Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet

Mikroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet


Elérhetőség

e-mail: [email protected]

tel.:46-565111/1899


Kötelező irodalom

Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I. (Bevezetés a mikrökonómiába), 2013. i


Közgazdaságtan elemei  Mikroökonómia  Makroökonómia  Nemzetközi közgazdaságtan


A mikroökonómia tárgya A mikroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely a piacok működését, a fogyasztási javak és a termelési tényezők keresletének, kínálatának, árának alakulását meghatározó feltételeket vizsgálja. A fogyasztókkal és termelőkkel, mint piaci szereplőkkel foglalkozik, akik – feltevése szerint – haszonmaximalizáló és költségminimalizáló, valamint az ehhez tartozó kockázatot mérlegelő döntéshozók.

Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie

A keresleti függvény levezetése Feltételek: A vásárló jövedelme állandó A többi termék ára nem változik Minél magasabb az ár annál kisebb a vásárlók kereslete Egy vevőt és egy terméket feltételezünk


Keresleti függvény 5 fogyasztó esetén


Keresleti függvény több fogyasztó esetén Rezervációs ár (p)

Keresleti függvény (D)

Mennyiség (Q)


A kínálat meghatározói

• • • •

A termék ára Termelési tényezők ára Termelési technológia Várakozások


A kínálati vüggvény levezetése

Feltételek: • A termelési tényezők árai állandóak • A termelő egy meghatározott technológiát használ • Minél magasabb az ár, annál több terméket kínálnak az eladók


Kínálati függvény több eladó esetén Rezervációs ár (p) Kínálati függvény (S)

Mennyiség (Q)


Piaci egyensúly

• Egyensúly a kínált és a keresett mennyiség között • Egyensúlyi mennyiségnek azt a mennyiséget nevezzük, ahol a kerslet=kínálat • Egyensúlyi árnak azt az árat nevezzük, ahol a kerslet=kínálat


p

Az egyensúly grafikus ábrázolása S

p*

D

Q*

Menge (x)


Túlkereslet és túlkínálat p

S Túlkínálat

p1 p* p2

D Túlkereslet

Q*

Mennyiség (Q)


A kereslet változása p

1. Kereslet emelkedése 2. Kereslet csökkenése

D2

D0

D1 Mennyiség (Q)


p

A kínálat változása 1. Kínálat emelkedése 2. Kínálat csökkenése S2

S0

S1

Mennyiség (Q)


p

A keresletváltozás hatása a piaci egyensúlyra S0

p1

p0 p2 D2

Q2

Q0

D0 Q1

D1 Mennyiség (Q)


A kínálatváltozás hatása a piaci egyensúlyra p

S2 S0 S1

p2 p0

p1

D0 Q2

Q0 Q1

Mennyiség (Q)


p

Fogyasztói többlet S

p*

D

Q*

Mennyiség (Q)


p

Termelői többlet S

p*

D

Q*

Mennyiség (x)


Jólét

Társadalmi jólét= Fogyasztói többlet + Termelői többlet Jóléti veszteség 1. Monopólium 2. Adórendszer


A fogyasztói magatartás elemzése


Az elemzés végcélja: • Az egyéni és az összpiaci keresleti függvény meghatározása Feltételezés a fogyasztói elméletben • Racionalitás (a legjobb jószágkosár választása, amit meg tud vásárolni) • egyetlen cél a haszonmaximalizálás


Két fogyasztói modell • Kardinális  Hasznosság tőszámokban mérhető  Két jószágkosár közötti hasznosságkülönbség fontossága • Ordinális  Hasznosság tőszámokban nem mérhető  Preferenciarendezés, döntés


Hasznossági függvény egy termék Haszon fogyasztása esetén (x) Telítettségi pont TUmax TU(x)

x1

Kenyér


A hasznosság változása Hasznosság

ΔTU

ΔTU 1

1

kenyér


Határhaszon függvény határhaszon

MUx=ΔTU/ Δx

MUx

GOSSEN I. törvénye: Csökkenő határhaszon elve

MU(x) Telítettségi pont

x


Ordinális hasznoságelmélet (Preferenciarendezés) Feltételezzük, hogy a fogyasztó a jószágkosarakat a hasznosságuk alapján képes sorba rendezni. Ez azt jelenti, hogy eltudja dönteni, hogy az egyik kosár a másikkal szemben szigorúan preferált, vagy közömbös:  szigorúan preferált(A > B)

 közömbös (A = B)


A preferenciarendezés feltételei (Axiomák) • teljesség: Feltételezzük, hogy a fogyasztó két jószágkosarat egymással bármikor képes összehasonlítani. Eredmény A ≥ B, vagy B ≥ A, vagy mindkettő. • reflexivitás: Egy jószágkosár legalább olyan jó, mint önmaga • tranzitivitás: ha A > B és B > C, akkor feltételezzük, hogy A > C.


Közömbös jószágkombinációk y

.

A

.

B

.

C

.

D

x


y

Egy közömbösségi görbe A B C D

U0 x


y

A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást A C B

x


y

Közömbösségi térkép

U2 U0

U1

x


y

Helyettesítési ráta (RS)

RS= Δy/Δx Δy

U0

Δx

x


y

Helyettesítési határráta(MRS) A helyettesítés kiszámítása egy pontban. A helyettesítési ráta egyenlő a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredekségével. A

MRS= dy/dx U0

x


Különböző preferenciák

• • • •

Tökéletes helyettesítés Tökéletes kiegészítés Egy negatív jószág Két negatív jószág


Tökéletes helyettesítő termékek y

U0 < U1 < U2

Állandó MRS

Pl.: y: tea, x: kávé U0

U1

U2

x


y

Tökéletesen kiegészítő termékek

U0 < U1 < U2 U2

U1 U0 Pl.: y: paradicsom, x: paprika

x


Egy káros jószág(és egy hasznos jószág) y

U0

U 1 U2

U0 < U1 < U2

positív MRS Pl.: y: szardínia, x: kolbász

x


y

Két káros jószág

U0 > U1 > U2

U0

Pl.: y: spenót, x: tojás U2 U1

x


Semleges jószág

y

U0

U1

U2

U0 < U1 < U2

Pl.: y: Mentőöv x: fürdőnadrág

x


Szélsőség preferálása

y

U0 < U1 < U2

z.B.: y: sör, x: fagylalt U0

U1

U2

x


A költségvetési korlát • A gyakorlatban a jószágkosarak több, nagyon sok termékből állnak. • Mi egy kéttermékes modellt feltételezünk, így a döntési problémát grafikusan is tudjuk ábrázolni. • Első termék: x, második termék : y


Mit ismerünk?

• A két termék árát(px , py) • Azt a pénzösszeget (a fogyasztó jövedelmét), amit a két termékre elkölthet


A költségvetési korlát egyenlete

I px x py y


A költségvetés ábrázolása y

I py B

yB yA

A

xA

xB

I p

x


Költségvetési egyenes A költségvetési egyenes azon termékkombinációk, amelyek a jövedelemből, annak teljes elköltése mellett megvásárolhatók:

I px x py y


A költségvetési egyenes meredeksége

Az egyenes meredekségét az árarányok mutatják:

y

I py

px x py


A költségvetési egyenes ábrázolása y

I py meredekség = -px/ py

I p

x


A költségvetési egyenes meredekségének változása

Ha az árak és a jövedelem változik, akkor változik az a jószághalmaz, amit a fogyasztó meg tud vásárolni.


Jövedelemváltozás

Feltételek: • px , py állandóak • I változik: – I1 > I0 – I2 < I0


A költségvetési korlátok ábrázolása y I1 py I0 py

I2 py

I2 px

I0 px

I1 px

x


Árváltozás

Feltételek: • I, py állandóak • px változik: – px1 > px0 – px2 < px0


A költségvetési korlátok ábrázolása y

I py

I

I

I

p x1

px0

px2

x


Az optimális fogyasztás meghatározása


Optimális döntés y

U0 < U1 < U2 A

yopt

C

B I

xopt

U0

U1

U2

x


Az optimális döntés feltétele Optimális esetben a költségvetési egyenes érinti a közömbösségi görbét: MRS

px py

MRS

px py

MU x MU y

px py

MU x px

MU y py

Gossen II. törvénye


y

Optimális döntés tökéletesen helyettesítő termékeknél U0 < U1 < U2

I U0

U1 xopt

U2

x


y

Optimális döntés tökéletesen kiegészítő termékeknél U0 < U1 < U2 U2

yopt

U1 U0 I

xopt

x


y

Optimális döntés semleges jószágnál U0

U1

U2

U0 < U1 < U2

I

xopt

x


y

Optimális döntés szélsőség preferálása esetén U0 < U1 < U2

I

U0

U1

U2 xopt

x


A kereslet


Jövedelemváltozás hatása az optimális fogyasztásra

Az elemzés előfeltétele: • A termékek (x, y) árai állandóak maradnak • A jövedelem változik


y

Az optimális fogyasztás alakulása a jövedelem változása esetén

I1 < I0 < I2 y2 y0 y1 I0

I1 x1 x0

x2

I2

x


Normál javak y I1 < I0 < I2

A termékek kereslete nő, ha nő a jövedelem y2 y0 y1 I0

I1 x1 x0

x2

I2

x


Egy inferior jószág

y

I0 < I 1

Az x jószág kereslete csökken a jövedelem növekedésével.

y1

y0 I0 x1 x0

I1

x


Jövedelem-fogyaztás görbe y

ICC

y2 y0 y1 I0

I1 x1 x0

x2

I2

x


Jövedelelem-fogyasztás-görbe

A jövedelem-fogyasztás-görbe az optimális fogyasztási pontokat mutatja változó jövedelem és állandó termékárak mellett. Ha a termék keresletét a változó jövedelemszintek mellett ábrázoljuk, akkor az Engel-görbét kapjuk.


Engel-görbe

I

Engel-görbe

I2 I0 I1

x1

x0 x2

x


Engel-görbe inferior jószág esetén I Engel-görbe I2

I0 I1

x1 x2 x0

x


Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen y helyettesítő termékek esetén

ICC I0

I1 x0

I2 x1

x2

x


I

Engel-görbe tökéletesen helyettesítő termékek esetén Engel-görbe

Meredekség = Px

x


Jövedelem-fogyasztás görbe tökéletesen y kiegészítő termékek esetén ICC

I0

I1

I2

x


Engel-görbe tökéletesen kiegészítő termékek I esetén Engel-görbe

meredekség = Px+Py

x


Luxus és létszükségleti javak Luxusjavak esetén a jövedelemváltozás hatására a kereslet nagymértékben változik, míg létszükségleti javak esetén csak kis mértékben.


Optimális fogyasztás árváltozás esetén

Az elemzés előfeltételei: • x termék ára változik • y termék ára és a jövedelem állandó


Az optimális fogyasztás alakulása árváltozáskor

y

P1 > P0 > P2 y2 y0 y1 I1 x1

x0 x 2

I0

I2

x


Normál jószág y

P1 > P0 > P2

Árnövekedés hatására a kereslet csökken y2 y0 y1 I1 x1

x0 x 2

I0

I2

x


y

Giffen jószág (paradok árhatások) P1 > P0

y1

y0 I0 x 1 x0

I1

x


y

Ár-fogyasztás görbe (normál jószág) PCC

y2 y0 y1 I0

I1 x1

x0

x2

I2 x


Ár-fogyasztás görbe Az ár-fogyasztás görbe az optimális fogyasztási pontokat mutatja változó ár és állandó jövedelem mellett. Ha a termék keresletét a változó árszintek mellett ábrázoljuk, akkor a keresleti görbét kapjuk.


Keresleti görbe

Px

Keresleti görbe Px2

Px0 Px1

x2 x0

x1

x


A Marshall-féle keresleti görbe

y

B

A

x

p

d x


Az összkeresleti függvény Eddig egy fogyasztó döntéseit vizsgáltuk, ezért egyéni keresleti görbét határoztunk meg. Az összkeresleti görbéhez figyelembe kell venni az elemzett piac összes szereplőjét. Magánjavak esetén az összkeresleti függvényt az egyéni keresleti görbék horizontális összegzésével kapjuk.


Összkeresleti görbe p

p0 d1

d2

d3

D

x


Két lineáris keresleti görbe összegzése p

p

p

d1

d1+d2

d2

x

x

x


A kereslet jellemzése A piaci szereplők viselkedésének feltérképezése során fontos megvizsgálni, hogy a kereslet mennyire érzékeny az árak, illetve a jövedelem változására (százalékban mérjük).


A kereslet árrugalmassága

p x ,x

x/x px / px

• Előjele általában negatív


A termékek jellemzése az árrugalmasság alapján

Normál javak: εpx,x<0

Paradox árhatások: εpx,x>0


Jövedelemrugalmasság

I,x

x/x I/I

• Előjele általában pozitív


A termékek jellemzése a jövedelemrugalmasság alapján

Normál javak: εI,x>0 Inferior javak: εI,x<0 Luxus javak: εI,x>1 Létszükségleti javak: εI,x<1


Keresztár-rugalmasság

p y ,x

x/x py /py


A termékek jellemzése a keresztárrugalmasság alapján

Helyettesítő javak: εpy,x>0 Kiegészítő javak: εpy,x<0

Mikroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Recommend Documents