Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet

Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


8. Előadás

Munkapiac, munkanélküliség

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

A gazdaság kínálati oldala

A gazdaság kínálati oldalának vizsgálatához a munkapiacot kell elsősorban megvizsgálni. Itt a vállalatok munkakereslete a háztartások munkakínálatával találkozik. A munkapiacon határozhatjuk meg a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számát. A munkapiaci állapot határozza meg a makrogazdasági összkínálat nagyságát.


Munkapiaci kereslet

A makrogazdasági munkakereslet a vállalatok munkaerő keresletét jelenti. A munkakereslet a reálbér függvénye, de azzal fordított arányosságban van. A reálbér azt mutatja meg, hogy a nominálbérért mennyi termék vásárolható, illetve mennyi szolgáltatás vehető igénybe, tehát a nominálbér és az árszínvonal hányadosa (W/P).


Munkakeresleti függvény


Munkapiaci kínálat

A makrogazdaság munkakínálata a háztartások munkavállalási szándékát tükrözi, nem azonos az egyéni munkakínálatok összegzésével. Az összkínálat mérése eltér az egyéni kínálatétól, mert a munkakínálat nem a nominál, hanem a reálbér függvénye (LS= f(W/P)), de tudjuk, hogy a munkapiacon csak a nominálbért vagyunk képesek változtatni, az árszínvonal a monetáris és fiskális politika eredménye.


Egy kis kitérő…

Egyéni munkakínálati függvény levezetése


Napi jövedelem

Életminőség görbék

szabadidő

24 óra


Napi jövedelem

Költségvetési egyenes (az elérhető jövedelem és szabadidő)

I

szabadidő

24 óra


Napi jövedelem

Egyéni kínálati görbe levezetése I.

szabadidő

24 óra


Napi jövedelem

Egyéni kínálati görbe levezetése II.

munkaidő

24 óra

Universität Miskolc, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Miskolci Egyetem, Kar, Gazdaságelméleti Intézet

A teljes lakosság felosztása munkaerőpiaci szempontból Teljes lakosság

Nem munkaképesek

Munkaképesek

Aktívak

Foglalkoztatottak

Inaktívak

Munkanélküliek

Kar, Gazdaságelméleti Intézet UniversitätMiskolci Miskolc,Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

A munkakínálati függvény


A munkapiaci egyensúly


Munkapiaci mutatók munkanélkü liségi ráta (u)

aktivitási ráta

munkanélkü liek száma aktív népesség

aktív népesség munkaképes korú lakosság

foglalkoztatási ráta

foglalkoztatottak munkaképes korú lakosság


Munkanélküliség





Foglalkoztatási ráta



Kényszerű és önkéntes munkanélküliség


A munkapiac működéséből adódó munkanélküliségi okok

• frikcionális munkanélküliség • konjunkturális munkanélküliség • strukturális munkanélküliség


Frikcionális munkanélküliség

A frikcionális munkanélküliség folyamatosan létezik, a néhány hetes vagy hónapos időtartamú munkanélküliséget mindenképpen ilyennek tekintjük. Mérése nem egzakt, mivel éppen a szándékosság nem ragadható meg a statisztikák alapján.


konjunkturális munkanélküliség Konjunktúrális munkanélküliségen a nemzetgazdaság újratermelési menetéből fakadó munkanélküliséget értjük. Ritka és gyakorlatilag majdnem kizárt, hogy a nemzetgazdaság összes ágazata egyszerre és azonos mértékben válságos helyzetbe kerül. Sokkal inkább azt tapasztaljuk, hogy miközben valamelyik ágazat a mélybe zuhan, több más népgazdasági ágban jó konjunktúra érvényesül. Ez természetesen azt jelenti, hogy a munkakereslet szerkezetileg változik.


Strukturális munkanélküliség

A strukturális munkanélküliség abból fakad, hogy a munka keresletének és kínálatának összetétele szerkezetileg eltér egymástól, azaz munkakereslet más szakmában és földrajzi régióban jelentkezik, mint a munkakínálat.

u u

s s

f


s s

f

Természetes munkanélküliség ráta A természetes munkanélküliség ráta mellett az új munkanélküliek száma megegyezik a munkába lépőkével, a ki- és beáramló munkanélküliek száma kiegyenlíti egymást. A természetes munkanélküliség aránya egyrészt függ a munkapiac működésétől és munkavállalók magatartásától; a munkapiac intézményeinek fejlettsége befolyásolja a munkahely keresésével töltött idő hosszát. Másrészt befolyásolja az, hogy a munkanélküliek milyen intenzitással akarnak és képesek állást keresni.


Természetes munkanélküliségi ráta meghatározása

A munkanélküliség természetes szintjét tehát az állásszerzési (f) és az állásvesztési (s) ráta határozza meg. Ha a természetes szint állandó, akkor a ráta értéke:

u

s s

f


Okun törvénye

Ahhoz, hogy a munkanélküliségi rátát egy százalékponttal csökkenteni tudjuk, a jövedelemnek a potenciális jövedelemhez viszonyított 3 %-os növekedését kell elérni, azaz: 3 Ut Ut

Yt 1

Yt

1

Y

*

,


Számítási feladatok 1. Egy gazdaságban az aktívak száma 2000 ezer fő, ami a munkaképesek 80%-át teszi ki. A nem munkaképesek száma 300 ezer fő, míg a munkanélküliek 150 ezren vannak. Mekkora a munkanélküliségi ráta? Hányan vannak a foglalkoztatottak? Hányan vannak a munkaképesek? Hány fő lakik az országban? Mekkora az aktivitási ráta?


Számítási feladatok

2. Egy országban az aktív lakosság száma 10 millió fő, a foglalkoztatottak száma 8 millió fő. A munkanélküliség egyetlen oka a szabad munkahelyek és az állást keresők „párosításának” időszükséglete. Tudjuk még, hogy s=0,01. Mekkora az állásszerzés rátája?


Számítási feladatok 3. Tudjuk, hogy egy országban a munkaerő-állomány nem változik, és az 1. hónapban a természetes munkanélküliségi ráta érvényesül. Ebben a hónapban a munkanélküliek 23%-a talál magának állást. A foglalkoztatottak száma 23 millió fő, a munkanélküliek száma 2 millió fő. Mekkora a munkaerő-állomány? Mekkora az 1. hónapban a munkanélküliségi ráta? A foglalkoztatottak hány százaléka válik munkanélkülivé az 1. hónapban? Tegyük fel, hogy a 2. hónapban az állásszerzési ráta f’=0,2-re süllyed, az állásvesztési ráta pedig s’=0,03-ra emelkedik, és a továbbiakban nem változik. Írja be az alábbi táblázatba, hogyan alakulnak a következő hónapok munkaerőpiaci adatai! Milyen irányban módosul a munkanélküliségi ráta? Mekkora lesz a stacionárius munkanélküliségi ráta új értéke? 1. hónap Foglalkoztatottak Munkanélküliek Munkanélküliségi ráta

2. hónap

3. hónap


Számítási feladatok 4. Egy országban a munkakeresleti függvény: ND=5500-10(W/P), a munkakínálati függvény: NS=5(W/P)-500, az aktívak száma 2000. Határozza meg az egyensúlyi reálbért! Hány főt foglalkoztatnak ekkor? Milyen típusú munkanélküliségről beszélhetünk? Milyen változások állnak be a munkaerőpiacon, ha a reálbér 450 egység lesz? Jellemezze a munkaerőpiacot, ha a reálbér 380 egység!


Számítási feladatok 5.

Egy országban az aktív lakosság száma 8 millió fő, a foglalkoztatottak száma 7 millió fő. A munkanélküliség egyetlen oka a szabad munkahelyek és az állást keresők „párosításának” időszükséglete. Tudjuk még, hogy f=0,1. Mekkora az állásvesztés rátája? Az ország lakosságának összetételére a következők jellemzők: munkaképes a lakosság 2/3-a, aktív a munkaképesek 65%-a. Határozza meg az ország teljes lakosságát, és a munkanélküliségi rátát! A munkakeresleti függvény: ND=6500-3(W/P). A munkakínálati függvény: NS=6000+2(W/P). Ha ebben az esetben a munkanélküliség oka nem csak a szabad munkahelyek és az állást keresők „párosításának” időszükséglete, és az aktuális reálbér az egyensúlyi 120%-a, akkor mekkora a kényszerű munkanélküliek száma?

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Recommend Documents