beszámolnak a végzett munkájukról. Az egyes csoportok eredményét közösen megbeszéljük, hangosan végig olvastatjuk az olvasmányt és elmondatjuk a tartalmát összefüggıen.
6. Olvasmány tárgyalás képolvasás alapján.
Minden elıkészítés nélkül, vagy egész rövid elıkészítés után elemeztessük a szöveghez tartozó illusztrációt: olvassunk el minden a képrıl, tisztázzuk a lehetséges elızményt. Ha van rá mód, röviden rögzítsük is a képelemzés eredményét. Utána olvassuk el az olvasmány hangosan, közös munkával ellenırizzük, helyesen értelmeztük-e a képet, s miben tér el az olvasmány a képolvasás eredményétıl és miért?
7. Az illusztráció bírálata érdekében végezzük el az elemzést.
Elıbb megtárgyaljuk az olvasmányt (pl. a hagyományos módon). Utána elemezzük és bíráljuk meg a képet: mit mutat, lényeges-e, helyesen emeli-e ki, segíti-e az elképzelést, stb.
8. Olvasmány tárgyalás a fogalmazás szempontjai szerint
Elıkészítés, célkitőzés, bemutatás a hagyományos módon. Utána elemzés közös munkával.
6
A cím: Mit fejez ki, megfelelı-e, mivel lehetne felcserélni, elárul-e valamit az író szándékáról? Az olvasmány anyaga: Hogyan győjthetett anyagot az író, mit emel ki, és miért ezt, elmond-e mindent amire szükség van? A szerkezet: Hogyan tagolta az író (az anyagrészek sorrendjét, arányát), mivel vezette be, hogyan fejezte be, hogyan tartotta ébren az olvasó érdeklıdését? Nyelv, stílus: Vannak-e sajátos szavai, a táj, a fıszereplı bemutatására? Hogyan beszélteti az egyes szereplıket? Az író: Miért írt arról, amirıl írt, hogyan foglalt állást, milyen gondolkodású, hogyan jut kifejezésre az állásfoglalása?
9. Globális elemzés, egyszeri olvasás után
Elıkészítés és célkitőzés után a tanulók olvassák el némán az olvasmányt. Utána közösen elemezzük az egész mővet, s az elemzés után mondassuk el a tartalmát!
10.Olvasmány tárgyalás kiegészítı anyaggal
A szöveget röviden dolgozzuk fel, esetleg otthoni olvasás alapján. Utána a tanulók olvasmányaikból olvassanak fel, vagy ismertessenek az anyaghoz illı részleteket. A kiegészítı anyagot a tanító állítsa össze, s adja meg a feldolgozás szempontjait, s jelölje ki a tanulókat!
7
